ZÖLD GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AGRÁRINNOVÁCIÓ

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÖLD GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AGRÁRINNOVÁCIÓ"

Átírás

1 ZÖLD GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AGRÁRINNOVÁCIÓ

2 .

3 ZÖLD GÉNTECHNOLÓGIA ÉS AGRÁRINNOVÁCIÓ Gazdafórum az Akadémián Szerkesztette: Dudits Dénes SZEGED, 2009

4 Szerkesztő: DUDITS DÉNES Szerzők: DUDITS DÉNES, KISS JÓZSEF, KÁDÁR FERENC, PÁJTLI JÓZSEF, PÁLINKÁS ZOLTÁN, POPP JÓZSEF, POTORI NORBERT, ROSZÍK PÉTER, SZEKERES DÓRA, SZÉNÁSI ÁGNES, VÉRTES CSABÁNÉ Nyelvi lektor: PALOJTAY BÉLA Borítóterv és fotó: AYAYDIN FERHAN Hátsó borító fotó: DUDITS DÉNES BARABÁS ZOLTÁN BIOTECHNOLÓGIAI EGYESÜLET, SZEGED, 2009 Felelős kiadó: DUDITS DÉNES Kiadványterv és tördelés: Fazekas Gábor Nyomdai kivitelezés: Winter Nyomda Kft., Szeged (62) Ügyvezető igazgató: Puskás Noémi ISBN Minden jog fenntartva. Bármilyen sokszorosítás, másolás, illetve adatfeldolgozó-rendszerben való tárolás a kiadó előzetes írásbeli hozzájárulásához kötött. Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület, 2009 Dudits Dénes, 2009

5 Tartalom Tartalom AJÁNLÁS 7 1. GÉNMŰVESSÉG ÉS A MODERN NÖVÉNYFAJTÁK SZÜLETÉSE 11 Dudits Dénes 1.1. Élelmiszer- és energiabiztonság: a növénynemesítés szerepvállalása A génazonosítási és -izolálási stratégiákról általában A génállomány megváltoztatása izolált agronómiai gének beépítésével: módszerek A szárazságtűrés javítása géntechnológiával Betegség-ellenállóság kialakítása rezisztenciagénekkel A termésösszetevők optimalizálását szolgáló génbeépítések A zöldenergia hasznosítását segítő gének Transzgenikus növények mint egészségjavítók és a gyógyszergyártás fermentorai A géntechnológiával nemesített (GM) növények biztonsága és a környezetkímélő agrotechnológiák megalapozása A hazai géntechnológia ellenes állami döntéshozatal mint a szakmaiatlan rövidlátás diadala AZ AMERIKAI KUKORICABOGÁR EURÓPÁBAN: REZISZTENS KUKORICAHIBRIDEK KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATA EURÓPÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 101 Szénási Ágnes, Kiss József, Pálinkás Zoltán, Szekeres Dóra és Kádár Ferenc 2.1. Bevezetés GM növények kibocsátásához kapcsolódó kockázatelemzés és engedélyezés Környezeti hatásvizsgálatok Európában Környezeti hatásvizsgálatok Magyarországon Kártevő Lepidoptera és Coleoptera fajok ellen rezisztens, valamint herbicidtoleráns kukoricahibridek környezeti hatásvizsgálata Eredmények Következtetések, javaslatok 107 5

6 Tartalom 3. ÉLELMISZERÁR-ROBBANÁS ÉS A GM NÖVÉNYEK KORLÁTOZÁSÁNAK GAZDASÁGI HATÁSAI AZ EURÓPAI UNIÓBAN 109 Popp József és Potori Norbert 3.1. Élelmiszerár-sokk: új korszak kezdete? A mezőgazdasági termelést és kereskedelmet befolyásoló ökológiai és biológiai természetű tényezők A makrogazdasági környezet változása Agrár- és kereskedelempolitika A GM növények termelése a világban A GM növények jelentősége a bioetanol-előállításban GMO-szabályozás az Európai Unióban Az engedélyezési eljárás a gyakorlatban A nem engedélyezett GM növények gazdasági hatása az EU takarmányimportjára Gabonafélék és származékaik importja Fehérjetakarmány-import Modell-szcenáriók A fehérjetakarmány helyettesítésének lehetősége Következmények az állattenyésztésre Összefoglalás és következtetések A GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZTEK MAGYARORSZÁGI FELHASZNÁLÁSÁNAK TÖRVÉNYI ÉS HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁSA 153 Vértes Csabáné 4.1. Engedélyezés Eredetvizsgálat Fajtaelismerés, köztermesztés Ellenőrzés Összefoglalás AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ÉS A NÖVÉNYI GÉNTECHNOLÓGIAI VISZONYA 173 Roszík Péter 5.1. Bevezetés A probléma felvetése A biogazdálkodás főbb kifogásai a géntechnikailag módosított növényekkel szemben Gazdasági hatások GAZDASZEMMEL AZ ÚJGENERÁCIÓS GM NÖVÉNYEK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 197 Pájtli József 6

7 Ajánlás Miért van az, hogy a technológia, ami munkát takarít meg, egyszerűbbé teszi életünket, oly kevés örömet ad? Az egyszerű válasz: még nem tanultuk meg ésszerűen használni. Albert Einstein, Pasadena Ajánlás Mindnyájunk jogos elvárása, hogy korrekt, valósághű ismereteink legyenek a világ minket érintő dolgairól, ideértve a tudományos kutatás és a technológiai fejlődés aktuális kérdéseit is. Különösen érzékenyek vagyunk a biológiai törvényszerűségekre épülő orvos- és agrártudományi felfedezések hasznosítását illetően. Kitüntetett figyelem kíséri az öröklődési anyag, a DNS-molekulák működésének és szerepének megismerését. A genomika korszakában mind tudatosabbá és ezzel irányítottabbá válik a gének szerkezetének alakítása, és így az élőlények, köztük a növények tulajdonságainak befolyásolása az emberi célokat szolgáló génállomány kialakítása végett. A növénynemesítők századok óta a legkülönbözőbb módszerekkel befolyásolják a termesztett fajták génkészletét, ezzel jobbítják a termésbiztonságot, a minőséget. E metodikai eszköztár bővült napjainkban a géntechnológiával, amikor a DNS-molekulák módosítása kémcsőben zajlik, és az új funkciójú géneket építik vissza a növények több tízezer génje közé. Így géntechnológiával történik a fajta-előállítás. Az utóbbi évek tanúsága szerint a GM növények elterjedése megállíthatatlan éppen a gazdasági és környezetvédelmi előnyöknek köszönhetően. A legfrissebb adatok szerint a évben 125 millió hektáron termesztettek GM (biotech) növényeket a világ 25 országának 13,3 millió farmgazdaságában (James, 2009). Súlyos ellentmondásossága az agrárszereplők érdekeltségének és a társadalmi fogadtatásnak, hogy egyes országok, mint pl. Magyarország hivatalos álláspontja elutasító a zöld biotechnológia nyújtotta fejlesztésekkel szemben. Ezért a helyzetért sokban a tájékozatlanság a felelős, de nem hunyhatunk szemet a politikai indítékok felett sem. A GM növények körüli viták fellángolásai közepette a szakmai színvonal alapján kétségek merülhetnek fel abban, hogy az aktív ellenzők mennyire járatosak a rekombináns-dns módszerek világában, ismerik-e a növénynemesítés fortélyait. Így aztán könnyen elbizonytalanodhatunk az érvek hitelességét illetően és kereshetjük a tényleges ideológiai, politikai vagy akár gazdasági indítékokat. Különösen figyelmet érdemlő logikátlansága a GMO állóháború hazai eseményeinek, hogy éppen a legérintettebbek, a növénynemesítők és a földet művelő 7

8 Dudits Dénes gazdák véleménye, érdekei szorulnak háttérbe. Ezért a versenyhátrányt okozó helyzetért az illetékes hivatalok felelőssége egyértelmű. Korszerű növényfajták használatára támaszkodó új, környezetbarát agrotechnológiák magyarországi be vezetését hátráltatja a megosztott közvélekedés és az ismeretek hiánya. Ezért a tavalyi év márciusában rendezett Gazdafórum, amelynek fő szervezői a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Országos Szövetsége, az MTA Agrártudományok Osztályának Mezőgazdasági Biotechnológiai Bizottsága és a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület voltak, fontos mérföldkő a hazai agrár biotechnológia kibontakoztatásában. Megtört a jég, és maguk a növénytermesztők akarták látni a legújabb kutatási eredményeket, a világtendenciákat és az Európai Unió kockázatértékelési rendszerét. A génmódosított növények hazai termesztésének lehetőségei és kockázata című előadássorozatot követően heves vita alakult ki annak bizonyságául, hogy valóban hiányosak az információk, és élesen ütköznek a vélemények. Így fogalmazódott meg az igény egy olyan tanulmánykötet megjelentetésére, amely az előadók írásait tartalmazva átfogó betekintést ad a központi témákba. Ezúttal köszönjük valamennyi szerzőtársnak, hogy színvonalas írásával segít a tisztánlátásban a zöld géntechnológia szerepének tudományos alapú megismertetésében. A tanulmánykötet megjelentetéséért köszönettel tartozunk a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületnek. A kötet nyomdai előkészítésében Keczán Józsefné és dr. Szabad Jánosné lelkiismeretes és kiváló munkája jelentette a színvonal garanciáját. Külön köszönetet mondunk Palojtay Béla nyelvi lektornak alapos és szakszerű segítségéért. A WinterFair Kiadót dicséri maga a megnyerő formátumú könyv. A tanulmánykötet szerkesztője tisztelettel ajánlja ezt a művet dr. Ángyán József és Hegyi Gyula képviselő uraknak, valamint dr. Darvas Béla kutató professzornak, akik a géntechnológiával nemesített növények hazai hasznosításának tiltását harcosan követelik napjainkban. Nem példa nélküli, hogy a növények nemesítőinek ideológiai, politikai kényszerek hatására kell fajta-előállító munkájuk módszereit megválasztaniuk. A múlt század közepén államhatalmi, adminisztratív eszközök biztosították a Micsurini-Liszenkói tanok jegyében a jarovizáció, az oltás útján történő genetikai célú beavatkozások széles körű alkalmazását. A tudománytalan alapokon felépülő világkép hirdetői megtalálták a módját, hogy miként lehet kényszeríteni a növénynemesítőket az ideológiának tetsző metodikák használatára. Kísért a párhuzam, amikor napjaink növénynemesítésének korlátait láthatjuk. Míg a tudományos kutatás állandóan bővülő lehetőségeket nyit a géntechnológia mint nemesítési módszer alkalmazásában, addig törvényalkotásunk, 8

9 Ajánlás a félretájékoztató médiakampányok, a pártérdekek gátolják az optimális génkészlettel rendelkező, versenyképes növények hasznosítását. Furcsa, logikátlan helyzet, mintha megtiltanánk a házat építő kőműves mesternek a létra használatát, illetve külön szabályoznánk a létrával épített házak lakhatási engedélyét. Abban bízhatunk, hogy a géntechnológiával nemesített növényekkel szembeni előítéletek elkerülhetetlenül meg fognak szűnni, és a gazdák érdekeik szerint választhatják majd meg a fajtákat, függetlenül attól, hogy milyen módszerrel történt nemesítésük. Ne feledjük: a termesztett növények tulajdonságai számítanak, illetve az azokat kialakító gének agronómiai és környezetvédelmi értékei! Dudits Dénes akadémikus a Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület elnöke 9

10 .

11 1. Génművesség és a modern növényfajták születése 1. Génművesség és a modern növényfajták születése DUDITS DÉNES MTA Szegedi Biológiai Központ Növénybiológiai Intézet, Szeged A vadon élő növények termesztésbe vételét követően szelekcióval és keresztezéssel az ember folyamatosan és egyre céltudatosabban manipulálja a gazdasági növények génjeit. A növekvő élelmiszerigények kielégítésének kényszere jobb és jobb növényfajtákat vár el a nemesítőktől, akik módszereik tökéletesítésével tesznek eleget a sokféle elvárásnak. Tevékenységük eredményességét mindvégig szolgálták a genetika, a növényélettan, a biokémia vagy az agronómia legújabb tudományos felismerései. Ezekre épülnek az új technológiák a növények jobbítását szolgáló genetikai beavatkozásokhoz. Talán túlzás nélkül állítható, hogy rekombináns-dns módszerek kidolgozásával a géntechnológia rohamos fejlődésével a növénynemesítésben is új korszak kezdődött. A gének misztikus világát átformálja a lehetőség, hogy a géneket mint DNS-molekulákat izolálni lehet, szerkezetük megváltoztatható, és működőképes formában visszaépíthetők a növények genomjába. Ezzel nagyságrendekkel megnőtt a genetikai beavatkozások és a növénynemesítés precizitása, hatékonysága. Ezek a bővülő lehetőségek alapjaiban hatnak a világ mezőgazdaságára, és ha Magyarország követni akarja sikeres hagyományait, és fenn kívánja tartani agráriuma versenyképességét, elkerülhetetlenül hasznosítja majd a géntechnológiával nemesített (GM) növényfajtákat, illetve az általuk biztosított agrotechnikákat. Látva a politikusi és társadalmi bizonytalanságot, a zöld biotechnológia hasznosságát, értékeit illetően, a következőkben ismertetjük a kutatás és fejlesztés legfrissebb eredményeit. Célunk a tények, a világtendenciák tudományos szintű bemutatása, hogy a magyar gazdák megismerjék a géntechnológiával történő növénynemesítés alapjait és a születő új típusú növényfajtákat, amelyek fontos szereplői egy korszerű, környezetbarát növénytermesztésnek és a kibontakozó bioiparnak ÉLELMISZER- ÉS ENERGIABIZTONSÁG: A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZEREPVÁLLALÁSA Szűnni nem akaró hullámokban szembesülünk a szociális és a gazdasági válságok okozta megrázkódtatásokkal, amelyek közvetlenül érintik a mezőgazdaságot, a földművelő gazdákat is. Az éhínség szégyenletes ter- 11

12 Dudits Dénes het jelent az egész emberiség számára azzal, hogy 923 millió embernek nincs meg a legalapvetőbb tápláléka. Az éhezés mérsékléséért folytatott harc sikere nagyon sok tényezőtől függ, és régiónként változnak az elsődleges kiváltó okok. Így például Afrikában, a Szahara körzetében, az 1990-es évhez viszonyítva 2003-ig 43 millióval nőtt és elérte a 212 milliót az éhező emberek száma. Ezt a tragikus helyzetet az élelmiszernövények termesztését ellehetetlenítő természeti adottságok sokban előidézték. A említett időszakban, Indiában 20 millióval emelkedett az alultáplált népesség száma, amiért a várható élethossz növekedését is felelőssé teszik. Az élelmiszerek megtermelésének korlátai, azok magas árai, az áruszállítás költségei, a segélyek esetlegessége mellett a termesztett növények terméketlensége okolható az éhezés terjedéséért. A válság fokozódásában szerepet játszik, hogy világszerte növekszik a növény alapú bioenergia-termelés. A legújabb elemzések szerint a 2001 és 2007 között a bioüzemanyagok közül az etanol termelése megháromszorozódott, a biodízel előállítása megtízszereződött a világon (Tenenbaum, 2008). Az Amerikai Egyesült Államokban a évben a kukoricatermés 30%-át etanoltermelésre használták. A gabonafélék nem élelmiszerként történő hasznosításának ilyen jelentős mértékű kibővülése tehető részben felelőssé a gabonaárak emelkedéséért. Egyes elemzők szerint az árinfláció 30%-a származik a bioüzemanyag-üzlet felfutásából (Senauer, 2008). Ha 100 millió emberrel több éhezik a gabonaárak növekedése miatt, akkor 30 millió ember éhezését írhatjuk a bioenergia-ipar terhére. A drága olajárak mellett, ha továbbra is gyors ütemben bővül a bioüzemanyag-termelés, akkor a kukorica világkereskedelmi ára akár 40%-kal is nőhet 2020-ra. A búza árának 30%-os, az olajos magvak árának 76%-os emelkedését prognosztizálják a modellszámítások. Az élelmiszerbiztonság súlyos hiányosságát vizionálják az elemzések, amikor 2025-re 1,2 milliárd éhezőt becsülnek a jövő egyik súlyos katasztrófájaként (Runge és Senauer, 2007). A világ népeinek élelmiszer-ellátottságát veszélyeztető hiány mértékét az elkövetkező évtizedekben alapvetően a Föld lakóinak száma és a megtermelt élelmiszerek mennyisége fogja meghatározni (1.1. ábra). A Nemzetközi Politikai Tanács elemzése szerint 2050-ben 9,1 milliárd ember él majd bolygónkon, ami 40%-os népességnövekedést jelent. Ebből fakadóan a következő 40 évben megduplázódik az élelmiszerigény, miközben folyamatosan csökkennek a művelhető földterületek, valamint fogy a mezőgazdaság számára biztosítható víz mennyisége. A klímaváltozás hatásai további kockázatot jelentenek az élelmiszert előállító agrártevékenység számára. Az organikus gazdálkodás csekély termelékenysége nem igazán járul hozzá a növekvő élelmiszer-szükséglet kielégítéséhez. A kirajzolódó jövőkép a megoldandó problémák 12

13 1. Génművesség és a modern növényfajták születése VILÁGTENDENCIÁK AZ ÉLELMISZERIGÉNYBEN (előrejelzések) 2050-ben 9,1 milliárd népesség 40% növekedés Aszály pusztít a Kisalföldön 2007-ben 2008-ban 923 millióan éheznek Kétszeres emelkedés az élelmiszer-szükségletben Nő a napi jövedelem Emelkedik a hús- és tejtermékek, gyümölcs, zöldség, olaj fogyasztása Olafur Ragnar Grimsson: A talaj és a növényzet rohamosan csökken Földünkön, aminek végzetes következménye van az élelmiszer- és takarmánytermelésre, és felgyorsítja a klímaváltozást ábra: A termőföldek pusztulása és az elsivatagosodás mint az alattomos katasztrófa tünetei tömegét vetíti előre. Ezek megoldásában vitathatatlanul meghatározó szerepe lesz a kutatásnak és a fejlesztésnek. Új technológiákra lesz szükség a fajta-előállító nemesítésben, a talajművelési és növényápolási rendszerekben, valamint a farmgazdaságok menedzselésében. Ez a tanulmány a géntechnológiát is alkalmazó növénynemesítés koncepcióit és gyakorlatát kívánja bemutatni. A molekuláris biológiai ismeretek, a rekombináns-dns módszereket alkalmazó génsebészet beláthatatlan lehetőségeket nyitottak a gazdasági növények génállományának precíz optimalizálásában, ezzel nagy hozamú, az egészséget javító élelmiszereket termő növényfajták nemesítését alapozzák meg. Termesztett növényeink folyamatos jobbítása a nemesítés módszereivel kulcsszerepet játszik a növekvő élelmiszer- és bioipari nyersanyagszükséglet előállításában. A növénynemesítő, mint egy intuitív művész, a növény látható, mérhető tulajdonságait elemezve, érez rá a kedvező hatású gének jelenlétére és működésére. Ezeket hasznosítja, amikor keresztezéssel és szelekcióval új génkombinációkat állít elő, hogy folyamatosan javítsa a termőképességet és a termék minőségét. A hagyomá- 13

14 Dudits Dénes Napjaink elit rizsfajtái Zöld Szuper Hibridrizs JAVÍTANDÓ TULAJDONSÁGOK Rovarrezisztencia Betegség-ellenállóság Tápanyag-hasznosítás Szárazságtűrés Minőségi bélyegek TERMÉS MÓDSZEREK Hagyományos nemesítés: keresztezés, szelekció szelekció Marker alapú Marker szelekció alapú szelekció Génbeépítés Génbeépítés Nem rizs eredetű gének gének Rizsfajtagyűjtemények génjei nyos nemesítési folyamatban a gének mint virtuális elemek jelennek meg, és hatásaik csak közvetett módokon befolyásolhatók. A fajták javításában elért nemesítői sikerek így is elvitathatatlanok. A világélelmezés szempontjából igen jelentős növény, a rizs példája meggyőzően dokumentálja az eredményességet. A tradicionális nemesítés két stratégiai módszerének köszönhetően 1960 és 1990 között megduplázódott a rizs hozama a világ számos országában (http:/www. faostat.fao.org). Ebben a genetika javulásért felelős komponensek mint a féltörpeségi gének és a heterózishatás felhasználása kulcsszerephez jutottak. A Szuper Hibridrizs 15%-os terméstöbbletet hozott a korábbi hibridekhez képest. Tekintettel a várható népességnövekedésre és a gazdasági fejlődés felgyorsulására, szükség lesz a termőképességi plafon áttörésére, amit a kínai kutatók Zöld Szuper Hibridrizs fejlesztésével kívánnak megvalósítani (Zhang, 2007). Az 1.2. ábra bemutatja a kínai szuper hibridrizst, illetve a fejlesztés alatt lévő Zöld Szuper Hibridrizs fontos agronómiai tulajdonságait, valamint nemesítési módszereinek komplex rendszerét. Nem lehet kétségünk afelől, hogy a napjainkban születő fajtákat hasonló koncepciók alapján nemesítik szinte valamennyi jelentős gazdasági növényünk esetében. A növekvő élelmiszerigények, a felfokozott verseny ki- Rizs-fajtagyűjtemények génjei Gének a funkcionális genomika alapján Gének a funkcionális genomika alapján 1.2. ábra: Kína és a világ élelmezési gondjainak kezelésében kap szerepet a Zöld Szuper Hibridrizs, amelyet géntechnológiával és hagyományos keresztezéssel és szelekcióval nemesítenek (Zhang, 2007) 14

15 1. Génművesség és a modern növényfajták születése kényszeríti a molekuláris genomikai módszerek integrálását a keresztezés és szelekció műveleteivel (Moose és Mumm, 2008). Így a géntechnológiával nemesített (GM) növények nélkülözhetetlen elemei lesznek a modern növénytermesztési technológiáknak, akár a többlettermés, akár minőségében javított élelmiszerek előállításában vagy a gazdaságos bioenergiaalapanyagok megtermelésében. Látva a kutatás és fejlesztés e világméretű irányait és a hazai géntechnológiaellenesség szakmaiatlan túlzásait, nemigen találunk magyarázatot a logikátlan, érdekeinket sértő állapot kialakulására. Igen nagy a molekuláris biológusok, a biotechnológusok és a növénynemesítők felelőssége abban, hogy szakmai hitelességgel közvetítsék a legújabb fejleményeket, segítsék a törvényi, illetve döntéshozatali folyamatok korrekcióját, valamint a növénynemesítési módszerek megfelelését a világgazdasági kihívásoknak A GÉNAZONOSÍTÁSI ÉS -IZOLÁLÁSI STRATÉGIÁKRÓL ÁLTALÁBAN Korábbi tanulmányainkban (Balázs és Dudits, 1999; Dudits és Heszky, 2000; Dudits, 2006) már bemutattuk azokat a rekombináns-dns módszereket, amelyeket a növények esetében is használni lehet a génkutatás céljaira. Napjainkra jelentősen bővült a megközelítések, valamint a metodikák köre, így a génizolálás rutinlépéssé vált a növénybiológiai kutatásban és a növénynemesítési alapanyagok előállításában. A gének mint funkcionális egységek a dezoxiribonukleinsav (DNS) nukleotidbázisainak sorrendjében kódolt genetikai információ alapján irányítják hírvivő RNS (mrns) molekulák és fehérjék szintézisét. Így a növények teljes DNS-állományát megszekvenálva megállapítható a nukleotidbázisok sorrendje, és a szekvencia-adatbázisok informatikai analízisével behatárolhatók a fehérjéket kódoló génszakaszok, illetve a gének közötti ismétlődő DNS-molekularészek. A génsebészeti beavatkozások azóta váltak igazán tervezhetővé és precízen kivitelezhetővé, mióta kiterjedt DNS- és fehérjeszekvenciaadatbázisok állnak rendelkezésre; például megszekvenálták különböző növények teljes DNS-állományát, genomját. Elsőként a lúdfű (Arabidopsis thaliana) DNS-szekvenciáját közölték. A genetikai térképek alapján végzett DNS-szekvenálás és az azt követő informatikai adatfeldolgozás alapján a rizsgének száma 37 ezerre becsülhető. A legtöbb gazdaságilag jelentős növény esetében rohamosan bővül az ismert szekvenciák száma a hírvivő RNS- (mrns-) molekulákról szintetizált ún. kópia DNS-ek (cdns) megszekvenálását követően. A cdns-ek aktív géneket reprezentálnak, ezért a kifejezendő gének termékeként szolgálnak (Expressed Sequence Tags ESTs). A keresett gén szekvenciájának ismeretében a polimeráz láncreakció (PCR) felhasználásával még a kis példányszámú specifikus DNS- 15

16 Dudits Dénes Az izolálandó DNS-szakasz Cél DNS Primer 1 Primer 1 és 2, dezoxiribonukleozidtrifoszfátok és DNS Taq polimeráz hozzáadása 95 C-on: a DNS-szálak szétválasztása 60 C-ra hűtés: a primerek kötődéséhez Primer C-on a Taq polimeráz megszintetizálja a komplementer DNS-szálakat a primerekről indulva újabb szintézis ciklus 95 C-on a DNS-szálak szétvállása 60 C-ra hűtés a primerek kőtődéséhez C-on a Taq polimeráz megszintetizálja a komplementer DNS-szálakat a primerekről indulva 1.3. ábra: Egy adott DNS-szakasz felszaporítása, izolálása polimeráz láncreakcióval, az ún. PCR-módszerrel (részletek a szövegben) (http://www.pcrstation.com/pcr-cloning-alternative) 16

17 1. Génművesség és a modern növényfajták születése szekvenciarészek is megsokszorozva megszintetizálhatók, így a gének izolálhatók. Az 1.3. ábra bemutatja ennek a PCR-alapú génfelszaporításnak a főbb lépéseit. A feldarabolt növényi DNS-t magas hőmérsékleten (95 o C) denaturálni kell, ami a kettős szál szétválásához vezet. Reakciókeverékhez két mesterségesen szintetizált DNS-fragmentet, ún. oligonukleotidot (primert) adunk, amelynek szekvenciája olyan bázisokból áll, hogy kapcsolódni tudjanak a cél-dns bázisaihoz. Ehhez 60 o C-ra kell hűteni a reakcióelegyet, ami dezoxiribonukleozid-trifoszfátokat (dntp) is tartalmaz, hogy a hőstabil Taq-DNS-polimeráz a templát-dns mindkét szára alapján a primerekről kiindulva új DNS-molekulákat szintetizálhasson. Ez a megsokszorozás (amplifikáció) első ciklusa, amelynek végén ismét 95 o C-ra történik a fölmelegítés a DNSszálak újbóli szétválasztása végett. Az újabb DNS-szintézis ciklus akkor zajlik le, amikor 60 o C-ra csökkentjük a hőmérsékletet. Minden egyes ciklusban a primerek által közrefogott szekvenciaszakasz megduplázódik, így felszaporíthatjuk a kívánt DNSmolekula mennyiségét, ami már elegendő a szekvenálási, klónozási, hibridizációs műveletekhez. A génazonosítási és -izolálási folyamat bemutatására célszerű a rizs féltörpeségi génjének példáját használni, amelyről korábban említettük, hogy a nagy termőképesség kialakításában fontos szerepe van. A gibberellin (GA) növényi növekedési hormon mennyisége közvetlenül befolyásolja a gabonanövények magasságát, és hiba a GA szintézisét végző enzimek génjeiben törpeséget okoz akár a búza-, akár a rizsnövényekben. A mutáns sd1 (GA20ox-2) gén izolálásának menetét Sasaki és mtsai (2002) cikke alapján az 1.4. ábra mutatja be. A gén forrása a bőtermő, féltörpe JR8 fajta, melynek morfológiai bélyegeit az 1.4/a ábrán láthatjuk. A GA-szintézis egyik kulcsenzime GA20-oxidáz (GA20ox-2), amely nem működik kielégítően a JR8 növényekben. Mivel a GA20ox-1 gént rizsből már korábban izoláltak, lehetőség nyílt PCR-primerek tervezésére és a mutáns gén megklónozására a JR8 fajtából, illetve más genotípusokból. A PCR-termékek szekvenciaanalízise rámutatott egy 383 bázispárnyi szakasz elvesztésére (deléciójára) a JR8 és egy másik fajta esetében, több vonalon pedig aminosavcserét okozott a mutáció. Így érthető, hogy a gén hibája miatt nem szintetizálódott működőképes enzim, és a GA hormonszint csökkent. A rizsben két gén felelős a GA20- oxidáz enzim szintéziséért. A különböző szövetekben, szervekben meghatározva e gének működési intenzitását (1.4/d ábra), látható, hogy a GA20ox-1 gén elsősorban a virágokban aktív, a GA20ox-2 (SD1) gén viszont a levelekben, hajtásokban jobban fejeződik ki. Ez magyarázhatja, hogy a GA20ox-2 mutációja nem zavarja a reproduktív folyamatokat, a bő termőképességet, de gátolt a rizsnövény növekedése. A mutáns segítségével azonosított GA20-oxidáz 17

18 Dudits Dénes a b RG220 GA20ox-2 R2414 G54 0.3cM RG220 sd1 G54 d Levéllemez Levélhüvely Szár Bugaszár Fiatal virágzat Hajtáscsúcs Gyökér GA20ox-2 GA20ox-1 Aktin c (bp) exon exon exon bp deléció 1.4. ábra: A bőtermő féltörpe rizs mutációt hordoz a gibberellin-szintézis génjében SD1-GA20ox-2 (Sasaki és mtsai, 2002) a) vad típusú (bal oldal) és a féltörpe mutáns IR8 (jobb oldal) növények morfológiája; b) az sd1 mutánsgén azonos kromoszómarégióba térképeződik mint a GA20ox-2 gén, ugyanarról a génről van szó; c) a GA20ox-2 (SD1) gén struktúrája és az IR8 mutánsban a kiesett DNS-szakasz, ami a GA20-oxidáz enzim hiányához vezetett, exon= kódoló régió; d) különbségek az egyes szervek között a két gén aktivitásában: GA20ox1 gén a virágban aktív erősen, a GA20ox2 gén a zöld szövetekben működik fokozottabban gén ismeretében a törpevariánsok sorozata állítható elő ennek a génnek az elhallgattatásával a különböző fajtákban. Szükségtelenné válik a véletlenül fellépő ritka mutánsok keresése. Gyakran egy nagy hatású agronómiai gén azonosításához nincs semmilyen DNS-szekvencia támpont, hogy PCR-primereket lehessen tervezni. Ilyen esetekben sikerrel használhatók a tulajdonságaikban eltérő szülők keresztezéséből származó utódok mint géntérképezési populációk. A rekombináns növények tulajdonságai molekuláris markerek jelenlétéhez kapcsolhatók, amelyeknek ismert kromoszómapozícójuk van, és így behatárolható az adott tulajdonságért felelős gén helye. A molekuláris, DNS-szekvencia alapú jellemzők közül gyakran alkalmazzák az ún. SSR (simple sequence repeat), illetve a CAPS (cleaved amplified polymorphic sequence) markereket (http://www.gramene.org). A termést meghatározó tulajdonságok általában mennyiségi paraméterekkel jellemezhetők, és kialakulásukban több gén vagy akár egy egész kromoszómarégió is szerepet játszik. Ezek a komplex jegyeket meghatározó ún. QTL-ek (quantative trait loci) elhelyezhetők az adott növény genetikai térképén, és azonosíthatók a hatá- 18

19 1. Génművesség és a modern növényfajták születése sukért felelős gének. Maradva a rizs termőképességét kialakító QTL-eknél és azok génjeinél, abból célszerű kiindulni, hogy a termés végül is több tulajdonság eredőjeként formálódik. Így a növénymagasság, a bokrosodás, a buga mérete és morfológiája, a szemszám, a szemméret, illetve a súly mind olyan paraméter, amelyek sajátos genetikai irányítással a környezeti feltételek által befolyásolva alakítják a betakarítható termés mennyiségét. A Rizs Genom Projekt révén mind több gén válik ismertté mint a fenti bélyegek szabályozója (Sakomoto és Matsuoka, 2008). Könnyen belátható, hogy a rizsszem méretei közül a szélesség közvetlenül befolyásolja az ezerszemsúlyt. A rizs 2 kromoszómájának rövid karján azonosítottak egy nagy hatású QTL-t, a GW2 régiót mint a szemszélességet meghatározó faktort. Song és mstai (2007) géntérkepezésen alapuló módszerrel megklónozták a felelős gént. A követett génizolálási stratégia általánosan használható, így röviden ismertetjük (1.5. ábra). Két szemméretben jelentősen különböző fajta keresztezésével előállították a térképezési populáció F2 generációját. Mint az 1.5/a ábrán látható, az indica FAZ1 fajta kis szemeket produkál (17,9 g ezerszemsúly), a japonica WY3 fajta szemtermése pedig igen nagy méretű (41,9 g ezerszemsúly). Az F1 növények öntermékenyítéséből származó F2 növények visszakeresztezve a FAZ1 növényekkel eredményezték a BC 1 F 1 generáció szemeit. Az ezekből fölnevelt növények közül kiválasztották azokat, amelyek heterozigóták a GW2 régióban, minden más régióban viszont homozigóták a FAZ1 szülőre nézve. A finomtérképezéshez többszöri visszakeresztezéssel és markeren alapuló szelekcióval állítják elő a BC 4 F 2 generációt, amely már megközelítően izogénes rekombináns vonalakból áll (NIL-GW2), a második kromoszómán igen rövid WY3 kromoszómaszegmenttel a FAZ1 genetikai háttérben. Az 1.5/b ábra azt mutatja, hogy a GW2 lokusz 8.2 kb régiója a WO24 és WOO4 markerek közötti szakaszban található. A széles szemek és a GW2 régió közötti kapcsolatot szemlélteti az 1.5/c ábrarész. A rekombináns vonalak (R1, R2, R3), melyek hordozzák a GW2 gén WY3 változatát, azok szignifikánsabban szélesebbek, ezek közé tartozik C1WY3 homozigóta szülő. A GW2 régiót közrefogó markerek, PCR-primerek segítségével meg lehetett klónozni és szekvenálni a GW2 gént, mind a WY3, mind a FAZ1 fajta DNS-ének felhasználásával. A szekvenciaadatok alapján kibontakozik a GW2 gén struktúrája (1.6/a ábra), amely egy tipikus eukarióta gén felépítésének felel meg (1.6/b ábra). Látható a kódoló régió exon-, intronszerekezete, amelyet a nem átíródó (UTR) szakaszok határolnak. A GW2 gén a FAZ1 fajtában megtalálható allélja egy 47 KDa méretű fehérjét, egy RING típusú E3 ubiquitinligáz enzimet kódol. Az ilyen típusú enzimek a fehérjék irányított lebon- 19

20 Dudits Dénes a b W228 RM145 W002 W020 W004 W010 W005 W W239 n= 6,013 W002 W020 W024 W026 W004 XJ-3 W010 c kb56kb,, GW2 82kb, AP R1 R2 R3 C1 R4 R5 C2 FAZ1 Szemszélesség (mm) 0 0, 5 1, 0 1, 5 2, 0 2, 5 3, 0 3, ábra: A nagy szemű rizs kialakításáért felelős GW2 gén izolálása nagy felbontású genetikai térkép segítségével (Song és mtsai 2007) a) a két szülői fajta rizsszemeinek mérete; b) A GW2-régiót közrefogó molekuláris markerek (WO24, WO04) a második kromoszómán és a rizs genomikus DNS-darab bakteriofág B1 vektorban (AP005004); c) stabil rekombináns vonalak a FAZ1 szülőkkel történt visszakeresztezések után, amelyeknek megvan a 8,2 kb GW2 DNS-régiójuk, széles szeműek 20

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén

Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Molekuláris biológiai eljárások alkalmazása a GMO analitikában és az élelmiszerbiztonság területén Dr. Dallmann Klára A molekuláris biológia célja az élőlények és sejtek működésének molekuláris szintű

Részletesebben

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Dudits Dénes: Zöld géntechnológia és agrárinnováció

INNOVATÍV TUDOMÁNY. Dudits Dénes: Zöld géntechnológia és agrárinnováció INNOVATÍV TUDOMÁNY A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tudományos tanácskozása nemzetközi részvétellel Színhely: Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, I. emeleti díszterem, Szabadka, Strossmayer u. 11. Időpont:

Részletesebben

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA

TRANSZGÉNIKUS NIKUS. GM gyapot - KÍNA. GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉ GM gyapot - KÍNA GM szója - ARGENTÍNA TRANSZGÉNIKUS NIKUS NÖVÉN Élelmezési probléma: mg-i i termények, élelmiszer alapanyagok károsk rosításasa (rovar, gyom, baktérium, gomba,

Részletesebben

Génmódosítás: bioszféra

Génmódosítás: bioszféra bioszféra Génmódosítás: Nagy butaság volt politikusaink részérôl az alaptalan GMO-ellenesség alaptörvényben való rögzítése. A témával foglalkozó akadémikusok véleménye külföldön és Magyarországon egészen

Részletesebben

NÖVÉNYI GMO-król ALAPFOKON Dudits Dénes 1. Tartalom

NÖVÉNYI GMO-król ALAPFOKON Dudits Dénes 1. Tartalom NÖVÉNYI GMO-król ALAPFOKON Dudits Dénes 1 Tartalom 1. Összefoglalás 2. Bevezetés 3. A genetikai módosítás (GM) alapfogalmai, története 4. Növényi gének kémcsőben: genom programok 4.1. A termőképességet,

Részletesebben

Transzgénikus állatok előállítása

Transzgénikus állatok előállítása Transzgénikus állatok előállítása A biotechnológia alapjai Pomázi Andrea Mezőgazdasági biotechnológia A gazdasági állatok és növények nemesítése új biotechnológiai eljárások felhasználásával. Cél: jobb

Részletesebben

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A VÍZHASZNOSÍTÓ KÉPESSÉG GENETIKAI ALAPJAI előadás áttekintése A növények vízfelvételének mechanizmusa, a vízállapot

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Transzgénikus növények előállítása

Transzgénikus növények előállítása Transzgénikus növények előállítása Növényi biotechnológia Területei: A növények szaporításának új módszerei Növényi sejt és szövettenyészetek alkalmazása Mikroszaporítás Vírusmentes szaporítóanyag előállítása

Részletesebben

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot.

A kromoszómák kialakulása előtt a DNS állomány megkettőződik. A két azonos információ tartalmú DNS egymás mellé rendeződik és egy kromoszómát alkot. Kromoszómák, Gének A kromoszóma egy hosszú DNS szakasz, amely a sejt életének bizonyos szakaszában (a sejtosztódás előkészítéseként) tömörödik, így fénymikroszkóppal láthatóvá válik. A kromoszómák két

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és vetőmagtermesztésben,

Részletesebben

Nemesítési haladás. Főbb trendek a növénynemesítésben. R. W. Allard (1996) Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja.

Nemesítési haladás. Főbb trendek a növénynemesítésben. R. W. Allard (1996) Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja. Főbb trendek a növénynemesítésben R. W. Allard (1996) Termesztett növények Tájfajta Régi fajtapopulációk populáció heterogenitás igen nagy nagy Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja

Részletesebben

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT Írták: Szerkesztette: Bánáti Diána Budapest 2006. ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI KÖTETEK III. EGYÜTT MAGYARORSZÁG ÉLELMISZER-BIZTONSÁGÁÉRT

Részletesebben

GOP -1.1.1-11-2012-0159

GOP -1.1.1-11-2012-0159 1 GOP -1.1.1-11-2012-0159 A KLÍMAVÁLTOZÁSHOZ ALKALMAZKODÓ GABONAFÉLÉK BIOTIKUS ÉS ABIOTIKUS REZISZTENCIA NEMESÍTÉSE, NÖVÉNYVÉDELMÉNEK FEJLESZTÉSE, VALAMINT AZ ÉLELMISZERBIZTONSÁG NÖVELÉSE A növény- és

Részletesebben

R. W. Allard (1996) Nemesítési haladás

R. W. Allard (1996) Nemesítési haladás Főbb trendek a növénynemesítésben Termesztett populáció növények heterogenitás R. W. Allard (1996) Tájfajta igen nagy Genetikai elszegényedés és a hasznos gének akkumulációja Régi fajtapopulációk nagy

Részletesebben

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában

Molekuláris genetikai vizsgáló. módszerek az immundefektusok. diagnosztikájában Molekuláris genetikai vizsgáló módszerek az immundefektusok diagnosztikájában Primer immundefektusok A primer immundeficiencia ritka, veleszületett, monogénes öröklődésű immunhiányos állapot. Családi halmozódást

Részletesebben

Miért nincsenek szárazságtűrő növényfajtáink? (2.)

Miért nincsenek szárazságtűrő növényfajtáink? (2.) A növények, így kultúrnövényeink is, nemcsak elviselői és elszenvedői a szárazságnak, hanem arra reagálva számos gént ki- vagy bekapcsolnak sejtjeikben, mely bizonyítja aktív részvételüket az aszály káros

Részletesebben

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke

KIEMELÉSEK. A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012. Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke KIEMELÉSEK A kereskedelmi forgalomban lévő biotechnológiai/gm növények globális helyzete: 2012 Clive James, az ISAAA alapítója és elnöke A szerző által az egy milliárd szegény, éhes embernek, a sorsuk

Részletesebben

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD?

HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? HÁNY EMBERT TART EL A FÖLD? Az ENSZ legutóbbi előrejelzése szerint a Föld lakossága 2050-re elérheti a 9 milliárd főt. De vajon honnan lesz ennyi embernek tápláléka, ha jelentős mértékben sem a megművelt

Részletesebben

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Sejtfal szintézis és megnyúlás Környezeti tényezők hatása a növények növekedésére és fejlődésére Előadás áttekintése

Részletesebben

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai

A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Dr. Varga Lajos Agroport-D Kft. A hazai dohánytermesztés biológiai alapjai Fajtanemesítés Fajtaelismerés Hazai nemesítésű fajták, fajtahasználat Vetőmagtermesztés

Részletesebben

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei

A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei A precíziós növénytermesztés döntéstámogató eszközei Harnos Zsolt Csete László "Precíziós növénytermesztés" NKFP projekt konferencia Bábolna 2004. június 7-8. 1 A precíziós mezőgazdaság egy olyan farm

Részletesebben

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés

AGRISAFE. Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása. Bevezetés AGRISAFE Klímaváltozás - kihívás a növénykutatók és nemesítő k számára című Európai Uniós regionális kutatási- és képzési program bemutatása Magyar Tudományos Akadémia Mező gazdasági Kutatóintézete Martonvásár

Részletesebben

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK

5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 1 5.2.5. ÁLLATGYÓGYÁSZATI IMMUNOLÓGIAI GYÓGYSZEREK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT ÁLLATI EREDETŰ ANYAGOK 07/2009:50205 javított 6.5 1. ALKALMAZÁSI TERÜLET Az állatgyógyászati célra szánt immunológiai gyógyszerek

Részletesebben

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással

Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Biomassza alapú bioalkohol előállítási technológia fejlesztése metagenomikai eljárással Kovács Zoltán ügyvezető DEKUT Debreceni Kutatásfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. Problémadefiníció Első generációs

Részletesebben

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!!

12/4/2014. Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció. 1952 Hershey & Chase 1953!!! Genetika 7-8 ea. DNS szerkezete, replikáció és a rekombináció 1859 1865 1869 1952 Hershey & Chase 1953!!! 1879 1903 1951 1950 1944 1928 1911 1 1. DNS szerkezete Mi az örökítő anyag? Friedrich Miescher

Részletesebben

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás

Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás Földminőség, fenntartható és környezetbarát gazdálkodás A földminősítés elvi alapjai Rajkai Kálmán MTA TAKI Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 Az előadás felépítése Cél: a földminősítés

Részletesebben

Készítette: Szerényi Júlia Eszter

Készítette: Szerényi Júlia Eszter Nem beszélni, kiabálni kellene, hogy az emberek felfogják: a mezőgazdaság óriási válságban van. A mostani gazdálkodás nem természeti törvényeken alapul-végképp nem Istentől eredően ilyen-, azt emberek

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

Az RNS-interferencia és távlatai

Az RNS-interferencia és távlatai Sipiczki Mátyás Az RNS-interferencia és távlatai Genetika és genom-projektek A modern biológia egyik leggyorsabban és leglátványosabban fejlődő területe a genetika, az a tudomány, amely az öröklődés mechanizmusát

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen

Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi

Részletesebben

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea

A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben

Részletesebben

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche

PLASZTICITÁS. Merisztémák merisztemoidok őssejtek (stem cells) stem cell niche PLASZTICITÁS Definíció: A növényi sejtek átalakulhatnak egymásba. A differenciált sejtek dedifferenciálódhatnak, totipotens ősmerisztéma sejtté. Ebből új differenciálódás indulhat el (redifferenciáció).

Részletesebben

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT

MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT A martonvásári agrárkutatások hatodik évtizede MARTONVÁSÁR REGIONÁLIS KUTATÁSI ÉS KÉPZÉSI KÖZPONT VEISZ OTTÓ Bevezetés Hogyan hat a mezőgazdasági termelésre a klímaváltozás? Ennek a kérdésnek a megválaszolását

Részletesebben

A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen

A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen A genomikai oktatás helyzete a Debreceni Egyetemen Bálint Bálint L. GNTP Oktatás és Tudásmenedzsment Munkabizottság, 2009. június 10. Tények Debreceni Egyetemről 21000 nappali és 33000 összes hallgató

Részletesebben

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14.

Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja. Heicz Péter, 2014.01.14. Contivo Átfogó üzemi megoldások A Syngenta új szakmai programja Heicz Péter, 2014.01.14. Termelői kihívások Magyarországon Hogyan tudom stabilizálni a terméshozamaimat ilyen időjárási szélsőségek mellett?

Részletesebben

Gén technológia a mezőgazdaságban

Gén technológia a mezőgazdaságban Gén technológia a mezőgazdaságban, Karsai Ildikó Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Mezőgazdaság kialakulása (ie. 8000) Közel-Kelet Búza Árpa Kelet- Ázsia: Köles,(ie. 4000) Rizs (ie.

Részletesebben

Genetika 2. előadás. Bevezető

Genetika 2. előadás. Bevezető Genetika 2. előadás Genetikai alapelvek: hogyan öröklődnek a tulajdonságok Mendeli genetika Bevezető Mi okozza a hasonlóságokat és különbségeket a családtagok között? Gének: biológiai információ alapegysége

Részletesebben

HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat

HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt. SNP GWA Haplotípus: egy kromoszóma szegmensen lévő SNP mintázat HAPMAP -2010 Nemzetközi HapMap Projekt A Nemzetközi HapMap Project célja az emberi genom haplotípus* térképének(hapmap; haplotype map) megszerkesztése, melynek segítségével katalogizálni tudjuk az ember

Részletesebben

Poligénes v. kantitatív öröklődés

Poligénes v. kantitatív öröklődés 1. Öröklődés komplexebb sajátosságai 2. Öröklődés molekuláris alapja Poligénes v. kantitatív öröklődés Azok a tulajdonságokat amelyek mértékegységgel nem, vagy csak nehezen mérhetők, kialakulásuk kevéssé

Részletesebben

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.)

A géntechnológia genetikai alapjai (I./3.) Az I./2. rész (Gének és funkciójuk) rövid összefoglalója A gének a DNS információt hordozó szakaszai, melyekben a 4 betű (ATCG) néhány ezerszer, vagy százezerszer ismétlődik. A gének önálló programcsomagként

Részletesebben

Génkifejeződési vizsgálatok. Kocsy Gábor

Génkifejeződési vizsgálatok. Kocsy Gábor Génkifejeződési vizsgálatok MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete Növényi Molekuláris Biológia Osztály A génkifejeződés A sejtmag géneket tartalmaz; (fehérjéket, RNSeket kódoló); A gének átíródnak mrns; Pre-mRNS

Részletesebben

LEADER vállalkozási alapú

LEADER vállalkozási alapú HPME-hez rendelt forrás HPME HVS célkitűzéshez Helyi termékre épülő bemutató helyek, látványműhelyek kialakítása Versenyképesség (411) LEDER vállalkozási alapú 55 000 000 Ft Míves Térség térség gazdasági

Részletesebben

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013

Szelekció. Szelekció. A szelekció típusai. Az allélgyakoriságok változása 3/4/2013 Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz Szelekció Ok: több egyed születik, mint amennyi túlél és szaporodni képes a sikeresség mérése: fitnesz

Részletesebben

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban

Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Európai Uniós források elérhetősége a minőség és innovációs javítására az élelmiszeriparban Kránitz Lívia Földművelésügyi Minisztérium 2015. N ovember 25. Szeged Az EU-s innovációs politikának a fejlődése

Részletesebben

VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE

VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE VÁLASZ OPPONENSI VÉLEMÉNYRE Dr. Taller János Tudományos főmunkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Növénytudományi és Biotechnológiai Tanszék Biotechnológiai Kutatócsoport Farkas Valéria Tejtermelést és

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13.

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. KUTATÁS-FEJLESZTÉSI EREDMÉNYEK HATÉKONY FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI ÉS EREDMÉNYEI A PILZE-NAGY KFT-NÉL SOMOSNÉ DR. NAGY ADRIENN SZEGED, 2014.11.13. PILZE-NAGY KFT. Tevékenység: Laskagomba termesztés Laskagomba

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk.

A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A génterápia genetikai anyag bejuttatatása diszfunkcionálisan működő sejtekbe abból a célból, hogy a hibát kijavítsuk. A genetikai betegségek mellett, génterápia alkalmazható szerzett betegségek, mint

Részletesebben

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat)

Zárójelentés. Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása. (K75584 sz. OTKA pályázat) Zárójelentés Gabonafélék stresszadaptációját befolyásoló jelátviteli folyamatok tanulmányozása (K75584 sz. OTKA pályázat) A tervezett kísérletek célja, hogy jobban megértsük a növények változó környezetre

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A replikáció mechanizmusa

A replikáció mechanizmusa Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány

A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip KIFEJLESZTÉSE. GVOP 3.1.1 Projekt Esettanulmány ESETTANULMÁNY/GVOP 2004 3.1.1. Alkalmazás-orientált kooperatív kutatási és technológiai-fejlesztési tevékenységek A BÚZA SZEMFEJLŐDÉS KORAI LÉPÉSEINEK ÉS STRESSZÉRZÉKENYSÉGÉNEK VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS cdns-chip

Részletesebben

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére

Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Genetikai panel kialakítása a hazai tejhasznú szarvasmarha állományok hasznos élettartamának növelésére Dr. Czeglédi Levente Dr. Béri Béla Kutatás-fejlesztés támogatása a megújuló energiaforrások és agrár

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 9. Genetikailag módosított élelmiszerek táplálkozástani hatásai Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Genetikailag módosított organizmusok (GMO-k) A molekuláris biológia

Részletesebben

5. Molekuláris biológiai technikák

5. Molekuláris biológiai technikák 5. Molekuláris biológiai technikák DNS szaporítás kémcsőben és élőben. Klónozás, PCR, cdna, RT-PCR, realtime-rt-pcr, Northern-, Southernblotting, génexpresszió, FISH 5. Molekuláris szintű biológiai technikák

Részletesebben

Transzgénikus. nikus állatok. Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk bejuttatott DNS-t t tartalmaz.

Transzgénikus. nikus állatok. Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk bejuttatott DNS-t t tartalmaz. Transzgénikus nikus állatok Transzgénikus nikus minden olyan állat, melynek genomja emberi közremk zremüködéssel bejuttatott DNS-t t tartalmaz. I. A KONKRÉT T GÉNSEBG NSEBÉSZETI SZETI TECHNIKA A beavatkozást

Részletesebben

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan!

AZ ÉLET DIADALA NAPHARCOS MAGAZIN. A Napharcos különlegessége és egyedisége. Napharcos biológiai sejtjavító specialista. Légy erős, élj hosszan! Napharcos biológiai sejtjavító specialista NAPHARCOS MAGAZIN 2014 november, 1. évfolyam. III. szám Légy erős, élj hosszan! Legyen több élet a napjaidban és több nap az életedben! AZ ÉLET DIADALA A Napharcos

Részletesebben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben

A tejelő tehenészet szerepe a. fenntartható (klímabarát) fejlődésben A tejelő tehenészet szerepe a fenntartható (klímabarát) fejlődésben Dr. habil. Póti Péter tanszékvezető, egyetemi docens Szent István Egyetem (Gödöllő), Álletenyésztés-tudományi Intézet Probléma felvetése

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely

Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Az élelmiszergazdaság, mint stratégiai ágazat Dublecz Károly Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely Hazánk tudománya, innovációja és versenyképessége szakmai vitafórum Nagykanizsa, 2012. november 7.

Részletesebben

Gelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004

Gelencsér Tímea. Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei. Készítette: Budapest, 2004 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Peszticidek alkalmazása helyett ellenálló GMO-k létrehozásának lehetőségei Készítette: Gelencsér Tímea Budapest, 2004 BEVEZETÉS Kártevők elleni védekezés

Részletesebben

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

NÖVÉNYNEMESÍTÉS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 NÖVÉNYNEMESÍTÉS Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás áttekintése Új hangsúlyok a növénynemesítésben Környezeti terhelések csökkentése Növénynemesítés kihívásai

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság?

XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia Balatonalmádi 2015. szeptember 17-18. Környezeti fenntarthatóság Álom, vagy valóság? Koncepció: Galambos Sándor Szerkesztő: Zomborszky József Fenntarthatóság, fenntartható

Részletesebben

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban

Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező

Részletesebben

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt

Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt Őszi búzafajták magas hozamának megőrzése környezeti stressz hatása alatt WHEATSTR OM-00887/2009 Záró Jelentés: Időszak: 2009. október 1. - 2011. szeptember 30. Támogatott szervezet: Vetőmag Szövetség

Részletesebben

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik

AGRO.bio. Talaj növény - élet. Minden itt kezdődik AGRO.bio Talaj növény - élet Minden itt kezdődik AGRO.bio Hungary Mikrobiológiai megoldásokat nyújt a mezőgazdaság minden területén Egészséges növekedés termés BactoFil 1500 hektár megfelelő termőtalaj

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Heszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme?

Heszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme? Heszky László Transzgénikus növények - az emberiség diadala vagy félelme? I. Tudományos alapok I. 1. Amit a földi élet titkáról tudunk 1. ábra Nyolc éves voltam, amikor 1953. február 28-án, egy szombat

Részletesebben

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS

BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS BIOENERGETIKA TÁRSADALOM HARMONIKUS VIDÉKFEJLŐDÉS Szerkesztette Baranyi Béla Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Debreceni Egyetem

Részletesebben

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai

A transzgénikus (GM) fajták fogyasztásának élelmiszer-biztonsági kockázatai BIOTECHNOLÓGIA O I ROVATVEZETŐ: Dr. Heszky László akadémikus A GM-növényekkel szembeni társadalmi elutasítás legfontosabb indokait az élelmiszer-biztonsági kockázatok jelentik. A géntechnológia forradalmian

Részletesebben

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete

Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Földi Kincsek Vására Oktatóközpont Programfüzete Előadás- képzés-szaktanácsadás a Börzsöny-Duna-Ipoly Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont (2632, Letkés

Részletesebben

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA

AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA Vörös László AZ ELLENŐRZÉS RENDSZERE ÉS ÁLTALÁNOS MÓDSZERTANA 2008 2 szerző: Vörös László lektor: Dr. Sztanó Imre alkotó szerkesztő: Dr. Bokor Pál ISBN 978 963 638 248 3 A kézirat lezárva: 2008. január

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing

Tisztelt Olvasók! 2007. június 6-7-én (szerdán és csütörtökön) A 9óra 30perckor kezdődő program mindkét napon azonos. Kutatás + Marketing Kutatás + Marketing A Gabonatermesztési Kutató Közhasznú Társaság lapja Tisztelt Olvasók! Kalászos és repce fajtabemutatóinkra invitáló Híradónk ez évi nyári számának írásaiban is igyekszünk a múló, de

Részletesebben

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/

A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ A Gabonakutató 85. éve képekben és címszavakban /Dr. Matuz János összeállítása/ Magyar Királyi Alföldi Mezőgazdasági Intézet 1924-1949 1922 1924 Országos Kender- és Lentermesztési Kísérleti Állomás Növénytermesztési

Részletesebben

12. évfolyam esti, levelező

12. évfolyam esti, levelező 12. évfolyam esti, levelező I. ÖKOLÓGIA EGYED FELETTI SZERVEZŐDÉSI SZINTEK 1. A populációk jellemzése, növekedése 2. A populációk környezete, tűrőképesség 3. Az élettelen környezeti tényezők: fény hőmérséklet,

Részletesebben

Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok

Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok AKÁCKÖRÚTON Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok Előző cikkünkben arról írtunk, milyen új eszköztárral rendelkezünk a XXI. században a genetikai vizsgálatok területén, és mit adhat a molekuláris

Részletesebben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben

TÉMAKÖRÖK. Ősi RNS világ BEVEZETÉS. RNS-ek tradicionális szerepben esirna mirtron BEVEZETÉS TÉMAKÖRÖK Ősi RNS világ RNS-ek tradicionális szerepben bevezetés BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek BIOLÓGIAI MOLEKULÁK FEHÉRJÉK NUKLEINSAVAK DNS-ek RNS-ek

Részletesebben

Növényvédelmi Tudományos Napok 2015

Növényvédelmi Tudományos Napok 2015 Növényvédelmi Tudományos Napok 05 Budapest 6. NÖVÉNYVÉDELMI TUDOMÁNYOS NAPOK Szerkesztők HORVÁTH JÓZSEF HALTRICH ATTILA MOLNÁR JÁNOS Budapest 05. február 7-8. ii Szerkesztőbizottság Kiss Levente Horváth

Részletesebben

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály

Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon

Részletesebben

TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0005

TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0005 TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0005 A Rhodiola nemzetséget a Himalájából és Észak- Nyugat Kínából származtatjuk Gyógyászati hatásai: Orosz kutatók számos stresszorral szembeni rezisztencia növelése alapján adaptogén

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

3. gyakorlat: nukleinsav-tisztítás, polimeráz láncreakció

3. gyakorlat: nukleinsav-tisztítás, polimeráz láncreakció 3. gyakorlat: nukleinsav-tisztítás, polimeráz láncreakció A vírus genetikai anyagának vizsgálata (direkt víruskimutatási módszer) biztosítja a legrészletesebb és legspecifikusabb információkat a kimutatott

Részletesebben

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás

GNTP. Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport. Kérdőív Értékelő Összefoglalás GNTP Személyre Szabott Orvoslás (SZO) Munkacsoport Kérdőív Értékelő Összefoglalás Választ adott: 44 fő A válaszok megoszlása a válaszolók munkahelye szerint Személyre szabott orvoslás fogalma Kérdőív meghatározása:

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Intelligens Rendszerek Elmélete. Párhuzamos keresés genetikus algoritmusokkal. A genetikus algoritmus működése. Az élet információ tárolói

Intelligens Rendszerek Elmélete. Párhuzamos keresés genetikus algoritmusokkal. A genetikus algoritmus működése. Az élet információ tárolói Intelligens Rendszerek Elmélete dr. Kutor László Párhuzamos keresés genetikus algoritmusokkal http://mobil.nik.bmf.hu/tantargyak/ire.html login: ire jelszó: IRE07 IRE 5/ Természetes és mesterséges genetikus

Részletesebben

2. évf. - 2006/2. szám

2. évf. - 2006/2. szám Bevezetés A világ agrárgazdaságát átformáló globalizáció, illetve Magyarország Európai Uniós tagsága alapjaiban új kihívások elé állítja a magyar agráriumot, amikor mind a határokon belül, mind kívül biztosítani

Részletesebben

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem

Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem. Műegyetem - Kutatóegyetem Biotechnológia, egészség-és környezetvédelem Biotechnológia, egészség- és környezetvédelem Kr.e. 6000 Kr.e. 5000 Ereky Károly (1878-1952) A biotechnológia a munkaszervezési tudomány, azaz technológia, élő szervezetekkel, más szóval biotechnológiai

Részletesebben

c. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei BUKOVINSZKI ÁGNES Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola

c. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei BUKOVINSZKI ÁGNES Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar Biológia Doktori Iskola ELLENÁLLÓSÁG KIALAKÍTÁSA A BURGONYA Y VÍRUS (PVY) KÜLÖNBÖZŐ TÖRZSEI ÉS MESTERSÉGES HIBRIDJEI ELLEN BURGONYÁBAN SHOOTER MUTÁNS AGROBAKTÉRIUMON ALAPULÓ TRANSZFORMÁCIÓS RENDSZERBEN c. Doktori (Ph.D.) értekezés

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN

MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN MIKROSZATELIT DNS- VIZSGÁLATOK A MOCSÁRI TEKNŐS NÉGY DUNÁNTÚLI ÁLLOMÁNYÁN Molnár Tamás 1, Lanszki József 1, Magyary István 1, Jeney Zsigmond 2, Lehoczky István 2 1 Kaposvári Egyetem Állattudományi Kar,

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben

TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben TDK lehetőségek az MTA TTK Enzimológiai Intézetben Vértessy G. Beáta egyetemi tanár TDK mind 1-3 helyezettek OTDK Pro Scientia különdíj 1 második díj Diákjaink Eredményei Zsűri különdíj 2 első díj OTDK

Részletesebben