E -AdóTanácsadó. Tartalom ÁFA. Tisztelt Olvasónk! május X. évfolyam 5. szám. Közvetítői tevékenység adózása. Szakmai folyóirat 1 ÁFA 3 ART

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "E -AdóTanácsadó. Tartalom ÁFA. Tisztelt Olvasónk! 2014. május X. évfolyam 5. szám. Közvetítői tevékenység adózása. Szakmai folyóirat 1 ÁFA 3 ART"

Átírás

1 E -AdóTanácsadó Szakmai folyóirat május X. évfolyam 5. szám Az Art, az Áfa, az Szja, a Tao, a Tb, az Eho és a Szocho törvények változásai ÁFA Közvetítői tevékenység adózása Írta: Bonácz Zsolt adószakértő Az Áfa tv. alkalmazásában közvetítői tevékenység olyan szolgáltatás, amely más nevében és javára történő eljárást testesít meg. Közvetítői szolgáltatás a gyakorlatban az ügynöki szolgáltatást fedi. A közvetítői szolgáltatás nem azonos az Áfa tv ában szabályozott közvetített szolgáltatás intézményével. Közvetített szolgáltatás azt a tényállást fedi, ahol az adózó saját nevében és más javára megrendelt szolgáltatást közvetít tovább, azaz a közvetített szolgáltatás vonatkozásában igénybe vevői és nyújtói pozíciót is felvesz. A közvetítőt (ügynököt) megbízhatja a termék értékesítője, a szolgáltatás nyújtója, illetve a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője. A megbízó szempontjából első esetben a közvetítő (ügynök) értékesítésben, második esetben beszerzésben működik közre. A közvetítő (ügynök) a megbízója nevében és javára jár el, tehát a közreműködésével létrejött ügyletről nem bocsáthat ki számlát a termék vevője, a szolgáltatás igénybe vevője felé. Számlázási kötelezettség mindig a termék értékesítőjét, a szolgáltatás nyújtóját terheli, amely pozíciót a közvetítő (ügynök) nem veheti fel. A közvetítőt (ügynököt) tevékenysége fejében megbízójától közvetítői díj (ügynöki jutalék) illeti meg, amelyet kizárólag a megbízója felé számlázhat. A közvetítői (ügynöki) tevékenység az Áfa tv. rendszerében szolgáltatásnyújtásnak minősül, függetlenül attól, hogy a közvetítő (ügynök) esetleg termékértékesítés létrejöttében működött közre. Tartalom 1 ÁFA Közvetítői tevékenység adózása 3 ART A feltételes adómegállapítás szabályai 6 JÁRULÉKOK Buktatók az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei tekintetében 9 TAO A társasági adó bevallása OLVASÓI KÉRDÉSEK: Kapcsolt vállalkozás KATA választás feltételei Tagi kölcsön elévülése Szerzők: Bonácz Zsolt adószakértő Dr. Kovács Ferenc adószakértő Matlné Kisari Erika NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Tisztelt Olvasónk! Az Adóellenőrzési tanácsadó szakmai folyóiratunkat 2014 januárjától AdóTanácsadó szakmai folyóirat néven, a jól megszokott terjedelemben és minőségi tartalommal küldjük ki ügyfeleinknek. Honlapunkról - - a JOG- SZABÁLYFIGYELÉSEN és az ADÓNAPTÁRATON túl további szerkeszthető segédleteket tölthet le. Az Ön felhasználóneve: adoell2014 Az Ön jelszava: segedletek653 A kézirat lezárásának dátuma: április 24. Üdvözlettel: Varga Szabolcs Termékmenedzser 1

2 A közvetítői (ügynöki) szolgáltatás esetében is a teljesítés helye határozza meg, hogy az adott szolgáltatás belföldön adóztatható-e, vagy sem, mivel az Áfa tv. tárgyi hatálya alá a belföldön teljesített szolgáltatásnyújtás esik. Az Áfa tv. a teljesítés helyét eltérően határozza meg, attól függően, hogy a közvetítői (ügynöki) szolgáltatást adóalany vagy nem adóalany részére nyújtották. Az adóalany fogalmát alapvetően az Áfa tv. 5. (1) bekezdése alapján kell értelmezni, amely szerint adóalany az a jogképes személy, szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ha az adóalany a szolgáltatást közvetlenül saját, illetve alkalmazottai magánszükségletének kielégítése érdekében szerzi meg, akkor a teljesítés hely meghatározásánál nem adóalany megrendelőnek kell tekinteni az egyébként adóalany megrendelőt. Amennyiben az adott személy, illetve szervezet kizárólag ingatlan sorozat jellegű értékesítése miatt tekinthető áfa-alanynak, akkor azon értékesítés(ek) hez kapcsolódó beszerzések tekintetében, amelyhez kapcsolódóan az áfa-alanyisága fennáll az adott személyt, szervezetet adóalanynak kell tekinteni, más vonatkozásban nem adóalanynak kell tekinteni. Nem adóalany belföldi személyt is adóalanynak kell tekinteni, ha közösségi adószámmal rendelkezik, illetve azzal az Áfa tv. szerint rendelkeznie kellene. Általános szabály szerint az adóalany részére nyújtott közvetítői (ügynöki) szolgáltatás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a megrendelő székhelye, illetve a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett állandó telephelye van. Belföldi illetőségű adóalany megbízó részére nyújtott közvetítői (ügynöki) szolgáltatás esetén a teljesítés helye belföld. Ha a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás igénybe vevője olyan adóalany, amelynek nincs belföldön székhelye, illetve állandó telephelye, azaz más tagállamban, illetve harmadik országban rendelkezik illetőséggel, akkor a teljesítés helye nem belföld, így a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nem adóztatható. A teljesítés helyét nem befolyásolja, hogy a külföldi megrendelő esetleg rendelkezik a magyar adóhatóság által kiadott adószámmal, ha nem rendelkezik belföldön állandó telephellyel, illetve az ügynöki szolgáltatás igénybevételével nem belföldön létesített állandó telephelye van összefüggésben. Tehát más tagállambeli, illetve harmadik országbeli illetőségű megbízó részére nyújtott közvetítői (ügynöki) szolgáltatás ellenértéke után általános forgalmi adót nem kell felszámítani. Az általános szabály alól kivételt képez az ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatás, amelynél a teljesítés helyének az ingatlan fekvése minősül. Más tagállamban található ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatásnál a megrendelő adóalany kötelezett adófizetésre, ha az ingatlan fekvése szerinti tagállamban a megbízó nyilvántartásba vett adóalany, de a közvetítő (ügynök) nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel (székhellyel, állandó telephellyel). Más tagállamban található ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatásnál, ha az ingatlan fekvése szerinti tagállamban a megbízó nem nyilvántartásba vett adóalany, akkor a közvetítő (ügynök) az adott tagállamban áfa fizetésre kötelezett, függetlenül attól, hogy ott esetleg nem rendelkezik gazdasági letelepedéssel. Ennek az az oka, hogy a megbízó az ingatlan fekvése szerinti tagállamban fennálló adóalanyiság hiányában ott adófizetésre nem lehet kötelezett. Harmadik országban található ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatásnál az adott országban érvényes szabályozást alapján kell eljárni. Nem minősül ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás közvetítése, így a teljesítés helyét az általános szabály szerint kell meghatározni. Nem adóalany személy részére nyújtott közvetítői (ügynöki) szolgáltatás esetén a teljesítés helyének a közvetített szolgáltatás teljesítésének helye tekintendő. E szabály alól kivételt képez az ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatás, amelynél a teljesítés helyének az ingatlan fekvése mi- 2

3 nősül. Tehát nem belföldi ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nem esik az Áfa tv. tárgyi hatálya alá, így azt áfa nem terheli. Azonban az ingatlan fekvése szerinti tagállamban mindenképpen áfafizetési kötelezettség keletkezik, mivel a megbízó adóalanyiságának hiányában a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás igénybevételével összefüggésben adófizetésre nem lehet kötelezett. Harmadik országban található ingatlanhoz kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatásnál az adott országban érvényes szabályozást alapján kell eljárni. Nem minősül ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnak a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás közvetítése, így a teljesítés helyének az általános szabály szerint a szálláshely fizikai helyét mint a szálláshely szolgáltatás teljesítés helyét - kell tekinteni. Ha a szálláshely nem belföldön található, akkor annak fekvése szerinti tagállamban mindenképpen áfa-fizetési kötelezettség keletkezik, mivel a megbízó adóalanyiságának hiányában a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás igénybevételével összefüggésben adófizetésre nem lehet kötelezett. Harmadik országban található szálláshelyhez kapcsolódó közvetítői (ügynöki) szolgáltatásnál az adott országban érvényes szabályozást alapján kell eljárni. Belföldön teljesített közvetítői (ügynöki) szolgáltatás terhelő adó általános mértéke az adóalap 27%-a. A közvetítő (ügynök) közreműködésével olyan belföldön teljesített ügylet is megvalósulhat, amelyre az Áfa tv a szerint a fordított adózás szabályai az irányadóak. A közvetítői (ügynöki) tevékenységet terhelő adó mértékére nem hat ki az a körülmény, hogy az ügynök közreműködésével létrejött ügylet a fordított adózás hatálya alá esik, mert a fordított adózás hatálya alá tartozó ügylet a közvetítő (ügynök) megbízója és a vevő (igénybe vevő) között valósul meg. Ebből adódóan, ha a teljesítés helye belföld, akkor a közvetítőnek (ügynöknek) 27%-os mértékű általános forgalmi adót kell felszámítani a megbízója felé, attól függetlenül, hogy az általa közvetített ügyletre a fordítás adózás szabályai vonatkoznak. Az Áfa tv a alapján mentes az adó alól a belföldön teljesített közvetítői (ügynöki) szolgáltatás, ha ¾ a közvetítő (ügynök) közreműködésével létrejött ügylet az Áfa tv ok valamelyike alá tartozik, ezáltal mentes az adó alól; ¾ a közvetítő (ügynök) közreműködésével létrejött ügylet esetében az Áfa tv. vonatkozó rendelkezése szerint a teljesítési helye a Közösség területén kívül van. Az adómentesség azon az alapon áll fenn, hogy a közvetítő (ügynök) közreműködésével létrejött (közvetített) ügylet is adómentességet élvez, illetve harmadik ország területén került teljesítésre. Az utóbbi mentességi szabály nem alkalmazható az utas [Áfa tv (1) bekezdés c) pont] részére az Közösség valamely tagállamában teljesített szolgáltatás közvetítésénél. Ekkor az közvetítő (ügynök) belföldön teljesíti szolgáltatását, amely 27%-os áfával adózik. ADÓZÁS RENDJE A feltételes adómegállapítás új szabályai Írta: dr. Kovács Ferenc adószakértő Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (Art.) óta teszi lehetővé az adó feltételes megállapítását, melynek keretében az adózó kérelmére a Nemzetgazdasági Miniszter megvizsgálhatja, hogy egy adott ügylet milyen adókötelezettséget keletkeztet. Jelen cikk ezen eljárás évtől megváltozott szabályait ismerteti. A feltételes adómegállapítás szabályait elsősorban az Art. tartalmazza [ /A. ], ugyanakkor a benyújtandó kérelemre, a fizetendő díjra, valamint a döntési eljárás részleteire vonatkozóan végrehajtási rendelet is született [39/2006. (XII. 25.) PM rendelet]. 3

4 A feltételes adómegállapításról általánosságban Az Art (1) bekezdése alapján az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak hiányát es változás, hogy az eljárás immár nem kétfokú, ugyanakkor a jogorvoslat továbbra is biztosított (ld. később). További ezévi változás, hogy a jövőbeni ügyletek tekintetében már nem lehet kérni, hogy a jövőbeni ügylettel érintett más adózó vonatkozásában is állapítsa meg a miniszter az adókötelezettséget vagy annak hiányát, kizárólag az adózó vonatkozásában teszi azt meg a miniszter. A törvény egyértelműen elhatárolja a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet a szokásos piaci ár megállapításától azzal, hogy feltételes adómegállapítás iránti kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. További korlátozó szabály, hogy jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás iránti kérelem egy kérelemben nem terjeszthető elő tól érvényes előírás, hogy a kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. Tartós feltételes adómegállapítás Az adózó (kérelmező) a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben való alkalmazhatóságának megállapítását (tartós feltételes adómegállapítás), ha: a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, vagy b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint. Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg az a) vagy b) pontban foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától kezdődően - csak a jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye. Az adómegállapítás alkalmazhatósága A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát kivéve, ha a kérelmező az előzőek alapján nem felelt meg a tartós feltételes adómegállapítás feltételeinek - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. A kérelem benyújtása Az adózó a feltételes adómegállapítás iránti kérelmet a PM rendelet melléklete szerinti tartalommal rendszeresített nyomtatványon 4 példányban, magyar nyelven nyújthatja be a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tól megszűnt a kérelmen a kötelező ügyvédi/ adótanácsadói/adószakértői ellenjegyzés, azonban a 4

5 feltételes adómegállapítási eljárásban a képviselet kötelezővé vált. Az Art. 7. (6) bekezdése alapján magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet többek között a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. A képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget az eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni. Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő évtől újdonság, hogy az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet, amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint. A kérelem díja A feltételes adómegállapítás iránti kérelem díjköteles, a évi jogszabálymódosítás értelmében a fizetendő díj mértékének számítása jelentősen leegyszerűsödött. Ennek alapján a díj mértéke: a) fő szabály szerint 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A díjat a kérelem, a fellebbezés díját a kérelem alapján induló eljárás során hozott döntés elleni fellebbezés benyújtásáig hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter - 8 napos határidő tűzésével - a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót (kérelmezőt). Ha az adózó a felhívás ellenére az abban foglalt határidőig a díjat hiánytalanul nem fizeti meg, az adópolitikáért felelős miniszter az eljárást megszünteti. A díjat a minisztérium gazdálkodó szervezete számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetésének elmaradása esetén a kérelem nem bírálható el. A kérelem visszavonása esetén a befizetett díj nem követelhető vissza. A díj megfizetésére részletfizetés vagy fizetési halasztás nem adható. A kérelem elbírálása Apró módosítások e tekintetben is voltak. A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amenynyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem a határozat meghozataláig visszavonható tól egyértelműsítésre került, hogy az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján 5

6 adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, - a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével - a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást. Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E rendelkezés vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés jogerőre emelkedésének napjáról történő értesítéssel együtt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. Jogorvoslat A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozat ellen lehetőség van jogorvoslatra évtől, mivel az eljárás egyfokúvá vált, ezért bírói útra terelhető a jogvita. Az Art (9) bekezdése alapján tehát az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy a 136. (3) bekezdése alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálata kérhető. JÁRULÉKOK Buktatók az egyéni vállalkozók járulékfizetési kötelezettségei tekintetében Írta: Matlné Kisari Erika NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály Az egyéni vállalkozókra, mint önfoglalkoztatókra speciális szabályok vonatkoznak a társadalombiztosítási és a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségük tekintetében. Annak ellenére, hogy a szabályok az elmúlt időszakban lényegesen nem változtak a gyakorlati tapasztalat az, hogy a legtöbb hibát az egyéni vállalkozók vétik a társadalombiztosítással összefüggő kötelezettségeik teljesítése közben. Az egyéni vállalkozói körön belül különösen a január 1-jétől hatályba lépett a nyugellátások átalakításával érintett adózói körben tapasztalható még mindig hiányosság és hiba a járulék és adófizetési kötelezettség tekintetében. Szintén bizonytalanság tapasztalható az olyan egyéni vállalkozók vonatkozásában, akik többes jogviszonyban állóként folytatják vállalkozói tevékenységüket. Ebben a cikkben az előzőekben említett vállalkozókkal összefüggésben felmerült nehézségeket és az érintettekre vonatkozó járulékfizetési kötelezettségekre vonatkozó szabályokat tekintjük át. A január 1-jétől hatályos szabályokkal érintett egyéni vállalkozók A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szabályrendszere szerint a kiegészítő tevékenységű vállalkozói minősítés megléte meghatározó jelentőséggel bír az egyéni vállalkozók járulék és adófizetési kötelezettségének teljesítése során. Ehhez a minősítéshez speciális az általános szabályokhoz képest lényegesen kedvezőbb járulékfizetési szabályok társulnak. A Tbj. fogalom meghatározása szerint kiegészítő tevékenységet folytató, az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú 6

7 nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte január 1-jétől a Tbj. jelenleg is hatályos módosítását a nyugdíjrendszer finanszírozási reformja generálta, amely során a saját jogú nyugdíjas fogalmának változása okán a nyugdíjas egyéni vállalkozók jelentős részének a társadalombiztosítási státusza (jogállása) és járulékfizetési kötelezettsége jelentősen megváltozott. A módosítás lényege, hogy a december 31-éig hatályos rendelkezések szerint saját jogú nyugdíjasnak az a személy minősült, aki saját jogú öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesült. A saját jogú nyugdíjjal azonos elbírálás alá esett a korengedményes nyugdíj, az előnyugdíj, a bányásznyugdíj, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja stb január 1-jétől saját jogú nyugdíjasnak már csak azt a személyt lehetett tekinteni, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, illetve nemzetközi egyezmény alkalmazásával saját jogú nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), egyházi jogi személytől nyugdíjban vagy növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban, illetve aki a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek, illetve az EGT-állam jogszabályai alkalmazásával saját jogú öregségi nyugdíjban részesül. A módosítás talán azokat az egyéni vállalkozókat érintette a legérzékenyebben, akik december 31-éig rokkantsági nyugdíjfolyósításban részesültek, de január 1-jétől már rokkantsági vagy rehabilitációs ellátottként nem minősültek saját jogú nyugdíjasnak. A járulékfizetési kötelezettség tekintetében óriási változást eredményezett a társadalombiztosítási jogállásuk megváltozása. Ettől az időponttól kezdődően a évi szabályozás szerint a havi forint egészségügyi szolgáltatási járulék helyett a főfoglalkozású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok alkalmazásával a Tbj.-ben meghatározott minimálbér alapulvételével kell megfizetni a 10 százalék nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalék egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot. A járulékfizetési kötelezettség mellett új kötelezettségként jelent meg a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség is, amelynek alapja a minimálbér 112,5 százaléka. Az érintettek közül nagyon sokan nincsenek tisztába azzal, hogy a megváltozott munkaképességükre tekintettel a szociális hozzájárulási adó terhére adókedvezményt érvényesíthetnek. Az adókedvezmény érvényesítésének joga július 1-jétől azt az egyéni vállalkozót illeti meg, aki december 31-én a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy ha az egyéni vállalkozó, illetve a tag rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének huszonhét százalékával, tehát az érintett kör mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetésének kötelezettsége alól. Az az egyéni vállalkozó, aki ez idáig nem élt ezzel a lehetőséggel bevallásait önellenőrzés benyújtásával módosíthatja. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók Többes jogviszonyban állónak tekintjük az egyéni vállalkozót akkor, ha egyidejűleg legalább heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, illetve, ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat. A többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozók esetében a járulékfizetési kötelezettség vonatkozásában a járulékalap tekintetében van hatályban az általánostól eltérő szabály. Ebben 7

8 az esetben nincs a Tbj. szerinti minimálbér alapján meghatározott járulékfizetési kötelezettség, a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási járulék alapjaként a vállalkozói kivétet, átalányban megállapított jövedelmet, illetve Eva adózási mód esetén az eva adólap 4 százalékát kell számba venni. Az említett egyéni vállalkozókat nem terheli a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék sem. A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyra vonatkozó feltétellel összefüggő leggyakoribb kérdés, hogy ennek a feltételnek egy jogviszonyon belül kell-e megvalósulnia, vagy több részmunkaidős jogviszonyban elért munkaidőt össze lehet számítani, illetve, hogy a megbízásban végzett tevékenység esetében milyen módon kell meghatározni a ledolgozott munkaidőt. A Tbj. vonatkozó szabálya szerint a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani, tehát a részmunkaidőket összeadva kell meghatározni a munkaidőt. Nem elégséges azonban a munkaidő megléte. Abban az esetben, ha a munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó részére a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyez, akkor már nem valósul meg a foglalkoztatása, tehát nem minősül többes jogviszonyban álló egyéni vállalkozónak, járulék és szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettségének a főfoglalkozású vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint kell eleget tennie. Megbízási szerződésen alapuló jogviszonyban a munkaidő meghatározása fogalmilag kizárt. Ez a jogviszony nem tartozik a Munka Törvénykönyv hatálya alá. A nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatók esetében merül fel kérdésként, hogy a doktorjelölti jogviszony megalapozza-e az előzőekben ismertetett szabályokon alapuló járulékfizetési kötelezettséget, különösen annak tükrében, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 53. (4) bekezdésének második fordulata szerint a doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire - ha jogszabály másként nem rendelkezik - egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Nftv. 2. (3) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést. Az Nftv. 53. (2)-(3) bekezdései szerint a doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott követelményeket. Az előzőekből következően a doktorjelölti jogviszony speciális a hallgatói jogviszonytól eltérő olyan jogviszony, ami nem a nappali rendszerű képzés keretében jön létre, ezért nem lehet nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányként értékelni. A Tbj. előzőekben idézett szabályai tekintetében nem a hallgatói jogviszony fennállása a releváns tényező, hiszen a szóban forgó szabályok nem a felsőoktatási intézmény hallgatóinak összességére vonatkozóan állapítanak meg, kötelezettséget, hanem egy lényegesen szűkebb körre, kizárólag csak a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytatókra. Az említett szabályok alkalmazhatósága nem jöhet szóba például az esti képzés munkarendje szerint folytatott tanulmányok esetén és kizárt az általánostól elérő szabály alkalmazása akkor is, ha a nappali tagozatos hallgató a tanulmányait szünetelteti. Tulajdonképpen többes jogviszonyban állónak lehet tekintetni az egyéni vállalkozót akkor is, ha egyidejűleg társas vállalkozás tagja is. A járulékalap tekintetében nincs eltérés az előzőekben ismertetettekhez képest, de a fizetendő járulékok tekintetében azonban már nincs egyezőség, mert mind egyéni vállalkozóként, mind társas vállalkozás tagjaként a 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot is meg kell fizetni. 8

9 TAO A társasági adó bevallása Írta: Dr. Németh Nóra NAV, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály A naptári éves adózók vonatkozásában lezárult a 2013-as üzleti év és egyben közeledik a beszámoló- és a társasági adóbevallás-készítési határidő is. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) hatálya alá tartozó adózó a évi társaságiadó-kötelezettségének a számú bevallás benyújtásával tesz eleget. A számú bevallásban azonban nemcsak társaságiadó-kötelezettségükről kell az adózóknak számot adni, hanem a hitelintézeti járadék összegének, az energiaellátók jövedelemadójának, a hitelintézetek különadójának, valamint a hitelintézetek pénzügyi szervezet szerinti különadójának, illetve az innovációs járuléknak és a szakképzési hozzájárulásnak az elszámolása itt történik. 1. A számú bevallás benyújtására kötelezett adózók köre és a benyújtási határidő A számú bevallás benyújtására kötelezettek: a Tao. tv. hatálya alá tartozó, a naptári évvel azonos, illetve a naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó egyszeres, valamint kettős könyvvitelt vezető adózók, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló évi LIX. törvény hatálya alá tartozó hitelintézetek, a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tétételéről szóló évi LXVII. törvény hatálya alá tartozó energiaellátók és közszolgáltatók, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló évi XC. törvény [a továbbiakban: Atv.] hatálya alá tartozó gazdasági társaságok. Az az adózó, amely legkésőbb január 1-jei hatállyal tért át a kisvállalati adó, a kisadózó vállalkozások tételes adójának, illetve az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá, a évi társasági adóról szóló elszámolását nem a számú nyomtatványon, hanem a számú bevalláson teljesíti. A Tao. tv. hatálya alá tartozó egyszeres vagy kettős könyvvitelt vezető adózóknak (ideértve a nonprofit szervezeteket is) adókötelezettségükről a számú bevallást május 31-éig, illetve az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 6. számú melléklet 1. pontja alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózóknak az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell benyújtania egy példányban az illetékes alsó fokú állami adóhatósághoz. Végelszámolás alatt álló adózóknak a számvitelről szóló évi C. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak szerint a végelszámolás 12 hónaponként keletkező üzleti éveiről elkészített 29 -es számú bevallás benyújtási határideje a mérlegforduló-napot követő ötödik hónap utolsó napja. A kettős könyvvitelt vezető adózóknak a fenti határidőig az Szt. szerinti elektronikus letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségüknek is eleget kell tenniük. E kötelezettséget a Központi Elektronikus Szolgáltató Rendszer (KR Ügyfélkapu) útján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Céginformációs Szolgálata részére kell teljesíteni. Módosult az Art. 31. (5) bekezdése, az új szabályok alapján május 31-éig (a korábbi február 25-i határidő helyett) nyilatkozatot tehet az alapítvány, a közalapítvány, az egyesület, a köztestület, a lakásszövetkezet, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár, a közhasznú szervezetként besorolt felsőoktatási intézmény, az európai területi együttműködési csoportosulás, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény feltéve, hogy az adóévben vállalkozási tevékenységből (az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységből) származó bevételt nem ért el, vagy e tevékenységéhez kapcsolódóan költséget, ráfordítást nem számolt el. A nyilatkozatot a 2013-as adóév vonatkozásában a nyomtatvány főlapjának E blokkjában lehet megtenni. 9

10 A bevallás szerkezetében az előző évhez képest alapvető változások nem történtek, a bekövetkezett módosítások a fentiekben részletezett jogszabálymódosításokat, illetve egyszerűsítési törekvéseket tükrözik. A nyomtatványképet érintő változások közül az alábbiakat érdemes kiemelni: A borítólapról törlésre került a Bejelentett részesedés jelölése kódkocka. A borítólapon új kódkocka került kialakításra a hitelintézeti hozzájárulásra kötelezett adózók vonatkozásában. Tekintettel a fejlesztési adókedvezménynek az energiaellátók jövedelemadójában való igénybevételi lehetőségére, a lapon az E) tábla a 32. sorában új, a) jelölésű mező került beépítésre. Itt kell feltüntetni a fejlesztési adókedvezménynek a társasági adóban még nem érvényesített részét. A lapon belül a fejlesztési adókedvezmény két új sorral bővült, amelyekben a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett kedvezmény összegét, illetve a szabad vállalakozási zóna területi kódját kell szerepeltetni. A es lap 28. sorában az adatszolgáltatási kötelezettség két új jogcímmel bővült, a szabad vállalkozási zóna területén üzembe helyezett és üzemeltetett beruházási kedvezménnyel, illetve az energiahatékonyságot szolgáló beruházás kedvezményével. Az energiaellátók jövedelemadó-előlegének bevallására szolgáló önálló lap került beiktatásra a 1329-es számú bevallásba ( ös lap). 2. A Tao. tv.-t érintő legfontosabb as változások A számú bevallás kitöltése előtt érdemes áttekinteni azokat a módosításokat, amelyek 2013-ban érintették a Tao. tv.-t. Jelen cikkben néhány ilyen változást emelünk ki. A Tao. tv.-nek a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos adóalap-csökkentő tételei is módosultak. A Tao. tv. 7. (17) bekezdése értelmében az adózó a K+F közvetlen költségeinek háromszorosával, de legfeljebb 50 millió forinttal csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha az alábbi szervezetek valamelyikével írásban kötött szerződés alapján közösen végez alapkutatást, alkalmazott kutatást vagy kísérleti fejlesztést: felsőoktatási intézmény, Magyar Tudományos Akadémia, a központi költségvetési szervként működő kutatóintézet, bármelyikük által vagy közösen alapított kutatóintézet, kutatóhely, a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézet, az előző pontokban felsoroltak mindegyikébe beleértendő az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak a megfelelő szervezete is. Változás tehát a tekintetben van, hogy 2013-tól a központi költségvetési szervként működő kutatóintézettel, kutatóhellyel, illetve a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság formájában működő kutatóintézettel is lehet írásbeli szerződés alapján adózás előtti eredmény csökkentésére jogosító közös K+F tevékenységet végezni. A módosítás nem érinti az egyéb feltételeket, így többek között továbbra sem lehet része a kedvezménynek a K+F céljára kapott támogatás, illetve az igénybevett kedvezmény adótartalma de minimis támogatásnak minősül. A 2013-ban hatályos szabályok szerint nem változott a bejelentett részesedés fogalma, illetve az sem, hogy a bejelentett részesedés kivezetésekor a nyereség jellegű különbözettel csökkenteni, míg a veszteség jellegű különbözettel növelni kell az adózás előtti eredményt. A módosítás azokat az eseteket érinti, amikor a bejelentett részesedés kivezetéséhez egyúttal üzleti vagy cégérték kivezetése is kapcsolódik. Erre figyelemmel a korrekciós tételeket a következők szerint kell alkalmazni. 10

11 Csökkenti az adózás előtti eredményt a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a bejelentett részesedés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetése következtében az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része (csökkentve mindkét esetben az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással), feltéve, hogy a részesedést az adózó (ideértve jogelődjét is) az értékesítését megelőzően legalább egy éven át folyamatosan eszközei között tartotta nyilván, továbbá a bejelentett részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés [Tao. tv. 7. (1) bekezdés dz) pont]. A adóévtől a térítésmentes eszközátadások körében feltétel nélkül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő, elismert költségnek minősül az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) szerinti áruminta. Az Áfa tv pontja szerint áruminta: a képviselt terméknek kisebb és jellemző része vagy mennyisége, amelyet kizárólag a képviselt termék bemutatásának céljára adnak, és amely fizikai állapotánál, vagyoni értékénél fogva más cél elérésére nem is alkalmas. Az adókedvezményekkel körében a legjelentősebb változások a látvány-csapatsport támogatásával összefüggésben álltak be. A Tao. tv. szabályai módosításra kerültek az év elején, illetve év közben is. A január 1-jei hatállyal beiktatott módosítások alapján a korábbiaktól eltérő időpontban kell azt vizsgálni, hogy a juttató adózónak van-e lejárt köztartozása. A módosított szabályok szerint az adózó a részére kiállított támogatási igazolásban szereplő összegig döntése szerint a támogatás (juttatás) adóéve és az azt követő három adóév adójából feltéve, hogy a támogatási igazolás kiállítására irányuló kérelemnek a támogatás igénybevételére jogosult szervezet általi benyújtásakor az adózónak nincs lejárt köztartozása adókedvezményt vehet igénybe. Ez a szabály visszamenőlegesen, március 1-jétől alkalmazandó. Az adókedvezménnyel összefüggésben január 1-jétől bővült a támogatható sportszervezetek köre is, a legalább két éve működő látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány is részesíthető támogatásban. Látvány-csapatsport fejlesztése érdekében létrejött közhasznú alapítvány minden olyan a sportról szóló törvényben meghatározott szabályok szerint működő utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány, amelyik közhasznúnak minősül. A május 19-i hatállyal beiktatott módosítások jelentősen átalakították az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó szabályokat. A Tao. tv. 29/U. -ába beiktatott átmeneti rendelkezés alapján az új szabályokat első alkalommal a es támogatási időszakra (2013. július 1-jétől kezdődően) benyújtott új sportfejlesztési programok támogatásával (juttatásával) összefüggésben kell alkalmazni. A módosított szabályok alapján a látvány-csapatsport támogatására tekintettel adókedvezményt akkor vehet igénybe az adózó, ha a támogatási igazolásban szereplő összegű támogatást a támogatott szervezet részére átutalja, a kiegészítő sportfejlesztési támogatást a látványcsapatsport országos sportági szakszövetségének vagy a sportköztestület számára átutalja, az adózó rendelkezik az ezekről szóló támogatási igazolással, a támogatás és a kiegészítő sportfejlesztési támogatás átutalásának megtörténtét 8 napos jogvesztő határidőn belül az állami adóhatóság részére bejelenti a SPORTBEJ elnevezésű nyomtatványon. A módosítás értelmében az adókedvezmény igénybevételére az alaptámogatás átutalásán túlmenően kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására is szükség van. A törvény szerint a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10 vagy 19 százalékos mértékű adókulccsal számított értéke legalább 75 százalékát szponzori vagy támogatási szerződés keretében a támogatás adóévében azon látvány-csapatsport országos sportági szakszövetség részére át kell utalni, amely sportágát az adókedvezmény alapjául szolgáló támogatásban részesítette. Ha az alaptámogatást a sportköztestület kapta, akkor a kiegészítő sportfejlesztési támogatást is neki kell átutalni. A Tao. tv. 3. számú melléklet A) fejezete kiegészült egy új 12. ponttal, amely előírja, hogy a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összege nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ezért annak összegével meg kell növelni az adózás előtti eredményt. 11

12 A támogatási vagy szponzorálási szerződés keretében nyújtandó kiegészítő sportfejlesztési támogatás mértéke a támogatási igazolásban meghatározott összeg 10, illetve 19 százalékkal számított mértékének legalább 75 százaléka. A 10, illetve 19 százalékos szorzó alkalmazása attól függ, hogy az adózó számításai szerint a várható adóévi adóalapja meghaladja-e az 500 millió Ft-ot. Ha igen, akkor 19%-kal, eltérő esetben 10%-kal kell számolnia a 75%-os kiegészítő támogatás alapját. Ha az adózó a számításai szerint alacsonyabb (a 10%-os) adókulccsal számol és a tényleges adóalapja a sávosan progresszív adókulcs alkalmazását teszi szükségessé, szankció jellegű előírásként a támogatási igazolásban szereplő összeg további, legalább 7 százalékát a támogatás adóévét követő 90 napon belül kiegészítő sportfejlesztési támogatásként át kell utalnia az arra jogosult szervezetnek. Ez a 7 százalékos befizetés a 75 százalékon felül teljesítendő, s mindkét jogcímen felmerült összeggel meg kell növelni az adózás előtti eredményt (nem elismert költség). A kiegészítő sportfejlesztési támogatás jogi természete eltér az alaptámogatásétól, ugyanis az alaptámogatás pénzügyi folyósításáért a támogató a támogatott szervezet részéről semmilyen ellenszolgáltatásra nem jogosult, ezzel szemben a kiegészítő sportfejlesztési támogatás nyújtására a sportról szóló évi I. törvény 35. (1) bekezdésében rögzített szponzorálási szerződés alapján is sor kerülhet. A szponzorálási szerződésben a szponzor természetes vagy jogi személy, illetve jogi személységgel nem rendelkező szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált ( ) sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja november 30-án lépett hatályba a évi CC. törvénynek a Tao. tv. 22/C. (2) bekezdését módosító rendelkezése. E szerint a hatálybalépés napját követően nyújtott támogatás (juttatás) esetén az adózó az adókedvezményt a támogatás adóéve és a támogatás naptári évét követő 6. naptári évben lezáruló adóév közötti bármely adóévben igénybe veheti. Ez a meghosszabbított időtartam a naptári év szerint működő adózók esetében maximum 7 adóévet érinthet. A leírtak szerinti szabály figyelembevételével kell eljárni akkor is, ha naptári évtől eltérő üzleti év szerint működő adózó a támogató. Az ilyen adózó esetében attól függően, hogy az adóév melyik naptári évében (az adóévnek melyik naptári évre eső részében) nyújtja a támogatást az adókedvezmény igénybevételére 6 vagy 7 adóév áll rendelkezésre. A jövedelem-(nyereség-)minimumra vonatkozó szabályozás is módosult. A Tao. tv. 6. (5) bekezdése szerint, ha az adózás előtti eredmény vagy az adóalap közül a nagyobb érték nem éri el a jövedelem-(nyereség-)minimum összegét, akkor az adózó választhat, hogy az általános szabályok szerint állapítja meg az adóalapját, vagy a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti adóalapnak. A jövedelem-(nyereség-)minimum a korrigált összes bevétel 2%-a. A Tao. tv. 6. (9) bekezdése amely az összes bevételt növelő tételeket határozza meg január 1-jétől bővült egy újabb ponttal. A módosítás értelmében a jövedelem- (nyereség-)minimum meghatározásakor az összes bevételt növeli a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettség napi átlagos állományának (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) az adóévet megelőző adóév utolsó napján a magánszemély taggal szemben fennálló kötelezettségét (ide nem értve az áruszállításból és a szolgáltatásból származó kötelezettséget, továbbá a megállapított, de ki nem fizetett osztalék kötelezettségként kimutatott összegét) meghaladó összegének az ötven százaléka. 3. Az innovációs járulékra vonatkozó legfontosabb 2013-as változások A járulékfizetésre kötelezett a üzleti évi innovációs járulék kötelezettség elszámolását a számú bevallás benyújtásával teljesíti. A járulékelőlegkiegészítésre pedig amelynek határideje az adóév utolsó hónapjának 20. napja (naptári éves adózók esetében december 20.) a számú bevallás szolgált. Az Atv. rendelkezései kis mértékben változtak ban. A módosítás az Atv. 4. (1) bekezdését, azaz az innovációs járulék alapját érintették. A korábbi szabályok szerint a járulék alapja a helyi adókról 12

13 szóló évi C. törvény [a továbbiakban: Htv.] 39. (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap. A 2013-tól hatályos szabályok szerint az innovációs járulék alapjának meghatározásakor a Htv. szerinti adóalapot csökkenteni kell külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész meghatározásának módját a Htv pontjában találjuk. Nem szabad továbbá megfeledkezni, hogy január 1-jei hatállyal módosult a mögöttes szabály, azaz a Htv a. A Htv. 39. (4)-(8) bekezdései alapján a nettó árbevétel sávos módon csökkenthető, s figyelemmel kell lenni kapcsolt vállalkozásként a csoporttagok adóalap-megosztására. OLVASÓI KÉRDÉSEK Szakmai folyóiratunk előfizetéséhez INGYENES TANÁCSADÓI SZOLGÁLTATÁS is jár! Az adózással kapcsolatos kérdését címen várjuk. Kapcsolt vállalkozás Kérdés: Társaságunk, amelyet nevezzünk A Kft.-nek, 9%- os tulajdoni hányaddal rendelkezik B Zrt.-ben. C Zrt. 49,9%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik B Zrt.-ben. B Zrt. és C Zrt %-os befolyással rendelkezik A Kft.-ben. Kérdés, hogy a évben fennáll-e a társaságok között a kapcsolt vállalkozási viszony. Válasz A társasági adóról és az osztalékadóról szóló évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] pontja alapján kapcsolt vállalkozásnak minősülnek: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, b) az adózó és az a személy, amely az adózóban a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, c) az adózó és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll. A közvetlen vagy a közvetett többségi befolyás fennállásának meghatározásakor március 14-ig (így 2013-ban is) a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 685/B. -ában foglaltakat kellett figyelembe venni. E szerint többségi befolyás olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára az előző jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más 13

14 jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. Feltételezve, hogy a tényállás szerinti társaságoknál a tulajdoni hányadok megegyeznek a szavazati arányokkal, úgy egyik társaság sem rendelkezik többségi befolyással a másik társaságban, hiszen a szavazatok mértéke egyik esetben sem haladja meg az 50 százalékot. A meghatározó befolyás a Ptk. rendelkezései szerint közvetett módon is fennállhat, az ilyen esetben alkalmazandó számítási módot is meghatározza a jogszabály. A szavazati joggal való közvetett rendelkezés jelen esetben is fennáll, mivel C Zrt. közvetett módon, B Zrt.-n (köztes vállalkozás) keresztül is rendelkezik szavazati joggal A Kft.-ben. Ugyanilyen a kapcsolat B Zrt. vonatkozásában is, hiszen C Zrt. közvetlen módon, illetve A Kft.-n (köztes vállalkozás) keresztül is rendelkezik szavazati joggal B Zrt.-ben. Ugyanakkor a Ptk. nem rendelkezik arról így a Tao. tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megítélésénél fel sem merülhet, hogy az ily módon kiszámított közvetett szavazati jog mértékét a közvetlen szavazati jog mértékével össze kellene adni. Összefoglalva a fentieket megállapíthatjuk, hogy ha a meghatározó befolyás más módon (például: C Zrt. jogosult kijelölni A Kft. ügyvezetőjét) nem áll fenn, úgy A, B és C társaságok nem állnak egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ez azt jelenti, hogy az egymás közötti ügyleteik vonatkozásában nem kell alkalmazni a Tao. tv ában foglaltakat. KATA választás feltételei Kérdés Korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője és tagja / egy családból / a férj, ennek a Kft-nek. Alkalmazottjaként dolgozik a feleség, egyéni vállalkozást folytatna a gyerek - aki 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Az egyéni vállalkozást kezdő gyerek dolgozna a Kft. részére, kisadózó szeretne lenni és belépne a Katába- az alábbi körülmények figyelembe vételével - kizárólag a Kft. felé számlázna, bevétele más adózótól nem származna - a tevékenység végzésének módjára utasítást nem kap - tevékenység végzésének helye nem a Kft. székhelye, telephelye. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközök a saját birtokában vannak. Ezen körülmények figyelembe vételével a munkaviszonytól való elhatárolás megfelel e, ha a tevékenységéből származó bevétel 50 %-a más adózótól származna- befolyásoló tényező-e? Válasz A kisadózó vállalkozással kötött szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint, a rendeltetésszerű joggyakorlás feltételére figyelemmel kell minősíteni. Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket e törvénytől eltérően a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról szóló évi CXLVII. törvény 14. (3) bekezdése sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek esetében nem vélelmezhető a munkaviszony, amennyiben azok közül legalább kettő megvalósul. Ezek az esetek a következők: a) a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette; b) a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte; c) a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan; d) a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll; e) a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a 13. szerinti adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére; f) a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg. Mint látható az 50 százalékos korlát csak egyik eleme a feltételeknek. Amennyiben kérdésben foglal két feltételnek az 14

15 egyéni vállalkozó valóban megfelel, akkor a tételes adó választásának nincs akadálya. Tagi kölcsön elévülése Kérdés A társaságnál jelentős összegű tagi kölcsönök kerültek különféle időpontokban befizetésre és ennek megfelelően szerződéskötésre is különféle időpontokban került sor. A szerződésekben a visszafizetésre konkrét időpontot jelöltek meg illetve arra az időpontra való meg nem fizetés esetére elévülést kötöttek ki. a hitel visszafizetését a cég nem tudta teljesíteni, így az elévülés időpontját figyelembe véve az elévült hitel összegével annak évében megemelték a társasági adóalapot és leadózták az öszszeget. Kérem segítségüket, hogy helyes eljárás volt-e a cég részéről, és a legfőbb kérdés, hogy ebben az esetben ajándékozási illeték megfizetése nem merül fel? Válasz A tagi kölcsön nyújtásából adódó követelés is a Ptk. általános szabályai szerint el tud évülni. A kérdésben leírt tényállás szerint azonban a szerződésekben a visszafizetésre konkrét időpontot jelöltek meg, illetve arra az időpontra való meg nem fizetés esetére elévülést kötöttek ki. Ebből a megfogalmazásból következik, hogy a szerződést nem a Ptk. szabályai szerint kötötték meg. A Ptk. szabálya szerint az elévülés az esedékességtől számítódik. Így a tagi kölcsön követelés a fizetés esedékességével nem évülhet el. A fizetés esedékességével csak elengedni lehet a követelést. Ha viszont elengedik a követelést, akkor a társaságnál az elengedéskor ajándékozási illetéket kellett volna fizetni (az elengedett kötelezettség miatt elszámolt rendkívüli bevétellel azonban nem lehet társasági adóalapot csökkenteni, így, ha emiatt nyereséges lesz a társaság, akkor társasági adófizetési kötelezettség is keletkezik). Megjegyzés: a számviteli törvény 42. -a (1) bekezdésének az előírása szerint kötelezettségként azokat az elismert tartozásokat lehet kimutatni, amelyeket a kölcsön nyújtó által már teljesített elismert pénznyújtáshoz kapcsolódik. A számviteli törvény hivatkozott előírásából következik, hogy minden mérlegfordulónapra vonatkozóan a tartozásokat egyeztetni kellene, azaz, hogy a társaság elismeri azokat. Ezzel az elismeréssel azonban az elévülés minden évben megszakad, így a tartozás sosem évülne el. Más szóval kifejezve, ha a tartozás elévül, akkor nem tartották be a számviteli törvény beszámoló készítésre vonatkozó előírásait. AdóTanácsadó című szaklapunkban közzétett jogi szakcikkek és az egyes esetekre, kérdésekre adott válaszok Olvasóink adózási tájékoztatásában kívánnak segíteni. A kérdésekre adott válaszok szerzőnknek a rendelkezésére álló információk alapján kialakított egyéni szakmai véleményét tükrözik. A teljes tényállás ismeretében személyesen nyújtandó jogi tanácsadás eltérő szakmai véleményhez vezethet, ezért az értelmezésbeli különbözőségekért Kiadónk felelősséget nem vállal. In-house szeminárium! Szeretne közvetlenül a munkahelyén tájékozódni a legújabb jogszabályváltozásokról az adó és járuléktörvények elismert szakértőitől? Jelentkezzen az címen, a témakör vagy akár az előadó megnevezésével, és kérjen ajánlatot kihelyezett előadás megtartására! AdóTanácsadó Szakmai Folyóirat X. évfolyam, 5. szám, május Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft Bp., Váci út 91. Tel.: Fax: Felelős kiadó: Győrfi Nóra, ügyvezető igazgató Termékmenedzser: Varga Szabolcs HU ISSN Előfizethető a kiadónál. Hirdetések felvétele: , Fax: Internet: Nyomdai kivitelezés: Prime Rate Kft. 15

16 A Fórum Média Kiadó új, átfogó szolgáltatása: Munkaügyi, bérgazdálkodási és társadalombiztosítási audit! Kiadónk egy egyedülálló szolgáltatást bocsát útjára, amelyet munkáltatók figyelmébe ajánlunk. A szolgáltatás kivételes jellege a problémák komplex kezelésében, a kérdések munkajogi, adó- és társadalombiztosítási szempontból való egyidejű megközelítésében és megoldásában áll. Munkajogász szakértőink a megbízók egyedi igényei szerint teljes munkajogi átvilágítást végeznek, amely során a munkaügyi dokumentáció átvizsgálásán és a hatályos jogszabályi előírásokhoz igazításán túl adótanácsadóink közreműködésével bérgazdálkodási tervet készítenek, amely segítségével a munkáltatók jelentős összegeket takaríthatnak meg. Szakértőink a problémás esetek megfelelő jogi kezelését és a megbízóink kérése szerint elkészített munkaügyi iratminták elkészítését követően, azok megfelelő alkalmazása érdekében utánkövetést is végeznek, amelynek keretében megválaszolják kérdéseiket és szakmai támogatást nyújtanak az átmeneti időszakban. Miért érdemes igénybe venni a szolgáltatásunkat? Az idén már negyedik alkalommal módosul a Munka Törvénykönyve. Az új Ptk. márciusi hatályba lépése is számos változást hoz a munka világában. Az újdonságok között elmélyült jogi tudás és speciális gyakorlati tapasztalat nélkül nem könnyű eligazodni. Munkajogász-ügyvédekből és adótanácsadókból álló szakértői csapatunk ebben nyújt a munkáltatók számára szakmai támogatást. Új, átfogó szolgáltatásunk a munkáltatók bérgazdálkodásának a racionalizálására, a jogszabályok által biztosított lehetőségek maximális kiaknázására fókuszál, amely komoly versenyelőnyt jelenthet a szolgáltatást igénybe vevő társaságoknak. Szolgáltatásunk színvonalára a szakértőink magas szintű jogi és közgazdasági tudása, valamint a sok éves tanácsadói és peres tapasztalata a garancia. A szolgáltatásunkról részletesebben a honlapon tájékozódhat, amennyiben kérdése van, írjon a címre! május, X. évfolyam 5. szám E-AdóTanácsadó szakmai folyóirat

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala)

A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban. (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A látvány-csapatsportok támogatási rendszerének megváltozott szabályai a gyakorlatban (dr. Németh Nóra NAV Központi Hivatala) A módosított jogszabályi háttér és a hatálybalépés időpontja A társasági adóról

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

Társasági adótörvény változása

Társasági adótörvény változása Dr. Gróf Gabriella 2012. évi CLXXVIII. törvény Hatály: 2013. 01. 01. Adóalanyok Nem Tao alany a Nemzeti Eszközkezelő Zrt (2012. 06. 20.) Nem Tao alany a kényszertörlési eljárás alatt álló adózó a kényszertörlési

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november

Társasági adó változások 2010-2011, 2013. 2010. november Társasági adó változások 2010-2011, 2013 2010. november Adómérték A kedvezményes 10 %-os adókulcs változása 2010- ben átmenettel, új 29/K és 29/L -ok 2011-től minden adózóra 500 millió forint adóalapig

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról

HAVI BEVALLÁS. a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról 1308A HAVI BEVALLÁS a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról, valamint a szakképzési hozzájárulásról Nemzeti Adóés Vámhivatal Benyújtandó az illetékes alsó fokú

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról.

Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzatának Képviselő-testülete /2014.(XII.3.) sz. rendelete a az iparűzési adóról. Körösladány Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

I. Általános szabályok

I. Általános szabályok Pusztaszabolcs Nagyközségi Önkormányzat 19/1995.(XII. 28.) Kt. számú rendelete A helyi adókról Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg A szöveg hatályos: 2004. január 1-től (Módosították: 12/1997.(VI.

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben)

Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1997.(XII.19.) rendelete a helyi iparűzési adóról (módosításokkal 1 egységes szerkezetben) Vaszar Község Önkormányzat képviselőtestülete (továbbiakban:

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló

Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének. a helyi iparűzési adóról szóló Hosszúhetény Község Önkormányzat Képviselőtestületének a helyi iparűzési adóról szóló 7/2002.(IX.02.) 12/2003.(X.06.) 11/2005.(X.24.) 15/2006.(XII.15.) rendeletekkel módosított 11/1999.XII.01.) rendelete

Részletesebben

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások

I. törvényi szintű jogszabály módosítások. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások I. törvényi szintű jogszabály módosítások A) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. -át érintő módosítások 2013. november 30. napjától hatályos módosítások. Megállapította

Részletesebben

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó

Adózási alapismeretek 4. konzultáció. Társasági adó Adózási alapismeretek 4. konzultáció Társasági adó A törvény 1996. évi LXXXI. törvény a társasági és osztalékadóról Az állami feladatok ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a vállalkozások kedvező

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben)

ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 7/1995.(IV.20.) számú R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL. (egységes szerkezetben) ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/1995. (IV. 20.) SZÁMÚ R E N D E L E T E A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetbe foglalva: 2010. január 28. 2 ATKÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség

A rendelet hatálya. A rendelet hatálya kiterjed Gyömrő város közigazgatási területének egészére. Az adókötelezettség Gyömrő Város Képviselő-testületének 25/2002. (XII.19.) sz. önk. rendelete a helyi iparűzési adóról a 33/2003. (XII.22.) az 5/2004. (III.11.) sz. a 8/2012.(III.09.) sz. és a 29/2012. (XI.29.) sz. rendeletekkel

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének

Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 1 / 5 2014.12.15. 13:27 Ricse Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/1999 (II.9..) A helyi adókról Ricse Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestületének 6/1999. (II. 09.) sz. Önkormányzati rendelete

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

III. A társasági adó változásai. 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1

III. A társasági adó változásai. 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1 III. A társasági adó változásai 2014.10.12. Szilágyi Miklósné 1 1. Fogalmak változásai Bejelentett részesedés a bejelentett részesedés a belföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személyben, jogi személyiséggel

Részletesebben

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok

Tax Intelligence. Kedves Ügyfelünk! Hírlevél 2013. január/nr. 2. TÉMA: Szociális hozzájárulási adókedvezmények 2013. ALCÍMEK: Általános szabályok ek 2013 ek 2013 Kedves Ügyfelünk! A munkahelyvédelmi akciótervben meghirdetett és 2013. január 1-én életbe lépett munkáltatói terhek csökkentési lehetőségeivel kibővültek a szociális hozzájárulási adóból

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből.

K I V O N A T. Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. SÉNYŐ KÖZSÉG KÉPVISELŐTESTÜLETE 4533. Sényő, Kossuth u.69. 1308-6/2003. K I V O N A T Készült: Sényő Község Képviselőtestületének 2003. november 28-án tartott ülésének jegyzőkönyvéből. Tárgy: Iparűzési

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

H A T Á R O Z A T O T

H A T Á R O Z A T O T Iktatószám: ki/jh01-0075/2013 Füredi Kézilabdasport Egyesület Ügyiratszám: be/sfp-0075/2013 Balatonfüred Ügyintéző: Szemes Nikolett Horváth Mihály utca 08/2. hrsz. E-mail: szemesn@keziszovetseg.hu 8230

Részletesebben

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei

A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adózás előnyei A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) egy olyan kedvező adózási módot jelent, amely a vállalkozások meghatározott köre számára összehasonlítva

Részletesebben

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei

Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatásának jogkövetkezményei Készítette: Nagy László főosztályvezető NAV Észak-Budapesti Adóigazgatósága A társadalombiztosítási (biztosított) bejelentési kötelezettséget

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról

TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról TÁJÉKOZTATÓ állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység bevallásáról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel

Részletesebben

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Útmutató támogató szervezetek részére TARTALOM Jogszabályi háttér Támogatás menete Az új konstrukció A rendelkező nyilatkozat Az adóelőleg terhére Az adóelőleg-kiegészítés,

Részletesebben

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben )

A helyi iparűzési adóról ( egységes szerkezetben ) Öregcsertő községi Önkormányzat Képviselő testületének 7/2010 ( XII.17.) számú önkormányzati rendelete a 14 /2009 ( XII.18.) számú önkormányzati rendeletének a módosításáról A helyi iparűzési adóról (

Részletesebben

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról

Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzatának 4./2008. (IV.18.) számú rendelete a helyi iparűzési adóról Tard Község Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. (1) és (6) bekezdésében (a

Részletesebben

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról

TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 12/2004. (V.26.) számú. rendelete. az iparűzési adóról TOKAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2004. (V.26.) számú rendelete az iparűzési adóról Tokaj Város Önkormányzat a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (1) bekezdésében és 6. -ában

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010.

Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. Tájékoztatás a helyi iparűzési adóbevallásokról 2010.01.15. 2010. január 1-jétől a helyi iparűzési adóval összefüggő hatásköröket a 2010. január 1-től kezdődő adóéveket érintően az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési

Részletesebben

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése

Szakképzési hozzájárulás. A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Szakképzési hozzájárulás A 2012. január 1-től hatályos 2011. évi CLV. törvény ismertetése Az adó alanyai Témák (különös szabályok és mentességek) A hozzájárulás alapja, korrekciós tényezők, a hozzájárulás

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!

EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva! EGYSÉGES SZERKEZETBEN (az 5/2003. (IV.10.), a 22/2003. (XII.30.), a 29/2004. (XII.30.) és a 26/2010. (XII.31.) sz. rendeletekkel módosítva!) KALOCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 21/2002 (XII.26.) ör. számú rendelete

Részletesebben

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet

Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1. I.Fejezet Ócsa Város Önkormányzat Képviselőtestületének 12/1991./XII.2./ ÖK. rendelete a helyi adókról 1 I.Fejezet 1.. 2 A Helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 2. -a, valamint a Helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására

Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS. - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Ügyiratszám: 340709/2008.III. Ügyintéző: Dr. Ráczné ELŐTERJESZTÉS - a Közgyűléshez - az iparűzési adóról szóló rendelet módosítására Dr. Ráczné Dr. Kassy Erzsébet Az érintett belső szervezeti egység vezetőjének

Részletesebben

KATA KIVA ésaktuáliskérdések

KATA KIVA ésaktuáliskérdések KATA KIVA ésaktuáliskérdések Pestuka Gabriella Osztályvezető NAV Csongrád Megyei Adóigazgatósága Kisadózók tételes adója Ki választhatja a Kata adózást? Akisadózóvállalkozásoktételesadójának (KATA)alanyaazaz

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról

Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2011. (XII. 14.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Dunavarsány Város Önkormányzatának képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület)

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról

Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete. a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testületének 32/2011. (XII. 28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról Hajdúsámson Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.

Részletesebben

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza.

adóazonosító számát. Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás teljesítésére irányuló választás nem vonható vissza. 2005. évi CLXIII. törvény az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról Az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL

NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL NÁDASD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 10/2004. (IV.29.) rendelete a HELYI IPARÛZÉSI ADÓRÓL I.FEJEZET Az adómegállípatás joga 1. Nádasd Községi Önkormányzat Képviselõ-testülete a helyi adókról

Részletesebben

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012

A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 A társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2011/2012 Hatálya Vállalkozási tevékenységet folytató Magyarországi illetőségű vállalkozások: Kft, Nyrt, Zrt, Bt, KKt, szövetkezetek, Egyesületek, Alapítványok,

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ

MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK. 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ MAGYARSZÉK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELÕ-TESTÜLETÉNEK 15/2009. (XII. 21.) sz. RENDELETE AZ IPARÛZÉSI ADÓRÓL SZÓLÓ 11/2007.(XII.19.) sz. RENDELET MÓDOSÍTÁSÁRÓL A helyi adókról szóló, többször módosított

Részletesebben

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS

ÖNELLENŐRZÉSI LAP ÖNELLENŐRZÉSI PÓTLÉKSZÁMÍTÁS BAJI POLGÁRMESTERI HIVATAL 2836 Baj, Petőfi S. u. 50. Tel.: 34/488-597, fax: 34/488-020 ÖNELLENŐRZÉSI LAP a/az évi helyi iparűzési adó helyesbítéséhez Adózó neve: Székhelye: Telephelye: Levelezési címe:

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19.

SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés. Személyi jövedelemadó. Az első házasok kedvezménye. Családi kedvezmény 2015.03.19. SZJA, Szocho 2015 Mérlegképes továbbképzés Személyi jövedelemadó Szatmári László Főosztályvezető Családi kedvezmény Az első házasok kedvezménye Mértéke 2016-tól 4 év alatt a duplájára nő a két gyermekes

Részletesebben

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének

Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének Pánd község Önkormányzata képviselő-testületének 13/1995./XII.18./ sz. önk. rendelete, és a 8/2001/XII.3. sz. önk. rendelet egységes szerkezetbe foglalása A kommunális helyi adóról Pánd község önkormányzati

Részletesebben

Társasági adó 2013. évi változásai

Társasági adó 2013. évi változásai Társasági adó 2013. évi változásai a 2012. évi CLXXVIII. törvény alapján S. Csizmazia György könyvvizsgáló, okleveles adószakértő MKVK OK Kft. FOGALMI VÁLTOZÁSOK 1 Bejelentett immateriális jószág 4. 5/a.

Részletesebben

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére.

A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/1996.(XII.31.)KT számú rendelet. A rendelet hatálya kiterjed Balotaszállás Községi illetékességi területére. A Helyi Iparűzési adóról szóló 8/199.(XII.31.)KT számú rendelet Balotaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testület a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében

Részletesebben

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt

Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás. Készítette: Görgei Zsolt Kedvezmények a szociális hozzájárulási adó rendszerében Az egyszerűsített foglalkoztatás Készítette: Görgei Zsolt Vállalkozások besorolása 2 3 4 Adókedvezmények a szociális hozzájárulási adóból A megváltozott

Részletesebben

Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről

Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről Tájékoztató a Madách Színház támogatása esetén érvényesíthető adókedvezményekről A Madách Színház Budapest egyik legnépszerűbb és legsikeresebb színháza. A kiegyensúlyozott működéséhez, a produkciók igényes

Részletesebben

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2003. (VIII. 28.) rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagykereki Község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2003. (VIII. 28.) rendelete A helyi iparűzési adóról A Képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.. (1). bekezdésében

Részletesebben

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK VAJTA KŐZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2005.(IV. 6.) Ktr., 18/2005.(XII.01.)Ktr., valamint a 16/2009.(XII.15.)Ktr. rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt 19/2004. (XII. 22.)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához

TÁJÉKOZTATÓ. a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához TÁJÉKOZTATÓ a jövedelemkiegészítés összegének munkáltató általi megállapításához Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. szeptember 2 Tisztelt Ügyintéző! Az alábbiakban a jövedelemkiegészítés összegének

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1.

ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. VÁSÁROSNAMÉNYI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI H I V A T A L ADÓCSOPORT 4800 VÁSÁROSNAMÉNY, TAMÁSI Á. U.1. TELEFON: (45) 470-022/121-122 mellék. Honlap : www.vasarosnameny.hu Sz.l.: 11744065-15403399-03540000 35/2008.(XII.31.)

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz

Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Kitöltési útmutató a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról szóló NY jelű Nyilatkozathoz Törvényi háttér Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) A társadalombiztosítás

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS

Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 BEVALLÁS Kübekházi Közös Önkormányzati Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget, Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkeztető szám: Átvette: Érkezett:

Részletesebben

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről

Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről április Konferenciák és gyakorlatias Adózási határidők április közössége 2. (márc. 31.) 5. Kötelezettség Bevallás a környezetterhelési díjelőlegről, illetve az éves díjkötelezettségről Bevallás a környezetterhelési

Részletesebben

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS

Tiszasziget Polgármesteri Hivatal BEVALLÁS Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda 6756 Tiszasziget Szent Antal tér 10. Tel.: 62/254-022, Fax: 62/254-166 Átvétel: Tiszasziget Polgármesteri Hivatal Adóiroda Érkezett: Előadó: Tiszasziget Polgármesteri

Részletesebben