Hulladéklerakók létesítésének szempontjai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Hulladéklerakók létesítésének szempontjai"

Átírás

1 Hulladéklerakók létesítésének szempontjai 1.Bevezető Az egyik legnagyobb energiafelhasználó és környezetszennyező tevékenység: az épített környezet létrehozása, és üzemeltetése. A mai mérnöki tervezésben szem előtt kell tartanunk a fenntartható építés gondolatmenetét, vagyis egy olyan egészséges épített környezet létrehozását és felelős működtetését, amely ökológiai elvek alapján az erőforrások hatékony felhasználásával történik [2]. Ma a környezetgazdálkodási tevékenység egyik kiemelt feladatkörének tekinthető a hulladékok káros hatásai elleni védelem jelentősége. A hulladékok keletkezésének megelőzése, a keletkező hulladékok hasznosítása, feldolgozása, illetve a nem hasznosítható hulladékok ártalmatlanítása csökkenti a természeti erőforrások igénybevételét, valamint az elhasználódott anyagok hulladék formájában a természetbe való visszakerülését. A hulladéklerakók helykiválasztása, műszaki kialakítása, tervezése, üzemeltetése illetve hasznosítása tehát mindenképpen aktuális kérdés hazánkban, valamint világviszonylatban is. Az elmúlt másfél évtizedben jelentősen megváltozott a hulladékgazdálkodás helyezte Magyarországon. Korábban a keletkező lakossági, ipari hulladékot a települések szélén, többnyire szigetelés nélkül készült lerakókban, sokszor elhagyott bányagödrökben helyezték el. Az 1990-es években épített hulladéklerakókat már a törvényi előírásoknak megfelelően alakították ki, de még mindig működtek korábban, szigetelés nélkül épült lerakók. A legnagyobb változást a hulladéklerakók létesítésének, működtetésének és utógondozásának követelményrendszerét szabályozó 22/2001. (X.10.) KöM rendelet hozta meg. Ez a rendelet, hasonlóan az EU szabályozásokhoz, lényegében együtt kezeli a működő és a régi, felhagyott lerakók rekultivációjával kapcsolatos teendőket, így egyben közös műszaki megoldások alkalmazását is írja elő. A rendelet bizonyos vonatkozásokban az európai szabályozásban előírtaknál szigorúbb követelményeket tartalmaz. A jogszabályok legfontosabb kötelme, hogy 2009-től csak azon hulladéklerakók üzemelhetnek, melyek megfelelnek a 99/31. EU irányelven alapuló 22/2001 rendelet (illetve a várható módosítás) szigorú előírásainak [3]. Annak érdekében, hogy a rendeletben előírtak szerint 2009-ben már ne működhessenek a környezetvédelmi követelményeket maradéktalanul ki nem elégítő lerakók, felül kellett vizsgálni az ország területén működő hulladéklerakókat, és ütemtervet kellett kidolgozni azok korszerűsítésére vagy bezárására és rekultiválására. A Phare támogatással elkészült felmérésben, az országban mintegy 2700 db részben működő és a hulladéklerakásra vonatkozó környezetvédelmi feltételeket zömében nem teljesítő, részben pedig felhagyott, bezárt, de nem kellően rekultivált lerakóhely valamilyen szintű rekultiválására volt szükség. Az 1. ábrán a között és 2009 után is üzemelő hulladéklerakók területi elhelyezkedése látható. Évente körülbelül lerakó került bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra.

2 1. ábra: A között és 2009 után is üzemelő hulladéklerakók területi elhelyezkedése [5] A hulladéklerakók számának csökkenése miatt egyre nagyobb törekvés mutatkozik a fennmaradó lerakók hatékonyabb működésére, nagyobb mennyiségű hulladék elhelyezésére, ennek lehetősége az oldalfal meredekségének növelése. Kutatásom célja a hazai viszonyokra kimutatni, hogy milyen maximális rézsűhajlás esetén létesíthetünk műszakilag biztonságos lerakót. A hagyományos zárószigetelő rendszerek meredek oldalfal esetén nehezen alakíthatók ki, ezért javaslatot teszek egy alternatív, de műszakilag egyenértékű szigetelőréteg alkalmazására, amellyel a hulladéklerakó rekultivációja gazdaságosan véghez vihető. A hulladéklerakók rekultivációja több célt szolgál. Egyrészt a szükséges tájképi szempontok megvalósítását, másrészt a műszaki felhagyás után a környezet szennyezésének megakadályozását, továbbá hogy új funkció meghatározásával ökológiai szempontból kedvezőbb állapotot eredményező helyzet jöjjön létre. A régi lerakók rekultivációja alatt olyan intézkedések sorozatát értjük, amelyekkel: kizárható a korábbiakban lerakott hulladékrétegekbe bejutó csapadékvíz, megakadályozva ezzel az átszivárgás következtében fellépő talaj- és talajvízszennyezést, megoldható a lefedett lerakó felszínén összegyűlő, nem szennyezett csapadékvíz elvezetése, megoldható a biogázok elvezetése, megfelelő növényzet telepítésével biztosítható a racionális területhasznosítás elve. [6] A hulladéklerakók rekutivációjának tervezéséhez hozzátartozik a tájjelleg esztétikai szempontjainak, a tájba illesztés feltételeinek figyelembevétele. Az ilyen un. tájba illesztett

3 régi lerakók szennyezésmentes területén lehetséges területhasznosítási mód a sportpálya (futball-, tenisz-, golfpálya, szánkópálya) vagy parkoló, kereskedelmi, ipari épület, könnyű szerkezetes létesítmény kialakítása. Különlegesen kockázatmentes esetben állatmenedék, natúrpark vagy rekreációs park kialakítása. A 2. és 3. ábrán tájba illesztett lerakókra láthatunk hazai és külföldi példákat. 2. ábra: Külföldi példák tájba illesztett lerakókról: Dyer park, Atzenhof 3. ábra: Szentkirályszabadjai illegális hulladéklerakó, szabadidőpark kialakítása Az elmúlt évtizedekben nem csak a hulladékok káros hatásai elleni védelem vált jelentőssé, hanem a hulladékok szerepe a természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodásban, valamint az anyag- és energiagazdálkodásban. Magyarországon évente kg/fő háztartási és összetételében ahhoz hasonló ipari-kereskedelmi hulladék keletkezik. A fejlett országokban ezt a hulladék mennyiséget, vagyis egy jelentős részét értékes alapanyagként, illetve másodnyersanyagként és másodlagos energiaforrásként hasznosítják. A lerakott hulladékokból az egyik energianyerési lehetőség a biogáz kitermelése [1]. A biogáz előállításának egyik nagy előnye, hogy egyáltalán nem szennyezi a környezetet. Kitermelésére bármilyen szerves hulladék alkalmas. A kommunális hulladékok mintegy háromnegyed része tartalmaz különféle szerves anyagokat és papírt, melyek biológiai úton lebonthatók. A hulladékok lebomlása során energetikailag hasznosítható metán szabadul fel, miközben kevesebb lesz a hulladék és csökken a fertőzésveszély. A biogáz kinyeréséhez a hulladéklerakó megfelelő kialakítása szükséges. Az oxigénszegény környezetet depóniatakarással érik el, majd az ez alatt keletkezett biogázt függőleges helyzetű csövek

4 segítségével nyerik ki. A depóniagáz-gyűjtő kutak elhelyezkedését a 4. ábra mutatja a pusztazámori lerakó esetén [4]. A kitermelt biogáz fűtési igények kielégítésére, villamosenergia-termelése, valamint földgáz hálózatba való betáplálásra is felhasználható. 4. ábra: Depóniagáz-gyűjtő kutak, Pusztazámor A stabil depóniagáz képződés 1 és 3 év között indul be és hozzávetőleg több mint 10 éven át tart. Ez idő alatt mintegy 280 m 3 depóniagáz nyerhető a hulladék minden tonnájából. Magyarországon a biogáz kitermelésére és felhasználására történő ösztönzések jelen vannak, de kevéssé hatékonyak. Általános probléma a tőkeszegénység és a tapasztalathiány. A Szegedi Tudományi Egyetemen folytak kutatások hatékonyabb biogáz előállítására. Olyan enzimes lebontáson alapuló eljárást dolgoztak ki, mely lerövidíti a rohasztási időt és javítja a fajlagos biogáz-kitermelést. Magyarországon jelenleg nagyon kevés biogáz üzem van, a működők túlnyomó többségei is a szennyvíziszap kezelésére jött létre. 2. Hulladéklerakók kialakításának szempontjai A hulladék lerakás egyik domináns módja ma és még valószínűleg hosszú ideig a rendezett hulladéklerakás. A rendezett lerakás elsődleges előnye az egyszerű technika és a kicsi fajlagos költség. Hátránya viszont, hogy a hulladék anyag- és energiahasznosítása nem valósul meg, kivétel, ha a biogáz felhasználásra kerül. A lerakásra kerülő hulladékok veszélyességének, környezetre (talajra, talaj-és feszíni vizekre, levegőre, élővilágra) való hatása alapján három főtípusát és két altípusát különböztetünk meg: A típus: Inert hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B típus: Nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó B1b típus: Szervetlen, nem veszélyes hulladék lerakására szolgáló hulladéklerakó

5 B3 típus: Vegyes összetételű, jelentős szerves és szervetlen anyagtartalommal egyaránt rendelkező, nem veszélyes hulladék lerakásra szolgáló hulladéklerakó C típus: Veszélyes hulladékok lerakására szolgáló hulladéklerakó A rendezett hulladéklerakókkal szemben támasztott alapvető követelmény, hogy az üzemeltetés és később a lezárás során a környezetünkre a lehető legkisebb veszélyt jelentsék. A hulladéklerakókat úgy kell kialakítanunk, hogy ne szennyezzék az őket körülvevő földtani közeget, valamint a feszín alatti és felszíni vizeket. Ezt a védelmet a működési időszakban természetes anyagú réteg és az aljzatszigetelés együttes alkalmazásával, majd a lezárást követő időszakban az előzőket kiegészítve a záró-szigetelés alkalmazásával biztosíthatjuk. A rendezett lerakásra vonatkozó ajánlások a következők: Hulladékok koncentrálása a szükséges legkisebb területen, lehetőleg központi lerakó telepeken, a különböző eredetű és tulajdonságú hulladék anyagok együttes elhelyezése homogenizált többkomponensű depóniában, a talajvízszint felett a hulladék dombépítéssel való elhelyezése (kedvezőbb vízháztartás, jobb átlevegőztetés), a hulladéklerakó telepet csapadékszegény területre célszerű telepíteni, a hulladéklerakó területén a talajvíz és a hulladék között megfelelő védőréteg szükséges, a hulladék és a talajvízszint között legyen jó vízvezető és megfelelő szorpciós kapacitással rendelkező réteg, a hulladéklerakó helyek lehetőleg kis talajvízáramlási sebességgel rendelkező területre kerüljenek (repedezett alapkőzet, karsztterület kerülendő), a hulladéklerakó hely alatti altalaj rendelkezzen jó mechanikai szűrőképességgel, geotechnikai szempontból a kis lejtőszöggel rendelkező területek kedvezőbbek, a hulladékot a csurgalékvíz képződés megakadályozása, vagy a lehető legalacsonyabb szinten való tartása érdekében vízzáró anyaggal kell lefedni, a hulladéklerakó telepnek megfelelő ellenőrző- és megfigyelő rendszerrel kell rendelkeznie, a hulladéklerakó telepek nem kerülhetnek árvízveszélyes-, elöntés veszélyes területekre. [6] Ezen követelmények közel két évtizede készültek, de némi módosítással ma is érvényesek. A követelmények elsősorban csak a természeti adottságokra épülnek. Egy kiegészítés szükséges, miszerint a fenti kívánalmakat a természetes és/vagy mesterséges védelemnek együttesen kell biztosítania. A hulladéklerakók potenciális környezetszennyezők. Elsősorban kiemelt kockázatot a befogadó közeg, a talaj víztartalmának elszennyeződése jelent. Azonban fennáll a felszíni vizek szennyezésének esélye is, valamint az élővilágra is jelentős hatással vannak. Rendezett lerakók estén sem küszöbölhetők ki teljesen ezek a hatások, de minimalizálhatók. Ennek érdekében a lerakók tervezése, építése, üzemeltetése, utógondozása során fontos betartani a

6 környezetvédelmi előírásokat. Környezetvédelmi követelmények közé tartozik a csurgalékvíz kezelése, amibe a visszalocsolás, az elpárologtatás és különféle kezelési eljárások tartoznak. Továbbá követelmény a lerakógázok kezelése, elégetésük vagy a korábbiakban említett felhasználási lehetőségeik. A hulladéklerakók környezeti követelményeibe tartozik a környezeti zajterhelés megakadályozása, ezért időszakosan zajméréseket kell készíteni a telekhatárokon. 3. Hulladéklerakók esetén alkalmazott szigetelőrendszerek áttekintése szakirodalmi adatok alapján A hulladékdepóniák szigetelőrendszere záró-és aljzatszigetelő rendszerből áll, a két szigetelőrendszer körülzárja a hulladéktömeget és elszigeteli a külvilágtól. A rendszer akkor hatásos, ha a két szigetelőréteg hatása tartós és a szennyező anyagok csak a csurgalékvíz- és a gázgyűjtő- és elvezető vezetékekben lépnek ki. A depóniák szigetelő elemeit az 5. ábra szemlélteti. 5. ábra: Hulladékdepónia szigetelőrendszerének elemei [6] Az aljzat- és zárószigetelő rendszerekkel szemben támasztott követelmények: vízzáróság csurgalékvízzel szemben, hőállóság 70 C, depóniagázokkal szembeni szigetelőképesség, depóniaterheléssel (mechanikai, kémiai, biológiai) szembeni ellenálló képesség, képes legyen elviselni a bekövetkező süllyedéseket, kiszáradással szembeni ellenálló képesség, mikroorganizmusokkal, rágcsálókkal, a növényzet gyökérzetével szembeni ellenálló képesség, erózió- és fagyállóság, technikailag egyszerű beépíthetőség,

7 az építési- és üzemeltetési fázisban a tömörség és szigetelőképesség ellenőrzésének a lehetősége, sérülés, rongálódás esetén javíthatóság, gazdaságosság. [6] A fenti követelmény rendszer minden egyes elemét a szigetelőrendszerek többsége nem tudja teljesíteni, ezért mérlegelni kell, hogy az adott helyzetben milyen engedmények tehetők, anélkül hogy azok a biztonság rovására mennének. 3.1 Hulladéklerakók szigeteléseinek monitoring rendszere A hulladéklerakók, még ha megfelelő műszaki védelemmel is rendelkeznek, veszélyforrást jelentenek a környezetre, ezért szükséges, hogy megfelelő ellenőrző-megfigyelő, vagyis monitoring rendszerrel rendelkezzenek. A szigetelés vízzáróságának ellenőrzésekor külön kell választanunk az aljzatszigetelő rendszerekhez tartozó szivárgó-gyűjtő rendszert és a lezárást biztosító záró szigetelőrendszerhez tartozó szivárgó rendszer ellenőrzését. A szivárgó-gyűjtő rendszer feladata az aljzatszigetelésre jutó terhelés csökkentése, a csurgalékvizek összegyűjtése. A rendszertől megkívánjuk, hogy a benne kialakuló nyomómagasság ne haladjon meg egy maximális értéket (általában h max 30 cm), melynek ellenőrzése történhet megfigyelő kutakkal. A kutak előnyei az olcsóbb kivitel, hátránya, hogy a hulladék mennyiségének növekedésével magasításuk szükséges és nagy a sérülésveszélyük a hulladék elhelyezése során. Aljzatszigetelés esetén a telítetlen zónában elhelyezett líziméterekkel vagy vákuum túlnyomásos talajnedvesség mérőkkel észlelhetjük az átjutó szennyezés mértékét. A záró-szigetelőrendszerben az átszivárgás ellenőrzése történhet a szigetelőréteg alá beépített kontroll dréncsővel vagy az előbb említett líziméterekkel, mely kialakítását az 6. ábra mutatja. 6. ábra: Zárószigetelő rendszer vízzáróságának ellenőrzése líziméterrel [6]

8 A szigetelőréteg ellenőrzése történhet geoelektromos monitoring rendszerrel, melyet geoszintetikus agyagszigetelők, illetve műanyag szigetelőlemezek telepítésekor alkalmaznak. Az elektromos érzékelő rendszer, melyet hálózatszerűen alakítanak ki, a vezetőképesség változását érzékeli és lehetővé teszi a meghibásodás pontos helyének ismeretét. Veszélyes hulladéklerakóknál ellenőrző szivárgó rendszert alkalmaznak, amelyet a kétrétegű geomembrán szigetelés közé építenek be. A települési hulladéklerakókban alkalmazott további monitoring rendszerek elemei: talajvízszint változásának ellenőrzése telepített figyelőkutak révén, keletkező biogáz képződés ellenőrzése, a hulladéklerakó szintjének süllyedési adatai, műszaki berendezések ellenőrzése, javítása, karbantartása illetve üzemeltetése, rekultivált terület fenntartási munkái. 4. Zárószigetelő rendszerek bemutatása 4.1 Hulladéklerakók rekultivációs kérdései A hulladéklerakók rekultivációjának végrehajtásakor olyan körülményeket kell teremteni, hogy a természet visszafoglalja a hulladékelhelyezés révén roncsolt területet, azaz biológiai életteret kell biztosítani. A régi lerakók rekultivációja alatt olyan intézkedések sorozatát értjük, amelyekkel: kizárható a korábbiakban lerakott hulladékrétegbe a csapadékvíz beszivárgása, megakadályozva ezzel az átszivárgás következtében fellépő talaj- és talajvízszennyezést, megoldható a lefedett lerakó felszínén összegyűlő nem szennyezett csapadékvíz elvezetése, megoldható a biogázok elvezetése, megfelelő növényzet telepítésével biztosítható a racionális területhasználat elve. A rekultivációs rétegrend leghangsúlyosabb eleme a zárószigetelő réteg, amely ellátja a beszivárgást gátló funkciót, a rétegrend többi eleme tulajdonképpen ezen réteg műszaki védelmét szolgája (kivétel a növénytelepítés és humuszréteg, mely a tájba illesztési feladatokat is ellát). A hulladéklerakók kialakítását, üzemeltetését és rekultivációját a többször módosított 20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet szabályozza. A hulladéklerakók rekultivációjának, az alkalmazott rétegrendeknek meg kell felelniük az idézett rendeletnek. A rendelet kétféle zárószigetelést különböztet meg, átmeneti és végleges lezárást. Átmeneti felső záró rétegrendszerrel szükséges lezárni a hulladéklerakót a hulladéktest biológiai lebomló szerves összetevőinek biológiai stabilizálódásáig, de legfeljebb 10 évig.

9 A végeleges felső zárószigetelő réteg azt követően alakítható ki, hogy a stabilizálódási folyamat a hulladéktestben befejeződött. A stabilizálódási folyamat befejeződését a hulladéklerakó gázmennyiségének csökkenése, a csurgalékvíz mennyiségének és összetételének változása, valamint a hulladéklerakó felszíni süllyedésének megállása jelzi. 4.2 Átmeneti zárószigetelő rendszer Az átmeneti zárószigetelő réteg beépítése azért szükséges, mert a megfelelő hulladékbetöltési, feltöltési magasság elérése után a lerakó vagy annak egy része bezárásra/lezárásra kerül, de a hulladék lebomlása, valamint a mechanikai aprózódás során jelentős süllyedések várható, ebből adódóan még hosszú ideig jelentős csurgalékvíz-mennyiséggel és felszínmozgással kell számolnunk. Az átmeneti zárószigetelő réteg legfontosabb feladata, hogy lehetővé tegye elegendő vízmennyiség bejutását a hulladéktestbe, a hulladékban lévő szerves összetevők biológiai lebomlásának meggyorsítását és a rendszer stabilizálódását, a végleges zárószigetelő réteg kiépítése érdekében. Ajánlások az átmeneti záró-szigetelőrendszer kialakítására a 7. ábra és a 8. ábra mutatja. Rétegrend: - Rekultivációs réteg - Geodrén (3 cm) - Geomembrán (1,5 cm) - Finom tükör (10 cm) - Kiegyenlítő réteg - Hulladék 7. ábra: MEYER német lerakó rendeletnek megfelelő ideiglenes záró- szigetelés felépítése [1] Rétegrend: - Rekultivációs réteg - Szivárgó réteg - 2,5 mm geomembrán vagy egyrétegű bentonitszőnyeg - Kiegyenlítő réteg - Hulladék 8. ábra: A Szászországi Környezetvédelmi és Földtani hivatal ajánlása ideiglenes zárószigetelőrendszer felépítésére [1]

10 Minden egyes lerakót egyénileg kell kezelni és figyelembe kell venni a helyi építőanyag felhasználásának lehetőségét, valamint a végleges zárószigetelő rendszerbe való integrálás minél jobb megvalósíthatóságának lehetőségét. Az átmeneti zárószigetelő réteget mindaddig üzemeltetni kell, amíg a hulladéktest biológiai és mechanikai stabilizációja/konszolidációja be nem következik. 4.3 A végleges zárószigetelő rendszerek felépítése Kiegyenlítő és gázelvezető réteg A szigetelőréteg alá egy kiegyenlítő réteg kerül. Javasolt vastagsága 0-50 cm. A kiegyenlítő réteg alkalmassá teszi a hulladéktestet a következő réteg fogadására, valamint felső és oldalirányban kiegyenlíti. A réteg anyaga kis mésztartalmú, homogén, nem kötött talaj, kohósalak vagy hulladékégető salakja. A szigetelőréteg alá, ha szükséges gázelvezető réteg kerül, ezt a depóniagáz fejlődése határozza meg. A réteg anyaga jó gázvezető képességű, kis mésztartalmú, egyenletes szemcseeloszlású és az adott esésviszonyok mellett állékony Természetes anyagú szigetelőréteg A szigetelőréteg megakadályozza, hogy a víz a hulladéktestbe jusson. Természetes anyagú szigetelő esetén a javasolt rétegvastagság 2x25 cm. A szivárgási tényező megkívánt értéke k 5x10-9 (B1b és B3 típusú lerakók esetén), k 10-9 m/s (C típusú lerakók esetén). A természetes anyagú szigetelőréteg kiválasztásakor figyelembe kell vennünk a szigetelőképességet, a mechanikai ellenálló képességet, az időállóságot, valamint az előírásoknak megfelelő kivitelezés biztosíthatóságát Geomembrán A geomembrán megkívánt vastagsága végeleges lezárás esetén C típusú lerakóknál 2,5 mm. Megfelelő anyagválasztással a mai ismereteink alapján beépítés után élettartalma meghaladhatja a 100 évet. A geomembrán kiválasztásánál ugyanazon szempontokat kell megvizsgálnunk, mint a szigetelőréteg esetén Szivárgó paplan A szigetelőréteg fölé cm vastagságú, mosott kavics anyagú szivárgó paplan kerül elhelyezésre. A szivárgási tényezője nem veszélyes hulladékok lerakójánál (B1b, B3) k 10-4 m/s, veszélyes hulladékok lerakójánál (C típusú) k 10-3 m/s. A réteg vastagságát vízháztartási vizsgálat alapján kell meghatározni, a hazai csapadékviszonyok alapján 30 cm-es vastagság elegendő a legtöbb lerakó estén.

11 A szivárgó réteg és a szűrőréteg közé geotextília beiktatása célszerű. A két réteg elválasztása fontos, mivel ha a víz a szivárgó rétegen keresztül beszivárog a szigetelő rétegbe, akkor a nedvesítés és a szivárgó rétegre jutó többletterhelés hatására a szivárgó réteg anyaga benyomódhat a szigetelőrétegbe és csökkentheti a védelmi funkcióját Geotextília A geotextíliák alkalmazhatók durva és finom szemszerkezetű rétegek elválasztására, drének szűrőrétegeként vagy a geomembránok mechanikai védelmére. A nem szőtt geotextíliák polipropilén, poliészter stb. végtelen, vagy vágott szálakból, tűznemzési eljárással készülnek. Ezt követően több típus kétoldali hőkezelést kap. A szőtt, erősítő, elválasztó geotextíliák polipropilén vagy poliészter szálakból készülnek. A sűrű szövésnél fogva kiválóan alkalmasak elválasztási, szűrési és megerősítési feladatokra. Szakítószilárdságuk nagy, nyúlásuk kicsi Rekultivációs réteg A rekultivációs réteg a szivárgó réteg felé kerül, vastagsága legalább 1,0-1,2 m, de a rekultivációs és szivárgó réteg együtt 1,5 m vastag kell, hogy legyen. A réteg vastagságának megválasztásakor figyelembe kell venni a területre jellemző fagylehatolási mélységet, valamint a rekultivációs növényzet gyökérzet lehatolási mélységét. A réteg anyagának kiválasztásakor jelentős szerepet játszanak a helyi adottságok. A réteg elsődleges feladata a csurgalékvíz minimalizálása, ezért elsődlegesen jó víztározó-képességgel rendelkező talajok jönnek számításba. Német ajánlások alapján az iszapos homokos-, iszapos talajok a leginkább kedvezőek, amelyeknek az agyag és iszaptartalma közepes. 4.4 Hagyományos és alternatív szigetelő renszerek Agyagszigetelés Rekultivációs során általánosan alkalmazott megoldás az agyagból épített szigetelőrétegek beépítése. Az elérni kívánt szigetelő-képességhez a beépíteni kívánt agyagot a legtöbb esetben nedvesíteni kell. A nedvesség hatására az agyag csúszóssá válik, ami nehezíti a munkagépek mozgását. Tapasztalatok alapján hosszú meredek rézsűkön az általánosan alkalmazott tömörítő gépek nem tudnak akkora tömörítő munkát kifejteni, hogy a réteg tömörsége illetve a vízzáróság szempontjából megfelelő legyen. Ha az agyag nem áll rendelkezésre megfelelő minőségben a réteg ismételt beépítése szükséges (pl. újratömörítés). Záró-szigetelés esetében a szigetelőréteg tömörítését, beépítését a Proctor görbe száraz oldali ágán (w e <w opt ) kell végezni, T rp >95% tömörítési feltétel mellett.

12 Előnyök: általában kedvezőbb ár, a kivitelezés nem igényel speciális szaktudást, a tömörítés egyszerűbb gépparkkal is elvégezhető, azonban fontos, hogy a kivitelező rendelkezzen a tömörítéshez megfelelő géplánccal. Hátrányok: a kivitelezés függ az időjárástól, télen, esős, csapadékos időben a kivitelezés nem végezhető, folyamatos helyszíni minőségellenőrzés szükséges, időigényes kivitelezés, jelentős gépköltség a kivitelezés során, nem egyenletes minőség, az agyagbányák sok esetben nagy távolságra találhatók (magas költség), ahhoz, hogy elkerülhető legyen az agyagszigetelésbe a szivárgó réteg anyagának benyomódása célszerű geotextília védőréteget beépíteni. [2] Természetes anyagú szigetelőréteg esetén a 9. ábra mutatja a rétegrend kialakítását. 9. ábra: Természetes anyagú szigetelő réteg alkalmazása esetén ajánlott zárószigetelő rétegrend [3] Bentonitszőnyegek A betonitszőnyegek két geotextília (szőtt, nem szőtt) rétegből és a rétegek között elhelyezkedő jó minőségű, különböző mennyiségű bentonitporból vagy bentonitgranulátumból állnak. A három réteget száltűzéssel rögzítik egymáshoz. A rendszer működése: a bentonit jelentős mennyiségű vizet képes felvenni, megduzzad, de a duzzadást az egymáshoz rögzített geotextíliák megakadályozzák, így a két geotextília között nagyon kis vízáteresztő-képességű réteg alakul ki. A bentonitszőnyegek jellemző szivárgási tényezője: 1x x10-11 m/s. Alkalmazásúk elsősorban akkor jöhet számításba, ha a depóniáknál nagy felszínsüllyedések várhatók. Német ajánlások szerint alkalmazásuk ajánlott kis veszélyeztető potenciált jelentő lerakók végleges záró-szigetelésénél vagy ideiglenes lezárásra, amíg a süllyedések nagy része lejátszódik. Ásványi anyagú szigetelőrétegként való

13 alkalmazásánál két szőnyeg fektetendő egymásra, hogy az alsó réteg ne tudjon kiszáradni. Meredekebb hajlás esetén a rendszer stabilitását erősíteni lehet pl. georáccsal. A bentonitok jellemző kőzetfizikai és mechanikai tulajdonságait a 1. táblázat foglalja össze, a 10. ábra pedig a bentonitszőnyeg esetén ajánlott zárószigetelő rétegrendet mutatja. Szigetelőkben alkalmazott bentonitok jellemző tulajdonságai Montmorillonit tartalom % Vízabszorpciós kapacitás tömeg % Szabad duzzadás 7 30 ml PH éték Plasztikus index (I p ) % Belső súrlódási szög ( φ) 3-15 Kohézió (c) 3 10 kn/m 2 Permittivitás (Ψ) 5 x x /s Kation cserélő kapacitás (CEC) mmol (eq)/100g 1. táblázat: Szigetelőkben alkalmazott bentonitok tulajdonságai 10. ábra: Bentontitszőnyeg alkalmazása estén ajánlott zárószigetelő rétegrend [3] Előnyök: folyamatosan ellenőrzött mennyiség, nincs szükség helyszíni minőségellenőrzésre, kiváló ún. öngyógyuló képesség, gyors, pontos kivitelezés ( > 5000 m 2 / nap), a beépítés eszközigénye alacsony, a beépítés munkaigénye alacsony, a beépítés az időjárástól kevésbé függ, hideg időjárásban is beépíthető, rézsűn alkalmazható, tervezhető szállítás, beépítés, a szivárgó réteg beépítéskor a bentonitszőnyegek felé nem szükséges geotextília védőréteg.

14 Hátrányok: esős időben nem fektethető, fektetés után azonnali fedés, takarás szükséges, mert a bentonitszőnyeg ennek hiányában megduzzad, a szélessége csökken (akár 15-10%), megfelelően kialakított aljzat szükséges a fektetéséhez, sérülékeny, közvetlenül gépen nem mozoghatnak a felületén, direkt hajlításokra érzékeny, a hajlítási pontokon a szivárgási tényező értéke megnövekszik. [2] Geomembránok alkalmazása Zárószigetelő rendszereknél számos geomembrán típus közül elsősorban a HDPE ( nagy sűrűségű polietilén), LDPE (kis sűrűségű polietilén), VLDPE (alacsony sűrűségű polietilén ) és az EPDM (etilén propilén dién monomer) fóliák jöhetnek számításba. A kivitelezési költségeket tekintve a gyakorlatban a HDPE fóliák alkalmazása a legelterjedtebb. A geomembránok minősítése szabványban előírt vizsgálatok alapján történik, a vizsgálatokra feljogosított intézménnyel kell minősítetni. A forgalomba kerülő geomembránok megadott határértékeit a gyártók garantálják. A 2. táblázat a geomembránok jellemző fizikai és mechanikai tulajdonságait tartalmazzák. 2. tábláza: Geomembránok fizikai és mechanikai tulajdonságaik [1]

15 Záró-szigeteléseknél különösen nagy szerepe van a deformáció tűrőképességnek. A várható nagy deformációk esetén a geomembránoknak kedvezőbb alakváltozási képességekkel kell rendelkezniük. Lezáró szigetelés esetén is jelentős hőterhelés éri a membránokat, ami befolyásolja az öregedés folyamatát. Fontos a hőmérsékletváltozással szembeni viselkedés ismerete, mivel a fektetés kori magas hőmérséklet kitágulást, az alacsony rideg viselkedést okozhat. A 3. táblázat néhány geomembrán lineáris hőtágulási együtthatóját mutatja. Geomembrán Lineáris hőtágulási együttható HDPE 1,1-1,3x10-4 m/m C LDPE 1,0-1,2x10-4 m/m C VLDPE 1,5-2,5x10-4 m/m C 3. táblázat: Geomembránok lineáris hőtágulási együtthatói [1] A geomembrán megkívánt vastagsága típustól/aránytól függően 1,0-2,0 mm. Megfelelő anyagválasztás és beépítés esetén mai ismereteink alapján az élettartalmuk a 100 évet meghaladhatja. A következő három ábra ( 11-13) a geomembrán alkalmazása esetén a szigetelő réteg felépítésének alternatíváit mutatja. 11. ábra: Geomembránok felhasználásával javasolt zárószigetelő rendszer rétegrendje (1. alternatíva) [4] 12. ábra: Geomembránok felhasználásával javasolt zárószigetelő rendszer rétegrendje (2. alternatíva)

16 13. ábra: Geomembránok felhasználásával javasolt zárószigetelő rendszer rétegrendje (3. alternatíva) Előnyök: folyamatos, a gyártó által garantált minőség, hatékony kivitelezés, kiváló vízzáróság, a kivitelezés időjárástól kevésbé függ, kiváló ellenálló-képesség a gyökérzettel szemben. Hátrányok: magas ár, beépítése szakértelmet kíván, beépítéséhez speciális gépek szükségesek, kisebb vastagságok alkalmazása esetén sérülékeny, a fólia alá kerülő réteg előkészítése szükséges, a fóliát védeni kell a mechanikai sérülésektől, ezért geotextíl védőréteg beépítése szükséges Polimerekkel javított homok-bentonit keverék (TRISOPLAST) A polimer adalékanyagot tartalmazó ásványi anyagú keveréktalajok a már ismert összetevői mellett további adalékanyagként (általában üzleti titokként kezelt összetételű) polimert adagolnak. A legismertebb ilyen polimer adalékú keveréktalaj a TRISOPLAST nevű szigetelőanyag. Magyarországon kevésbé alkalmazzák. A németországi tapasztalatok igen kedvezőek, melyeket kiterjedt laboratóriumi vizsgálatok támasztanak alá. A TRISOPLAST szigetelőanyag műszaki adatait a 4. táblázat foglalja össze.

17 4. táblázat: TRISOPLAST szigetelő anyag jellemző paraméterei A szivárgási tényező értéke nagyon kedvező, az eddigi vizsgálatok eredményei a 6x10-11 és m/s tartományban mozognak. Időállósága jelenleg még nem tisztázódott, a polimer adalék időállóságát még vizsgálni kell. Biológiai hatásokkal szemben ellenálló, de további tapasztalatokra van szükség. Gázáteresztő-képessége megegyezik a hagyományos ásványi anyagú szigetelőrétegekével. Deformációs tulajdonságai kedvezőek, a vizsgálatok szerint a relatíve száraz állapotú réteg több százaléknyi deformációra is repedésmentesen reagált. A viszonylag magas bentonittartalom a meredekebb rézsűkön az állékonyságot csökkenti. A keveréket a helyszínen keverő-berendezéssel kell előállítani, a recept szigorú betartásával. Mechanikai sérülésekre kevésbé érzékeny, mint a bentonitszőnyegek. Folyamatos helyszíni minőség-ellenőrzés szükséges. A szükséges beépítési rétegvastagságot a megkívánt vízzárósáig kritérium alapján határozhatjuk meg. A 14. ábra a TRISPOLAST szigetelőréteg beépítésének vastagságát mutatja a megkíván szivárgási tényező függvényében.

18 14. ábra: TRISOPLAST szigetelőréteg beépítési vastagságának meghatározása Előnyök: gyors, hatékony kivitelezés, a kivitelezés az időjárástól kevésbé függ, nem változó minőség, meredek rézsűkön is alkalmazható, ellenőrzött, vezérelt körülmények között történő előállítás, egyszerű beépítés. Hátrányok: magas ár, jelentős szállítási távolságok, megfelelően, nagy pontossággal előkészített kiegyenlítő réteg szükséges, speciális berendezéseket igényel. 15. ábra: TRISOPLAST alkalmazásának tipikus zárószigetelő rétegrendje

19 4.4.5 Bentonit és ásványi anyagú keverék Az esetek többségében a lerakók közelében vagy gazdaságos távolságon belül nem áll rendelkezésre jó minőségű agyag. Ilyen esetekben kedvezően alkalmazhatók szemcsés talaj és bentonit megfelelő arányú keverékéből készített keverékek. A keverék szemcseeloszlása akkor a legkedvezőbb, ha megfelel a Fuller-görbe kívánalmainak. A keverési arányt előzetes vizsgálatokkal kell meghatározni, a szükséges bentonit mennyiség 6-12% közötti, a bentonit minőségétől, agyagásványos összetételétől, őrlési finomságától függően. A rendszer sugorodásra kevésbé hajlamos, alkalmazása a meredekebb rézsűhajlások esetében azonban csak speciális technológia mellett javasolt. A vízzáróságot jelentősen befolyásolja bentonitszemcsék mérete, a gyakorlati tapasztalatok alapján igazán hatékonynak az 1 mm alatti szemcsefrakció bizonyult. A rendszer hatékonyságát jelentősen befolyásolja a beépítendő anyagok homogenizálásának mértéke. A két anyag keverékét általában a helyszínen célszerű megoldani, ipari keverőgépek segítségével. Az agyaghoz hasonlóan a beépítést megfelelő időjárási körülmények között szabad elvégezni. Bentonit-homok keverékeke alkalmazása esetén a rétegrend felépítését a 16. ábra mutatja ábra: Bentonit-homok keverékek alkalmazásának egyik lehetséges zárószigetelő rétegrendje Előnyök: meredek rézsűhajlásnál is alkalmazható, maximum 1:1,5, zsugorodásra kevésbé hajlamos, így kisebb az esélye száradási repedések kialakulásának, megfelelő tapasztalatok állnak rendelkezésre már kivitelezett záró-szigeteléseknél. Hátrányok: kivitelezése fokozott technológiai fegyelmet, felkészültséget igényel, a megkívánt vízzáróság csak szűk víztartalom intervallumban biztosítható, ezért a keverék előállítása speciális keverő-berendezést igényel a helyszínen, kivitelezés közbeni erózióérzékenység.

20 4.4.6 HYDROSTAB rendszer A HYDROSTAB technológia egy ún. vízüveges technológia, melyet Európa néhány országában több-kevesebb sikerrel alkalmaztak. A módszer egyedisége abban rejlik, hogy adalékanyagként olyan összetevőket használ fel, amelyeknek ártalmatlanításáról, kezeléséről egyébként gondoskodni kell. A HYDROSTAB technológiában használt keverék összetétele: % szemcsés/szennyezett talaj (D < 16 mm), 40-45% szennyvíz iszap (szárazanyag tartalom > 30%), 6-9% égetési pernye és 1,2-1,5% vízüveg. Nagyon lényeges, hogy a három különböző szemcseméret-tartományba tartozó alkotórészek jól granulált, folyamatos szemeloszlási görbét adjanak, a rendszer ne legyen sem ún. egyszemcsés, de szemcse/frakció hiányos sem. Az eddigi laboratóriumi és kivitelezési tapasztalatok azt mutatják, hogy a HYDROSTAB technológia kielégíti a záró-szigeteléssel kapcsolatos elvárásokat. A rendszer jó szennyezőanyag-visszatartó képességgel rendelkezik, mert beépítendő komponensek szennyezőanyag tartalma magas, és kívánatos, hogy ezek ne oldódjanak ki. A szivárgási tényező értéke kedvező, jellemzően k<10-10 m/s. A HYDROSTAB anyagú réteg lényegesen nagyobb deformáció különbség elviselésére képes. Hulladéklerakók zárószigetelésének nagyobb deformációkat kell elviselnie, mint az aljzatszigetelésnek. A zsugorodási jellemzőnek is nagyobb jelentősége van, hiszen a zsugorodás hatására repedések alakulnak ki, ami tönkreteheti a réteg vízzáróságát. A 17. ábrán a rétegrend felépítését láthatjuk. 67. ábra: HYDROSTAB lezárási rétegrend Kapilláris szigetelőrendszer A kapilláris szigetelőrendszer két eltérő szemcseméretű rétegből álló rendszer. Alul helyezkedik el a durvább szemcseméretű kapilláris blokk, felette a finom-, középfinomszemcséjű kapilláris réteg. A kapilláris blokk 0,2-0,3 m vastag, általában kavics, homokos kavics anyagú. A kapilláris réteg vastagabb 0,4-0,6 m, homok anyagú. Telítetlen állapotban a finomszemcséjű kapilláris rétegnek lényegesen nagyobb a kapilláris szívása, mint a

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK. Dr. Kovács Miklós

HULLADÉKLERAKÓK. Dr. Kovács Miklós HULLADÉKLERAKÓK Pusztazámor HULLADÉKLERAKÓK HULLADÉKLERAKÓK A hely kiválasztásának szempontjai Befolyásoló tényezők (általában) A természeti környezettel való összeférhetőség Kapcsolat a térség rendezési

Részletesebben

MEREDEK RÉZSŰVEL KIALAKÍTOTT HULLADÉKLERAKÓK ÁLLÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI

MEREDEK RÉZSŰVEL KIALAKÍTOTT HULLADÉKLERAKÓK ÁLLÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI MEREDEK RÉZSŰVEL KIALAKÍTOTT HULLADÉKLERAKÓK ÁLLÉKONYSÁGI KÉRDÉSEI Dr. Varga Gabriella PhD; egyetemi adjunktus Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Geotechnikai Tanszék ÖSSZEFOGLALÁS Hulladéklerakók

Részletesebben

A hulladéklerakók helyzete Magyarországon, a rekultiváció műszaki megoldásai

A hulladéklerakók helyzete Magyarországon, a rekultiváció műszaki megoldásai A hulladéklerakók helyzete Magyarországon, a rekultiváció műszaki megoldásai SZABÓ IMRE 1 - SZABÓ ATTILA 2 Az elmúlt 15 év jelentős változást hozott a magyarországi hulladékgazdálkodásban, ami értelemszerűen

Részletesebben

GAZDASÁGOS ALTERNATÍV ZÁRÓSZIGETELÉSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA

GAZDASÁGOS ALTERNATÍV ZÁRÓSZIGETELÉSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA MISKOLCI EGYETEM Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Tanszék GAZDASÁGOS ALTERNATÍV ZÁRÓSZIGETELÉSI RENDSZEREK VIZSGÁLATA OTKA zárójelentés T 043179 Témavezető: Dr. Szabó Imre tanszékvezető

Részletesebben

A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése

A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése A lerakó altalajának vizsgálata, a szigetelőréteg beépítése Szabó Imre tantárgyi előadás HULLADÉKGAZDÁLKODÁS II. ált. környezetmérnöki szakirány 8.félév Miskolc, 2005. április 28. Az aljzatszigetelőrendszer

Részletesebben

Szabó Imre Szabó Attila HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓJA, UTÓGONDOZÁSA

Szabó Imre Szabó Attila HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓJA, UTÓGONDOZÁSA Szabó Imre Szabó Attila HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓJA, UTÓGONDOZÁSA Miskolci Egyetem, 2012 Feleségem Édesanyám emlékére Dr. Szabó Imre okl. geológusmérnök, egyetemi tanár Dr. Szabó Attila okl. környezetmérnök,

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. (2) bekezdése

Részletesebben

1. ábra. A 10 db azonos valószínűséggel előforduló nyírószilárdsági paraméter értékpár meghatározása.

1. ábra. A 10 db azonos valószínűséggel előforduló nyírószilárdsági paraméter értékpár meghatározása. A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (211) EGY HULLADÉKLERAKÓ MAGASÍTÁSÁNAK TAPASZTALATAI Dr. Szabó Imre, Faur Krisztina Beáta egyetemi tanár, tanszéki mérnök Miskolci Egyetem,

Részletesebben

Témavázlat. Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben

Témavázlat. Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben Témavázlat Új generációs hullámacél hídszerkezetek méretezése és kivitelezése az út és vasútépítésben Hullámacél hídszerkezetek általános áttekintése o hullámacél szerkezetek története a XX. sz. elejétől

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON HELCOR HULLÁMACÉL CSŐÁTERESZEK 2040 Budaörs, 1 www.viaconhungary.hu 1. BEÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: A beépítés betartandó fő fázisai: - kitűzés - ágyazat- készítés -

Részletesebben

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A REKULTIVÁCIÓ SORÁN

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A REKULTIVÁCIÓ SORÁN ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEI A REKULTIVÁCIÓ SORÁN Dr. Szabó Attila 1, Dr. Szabó Imre 2, Faur Krisztina Beáta 3 1 okl. környezetmérnök, okl. közgazdász, 2 okl. geológusmérnök, egyetemi

Részletesebben

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából

A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából A HDPE és EPDM geomembránok összehasonlító vizsgálata környezetvédelmi alkalmazhatóság szempontjából Dr SZABÓ Imre SZABÓ Attila GEOSZABÓ Bt IMRE Sándor TRELLEBORG Kft XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia

Részletesebben

Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása. Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf.

Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása. Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf. Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest térfogatsúlyának alakulása Mile Gábor FKF Zrt, létesítmény fımérnök mileg@fkf.hu Hulladéklerakó üzemeltetés. A lerakott tömörített hulladéktest

Részletesebben

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE

TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE TALAJOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS MEGNEVEZÉSE AZ EUROCODE ALAPJÁN Dr. Móczár Balázs BME Geotechnikai Tanszék Szabványok MSz 14043/2-79 MSZ EN ISO 14688 MSZ 14043-2:2006 ISO 14689 szilárd kőzetek ISO 11259 talajtani

Részletesebben

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata

Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Magyar Alagútépítő Egyesület BME Geotechnikai Tanszéke Alagútfalazat véges elemes vizsgálata Czap Zoltán mestertanár BME Geotechnikai Tanszék Programok alagutak méretezéséhez 1 UDEC 2D program, diszkrét

Részletesebben

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft.

Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. Depóniagáz hasznosítás működő telepek Magyarországon Sári Tamás, üzemeltetés vezető ENER-G Natural Power Kft. XXI. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2011 Tartalom 1. 2. 3.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. Hulladékgazdálkodás 1. 5. Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai. -Tervezésialapelvek, műszakivédelemkialakítása, vízrendezés,

Részletesebben

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra

Beépítési útmutató Enkagrid georácsokra Enkagrid georácsokra Colbond Geosynthetics GmbH 1. Alkalmazási terület 2. Szállítás és tárolás 3. Altalaj előkészítés 4. Georács fektetése 5. Feltöltés készítése 6. Tömörítés, és tömörségellenörzés 7.

Részletesebben

Bt. . Top. Protect. Step. Környezetbarát gumiôrleménybôl gyártott elválasztó és szigetelésvédô lemezek SZIGETELÉSVÉDELEM

Bt. . Top. Protect. Step. Környezetbarát gumiôrleménybôl gyártott elválasztó és szigetelésvédô lemezek SZIGETELÉSVÉDELEM Bt. SZIGETELÉSVÉDELEM. Top. Protect. Step Környezetbarát gumiôrleménybôl gyártott elválasztó és szigetelésvédô lemezek A termék anyaga Ipari melléktermékekbôl visszanyert, újrafelhasznált gumiból készült

Részletesebben

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen

Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi

Részletesebben

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos

A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL. Wolf Ákos A STATIKUS ÉS GEOTECHNIKUS MÉRNÖKÖK EGYMÁSRA UTALTSÁGA EGY SZEGEDI PÉLDÁN KERESZTÜL Wolf Ákos Bevezetés 2 Miért fontos a geotechnikus és statikus mérnök együttm ködése? Milyen esetben kap nagy hangsúlyt

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék, 1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K.II.31. Benapozásvédelmi eszközök komplex jellemzése

Részletesebben

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS

DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST RESULTS Műszaki Földtudományi Közlemények, 83. kötet, 1. szám (2012), pp. 271 276. HULLADÉKOK TEHERBÍRÁSÁNAK MEGHATÁROZÁSA CPT-EREDMÉNYEK ALAPJÁN DETERMINATION OF SHEAR STRENGTH OF SOLID WASTES BASED ON CPT TEST

Részletesebben

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alkalmazási területek: Talajjal érintkező függőleges épületszerkezetek HDPE dombornyomott és felületszivárgó lemezek Talajon fekvő padlószerkezetek Zöldtetők Mérnöki

Részletesebben

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek

2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek 2011.11.08. 7. előadás Falszerkezetek Falazott szerkezetek: MSZ EN 1996 (Eurocode 6) 1-1. rész: Az épületekre vonatkozó általános szabályok. Falazott szerkezetek vasalással és vasalás nélkül 1-2. rész:

Részletesebben

Hulladéklerakó építése és rekultivációja

Hulladéklerakó építése és rekultivációja Hulladéklerakó építése és rekultivációja Fotó: prospektus 1. kép: A keletkező települési szilárd hulladék mennyisége (főleg térfogata) folyamatosan növekszik. Mindazon részét, amely nem hasznosítható vagy

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY SZÚRÓPONT TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS TALAJMECHANIKAI SZAKVÉLEMÉNY Besenyszög, Jászladányi út 503/3 hrsz. SZÚRÓPONT tervezéséhez Nagykörű 2013 december 07. Horváth Ferenc okl. építőmérnök okl. geotechnikai szakmérnök

Részletesebben

Soba. FlamLINE. Fugaszalag 3 dimenziós hézagmozgáshoz

Soba. FlamLINE. Fugaszalag 3 dimenziós hézagmozgáshoz Soba Fugaszalag 3 dimenziós hézagmozgáshoz Egyszerû beépíthetôség lángolvasztással 1 Szigetelôlemez elvágása a dilatációnál fugaszalag elhelyezése és lángolvasztással történô rögzítése 2 fugaszalag fugaszalag

Részletesebben

Sajtóközlemény. wwww.ujszechenyiterv.gov.hu

Sajtóközlemény. wwww.ujszechenyiterv.gov.hu Sajtóközlemény Hulladéklerakók a Karcagi Kistérségben: 5 lerakó (Karcag, Kisújszállás új, Kisújszállás régi, Berekfürdő és Kunmadaras hulladéklerakó) rekultivációjára kerül sor. 2012. október 18-án a karcagi

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE Takáts Attila HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS KÖRNYÉKE (ahogyan én látom) MŰSZAKI KIADÓ, BUDAPEST, 2010 Tartalomjegyzék Előszó...11 Bevezetés...13 1. Környezetvédelmi alapok...17 1.1. Ember és környezet kapcsolata...17

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1

Ex Fórum 2009 Konferencia. 2009 május 26. robbanásbiztonság-technika 1 1 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem felülvizsgálata 2 Az elektrosztatikus feltöltődés folyamata -érintkezés szétválás -emisszió, felhalmozódás -mechanikai hatások (aprózódás, dörzsölés, súrlódás)

Részletesebben

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése

Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék Hulladéklerakók tervezése, üzemeltetése I. Oktatási segédlet Készítette: Dr. Szabó

Részletesebben

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS

5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5. FELSZÍN ALATTI VÍZELVEZETÉS 5.1. CÉL, FELADAT 5.1.1. Cél: 1. Síkvidék: magas TV szintcsökkentés Teherbírás növelés, fagyveszély csökkentés 2. Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: rá hullott

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Szûrés és elválasztás

Szûrés és elválasztás Szûrés és elválasztás Az ideális elválasztó réteg építményeihez A Typar Pro-val megoldást adunk a szûrés és az altalaj megerõsítés problémáira. A Typar Pro védelmet nyújt a megsülylyedés ellen és megakadályozza

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Cél. ] állékonyság növelése

Cél. ] állékonyság növelése Szivárgók Cél Síkvidék: magas talajvízszint esetén - TV szintcsökkentés, - teherbírás növelés, - fagyveszély csökkentés Bevágás: megszakított TV áramlás kezelése Töltés: ráhullott csapadék kivezetése Támszerkezetek:

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2

Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 Felülvizsgálat: 2010. 11. 13. Változatszám: 2 Kiadás: 2010. 11. 07. Oldalszám: 1/5 1. A keverék és a társaság azonosítása 1.1. A keverék azonosítása: égetett alumíniumoxid kerámiák 1.2. A keverék felhasználása: szigetelőcső, gyújtógyertya szigetelő,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS Tiszavasvári Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Tiszavasvári Települési Szilárd Hulladéklerakó rekultivációjának utógondozási

Részletesebben

Technológiai leírás. Írta: Horváth Zsolt

Technológiai leírás. Írta: Horváth Zsolt Technológiai leírás Nem veszélyes hulladéklerakók mechanikai védelmének kialakítása, hulladék gumiabroncsok lehelyezése, megfelelőkezelése és az engedélyeztetési eljárás. Írta: Horváth Zsolt Hulladéklerakók

Részletesebben

Polymerbeton aknarendszer Korrózióálló tetőtől talpig.

Polymerbeton aknarendszer Korrózióálló tetőtől talpig. Polymerbeton aknarendszer Korrózióálló tetőtől talpig. Könnyű, egyszerű és költséghatékony beépítés Korrózióálló Hosszú élettartam Egyedi kialakítás is lehetséges Erős és szivárgásmentes. Polymerbeton

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán

Utak földművei. Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör. Dr. Ambrus Kálmán Utak földművei Útfenntartási és útüzemeltetési szakmérnök szak 2012. I. félév 2./1. témakör Dr. Ambrus Kálmán 1. Az utak földműveiről általában 2. A talajok vizsgálatánál használatos fogalmak 3. A talajok

Részletesebben

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com

Különleges alapozások Építészet, MSC. Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com Különleges alapozások Építészet, MSC Dr. Vásárhelyi Balázs vasarhelyib@gmail.com A geotechnikai elıkészítı tevékenység tartalma, rendje Mélyépítés esetén irodalmazás Térképek leírások Szóbeli közlések

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

MB 45 Alumínium ablak

MB 45 Alumínium ablak MB 45 Alumínium ablak Az MB-45 elnevezésű ablak a legkorszerűbb technológiára épülő, hőszigetelést nem igénylő alumínium rendszerű ablakok egyik kiemelkedő tagja. Egyaránt felhasználható kültéri és beltéri

Részletesebben

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3

Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Villámvédelmi vizsgára felkészítő tanf. 2015 MSZ EN 62305-3 Alapok - Az építményben és annak környezetében a fizikai károsodás és az élőlények érintési és

Részletesebben

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON SUPERCOR

BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON SUPERCOR BEÉPÍTÉSI SEGÉDLET VIACON SUPERCOR 2040 Budaörs, 1 www.viaconhungary.hu 1. BEÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: A beépítés betartandó fő fázisai: - kitűzés - ágyazat- vagy alapgerenda készítés - csőelemek

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA

FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA FAUR KRISZTINA BEÁTA, SZAbÓ IMRE, GEOTECHNIkA 7 VII. A földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA 1. Földművek, lejtők ÁLLÉkONYSÁgA Valamely földművet, feltöltést vagy bevágást építve, annak határoló felületei nem

Részletesebben

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408

MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403. Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 MÉRNÖKI ANYAGISMERET AJ002_1 Közlekedésmérnöki BSc szak Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens B 403 Dr. Dogossy Gábor Egyetemi adjunktus B 408 Az anyag Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és

Részletesebben

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK.

ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. ÖRÜLÜNK, HOGY AZ IRÁNT ÉRDEKLŐDIK. Az Ártándi Kavicsbányában az ásványvagyon ipari méretű kitermelése 1970-ben indult meg. Kezdetben az Országos Kavicsbánya Vállalat részeként, majd önállóan és 1992-től

Részletesebben

Alapozási technológiák

Alapozási technológiák Amsterdam London Lille Stockholm Denver Bangkok Bratislava Singapore Alapozási technológiák MebraDrain AuGeo Geolock Geoflex Innovatív építőipari beszállító A msterdam London Lille Stockholm Denver Bangkok

Részletesebben

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához

Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Biogáz-, avagy hogyan teremthetünk forrást a hulladéklerakók rekultivációjához Mármarosi István - ENER G Energia Technológia Zrt Üzletfejlesztési vezető Az önellátó energiagazdálkodás Feladat vagy lehetőség?

Részletesebben

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1.

Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. KEVITERV PLUSZ KOMPLEX VÁLLALKOZÁSI kft. 3527 Miskolc, Katalin u. 1. Telefon/Fax: (46) 412-646 Tervszám: 07-1065-08 Tervrész száma: 6.1. T I S Z A N Á N A Talajmechanikai, talajfeltárási szakvélemény Miskolc,

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

RAINSPOT. Utcai víznyelő RAINSPOT

RAINSPOT. Utcai víznyelő RAINSPOT RAINSPOT Utcai víznyelő RAINSPOT 306 REHAU csatornatechnika Több generációra szóló biztonság Tartalomjegyzék REHAU csatornatechnika Terméktulajdonságok és előnyök................................ 308 Termékváltozatok................................

Részletesebben

Betonpadlók a betontechnológus elképzelése és az új MSZ 4798 : 2014 betonszabvány lehetőségei szerint

Betonpadlók a betontechnológus elképzelése és az új MSZ 4798 : 2014 betonszabvány lehetőségei szerint Betonpadlók a betontechnológus elképzelése és az új MSZ 4798 : 2014 betonszabvány lehetőségei szerint Hódmezővásárhely 2014. november 6. Kovács József BTC Kft. Speciális betonok: Piaci igények alacsonyabb

Részletesebben

SDT VarioTwin Large. Az SDT Vario Twin egy új rendszer a lapos tetős szerelési megoldások között, amit a német SOLARDIREKT

SDT VarioTwin Large. Az SDT Vario Twin egy új rendszer a lapos tetős szerelési megoldások között, amit a német SOLARDIREKT feszültségi gyors 10 év szélcsatornában vizsgálattal könnyűszerkezetből Német szerelhetőség garancia vizsgált tesztelt készült minőség Adatlap és összeszerelési útmutató: SDT VarioTwin Large gyors telepíthetőség

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.

KÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT. / 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:

Részletesebben

JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA

JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA TI sorszám JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL ELSZÁMOLHATÓ, JÓVÁHAGYOTT ÉS A TÁMOGATÁSBÓL NEM, DE AJÁNLAT SAJÁTERŐBŐL ELSZÁMOLHATÓ MUNKÁK KÖLTSÉGEINEK MEGOSZTÁSA KÖLTSÉGEK MEGOSZTÁSA Munkanem megnevezése /

Részletesebben

Talajok osztályozása az új szabványok szerint

Talajok osztályozása az új szabványok szerint Talaj- és kőzetosztályozás Talajok osztályozása az új szabványok szerint :5 Geotechnikai vizsgálatok. 1. rész: Azonosítás és leírás. MSZ EN ISO 14688-2:5 Geotechnikai vizsgálatok. 2. rész: Osztályozási

Részletesebben

WAVIN RENDSZERÛ MÛANYAG TISZTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHEZ

WAVIN RENDSZERÛ MÛANYAG TISZTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHEZ WAVIN RENSERÛ MÛANYAG TISTÍTÓAKNÁK KG CSATORNACSÖVEKHE A Wavin Kft. a Wavin PVC KG csatornacsô rendszeréhez kapcsolódó mûanyag tisztítóaknarendszert kínál. A Wavin tisztítóaknák mindenhol alkalmazhatók,

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskola A doktori iskola vezetője: Dr. h.c. mult. Dr. Kovács Ferenc egyetemi tanár, az MTA rendes tagja HULLADÉKLERAKÓK LEZÁRÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI PhD ÉRTEKEZÉS

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok

TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok 2008 PJ-MA SOIL MECHANICS BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GEOTECHNIKAI TANSZÉK TALAJAZONOSÍTÁS Kötött talajok Előadó: Dr. Mahler András mahler@mail.bme.hu Tanszék: K épület, mfsz. 10. &

Részletesebben

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14.

Terv tervezete. László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes. Budapest, 2013. november 14. Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv tervezete László Tibor Zoltán főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. november 14. Miért van szükség az Országos Hulladékgazdálkodási Tervre? 1. Jogszabályi kötelezettség

Részletesebben

AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL

AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL Sümeghy Péter AZ ÉPÜLET FŰTÉS/HŰTÉS HATÉKONYSÁGÁNAK NÖVELÉSE FÖLDHŐVEL H-1172. Bp. Almásháza u. 121. Tel/Fax.: (1) 256-15-16 www.energotrade.hu energotrade@energotrade.hu Bevezetés A primer energiafelhasználás

Részletesebben

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba

A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba A hulladék alapjellemzés során nyert vizsgálati eredmények értelmezési kérdései Dr. Ágoston Csaba 1 Hulladékvizsgálatok 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet 20/2006 (IV. 5.) KvVM rendelet Hulladék minősítés

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 3. Előadás Tüzeléstechnika Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Részletesebben

Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy

Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy Földbe süllyesztett hulladékgyűjtő edény (3000 l-es és 1500 l-es űrtartalommal), - merevfalú kiemelő-tartállyal (POLIFTKON), vagy - lágyfalú alsó ürítésű bélészsákkal (POLYFKON) Funkció: A földbe süllyesztett

Részletesebben

75 SZ. ÚT FELÚJÍTÁSA, 76 SZ. ÚT ÉPÍTÉSE DINAMIKUS TALAJCSERE K TÖMZZSEL ELJÁRÁS BEMUTATÓ

75 SZ. ÚT FELÚJÍTÁSA, 76 SZ. ÚT ÉPÍTÉSE DINAMIKUS TALAJCSERE K TÖMZZSEL ELJÁRÁS BEMUTATÓ 75 SZ. ÚT FELÚJÍTÁSA, 76 SZ. ÚT ÉPÍTÉSE DINAMIKUS TALAJCSERE K TÖMZZSEL ELJÁRÁS BEMUTATÓ TARTALOM 2 El zmények, helyszíni adottságok Geotechnikai adottságok Számítási modell Elvégzett számítások Junttan

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK 2 OLDAL l KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) Csövek és idomok beltéri és utcai lefolyórendszerekhez BEMUTATÁS. A csövek a benti és utcai lefolyórendszerekhez a megfelelő csatlakozókkal

Részletesebben

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés

DICHTOMATIK. Beépítési tér és konstrukciós javaslatok. Statikus tömítés Beépítési tér és konstrukciós javaslatok Az O-gyűrűk beépítési terét (hornyot) lehetőség szerint merőlegesen beszúrva kell kialakítani. A szükséges horonymélység és horonyszélesség méretei a mindenkori

Részletesebben