I. fejezet. Általános rendelkezések. 1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei

Átírás

1 Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testületének szervezeti és működési szabályzatáról a módosító 22/2013. (V.17.), 30/2013. (VII. 3.), 38/2013. (X. 21.), 8/2014. (III. 31.), 18/2014. (V. 26.), 30/2014. (XI. 24.), 4/2015. (III. 2.), 16/2015. (VI. 29.) és 29/2015. (XI. 2.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Törökbálint Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény 44., 45., 48. (2)-(4) bekezdés, 49. (2) bekezdés, 50., 51. (2) bekezdés, 52. (1) bekezdés, 53. (1)-(3) bekezdés, 57. (1)-(2) bekezdés, 59. (2) bekezdés, 68. (3) bekezdés, 82. (3) bekezdés, 84. (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. fejezet Általános rendelkezések 1. Az önkormányzat neve, székhelye, jelképei és ünnepei 1. (1) Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat). (2) 1 Az Önkormányzat székhelye: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 79. (3) Az Önkormányzat működési területe Törökbálint Város közigazgatási területe. A település közigazgatási területe 2930 ha. 2. (1) Az Önkormányzat hivatalos jelképei a zászló és a címer. (2) A zászló és a címer leírását és használatának szabályait a Törökbálint név, valamint az önkormányzat jelképeinek használatáról szóló 38/2012. (X.15.) önkormányzati rendelet tartalmazza. 2. Az Önkormányzat szervei 3. (1) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselőtestületet illetik. A képviselő-testületet a polgármester képviseli. 1 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 1

2 (2) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselőtestület bizottságai, a polgármesteri hivatal, a jegyző, valamint a társulás látják el. (3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület annak felhatalmazása alapján a képviselőtestület bizottsága, társulása, a polgármester, a jegyző, továbbá a helyi népszavazás hozhat. II. fejezet Az Önkormányzat feladat-és hatáskörei 3. Kötelező és önként vállalt feladatok 4. (1) Az Önkormányzat gondoskodik a törvényben meghatározott kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról. (2) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 10. (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén önként vállalhatja a kötelező önkormányzati feladatok közé nem tartozó feladatok ellátását. Önként vállalt feladat ellátásáról a képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönthet. 4. A hatáskör átruházás szabályai 2 5. (1) A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a jegyzőre, illetve a társulására ruházhatja át. A hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. (2) A hatáskör átruházásáról és az átruházott hatáskör visszavonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt. (3) Az átruházott hatáskör gyakorlója az átruházott hatáskörben hozott döntésekről félévente beszámol a képviselő-testületnek. A beszámolóra a félévet követő első rendes testületi ülésen kerül sor. (4) A (3) bekezdés szerinti beszámolóban a hatáskör gyakorlója tájékoztatja a képviselőtestületet az egyes ügytípusokban hozott döntések számáról, továbbá szükség esetén azok legfontosabb adatairól (pl. értékesített vagy megvásárolt ingatlanok értéke, civil szervezetek részére kiosztott támogatások összege, filmforgatási céllal engedélyezett közterülethasználatok helyszíne, stb.). A tájékoztatóval kapcsolatban a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. (5) Az átruházott hatáskör gyakorlója a konkrét ügy összes körülményét mérlegelve dönthet úgy, hogy az adott ügyben tekintettel az ügy jelentőségére, az ügyben érintettek körére vagy nagy számára, illetve egyéb, az ügy elbírálása szempontjából lényeges körülményre a 2 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 2

3 döntéshozatalt a képviselő-testület elé utalja. Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a döntés képviselő-testület elé utalásáról bármely bizottsági tag javaslatára a bizottság az ügy érdemében történő határozathozatal előtt egyszerű többséggel dönt. (6) Amennyiben az átruházott hatáskört bizottság gyakorolja, a bizottsági ülésre szóló meghívóban, valamint a bizottsági határozatban fel kell tüntetni, hogy átruházott hatáskörben történik a döntéshozatal. (7) Amennyiben a polgármester vagy bármelyik képviselő átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát kezdeményezi, a napirendre vételre az általános szabályok az irányadók. (8) Az átruházott hatáskörbe tartozó önkormányzati hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselő-testület a fellebbezés beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni. (9) Az önkormányzati rendeletekben szereplő átruházott hatásköröket a 12. függelék tartalmazza. A függelék folyamatos karbantartásáról a jegyző köteles gondoskodni úgy, hogy a hatáskör átruházásáról rendelkező önkormányzati rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az átruházott hatáskört a függelékben is fel kell tüntetni. (10) A polgármesterre és a bizottságokra átruházott, más önkormányzati rendeletekben nem szereplő hatáskörök jegyzékét az 1-4. mellékletek, a jegyzőre átruházott hatáskörök jegyzékét a 7. melléklet tartalmazza. (11) A képviselő-testület hatáskörei közül az Mötv ában meghatározott hatáskörök nem átruházhatók. 5. Intézmény alapítása (1) Az Önkormányzat a feladatai közé tartozó közszolgáltatások biztosítása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat. (2) Intézmény alapításához, átszervezéséhez és megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (3) A határozatnak tartalmaznia kell: a) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását, b) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket, c) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket, d) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket, e) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt. (4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. (5) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig 6. 3

4 gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat. Az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (6) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását és címét e rendelet 2. függeléke tartalmazza. (7) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. A (2) - (5) bekezdésben foglaltakat ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell. (8) Az Önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3-4. függeléke tartalmazza. III. fejezet A képviselő-testület működése 6. A képviselő-testület tagjai 7. (1) A képviselő-testület tagjainak száma 12 fő. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. (2) A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. függeléke tartalmazza. 7. A képviselő-testület ülései 8. (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart. (2) 3 A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze és vezeti az ülést. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti az ülést. 8. A képviselő-testület alakuló ülése 9. (1) A képviselő-testület az alakuló ülését a választást követő 15 napon belül tartja meg. Az alakuló ülést az újonnan megválasztott polgármester hívja össze és vezeti. 3 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 4

5 (2) 4 A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről. 4 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 5

6 9. A képviselő-testület rendes ülése (1) A képviselő-testület évente legalább 7 alkalommal tart rendes ülést. Rendes ülés a képviselő-testület munkatervében szereplő időpontra összehívott ülés. (2) Rendes ülés a július 1. és augusztus 20. közötti időszakra nem hívható össze (1) 7 A képviselő-testület rendes ülése a munkatervben meghatározott napon órától legkésőbb óráig tart. A napirend függvényében esetenként a képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával egyszerű többségű döntés alapján meghosszabbíthatja. (2) Amennyiben a képviselő-testület az ülésre meghirdetett napirendeket az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt nem tárgyalja meg, az ülés vezetője legfeljebb 8 napon belüli időpontra - kijelöli az ülés folytatásának napját. Az így összehívott testületi ülésen az elmaradt napirendeken kívül más napirend nem tárgyalható. (3) A határozatképtelen vagy más okból elmaradt képviselő-testületi ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek megtárgyalására újra össze kell hívni. Az így összehívott ülésen csak az eredeti meghívóban szereplő előterjesztések tárgyalhatók (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előterjesztőit, továbbá a napirendet tárgyaló bizottságokat. Fel kell tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve, ha a képviselő-testület döntése alapján zárt ülés tartható. (2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt legalább 5 nappal kell a képviselők részére megküldeni. A képviselők részére történő megküldésen az anyagoknak a Törökbálinti Testületi AdatTárra (a továbbiakban: TTT) való feltöltését vagy ennek a rendszernek a 48 órát meghaladó működésképtelensége esetén az e célra fenntartott postaszekrénybe történő elhelyezést kell érteni. (3) Az előterjesztések TTT-be történő (2) bekezdés szerinti feltöltését követő napon bizottsági elnöki értekezleten kerül sor a napirendek véglegesítésére. A bizottsági elnöki értekezleten a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnökök, a jegyző, az aljegyző, valamint a polgármesteri hivatal meghívó összeállításával foglalkozó ügyintézői vesznek részt. A bizottsági elnöki értekezleten a következőkről kell dönteni: a) képviselő-testületi ülés meghívójának összeállítása, döntés a képviselő-testületi ülésen tárgyalandó napirendekről, 5 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 6 Módosította a 22/2013. (V.17.) önkormányzati rendelet május 18-i hatállyal. 7 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 8 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 6

7 b) bizottsági ülések meghívóinak összeállítása, döntés arról, hogy a bizottságok mely ügyekben döntenek átruházott hatáskörben, továbbá, a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket mely bizottságok tárgyalják, c) a bizottsági ülésekre, illetve a testületi ülésre meghívandó személyekről. (4) A bizottsági elnöki értekezletet követő napon kerül sor a bizottsági ülésekre szóló meghívók kiküldésére. A bizottsági ülésre szóló meghívó kiküldését követően a sürgősségi indítvány kivételével csak a meghívóban szereplő napirendekhez tartozó előterjesztések, illetve a már feltöltött előterjesztésekhez kapcsolódó pótanyagok kiküldésére van lehetőség. A pótanyagokat az ülést legalább 24 órával megelőzően kell megküldeni. Pótanyagként a már kiküldött előterjesztés értelmezését, az előzmények megismerését segítő kiegészítő melléklet küldhető. (5) A nyilvánosság számára a bizottsági ülések meghívóját és az előterjesztéseket a bizottsági elnöki értekezletet követő napon, de legkésőbb a bizottsági ülés előtt 3 nappal kell a honlapra feltölteni. A képviselő-testület ülésére szóló meghívót legkésőbb az ülés előtt 5 nappal kell a honlapra feltölteni. (6) A Polgármesteri Hivatal az anyagoknak a ttt.torokbalint.hu honlapra való feltöltéséről a rendelet 10. függelékében felsorolt címeken keresztül értesíti az érintetteket. 10. A képviselő-testület rendkívüli ülése 13. (1) Rendkívüli ülés a képviselő-testület munkatervétől eltérő időpontra összehívott ülés. (2) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a) a polgármester, b) a képviselők egynegyede, azaz 3 képviselő, c) a képviselő-testület bármely bizottsága vagy d) a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) vezetője a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítvánnyal együtt. (3) A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indokolással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. Az indítvány benyújtására a Kormányhivatal vezetője által történő összehívás kivételével az előterjesztésekkel szemben támasztott követelményekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. (4) A rendkívüli ülés indokát, időpontját, helyszínét és napirendjét a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. (5) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belül rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles. (6) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon és ben is összehívható, az írásos előterjesztést azonban ezekben az esetekben is legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni a képviselők részére. 7

8 (7) Rendkívüli ülésen a meghívóban szereplő napirendi pontokon kívül más napirendi pontot kivéve a polgármester által benyújtott sürgősségi indítványt nem tárgyalhat a képviselőtestület. (8) A Kormányhivatal kezdeményezi a polgármesternél a képviselő-testület ülésének összehívását, ha törvényességi kérdések képviselő-testület által történő megtárgyalása a helyi önkormányzat törvényes működésének biztosítása érdekében indokolt. A polgármester köteles eleget tenni a kezdeményezésben foglaltaknak. (9) Ha a polgármester a (2), illetve a (8) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek 15 napon belül nem tesz eleget, a képviselő-testület ülését a Kormányhivatal hívja össze. Az ülés összehívása során a Kormányhivatal eltérhet a jelen rendeletben meghatározott szabályoktól. 11. A képviselő-testület ülésére meghívottak 14. (1) A képviselő-testület nyilvános ülésére meg kell hívni: a) a képviselő-testület tagjait, b) a jegyzőt és az aljegyzőt, c) a polgármesteri hivatal valamely napirendi ponttal érintett irodáinak irodavezetőit, az előterjesztés előkészítésében részt vevő ügyintézőt, d) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit, e) az állandó bizottságok nem képviselő tagjait, f) a Kormányhivatal helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős szervezeti egységének vezetőjét, g) a napirenddel érintett könyvvizsgálót, intézményvezetőket és azon gazdasági társaság vezetőjét, amelyben az önkormányzat tulajdonos, h) az érdekképviseleti szervek, kamarák vezetőit az őket érintő ügyekben, i) a napirendi ponttal érintett személyeket, szervezetek képviselőit, j) 9 a település országgyűlési képviselőjét. 10 k) az Érdi Járási Hivatal vezetőjét, 11 l) az Érdi Tankerület igazgatóját. 12 (2) Az (1) bekezdés a) b) pontjaiban felsoroltak részére a képviselő-testületi ülések meghívóját valamennyi előterjesztéssel és egyéb írásos anyaggal együtt elektronikus úton kell megküldeni. Az (1) bekezdés f), j) és k) pontjában szereplő személyek részére az ülés meghívóját kell megküldeni. Az (1) bekezdés b) e), g) i), valamint l) pontjában szereplő személyek részére az ülés meghívóját kizárólag az őket érintő előterjesztésekkel együtt kell megküldeni. (3) 13 hatályát vesztette 9 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 10 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 11 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 12 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 13 Hatályon kívül helyezte a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 8

9 (4) A képviselő-testület nyilvános ülésén az állandó bizottságok nem képviselő tagjait tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő napirendi pontok esetében. (5) A képviselő-testület ülésén tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a helyi civil és társadalmi szervek képviselőjét. A helyi civil és társadalmi szervezetek felsorolását a 8. függelék tartalmazza. (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. 12. A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága 15. (2) 14 A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó meghívójának Törökbálint Város Polgármesteri Hivatala Munkácsy Mihály u. 79. szám alatt található hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel, valamint a honlapon való közzététellel történik. A honlapon a képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek. 16. (1) A képviselő-testület a) zárt ülést tart az Mötv. 46. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott ügyekben, b) zárt ülést tart az érintett kérésére az Mötv. 46. (2) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyekben, c) zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ügyek tárgyalását megelőzően az érintettet tájékoztatni kell arról, hogy kérheti az ügyben zárt ülés tartását. A kérelmet írásban legkésőbb az ülés időpontjáig el kell juttatni a polgármesterhez vagy az ülésen szóban kell előadni. (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet a polgármester, bármely képviselő vagy a jegyző. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz. (3) Zárt ülésen az Mötv. 46. (3) bekezdésben meghatározottak vehetnek részt. 13. A képviselő-testület munkaterve (1) A képviselő-testület rendes üléseit a féléves munkaterv alapján tartja. A polgármester a munkatervre vonatkozó javaslatot a tárgyidőszak utolsó testületi ülésén köteles a képviselőtestület elé terjeszteni. 14 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 15 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 9

10 (2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni: a) a polgármestertől, alpolgármestertől, b) a képviselőktől, c) valamennyi bizottságtól, d) a jegyzőtől, aljegyzőtől, e) a jegyzőn keresztül a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőitől, f) az önkormányzati intézmények vezetőitől, g) nemzetiségi önkormányzatok elnökeitől. (3) A munkaterv tartalmazza: a) a rendes ülések várható időpontját (hónap és nap megjelöléssel), b) a napirendek címét, c) az előterjesztő nevét, d) az előkészítésért felelős megjelölését, az előkészítésben közreműködő képviselő nevét, e) azoknak a megjelölését, akikkel az előkészítő az előkészítés során köteles egyeztetni, f) azoknak a bizottságoknak a megjelölését, amelyek az előterjesztést előzetesen megvitatják, g) a napirend tárgyalásához külön meghívottak nevét, h) a közmeghallgatás időpontját. (4) A munkatervet a képviselő-testület egyszerű többséggel, a tárgyidőszakot megelőző utolsó rendes testületi ülésen fogadja el. (5) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni. 14. A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai 18. (1) Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot, az előzetesen írásban megküldött meghívó szerint. (2) A napirendek elfogadása előtt a) a polgármester, a képviselő és a jegyző indokolással javaslatot tehet a napirendi pontok sorrendjének megváltoztatására, b) az előterjesztőnek indokolással joga van a napirendről levetetni az előterjesztést, c) a polgármester, a képviselő és a jegyző indokolással javaslatot tehet a meghívóban nem szereplő sürgősségi indítvány napirendre vételére, d) az illetékes bizottság elnöke bizottsági tárgyalásra visszakérheti az előterjesztést, ha azt a bizottság még nem tárgyalta, kivéve, ha a bizottságnak lehetősége lett volna az előterjesztés tárgyalására, de az előterjesztést nem vette napirendjére, vagy abban döntést nem hozott. (3) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel dönt a napirendre vételről. (4) Az ülés napirendjéről és ezt követően azokról a napirendekről, amelyek esetében az időkorlát alkalmazását mellőzi, a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt

11 (1) Az előző ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint dönt a napirendre tűzésről. (2) A polgármester az Mötv. 68. (1) bekezdése szerint ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni és arról a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönteni. A kezdeményezés esetén az (1) bekezdésben írtakat nem kell alkalmazni. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni. (4) A kezdeményezést a polgármester köteles írásban indokolni. 20. (1) A napirendi pontok tárgyalásánál az alábbi sorrendet kell követni: a) rendelet-tervezetek, b) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva, c) képviselői önálló indítványok, d) interpellációk, kérdések, e) tájékoztatók, beszámolók, közérdekű bejelentések (ezek keretében felmerülő határozati javaslatról a képviselő-testület dönt) f) napirenden kívüli felszólalások. (2) A zárt ülésen tárgyalandó napirendi pontokat lehetőség szerint az ülés végén kell megtárgyalni. 16 (3) Az (1) bekezdés e) pontja keretében írásban be kell számolni az előző rendes ülés óta történt fontosabb eseményekről, a polgármester által tett intézkedésekről. 17 (3a) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a beszámoló a TTT Határozatok végrehajtása moduljában történik. A képviselő a lejárt határidejű határozat végrehajtásával kapcsolatban szóban tájékoztatást kérhet a képviselő-testületi ülésen vagy a testületi ülést megelőzően szóban vagy írásban a polgármesteren, illetve a jegyzőn keresztül. (4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések. (5) A napirendek tárgyalási sorrendjére, az (1) bekezdésben szereplő sorrendtől való eltérésre bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt. 15. Az interpelláció és a kérdés 16 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 17 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 11

12 21. (1) 18 Az önkormányzati képviselő felvilágosítás, intézkedés kérése céljából az Önkormányzat feladat-és hatáskörébe tartozó bármely ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez. (2) 19 Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület rendes ülését megelőző 2. nap 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. Az interpellációt abban az esetben is a polgármesterhez kell benyújtani, ha a címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. (3) Az interpellációnak tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, illetve annak a személynek a megjelölését, akihez a képviselő az interpellációt intézi. (4) Az interpellációra lehetőség szerint az ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselő-testületet írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. (5) 20 Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadjae. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt a válasz elfogadásáról. Amennyiben az interpellációra a válaszadásra írásban került sor, az interpellációt a válasz megadását követő rendes testületi ülésen kell megtárgyalni. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testület következő ülésén beszámolni. A beszámolót a képviselőtestület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatároznia a további teendőket. (7) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell. (8) Az interpelláció tárgyalása során vitának nincs helye. 22. (1) 21 A képviselő önkormányzati ügyekben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz, illetve a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás kérése céljából kérdést intézhet. 18 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 19 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 20 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 21 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 12

13 (2) 22 A kérdés előterjeszthető az ülésen szóban vagy legkésőbb az ülést megelőző 2. nap 9.00 óráig írásban. (3) A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perc időtartamúak lehetnek. (4) 23 A kérdésre lehetőség szerint az ülésen szóban, de legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban érdemi választ kell adni. (5) A válasz elhangzása után a kérdező legfeljebb 2 percben reagálhat a válaszban foglaltakra. 16. Képviselői önálló indítványok 23. (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. 24 (2) A képviselő-testület munkatervében nem szereplő napirendre vonatkozó képviselői indítványt a polgármesternél legkésőbb a 12. (2) bekezdésében szereplő időpontig - kell írásban beterjeszteni. (3) A képviselő-testület ülésén az az önálló képviselői indítvány tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és a keltezést. 17. Sürgősségi indítvány 24. (1) 25 A polgármester, az alpolgármester, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely indítvány sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását. (2) 26,27 A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján 9.00 óráig kell a polgármesterhez benyújtani. (3) Az indítványozó a sürgősség indokait az ülésen legfeljebb 2 percben kifejtheti. (4) Az indítvány sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület minősített többséggel dönt. 18. Az előterjesztések rendje Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 23 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 24 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 25 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 26 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 27 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 13

14 (1) Előterjesztésnek minősül minden olyan indítvány, javaslat, amely a képviselő-testület vagy a bizottságok döntését igényli. (2)A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be. (3) A képviselő-testület ülésére előterjesztést tehetnek: a) a polgármester, b) 28 az alpolgármester, c) a jegyző, d) a képviselők, e) a bizottságok, f) a tanácsnokok, g) a nemzetiségi önkormányzatok elnökei, 29 h) a polgármesteri hivatal, 30 i) a Városgondnokság. (4) A (3) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta. 26. (1) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott formai követelményeknek. Az előterjesztésnek tartalmaznia kell különösen: a) az előterjesztés fejlécében az előterjesztő megnevezését, b) az előterjesztés jobb felső negyedében az előterjesztés tárgyát, melynek pontosan meg kell egyeznie a testületi ülés meghívójában szereplő szöveggel, c) az előterjesztés érdemi szövege fölött középen a hivatalos megszólítást ( Tisztelt képviselő-testület! ), d) az előterjesztés érdemi szövege alatt a határozati javaslatot a határidő és a felelős megjelölésével, kivéve a kizárólag rendeletalkotásra irányuló előterjesztést, e) az előterjesztés határozati javaslata alatt, rendeletre vonatkozó előterjesztés esetén annak érdemi szövege alatt annak feltüntetését, hogy a döntés meghozatala az Mötv., valamint e rendelet figyelembe vételével, egyszerű vagy minősített többséget igényel, 31 f) a döntés meghozatalára vonatkozó tájékoztatás (egyszerű vagy minősített többség) után azt, hogy mely bizottságok tárgyalták meg az előterjesztést ( Az előterjesztést véleményezi: ), g) az előterjesztés végén az anyag készítőjének a nevét ( Az előterjesztést készítette: ), h) az előterjesztés zárásaként az előterjesztés készítésének helyét és idejét, az előterjesztésre jogosult aláírását, valamint a bélyegzőlenyomatot, 32 i) az előzményi irat iktatószámát. 28 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 29 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 30 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 31 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 32 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 14

15 (2) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztés nem tartalmaz határozati javaslatot, kivéve, ha az előterjesztés nem csak a rendelet megalkotására vonatkozik. (3) Költségvetést érintő bármilyen tárgyú előterjesztésnél a Pénzügyi Iroda irodavezetője nyilatkozik arról, hogy az előterjesztésben (határozati javaslatban) foglaltak költségvetést érintő részei összhangban vannak-e a költségvetési rendelettel. Ha ez az összhang nem áll fenn, akkor ennek a tényét az ok pontos megjelölésével a Pénzügyi Iroda irodavezetője indokolja. (4) Rendelet-tervezet esetén a szöveges előterjesztés aláírásán túl a rendelet-tervezet utolsó oldalát is szignálnia kell az előterjesztésre jogosultnak. (5) A képviselő-testület és bizottságai elé kerülő előterjesztéseket törvényességi ellenőrzésüket követően amennyiben azok megfelelnek az előterjesztésekkel szemben támasztott jogszabályi és egyéb követelményeknek az előterjesztő aláírását is tartalmazó lapon a Jegyzőnek vagy az Aljegyzőnek szignálnia kell. (6) Az előterjesztéseket a 11. függelék szerinti formában kell elkészíteni. (7) Az előterjesztő az előterjesztést visszavonhatja. (8) Az előterjesztésekkel kapcsolatos egyéb követelményeket Törökbálint Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának A képviselő-testületi előterjesztések rendjéről szóló szabályzata tartalmazza. (9) Az előterjesztés törvényességi ellenőrzését a jegyző végzi el, kivéve a sürgősségi indítványt /A. Amennyiben az előterjesztéseknek a TTT-be történő 12. (2) bekezdése szerinti anyagfeltöltést követően az előterjesztésben vagy valamelyik mellékletben módosítás történik, illetve új melléklet kerül feltöltésre, azt a következők szerint kell jelezni: 1. Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változásokat piros színnel kell jelezni. Az előterjesztés többszöri módosítása esetén a következő változások jelzése más-más színnel történik. 2. Az előterjesztés szövegében bekövetkezett változások esetén a TTT-ben a módosított előterjesztés jelenik meg, az eredeti előterjesztés mellékletben kerül feltöltésre, annak címében utalni kell arra, hogy az eredeti vagy valamely bizottság által már tárgyalt előterjesztésről van szó. 3. Mellékletben történő módosítás esetén a változásokat az a) pont szerint kell a mellékletben jelezni. A módosított mellékletet és az eredeti mellékletet is az előterjesztés mellékletei között szerepeltetni kell. 4. Az előterjesztés vagy a melléklet módosítása, illetve új melléklet feltöltése esetén az előterjesztés elején piros színnel fel kell hívni a figyelmet arra, hogy milyen változás történt és a változás dátumát is rögzíteni kell. 33 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 15

16 19. A képviselő-testületi ülések tanácskozási rendje 27. (1) A polgármester vagy az ülés vezetésére a 8. (2) bekezdése alapján jogosult személy (a továbbiakban együtt: ülés vezetője) a) megnyitja az ülést és megállapítja a határozatképességet, b) javaslatot tesz a napirendre, c) egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét, d) megadja a szót az előterjesztőnek és a bizottságok elnökeinek, a hozzászólóknak, e) felkéri az előadót a hozzá intézett kérdések megválaszolására, f) szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot, g) vezeti és összefoglalja a vitát, gondoskodik a rend fenntartásáról, h) az előterjesztő és a képviselő-testület tagjai kezdeményezésére a napirendi pont tárgyalásának a következő ülésre történő elhalasztását kérheti, melyről a képviselő-testület egyszerű többséggel határoz. (2) Az ülés vezetője köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni. (3) A képviselő-testület egyszerű többséggel dönt arról, hogy a hallgatóság köréből szót kérő, az adott napirendi pont tárgyalására meg nem hívott személy részére megadja-e a lehetőséget a hozzászólásra. (4) Az ülés vezetője bármelyik képviselő kérésére 10 perc szünetet rendelhet el, de erre ülésenként legfeljebb három alkalommal kerülhet sor. 28. (1) A képviselő-testület ülésén jelen lévő valamennyi képviselő és más részt vevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. (2) Az ülés vezetője az ülés rendjének megzavarása esetében rendfenntartás keretében az alábbi intézkedéseket teheti: a) rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ, b) figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót, c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti; a képviselőt és a nemzetiségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet. (3) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás érdekében tett e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozást lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén az ülés vezetője az ülést felfüggeszti és rövid szünet után megkísérli az ülés folytatását. Amennyiben az ülés vezetője úgy ítéli meg, hogy az ülés rövid időn belül nem folytatható, az ülést berekeszti és a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja. 16

17 20. Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok 29. (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy legfeljebb 5 percben ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel 2 tag egyetértett, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti. (2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése, valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra. 21. A felszólalások és a hozzászólások szabályai 30. A képviselő-testületi ülés napirendi pontjainak tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a) felszólalás ügyrendi kérdésben, b) a napirendhez kapcsolódó kérdés, c) a napirendhez kapcsolódó hozzászólás, d) napirenden kívüli hozzászólás. 22. Felszólalás ügyrendi kérdésben 31. (1) Ügyrendi kérdésnek, illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről amennyiben e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. (2) Amennyiben az ülést vezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót. (3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők különösen: a) napirend felvétele, levétele, b) napirend elnapolása, c) az ülés nyilvános, illetve zárt jellege, d) a napirendek tárgyalásának sorrendje, e) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása, f) a vita, illetve az általános vita lezárása, g) név szerinti szavazás kérése, h) titkos szavazás elrendelésének kérése, i) e rendelet szabályainak megsértése esetén ennek korrigálása. 17

18 23. A napirendhez kapcsolódó kérdés 32. (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű megfogalmazásban kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja. (2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult: a) valamennyi képviselő, b) a tanácskozási joggal jelenlevők, c) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozzájárul. (3) A kérdések megválaszolása az előterjesztő feladata. Az előterjesztő a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti. 24. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás 33. (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket, továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. (2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő. (3) A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. (4) Amennyiben a napirend fontossága indokolja, a testület vagy a bizottság a napirend elfogadásakor egyszerű többséggel dönt az időkorlát mellőzéséről. (5) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van az elnök döntésétől függően a felszólalást követően azonnal vagy a napirendi pont lezárása után észrevételt tenni, maximum 2 perc időkeretben. Viszontválasznak helye nincs. (6) Módosító indítvány határozati javaslatként történő indokolás nélküli konkrét tárgyszerű megtétele nem számít bele az időkeretbe. (7) Az ülés vezetője által szavazásra bocsátott határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség. 18

19 (8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, az ülés vezetője köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 25. A napirenden kívüli hozzászólás 34. (1) A napirenden kívüli felszólalásra az ülés vezetőjétől írásban bármelyik képviselő kérhet engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt 1 órával át kell adni az ülés vezetőjének. (2) Amennyiben az ülés vezetője a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról a képviselő kérésére a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. 34 (3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos nyilvános ülési napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc. (4) A napirenden kívüli felszólalás során elhangzottakkal kapcsolatban határozat nem hozható. 26. A jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettsége 35. (1) A jegyző az Mötv. 81. (2) bekezdés e) pontjának megfelelően köteles jelezni a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő (a továbbiakban: szignalizációs kötelezettség). (2) A jegyző a szignalizációs kötelezettségét a képviselő-testületi, illetve a bizottsági ülést megelőzően, az ülésen, illetve az ülést követően is gyakorolhatja. Az ülés előtt, illetve az ülés után a jegyző írásban tehet észrevételt. (3) Az ülésen a napirend tárgyalása során, a vita lezárását megelőzően, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat, illetve az ülés törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. (4) Ha a jegyző az ülést megelőzően tett észrevételt, azt a képviselők részére az ülés előtt el kell juttatni vagy velük az ülésen ismertetni kell. Az ülést követően tett észrevételt a következő ülésen a képviselőkkel ismertetni kell. 34 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 19

20 27. A vita lezárása 36. (1) Az előterjesztések vitája során az ülés vezetője vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően az ülés vezetője összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat. 28. A döntéshozatal szabályai 37. (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 7 képviselő jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. a) Egyszerű többséghez a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. b) Minősített többségű szavazathoz a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. Minősített többség szükséges: 38. a) az Mötv pontjában meghatározott kérdésekben, b) az Mötv ában felsorolt egyéb kérdésekben, c) a képviselő-testület hatáskörének átruházásához, az átruházott hatáskörök visszavonásához, d) 35 a polgármester és az alpolgármester fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához, e) hitel felvételéhez, amennyiben annak mértéke a költségvetési rendeletben meghatározott összeget meghaladja, f) a bizottság tárgyalása nélkül előterjesztés napirendre tűzéséhez, g) az előterjesztés visszavonása esetén annak napirenden tartásához, h) az önkormányzati vagyon ingyenes megszerzéséről és átengedéséről szóló döntés meghozatalához, i) az önkormányzat képviseletéről való döntés meghozatalához, j) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez, k) titkos szavazás elrendeléséhez, l) az interpellációra adott válasz kivizsgálásáról készült bizottsági beszámoló elfogadásához, m) manuálisan lebonyolított titkos szavazás esetén a szavazatszámláló bizottság elnökének megválasztásához, a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén. 35 Módosította a 30/2014. (XI. 24.) önkormányzati rendelet november 25-i hatállyal. 20

21 39. (1) A személyes érintettség bejelentésére, a döntéshozatalból való kizárásra az Mötv. 49. (1) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. (2) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, az ügyet a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság kivizsgálja, és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a hozott határozat megerősítésére vagy a napirend újratárgyalására. 29. A szavazás módja 40. (1) A vita lezárása után először a módosító, kiegészítő javaslatokat az utolsó elhangzott javaslattal kezdve visszafelé, majd a szavazás eredményétől függően az eredetileg előterjesztett javaslatot kell megszavaztatni. (2) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja. (3) A szavazás megtörténte után az ülést vezető elnök ismerteti a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét. (4) Abban az esetben, ha az adott ülésen határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására kerül sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez egyszerű többség szükséges. Ezt követően kerülhet sor a határozati javaslatról történő szavazásra, az általános szabályok szerint (1) Kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során, kettőnél több jelölt esetén a tárgyalás két fordulóban történik. (2) Az első fordulóban a számítógépes rendszerben történő titkos szavazás útján rangsor felállításáról dönt a képviselő-testület. A szavazás az egyes személyekről külön-külön történik és egy képviselő akár több jelöltre is szavazhat igen szavazattal. (3) A második fordulóban a két legtöbb igen szavazatot kapott jelölt közül történik a választás. A szavazás titkosan, szavazólap segítségével történik, a szavazólapon a második fordulóba jutott két jelölt nevét kell feltüntetni. A szavazólapon feltüntetett személyek közül érvényesen szavazni egy jelöltre lehet. (4) Ha a kitüntetés, elismerő cím, díj adományozása, valamint egyéb személyi kérdések tárgyalása során két jelölt van, a szavazásra egy fordulóban, a (3) bekezdésben írt eljárásban kerül sor. 36 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 21

22 (5) A szavazólapon történő szavazás lebonyolítása a következők szerint történik: a) A szavazás lebonyolításának idejére a Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A Pénzügyi, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselő-testület minősített többséggel a bizottság tagjai közül megválasztja a szavazatszámláló bizottság elnökét. b) A szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, és a szavazás idejére újabb szünetet rendel el. c) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről beszámol a képviselő-testületnek. d) A szavazólapra abc sorrendben felvett személyekre érvényesen szavazni a szavazólapon szereplő név melletti körben tollal két egymást metsző vonallal lehet. e) A szavazás a Polgármesteri Hivatal hivatalos bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon és urna igénybevételével történik. (6) Az ülés vezetője a szavazatszámláló bizottság elnökének tájékoztatása alapján kihirdeti a szavazás eredményét. (7) A számítógép hibája esetén a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az első fordulóban is manuálisan történik a szavazás, az alábbiak szerint: a) A szavazólapra abc sorrendben fel kell írni valamennyi jelölt nevét. Egy képviselő több jelöltre is szavazhat. b) A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül, a szavazólapon az ő nevüket kell feltüntetni. c) A szavazás lebonyolítására egyebekben az (5) bekezdésben írtakat kell alkalmazni. 37 (8) A titkos szavazás lebonyolítására bizottsági ülésen az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. Bizottsági ülésen a bizottság egyszerű többséggel 3 tagú szavazatszámláló bizottságot választ a bizottság tagjaiból, illetve a polgármesteri hivatal jelen lévő munkatársaiból. (1) Szavazni csak személyesen lehet. 30. A nyílt szavazás módjai 42. (2) 38 A képviselő-testület döntéseit a 41. (2)-(7) bekezdésben, valamint a okban meghatározott kivételekkel számítógéppel segített nyílt szavazással hozza. A gép hibája esetén a szavazás kézfelemeléssel történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról a számítógép által készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja. 43. (1) A számítógépes rendszer meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik a szavazás. 37 Módosította a 16/2015. (VI. 29.) önkormányzati rendelet június 30-i hatállyal. 38 Módosította a 30/2013. (VII. 3.) önkormányzati rendelet július 4-i hatállyal. 22