LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS TAMÁSI KISTÉRSÉG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. TAMÁSI KISTÉRSÉG"

Átírás

1 LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS TAMÁSI KISTÉRSÉG A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészség, mint értékhez való viszonyulásáról ad tájékoztatást. Válasz kapható olyan kérdésekre, mint: Milyen rangja van az egészségnek a kistérségi lakosság értékrendjében? Mit tesz, és mit tehetne az egyén annak érdekében, hogy megőrizze egészségét, vagy javítson jelenlegi egészségi állapotán? Milyen akut problémák megoldására van elsősorban szükség? Mit tehetnek az egyes kistérségek az ott élő lakosság egészségi állapotának javítása érdekében? A felmérés elemzése során a továbbiakban Az egészségi állapot, Az egészségmagatartás, A betegségek, Az egészségügyi ellátás igénybevétele, A betegségek karbantartása, ezen belül szűrővizsgálaton való részvétel gyakorisága A gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság és az azzal kapcsolatos munkakörülmények, egészséget károsító munkahelyi ártalmak kerülnek összefoglalásra. KIEMELT MEGÁLLAPÍTÁSOK A megkérdezettek közel negyede egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 37%-a jónak, vagy nagyon jónak, 44%-a pedig kielégítőnek minősítette. A korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot. A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünkért, az idős nők közül nagyon kevesen (3,1%) mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben. A férfiak 36,5%-a, a nők 24%-a naponta, a fiatalok fele (49%) rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik. Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 21%-ával, a különbség szignifikáns. A nők 70%-ára egészségtudatos táplálkozás a jellemző, a férfiak fele pedig nem igazán figyel erre oda. Szabadidejében a megkérdezettek fele (51,3%) végez testmozgást, jellemzőbb módon a középkorú férfiak. 1

2 A megkérdezettek 57,4% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A megkérdezettek 17%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely nagymértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, hasonló arányban érinti ez a probléma a nőket (58,8%) és a férfiakat (60,4%). Jellemzően az idősebbeket (66%) és a nőket (43,3%), az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát vagy annál kevesebbet végzettek aránya 54,2%) kínozza a magas vérnyomás. Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 6%-ának, a férfiak 3,8%-ának és a nők 7,9%-nak van. Legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ettől a betegségtől (9,4%). A megkérdezett férfiak 4,8%-a, a nők 16,2,%-a szorong, vagy depressziós, különösen a középkorú nők (22%) szenvednek ettől a betegségtől, egyben a rossz anyagi körülmények között élők. A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, s leginkább az idősek körében (22%), különös tekintettel az idős nőkre (24%), az idős férfiak 18% tartozik ebbe a csoportba. A megkérdezettek közül a férfiak 28,5%-a, a nők 35,2%-a szenved izületi gyulladástól. A megkérdezettek 16%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre, azon belül is a nőkre (27,5%). A Tamásiban élők harmada az elmúlt év során nem találkozott a háziorvosával és a kérdezettek több mint a fele nem részesült semmilyen szakorvosi ellátásban. A település lakóinak kétharmada - a fiatal nők 40%-a, és a fiatal férfiak 57%-a felmérést megelőző 12 hónapban nem járt fogorvosnál. A nők fokozottabb gondot fordítanak betegségük karbantartására, mint a férfiak, mivel gyakrabban mérik vérnyomásukat, rendszeresebben ellenőriztetik koleszterinszintjüket és a vércukorszintjüket. A kor-évek előrehaladtával nő a kórházi ápolás iránti igény. A nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a középkorú nők közel negyede, és jelentős azok száma is, akiket öt évnél régebben vizsgált meg szakorvos. A szervezett méhnyakrák szűrést a célpopuláció 12 %-a érdektelenségből, a szervezett mammográfiás szűrővizsgálatot a célcsoport 13 %-a előítéletek miatt utasította el. Összegszerűen - életkortól függetlenül - a nők valamivel többet költenek alternatív egészségügyi ellátásra. Az ilyen jellegű gyógymód igénybevételi esélyében nincs szignifikáns különbség iskolázottság, gazdasági státusz, vagy a szubjektív megítélésen alapuló anyagi helyzet tekintetében. A gazdasági aktivitás egyik fő jellemzője, hogy a kistérségben a munkanélküliek aránya az országos átlag alatt van, ugyanakkor a lakosság több mint egyharmada nyugdíjas (öregségi, rokkant, özvegyi) A gazdaságilag aktív lakosság 88 %-a teljes, vagy részmunkaidőben alkalmazott, 9%- uk pedig saját vállalkozásában dolgozik. Tamási kistérségben közel kétszer annyian vannak a nők, mint férfiak, akik nagymértékben tartanak munkájuk elvesztésétől. A gazdaságilag aktív lakosság egynegyede munkája során jelentős fizikai megterhelésnek, továbbá fokozott vegyi és porexpozíciónak van kitéve. 2

3 TAMÁSI KISTÉRSÉG A 18 éven felüli lakosságból választott reprezentatív mintán érvényes választ adók (639 fő) kor és nemek szerinti megoszlása: nem korcsoport N % férfiak ,5 férfiak ,9 férfiak 65+ 7,2 nők ,1 nők ,4 nők ,9 8általános vagy kevesebb szakmunkás képző, szakiskola szakközépiskola technikum gimnázium diploma 37, ,9 10,9 8,6 Iskolai végzettség tekintetében a felmérésben résztvevők több mint harmadának (37,5 %) általános iskolai végzettségen túl nincs egyéb képzettsége. Érettségivel rendelkezik a kérdezettek közel negyede (23%). A diplomások aránya igen alacsony, nem éri el a 10 %-ot sem. Közgyógyellátási igazolvánnyal a megkérdezettek mindössze 6,7 %-a rendelkezik. Az anyagi helyzet egyik legtöbbször használt indikátora a jövedelem. A felmérés során gyűjtött jövedelmi adatok azonban gyakran megbízhatatlannak bizonyulnak egyrészt az egyén szubjektív megítélése miatt, másrészt a kérdés érzékeny volta miatt. A megkérdezettek harmada (32,5%) saját megítélése szerint rossz, vagy nagyon rossz anyagi körülmények között él. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő tamásiak több mint kétszer annyian tartják kielégítőnek, esetenként nagyon jónak saját illetve családjuk anyagi helyzetét. Az alapadatok közül utolsóként a település nagyság, mint változó szerepelt az összehasonlítási szempontok között. Apró településen, azaz ezer, vagy annál kisebb lélekszámú községben él a megkérdezettek 22 %-a. A lakosság többsége azonban - a válaszadók közel háromnegyede nagyobb, több ezer fős településen (városokban) él. 3

4 1. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A megkérdezettek 20%-a egészségi állapotát rossznak, vagy nagyon rossznak, 37%-a jónak, vagy nagyon jónak, 44%-a pedig kielégítőnek minősítette. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE ÉS AZ ÉLETKOR ÖSSZEFÜGGÉSEI A év közötti korosztály 67%-a jó, vagy nagyon jó egészségi állapotról számolt be. Ebben a korcsoportban senki nem volt, aki nagyon rossznak ítélte volna saját egészségi állapotát. A év közöttiek fele (50%) kielégítőnek minősítette egészségi állapotát. Az korévek előrehaladtával, különösen 65 év felett határozottan emelkedik azok aránya, akik rossz, vagy nagyon rossz egészségi állapotról számoltak be. Az egészségi állapot önértékelése korcsoportonként, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Korcsoport Nagyon rossz,0 4,1 6,8 Rossz 4,9 16,6 30,0 Kielégítő 28,0 49,4 52,0 Jó 50,0 24,8 10,0 Nagyon jó 17,1 5,2 1,2 Összesen: 100,0 100,0 100,0 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A NEM ÖSSZEFÜGGÉSEI Jónak, vagy nagyon jónak ítéli az egészségi állapotát a férfiak közel 45%-a, a nők 31%-a. Kétszer annyi nő mondja magát nagyon rossz egészségi állapotúnak, mint férfi és kétszer annyi férfi mondja magát nagyon jó egészségi állapotúnak, mint amennyi nő. A nők saját egészségéről alkotott képe borúsabb, mint a férfiaké. Az egészségi állapot önértékelése nemenként és korcsoportonként, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában 60,0% 50,0% 40,0% Nem és korcsoport ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Percent 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó 2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Cases weighted by suly 4

5 EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE AZ ISKOLÁZOTTSÁG ÖSSZEFÜGGÉSEI Az egészségi állapot önértékelése iskolai végzettség szerint, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Iskolai végzettség 2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen 8általános vagy kevesebb 7 26,2 42,7 19,7 4,4 100 Szakmunkás képző, szakiskola 1,4 9,6 45,4 34,9 8,7 100 Szakközépiskola, technikum 1,1 12,5 43,8 32,8 9,8 100 Gimnázium 2,6 10,4 37,2 40,1 9,6 100 Diploma 7,2 48,6 28,2 16,1 100 Összesen 3,5 16,1 43,6 28, A magasabb iskolázottság jobb minőségű egészségi állapot megélésével jár együtt, feltűnő, hogy a diplomások közül senki nem állította, hogy nagyon rossz lenne az egészségi állapota. EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZUBJEKTÍV ÉRTÉKELÉSE A GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEI Az aktív keresőket jellemzi a legkedvezőbb vélt egészségi állapot, itt a legalacsonyabb az egészségi állapotukat rossznak minősítők aránya. Ennél valamivel kedvezőtlenebb a munkanélküliek önértékelése. A rokkantnyugdíjasok felének (46%), az öregségi nyugdíjasok 37%-ának a vélt egészségi állapota rossz, vagy nagyon rossz, ezeknek a csoportoknak a legkedvezőtlenebb az önértékelt egészségi állapota. Az egészségi állapot önértékelése gazdasági aktivitás szerint, százalékban Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó Összesen Dolgozik 5, ,2 11,9 100 Munkanélküli 3,1 9,7 26,5 47,3 13,2 100 GYES, GYED, GYET 8,3 19,5 62,1 10,1 100 Öregségi, özvegyi nyugdíjas 7 29,5 55 6,8 1,6 100 Rokkantnyugdíjas 8, ,9 100 Tanuló vagy felsőoktatási hallgató 7, ,4 100 Egyéb 4,3 14,8 55,6 19,4 5,9 100 A jelenleg dolgozó férfiak sokkal jobbnak ítélték egészségi állapotukat, mint a nem dolgozó férfiak. A jobbnak vélt szubjektív anyagi helyzet jellemzően jobbnak vélt egészségi állapottal jár együtt. 5

6 60,0% 50,0% Szubjektív anyagi helyzet Nagyon rossz Rossz Megfelelő Jó, nagyon jó 40,0% Percent 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Nagyon rossz Rossz Kielégítő Jó Nagyon jó 2 Visszatekintve az elmúlt 12 hónapra, mit gondol, milyen az egészsége általában? Cases weighted by suly 2. EGÉSZSÉGMAGATARTÁS A megkérdezett fiatalok 85%-a szerint sokat, vagy nagyon sokat tehetünk egészségünkért, az idős nők közül nagyon kevesen (3,1%) mondják ugyanezt, általában az idősebbek pesszimistábbak e tekintetben. A tanulók kivétel nélkül úgy vélik, hogy sokat tehetnek egészségükért, a leginkább borúlátóak a rokkant nyugdíjasok. A diplomások 80%-a szerint sokat tehetünk egészségünkért, a 8 általánost vagy kevesebbet végzettek fele úgy gondolja, hogy semmit, vagy keveset. Leginkább a rossz szubjektív anyagi helyzetben élők vélik úgy, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek egészségükért. DOHÁNYZÁS A férfiak 36,5%-a, a nők 24%-a naponta dohányzik, az alkalmi dohányosok körében nincs különbség férfiak és nők kötött. Sosem dohányzott a nők 60%-a, a férfiak 40%-a. Dohányzik-e? rendszeresen alkalomszerűen leszokott Sohasem dohányzott Összesen A férfi 36,5 2 21,6 39,9 100 kérdezett neme nő 23,8 2,8 13, Összesen 29,8 2,4 17,3 50,5 100 A fiatalok fele (49%) rendszeresen, vagy alkalomszerűen dohányzik. A középkorúak azok, akik között a legnagyobb arányú a leszokás (21%) és sosem dohányzott az idősebb korosztály 71%-a. Dohányzik-e? rendszeresen alkalomszerűen leszokott Sohasem dohányzott Összesen ,2 3,8 7,4 43,6 100 Korcsoport ,5 2,1 20,8 45, ,4 1, ,4 100 Összesen 29,8 2,4 17,3 50,

7 Ha nemenként és korcsoportonként vizsgáljuk a kérdést, azt látjuk, hogy a fiatal férfiak 52,4%-a rendszeresen dohányzik, a fiatal nők 37,2%-a. Az idős férfiak 7%-a, az idős nők 3%- a napi rendszerességgel füstöl. Az idős nők több mint 80%-a sosem gyújtott még rá. Az iskolai végzettség fordítottan arányos a dohányzás intenzitásával, azaz minél képzettebb a megkérdezett, annál kisebb rendszerességgel gyújt rá. A legfeljebb 8 általánost végzettek 29%-a, a diplomások 16%-a gyújt rá rendszeresen. A jó anyagi helyzetűek tartoznak a legkisebb arányban a rendszeresen füstölők közé. A munkanélküliek között a legmagasabb a ráta, 53%. ALKOHOLFOGYASZTÁS 58 Körülbelül milyen gyakran fogyasztott alkoholt az elmúlt 12 hónapban? Minden nap vagy majdnem minden nap Ritkábban, Hetente 3-4 Hetente 1-2 Havonta 1-3 mint alkalommal alkalommal alkalommal havonta Nem ivott alkoholtartalmú italt az elmúlt egy évben Összesen A kérdezett férfi 26 7,2 17,3 13, ,2 100 neme nő 3,2 0,6 6,8 9,9 22,8 56,8 100 Összesen 14 3,7 11,8 11,5 17,2 41,9 100 Az alkoholfogyasztók között túlsúllyal vannak jelen a férfiak, naponta vagy hetente a férfiak fele fogyaszt alkoholt, szemben a nők 21%-ával, a különbség szignifikáns. Korcsoportonként tekintve az idős férfiak fele (51,7%) tartozik az erősen ivók táborába, szemben az idős nők 7,8%-os arányával, a különbség szignifikáns. A GYES-, GYED-, GYET-en lévők közel 80%- a nem ivott alkoholt a felmérés előtti egy évben. Az érettségizettek, diplomások jellemzően kisebb arányban sorolták magukat a napi rendszerességgel ivók közé, mint az alacsonyabb iskolai végzettségűek. A szubjektív anyagi helyzetüket rosszabbnak minősítők körében valamivel nagyobb arányú a rendszeresen ivók jelenléte. A rendszeresen ivók között a magukat nagyon jó anyagi helyzetűnek vallók aránya (6%) a legalacsonyabb. TÁPLÁLKOZÁS 72 Mennyire törekszik érvényesíteni az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismereteit nem figyelek oda mennyire egészséges a táplálkozásom ritkán befolyásolja a döntésemet, hogy mi az egészséges tápl amennyire lehet előnyben részesítem az egészséges táplálékok teljesen ezek alapján táplálkozom Összesen A férfi 12,9 38,6 46 2,5 100 kérdezett neme nő 7,6 24,2 63,5 4,8 100 Összesen 10, ,2 3,7 100 A nők 70%-ára egészségtudatos táplálkozás jellemző, a férfiak fele pedig nem igazán figyel erre oda. Az adatok alapján megállapítható, hogy a korévek előrehaladtával egyre inkább az egészségtudatos táplálkozás a jellemző. A nők 46%-a vallotta, hogy tisztában van az egészséges táplálkozás alapelveivel, szemben a férfiak 38%-ával. A megkérdezettek döntő többsége rendelkezik valamilyen ismerettel a 7

8 korszerű táplálkozás elveit illetően. A diplomások 76%-a igyekszik gyakorolni is ezen alapelveket, a szakmunkásképzőt végzettek 46%-a teszi ugyanezt. A megkérdezettek 58%-a naponta, vagy naponta többször is fogyaszt friss gyümölcsöt, több mint 70%-a hetente többször fogyaszt baromfihúst. A megkérdezettek fele soha nem fogyasztott még Graham-, magvas, barna kenyeret. A válaszadók 18%-a betegsége miatt diétát tart. A válaszadók 37%-a vegyesen használ állati és növényi zsiradékot az otthoni főzés során, 51% csak olajat. Minél fiatalabb a megkérdezett, vagy magasabb az iskolai végzettsége, jobb az anyagi helyzete, annál nagyobb a hajlandósága az olaj használatára, szemben az állati zsiradékkal. TESTMOZGÁS 45 Legalább 10 percen keresztül szokott-e SZABADIDEJÉBEN olyan testmozgást végezni, ami észrevehetően megizzasztja vagy felgyorsítja a szívverését? Összesen Igen Nem Nem képes efféle tevékenység végzésére A férfi 57,7 41,4 0,9 100 kérdezett neme nő 45,5 54 0,5 100 Összesen 51,3 48 0,7 100 Szabadidejében a megkérdezettek fele (51,3%) végez testmozgást, legjellemzőbb módon a középkorú férfiak. Az idős nők közel 70%-a egyáltalán nem mozog szabadidejében. A pozitív választ adók aránya az iskolázottsággal egyre nagyobb. A testmozgás rendszeressége tekintetében azt mondhatjuk, hogy a megkérdezettek több mint 90%-a hetente, vagy naponta végzett testmozgást az elmúlt évben, a férfiak és nők hasonló arányban oszlanak meg a válaszadók között. 3. BETEGSÉGEK A megkérdezettek 57,4% szedett az elmúlt két hét folyamán rendszeresen gyógyszert. A felmérésben résztvevők 17%-ának van olyan betegsége, sérülése, mely nagymértékben zavarja, akadályozza a szokásos tevékenységekben. A nők 40%-ának, a férfiak 37%-ának volt valamilyen panasza, idős korra ez az arány 60% fölé emelkedett. A válaszadók 80%-a nemre, korra való tekintet nélkül több, mint egy éve valamilyen panasszal él, mely korlátozza a mindennapi életvitelben. Az életévekkel ez az arány egyre nő, különösen az idős nők (45%) számoltak be akadályoztatásról, illetve a nyolc osztályt végzettek és a nagyon rossz, illetve rossz anyagi körülmények között élők körében magasabb ugyanezen válaszadók aránya (31% ill. 46%), TESTTÖMEG A megkérdezettek közel 60%-a túlsúlyos, vagy elhízott, hasonló arányban érinti ez a probléma a nőket (58,8%) és a férfiakat (60,4%). Normál testsúlyú 38%, és kórosan sovány 2,7%, amely csoportban felülreprezentáltak a fiatal nők (7,3%). Az iskolai végzettség és a szubjektív anyagi helyzet tekintetében nincs markáns különbség a válaszadók között, a nyugdíjasok nagy aránya (60-70%-ban) elhízott, vagy túlsúlyos. 8

9 MAGAS VÉRNYOMÁS A magas vérnyomás életprevalenciája a térségben élők körében eléri a 37%-ot. Jellemzően az idősebbeket (66%) és a nőket (43,3%), az alacsony iskolai végzettségűeket (8 általános iskolát vagy annál kevesebbet végzetteket 54,2%), valamint a rossz anyagi körülmények között élőket sújtja. A diagnózis felállítása a megkérdezettek harmadánál egy éven belül történt. Közgyógyellátottak körében 70%, öregségi- és rokkantnyugdíjasok körében 60% felett a hypertoniások aránya. Anyagi helyzettel nincs szignifikáns összefüggés. 40,0% mvérnyomás-- életprevalencia beteg nem beteg 30,0% Percent 20,0% 10,0% 0,0% ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport Cases weighted by suly ASZTMA, ALLERGIA Diagnosztizált asztmája a megkérdezettek 6%-ának, a férfiak 3,8%-ának és a nők 7,9%-nak van, legmagasabb arányban az idős nők szenvednek ebben a betegségben (9,4%). A megkérdezettek 11%-ának, állapította meg orvos allergiás betegségét. Összességében kétszer akkora a gyakoriság a nőknél (15,4%) mint a férfiaknál (6,2%). SZORONGÁSOS DEPRESSZIÓ A megkérdezett férfiak 4,8%-a, a nők 16,2,%-a szorong, vagy depressziós. Ez a korforma különösen a középkorú nők (22%), egyben jellemzően a rossz anyagi körülmények között élők betegsége. Közgyógyellátottak körében 29%, a rokkantnyugdíjasok körében kiemelkedően magas (30%) a betegség prevalenciája, szemben azokkal, akik dolgoznak (4,5%). A különbségek szignifikánsak. 9

10 50,0% depresszió-- életprevalencia beteg nem beteg 40,0% Percent 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport Cases weighted by suly 50,0% 40,0% depresszió-- életprevalencia beteg nem beteg Percent 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Dolgozik Munkanélküli GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyug Tanuló vagy díjas felsőoktatási hallgató Egyéb Gazdasági aktivitás Cases weighted by suly CUKORBETEGSÉG A megkérdezettek 9,4%-ánál diagnosztizáltak cukorbetegséget, s leginkább az idősek körében (22%). A diagnosztizált betegek 40,5%-a férfi, 59,5%-a nő. A 8 általánost vagy kevesebbet végzettek 14%-a cukorbeteg, egyben körükben a legelterjedtebb ez a betegség. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők között a megkérdezettek 24%-ának van cukorbetegsége, illetve a megkérdezett gyógyszerszedők 14%-a érintett. Gazdasági aktivitás alapján leginkább a nyugdíjasok között gyakori. (20%-öregségi-, 22% rokkantnyugdíjas).szignifikáns az eltérés a nagyon rossz és nagyon jó anyagi helyzetben lévők csoportjai között. 10

11 60,0% 50,0% cukorbetegség-- életprevalencia beteg nem beteg 40,0% Percent 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% 8általános vagy kevesbb Szakmunkás képző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Diploma Iskolai végzettség Cases weighted by suly CSONTRITKULÁS Jellemzően a legidősebbeket (22%), a nőket (16,5%), a rossz anyagi körülmények között élőket (18%) és a 8 általános vagy annál kevesebbet végzetteket (16,5) sújtja. GYOMORFEKÉLY A megkérdezettek 6%-a, férfiak és nők egyenlő arányban szenvednek a gyomorfekélytől. Ezt a betegséget jellemzően az idős embereknél, különösen a férfiaknál (17%) diagnosztizálták legnagyobb arányban. Közgyógyellátottak körében a prevalencia 22%-os. 30,0% 25,0% gyomorfekély-- életprevalencia beteg nem beteg 20,0% Percent 15,0% 10,0% 5,0% 0,0% ffi ffi ffi 65+ nő nő nő 65+ Nem és korcsoport Cases weighted by suly 11

12 MIGRÉN A nők 23%-a szenved migréntől, szemben a férfiak 9%-ával. A migrén leginkább a rosszabb anyagi körülmények között élők és az alacsonyabb iskolázottságúak betegsége. IZÜLETI GYULLADÁS A megkérdezettek közül a férfiak 28,5%-a, a nők 35,2%-a szenved izületi gyulladástól. A korévek előrehaladtával nő a megbetegedés valószínűsége, az idős férfiak 51%, az idős nők 63%-a érintett. A 8 általános iskolát vagy kevesebbet végzettek (47,1%), a közgyógyellátottak (63%), a gyógyszert szedők (43%) és a nyugdíjasok körében a (57%-öregségi-, 55% rokkantnyugdíjas) a legjellemzőbb. Anyagi helyzettel nincs szignifikáns összefüggés. MAGAS KOLESZTERINSZINT, SZÍVROHAM, AGYVÉRZÉS A megkérdezettek 16%-ának magas a koleszterinszintje, különös tekintettel az idősekre, azon belül is a nőkre (27,5%). Az anyagi jólét és az iskolai végzettség emelkedésével csökken a kialakulás esélye. Szívrohama, vagy szívinfarktusa háromszor annyi idős férfinak volt, mint nőnek. Agyvérzésben, agyérgörcsben a férfiak gyakrabban szenvednek, mint a nők. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek körében jellemzőbb a stroke, háromszor annyian szenvednek a szegényebbek közül ebben a betegségben, mint a gazdagabbak. 12

13 4. EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE % Az elmúlt 12 hónapban egészségügyi ellátást nem vettek igénybe férfi nő együtt term.gyógyász szakorvosi rend. pszichiáter fogorvos üzemorvos gyógytornász nővér háziorvos A Tamási kistérségben élők egyharmada az elmúlt 12 hónap során nem járt a háziorvosánál és a megkérdezettek több mint fele (62 %) nem vett igénybe szakorvosi ellátást sem. Háziorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és 13 és korcsoport több férfi ,8 14,9 4,3 14,4 1,5 férfi ,8 12,4 8,7 7,7 18,4 12,8 1,1 férfi ,3 10,2 3,9 22,2 26,4 6 nő ,2 24,8 16,3 8,1 18,7 1,3 3,6 nő ,4 12,1 5,8 3,8 25,2 19 7,7 nő ,7 6 2,8 4 35,4 27 9,1 összesen 30,4 14,3 9,3 5,5 22,2 13,9 4,4 Az orvoshoz fordulási szokások nemenként és korcsoportonként is eltérőek. Szignifikánsan magasabb arányban fordulnak háziorvoshoz az idősebbek. A év közötti nők gyakrabban keresik fel háziorvosukat, mint az ilyen korú férfiak. Rendelőintézeti szakorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és 13 és korcsoport több férfi ,2 8,4 3 4,5 1,5 1,3 férfi ,5 10,8 3,2 3,3 7 1,2 2 férfi ,3 14,1 10,2 4,2 12,6 1,8 1,8 nő ,8 22,7 13,4 4,9 9,8 1,3 nő ,4 19,7 7,9 2,2 15,7 1,1 3 nő ,9 11,6 7,6 5 10,9 3,1 2,9 összesen 61,6 14,7 6,9 3,7 9,7 1,1 2,2 13

14 Az elmúlt 12 hónap során szakorvoshoz fordultak aránya az életkor előrehaladtával növekedett. A felmérés adatai azt mutatták, hogy valamennyi korcsoportban a nők azok, akik gyakrabban kerestek fel különféle szakrendeléseket. A középkorú férfiak évente átlagosan öt alkalommal, a nők nagyjából kilencszer vették igénybe a szakrendelők nyújtotta diagnosztikus vagy terápiás ellátást. Az aktív dolgozókhoz képest a munkaviszonyuk alapján inaktív személyek gyakrabban keresték fel a járóbeteg szakellátásokat, de a kapcsolat csak a rokkantnyugdíjasok esetében volt szignifikáns. A rokkantnyugdíjasok 25 %-kal nagyobb gyakorisággal fordultak szakorvoshoz az elmúlt egy év során, mint azok, akik munkaviszonnyal rendelkeztek, és rendszeresen dolgoztak. A felmérést megelőző 12 hónapban a kérdezettek mindössze 4 %-a fordult pszichiáterhez, vagy kérte pszichológus segítségét. Közülük leggyakrabban a középkorú nők (8,%), legkevésbé pedig az idős korú férfiak (1,8%) szorultak mentálhigiénés ellátásra. A paramedikális, vagy más néven gyógytornász által nyújtott egészségügyi szolgáltatásokat a nők 5 %-a, a férfiak 6 %-a vette igénybe a felmérést megelőző 12 hónap során. A kistérség lakói közül elsősorban az idősebb nők és a középkorú, valamint a 65 év feletti férfiak szorultak gyógytornász segítségére. Fogorvosi ellátás igénybevételének megoszlása %-ban nem és 13 és korcsoport több férfi ,5 12,7 5,6 7,6 5,6 férfi ,1 15,8 5,8 3,3 2 férfi ,4 3,6 2,1 nő ,8 11,2 10,8 1,3 nő ,4 15,6 7,4 4,6 7,3 1,6 nő ,5 3,8 2,8 2,9 összesen 67,5 15,6 5,9 5,1 5,3 0,4 0,2 Tamási kistérségben a felmérést megelőző 12 hónapban a lakosság közel kétharmada nem járt fogorvosnál. A fiatal nők 45 %-a, a fiatal férfiak 69 %-a nem vette igénybe a fogászati ellátást. Az iskolázottság jelentősen növeli a fogorvoshoz járás gyakoriságát. Szignifikáns eltérés mutatkozott a 8 általánost és szakmunkásképzőt végzettek, valamint a diplomások fogorvosi ellátás iránti igényét tekintve. Ugyancsak szignifikáns az eltérés az 1000 főnél nagyobb lélekszámú településeken élők és az apró falvak lakóinak fogorvoshoz járási szokását illetően. A nagyobb települések lakói gyakrabban veszik igénybe a fogszakorvosi ellátást. A fogászatok igénybevételének esélye csekély összefüggést mutat az anyagi helyzettel, ugyanis nincs markáns eltérés a magukat szubjektíven jó, illetve rossz anyagi helyzetűnek minősítők között. 14

15 KÓRHÁZI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE Az elmúlt 1 év során. A megkérdezettek 17 %-át kezelték fekvőbetegként kórházban. Kórházi ellátás igénybevétele %-ban nem és korcsoport Nem volt férfi ,8 4,4 1,5 1,3 férfi ,2 1,1 7,7 férfi , ,5 5,9 nő ,6 11,3 5,2 nő ,9 6 5,1 5,9 nő , ,5 összesen 82,8 6,5 4,8 5,9 Mindkét nem esetében igaz, hogy leghosszabb ideig az időskorúak, és legnagyobb arányban is a 65 év felettiek szorultak kórházi ellátásra. A korévek előrehaladtával nő az ápolási napok száma, és a nők minden korcsoportban hosszabb időt töltenek kórházban, mint a férfiak. 5. BETEGSÉGEK KARBANTARTÁSA VÉRNYOMÁSMÉRÉS Kérdezett neme Mikor mérte meg a vérnyomását utoljára orvos vagy nővér? 3 hónapon belül 3 hónapon túl, de 6 hónapon belül 6 hónapon túl, de egy éven belül 1 éven túl Sohasem mérték férfi ,1 27,1 2,8 nő 53,3 11,6 13,1 20,1 1,9 összesen 47 12, ,4 2,3 Egészségügyi intézményben a lakosság 74 %-ának (a nők 78, a férfiak 70%-ának) mérték meg a vérnyomását, a kérdezést megelőző 12 hónapban. Mindkét nem esetében az életkorral növekszik azok aránya, akiknek évente legalább egy alkalommal ellenőrzik intézményileg a vérnyomását. A mérés gyakoriságában nincs jelentős különbség a kistelepüléseken élők és az ezer főnél nagyobb lélekszámú községek, városok lakói között. Szignifikáns eltérés mutatkozik azonban a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők és az igazolvánnyal nem rendelkezők között. Előzőek esetében 27 %-kal magasabb azok aránya, akiknél orvos, vagy nővér legalább 3 havonként ellenőrző mérést végez. A kérdezettek több mint fele saját vérnyomásmérővel rendelkezik, a férfiak 54 %-nak, a nők 58 %-nak van készüléke. Rendszeres vérnyomás mérés jellemző a válaszadók valamivel több mint felére. 15

16 KOLESZTERIN/VÉRZSÍR-SZINT MEGHATÁROZÁS Kérdezett neme Mikor járt Ön utoljára koleszterin/vérzsírszint mérésen egészségügyi intézményben? Fél éven belül Egy éven belül Két éven belül Öt éven belül Több mint öt éve Sohasem mérték férfi 20,7 6,8 9,3 6,5 8,1 48,7 nő 28,2 12,9 9,9 7,1 3,9 38,1 összesen 24,6 10 9,6 6,8 5,9 43,1 A felnőtt lakosság felének, (49 %) több mint öt éve, vagy még soha nem mérték meg a koleszterinszintjét. A betegségek karbantartása, így a gyakori koleszterinszint ellenőrzés is inkább a nőkre jellemző, hiszen a női lakosság több mint egyharmadának fél 1, illetve egy éven belül ellenőrizték a koleszterin szintjét. VÉRCUKORSZINT ELLENŐRZÉS Kérdezett neme Mikor járt Ön utoljára vércukorszint mérésen egészségügyi intézményben? Egy hónapon belül Fél éven belül Egy éven belül Több mint egy éve Sohasem mérték férfi 9,2 16,1 9,8 24,7 40,2 nő 15,5 18,2 14,6 22,9 28,8 összesen 12,5 17,2 12,3 23,7 34,2 A középkorú lakosság felének (52 %) és az időskorúak közel felének (46 %) több mint egy éve, vagy még soha sem mérték meg a vércukrát. Az elmúlt 12 hónapban a nők 48 %-a és a férfiak 35 %-a részt vett vércukorszint meghatározáson. Ez a vizsgálat mindkét nem esetében a kor előrehaladtával válik egyre gyakoribbá. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők körében szignifikánsan magasabb volt azok aránya, akik ellenőriztették vércukor szintjüket. 1 Szakmai ajánlás szerint a magas koleszterinszinttel rendelkezők koleszterin szintje félévente ellenőrizendő. 16

17 Szűrővizsgálatok és szervezett szűrések Mikor vizsgálta meg utoljára nőgyógyász? % ,7 41,8 5,9 Egy éven belül 13,8 21 Két éven belül 19, ,4 11,5 Öt éven belül 1, ,5 Több mint öt éve 7,7 6,2 1,1 Sohasem A felmérést megelőző két évben nem járt nőgyógyásznál a középkorú nők közel negyede (21%), és ugyanennyien voltak azok is, akiket öt évnél régebben vizsgált meg szakorvos. A fiatalok gyakrabban fordultak nőgyógyászhoz. A 35 év alattiak 80 %-a egy, illetve két éven belül volt szűrésen, vagy vizsgálaton. Az összes megkérdezett 15 %-át eddig nem járt nőgyógyászaton. A szűrésen való részvétel életprevalenciáját az anyagi helyzet nem befolyásolta szignifikánsan. Vettek-e Öntől kenetet citológiai vizsgálatra, méhnyakrák megállapítására? korcsoport Igen, egy éven belül Igen, egy és két év között Igen, két és három év között Igen, három évnél régebben Nem, soha ,1 10,7 32, ,1 20,9 6,2 21,5 8, ,2 14,4 2 48,7 27,8 összesen 35,2 18,2 4,5 26,4 15,8 A méhnyakrák citológiai szűrésének év közötti célcsoportjában a nők 43 %-ától vettek kenetmintát egy éven belül. A vizsgálat kezdeményezésének okát elemezve, elmondható, hogy a nők 68 %-a saját indíttatásból, azaz saját egészségének védelmében kereste fel nőgyógyászát. A 25 év alattiak harmada elsősorban panaszok, vagy más egészségügyi okok miatt kezdeményezett citológiai vizsgálatot. A kenetlevétel 87 %-a rendelőintézetben, vagy kórházban történt. Magánorvosát rákszűrés miatt a nők 13 %-a kereste fel. 17

18 SZERVEZETT SZŰRÉS Méhnyakrák-szűrésre a Tamási kistérségben élő éves nők egynegyede, pontosabban (26,8 %-a) kapott behívót. Azok, akik a behívást követően nem mentek el citológiai vizsgálatra azaz a célpopuláció háromnegyede (74 %) elsősorban időhiányra hivatkozott. Közel ugyanennyien azt mondták, hogy abban az évben már túljutott egy ilyen jellegű vizsgálaton. A válaszadók 12 %-a nem tartotta fontosnak a vizsgálatot. Ők azok, akik nagy valószínűséggel nincsenek tisztában a szervezett szűrés prevenciós jelentőségével. Az emlőrákszűrés év közötti célcsoportjában a nők több mint háromnegyedénél (88 %) történt mammográfiás vizsgálat két éven belül. Azok, akik részt vettek ilyen vizsgálaton elsősorban szűrés céljából (84 %) és nem panaszok miatt keresték fel a szűrőállomást. A célpopuláció 20 %-a időhiányra hivatkozva maradt távol. Mások, a behívót kapott nők 13 %-a - feltételezhetően tudatlanság miatt - a szűrés kellemetlenségétől tartva utasította el a megjelenést. Az elmúlt két év során Tamási kistérség 45 és 64 év közötti nő lakosainak 60 %-a kapott behívót emlőrák-szűrésre. Az értesítőben megjelölt helyszínen és időpontban a célcsoport 80 %-a jelent meg. EGÉSZSÉGÜGYI KIADÁSOK Az alternatív egészségügyi ellátás igénybevételét jelen esetben a természetgyógyászati kezelésre fordított összeg nagyságával jellemezzük. Az elmúlt egy év során ilyen jellegű kiadása a megkérdezettek öt százalékának, ezen belül a férfiak 3,5, a nők 6 %-nak volt. Összegszerűen - életkortól függetlenül - a nők valamivel többet költöttek. Az ellátás igénybevételében nincs szignifikáns eltérés iskolázottság, gazdasági státusz, vagy szubjektív megítélésen alapuló anyagi helyzet vonatkozásában. Egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés (háziorvos, kórház, gyógyfürdő) miatti utazásra, utiköltségként a megkérdezettek egynegyede költött az elmúlt év során. Bár az eltérés nem szignifikáns, de a nők körében valamivel gyakoribbak az ilyen jellegű kiadások. Egészségmegőrző szolgáltatásokra, például fittness klubra, tornára, úszásra, gyógyfürdőre, vagy gyógymasszázsra a kistérség lakóinak mindössze 10 %-a költött. Nagyjából kétszer annyi férfi, mint nő vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és kétszer annyi férfi mint nő költött 10 ezer forintnál nagyobb összeget. A fizetős egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételi gyakorisága nő az iskolázottsággal és kapcsolatban van az anyagi helyzettel is, bár a különbségek nem szignifikánsak. 18

19 6. GAZDASÁGI AKTIVITÁS dolgozik Tamási kistérség lakóinak gazdasági aktivitása %-ban GYES, GYED, GYET öregségi, özvegyi nyugdíjas munkanélküli rokkantnyugdíjas tanuló vagy felsőoktatási hallgató 46,2 4,7 3,7 25,9 10 2,5 7 egyéb A Mikrolefben résztvevő Tamásiban élők kevesebb, mint a fele (46,2 %) aktív dolgozó. Valamivel magasabb azok aránya (51,3%), akik jelenleg inaktívak, azaz nyugdíjasként, munkanélküliként vagy gyermekgondozási támogatással, esetleg háztartásbeliként de nem vesznek részt a gazdasági életben, vagyis hivatalosan, munkahelyen nem dolgoznak. Bár a munkanélküliek aránya az országos átlaghoz viszonyítva alacsonyabb 2, a lakosság több mint egyharmada nyugdíjas. 100 Inaktivitási mutatók %-ban ábra ffi ffi ffi 65+ nő nő nő Munkanélküli, nem talál munkát GYES, GYED, GYET Öregségi, özvegyi nyugdíjas Rokkantnyugdíjas Tanuló vagy felsőoktatási hallgató Háztartásbeli Szociális segélyt kap, egyéb eltartott, családja Ápolási díjban részesül Egyéb 2 A év szeptember-novemberi időszakában 7,5 százalékos volt a munkanélküliek aránya Magyarországon. 19

20 Azok közül, akik jelenleg nem dolgoznak, a 18 és 34 év közötti férfiak egyharmada munkanélküli, egynegyede szociális segélyből él, vagy eltartott. A fiatal férfiak 12 %-a rokkant nyugdíjas. A jelenleg nem dolgozó fiatal nők fele GYES-en van, 12 %-uk pedig munkanélküli. A kérdezett neme Alkalmazott teljes munkaidőben A foglalkoztatottak munkájának jellege %-ban Alkalmazott részmunkaidőben Saját vállalkozásában dolgozik Alkalmi munkából, megbízásokból él férfi 77,1 7,3 12,4 3,2 nő 87,3 6,1 4,7 1,9 Alkalmazottak (vezető, beosztott szellemi, beosztott fizikai) 11% 2% 9% 2% 5% 1% 6% 6% 11% 19% 28% felső vezető (oszt. vezető felett) középvezető (oszt. vezető) alsó szintű vezető (oszt. vezető alatt) közvetlen termelésirányító (művezető) diplomához kötött nem diplomához kötött szakmunkás (nem mezőgazdasági) betanított munkás (nem mezőgazdasági) segédmunkás (nem mezőgazdasági) mezőgazdasági fizikai Egyéb, nem tudja kódolni 20

21 Önállók, vállalkozók (tulajdonos, résztulajdonos) 5% 33% 25% mezőgazdasági gazdálkodó termelő tevékenységet folytat kereskedő 11% szolgáltató 26% szellemi szabadfoglalkozású A kérdezett neme Nagy mértékben tart tőle Mennyire tart állásának elvesztésétől? Kis mértékben tart tőle Egyáltalán nem tart tőle férfi 15,9 41,4 42,7 nő 30,4 44,5 25,1 Közel kétszer annyi nő tart nagymértékben attól, hogy elveszíti a munkáját. 35 év felett mind a nők, mind a férfiak nagyobb biztonságban érzik magukat munkahelyüket illetően, mint a fiatal korosztály. MUNKAVÉGZÉS SORÁN, A VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ TÉNYEZŐK JELENLÉTE A stressz és a fizikai terhelés A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű pszichés terhelésnek vannak kitéve (%) 45 %-ban férfi férfi nő nő Teljes mértékben Részben Kis mértékben Egyáltalán nem 21

22 A gazdaságilag aktív férfiak és nők 82 %-a feszültséggel, stresszel járó munkát végez, és csupán a megkérdezettek 18 %-a mondta azt, hogy munkája során nem éri ilyen jellegű hatás. A fiatalok kevésbé, a középkorúak inkább stresszelnek. A feszültséggel járó munkavégzés leginkább a 35 év feletti férfiakat veszélyezteteti. Ilyen vonatkozásban nincs nagy különbség a nagyon rossz és a nagyon jó anyagi helyzetűek között, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettségűeket inkább érinti az idegrendszerre ható pszichés terhelés. A gazdaságilag aktívak munkájuk végzése közben az alábbi mértékű fizikai terhelésnek vannak kitéve (%) %-ban férfi férfi nő nő Teljes mértékben Részben Kis mértékben Egyáltalán nem A térségben élő gazdaságilag aktív lakosság közel háromnegyede (74 %) valamilyen szintű fizikai terhelésnek, egynegyedük jelentős fizikai megterhelésnek van kitéve. Ez elsősorban a fiatal és alacsony iskolázottságú férfiakra jellemző. Iskolázottság tekintetében a különbség szignifikáns. Kémiai eredetű tényezők, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre férfi nő %-ban Légszennyezés, gázok, oldószerek egyéb vegyi anyagok por 22

23 A megkérdezettek fele munkája során kénytelen elszenvedni valamilyen légszennyező anyag jelenlétét. Gáz és oldószer expozíció vonatkozásában fokozottan veszélyeztetettek a éves férfiak. Porártalommal járó munkavégzés a válaszadók 50 %-át érinti. Poros munkahelyen elsősorban a középkorú férfiak, valamint a fiatal, 35 év alatti nők dolgoznak. A szakmunkásképzőt és szakközépiskolát végzettek fokozottabban veszélyeztetettek vegyi expozíció, vagy porártalom miatt. Fizikai tényezők, amelyek veszélyt jelentenek az egészségre %-ban férfi nő 0 rázkódás, vibráció sugárzás alacsony, vagy magas légnyomás zajszint magas, vagy alacsony hőmérséklet fényviszonyok, számítógépes monitor A válaszadók közel fele (45 %) munkahelyi zajterhelésnek van kitéve. A zajártalom elsősorban a fiatal férfiakat és a fiatal nőket veszélyezteti. A vibráció, vagy rázkódás - mint munkaköri expozíció - minden valószínűség szerint összefügg azzal, hogy a felnőtt, gazdaságilag aktív lakosság jelentős része a mezőgazdaságban dolgozik magángazdálkodóként, vagy alkalmazotti munkaviszonyban. Az egészségre veszélyt jelentő munkakörök közül említést érdemel a számítógépes monitor előtt végzett munka. A nők exponáltsága (43 %) több mint másfélszerese a férfiakénak (25 %). Az alacsony iskolázottság és a magasabb képzettség között szignifikáns eltérés mutatkozott az említett tényező jelenlétét illetően. A gimnáziumi érettségivel rendelkezők közel fele (45,6%), a diplomások több mint fele (58,9%) sorolta a számítógépes monitort és a kedvezőtlen fényviszonyokat a munkájával kapcsolatos veszélyt jelentő tényezők közé. ** Jelen egészségfelmérés, amely Tamási kistérség lakosságának reprezentatív mintáján alapult, azokról is szolgáltatott adatokat, akik egészségproblémáikkal nem fordultak orvoshoz, és így nem kerültek be az egészségügyi ellátó rendszer egyetlen adatbázisába sem. A kórházban 23

24 vagy a rendelőben gyűjtött adatokkal szemben az ilyen jellegű felmérésekben nemcsak a betegségekről, hanem az egészséget döntően meghatározó társadalmi-gazdasági tényezőkről, (mint például az iskolázottság, vagy az anyagi helyzet) az életmódról, (mint például a dohányzás, vagy alkoholfogyasztás) is nyerhetők információk. Minden remény szerint a mostani egészségfelmérés adatai hasznosak lesznek majd az egészségpolitikai vezetés és tervezés számára. *** 24

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. PANNONHALMA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. PANNONHALMA KISTÉRSÉG A MikroLEF 27 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. CSENGŐD MIROTÉRSÉG A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészség, mint értékhez való viszonyulásáról ad tájékoztatást.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. SZUHAVÖLGYE SZÖVETSÉG A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészség, mint értékhez való viszonyulásáról ad tájékoztatást.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. GYULA KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. GYULA KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. GYULA KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007.

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 27. TISZAVASVÁRI KISTÉRSÉG 1. A MIKROLEF A MIKROLEF egy keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészség, mint értékhez való viszonyulásáról

Részletesebben

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya

Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Egészségmonitorozás és nemfertőző betegségek epidemiológiája Osztálya LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. PALOTÁS MIKROTÉRSÉG Az elnevezéssel Lakossági Egészségfelmérésünk (LEF) kis területére (mikrotérség) utalunk. A vizsgálat keresztmetszeti, amely azt jelenti, hogy a felmérés

Részletesebben

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a

Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a legfontosabb egészségproblémák Vásárhelyen? Milyen krónikus betegségben szenvednek a Hódmezővásárhelyi Lakossági Egészségfelmérés HODEF2008 Dr. Vitrai József EgészségMonitor Nonprofit Közhasznú Kft. Kutatási cél, kutatási kérdések Milyen a felnőtt lakosság egészségi állapota, melyek a

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v -

E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - Az egészség nem minden, de az egészség nélkül a minden is semmi. E G É S Z S É G T E R V - k é r d ő í v - (Arthur Schopenhauer) Életkora Neme (kérem, húzza alá) nő férfi Legmagasabb iskolai végzettsége

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELE DR. HAJDU ÁGNES LEKTORÁLTA: DR. SZÉLES GYÖRGY ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 2005 TARTALOMJEGYZÉK. Kiemelt eredmények... 3 2. Háttér...

Részletesebben

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin

III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei. Pádár Katalin III. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2012. A 2011. év szűrővizsgálatainak eredményei Pádár Katalin Programstatisztika 2010-2011 Összesen 332 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 192 1 229 616 átfogó vizsgálat

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Háziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához

Háziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához SZEMÉLYES ADATOK Név: Születési név: Édesanyja neve: Háziorvosi törzskarton - Önkitöltős formanyomtatvány 18 év alatti bejelentkezett biztosítottak ellátásához : férfi nő Születési hely: Születési idő:

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Az idősek egészsége és egészségmagatartása

Az idősek egészsége és egészségmagatartása MEGÖREGEDNI MA Az idősek egészsége és egészségmagatartása Boros Julianna Központi Statisztikai Hivatal PTE Demográfia és Szociológia Doktori Iskola 2016. június 8. Önkéntes részvétel CAPI alapú felmérés,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép

Munkaerő-piaci helyzetkép A tartalomból: Főbb megyei adatok 2 Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2015. augusztus Álláskeresők száma 3 Álláskeresők aránya 3 Összetétel adatok 4 Ellátás, iskolai végzettség 5 Áramlási információk

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009)

EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) EREDMÉNYEK EURÓPAI LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS (2009) ÓRAMENET Krónikus epidemiológiai válság A felmérés 4 modulja: 1. Egészség-magatartás összetevői egészség-magatartás típusok 2. Munkakörülmények 3. Egészségi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Helyettesítő. kérdőív TÁRKI. 1 hullám EGÉSZSÉG KUTATÁS. A válaszadás önkéntes! Család sorszáma. Kire vonatkozó adatokat tartalmaz ez a kérdőív?

Helyettesítő. kérdőív TÁRKI. 1 hullám EGÉSZSÉG KUTATÁS. A válaszadás önkéntes! Család sorszáma. Kire vonatkozó adatokat tartalmaz ez a kérdőív? Család sorszáma Kire vonatkozó adatokat tartalmaz ez a kérdőív? TÁRKI EGÉSZSÉG KUTATÁS Egyén sorszáma A válaszoló személy sorszáma 1 hullám Helyettesítő kérdőív 1997 A válaszadás önkéntes! Település neve:...

Részletesebben

[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint

[Erdélyi Magyar Adatbank] Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária: Nemzetek egymás tükrében FÜGGELÉK. A válaszadók átlagos életkora, minták szerint [ Magyar Adatbank] FÜGGELÉK A válaszadók átlagos életkora, minták szerint 135. táblázat 46.24 45.37 39.9 42.4 46.23 46.9 A válaszadók neme, minták szerint, százalék 136. táblázat Férfi 48 49 47 59 48 50

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet

Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai

Részletesebben

50 FELETT IS AKTÍVAN!

50 FELETT IS AKTÍVAN! 50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. 5. sz. melléklete Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Egészségfejlesztési Terve. sz. melléklete . diagram Leggyakrabban említett probléma: rossz minőségű utak és járdák,% 9,% 8,% 7,% 6,%,%,%,%,%,%,% 9,% 6,%

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. június 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció.

Közvélemény-kutatás. a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében. Roma Koncepció. Közvélemény-kutatás a 18 évesnél idősebb, magukat roma nemzetiségűnek valló, IX. kerületi lakosság körében Roma Koncepció témájában KUTATÁSI JELENTÉS 2015. november készítette: Melles Ágnes agnes.melles@tarki.hu

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. július 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. november 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL

DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL 1 DIABÉTESZ A DIABÉTESZESEK SZEMÉVEL FELMÉRÉS 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGEK KÖRÉBEN Magyar Cukorbetegek Országos Szövetsége (MACOSZ), a NOVARTIS támogatásával KINCSES JÁNOS a MACOSZ elnöke 2010. januárjában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József,

Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Lakossági Egészségfelmérés OLEF2000 KUTATÁSI JELENTÉS Szerkesztők: Boros Julianna, Németh Renáta, Vitrai József, Országos Epidemiológiai Központ kiadványa 2002. július Dokumentum kutatási sorszáma:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA

ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA ORSZÁGOS LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS KRÓNIKUS BETEGSÉGEK DR. HERMANN DÓRA ORSZÁGOS SZAKFELÜGYELETI MÓDSZERTANI KÖZPONT 2006 TARTALOMJEGYZÉK 1. Kiemelt megállapítások... 3 2. Háttér... 4 3. Módszertan...

Részletesebben

Forrás Internet-helye:

Forrás Internet-helye: A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2018 Taschenstatistik Gesundheit 2018 egységes szerkezetben Bundesamt für Statistik (BFS) 14. Gesundheit, Neuchâtel, 22. 02. 2019. (44 p.) Forrás Internet-helye:

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. október 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Forrás Internet-helye: /gesundheitsbericht2016.pdf

Forrás Internet-helye: /gesundheitsbericht2016.pdf Jelentés az egészségügy helyzetéről Ausztriában (2005-2014/15) Österreichischer Gesundheitsbericht 2016 Berichtszeitraum 2005-2014/15 Bundesministerium für Gesundheit und Frauen, Dezember 2017 (273 p.)

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL

LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL LADÁNYI ERIKA A SZENVEDÉLYBETEGEKET ELLÁTÓ SZOCIÁLIS SZAKELLÁTÁST NYÚJTÓ INTÉZMÉNYEK MUNKATÁRSAIRÓL A 2004. év őszén teljes körű felmérést végeztünk a szenvedélybetegek szociális szakosított ellátását

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek

Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek Elekes Zsuzsanna: Devianciák, mentális betegségek (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Elekes Zsuzsanna (1997): Devianciák, mentális betegségek in: Szerepváltozások.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15

A 0 64 éves férfiak és nők cerebrovascularis betegségek okozta halálozásának relatív kockázata Magyarországon az EU 15 A hipertónia, mint kiemelt kardiovaszkuláris rizikófaktor befolyásoló tényezőinek és ellátásának vizsgálata az alapellátásban Dr. Sándor János, Szabó Edit, Vincze Ferenc Debreceni Egyetem OEC Megelőző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Forrás Internet-helye: 3. A lakosság egészségi állapota

Forrás Internet-helye:   3. A lakosság egészségi állapota A svájci egészségügy statisztikai zsebkönyve 2017 egységes szerkezetben Gesundheit. Taschenstatistik 2017 Bundesamt für Statistik 14 Gesundheit, Neuchâtel 2018 (44 p.), megj. 2018. 01. 30. Forrás Internet-helye:

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye február CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Munkaügyi Központ Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. február 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁJUS 215. május 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 9.454 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009

Részletesebben

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében

A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében A Gazdasági Versenyhivatal munkájának ismertsége, megítélése, valamint a Versenytörvényről alkotott vélemények a lakosság körében Kutatási jelentés A kutatást a Gazdasági Versenyhivatal megbízásából a

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév

Fejér megye munkaerőpiacának alakulása I-III. negyedév Közép-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Elemzési Osztály Fejér megye munkaerőpiacának alakulása 2009. I-III. negyedév Készült: Székesfehérvár, 2009. október hó 8000 Székesfehérvár, Sörház tér 1.,

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból:

Munkaerő-piaci helyzetkép. Békés Megyei augusztus. Főbb Békés megyei adatok. Áramlási információk. A tartalomból: Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Munkaerő-piaci helyzetkép Békés megye Főbb Békés megyei adatok Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szervezési Osztály Békéscsaba, Árpád sor 2/6.

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Család és háztartás Család és háztartás Hány személy lakik a háztartásban? 1 személy 7 2 22.9 3 24.7 4 30.2 5 9 6 4 7 8 személy 0.7 1.5 0 5 10 15 20 25 30 35 260. ábra. Hány személy lakik a háztartásban? Statisztikák Személyek

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

A társadalmi rétegek előállításának módja

A társadalmi rétegek előállításának módja A társadalmi rétegek előállításának módja I. Jelenleg vagy korábban foglalkoztatottak TÁRSADALMI CSOPORT 1. Nem mezőgazdasági foglalkoztatók nagy- és középvállalkozók 2. Mezőgazdasági foglalkoztatók nagy-

Részletesebben

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt

Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés. Eredmények/Felnőtt Egészségkommunikációs Felmérés - Gyorsjelentés Bevezetés Magyarországon a lakosság egészségi állapota rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne, ehhez hozzájárul többek között a

Részletesebben

Kérdőív vizsgálati személyek számára

Kérdőív vizsgálati személyek számára Beteg nevének kezdőbetűi (vezetéknév/keresztnév): Ragasszon ide egy Beteg kódot tartalmazó címkét! Általános adatokat tartalmazó Kérdőív vizsgálati személyek számára A dokumentum a Nemzeti Bionika Program,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE HAJDÚ-BIHAR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2016. év december hónap Jóváhagyta: Foglalkoztatási Főosztály 4024 Debrecen, Piac u. 42-48. Telefon: (36 52)

Részletesebben

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy

STATISZTIKAI ADATOK. Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy STATISZTIKAI ADATOK Összeállította fazekas károly köllő jános lakatos judit lázár györgy statisztikai adatok A 2000-től kiadott Munkaerőpiaci Tükörben publikált munkaerőpiaci folyamatokat leíró táblázatok

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET

THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET THE GALLUP ORGANIZATION PRINCETON, NEW JERSEY MAGYAR GALLUP INTÉZET BUDAPEST, FŐ TÉR 1. ZICHY KASTÉLY Az energiaárak és az energiafogyasztás összefüggése, a környezeti károkkal és az energiafogyasztással

Részletesebben

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete

Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete 30. hullám III. Gyorsjelentés Székesfehérvári közlekedés, és parkolás helyzete 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések,

Részletesebben

Kerékpárhasználati adatok

Kerékpárhasználati adatok Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői

A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői A megyei és a kiskunmajsai munkanélküliség jellemzői Bács-Kiskun megyében, 2015 januárjában egy év távlatában csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 1456 fővel (5,6%-kal). A nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között

A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája és 2007 között A magyar háztartások tagjainak kapcsolathálódinamikája 1992 és 2007 között Kopasz Marianna Szántó Zoltán Várhalmi Zoltán HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008. október 13. Tartalom A minta,

Részletesebben

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel

A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel A magyar lakosság 40%-a ül kerékpárra több-kevesebb rendszerességgel Friss országos adatok a kerékpárhasználatról 2010. tavaszától a Magyar Kerékpárosklub háromhavonta országos reprezentatív adatokat fog

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONT Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. május 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / 2010-2011-2012-2013-2014. évi eredmények, összefüggések bemutatása II. Dr. habil Barna

Részletesebben

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL 11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK

Részletesebben

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete

PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete Ad hoc jelentés PE-GTK végzettek munkaerő-piaci helyzete 2014. augusztus 7. Készítette: Gadár László Pannon Egyetem Projekt megnevezése: Zöld Energia - Felsőoktatási ágazati együttműködés a zöld gazdaság

Részletesebben

Alba Radar. 28. hullám

Alba Radar. 28. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu

Részletesebben

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2.

30. hullám. II. Gyorsjelentés. Adományozási szokások január 2. 30. hullám II. Gyorsjelentés Adományozási szokások 2017. január 2. 1 A KUTATÁS HÁTTERE ÉS MÓDSZERTANA A Magyar Városkutató Intézet havi rendszerességgel vizsgálja a települések, különös tekintettel a városok

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

Használói elégedettségvizsgálat 2015.

Használói elégedettségvizsgálat 2015. Használói elégedettségvizsgálat 2015. Könyvtárunk MSZ EN ISO 9001:2009 Minőségirányítási rendszerének megfelelően látogatóink könyvtárhasználati szokásait és elégedettségét vizsgáltuk kérdőív segítségével.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó A év szűrővizsgálatainak eredményei. Dr. Barna István IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Dr. Barna István A részvevők nemek szerinti megoszlása (n=19865) 11755 nő 8110 férfi 41% Férfi Nő 59% A felnőtt

Részletesebben