S Z E G E D I GÁBOR DÉNES

Átírás

1 S Z E G E D I GÁBOR DÉNES MŰSZAKI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA P E D A G Ó G I A I P R O G R A M 2014.

2 1. Az iskola adatai Az iskola hivatalos és rövidített elnevezése Szegedi Gábor Dénes Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakiskola Tagintézménye: º Szegedi Műszaki Középiskola Csonka János Tagintézménye º Az iskola Szegedi Műszaki és Környezetvédelmi Középiskola és Szakképző Iskola Széchenyi István Tagintézménye (2012. július 31én megszűnt, jogutódja a Gábor Dénes Tagintézmény, a későbbi székhelyintézmény) Az intézmény rövid neve: Szegedi Műszaki Középiskola 2. Az iskola alapítója Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 6720 Szeged, Széchenyi tér Az intézmény január 1jével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba történő beolvadással az állam fenntartásába kerül Az intézmény jogutódja a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola fenntartója és működtetője: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (062027) (1055 Budapest, Nádor u. 32.) Az iskola Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatától január 1jét követően, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ ingyenes vagyonkezelésébe került át Az iskola jogállása A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv jogi személyiségű szervezeti egysége (azonosító:062027) Az iskola székhelye 6724 Szeged, Mars tér 14. Fax: 62/ Telefon: 62/ Honlap: tagiskoláé: iskola@mkszeged.hu Intézmény telephelyei º 6726 Szeged, Temesvári krt. 38. º 6726 Szeged, Közép fasor 27. (tanműhely) º 6724 Szeged, Mars tér 14. º 6753 SzegedTápé, Budai Nagy Antal utca 134. (tanműhely) A Szegedi Műszaki Középiskola jogelődjei º Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola (6726 Szeged, Temesvári krt. 38.) º Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola (6724 Szeged, Mars tér 14.) º Széchenyi István Gimnázium és Szakközépiskola (megszűnt) 2

3 1. 9. Az iskola igazgatója Lengyel Zoltán Tamás igazgató, intézményvezető Az intézmény 2 intézményegységből és 11 tanműhelyből áll: Gábor Dénes Székhelyintézmény, vezetője: Lengyel Zoltán Tamás igazgató, Csonka János Tagintézmény, vezetője: Csala Tibor tagintézményvezető Az intézményegységek rövid bemutatása Csonka János Tagintézmény Az iskola 1958 nyarán alakult meg. Megalapítását a Szeged Megyei Jogú Városi Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya határozta el. Életrehívását szükségessé egyben lehetővé tette a Ságvári Endre Gimnázium akkori igen magas tanulólétszáma illetve az, hogy 1958 tavaszán az Oktatási Minisztérium városunkban megszüntette a Szegedi József Attila Tanítóképzőt, melynek épületében helyezték el iskolánkat. A város negyedik gimnáziumként az 1958/59es tanévtől Újszegedi Általános Gimnázium néven kezdett el működni, 13 tanulócsoporttal, 29 nevelővel. Fennállása alatt többször történt profilváltás, melyet a névváltozások is tükröztek. º 1958/1959től Újszegedi Általános Gimnázium º 1960/1961től Rózsa Ferenc Gimnázium º 1969/1970től Rózsa Ferenc Gimnázium, Kereskedelmi és Villanyszerelő Szakközépiskola º 1971/1972től Rózsa Ferenc Szakközépiskola º 1973/1974től Rózsa Ferenc Erősáramú, Kereskedelmi, Közlekedésgépészeti és Közlekedési Szakközépiskola º 1981/1982től Rózsa Ferenc Autóforgalmi, Autószerelő, Autóvillamossági szerelő és Villanyszerelő Szakközépiskola º 1990/1991től Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola º 1991/1992től Csonka János Gimnázium és Szakközépiskola º 1993/1994től Csonka János Műszaki Szakközépiskola º 1999/2000től Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium º 2007/2008tól Csonka János Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola Az iskola 1991ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett "Emberi erőforrások fejlesztése" szakképzési programra, három szakmacsoportban (Közlekedés, Gépész és Elektrotechnikaelektronika), melyek a jelenlegi képzéseik alapját is jelentik. Folytatásként 2000ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése, Piacorientált szakképzés OKJ szakmai képzések reformjában Gábor Dénes Székhelyintézmény Az intézmény elődje, a szegedi Vasútforgalmi Technikum 1953 őszén kezdte meg működését. A fél évszázados fennállása alatt a névváltozások sorozatát profilváltások is követték. Az iskola névváltozásai: 3

4 º Vasútforgalmi Technikum º Bebrits Lajos Vasútforgalmi Technikum és Szakközépiskola º Bebrits Lajos Szakközépiskola º 1992től Gábor Dénes Gimnázium, Műszaki Szakközépiskola és Kollégium º 2007től Gábor Dénes Gimnázium és Műszaki Szakközépiskola A folyamatosan változó szakmai igények a képzés profiljának többszöri kibővítését, illetve megváltozását tették szükségessé. º Vasútforgalmi Technikum º Vasútgépészeti Technikum º Vasútforgalmi Szakközépiskola º Vasúti Híradástechnikai Szakközépiskola 1972től º Vasútgépészeti Szakközépiskola º Vasútüzemi technikus képzés º Általános tantervű gimnázium º Műszaki szakterület Informatikai szakmacsoport Elektrotechnikaelektronika szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport º 5 évfolyamos gimnázium (nyelvi előkészítő osztállyal) A 70es évek közepéig különösen nagy volt az iskola országos vonzereje, hiszen hasonló képzés kevés volt az országban, a vasúti szakemberképzés bázisát jelentette. Később új ágazatokkal bővült az oktatás: kiegészült vasútgépészeti, vasúti távközlő és biztosítóberendezési, vezetékes távközléstechnikai képzéssel. Fontos előrelépést jelentett, hogy iskola 1991ben sikeresen pályázott a Világbank támogatásával meghirdetett szakképzési programra, amely az "Emberi erőforrások fejlesztése" nevet viseli. Napjainkban a beiskolázási körzet csökkent, a szakmai munka eredményének köszönhetően a Délalföld, ezen belül Szeged egyik jelentős intézményévévé vált. Az iskola pozicionálásából, beiskolázási körzetéből adódóan mindig nagy súlyt fektetett a tehetséges tanulók segítésére, orientálására, a hátrányos helyzetűek támogatására, felzárkóztatására. Az önállóság, a megbízhatóság, a pontosság kifejlesztése mint a nevelési célok meghatározó elemei látszólag a vasutas múltat idézik, de jelentőségük a mai kor igényeinek megfelelő, az informatika és az idegen nyelvek oktatásának egyre nagyobb teret biztosító képzésben sem csökkenhet. Az iskola törekvéseit mindig az állandó megújulás, a társadalom változó igényeihez való gyors, rugalmas alkalmazkodás jellemezte. Ezt tükrözi intézmény múltja, és erre törekszünk a jövőben is Széchenyi István Tagintézmény szeptember elsejével indult az oktatás a Tiszaparton, a később megépült északi Tisza híd szegedi lábánál épült új középiskolában (akkori néven Tiszaparti Gimnázium és Szakközépiskolában), amely ekkor Szeged város ötödik gimnáziuma és az ország negyedik vízügyi szakközépiskolája volt. Az 1964/65ös tanévet 15 osztályban 511 tanuló kezdte el. A kezdettől fogva működő de az évek során profiljában módosuló gimnázium és vízügyi szakközépiskola előbb óvónői szakközépiskola, majd ennek megszűntével pedagógiai szakközépiskolai osztállyal bővült. 4

5 Az iskola működésében az első tartalmi változás az 1974/75ös tanévben következett be: ekkor kezdte el tanulmányait az első óvónői szakközépiskolai osztály. Az ezt követő 14 évben több mint 400an szereztek középfokú óvónői képesítést. Az 1975/76. tanévben iskoláztuk be az első testnevelési osztályos tanulókat (szakosított testnevelési tantervű gimnáziumi osztály), ennek az osztálytípusnak a működése azóta folyamatos. Az itt végzett kiváló sportolók, edzők és testnevelő tanárok sora igazolja, hogy szerencsés döntés volt a testnevelési tagozat beindítása. A 2008/09es tanévtől az osztálytípus egyike lett az országban kiemelt szerepet kapott közoktatási típusú sportiskolai osztálynak, melyet sajnos a következő tanévtől a fenntartó megszüntetett. A 80as években a vízügyi képzés rendszere módosult: az 1985/86. tanévben kezdődött mind a területi, mind pedig a települési vízgazdálkodási ágazatban a technikusképzés. Az 1991/92. tanévtől a képzés egységesedett, majd pedig az 1993/94es tanévtől az igényeknek megfelelően a vízügyi képzés környezetvédő technikusi szakkal bővült. Itt öt éven keresztül a tanulók a vízügyi szaktárgyak mellett környezetvédelmet is tanulnak. Az új szakmai képzésekhez alkalmazkodva 2009től ismét vízügyi technikusokat képzünk az érettségit követően. Az 1989/90. tanév ismét változást hozott: az óvónői szakközépiskolát felváltotta a pedagógiai szakközépiskola. Ez az osztály olyan általános alapképzést illetve szakmai képzést biztosít, amely egyrészt alkalmassá teszi a tanulókat arra, hogy tanító és óvónőképzőben, főiskolán vagy egyetemen folytassák tanulmányaikat, másrészt pedig lehetőséget ad arra is, hogy az óvónői és iskolai munkához szükséges szakalkalmazotti végzettséget a 13. évfolyamon megszerezzék. Hosszabb előkészítő munka után 1997 nyarán kapott engedélyt az iskola arra, hogy részint a testnevelés tagozatra építve, részint érettségizett fiatalok számára megindítsa az Országos Képzési Jegyzékben szereplő sportszervező, menedzseri egyéves szakképzést, s így szeptemberétől egy újabb osztállyal bővült az intézményi oktatás. Az intézmény életében jelentős esemény volt az 1983as névadás. A több képzési profillal rendelkező iskola jelképezheti Széchenyi életművének sokoldalúságát is, arról nem is beszélve, hogy a magyar gróf munkásságában is fontos helyet foglal el az oktatásnevelésnek a "kiművelt emberfők sokaságá"t létrehozó, a nemzet felemelkedését jelentő szerepe, ezzel is mintegy megerősítve az iskolában folyó pedagógiai szakképzés létjogosultságát. Az épület falai között képzett környezet és vízgazdálkodási technikus tanulók méltó elődjüknek tekinthetik a magyarországi folyószabályozás és ármentesítés szellemi irányítójaként is számon tartott főnemest. 2. Az iskola nevelésioktatási célja, nevelési programja Általános célok A nevelőtestület az intézmény tevékenységét az alábbiakban foglalja össze: "Általános műveltséget megalapozó, megszilárdító, elmélyítő valamint érettségi vizsgára és a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére, valamint a munkába állásra, a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik." A nevelőtestület vallja, hogy a kultúra egyetemes, benne csak egységben, egyenrangú módon él meg az úgynevezett humán és műszaki kultúra. Ezeket, a kerettanterv és a helyi tanterv követelményeit figyelembe véve a tantestület feladata, hogy a diákokat felkészítse º az érettségi vizsgára (a 100/1997. Korm. Rendelet alapján a 12. évfolyam, a nyelvi előkészítő osztályos gimnázium esetében a 13. évfolyam, szakiskolában a szakmai vizsga letételét követően a 912. évfolyamon folytatott tanulmányok beszámításával a középiskolai tanulmányok lezárása után º a munkába állásra (a 12. (13) ill. 14. (15) évfolyam sikeres befejezését követően, a szakképzés, illetve pályaorientáció segítségével). º előkészít a szakképzésbe való bekapcsolódásba º a képesítő vizsgára (a szakiskolában a 11. a szakközépiskolában a 14. évfolyam sikeres befejezését követően), º a felsőfokú tanulmányokra (sikeres érettségi illetve képesítő vizsgát követően), 5

6 Gimnáziumban Az általános műveltséget megalapozó nevelőoktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik ismerik nemzeti kultúránkat, képesek az önálló ismeretszerzésre, a megújuló követelményekhez való alkalmazkodásra. Képesek eligazodni a társadalmi és természeti környezetben. Ismerik az emberiség globális problémáit, azokban az egyén az állam felelősségét, a lehetőségeket és korlátokat. Pedagógiai munkánk fontos részét képezi, hogy tanulóink az általános műveltség megszerzése mellett szorgalmas, megbízható, kitartó, vállalkozó szellemű, a piacgazdaság viszonyait ismerő, szervezni és irányítani tudó nyitott, jól felkészült emberekké váljanak, akik képesek az idegen nyelvű kommunikációra és rendelkeznek felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel. Ismereteik szolgáljanak eszközként az életben való eligazodáshoz, testileglelkileg egészséges emberekké váljanak Szakközépiskolában Az általános és szakmai műveltséget megalapozó, azt kiterjesztő nevelőoktató tevékenység során olyan felnőttek kibocsátása, akik a humánus egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit elsajátították, testileg, lelkileg egészséges, demokratikus alapelveket követő személyiségek. Alkalmasak a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére, az önálló felelős döntésekre, a megújuló alkotómunkára. A képességek folyamatos fejlesztése, a közismereti és szakmai képzés színes egysége, hozzájárul ahhoz, hogy diákjaink a munkaerőpiaci viszonyokhoz rugalmasan igazodó, az informatikában jártas, idegen nyelven kommunikáló emberekké váljanak. Előkészíti és meglapozza az élethosszig tartó tanulást, segíti a munkába állást, a szükséges szakmaváltást, a továbbtanulást Szakiskolában Az általános műveltséget megalapozó oktatásnevelés mellett a szakmai elmélet és gyakorlat oktatás folyamatában fejődik a tanulókban saját egészségük, az emberi környezet és természet megóvására irányuló felelősségérzet a választott szakmájuk iránti elkötelezettségük, az igény a munkatársakkal együttműködő, egyenrangú szolidáris viszony kialakítására, a közösségi és az egyéni érdekek, értékek egyensúlyának megteremtésére. A tanulók az új szakmai és gyakorlati ismeretek tanulása révén felkészülnek arra, hogy a 11. évfolyam elvégzése után szakmai vizsgát tegyenek. Ebben az oktatónevelő folyamatban az önálló, felelősségteljes munkára nevelés mellett, az önértékelésszemélyiségfejlesztés fokozott szerephez jut Szakképzésben Alapvető cél, hogy érettségizett diákjaink ne a munkanélküliek táborát gyarapítsák, hanem olyan ismeretekkel rendelkeznek, amelyekkel valamilyen szakmát lehet alapozni, illetve, ha arra az életben szükségük lesz tudjanak pályát változtatni. A munkaerőpiacon kvalifikált munkaerőként legyenek jelen. Képesek legyenek megfelelni a kor aktuális követelményeinek, a munkaerőpiac fokozódó kihívásainak, az élet változó feltételeinek, a továbbtanulási elképzeléseknek. Olyan képzési programot kell bevezetni, melye a munkaerőpiacon keresett szakképesítésekhez juttatják a képzésben résztvevő fiatal felnőtteket. Ezáltal zökkenő mentesebbé teszik az iskolából a munka világába való átmenetet, csökkentve a pályakezdő munkanélküliek számát. Fő feladatok: 6

7 º a komplex szakmai, képzési programok használata, º kompetencia alapú oktatás º moduláris szakszerű képzési programok használata Az iskolai nevelőoktató munka célkitűzései: º reális társadalomkép kialakítása, º önképzésre képes, készségekkel, ismeretekkel, közösségi aktivitással rendelkező fiatalok nevelése, º mintaadás a konstruktív életvezetésre, º a tanulás, a kultúra közvetítésének magas színvonalú biztosítása, º a szociális biztonság, az önismeret és a teljesítőképesség megalapozása, º tehetséggondozás, º ellenőrzés, értékelés, valamint a helyes önértékelés kialakítása Célunk egy olyan iskola megteremtése, működtetése º mely minden tanulónk számára érvényes, azaz ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad º melynek működési szabályai átláthatóak, nyilvánosak, º mely az iskolahasználók megelégedésére, azok igényeinek figyelembe vételével működik, º melyben tanuló és tanár jól érzi magát, mert értelmes munkát végezhet, º melyben nem csak tankönyvi ismeretet tanul a diák, º ahol minden gyerek megtalálhatja saját érdeklődésének, képességeinek megfelelő tevékenységet, º ahol megvalósíthatja gondolatait, º ahol nem szorítják korlátok közé, és folyamatosan kibontakoztathatja magát A feladatok, mint a képzési célok meghatározó eszközei Tanulás, tudás és munkaértékei º gondolkodás és problémamegoldó készség fejlesztése, º ismeretszerzés és gyakorlati alkalmazás, º okokozati összefüggések felismerése, º kreatív fegyelmezett munkavégzés, º munka szeretete, megbecsülése Emberi kapcsolatok értékei º önismeret, önértékelés, személyiségfejlesztés, º egymás elfogadása, tolerancia, nyitottság, º kommunikációs készség fejlesztése, º demokrácia ismerete, gyakorlása Erkölcsi értékek º alapvető erkölcsi értékek ismerete, őszinteség, becsületesség, tisztelet, megbízhatóság, º nemzeti hagyományaink és közös Európa, º munkaerkölcs kialakítása, Testi, lelki egészség értékei º testi edzettség, rendszeres mozgásigény kialakítása, 7

8 º egészséges életmódra nevelés, º környezetvédelem Célunk olyan gyermekek nevelése º akik megszerzett ismereteik és képességeik birtokában képesek felismerni és elismerni az emberi, társadalmi és természeti értékeket, a szerint élni és utódaiknak átörökíteni, º akik megszerzett ismereteik, képességeik és készségeik, elsajátított módszereik segítségével megtalálják helyüket a munkamegosztásban, a felnőtt társadalomban, egyéni és családi életükben. Ennek érdekében arra kell törekednünk, hogy a tanulók º tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, º növekedjen felelősségtudatuk, º ismerjék saját lehetőségeiket, º erkölcsiségükben a polgári értékrendet képviseljék, º számítógépes, informatikai ismeretek birtokába jussanak, º hasznosítható idegennyelvtudással rendelkezzenek, º legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére, º rendelkezzenek a társas és párkapcsolatok alakításának képességével, º munkájukban legyenek igényesek, º törekedjenek a belső igényszint növelésére, º képesek legyenek szilárd értékítélet kialakítására, º képesek legyenek önálló döntéshozatalra, º képesek legyenek elfogadni a másságot, º legyenek nyitottak minden új befogadására, º képesek legyenek a modernizálható, konvertálható ismeretek befogadására, º képesek legyenek a munkaerőpiac igényeinek megfelelő pályaorientációra, º rendelkezzenek alkotóképességgel, º rendelkezzenek tulajdonosi szemlélettel, º tiszteljék embertársaikat, º óvják szűkebb és tágabb környezetüket, º megfelelő kommunikációs készséggel rendelkezzenek. Az iskola nevelési és oktatási céljainak eredményes megvalósításához olyan alkotó nevelő légkört kell kialakítanunk, amely alkalmas a tanulók készségeinek, képességeinek, személyiségének minél teljesebb kibontakoztatására. Ehhez szükséges az iskolai élet színesebbé tétele, folyamatos demokratizálása, diákcentrikusabbá tétele, a tanórán kívüli tevékenység megszervezése a diákok és szülők igényeinek, elvárásainak megfelelően Az iskola oktatónevelő munkájának alapelvei Alapelvek olyan általános irányelvek, amelyek a nevelésioktatási intézményekben biztosítják a nevelés eredményességét a nevelésoktatás komplex folyamatában. a) Komplexitás elve 8

9 Figyelembe kell venni, hogy a biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényelvűségek folyamatosan és együttesen hatnak és ezeket a hatásokat össze kell hangolni. b) Életkori és egyéni sajátosságok elve A tanulók tudásszintjének fejlesztésénél változatos módszertani eszközök alkalmazásával, korrepetálások szervezésével vesszük figyelembe az életkori és egyéni sajátosságokat, betartva az előírt tantervi anyag követelményeit. c) A tanuló különböző közösségek tagja A nevelésoktatás mindig szűkebb, vagy tágabb értelemben vett közösségekben folyik, a közösség érdekeinek, céljainak figyelembevételével, a közösség tagjainak aktív részvételével. A közösségben valósulhat csak meg a pedagógusvezető, irányító, kezdeményező szerepe és a tanulók önállósága, öntevékenységének kibontakozása. d) A tapasztalatcserék elve Biztosítani kell a tapasztalatcserét, a tények megértését, és az általánosításhoz szükséges ismereteket. e) A külső hatások elve A pedagógusnak tudomásul kell vennie, hogy a tanulókat számtalan külső hatás éri, amelyeket az iskolán kívül szereznek be. A pedagógusnak segíteni kell ezek feldolgozását, és támaszkodni kell a máshol megszerzett ismeretekre. f) A következetesség elve Igényesség a határozott követelmények támasztása alapfeltétele annak, hogy a tanuló önállósága, kezdeményezőkészsége, kreativitása kibontakozhasson. g) A nevelés ellentmondásosságának elve A nevelés ellentmondásokkal teli folyamat. Egyszerre vannak jelen a pozitív és negatív tapasztalatok, a szabadság és a kényszer, a közösségi és az egyéni érdek. h) A motiváció elve A tanulók érdeklődésének felkeltése i) A koncentráció elve Egy adott tantárgy tanítása során támaszkodni más tárgyaknál elsajátított tudásra j) A visszajelzés elve Folyamatosan a tanulói teljesítményekről, ezek változásáról, javításokról k) Nyitottság környezetre és a változásokra Az emberi együttélés és tevékenység hatására a bennünket körülvevő természet és társadalom állandóan változik. A tanulóknak el kell határolniuk magukat a környezetüket romboló hatásoktól, ugyanakkor rugalmasan kell igazodniuk szemléletükben és magatartásukban a világ változásaihoz. Ez biztosítja életükben, pályájukon a mobilitást, az újrakezdést. l) Felelősségtudat elve A felelősség tetteink, magatartásunk következményeinek átlátását tükröző fogalom, mely az iskolában az oktatónevelő munkában jelentkezik. A pedagógusnak az ismeretátadással és személyes példamutatásával kell felelősséget vállalnia a tanulók fejlődéséért. A szülő a nevelés személyes felelősségét az iskolára át nem ruházgatja. m) Nemzeti és európai identitástudat egysége 9

10 A nemzeti értékek és hagyományok megőrzése erősíti a nemzettudatot. Ezeknek és az európai gyökereknek az ötvözete megmutatja az európai kultúrában és történelemben betöltött szerepüket. A kettő szintézise biztosítja a nemzeti keretek európai egységgé bővülését. n) Maximális képességek kibontakoztatásának elve A tanulónak minden lehetséges segítséget meg kell kapnia ahhoz, hogy képességeihez mért maximumot nyújtsa. o) Szociális hátrányok enyhítésének elve Az iskolában működő ifjúságvédelemnek a tanárokon, osztályfőnökökön keresztül minden veszélyeztetett tanulót fel kell térképeznie, s a szociális hátrány enyhítésének rendszerbe foglalt lehetőségei közül a legaktuálisabbat és legmegfelelőbbet kell megtalálnia. p) A minőségi munkára törekvés elve Arra törekszünk, hogy a partneri elvárások és a lehetőségek figyelembevételével mindenkit eljuttassunk ahhoz a maximumhoz, amihez csak lehet Az oktatónevelő munka kiemelt elemei Az általánosan megfogalmazott célok és az alapjukat képező értékek a hagyományos emberi normákat és a fejlődő társadalom elvárásait igyekeznek tükrözni. Az általános célkitűzéseket az alábbi értékcélfeladat rendszerben kívánjuk megvalósítani: K i e m e l t c é l o k 1. Erkölcsi alapok az emberi együttélés általános követelmény és szabályrendszerének követésére való nevelés erkölcs, általános műveltség, szaktudás összehangolása a lelkiismeret és a szakmai lelkiismeret 2. Munka és minőség 3. Pályaorientáció, pályakép 10 F e l a d a t o k személyes példamutatás közismereti és szakmai tárgyak egyensúlyának fenntartása az emberi és szakmai igényesség fejlesztése toleranciára való ösztönzés szerepének kiemelése a másság elfogadtatása a tanulók világnézeti és információs szabadságának megtartása a szabadság helyes elvi és gyakorlati alkalmazása rámutatni a társadalmi szolidaritás és együttműködés nélkülözhetetlenségére elérni, hogy a tanulók a tervszerű és kitartó munkát a siker, az érvényesülés és a helytállás alapjának tartsák elismertetni, hogy a minőségi munka fontos érték elfogadtatni, hogy az önmagukkal szemben támasztott követelmények a társadalommal szembeni elvárások alapját jelentik az érdeklődés, a képességek és a személyiségjellemzők reális összehangolása a 12. évfolyam végéig a pályaválasztás fogalomkörének kitágítása a pályán való folyamatos új ismeretszerzés fogalmával annak felismertetése, hogy az önképzés, a továbbképzés, az átképzésre való készség az érvényesülés alapfeltétele a igényességre való nevelés példát mutatni a tanári munka minőségével serkenteni a tanulói aktivitást, feladatvállalást elismerésben részesíteni a kiemelkedő teljesítményt a pályaorientációs órák önismereti foglalkozásain feltárni a személyes alkalmasságot segíteni az előzetes választás tudatos és megalapozott módosítását előkészíteni a tanulókat a munkaerőpiacon való helytállásra munkaerőpiaci ismeretek és technikák tanítása az élethosszig tartó tanulás igényének

11 döntési képesség kialakítása kialakulása az iskolán belüli átjárhatóság biztosítása 4. Alkotóképesség elérni, hogy a tanulás legalább ne egyegy tárgy sajátos tanulási reproduktív, hanem alkotó legyen módszereinek megtanítása problémamegoldó készség fejlesztése fokozni a problémaorientált feladatokat absztrakciós képesség fokozása az elméleti és a gyakorlati képzésben növelni az alkotómunka iránti vágyat és a jogos elismerés iránti reális igényt egyaránt ösztönözni a tanulmányi és alkotóversea régi ismeretek alkalmazásának nyeken való részvételt képessége az új ismeretek feldolgozása a résztvevő tanulók támogatása közben teret nyitni az egyéni törekvéseknek példaértékűvé tenni az eredményes 5. Tanulás 6. Testilelki nevelés 7. Állampolgári aktivitás 8. Honismeret 9. Környezeti nevelés az eredményes tanulási módszerek, technikák elsajátíttatása az emlékezet erősítése az önművelődé igényének kialakítása a gondolkodási képességek fejlesztése életelvvé tenni a testilelki egészséggel való törődést tudatosság kialakítása az egészségnevelésben az egészséges életmód és a belső harmónia kapcsolatának feltárása ápoltságra való nevelés a test és a lélek harmonikus fejlesztése az iskolai közélet feltételeinek biztosítása, formálása a diákönkormányzat és a diákszervezetek keretein belül felkészíteni az állampolgári jogok gyakorlására a nemzet múltjának, hagyományainak, értékeinek megismertetése kiemelkedő magyar személyiségek munkásságának, eredményeinek átörökítése magyarságtudat, hazaszeretet elmélyítése, nemzeti identitástudat fejlesztése lokális és globális környezeti problémákra való fogékonyság elérése a környezetkímélő magatartás a természettudományos gondolkodás tanulókat és munkát valamennyi értelmi képesség fejlesztése az érdeklődés felkeltése a különböző témák iránt az élethosszig tartó tanulás eszközének megismertetése a különböző tanulási technikák alkalmazása a könyvtárhasználat hatékonyságának növelése az internet lehetőségeinek a kihasználása az önálló ismeretszerzésben az egészségnevelést, életmódot és magatartást befolyásoló tevékenységgé tenni segítségnyújtás a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésében krízishelyzetbe jutottak segítése a szülők mérlegelést követő tájékoztatása a szexuális kultúra és magatartás kérdésein keresztül felkészíteni a családi életre a mindennapos testmozgás szorgalmazása és lehetőségeinek biztosítása sportegyesületekben szereplők támogatása versenyek, kirándulások, táborok, teljesítménytúrák szervezése, segítése állampolgári ismeretek életszerű tanítása az iskolai életet az állampolgári aktivitás első állomásává tenni ösztönözni a nemzettudatot ébren tartó iskolai vagy tanórán kívüli tevékenységeket a környezetet óvó preventív tevékenységek tudatos kialakítása szűkebb környezet harmóniájának megteremtése 11

12 10. Személyiségfejlesztés 11. Közösségfejlesztés 12. Kapcsolódás Európához 13. Információ és kommunikációs kultúra fejlesztése a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelessé vállalása és jogaik gyakorlása szorgalmazni a környezet értékeinek, szépségeinek megőrzését tisztaság iránti igény fokozása céltudatosság önmenedzselés vállalkozói képesség alkalmazkodó képesség a szűkebb vagy tágabb szociális környezet megértése egészséges életszemlélet önállóság, kreativitás, határozottság, folyamatos megújulás nyitottságra való törekvés a másság elfogadása önálló ismeretszerzés önálló véleményformálás a társadalmi, gazdasági változásokhoz való alkalmazkodás együttműködésre törekvés átfogó ismeretek Európa történelméről, kultúrájáról, földrajzáról helyünk az európai kultúrában, történelemben az európai integrációhoz vezető út állomásai a megismerést, az eligazodást, a tanulást, az emberi kapcsolatokat, a társadalmi érintkezést szolgáló információk megtalálása, elemzése, értékelése, felhasználása az anyanyelvi, idegen nyelvi és szimbolikus nyelvi kultúra értékeinek közvetítése segíteni a szociális kommunikáció elemeinek elsajátítását az információkezelés etikai szabályzatainak tudatosítása felkészítés az informatikai eszközök készségszintű használatára az asszociatív gondolkodási képesség fejlesztése a koncentrálóképesség fejlesztése a tolerancia fejlesztése a fegyelmezett munkavégzés kialakítása váljék szükségletté a körültekintő, felelős társadalmi magatartás kialakítása demokratikus életformára való felkészítés együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén nyugodt iskolai légkör kialakítása pontosan megfogalmazott szabályok a kommunikációs készség fejlesztése az együttműködési készség fejlesztése konfliktuskezelési technikák elsajátítása meglévő készségek, képességek fejlesztése az ismeretekben való eligazodás képességének fejlesztése az iskolai diákönkormányzat erősítése, segítése demokratikus intézmények bemutatása felelős választói magatartás kialakítása iskolarádió működtetése iskolaújság szerkesztése diákfórumok, diákgyűlések támogatása megfelelő vitakultúra kialakítása az ismeretek folyamatos beillesztése az oktatás menetébe globális összefüggések meglátására való oktatás a nemzetek egyedi értékeinek tiszteletére való nevelés, a negatív sztereotípiák elvetése egy európai idegen nyelv elsajátítása az európai tudathoz kapcsolódó képességek fejlesztése Európavetélkedők szervezése a nemzetközi diákcsere kiszélesítése a nemzetközi szakmai kapcsolat kiépítése és ápolása a megismerés képességek fejlesztése a megfigyelési, értelmezési, indoklási képességek fejlesztése elsajátíttatni és megkövetelni a szép magyar beszédet az idegennyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere biztosítása a kreatív olvasási készségek fejlesztése biztosítani a könyvtárhasználatot a médiaelemekkel együtt és az Internet hozzáférhetőséget helyzetelemzésekkel és helyzetgyakorlásokkal segíteni a szociális kommunikáció kialakulását az információ társadalmi stratégiájának tudatosítása az Internet használatának segítése az adatbázisprogram bővítése az intézmények közötti együttműködés 12

13 14. Minőségi munkára törekvés baleset megelőzést segítő munkavégzés tapasztalatszerzési ismeretek, adatok, információk gyűjtése, Internet használata a képességek megismerése és fejlesztése a problémamegoldó irányultság a kommunikációs készség teljesítményorientált működés a tanulók személyiségének fejlesztése konszenzusra törekvés multikulturális nevelés kiszélesítése kapcsolat a szülőkkel kapcsolat az illetékes kamarákkal virtuális csatornákon érkező jelek befogadása és megválaszolása az elektronikus média megértése, a kívánt információ megtalálása, szelektálása konszenzusra törekvés együttműködő partnerek a partneri igények számbavétele a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése közösen megfogalmazott célok csoportbontások kialakítása a tanárok továbbképzésének támogatása folyamatos mérés, ellenőrzés intézményi önértékelés hiányosságok és gyengeségek felismerése a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítés magas szintű nyelvoktatás minőségbiztosítási szakemberképzés Az oktatás struktúrája Általános leírás Intézményünkben, az Alapdokumentumban meghatározottak szerint, az alábbi képzések folynak: º gimnáziumi képzés º szakközépiskolai képzés º szakiskolai képzés º szakképzés Gimnáziumi oktatás Célunk olyan művelt, széles látókörű, legalább egy idegen nyelvet beszélő érettségizett tanuló képzése, akik jártasak az internet világában, elkészültek a munkába állásra, vagy a továbbtanulásra. A közoktatási típusú sportiskolai osztályban mindezek kiegészülnek testneveléssel foglalkozó, szakosztályok szervezésére és vezetésére képes tanulók képzésével. º a 913. osztályban nyelvi előkészítős gimnáziumi képzés folyik. º A 910. (vagy 11.) évfolyamon a képzés általános művelő, º a (vagy 13.) évfolyam az általános műveltséget elmélyítő. º A (vagy 13.) évfolyamon lehetőség van az igényeknek, érdeklődésnek megfelelő differenciált képzésre, fakultációra, a középszintű érettségire való felkészülés mellett, az emeltszintű érettségire való felkészülésre is. A felkészüléshez szükséges többlet óraszámokat a választható órakeret terhére biztosítjuk minden kötelező érettségi vizsgatárgyból. Választható érettségi tárgyakból is biztosítjuk a felkészítést, legalább 10 fő jelentkezése esetén. Középiskolában a 12. évfolyam (illetve 13. évfolyam) eredményes befejezése előfeltétele a rendes érettségi vizsgának. Az előrehozott érettségi vizsgára bocsátás feltétele, hogy a tanuló teljesítse a választott tantárgy követelményeit. 13

14 Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak Szakközépiskolai oktatás Pozitív gondolkodású, művelt, idegen nyelvet ismerő, informatikai és internet kezelési ismeretekkel szakmai alapozó ismeretekkel rendelkező érettségiző tanulók képzése, akik részére olyan eurokomform szakképzést kínálunk, amely a sikeres életkezdést és az élethosszig tartó tanulást segít. A tanításitanulási folyamatban biztosítjuk, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva elsajátíthassák az egészségfejlesztés, a környezetvédelemmel, a konfliktuskezeléssel kapcsolatos ismereteket. Felkészüljenek ismereteik gyakorlati alkalmazására, az infokommunikációs technológiák alkalmazásával. A 912. osztályban négyosztályos szakközépiskolai képzés folyik (kimenő rendszerben) º egyéb szolgáltatások szakmacsoportban, º közlekedésgépész szakmacsoportban, º közlekedéselektronika szakmacsoportban, º logisztikamarketing szakmacsoportban, º elektrotechnikaelektronika szakmacsoportban, º informatikai szakmacsoportban, º közlekedés szakmacsoportban, º környezet és vízgazdálkodási szakmacsoportban, º humán szakterület, oktatás szakmacsoportban A szakközépiskola elsődleges funkciójának a szakirányú képzés és továbbtanulás biztosítása. A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba történő belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját 1 év alatt felkészíti az ágazathoz tartozó szakképesítésre, tehát tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a komplex szakmai vizsgára történő felkészítés folyik (4+1 es képzés). A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező (más ágazathoz tartozó szakközépiskolából, vagy gimnáziumból érkezők), érettségi végzettséget szerzett tanulók részére, a szakképzési évfolyamok száma kettő. Az első évben a szakmai érettségire, a második évben a komplex vizsgára történik a felkészítés. Sikeres érettségit követően a tanulók folytathatják tanulmányaikat º szakképző évfolyamokon, º felsőfokú oktatási intézményekben, º illetve munkába állhatnak. A es tanévtől a 912 osztályban a következő szakágazatokban folytatunk képzést: º IV. Pedagógia (3) 14

15 º XI. Villamosipar és elektronika (6) º XII. Távközlés (67) º XIII. Informatika (7) º XXI. Közlekedés (13) º XXIII. Környezetvédelem, vízgazdálkodás (14) º XXVI. Kereskedelem (17) º XXII. Közlekedésgépész (13) º XXXVII. Sport (3) º XXXVIII. Rendészet Szakiskolai képzés Az általános műveltséget megalapozó közismereti oktatás mellett központi szerepet kap az szakmai elmélettel és gyakorlati oktatás. A képzés első évében differenciált pedagógiai eljárásokat alkalmazunk, ahol az ismeretek átadása mellett rendszerezzük az általános iskolai ismereteket, pótoljuk a hiányokat, a gyengébb képességű tanulók fejlesztését, a továbbhaladáshoz szükséges ismeretek szintre emelését. Ennek eredményeként emelkedik a szakiskolai tanulók tanulmányi eredménye, ismereteik elmélyülnek, biztosabb alapot képeznek a későbbi tanulmányokhoz. A szakiskolai képzés alapvetően a 9. évfolyamtól kezdődő három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint a közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. Amennyiben valaki (nem szakirányú) érettségi vizsgával rendelkezik, vagy a szakképző évfolyamok számára előírt közismereti kerettantervben előírt követelményeket már teljesítette a képzési idő 2 év. (Lényegében csak szakmai elmélet és gyakorlati tantárgyakat tanul). A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. Ezzel a továbbtanulás lehetőségét biztosítja a törvény és így nem tekinthető zsákutcának a szakiskolai képzés. Érettségire épülő szakirányú szakképzésbe bekapcsolódhat az is, aki rendelkezik szakirányú szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett mestervizsgával. Így érettségi vizsga nélkül is be lehet kapcsolódni a technikusi képzésbe Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás A Csonka János Tagintézményben º önköltséges tanfolyam az iskola szakirányának megfelelő szakterületen º mestervizsgára felkészítő tanfolyam a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara megbízásából 15

16 A Gábor Dénes Székhelyintézményben º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött esti, levelező, távoktató rendszerű képzések költségtérítéses formában º Iskolarendszeren kívüli nem tanulói jogviszonyhoz kötött más képző szervek által oktatott szakképesítések szakmai vizsgáztatása Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára, hogy igénynek megfelelően º ECDL vizsgára való felkészítés º EBC*L vizsgára való felkészítés º IT Akadémia MCP (Microsoft Certified Professional) vizsgájára felkészítés º IT Essential vizsgájára felkészítés º CISCO Hálózati Akadémia CCNA (Cisco Certified Network Associate) vizsgájára felkészítés után vizsgát tegyenek, ezzel nagymértékben segítjük a munkába állást A beiskolázás módja, a felvételi eljárás szabályai Az iskola tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az igazgató dönt. Az intézmény azon tanulói számára, akik középiskolai tanulmányaik befejezése után érettségi vizsgát tesznek jelentkezésük esetén tanulmányi eredményüket figyelembe véve, valamint az előírt egészségügyi alkalmassági vizsga eredményétől függően az intézmény a szakképzési évfolyam valamely szakára való felvétellel biztosítja a továbbtanulást és a szakmaszerzés lehetőségét. A szakiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak nem kell sem írásbeli, sem szóbeli felvételi vizsgát tenniük. Náluk az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményét vesszük figyelembe. A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott tantárgyak tanulmányi eredményének figyelembe vétele mellett központi írásbeli vizsgát és szóbeli meghallgatást is tartunk. A közoktatási típusú sportiskolai szakközépiskolai osztályba jelentkezőknek sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési követelményeknek is meg kell felelniük. Központi írásbeli felvételi vizsga A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulók számára a 9. évfolyamra történő beiskolázáshoz készült magyar nyelvi és matematika feladatlapok megírása kötelező. A megtekintés és az észrevétel szabályait az iskola a mindenkori tanév rendjében meghatározott módon hozza nyilvánosságra. Szóbeli meghallgatás (az éves munkatervben rögzített módon) A szakközépiskolai osztályokba jelentkező tanulóknak tartott szóbeli meghallgatáson a tanulók viselkedési kultúráját, kommunikációs, szociális készségeit, általános társadalmi, kulturális tájékozottságát, elhivatottságát vesszük figyelembe. A szóbeli meghallgatáson nyújtott teljesítményt az iskola pedagógusaiból összeállított szóbeli bizottságok értékelik. A szóbeli meghallgatás részletes szempontjait, értékelésének szabályait minden évben a felvételi tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A sportiskolai szakközépiskolai osztályba való felvétel további szabályai: 16

17 Sportiskolába az a tanuló vehető fel, aki valamely sportegyesület igazolt versenyzője és megfelel a sportegészségügyi és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek. Sportegészségügyi követelmény: sportegészségügyi alkalmasságra vonatkozó sportorvosi igazolás A fizikai képességfelmérés gyakorlatai: 1. Négyütemű fekvőtámasz végrehajtása egy percig. első ütem: ugrás guggoló támaszba, második ütem: ugrás mellső fekvőtámaszba, harmadik ütem: mint az első ütem negyedik ütem: ugrás terpeszállásba, taps a fej fölött. Az elérhető pontszám: max. 5 pont 2. 30mes síkfutás Az elérhető pontszám: max. 5 pont 3. Súlypontemelkedés Mérőlegyezőn az érintőmagasság és a helyből felugrással elütött léc különbségét mérjük. 3 kísérletből a legjobb eredmény számít. Az elérhető pontszám: max. 5 pont 4. Labdajáték Kosárlabda: Szlalom labdavezetés 15m távolságban, a végén fektetett dobás, vagy Kézilabda: Szlalom labdavezetés 15m távolságban, a végén felugrásos kapura lövés. Az elérhető pontszám: max. 5 pont 5. Összefüggő talajgyakorlat Kiinduló helyzet: alapállás. Mérlegállás, fellendülés futólagos kézenállásba, gurulóátfordulás előre terpeszállásba, emelés fejenállásba, ereszkedés alapállásba. Az elérhető pontszám: max. 3 pont A felvételiző +2 pontot kap, ha igazolt versenyző valamely egyesületben. Minden gyakorlat max. 5 pont. Az elérhető összpontszám 25 pont. Az alkalmassági vizsga során a felvételizőnek minimum 50% t, (tehát 12,5 pontot) kell teljesíteni ahhoz, hogy megfeleljen a sportosztály fizikai követelményeinek! A közoktatási típusú sportszakközépiskolai (sportiskolai) osztályba jelentkező tanulók fizikai képességfelmérésének eredménye a tanulók rangsorolásában nem játszik szerepet, az ott nyújtott teljesítményt csak a felvétel feltételeként vesszük figyelembe. A felvételi rangsort valamennyi osztálytípusunkban a mindenkori tanév rendjében meghatározottak szerint, az iskola honlapján nyilvánosságra hozzuk. A pontszámítás módját évente felülvizsgáljuk, és az iskola honlapján a felvételi tájékoztatóban a törvényeknek megfelelő időben nyilvánosságra hozzuk. A rangsorolás során az azonos összesítést elérő tanulók közül előnyben részesítjük º a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, º ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye Szeged, º akinek különleges helyzete ezt indokolja. Iskolánkban különleges helyzetnek minősül, ha a tanuló testvére iskolánknak tanulója; º sportiskolai osztályba jelentkező tanuló esetében azt, akinek a fizikai képességfelmérésen elért pontszáma magasabb A szakképző osztályokba való felvétel szabályai Iskolánk a 10. évfolyami végzettséggel, illetve az érettségi vizsgával rendelkező tanulók számára biztosítja a pályaválasztási tájékoztatóban és a honlapon meghirdetett szakmák elsajátításának lehetőségét. 17

18 A felvétel feltétele a szükséges előtanulmányok teljesítését igazoló bizonyítvány(ok) leadása, szakmai egészségügyi alkalmasság, illetve bizonyos szakmák esetében tanulószerződés vagy előszerződés megléte. Túljelentkezés esetén a felvételi rangsort a középiskola két utolsó évfolyamának tanulmányi eredményei, továbbá az érettségire épülő szakképzések esetében az érettségi vizsgaeredmények alapján alakítjuk ki. OKJ szakmai képzésre jelentkezés az adott szakma SZVK előírásai szerinti követelmények alapján írásban történik. A jelentkezés beiratkozáskor véglegesül. Felvételi vizsga nincs Az esélyegyenlőség megteremtése A tanulókra vonatkozóan º Célok: a pozitív, öröklött tanulási motívumok megerősítése az esetleges, fejlődést gátló szülői beállítódások enyhítése a tanulmányi téren történő felzárkóztatás a tanuláshoz elengedhetetlen, nyugodt iskolai légkör biztosítása helyes tanulási módszerek, szokások kialakítása º Tevékenységformák: felzárkóztató, korrepetáló foglalkozások szervezése egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatára épülő beszélgetések a nevelők és a szülők személyes kapcsolatára épülő konzultációs lehetőségek Az alkalmazottakra vonatkozóan Az iskola esélyegyenlőségi terve biztosítja a munkavállalók esélyegyenlőségét. A terv a munkáltatóval munkaviszonyban lévő összes munkavállalóra vonatkozik, függetlenül az alkalmazás jellegétől, a munkaidőtől vagy az alkalmazás határozott idejű voltától. 3. Iskolai tevékenységek A tanulási időben kötelezően igénybe vehető iskolai szolgáltatások º Nappali rendszerű általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás º Iskolarendszerű szakképzés A kötelező tanítási órákon A tanulók fejlettségéhez, képességéhez és az egyes tantárgyak jellegéhez igazodó változatos módszerek, technikák alkalmazása annak érdekében, hogy elsajátítsák a tantervi követelményeket. Ennek érdekében az óratervekben feltüntetett csoportbontásokra is szükség van. Természetesen az egyes csoportok közötti átjárhatóságot biztosítjuk A választható tanórai keret terhére A szülői igények, illetve a tanulók érdeklődésének megfelelően további lehetőségeket biztosítunk º az általános műveltség megszilárdítása 18

19 º a szakmai irányultság elmélyítésére º a nyelvi képzés színvonalának emelésére º az emelt szintű érettségire való felkészülésre º munkába állást elősegítő foglalkozásokon való részvételre A és pontban meghatározott tanórai foglalkozások megszervezhetők a hagyományos (tanórai és tantermi) formáktól eltérő módon is amennyiben biztosított az előírt anyag átadása, a követelmények teljesítése, a tanítási órák ingyenessége Egyéni foglalkozások º személyiségfejlesztő º felzárkóztató º készségfejlesztő º tehetséggondozó Kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások º konzultáció a tanulási technikákról, º kötetlen tárgyú konzultáció tanárokkal, szakemberekkel, º felkészítés tanulmányi versenyre (iskolai, regionális, országos) º felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyre, pályázatokra, º szakkörök, º könyvtárhasználat, º egyéni, öntevékeny számítógéphasználat Internet hozzáféréssel, º egyéni, öntevékeny tornaterem, edzőterem, sportpályahasználat, º speciális tanfolyamok (számítógépkezelői, nyelvi), º speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély), º mentálhigiéniai foglalkozások, º felzárkóztató foglalkozások, º érettségire felkészítő foglalkozások, º felvételi előkészítő foglalkozások, º nyelvvizsgára felkészítő foglalkozások, º iskolai menzahasználat, º tanulószobai foglalkozások, º egyéni, öntevékeny klubhasználat. A tanulóknak a fenti szolgáltatások iránti igényeit az iskola ajánlása alapján az osztályfőnökök és a szaktanárok gyűjtik össze, és a munkaközösségvezetőkön keresztül juttatják el az iskolavezetéshez Személyiségfejlesztés Az iskolai nevelőoktató munka magába foglalja az ismeretek, a kulturális örökség és az értékek átadását, és ezzel együtt az egész személyiség fejlesztését. Napjainkban az érvényesülést biztosító személyiségérték megváltozott. A hagyományos közösségi érték helyét átvette az önállóság, kreativitás, határozottság és önérzetesség. Az iskola feladata a megőrizvemegújulni elvet követve szolgálni a társadalom elvárásait. Az iskola a tanulók személyiségfejlesztésének természetes közege. Fel kell kelteni tanulóinkban annak igényét, hogy az élet kereteit értelmesen töltsék ki. Fontosnak tartjuk, 19

20 hogy diákjaink felismerjék, érett személyiséggé akkor vállnak, ha megtalálják helyüket a világban, és nyitott szemmel figyelik az abban zajló folyamatokat. Ehhez elengedhetetlen, hogy hosszabb távú célokat tűzzenek ki maguk elé és belássák, hogy az ehhez vezető út az akarat edzését is szolgáló rövid távú célok megvalósítása. Fontos tényező a személyiség kialakulásában az interperszonális kapcsolatok fejlesztése. A diák alapvetően három szintéren alakít ki kapcsolatokat: az otthonában, a baráti körében és az iskolában. Célunk az, hogy tanulóinkban fejlesszük az empatikus képességeket, hogy képesek legyenek beilleszkedni az őket körülvevő szűkebb és tágabb közösségekbe. Ehhez elengedhetetlen, hogy kifejlődjön bennük mások tisztelete, a szociális érzékenység, a humánus, az emberi létet és értékeket védő magatartás. A személyiség fejlődése hosszú folyamat, melynek során a környezetből kapott visszajelzések megerősítik vagy gyengítik a személyiség önértékelését, önbizalmát. Ez fokozottan érvényes az iskolai környezetre, a tanítástanulás folyamatára. az önbizalom megfelelő szintjének eléréséhez szükség van fizikális és emocionális biztonságra. A nyugodt iskolai légkör, a pontosan megfogalmazott szabályok, nyitott kommunikáció adja a célkitűzések elérésének alapját. Az önmegvalósításhoz az első lépcsőfok az önismeret. A tanulónak legyen reális képe önmagáról, értékeiről, gyenge pontjairól, fogadja el a kritikát. Aki ismeri önmagát, megérti a másságot is. A pedagógusok feladata segítséget nyújtani abban, hogy a tanuló értékelje önmagát, ki tudja fejezni érzéseit pozitív, elfogadó légkörben. A pályaválasztáshoz szükséges a lehetőségek felmérése, információszerzés, az információk kritikus feldolgozása, realitásérzék, de mindenekelőtt a helyes énkép kialakítása. A reális tervek, célkitűzések, a felelősségteljes hozzáállás biztosítja a sikert, és mindez magabiztossá teszi az egyént. A határozott személyiség kockázatot vállal, önálló véleményalkotásra képes. Az iskola felkészít a munkába állásra, melyhez további személyiségjegyek fejlesztése szükséges. A munkaerő értékét a mobilizálható tudás, a rugalmasság és a tanulási képesség határozza meg. Összegezve a célok megvalósítása előtérbe helyezi º a szabálykövető magatartás, º az identitástudat kialakítása, º a tanulásmódszertani alapismeretek elsajátítása, º az általános műveltség ismeretanyagának elsajátítása, º a szocializációhoz és a munkatevékenységhez szükséges tudás megszerzése képességének és készségének fejlesztése, º a szakképzés előkészítése, º egyéncsaládtársadalom összhangjának kialakulását Kiemelt feladat º önállóságra º öntevékenységre º műveltség megszerzésére º a reális önismeretre, önértékelésre º igényességre º a kreativitásra 20