Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység jelentősége a Karon

Átírás

1 Tudományos Diákköri (TDK) tevékenység jelentősége a Karon Egészségügyi Főiskolai Karunkon mindig nagy szerepet tulajdonítottunk a fejlődés és a tehetséggondozás szempontjából fontos Tudományos Diákköri (TDK) tevékenységnek. Az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázatán sikeresen vettünk részt 2002-ben. Pályázati programunk egyik célja volt a hazai és nemzetközi együttműködés segítése, interdiszciplináris programok támogatása. Ezen pályázat keretében tovább erősítettük a nagyváradi és kialakítottuk az ungvári TDK-s kapcsolatunkat. A Karunkon folyó képzések lehetőséget teremtenek arra, hogy a hallgatóink közös kutatási témákat dolgozzanak ki, és együttműködéssel lehetőség nyílik egy-egy fontos terület többdimenziós, interdiszciplináris vizsgálatára, az egészségügyi és a szociális szférák közös kutatási programjainak összeállítására. Stratégiai célunk a TDKmunka integrálása a kari tudományos-kutatási projektekbe. Fontos, hogy a tehetséges hallgatóinkat bevonjuk a szakok, szakirányok tudományos tevékenységébe, felkészítsük őket a tudományos munka magasszintű elsajátítására. Ezáltal elősegítjük azt a folyamatot, hogy a legjobbak a diploma (oklevél) megszerzését követően folytassák tanulmányaikat a mester (MSc./MA) képzésben, és legyenek olyan végzett diplomásaink, akik célként kitűzik maguk elé a tudományos Ph.D fokozat megszerzését. A magasszintű TDK-munka fontos része a Debreceni Egyetem vezetése által is lényegesnek tartott tehetséggondozásnak, karrierfejlesztésnek, oktatói/kutatói utánpótlás nevelésnek. A TDK-aktivitás több tényezőtől függ: a hallgatók ambíciójától, a tehetségek felismerésétől, az oktatók tutori tevékenységétől, a diák/tanár kapcsolattól, a motiváltságtól. A megfelelő színvonalú tudományos tevékenység fontos feltétele a fejlődésnek, a magasszintű oktatásnak, a minőségfejlesztésnek, és főiskolánk kedvező megítélésének. Nyíregyháza, március 6. Dr.Kalapos István Tanszékvezető, főiskolai tanár Tudományos Diákköri Tanács elnöke - 1 -

2 Egészség-és társadalomtudományi szekció A épület Nagyelőadó március óra 30 perc 1. Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente egyetemi tanársegéd 2. Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens 3. Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgatók Románia Nagyvárad Munka nélkül a város rabságában Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens 4. Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente egyetemi tanársegéd 5. Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Otthonba? vagy otthon lenni! Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus 6. Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer Témavzető: drd. Pásztor Rita, 7. Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III. évfolyamos Levelező tagozatos hallgató Ligettanyai napszámosok élete Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár - 2 -

3 8. Mártyásov András Beszaga Mihajló Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar VI. évfolyamos hallgatók Ukrajna, Ungvár Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja Témavezető: doc. Chobej Sztepán. 9. Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A. Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyamos hallgatók, Ukrajna, Ungvár Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete Ungváron Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok kandidátusa 10. Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyamos hallgató A dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese 11. Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit 12. Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyamos hallgató A fiatalok drogfogyasztó magatartásának vizsgálata a debreceni underground party scénában Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd 13. Dévényi Patrícia Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak IV. évfolyamos, Levelező tagozatos hallgató A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktálmodellekkel Témavezető: Csajbók Zoltán főiskolai adjunktus 14. Veres Anett Egészségügyi Ügyvitelszervező Szak, 2006-ban nappali tagozaton végzett hallgató ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez Témavezető: Daragó László - 3 -

4 Grosmann Károly Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, III. évfolyam, Románia Nagyvárad Ebál vagy Garizim hegye A Biblia orvosszociológiai olvasatban Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens - Székedi Levente egyetemi tanársegéd A dolgozat az orvosi szociológia témakörében készült. Kutatásom során a Bibliában előforduló betegségeket igyekeztem számba venni, értelmezni. Ugyanakkor szociológiai kritériumokat alkalmazva megvizsgáltam a kor emberének és a korabeli társadalomnak a betegség- és egészségképét, betegségekhez való viszonyulásukat. A kutatás folyamán összegyűjtöttem és rendszereztem az orvosi szociológia szempontjából releváns bibliai szövegeket. Ezek értelmezéséhez elsődlegesen a tartalomelemzés módszerét használtam. Az elemzés longitudinális-keresztmetszeti-trendvizsgálat alapján történt, amelynek során a bibliai szövegekben előforduló betegségekkel kapcsolatos attitűdök történelmi változásait tanulmányoztam

5 Szabó Eunika Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyamos hallgató Románia Nagyvárad Előítéletesség- vizsgálat egy hagyományos erdélyi faluban Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens A kutatás során vizsgált település múltját, demográfiai összetételét elemezve megfigyelhető, hogy Kémeren (Szilágy megye, Románia) növekvő tendenciát mutat a roma lakosság aránya. Ezzel párhuzamosan növekszik a településen a többségi és a roma lakosság közötti feszültség is, ami indokolja a téma vizsgálatát. Kutatásom célja feltárni a többetnikumú település lakói közötti kapcsolatok jellegét. Feltételezem, hogy a községben élő romákkal szembeni negatív megkülönböztetések hátterében főként a kulturális és gazdasági okok állnak. A kérdőíves és interjús módszerekkel történt vizsgálat alanyai hólabda módszerrel kiválasztott lakosok a településről. Az eredmények alapján több szinten is megfigyelhető a többségi és a roma lakosság közötti szegregáció jelenléte, valamint az előítéletes attitűdök megnyilvánulása. A kutatás gyakorlati haszna, hogy javaslatokat tartalmaz a település lakosainak együttműködési lehetőségeit illetően

6 Dobos Hajnalka - Dobos Johanna Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Munka nélkül a város rabságában Témavezető: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens Az interjúkészítés és mentális térképezés módszerével, Nagykárolyban folytatott vizsgálódásaink során azon városlakók sajátos helyzetét elemeztük, akik az 1989 előtt felkínált munkalehetőség miatt költöztek városra s a gyárak bezárása után munkanélkülivé válva elszegényedtek. Feltételeztük, hogy ezek a személyek nagyobb valószínűséggel kerültek hátrányos helyzetbe elsőgenerációs városlakó voltuk miatt. A munkahely megszűnése után mindaz, ami e munka nélkül városban rekedt egyének számára a városi életmódot jelentette - amibe erőfeszítések árán sikerült integrálódni- semmivé lett. Ezek az emberek elvesztették kialakított státuszukat, s mivel a prímér szektorba már nem térhettek vissza, a szekunder szektorból pedig kiestek, esélyeik minimalizálódtak, és életük gyökértelenné vált. A kutatás egyik következtetése szerint munka nélkül a város rabságában élni akkor a legnehezebb, ha túlélési technikáink egy olyan kultúrának részei, amelyben szocializálódtunk és amely gyökeresen eltér attól, amelyben jelenleg élünk

7 Tarsoly Normen Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak, II. évfolyam, Románia Nagyvárad A Bihar megyei Hegyközi Kistérség falvainak funkciói Témavezetők: Dr. Flóra Gábor egyetemi docens, Székedi Levente egyetemi tanársegéd Kutatásom célja a Hegyközi Kistérség falvainak a kistérségen belüli, valamint a közeli megyeszékhely, Nagyvárad felé betöltött funkcióinak elemzése társadalomtörténeti és szociológiai perspektívában. A vizsgált települések funkcióit demográfiai, gazdasági, mezőgazdasági, infrastrukturális, kulturális, valamint a humán erőforrások szempontjából tanulmányoztam. Következtetéseimben felvázoltam a kistérség funkcionális átalakulását. A hagyományos kistérségi központok elveszítették történelmileg kialakult szerepeik jelentős részét miközben új központok jelentek meg. A Hegyköz ma már részben a közeli Nagyvárad vonzáskörzetéhez tartozik, a kialakulóban levő metropolis-körüli övezetbe tagolódva. Ennek ellenére a térség falvai részben továbbra is a tradicionális ellátó funkciót töltik be a város számára. Ugyanakkor új funkciók is megjelentek, amelyek főként Nagyvárad munkaerőszükségletének biztosításával állnak kapcsolatban

8 Bara Tünde Partiumi Keresztény Egyetem, Szociális Munka Szak, IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Otthonba? vagy otthon lenni! Témavezető: drd. Wéber Cecília, egyetemi adjunktus Dolgozatomban a mamutintézményekből kikerült, jelenleg családtípusú otthonokban nevelkedő fiatalok helyzetét, életkörülményeit vizsgálom, valamint hozzáállásukat a két intézményrendszerrel szemben. A témaválasztásomat indokolja, hogy szakmai gyakorlataim nagy részét a családi otthonokban és gyermekvédelmi intézményekben végeztem. Ez a tanulmány a tapasztalataim összegzése is. A felmérést Romániában, Hargita megyében készítettem, a gyermekvédelemhez tartozó, a megye különböző területén lévő 12 családi ház fiataljai között. Feltételezem, hogy a családi otthonok a mamutintézményekhez képest sokkal hatékonyabbak a családi funkciók ellátásában, jobb életkörülményeket, szocializációs közeget és személyiségfejlődési terepet biztosítanak. A kutatás során a kérdőívezés és a résztvevő megfigyelés módszereit használtam, valamint interjúkat készítettem az otthon lakóival

9 Szabó Melánia Hajnalka Partiumi Keresztény Egyetem, Szociológia Szak IV. évfolyam, Románia Nagyvárad Nagyváradi nyugdíjasok és a szociális ellátó rendszer Témavezető: drd. Pásztor Rita Az "őszülő évszázad"-ként is emlegetett XXI. században az átlagos élettartam általános növekedésével átértékelődnek a társadalmi igények. Dolgozatomban az állami szociális ellátás időseknek nyújtott szolgáltatásait vizsgálom, valamint a Bihar megyében élő idősek szociális hálójának működését. A kutatás célintézményei a Nagyváradi Szociális és Multifunkcionális Központok, ahol az idősek körében végeztem véleményfelmérést arról, hogy mennyire elégedettek a jelenlegi szociális ellátó rendszer által nyújtott szolgáltatásokkal. Az eredmények betekintést nyújtanak ezen ellátási forma jelenlegi működésébe, valamint javaslatok megfogalmazására is lehetőséget teremtenek a segítségnyújtás hatékonyabbá tételére annak érdekében, hogy az idős emberek integrációja eredményesebb legyen

10 Boczákné Radvánszki Erzsébet Általános Szociális Munkás Szak III. évfolyam, levelező tagozat Ligettanyai napszámosok élete Témavezető: Dr. Fábián Gergely PhD. főiskolai tanár Dolgozatom címének a Ligettanyai napszámosok élete elnevezést adtam azon oknál fogva, hogy az itt élő emberek napszámból élnek. Munkámmal azt a célt szeretném elérni, hogy bebizonyítsam, hogy a szegénység, az állandó nélkülözés, a társadalmi egyenlőtlenség igenis létezik. Szegénység az mindig volt, szintje, mértéke, társadalmi megítélése azonban folytonosan változott. Egy szempontból azonban e történelmileg oly sokat változott jelenség mindig azonos marad: egy adott társadalom legrosszabb helyzetben lévő tagjai a mindenkori szegények. Kutatásaim interjúk és kérdőívek által kapott eredményeivel és a mellékelt képi anyaggal akarom láttatni a megfelelő létkörülmények határán kívül ragadó családok helyzetét. Témaválasztásomat azzal indoklom - az elesettek életével való érzékenységem mellett - hogy 1967-től 1982-ig Ligettanyán éltem, itt nőttem fel. Azóta számos változáson ment át a község, és a helyzet csak rosszabbodott. A kutatásomhoz a kérdőíves felmérés mellett főként az interjú módszerét választottam, így több személyes információt tudtam gyűjteni a helyi emberek életével és szokásaival kapcsolatban. Az interjú teljesen önkéntes és névtelen volt. Ami a dolgozat tartalmi lényegét illeti meg, két nagyobb részből épül fel az írás. Első egységében, amely természetesen több fő-és alpontra tagolódik, a szegénység és az annak felszámolására tett kísérletek elméleti szempontú megközelítése a célom. Ezek után ismertetem kutatásom eredményeit. Négy hipotézist állítottam fel, amelyek az előzetes várakozásoknak megfelelően be is igazolódtak. Feltételeztem, hogy a szegénység legnagyobb kockázati tényezője a munkanélküliség; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevés figyelmet fordítanak az egészségükre; hogy a hátrányos helyzetű emberek kevésbé fogyasztják az egészséges ételeket; valamint hogy ezen emberek csak egymás segítségére számíthatnak. Kérdéseimre adott válaszaikkal a hátrányos helyzetű emberek igazolták állításaim bizonyosságát. Gyakorlati hasznosságát abban látom prezentációmnak amellett, hogy az embereket fogékonnyá akarom tenni a szegénységben élők problémáinak megoldása iránt, hogy megfogalmaztam egy öt pontból álló, jövőre vonatkozó

11 elképzelésrendszert: 1.A segélyezési rendszer, ami működik, átmenetileg jó, de hosszú távon nem.2.munkahelyeket kell teremteni! 3. A hátrányos helyzetű embereknek oktatási programban kellene részt venniük! 4.Civil szervezetek működése. 5. A vállalkozók több szolidaritást vállaljanak! Én személy szerint sokat nem tudok előrelendíteni a szegények sorsán - alkalmi adakozásaim ellenére sem-, ám a döntéshozóknak, a kompetens közösségeknek minél többet kell tenniük a szegénység fokozatos megszüntetésére!

12 Mártyásov András Beszaga Mihajló Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar VI. évfolyam, Ukrajna Ungvár Kolosztomával rendelkező páciensek sebészeti rehabilitációja Témavezető: doc. Chobej Sztepán. A szociális és ekonomikus szempontból megtekínve a vastagbél rák a 4-5 helyet a végbél rák pedig az 5-6 helyezetett foglalja el a világon. A radikális sebészeti beavatkozás után a vastagbél ráknál és a kombinatív terápia alkalmazása a végbél rák kezelésében lehetőséget nyújt az öt éves tulélési index növeléséhez, ami a világban kb. 60%. A korai stádiumokban pedig elérheti a 90%. Tudományos munkánk célja volt: a rekonsztruktív sebészeti beavatkozások idejének és típusainak pontosítása. Célunk eléréséhez a következő adatokat használtuk fel: az Ungvári Megyei Korház proktológiai osztályán os évek között 59 béldaganatos páciens kapott orvosi ellátást. Közülük 28 férfi (47,5%) és 31 nőnemű (52,5%). Átlagos életkor 56 év. A pácienseket a daganatos folyamat lokalizációjának szempontjából csoportokra osztottuk: I csoport 42 beteg (71,2%) kiknél a kolosztomák a vastagbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve. II csoport 17 páciens (28,8%) kiknél a kolosztomák a végbél rákkal kapcsolatosan voltak kivezetve. Továbbá a pácienseket a kolosztoma kivezetésének okától függően a kovetkező csoportokra osztotuk: I csoport 38 páciens (64,4%) kiknél a kolosztoma kivezetésének oka daganatos folyamat. II csoport 12 beteg (20,3%) kiknél a kolosztoma kivezetésének oka a daganatos perforáció. III csoport 9 páciens (15,3%) - az elsődleges anasztomózis védelme és kimélése. A preventiv kolosztoma kivezetése a daganatos folyamat stádiumától függően a következő képen nézet ki: 1. T3 4N0 42 páciensnél. 2. T3 4N betegnél. 3. T1 2N0 6 betegnél. Tudományos munkánk eredménye: (76,8%) páciensnél, akik preventiv kolosztomákkal rendelkeztek a sebészeti rehabilítáció 1-6 hónapon belül volt lebonyolítva. 2. Ezen páciensek többsége daganatos folyamatja T1 3N0 stádiumban volt (39 páciens)

13 3. T1 4N1-2 stádiumban az első hat hónapban 5 beteg eset át rekonsztruktív sebészeti beavatkozáson. 4. Ezen páciensek későbbi rehabilítációja a bél regenerációs folyamatok fékezésével van kapcsolatban

14 Varjú Ágnes, Bubrják Anrietta, Varvarinec A., Ivanyo T., Pavljuk A. Ungvári Nemzeti Egyetem Orvostudományi Kar IV.-VI. évfolyam, Ukrajna, Ungvár Az akut miocardiális infarktus másodlagos prevenciójának helyzete Ungváron Témavezető: Dr. Riskó Sándor egyetemi docens, orvostudományok kandidátusa Cél: az AKUT MIOCARDIÁLIS INFARKTUS (AMI) másodlagos prevenció helyzetének tanulmányozása, valamint a 2004-es Európai Kardiológusok Tanácsának ajánlásaival való egybevetése. Aktualitás: az utóbbi évek során javulás figyelhető meg az AMI gyógyítása terén, azonban az infarktus utáni betegek körében az újra bekövetkező fatális szív-érrendszeri esetek jelentősen magasabbak, mint az átlag. AMI után egy év leforgása alatt a férfiak 25%-a, a nők 38%-a hal meg. Elsősorban akkor, ha megmaradnak a rizikófaktorok és nem történik meg a megfelelő másodlagos gyógyszeres megelőzés, ami kétségbe vonja az AMI gyógyszeres kezelésének hatékonyságát. Információs anyag és módszer: A 2006-os év folyamán előre kidolgozott protokoll szerint megvizsgáltunk 114 beteget, akik 2004-ben AMI-n estek át, és az Ungvári Városi Klinikai Kórház rendelőintézetének kardiológusánál voltak nyilvántartva. Eredmény: a betegek 70%-a Q-AMI-n esett át, 78%-a férfi, 53%-a munkaképes korcsoporthoz tartozik, az átlag életkor 59 év. Mind ez az AMI fiatalodásáról, viszont nagyobb mértékben az idősebb korosztályú nők körében az AMI hipodiagnosztikájáról tanúskodik. Pozitívumként tapasztaltuk, hogy a hipertoniában szenvedők többsége (96%-a) rendszeres gyógyszeres kezelésben részesül, ezek 80%-a rendszeresen méri vérnyomását, 76%-a saját tonométerrel rendelkezik, 68%-uk vérnyomása eléri a célértéket. Örvendetes, hogy a betegek 98%-a béta- blokkolót, 88%-a aspirint, 88%-a statinokat, 80%-a ACE-gátlót szednek. Ugyanakkor, a betegek 19%-a folytatja a dohányzást, 75%-a túlsúlyos vagy elhízott, 18%-ának magas a vércukorszintje, 32%-ának pedig magas a koleszterinszintje. Következtetések: az AMI másodlagos megelőzésének javítása terén Ungváron kiaknázatlan tartalékok vannak, főleg az életmód változtatása révén a normális

15 testsúly, vérnyomás, cukor- és lipidszint elérése érdekében. A gyógyszeres kezelés megválasztásakor előnybe kell részesíteni a korszerű és effektív bétablokkolókat, ACE-gátlókat, statinokat a megfelelő dózisokban, melyek a célvérnyomás, pulzusszám és lipidszint eléréséhez szükségesek

16 Tóthné Gál Eunika Védőnő Szak. III. évfolyam dúlaság, mint egy új színfoltja napjaink szülészetének Témavezető: Csákiné Dudás Enikő Emese A dúla szó hallatán, még sokakban kérdés merülhet fel, hogy miről is van szó?! A dúla fogalmat dr. Marschall Klaus nemzetközileg elismert neonatológus professzor vezette be, az Egyesült Államokban. A dúla egy görög eredetű szó, melynek jelentése szolgálatban - a gyakorlatban, ez úgynevezett asszonytársi segítő - t takar, a szülésre vonatkoztatva. Témaválasztásomban az motivált, hogy egyrészt, érdekelt a dúlaság témaköre, és másrészt mivel kevésbé ismert, szívesen kutattam utána. A dolgozatban az általános rész után a kutatásomat elemeztem. Kutatásom elsődleges célja az volt, hogy feltárjam mennyire ismerik a kismamák, anyukák az alternatív, új lehetőségeket, többek között a dúlákat, a várandósság, szülés körüli eseményekkel kapcsolatban, valamint, hogy összefüggéseket keressek az anyák és a dúlák véleményei között. A hipotézisek során feltételeztem, hogy: - az alacsonyabb iskolai végzettségűek kevésbé ismerik az újabb, alternatív dolgokat. - akik még nem hallottak a dúlákról azok szívesen megtudnának többet is róluk. - aki a dúlákról nem hallottak, azok más alternatív szülési módokat sem ismernek. - akik hallottak már a dúlákról, azok főleg érzelmi, lelki segítségnyújtást várnának el tőlük. - a dúlák tapasztalatai alapján az egészségügyi személyzet tartózkodóan áll hozzájuk, mert kevésbé ismerik a dúlákat. - a dúlák tiszteletben tartják az egészségügyi team feladatait, és nem avatkoznak nem az ő kompetenciájuk alá tartozó dolgokba. A kutatás két részből állt: elsősorban kérdőíves felmérést végeztem a Jósa András Oktató Kórház Szülészetének Gyermekágyas részlegén a megszült anyák között augusztus-szeptemberében, mely során 100 kérdőívet osztottam ki, amiből 86- ot tudtam értékelni. A kutatásom második részében a Magyarországi Dúlák Egyesületének nyolc tagjával készítettem interjút

17 A kapott eredmények összefoglalásaként elmondható, hogy a kérdőívet kitöltők többsége már hallott a dúlákról, de ahhoz keveset, hogy határozott véleményt formálhassanak róluk, illetve a tevékenységükről. Általánosítható tényként jelentkezett az is, hogy akik nem hallottak a dúlákról, azok az egyéb alternatív, új lehetőségeket sem ismerték. Az új információk legfőbb forrásának pedig a kismamáknak szóló kiadványokat, a médiát, és nem utolsó sorban a védőnőt jelölték meg. A dúlákkal készített interjúkkal az volt a célom, hogy megismerjem, bemutassam az ő nézőpontjukat is magukról a dúlákról, és az ő feladatkörükről. A kutatás során a hipotéziseim helytállóak voltak és beigazolódtak. Mint leendő védőnő nagyon fontosnak tartom, hogy a szakmámmal kapcsolatban, széleskörűen tájékozott legyek minden új, alternatív témában is, hiszen a gondozottaim tőlem fogják elsősorban elvárni, - mint a kutatásom is igazolta- az információk átadását. Valamint jónak tartanám, ha a dúlák és a védőnők segíthetnék, kiegészíthetnék egymás munkáját

18 Fodor Mária Védőnő Szak. IV. évfolyam A terhestorna segítő szerepe a várandósság idején Témavezetők: Nagy Józsefné főiskolai tanársegéd, Lengyelné Tarkó Edit Napjainkban a várandósok elvárása az egészségügyi ellátással szemben sokkal nagyobb, mint a korábbi évtizedekben. A hagyományos terhesgondozáson túl, nagy igény van a mentális és a pszichés felkészítésekre is. A szülésre, újszülött fogadására történő felkészülés, ezen belül is a terhestorna népszerűsítése, tanítása főleg a kisebb városokban, falvakban nem működik. Az itt élő várandósoknak kevesebb a lehetőségük a nagyvárosban élőkhöz képest, hogy ilyen programokon vegyenek részt. A terhestorna foglalkozások célja: - az akaratlagos relaxáló képesség elsajátítása, a tudatos, helyes légzés alkalmazása, és a leginkább igénybevett izomcsoportoknak a megfelelő erősítése. A torna nagy pozitívuma, hogy felpezsdíti a vérkeringést, serkenti a magzat vér és oxigén ellátottságát. Csökkenti az ingerültséget. Hozzásegít a könnyebb, rövidebb vajúdáshoz, szüléshez és kisebb lesz az esélye a császármetszésnek. Továbbiakban még segíti a gyermekágy regenerációs folyamatait, és hamarabb visszanyeri a várandós eredeti alakját. A csoportosan és társsal végzett torna, kedvezően hat a gravidák lelki állapotára is. A gravidák általában szeretnének tornázni, de egyénenként más- más gátló tényező miatt ez sajnos nem mindig lehetséges. A kutatás során arra a következtetésre jutottam, hogy a tornára járó várandósok sok valós ismerettel, tapasztalattal rendelkeznek. Tudják, ismerik a torna pozitívumát, szerepét és fontosságát. A tornára nem járók, pedig csak a könyvekből, illetve hallomásból tudnak véleményt alkotni. Jelenleg a köztudatban nem eléggé ismert ez a lehetőség, az emberek nem értik a lényegét, nem tartják fontosnak a felkészítést. A jó védőnő fontosnak tarja a szülésre felkészítést és a gyógytornásszal való jó kapcsolatot, mellyel növelné a szélesebb körű megismertetést. A védőnőknek a mozgás jótékony hatásait szem előtt tartva ösztönözniük kell a várandósokat a terhestornára való nagyobb aktivitásra, hogy a kismamák részt vegyenek a jobb közérzetet eredményező, felfrissülést kínáló, és a feszültséget oldó tornában. Ezért el kell érni, hogy egy korszerűbb, modernebb szemlélet alakuljon ki a várandósok egészségének érdekében

19 Kapusi Anita Védőnő Szak. IV. évfolyam A fiatalok drogfogyasztó magatartásának vizsgálata a debreceni underground party scénában Témavezető: Gyulai Anikó főiskolai tanársegéd Témaválasztás indoklása: A 90-es években kialakuló, elektronikus zenei partyra járás egy elfogadott dolog lett. Ehhez a szórakozáshoz, viszont gyakran kötődik a drogok legális és illegális fogyasztása. Feltételezem, hogy az underground partykat látogató fiatalok életvitelében, a drog fogyasztás igen fontos szerepet játszik. Az egyes zenei irányzatok és az egyes drogfajták kiválasztása között, összefüggés figyelhető meg. Célkitűzés: Ennek következtében, a drog-problémák közül egy speciális területre szűkítettem vizsgálódásaimat, amely a fiatalok szórakozási szokásaihoz kapcsolódó fogyasztói szokások megismerésére irányult, illetve célom volt még, hogy bemutassam, a fiatalok körében leggyakrabban fogyasztott különböző party drogokat, és a különböző zenei irányzatok kialakulását, a 60-as évektől kezdve napjainkig. A kutatásom általános célja, a jelenlegi 2006-os debreceni underground party élet és az ide látogató fiatalok kultúrájának, drogfogyasztó szokásainak mélyebb megismerése, megértése volt. Elérése érdekében, több helyszínen, szórakozóhelyen vettem részt. Olyan fiatalokat ismerhettem meg itt, akik érintettek az illegitim fogyasztásban. Velük interjúkat készítettem, melyeknek eredményét, és a szerzett tapasztalatokat, a pályamunkámban részletesen kidolgoztam és bemutatom. Ezek birtokában közelebb kerülhetünk hozzájuk, megismerhetjük a fiatalokat, a szórakozási szokásaikat, jobban megérthetjük Őket, és hatékonyabb lehet a kommunikáció közöttünk. Így könnyebben felismerhetjük ezt a problémát, a kockázati tényezőket, a problémás személyeknek a kiszűrését, és a megfelelő szakemberek bevonásával segítséget nyújthatunk, hiszen egy speciális kultúráról sikerült mélyebb ismereteket gyűjteni

20 Dévényi Patrícia Egészségügyi ügyvitelszervező, IV. évfolyam, levelező tagozat A fraktálok és a biológia A vérkeringés bemutatása fraktál-modellekkel Témavezető: Csajbók Zoltán A testben az erek és az idegek hálózata, valamint a légutak fraktálként írhatók le. A fraktál struktúra nagy előnye e rendszerekben, hogy jelentősen megnöveli a felület/térfogat arányokat, elősegítve ez által az oxigén és a szén-dioxid cseréjét, illetve egyéb kémiai folyamatok végbemenetelét. Elemzem a fraktálok és a vérkeringés viszonyát, meghatározva a keringés modellezésének céljából szükséges feltételeket. A Fractint programcsomag telepítésével egy olyan számítógépes környezetet alakítottam ki, amelynek a segítségével egy egyszerűsített vérkeringés-elágazás modellt tudok vizsgálni. Az előadásom célja a vérerek szimmetrikus és aszimmetrikus elágazásának bemutatása, összehasonlítása és ábrákkal történő illusztrációja a paraméteres Lindenmayer-rendszerek segítségével. A keringés általános bemutatása után kitérek az erekben végbemenő áramlások fizikájára, ideértve a folyadékok belső súrlódását és a csövekbeli réteges áramlást. Erre azért van szükség, mert a vér egy különleges folyadék, azaz nemcsak folyékony, hanem szilárd anyagokból is áll, így meg kell vizsgálni vajon a vér, mint newtoni folyadék megállja-e a helyét. Ezen túlmenően, hogy a keringést hatékonyan modellezni tudjuk, a Hagen-Poiseuille-féle törvény segítségével bizonyos egyszerűsítésekkel kell élnünk. Mindezek után a modellezés első lépéseként bemutatom azon szükséges feltételeket, amelyek a kettős elágazások jellemzői (tömegmegmaradás elve, bifurkációs pont és a bifurkációs hatványkitevő), az elágazások szögeinek vizsgálatát (mit nevezünk optimális elágazási szögnek), az erek átmérőjét, mint a rendszer egyik változóját és a nyílt-fa struktúrát, amely azzal a feltételezéssel él, hogy a fa következő generációja az előző generációból villás (dichotomus) elágazással származtatható. Külön kitérek a modellezésre használt különleges fraktálra, a paraméteres Lindenmayer rendszerre (továbbiakban L-rendszer). Struktúrája alapján az L- rendszerek rekurzív szabályai miatt önhasonló alakzatokat hoznak létre. A rendszer általános leírása: G={V, S, ω, P}, ahol V: változók halmaza, S:

21 állandók halmaza, ω: start, a rendszer kezdő, kiinduló pontja és P: generálás szabályai. Bemutatom, hogy az L-rendszerek milyen mértékben és eredménnyel használhatók a vérkeringés egyszerűsített modellezésére a Fractint programcsomag alkalmazásával. Általános eredményként bemutatom, hogy a keringésben az elágazások fajtája és mértéke az erek funkciójától függ

22 Veres Anett Egészségügyi ügyvitelszervező, 2006-ban végzett nappali tagozaton ICDview Eszköz a morbiditási elemzésekhez Témavezető: Daragó László A statisztikák által leggyakrabban használt adatok a morbiditás és mortalitás. A vizsgálatok alapját a Betegségek Nemzetközi Osztályozási rendszere (BNO) és a Homogén Betegség Csoportok (HBCs) osztályozási rendszeréből nyert adatok képezik. Alapvető probléma, hogy a felhasználandó adatok megjelenítése és elemzése nehéz feladat, hiszen rendkívül nagy mintákat és nagyszámú kategóriát ölelnek fel ezek az esetek. A VIEW eszközök olyan speciális technikai és grafikus eszközök, amelyek segíthetnek a statisztikai minták érdekes részeinek osztályozásában, vizualizációjában valamint a rejtett részletek kihangsúlyozásában, összpontosításában, közvetlen célkitűzés nélkül. Előadásomban bemutatom a VIEW-eszközöket, részletezem az ICD-view tervezési menetét, valamint konkrét eseteket elemzek az ICD-view eszközzel. Morbiditási elemzéseket végeztem az ICDview-val, hogy bebizonyítsam, milyen hasznos ez az eszköz a statisztikai minták rejtett részleteinek kihangsúlyozásában, megjelenítésében. Ezeknek a vizsgálatoknak nem az a céljuk, hogy eredményeik alapján konkrét következtetéseket vonjunk le, csupán azokat a kérdésköröket teszik láthatóvá, amelyek további, mélyebb felülvizsgálatot igényelnek. Az ICDview eszköz használata radikális előrelépést jelent a morbiditási statisztikák előkészítésében, segítségével olyan összefüggések körvonalazódhatnak, amelyek az eddigi statisztikai módszerekkel rejtve maradtak