BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet
|
|
- Sára Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam 1
2 Kurzusinfrmációk Óra ideje, helye: C.202. hétfő, Oktató: Szűcs Anita Vizsga: szóbeli (az előadásk anyaga) Ajánltt irdalm: Duby, Gerges (szerk.): Franciarszág története I-II. Gazdag Ferenc: Franciarszág története Franciarszág és a másdik világhábrú A Vichy krszak A németek 1940 májusában rhannak be az rszágba, Franciarszág június 17-én fegyverszünetet kért, és 22-én Hitler aláíratta velük a fegyverszüneti egyezményt. A fegyverszüneti megállapdás értelmében Franciarszág nagybb része (Párizst is beleértve) német megszállás alá került. Június 17-én megalakult az új francia krmány a maradék területen, az első világhábrús győztes Philippe Pétain marsall vezetésével, Vichy székhellyel. A Vichy krmányzat önálló, az északi rész német megszállás alatt áll. Pétain ennek ellenére végigharclja a hábrút Hitler ldalán, kiszlgálják a németeket. (ennek ellenére Franciarszág győztesek között szerepel, ez kmly teljesítmény) nem azért állnak Hitler mellé, mert egyetértenek vele Pétain alktmánysan megválaszttt vezető, úgy gndlja, hgy Franciarszágnak a győztesek ldalán van a helye ha Hitlerék öt hét alatt legyőzték őket (akik erősnek hiszik magukat), akkr érdemes az ő ldalára állni, be kell kapcslódni ebbe a nemzetközi rendbe Pétain nem bábkrmányt irányít (ahgy vesszük. Gazdag Ferenc ezt írja: Pétain, majd 1942 áprilisától Pierre Laval rendszere nemcsak engedelmeskedő bábállam vlt, hanem sk vnatkzásban aktív és a németek felé kezdeményező alakulat. A franciák között nem kevesen vállalták a nyílt kllabrálást a németekkel. a szerk.) Hitlernek egy követelése van, a zsidók deprtálása Élelmiszert, pénzt adnak Hitlernek (pedig a franciák is éheznek!) A francia szénbányák kérés nélkül dlgznak a németeknek (15 éves krtól munkaszlgálat) ilyen mértékben csak a kelet-közép európai államk szlgálták ki Hitlert (a franciák ezt önként tették meg) De Gaulle Franciarszága egyetlen tábrnka a francia seregnek, aki szerint támadni kell, nem védekezni (400 tankja van mindössze) államtitkár lesz a hadügyminisztériumban a németek expanziójakr Lndnban van, szerinte nem szabad letenni a fegyvert öt hét után, franciák ne engedelmeskedjetek! 2
3 Amikr ezt bejelenti, azt mndja, megszületett a szabad Franciarszág, szembe kell szállni Hitlerékkel azt mndja, Vichy nem vlt törvényes De Gaulle szabad Franciarszága a gyarmatkról szerveződik Churchilltől pénzt, irdát kap, elkezdheti szervezni a szabad Franciarszágt fkzatsan bővül az ellenállási mzgalm ezzel párhuzamsan Franciarszág területén is kialakul egy ellenállás, ők a kmmunisták fiatalk, akik a hábrú végén nagy számban adják az életüket a felszabadításért (maquisar) De Gaulle-nak nincs törvényes alapja Franciarszágt képviselni (92-98% támgatta a Petain által kiépített fasiszta rendszert) amikr De Gaulle megindítja harcát nincs támgatttsága, az antifasiszták is távlságt tartanak tőle az USA (Rsevelt, Eisenhwer tábrnkkal) szintén távlságt tart, ennek ka a legitimitás hiánya De Gaulle kérés nélkül katnai segítséget ad a szövetségeseknek, az amerikai közvélemény nymása ismerteti el fkzatsan De Gaulle-t és az ő harcát ennek az elismerésnek része, hgy felszabadítják Észak-Afrikát Algéria felszabadulásakr átteszi ide a bázisát De Gaulle Britek hzzáállása Churchill pntsan tudja, hgy a hábrú után szüksége lesz De Gaulle-ra (beviszi a győztesek közé) Európa, a rmjaiban a két nagyhatalm között elvész, össze kell fgniuk a franciáknak és a briteknek Churchill anyagi támgatást nyújt De Gaulle-nak és a Szabad Franciarszágnak ez az ellenállás kezdi magát elismertetni amikr megindul a partraszállás, De Gaulle megint senki, nincs legitim pzíciója, Rsevelt határztt elképzelésekkel rendelkezik (Hitlert segítették), be kell taglni katnailag egész Franciarszágt De Gaulle ezt el akarja kerülni De Gaulle legitimitásszerzése előre gndlkdik, amikr szilárd bázisa lesz Algériában (integráns része Franciarszágnak), 1942-ben már ellenállást szervez Jean Mulin-t küldi az anyarszágba, azzal a céllal, hgy a két ellenállás között teremtsen kapcslatt (kmmunisták és a külső ellenállás között) ez kmly munka, a németek tt vannak fél év alatt kiépíti a kapcslatkat, a francia kmmunista párttal egyezményt ír alá az együttműködésről amikr ez a szövetség létrejön, elkezd északra terjeszkedni CNR - Ellenállás Nemzeti Tanácsa. (a CNR De Gaulle Franciarszága) 1943 májusában találkznak először, ekkr ez a CNR ad megbízást De Gaulle-nak (ez nem legitim szerv, nem a teljes francia nép választja meg) De Gaulle mandátuma arra szól, hgy Franciarszág érdekeit védelmezze 3
4 Algériában megalakul még egy tanács (Felszabadítási Frnt) De Gaulle ellenállásban már kezd úgy viselkedni mint egy krmány, tisztségeket szt, törvényeket fgadnak el elkezd lbbizni, hgy ismerjék el őt a szövetségesek meglepetésre az USA elismeri, mint észak-afrikai képviselő megszavaznak egy törvényt, 44 áprilisában szavazati jgt kapnak a nők Hgyan kerül De Gaulle hatalmra a németek a megsztttságt nem hagyják annyiban 1942 nvemberében lerhannak délig, Vichy krmány megmarad az ellenállás támgatttsága elkezd megfrdulni, egyre többen támgatják a felszabadítást Pétain pzíciója kezd megrendülni 1943 nvemberében rádióbeszédet akart tartani (le akarja váltani a németek egyik fő támaszát), a németek ezt megakadályzzák (ez az első nymásgyakrlás a németek részéről) decemberig önkéntesen nem gyakrlja funkcióit a partraszállásig reménykedés ahgy jönnek előre a szövetségesek, pénzre van szükség Olaszrszág felől is indulnak csapatk, haladnak Párizs felé De Gaulle az ellenállást egyesítette, kiadja a parancst, hgy egy fegyveres szervezetté álljanak össze (FFI, Belső Francia Erők) ez skban segíti a szövetségesek munkáját De Gaulle a partraszállás előtt hárm nappal, 44. június 3-án magát nevezi ki krmányfővé (nem választják meg, senki nem is ismeri el) De Gaulle másik kihívása, hgy a jbbldalú diktatúrából kijövő emberek gyökeres váltzást szeretnének (Pétain fasiszta berendezkedést csinált) vigyázni kellett, hgy ne legyen kmmunista frradalm ahgy betagzódnak a harckba, legitim alapt kell szereznie, ahgy jönnek a szövetséges katnák, Rsevelt mindig kinevez egy embert a körzetek irányítására, De Gaulle pedig damegy és közli, hgy átveszik az irányítást Rsevelt belenyugszik ebbe a maquisark óriási véráldzatkat szenvednek az ellenállás csatái hzzájárulnak ahhz, hgy a francia nemzet visszakapja az önbecsülését Eisenhwer átadja azt a dicsőséget a franciáknak, hgy visszavegyék Párizst (felkelés rbban ki) augusztus 25-én Párizs a szövetségesek kezére kerül (az rszág többi területén nvemberig, jövő év áprilisáig flynak a harck) a hivatkzási alap, hgy a franciák is részt vegyenek a felszabadításban amikr a hábrú véget ér, a franciák a szövetségesek ldalán teszik le a fegyvert, ez óriási fegyvertény któber 23-án elismerik a szövetségesek a krmányt a legkmlyabb ellenfél a kmmunista párt erkölcsi legitimitás, mivel végigharclták az egészet 4
5 De Gaulle elébe megy és felveszi a kapcslatt Sztálinnal gyűlöli a kmmunizmust, ennek ellenére lepaktál vele a német kérdés közös rendezését ígéri, ezért Sztálin kéri, hgy fgadják el De Gaulle irányítását zseniális húzása, hgy amikr Párizs felszabadul, a hadügyminisztériumba megy, híres beszédében illegitimmé nyilvánítja a Vichy krmányt, azt mndja, hgy megteremti Franciarszág jgflytnsságát, azért nem a vársházára megy, mert egyértelműen a hadseregre alapzza hatalmát hárm nappal később, ő, mint a köztársaság kikiáltója, fgadja a CNR küldötteit, gratulál eddigi teljesítményükhöz a CNR krábbi vezetője lesz a külügyminiszter Bidault javaslja, hgy lvadjanak be az ideiglenes nemzetgyűlésbe a kmmunisták ellenállását (Sztálin utasítására ellenére) tvább gyengíti Threz amnesztiát kap, dezertált a hadseregből a kmmunista ellenállók egyik csprtja nem hajlandó betagzódni De Gaulle alá Erre hzzák létre a CRS-t (kmmunista ellenállókból létrehztt rendőri erők), a krmányzat a sztrájkk letörésére használja még mindig nem ismerik el külföldön Szövetségesei egyik első szövetségese a Szvjetunió lesz 44 decemberében Sztálinnal barátsági és megnemtámadási szerződést ír alá, a Szvjetunió elismeri De Gaulle-t első elismerés közös érdek: a német kérdés rendezése fenntartja magának a jgt, hgy területeket szerezzen, a Rajna-vidék ipari közpntjait akarja, ez kell a francia biztnsághz De Gaulle szerint egy ideig partnerek a szvjetekkel Franciarszág visszahelyezése a nemzetközi prndra: tt kell lenni a nemzetközi knferenciákn, ahl döntenek a világ srsáról helyet kapnak a későbbi biztnsági tanácsban, ezt Churchill garantálja nekik (két szuperhatalm ellensúlyzása) nincsenek tt Jaltában, 45. februárban jaltakmplexus = az összes külplitikai dktrínában benne látják azt a félelmet, hgy valahl, valakik Franciarszág srsáról a franciák nélkül döntenek Jalta előtt Rsevelt egyik bizalmi embere Párizsba megy, meghívja De Gaulle-t Algírba egy találkzóra, reakció: egy franciának ne mndják meg, hgy francia földön mikr és hl találkzzanak a Külügyminiszteri Knferenciákra való bekerülés kmly cél, sikerül De Gaullenak 45 után kezd beflyni a nagyhatalmi knferenciákba a De Gaulle-i külplitika lényege a hatalm visszaszerzése (történelmi hely a nemzetközi rendben, francia felfgásban a franciák azk akik a felvilágsdással megindítják a mdernizálás menetét Európában, Franciarszág történelmi 5
6 labratórium, ezért ők mndják meg, hgy ha ők hzták létre, akkr nekik kell irányítani, predesztinált vezető hely) függetlenség francia felfgása: ne a franciáknak mndják meg, hgy mi történjen, hanem ők mndják meg másknak, nymást gyakrljanak máskra Franciarszágnak nem kell betagzódni a bipláris rendben, úgy tölthet be megfelelő pzíciót, hgy összekötő szerepre tör (önmagában egyik pólust sem alakíthatná, nagybb veszteségeket szenvedett, mint az első világhábrúban) 47 nvemberében válik világssá, hgy be kell tagzódni valahvá A gyarmatbirdalm megtartása egy kikötő működik az anyarszágban a gyarmatbirdalm elszakadását meg kell akadályzni De Gaulle szerint az atlanti chartában megfgalmazódik a deklnizáció durva fellépéssel tiltakznak a deklnizációs mzgalmak ellen Brazzaville-ben tartanak knferenciát Francia Unió a gyarmatbirdalm él A társadalmi megsztttság prblémája Franciarszág csak úgy tudja a történelmi küldetést betölteni, ha erős és egységes rszág, plitikai, gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt minden diktatúra után hatalmas társadalmi megsztttság van mit csináljunk a kllabránskkal? az rszág megtisztítása következik két fajta megtisztulás vlt spntán megtisztulás a felszabadulás utáni két-hárm hónapban, a nagy terrr időszaka brzalmas képek, spntán bsszúakciók, sk haláls áldzat szcilógusk szerint elsősrban a nőkön csattant az str kpaszra brtválás, meghurclás, miért? így könnyebb megfgni az ellenállást De Gaulle: ennek az akciósrzatnak véget kell vetni hgy mehet végbe megtisztulás, mikr a Vichy krmányt több mint 90% támgatta ezt hivatals mederbe kell terelni, ez lesz a másdik hullám bírósági út két Franciarszág élt egymás mellett, az ellenállók és a kllabránsk De Gaulle azt mndja, hgy a kllabrálók egy apró sziget a jó franciák tengerében meg kellett határzni, hgy ki a kllabráns azt mndják, hgy ha tetten lehet érni a szándékt, akkr bírósági tárgyalásn el kell ítélni prbléma: mikrtól számít (skan megszavazták ugye a Vichy krmányt, Pétain-t) a hábrú alatt bármilyen tevékenység bebiznysdik, akkr büntethető, ez nehezen biznyítható a gazdasági elit szenvedi meg a legkevésbé a dlgt 6
7 sk nagyvállalat termelt német piacra egyetlen ilyen áldzat: Renault, börtönben hal meg, kmpenzáció nélkül államsítják a gyárát úgy érvelt a bíróság előtt, hgy azért termel német piacra, mert nem akarja, hgy a franciákat elvigyék munkaszlgálatra kevesen kerülnek bíróság elé a kllabrálásból származó prfitt el akarták venni, de nem nagyn ment a köztisztviselők (Vichy krmányzat) közül 11 ezret büntetnek meg, 4000-et bcsátanak el, skat nemzeti megaláztatásra ítélnek (nem vállalhatnak hivatalt) a legkmlyabban a prefektusi testületet veszik elő, krai nyugdíjazásk, elbcsátásk, beleértve a rendőri testületet is azk a rendőr-tisztviselők, aki a zsidók deprtálásában főszerepet játszttak, skan megmenekültek az igazságszlgáltatás elől (90-es években ítélnek el skat) Busquet, rendőrfőnök érdekes a hadsereg kérdése, mert amikr látták, hgy a németeket nem lehet feltartóztatni, az rszágt nem lehet megvédeni, francia életek megőrzésére beépültek a rendszerbe Pétain De Gaulle szerint passzív kllabráns Laval De Gaulle szerint az igazi kllabráns Franciarszág küzdelmei a másdik világhábrú idején hiányzó belső legitimitás De Gaulle esetén De Gaulle legitimitásának megszerzéséhez belső nyugalmra vlt szükség, amíg frrngás van, nem mehet azk a tisztviselők, akik a Vichy rendszert fenntarttták nem kaptak kmly büntetéseket a közéleti személyiségek a leginkább számn kérhetők a szándék biznyítása a lényeg (Hitler támgatása kapcsán) így több írót ítélhettek halálra brit ellenes cikket közlő írók az írói társadalm megtisztítása mellett szálltak síkra, ez hamar megszttta a társadalmat Drieu de la Rchelle Cél Ine mindketten a zsidók deprtálása mellett írtak nem ítélték őket halálra, eltilttták őket a közügyektől a francia értelmiség, az Akadémia is újjászerveződik alapvetően knzervatív szellemű testület Francis Mauriac (Nbel díjas író), az ellenállásért szállt síkra Pétain széke skáig üres 767 embert végeztek ki 7
8 ember állt bíróság elé en kerültek börtönbe Franciarszág skkal elnézőbben bánt saját kllabránsaival, mint a hllandk, vagy a britek a közvélemény hamar a megtisztulás flyamata ellen frdul ennek ka a béke utáni vágy De Gaulle nagyn hamar kijelentette: a Vichy köztársaság egy illegitim köztársaság vlt, külső nymásra rájuk kényszerített rendszer vlt 1970-ben Rbert Paxtn elmegy levéltárakba és kutatásai alapján bebiznyítja, nem egy bábkrmány vlt, a franciák teljes támgatttságát tükrözte Németrszág kiszlgálása, nem a németek nymására működtek együtt a 3. birdalmmal Francia társadalm a franciák nemzettudatában benne van, hgy nagy nemzet, dicső nemzet a francia egy plitikai nemzet nem azért vagyk francia, mert vérségi szálak kötnek össze, attól vagyk francia, hgy a francia államhz tartzk Renan fgalmazza meg, hgy mit jelent franciának lenni franciának lenni egy mindennaps népszavazás, ezzel megerősödik az identitás ebben benne van a kllektív amnézia ezért akarják elfelejteni Vichyt, a 70-es évig nem nyúlnak a történethez A 2000-s évek elején kezdődik a gyarmati bűnökkel való szembenézés (szembeállítva az emberi jgk szülőföldjével) Tvábblépés a hábrú után nehéz gazdasági helyzet a hábrúban nem vlt hátrszág, mindenütt harck vltak a másdik világhábrúban feleannyian estek el mint az elsőben (franciák) skan elhagyták az rszágt pcsék demgráfiai mutatók 46-ban 1,3 millióval vltak kevesebben, mint 36-ban mindenki alultáplált, éheztek, mert az élelmiszer a németeknek ment 14 évesek 45-ben 7-9 kilóval nymtak kevesebbet, mint 36-ban a hivatals fejadag 1200 kalória vlt több mint 1 millió hajléktalan a 90 megyéből 74 szenvedett kmly hábrús kárkat, megszűnt az infrastruktúra nincs kikötő, ezeket szétbmbázták, egy üzemel csak a hidak 80-90%-át lebmbázták energiahrdzókban is rsszul állnak, fáznak szenet nem tudják eljuttatni a helyére elektrms áramból is kevés van 8
9 CNR hgyan lesz ebből újjáépítés? az ellenállás szerveinek egyesítője vlt egy chartája, arról, hgy milyen Franciarszágt akarnak 44-ben megmndták nem akarnak hábrú előtti rszágt fel akarják számlni a nagy társadalmi ellentéteket a gazdaságból az utlsó feudális maradványkat is kiteszik mdernizáló gazdaságt akarnak társadalmi igazságsság a francia frradalm alatt fgalmazódik meg (szabadság, egyenlőség, testvériség) négy dlgt tűznek ki maguk elé (így kezdődik az alktmány ma) Franciarszág egy és szthatatlan legyen az első világhábrúig nincs egységes Franciarszág, amit mi ma ismerünk nem terjedt el a francia nyelv egységes használata 1532-ben van I. Ferenc nyelvtörvénye legyen demkratikus Franciarszág ez majd a harmadik köztársasággal lesz megvalósítható legyen laikus ez a köztársaság szekuláris állam, az egyház ügyeit kizárják az állam ügyeiből a kereszténység talaján állva egyesül a társadalm, de ahgy a demkratikus intézmények elkezdenek kiépülni, az egyház fölsrakzik a mnarchia mögé ha az egyház a mnarchia ldalára áll, a plgári vallás a laicitás kell legyen a közintézményekben nem hirdethetjük a vallási meggyőződést Franciarszág szciális köztársaság a másdik világhábrú után a CNR-rel valósul meg Az ellenállás összes résztvevője segít a kidlgzni a Chartát államsítani kell tervgazdálkdás kell mivel De Gaulle ennek az élére áll, kifgja a kmmunisták vitrlájából a szelet az államsításk megvalósítása kivétel nélkül kmpenzációval valósul meg vagy résztulajdns lesz az állam, vagy teljes tulaj a stratégiai dlgknál teljes tulajdns energetikai vállalatk állami kézbe kerülnek szénbányák a szakszervezet eléri, hgy a munkásk bekerüljenek a vállalatirányításba 9
10 GDF (gázművek) EDF (elektrms művek) a közlekedést is államsítják: RATP (1948) kulcsterület a bankszektr államsítása jegybank irányítása a négy legnagybb bankt 1946-ban a biztsítókat, 34 társaságt az új miniszterelnök Piérre Mendés-France (tvábbiakban PMF) közgazdász, a gaulleisták egyik legbriliánsabb embere a pénzügyek területéről kell stabilizálni az rszágt szerinte francia frank stabilitása kell az exprthz vágtat az infláció, ezt kezelni kell a Vichy krmány rengeteg pénzt nym (fedezet nélkül, több pénz vlt, mint áru), 44-ben már ötször annyi pénz van frgalmban, mint a hábrú elején a felszabadulás után 50%-s béremelés, ez jól megnymja az inflációt 44-ben 27% az infláció PMF azt mndja, hgy fel kell szívni a frgalmban lévő pénzt megtarthatnak 5000 frankt, a többit beszedjük (hitelbe adja da a plgár a többit) meg kellene adóztatni a kllabráns tőkét (ez nem sikerül) De Gaulle ezt az egészet elutasítja Pleven reálszférát kell átalakítani ezt sem fgadják el Jean Mnnet ő irányítja a tervgazdálkdást az első lépcső a gazdaság stabilizálására a stratégiai iparágak felpumpálása (mezőgazdaság, szén, infrastruktúra, bank) Mnnet azt mndja, hgy ezek nem általáns beruházásk, hanem stabilizációs beruházásk (nem keresletet élénkítenek) 46 végére 63% az infláció Pardi törvények francia szciális háló (a világn a másdik legerősebb a skandináv után) TB, CSP, nyugdíjrendszer, stb. a másdik világhábrú a jbbldal erkölcsi ellehetetlenülését hzza, így ezek a törekvések a nemzeti egységkrmánykn könnyen átmennek A IV. köztársaság létrejötte De Gaulle-nak még mindig nincs mandátuma, legitimitása óvatsan hzzálát a megszerzésnek 44-ben Algériában egy rendeletben azt mndja, hgy fel kell állítani egy knzultatív nemzetgyűlést 10
11 ebben a nők is részt vehetnek 45-ben ez a Knzultatív Nemzetgyűlés fel is áll senki nem lehet tagja, aki megszavazta Pétaint akinek múltja van Vichyben, az ki van zárva, így egy jbbs sincs tt a kmmunisták illegalitásban, így ez nem működik skáig az ellenállás vezető pártja a PCF (1981-ig a legnagybb párt) ennek ka a hábrú utáni kmmunista legitimitás ők ellenezték a müncheni egyezményeket nincs gyökerük a III. köztársaságban (nem ellenezték a Mltv-Ribbentrp paktumt, ezt nem hangsúlyzták) prgramjuk: a fennálló plitikai kereteken belül dlgzni, nem akarnak prletárdiktatúrát, a parlament tvább működik a termelési csatát kell megnyerni: plitizálhatunk, de előbb talpra kell állítani az rszágt, dlgzni kell vállalják, hgy két éven át nem kérnek béremelést, nincs sztrájk, mindenki dlgzik M. Threz a főtitkár diszkrét személyi kultusza van, minden KB ülésen tt lógnak Leninék, meg ő is a párt erősen nacinalista szellemű, Threz a nép gyermeke, nem aznsulnak a sztálini diktatúrával a párt tagsága 46-ban a másdik plitikai erő az MRP, a kereszténydemkraták az egyháznak is megújulásn kell keresztül mennie, a francia katlicizmus nagy része részt vett az ellenállásban erős balldali prgrammal indítanak, az elesettek támgatását tűzik ki célul a tábrban kimagasló a női szavazók száma a harmadik párt a szcialisták, SFIO a szcialista párt nem népszerű nem vettek részt kmlyan az ellenállásban erőteljesen támaszkdnak a népfrnt vlt krmányára (30-as évek, balldali eszmékkel) az összes többi párt radikálisan meggyengült az első nemzetgyűlési választásk eredményeként alktmányzó nemzetgyűlés jönne létre, 6 hónapra któberben zajlanak a választásk PCF magasan nyer, utánuk a szcialisták, majd az MRP feláll az alktmányzó nemzetgyűlés nagy vita van arról, hgy milyen legyen az alktmány De Gaulle határztt elképzelésekkel rendelkezik lyan kell, ami Franciarszág erejét biztsítja egy demkratikus parlamentet fgadnak végül el erre épül a tripartizmus rendszere (hárm kb. egyfrmán erős párt) 11
12 amint egy párt kiesik, a krmány megbukik, nem marad többség 58-ig kb. fél évig tart egy krmány 46. nvember 10: új választásk (a 4. köztársaság születése) a PCF szavazótábra egyre nő a SFIO adja az első krmányfőt: Lén Blum (köztiszteletnek örvendő figura, az első köztársasági elnökválasztáskig marad) A felszabadulás eszméinek tvábbélése elsősrban a kultúrában él tvább a magas kultúrát le kell vinni az emberek közé, ez legyen a krmány prgramja srra nyílnak a nemzeti drámaközpntk, kőszínházak Avignn fesztivál kezdő darabja Elitt: Gyilksság a székesegyházban c. műve a Renault gyár az, amit kmpenzáció nélkül államsítanak, rövid időn belül előállnak egy új mdellel: 4CV A IV. köztársaság Kmmunista párt bekerült a választáskn és krmányzó többséget kaptt. Hideghábrú megindítja azkat a flyamatkat, amikben nincs helye a kmmunistáknak. Franciarszág a két blkk között szeretne maradni, de ezt nem teszi lehetővé a hideghábrú lgikája március 12: Truman beszéde, Truman-dktrína megalktása (Achesn a külügyminiszter, valójában ő alktja meg) Britek érdekszférájába tartzik Görögrszág, ám Nagy-Britannia nem tudja tartani saját érdekeltségeit sem, pláne nem tudják megldani a kmmunista dlgt Görögrszágban. Szólnak az amerikaiaknak, akiknek szintén pénz kell hzzá, hgy rendet tegyenek. Truman ekkr tulajdnképpen pénzt kér a kngresszustól, hgy megakadályzzák a hatalmátvételt. Látványs beszédet mnd: két részre szakadt a világ, egy szabad és egy nem szabad részre. Amint elhangzik a kngresszusban ez, Truman tvább fejtegeti, hgy az USA segítségére minden szabadságszerető nép számíthat. Innentől kezdve az amerikai rendszernek is át kell magát tekinteni, hgy van-e kmmunista kötődésük. Ekkr zajlanak a McCarthy-féle bszrkányüldözések. Amerikaiak megkezdik a kmmunistátlanítást, franciák számára nem kérdés hgy nehéz lesz majd velük pénzről tárgyalni. Pedig itt messze vernek minden pártt a kmmunisták. Európai nemzeti egységkrmánykból kiteszik a kmmunistákat. (Hl vannak kmmunisták? Olaszrszág, Luxemburg, Belgium) Ezekben az rszágkban kiteszik a kmmunistákat, Franciarszágban nem igen tudják elintézni ilyen gyrsan. Nem akarnak az amerikaiak kedvében járni, de kell nekik a pénz. Mnnet terveit fgadják el: stratégiai beruházásk kellenek, ehhez pénz kell. Franciarszág nem áll talpra az USA nélkül. Máshnnan nem tudnak pénzt szerezni. Threz au puvir! Trezt a hatalmba! 12
13 Kényes kérdés. Legitim alapn áll a krmány, de nem túl népszerű. Megpróbál a kmmunistáknál valamibe belekötni. Alkalmak: Márciusban a parlamentben szavazás Indkináról. Kmmunista képviselők felvetik és képviselik, hgy Indkinát el kell engedni vagy az erőteljes elnymást lazítani kell. Szlidaritás miatt nehéz. Madagaszkár kérdése: francia birtk. 47 tavaszán véres felkelés zajlik, Franciarszág elnymja. Sk ember életébe kerül. Kmmunisták tiltakznak! Miniszterek itt is tartózkdnak. Kmmunista miniszterek támadásáhz, a következő eset vezet el: A Renault gyárban sztrájk tör ki. Szakszervezet kötött egy megállapdást h nem lesznek bérkövetelések két évig. Ez mst lejárt. Gazdasági stabilitás még mindig sikertelen! Értéktelenedik el a frank, feketepiac virágzik. Szakszervezet nem tudja kézben tartani a dlgkat. CGT (kmmunista szakszervezet) élén hatalmi harck vannak, ezzel vannak elfglalva. Kirbban a sztrájk, hatalmas presztízsveszteség a kmmunistáknak. Nem sikerül stabilizálni a gazdasági helyzetet, még mindig jegyrendszer és fejadagk vannak. Krmány csökkenti! Rsszabb a helyzet, mint a hábrú legrsszabb idejében. 250 gramm a kenyér-fejadag, hábrú alatt 275 gramm vlt a legrsszabb krmány bizalmi szavazást kér maga ellen. Kmmunisták nem támgatják a krmányt. Szcialista krmányfő van, felfüggeszti a kmmunista minisztereket. Kmmunisták nem értik a nemzetközi jelentőségét ennek. Állandósul ez a dlg. Fntsabb tárcát nem kapnak innentől kezdve. Törékeny egyensúly a tripartizmus alatt: kiesnek az egyensúlyból Tulajdnképpen a francia belplitikai élet működésképtelen lesz, mert általában fél évet bír egy krmány! Tripartizmus eddig tarttt. Amint felfüggesztik őket, megindulnak az amerikai kölcsönök. 250 millió dllárt jegyeznek ezen a napn máris a Világbanktól. Nem minden megkötés nélkül jön franciák mit szeretnének: Blum és Mnnet kiváló amerikai kapcslatkkal rendelkeznek (jó barátaik vannak az amerikaiak között) de ők sem tudják elérni, amit akarnak, hgy töröljék a kölcsönbérleti szerződést. Ha kölcsönt adnak az amerikaiak, akkr ne szabjanak plitikai feltételeket ez se jön össze. Első kérése az USA-nak a filmfrgalmazással kapcslats. Eddig 13 hétből 9 héten francia filmeket kell játszani, maradék 4-en jöhetnek amerikaiak ennek a lazítását kérik az amerikaiak. Amerikai lgika terjesztése a filmeken keresztül jön leginkább. De Gaulle enged egy hetet. Hllywdi filmek lcsóbbak, kiszríttta vlna a francia filmet (nagy sztrájkk vltak) másrészt meg ha bejön az amerikai film, akkr annak nagybb a nézettsége mint a franciának, de az amerikaiak nem néznek francia filmet. Kulturális kérdésekben mindig eléggé ellenállnak. A franciáknak 13
14 civilizációs küldetéstudatuk van, na de az amerikaiaknak is! Franciák célja a barbár világt civilizálni, amerikaiak célja a jólét fkzása, demkrácia. Két küldetéstudat összecsap. Marshall segély jön, feltételei vannak. Piacgazdaságkkal és liberalizációval kmpatibilis csak. 1948: GATT feláll. Amerikai termékek jönnek, amerikai vállalatk jelennek meg, helyet kapnak Európában! Leányvállalatk jönnek létre, vállalati szinten is fnts lépés. Nem ajándék, az USA-nak is haszna van belőle. OEEC (Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete): Franciák nymulnak benne. Franciák reakciója vegyes: örülnek a pénznek, de félnek, hgy az USA a saját képére akarja frmálni a franciákat. Társadalm plarizációja: több ember rientálódik szélsőségek felé. Leginkább balldali: PCF, azaz a francia kmmunista párt. Jbbldal legszélén De Gaulle áll, RPF (Francia Népi Tömörülés) amikr De Gaulle lemnd, nem vnul ki végleg, megalapítja saját pártját. Nem mai értelemben vett szélsőjbbldali. Jól teljesít, sikereket ér el. Ltaringiai kereszt a szimbóluma a pártnak párhuzamt vnnak a hrgkereszttel. Társadalm plarizációja: 1947 flyamán rbbanásban kulminál. Kmmunista miniszterek felfüggesztése után a sztrájkk újraindulnak (tulajdnképpen abba se hagyták a Renault-nál) fém-, vas-, bankszektrban. Nyárn érdekes dlg: heves sztrájkk felfüggesztődnek. Elfgadják az ellenállás végleges felbmlását. Tulajdnképpen mi értelme a tvábbi áldzatknak? Cél, hgy újult erővel kitörjenek ősszel, szervezettebben. Szóval előkészítés igazából. 47 nyarán rssz termés, rsszabb a helyzet, mint tavaly, 200 gramm a kenyér-fejadag. Kenyérlázadásk törnek ki válasz erre: megindul a szervezett sztrájkhullám. Marseille-ben növelték a villamsjegy árát, ők megkezdik a sztrájkt, és a többiek csatlakznak hzzájuk. A szlgenek a krmány gazdasági intézkedései ellen szólnak. Új krmány a sztrájkk hatására M. Schumann vezetésével (kereszténydemkrata, az európai integrációban jelentős személy). Szcialista a belügyminisztere: J. Mch ketten együtt fgalmazzák meg, hgy nem lehet engedni a sztrájknak. Legkeményebb fellépés, beveti a hadsereget és a CRS-t. Szétveri a krmány. Tanulság: nem kell De Gaulle ahhz, hgy rendet lehessen tartani. Eddig ebben kételkedtek. CGT (legnagybb szakszervezeti mzgalm) szakszervezetek és plitikai pártk visznya más, nem kötődnek annyira. 14
15 CFTC megjelenik mellette (keresztény szakszervezet). CGT nem ér el eredményt a nagy sztrájkk alatt, skan átpártlnak. CGT-n belül törés: refrmer réteg szerint el kell vetni a kmmunista gyökereket, letisztult balldali rendszer kell. Franciarszág harmadik legnagybb szakszervezete lesz. Amerikaiaknak fnts hgy ez fellazuljn. Miért fnts? Marseille a fnts (NATO utánpótlás) és a marseille-i dkkmunkásk előszeretettel sztrájklnak. NATO francia szempntból nemszeretem visznyban vannak. 49-ben francia kérésre alakul meg a NATO, cél, hgy az amerikaiak intézményesítsék ttlétüket. Nem az rszktól félnek, hanem a németektől. Gazdasági integráció: ESZAK. Franciáknak miért jó? Francia nyersanyag készletet német frrásból akarják fedezni. Plitikai k: 48-ban a nemzetközi közösség nemzetközi Ruhr hatóságt akar csinálni. 50-ben az amerikaiaknak elegük van. 50. május 11. Lndni knferencia: azt mndják, a franciák eddigre találják ki, mit akarnak. Vagy mi, amerikaiak megcsináljuk, amit akarunk. Rbert Schuman a fő alakja csak névrknk. Kellemetlen helyzetben vannak. Mnnet látja, hgy eljött az ő ideje. Bidault a krmányfő ekkr, őt nem érdekli, ezért megy Mnnet Schumanhz. Táviratztt Adenauernek, aki válaszában azt kérdezi, hgy mit szólnak az amerikaiak a dlghz. Achesn találkzik Schumannal és Mnnet-val. Elmndják, hgy mit szeretnének. Achesn azt mndta, jónak tűnik. Próbálják meg, egy kérés: Lndnban jelentsék be. Így hgy ő elfgadta, Adenauernek sem vlt kifgása. Mnnet a knferencia előtt bejelenteti, május 9-én. Miért? Félt, hgy a britek (nem integráció pártik) megvétóznák. A britek már nem tehetnek semmit, elindul az integráció. Beintegrálódnak a franciák a biztnságplitikai struktúrákba is. Hideghábrú kirbbant. Bidault szrsan követi De Gaulle külplitikai elképzeléseit, de tarthatatlan hgy ne csatlakzzanak egyik ldalra se. Nyugat mellé elköteleződnek. Indkína Nem csak anyarszág, hanem gyarmatbirdalm is. 46: indkínai knfliktus kirbban. 38-tól kezdve megjelennek a katnák, egyik legnépesebb gyarmata Franciarszágnak. II. világhábrú alatt Vichy krmány van tthn. Ázsiába a japánk fglalnak el mindent. Vichy a szövetségese Japánnak. A japánk bemennek, frmális megállapdás: katnai irányítás japán kézben, közigazgatás franciáké. Névleg tt maradnak. Ahgy jönnek a szövetségesek Ázsiába, úgy tlják ki a japánkat. Hgyan lehet az amerikai hadifglykat visszakapni Japántól? 15
16 OSS CIA elődje. H Si Min szervezi meg belülről az ellenállást. (jelentése: a megvilágsdtt) Megszervezi a Viet Min-t, ami a franciák és japánk ellen is irányul. Felszabadításra irányul. H Si Minék északn rendezkednek be, nnan irányítanak. Szövetségesek összevesznek, hgy kié legyen a hábrú után a terület. Amerikaiak is lehet, h szeretnék, franciák ragaszkdnak hzzá, de ők nem kalíció tagt. Japánk internálják a francia katnákat, ezt használja ki a Viet Min. A Viet Min kiépíti 45 tavaszán a maga közigazgatását. Franciák földjeit szétsztják. Kétfnts dlg: enni adni az embereknek rizs termesztés megszervezése éhezés megfékezése. Másik dlg: ktatási rendszer megszervezése (ez francia szemlélet!) hamar kiépül az ingyenes ktatási rendszer, gyarmati adók eltörlése. Augusztusban bekerítik japánt a sz9vetségesek, eddig a viet min uraljaaz rszágt, társ. Támgatttság is van. Franciák nem nézik jó szemmel, van egy báb császáruk: Ba Dai. 45 szeptember 2-án H Si Min prklamálja Vietnam függetlenségét. Atlanti chartának a szavait használja, másrészt az amerikai plgári és plitikai jgk nyilatkzatát. Nyílt üzenet afelé hgy be akar integrálódni, és az amerikai eszmék mentén (önrendelkezés) kívánja az új rszágt felépíteni. Senki nem ismeri el őket. Amerikaiak is az övéknek tartják meg a franciák is. Franciák megpróbálják a függetlenséget katnailag is megtörni, Burma és az anglk segítségével visszatérnek az rszágba. Kína meg megjelenik, mert ő is magáénak tartja a területet! 46. december: kétfrnts hábrút nem tud nyitni H Si Min, kivel egyezik meg? Legutóbb mikr a kínaiakkal hadakztak akkr 800 évig maradtak, a franciák meg láthatóan nem bírják a hőséget. Inkább velük egyeznek meg Kína ellen. Elkezdenek tárgyalni a vietnami autnómiáról. Kivel lehet tárgyalni? Hárm kulcsember: J. Santeny: érti az indkinai térséget, beházasdtt. II. világhábrú alatt visszatért Franciarszágba. 45-en kineveznek a Francia Köztársaság indkínai biztsának. Feladata hgy megszervezze a japánk elleni ellenállást. Szervezgeti is. Viet Min sikereket ért el, tartósan nem lehet szemben állni velük. Nem lehet úgy, ahgy szkták hgy csak leverik. H Si Minnel élhető megállapdást akar kötni. Leclerc tábrnk. Áthelyezik 45 végén Vietnamba, hgy a francia katnákat szervezze. Osztja Santeny nézeteit. Hatéknyan megszervezi a francia csapatkat. Kkinkína, Annam, Tnkin a hárm nagy tartmány. Északn H erős. Leclerc két déli részt visszaszerzik, szrítják ki Ht. Th. Dargenlieu. De Gaulle-lal jó barátk, szerinte is a francia szuverenitás szthatatlan. Előzők nézeteit nem sztja. Nem akar sztzni Indkinán. Indkina prefektusa lesz. Visszaállítja a francia-barát vietnami elit plitikai jgát, támgatják. 16
17 Tárgyalásk srán 46 márciusában előzetes megállapdás arról, hgy nem választják szét a hárm tartmányt. Marad egységes, francia unió részévé válnak biznys fkú plitikai autnómiával. H Párizsba megy, hgy tt tárgyalja tvább. Májusban darepül, épp választásk vannak/lesznek. Senki nem fglalkzik Indkínával ekkr. Nincsen nagy támgatttsága. Amint elutazik, Dargenlieu összehív Dalatban egy knferenciát: Kkinkínát kikiáltja önálló tartmányként. Legyen teljesen független, de csak az. H-t felidegesíti. Vár a választásk végéig. Új krmány feláll, knzervatív krmány lesz. Tengeren túli ügyek minisztere szcialista lesz (szerinte sem szabad elengedni Indkinát) Tnkin a Viet Min állandó bázisa. (közpntja Hani) Kkinkína közpntja Saign. II. világhábrú alatt japánk vannak tt, augusztus 15-én bekerítik őket, 25-én a Viet Min stabil uralmat szervez meg. Prklamálják a függetlenséget, de ez nem tartható. Tnkin határán megjelennek a kínaiak, a franciák pedig jönnek Burma felől. Kétfrnts hábrút nem tud vívni franciákkal egyeznek ki Dargenlieu kimndja Kkinkína függetlenségét. Közben a franciák szivárgnak vissza az rszágba, és főleg Kkinkínában kezdik el visszaszerezni a saját hatalmi bázisukat. Választásk nymán feláll Bidault krmánya, döntésképes ezekben az ügyekben. Tengerentúli minisztere síkraszáll amellett, hgy a francia gyarmatbirdalm egységének nem szabad megbmlania. Párizs nem akar tárgyalni az előzetes megállapdásról. Knzervatív jbbldal nem enged a területekből, és a szcialisták is őket követik. Kmmunisták elvben támgatják IK függetlenségét, de ekkr az ő helyzetük kezd biznytalan lenni, tehát nem akarnak ebből knfliktust. H Si Min az el nem kötelezett balldaltól kap egyedül segítséget (Sartr) Tárgyalásk megkezdődnek, közben D. összehív egy knferenciát, aminek lényege, hgy megerősítse KK függetlenségét. Párizs úgy tűnik ezt az irányt veszi fel, mert úgy néz ki, ez a katnai valóság. H Si Min látja, hgy az aláírásra nulla az esély. Arra kéri a krmányt, hgy adjn neki valamit, amivel hazamehet, hgy lebékítse a szélsőségeket kialakul egyfajta mdus vivendi, de kétségei vannak H-nak. D. flytatja saját tervét, állítja vissza a francia fennhatóságt Vietnamban. Hai Phngban újra felállítják a francia vámbizttságt (?) Összecsapásk törnek ki, franciák szétlövik a fél kikötőt. Egy reménysugár H számára: Szcialisták szerint létezhet egy lyan megldás, ami megelőzi a hábrút, része marad IK Franciarszágnak de autnómiával. H táviratt ír Blum-nek, de elkeveredik kitört az indkínai hábrú, ami 8 évig tart. Blum maga is azt nyilatkzza, hgy vissza kell állítani a rendet, de ebben az értelemben sse állt vissza. 17
18 Franciarszág története flytatás Következő nagy lépés az 51-es választásk. 46-tól kezdve a társadalm radikalizálódik. Nehéz gazdasági körülmények, illetve a rendszer bizalmi helyzete sem épp a legjbb. (szavaznak valakire ez esetben a kmmunistákra de nem azt kapják amire szavaztak) két szélsőség: bal ldaln a kmmunisták, jbb ldaln a gaulleisták. Francia plitikai elit kitalál egy lyan választási rendszert, ami azknak kedvez, akik kalícióban indulnak a választáskn. Plitikai családkat hznak létre a plitikai középen. Nem kötnek szövetséget a szélsőkkel. Megváltztatják még a választásk előtt Középpártk nem tudnak túlnymó többséget alktni, a szélsőknek lesz jó pár mandátumuk. De Gaulle úgy érzi, hgy ami itt kialakul, abban ő nem tud részt venni. Még flytatja két évig a plitikai munkásságát, de 53-ban visszavnul. Pmpidu (tvábbiakban a P is őt jelenti) is elfglalja saját plgári állását, banki vezérigazgató lesz. Ő vlt DG jbb keze. Franciák megint a kmmunistákra szavaztak, de nem kapták meg azt a mandátumszámt, amit kellett vlna. Gaulleisták megint nem kapnak annyi mandátumt, amennyi szavazatt. Kiábrándultság, bizalmatlanság. Az összeálló kalíció a harmadik erő. De működésképtelen, mert a kereszténydemkraták nem tudnak együttműködni a szcialistákkal. megszrító intézkedések kellenek még mindig, mst kezd helyreállni a gazdaság. prblémák nem csak IK-ban vannak. sk pénzbe kerül, szcialisták nem fgadják el a megszrításk szükségességét. kereszténydemkraták meg nem engednek a költségvetés katnai kiadásaiból. hatalmas patthelyzetet eredményez a harmadik erőn belül. félévenként követik egymást a krmányk, általában jbbldaliak ben a régi (19. századi) köztársaság plitikai elitét képviseli egy-egy krmány A. Pinay végrehajtja a gazdaság knszlidációjaként a bank knszlidációját. szeszélyes időszakban kerül hatalmra. gazdasági tervek mst kezdenek gyümölcsözni. tvábbra is pénz kell. Pinay szerint nem jó hgy a francia tőke nem francia bankkban van, hanem kimegy. Az állam tudna mit kezdeni vele, haza kell csábítani új államkötvény úgy szt sztalékt, hgy a tőke értékét az arany áráhz indexálja. az állam kvázi garanciát vállal a nyereségre. nagyn bizts kötvény adómentes (örökösödési illetékmentes) működik a dlg, hazajön a francia tőke. hirtelen a tőkeállmány megugrik sikerei ellenére elbukik IK kérdésén 1952 decemberében. IK-ban ezalatt nem tudnak kikeveredni a helyzetből. Alapvető prbléma: a francia katnai vezetés (és a plitikai elit) nem veszi figyelembe a titksszlgálati jelentéseket. ű 18
19 Kemény rasszizmus is van: ezek a sárgák nem verhetik meg a fehéreket. Ez áthatja a vezérkar döntéseit, srra figyelmen kívül hagyják a jelentéseket. hamar elfgynak Franciarszág tartalékai, pénz kell neki. USA-hz frdulnak pénzért. prbléma: 46-ban már kpgtatnak náluk. decemberben jelentik, hgy H Si Min bár kmmunista retrikát flytat, de igaziból nacinalista. átutal nekik 160 milliárd dllárt, nem közvetlenül hanem közvetetten. halad előre az idő és a hideghábrú. egyre kényelmetlenebbé válik támgatni a franciákat ebben a kérdésben. meghirdetik a deklnizációt és mégis ez ellen támgatják a franciákat. azt ajánlják nekik, hgy találjanak valami nacinalistát, akit már tudnak támgatni. ő lesz Ba Dai. Franciák felállítanak egy alternatív krmányt Saignban, vele az élen. átfrdul az egész egy kmmunizmus elleni harcba. 50-től rendszeresen jönnek a pénzek a franciáknak. nem az összeg a lényeg, hanem az arány - skat kaptak. Franciák Diem Biem Phunál veszítik el a hábrút, de Ca Bangnál a gyarmati hábrúk legnagybb vereségét szenvedik el. elismerik utólag hgy a rasszizmus miatt vlt. azt feltételezik hgy nem képes a Viet Min ellenállni, stb. Giap tábrnk összevnja az embereit Ca Bangnál és 48 óra alatt győz. maguk a franciák se tudják már, hgy miért harclnak. nincs már semmi hasznuk. az akkri külügyminiszter, Rbert Shuman több segélyért könyörög. mérsékelten küldik csak. skan mndják, hgy itt veszítették el a hábrút. francia veszteségek már éreztetik a hatásukat a közvéleményen. megalakulnak a nagy francia újságk, melyek elkezdenek fglalkzni a témával. a gyarmatbirdalm megtartása nem a dicsőséget jelenti, hanem pénzt és vért. közvélemény lassan reagált. Franciarszág flytatja a hábrút. plitikai eliten belül megjelenik az a kérdés, hgy nem bírják tvább anyagilag. H békét akar kötni. Amerika azt mndja, hgy nem adhatják fel, mert akkr jön a dminóelv. 54: Diem Biem Phu, végső csata. 54: Henry Navarre szerint meg lehet nyerni a hábrút, csak az kell, hgy a franciák megmutassák fölényüket. az vlt a baj eddig, hgy ez gerillahábrú vlt. nincsenek erre felkészülve. meg kell teremteni a feltételeket egy nagy csatáhz, erre jó lesz Diem Biem Phu. fgja a francia haderőt és többségét ide vezérli át. (minimális helyőrséget hagy) hadrendbe állítja őket. 13 ezer francia katna. 54 március: Giap tábrnk hatalmas tüzérségi rhamt indít, a franciák nem értik, hgy lehetnek ilyen fegyvereik. hatalmas ütközet, és hsszú is. a franciák minden ellenére elvesztik a hábrút. flyik még a hábrú, USA-hz frdulnak, segélyeket kérnek, meg haderőt. amerikaiak nem adnak semmit, mert választásk vltak, és Eisenhwer került 19
20 hatalmra (53-ban) és ő azzal nyert, hgy befejezi a kreai hábrút és Vietnamban nem kezd bele egy újba. Shuman nem ezt mndja a franciáknak. Hanem hazudik. május hatdikán megindulnak a vietnamiak 172 ezer haltt a francia ldaln, rengeteg sebesült. ebben benne vannak azk a vietnamiak, akik végig francia ldaln harcltak. hatalmas katnai és pszichlógiai vereség nem itt ér véget a dlg, közben flyik a genfi knferencia. Öthatalmi knferencia: világ két kérdését megtárgyalja (Berlin és Krea) plusz felveszik ezt is a napirendre. tt vannak a vietnami küldöttek, de nem képviselik magukat (szvjetek vagy Kína) franciáknál buktt a krmány. ezt a helyzetet nincs, aki felvállalná. Kivéve PMF, akit nem szeretnek a francia plitikusk. azt tartják róla, hgy merev ember. mst kapóra jön, ebbe csak belebukni lehet. első lépésként elutazik Genfbe. Felméri, hgy kivel köthet szövetséget Vietnam kérdésében. Megfrdíttta a helyzetet diplmáciailag. Szvjetunióval tárgyalt Sztálin halála után vagyunk. nem akarja felvállalni Vietnam prblémáját, nem akar összeveszni a nyugattal. Kína: Csu En Laj képviseli. 49-ben megnyerték a plgárhábrút, mst van túl egy kreai hábrún. kicsit kimerült, de tudja, hgy ezen a vidéken nem akart egységes, erős államt látni. mst sem akar. tehát ő PMF embere hamar megegyeznek, megsztják Vietnamt, stb. azt mndják, hgy választáskat kell tartani, két éven belül, a baj: USA nem csatlakzik a genfi egyezményhez. nem tetszik nekik a demkratikus választásk ötlete, mert meg fgják nyerni a kmmunisták ha lesznek választásk. nem mndhatja ezt persze. hanem: rendben van, de nem akarnak külön felügyelőbizttságt, hanem történjen az ENSZ égisze alatt. ebbe nem fgnak belemenni a nagyhatalmak, mert ők is gyarmattartók! precedenst adnánk az ő területeinek elszakadására. nem is mennek bele nem lett nekik diplmáciai kudarc. végre megszabadulnak Vietnam kérdésétől. PMF-nak nem csak ez az egy gndja vlt: német felfegyverzés. Pleven terv meg minden. miért nem ratifikálják: PMF nem lát abban racinalitást, hgy francia pénzen miért fegyverezzék fel a németeket és állítsák vissza a szuverenitásukat. nem készítik elő, így nem fgják aláírni. a gaulleisták kivnulnak közben marad az, hgy majd a WEU (NYEU) keretein belül fegyverzik fel. PMF azt vallja a francia szuverenitásról, mint De Gaulle. 20
21 PMF meglehetősen népszerű vlt egyébként. Nem gördít az elé akadályt, hgy a felvegyék a NATO-ba az NSZK-t. gyarmati frntn új plitika: Tunéziában megkezdi tárgyaláss elengedést. (Burguiba, Habib vlt tt a nacinalista felszabadító mzgalm vezetője). PMF tárgyal vele, és el is engedik tárgyaláss alapn. utóda, E. Fure fejezi be a tárgyaláskat. PMF megkezdi Markkóval is a tárgyaláskat. Algéria: kifgtt rajta. 54. nvemberben (Aurés vársa a közpntja a felkelőknek) támadást indítanak, franciák nem tárgyalnak tvább. Francia társadalm az 50-es években gazdasági knjunktúrába végre kezdenek bekapcslódni amerikai segélyeknek köszönhetik az újjáépítést nemzeti tervek srzata dirigista gazdaságplitika (államnak nagy a beleszólása) tervhivatal: 3 éves tervek jó közgazdászk, ks döntések újdnság: francia gazdasági csda: új találmány (Étien Hirsch) szerinte nem túl széles a francia gazdaságplitika eszköztára. Kitalálja az ÁFA-t. 54-ben lép hatályba rendeletileg. villámgyrsan átveszik a világ rszágai. azért jó, mert a francia ÁFA az exprtt vámmentesen hagyja. alakulóban van/lesz a vámunió, kell az exprtbevétel. megnő a francia termékek versenyképessége. sávs adórendszer lesz, állam belenyúl abba, hgy minek a termelését támgatja és miét nem. nagybb teret ad a gazdasági tervezésnek. mdernizáció legfntsabb ösztönzője. igazságsnak tartják a franciák! minimálbér bevezetése, 52-ben. (SMIG=minimálbér. a franciák imádják a betűszavakat) szciális igazságsságt erősíti meg a fizetőképességet is. megindul az áruk, termelése, széles választékban, és lesz rá pénz is. hatalmas váltzásk a társadalmban franciák vnakdva lépnek be ebbe a világba összekötődik az anti-amerikanizmusukkal. másképp reagálnak, mint a többiek. hgyan mehet ez végbe lakáshelyzet alakulása. század első felében kevés a ház. ami mégis épült azt lermblják a hábrúkban plusz még itt a baby bm jelenség is. II. világhábrúban nem vlt hátrszág. megnövelte a stabilitás iráni vágyat. megváltztak a női szerepek as években a nőknek kevés plitikai jguk vlt, és hatalmas személyes terük. 50-es években váltzik: 21
22 megkapták a plitikai jgkat (szavazati jg). nem ezért harcltak, hanem a személyes jgkért, biztnságs tthn iránti vágy. ebben az időszakban alakul ki az, hgy ez tradicinális szerep. krábban szűk réteg tehette meg hgy a nők tthn maradtak. ezt a szerepet hangsúlyzza a divat is (Dir) franciák maguk new lknak nevezik az új kinézetet. még mindig szegényes környezetben élnek. mdern ház álma. ez az amerikai példa 50-es években elkezdenek több házat építeni. Társadalm Várst érintő váltzásk francia fgyasztói társadalm kiteljesedése, kulturális skk a magánélet frradalma privát szféra hangsúlya megnő demgráfiai bm, de nincs elég ház lakásépítési prgram Az egy évre jutó új lakásk száma 1953-ban , majd 1959-ben már Lakásépítési prgramnak köszönhető Lényege: minél lcsóbban, minél többet. a harminc dicsőséges év Új külvársk (lélektelen betntömbök) a vidékről is ide költöznek (urbanizációs flyamat) Az 1980-as években a francia laksság fele külvárskban élé duzzadó társadalmi réteget alktnak Párizsban 2,5 millió, a külvárskban 10 millió laks. A lakáshelyzettel párhuzamsan megváltzik a munkavégzés is. egyre többen dlgznak a vársban. A francia munkásk hány százaléka keresi tthn a kenyerét? 1914: kétharmaduk 1954: egyharmaduk 1980: 10% különválik az tthn és a munkavégzés szférája szent és sérthetetlen privátszféra Vidék átalakulása is megindul flyt már egy ideje, de a gazdasági növekedés beindítja a traktr frradalmát. ez egy általáns nyugat-európai flyamat. 1945: 37 ezer db, 1959: 625 ezer db traktr! Elkezdődik a gépesítés. Csak a gazdagk tehetik meg, elkezdik felvásárlni a földeket. kialakulnak a magángazdaságk nagybbak, gépesítettek, tőkeintenzívek. parasztk száma drasztikusan esik az 50-es évektől. 46 és 54 között 30%-al esik már. Sk vita flyik arról, ki a paraszt. ezért nehezebb megállapítani. 22
23 Legtöbb ember elveszíti a földjét. munkát keresni mennek a vársba. elsősrban a nők esnek ki a mezőgazdasági munkákból. vagy külső munkákat vállalnak el (háztartáskban) vagy iparba, vagy szlgáltatóiparba. hatékny és versenyképes mezőgazdaság alapjait rakja le. Szlgáltatási javak elkezd terjedni a televízió 50-es években indul meg. létrejön az tthnszórakzás egy fajtája. a szabadidőt nem kint töltik el, hanem bent, de együtt. eleinte közösségi szórakzás. szétvált a köz és magánszféra. ezzel párhuzamsan megváltzik a kávéházi élet. 50-es évektől enyhe csökkenés áll be a számukban. I. világhábrú előtt még fél millió kávéház van, flyamatsan csökken, ahgy a laksság emelkedik. Újfajta fgyasztói társadalm szimbóluma az autó lesz. 50-es évektől kezd el tömegessé válni, nem csak szűk réteg férhet hzzá. ez az autó nem francia autó! hanem bizny amerikai. a filmekben, könyvekben meg is jelenik, mint szimbólum. Sagan Jó reggel, búbánat c. regényének közpntjában autó áll, mint szimbólum. 58-ban filmet készítenek belőle Hllywdban. 60-as évek nagy rendezője Gdard Kifulladásig c. film. Fgyasztási cikkekkel párhuzamsan megjelenik a testkultúra fntssága. személyes higiénia közpntba kerül. 51-ben az Elle magazin végzett felmérést, a franciák egyszer msdanak egy héten! A 30%-uk egyáltalán nem ms fgat. Nincs is fürdőszba, ahl megldhatnák. Az a fajta divatvilág az 50-es években lesz tömegjelenség. megjelenés ekkr válik a személyes identitás fókuszává. új médiumk is ezt sugallják. ez nem vlt krábban tömegjelenség 37-ben megalapítják a Marie Claire-t. 45-ben az Elle-t. több mint 1 milliós példányszám. nőknek kötelességük ápltnak lenni, jól kinézni, hgy gazdag férjet fgjn, aki eltartja. Ez mind azt jelenti, hgy a személyes élet előtérbe kerül. A mdernizációval jöttek el ezek a dlgk. Egyfajta kulturális skként fgják fel. mdernizáció vagy amerikanizáció? Ez a kérdés. visznylag nagy rbbanással zajltt, de a mindennapi élet szintjén kevesen vették észre. mert az emberek nagy százaléka nem érezte, hgy jbban élne, mint krábban. 56 végén 1 főre eső reáljövedelem 6%-t nőtt, ez nagynak számít. Mégis zúglódtak, és azt mndták, rsszabb az életük. Miért? 23
24 prsperitás nagyn hirtelen jött. (akkr miért nem vették észre?) több generációnyi stagnálás utáni váltzás nem tűnik tartósnak. mindennapi élet statisztikái távl állnak a valóságtól. szakadékk jönnek létre a társadalmba. Abbé Pierré rádióbeszédet mnd, ő az ellenállás hőse. Arra kérte a franciákat, hgy hzzanak létre testvéri közösségeket ez a mindennapi életüket érinti! Franciarszág nyittt a szlidaritásra és egymás segítésére! Ezzel együtt szélesedik a szciális háló. kiépül egy állami védelem a lecsúszó rétegek számára. Francia szciális mdell a 2. legerősebb a világn. A GDP 18 %-át szciális ellátásra költi, ez hatalmas szám. Hábrú előtt ez 2%! 90-es években eléri az 50%-t! Egyenlőtlenség a fgyasztási javak szétsztásában is egyenlőtlen marad. ritkák maradnak az alsóbb rétegekben. Kevés a hűtő, autó. Van egy társadalmi lló, ami egyre inkább szétnyílik. A francia kmmunista párt pnt ezeket akarja megszűntetni. 56-s választáskn a szavazatk negyedét szerzi meg. skáig az egyetlen párt, ami a franciák prblémáira egyértelmű válaszkat ad. mdernizációt amerikanizációként éli meg. ők meg erősen antiamerikanisták. értelmiség: legérzékenyebb a társadalmi váltzásra. hagymánysan balldali. van jbbldali is, de inkább bal. gyökere a 3. köztársaságig nyúlik vissza. haladók a köztársaságt támgatják. ez a republikanizmus az alapja ma is. álláspntja: mdernizáció=amerikanizáció. lermblja ezt a francia kultúrát, nekik kutya kötelességük ellenállni. Fő gnd a javak egyenlőtlen elsztása (jóléti llót be akarják zárni), valami lényegi francia vész el, identitásuk közpnti eleme, s ezt vissza kell szerezni. alapvetően a társadalmnak és gazdaságnak a mdernizálása fkzats jólétet hz, még akkr is, ha egyenlőtlenül. első képviselői ennek az ellenállásnak a keresztény-szcialisták. (balldali katlikus értelmiség) Le Mnde főszerkesztője például. Washingtnban nem tudják megkülönböztetni a mdernizációtól való félelmet meg a kmmunizmust, így a franciák nagy része nem kap vízumt az USA-ba. A franciákat megrázza a Rsenberg házaspár kivégzése, biznyítékk nélkül. még az értelmiség legmakacsabbja is elpártl az USA-tól. André Fugern: La civilisatin américaine, J. Tati filmek. A nagybácsi c. filmje. Ez az ellentét a francia kultúra részévé válik. Nem csak az értelmiség körében, hanem kulturális hábrúk megjelennek. pl. Cca Cla ügy franciák szerint az USA cselszövő és előrenymuló állam. 24
30. A hidegháború. Előzmény:
30. A hideghábrú Előzmény: II. világhábrú (1939-1945) szövetséges hatalmak tengelyhatalmak A világhábrú alatt az Egyesült Államk (USA) és a Szvjetunió (SZU) még együttműködik, mindkettő tagja a szövetséges
RészletesebbenA HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
A HÁLÓ KÖZÖSSÉG MISSZIÓJA A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN (meghirdetett cím) Szeibert András előadása Tkajban, 2013. augusztus 16-án, 15:00-kr a Bkr tábrban Az alábbi írás az tt elhangzttakkal 90%-ban azns, mert egyrészt
RészletesebbenA fogyasztói tudatosság növelése. az elektronikus hírközlési piacon
A fgyasztói tudatsság növelése az elektrnikus hírközlési piacn A Nemzeti Hírközlési Hatóság szakmai tájékztató anyaga 2008. szeptember A fgyasztók körébe meghatárzás szerint valamennyien beletartzunk,
RészletesebbenNők szolgálata. Tehát úgy teremtette Isten a férfit és a nőt, hogy személyükben egyenlőek, de sorrendiségükben és szerepükben eltérőek legyenek.
Nők szlgálata A nők szlgálatának a kérdése az elmúlt évtizedekben sk vitára adtt kt. Egyes közösségekben egyáltalán nem engedik a nők szlgálatát, míg más közösségekben, főleg a XX. század női egyenjgúsági
RészletesebbenA PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI
A PUBLIC RELATIONS TEVÉKENYSÉG ESZKÖZEI A klasszikus értelemben vett médián kívül száms eszköz szlgálja az üzenetek célba juttatását. Az infrmáció-, és tudásalapú társadalm megváltztatja az infrmáció áramlás
RészletesebbenA nyilvános tér, művészet és társadalom viszonyrendszere
Oktató: Fleischer Tamás Kurzus: Várs, közlekedés, társadalm A nyilváns tér, művészet és társadalm visznyrendszere Árvay Orslya Szcilógia III. Dlgzatmmal a 2003. március 3-i, A vársi köztérről, a vársi
RészletesebbenP E D A G Ó G I A I P R O G R A M
P E D A G Ó G I A I P R O G R A M Az én tanításm nem arra van ítélve, hgy könyvtárak prában penészedjék, hanem hgy győztesen hassn a gyakrlati életben. (Semmelweis Ignác) Semmelweis Ignác Humán Szakképző
Részletesebben10XONE Szoftver és szolgáltatási szerződés Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF) 3.3. 10XONE V3.3 SZERZŐDÉS
10XONE Sftware and Services Agreement General Terms and Cnditins V3.3 Szftver és Szlgáltatási Szerződés Általáns Szerződési Feltételek V3.3 Jelen Szftver és Szlgáltatási szerződés (tvábbiakban Szerződés
RészletesebbenAPÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013.
APÁCZAI CSERE JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE 2013. 1 T A R T A L O M J E G Y Z É K A házirend célja, feladata, hatálya, nyilvánssága 3 Az iskla elvárt viselkedési szabályai 5 A tanulók jgai 6 A tanulók
RészletesebbenPEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általános Iskola 5932 Gádoros, Iskola u. 4. 2004.
PEDAGÓGIAI PROGRAM Némann Valéria Általáns Iskla 5932 Gádrs, Iskla u. 4. 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK NEVELÉSI PROGRAM I. Pedagógiai alapelvek...3 II. Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai feladatai,
RészletesebbenL E V E G Ő M U N K A C S O P O R T
L E V E G Ő M U N K A C S O P O R T S T R A T É G I A 2 0 1 2 15 Budapest, 2012. május 24. IFUA Nnprfit Partner Közhasznú Nnprfit Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. A prjekt megvalósulását az IFUA Hrváth
RészletesebbenIszlám-közel-kelet tanulmányok
Iszlám-Közel-Kelet tanulmányk BCE-TK nemzetközi tanulmányk (BA) II. évflyam 2008/2009, tavasz Tartalm Kurzusinfrmációk 1. Bevezetés a Közel-Kelet és Észak-Afrika tanulmányzásába 2. A közel-keleti és észak-afrikai
RészletesebbenCsapata erősítésére keres gyakornokot a Kultúra.hu. Jelentkezni fényképes önéletrajzzal a takacs.erzsbet@kortarsmedia.hu címre várjuk.
Csapata erősítésére keres gyakrnkt a Kultúra.hu Téged keresünk, ha életed az újságírás, ha kultúrafgyasztó vagy miközben pedig tárlatról tárlatra jársz, és kedvenc íród könyveit keresed a plcn, a kultúra
RészletesebbenE napló tulajdonosa. Mottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!
E napló tulajdnsa Mttóm erre az évre: Ezt kell rólam tudni Nevem: Lakcímem: Telefnszámm: _ E mail címem: 2016 ban leszek éves. Kedvenc színem a. Kedvenc könyvem:. Kedvenc filmem:. Kedvenc színésze(i)m:.
RészletesebbenMottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!
Mttóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jg fenntartva! E napló tulajdnsa Nevem: Lakcímem: Telefnszámm: _ E mail címem: Ezt kell rólam tudni 2015 ben leszek éves. Kedvenc színem a. Kedvenc könyvem:. Kedvenc
RészletesebbenA KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
A KÓS KÁROLY ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Tartalmjegyzék 1. Az iskla nevelési prgramja... 5 1.1. A nevelő-ktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 5 1.1.1. Az
RészletesebbenPályáza' kiírás, részvételi és szavazási szabályzat - Let s Colour 2016
Pályáza' kiírás, részvételi és szavazási szabályzat - Let s Clur 2016 A Let s Clur Településszépítő Egyesület, a 2011. óta minden évben megszervezed magyarrszági Let s Clur Prjekt flytatásaként 2016-ban
RészletesebbenECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ECSEGFALVI ÓVODA 5515 Ecsegfalva, Árpád utca 8. Telefn: 06-66/487-326 E-mail: vda@ecsegfalva.hu ECSEGFALVI ÓVODA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Készült: 2013. július 3. 1 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 Általáns
RészletesebbenNagyvárosi térségek és regionalizmus Izraelben
A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 aznsítószámú Nemzeti Kiválóság Prgram Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támgatást biztsító rendszer kidlgzása és működtetése rszágs prgram című kiemelt
Részletesebben12.02. 12.07. - 1914-től:
12.02. - 1914-től: - 1914-ben: - 1915-ben: -1916-ban: - 1917-ben: flyamatsan blkád alá kerültek a kikötők kialakulnak a légi harck ipari mdern hábrú a levegőbe, ahl a technikáé lesz a főszerep gépfegyverek,
RészletesebbenMODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET!
PÁRBESZÉD A VÁROSSAL A VÁROSÉRT MODERN, BIZTONSÁGOS BUDAPESTET! VITAINDÍTÓ Tartalm Helyzet...3 Budapest mára leállt...3 Budapestet újra kell indítani...4 Élhető mindennapk javuló élet és környezet mindenek
RészletesebbenIV. rész. Az élettársi kapcsolat
IV. rész Az élettársi kapcslat Napjaink egyik leggyakrabban vitattt jgintézménye úgy tűnik kimzdult az évtizedeken át tartó jgi szabályzatlanságból, sőt az újnnan megjelenő jgszabályk és az azk által generált
Részletesebben3. prioritás: A minıségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek
TÁRSADALMI MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM 3. priritás: A minıségi ktatás és hzzáférés biztsítása mindenkinek Akcióterv 2007-2008. 2008. július 1. A priritás bemutatása 1.1. A priritás tartalma Priritás száma
RészletesebbenAz Alsózsolcai 2. sz. Óvoda önértékelése
Alsózslcai 2. sz. Óvda Az Alsózslcai 2. sz. Óvda önértékelése Beszámló a 2015/2016 nevelési évünk működéséről Bevezető: Az önértékelés célja, hgy segítséget adjn az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának
RészletesebbenNemzetközi Kapcsolatok története 1945-től
Nemzetközi kapcslatk története 1945-től BCE-TK BCE-TK nemzetközi tanulmányk (BA) II. évflyam 2008/2009, tavasz Tartalm Kurzusinfrmációk 1. A szövetséges hatalmak kalíciójának kialakulása és győzelme a
RészletesebbenLUDA SZILVIA. sikerül egységnyi anyagból nagyobb értéket létrehozni, gyorsabban nő a GDP, mint az anyagfelhasználás.
A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS ÉS A PAPÍRFELHASZNÁLÁS ALAKULÁSA NÉHÁNY OECD ORSZÁG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL Bevezetés LUDA SZILVIA A tanulmány az ök-hatéknyság fgalmának értelmezését bemutatva, felhívja a figyelmet annak
RészletesebbenVelem községi Önkormányzat 2010. évi költségvetési koncepciója
E L Ő T E R J E S Z T É S Velem községi Önkrmányzat Képviselő-testületének 2009. nvember 27-ei testületi ülésére Tárgy: Előterjesztő: Összeállíttta: Melléklet: Velem községi Önkrmányzat 2010. évi költségvetési
Részletesebben5CG. számú előterjesztés
Budapest Fővárs X. kerület Kőbányai Önkrmányzat Plgármestere 5CG. számú előterjesztés Bizalmas az előterjesztés 2. mellékletének 2. és 211. melléklete! Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Körösi
RészletesebbenBevezetés. 1.) Bemutatkozás
2007. december 19. Bevezetés A minségirányítási prgram az intézmény minségirányítási rendszerét rögzíti, amely az intézmény vezetése, tanáraink, a pedagógiai munkát segít munkatársaink és partnereink számára
RészletesebbenINFORMATIKAI STRATÉGIA
EREDMÉNYEK INFORMATIZÁLÁSÁNAK ELŐKÉSZÍTÉSE (ÁROP 3.d) VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA 8200 Veszprém, Óvárs tér 9. INFORMATIKAI STRATÉGIA Készítette: Indikátrk, amelyek teljesítéséhez
RészletesebbenTóth Bea Amaraya Nem fogadod el magadat: Nem értékeled magadat / értékeidet: Gyermek kori tévhitek: Ingerszegény környezetben nőttél fel
Tóth Bea Amaraya vagyk, a fejlődni akaró nők hastánc ktatója, egyiptmi hastáncs, és az Amaraya Intenzív Hastánctanflyamk kifejlesztője. Fejlődésednek két fő visszavetője van, és ezek az önbizalmhiányból
RészletesebbenA SZŐKE TISZA pusztulása és a jogi felelősség kérdése
3. számú melléklet A SZŐKE TISZA pusztulása és a jgi felelősség kérdése Furcsa mód épp a laikus civil közösség hivatkztt internetes közösségi ldalain kmmentelők részéről vetődött fel több alkalmmal is
RészletesebbenFOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE. Elemző tanulmány
FOGYATÉKOS ÉS EGÉSZSÉGKÁROSODOTT FIATALOK PÁLYAORIENTÁCIÓJÁNAK HELYZETE Elemző tanulmány Készült a JÖVŐFORMÁLÓ Pályaválasztást támgató rendszer kialakítása fgyatéks és egészségkársdtt fiatalk számára című
RészletesebbenPályázati felhívás az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia
Pályázati felhívás az EGT Finanszírzási Mechanizmus 2009-2014-es időszakában a Megújuló Energia prgram keretében megjelenő HU-03 ----- jelű Megújuló energiafrrásk fenntartható hasznsításával kapcslats
RészletesebbenA KIENGESZTELŐDÉS ÉS AZ ENGESZTELÉS SZENTÍRÁSI ALAPJAI
1 A KIENGESZTELŐDÉS ÉS AZ ENGESZTELÉS SZENTÍRÁSI ALAPJAI 1. A Isten Krisztusban kiengesztelődött a világgal Jézus kiengesztelte Istent irántunk, emberek iránt. Összebékítette egymással Istent és az embert.
Részletesebben2006. március, - Solymár, Waldorf képzés. GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről
GRAVITÁCIÓ LEVITÁCIÓ A közösségekre ható gyógyító és megbetegítő erőkről Mint tudjuk, Rudlf Steiner a társadalm fejlődésével kapcslats minden reményét a Waldrf mzgalmba helyezte és úgy gndlta, hgy egyetlen
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.11.12. COM(2010) 662 végleges 2010/0325 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA a külső határk átlépésére jgsító és vízummal ellátható úti kmányk listájáról,
RészletesebbenAkkor már a számítóközpont üzemeltetésére toborzott munkatársaimmal túl voltunk a 4004/45-ös
Vlt egyszer egy SzKI írm, nekem néhány hónap híján, 20 évig nem csak munkahelyem vlt az SzKI, hanem egy lyan közösség is, amelyhez minden egyes tagjáhz meleg érzelmi kapcsl ejezni. A másik megjegyzésem:
RészletesebbenFELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ. Visszajelző anyag KAPCSOLATTARTÁSRÓL HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL. Visszajelző dokumentáció.
Visszajelző anyag Visszajelző dkumentáció HÓDMEZŐVÁSÁRHELY POLGÁRMESTERI HIVATALÁNÁL készített FELÜGYELT INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSRÓL 2009. NOVEMBER 25. 1 Visszajelző anyag (részlet) Hódmezővásárhely
RészletesebbenNYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN
Misklci Egyetem Bölcsészettudmányi Kar Magyar Nyelvtudmányi Intézeti Tanszék NYELVI ATTITŰD ÉS NYELVHASZNÁLAT A MATYÓ MEZŐKÖVESDEN SZAKDOLGOZAT MAGYAR ALAPSZAK (BA) Készítette: Herbák Andrea magyar nyelv
RészletesebbenSZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL
SZOLGÁLTATÁSOK HATÁROK NÉLKÜL Szélesebb fgyasztói kínálat, jbb ár-érték arány és könnyebb hzzáférhetőség a szlgáltatáskhz a szlgáltatási irányelvnek köszönhetően MIT NYERHET FOGYASZTÓKÉNT A SZOLGÁLTATÁSI
RészletesebbenZÁRÓ VEZETŐI JELENTÉS TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL
TEVÉKENYSÉGELEMZÉS ÉS MUNKAKÖRI LEÍRÁSOK KÉSZÍTÉSE SZÁMÍTÓGÉPES ADAT- BÁZIS TÁMOGATÁSÁVAL Kerekegyháza Várs Önkrmányzata részére ÁROP szervezetfejlesztési prjekt 2010. 04. 30. 2 / 34 Tartalmjegyzék 1.
RészletesebbenOktatási segédanyag Boldog Sándor István születésének 100. évfordulójára
Bldg vagy, mert hittél (Lk 1,45) Oktatási segédanyag Bldg Sándr István születésének 100. évfrdulójára Dn Bsc Szaléziak, 2014 Impresszum Szöveg és feladatk: B. Varga Judit Kiadja a Dn Bsc Szalézi Társasága.
RészletesebbenEsztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája
Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési
RészletesebbenTestépítés. Kovács Zoltán (Nyíregyházi Főiskola Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kovacsz. 2004. július 7.
Testépítés Kvács Zltán (Nyíregyházi Főiskla Debreceni Egyetem) zeus.nyf.hu/ kvacsz 2004. július 7. A címlapn látható csillagtest, a nagy ikzi-ddekaéder mdelljének elkészítésére a KöMaL 1981. évi nvemberi
RészletesebbenKÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT SOPRON 2016 Hatálys: 2016. 03. 02.-től TARTALOMJEGYZÉK A KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA ÉS HATÁLYA... 3 A KÖZBESZERZÉS TÁRGYA... 3 A KÖZBESZERZÉSI
RészletesebbenMakroökonómia 1.előadás Bevezetés és alapfogalmak, a makrogazdasági körforgás 2011.02.07.
Makröknómia 1.előadás Bevezetés és alapfgalmak, a makrgazdasági körfrgás 2011.02.07. előadó: Hnvári Jáns Minden tantárggyal kapcslats infrmáció: cspace.bgf.hu A hallgatók bejelentkezése (cspace): felhasználói
RészletesebbenA Kormány a szolidaritás és az öngondoskodás elveinek egyidejű érvényesítésére három csomagot javasol meghatározni.
Miért kell csökkenteni a minisztériumk kiadásait? A takaréksságt az állam magán kezdi. Nincs még egy krmány, amely ilyen kmly megszrítást hajttt vlna végre a plitikán és az államn, mint a másdik Gyurcsány-krmány.
RészletesebbenMottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!
Mttóm erre az évre: E napló tulajdnsa Nevem: Lakcímem: Telefnszámm: _ E-mail címem: Ezt kell rólam tudni 2014-ben leszek éves. Kedvenc színem a. Kedvenc könyvem:. Kedvenc filmem:. Kedvenc színésze(i)m:.
RészletesebbenTISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA
TISZAÚJVÁROS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 2014. WENFIS Mérnök Irda Kft. Székhely: 2100 Gödöllő, Antalhegyi út 55. Telephely: 2100 Gödöllő, Méhész köz 5. E-mail: inf@wenfis.hu www.wenfis.hu TISZAÚJVÁROS
RészletesebbenKÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE
EASTINFO SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. AZ ÖN PARTNERE KÍNÁBAN KÍNÁBÓL MEGRENDELT ÉS ELŐRE KIFIZETETT ÁRU MINŐSÉGHIBA MIATTI KÁRTÉRÍTÉSI ELJÁRÁSA ESETTANULMÁNY 2006/01 Budapesti Irda: Budapest H-1146
RészletesebbenA népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat.
A népfőiskla a szó megszktt értelmében sem nem iskla, sem nem főiskla. Itt nem a tanárknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanárknak,
RészletesebbenAktív idõskor Generációk egészsége
MEGHÍVÓ Az Egészséges Vársk Magyarrszági Szövetsége XXIV. Szimpóziuma Aktív idõskr Generációk egészsége Zalaegerszeg, 2012. nvember 6-7-8. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Vendégeink! Zalaegerszeg Megyei
RészletesebbenL E A D E R 2007-2013.
L E A D E R 2007-2013. M E G H Í V Ó A BAKONYÉRT HELYI KÖZÖSSÉG gyűlésére 2007. któber 4. csütörtök 16 óra Zirc Vársháza (Március 15. tér 1.) (Határzatképtelenség esetén a megismételt gyűlés a meghívóban
RészletesebbenTestületi ülés. 2015. február 25. Rendelet:1-2-ig. Határozat:4-15-ig
Testületi ülés 2015. február 25. Rendelet:1-2-ig Határzat:4-15-ig (0 Tartalmjegyzék Testületi ülés 1 Tartalmjegyzék 2 4/2015(11.25.)számú Határzat a napirend elfgadásáról 3 Beszámló a két ülés közötti
RészletesebbenÁltalános Szerződési Feltételek www.bombaajanlat.hu
Általáns Szerződési Feltételek www.bmbaajanlat.hu A jelen Általáns Szerződési Feltételek (a tvábbiakban: ÁSZF) a Katna Tibr ev. (6727 Szeged, Gerle utca 56.; a tvábbiakban: Szlgáltató) által üzemeltetett
RészletesebbenIFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Paradigmaváltás a logisztikában. Dömötörfi Ákos
IFFK 2013 Budapest, 2013. augusztus 28-30. Paradigmaváltás a lgisztikában Dömötörfi Áks Széchenyi István Egyetem, Multidiszciplináris Műszaki Tudmányi Dktri Iskla H 9026 Győr, Egyetem tér 1. (Tel:+36-96-503-490;
Részletesebben620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása
620. témaszámú nemzetközi könyvvizsgálati standard A könyvvizsgáló által igénybe vett szakértő munkájának felhasználása A könyvvizsgáló által igénybevett szakértő munkája megfelelőségének értékelése 12.
RészletesebbenPrototípus, termék-, technológia- és szolgáltatásfejlesztés
Tanácsadás Pályázatírás Támgatás lehívása Utókövetés Prttípus, termék-, technlógia- és szlgáltatásfejlesztés Gazdaságfejlesztési és Innvációs Operatív Prgram KÓDSZÁM GINOP-2.1.7-15 A pályázati kiírás a
RészletesebbenA Szociális Műhely ajánlásai
A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói,
RészletesebbenA Dózsa György Általános Iskola
Jót s jól. Ebben áll a nagy titk (Kazinczy Ferenc: A nagy titk) A Dózsa György Általáns Iskla Minőségfejlesztési prgramja Eisenbeck István igazgató Veszprém, 2007. március 30. 1 TARTALOMJEGYZÉK (Olvasó
RészletesebbenEtikai kódex Erkölcsi szabály és normagyűjtemény
A erkölcsi szabály és nrmagyűjtemény PROFORM Kft. 2012 évi kiadás Jelen dkumentum érvényessége kiterjed a PROFORM Kft. által végzett Kereskedelmi, tervezési, fejlesztési, értékesítési illetve ezekkel összefüggő
RészletesebbenI. Adatok, adatgyűjtés
I. Adatk, adatgyűjtés Adatgyűjtés adatk minőségének értékelése. Gazdasági adatkról lesz szó! Adat: rögzített ismeret. Számszerű adatkkal fgunk fglalkzni. Általában az adatk nem teljes körűek (kmplettek).
RészletesebbenA Lippói Gárdonyi Géza Általános Iskola panaszkezelési szabályzata
A Lippói Gárdnyi Géza Általáns Iskla panaszkezelési szabályzata A Lippói Gárdnyi Géza Általáns Iskla Szervezeti és Működési Szabályzatának melléklete Panaszkezelési rend a Lippói Gárdnyi Géza Általáns
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzata
Szügyi Dániel Refrmátus Általáns Iskla Szervezeti és Működési Szabályzata Akinek skat adtak attól skat kívánnak és akire skat bíztak attól többet kérnek számn. /Lukács 12,48/ Dévaványa, 2013. Tartalmjegyzék
RészletesebbenSárospatak Város Polgármesterétıl
Sárspatak Várs Plgármesterétıl 3950 Sárspatak, Kssuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarspatak@sarspatak.hu ELİTERJESZTÉS - a Képviselı-testületnek - az ÉMOP-3.1.2/D-09-2010-0009 aznsítószámú
RészletesebbenSoproni Német Nemzetiségi Általános Iskola Deutsche Nationalitätenschule Ödenburg
Sprni Német Nemzetiségi Általáns Iskla Deutsche Natinalitätenschule Ödenburg SOPRON Szervezetiés Működési Szabályzat SZMSZ 2009. 1. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT BEVEZETÉSE 1.1. Általáns rendelkezések,
RészletesebbenPanini A150.676 V3/0211
Panini A150.676 V3/0211 H 1. Általáns infrmáció 184 1.1 Használati útmutatóval kapcslats infrmációk 184 1.2 A szimbólumk magyarázata 184 1.3 A gyártó felelőssége és a garancia 185 1.4 Szerzői jg védelme
RészletesebbenKutatási gyorsjelentés Zugló közbiztonságának megítélése. "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április
Kutatási gyrsjelentés Zugló közbiztnságának megítélése "Egy jó szó Zuglóban" 2013. április 1 Bevezető, módszertani kérdések A Strategplis Kft. telefns kérdőíves közvélemény-kutatást végzett a Budapest
RészletesebbenVas Megye Területfejlesztési Koncepciója
Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat 2013. nvember Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe... 3 2.
RészletesebbenElőterjesztés. a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS és KÖZNEVELÉSI OSZTÁLY 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF.: 83. TElI:FON: +36 42 S24-S8Si FAX: +3642524-586 E-MAil: NYHSZOC@NYIREGYHAZA.HU
RészletesebbenM E G H Í V Ó. 2013. január 21-én (hétfő) 08.00 órára
BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatnfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560-158, Fax: 85/361-802 E-mail: plgarmester@balatnfenyves.hu M E G H Í V Ó a Balatnfenyves Község Önkrmányzat Képviselő-testületének
RészletesebbenPécs Uránváros főterének és kapcsolódó közterületeinek tervezése
Pécs Uránvárs főterének és kapcslódó közterületeinek tervezése Tervpályázati dkumentáció Kiíró Pécs Megyei Jgú Várs Önkrmányzata 7621 Pécs Széchenyi tér 1. Lebnylító / Kapcslattartó Pécs2010 Menedzsment
RészletesebbenEtikai Kódex Dometic Csoport
Etikai Kódex Dmetic Csprt 1. Alapelvek és általáns követelmények 1.1 Alapelvek Levél az Elnöktől A Dmetic Csprt tevékenységét bővítő multinacinális vállalatként elkötelezte magát amellett, hgy felelős
RészletesebbenIPR TÁMOP 3.1.4. TÁMOP 3.3.2. Játék. Óvodai nevelésünk feladatai. Egészséges életmód alakítása
1 Fenntartó Óvdai nevelésünk feladatai IPR TÁMOP 3.1.4. Fenntartó Mzgás, Mzgáss játékk A tevékenységekben megvalósuló tanulás Ének, zene, énekes játék, gyermektánc TÁMOP 3.3.2. Rajzlás, festés, mintázás,
RészletesebbenA Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata
A Makói Oktatási Közpnt, Szakképző Iskla és Kllégium 1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja...4 2 A szervezeti és működési szabályzat jgszabályi alapjai, hatálya...4 3 A Szervezeti és Működési Szabályzat
RészletesebbenA HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE HATÁLYOS:2009. JÚLIUS ELSEJÉTŐL
Hunyadi Mátyás Általáns Iskla 9072 Nagyszentjáns, Árpád u. 11/a Telefn/fax: 96/544-040 E-mail: humaisk@vipmail.hu Hnlap: www.humaisk.hu OM: 03 06 01 A HUNYADI MÁTYÁS ÁLTALÁNOS ISKOLA HÁZIRENDJE HATÁLYOS:2009.
RészletesebbenKözlemény. Módosított pont. dokumentum neve Pályázati útmutató és Pályázati felhívás. B1 Jogi forma (a szöveg kiegészítése)
Közlemény A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felhívja a tisztelt pályázók figyelmét, hgy a TIOP-1.2.1/08/1 Agóra -multifunkcinális közösségi közpntk és területi közművelődési tanácsadó szlgálat infrastrukturális
RészletesebbenEGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP EMLÉKEZTETŐ
EGT FINANSZÍROZÁSI MECHANIZMUS 2009-2014 ENERGIAHATÉKONYSÁG PROGRAMTERÜLET BESZÁLLÍTÓI WORK-SHOP EMLÉKEZTETŐ Dátum és időpnt: 2013. június 25. 10:00 Helyszín: NFÜ tárgyalója RÉSZTVEVŐK Meghívtt vendégek
RészletesebbenMottóm erre az évre: urban-eve.hu Minden jog fenntartva!
2013 Mttóm erre az évre: E napló tulajdnsa Nevem: Lakcímem: Telefnszámm: _ E-mail címem: Ezt kell rólam tudni 2013-ban leszek éves. Kedvenc színem a. Kedvenc könyvem:. Kedvenc filmem:. Kedvenc színésze(i)m:.
Részletesebben01.04. - Német béke (rendezés):
- Dunántúl Hrthy kezébe kerül, a nemzeti hadsereggel vnul be, aki a jövőt jelenti Magyarrszág számára. - 1919. nvember 16-án a kivnuló rmán erők után Hrthy bevnul a fehér lvn, mint ha királyság lenne,
RészletesebbenHALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA
HALÁSZTELKI TÜNDÉRKERT ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM TARTALOM Intézményünk pedagógiai prgramjának elkészítésénél figyelembe vett dkumentumk:... 5 1.AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI... 5 1.1. Az óvda alaptevékenysége:...
RészletesebbenMérnöknek lenni annyit jelent: előre látni, hogy egy megvalósítandó rendszer/termék hogyan működik, viselkedik majd a hétköznapokban.
Rendszertervezés A legtöbb hallgató már hallgató krában lehetőség kap arra - főleg itt, az Adatbázisk Labr keretein belül -, hgy rendszereket hzzn létre a tervezéstől és a megvalósításig. Igazából ez az
RészletesebbenALAPSZABÁLY. Általános Rendelkezések
ALAPSZABÁLY Általáns Rendelkezések AZ EGYESÜLET NEVE: Pestszentimrei Nagycsaláds Egyesület AZ EGYESÜLET RÖVID NEVE: PNE. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE: Budapest XVIII. Kerület, Slymász u. 3 AZ EGYESÜLET LEVELEZÉSI
RészletesebbenNyelvtanulás tervező napló
Nyelvtanulás tervező napló Készítette: Szimjn Timi Orsz Nyelv Mindenkinek Minden jg fenntartva. 2017 JANUÁR 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 FEBRUÁR 1
RészletesebbenTudnivalók az új CSOK-ról 1
2016.03.07. Tudnivalók az új CSOK-ról 1 Nehezen igazdik el a jgszabályk között? Segítünk! Tudjn meg mindent az új lakás építésére és új lakás vásárlására igényelhető új támgatásról és kamattámgattt hitelről!
RészletesebbenTudnivalók az új CSOK-ról 1
2016.02.11. Tudnivalók az új CSOK-ról 1 Nehezen igazdik el a jgszabályk között? Segítünk! Tudjn meg mindent az új lakás építésére és új lakás vásárlására igényelhető új támgatásról és kamattámgattt hitelről!
RészletesebbenA HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni globális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vonatkozó külügyminisztériumi konzultációs kérdésekre
A HAND Szövetség válaszai a 2015 utáni glbális fejlesztési/fenntartható fejlődési agendára vnatkzó külügyminisztériumi knzultációs kérdésekre 2013.09.10. A HAND Szövetség az alábbi kérdések megválaszlásában
RészletesebbenBÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
BÁCSBORSÓD KÖZSÉGI ÓVODA HELYI ÓVODAI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013 "Amit csak hall a gyermek, könnyen elfelejti. Amit lát is, inkább megjegyzi. De amiben ő maga is tevékenyen részt vesz, az biznysan bevésődik
RészletesebbenOsteodenzitometriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése
Ostedenzitmetriás szûrõvizsgálat eredményeinek értékelése Simnkay Lászlóné fõnõvér Vas megyei Markusvszky Kórház, Szmbathely A vizsgálat célja: Az steprsis gyakriságának és súlysságának felmérése. Vizsgálati
RészletesebbenTANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13.
Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről 2011. 12. 13. 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével,
RészletesebbenBUDAPESTI CORVINUS EGYETEM
BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Társadalmtudmányi Kar Nemzetközi Tanulmányk Intézet 2009/2010. őszi félév, III. évflyam Nemzetközi knfliktusk a pszt-bipláris krszakban 2009 Tartalmjegyzék Tartalmjegyzék...2
RészletesebbenA 2016-os tervekről is röviden egypár szót ejtenék
XIII. évflyam 1. szám www.hmkigazda.cm Terjeszti: belterületen a Dbber Lapterjesztő Kft., külterületen a Magyar Psta 016. Január Szerkesztő: Hrváth Péter Nymdai munkák: Lapcm Lapkiadó és Nymdaipari Kft.
RészletesebbenSztárai Mihály Református Általános Iskola és Óvoda Pedagógiai program SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM
SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET 2010. év któber hó 11. napján. JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA
Részletesebben1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK
1. számú Melléklet AZ ÖNKORMÁNYZATI ASP KÖZPONTOK KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A prjektek az Európai Unió támgatásával, az Európai Reginális Fejlesztési Alap társfinanszírzásával valósulnak
RészletesebbenLiPo akkumulátorok kezelése: LiPo akkumulátorok előnyei a NiMh-val szemben:
LiP akkumulátrk kezelése: LiP akkumulátrk előnyei a NiMh-val szemben: Azns teljesítménynél lényegesen kisebb súly Megfelelő kezelés esetén hsszabb élettartam Kiegyensúlyzttabb feszültséggörbe (értsd: míg
Részletesebben1. kötet nevelési program
Verzió: 09 Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2,
RészletesebbenAz ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát nevezzük szocializációnak.
Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szciális hatásk nélkül, e hatásk érvényesülésének flyamatát nevezzük szcializációnak. A szcializáció tartalma: maga a kultúra, vagyis mindazknak az
RészletesebbenAz Európai Parlament 2009. november 26-i állásfoglalása a laoszi és a vietnami helyzetről Az Európai Parlament,
P7_TA(2009)0104 Lasz és a Vietnam Az Európai Parlament 2009. nvember 26-i állásfglalása a laszi és a vietnami helyzetről Az Európai Parlament, tekintettel az ASEAN 2009. któber 23. és 25. között tarttt
RészletesebbenSARKÍTOTT FÉNNYEL A VIKINGEK NYOMÁBAN AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉKEN A polarimetrikus viking navigáció légköroptikai feltételeinek kísérleti vizsgálata
neutrncsillagk száma 8 7 6 5 4 3 2 1 ( dm/ dt ) 10 = 1 0 0 200 400 600 800 1000 1 n (s ) 10. ábra. A milliszekundums neutrncsillagk frekvencia szerinti elszlásának összehasnlítása Glendenning és Weber
Részletesebben