A KORSZERŰ, REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A KORSZERŰ, REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE"

Átírás

1

2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály A KORSZERŰ, REGIONÁLIS HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSE ÉS ÜZEMELTETÉSE Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 8. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, május

3 Grafikai tervezés és nyomdai előkészítési munkák: LINE & MORE Kft.

4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A hulladéklerakás helyzete, fejlesztési irányai hazánkban és az EU tagállamokban A hulladéklerakás jogi szabályozása A hulladéklerakók talajra, talajvízre gyakorolt hatása Az alkalmazott hulladéklerakó típusok és a lerakható hulladékok Hulladéklerakó típusok A lerakással ártalmatlanítható hulladékok A hulladéklerakók létesítésére vonatkozó általános követelmények A hulladéklerakó kialakítása A hulladéklerakó létesítményei, gépei és a lerakás technológiája A hulladéklerakó létesítményei és gépei A hulladéklerakás technológiája A hulladéklerakó üzemeltetése A hulladéklerakó monitoring rendszere A hulladéklerakó rekultivációja és utógondozása A hulladéklerakás gazdasági kérdései

5

6 BEVEZETÉS A hulladéklerakás a hulladékkezelési technológiai rendszer utolsó eleme, amelynek során az adott időszakban műszaki vagy gazdasági okok miatt nem hasznosítható, illetve más eljárással nem ártalmatlanítható hulladékok környezetkímélő ártalmatlanítása történik meg. A települési szilárd hulladékoknak a környezetvédelmi és a közegészségügyi követelmények betartásával, a talaj felszíne felett vagy a talajfelszín alatt, meghatározott technológiai rend szerint történő rendezett elhelyezése (ártalmatlanítása) a rendezett lerakás. A lerakást viszonylagos egyszerűsége és az egyéb ártalmatlanítási módszerekhez képest mérsékeltebb ráfordításigénye miatt, az országban még hosszú távon mértékadó hulladékártalmatlanítási módszerként kell tekinteni. A lerakás nélkülözhetetlen hulladékkezelési eljárás, ugyanis egyrészt minden hulladékhasznosítási és -ártalmatlanítási módszernek van csak lerakással ártalmatlanítható maradéka, másrészt viszont a mindenkori műszaki, gazdasági adottságok függvényében vannak csak ezzel a módszerrel ártalmatlanítható hulladékféleségek. Fontos szempont az, hogy a lerakás a környezetvédelmi követelmények messzemenő figyelembe vételével történjék-e és az, hogy ennek a módszernek az ország gazdasági fejlettsége adott szintjén mi az elfogadható aránya a hulladékgazdálkodási rendszeren belül. 5

7

8 1. A HULLADÉKLERAKÁS HELYZETE, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI HAZÁNKBAN ÉS AZ EU TAGÁLLAMOKBAN Magyarországon az összegyűjtött települési szilárd hulladék kb. 83%-át ártalmatlanítják lerakással. Európában ez az arány egy 1996-os felmérés szerint átlagosan 63%-os volt, erősen eltérő értékekkel az egyes országokban (pl. Ausztria 65%, Belgium 43%, Svájc 12%, Németország 46%, Dánia 29%, Hollandia 45%, Franciaország 45%, Spanyolország 65%, Svédország 34%, Finnország 83%). Ez az arány az adott országok gazdasági ereje és a bevezethető korszerű hasznosítási módszerek gyakorlati alkalmazásának igényei és lehetőségei függvényében, fokozatosan csökken. 1 Hazánkban a hozzávetőlegesen települési hulladéklerakónak kevesebb, mint harmada (kb. 730 db) szolgálja ki a településeket a közszolgáltatás keretében és ezeknek mintegy 10%-a tekinthető korszerű, az érvényes környezetvédelmi és közegészségügyi előírásokat teljesítő lerakónak. A környezetvédelmi felügyelőségek vizsgálatai és a PH'99 felmérés azt mutatta, hogy a további becsült mintegy kétezer nem megfelelő lerakó több mint felét (1300) már nem használják és az újonnan létesülő regionális nagy lerakók begyűjtési körzetében 1997 óta évente mintegy helyi lerakó szűnik meg. Jelenleg mintegy db új korszerű lerakó van tervezés vagy engedélyeztetés, illetve építés alatt. Az elmúlt évtized során mintegy 37 millió m 3 lerakókapacitás létesült (létesül) 73 hulladéklerakón. Ez lakos hulladékának elhelyezését teszi lehetővé. Az új lerakók zöme megfelelő műszaki védelemmel került kialakításra. Jelentős azoknak a legális (engedélyezett) módon korábban létesült és illegális lerakóknak a száma, amelyek káros környezeti hatása még nem észlelhető, azonban potenciális szennyező forrásként kell azokat számon tartani. Az ország geológiai és hidrogeológiai adottságait tekintve újabb lerakók létesítésére egyre kevesebb a lehetőség, a szükséges műszaki védelem kiépítése pedig igen költséges, amely nélkül pedig, a lerakásra vonatkozó jogszabály előírásai szerint, új lerakó nem létesíthető. A teendőket középtávon döntően az új, korszerű, az egyre szigorodó környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul kielégítő, a másodlagos környezetszenynyezést kizáró műszaki megoldású (műszaki védelem, szivárgóvíz-gyűjtés és -kezelés, biogázkezelés, hatékony és tervezett technológia, monitoring) regionális vagy körzeti kiszolgálást biztosító lerakók és komplex hulladékkezelő rendszerek (komposztálás, építési hulladék előkészítés stb.) megvalósítására kell összpontosítani. 7

9 A HULLADÉKLERAKÁS HELYZETE 1 A regionális lerakók rendszere egyben elősegíti a gépesítettség fokozását, a lerakási technológia hatékonyabb és gazdaságosabb üzemeltetését, valamint a helyi lehetőségek kihasználásával a keletkező biogázok energetikai hasznosítását. Elősegíti továbbá a regionális lerakók mellett a komplex hulladékkezelési módszerek alkalmazását (zöld- és biohulladékok kapcsolt komposztálása, a szelektíven gyűjtött alkotók ipari hasznosításra történő előkészítése, az építési hulladékok hasznosítási célú előkezelése). A regionális lerakók építése szükségszerűen megköveteli a gyűjtési - szállítási rendszer változtatását (nagy teljesítményű tömörítős célgépek és átrakóállomások alkalmazása). A kezelési körzetek kialakítását és a kapcsolódó lerakók kiépítését a hulladékkeletkezési súlypontok, a lehetséges lerakási helyek környezetföldtani és vízföldrajzi adottságai és a szállítási körülmények együttesen határozzák meg. A regionális lerakók országos hálózatának kiépítését a települési hulladékgazdálkodás minimálisan szükséges alaprendszerének kell tekinteni, amely részben kiegészül a már említett komplex hulladékkezelő rendszerekkel, részben pedig lehetőséget biztosít a későbbi korszerűbb (pl. termikus) hulladékkezelési eljárások maradékanyagainak kifogástalan ártalmatlanítására (végső elhelyezésére). Ezek a célkitűzések tökéletes összhangban vannak az EU-tagállamokban elfogadott és az 1999/31/EK tanácsi irányelvben rögzített fejlesztési irányokkal. Az irányelvben foglaltak a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet által a magyar jogrendszerben is hatályosak. A kiépített korszerű lerakók kapacitásának átlagos élettartama minimum 5-7 év, de jelentős számú lerakónál eléri vagy meghaladja a évet. Az új regionális lerakókból 20 létesítménynél áll rendelkezésre a helyi adottságok figyelembe vételével olyan mértékű bővítési lehetőség (kb. 43 millió m 3 ), amely az adott körzet több évtizedes hulladéklerakási gondját képes megoldani. (A jellemző nagyobbak: Hódmezővásárhely 4500 ezer m 3, Pécs 1500 ezer m 3, Jászapáti 2200 ezer m 3, Salgótarján 1000 ezer m 3, Székesfehérvár 500 ezer m 3, Békéscsaba 2400 ezer m 3, Debrecen 4300 ezer m 3, Pusztazámor ezer m 3, Jánossomorja 1600 ezer m 3, Szombathely 1000 ezer m 3, Körmend 1800 ezer m 3 ). Ezek a tartalékkapacitások lehetőséget adnak arra, hogy a régió kiszolgált településeinek száma figyelembe véve a gyűjtési-szállítási körülményeket, bővíthető legyen. A bővítés csak a konkrét helyi adottságok alapján vizsgálható és tervezhető ra a lerakásra kerülő hulladék mennyisége (az ország valamennyi lakosának települési szilárd hulladéka kezelése érdekében szervezett közszolgáltatása, vagyis a 100%-os ellátottság mellett) figyelembe véve a tervezett komposztálás, a szelektív gyűjtés és a fővárosi hulladékégető mű lerakást redukáló hatását várhatóan kb ezer m 3 /év-re becsülhető. A jelzett időszakra tekintettel arra, hogy 8

10 A HULLADÉKLERAKÁS HELYZETE megfelelő technológiával 1 m 3 lerakótérfogatba átlagosan 5 m 3 laza hulladék kerülhet a megvalósítandó új lerakókapacitás mintegy ezer m 3, közel egyenletes évenkénti kiépítéssel. A szükséges mennyiségű kapacitás biztosítása legfeljebb új regionális lerakó építésével valósítható meg. Az új regionális lerakók korszerű regionális létesítményből (2008-ig) kiépülő országos hálózata a meglévő, környezetszennyező lerakók döntő többségének bezárását, majd rekultiválását teszi szükségessé. 1 9

11

12 2. A HULLADÉKLERAKÁS JOGI SZABÁLYOZÁSA Az új regionális lerakók kiépítése az években először megfogalmazott, a Környezetvédelmi Minisztérium által közzétett, időközben többször módosított követelményrendszer meghatározásával kezdődött. Ez a követelményrendszer a létesítés és üzemeltetés feltételeit egyaránt konkrétan rögzítette és némi módosítással megfelelt a 99/31/EK irányelv időközben véglegesített előírásainak (amely az EU-ban ápr. 26-ától érvényes). Ezt a feltételrendszert kellett teljesíteni a KAC és a céltámogatási beruházási pályázati támogatási lehetőségeket igénybe venni szándékozó önkormányzatoknak és vállalkozóknak. A gondot csupán az jelentette, hogy bár a környezetvédelmi törvény megkövetelte a megyei környezetvédelmi ezen belül a hulladékgazdálkodási koncepciók és tervek készítését, ezek az esetek többségében nem készültek el, így a regionális lerakók telepítési helyszínét sokszor ad hoc módon, többnyire lokális érdekek alapján határozták meg. Közrejátszott ebben a vonatkozó minisztériumi követelményrendszer bizonyos következetlensége is, elsősorban a kiszolgálandó vonzáskörzeti lakosszám meghatározásában (kezdetben 20 ezer, majd 50 ezer kiszolgálandó lakosszámot írtak elő, ami végül is minimum 100 ezer főre módosult). A lakosszám változtatása (fokozatos növelése) azt célozta, hogy egyre nagyobb régiók önkormányzati társulások alakuljanak a hulladék ártalmatlanítására. Ezt a célt a követelményrendszer segítségével sikerült is elérni. (A folyamatos létszám-növelési előíráshoz kötött állami támogatás jogszabály hiányában az egyetlen lehetőség volt a gazdaságos működés irányába történő befolyásolásra.) Hazai viszonyok mellett ez az utóbbi kiszolgált lakosszám tekinthető a gazdaságos működtetés alapfeltételének (ezt egyébként a nemzetközi tapasztalatok is igazolják). Ennek következtében a megvalósított új, korszerű regionális lerakók vonzáskörzete és kapacitása erősen változó. 2 A helyzetet szabályozási szempontból egyértelművé tette a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) elfogadását követően a környezetvédelmi miniszter 22/2001. (X.10.) KöM rendelete, amely egyértelműen szabályozza összhangban az 1999/31/EK tanácsi irányelvvel a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét. 11

13

14 3. A HULLADÉKLERAKÓK TALAJRA, TALAJVÍZRE GYAKOROLT HATÁSA A hulladéklerakók felszín alatti környezetszennyezése rendkívül széles határok között változik mind a komponensek, mind a koncentráció tekintetében. A veszélyeztető potenciál függ a lerakott hulladék állapotától (a lebomlási folyamat mely fázisában aerob, anareob van a hulladék), összetételétől (szerves, szervetlen), a vízoldható részek vegyi összetételétől, a lerakó korától, másrészt és függ attól, hogy milyen lehetősége van a környezetszennyezést szállító közegnek, tehát a víznek, beszivárogni a felszín alá. Ez utóbbit elsősorban a hulladéklerakó környezetföldtani viszonyai, a lerakó védelmi rendszere és a hulladék lerakásának módja befolyásolja. 3 A hulladéklerakóról a felszín alatti környezetbe jutó szennyezések szállító közege elsősorban a víz. Ennek négy megjelenési formájával lehet találkozni a hulladéklerakókon, illetve azok környezetében. Ezek: a hulladék nedvességtartalma, a szerves hulladék bomlásakor keletkező víz, a csapadékvíz, a felszín alatti víz. A hulladék kilúgozásában igen jelentős szerep jut a csurgalékvíznek. Hatását jelentősen csökkenteni lehet a hulladék időszakos takarásával, majd a tervezett magasság elérése után a lerakó megfelelő lezárásával. Mindamellett normál üzemmenet esetén, a lerakó építése során nem lehet megakadályozni, hogy a csapadékvíz a hulladékon átjutva a lerakó alján csurgalékvízként megjelenjen. Hasonló a helyzet a nem megfelelően kialakított, lezárással nem rendelkező lerakók esetében. A csurgalékvíz mennyiségét a lerakó vízháztartási vizsgálatának elvégzése révén tudjuk meghatározni. A hulladéklerakók kilúgozásában legnagyobb szerep a felszín alatti víznek jut. Különösen akkor következik be erős kilúgozás, ha a hulladék folyamatosan a felszín alatti vízszint alatt helyezkedik el, tehát a hulladék időszakosan vagy állandóan vízben van. Ez a jelenség elsősorban a régi lerakóknál fordul elő. Egy korszerű megfelelő helykiválasztás után megépített lerakónál ilyen jelenség nem várható. Alapvető helykijelölési szempont, hogy a lerakó alja mindig a talajvízszint felett helyezkedjen el. Ha ez nem lehetséges, akkor szükség esetén mesterséges úton, pl. az aljzat megemelésével kell biztosítani a maximális talajvízszint vagy talajvíznyomásszint feletti megkívánt minimális távolságot. 13

15 A HULLADÉKLERAKÓK TALAJRA, TALAJVÍZRE GYAKOROLT HATÁSA 3 A lerakóaljzat és a talajvíz szintje közötti ún. telítetlen zóna szerepe igen fontos, s ezért kívánatos, hogy ha lehetőség van rá, ennek a vastagsága minél nagyobb legyen. Általában soha nem zárható ki annak a lehetősége, hogy egy lerakóból a szennyezett csurgalékvíz még ha korlátozott mennyiségben is de kijusson. A telítetlen zóna kedvező tulajdonságainál (szűrés, adszorpció, kemiszorpció, ioncsere) fogva nagyban elősegíti, hogy mielőtt még a szennyezés elérné a talajvizet, a csurgalékvíz részben vagy teljesen megtisztuljon. A lerakó alatti telítetlen zónában lejátszódó folyamatok végbemenetelét nagy mértékben befolyásolja a rétegen belüli tartózkodási idő, ami függ a telítetlen zóna vastagságától és áteresztőképességétől, ásványkőzettani összetételétől. Általában megállapítható, hogy a szivárgási tényező(k) megkívánt értéke az altalajnál 10-8 < k < 10-7 m/s határok között változik, hangsúlyozva azonban, hogy ezen altalajra minden esetben még egy további épített szigetelőrendszer is kerül. Kétségtelen, hogy a legolcsóbb megoldás a természeti adottságok maximális figyelembe vétele mellett adódik, azonban önmagában ez nem elégséges feltétel. Ugyancsak figyelembe kell venni, hogy több tíz hektárnyi területen (ami pl. egy nagyvárosi vagy egy térségi településihulladék-lerakó területigénye) nem várható, de nem is valószínű, hogy az altalaj mindenhol kellően vízzáró és homogén. 14

16 4. AZ ALKALMAZOTT HULLADÉKLERAKÓ TÍPUSOK ÉS A LERAKHATÓ HULLADÉKOK 4.1 Hulladéklerakó típusok Az építési mód szerint alapvetően két fő hulladéklerakó típus különböztethető meg: gödör típusú hulladéklerakó, dombépítéses típusú hulladéklerakó. A terepadottságok szerint lehetséges típusok: felszín-közelben kialakított, védőgáttal kiemelt, hányószerűen kialakított, lejtőoldalnak támaszkodó hulladéklerakó A lerakással ártalmatlanítható hulladékok A Hgt. általános szabályként határozza meg azt, hogy ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek agyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. Ezen előírásból következik az a másik előírás, amely teljes összhangban van az 1999/31/EK irányelvvel: hulladéklerakóban előkezelés nélkül ha törvény, kormányrendelet vagy miniszteri rendelet másként nem rendelkezik hulladék nem ártalmatlanítható. A lerakással ártalmatlanítható hulladékok körét és a lerakás feltételeit a 22/2001. (X.10.) KöM rendelet (a továbbiakban: lerakó-rendelet) határozza meg. Ugyancsak a lerakásról szóló miniszteri rendeletben leírtakból következik a Hgt. jövőre nézve rendkívül fontos előírása, amely szerint a lerakással ártalmatlanított biológiailag lebomló szervesanyag mennyiségét a.) július 1. napjáig 75%-ra, b.) július 1. napjáig 50%-ra, c.) július 1. napjáig 35%-ra, kell csökkenteni. Tilos elhelyezni a hulladéklerakón: folyékony hulladékot, nyomás alatti gázt, robbanásveszélyes, maró, oxidáló, tűzveszélyes és fertőző kórházi vagy más egészségügyi, illetve állategészségügyi intézményből származó klinikai hulladékot, 15

17 AZ ALKALMAZOTT HULLADÉKLERAKÓ TÍPUSOK használt gumiabroncsot (kivéve a lerakóépítés műszaki követelményeinek céljára használtakat), előkezelés nélküli szennyvíziszapot, állati hulladékokat, továbbá minden más típusú hulladékot, amely nem elégíti ki a lerakó-rendelet 2. mellékletében meghatározott átvételi követelményeket. Nagyon fontos kritérium, hogy tilos a hulladékot azért hígítani, hogy megfeleljen a hulladékbefogadási követelményeknek. 4 16

18 5. A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK Egy hulladéklerakó létesítésénél alapvetően meg kell különböztetni a jogi és szakmai feltételrendszert. Egy hulladéklerakó létesítésének folyamatábráját mutatja az 1. ábra a beruházás megfogalmazásától a műszaki átadásig, üzembe helyezésig. Az ábrán elkülönülnek az eljárási fázisok: a helykijelölési eljárás, a környezetvédelmi engedélyezés, az építési engedélyezés, a vízjogi engedélyezés, a műszaki átadás-átvétel, a használatbavételi engedély. 5 A helykijelölési eljárás jogilag nem kötelező, azonban mielőtt az engedélyezési eljárást elindítanánk, a szükséges feltárási, tervezési, hatásvizsgálati feladatokat elkezdenénk, célszerű meggyőződni, hogy a tervezett lerakó megvalósításának van-e egyáltalán realitása: Betarthatók-e, teljesíthetők-e a jogszabályi előírások? Szakmai, műszaki szempontból gazdaságosan megvalósítható-e a beruházás? Pénzügyileg finanszírozható-e? Van-e lakossági fogadókészség? A hulladéklerakó számára alkalmas terület kiválasztása a számos betartandó jogszabály mellett szakmai szempontból is összetett, nagy gondosságot és körültekintést igénylő feladat. Ennek a feladatnak a végrehajtási lépéseit szemlélteti a 2. ábra. A hulladéklerakó helyének kiválasztásánál a következő követelményeket kell figyelembe venni (a lerakó-rendelet 1. melléklete alapján). Hulladéklerakót az országos és területi hulladékgazdálkodási célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével, valamint helyi építési szabályzatával összhangban, az országos településrendezési és építési követelmények betartása mellett lehet telepíteni. Hulladéklerakó csak ipari övezetben, illetve rendezési terv alapján külterületen létesíthető. Az előírt védőtávolság, amelyet a környezetvédelmi felügyelőség állapít meg minimálisan 500 m. Ez inerthulladék-lerakó esetén (pl. építési, bontási törmelék lerakó) minimum 300 m. A lerakó-rendelet 1. sz. melléklete szerint a hulladéklerakó telekhatára és a mezőgazdasági területek között a megjelölt minimális védőtávolság meglétének kiköté- 17

19 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI Civil szervezetek Lakossági tanácsadó testület Lakossági fórumok BERUHÁZÓ Irányító Bizottság TERVEZŐ I. Helykijelölési eljárás Hulladéklerakók felmérése Földtani adottságok Hely kijelölési szempontrendszer Kizáró és korlátozó tényezők Előzetes szakhatósági vélemények 5 Helyszín n alternatíva Előzetes környezeti hatástanulmány I. Megvalósíthatósági tanulmány I. Helyszín n+1 alternatíva Előzetes környezeti hatástanulmány II. Megvalósíthatósági tanulmány II. Környezetvédelmi Főfelügyelőség A hulladéklerakó előzetes helyszíne Részletes környezeti hatástanulmány II. Környezetvédelmi engedélyezés III.-IV. Építési és vízjogi engedélyezés Szakhatóságok Szakhatóságok Önkormányzat VIZIG Kiviteli tervek + tender kiírás BERUHÁZÁS KIVITELEZÉS Műszaki átadás, üzembehelyezési eljárás 1. ábra: Hulladéklerakó létesítésének eljárási rendje 18

20 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A beruházás megfogalmazása A fő környezeti hatótényezők meghatározása A számításbajöhető területek meghatározása A hulladékgazdálkodási-, gazdasági-, területgazdálkodási-, jog- és szocióökonómiai szempontok, valamint a természeti adottságok vizsgálata A számításba jövő területek értékelése, összehasonlítása, rangsorolása A reálisan számításbajövő területek kiválasztása 5 A kiválasztott területek előzetes környezetföldtani, geotechnikai kutatása, értékelése Lakossági részvétel a kiválasztásban Előzetes/részletes környezeti hatástanulmány A leginkább alkalmas terület kiválasztása és részletes környezetföldtani, geotechnikai kutatása, értékelése 2. ábra: A területkiválasztás folyamata se a gyakorlatban teljesíthetetlen és környezetvédelmi szempontból is indokolatlan. Ezt a kikötést a jogszabály módosítása során törölni kell. (Megjegyzés: a lerakórendelet módosításának előkészítése a kézirat leadásának időpontjában folyamatban van.) A helykiválasztásnál: a területfejlesztési, a terület- és településrendezési, a tájvédelmi, a föld mint környezeti elem, különösen a termőföld védelmével kapcsolatos, a geotechnikai, környezet- és vízföldtani, a felszíni és felszín alatti vízvédelmi, a levegőtisztaság-védelmi, 19

21 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI 5 a közegészségügyi, a természetvédelmi, a hulladékgazdálkodási, a tűzvédelmi szempontokat kell figyelembe venni, különös tekintettel a következő követelményekre: a hulladéklerakó hatásának lakó- és üdülőövezetektől, vízi utaktól, csatornáktól, felszíni vizektől, mezőgazdasági és lakott területektől való távolsága, ivóvízbázisok védőidomainak, védőterületeinek helyzete, előfordulása, a terület külön jogszabályok szerinti szennyeződés-érzékenysége, a terület földtani és hidrogeológiai adottságai, árvíz, felszínsüllyedés, felszínmozgás (csúszás) veszély a területen, a természeti vagy kulturális örökség védelme. Hulladéklerakó nem telepíthető: a területfejlesztési és -rendezési, valamint településrendezési tervek alapján alkalmatlannak ítélt területeken, erősen erózióveszélyes területeken, felszíni mozgásveszélyes területeken, minden olyan karsztos, erősen tört szerkezetű, tagolt kőzetösszletű területen, ahol a felszínen vagy a felszín alatt 10 méteren belül mészkő, dolomit, mész- és dolomitmárga képződmények, illetve tektonikailag erősen tagolt kőzetösszletek találhatók, külön jogszabály (123/1997. (VII. 18.) Korm. r.) szerint az üzemelő és távlati ivóvízbázisok, ásvány- és gyógyvíz hasznosítást szolgáló vízkivételek kijelölt vagy kijelölés alatt álló belső, külső védőövezetein, illetve hidrogeológiai A védőterületein, természeti oltalom alatt álló területen, energiaszállító vezeték védősávjában, működő vagy felhagyott mélyművelésű bánya felszakadási területein belül, ha a mozgások még nem konszolidálódtak, illetve bányaművelésre előzetesen kijelölt terület fölött, olyan földrengésveszélyes területen, ahol a várható földrengés maximális erőssége VI. fokozatú a Medvegyev-Sponhaner-Karnik skálán, árvíz-, belvízveszélyes, illetve ármentesítéssel nem rendelkező területen, magas talajvízállású területen (a hulladéklerakó szigetelő rendszerének fenékszintje alatt a mindenkori maximális talajvízszint, illetve a felszín alatti víz nyomásszintje legalább egy méterre legyen). A környezetvédelmi hatóság a hulladéklerakót csak akkor engedélyezi, ha annak telepítési jellemzői (tekintettel az előző követelményekre és a szükséges védelmi 20

22 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI intézkedésekre) arra engednek következtetni, hogy a hulladéklerakó nem okoz jelentős környezeti veszélyt. A hulladéklerakó helykiválasztásánál figyelembe veendő szempontok: a. Hulladékgazdálkodási szempontok 1. A begyűjtési terület vonatkozásában: a terület nagysága, méretei, a kiszolgált lakosság száma, éves ingadozása és várható változása a legalább 30 éves üzemeltetési időtartam alatt, a területen található termelő létesítmények és intézmények jellege, fejlesztési irányaik és azok mértéke, jellemzői, a terület topográfiai és éghajlati jellemzői. 2. A feldolgozásra kerülő hulladék vonatkozásában: a begyűjtésre kerülő hulladékok mennyisége, a mennyiség éves ingadozása és várható változása legalább 30 éves üzemeltetési időtartam alatt (külön a települési és külön a termelési nem veszélyes hulladékokra), a begyűjtött hulladékok összetételének, fizikai és kémiai jellemzőinek, valamint ezek éves ingadozásának és prognosztizált (legalább 30 éves üzemeltetési időtartam alatti) változásának ismerete (külön a települési és külön a termelési hulladékokra) A hulladékgyűjtés rendszere vonatkozásában: az alkalmazott gyűjtőedényzet és szállítójárművek típusa, műszaki jellemzőik, mennyiségük, a gyűjtési-szállítási rendszer jellemzői (idő, távolságok, gyakoriság, fordulási idő, költségek), a telephely megközelítési lehetőségei és úthálózati feltételei (útvonal, méretek, használati állapot, terhelhetőség, forgalomsűrűség, forgalmat akadályozó tényezők, védőtávolság) valamint esetenként az iparvágányra csatlakozás feltételei. b. Gazdasági szempontok a terület minél kisebb többletráfordítással, a szükséges, szabványos, rendeletekkel szabályozott és megkívánt műszaki védelem mellett, természeti adottságai alapján is alkalmas legyen a lerakóhely kialakítására, a terület megközelíthetősége biztonságos és olcsó legyen (szállítási költségek optimalizálása), 21

23 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI közművel való ellátottság (elektromos energia, víz, csatorna, telefon), csatlakozási lehetőség szennyvíztisztítóhoz, az ártalmatlanító létesítmények elhelyezése, területnagyság, a lerakómedence hasznos térfogata, bővítési lehetőségek. c. Területgazdálkodási szempontok térbeli elhelyezés (településfejlesztési koncepcióval való összhang), az elhelyezés ne zavarja a vízkészlet hasznosítását, ne érintsen üdülőövezetet, természetvédelmi- és tájvédelmi területet, földhasználat szempontjából lehetőleg értéktelen terület legyen, nagy mennyiségű hulladék minél kisebb területen legyen elhelyezhető. 5 d. Szociális közegészségügyi, politikai szempontok településtől, lakott területtől megfelelően nagy távolságra kerüljön (védőtávolságok), a népsűrűség, az érintett lakosság fogadókészsége, politikai kivitelezhetőség. e. Jogi helyzet Figyelembe veendők: a tulajdonviszonyok, az engedélyezésre, megvalósításra vonatkozó jogszabályok, szabványok, műszaki előírások. f. Természeti adottságok Figyelembe veendők: a topográfiai, morfológiai viszonyok, a meteorológiai jellemzők, a földtani adottságok, a hidrológiai jellemzők, a vízföldtani jellemzők, a geotechnikai adottságok, a földrengésveszély, az esetlegesen meglévő vagy várható alábányászottság. A hulladéklerakó számára kiválasztott terület/területek esetén el kell végezni az elő- 22

24 A HULLADÉKLERAKÓK LÉTESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI zetes környezeti hatásvizsgálatot, amelynek során a környezeti elemek állapotában bekövetkező változásokat értékelni és minősíteni kell, amely után eldönthető, hogy környezetvédelmi szempontból a beruházás megvalósítható-e. A hatótényezők, a hatásfolyamatok és a közvetlen és közvetett hatásterületek meghatározása nyomán lehetőség nyílik a környezeti elemek állapotában a lerakó és létesítményei által okozott változások értékelésére, majd minősítésére. Az értékelés során minden környezeti elemre/rendszerre, és a teljes hatásterületre el kell végezni a beruházás megvalósítása következtében kialakuló új környezetállapot és a kontroll környezet állapotának az összehasonlítását. A minősítés bemutatja, hogy a környezeti elemekben és rendszerekben beállt változások mennyire elfogadhatók. Az értékelés során el kell végezni: a hatótényezők és a vonatkozó emissziós normák összehasonlítását, a környezeti elemek/rendszerek kiinduló állapota (kontroll környezet) és a megváltozott állapot összehasonlítását, az elemrendszer terhelése és a környezet-, illetve természetvédelmi célkitűzések közötti nem határérték jellegű összehasonlítást, a lakossági szempontokkal való összevetést. 5 Az értékelés leglényegesebb és legkritikusabb mozzanata a környezeti elemek/ rendszerek állapotváltozásának a megítélése. Alapvetően fontos, hogy a megítélés objektív kategóriák alapján történjék, aminek alapján a döntés egyértelmű, szubjektív elemektől mentes legyen. A környezeti hatásvizsgálatok jogszabályi és tartalmi követelményeit a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szabályozza. 23

25

26 6. A HULLADÉKLERAKÓ KIALAKÍTÁSA A hulladéklerakót úgy kell kialakítani, hogy ne szennyezze a felszín alatti és felszíni vizeket, valamint a körülötte elhelyezkedő földtani közeget. Ezek védelmét a működési időszakban természetes anyagú réteg (altalaj) és az aljzatszigetelés együttes alkalmazásával, a lezárást követő időszakban az aljzatszigetelés megléte mellett a természetes anyagú réteg és a felső (lezáró) szigetelés együttes alkalmazásával lehet biztosítani. A természetes anyagú réteg (altalaj) az alábbi tulajdonságokkal kell, hogy rendelkezzen: Legalább 1,0 m vastag, k< 10-9 m/s szivárgási tényezőjű altalaj (inert hulladék lerakónál k < 10-7 m/s) vagy vele egyenértékű védelmet nyújtó épített réteg, amelynek a minimális vastagsága 0,5 m. Az altalaj talajának agyagásvány-tartalma legalább 10% legyen, rendelkezzen nagy adszorpciós kapacitással. Utóbbi esetben a terület különösen kedvező, ha az altalaj kationcserélő kapacitása T>25 mekv/100 g, megfelelő ha mekv/g közötti érték. Ha T<15, az altalaj adszorpciós kapacitása kedvezőtlen, de ez nem kizáró kritérium. A talajvíz maximális nyugalmi vagy nyomásszintje legfeljebb 1,0 m-re lehet a lerakó szigetelőrétegének fenékszintjétől. Így kívánatos, hogy a talajvíz maximális nyugalmi vagy nyomásszintje legalább 1,0 m-rel az eltávolított humuszréteg utáni felszín alatt legyen, ellenkező esetben a lerakó fenékszintjét ki kell emelni. Az altalaj szervesanyag-tartalma maximum 5% lehet. A lerakó altalajának a lerakó várható terhelésével szemben teherbírónak kell lennie, biztosítania kell, hogy a terhelés hatására bekövetkező deformációk az aljzatszigetelő rendszer hatékonyságát, a lerakó állékonyságát ne veszélyeztessék. Kedvezőtlen, ha felszín-közelben kis szilárdságú, gyengén konszolidált rétegek fordulnak elő, mert ezen rétegek összenyomódásából származó többletsülylyedést a lerakó aljzatkiemelésével kompenzálni kell. 6 Az aljzatszigetelés épített szigetelő réteg többrétegű, szivárgóréteget is tartalmazó egységes rendszer, amelyek változatai: természetes anyagú (agyag, adalékanyaggal kevert talajok) típusú szigetelés, mesterséges anyagú szigetelés (geomembrán, műanyaglemez) valamint a kettő kombinációja. Természetes anyagokkal történő szigetelés A természetes anyagokkal történő szigetelés ma kétségtelenül a legolcsóbb megoldásnak tűnik. A szigetelőréteg anyagának kiválasztásakor alapvető kritérium, hogy a megkívánt szennyezőanyag-visszatartó képességgel rendelkezzen. Ezért az előírt minimális szivárgási tényezője m/s érték közötti. A kiválasztáshoz 25

A korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése

A korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése Szakmai ismeretterjesztő füzetek a települési hulladékgazdálkodással foglalkozók számára. A korszerű, regionális hulladéklerakók létesítése és üzemeltetése Szerző: Olessák Dénes 8. füzet Tartalomjegyzék

Részletesebben

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék. X. Ipari Környezetvédelem Konferencia és Szakkiállítás Siófok, október okl. környezetmérnök Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék Egy hulladéklerakó sematikus ábrája Zárószigetelő rendszer Hulladék Csurgalékvíz-elvezető rendszer Aljzatszigetelő rendszer

Részletesebben

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása

A hulladéklerakás szabályozásának módosítása A hulladéklerakás szabályozásának módosítása Horváth Szabolcs Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium XVII. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás 2007. április 24-26. Szombathely Uniós követelmények

Részletesebben

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0

Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése KEOP-1.1.1/B TSZH rendszerek továbbfejlesztése KEOP-2.3.0 Rekultivációs programok Huba Bence igazgató Szombathely, 2010. 05. 11.

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete

Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete Celldömölk Város Önkormányzata 28/2013. (XII.20.) sz. önkormányzati rendelete közszolgáltatásról Celldömölk Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d.) pontjában meghatározott

Részletesebben

Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás

Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás 6.5. HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA LERAKÁSSAL Fejezet szerzői: Dr. Szabó Imre, Dr. Szabó Attila, Dr. Madarász Tamás 6.5.1. A HULLADÉKLERAKÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE A hulladéklerakásra vonatkozóan átfogó jogi

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere

A hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű

Részletesebben

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRÕL

22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRÕL 22/2001. (X. 10.) KÖM RENDELET A HULLADÉKLERAKÁS, VALAMINT A HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK ÉS UTÓGONDOZÁSÁNAK SZABÁLYAIRÓL ÉS EGYES FELTÉTELEIRÕL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére

JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére Előterjesztő: Város- és Sportlétesítményüzemeltető Intézmény vezetője Ózd, 2013. február 21. 1. A komposztáló telep létesítésének indokai: Ózd város belterületén

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA

MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA MAGYARORSZÁGI HULLADÉKLERAKÓKBAN KELETKEZŐ DEPÓNIAGÁZOK MENNYISÉGE, ENERGIATARTALMA ÉS A KIBOCSÁTOTT GÁZOK ÜVEGHÁZ HATÁSA Barta István Ügyvezető Igazgató, Bio-Genezis Környezetvédelmi Kft. www.bio-genezis.hu

Részletesebben

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete

Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete 4 Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselő-testületének.../2013 (...) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Szuhakálló

Részletesebben

Hulladéklerakó építése és rekultivációja

Hulladéklerakó építése és rekultivációja Hulladéklerakó építése és rekultivációja Fotó: prospektus 1. kép: A keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (főleg térfogata) folyamatosan növekszik. Mindazon részét, amely nem hasznosítható vagy

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2014.(V.08.) önkormányzati rendelete a nem közművet összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Mágocs Város Önkormányzatának

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Értelmező rendelkezések Tiszasas Község Önkormányzat Képviselő-testülete 14 /2015. (VI.15.) önkormányzati rendelete A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Tiszasas Község Önkormányzatának

Részletesebben

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban

Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Települési hulladékból tüzelőanyag előállítása a gyakorlatban Hulladékból tüzelőanyag előállítás gyakorlata 2016 őszén c. Konferencia 2016. November 30. Előzmények 2000-es évek elején látható volt a megyében

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK. Dr. Kovács Miklós

HULLADÉKLERAKÓK. Dr. Kovács Miklós HULLADÉKLERAKÓK Pusztazámor HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKLERAKÓK A hely kiválasztásának szempontjai Befolyásoló tényezők (általában) A természeti környezettel való összeférhetőség Kapcsolat a térség rendezési

Részletesebben

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása

Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Kommunális hulladéklerakón keletkező gázok hasznosítása Előadó: Barna László hulladékgazdálkodási üzletágvezető A.K.S.D. Kft. (4031 Debrecen, István út 136.) Best Western Hotel Lido, 2007. szeptember 5.

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete

Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. 20/2006. (IV.5.) KvVM. r e n d e l e t e

A környezetvédelmi és vízügyi miniszter. 20/2006. (IV.5.) KvVM. r e n d e l e t e A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 20/2006. (IV.5.) KvVM r e n d e l e t e a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése Cece Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2014. (II.10.) önkormányzati rendelet-tervezete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Cece Nagyközség

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA

JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA TI sorszám JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSA Munkanem megnevezése /

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete

Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete Rakamaz Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2014. (XII.30.) önkormányzati rendelete a helyi hulladékkezelési közszolgáltatás rendjéről, a köztisztasággal kapcsolatos egyes kérdésekről és a közszolgáltatás

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet. Salamon Endre XJFQJA Környezetmérnöki szak, Nappali tagozat II. évfolyam 77.

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet. Salamon Endre XJFQJA Környezetmérnöki szak, Nappali tagozat II. évfolyam 77. EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet 009-010. 1. félév Salamon Endre XJFQJA Környezetmérnöki szak, Nappali tagozat II. évfolyam 77. tankör Hulladéklerakó és Komposztáló telep

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK I. A LERAKÓ HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA. Dr. Kovács Miklós

HULLADÉKLERAKÓK I. A LERAKÓ HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA. Dr. Kovács Miklós HULLADÉKLERAKÓK I. A LERAKÓ HELYÉNEK KIVÁLASZTÁSA Pusztazámor A hely kiválasztásának szempontjai Befolyásoló tényezők (általában) A természeti környezettel való összeférhetőség Kapcsolat a térség rendezési

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe

A rendelet hatálya. A közszolgáltatás tartalma, területe Bocskaikert Község Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014. (III.03.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatatásra Bocskaikert

Részletesebben

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya

I Fejezet Általános rendelkezések. A rendelet célja. A rendelet hatálya Tiszatenyő községi önkormányzat képviselőtestületének 26/2004 (XI. 1.) rendelete a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 25/2004 (IX. 20.) rendeletének módosítására, és

Részletesebben

A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése

A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése Szabó Imre tantárgyi előadás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS II. ált. környezetmérnöki szakirány 8.félév Miskolc, 2005. április 28. Az aljzatszigetelőrendszer

Részletesebben

Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása. Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf.

Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása. Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf. Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf.hu Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Győrtelek Község Önkormányzatának. 12/2005. (VIII. 10.) rendelete. a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Győrtelek Község Önkormányzatának. 12/2005. (VIII. 10.) rendelete. a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Győrtelek Község Önkormányzatának 12/2005. (VIII. 10.) rendelete a szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról Győrtelek Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a hulladékgazdálkodásról szóló

Részletesebben

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete

Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 35/2016. (IX. 26.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési szilárd hulladék kezeléséről, a hulladékok szelektív gyűjtéséről és ártalommentes

Részletesebben

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV

HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV ENYING VÁROS HELYI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ 2000. ÉVI 43. TÖRVÉNY 37. - A ÉRTELMÉBEN 2007. ÉVBEN ELKÉSZÍTETT BESZÁMOLÓ Előzmények, általános bevezető A hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás

VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete

SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. /2013.( ) önkormányzati rendelete SIMONTORNYA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK /2013.( ) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról (t e r v e z e t) Simontornya

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya 1.

A rendelet célja és hatálya 1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése 22/2003. (IV.23.) önkormányzati rendelete a levegő minőségének védelmével kapcsolatos helyi szabályokról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése

Részletesebben

A rendelet célja és hatálya

A rendelet célja és hatálya Egyházasrádóc Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (X. 21.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Egyházasrádóc

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

A július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók

A július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók A 2009. július 15-i határidőt követően tovább működő hulladéklerakók Horváth Szabolcs Környezetgazdasági Főosztály, Hulladék megelőzési és kezelési osztály Határidők a lerakókra vonatkozóan Lerakók megfelelése:

Részletesebben

Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XII.23.) számú R e n d e l e t e

Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XII.23.) számú R e n d e l e t e Tuzsér Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2013. (XII.23.) számú R e n d e l e t e - A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról - Tuzsér

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése

A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 1 / 4 2016. 05. 02. 13:00 Söjtör Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2014 (XII.5.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium

Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei. Lajosmizse május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Kistelepülések szennyvízelvezetési és -tisztítási lehetőségei Lajosmizse 2016. május 24. Dévai Henriett Főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium A települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK

Részletesebben

1. A rendelet hatálya 1..

1. A rendelet hatálya 1.. 1 Jászboldogháza Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2014.(VII. 02.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatásról Jászboldogháza

Részletesebben

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e CSORVÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 6/2014.(IV.30.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében

Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Hulladékgazdálkodási közszolgáltatás és termikus hasznosítás - Az új Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv tükrében Előadó: Weingartner Balázs József elnök-vezérigazgató Budapest, 2016. 10.

Részletesebben

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK. Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSOK Az engedély iránti kérelmek tartalmi követelményei Ügyintézési határidő: engedélyezési eljárási típusoktól függően változó, de nem számítanak bele a közigazgatási hatósági eljárás

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének

Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének Tiszatenyő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2002 (XII. 20.) rendelete A települési hulladékokkal és a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésével kapcsolatos közszolgáltatásokról

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság HULLADÉK LERAKÁSÁRA VONATKOZÓ HULLADÉKKEZELÉSI ENGEDÉLYKÉRELEM TARTALMI KÖVETELMÉNYEI Ezúton hívjuk fel

Részletesebben

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó

147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 1. E rendelet hatálya kiterjed

Részletesebben

Pakod Község Önkormányzat 1/2015. (I.20.) önkormányzati rendelete

Pakod Község Önkormányzat 1/2015. (I.20.) önkormányzati rendelete Pakod Község Önkormányzat 1/2015. (I.20.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Pakod Község

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7.

Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok. .A.S.A. Magyarország. Németh István Country manager. Németh István Október 7. Az RDF előállításában rejlő lehetőségek, kockázatok.a.s.a. Magyarország Németh István Country manager Készítette Németh István Dátum 2014. Október 7. 2/ 22 Az ASA csoport bemutatása Tulajdonosa a spanyol

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet

174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról A Kormány

Részletesebben

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26.

TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0015 2013. SZEPTEMBER 26. TERMOLÍZIS SZAKMAI KONFERENCIA 2013. SZEPTEMBER 26. A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA A TERMOLÍZIS EURÓPAI ÉS HAZAI SZABÁLYOZÁSÁNAK GYAKORLATA Dr. Farkas Hilda SZIE-GAEK A KUTATÁS CÉLJA A piaci igények

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024

Részletesebben

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó

Részletesebben

Tabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete

Tabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete Tabdi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2015.(V.27.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó közszolgáltatás helyi szabályairól Tabdi

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

- A környezetvédelem alapjai -

- A környezetvédelem alapjai - Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről

ÚTMUTATÓ. A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről ÚTMUTATÓ A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása igénybevételének 2006. évi részletes feltételeiről A támogatás célja: a települési önkormányzatok települési hulladékkezelési közszolgáltatás

Részletesebben

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN

HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN HASZONANYAG NÖVELÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI AZ ÚJ KÖZSZOLGÁLTATÁSI RENDSZERBEN Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Részletesebben

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye

HÍRLEVÉL. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal közleménye HÍRLEVÉL I. A Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága által előírt tájékoztató a társasházi tulajdonosok részére A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

Részletesebben