Észak-magyarországi kulturális és műemléki hírlevél január VII. évfolyam, 1. szám

Átírás

1 VII. évfolyam, 1. szám KÖH MISKOLC Bemutatkozás Hírlevelünk - a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának munkatársai és a Herman Ottó Tudományos Egyesület tagjai szerkesztésében - Észak-Magyarország megyéi műemléki- és kulturális eseményeinek bemutatására törekszik. Rövid információkat, híreket közlünk régiónkról és mindarról, ami az Önök érdeklődésére számot tarthat. Megjelenése minden hónap második felében várható. Természetesen kérdéseiket, témafelvetéseiket örömmel várjuk az alábbi címekre: h.o.t.e.@fre .hu hil.di@fre .hu (Hajdú Ildikó) Ugyanezen címeken Ön és ismerősei bármikor fel- vagy bánatunkra akár le is jelentkezhetnek hírlevelünkről. Megrendelése ingyenes, kérjük adja tovább hírét ismerőseinek. Kedves Olvasóink! A Herman Ottó Tudományos Egyesület a civil szervezetek szabályai szerint felnőttkorba lépett. Két teljes év működés után immár pártfogói segítségét kérhetjük mindazoknak, akik nyomon követve eddigi tevékenységünket szívesen biztosítanának minket támogatásukról és jó szándékukról személyi jövedelemadójuk 1%-ának az Egyesület számára való eljuttatásával. Legismertebb munkáink jelenleg e Hírlevél és a Műemléki beszélgetések című rendezvénysorozat. Mind az elektronikus formában olvasható Északmagyarországi Kulturális- és Műemléki Hírlevél, mind a Miskolci Herman Ottó Múzeumban havonta megrendezett Műemléki beszélgetések 2009-ben hatodik évükbe lépnek. Ezen hosszú idő bár korántsem volt mindig könnyű, lépéseinket a kezdetektől nyomon követő érdeklődők láthatták nemcsak szárnypróbálgatásainkat, hanem fokozatos fejlődésünket is, melynek eredménye az Önök által jelenleg olvasható hírlevél. Azonban mint minden civil szervezetnek, Egyesületünknek is több lábon kell állnia a folyamatos működés érdekében, amelynek most léphettünk egy következő lépcsőfokára az 1%-os adófelajánlások segítségével. Ha Ön is szívesen csatlakozna támogatóink sorába, kérjük az alábbi adószámra juttassa el adományát, amelyet ezennel köszönünk mindenkinek és bízunk benne, hamarosan megismerhetik újabb érdekes ötleteinket. Adószámunk:

2 VII. évfolyam, 1. szám KÖH MISKOLC A TARTALOMBÓL A HÓNAP MŐTÁRGYA Hajdók Judit: Diósgyőr orgonái 2. A Református templom Országh-orgonája 1904-ből 3 HÍREK Újjáalakult az Ásatási Bizottság 5 Tájházi Akadémia A Kaptárkő Természetvédelmi és Kulturális Egyesület ismertetése az egri kőbe vájt pincékről és kaptárkövekről 9 Levelező lista műemlékbarátoknak 13 A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság közleménye 14 Megépülhet a szalmatüzelésű erőmű Szerencsen? 18 Ősztől nem lehet sózni a köztereket 18 Megváltozott a KÖH Észak-magyarországi Irodájának honlapcíme 19 AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK XVII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás 20 Jótékonysági bál a balsorsú műemlékek javára a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársainak szervezésében 21 A soknemzetiségű Dél-Dunántúl népi építészete tanácskozás 22 III. Diósgyőri Disznótoros Mulatságok 23 Időszaki fotókiállítás a Herman Ottó Múzeumban 23 Időszakos kiállítás a Mobilkor Alapítvány gyűjteményéből a Herman Ottó Múzeumban 24 KÖNYVAJÁNLÓ Kálvin hagyománya - Református kulturális örökség a Duna mentén című kiállítási katalógus könyvbemutatója 24 AKTUÁLIS PÁLYÁZATOK Vizuális művészeti pályázat gyermekeknek 25 Fiatalok az épített és természeti környezet védelméért - országos pályázat 25 IMPRESSZUM 26

3 Miskolc Erzsébet tér télen - Képeslap ( A HÓNAP MŐTÁRGYA DIÓSGYİR ORGONÁI 2. A Református templom Országh-orgonája 1904-bıl A diósgyőri Evangélikus templom november 2-i felszentelésén az orgona hangjának felcsendülése sürgetőleg hatott a Református Gyülekezet egyháztanácsára, hogy az ő szent templomukat is díszítse egy orgona, amelynek szívhez szóló s áhítatot gerjesztő dallama emeli a gyülekezetben a buzgóságot, erősíti a hithűséget. (Presb. jkv.) 1903 tavaszán a főgondnok buzdítani kezdte a presbitérium tagjait, hogy megtegyék pénzbeli ajánlásaikat a magasztos célra. Az orgonaépítés gondolata hamarosan olyan népszerűvé vált a hívők között, hogy Dr. Derczeni Imre főgondnok 150 koronás és Marsalko Endre lelkész 100 koronás nemes adakozásának példáját követve 1904 nyarára annyi pénz gyűlt össze, amennyi elegendőnek tűnt a templom nagyságához illő orgona megépíttetésére. Két orgonaépítő, a debreceni Kerékgyártó Sándor és a rákospalotai Országh Sándor ajánlatot is tett a gyülekezet előtt. A főgondnok a helybéli tanító kíséretében meglátogatott három, orgonálásban szakképzett zeneművészt, hogy az orgonaépítésről véleményt kérjenek. A szakértők Országh Sándor diszpoziciós (hangszín-) tervét helyeselték, s a 2400 koronás árajánlatát sem találták magasnak. Állás foglaltak a pedálos orgona mellett, sőt, javasolták a basszus-hangzás erősítését. Ennyi előkészítés után sor kerülhetett a szerződéskötésre. A presbitérium megbízta a rákospalotai Országh Sándor céget a hét változatú, négy mellékváltozatú pedálos csőrendszerű orgona elkészítésével, szeptember végi szállítási határidővel. Az orgonaalapra befolyt pénzösszeg elégségesnek bizonyult a kiskar szükség szerinti átalakítására is, így az orgona felállításának közelgő ideje miatt szeptemberben 220 korona értékben megbízta az egyháztanács Szabó Aladár asztalosmestert a templomkar átalakítására: 6/4-es fenyő-deszkából a kar lepadolására, a játszóasztal helyigénye miatt az egyenes vonalú karnak 2 méter hosszú és 0,75 széles kiugratására és ennek 2 tölgyfaoszloppal történő alátámasztására, valamint a mellvédkorlát ízléses olajos befestésére. Redőnyös játszóasztal Az orgonaátadás azonban késett. Októberben az egyháztagok aggodalmukat fejezték ki, hogy a nagy lelkesültséggel és áldozatkészséggel összerakosgatott pénzük nem válik-e az asztalos- és faipart válsággal fenyegető országos bérharc áldozatává. Levelet fogalmaznak meg az orgonakészítőnek, amelyben méltányolják az üzleti akadályokat, amelyekkel egy munkássztrájk a munkaadó vállalt kötelességének teljesítését hosszú időre megakadályozhatja, ám felszólítják az orgona 15 napon belüli leszállítására. Egyébként bíróság útján lesznek kénytelenek megvédeni jogos igényüket, és ez esetben az orgonát

4 más cégnél rendelik meg, az előleg birtokába pedig bíróság közreműködésével jutnak. Országh Sándor a válaszlevélben két-három hét letelte utáni tüstént történő szállítást ígér. Az orgona üzembe helyezését követő évtizedekben bizonyára szükség szerint tisztították, javították a hangszert. Az I. világháborúban rekvirálhatták a 27 db homlokzati ón sípot, mivel ma utólagosan készített horgany sípok állnak az 5 síptükörben. Az orgona megrongálódott, szinte használhatatlan állapota miatt 1947-ben kerül sor nagyobb javításra. Palcsó Sándor kántortanító felsorolva az orgona hibáit az Angster-cégtől is kér árajánlatot: a regiszterváltozatok csak részben szólnak, a kiváltók nem működnek. A sípok a szélládák miatt kevés levegőt kapnak, a fujtató is lyukas, egérrágta, a hiányzó ablakok miatt a membránokat tartó keményfa részek elgörbültek, a fehér szarvasbőrből való membránok megszáradtak, és az enyvesvászonból való néhány kicserélt nem vált be. Mivel az egyháznak a II. világháborút követően nem volt pénze, a Reformáció alkalmából rendezett ünnepélyekre elkészülő forint értékű orgonajavításra 1947-ben a Nőegylet köt szerződést Fittler Sándor budapesti céggel. Az 1970-es évek elején generáljavítást végzett Cseh István az orgonán, és orgonamotort épített a templomfalba, amelyből vastag műanyag csöveken vezet a szél a manuál-szélláda alá helyezett ékmerítős kétráncú fúvóhoz. Az orgona hangképe a regiszterfeliratok szerint: Pedál Subbass 16 Manuál Principal 8 Bourdon 8 Salicional 8 Octava 4 Födött Fuvola 4 (a szélládán nyitott 4 -as sípsor áll) Mixtura 3 sz. Pedálcopula A homlokzatban a Principal 8 és az Octav 4 sípjai állnak. A fedett sípok dugói tipikus Ország-féle kettős gravírozásúak. A manuál hangterjedelme: C-f 3 (54 hang és billentyű). A billentyűzet alatti csoportkapcsolók a regisztrálást segítik: Piano, Mezzoforte, Forte, Fortissimo és Kiváltó gombok. A Z.Sz nevű gomb az orgona légellátásában közreműködő zárszelepet működtethette. A billentyűzetet Angster-féle pakni keretezi. Az ismétlő pedál hangterjedelme: C f 0 (18 billentyű, 12 hang). Az orgonaházat Országh Sándor az August Laukhuff orgonaépítő cég által a Zeitschrift für Instrumentenbau folyóirat május 11-i számában publikált Mintalapok alapján készítette (25. mintalap: reneszánsz ). A közelmúltban befejezett templomfelújítás során az oszlopokkal és oszlopfőkkel díszített, gazdag profilozású párkányzatos aranyozott historikus orgonaházat szakszerűen letakarták, így az orgona számottevő elkoszolódás nélkül továbbra is megfelelően ellátja a szolgálatot az istentiszteleteken. Az egymanuálos 7 regiszteres közel eredeti állapotú pneumatikus Országh-orgona komolyabb felújítása néhány év múlva várható. Laukhuff-mintalap 1892-ből ( reneszánsz ) Hajdók Judit

5 HÍREK ÚJJÁALAKULT AZ ÁSATÁSI BIZOTTSÁG i ülésén újjáalakult a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkáját segítő Ásatási Bizottság. A nagy múltú tekintélyes szakmai testület 9 tagból áll és a régészeti örökséggel kapcsolatos elsőfokú hatósági, illetve egyéb szakmai döntések előkészítésében támogatja a Hivatal munkáját. Feladata továbbá, hogy a régészeti örökséget érintő, általános szakmai kérdésekben állásfoglalásokat adjon ki. Mint ismert, a bizottság 2 tagját a Magyar Tudományos Akadémia, 2 tagját a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek, 4 tagját az országos és megyei (fővárosi) múzeumok, 1 tagját a környezetvédelemért felelős tárca jelölése alapján 2 évre a Hivatal elnöke kéri fel. A most létrejött ÁB régi/új tagjai a következők: Müller Róbert elnök (Balatoni Múzeum, Keszthely), Benkő Elek (MTA Régészeti Intézete), Biczó Piroska (Magyar Nemzeti Múzeum), Kulcsár Valéria (Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tan-szék), V. Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet), Szatmári Imre (Békés Megyei Múzeumi Igazgatóság), Takács Miklós (MTA Régészeti Intézete), Takácsné Bolner Katalin (KVVM) és Zsidi Paula (BTM - Aquincumi Múzeum). Az ÁB első ülésén meghatározta idei munkatervét. Eszerint 2010 első félévében az alábbi hétfői napokon tartanak ülést: január 11., 25., február 8., 22., március 8., 22., április 12., 26., május 10.,31., június 14., 28. Ezzel kapcsolatban szeretnénk felhívni a régészeti feltárást végző intézmények, múzeumok Tisztelt Kollégáit, hogy feltárási engedély iránti kérelmüket legkésőbb a fenti napokat megelőző csütörtökig juttassák el a KÖH regionális irodáiba annak érdekében, hogy az ÁB azokat tárgysorozatába vehesse. Köszönettel: Paszternák István, irodavezető, KÖH Észak-magyarországi Iroda, Miskolc TÁJHÁZI AKADÉMIA 2009 Az EGT/Norvég Finan-szírozási Mechanizmus, az ÖKOTÁRS Alapítvány és partnerei támogatá-sával létrejött képzési programra 36 tagunk je-lentkezett, akik közül az Elnökség döntése alapján harmincan vettek részt a két blokkban megrendezett tanfolyamon. Az első képzési napon (október 7. csütörtök) vala-mennyi résztvevő megjelent a regisztráláskor min-denki egységcsomagot kapott, emblémás iratgyűj-tővel, jegyzetfüzettel, tollal és a KÖH-től támo-gatásként kapott MUSTRA 2008 című CD-mellékletes könyvecskével, valamint a Skanzent bemutató kiadványokkal. A St. Andrea Panzióból a szállás elfoglalása után bérelt autóbuszainkkal a Skanzenba utaztunk, ahol megkezdődött az oktatás az előzetes program szerint a Mádi Pinceborozó különtermében. Dr Cseri Miklós főigazgató köszöntője után előadásában a tájházak megváltozott szerepéről és a muzeológia területén fokozatosan elfoglalt új helyükről beszélt, hangsúlyozva a Norvég Civil Alap támogatásával megszervezett képzés jelentőségét és várható hatását. Ezt követően a hallgatók felmérő dolgozatot írtak, amely a képzési program előtti ismeretszintet kívánta felmérni.

6 A hallgatóság dolgozatot ír Dr. Bereczki Ibolya főigazgató-helyettes (SZNM) előadásában a hazai és a határainkon túli tájház hálózatról adott átfogó képet. A helyszínen elfogyasztott ebéd után Dr. Füzes Endre nyugalmazott főigazgató (SZNM), tiszteletbeli elnök Tárgyak a tájházban című, újszerű megközelítésű összefoglalóját hallhattuk. Szablyár Péter a tájházi épületek és környezetük örökségvédelmi vonatkozásiról, az ezekkel kapcsolatos rendeletekről és a tájház- vezetők teendőiről szólt. Dr. Bereczki Ibolya a tájházat, mint muzeális intézményt mutatta be, jelezve a változó szerepkör és szabályozás összefüggéseit..és előadást hallgat A Skanzen Néprajzi Látványtárában tett látogatás során megismerkedhettek a hallgatók a korszerű műtárgy tárolás-bemutatás feltételeivel, eszközeivel. A panzióba visszatérve a helyben elfogyasztott vacsora után Bemutatom a tájházam című esti programunk következett, ahol a hallgatók előre elkészített prezentációikat mutatták be az általuk képviselt tájházakról többször tapssal kísért tetszésnyilvánítás közepette. A második képzési napon (október 8., csütörtök) Búzás Miklós főépítész (SZNM) két előadása a hagyományos építési technológiákat, ill. a tájházi épületek felújítási munkáinak tervezését és végrehajtását ismertette vetített képes illusztrációkkal. Bálint János-Román Árpád közös előadása a jellemző épülethibákra hívta fel a figyelmet, amelyeket az oktatásnak helyszint adó Felföldi mezőváros épületein be is mutattak. Tusán Róbert gazdasági igazgató (SZNM) előadása azokat a gazdálkodási ismereteket foglalta össze, amelyekre a tájházvezetőknek a mai pénzügyi-rendszerben szüksége van. A kitűnő ebéd (csülkös bableves, palacsinta) elfogyasztása után Dr. Bereczki Ibolya a tájházak berendezéséről, Szablyár Péter a tájházak működtetésének napi gyakorlatáról adott átfogó képet. Dr. Kemecsi Lajos tud. igazgató (SZNM) a tájházak gazdasági- és melléképületeinek berendezéséről, ill. ezek hasznosításáról, Jakab Lászlóné főkertész (SZNM) a tájházak kertjeiről tájékoztatta a hallgatókat. A panzióban elfogyasztott közös vacsora után a Bemutatom a tájházam második programja során igen jó hangulatú este következett, amely hangulati csúcspontját Szabó Károly biharkeresztesi hallgatónk személyes hangulatú beszámolójánál érte el. A harmadik képzési napon (október 9., péntek) Dr. Szonda István tájházvezető (Endrődi tájház) előadása a tájházak intézményi kapcsolatrendszeréről és lehetséges stratégiáiról, Szabó Zsuzsanna üzemeltetési igazgató (SZNM) Köszöntéstől az elbúcsúzásig címmel a tájházak közönségkapcsolati alapismereteiről és viselkedési szabályairól, végül Kapitány Orsolya néprajzkutató (Rippl Rónai Múzeum, Kaposvár) a tájházak enteriőrjeiről adott bőséges képanyaggal illusztrált képet. Az első képzési blokk záró megbeszélésén a hallgatók hasznosnak ítélték a hallottakat, látottakat, érdeklődéssel várva a két hét múlva bekövetkező folytatást. Az előadásokat követő kérdések a résztvevők aktivitását bizonyította, az esti közös programok kitűnő alkalmat teremtettek a kapcsolatépítésre, egymás problémáinak megismerésére, személyes konzultációkra. A közösen elfogyasztott ebéd után a

7 hallgatóknak alkalma nyílt a Skanzen tájegységeinek felkeresésére, amelyet a hazautazás követett. Ezt követően a csoport felkereste a Skanzen Felső Tiszavidéki tájegységét, ahol egy kétórás gyakorlati foglalkozás következett Hegyi Füstös Ilona (SZNM) és Csesznák Éva vezetésével. A jándi ref. Templomban közös énektanulással induló program során a lányok és fiúk külön csoportokban őszi ház körüli munkákat végeztek (istállótakarítás, gané hordás, termény-betakarítás, almaszedés), majd az elvégzett munkáról kölcsönösen beszámolt egymásnak a két csoport. Az elvégzett munka jutalma a helyszínen készült nagyon finom sült alma volt, amelyet szívet melengető erdélyi dalok tettek emlékezetessé az alkonyi hűvösségben. Az akadémisták A második képzési blokk első napján (október 28.) az akadémisták a St. Andrea Panzióban gyülekeztek, a HÉV-vel érkezőket az egyik mikrobusz a HÉV végállomásról szállította a panzió érintésével a Skanzenbe, ahol az igazgatósági épület konferenciatermében kezdődött meg a program.szablyár Péter köszöntő szavai és technikai tájékoztatója után Káldy Mária (igazgató, MOK) Az enteriőrtől a közösségig című előadása a közönségfogadás szakmai fogásait foglalta össze számos példával illusztrálva. Szablyár Péter (ügyv. Szinlő Kft.) a jósvafői tájház példáján egy esettanulmányt mutatott be az alkalmazható kommunikációs eszközökről és a kapcsolatépítés lehetőségeiről. Berecz Lászlóné (elnök, Matyó Népművészeti Egyesület, Mezőkövesd) a tájházakban alkalmazható PR és marketing eszközöket szedte csokorba, gyakorlati példákkal. Az ebédet követően Csesznák Éva (SZNM) a múzeumpedagógia tájházi vonatkozásainak elméleti-, majd azt követően Horváth Attiláné (Fertőszéplaki Tájházak) ugyanennek gyakorlati kérdéseit mutatta be. Énektanulás a jándi templomban A St. Andrea Panzióban elfogyasztott közös vacsora után folytatódott a Bemutatom a tájházam sorozat, ahol a hallgatók az általuk képviselt tájházak sajátosságait tárták elénk. Csütörtök (okt. 29.) reggel a Skanzen látványtárában folytatódott a program. Dr. Kemecsi Lajos (tud. ig. SZNM) a múzeumi nyilvántartás alapjait, majd Dr. Bereczki Ibolya (főigh. SZNM) a tájházak kiállításainak megújítását, végül Vass Erika (néprajzkutató SZNM) a tájházakban lévő műtárgyak gyűjtését, revízióját, állapotfelmérését, és elhelyezését mutatta be a gyakorlatban, mindezt az ország legnagyobb néprajzi látványtárában. A szünetet követően Gombás Ágnes (ov. SZNM) a műtárgyak karbantartásának és állagvédelmének elméleti és gyakorlati kérdéseit, Hugyecsek Balázs az alkalmazható anyagokat és technikákat mutatta be. Az ebédet követően a résztvevők két csoportra oszlottak. Az egyik csoport Szonda István és Fodor Andrea vezetésével a MONARI adatbázis kezelő programmal, az adatbevitel gyakorlati kérdéseivel és tényleges elvégzésével ismerkedett. A másik csoport 3 alcsoportra osztva Gombás Ágnes és Hugyecsek Balázs vezetésével a restaurátor műhelyekben (fémrestaurálás, papír- és textil alapanyagú tárgyak restaurálása) gyakorlati foglalkozáson vett részt. A panzióba visszatérve rövid pihenő következett (a meglehetősen kimerítő nap után), majd az egész

8 csoport lesétált a Bormúzeum Vendéglőbe, ahol egy kellemes vacsora következett. Pénteken (okt. 30.) ismét az elmúlt alkalommal megismert helyszínen, a Mádi Pinceborozóban folytatódott a program. Szablyár Péter a forráskeresés és pályázatírás gyakorlati kérdéseit ismertette, majd Dr. Bereczki Ibolya Tusán Róbert a pályázatok lebonyolításának, elszámolásának és az elért eredmények fenntarthatóságának rejtelmeibe vezette be a hallgatókat. Az előadásokat konzultáció követte, majd a közös ebédet követően rövid látogatást tett a csoport a tájegység főtere alatti pincerendszerben. A TÁJHÁZI AKADÉMIA 2009 RÉSZTVEVŐI Ádók István Csanádpalota Bakóné Poór Gabriella Hosszúhetény Berger Józsefné Császártöltés Budai Kinga Szentlászló Czeglédy Ákos Palóznak Czigler Istvánné Szederkény Arató Erzsébet Vésztő Dombi Alajosné Felpéc Grenács Józsefné Terény Berecz Lászlóné előadását tartja A képzési program zárása Dr. Bereczki Ibolya rövid értékelésével és a részvételt igazoló okmány átadásával zárult. A hallgatók képviseletében Czeglédi Ákos (Palóznaki tájház) mondott köszönetet a részvételi lehetőségért, rendkívül hasznosnak ítélve a megszerzett ismereteket. Szablyár Péter a november 15-ig leadandó záró-dolgozat tartalmi- és formai követelményeiről tájékoztatta a hallgatókat. Ezt követően a résztvevőknek lehetőség nyílt a Skanzen tájegységeinek felkeresésére, amelyhez a kitűnő, napsütéses időjárás kiváló alkalmat kínált. (SZP) Gyuricza Anita Horváth Attiláné Rajnai Virag Kemenár Katalin Kispálné Lucza Ilona Kovács Edina X Kovács Ildikó Laskainé Bíró Anna Mittag Mónika Nagy Mihályné Nagy Tibor Novák Lászlóné Riglerné Stang Erika Simor Eszter Spanics Ágnes Szablyár Péter Szabó Károly Tóthné Kis Ildikó Varga Sándor János Vass József Kóka Fertőszéplak Vörs (BFNP) Sarród Kiskőrös Gyömrő Mindszent Szeged Gyula Budakeszi Csökmő Szada Bátaszék Siklós Somogyszob Jósvafő Biharkeresztes Gyöngyöstarján Gyömrő Szeged Verbőczi Gyuláné Vendéghallgatók: Ócsa Jasszmann Gabriella (Budaörsi tájház Német nemzetiségi tájházak központja), Bodó László Béla (Monorierdő), A Duba család képviselője.

9 A KAPTÁRKİ TERMÉSZETVÉDELMI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET ISMERTETÉSE AZ EGRI KİBE VÁJT PINCÉKRİL ÉS KAPTÁRKÖVEKRİL Egri pincék A Bükkalja kulturális és gazdasági központja kétségkívül Eger. A város építészeti remekeiről számtalan mű született már, ezért most csak a sokszor méltatlanul mellőzött pincéiről ejtenénk röviden néhány szót. Csak röviden, mivel a város alatt futó több mint száz km-es pincerendszer bemutatása bőven túlterjedne a cikk keretein. Eger és a szőlő kapcsolata több mint 20 millió éves múltra tekint vissza: az alsó oligocén korszakban már bizonyíthatóan élt itt a Vitis hungarica, amely levelének lenyomata a város keleti határában emelkedő Kis-Eged hegy oldalából került elő. Persze ennek a hajdani szőlőfajtának nem sok köze van a ma itt termesztett szőlőkhöz, hiszen az egri bor eredete az Árpád-korra nyúlhat vissza. A Szent István által itt megalapított püspöki székhely egyházi liturgiáihoz szükséges bort valószínűleg már helyben termelhették meg a keletről magukkal hozott szőlőtermesztési ismeretekre alapozva honalapító eleink. Ebbe az ősi szőlőkultúrába hoztak új, nyugateurópai elemeket a XII. században behívott németalföldi-vallon telepesek, majd a XVI. század derekán dél-európai elemekkel gazdagodott Eger szőlőkultúrája. A török elől a balkánról menekülő görög és szerb rácok és eredetileg is borkereskedelemmel foglalkozó cincárok telepedtek meg a városban, meghonosítva a vörös bort adó szőlőfajtákat többek közt a kadarkát is. A Kárpát-medence éghajlatán bár az kedvez a szőlő termesztésének - a bor minőségi érleléséhez speciális feltételek szükségesek. Ezeket a feltételeket testesíti meg a kőbe vájt borospince, melyet magyar sajátosságnak kell tekinteni, azon belül is legkorábban Észak-Magyarország pincéiről emlékeznek meg a középkori források. A pince mindig állandó, az évi középhőmérsékletnek megfelelő hőfokot biztosít ez Egerben 12Cº - amelyen egyenletesen érhet a bor. Hogy mikor vájhatták az első pincéket? Nem tudjuk pontosan, de a XV. században az egri káptalan birtokkönyve már említést tesz a Király-szék alatti üregekről. Ezek lehettek Eger legkorábbi pincéi, melyeket a mai Tetemvár utca mésztufa-padja az ún. darázskő alá, a kavicsos üledékbe mélyítettek. Ezek az üregek még egyszerűek, szabálytalan belső terük követi a sziklapad hajlatait. Komolyabb pincehelységek az 1500-as évek elején készülnek, és ezek képezik a vár kazamatáinak alapját. Ezekben már bort tároltak. Pinceházak a Szalán A XVI. században a török fenyegetettség újabb lendületet adott a pincekészítésnek: ekkor készülhettek az Almagyar utca tágas pincéi, de ezekben az időkben vájhatták a felnémeti templomdomb pincerendszerét is, melyet Eger eleste (1596) után magyar hajdú szabadcsapatok foglaltak el, és innen zaklatták folyamatosan a várból kimerészkedő törököket. Régi présház a Farkas-völgyben

10 Ezt megelégelve a pasa betömette a pincéket, amelyeket csak a török kiűzése után 1706-ban bontottak ki újra, és többségük azóta is használatban van. De itt még az 1906-ban megépülő Eger-Putnok vasútvonal tereprendezésekor is találtak befalazott pincéket, sőt napjainkban is kerülnek elő újabb és újabb pincék. A Sánc úton a felnémeti templomdombon ben megvalósult szennyvíz-beruházás során több helyen is beszakadt a talaj, és újabb pincéket kellett betömedékelni. Érdekes, hogy az ugyanitt található Bükki Nemzeti Park Igazgatóság a hajdani volt plébániaház udvarán 2007-ben felszakadó talaj alól újabb, a korábbi felmérések során eddig nem ismert pincék kerültek elő. Szintén ugyanitt található egy érdekes pince, ahol a pincejárat a kút falából nyílik. Egyébként Egerben újabb és újabb, eddig ismeretlen pincejáratok felszakadása szinte mindennapos esemény. Sajnos nagyobb részük tekintettel a pincék rossz statikai állapotára mindenféle dokumentáció nélkül azonnal betömedékelésre kerül. Korai keletkezésűek a Kisvölgy utca, a Szala, és a Nagykőporos présház nélküli torokpincéi is. A Nagyés Kiskőporos nevét a hajdanán az edények tisztításához használt kőporról kapta, melyet itt bányásztak. Az XIX. század második felében, a jobbágyfelszabadítás után újabb lendületet kap a pinceépítés, ekkor készülhettek a Nagy-és Kiskőporos, a Szala, Tihamér, a Koszorú utca illetve a Farkas-völgy présházas pincesorai. Itt először a pincék elé a kőbe vájták a présházat, majd a későbbiekben ezt továbbfejlesztve építették a nyeregtetős, vasrácsos ablakú, hangulatos présházsorokat. A présház szolgált a szőlőfeldolgozás helyszínéül, a pincében csak a bort érlelték. Ma a Nagykőporoson és a Szalai pincesorokon találhatóak Eger legnevesebb pincészeteinek jelentős része. A szalai pincék kibővítésével, illetve összekapcsolásával 1945 után a borvidék legnagyobb pincegazdaságát hozták létre, amely régebben az állami borgazdaságnak, az Egervinnek adott helyet. A XVI-XIX. században épült ki Eger leghíresebb pincesora is, a szépasszony-völgyi Öreg-sor, amelyhez a 1900-as években újabb pincecsoportokat vájtak. A Szépasszony-völgy nevét a magyar ősvallás egyik istenasszonya után kaphatta, valószínűleg pogány kultuszhely lehetett a terület. Ma a város tavasztól őszig nyitva tartó mulató területe ez, vonzó turisztikai attrakció. És ha már a mulatozásnál tartunk, meg kell említenünk, hogy a pince nem csak munka, hanem a szórakozás helyszíne is volt, amely azonban kötelező illemszabályok mentén zajlott. A bandázás alkalmával amely során nem lehetett leülni - összejöttek a pinceszomszédok, megbeszélték a pincesort érintő problémákat, bor árát, de ilyen alkalmakkor került szó a képviselőjük, a fertálymesterek megválasztásáról is. Régen Egerben a konyha az asszony felségterülete volt, a pince pedig a férfié: ide asszony csak kivételes esetben tehette be a lábát (pl. az itt tárolt zöldség vagy alma válogatásakor). A pincézés hagyományait az 50-es 60-as években Bakó Ferenc (majd azóta többen is) részletesen feldolgozta, az ehhez fűződő szokásokkal könyveket lehetne megtölteni. Nem csoda, hiszen az egri szőlősgazdák életük nagy részét és főleg az ősztől tavaszig tartó, mezőgazdasági munkáktól mentes időszakot pincéjükben töltötték. A szépasszony-völgyi pincék emellett számos érdekességet is tartogatnak. Mesélik, hogy a I.24-es számú pince a török idők előtt készült, és mikor a várkapitány protestánssá lett, megtiltotta a katolikusoknak a templomok használatát. Így a kevés megmaradt katolikus hívő ebben a pincében gyűlt össze, és tartotta meg a misét. Erről tanúskodnak a szikla falába faragott bibliai jelenetek és egy oltárnak szolgáló kőasztal. De érdekes faragványokat láthatunk a 15. és a 9. számú pince falán is. Szépasszony-völgy, Öreg sor

11 Az 1700-as években a török kiűzése után kezdett el kiépülni az egri érseki pincerendszer. Az Egerbe visszatérő Fenessy György püspök úgy döntött, hogy a püspökség székhelyét áthelyezi a várból a belvárosba. Ezért a városban két telket vásárolt, amelyre megkezdődtek az építési munkálatok, méghozzá a hegy gyomrából kitermelt riolittufából. A kitermelt kő után hatalmas labirintusrendszer keletkezett, amely több mint 3 km hosszan nyúlt el a föld alatt a Hatvani kaputól egészen a város északi határáig, a Rác kapuig. Szükség is volt erre a hatalmas pincerendszerre, hiszen a püspökség fennhatósága alá tartozott az észak-magyarországi borvidék egészen Gyöngyöstől Munkácsig, ahonnan hatalmas mennyiségű bortized került ki minden évben. Ezt a bormennyiséget raktározták a pincerendszerben, amelyet egészen az 1947-es államosításig használtak. Ezután elhanyagolódó pincerendszer állaga lassan leromlott, amelyet a 70-es években egy rosszul átgondolt felújítással próbáltak helyrehozni. Ennek következtében a pince leglátványosabb részén az oszlopos teremben, mind a 7x7 pinceág bokáig érő vízben áll, ahol csak lefektetett pallókon sétálhatnak a látogatók. Ma a pincerendszer Város a város alatt néven turisztikai attrakció, mely bekerült az ország 7 csodája közé. Méltán. A XVIII. században keletkezhetett a Kacsa part legnagyobb pincéje is (Bródy Sándor u. 4. sz.), melynek érdekessége, hogy az elejére egy kandallót, a főágba pedig egy kutat építettek. Valószínűleg újabb keletűek a város déli határában található bújók: a jobbágyfelszabadítás után magánkézbe kerülő szalagtelkeken, illetve az egri polgárok lassan felaprózódó parcelláin a szőlőműveléshez és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó gazdasági épületek funkcióit szolgálták, illetve rossz idő esetén a gazda meghúzódhatott benne. A parcellák művelését az 1970-es évek elején kezdték felhagyni, de sok sziklahelységben még ma is fellelhetjük a hajdani életmód emlékeit: kemencék, cserépkályhák, tűzhelyek, sziklába faragott ágyak és polcok nyomait fedezhetjük fel, de több helyen még a konyhai edények is itt rozsdásodnak. A legtöbb sziklabújó a Nyerges, a Mész-hegy és a Pajdosdűlőben található. Ma ez a terület helyi védettséget élvez. Mész-hegy bújó Kaptárkövek Eger határában Ha már a város déli területén bolyongunk, nem szabad kihagynunk a kaptárköveket sem. Itt találhatóak a Bükkalja talán egyik legimpozánsabb kaptárkövei, amelyek közül kétségkívül a legszebb sziklacsoport a Nyerges-hegy nyugati oldalán emelkedik. A sziklavonulatról a kaptárkövek első nagy kutatója, Bartalos Gyula is megemlékezik jó száz évvel ezelőtt. A sziklaképződmény egy, a hegygerincből kinyúló lapos platóból, illetve egy különálló, a sziklaplatóhoz nyereg alakú gerinccel kapcsolódó különálló sziklatoronyból áll. A platón érdekes, tálszerűen kiképzett mélyedéseket találhatunk, melyek egyesek véleménye szerint pogány áldozati oltárként szolgálhattak. Sőt, többek szerint a sziklanyereg is emberi kéz munkája. De a szikla nemcsak különleges formájával, hanem a falába faragott fülkék méretével és alakjával is kitűnik a többi kaptárkő közül. Több, épen maradt fülke különösen sekély mélységű, illetve némelyeknek a hátlapja erősen kihajlik. Mivel a méhek a viaszfüggönyt fentről lefelé építik, így ezek a fülkék semmiképpen sem szolgálhattak méhészeti célokat. A sziklavonulaton összesen 24 fülke, illetve fülkenyom található, néhányuk már erősen megkopott állapotban.

12 Másik érdekesség a főkúp sziklatornyába faragott, fél méter magas emberi alakot formáló sziklavéset, melynek rendeltetését és keletkezési korát teljes homály fedi. A Nyerges-hegy keleti oldalán a Mész-hegy sziklakúpjaival szemközt is emelkedik egy sziklakúp, melynek falába összesen 7 fülkét, magába a kúpba pedig egy sziklahelységet faragtak. A Nyerges-hegytől délnyugatra fekszik a Pajdos vagy Pajodos sziklapadja, melyen 9 megkopott fülke ismerhető fel. ahol még tisztán felismerhetjük a tüzelőberendezést, a sziklafalba faragott alvópadkát és a tárolóhelységeket is. Ha figyelmesen járjuk a környező, sűrűn burjánzó fiatal akácerdőket, még felfedezhetjük a hajdani kulturtáj túlélőit: öreg naspolya, dió és almafákat, és az elvadult szőlők indáit. A Nyegres sziklatornya A sziklapad nem is alakja, hanem inkább neve miatt érdemel említést: a pajod a palóc népi hitvilág hiedelemlénye, mely Nap- illetve Hold-fogyatkozáskor felfalja az égitesteket. A Nyergestől keletre emelkedik a Mész-hegy, amelynek déli lejtőjén három fülkés sziklakúp található két csoportban. A déli kettős sziklakúp összesen 4 db fülke található, ez elsősorban különleges nagyméretű fülkéjével tűnik ki. Az északi sziklacsoport kúpegyüttesén összesen 14 fülkét számolhatunk össze. Érdekes az egyik kúp tetejébe faragott párkánnyal övezett mélyedés, illetve a sziklakúpba faragott sziklahelység, bújó. Emellett a sziklacsoport mellett található még egy szikla, mely 4 db fülkét rejt. Mindenképp érdemes a benéznünk a két sziklacsoport között megbújó sziklahelységbe is, A Via ad Szomolya mélyútja A Mész-hegytől észak-keletre emelkedik a Cakó-tető, amely az egyik legnehezebben megközelíthető sziklacsoport, ellenben négy, fiatal akácossal övezett sziklavonulatán összesen 36 fülkét tartogat az elszánt érdeklődőknek. A fülkék érdekessége nagy méretük mellet, hogy hátlapjuk általában szélesebb, mint a fülkék nyílása. Több fülke csúcsíves, gótikus kiképzésű. Itt található a környék egyik legszebb sziklacsoportja, a kappadókiai tufatornyokat idéző hármas sziklatorony. A Cakó-tető közelében feküdt a középkorban elpusztult település, Szőllőske is. A kultúrtörténeti értékek számbavételekor nem hagyhatjuk ki a történelmi kereskedelmi utakat sem. Itt, a Mész-hegy déli lábán futott a Via ad Szomolya, az Egerből Szomolyára vezető történelmi út, amelyen jelenleg a Kő-út jelzése is fut. Az út nyomvonalán az évszázadok alatt a szekerek kerekei a talajt és az alapkőzetet feltörték, így azt természet erői elsősorban a csapadék szabadon pusztíthattak. Így alakulhatott ki évszázadok alatt a Via ad Szomolya szurdokszerű riolittufa-mélyútja.

13 LEVELEZİ LISTA MŐEMLÉKBARÁTOKNAK Egresi János április 18-án, a Műemléki Világnapon létrehozott egy elektronikus levelezőlista-címet a segítségével, azok számára, akik hazánk műemléki, épített és kulturális öröksége fennmaradásán, állapotának javításán, és minél szélesebb körű megismerhetőségén szeretnének együttműködni. A műemlék-felújítás, műemlék-gondozás, az elméleti, s gyakorlati műemlékvédelem érdekli a társadalom széles rétegeit. Bizonyítja azt az a számtalan egyesület, alapítvány, társadalmi kö-zösség, akik kisebb-nagyobb hatékonysággal igyekez-nek segíteni, gondozni, sőt felújítani műemlékeket. Alapítójának szándéka szerint ez a levelező lista képes arra, hogy a társadalom eddig egymás tudta nélkül, külön-külön tevékenykedő szervezeteit egy-másnak bemutatva, törekvéseiket, munkájukat összehangolja. Segítségével az egyes szervezetek kap-csolatba lépve egymással, megoszthatják tapasz-talataikat, sikereiket, nehézségeiket, s képesek, akárha csak tanáccsal, de ha kell, tettekkel is, egymást támogatni, segíteni. A levelező lista így egy hálózatot hoz létre az elszigetelődött műemlékbarát, hagyo-mányszerető, patrióta és lokálpatrióta egyének és szervezetek között. Az elektronikus levelezőlista előnye, hogy működése, és működtetése nem igényel személyes jelenlétet, költséges odautazást, vagy telefonálást, az országban bárhol élő emberek, szervezetek virtuálisan találkozhatnak s megbe-szélhetik a problémáikat. A levelező lista tevé-kenységét egy ingyenesen fenntartható honlapok portálján, a létrehozott fogja össze, s lehetőséget nyújt a hírek továbbítására. A lista jelenleg már közel 60 tagot számlál, s folyamatosan nő. A résztvevők és az általuk képviselt cégek jegyzéke a ( Partnerek ) a lon tekinthetők meg. A levelezők körében van műemléki felügyelő (aki segíthet a műemlékvédelmi, engedélyezési, jogi ügyekben), vannak restaurátorok, vannak kivitelezők (felújításban segíthetnek), vannak tervezők, van turisztikai szakember, marketinges, jogász, közgazdász stb., de műemlék-tulajdonos is akad már szép számmal. Jelentkezés módja: Írni a jelentkezési szándékról egy t Egresi Jánosnak a pár sorban bemutatkozni, és jelezni, melyik listára kíván feliratkozni, mert két lista van, egy általános tájékoztató jellegű HÍRLEVÉL, és egy bensőségesebb, aktívabb, pezsgőbb FÓRUM. Forrás: Örökségvédelem c. lap, A Lista tagjai A NEMZETI EMLÉKHELY ÉS KEGYELETI BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A temetőkről és a temetkezésről szóló évi XLIII. törvény 15. (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Sírkerthez tartozó temetőket, hősi temetőket, hősi temetési helyeket, temetkezési emlékhelyeket, kegyeleti emlékhelyeket és temetési helyeket a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság határozza meg. E felhatalmazás, illetve a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szervezetéről és feladatairól szóló 146/1999. (X.1.) Kormányrendelet 3. a) pontjában biztosított döntési jog alapján: 1. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság február 19-én tartott soros ülésén az alábbi határozatot hozta: 11/2009. számú határozatával A

14 kategóriában a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította Borsod-Abaúj-Zemplén megye temetőiből az alábbi sírhelyeket: Parcella/Tábla Sor Sír Név Tevékenység Abaújszántó, Városi köztemető jobb oldali 1426 Jászay Pál történész, az MTA tagja Alsózsolca, Városi köztemető Vay-kripta 1. terem B 21 Vay Miklós, báró szobrász Vay-kripta 1. terem F 23 Vay Miklós, báró politikus, főispán, hétszemélynök, koronaőr, református főgondnok, a Főrendiház elnöke, az MTA tagja Vay-kripta 2. terem J 26 Vay Miklós, báró tábornok, hadmérnök, optikus, műszertervező, mezőgazdász Dédestapolcsány, Köztemető I. Lajos Árpád néprajzkutató, muzeológus Encs-Abaújdevecser, Református temető Csoma József történész, régész, az MTA tagja Hidasnémeti, Római katolikus temető 17/1 Ferdinandy Geyza 18/1 Ferdinandy Gyula jogász, jogtörténész, államtitkár, az MTA tagja jogász, politikus, igazságügyi, illetve belügyminiszter Kázsmárk- Alsókázsmárk, Köztemető Régi temetőrész Péchy Tamás politikus, közmunka- és közlekedésügyi miniszter, képviselőházi elnök, 1848-as százados, evangélikus főgondnok Mád, Református temető Cornides Lajos 1848-as őrnagy; erdőmérnök, szőlész, borász Pándy Sámuel 1848-as alezredes Mezőcsát, Református temető I Mészáros Kálmán orvos, utazó, vadász, író IV Kováts Mihály orvos, kémikus, mineralógus, nyelvész, az MTA tagja Mezőkövesd, Köztemető Herkely Károly néprajzkutató, muzeológus

15 Miskolc, Avasi református temető I/B 14a/1 214a Marjalaki Kiss történész, régész Lajos I/B 18/4 269 Regéczy Nagy állatorvos, fiziológus Imre I/C 1/1-1/ Petró Sándor orvos, műgyűjtő II/A 1/1 1 Apostol Pál református püspök, teológiai tanár II/A ¼ 4 Zsarnay Lajos református püspök, főiskolai tanár, teológus, az MTA tagja III/B 18/ Berecz Károly író, publicista III/D 42/1 690 Latabá r- kripta templo m mellett templo m mellett Latabár Endre Palóczy László színész, rendező, színigazgató politikus, alispán Szemere Bertalan jogász, politikus, belügyminiszter, miniszterelnök, az MTA tagja Miskolc, Mindszenti római katolikus temető Gyulay Zoltán bányamérnök, egyetemi tanár, dékán, bányászattörténész, múzeumigazgató 2 2 1/2 Benke József színész, író Bal oldali kriptasor Szántay Szémán István görög katolikus pap, püspöki helynök, író, irodalomtörténész Miskolc, Mindszenti evangélikus temető Fő út B 17B Csengey Gusztáv író, költő, evangélikus lelkész, teológiai tanár és rektor Kriptasor 19 Zelenka Pál evangélikus püspök, író Miskolc, Deszka-temető V/3 1/9 Mokry-Mészáros festő, grafikus Dezső V/3 13/5 Diószeghy Dániel kohómérnök, egyetemi tanár V/4 1/b Tüdős István református püspök, főiskolai tanár V/4 felső sor 6a Révész Kálmán református püspök, egyháztörténész, főiskolai tanár V/7 12/2 Budai József botanikus, kertész X 19/3 Gálffy Ignác felsőkereskedelmi iskolai igazgató, régész, író Miskolc, Szent Anna temető

16 4 7 7 Déryné színész, operaénekes, író Széppataki Róza Saád Andor orvos, antropológus, régész, muzeológus Miskolc, Bábonyibérci temető Bodgál Ferenc néprajzkutató, muzeológus Miskolc, Felsőhámori temető /16 Herman Ottó zoológus, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus Vásárhelyi István zoológus, muzeológus Miskolc, Szentpéteri kapui temető Dísz II 1 11 Szalay Lajos grafikus Lenkey Zoltán grafikus Miskolc, Minorita templom Fáy István, gróf Kelemen Didák zongoraművész, zeneszerző, író minorita szerzetes, tartományfőnök, író Monok, Római katolikus templom Putnok, Városi temető Széchényi György, gróf Széchényi gróf Pál, politikus, főispán zászlós, posztumusz főhadnagy, hősi halott Serényi -kripta Sajókaza, Köztemető Serényi Béla, gróf politikus, földművelésügyi, illetve kereskedelemügyi miniszter Radvánszky Béla, történész, művelődés- és irodalomtörténész, báró politikus, főispán, koronaőr, az MTA tagja Sajószentpéter, Református ótemető 3 22 Lévay József költő, alispán, az MTA tagja Sárospatak, Református temető balról Mátyás Ernő református lelkész, teológus, főiskolai tanár balról Cs. Szabó László író, műkritikus, főiskolai tanár Erdélyi János filozófus, esztéta, főiskolai tanár, író, költő, színigazgató, az MTA tagja 3 Harsán Harsányi István református lelkész, irodalom- és yisírkert egyháztörténész, teológus, főiskolai tanár, dékán Somosi János református lelkész, teológus, főiskolai tanár, az MTA tagja balról Szeremlei Gábor református lelkész, filozófus, teológus, jogász, főiskolai tanár

17 3 5 6 balról Vass Imre mérnök, barlangász 5 1 utolsó sír Várkonyi Hildebrand pszichológus, filozófus, pedagógus, egyetemi tanár, dékán Dezső 6 1 Emődy Dániel jogász, főiskolai tanár 6 4 D. Nagy Barnabás 8 Zsoldos Benő klasszika-filológus, levéltáros 12 1 Finkey -sírkert Finkey Ferenc jogász, egyetemi tanár, rektor, kúriai tanácselnök, koronaügyész, az MTA tagja 12 Katona Hegedűs László református lelkész, pedagógus, az MTA tagja -kripta Sátoraljaújhely, Köztemető Nemes Lampérth festő, grafikus József Fejes István református püspök, író, költő Sátoraljaújhely, Piarista templom altemplom Sátoraljaújhely- Széphalom, Kazinczysírkert Szerencs, Vártemplom Katona Mihály Dénes Kazinczy Ferenc Rákóczi Zsigmond, báró piarista szerzetes, pedagógus, mezőgazdász író, költő, irodalomszervező, nyelvújító, az MTA tagja hadvezér, Erdély kormányzója majd fejedelme Tállya, Református temető 1 1 Szabó Gyula szőlész, borász, gyógyszerész kripta Tállya, Római katolikus temető 1 6 Lavotta János zeneszerző, hegedűművész Tarcal, Farkas-temető Telepy György festő, díszlettervező, színész, író Tiszatarján, Református temető II Édes Gergely református lelkész, költő, író Dr. Boross Péter s. k. a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (Megjelent a Hivatalos Értesítő 2009/48. ( ) számában. A Szerk.)

18 MEGÉPÜLHET A SZALMATÜZELÉSŐ ERİMŐ SZERENCSEN? A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság jogszabálysértés hiányában jogerősen elutasította a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának a szerencsi szalmatüzelésű erőmű engedélyezési eljárásával kapcsolatos kifogásait. A bíróság mostani döntése szerint jogszerűen adta ki az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Szerencsre tervezett szalmatüzelésű hőerőmű építéséhez szükséges engedélyt. A BHD Hőerőmű Zrt. Szerencs határában egy 50 megawatt teljesítményű szalmatüzelésű hőerőmű építését tervezi, és bár a projekt megvalósítása ellen környezetvédők, borászok és civil szervezetek egyaránt tiltakoztak, a szükséges engedélyeket a beruházó megkapta. Fülöp Sándor ombudsman újságíróknak elmondta: a bírósági ítéletet tudomásul veszi, és a szerencsi erőmű ügyében nem tervez további lépéseket. Hujber Ottó, a beruházó cég vezetője pedig azt közölte, hogy az építkezés előkészületei tartanak. Rónavölgyi Endréné (MSZP) Szerencs polgármestere korábban érthetetlennek tartotta, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja olyan súlyos jogsértéseket talált a város határában megépítendő szalmatüzelésű erőműnél, amely miatt új engedélyeztetési eljárásra volna szükség. A Tokaj-Hegyaljai Borvidék kapujának nevezett Szerencsen csaknem fél évtizede akar szalmatüzelésű erőművet építeni a Hujber Ottó nevével fémjelzett vállalkozás. Bár a kivitelezés jogerős engedély birtokában megkezdődött, ugyanakkor sokan - politikusok, környezetvédők - ezt helytelenítették, a történelmi borvidék védelmére hivatkozva. Az erőművi építkezés helyszínén a tereprendezés csaknem két évvel ezelőtt megkezdődött, ám a jogi procedúra miatt azóta jószerivel alig történt érdemi munka. (Forrás: greenfo / mti) İSZTİL NEM LEHET SÓZNI A KÖZTEREKET Szeptember elsejétől nem lehet konyha- sóval csúszásmentesíteni a köztereket: a környezet védelme érdekében a parkok, a játszóterek és a járdaszakaszok csúszásmentesítését szabályozza a kormány. A konyhasó nagy mennyiségű és tartós használata károsítja a növényzetet, a talajt, a vizeket és az épített környezetet, ezért ehelyett olyan alternatív környezet- barát megoldásokat kell alkalmazni, mint például a homok, a hamu, a faforgács, a kőzúzalék vagy a murva. A kormány- rendelet ugyanakkor nem mondja ki a sóhasználat teljes tilalmát, hiszen előfordulhat, hogy ónos eső után a járdákra fagyott jeget olvasztani kell, erre pedig a só alkalmas. Már most, 1-jétől életbe lépett ugyanakkor az a rendelet, amely tartalmazza a fás szárú növények védelmi szabályainak megsértése esetén kiszabható pénzbírság összegét, ami akár százezer forint is lehet. (Forrás: Zöld Holnap, fotó: Duna TV. Azzal a kiegészítéssel adjuk közre a hírt, hogy a mértéktelen sózás nem csak településeink köztereinek, közparkjainak olykor igen értékes növényzetét teszi tönkre. Az általunk kiszórt, hihetetlen mennyiségű só már eddig is alig felmérhető károkat okozott védett épületeink, köztéri szobraink lábazatában, falaiban. Bízzunk benne, hogy már a közeljövőben, radikálisan lecsökken a kikerülő só mennyisége...a Szerk.)

19 MEGVÁLTOZOTT A KÖH ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI IRODÁJÁNAK HONLAPCÍME Tájékoztatjuk Tisztelt Olvasóinkat, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-magyarországi Irodájának weboldala a következő címen elérhető: AKTUÁLIS RENDEZVÉNYEK, KONFERENCIÁK XVII. BÉKÉSI NÉPI ÉPÍTÉSZETI TANÁCSKOZÁS Békés, szeptember 30 október 2. A 2009-ben megrendezett XVI. Békési Népi Építészeti Tanácskozás sikere még a kételkedőket is meggyőzte, hogy szükség van erre a fórumra. A részvevők már a helyszínen, és a népi építészeti emlékek iránt érdeklődők, elkötelezettek azóta is, szorgalmazzák a tanácskozás-sorozat folytatását. Az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága Népi Építészeti Szakbizottsága a beérkezett javaslatokkal összhangban úgy döntött, hogy megrendezi a XVII. tanácskozást 2010-ben. Az időpontot az indokolja, hogy így helyreáll a korábbi rend, mikor a páratlan években az Országos Műemléki Konferencia, a párosokban pedig a Békési Népi Építészeti tanácskozás kerül megrendezésre. Tehát továbbra is kétévenként tervezzük a békési összejövetelt, 2010 után 2012-ben, 14-ben, 16-ban reméljük. A tanácskozás témáinak meghatározásakor abból indultunk ki, hogy a magyar népi műemlékek védelmében kitüntetett szerepe és jelentősége van a településszintű védelemnek. Felismerve, hogy a műemlékek környezetének gyökeres megváltozása éppen a népi építészeti objektumok esetében nagymértékben csökkenti a védett épület értékét, született meg a településszintű védelem gondolata. Ma a védelemnek ez a formája széles skálát ölel fel, van ahol a település a Világörökség része, máshol központi műemléki védelem alatt áll, de nem ritka, hogy helyi rendelettel biztosítják az értékmegőrzést és fenntartást. Eredmények és problémák, vagy az ezekre figyelmeztető jelek egyaránt jellemzik a műemlékvédelemnek ezt a formáját. A megóvás, fenntartás ebben a léptékben mindenképpen az adott közösségek, a társadalom közreműködését igénylik, a pozitív de előfordul, hogy negatív viszonyulásokat. Az örvendetes új kezdemények mellett a több évtizedes programoknál nem ritkák az elfáradás jelei. Ez az a kérdéskör, melyet a XVII. Békési Népi Építészeti Tanácskozás meg kíván vitatni. Tekintettel arra, hogy a fizikai értékvédelem mellett a szellemi, társadalmi vonatkozásokkal is foglalkozni kívánunk, lehetőleg előadás/előadó párosokat kérünk fel, várjuk jelentkezésüket egy-egy település bemutatására. Mintegy kedvcsinálóul állítottuk össze azt a javaslatot, mely természetesen nem végleges, inkább csak az elképzeléseinket tükrözi: Hollókő - a Világörökség része, a falu folyamatos műemléki védelme - a védelem és a cím hatása a falu idegenforgalmára, társadalmára Szalafő - a műemléki védelem eredményei - múzeum vagy falu a Pityerszer tanulságai Tihany - a védett településrész hagyományos és új épületei - az idegenforgalom és a kommercializálódás

20 Csongrád - a Belváros népi építészeti értékeinek védelme - a településszintű védelem és a helyi közösség Torockó - a védelem évtizedének eredményei - a torockóiak és a védelem Szerencsés lenne más, szomszédos országok tapasztalatait is megismerni. Várjuk természetesen a további jelentkezőket és a további témákat. Megfelelő számú előadó jelentkezése esetén egy szorosan kapcsolódó kérdést is meg lehetne vitatni jött-e létre az elmúlt fél-háromnegyed században valamilyen olyan népi építészet, melynek esetleg településszintű védelmével foglalkozni lehetne? Tehát a szervezők február 20-ig várják az előadókat, előadó-párosokat a nepiepiteszet@icomos.hu címen. Jelentkezni a témakör és a cím feltüntetése mellett egy rövid szinopszissal lehet. A tanácskozás harmadik napja ez alkalommal is tanulmányi kirándulás lenne. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társasággal (Nagyvárad) a határ túlsó oldalának népi műemlékeinek, műemlék-óvédelmének megisme-résére tervezzük a tanácskozást záró tanulmányutat. A Tanácskozás szervezőbizottsága JÓTÉKONYSÁGI BÁL A BALSORSÚ MŐEMLÉKEK JAVÁRA A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL MUNKATÁRSAINAK SZERVEZÉSÉBEN Időpont: február 6. (szombat) 18 óra Helyszín: Károlyi-Csekonics Rezidencia (1088 Budapest, Múzeum u. 17.) Korábbi sikeres hagyományokat felelevenítve, az előző évek báljainak sikerén felbuzdulva a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkatársai 2010-ben is megrendezik jótékonysági báljukat, amelynek teljes bevételét egy vagy több pusztuló épített értékünk helyreállítására, megmentésére fordítják ben a báli közönség adakozásából összegyűlt támogatást a szavazatok alapján a zoltáni Czirjék-kúria barokk kapuzatának megújítása nyerte, ugyanakkor a bál során és azt követően érkező felajánlásoknak köszönhetően feltárható a gidófalvi templom középkori díszítőfestéseinek egy része is. A bálra február 6-án, szombaton 18 órai kezdettel kerül sor a Károlyi-Csekonics Rezidencián (1088 Budapest, Múzeum u. 17.) A bál résztvevői a helyszínen szavazataikkal döntik el, hogy a műemléki szakemberek javaslatai alapján kiválasztott műemlékek vagy műemléki részletek közül melyik nyeri el a bevételből a támogatást. A szavazást segíti a pályázó helyszínek bemutatkozása is. Jegyek elővételben a KÖH-ben (1014 Budapest, Szentháromság tér 6. ügyfélszolgálat II. em vagy TKF titkárság III. em. 340.), illetve a helyszínen vásárolhatók forintos áron, amely tartalmazza a korlátlan étel és italfogyasztást. Négyszemélyes asztaljegy vásárlása ( Ft) saját asztalt biztosít a díszteremben. Felülfizetések és támogatások köszönettel fogadtatnak. Utóbbiakról a befogadó közhasznú alapítvány igazolást ad ki. További információ: Völgyesi Krisztina ; Bagdány Judit ; Kérjük, támogassa a balsorsú műemlékek megmentésének nemes ügyét! A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal dolgozói nevében: a Báli Szervezőbizottság. Forrás: KÖH Kulturális Örökségvédelmi Hivatal