A Kisvárdai Szakképzési Centrum július 1-jével jött létre Leleszi Ágnes főigazgató vezetésével.

Átírás

1 Hiányszakmák A Kisvárdai Szakképzési Centrum július 1-jével jött létre Leleszi Ágnes főigazgató vezetésével. Tagintézményei: Kisvárdai SZC II. Rákóczi Ferenc Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. Kisvárdai SZC Petőfi Sándor Szakgimnáziuma 4900 Fehérgyarmat, Május 14. tér 16. Kisvárdai SZC Móricz Zsigmond Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája 4900 Fehérgyarmat, Iskola köz 2. Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma 4625 Záhony, Kárpát út 4. Kisvárdai SZC Ady Endre Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma 4765 Csenger, Honvéd utca 5. Címe: 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. Elérhetősége: 06/45/ szcentrumkisvarda@gmail.com Honlap: OM azonosító: A 2017/2018. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2017/2018. tanévben a Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről 317/2016. (X. 25.) Korm. rendelet határozza meg a hiány-szakképesítéseket. Ezek a megyénkben a következők: Ács Bádogos Burkoló Elektronikai technikus Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Hegesztő Ipari gépész Kertész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági technikus Pék

2 Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló Vegyész technikus Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő

3 A Kisvárdai Szakképzési Centrumban a következő hiány-szakképesítéseket tanítjuk a következő tanévben: - Ács Az építőiparban előforduló famunkálatokat végez, fedélszerkezeteket, zsaluzatokat, állványokat készít, bont, átalakít és karbantart, illetve beépíti az előregyártott faszerkezeteket. A helyszíni monolit beton és vasbetonszerkezetekhez zsalut készít, zsaluzatokhoz, zsaluzati rendszerekhez tartozó állványzatokat szerel, a betont bedolgozza és homlokzati fémállványokat szerel. - Épület-és szerkezetlakatos Vasból, acélból és egyéb fémes anyagból készült lemezeket, idomokat, csöveket, vázakat és tartószerkezeteket munkál meg. Épületek és más építmények szerkezeti fémvázainak összeszerelését, felállítását és szétszerelését végzi. 3

4 - Gyakorló ápoló A gyakorló ápoló munkáját az egészségügyi ellátórendszer területein az ellátó csapat tagjaként végzi. A gyakorló ápoló korszerű elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, kompetencia szintjének megfelelően, felelősen vesz részt az egészségügyi ellátás megelőző, gyógyító, gondozó és rehabilitációs folyamataiban. - Hegesztő Fém alkatrészek hegesztését és vágását végzi gázláng, villamos ív, ill. fémolvasztásos vágására vagy egybe- olvasztására szolgáló más hőforrások segítségével. 4

5 - Ipari gépész Az ipari gépész feladata az iparban használt gépek, berendezések javítása, karbantartása, az üzemszerű működésük biztosítása. E tevékenységekkel összefüggésben alkatrész felújítási, szerelési feladatok, beüzemelési és adminisztrációs tevékenységek végzése. - központifűtés-és gázhálózat rendszerszerelő Központifűtési rendszert, gázellátórendszert épít, karbantart. Hőtermelő-berendezést, gázberendezést beszerel. 5

6 - Pék A pék képes együttműködve munkahelyi vezetőivel, szakemberekkel, munkavállalókkal, bármely sütőipari termék kiváló minőségű előállítására úgy kisüzemben, mint nagyüzemben. A gyártás előkészítését követően (felkészül a munkára, előkészíti a munkafolyamatokat, alapméréseket végez) a kenyerek készítéséhez és a péksüteményekfinom pékáruk gyártásához (vizes, tejes, dúsított, tojással dúsított, omlós, leveles, egyéb) tésztát készít, majd azt feldolgozza. Mézes tésztát készít, majd azt feldolgozza. Finom pékárukhoz tölteléket készít. A feldolgozott tésztát keleszti, vetés előkészítő műveletet végez, majd beállítja a sütési paramétereket és a megkelt félkész-terméket kemencébe helyezi. Mézes tésztát formázza és előkészíti sütésre. Ellenőrzi a sütés folyamatát. Befejező műveleteket végez. Több ízben adminisztrációs (minőségvizsgálat, gyártmánylap, anyagnorma számítás, nyomon-követhetőségi bizonylatok) munkát is végez. Szociális gondozó és ápoló A szociális gondozó és ápoló szociális szakember irányításával képes az idős és a fogyatékos ellátás intézményi és intézményen kívüli, a személyes szolgáltatások területén szükséges szociális gondozási feladatok ellátására. Munkája eredményessége érdekében a kliensekkel és munkatársaival személyes kapcsolatokat kialakít ki, velük együttműködik. Felméri a fogyatékos és az idős ember sajátos szükségleteit, és az ápolási, gondozási, fejlesztési, rehabilitációs tervnek, programnak megfelelően nyújtja 6

7 az alap- és a személyre szóló szolgáltatásokat. Ha szükséges, baleset vagy hirtelen egészségromlás esetén elsősegély nyújtására is képes. A munkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat ellátja. - Villanyszerelő Az épület villamos berendezés kialakítás keretében fogyasztásmérő helyet alakít ki, elosztó berendezést, erősáramú- és épületinformatikai vezetékhálózatot, világítási berendezést és készüléket, villámhárító berendezést, fotovoltaikus berendezést szerel, épület villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. Az ipari villamos berendezés szerelése során kapcsoló berendezést, elosztó berendezést köt be, szerel, ipari energia elosztó vezeték- és kiskábel hálózatot épít, szerel, vezérlő- és szabályozókészüléket, berendezést szerel, ipari villamos berendezést, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos gép és berendezés szerelése során egyen- és váltakozó áramú forgógépet, transzformátort telepít, működtet, villamos gépet üzemeltet, karbantart, készüléket javít, karbantart, kezelését betanítja. A villamos csatlakozó berendezés szerelése során szabadvezetéki oszlopot, tartószerkezetet és csatlakozó szabadvezetéket létesít, szerel, kisfeszültségű kábelt fektet, munkája során villamos ellenőrző méréseket, vizsgálatokat és beállításokat végez a megfelelő eszközök alkalmazásával. 7

8 A Kisvárdai SZ tagintézményei közül a hiány-szakképesítések közül a 2017/2018-as tanévben ezek a szakmák indul: Szakma neve Képző tagintézmény neve Rákóczi Móricz Ady Petőfi Kandó Ács X Épület- és X szerkezetlakatos Gyakorló ápoló X Hegesztő X X Ipari gépész X X Központifűtés- X és gázhálózat rendszerszerelő Pék X Szociális X gondozó és ápoló Villanyszerelő X A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíjról a 252/2016. (VIII. 24.) Korm. rendelet rendelkezik. Ennek szövegét itt olvashatják. A Kormány a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény 23. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. (1) A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj (a továbbiakban: ösztöndíj) az első, az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére, tanulmányi eredményük alapján nyújtható. (2) A szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvény 81. -ában meghatározott fővárosi, megyei fejlesztési és képzési bizottság (a továbbiakban: bizottság) megyénként legfeljebb 20, az adott megyében ösztöndíjra jogosító hiány-szakképesítésre minden év március hó utolsó munkanapjáig tesz javaslatot a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére. 2. (1) A szakiskolai vagy szakközépiskolai tanulmányokat folytató tanuló ösztöndíjra attól a tanévtől kezdődően válik jogosulttá, amelyben az általa szakképzési évfolyamon tanult szakképesítés hiány-szakképesítésként kerül meghatározásra. (2) A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanuló 8

9 a) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. (1) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizenharmadik évfolyamon, b) az Nkt. 12. (4) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam valamelyikére vonatkozóan hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizennegyedik évfolyamon jogosult ösztöndíjra. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti tanuló az ösztöndíjra a tanulmányait lezáró szakmai vizsga vagy komplex szakmai vizsga utolsó vizsgarészének letételére a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott időszak végéig jogosult, amely időtartamot nem hosszabbítja meg a javító- vagy pótló vizsga időpontja. (4) Az ösztöndíj megilleti az 1. (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő azon tanulót is, aki az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen elért eredménye alapján az órák látogatása alól felmentést kapott. 3. (1) Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a) a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben aa) szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51, szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy ab) valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, b) az adott tanévben ba) évfolyamismétlésre kötelezés esetén, bb) attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy bc) az Nkt. 58. (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól. (2) Ha az ösztöndíjban részesülő tanuló a tanulmányait lezáró évfolyam második félévi bizonyítványában szereplő elégtelen osztályzat miatt nem bocsátható szakmai vagy komplex szakmai vizsgára, részére ösztöndíj a szakmai vagy komplex szakmai vizsgát megelőző hónapra folyósítható utoljára. (3) Ha az ösztöndíjban részesülő tanuló tanulói jogviszonyát az adott nevelési-oktatási intézménnyel fenntartva átjelentkezik egy másik szakképesítésre történő felkészítést végző évfolyamra, vagy tanulói jogviszonyát megszünteti és egy másik nevelési-oktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, ösztöndíj csak abban az esetben folyósítható tovább 9

10 a számára, ha annak feltételei az új nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképesítés tekintetében továbbra is fennállnak. (4) Ha az ösztöndíjban nem részesülő tanuló tanulói jogviszonyát az adott nevelési-oktatási intézménnyel fenntartva átjelentkezik egy olyan szakképesítésre történő felkészítést végző évfolyamra, vagy másik nevelési-oktatási intézménnyel létesít olyan tanulói jogviszonyt, amelynek esetében az ösztöndíjra való jogosultság feltételei fennállnak, a tanuló számára a korábbi tanulmányai utolsó lezárt félévének tanulmányi átlageredménye alapján ösztöndíjat kell folyósítani. A tanulót az átjelentkezéssel érintett évfolyamon a tanulmányok megkezdésének vagy az új nevelési-oktatási intézménnyel létesített tanulói jogviszonya kezdő hónapjától illeti meg az ösztöndíj. 4. (1) Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani a tanév első félévében a 3. (4) bekezdésében, valamint a (2), (3) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel az előző tanévet lezáró év végi bizonyítványban, a tanév második félévében a félévi értesítőben szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény alapján. Ha a tanulónak javító vizsgát, osztályozó vizsgát vagy pótló vizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javító vizsga, az osztályozó vizsga, pótló vizsga letételét követően, annak eredményének figyelembevételével kell megállapítani. (2) A 2. (2) bekezdés a) pontja szerinti tanulmányok esetében a tizenkettedik évfolyam, a 2. (2) bekezdés b) pontja szerinti tanulmányok esetében a tizenharmadik évfolyam második féléve végén szerzett bizonyítványban szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagát kell figyelembe venni az első félévi ösztöndíj mértékének megállapítása során. (3) Az ösztöndíj mértéke szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulmányok esetében az első szakképzési évfolyam első félévében egységesen havonta forint. (4) Az ösztöndíj havi mértéke a (3) bekezdésben meghatározott félévet követően a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény a) 2,51 és 3,0 között van, forint, b) 3,01 és 3,5 között van, forint, c) 3,51 és 4,0 között van, forint, d) 4,01 és 4,5 között van, forint, e) 4,51 és 5,0 között van, forint. (5) Az ösztöndíj havi mértéke szakgimnáziumi tanulmányok esetében, ha a tanulmányi átlageredmény a) 3,01 és 3,5 között van, forint, b) 3,51 és 4,0 között van, forint, c) 4,01 és 4,5 között van, forint, 10

11 d) 4,51 és 5,0 között van, forint. (6) Ha a szakgimnáziumi érettségi végzettséget szerzett tanuló a 2. (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tanulmányokat nem folyamatos tanulói jogviszony alapján, hanem későbbi tanévtől kezdődően folytatja, az ösztöndíjra jogosító tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam első félévére havonta egységesen forint, a második félévére tanulmányi átlageredményétől függően az (5) bekezdésben meghatározott összegű ösztöndíjra jogosult. (7) Az adott tanév július és augusztus hónapjaira folyósított ösztöndíj havi mértéke megegyezik a június hónapra folyósított ösztöndíj mértékével. 5. (1) Az ösztöndíj folyósításával kapcsolatos feladatokat az Nkt. 7. (1) bekezdésének d) f) pontjában meghatározott köznevelési intézmény vagy a szakképzésről szóló törvény 4/B. (1) bekezdésében meghatározott szakképzési centrum (a továbbiakban együtt: nevelésioktatási intézmény) végzi. A nevelési-oktatási intézményt az ösztöndíj folyósításából eredő többletfeladatai ellátására és az ezzel összefüggésben felmerülő költségek fedezetére az általa kifizetett ösztöndíj 2 százalékának megfelelő lebonyolítási díj illeti meg. (2) A nevelési-oktatási intézmény a tanuló részére az ösztöndíjat fizetési számlára történő átutalással folyósítja. Ha a tanuló nem rendelkezik saját fizetési számlával, az ösztöndíjat a tanuló szülőjének vagy gyámjának a fizetési számlájára lehet folyósítani. (3) A nevelési-oktatási intézmény az ösztöndíjat minden hónap 28. napjáig folyósítja a tanuló részére azzal az eltéréssel, hogy az adott félév első két hónapjára járó ösztöndíj a második hónapban egy összegben kerül átutalásra, a július és augusztus hónapra járó ösztöndíj a június hónapban járó ösztöndíjjal egy időben kerül átutalásra. (4) Ha a nevelési-oktatási intézmény önellenőrzés keretében, illetve valamely más szerv vagy személy jelzése alapján megállapítja, hogy nem folyósított ösztöndíjat az arra jogosult tanuló részére, köteles haladéktalanul intézkedni az ösztöndíj folyósítása érdekében. 6. (1) Ha szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulmányokat folytató ösztöndíjban részesülő tanuló félévi értékelése során bármely tantárgyból elégtelen (1) osztályzatot kapott, vagy tanulmányi átlageredménye nem éri el a 2,51-et, vagy második félévi értékelése alapján évfolyamot kell ismételnie, a tanulót felzárkóztató oktatásban kell részesíteni annak érdekében, hogy a szakképesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciák a megfelelő szintre fejlesztésre kerüljenek, és ezáltal a tanuló ismételten jogosulttá válhasson az ösztöndíjra. (2) A felzárkóztató oktatást az Nkt.-ben meghatározott tanítási év időtartama alatt, heti két órában és maximum négyfős csoportokban kell megszervezni. A felzárkóztató órákról foglalkozási naplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni az oktatás időtartamát, tárgyát és az abban részt vevő tanulók nevét. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felzárkóztató oktatást végző tanárt, ha ezirányú oktatói tevékenységét az Nkt. 62. (5) és (6) bekezdésében meghatározott időkereteken felül végzi, az elvégzett többletmunkáért havonta forint díj illeti meg. Ha a felzárkóztató oktatást végző tanár a (2) bekezdésben meghatározott óraszámnál kevesebb órát tart, a díjazását arányosan csökkenteni kell. 11

12 7. (1) A nevelési-oktatási intézmény az 5. (1) és (2) bekezdésében, továbbá a 6. (3) bekezdésében meghatározott feladatai ellátásához szükséges forrás igényléséhez az 1. melléklet szerinti igénylőlapot a) a szeptember 1-jétől január 31-éig terjedő időszakra szeptember 15-éig, b) a február 1-jétől augusztus 31-éig terjedő időszakra február 15-éig köteles benyújtani a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (a továbbiakban: NSZFH) részére. (2) Az (1) bekezdés szerint első alkalommal benyújtott igénylés alapján az NSZFH az ösztöndíjra való jogosultságnak a 2. (1) (3) bekezdésében meghatározott időszakára vonatkozóan támogatási szerződést köt a nevelési-oktatási intézménnyel. Az NSZFH a támogatási szerződés alapján, valamint az (1) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az adott félévre vonatkozóan előfinanszírozással biztosítja a támogatást. (3) A nevelési-oktatási intézmény az adott félévre kapott támogatásról köteles elszámolni. A 2. melléklet szerinti elszámoló lapot a következő félévre vonatkozó igénybejelentésével együtt köteles az (1) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően benyújtani az NSZFH felé. Az NSZFH 8 napon belül dönt az elszámolásról, és annak elfogadása esetén folyósítja a következő félévre járó támogatást a nevelési-oktatási intézmény részére. 8. (1) A nevelési-oktatási intézmény rendelkezésére bocsátott összeg felhasználásának és az ösztöndíj folyósításának ellenőrzését az NSZFH végzi. (2) A tárgyévi ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről az NSZFH köteles a minisztert a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére az adott évben külön jogszabály alapján nyújtott egyéb támogatások ellenőrzéséről benyújtott beszámoló keretein belül legkésőbb a tárgyévet követő év február 15. napjáig tájékoztatni. (3) A nevelési-oktatási intézményt a rendelkezésére bocsátott összeg jogszabálysértő felhasználása esetén terhelő visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség nem érintheti az ösztöndíj folyósítását. 9. Ez a rendelet szeptember 1-jén lép hatályba. 10. (1) E rendelet rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével alkalmazni kell a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet [(a továbbiakban: 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet)] alapján megkötött azon támogatási szerződésekre is, amelyek alapján a 2016/2017. tanévben is támogatás nyújtható. (2) E rendelet hatálybalépését megelőzően nyújtott támogatásról az elszámolást a 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint kell az iskolának benyújtania. 12

13 Gyakran ismétlődő kérdések Kik jogosultak ösztöndíjra? A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj az első, az adott tanévre vonatkozó kormányrendeletben meghatározott hiány-szakképesítések körébe tartozó szakképesítésre felkészítő, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók részére, tanulmányi eredményük alapján nyújtható. Melyek a hiány-szakképesítések megyénkben? Ács Bádogos Burkoló Elektronikai technikus Épület- és szerkezetlakatos Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló mentőápoló Hegesztő Ipari gépész Kertész Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági technikus Pék Szerszámkészítő Szociális gondozó és ápoló Vegyész technikus Villanyszerelő Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő Szakgimnáziumi képzésben tanulónak jár-e ösztöndíj, ha hiány-szakképesítést tanul? A szakgimnáziumi tanulmányokat folytató tanuló a) a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 12. (1) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó, hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizenharmadik évfolyamon, b) az Nkt. 12. (4) bekezdése alapján érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához nem tartozó a tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam valamelyikére vonatkozóan hiány-szakképesítésnek minősülő szakképesítés szakmai vizsgájára felkészítő tizennegyedik évfolyamon jogosult ösztöndíjra. 13

14 Mikor nem jár ösztöndíj? Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a) a tanév adott félévében, ha az azt megelőző félévben aa) szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51, szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 alatti tanulmányi átlageredményt ért el vagy ab) valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott, b) az adott tanévben ba) évfolyamismétlésre kötelezés esetén, bb) attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát vagy bc) az Nkt. 58. (4) bekezdés c), e) és f) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól. Ha az ösztöndíjban részesülő tanuló a tanulmányait lezáró évfolyam második félévi bizonyítványában szereplő elégtelen osztályzat miatt nem bocsátható szakmai vagy komplex szakmai vizsgára, részére ösztöndíj a szakmai vagy komplex szakmai vizsgát megelőző hónapra folyósítható utoljára. Mi történik, ha egy tanuló átjelentkezik egy másik szakképesítésre vagy tanulói jogviszonyát megszünteti és egy másik nevelési-oktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt? Ha az ösztöndíjban részesülő tanuló tanulói jogviszonyát az adott nevelési-oktatási intézménnyel fenntartva átjelentkezik egy másik szakképesítésre történő felkészítést végző évfolyamra, vagy tanulói jogviszonyát megszünteti és egy másik nevelési-oktatási intézménnyel létesít tanulói jogviszonyt, ösztöndíj csak abban az esetben folyósítható tovább a számára, ha annak feltételei az új nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképesítés tekintetében továbbra is fennállnak. Ha az ösztöndíjban nem részesülő tanuló tanulói jogviszonyát az adott nevelési-oktatási intézménnyel fenntartva átjelentkezik egy olyan szakképesítésre történő felkészítést végző évfolyamra, vagy másik nevelési-oktatási intézménnyel létesít olyan tanulói jogviszonyt, amelynek esetében az ösztöndíjra való jogosultság feltételei fennállnak, a tanuló számára a korábbi tanulmányai utolsó lezárt félévének tanulmányi átlageredménye alapján ösztöndíjat kell folyósítani. A tanulót az átjelentkezéssel érintett évfolyamon a tanulmányok megkezdésének vagy az új nevelési-oktatási intézménnyel létesített tanulói jogviszonya kezdő hónapjától illeti meg az ösztöndíj. 14

15 Mi alapján állapítják meg az ösztöndíjat? Az ösztöndíj mértékét félévente kell megállapítani a tanév első félévében a 3. (4) bekezdésében, valamint a (2), (3) és (6) bekezdésben foglalt kivétellel az előző tanévet lezáró év végi bizonyítványban, a tanév második félévében a félévi értesítőben szereplő tantárgyak osztályzatainak számtani átlagaként meghatározott tanulmányi átlageredmény alapján. Ha a tanulónak javító vizsgát, osztályozó vizsgát vagy pótló vizsgát kell tennie, a tanulmányi átlageredményt a javító vizsga, az osztályozó vizsga, pótló vizsga letételét követően, annak eredményének figyelembevételével kell megállapítani. Mennyi az ösztöndíj mértéke? Az ösztöndíj mértéke szakközépiskolai vagy szakiskolai tanulmányok esetében az első szakképzési évfolyam első félévében egységesen havonta forint. Az ösztöndíj havi mértéke a (3) bekezdésben meghatározott félévet követően a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény a) 2,51 és 3,0 között van, forint, b) 3,01 és 3,5 között van, forint, c) 3,51 és 4,0 között van, forint, d) 4,01 és 4,5 között van, forint, e) 4,51 és 5,0 között van, forint. Az ösztöndíj havi mértéke szakgimnáziumi tanulmányok esetében, ha a tanulmányi átlageredmény a) 3,01 és 3,5 között van, forint, b) 3,51 és 4,0 között van, forint, c) 4,01 és 4,5 között van, forint, d) 4,51 és 5,0 között van, forint. Ha a szakgimnáziumi érettségi végzettséget szerzett tanuló a 2. (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott tanulmányokat nem folyamatos tanulói jogviszony alapján, hanem későbbi tanévtől kezdődően folytatja, az ösztöndíjra jogosító tizenharmadik vagy tizennegyedik évfolyam első félévére havonta egységesen forint, a második félévére tanulmányi átlageredményétől függően az (5) bekezdésben meghatározott összegű ösztöndíjra jogosult. Az adott tanév július és augusztus hónapjaira folyósított ösztöndíj havi mértéke megegyezik a június hónapra folyósított ösztöndíj mértékével. 15