I.4.4. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "I.4.4. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS"

Átírás

1 I.4.4. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

2 KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Szeremle készülı településrendezési terve (szerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) környezetvédelmi munkarésze az alábbi törvényekkel, rendeletekkel, megyei, kistérségi és települési tervekkel összhangban, azokhoz illeszkedve készül: évi LIII. tv. a környezet védelmérıl évi LVII. tv. a vízgazdálkodásról évi CXXIX. tv. a termıföld védelmérıl évi LIII. tv. a természet védelmérıl évi CLXXXV. tv. a hulladékról évi XXVI. tv. az Országos Területrendezési Tervrıl Nemzeti Környezetvédelmi Program Duna-Dráva Nemzeti Park térsége Területrendezési terve Bács-Kiskun Megye területrendezési terve Országos Hulladékgazdálkodási Terv és Országos Megelızési Program Szeremle község környezetvédelmi programja Magyarország Vízgyőjtı-gazdálkodási Terve Jelen dokumentáció a 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet 4. számú mellékletében részletezett A környezeti értékelés általános tartalmi követelményei, valamint a véleményezésben résztvevı hatóságok elızetes szakmai véleményeinek figyelembevételével készült. Természet- és tájvédelem Szeremle település közigazgatási területét érinti É-Ny-DNy i irányban a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található Gemenc nemzeti parki törzsterület, valamint döntıen ugyanezen területeket érinti a Gemenc (HUDD 10003) elnevezéső Különleges madárvédelmi terület (Natura 2000 SPA), illetve az ugyancsak Gemenc elnevezéső (HUDD 20032) kiemelt jelentıségő természet-megırzési terület (Natura 2000 psci), továbbá a nemzetközi jelentıségő vizes élıhelyek jegyzékében (ramsari területek) található Gemenc területei. Ezen túlmenıen a Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában és kezelésében lévı egyéb országos jelentıségő védett természeti terület (természetvédelmi terület, tájvédelmi körzet, ex-lege terület) nincs a közigazgatási területen. A közigazgatási terület DNy i és DK i részén találhatóak a természet védelmérıl szóló törvény értelmében védett természeti területek (természetes gyep, nádas és vizes élıhely területek). (A település teljes közigazgatási területét lefedı Dunavölgyi-síkon található természeti területek a 2/2002. (I. 23.) KöM-FVM együttes rendelet értelmében nem minısülnek sem kiemelten fontos érzékeny természeti területnek, sem érzékeny természeti területnek ÉTT.) Megegyezzük, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló módosított évi XXVI. törvény szerinti országos ökológiai hálózat (magterület, illetve ökológiai (zöld) folyosó terület) övezetébe tartoznak a település területén található védett természeti területek. A magterületek döntıen a nemzeti parki és Natura 2000 területek, a folyosó területek pedig döntıen a Ferenc-tápcsatorna menti területek, illetve döntıen a természeti területek, melyek mindegyike az Országos Ökológiai Hálózat elemei. Vonatkozó fontosabb elıírások: A természet védelmérıl szóló évi LIII. törvény 21. (1) bekezdésében foglaltak szerint természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a gyep és nádas mővelési ág megváltoztatásához, továbbá a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A törvény 18. (3) bekezdésében foglaltak szerint: Természeti területen a jogszerően beépített, valamint vízjogi engedéllyel rendelkezı építmények kivételével tilos a természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonatától számított 50 méteren, tavak partjától számított 100 méteren belül, valamint a vízfolyások hullámterében új építmények elhelyezése. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 2

3 Továbbá az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdése, azaz a (2) bekezdésben foglaltak érvényesülése különösen a természet- és a környezetvédelem, az erdık és a természetes (felszíni és felszín alatti) vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termıföldekkel és a területekkel való takarékos bánás érdekében többek között az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejőleg a település közigazgatási területének a külön jogszabály alapján számított biológiai aktivitás értéke az átminısítés elıtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet. Levegıvédelem Szeremle település közigazgatási területén a levegıterheltségi szint 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. mellékletében meghatározott egészségügyi határértékei az irányadók az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott területek kivételével, ahol ezen rendelet 4. mellékletében szereplı az ökológiai rendszerek védelmében meghatározott kritikus levegıterheltségi szinteket kell alkalmazni. A térségben az uralkodó szélirány É ÉNy i. Immissziós helyzetkép: A település levegıjének minıségét tekintve a térség egyik legkevésbé szennyezett, legkevésbé terhelt levegıjő részéhez tartozik az Országos Immissziómérı Hálózat adatai szerint, azaz az alap légszennyezettség nem számottevı. (A település a Környezetvédelmi Értesítı március án megjelent az évi 3. számában található A KAC évi pályázati felhívásai címő anyag 1. mellékletében foglaltak szerint sem a szennyezett, sem a mérsékelten szennyezett levegıminıségő települések között nincs felsorolva.) Ezen túlmenıen a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló többször módosított 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint Szeremle közigazgatási területe olyan levegıterheltségi zónába esik, ahol a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxidok és a benzol légszennyezı anyagok tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı és az alsó vizsgálati küszöb között van, míg a szilárd légszennyezı anyagok (PM 10 ) arzén, kadmium, nikkel és ólom tartalma tekintetében a levegıterheltségi szint nem haladja meg az alsó vizsgálati küszöböt, a policiklikus aromás szánhidrogének (benz(a)pirén) esetében pedig a levegıterheltségi szint a felsı vizsgálati küszöb és a levegıterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Ez köszönhetı a település és környéke adottságainak: viszonylag kis területen elhelyezkedı település, kevés és jelentıs levegıterhelést nem okozó ipari üzem, nem jelentıs közúti közlekedés, viszonylag kevés parlagon hagyott mezıgazdasági terület. A településen a légszennyezı anyagok koncentrációi a 80-s évektıl napjainkig csökkenı tendenciát mutatnak a kén-dioxidra és a nitrogén-oxidokra vonatkoztatva. Ez jórészt a vezetékes gázhálózat kiépülésének és a visszaszoruló, illetve átalakuló ipari termelésnek az eredménye. (A település és közvetlen környezetének adottságai kedvezıek.) A kémiai légszennyezı komponensek tekintetében a település levegıje tisztának mondható. A szilárd légszennyezı komponensek (ülepedı- és szálló por beleértve a növényi polleneket is) aránya idınként számottevı, a növényi pollen esetében pedig jelentıs a térségben a helyenként burkolatlan útfelületeknek és a nem megfelelıen karbantartott zöldfelületeknek, az egyes helyeken elhanyagolt, parlagon hagyott mezıgazdasági területeknek, a közigazgatási terület DNy i és DK i szélének területei deflációra érzékeny talajminıségének, valamint a csökkenı csapadék-mennyiségnek köszönhetıen. A zöldterületeken törekedni kell az allergiát okozó pollenő növények visszaszorítására. Az állattartó telepek környezetében a bőzterhelés idınként számottevı. Mindezen adottságokat együttvéve várhatóan tarthatók és tartandók is a fenti rendelet elıírásai szerinti immissziós határértékek. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 3

4 Emissziós helyzetkép: A települési kibocsátások túlnyomó hányada tüzeléstechnikai, valamint közlekedési eredető. A kibocsátások jellemzıen 10 m alatt, néhány esetben pedig m közötti magasságban történnek, így e terület nem játszik számottevı szerepet a nagy távolságba eljutó légszennyezés kialakításában. A település átszellızöttsége megfelelınek mondható. A közlekedésbıl adódó levegıterhelés mértéke nem elhanyagolható, a helyi és az átmenı forgalom is megnövekedett az utóbbi években. A főtési módok megoszlása a településen kedvezı képet mutat: belterületen gyakorlatilag teljesen kiépített a gázhálózat és a gázzal főtı lakások aránya is magas, azonban nem elhanyagolható a vegyes tüzeléső kazánokban fával és egyéb szilárd tüzelıanyagokkal főtı lakások aránya sem különösen a belterület ÉK i részén. Kellemetlen szagok egyes állattartó telepek környezetében jelentenek idıszakonként problémát. Az allergiára hajlamos személyek számára gondot jelenthet a parlagon fekvı, illetve gondozatlan, gyomos, bolygatott külterületek nem elhanyagolható kiterjedése. A község belterületére ez nem jellemzı. Száraz idıszakokban jelentıs porszennyezés forrása lehet a néhány keskeny burkolatú és burkolatlan település széli út a község belterületén. Emellett mezıgazdasági munkák idején okozhat problémát a mezıgazdasági földterületekrıl származó porszennyezés. Légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából jelentıs ipari üzemek, illetve termelı, vagy szolgáltató tevékenységet végzı létesítmények Szeremle közigazgatási területén belül néhány kivételtıl eltekintve nem találhatóak. Ezen, illetve az egyéb kisebb levegıterhelést okozó üzemek, telephelyek a település belterületén, illetve a külterületén, a belterületi lakóterületek közelében, valamint távolabb lévı majorokban, gazdasági területeken üzemelnek döntıen. A település gazdasági területei az uralkodó szélirány szempontjából (néhány kivétellel) általában kedvezı elhelyezkedéssel a központi belterületi lakóterületek mellett és közelében, attól DNy ra, továbbá a település külterületének ÉK i részén találhatóak a belterülettıl távol. Jelenleg a településen üzemelı számottevı termelı, szolgáltató üzemek, telephelyek a jelentısebb levegıterhelést* és környezeti konfliktust okozó üzemek megjelölésével a következık: A belterület DK i szélén lévı/tervezett gazdasági területen: - Állattartó telep juh és sertés közepes állatlétszámmal* - Gépjármő tárolás - Tervezett fémipari üzem lakóterület mellett található idınként bőz A belterület D i, középsı részén a Dózsa Gy. út DK i oldalán lévı gazdasági területen (volt Szeremlei Dunagyöngye Mg. Szöv. központjában): lakóterület mellett található - Tervezett húsipari üzem (a volt Nektár-Flora Trade Kft. mézfelvásárló és mézfeldolgozó üzemében) - Gemenc Zrt. faipari üzem* szilárd A belterület ÉK i szélén az jelő közút DK i oldalán tervezett gazdasági területen: lakóterület, illetve nemzeti parki és Natura 2000 terület mellett/közelében található - Tervezett ásványvíz palackozó üzem (jelenleg szántó terület) A belterület szélétıl DNy ra legközelebb mintegy 100 m-re az jelő közút két oldalán az un. Kamarás-Duna Kft. majorjaiban (volt Szeremlei Dunagyöngye Mg. Szöv. majorjaiban) gazdasági területen: lakóterület közelében található Az É i majorban: I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 4

5 - Gabonatároló raktárak - Géptelep és gépjavító mőhely A D i majorban: - Gabonatárolók, tisztító és szárító* szilárd A belterület szélétıl ÉK re mintegy 1100 m-re lévı/tervezett Adó-Agroker Kft. (volt jégelhárító központ) gazdasági területén: nemzeti parki és Natura 2000 terület mellett/ közelében található - Gabonatárolók, tisztító és szárító* szilárd - Géptelep és gépjavító mőhely A belterület szélétıl Ny ra mintegy 2500 m-re lévı gazdasági területen: nemzeti parki és Natura 2000 terület mellett található - Állattartó telep juhászat közepes állatlétszámmal* idınként bőz Ezek mellett a belterületi lakóterületeken üzemel a Biborker Bt. krétagyártó üzeme, az Éva Trend Bt. varrodája, valamint található szınyegkészítı, géplakatos, autószerelı és fuvarozók, illetve kereskedelmi létesítmények. Kissé kedvezıtlen a belterületen, illetve a belterület DK i és ÉK i szélén, valamint DNy ra közelében található és tervezett gazdasági területek elhelyezkedésén túl az a tény, hogy a gazdasági területekre rátelepültek (telekszomszédként, vagy közlekedési terület elválasztással) több helyen a lakóterületek bármiféle védı zöldsávok megléte nélkül, illetve ezen gazdasági területek egy részén jelentısebb levegıterhelést okozó technológiák is üzemelnek, amellett hogy az egyéb külterületi gazdasági területek általában távol találhatóak a belterülettıl, illetve az uralkodó szélirány szempontjából kedvezı az elhelyezkedésük. A településen található egyéb termelı, szolgáltató tevékenységek telephelyein sem jelentısebb pontforrás, sem pedig jelentısebb helyhez kötött diffúz légszennyezı forrás nincs és várhatóan nem is létesül az alábbiak szerint. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató területek a belterületen meglévı gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató) területeken találhatóak. Ezen túlmenıen új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek kerülnek kijelölésre a belterület DK i és ÉK i széle mellett, valamint a belterület szélétıl ÉK re mintegy 1100 m-re. Ezen gazdasági területek esetében a viszonylag kedvezıtlen adottságok, azaz a lakóterületek közelsége és az ÉK i terület kivételével az uralkodó szélirányban való elhelyezkedés miatt ezen területeken a szabadban végzett számottevı levegıterhelést és bőzt okozó tevékenység megtiltásával és kötelezıen alkalmazandó tüzelıanyagok (gáz) elıírásával kívánjuk a levegıminıség romlását megakadályozni. Valamint, ahol lehetıség van rá, ott védı zöldsávok, védı fasorok kialakítása tervezett ezen meglévı és új gazdasági területek és a meglévı és tervezett lakóterületek között, mely további kedvezı puffert biztosít. Helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásokkal dolgozó technológiák nem települhetnek a kereskedelmi, szolgáltató területekre. A meglévı és tervezett különleges mezıgazdasági üzemi területek és iparterületek a település fentebb nem említett gazdasági területein, majorjaiban találhatóak, ilyen üzemek, tevékenységek a késıbbiekben is ezen területeken alakíthatóak ki ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv védelme mellett. A belterülettıl DNy ra mintegy 100 m-re, illetve Ny ra mintegy 2500 m-re lévı majorok kapnak különleges mezıgazdasági üzemi terület besorolást, míg a közmőellátó területigényes építmények kerülnek iparterületi besorolásba. Jelentısebb különleges mezıgazdasági üzemi terület, azaz major bıvülést a terv nem tartalmaz a meglévı majorok jelentıs kihasználatlan területi tartalékai miatt. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 5

6 Új különleges mezıgazdasági üzemi terület a külterületen nem kerül kialakításra. Ezen iparterületek és különleges mezıgazdasági üzemi területek két kivétellel a belterületi lakóterületektıl távol találhatóak, illetve kerülnek bıvítésre tervezett zöldterületek védelmében. Az uralkodó szélirány és a távolságok, valamint a majorok, állattartó telepek területe és az állatlétszámok szempontjából ezen majorok elhelyezkedése általában kedvezı. Kedvezı továbbá az a tény, hogy ezen gazdasági területek általában jó átszellızéső területeken találhatóak, valamint ezen területeken belül a védendı létesítmények irányában fasorok, illetve a lakóterülettel szomszédos és közeli ipari gazdasági területek és majorok esetében a lakóterület felıli oldalon m széles véderdısáv telepítését, vagy ilyen szélességben ültetési kötelezettséget kívánunk elıírni, melyek némi puffert biztosítanak a levegıterhelés szempontjából, valamint hogy a település külterületén a település külterületi részeire jellemzıen rendkívül csekély számú tanya található, melyek építésének a lehetısége a késıbbiekben is csak igen korlátozottan megengedett. A továbbiakban jelentısebb létszámú állattartó telepek mőködését a belterülettıl Ny ra lévı majorban szorgalmazzuk a kiépített létesítmények okán, valamint a belterületi lakóterülettıl mért jelentıs távolság és az uralkodó szélirány szempontjából viszonylag kedvezı elhelyezkedése miatt. A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy a külterületi állattartó telepek üzemelésével járó bőzterhelés a belterületi lakóterületek döntı részén gyakorlatilag nem érzékelhetı és a majorok területén belül pufferként tervezett védı fasorok, illetve véderdı megerısödésével a vonatkozó állattartási elıírások szigorú betartása mellett várhatóan a majorok közelében is tovább enyhül. Ezt segíti az a tény is, hogy a belterületi háztáji állattartás sem számottevı (néhány tehén, sertés, birka, valamint baromfik). A település helyi állattartási rendelettel 8/2004. (VI. 1.) Kt számon rendelkezett, mely visszavonásra került a 4/2013. (V. 2.) Kt. rendelettel, ugyanis a évi XVIII. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletérıl szóló évi XLVI. törvény 6. (6) bekezdése értelmében október 01. óta mezıgazdasági haszonállat tartása önkormányzati rendeletben nem korlátozható. A település közigazgatási területén a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet szerinti alsó és felsı küszöbértékő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem, illetve küszöbérték alatti üzem, valamint kiemelten kezelendı létesítmény nem található ismereteink szerint. A településen mőködı egyik üzemben lévı veszélyes anyagok mennyisége sem éri el a rendelet elıírásai szerinti alsó, vagy felsı küszöbértéket, illetve vélhetıen az alsó küszöbérték negyedét sem, így nem kell az üzemek körül veszélyességi övezetet kialakítani. Amennyiben valamely meglévı, vagy tervezett üzem esetében szükségessé válik veszélyességi övezet kijelölése, úgy azt szerepeltetni kell a rendezési terven a Korm. rendelet 28. -ban foglaltaknak megfelelıen, valamint be kell tartani az övezetre vonatkozó elıírásokat. Szélenergia hasznosítására, azaz szélerımővek telepítésére alkalmas térség a közigazgatási terület D i, DK i, K i része az egyéb szempontok figyelembe vételével adatszolgáltatás szerint. Szeremle közigazgatási területén üzemelı tevékenységek esetében a korábbi jogszabályok szerinti védelmi övezet nem került kijelölésre ismereteink szerint. Az új, bőz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles, vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bőzterhelınek védelmi övezetet kell kialakítania a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. -a szerint. Amennyiben ilyen létesítmény kerül kialakításra, akkor az alábbiakat kell figyelembe venni: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése szerint: A védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülı, illetve a már mőködı légszennyezı források mőködésével összefüggı építményt. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 6

7 A védelmi övezetet minden esetben az érintett tevékenység telekhatárán belül kell biztosítani, azaz védelmi övezetet a továbbiakban az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek köré nem tervezünk kijelölni. Javasoljuk az avar és kerti hulladék ártalmatlanítására, a porképzıdés megelızésére és a bőzös anyagok kezelésére vonatkozó önkormányzati rendelkezéseket kialakítani a hatályos elıírásoknak megfelelıen. Szorgalmazzuk a fentieken felül továbbá, hogy Szeremle közigazgatási területén üzemelı, illetve a késıbbiekben ide települı tevékenységek az elérhetı legjobb technikát alkalmazzák üzemelésük során. Vonatkozó elıírások: A telepítendı üzemeknek és technológiáknak légszennyezı anyag kibocsátás szempontjából meg kell felelniük a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a végrehajtására kiadott egyes rendeletek (4/2011. (I. 14.) VM rendelet, módosított 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet, stb.) elıírásainak. A település kommunális létesítményeinek bőz és egyéb légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı. A belterületi lakóterület szélétıl D re mintegy 700 m-re lévı szilárd hulladéklerakó telep december 31.-én bezárásra került és néhány éve megtörtént a rekultivációja is, így légszennyezı anyag kibocsátása nem számottevı és egyre csökkenı mértékő. A belterületi lakóterület szélétıl D re mintegy 900 m-re található települési folyékony hulladék leürítı hely január 1.-én került bezárásra, majd a területet fásították, így légszennyezı anyag kibocsátása ma már nem érzékelhetı. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor a folyékony hulladék leürítı hely mellett mőködött állati hulladék temetı megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan levegıterheléssel nem kell számolni. Az üzemi veszélyes-, termelési- és a kommunális hulladékok tárolását, a légszennyezést kizáró módon kell biztosítani minden telephelyen és ingatlanon. A közúti és vasúti forgalomból adódó levegıterhelés kérdéseit a zajterhelés kérdéseivel együtt a zaj- és rezgésvédelmi tervfejezet tárgyalja. A települési környezet levegıminıségét a gépjármőforgalom (ezen belül is a nehéz jármővek arányának) növekedése kedvezıtlenül, míg a gázfőtés terjedése kedvezıen befolyásolja. A belterület széli ingatlanok egy részének, valamint a külterületi majorok, illetve egyéb gazdasági területek gazdasági épületeinek főtése esetenként hagyományos tüzelıanyagokkal (vegyes tüzeléső kazánokban fa, illetve egyéb szilárd tüzelıanyag) történik. Javasoljuk ezen területeken is a vezetékes, vagy a tartályos gázfőtéses megoldások alkalmazásának szorgalmazását. A belterületi porszennyezés csökkentését a telkeken és közterületeken növénytelepítéssel, illetve az utak burkolásával lehet elérni. A gazdasági területeken belül és a mezıgazdasági területek dőlıútjai mellé védıfásítás javasolt. A növényi pollen szennyezés a gyomnövények (elsısorban a parlagfő) megfelelı irtásával és a zöldterületek karbantartásával szorítható vissza. Zaj- és rezgésvédelem A település lakóterületeit, valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területét, a temetıt és a zöldterületeket, továbbá a külterületi (beépítetlen) mezıgazdasági területeket zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias beépítéső), valamint a különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetık és a zöldterületek" területi funkcióba szükséges sorolni. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 7

8 A település településközponti vegyes területeit zaj- és rezgésvédelmi szempontból Vegyes terület területi funkcióba szükséges sorolni. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területeket, azaz a bel- és külterületi gazdasági területeket és majorokat zaj- és rezgésvédelmi szempontból "Gazdasági terület" területi funkcióba sorolandók. Ezen besorolást a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet vonatkozó elıírásai indokolják. A fentiek szerint a vizsgált területen 3 különbözı zajterhelési határértékkel szabályozott területi funkció különíthetı el, melyekhez kapcsolódó zajterhelési határértékeket a fenti rendelet tartalmazza. Megjegyezzük, hogy a már meglévı, üzemelı zaj- és rezgéskibocsátással járó tevékenységek, vállalkozások környezetében majdani beépítésre kerülı területek kijelölésénél, elhelyezésénél ugyancsak a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben elıírt zajterhelési határértékek teljesülését kell figyelembe venni. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerinti a rendeltetése miatt fokozott védelmet igénylı létesítmény (egészségügyi, oktatási, mővelıdési, stb.) körül kialakítható csendes övezetek, valamint zajvédelmi szempontból fokozottan védett területek, azaz a zajvédelmi zónáknál megadott zajterhelési határértékeknél szigorúbb határértékekkel védett területek Szeremle közigazgatási területén nem találhatóak, illetve kialakítását a terv sem javasolja az önkormányzat szándékaival összhangban, ugyanis az egyéb zajterhelési határértékek is elegendıen szigorúak és betartásuk jelenleg is egyes helyeken nehézséget okoz. Zajterhelés szempontjából jelentıs ipari és mezıgazdasági üzemek Szeremle közigazgatási területén belül néhány, a gazdasági területeken lévı üzem kivételével nem találhatók (a terület üzemektıl származó zaj szempontjából nem terhelt, azaz fokozottan zajos terület nem található). A belterületi lakóterületekbe ékelıdve, valamint a lakóterületek melletti és közeli gazdasági területeken található egyes üzemek (a DNy i majorban lévı gabonaszárító és tisztító) tevékenységük során számottevı zajkibocsátással járnak, azonban határérték feletti zajkibocsátással üzemelésük során valószínősíthetıen nem kell számolni. A tervezett és meglévı gazdasági területekre a levegıvédelmi tervfejezetben ismertetett nem zajos mezıgazdasághoz, illetve élelmiszer iparhoz kötıdı feldolgozó-ipari üzemek, valamint ezek kiszolgáló létesítményei, továbbá a jó közlekedési kapcsolat és a természeti adottságok teremtette termelı, illetve kereskedelmi, szolgáltató létesítmények telepítését javasoljuk. A meglévı és kialakítandó gazdasági területeken belül kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, valamint különleges mezıgazdasági üzemi területek kerülnek kialakításra. A kereskedelmi, szolgáltató és az ipari gazdasági, valamint a különleges mezıgazdasági üzemi területek a belterületi lakóterületek felé m széles ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv védelmében létesülhetnek, üzemelhetnek, illetve bıvülhetnek, azonban javaslatunk szerint a rendeletek elıírásainak megfelelı zajosabb tevékenységek az ipari gazdasági és a különleges mezıgazdasági üzemi területek lakóterületektıl távolabb esı területeire települhetnek. A gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari és különleges mezıgazdasági üzemi) területek több helyütt meglévı lakóterületi és egyes különleges területi funkcióval (belterületi lakóépület, külterületi beépítetlen mezıgazdasági területek, zöldterületek) közvetlenül határosak. A két területi funkcióban megengedett zajterhelési határérték között 10 db a különbség. Ezt a különbséget a korábban részletezett belterületi lakóterületek és a tanyákkal rendkívül ritkán beépített és a késıbbiekben is csak igen korlátozottan beépíthetı érintett külterületek miatt és ellenére a meglévı és tervezett gazdasági terület határán belül a védendı létesítmények irányában létesítendı telekhatár menti I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 8

9 fasorok, illetve m széles, háromszintő, örökzöld növényeket is tartalmazó véderdısávval szükséges csökkenteni. A véderdısáv méreteinek kialakításánál minden esetben akusztikai méretezés javasolt, hogy elérje a kívánt hatást. Ezen létesítmények összes célforgalma nem haladhatja meg a célforgalmat biztosító út jelenlegi forgalmát 20 % - nál nagyobb mértékben. (Ezen megállapítás minden a gazdasági területeken üzemelı létesítményre és a különleges területek üzemelésére is vonatkozik.) A gazdasági területek irányába, azok közelében a település belterületén nem tervezett lakóterület bıvítés hatásterületen belül, illetve védı zöldsáv kialakítása nélkül. A különleges területeken a különleges mezıgazdasági üzemi (Mü) kivételével üzemi zajforrások nincsenek és nem is létesülnek. Az állattartó telepeket tartalmazó major területek üzemelése nem jár jelentıs üzemi zajkibocsátással. A fasorok, valamint a véderdısávok hangcsillapító hatása, továbbá az övezeti besorolások biztosítják a gazdasági területekrıl származó zaj a lakó- és egyes különleges területekre elıírt zajterhelési határértékekre történı csillapítását. A lakóterületekbe ékelıdött gazdasági területekbe nem sorolt kisebb termelı, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységeket zajvédelmi szempontból a lakóterületi funkcióba soroljuk. (Ezen létesítményeknek a lakóterületre elıírt zaj- és rezgésterhelési határértékeket kell biztosítaniuk üzemelésük során.) A vegyes, illetve a lakó- és egyéb különleges területi funkció között 5 db a zajhatárérték különbség. Ezen területek esetében az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységekbıl származó zaj- és rezgésterhelési határértékek túllépése nem várható, ugyanis a lakóterületekkel szomszédos településközpont vegyes területen lévı létesítményekben zajos tevékenységek nincsenek és nem is létesülhetnek. A kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylı rendezvénytıl a közterületi rendezvény kivételével és egyéb helyhez kötött külsı zajforrástól származó szabadidıs zaj terhelési határértékei a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. számú mellékletében foglalt: az üzemi és szabadidıs létesítményekben folytatott tevékenységektıl származó zaj terhelési határértékeinek felelnek meg. Ezen túlmenıen azonban tárgyi tevékenységek megengedett üzemeltetési helyére, idejére, stb. vonatkozóan az önkormányzat helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályokat állapíthat meg (önkormányzati rendelet formájában) jelenleg a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján. (Az Önkormányzat jelenleg erre vonatkozóan nem rendelkezik helyi szabályokkal.) Ehhez kapcsolódó probléma Szeremle közigazgatási területén jelenleg nincsen és a késıbbiekben sem várható adatszolgáltatás szerint. A közúti forgalomból adódó levegı- és zajterhelés helyenként és idınként számottevı és a forgalom növekedésével egyre növekvı mértékő. A Bajáról a belterületen keresztül a Duna töltésig vezetı jelő közút az igazgatási területet ÉK DNy i irányban szeli át és a belterület középsı részén végig igen keskeny közterületi szélességő szakaszokon halad keresztül és az uralkodó szélirány ezen légszennyezı anyagokat a lakóterületek egy jelentıs része felé továbbítja érzékelhetı levegıterhelést okozva ezzel. Az út belterületi szakaszainak becsült távlati forgalmából számított zajterhelés átlagos becsült értéke a belterületi lakóterületen L AM (7,5) = 59/52 dba (nappal/éjjel). A közút ezen szakaszai mellett belterületen meglévı lakó- és településközpont vegyes területek találhatóak az általában kis szabályozási szélesség mellett elıkert nélkül épített épületekkel, valamint lakóterületek létesülnek a meglévı állapotokhoz illeszkedı még megengedhetı védıtávolság, illetve közterületi szélesség biztosítása mellett. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 9

10 Az út ezen szakaszainak a forgalmából adódóan idınként és helyenként elhanyagolható mértékő (nappal 0-1 dba, míg éjjel 1-3 dba) zajhatárérték túllépés adódik a részben Dunafalváról érkezı, részben pedig helybıl induló tehergépjármővek és mezıgazdasági gépek miatt. A zajcsökkentés passzív zajvédelmi intézkedésekkel érhetı el (sebességkorlátozás, a közút felıli védendı helyiségek nyílászáróinak zajvédı üvegezése, akusztikai szempontból un. csendes aszfalt burkolat az út belterületi szakaszain, stb.) Ezen közút a Duna töltését elérve a töltés koronán vezet tovább immár önkormányzati üzemeltetéső útként Dunafalva belterületéig. Egyéb közút jelenleg nem érinti a település közigazgatási területét. Az út menti belterületen tervezett lakó- és külterületen tervezett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, illetve különleges mezıgazdasági üzemi területek nem befolyásolják az átszellızési viszonyokat, ugyanis ez csak a belterület ÉK i irányú bıvítési területén és a külterület ÉK i részén fordul elı megfelelı szabályozási szélesség tartása mellett. Ezen túlmenıen akusztikai méretezésen alapuló m széles fásítandó védıtávolság tartását javasoljuk elıírni az utak mellett mindegyik területi kategória esetében a tervezett bıvítési területeken. Új lakó- és gazdasági terület kijelölése ezen út irányában csak megfelelı szabályozási szélesség tartása mellett lehetséges az út hatásterületén kívül. A település közigazgatási területén található önkormányzati utak, illetve magán tulajdonú utak forgalma jelenleg és a késıbbiekben sem lesz jelentıs, így a zajhatárértékek minden esetben teljesülnek a távlati forgalom esetén is és jelentıs levegıterhelést sem okoz a forgalom. Az önkormányzat szándékai szerint az jelő közút belterületet elkerülı nyomvonala épül a meglévı dőlıutak felhasználásával a jelenlegi keskeny és balesetveszélyes belterületi nyomvonal helyett. Az önkormányzat szándékai szerint az jelő közút külterületi szakaszából kiágazva összekötı út épül Bátmonostorig, illetve a Duna töltése mellett kerül kiépítésre Dunafalváig az jelő közút a meglévı dőlıutak felhasználásával, melyek kiépülése után biztosított Szeremle és Bátmonostor közvetlen szilárd burkolatú úton való összekötése, valamint Szeremle és Dunafalva között az jelő közút megfelelı biztonságos nyomvonalának a kiépítése. A tervezett nyomvonalak az elkerülı út esetében a belterületi lakóterületek szélétıl K re legközelebb mintegy 450 m-re, míg D re legközelebb mintegy 240 m-re zaj- és levegıvédelmi szempontú hatásterületein kívül haladnak gyakorlatilag beépítetlen (és lakóépületekkel a késıbbiekben is csak igen korlátozottan beépíthetı) jó átszellızéső mezıgazdasági területeken, így a távlati (jelentısebb) forgalmat is figyelembe véve számottevı zaj- és levegıterhelés növekedéssel, ezáltal zajhatárérték túllépéssel nem kell számolni az utakhoz közeli lakóépületek esetében az ezen nyomvonalon haladó forgalom és a jó átszellızés miatt. Az elkerülı út kiépítése kedvezı az uralkodó szélirány szempontjából, továbbá jelentıs belterületektıl mért távolsága miatt várhatóan a közlekedési eredető zaj- és levegıterhelés számottevı csökkenését fogja eredményezni a belterületen különösen a közút átmenı forgalomtól mentesített belterületi szakaszain. Ezen út elkészültéig javítható a közút belterületi szakaszainak zajterhelése és légállapota a fenti intézkedésekkel. Az összekötı utak esetében pedig az útburkolattal ellátandó földutakon megnövekedı forgalom várhatóan kisebb zajterhelést és jóval kisebb levegıterhelést fog okozni, mint a jelenlegi csekély forgalom a földutak használatával. A fentiekbıl következıen ezen utak távlati forgalmából a lakóterületek környezetében zajhatárérték túllépés nem lesz és a közlekedési forgalomból adódó levegıterhelés sem lesz érzékelhetı. A közigazgatási területet érintı jelő közút mentén a zajvédelmi funkciójuk mellett levegı- és talajvédelmi okokból is ajánlott védı zöldsávok, fasorok kialakítása és fenntartása. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 10

11 Egyéb utakra nem áll rendelkezésre forgalomszámlálási adat, de a forgalmuk olyan csekély, hogy határérték túllépés a fejlesztésekbıl adódó távlati forgalmukat figyelembe véve sem várható. Ezen utak (önkormányzati mellékutak és az egyéb utak) jelenleg tulajdonképpen csak célforgalmat bonyolítanak külterületen általában beépítésre nem szánt területek mellett haladnak, ennek ellenére ezen utak mellett is indokolt a levegı- és talajvédelmi szempontokon túl zajvédelmi szempontokat is figyelembe vevı fasorok telepítése a tájesztétikai szempontokra is figyelemmel. A tervezett gazdasági és különleges mezıgazdasági üzemi területek kijelölése és majdani üzemelése sem okoz a korábbi feltételek alapján akkora forgalomnövekedést a település útjain, hogy ebbıl adódóan zajhatárérték túllépésre és számottevı levegıterhelés növekedésre kelljen számítani. A tervezett és meglévı belterületi önkormányzati lakóutakon a közlekedés csekély, így zajhatárérték túllépés a késıbbiekben sem várható. A vasútvonal Szeremle közigazgatási területét nem érinti, így a vasúti közlekedésbıl származó zaj- és levegıterheléssel a településen nem kell számolni. Lakóterület bıvülés a belterület É i, ÉK i részén és irányában, valamint a belterületen meglévı üres telkek beépítésével tervezett. A lakóterület bıvítési területek nem érintenek jelentısebb forgalmú közutat (védıfasor védelmében hatásterületen belül) és gazdasági területet sem fasor, vagy ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdı védelme nélkül (meglévı és tervezett lakó-, illetve mezıgazdasági, valamint kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekkel határosak közvetlenül). (A kereskedelmi, szolgáltató és ipari gazdasági, illetve a különleges mezıgazdasági üzemi területek lakófunkció felıli telekhatárán belül védı fasorok és m széles ültetési kötelezettséggel biztosítandó véderdısáv kialakítását írtuk elı többek között a zajterhelési határértékek teljesíthetısége érdekében.) A fentebbi intézkedésekkel a gazdasági területek célforgalmával növelt forgalmi zajterhelés esetén is teljesülnek várhatóan a zajterhelési határértékek. Vonatkozó elıírások: Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet, a 93/2007. (XII. 18.) KvVM és a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet elıírásai az irányadók a terület beépítésével és a technológiák üzemeltetésével kapcsolatban. Termıföld- és talajvédelem A talaj védelmét szolgáló javaslatok jelentıs része egybeesik a felszín alatti vizek védelmében tett javaslatokkal. A termıföld- és talajvédelem kiterjed a földfelszín különös tekintettel a talaj, a felszín alatti rétegek, a kızetek és az ásványok, ezek természetes és átmeneti formái és folyamatai védelmére. A talajvédelem célja a talaj funkcióinak tartós biztosítása, vagy helyreállítása, ennek érdekében a veszélyeztetés, károsítás mérséklése és megszüntetése. A termıföld védelmérıl a évi CXXIX. tv. és a hozzá kapcsolódó jogszabályok rendelkeznek, a védett természeti területeken azonban a természet védelmérıl szóló évi LIII. tv. elıírásait is figyelembe kell venni a területek beépítése, illetve hasznosítása során. Szeremle térsége a Duna menti síkság D i területén, ezen belül a Csepel-Mohácsi-síkság D i részén, a Mohácsi-sziget É i részére esı tájegységén helyezkedik el a mbf.-i tengerszint feletti magasságon. A terület igen enyhe lejtéső. Az alacsonyabb területek a közigazgatási terület Ny i részein találhatóak, míg a belterület a középmagas-magas részen települt. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 11

12 Földtani szempontból a talajképzı kızet a közigazgatási területen teljes egészében a holocén korú folyóvízi homok, kavics, ártéri iszap, agyag, mésziszap, tızeg és futóhomok. Mérnökgeológiai szempontból a közigazgatási területen általában az ártéri homok, iszap, agyag, illetve helyenként az ártéri infúziós lösz a jellemzı talajtípus. Genetikai talajtérképek alapján a közigazgatási területen általában a réti öntéstalajok, míg a Duna és a Sugovica hullámterében a fiatal nyers öntéstalajok, a közigazgatási terület K i szélén pedig a humuszos homoktalajok fordulnak elı. Fao talajtérképek szerint a közigazgatási terület döntı részén az öntéstalajok, míg a közigazgatási terület K i, DK i szélén lévı területeken a réti talajok fordulnak elı. Talajlepusztulás szempontjából a teljes közigazgatási terület a lehordott talaj felhalmozódási területei (szedimentáció) kategóriába sorolható. A fentieket összefoglalva és kiegészítve az alábbi tájtípusok különíthetıek el a település közigazgatási területén: A közigazgatási terület teljes egészében az ártéri síkság, magas talajvízállású, hidromorf talajú kultúrsztyepes tájtípusba sorolható. Ezen belül: - A Duna menti, illetve a hullámtéri területek tájtípusa: Folyó menti hullámtér öntésföldekkel, liget- és láperdı-maradványokkal. - A közigazgatási terület egyéb részeinek tájtípusa: Mentesített ártér, holtmedrekkel, réti talajosodó öntésföldekkel, illetve mocsári erdıtalajokkal. Környezetföldtani szempontból a térség talajai egyöntetően felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny porózus képzıdmények. Ezt fokozzák a következı fejezetben részletezendı a talaj vízföldtani, vízgazdálkodási tulajdonságai. Ezek mellett a szeremlei talajok szerves anyag tartalma közepes, illetve alacsony, mely kedvezıtlenül befolyásolja a talaj káros környezeti hatásokkal szembeni puffer kapacitását. A jellemzı É ÉNy i széliránynak és a helyenkénti viszonylag kedvezıtlen talajszerkezeteknek, valamint egyes helyeken a parlagon hagyott termıföldeknek köszönhetıen, továbbá az út menti védıfásítások eltőnése miatt az igazgatási terület DNy i és DK i szélének területein elıfordulnak idıszakosan deflációra érzékeny területek. Ezen területeken mezıvédı erdısávok telepítése javasolt a megfelelı területhasznosítás mellett. Az erdısávok telepítése különös figyelemmel a növénytermesztési, táj- és természetvédelmi szempontokat is szem elıtt tartva végzendı. A vizsgált területen kiemelt védettségő geológiai képzıdmény, védendı földtani érték nem található. A település közigazgatási területén nincs legális, mőködı építıipari, illetve szilárd ásványi nyersanyag lelıhely (mőködı külszíni bánya, meddıhányó, célkitermelı hely, valamint bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térség, föld alatti tároló térség, illetve bányászati célt szolgáló létesítmény készletezett megkutatott terület) sem. A település közigazgatási területét nem érinti sem kutatási terület, sem koncessziós elıkészítési terület. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartása szerint a közigazgatási területen nincs bányászati joggal érintett terület, továbbá a nyilvántartásban nem szerepel a települést érintı földtani veszélyforrás. Nagynyomású szénhidrogén szállítóvezeték nem harántolja a település közigazgatási területét. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 12

13 A településen esetlegesen található korábban felhagyott anyaggödröket (homok- és tızegbányákat) a területek késıbbi hasznosításának megfelelıen rekultiválni szükséges. A talaj (és talajvíz) öntisztuló képességét meghaladó mértékő szennyezéssel járó tevékenység (területhasználat) megfelelı mőszaki védelem nélkül nem végezhetı. A megtörtént és esetlegesen bekövetkezı szennyezések szakszerő ártalmatlanításáról (rekultivációjáról) gondoskodni kell. A talajszennyezések megelızésére fokozott figyelmet kell fordítani a jelentısebb és a kisebb egyéni gazdaságok mőtrágya és vegyszerhasználatának kiemelt ellenırzésével. A természeti területeken belül a vegyszerhasználat általában csak korlátozottan engedhetı meg. Errıl részletesen a terület kezelési szabályzata rendelkezik. A talajerı utánpótlásnál a szalmás szerves trágyát elınyben kell részesíteni a hígtrágyával szemben. (Jelenleg nem üzemel állattartó telep Szeremlén hígtrágyás technológiával ismereteink szerint.) A település kommunális létesítményeinek talajra és felszín alatti vízre gyakorolt hatása a december 31.-én bezárt szilárd hulladéklerakó telep és a január 01.-én bezárt folyékony hulladék leürítı hely esetében került felmérésre. Ezen létesítmények rekultivációja néhány éve megtörtént. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban és a rekultivációs tervben foglaltak szerint a létesítmények üzemelési idejük alatt jelentıs talaj- és talajvízszennyezést nem okoztak. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladék-temetıje, stb.) nincs, a településen egykor a folyékony hulladék leürítı hely mellett mőködött állati hulladék temetı megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan talaj- és talajvízszennyezéssel nem kell számolni. A fenti bezárt szilárd hulladéklerakó és folyékony hulladék leürítı hely területe újrahasznosításának feltételei a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, majd a rekultivációs tervben kerültek megállapításra. A felülvizsgálati dokumentációban, valamint a rekultivációs tervben foglaltak szerint a talajvízben tapasztalható szennyezettség ellenére mőszaki beavatkozás nem szükséges, illetve kármentesítési mőszaki beavatkozás nem indokolt. A lerakó és leürítı hely közvetlen területe a késıbbiekben sem építhetı be (beépítésre nem szánt terület). (Megjegyezzük ellenkezı szándék esetén, hogy a felhagyott és lezárt létesítmények beépítése állékonysági problémák és a bomlás következtében keletkezı gázok, a talajba és esetlegesen a talajvízbe szivárgó szennyezett csurgalékvizek, stb. miatt néhány évtizedig nem javasolt és ezután is a beépítés feltételeit részletes talajmechanikai, valamint talaj- és talajvíz-szennyezettségi vizsgálatokkal kell meghatározni.) Egyéb a település területén meglévı, megmaradó létesítmények üzemeléséhez kapcsolódóan ismereteink szerint talajszennyezéssel nem kell számolni. További talajvédelmi szempontú elıírások: - A termıföld minıségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termıhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédı gazdálkodást kell folytatni. - A termıföldön történı beruházások építés engedélyezési eljárásába a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építés engedélyezési tervdokumentációban külön munkarészben kell foglalkozni a területen található humuszvagyon védelmével, a letermelés, deponálás és felhasználás módjával. - A földmozgással járó munkavégzések során: o A felsı humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni; o A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel); o Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelsı rétegként elteríteni; o A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területrıl elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad. - A mővelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelıen, szakaszosan kell végrehajtani és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti mővelési ágnak megfelelıen kell hasznosítani. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 13

14 Vízgazdálkodás és vízvédelem A Szeremle térségi talajok vízgazdálkodási szempontból a közigazgatási területen általában a jó víznyeléső és vízvezetı képességő, jó vízraktározó képességő, jó víztartó talajok a jellemzıek, a közigazgatási terület DNy i részén a nagy víznyeléső és vízvezetı képességő, közepes vízraktározó képességő, gyengén víztartó talajok, míg a közigazgatási terület DK i szélén foltokban a közepes víznyeléső és vízvezetı képességő, nagy víztartó képességő, jó víztartó talajok a jellemzıek mindhárom talajtípus esetében a vízgazdálkodási tulajdonságok az egész szelvényben viszonylag egyenletes mechanikai összetétel mellett értendık. Vízföldtani szempontból a talajvíztároló kızetek a területen a pleisztocén és holocén kiváló vízvezetı képességő (alluviális- és terasz-) homokos kavics rétegek (a nagyobb folyók mentén a parti szőréső vízkészletek tárolói). A rétegvíztárolók a pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkı rétegek. Az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. törvényben foglaltak szerint Szeremle közigazgatási területe Országos vízminıség-védelmi terület övezetbe esik. Ezen övezetbe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi mővek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló védelem alatt álló területek tartoznak. (Megjegyezzük, hogy az Országos Területrendezési Tervrıl szóló évi XXVI. törvény korábban hatályos változatában, valamint a Megyei Területrendezési Tervben foglaltak szerint is a település teljes közigazgatási területe belesik a felszíni vizek vízminıség-védelmi vízgyőjtı területének övezetébe, valamint a közigazgatási terület DNy i sarkát érinti a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi terület övezete.) Szeremle közigazgatási területének szennyezıdésérzékenységi besorolása: Érzékeny felszín alatti vízminıség-védelmi területek a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levı települések besorolásáról szóló módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet mellékletében foglaltak szerint (a felszín alatti víz védelme szempontjából). A vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezéssel szembeni védelmérıl szóló módosított 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szeptember 1.-én hatályba lépett módosítása értelmében Szeremle közigazgatási területén több fizikai blokk került nitrát-érzékeny besorolásba. A fenti rendelet 5. (1) bekezdés be) pontja értelmében a település belterülete nitrátérzékeny területnek minısül kivéve ha a felszín alatti víz nitrát tartalma bizonyítottan nem haladja meg az 50 mg/l értéket és ahol a településrendezési terv alapján állattartás folytatható. A nitrát-érzékeny területeken mezıgazdasági tevékenységet folytatóknak mezıgazdasági tevékenységeit a rendelet szerinti cselekvési program, valamint a helyes mezıgazdasági gyakorlatnak a cselekvési programban meghatározott elıírásai szerint kell végeznie. Megjegyezzük, hogy augusztus 31.-ig ezen rendelet mellékletének B) RÉSZ-ében szerepelt Szeremle, így közigazgatási területe nitrát-érzékeny területnek minısült. A vizsgált térség a felszíni vizek tekintetében az állandó vízfolyások (Duna, Kamarás-Duna (Sugovica), Ferenc-tápcsatorna) a 2. egyéb védett területek befogadói területi kategóriába tartoznak, míg a nem állandó vízfolyások (egyéb csatornák) a 3. idıszakos vízfolyás befogadók területi kategóriába tartoznak a hatályos többször módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. és a 28/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet elıírásai szerint a szennyvizek befogadóba való közvetett és közvetlen bevezetésére vonatkozóan. (A település közigazgatási területe belelesik a Duna, mint befogadó fkm szelvények közötti kiemelt szakasza és vízgyőjtı területébe.) Folyóvízi alluviumok, teraszok és hordalékkúpok. A augusztus 5. - tıl hatályos "A felszíni vizek minısége védelmének szabályairól" szóló módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai szerinti technológiai és országos vízminıség-védelmi területi kibocsátási határértékeket, valamint a I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 14

15 közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezı anyag tartalmának küszöbértékeit a 28/2004. (XII. 25.) Korm. rendelet mellékletei tartalmazzák. A települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtı területek kijelölésérıl szóló 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint Szeremle közigazgatási területe nem tartozik az érzékeny felszíni vízfolyások vízgyőjtı területéhez. A terület felszíni vizeinek mennyiségét döntıen a csapadékviszonyok és a felszíni viszonyok határozzák meg. A felszíni vizek minıségét a települési infrastruktúra, a csatornázottság színvonala, illetve a mőködı ipar befolyásolja. Hatással van a vízminıségre a mezıgazdasági mővelés alatt álló területekrıl bejutó diffúz szennyezés, illetve a települési hulladékgazdálkodás is. A vízrendezés és vízhasznosítás kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A felszín alatti vizek minıségi szempontból veszélyeztetettek. Szeremle közigazgatási területén különbözı vízháztartású talajok találhatóak: - A közigazgatási terület Ny i, ÉNy i részén döntıen a Duna és a Sugovica hullámterében lévı területek talajai a felszíni vízfolyások hatásai alatt álló vízháztartás típusába sorolhatóak. - A közigazgatási terület egyéb részein fekvı területeken a felfelé irányuló vízmozgás a jellemzı. A talajvízkészletek a település belterületének határától É, ÉK re esı területeken m, míg a belterületen és az attól D, DNy ra esı területeken 30 m-nél mélyebben a holocén és pleisztocén korú laza összletben (dunai hordalékban) találhatóak, mely alatt a pleisztocén, majd a Felsı - pannóniai és a Levantei agyagos - homokos - kavicsos üledéksor következik. (A talajvízkészlet terepszint alatti feküszintje az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vízföldtani ismeretei szerint került meghatározásra.) A terület vízföldtani adottságai a kinyerhetı víz mennyisége szempontjából elsısorban a pleisztocén üledékekben kedvezıek. A talajvízszintek az utóbbi idıszakban kezdetben kissé emelkedtek, majd csökkentek, a legutóbbi idıben pedig emelkednek. A település területén a rekultivált szilárd hulladéklerakó telep, illetve a folyékony hulladék leürítı hely ingatlanán mért talajvízszintek a belterületi lakóterületek szélétıl D re mintegy 700, illetve 900 m-re 2004-ben -4,2-5,5 m mélységben alakultak. A talajvíz-tükör terep alatti becsült átlagos mélysége más források (a településen korábban végzett talajmechanikai fúrások során, továbbá az ásott kutakban észlelt vízszintek alapján a magasabb területeken -4,00-7,00 m, míg a mélyebb területeken -1,50-2,50 m (nyugalmi talajvízszint). A rendelkezésre álló adatok, információk alapján megállapítható tehát, hogy a térségben az átlagos talajvízszint a magasabb területeken viszonylag mélyen, míg a mélyebb területeken viszonylag magasan helyezkedik el. A talajvízjárásra jellemzı, hogy a vízszint sokéves ingadozása közepes, általában 1-3 m közötti. Ezen kb m mélységig kitermelhetı talajvizek minısége a térségben többek között magas ammónia-, vas- és mangántartalma miatt kifogásolható. A térségben a talajvizek áramlásának fı iránya ismereteink szerint K, ÉK rıl Ny, DNy i irányba mutató. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 15

16 A rétegvizek Szeremle közigazgatási területén a m alatt kezdıdı mintegy m vastag pannóniai fluviolakusztrikus homok, homokkı rétegekben találhatóak. A Villányi hegység mezozoós karsztvíztároló képzıdményeinek felszíne a közigazgatási terület ÉK i 2/3-d részén 500 m-nél nagyobb, míg a közigazgatási terület egyéb részein 500 m-nél kisebb mélységben találhatóak. A rétegvíztárolók vízvezetı képessége a közigazgatási területen egyöntetően jó. A kitermelhetı rétegvizek (minısége) vas-, mangán-, ammónia- és egyes helyeken metántartalma haladja meg általában a rendeletben elıírt értékeket (II. osztályú). A térségben a rétegvizek áramlásának fı iránya K rıl Ny felé mutat. A felszín alatti vizek szennyezı forrásai a felszíni vizeknél ismertetetteken túl a házi szennyvizek és az állati trágya helytelen győjtése, a bezárt települési kommunális létesítmények megfelelı mőszaki védelem nélküli kialakítása, a palástcementezés nélkül létesített csıkutak, stb. A vízellátás (települési vezetékes és egyedi kutas), vízbázis-védelem, valamint a szennyvízcsatornázás, szennyvíztisztítás, szennyvízelhelyezés kérdéseit külön munkarész tárgyalja részletesen. A vízvédelem érdekében tett további javaslatok: A települési csatornahálózat kiépüléséig a csatornahálózattal a késıbbiekben érintett területeken (a központi belterületi lakó- és a belterülettel szomszédos gazdasági területeken) a házi jellegő kommunális szennyvizek, valamint a technológiai szennyvizek győjtését megfelelı közmőpótló berendezéssel szükséges megoldani. A csatornahálózat kiépítésénél a szennyvízcsatornával ellátandó település(rész) ellátási körzete lehatárolásának feltételei: - az 1,0 km vezetékhosszra történı rácsatlakozás érje el a 120 fıt, vagy a 45 lakást (helyi statisztikai adatok figyelembe vételével átlagosan 2,7 fı/lakás), a vizsgálatnál a vezetékhosszba a házi bekötıvezetékek nem számítandók be; fı után elvezetendı szennyvízmennyiség q max = 4-5 l/s; - a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fı; - a tartósan magas talajvízállású területeken a legkisebb lakosszám hektáronként 30 fınél kisebb lehet. Ezen szennyvízcsatorna-ellátási körzetek lehatárolása során a fenti országos jogszabályokban foglalt szempontokat, valamint a helyi sajátosságokat is szem elıtt kell tartani. (A szennyvízelvezetési agglomeráció kiterjesztésénél a jelenleg hatályos, a többször módosított 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben foglalt összehasonlító gazdasági szempontokat is figyelembe kell venni a mőszaki szempontokon, követelményeken kívül.) Javaslatunk szerint a település csatornával mindenképpen ellátandó területei a belterületi térségek (lakóterületek), illetve a belterület bıvítési területei, valamint a belterület mellett található és bıvítendı gazdasági területek. A szennyvizek (nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz) győjtése javaslatunk szerint a fenti területeken kizárólag zárt győjtéssel (vízzáróan kialakított medencékben, azaz egyedi zárt szennyvíztárolókban) valósítandó meg, annak ellenére hogy az OTÉK 47. (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelıen a prioritási sorrendben élen álló szakszerő szikkasztáshoz általában a belterület bizonyos magasabban fekvı részein a talaj kedvezı talajszerkezeti adottságai mellett kedvezıek a talajvízszint adatok is. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 16

17 A fentieket az alábbiak indokolják: - A magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekbıl keletkezı háztartási szennyvizek szakszerő szikkasztása az MSz 15287/2000. számú (Településekrıl származó szennyvizek tisztítótelepei. Szennyvíztisztító kismőtárgyak és kisberendezések címő) szabvány elıírásai szerint, vagy ezzel egyenértékő mőszaki megoldással kell, hogy történjen. A szabvány elıírásainak megfelelı szakszerő szikkasztók kialakítása rendkívül költséges és megfelelı szakértelmet igényel. - Az elızıektıl eltérı termelıktıl származó, vagy a háztartási igényeket meghaladó mennyiségő és minıségő szennyvizek szikkasztása: A felszín alatti vizek védelmérıl szóló módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai szerint történhet. A rendelet elıírásainak megfelelı szikkasztó megtervezése, létesítése és üzemeltetése még az elıbbiekben leírtaktól is jóval költségesebb és komolyabb szakértelmet igényel. Figyelemre érdemes továbbá, hogy nem megfelelı üzemeltetéssel ezen technológiák potenciális szennyezı források. (A belterületek alatti talajvizek legkomolyabb szennyezı forrásai a szakszerőtlenül kialakított szennyvízgyőjtı, -elhelyezı létesítmények.) A víziközmő-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény és ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet alapján kötelezhetıek a szennyvíz törzshálózata mentén lévı ingatlanok a hálózatba való bekötésre. A szennyvízcsatorna hálózat és a tisztítótelep üzemeltetıjének törekvése a megfelelı minıségő szennyvíz összegyőjtése és egy központi helyen történı tisztítása, mely a környezetvédelem elveivel is összhangban lévı törekvés. - Egyedi szennyvízelhelyezésre nem jelölhetı ki olyan terület, ahol az ingatlan csatornahálózatra bekötött, vagy ahol az ingatlan csatornahálózatra történı bekötésére a fentebbiekben részletezettek szerint megvan a lehetıség. - A környezetterhelési díjról szóló évi LXXXIX. törvényben foglaltak pedig gazdasági szabályozókkal ösztönzik a meglévı csatornahálózatra történı szennyvízbekötést. A fentieket összevetve véleményünk szerint indokolt a csatornahálózattal késıbbiekben érintett területeken a zárt győjtık (egyedi zárt szennyvíztárolók) elıírásai az átmeneti idıszakra, ugyanis akit belekényszerítünk az elıírások szerinti szikkasztók kialakításába- az elıbbiekben vázolt hátrányokon túl sokkal nehezebben tudjuk rávenni néhány éven belül, hogy egy újabb beruházással csatlakozzon a szennyvízcsatorna hálózatra. Továbbá ezen területeken az egyedi szennyvíz elhelyezési megoldások alkalmazásának tiltását szakmai ajánlások is tartalmazzák. A fentieken túl kizárólag zárt győjtık (egyedi zárt szennyvíztárolók) kialakítását tartjuk szükségesnek a csatornahálózattól függetlenül (a csatornahálózattal nagy távlatban sem érintett térségekben belterülettıl távoli külterületi majorok, gazdasági területek és egyéb külterületi tanyákkal igen ritkán beépített térségek végleges megoldásként) az alábbi területeken a következı indokokkal: - A számú Leneskert távlati partiszőréső vízbázis lehatárolt hidrogeológiai védıidoma Szeremlét érintı B védızónáján belül a jelenleg hatályos 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint a kijelölı határozat elıírásainak a figyelembe vételével, a vízbázis biztonságba helyezése és biztonságban tartása érdekében. - A Duna hullámterében (a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek az esetleges elöntések miatt közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet elıírásai figyelembe vételével. Az árvízi elöntések elıtt a szennyvíztárolókból el kell szállítani a szennyvizet a legközelebbi kijelölt leürítı helyre (Baja városi szennyvíztisztító telep nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz fogadó mőtárgya). - Azokon a területeken, ahol a teleknagyság nem éri el a 600 m 2 -t. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 17

18 - Ahol a talajvíz évi maximális szintje a terepszinthez 1,5 m-nél közelebb van, vagy az elszivárogtatásra igénybeveendı talaj elszivárogtatásra alkalmatlan. A talajvíz évi maximális szintjének és a talaj szennyvíz elszivárogtatásra való alkalmatlanságának, illetve alkalmasságának bizonyítása a beruházó feladata. A bizonyítás arra jogosult szakember által elkészített talajmechanikai szakvéleménnyel történhet. A fentieket tovább erısíti az a tény, hogy Szeremle térségének mélyen fekvı K i, ÉK i részei közepes, egyes helyeken és idınként magas talajvíz-állású területek. (Egy terület több fentebb vázolt szempont alapján is beletartozik az egyedi zárt szennyvíztárolók kötelezı alkalmazását indokló területek közé.) A zárt mőtárgyak vízzáróságát javaslatunk szerint üzembe helyezés elıtt szabványos víztartási próbával kell ellenırizni, a rendszeres ürítést és szállítást pedig dokumentálni szükséges. A közigazgatási terület egyéb (magasan fekvı) részein, melyek nem érintenek a fenti pontokban megjelölt területeket, és ahol a talajszerkezeti adottságok és a talajvízszint adatok megfelelıek a szikkasztáshoz (a szikkasztó fenékszintje és a maximális talajvízszint között mindenkor megvan a legalább 1,0 m s távolság) ez a közigazgatási terület magasabban fekvı részein általában biztosított, és a telekméretek is megfelelıek szakszerő egyedi szennyvízkezelı berendezésekkel kell a szennyvizek egyedi győjtésérıl, tisztításáról és ártalommentes elhelyezésérıl gondoskodni. Az egyedi szennyvízkezelı berendezések (az egyedi zárt szennyvíztárolók kivételével) az alábbiak lehetnek: - egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények elemei a hagyományos mechanikai elıtisztító (ülepítı) berendezések (oldómedencék, oldóaknák), valamint a kavics/homokszőrık (szikkasztó akna, szikkasztó alagcsıhálózat, stb.), mint szennyvíz elhelyezı létesítmények (a szennyezıanyag lebontás energia bevitel nélkül történik) - egyedi szennyvíztisztító kisberendezések egyenértékő környezetvédelmi megoldást biztosít a közmőves szennyvízelvezetéssel és tisztítással (a szennyezıanyag lebontás energia bevitel segítségével történik) A szakszerő egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmények tervezését, kialakítását és üzemeltetését a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vonatkozó hatósági elıírások és az MSZ 15287/2000. számú szabvány elıírásai szerint kell végezni, vagy ezzel egyenértékő hatásfokot biztosító technológiai megoldást kell biztosítani. (A módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet hatálya nem terjed ki a magánszemélyek háztartási igényeit meg nem haladó tevékenységekre.) A fentieken túl a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai az irányadók a háztartási szennyvizeken kívül az egyéb szennyezı anyagok elhelyezésére, földtani közegbe történı közvetlen, valamint felszín alatti vízbe történı közvetlen, illetve közvetett bevezetése esetén is (pl.: szennyezett elıkezelt csapadékvizek elszikkasztása, stb.) Ezen tevékenységek végzése az ATI-KTF, illetve az ADU-VH által kiadott engedély, illetve szakhatósági állásfoglalásával más hatóság által kiadott engedély alapján történhet. (Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés c., pontja értelmében a közigazgatási területen folytatott egyes tevékenységek nem eredményezhetnek kedvezıtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetén a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. Ezen határértékek külön rendeletben kerültek maghatározásra.) Mezıgazdasági területen történı szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya és egyéb szennyezı anyagok (nem veszélyes hulladékok) elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Mezıgazdasági I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 18

19 Szakigazgatási Szerve Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság engedélye szükséges a módosított 27/2006. (II. 7.) és a módosított 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletek elıírásai szerint. (A szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya kihelyezéssel érintett erdı mővelési ágú területeket ki kell vonni mővelés alól.) Az állattartó telepeken elınyben kell részesíteni az almos tartási módot a hígtrágyás megoldásokkal szemben. Állattartó telep csak úgy üzemeltethetı, hogy tevékenységével a felszíni és felszín alatti vizeket ne veszélyeztesse, illetve ne veszélyeztethesse. Az elkészült vaskúti regionális szilárdhulladék lerakó telep üzemeltetéséhez kapcsolódó társulás (Felsı- Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás) keretein belül készülı különbözı hulladékkezelı és -elhelyezı létesítmények megvalósulásával párhuzamosan a program ütemezése szerint rekultiválásra kerültek a regionális lerakóhoz kapcsolódó települések rendezetlen hulladéklerakói, így Szeremle szilárd hulladék lerakó telepe is, mely magába foglalja a törmeléklerakót, valamint folyékony hulladék leürítı helye is. A létesítmények talajra és talajvízre gyakorolt hatásai a teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban, majd az azt követı rekultivációs tervben kerültek feltárásra, mely dokumentációkban foglaltak szerint a talajvízben tapasztalható néhány szennyezı anyag komponens tekintetében határérték túllépés, azonban a dokumentáció végkövetkeztetései szerint mőszaki beavatkozás nem szükséges, kármentesítés nem indokolt. A talajvíz minıségének észlelésére a szilárd hulladéklerakó körül monitoring rendszer került kiépítésre. A településnek kijelölt állati hulladék elhelyezı, ártalmatlanító létesítménye (dögtér, állati hulladéktemetıje, stb.) nincs, a településen egykor mőködött állati hulladék temetı megszüntetésre került, így ehhez kapcsolódóan felszín alatti vízszennyezéssel nem kell számolni. A gazdasági területekre elsısorban víztakarékos technológiák telepítendık. Az üzemek technológiai szennyvizei ha szükséges elıtisztítás után a (tervezett) csatornahálózatba köthetık és a tervezett szennyvíztisztító telepre vezetendık, vagy az üzemeltetı fogadónyilatkozata birtokában szállítással a nem közmővel összegyőjtött háztartási szennyvíz fogadó helyre (jelen esetben a tervezett szennyvíztisztító telep fogadó mőtárgya) kerülhet. A közcsatornába bocsátható szennyvizek szennyezıanyag tartalmának küszöbértékeit a vízszennyezı anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekrıl és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete tartalmazza, valamint a rendelet elıírásait kell alkalmazni a szennyvízcsatornába bocsátott szennyvizek kibocsátóinak az egyéb rendelkezések figyelembe vételével. (Ezen rendelet csatorna befogadó esetén idıszakos vízfolyás és egyéb befogadó közt tesz különbséget.) Csapadékvíz és szennyvíz felszíni vízbe vezetésének minıségi kritériumait augusztus 5. - tıl a módosított 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet elıírásai tartalmazzák. Egyes technológiákra technológiai, míg a technológiai határértékekkel nem szabályozottakra országos vízminıség-védelmi területi kibocsátási határértékek vonatkoznak. Felszíni víz befogadóba elıtisztítás nélkül kizárólag tiszta csapadékvíz vezethetı. A szikkasztásra kerülı csapadékvizek esetében a módosított 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet elıírásai az irányadóak minıségi szempontból. Esetleges szennyezésnek nagy valószínőséggel kitett csapadékvizek elıtisztítás nélkül nem szikkaszthatók el. Hulladék, szennyvíz, vagy állattartás hulladékait tartalmazó víz még tisztítottan sem vezethetı élıvízfolyásba, csapadékvíz-csatornába, nyílt árokba, illetve felhagyott kutakba. További vonatkozó elıírások: A közmőves ivóvízellátás és a közmőves szennyvízelvezetés tekintetében a víziközmő-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény és ezen törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet elıírásait kell figyelembe venni a korábbiakon túl. Vízvédelem tekintetében a fentieken túl be kell tartani a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. számú törvény, valamint a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendelet, valamint a vízgazdálkodás egyes szakmai követelményeirıl szóló rendeletek elıírásait is. I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 19

20 Hulladékkezelés és elhelyezés Szeremle közigazgatási területén keletkezı települési (kommunális) szilárd hulladékok mennyisége átlagosan 1000 m 3 /év (200 t/év). A hulladék térfogata évrıl évre kismértékben növekszik, míg a súlya nem változik. Szeremle közigazgatási területén keletkezı települési (kommunális) szilárd hulladékok a vaskúti regionális rendezett szilárd hulladéklerakóra kerülnek tavasza óta. A helyi lerakó bezárása és a vaskúti lerakó megnyitása közötti idıszakban a bajai hulladéklerakó telepre szállították ezen hulladékokat. A vaskúti hulladéklerakó a Felsı-Bácskai Hulladékgazdálkodási Kft. tulajdonában van, amelynek tulajdonosa a lerakóhoz kapcsolódó települések által létrehozott Felsı-Bácskai Regionális Szilárd Hulladéklerakó Önkormányzati Társulás, így az érintett települések gyakorlatilag résztulajdonosai a hulladéklerakónak. Emellett a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelezı helyi közszolgáltatás ellátása érdekében a település a ZP Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Konzorciumnak is tagja. A település december 31.-én bezárt szilárd hulladék lerakója a belterületi lakóterületek szélétıl D re mintegy 700 m-re lévı korábban szántó területként mőködött kimélyített területen az elıírt 1000 m-s védıtávolságon belül található a Bátmonostorra vezetı földút mellett. A lerakó felszíni szennyezıdésre erısen érzékeny területen található, a 0160/30 hrsz. alatti 0,6776 ha nagyságú ingatlan területén került kialakításra kb ben bármiféle helykijelölı tárgyalás, hatósági engedélyek és mőszaki védelem nélkül (potenciális talaj- és talajvízszennyezı forrás). A lerakóra adatszolgáltatás szerint döntıen kommunális és némi ipari nem veszélyes termelési hulladék az építési és bontási hulladékokat is beleértve került gyakorlatilag kizárólag Szeremle közigazgatási területérıl. Az ide érkezı hulladékot idınként dózerrel rendezték, tömörítették és réteges takarással törmelékkel fedték. A talajvíz minıségét 1+1 db a rekultiváció során kialakított talajvíz-megfigyelı kúttal ellenırzik. A környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációban és a települést is érintı hulladékgazdálkodási tervben foglaltak szerint a hulladéklerakó telepen a 40 éves üzemelési idı alatt mintegy tömör m 3 hulladék került elhelyezésre. A beszállított hulladék összetétele (becslés alapján): m% papír, 6-7 m% mőanyag, 5-6 m% textil, 5-6 m% üveg, 3-5 m% fém, m% szerves, m% salak, hamu, föld, 7 m% egyéb (szervetlen). A Szeremlét is érintı Felsı-Bácskai Hulladékkezelési Program keretén belül elkészült vaskúti regionális szilárdhulladék lerakó telep és a hozzá kapcsolódó különbözı hulladékkezelı és -elhelyezı létesítmények megvalósulásával párhuzamosan vizsgálták felül, zárták le és rekultiválták, rekultiválják a Programban résztvevı települések rendezetlen hulladéklerakóit, így a szeremlei lerakó rekultiválására is sor került néhány éve. Ezen un. Felsı-Bácskai Hulladékkezelı Program a társulást alkotó települések komplex hulladékgazdálkodási problémáját kezeli. Elsı lépésként júniusában a VITAQUA KKT. (6500 Baja, Bajza u. 18.) elkészítette a bezárt települési szilárd hulladéklerakó telep teljes körő környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentációját. Majd júniusában a RexTerra Kft. (6400 Kiskunhalas, Szilády Á. u. 5-7.) elkészítette a szilárd hulladéklerakó rekultivációs tervét. Ez alapján a szeremlei lerakó rekultivációs munkálatai néhány éve befejezıdtek. Ennek keretében a hulladék tömeg összegyőjtése és depóniába rendezése megtörtént, az átmeneti lezáráshoz elıírt rétegrendet kialakították, a növénytelepítést elvégezték, majd elkészült a monitoring rendszer is. Végül pedig a I.4.4. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 20

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, VALAMINT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat és környezeti értékelés) a 2/2005.

Részletesebben

II.4.4. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.4.4. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Kunpeszér készülı településrendezési terve (szerkezeti és szabályozási terv, helyi építési szabályzat) teljes

Részletesebben

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS III.3.5. Környezeti hatások és feltételek, környezeti értékelés 1 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Kunadacs készülı

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA I.1.5. TERÜLETRENDEZÉSI TERVI MEGFELELÉS IGAZOLÁSA Vizsgálat alapja Jelen összeállítás a 19/2011.(XI.29.)számú önkormányzati rendelettel elfogadott 2011. december 12-tıl hatályos Bács-Kiskun Megyei Területrendezési

Részletesebben

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v

H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v H a t á r o z a t t a l j ó v á h a g y o t t t e l e p ü l é s s z e r k e z e t i t e r v Településszerkezeti tervi leírás 97/2010. Kt.sz. határozat 103/2011. Kt. sz. határozat 2/2013.Kt. határozat 4/2015.

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 073/1 hrsz.-ú ingatlanra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján, 2012. június 20.

Részletesebben

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

D u s n o k T e l e p ü l é s r e n d e z é s i t e r v e é s h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a É P Í T É S Z M Ő H E L Y K F T 6000. Kecskemét, Wesselényi u. 1. Felelıs tervezı: Szilberhorn Erzsébet TT 1/É-03-0105 Telefon, fax: 76/ 482 916 E-mail: szil@epiteszmuhely.hu Levélcím: 6001 Kecskemét Pf

Részletesebben

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91.

BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. BAZSI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8352 Bazsi, Fı u. 91. E L İ T E R J E S Z T É S Bazsi Község Önkormányzata Képviselı-testülete 2010. április 14-én tartandó nyilvános ülésére Tárgy: Lakossági

Részletesebben

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS

Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS VAJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK./2011.. sz. határozat tervezete Vaja Város Településrendezési Terv TELEPÜLÉSSZERKEZETI LEÍRÁS I. FEJEZET ÁLTALÁNOS LEÍRÁS 1. (1) A Településszerkezeti Terv

Részletesebben

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

I. ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK BELSİSÁRD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 22/2006.(XII.12.) számú rendelete BELSİSÁRD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Belsısárd Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya

I. Általános elıírások. A rendelet hatálya Nagytarcsa Község Önkormányzatának 7/1996. számú rendelete a község belterületéhez csatolt 749 hrsz.-ú lakóterület helyi szabályozási és építési elıírásairól, és az egyes építési munkák engedélyezésérıl

Részletesebben

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról

Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Tájékoztató az M0 autóút északi szektor 11. és 10. sz. fıutak közötti szakaszáról Miért van szükség az M0-ra? Budapestnek az országon belül elfoglalt helye és szerepe, továbbá a fıváros és agglomerációs

Részletesebben

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.

HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14. HATÁROZATTAL JÓVÁHAGYOTT TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV 25/2004. (III.31.) határozat Településszerkezeti tervi leírás 142/2008.(X.14.) számú határozat Településszerkezeti terv m=1:16 000 T-1 Belterület szerkezeti

Részletesebben

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról

Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról Tájékoztató az üzemi létesítmények környezeti zajkibocsátási határérték megállapításáról A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban:

Részletesebben

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

Hatályos jogszabályok elektronikus győjteménye. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 1. Hatályos Jogszabályok Elektronikus Győjteménye Az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a Kormányzati Portálon 2005. december 1-jétıl elérhetı a Hatályos jogszabályok elektronikus

Részletesebben

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról

Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete. a zajvédelem helyi szabályozásáról 1 Módosította: 15/2009.(VI.30.) MÖK sz. rendelet Mezıberény Város Önkormányzati Képviselı-testület 34/2008/XI.25./ MÖK sz. rendelete a zajvédelem helyi szabályozásáról Mezıberény Város Önkormányzatának

Részletesebben

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról

A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A Visegrádi Önkormányzat 3/2004. (VI. 29.) ör. rendelete a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályozásról A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 1. -ában foglaltak, továbbá az 1991. évi XX.

Részletesebben

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól

Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének. 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete. Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testületének 7/2007. (VI. 25.) számú rendelete Az állattartás helyi szabályairól Lócs Községi Önkormányzat Képviselı-testülete az Alkotmány 44/A.. (2) bekezdése és a

Részletesebben

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL BAGLAD Község Önkormányzati Képviselı-testületének 19/2006.(XII.8.) számú rendelete BAGLAD KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Baglad Község Önkormányzat Képviselı-testülete az 1990.

Részletesebben

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete

Mátranovák község Önkormányzata. 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005. (V.5.) rendelete Mátranovák község helyi építési szabályzatáról. Mátranovák Község Önkormányzata Képviselı-testületének 3/2005.(V.5.) rendelete

Részletesebben

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS

II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS II.3.5. KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK, VALAMINT KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat és környezeti értékelés) a 2/2005.

Részletesebben

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA

A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA Elfogadta: 198/2008. (III. 26.) Kt. hat. A BUDAPEST XVI. KERÜLET KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA A Nemzeti Környezetvédelmi Program a települési környezet védelmén belül egy kisebb környezet-, és stresszhatást

Részletesebben

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS

REGIOPLAN KECSKÉD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS Gyır, 2011.09. HÓ Msz.:Rp.I.189-2 Munkaszám: Rp.I.189-2 Pekkerné Szabó Piroska Felelıs tervezık: Településrendezés Tájrendezés, környezetalakítás okl. táj- és kertépítész okl. táj- és környezetrendezési

Részletesebben

I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n

I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n I. G a z d a s á g i t e r ü l e t k i j e l ö l é s e a t á z l á r i ú t d é l i o l d a l á n A rendezési terv módosítására vonatkozó elvi döntést 97/2010.(IV.29. KT. és a 45/2013.(IV.25.) KT. számú

Részletesebben

MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt.

MENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. TÉT HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA 1 M ENEDZSER Mérnöki Iroda Kkt. GYİR, Zrínyi u.16. Tel/Fax:(96) 519 206 Munkaszám:MMI_R.04.07. Leíró: Somlai Zsanett Dátum: 2005.05. 01. T É T RENDEZÉSI TERV M1

Részletesebben

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1..

Általános elıírások. Az elıírások hatálya 1.. Bakonyoszlop Községi Önkormányzat Képviselıtestületének 6/2005. (V.28.) számú rendelete Bakonyoszlop község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról Bakonyoszlop Község

Részletesebben

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra)

TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához. (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) TANULMÁNYTERV Kishartyán község településrendezési tervének módosításához (Kishartyán, 072/1-2 és a 073/1-2 hrsz.-ú ingatlanokra) A tervezett fejlesztés helyszíne (Forrás: maps.google.hu) Salgótarján,

Részletesebben

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL

GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL GOSZTOLA Község Önkormányzati Képviselı-testületének 21/2006.(XII.15.) számú rendelete GOSZTOLA KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Gosztola Község Önkormányzat Képviselı-testülete az

Részletesebben

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program. Dobos György fıtanácsos FVM Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A Balaton vízminıségének védelmében figyelembe vehetı intézkedések támogatási lehetıségei Dobos György fıtanácsos FVM 1 Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel

1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel 1. JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZEK Településszerkezeti terv módosítása /2015.( ) határozat-tervezet a szerkezeti terv módosításáról mellékletekkel Helyi építési szabályzat (HÉSZ) módosítása /2015.( ) önkormányzati

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006.

TÁJÉKOZTATÓ. a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat. Tata, Diófa utca 18. szám alatt található. ingatlanáról. Készült: 2006. TÁJÉKOZTATÓ a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Tata, Diófa utca 18. szám alatt található ingatlanáról Készült: 2006. márciusában A terület elhelyezkedése, határai A jelenleg meglévı kerítések az ingatlan

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 15/2002. (III. 27.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 15/2002. (III. 27.) számú r e n d e l e t e Sóstófürdő Kemecsei u. Állomás u. 15403 hrsz-ú út Napfény u., valamint a Kemecsei u. Állomás u. 27751/156 hrsz-ú

Részletesebben

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról

CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról CSÖRÖG KÖZSÉG KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 12/2003.(VI.26.) számú rendelete az állatok tartásáról Csörög Község Képviselı-testülete az Önkormányzatokról szóló 1990.évi LXV. törvény 16..(1) bekezdésében kapott

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva

A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva A Településszerkezeti Terv Leírása Nyírgyulaj Község Településszerkezeti Tervéhez 24/2007(IV.12) KT sz. határozattal jóváhagyva I.fejezet Általános leírás 1. A Településszerkezeti Terv hatálya Nyírgyulaj

Részletesebben

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök

Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı. Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök Készítette: Dr. Cserei Pál környezetvédelmi tervezı, szakértı Selemoncsák Ferenc környezetgazdálkodási mérnök A program felülvizsgálata az alábbi szervezetek és személyek által biztosított adatok és információk

Részletesebben

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete

Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete Tiszaszentimre Község Önkormányzata Képviselıtestületének 13/2004. (IV. 28.) rendelete A település környezetének védelmérıl [Módosította a 18/2009. (IX.29.) ÖR] (Egységes szerkezetben!) Tiszaszentimre

Részletesebben

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI.

13/2001. (VIII.29.) 18/1993. (VI. Ercsi Város Önkormányzatának 13/2001. (VIII.29.) Kt. számú rendelete a többször módosított 18/1993. (VI. 29.) Kt. Ercsi Nagyközség helyi építési szabályzat 19. -ának kiegészítéséről, illetve módosításáról,

Részletesebben

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL

KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL KÁLLÓSEMJÉN NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2/2009. (II. 13.) rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI ALAPRÓL Kállósemjén Nagyközség Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete

RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének. 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI Község Önkormányzata Képviselı-testületének 11/2003. (XI. 1.). ÖK. rendelete RÁBATAMÁSI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRİL Rábatamási Község Önkormányzat Képviselı-testülete

Részletesebben

4/2000. (V.12.) számú rendelete

4/2000. (V.12.) számú rendelete Csévharaszt Község Önkormányzatának az 5/2002. (IV.5.), a 13/2003. (XII.12.), és a 8/2006. (IX.15.) számú rendeletével módosított 4/2000. (V.12.) számú rendelete a Helyi Építési Szabályzatról Csévharaszt

Részletesebben

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról

6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról Rendezési terv egységes.doc RECSK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/1998. ( IX.17.) RENDELETE Recsk településrendezési tervének helyi építési szabályzatáról /Egységes szerkezetben a módosítására hozott 2/2001.

Részletesebben

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások

Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Az új levegıminıségi szabályozás és az EU elıírások Bibók Zsuzsanna fıovh. 2010 Tartalom Az EU levegıminıségi tematikus stratégiája; A 2008/50/EK irányelv a környezeti levegı minıségérıl; A magyar szabályozásban

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e

Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e Varsány Község Önkormányzata Képviselı-testületének 8/2006. (IX.12.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék győjtésére, szállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelezı helyi közszolgáltatásról

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

TISZATARJÁN KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK KISMÉRTÉKŰ MÓDOSÍTÁSÁHOZ JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ PROVINCIA TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI TERVEZŐ KFT Levélcím: 3529 Miskolc, Derkovits u 52 Telephely: 3527 Miskolc, Bajcsy- Zsilinszky út I/2 Tel/Fax: 46/356-345, Mobil:06/530-6676 E-mail: provinciaterv@gmailcom

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet. az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére

ELŐ TERJESZTÉS. Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2013. október 28-i ülésére ELŐ TERJESZTÉS Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. október 28-i ülésére Tárgy: Helyi építési szabályzat és a mellékletét képező szabályozási terv módosításának folyamatában a véleményezési

Részletesebben

Lezárva: 2013. április 8. Hatály: 2011.V.2. - Sopron Megyei Jogú Város - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének I.

Lezárva: 2013. április 8. Hatály: 2011.V.2. - Sopron Megyei Jogú Város - Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének I. 1. oldal Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyőlésének 11/2001. (IV. 1.) önkormányzati rendelete Sopronkıhida-Tómalom-Kistómalom dőlı-sand dőlı Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK III. A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Magyarországon évente közel 104 millió tonna hulladék képzıdik, melybıl kb. 4 millió tonna a települési szilárd hulladék, és kb. 20

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL ÚJFEHÉRTÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVES BESZÁMOLÓ KÖRNYEZETI ÁLLAPOTRÓL 2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 3 1. IVÓVÍZELLÁTÁS... 3 2. SZENNYVÍZELVEZETÉS ÉS TISZTÍTÁS... 4 2.1. Kommunális szennyvízkezelés,

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK

DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK DEBRECEN MEGYEI JOGÚ VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK Debrecen 37. vrk Nyugati Ipari park 17182 és 17189/77 hrsz-ú iparvasút 17189/23, 17189/25, 17189/28, 17189/76, 17189/56,

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE. 11/2002. (VII. 4.) számú. r e n d e l e t e

SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE. 11/2002. (VII. 4.) számú. r e n d e l e t e SÁROSPATAK VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETE 11/2002. (VII. 4.) számú r e n d e l e t e a város kül- és belterületének Szabályozási Tervérıl és Helyi Építési Szabályzatáról Sárospatak Város Önkormányzatának Képviselı-testülete

Részletesebben

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek

ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek ŐCSÉNY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA 2009. Szakági alátámasztó munkarészek TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉNEK ÉS A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ VIZSGÁLATA Őcsény

Részletesebben

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján

K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:

Részletesebben

1.. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó.

1.. (2) A rendelet mellékletét képezi az M 1:1000 méretarányú szabályozási terv, amely a rendelettel együtt alkalmazandó. Budapest Fıváros XIX.ker. Kispest Önkormányzatának 19/1999. (VI.23.) számú rendelete Budapest, XIX.ker. Kispest Esze Tamás u. Vas Gereben u. - Achim András u. - Jáhn Ferenc utca által határolt terület

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról

Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 30/2012. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének /12. (X.01.) önkormányzati rendelete az állatok tartásáról Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyőlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

NYIRÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

NYIRÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Nyirád Községi Önkormányzat 8454 Nyirád, Szabadság utca 3. Nyirád Község Önkormányzatának Képviselı-testülete 18/2005. (XI. 18.) rendelete NYIRÁD KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Részletesebben

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei

Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Új zajvédelmi rendeletek - 2008, MAÚT 15. Tervezési útmutató Közlekedési zaj mérésének és csökkentésének lehetőségei Bite Pálné dr. VIBROCOMP Kft Az előadás tartalma a környezeti zaj és rezgés ellen védelem

Részletesebben

Környezetvédelmi tárgyú ügyek

Környezetvédelmi tárgyú ügyek Önkormányzat/Közérdekű adatok/ii/4. menüpontba Környezetvédelmi tárgyú ügyek Zajvédelem A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 1. számú melléklete

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám

432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám 432. ÖNKORMÁNYZATI HÍREK 2010/9. szám ISSN 1215 4261 TARTALOMJEGYZÉK SZÁM TÁRGY OLDALSZÁM A MEGYEI KÖZGYŐLÉS HATÁROZATAI száma 166/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 167/2010. (IX. 17.) MÖK határozat 168/2010.

Részletesebben

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4.

A Budapesti Erőmű ZRt. 2014. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN ISO 14001:2005 szabvány 4.4. A Budapesti Erőmű ZRt. 214. évi környezeti tényező értékelés eredményének ismertetése az MSZ EN SO 141:25 szabvány 4.4.3 fejezet alapján 215. április A fenntartható fejlődés szellemében folyamatosan törekszünk

Részletesebben

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása

A rendelet hatálya. A talajterhelési díj mértékének meghatározása Piliscsaba Nagyközség Önkormányzata Képviselı-testületének 25/2004. (IX. 30.) r e n d e l e t e a talajterhelési díjról 1/2005. (II.07.) számú és a 23/2005. (IX. 19.) számú módosító rendeletével Egységes

Részletesebben

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE

4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48 Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő,

Részletesebben

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012.

Szerencs Város Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. Önkormányzat KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA 2012. -2012. április - Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 2 BEVEZETÉS... 4 A FELÜLVIZSGÁLATI DOKUMENTÁCIÓT KÉSZÍTETTE:... 4 A FELÜLVIZSGÁLAT JOGSZABÁLYI

Részletesebben

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Az 58/2015. (IV. 28.) Kt. határozat 2. sz. e BADACSONYTÖRDEMIC HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁSÁT MÓDOSÍTÓ DOKUMENTUM 1. A hatályos településszerkezeti leírás 5. fejezet (5) bekezdés e) pontja

Részletesebben

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388

6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 SZENTES VÁROS ÖNKORMÁNYZAT FŐ ÉPÍTÉSZ 6600 Szentes, Kossuth tér 6. e-mail: wittek@szentes.hu tel.: 63/510-390, 20/9769-391 fax.:63/510-388 Témafelelős: Wittek Krisztina főépítész Iktatószám: E 20543 11

Részletesebben

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért -

Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - Százezer forintig terjedı helyszíni bírság a szmogriadó megsértıinek - részletes levegıminıség-védelmi szabályozás a lakosság egészségéért - A zöldtárca javaslatára a kormány kiegészítette a levegı védelmérıl

Részletesebben

Fejér Megyei Kormányhivatal

Fejér Megyei Kormányhivatal Fejér Megyei Kormányhivatal Ügyszám: KTF-17409/2015., 38824 /2016. Ügyintézı: Várdai Enikı, Bálint Zsuzsánna Telefon: (22) 514-300, (22) 514-310 Tárgy: Lovászpatona, Pölöskei major 07/7 hrsz.-ú ingatlanon

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ

KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELMI, VÍZÜGYI DOKUMENTÁCIÓ FIGYELEM! 1. Ez a nyomtatvány segédlet; azokat a fő témaköröket és kérdéseket tartalmazza, amelyekre vonatkozó információk alapvetően szükségesek a telephely/tevékenység megismeréséhez, illetve a kérelem

Részletesebben

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2013.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról szabályozási tervi

Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2013.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról szabályozási tervi Helyi építési szabályzat módosítása (Rendelettel jóváhagyandó). /2013.(..) számú rendelet-tervezet a HÉSZ módosításáról szabályozási tervi mellékletekkel /2013.(VII.17.) önkormányzati rendelete a helyi

Részletesebben

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e

Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e Az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2006. ( ) ÖTM-KvVM r e n d e l e t e a területek biológiai aktivitásértékének számításáról Az épített

Részletesebben

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok

A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok A közfeladatot ellátó szerv feladatát, hatáskörét és alaptevékenységét meghatározó, a szervre vonatkozó alapvető jogszabályok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi

Részletesebben

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció

Tervezık névsora. SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának módosítása. Végdokumentáció BAU-URB Tsz.: 54/2008. Tervezı és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezık névsora SZÁRLIGET Hatályos Településrendezési Tervének és Helyi Építési Szabályzatának

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében

A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében A megelızés elvének hatékony érvényesítési lehetıségei a zaj-és rezgés elleni védelem tekintetében Dr. Horváth Luca Kornélia jogi referens JNOI Országgyőlési Biztosok Hivatal Budapest 2010. október 6.

Részletesebben

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás

2003. évi XXVI. törvény indokolása. az Országos Területrendezési tervrıl. Általános indokolás 2003. évi XXVI. törvény indokolása az Országos Területrendezési tervrıl Általános indokolás A regionális tervezés Magyarországon hosszú és gazdag múltra tekint vissza. A jelentıs elızmények ellenére elmondható,

Részletesebben

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz

Környezetvédelmi és társadalmi akcióterv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz Környezetvédelmi és társadalmi terv - tervezet Az M6-M60 autópályák Szekszárd-Bóly,és Bóly-Pécs szakaszaihoz No Akció Környezeti kockázat, Kötelezettség Projekt elıkészítés, engedélyek, jogosítványok I.1

Részletesebben

A módosítások elhelyezkedése

A módosítások elhelyezkedése SZENTKIRÁLYSZABADJA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖK MÓDOSÍTÁSA A MÓDOSÍTÁSI IGÉNYEK BEMUTATÁSA, CÉLJA ÉS HATÁSA 9 8 5 7 6 1 3 4 2 A módosítások elhelyezkedése 1. A 638/3 hrsz-ú telket érintő módosítás Az ingatlan

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása

Tervezõk névsora. Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési Szabályzatának módosítása BAU-URB Tsz.: 56/2012. Tervező és Tanácsadó Kft. 1112.Budapest, Dayka Gábor utca 94. Tel/Fax.: 319-36-44 Tervezõk névsora Tóalmás Településszerkezeti-, Övezeti Tervének (külterület), valamint a Helyi Építési

Részletesebben

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS

RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁS REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZİ KFT. 9022 GYİR, APÁCA U. 44. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu RÁBAKECÖL KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁS SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS

Részletesebben

HATÁROZAT. Az ISA 2000 Bt. (Cg. 13-06-035566; székhelye: 2117 Isaszeg, Hısök u. 18.; adószáma:

HATÁROZAT. Az ISA 2000 Bt. (Cg. 13-06-035566; székhelye: 2117 Isaszeg, Hısök u. 18.; adószáma: Szám: 111/144-12/2010. Ügyintézı: dr. Kuji Eszter Telefonszám: (28) 529-241 Tárgy: Az ISA 2000 Bt. által üzemeltetett Indul a bakterház Sörözı (Isaszeg, Kossuth L. u. 113.) zajkibocsátási határértékének

Részletesebben

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes

Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELİSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 41283-7/2010. Tárgy: A Dunamenti Erımő egységes környezethasználati

Részletesebben

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete

Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete Bakonykuti Község Önkormányzat Képviselı-testülete 2/2005. (II. 20.) B. Önk. sz. rendelete A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Bakonykúti község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben