LELKI EGÉSZSÉG modulvázlat

Átírás

1 Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola 5600 Békéscsaba, Gábor köz 1. Telefon: (66) TÁMOP / azonosító számú Kompetencia alapú oktatás bevezetése az óvodától az érettségiig Békéscsabán pályázat Osztályfőnöki 9. évfolyam LELKI EGÉSZSÉG modulvázlat Készítette: Bányai Péter 1

2 MODULLEÍRÁS A modul célja Időkeret Ajánlott korosztály Ajánlott megelőző és követő tananyag Modulkapcsolódási pontok A képességfejlesztés fókusza TÁMOGATÓ RENDSZER Felhasznált objektumok: A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és kialakulása. 4 óra 9. évfolyam Megelőző modul: Konfliktuskezelés Követő modul: Testi egészség Emberismeret: boldogulás, boldogság, biztonság összefüggése; szerepek, kapcsolatok Ember és társadalom: helyzetek több szempontú megközelítése, érdekek eltérése Önismeret: emberi fejlődése, önfejlesztési célok, a saját felelősség megfogalmazása; önvizsgálat Információkezelés: lényegkiemelés Együttműködés: egymás megismerésében, a tájékozódásban Önmeghatározás: véleményalkotás, értékelés, érvelés; személyiség és szerep összhangja, ellentmondása Önismerettel összefüggő kompetenciák: érzéseink pontos azonosítása, hitelesség Önszabályozás: felelősségvállalás, törődés, tekintet másokra, nyitottság, véleményfogadás Társas kompetenciák: empátia, kommunikációs készségek, együttműködés, konfliktuskezelés, véleménynyilvánítás - Szociális és életviteli kompetenciák fejlesztése kézikönyv (szerk.: Szabó Eszter) (Demokratikus Ifjúsági Alapítvány DIA, Budapest, 2005.) - Varga Irén Gönczi Károly Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye (Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.) - Bácskai Júlia: Magánélettan 1. (PannonKlett Kiadó, Budapest, 1997.) -

3 MODULVÁZLAT 1. óra: Ráhangolódás Tevékenység (5 perc) Tanári instrukciók Kiemelt készségek, Célcsoport /A differenciálás Eszközök Asszociációs kör: Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy? Olvassuk el a gyűjteményben található játékleírást! (RÁHANGOLÓDÁS) Vezessük a játékot! (Könnyebb, ha a gyerekek már ismerik, végezték. Bármely tárgykörben játszható.) A játék végén erősítsük meg: ezzel a témakörrel, a lelki egészséggel (majd a következő modulban a testi egészséggel) fogunk foglalkozni. Kreativitás Játékos, sokszínű osztályban (kisebb létszám mellett az egész osztályt bevonva) Frontális Játék Ráhangolódás FELADATOK RÁHANGOLÓDÁS Asszociációs kör Körben ülnek a diákok, hogy lássák egymást. Szabad asszociációval (gondolattársítással) kapcsolódnak egymáshoz, amelyet egy-egy szóval fejeznek ki hangosan. Az első szóval indul a játék, amelyhez a kezdő mellett ülő csatlakozik egy másik szóval. Majd a harmadik is csatlakozik. Hangos szólánc alakul ki. Az induló szó legyen a témára ráhangoló, pl.: egészség, betegség, stb. A kezdő szót mi mondjuk meg. A mellettünk ülő diák folytatja. Az asszociáció nem az induló szóhoz, hanem az éppen elhangzotthoz kapcsolódjon. 3

4 Tartalomfeldolgozás Tevékenység Pszichológiai összefoglaló: A lelki egészség (30 perc) Tanári instrukciók A gyűjteményben található összefoglaló alapján készüljünk fel, és tartsunk egy magyarázó előadást a legfontosabb lelki egészséggel kapcsolatos tudnivalókról. A téma szerkezetét vázlatszerűen rögzítsük a táblára is! (A gyerekek érdekeltségét tartsuk fenn egy-egy kérdéssel!) Kiemelt készségek, Figyelem Tanulási képesség Célcsoport /A differenciálás Bármely osztályban Frontális Tanári előadás Eszközök TARTALOMFELDOLGOZÁS 1 GYŰJTEMÉNYEK TARTALOMFELDOLGOZÁS 1 Az ember testi és lelki felépítése Az ember testből és lélekből áll. Egyedisége és testi-lelki szerkezetének, illetve működésének sajátosságai miatt személyiségnek (is) nevezzük. Személyiség a) Test: az emberi test felépítésével részletesen a biológia foglalkozik. Az emberi és állati test között fontosabb különbségek vannak: Pl. az állatokhoz viszonyítva testünk sok vonatkozásban tökéletlenebb Tökéletlenebb: gyomrunk a kérődzőekhez képest; szaglásunk a kutyákéhoz stb. nem vagyunk alkalmasak a levegőben és a vízben hosszabb ideig való élésre stb. Ugyanakkor sok területen szerkezetünk tökéletesebb. Tökéletesebb: központi idegrendszer fejlettsége; kezünk, tekintetünk, kifejező mimikára képes arcunk, szőrtelenségünk finomsága stb. A test szerves egységben van az ember többi dimenziójával. 4

5 b) Lélek: az ember lelki dimenziójának területei: ösztönök, érzelmek, értelem és akarat területe. 1. Ösztön Az ember ösztöneiről komoly vita folyik: az ember=ösztönlény??? Az érzés nem csak ösztönös megérzés, hanem információ is, kifejezés is (a különböző érzések különböző arányban). Különböző érzéseinek vannak: 1. Késztetés érzés: éhség - nem helyettesíthető mással. 2. Affektus (érzelmi jellegű) érzés: félelem, szorongás, szégyen, vidámság, szexualitás. Ezek kifejezők, általánosan emberiek, s többé-kevésbé helyettesíthetők. 3. Orientációs érzések (igen-nem érzés): pl.: Amikor úgy érzem: ez megfelel, ez lesz az, ez jó, ez tetszik vagy ezek ellenkezője. 2. Érzelmek Cselekvéseinket mindig valamilyen érzelem kíséri. Az érzelem motivál, színez, aktivizál, tevékenységre késztet. Az érzelmekben az embereknek környezete tárgyaihoz, jelenségeihez, személyeihez való viszonya tükröződik. Érzelmeink közé tartozik: a szerelem, a barátság, az irigység, a bizalom, az áhítat, a harag, a szolidaritás. Azt, amit érzékenységnek érzünk, részben adottság, részben tanult: egyfajta nyitottság, beleérző képesség (empátia). 3. Értelmi világ Az értelmi tevékenység, a megismerés az érzékeléssel illetve észleléssel kezdődik. Érzékelésünk is eltér az állatokétól, mert személyes és válogató, mert érzékelésünk kulturálisan is meghatározott. Szimbolikus jellegű, vagyis többet észlelünk, mint amennyit az érzékszervi észlelés tartalmaz. Erről árulkodik az érzék és az érzés azonos gyökere is. 4. Akarat, motiváció Az akarati tevékenységhez, a cselekvéshez szükséges energia a motivációs rendszeren keresztül kapcsolódik be. Az ember hajtóerők (motívumok) nélkül nem képes akarati tevékenységre. Pl.: biológiai hajtóerő (kielégítetlen ösztönök, kíváncsiság, önmegvalósítás stb.) 5

6 5. A cselekvés A lelki jelenségek teszik lehetővé, hogy az ember adott esetben megfelelően cselekedjen. Az emberi cselekvések ún. pszichológiai mezőben történnek. Ezt az egyidejűleg fennálló személyiségbeli és környezeti tényezők hozzák létre, azaz a viselkedést ténylegesen befolyásoló tények összessége. Ennek részeit az embert körülvevő fizikai környezet és az egyénen belüli tényezők alkotják. A személyiség kibontakozása a fejlődés során Az ember testi-lelki (szomatikus és pszichikus) szerkezetének milyenségét, személyiségének kialakulását sok tényező befolyásolja. Ezek: Genetikai öröklés Méhen belüli történések Születéssel kapcsolatos események Anya-gyermek kapcsolat Családi körülmények Óvodai, iskolai nevelés Barátok hatása Önnevelés Röviden megfogalmazva, az ember személyisége magában foglalja az örökölt tulajdonságokat, a fajra, nemére és személyiségtípusára jellemző vonásokat, azonkívül a környezeti (családi, iskolai, munkahelyi, tágabb környezeti) hatások révén szerzett tulajdonságokat. A személyiségfejlődés azonban nem azonos önmagában sem az éréssel, sem a tanulással, gyakorlással, neveléssel, hanem a kettő állandó vonatkozásában lévő kölcsönhatásának egysége, következménye. A fejlődés különböző fejlődési szakaszokon keresztül történik: 1.) Csecsemőkor (0-1 évig) az alapvető bizalom foka (bízik a szűkebb környezetében, elsősorban anyjában); 2.) Kisdedkor (1-3 évig) már megfelelő függetlenedésre képes szűkebb környezetétől (autonómia foka); 3.) Óvodáskor (3-6 évig) játék korában lévő, tud kezdeményezni; 4.) Kisiskoláskor (6-10 évig) képes összpontosításra és a kompetenciára; 5.) Prepubertáskor (10-14 évig) 6.) Pubertás (serdülő) kor ( évig) jellemző rá a személyes identitás; 6

7 7.) Ifjúkor (a serdülőkor végétől a életévig) képes az intimitásra, belső kapcsolatra; 8.) Felnőttkor képes gondoskodni magáról és családjáról, az utódokról; 9.) Idős, illetve öregkor képes a harmóniára és az elfogadásra, az adott helyzetbe való belenyugvásra. Erikson szerint a gyermek nem csökevényes felnőtt, hanem a maga szintjén tökéletes ember és lehetőség. Nagyon fontosnak tartja az identitás ( én -azonosság) érzésének kialakulását a serdülőkorban. A serdülőnek időben tisztáznia kell identitását (Ki vagyok én? Milyen vagyok?) Érett személyiség főbb vonásai: Kielégítő viszony a realitáshoz (nem ijed meg az új helyzettől) Elfogadják önmagunkat és másokat Élvezni tudják az életet Feladatközpontúság Távolságtartás (magánélet) Szociális érzület Képes bensőséges, személyes kapcsolatokra Erkölcsileg szilárd Humorérzék Felelősségtudat. A személyiség főbb jellemzői Személyiségnek az egyén testi és lelki tulajdonságainak összességét, egységét és sajátosságait értjük. Pszichológiai személyiség fogalma: a személyiség az egyedi ember testi és lelki tulajdonságok folyamatainak dinamikus egysége, mely az egyén és a társadalmi környezet kölcsönhatásában alakul, fejlődik ki és meghatározza az ember jellegzetes viselkedését, gondolkodását. A személyiség alapvető kritériuma az éntudat, amely lehetővé teszi, hogy az egyén elhatárolja magát a környezettől, illetve megkülönböztesse magát minden más személyiségtől. a) Az emberi személyiség EGYEDI PÉLDÁNY b) Központja az én, mely énkép -ben én-tudatban jelentkezik c) A személyiség fontos, meghatározó összetevője az egyén temperamentuma és jelleme. 7

8 d) Énünket, személyiségünket más emberek, a környezetünk viszonyában éljük át, más emberek visszajelzéseiben, a velük való kapcsolatokban. a) Az emberi személyiség egyedi. (nincs két embernek egyforma ujjlenyomata) Az emberi személyiség azonban egyedi mivoltában is helyzetről helyzetre tud alkalmazkodni, aktualizálódni. Döntőbb sajátossága azonban talán állandósága, azonossága. Pontosabban azonosságai. Ugyanis az ember azonos önmagával pszichofizikailag (magáénak "érzi", elfogadja testét-lelkét); társadalmilag (ismeri, tudja helyét a társadalomban); egzisztenciálisan (azonosságot vállal cselekedeteivel); kategorikusan, (tudati képünk van önmagunkról - "én-kép") és élményszerűen (átéljük magunkat). b) Az én-kép személyiségünk magjához tartozik. Ezért milyensége befolyásolja viselkedésünket is. Ugyanis mivel többé-kevésbé ismerjük "én-képünket", azaz saját képességeinket, alapvető motívumainkat, érdeklődésünket, értékeinket stb., adott helyzetben ennek megfelelően várunk el ilyen vagy olyan viselkedést magunktól. Mindebből (is) eredően az "én-kép" vezérli az élettervünk felállítását, nk kibontakoztatását és befolyásolja igényszintünket. Személyiségünk központja tehát énünk. Mindezek alapján negatív jellegű önzésünktől (egoizmus) meg kell különböztetni egészséges önszeretetünket, mely teljesen normálisnak tekinthető. (Bizonyos fokig létezésünk, tovább lésünk egyik feltétele. Pl. az öngyilkosság oka nem egy esetben, hogy az illető - különböző okokból - már "feladta" önszeretetét.) A lelkiismeret-furdalást a pszichológusok egy része szerint az "én-kép" (az ideális én) és a tényleges viselkedés közti eltérés okozta feszültség hozza létre. (Nem úgy viselkedtem, ahogy elvárható lett volna tőlem!) c) Az egyén személyiségének milyenségét alapvetően befolyásolja temperamentuma (vérmérséklete) és jelleme. A temperamentum inkább velünk született (de egyesek szerint nem megváltoztathatatlan) alkati alap. A jellem (karakter) - a pszichológia szerint - a személyiség alapvető, állandó (részben szerzett) belső (lelki) tulajdonságait jelenti általában, melyek rányomják bélyegüket minden megnyilvánulásra, így viszonyára a világhoz és a többi emberhez. [Feltehetően emiatt ered a jellem görög elnevezése a görög "karakter" (bevésés, pecsét) szóból. Ezért a jellemes emberről előre tudható, hogy bizonyos esetekben hogyan fog viselkedni. d) Saját személyiségünk - mint szó volt róla - legjobban a többi ember, a környezetünkben élők rólunk kialakított véleménye révén ismerhető meg. 8

9 Tevékenység Alkoss tabukártyát! (10 perc) Tanári instrukciók Magyarázzuk el a gyerekeknek a tabujátékot, majd adjuk meg a játék témakörét! Hozzunk létre csoportokat! Bíztassuk őket, hogy a témába illő kifejezésekkel készítsenek tabukártyákat. A modul során az elkészült kártyákat ki fogják próbálni. Kiemelt készségek, Kifejezőkészség Szókincs Kreativitás Célcsoport /A differenciálás Lehetőleg a játékot ismerő osztályban Kiscsoportos, páros, frontális Játékkészítés Eszközök Kis papírlapok, TARTALOMFELDOLGOZÁS 2 FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 2 Tabukártyák készítése Az előadásban szereplő kifejezések bármelyikére lehet a gyerekekkel tabukártyát készíttetni, illetve készíthetnek további, a témába illő, általuk kitalált kifejezésre kártyát. (A tabu-játék lényege, hogy a kártyát kihúzó diáknak a kártyán található legfelső kifejezést oly módon kell elmagyaráznia, hogy a kártyán található további kifejezések a magyarázatban ne szerepjenek, azok kimondása tabu!) 9

10 2. óra: Tartalomfeldolgozás Tevékenység Tabu-játék (15 perc) Tanári instrukciók Előzetesen ismét olvassuk el a feladatban található játékszabályt, majd újra ismertessük a diákokkal! Magyarázzuk el, hogy most a lelki egészség témakörébe tartozó kifejezésekkel játszunk. Önként jelentkezővel kezdjük! Vezessük a játékot! Aki kitalál egy kifejezést, folytatja a sort. Segítsünk, ha egy-egy kifejezés tartalma nem világos! Az előző órán a diákok által elkészített tabukártyákat is használhatjuk, illetve ezek hiányában magunk gondoskodjunk megfelelő tabukártyákról. Kiemelt készségek, Kifejezőkészség Szókincs Kreativitás Célcsoport /A differenciálás A játékot ismerő osztályban, a játékot ismerő gyerekekkel Egyéni, frontális Játék Eszközök TARTALOMFELDOLGOZÁS 3 FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 3 Tabukártyák játék A játék lényege, hogy a kártyát kihúzó diáknak a kártyán található legfelső kifejezést oly módon kell szóban bemutatnia (a többieknek kitalálniuk), hogy a kártyán található további kifejezések a magyarázatban ne szerepeljenek (azok kimondása tabu!). Egy-egy kártyán általában 1+3 kifejezés található. 10

11 Tartalomfeldolgozás Tevékenység A nehéz és feszült társas helyzetek kezelésének (30 perc) stratégiái Tanári instrukciók Alakítsunk három csoportot. Adjunk mindegyik csoportnak egy Feszült társas helyzetek munkalapot (ld. TARTALOMFELDOLGOZÁS 4). Kérjük meg a csoport tagjait, hogy olvassák el a munkalapon található helyzeteket, és írják az (a) pont alá az adott helyzet egyik lehetséges kezelési módját. Ezután kérjük meg őket, hogy adják tovább a munkalapot egy másik csoportnak, hogy a (b) pont alá beírhassanak egy lehetséges alkustratégiát, és így tovább, amíg mindegyik helyzethez ki nem töltötték mind a három pontot. A munkalapokat még egyszer adjuk körbe a három csoportnak. A gyakorlat második részében minden csoporttagnak egyénileg kell eldöntenie, hogy a három lehetőség közül melyiket választaná, majd megosztják válaszaikat a csoporttal. Bátorítsuk a résztvevőket arra, hogy tisztázzák a többiek választásának eltérő okait és fogadják el azokat! A munkalapokat továbbadhatjuk, és négyszer, ötször is megismételhetjük. Kérjük meg a három csoportot, hogy válaszaikban jelezzék egyetértésük/ egyet nem értésük mértékét. Vitassuk meg, hogy mennyire könnyű, vagy nehéz elfogadni, hogy mások tőlünk eltérően látják a helyzeteket. Kiemelt készségek, Kommunikációs Problémamegoldás Empátia Célcsoport /A differenciálás Bármely osztályban. Csoportos, frontális. Munkalap, vita Eszközök TARTALOMFELDOLGOZÁS 4 11

12 FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 4 Feszült társas helyzetek - munkalap 1. Egy barátod családjában történt haláleset miatt pár nap hiányzás után jön újra iskolába. Mit teszel? (a) (b) (c) 2. A barátaid a szexen viccelődnek, de nem nagyon érted. Mit teszel? (a) (b) (c) 3. Az iskolában megbüntetnek valamiért, amit valójában egy barátod csinált. Mit teszel? (a) (b) (c) 4. Egy nálad fiatalabb iskolatársadat gyakran bántják a többiek az iskolából hazafelé menet. Mit teszel? (a) (b) (c) 5. Barátod elmeséli, hogy az édesanyja leszbikus. Mit teszel? (a) (b) (c) 6. Az egyik barátod elmeséli, hogy szülei elválnak. Mit teszel? 12

13 (a) (b) (c) 7. Mozgássérült vagy és a barátaid néha túl segítőkészek. Mit teszel? (a) (b) (c) 8. Az idősebb testvéred 19 éves. Nem tud munkát szerezni és emiatt nagyon szomorú. Mit teszel? (a) (b) (c) 13

14 3. óra: Tartalomfeldolgozás Tevékenység (15 perc) Tanári instrukciók Kiemelt készségek, Célcsoport /A differenciálás Eszközök Önértékelő gyakorlat Párokat alakítunk (szimpátia alapon). Minden gyereknek adjunk két Tulajdonságskálát (ld. TARTALOMFELDOLGOZÁS 5). Az egyik Tulajdonságskálán mindenki jelölje, hogy most hol tart. A másikon pedig azt, hogy a párját hol helyezi el a skálán. Páros megbeszélés következik, majd osztályszinten egyeztetjük, mely pároknál volt nagyon egyező, ill. nagyon különböző az értékelés. Önismeret(i) készségek, társismeret, kommunikációs készség Bármely osztályban Egyéni, páros, frontális Tulajdonságskála kitöltése, beszélgetés Tulajdonságskálák FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 5 Az alábbi skálákon értékeld önmagad változásait. Hol tartasz most? nyitottság más emberek felé zártság önállóság önállótlanság felszabadultság gátlásosság magad elfogadása el nem fogadása magad elfogadtatása családodban el nem fogadása magad elfogadtatása barátok között el nem fogadása magad elfogadtatása más neműekkel el nem fogadása függetlenség függőség életcél megtalálása céltalanság optimizmus pesszimizmus 14

15 jókedvűség rosszkedvűség aktivitás passzivitás Tegyél X-et arra a pontra! Tevékenység Konfliktusok szülőkkel, tanárokkal, iskola- és más (30 perc) társakkal (szituációs játékok) Tanári instrukciók Hozzunk létre 4 csoportot. A csoportok kitalálnak olyan szituációkat, konfliktushelyzeteket, amelyekkel egy kamaszkorú gyerek szembesülhet. Ezután a szituációk előadása következik. Az előkészületekre legfeljebb tizenöt percet adjunk. Ezt követően mutassák be a szituációkat oly módon, hogy a feladatot utólag olvassák fel. Értékeljük a produkciókat. Utána beszéljük meg, hogy az adott két (vagy több) ember miért kerülhet konfliktusba. Az utolsó néhány percben mondják el a gyerekek, hogy érezték magukat a gyakorlat közben, volt-e kényelmetlen, vagy éppenséggel hálás szerep. Kiemelt készségek, Gondolkodási készség Problémamegoldás Beleélő képesség Előadó készség Célcsoport /A differenciálás Csoportmunkában jártas gyerekek, szerepjáték erősítése Csoportos, frontális Szerepjáték, beszélgetés Eszközök - 15

16 4. óra: Tartalomfeldolgozás Tevékenység Csoportban az idézet megbeszélése (10 perc) Tanári instrukciók Alakítsunk csoportokat. Minden csoport kap egy-egy példányt a Popper Péter-idézetből (ld. TARTALOMFELDOLGOZÁS 7). A csoportok gyűjtsék össze, hogy mivel értenek egyet, illetve mivel nem az idézetben szereplő állítások közül. Ezt követően frontálisan keresünk közös álláspontot. Egyet nem értés esetén minden csoport szóvivője mondja el, hogy a csoport miért ért egyet vagy miért nem az adott kijelentéssel). Kiemelt készségek, Szövegértés, önérvényesítés Célcsoport /A differenciálás Bármely osztályban Csoportos, frontális Megbeszélés, vita Eszközök TARTALOMFELDOLGOZÁS 7. FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 7 Popper Péter: Az önmagába térő ösvény (részlet) Első megközelítésben tulajdonképpen felére csökkentett tízparancsolat: ne ölj, ne lopj, ne hazudj, ne féktelenkedj, ne vágyakozz! A lényeg azonban nem az, hogy mindezeket ne tegye meg az ember, hanem az, hogy ne kívánja megtenni. Nem félelemből vagy akár belátásból az emberre kényszerített külső fegyelemről van szó, amelynek bilincsében vergődik valaki, hanem a belső igény kioltásáról, ha úgy tetszik, szublimálásáról. A fogalmak tágan értelmezendők. Pusztítani semmilyen élőlényt nem szabad, de nemcsak testi értelemben. Nem szabad tönkretenni, "megölni" egy másik ember önérzetét, hitét, ragaszkodását sem. A lopás sem csak a tárgyi tulajdonokra vonatkozik. Nem szabad ellopni eszméket, bizalmat, munkaerőt sem, egyszóval nem szabad kihasználni a másik embert. A hazugság tilalma nemcsak a félrevezetésre, becsapásra vonatkozik, hanem hamis eszmék, 16

17 ideológiák még oly jóhiszemű terjesztésére is. A féktelenség az indulatosságon kívül magában foglalja a szenvedélyeket is. Ekkor sem szabad kizárólag a drogra vagy az alkoholra gondolni. A jógától idegen minden fanatizmus, eszmei vagy vallási türelmetlenség, "megszállottság" vagy ezeknek a bármilyen módon való szolgálata. A vágyakozás a sóvárgás jelentéstartalma is messze túlnő az erotikán, beletartozik az anyagiasság, a becsvágy, a karrierizmus, a gyűjtőszenvedély, általában minden, ami birtoklás. Tartalomfeldolgozás Tevékenység Kapcsolataid (25 perc) Tanári instrukciók Mindenki kap egy példányt a játékból (ld. TARTALOMFELDOLGOZÁS 8). Először egyénileg, majd 4 fős csoportokban játsszuk a játékot. A csoportban lehet egymástól kérdezni és egyes kérdéseket megvitatni. Kiemelt készségek, Önismeret, társismeret Célcsoport /A differenciálás Bármely csoportban Egyéni, csoportos Játék Eszközök TARTALOMFELDOLGOZÁS 8 FELADATOK TARTALOMFELDOLGOZÁS 8 Családom Jelöld meg a legjellemzőbbeket! - a szüleim megértenek engem - megértem a szüleimet - sokat beszélgetünk - egyik felnőttel jobb a kapcsolatom a családban - keveset veszekszem a testvére(i)mmel - sokat segítek otthon - komolyan vesznek - sokat tudok az őseimről, nagyszüleimről - elgondolkodtam az öröklött tulajdonságaimon 17

18 - konfliktusok vannak a családban, de megoldjuk Ha negatív irányú változást észlelsz, írd le röviden, mi az. Társaim - kezd közösséggé válni az osztályunk - nem állnak olyan messze az egyéni- és a csoportérdekek - odafigyelek a saját ápoltságomra - odafigyelek mások ápoltságára - kialakítottam a saját stílusomat az öltözködésben - jól értjük egymást a környezetemben, lányok és fiúk - vannak közös céljaink osztályunkban Ha negatív irányú változást észlelsz, írd le röviden, mi az. Barátság, szerelem - könnyen ismerkedem - gátlásos vagyok - érzékeny vagyok a jelzésekre - könnyen beszélgetek másneműekkel - van szerelmem, aki tetszik - van másnemű barátom, aki csak barátom Ha negatív irányú változást észlelsz, írd le röviden, mi az. 18

19 Összegzés Tevékenység (10 perc) Tanári instrukciók Kiemelt készségek, Célcsoport /A differenciálás Eszközök Mi a fontosabb? A testi vagy a lelki egészség? A csoportok egyik fele a testi, a másik pedig a lelki egészség mellett gyűjt érveket. Maximum 5 perc után frontális megbeszélés és tanulság levonása következik. Lényegkiemelés, együttműködés, logika Bármely osztályban Csoportos Ablak módszer Csomagolópapírok, filcek 19