Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testület 11/2004.(XI.17.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervéről

Átírás

1 Szalkszentmárton Községi Önkormányzat Képviselő-testület 11/2004.(XI.17.) önkormányzati rendelete A helyi hulladékgazdálkodási tervéről A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. Törvény 36. -ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján Szalkszentmárton Önkormányzat Képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja: 1.. A dunaújvárosi térség települései: Apostag, Baracs, Daruszentmiklós, Dunaegyháza, Dunaföldvár, Dunavecse, Előszállás, Kisapostag, Kunpeszér, Mezőfalva, Nagyvenyim, Rácalmás és Szalkszentmárton Önkormányzatainak közös hulladékgazdálkodási tervét e rendelet 1. sz. melléklete határozza meg. 2.. A Szalkszentmárton települési Önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatait e rendelet 2.sz. melléklete határozza meg a közös helyi hulladékgazdálkodási tervben foglaltak szerint. 3.. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Felelős: Aranyi János polgármester Ájpli László jegyző Aranyi János polgármester Jogharmonizációs záradék: E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja 1. Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

2 EDi Con Environmental Diagnosis and Pollution Control Consultants Ltd. Környezetvédelmi. H-1122 Budapest, Határőr út 39. Tel.& Fax: Tel.: Dunaújváros térség Hulladékgazdálkodási terve 2. Budapest 1. Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

3 2004. augusztus 1. Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

4 Dunaújváros térség településeinek Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagyvenyim, Rácalmás, Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Szalkszentmárton, Dunaföldvár, Kunpeszér 3. Megbízó: Polgárdi Város Önkormányzata 8150 Polgárdi, Batthyány u Készítette: EDiCon Környezetvédelmi Budapest, Határőr út 39. Budapest augusztus 1. Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

5 Tartalomjegyzék Előzmények A tervkészítés általános adatai Tervezési szint Készítő neve A terv készítésének időpontja A tervezési terület bemutatása A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének célja, a tervezés alapjai A törvényi háttér A tervezés módszere, stratégiai szempontok Az adatgyűjtés forrásai, és pontossága A jelenlegi hulladékgazdálkodási helyezet bemutatása Keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok Kiemelten kezelendő hulladékok A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A területre beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok Veszélyes hulladékok Kiemelten kezelendő hulladékok területi éves hulladékmérleg bemutatása Nem veszélyes hulladékok Kiemelten kezelendő hulladékok A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényben meghatározott műszaki követelmények A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális műszaki követelmények Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése Gyűjtési körzetek A Dunanett Kft. bemutatása Települési szilárd hulladék kezelési tevékenységek A felhalmozott hulladékok helyzetének ismertetése, felszámolást, rekultiválást igénylő lerakóhelyek bemutatása A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél előírtakon túl ismertetetendő tényezők A települési hulladék, valamint a zöld és biológiailag lebontható szerves hulladék komposztálók ismertetése A másodnyersanyag visszanyerés és az újrahasznosítás aránya a tervezési területen A területen keletkező biológiailag lebomló szerves települési hulladékok mennyisége A települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

6 A területen keletkező települési folyékony hulladékok és szennyvíziszapok mennyisége A települési szennyvíziszapok mennyisége, kezelése A tervezési terület szennyvíziszap hasznosítása Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Hulladékgazdálkodási célkitűzések A Nemzeti Környezetvédelmi Program célkitűzései A Regionális Hulladékgazdálkodási Terv célkitűzései A társult települések helyi hulladékgazdálkodásának jelenlegi problémái és célkitűzései A hulladék keletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések A nem veszélyes hulladékokra vonatkozó hasznosítási, ártalmatlanítási célok A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemléletformáló, tájékoztató, oktatási és kutatásfejlesztési programok Hulladékgazdálkodási cselekvési program A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer Dunaújváros körzet hulladékkezelésére tervezett technológia A hulladékgazdálkodási cselekvési programfeladatainak részletezése Települési szilárd hulladék begyűjtése, kezelése, hasznosítása A hulladékhasznosítás célkitűzésének elérését szolgáló intézkedések meghatározása A környezetvédelmileg megfelelő és gazdaságilag megvalósítható hulladék ártalmatlanítási célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása Információgyűjtés, szemléletformálás Rekultiváció Települési folyékony hulladék Szennyvíziszap hasznosítás A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések, létesítmények meghatározása A célkitűzések elérését szolgáló intézkedések meghatározása A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje A környezetvédelmileg nem megfelelő és illegálisan kezelő, lerakó telepek rekultiválásának, felszámolásának adatai A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához becsült költségek Módosítva: 6/2009.(XII.01.) kiegészül jogharmonizációs záradékkal

7 ELŐZMÉNYEK Polgárdi Város Önkormányzata, mint a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer Konzorcium gesztora (8154. Polgárdi Batthyány u. 132.) megbízta az EDiCon Környezetvédelmi.-t (1122. Budapest Határőr u. 39.) a nevezett Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozó települések helyi hulladékgazdálkodási tervének elkészítésével. A évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról (továbbiakban: Hgt.) szóló törvény VI. fejezete előírja a Hulladékgazdálkodási terv készítését. A Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (110/2002. (XII. 12.) OGY határozat), majd ennek alapján a területi (regionális) k (15/2003. (XI. 7.) KvVM rendelet). A Hgt. VI. fejezetének bekezdése kimondja, hogy az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési Önkormányzatoknak illetékességi területükre helyi t kell kidolgozni. A bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok kötelezettségüket közös terv kidolgozásával és kihirdetésével is teljesíthetik. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozó és abban Dunaújvárosi körzet központhoz tartozó 13 település döntött úgy, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervüket közös tervként készíttetik el. A Hgt a (1) bekezdés f pontja alapján a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet meghatározta a k részletes tartalmi követelményeit. Dunaújváros környezetében elhelyezkedő 13 társult település közös hulladékgazdálkodási tervét a fent nevezett Hgt.-ben és Kormány rendeletben vonatkozó előírások az elkészült Országos és régiós hulladékgazdálkodási tervek figyelembevételével készítettük el, összhangban a tervezett Közép-Duna Vidéki Hulladékgazdálkodási Rendszerrel, valamint ahol volt, a települések rendezési tervével. 1

8 4. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI 4.1. Tervezési szint Dunaújváros-térség településeinek Közös Helyi Hulladékgazdálkodási Terve A térségi tervben résztvevő települések: Baracs, Daruszentmiklós, Előszállás, Kisapostag, Mezőfalva, Nagyvenyim, Rácalmás, Apostag, Dunaegyháza, Dunavecse, Szalkszentmárton, Dunaföldvár, Kunpeszér. A térség településeinek összlakos száma: fő A fent nevezett települések önkormányzatai úgy nyilatkoztak, hogy a helyi hulladékgazdálkodási tervüket közös tervként készíttetik el. Az önkormányzatok ezzel kapcsolatos nyilatkozatait az 1/1-1/13.sz. Dokumentumként csatoltuk. A hulladékgazdálkodási terv időtartama: A tervezés báziséve: Készítő neve EDiCon Környezetvédelmi. (1122 Budapest, Határőr út 39.) 4.3. A terv készítésének időpontja július 4.4. A tervezési terület bemutatása A fent nevezett 13 település a Dunántúlon és a Duna-Tisza közén helyezkednek el a Duna két oldalán, Dunaújváros és Dunaföldvár magasságában. Szalkszentmárton, Dunavecse, Apostag és Dunaegyháza a Duna-Tisza Közén a Solti síkságon, Kunpeszér pedig a Csepeli síkon helyezkednek el. Dunaföldvár, Baracs, Mezőfalva, Nagyvenyim, Kisapostag, Előszállás, Daruszentmiklós és Rácalmás a közép-mezőföldön találhatók. Előszállás és Daruszentmiklós ben még közös önkormányzatként működtek, de ban már különváltak. A települések elhelyezkedését az 1. sz. Ábra mutatja. Demográfiai adatok A társult települések összlakos száma: fő Szalkszentmárton: 3070 fő, Dunavecse: 4252 fő, Apostag: 2180 fő, Dunaegyháza: 1527 fő, Dunaföldvár: 9269 fő, Baracs: 3194 fő, Mezőfalva: 4942 fő, Nagyvenyim: 3993 fő, Kisapostag: 1261 fő, Előszállás: 2516 fő, Daruszentmiklós: 1357 fő, Rácalmás: 4100 fő, Kunpeszér 669 fő. A 2

9 lakónépesség száma stagnál, vagy kis mértékű növekedést mutat a városból történő kivándorlás következtében. A növekedés 2002-ben évi fő között volt, de ez a tendencia nem folyamatos. A lakosság növekedése miatt a tervidőszak végére nagyobb mértékű hulladék kibocsátással nem kell számolni. A települések területhasználata, gazdasági tevékenységek A településeken Dunaföldvár kivételével falusias szerkezetűek, családi házas, nagy kertes ingatlanok találhatók, a település központban a közintézmények szolgáltatók, üzletek találhatók, a települések általában rendelkeznek üdülő területekkel. Dunaföldváron a kisvárosias szerkezet alakult ki, kertvárosias beépítéssel, jellemző a nagykertes csalási házas terület. A település központban a közintézmények, kereskedelmi, szolgáltatói funkciójú építmények, üzletek találhatók. A településeken az ipari fejlődés nem jelentős, egyes településeken, egyáltalán nincs ipari tevékenység, a legtöbb településen általában a közép és kis vállalkozásoknak nevezhető gyártó, szerelő üzemek, szakiparosok működnek. A településeken lévő ipari tevékenységek hulladék kibocsátás szempontjából nem jelentősek. Az önkormányzatok tájékoztatása szerint ebben a tervidőszakban ezen a területen nem várható változás. A települések környezetében mezőgazdasági területek találhatók, ahol kis és nagyüzemi körülmények között folyik a termelés, valamint néhány jelentősebb állattartó telep is működik. A növénytermesztés nem érinti a települések hulladékgazdálkodását, de az állattartásból származó állati tetemek az önkormányzatok által működtetett dögteret, gyűjtőhelyeket terheli. Több településen ezért szüntették meg a lakosság elhullott állatainak szervezett begyűjtését, mert a gyűjtőkonténerek megteltek az állattartó telepek elhullott állataival. Természet és tájvédelem A települések nem fekszenek természetvédelmi területen, tájvédelmi körzetben. Közlekedés A települések fő-, másod- és harmadrendű utakon közelíthetők meg. A tervezett hulladékgazdálkodási rendszer körzet központja Dunaújváros lesz, ahová fő- és másodrendű útvonalakon szállítható be a mezőföldi településekről a hulladék, a Duna-Tisza közéről jelenleg Dunaföldvár felől közelíthető meg a körzet központ, amíg a Dunaújvárosban tervezett dunai híd meg nem épül. 3

10 Éghajlati jellemzők A terület éghajlata mérsékelten meleg, száraz, leggyakoribb szélirány az É-Ny-i. A napfénytartam évi összege óra. Az évi középhőmérséklet 10,2-10,3 0 C. Az évi csapadék összege mm. Földrajzi elhelyezkedése, domborzati viszonyai A Dunántúlon lévő települések a Közép-Mezőföld kistáj területén, Fejér megye délkeleti részén a Duna melletti magasparton és attól nyugat felé helyezkednek el. A Közép-mezőföld kistáj m tengerszint feletti magasságú, lösszel fedett hordalékkúp síkság. Közép-Mezőföldet a Seregélyesi völgy és a vele párhuzamosan kialakult, enyhén tagolt síksági típusba sorolható süllyedék terület nagyjából két egyenlő nagyságú részre osztja. ÉK-en a Duna felé m-es partfallal elhatárolódó, m tengerszint feletti magasságú síkságon helyezkedik el a Pentelei lösztakaró, DNy-ra, szintén m tengerszint feletti magasságú hullámos síkságon a sárbogárdi löszplató található. Felszínüket a löszre jellemző lepusztulás formák (löszdolinák, löszmélyutak, löszkutak) valamint eróziós-deráziós völgyek sűrű hálózata tarkítja. A Duna-Tisza közén lévő települések a Solti-síkon helyezkednek el. A kistáj 93 és 140 m közötti tszf-i magasságú, ártéri szintű síkság. A Ny-i rész ártereinek megasságe 100 m, amelyből Dunavecse és Solt közötti parti dűnék emelkednek ki, 6-8 m-re. A K-i rész alacsony árterei és szikes laposai m közötti abszolult magasságban találhatók. Földtani adottságok A Közép-Mezőföld kistáj pannóniai agyagos üledékein a pleisztocén legelején folyóvizi eróziós és akkumulációs tevékenység zajlott le, amely eltüntette a pliocén felszín lokális egyenetlenségeit. Az alsópleisztocénban a terület ÉNy- DK-i és ÉK-DNy-i szerkezeti vonalak mentés mozaikszerűen feltöredezett, egyes nagyobb blokkok kiemelkedtek, a kistáj középső része megsüllyedt, és a pleisztocén folyamán a kiemelkedő blokkokat ÉK-en (Pentelei löszplató) m, DNY-on m magas eolikus lösz fedte be. A középső süllyedéksáv holocén üledékkel borított. A Solti-Sík kistáj alapja pannóniai üledék, erre m vastag dunai eredetű durva folyami hordalék települ. Az üledéksor észak felé fokozatosan elvékonyodik, és és átlag m vastagságú folyami kavics és homok rétegsorba megy át. A felszínen ill. a felszín közelében a holocén öntéshomok, ill. a homokosabb öntésagyag az uralkodó. A területen található kőzettípusok és talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak térképét a sz. Ábrákon mellékeljük. 4

11 Vízrajz A Közép-Mezőföld kistáj keletről a Duna Adony és Bölcske szakaszára támaszkodik, csak kisebb vízfolyásai vannak, a Sárosdi víz, Nagyvenyim- Baracsi ér, Nagykarácsonyi ér, Lóki víz. A települések által érintett területekről a kis vízfolyások a Duna felé szállítják a lefolyó vizeket. A Solti-Sík kistáj nyugatról támaszkodik a Duna Adony és Bölcske szakaszára. A területet kisebb vízfolyások és csatornák szelik át, az érintett települések szempontjából legjelentősebb a Kiskunsági főcsatorna. Felszín alatti vízviszonyok A talajvíz viszonyoknál elkülönítendők a lösz és pannon rétegekben tárolt vizek. A löszrétegsor általában tartalmaz vizet, a magasparton a vízszint átlagosan 20 m mélyen van, löszhátak alatt 4-6 m, az alacsonyabb felszíneken 2-4 m között, a völgytalpakon 2 m felett van. A Solti síkon a talajvíz mélysége általában 2-4 m között van, de a Duna közelében a Duna nagymértékben befolyásolja. A felszín alatt a hatalmas kiterjedésű kavicsmező nagy mennyiségű vizet tárol. A Duna kavicsteraszában található parti szűrésű víz nagy mennyiségben található, és kitermelhető, ez a vízkészlet a felszíni szennyeződésekre nagyon érzékeny mivel felette nincs vízzáró képződmény. Fontosabb környezetvédelmi vonatkozások A településeken működő, ill. felhagyott települési szilárd hulladéklerakókat általában a települések mélyebb részein, agyagnyerő helyeken, (homokbánya) vagy egyéb célú mély, nagy kiterjedésű gödrökben alakították ki. A területre jellemző alacsony talajvízszint és a talaj jó vízvezető képessége következtében a lerakott hulladékok a talajvíz minőségére kedvezőtlen hatást gyakorolhattak A hulladékgazdálkodási terv elkészítésének célja, a tervezés alapjai A törvényi háttér Az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a hulladékokkal kapcsolatos általános előírásokat, a fenntartható fejlődést biztosító, a hazai környezet-politikát szabályozó LIII. törvény tartalmazza. A évi XLIII. Hulladékgazdálkodásról (továbbiakban: Hgt.) szóló törvény VI. fejezete előírja a Hulladékgazdálkodási terv készítését. A 126/2003. (VIII. 15. ) Korm. rendelet meghatározza a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeit. 5

12 Országos hulladékgazdálkodási terv A Nemzeti Környezetvédelmi Program részeként készült el az Országos Hulladékgazdálkodási Terv, (továbbiakban: OHT) amelyet a kormány előterjesztése után az Országgyűlés a 110/2002. (XII. 12.) OGY határozatban elfogadott, és kihirdetett. A területi hulladékgazdálkodási terv Az OTH alapján került sor a területi (regionális) k elkészítésére. A tervek a hét statisztikai tervezési régióra készültek el, ezeket a Környezetvédelmi Miniszter elfogadta, és a 15/2003. (XI. 7.) KvVM rendeletben közzé tette. A hulladékgazdálkodási tervben szereplő települések területére a Közép- Dunántúli és a Dél - Alföldi Statisztikai Régió Hulladékgazdálkodási Tervében rögzítettek az irányadók. Helyi hulladékgazdálkodási terv A Hgt. VI. fejezetének bekezdése kimondja, hogy az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési Önkormányzat illetékességi területére helyi t dolgoz ki. A Hgt a (1) bekezdés f pontja alapján a Kormány a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben meghatározta a k részletes tartalmi követelményeit. Helyi t készíthet egy települési önkormányzat, vagy egy körjegyzőséghez tartozó, vagy hulladékgazdálkodási feladataikat társulásban vagy más módon közösen ellátó települési önkormányzatok. A tervet az önkormányzati képviselő-testület (közgyűlés) hagyja jóvá, és azt önkormányzati rendeletben hirdeti ki. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit a 213/2001. (IX. 14.) Kormány rendelet 3. állapítja meg, a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről a 241/2001. (XII. 10.) Kormány rendelet rendelkezik. Egyedi k A jogszabály szerint meghatározott gazdálkodó szervezetek hulladékgazdálkodói tevékenységükre előírt tartalommal készítenek 6

13 t. Az elkészült egyedi terveket a gazdálkodó köteles az önkormányzatnak megküldeni. Megyei hulladékgazdálkodási terv Egy megye közigazgatási területére vonatkozóan meghatározott tartalommal a megyei önkormányzat készíthet t az országos és területi tervvel összhangban és az érintett önkormányzatokkal egyeztetve, de készítése nem kötelező. Tartalma és felépítése a területi tervekéhez hasonló. Egyéb rendelkezések A ket a Hgt. szerint hat évre kell elkészíteni, kétévenként kell felülvizsgálni és értékelni az abban foglaltak végrehajtását. Az első k és közötti időszakra vonatkozóan készülnek el. A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell. A területi terveket az OHT elfogadását követően 270 napon belül, a helyi ket pedig a területi ket a területi tervek kihirdetésétől számított 270 napig kell közzétenni A tervezés módszere, stratégiai szempontok A tervezés főbb szempontjai A hulladékgazdálkodási terv részletesen a közszolgáltatás keretébe tartozó települési szilárd és folyékony hulladékokkal foglalkozik. A szilárd hulladékok kezelésén belül fontos szempont a végleges lerakásra kerülő hulladékok mennyiségének a csökkentése, a lerakók környezetterhelésének minimalizálása, a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, a kiemelten kezelendő hulladékáramok között a szerves, a csomagolási és veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtésével, kezelésével, kapcsolatos tevékenységek, feladatok, intézkedések meghatározására került a hangsúly. A hulladékgazdálkodási terv készítésénél alapul vettük a hulladékgazdálkodás hármas célrendszerét, amelynek fontos céljai; a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok veszélyességének csökkentése, továbbá a hulladékok újrahasználatának és hasznosításának növekedése, a hulladékkezelés területén a gazdaságilag megvalósítható technológiák bevezetése, a harmadik elv az újra nem használható, és hasznosítható ún. maradék hulladékok biztonságos ártalmatlanítása. 7

14 A hulladékgazdálkodási terv készítése során figyelembe vettük továbbá a Hgt és az OHT célkitűzéseit, hogy a település hulladékgazdálkodás színvonalának emelése az emberi egészség védelmét, a természeti és épített környezet megőrzését biztosítsa, a környezet hulladék által okozott igénybevétele, terhelése, veszélyeztetése minimumra csökkenjen, előtérbe kerüljön a keletkező hulladék minél nagyobb arányának a hasznosítása, a nem hasznosuló hulladékok ártalmatlanítása környezetkímélő módon történjen, továbbá, hogy az emberek környezettudatos magatartása kialakuljon és fejlődjön. A települési hulladékkezelés terén is olyan értékrend alakuljon ki, amely a hulladékképződés megelőzése, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentése, a hulladékok hasznosítása irányába hat. A tervezés során a Hgt. 56. (7.) bekezdésében foglaltaknak megfelelően figyelembe vettük, hogy a települési hulladéklerakóban lerakott hulladékok lebomló szerves anyag tartalma az ott előírt arányok mértéke és ütemezése szerint teljesüljön Az adatgyűjtés forrásai, és pontossága A tervezéshez az önkormányzatok és az önkormányzatokkal szolgáltatói viszonyban álló szervezetek, vállalkozók adataira támaszkodtunk. Figyelembe vettük az önkormányzatoknál rendelkezésre álló, a hulladékkezeléssel kapcsolatos önkormányzati rendeleteket. Felhasználtuk a térség hulladékgazdálkodási problémáinak, feladatainak megoldására készített Közép- Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási rendszer megvalósíthatósági tanulmányát. - Országos Hulladékgazdálkodási Terv 110/2002. (XII. 12.) OGY Határozat, - a 15/2003. (XI. 07.) KvVM rendelet által jóváhagyott Közép-Dunántúli és a Dél-Alföldi Statisztikai Régió, - a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletben meghatározott k részletes tartalmi követelményei, - Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósíthatósági tanulmánya, környezetvédelmi hatástanulmánya, - a települések településrendezési terve, ahol volt környezetvédelmi programja, - a települések környezetvédelmét, köztisztaságot és települési szilárd és folyékony szabályozó rendeletek, - a tervezés során a 1. sz. Mellékletben foglalt hulladékgazdálkodási jogszabályok, 8

15 - a települési szilárd hulladékok mennyiségét illetően a közszolgáltatást végző Dunanett Kft., illetve ahol az önkormányzat a szolgáltató az önkormányzat adataira támaszkodtunk, - a települési folyékony hulladékok és kommunális szennyvíziszappal kapcsolatban a szolgáltatást végzőktől Bácsvíz Rt, DVR Rt. kapott adatokat adjuk közre. A települési nem veszélyes hulladékok adatai nem mérési eredményen, hanem becslésen alapulnak. A 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet szabályozza a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket, ezért a két év múlva esedékes terv felülvizsgálata során pontos adatok alapján lehetséges a terv korrigálása. A terv készítése során a munkába bevontuk a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszert megvalósítását bonyolító Projekt Irodát. 9

16 5. A JELENLEGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI HELYEZET BEMUTATÁSA 5.1. Keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Nem veszélyes hulladékok 2.1. sz. Táblázat: Baracs településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok 8000 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 300 Összesen sz. Táblázat: Előszállás és Daruszentmiklós településeken keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 1400 Települési folyékony hulladékok 5000 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 500 Összesen 6900 Előszállás és Daruszentmiklós 2002-ben még egy önkormányzathoz tartozott sz. Táblázat: Kisapostag településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 400 Települési folyékony hulladékok 5400 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 200 Összesen

17 2.4. sz. Táblázat: Mezőfalva településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 1000 Települési folyékony hulladékok 8600 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 500 Összesen sz. Táblázat: Nagyvenyim településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 700 Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 200 Összesen sz. Táblázat: Rácalmás településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 900 Települési folyékony hulladékok 1600 Kommunális szennyvíziszap 290 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 500 Összesen sz. Táblázat: Apostag településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Mennyiség Hulladék megnevezése tonna/év Települési szilárd hulladékok 800 Települési folyékony hulladékok 60 11

18 Kommunális szennyvíziszap 405 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 200 Összesen sz. Táblázat: Dunaegyháza településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 600 Települési folyékony hulladékok 360 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 100 Összesen sz. Táblázat: Dunavecse településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 1100 Települési folyékony hulladékok 90 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 400 Összesen sz. Táblázat: Szalkszentmárton településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 1400 Települési folyékony hulladékok 75 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 1500 Összesen sz. Táblázat: Dunaföldvár településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség 12

19 tonna/év Települési szilárd hulladékok 3500 Települési folyékony hulladékok 2800 Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 1500 Összesen sz. Táblázat: Kunpeszér településen keletkező nem veszélyes hulladék mennyisége Hulladék megnevezése Mennyiség tonna/év Települési szilárd hulladékok 300 Települési folyékony hulladékok na Kommunális szennyvíziszap 0 Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok 50 Összesen 350 Települési szilárd hulladék A települési hulladékok a lakosság köréből, a településen működő intézményekből, szolgáltatóktól, és a településeken működő kis és közép vállaltok tevékenységeiből származnak. A keletkező hulladék összes mennyisége tonna/év. A Dunaújváros városi hulladéklerakóra kerülő hulladék összetételét évben vizsgálták, ennek alapján becsüljük a keletkező hulladék összetételét, mert a hulladék összetétele hasonló, mint az országos átlag, a papír hulladék mennyisége kis mértékben magasabb, az üveg hulladék pedig alacsonyabb sz. Táblázat: A lerakóra beérkező települési hulladékok összetétele Lerakóra érkező hulladékok Hulladék megnevezése összetétele % Vegyes hulladék 35,4 Szerves anyagot tartalmazó hulladék 30,9 Papír 18,4 Műanyag 5,5 Fém 3,0 Fa 1,5 Textil 2,8 13

20 Üveg 1,4 Veszélyes hulladék 1,0 A lerakóra érkező települési szilárd hulladék nagy részét vegyes hulladék alkotja, ennek közel fele szerves anyagokat tartalmazó hulladék, ami az összes hulladék mintegy 31 %-át teszi ki, a többi összetevője általában nagyrészt építési törmelék, szervetlen anyag, por, illetve nem azonosítható hulladék. A szerves anyagok legnagyobb része konyhai, étkezési, kerti és egyéb zöld hulladék, amelyek komposztálhatók. A hulladék 32,6 %-a papír, fém, fa, műanyag, üveg, textil amelynek nagy része szelektíven gyűjthető és újrahasználható, vagy más módon hasznosítható. A veszélyes hulladékok 1 %-ot tesznek ki, ezek az egyéni életvitel során, a háztartásban, vagy kerti munkák során használatos veszélyes anyagok, vagy ezek csomagolóanyagai. Az adatokat a szolgáltató adatszolgáltatása alapján adjuk közre. Építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok Az építési, bontási hulladékok mennyisége aránylag magas a térségben, amely a régi rossz állapotban lévő házak elbontásából, illetve felújításokból keletkezik. Összes mennyisége: 5950 tonna/év. Települési folyékony hulladék A települési folyékony hulladékok mennyisége magas, ugyanis a 13 településből 6 településen nincs szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítve, egy településen pedig a csatornázottság kb %-os szinten van. A települési önkormányzatokkal szerződésben álló szolgáltatók adatai alapján a települési folyékony hulladékok összes mennyisége: tonna/év. A ténylegesen keletkező folyékony hulladék mennyisége az önkormányzatok tájékoztatása alapján a lakossági vízfogyasztást figyelembevéve ennél lényegesen magasabb. Kommunális szennyvíziszap A kommunális szennyvíziszap mennyisége alacsony, ennek oka egyrészt a települések csatornázatlansága, másrészt pedig mindössze két szennyvíztisztító telep működik a társult települések térségében, Apostagon és Rácalmáson. Dunaföldváron működő szennyvíztelepet évben bezárták, felszámolása folyamatban van, a városban keletkező szennyvizet a madocsai szennyvíztisztító telepre vezetik. Dunaföldváron 2002-ben keletkező 14