Budapest, 2002 július

Átírás

1 Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet Az árfolyamsáv szélesítés hatása egy követéses vizsgálat Az árfolyámsáv kiszélesítésének hatása Egy követéses vizsgálat tapasztalatai Budapest, 2002 július 1

2 Az adatfelvételi munkákat végezte, az eredményeket rögzítette: Jutkusz Lilla Krisztina és Pénzes Petra Az adatokat elemezte: Jutkusz Lilla Krisztina Pénzes Petra és Tóth I. János A kutatást vezette: Palócz Éva és Tóth I. János MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézet 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér Tel: (1) Fax: (1) Internet: gvi@gvi.hu 2

3 Tartalom BEVEZETÉS... 5 A MINTÁRÓL... 6 EREDMÉNYEK... 8 VÁLLALATI REAKCIÓK ÖSSZEFÜGGÉSEK Az export növekedési üteme 2001-ben A várt és tényleges export növekedési ütem közötti eltérés A sávszélesítés exportot csökkentő hatásainak megítélése Az export- jövedelmezőség csökkenésére tett vállalati lépések ÖSSZEGZÉS MELLÉKLETEK M1. AZ ADATFELVÉTEL KÉRDŐÍVE M2. A HÁTTÉRVÁLTOZÓK ALAPMEGOSZLÁSAI M3. ÁBRÁK

4 Vezetői összefoglaló A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete 2001 júniusban empirikus vizsgálatot folytatott mintegy 500 magyar exportáló cég körében az árfolyamsáv szélesítésének az exportáló vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt várható hatásairól. Ennek a vizsgálatnak a folytatásaként, 2002 február április között megkerestük az első felvételben választ adó 448 céget azzal a céllal, hogy felmérjük, közel egy évvel korábbi várakozásaik milyen mértékben teljesültek. A második felvétel során 256 cég válaszolt kérdéseinkre. A válaszadó cégek viszonylag nagy aránya, 37%-a számolt be arról, hogy forintban számított exportja csökkent 2001-ben az előző évi szinthez képest. 11%-uknál nem volt változás és az export a cégek 51%-ánál nőtt valamilyen arányban. Ugyanakkor, a cégek 75%-ánál a tényleges export elmaradt a tervezettől és 48%-uk szerint ebben nagy szerepet játszott az árfolyamsáv szélesítés és a forint árfolyamának erősödése. A magyar export tervezettől való elmaradását ugyanis más, külső tényezők is okozták 2001-ben, elsősorban a fő felvevőpiacok lanyha konjunktúrája miatti alacsony importkereslet. Ehhez pótlólagos teherként jelentkezett a vállalatok számára exportjuk forintban kifejezett értékének a csökkenése. A sávszélesítés hatása a forintban mért export tervezettől eltérő alakulására Válaszlehetőségek (A sávszélesítés Ön szerint milyen A cégek száma Aránya mértékben járult hozzá a tervezett és a tényleges export eltéréséhez?) 1 - egyáltalán nem 12 5, , , ,8 5 - Nagymértékben ,9 Összesen ,0 Az árfolyamsáv szélesítése tehát a cégek jelentős részét érintette negatívan, különösen azokat, amelyek már eleve alacsony (10% alatti) profithányaddal dolgoztak, főként belföldi beszállítókra támaszkodtak, kizárólag külföldre termeltek és eladásaikon belül viszonylag magas (80% feletti) volt a bérmunka aránya. Azoknál a cégeknél, ahol a bérmunka aránya a 80%-ot meghaladja, a cégek több mint a fele számolt be a forintban számolt export csökkenéséről, míg a lekérdezett minta egészében a cégek 37%-a. Ez a negatív hatás rövid távon csak a cégek töredékénél okozott végzetes gondokat az exportáló vállalatok körében. Az exportjövedelmezőség csökkenésre a cégek többsége (70%) tett rövid távon offenzív, a keresleti, a kínálati oldalon, illetve a termelési folyamatban is a meglévő tartalékokat feltáró, kihasználó ellenlépéseket. Ezek a lépések elvezethetnek akár a versenyképesség javulásához is. Más részük (45%) védekező típusú megoldásokkal is próbál élni: mind keresleti, mind kínálati oldalon beárazni az árfolyam megváltozása nyomán elszenvedett jövedelemcsökkenést, illetve a termelés csökkentésével, vagy a piacról való kivonulással reagálni. Kis részükre (5%) a több lábon álló (belföldre is szállító), nagy importhányaddal dolgozó, az exportjukat az átlag felett növelni képes cégekre pedig érezhetően nem hatott a forint árfolyamának erősödése, így semmilyen korrekciós lépést nem tettek. 5%-ra tehető azon cégek aránya, amelyeket megrendítette a forint árfolyam erősödése. A felvétel eredményei arra is utalnak, hogy az árfolyamsáv kiszélesítése az exportáló mikro- és kisvállalkozásokat érintette kedvezőtlenebbül. Ezeknél kevésbé álltak rendelkezésre rövid távon mobilizálható források, mint a nagyobb cégeknél, s arra sem volt lehetőségük, hogy gyorsan új piaci kapcsolatokat találjanak. 4

5 Összefoglalás Az alábbi tanulmány az árfolyamsáv szélesítésnek, és nyomában a forint erősödésnek a nettó exportáló vállalatok 2001-es exportjára gyakorolt hatását elemzi. Foglalkozik azzal, hogy hogyan alakult e cégek a 2001-es exportja, mennyire tért el a tervezett és a tényleges export. Bemutatja, hogy a cégek hogyan, milyen lépésekkel reagáltak az export jövedelmezőségének a csökkenésre. Kimutatja, hogy a cégek harmadánál csökkent 2001-ben a forintban számított export, háromnegyedüknél a tényleges export alatta maradt a tervezettnek, és mintegy 50%-uk szerint játszott ebben nagy szerepet az árfolyamsáv szélesítése. Az eredmények mindezekkel együtt arra mutatnak, hogy a cégek több mint kétharmada a rövid távú alkalmazkodás során termelési tartalékainak feltárásával, a piaci orientációjának változtatásával reagált erre és csak kisebb részüknél eredményezett az árfolyamsáv szélesítés megoldhatatlan problémát és ért el drámai hatást, a termelés teljes leépítését, a cég vagyonvesztését. A forint erősödés kedvezőtlen hatásai súlyosan érintették a bérmunkázó, csak exportra termelő cégeket és azokat, amelyek túlnyomórészt magyarországi beszállítókra támaszkodnak, azaz folyó termelésük import-tartalma alacsony. A kedvezőtlen hatásokra adott többnyire pozitív rövid távú alkalmazkodási lépések azonban nyitva hagyják azt a kérdést, hogy a vállalatok hosszú távon hogyan tudják megoldani az export jövedelmezőségének a csökkenése miatti gazdálkodási problémákat a főként külföldi tulajdonban lévő cégek beruházási aktivitása nem csökken-e, s az exportáló kisvállalatok középtávon is fenn tudnak-e maradni a korábbinál lényegesen alacsonyabb jövedelmezőség mellett. Bevezetés A MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézete 2001 júniusban empirikus vizsgálatot folytatott mintegy 500 magyar exportáló cég körében az árfolyamsáv szélesítésének az exportáló vállalatok jövedelmezőségére gyakorolt várható hatásairól 1. A jelen vizsgálat koncepcióját ennek eredményei alapján és a forint időközben bekövetkezett erősödésének tényét figyelembe véve alakítottuk ki. A kutatás során egy szokatlan, nehéz és éppen ezért a magyar vállalati empirikus vizsgálatok körében ritkán alkalmazott módszert, egy követéses adatfelvételt választottunk, amelynek keretében egy rövid (mindössze nyolc kérdést tartalmazó) kérdőívet küldünk ki az első vizsgálatban résztvevő azon vállalatok (383 cég) számára, amelyek nettó exportőrök voltak 2000-ben. Arra kerestük a választ, hogy hogyan változott meg a vállalatok exportpozíciója 2001-ben, a vállalatok milyen eszközökkel tudták az exportjövedelmezőség csökkenéséből származó problémáikat mérsékelni, és milyen vállalatcsoportokat érintett leginkább az árfolyam-szélesítés az ennek nyomán bekövetkező forint erősödés. Az egyébként önkitöltős kérdőívet faxon, ben és postán juttattuk el a mintába került vállalatokhoz, illetve telefonon keresztül kerestük fel a cégeknél az exporteladások kérdésében kompetens személyeket (gazdasági igazgató, vezérigazgató, kereskedelmi igazgató, export-üzletág vezető, stb.). Ezúton szeretnénk megköszönni a kérdőívet kitöltők segítségét és hozzájárulását munkánkhoz. A minta alapját a GVI első felmérésében szereplő 448 vállalat adta, közülük választottuk ki a megkérdezendő cégeket. A 2002 február 12. és április 15. közötti adatfelvétel során összesen 1 Lásd: Palócz Éva: Az árfolyamsáv kiszélesítésének hatása az exportáló vállalatok jövedelmezőségére, MKIK- GVI, Július, 9 old. 5

6 276 cégnél sikerült a kérdőívet kitöltetni 2. Az adattisztítás nyomán 3 végül 256 hiánytalan kérdőív került be az elemzésbe, ami jóval nagyobb válaszadási arányt jelent (67,6%), mint ami az önkitöltős felvételeknél szokásosan elvárt 15-25%. A 2001-es felvételhez hasonlóan a jelenlegi felmérés sem tekinthető reprezentatívnak az exportárbevétel megoszlása tekintetében. Ezt azonban éppen a magas válaszadási arány miatt nem tekintjük problematikusnak. A minta hátránya azonban, hogy a magyar exporttevékenység döntő részét adó multinacionális vállalatok mintánkban a magyar gazdaságban játszott szerepüknél kisebb súllyal vesznek részt. Ez a torzítás azonban más vállalati felvételeknél is tetten érhető, a multinacionális cégek a többi cégnél lényegesen alacsonyabb válaszolási hajlandósága okán. Úgy véljük, hogy a bemutatott eredmények nem állnak ellentétben sem az árfolyamváltozásnak az exportra gyakorolt hatására vonatkozó a priori meggondolásokkal, sem pedig más empirikus módszerekkel (pl. esettanulmányok) nyert ismereteinkkel. Így a kérdőív kérdéseire adott válaszok hasznos következtetések levonására adnak lehetőséget. A mintáról A minta ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy abban a legnagyobb arányban (21%) a textil- és bőripari ágazatba tartozó cégek vállalatok szerepeltek. E cégek adták a választ adó vállalatok évi összes exportárjának 11%-át. A gépipari cégek 20%-ot, a kohászatba tartozók pedig 18,8%-ot tesznek ki (az export tekintetében súlyuk 12%, illetve és 27%). 1. táblázat: A két felmérésben szereplő cégek ágazati megoszlása, % Ágazatok (NACE kódok) Az első felmérésben szereplő cégek aránya * A második felmérésben szereplő cégek aránya Élelmiszeripar (15,16) 7,5 8,4 Textil- és bőripar (17-19) 18,0 20,8 Fa- és papíripar (20-22) 5,5 4,8 Vegyipar (23-25) 8,4 8,4 Nemfém ásv. (26) 2,1 2,0 Kohászat (27,28) 20,0 18,8 Gépipar (29-35) 19,5 20,0 Egyéb feldolgozóipar (36,37) 4,3 3,6 Feldolgozóipari összesen 85,5 86,8 Kereskedelem (51-53) 7,5 6,8 Szolgáltatások (60-74) 7,0 6,4 Összesen 100,0 100,0 N *: a villamosenergia-iparba és az építőiparba tartozó cégek nélkül kérdőív fax-on, 21 -en, 11 levélben érkezett vissza és 41 esetben telefonos interjú keretében válaszoltak a vállalatvezetők. 3 Kihagytuk az hiányosan, valamint az inkonzisztensen kitöltött kérdőíveket, valamin a villamosenergia-iparba és az építőiparba tartozókat, mert e szektorokból mindössze három cég válaszolt. 6

7 2. táblázat: A két felmérésben szereplő cégek létszám szerinti megoszlása, % Létszám kategóriák (fő) Az első felmérésben szereplő cégek aránya * A második felmérésben szereplő cégek aránya ,1 12, ,5 21, ,5 42, ,8 23,8 Összesen 100,0 100,0 N *: a villamosenergia-iparba és az építőiparba tartozó cégek nélkül A létszám tekintetében a válaszadók között 12% a mikro-vállalkozások aránya, 21% a főt és 43% az főt foglalkoztatóké. A felmért cégek összes exportjának túlnyomó többsége (több mint 70%-a) a legnagyobb cégek kibocsátásához kötődik, a mikro- és kisvállalkozások ennek csak 6-7%-át adják (lásd a 3. Táblázatot). 3. táblázat: A mintában résztvevő vállalatok megoszlása az 2000-es és 2001-es exportárbevétel alapján Létszám-kategóriák (fő) Aránya a résztvevő vállalatok évi exportárbevétele alapján (%) Aránya a résztvevő vállalatok évi exportárbevétele alapján (%) ÖSSZESEN Az első és a második felmérésben szereplő cégek megoszlása nem tér el egymástól számottevően sem ágazat, sem pedig vállalatnagyság szerint (lásd az 1. és 2. Táblázatot). Ezen túl a külföldi tulajdon aránya szerinti sem láthatunk nagyobb különbségeket. Az első felvételben a cégek 69%-ánál nem volt külföldi tulajdon, míg 9%-uk kisebbségi, 22%-uk pedig többségi külföldi tulajdonban volt. A második felvételnél ezek az arányok rendre: 71%, 8% és 21%. 7

8 Eredmények A második adatfelvétel során nyolc kérdést tettünk fel (a kérdőívet lásd az 1. mellékletben). A kérdésekre adott válaszok egyszerű megoszlásait ismertetjük az alábbiakban. A válaszadó cégek viszonylag nagy aránya, 37%-a számolt be arról, hogy forintban számított exportja csökkent 2001-ben az előző évi szinthez képest. 11%-uknál nem volt változás és az export a cégek 51%-ánál nőtt valamilyen arányban. Mivel több cégnél jelentősen (több mint kétszeresére) nőtt az exportárbevétel 2001-ben az előző évhez képest, az átlagos növekedési ütem 40% volt (lásd az 1. Ábrát). A cégek 21%- ánál az exporteladások több mint 10%-kal csökkentek, 17,3%-uknál pedig ennél kisebb mértékben; 32,3%-uk kevesebb mint 10%-kal tudta az exportot bővíteni és 17,3%-uknál nőtt ennél nagyobb mértékben. A évi exporteladások a cégek többségénél messze kedvezőtlenebbül alakultak az eredetileg tervezettnél: 75%-uk számolt be arról, hogy a tényleges export alatta maradt a tervezettnek, 12,7%-nál a terv és a tény nem tért el számottevően egymástól, és mindössze a cégek 12,3%-a ért el magasabb exportot, mint amire eredetileg számított. A tervezett és a tényleges növekedés közötti átlagos eltérés 7 százalékpont volt, azaz a tényleges ennyivel lett átlagosan alacsonyabb a tervezett növekedési ütemnél (lásd a 2. Ábrát). A cégek egynegyedénél ez az elmaradás több mint 10 százalékpont volt, 32%-uknál pedig ennél kisebb mértékű; 14%-uknál hozzávetőleg teljesültek 2001-ben az előre kitűzött, exporteladásokra vonatkozó tervek, a cégek 11%-ánál pedig kedvezőbbek voltak a tényleges adatok a tervekhez képest. A magyar vállalatok tavalyi külpiaci értékesítési lehetőségét más tényezők is hátrányosan befolyásolták, elsősorban a fő felvevőpiacokon tapasztalható lanyha konjunktúra miatti alacsony importkereslet. Ezért kérdőívünkben arra törekedtünk, hogy kiszűrjük ezeket a hatásokat, s megpróbáljuk megállapítani a kifejezetten az erős forint hatását. A vállalatok mintegy fele (47,9%) válaszolta, hogy a sávszélesítés nagymértékben, további 21% pedig, hogy lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy a forintban kifejezett export értéke kedvezőtlenebbül alakult 2001-ben az eredetileg tervezettnél (lásd a 4. Táblázatot) A cégek több mint kétharmadának az exportteljesítményét tehát lényegesen visszavetette az erős forint. 8

9 20,0-20,0 60,0 Az árfolyamsáv szélesítés hatása egy követéses vizsgálat 1. ábra: A válaszadó cégek megoszlása az export 2001-es, forintban mért növekedési üteme szerint Std. Dev = 40,42 Mean = 6,9 N = 247,00-60,0-100,0 100,0 140,0 180,0 220,0 260,0 300,0 DX10 2. ábra: A cégek megoszlása a tényleges és a tervezett export növekedési ütem eltérése szerint Std. Dev = 21,36 Mean = -7,2 0 N = 247,00-80,0-40,0 0,0 40,0 80,0 120,0 160,0 200,0-60,0-20,0 20,0 60,0 100,0 140,0 180,0 OEXX01 9

10 4. táblázat: A sávszélesítés hatása a forintban mért export tervezettől eltérő alakulására A sávszélesítés milyen mértékben járult hozzá a tervezett és a A cégek száma Aránya tényleges export eltéréséhez? 1 - egyáltalán nem 12 5, , , ,8 5 - Nagymértékben ,9 Összesen ,0 A megkérdezett cégek 12,5%-a kötött a sávszélesítés bevezetése óta határidős devizaügyletet és 13,3%-uknál vettek részt munkatársaik olyan képzésen, amelyen a határidős devizaügyletek alkalmazásának technikáiról volt szó. A nettó exportőröknek az exportjövedelmezőség csökkenésénél elszenvedett veszteségeit némileg csökkentheti, ha gyorsul az ÁFA visszatérítés és így a cégek előbb jutnak pénzükhöz. A megkérdezett vállalkozásoknak azonban csak 15%-a érzékelte, hogy ténylegesen gyorsult volna ez a folyamat. Vállalati reakciók Az export jövedelmezőségének csökkenésére a vállalatok többféle lépéssel reagálhatnak. Ezek közül a lépések közül a kérdőíven megadtunk 14 lehetőséget, amelyeket a válaszoló vállalatok további hattal egészítettek ki. Az eredményekből láthatjuk, hogy az export jövedelmezőségének nem várt csökkenésére a cégek leggyakrabban (41%) a termelési költségek további csökkentésével reagáltak. Ezt követi a termelés bővítése (feltehetően a nagyobb skálahozadék reményében) (21,5%) és a belföldi értékesítés súlyának növelése (19,9%). Az exportárak növelését a cégek 14,8%-a említette és 13,3%-uk jelezte a termékválaszték bővítését. Feltehető, hogy a termékválaszték bővítése is részben a belföldi piac arányának a növelését célozta. A cégek 13%-a válaszolt úgy, hogy a jövedelmezőségcsökkenés okozta problémákat eddig nem tudták (nem tudják) megoldani (lásd az 5. táblázatot). A válaszok arra mutatnak, hogy a termelési volumen csökkentését, illetve a termelő tevékenység külföldre telepítését csak kevés vállalatnál (8,2% és 1,6%) vették fontolóra, illetve alkalmazták. Az exportjövedelmezőség csökkenésének a hatását ezek szerint a vállalatok többsége a termelési tartalékok mozgósításával, illetve az eladási szerkezet változtatásával (is) igyekezett orvosolni. A jövedelmezőség csökkenésére a válaszadó cégek 66%-ra reagált a termelési költségek csökkenésével és/vagy a termelés növelésével és/vagy a termékválaszték bővítésével, és/vagy a belföldi eladások arányának növelésével, és/vagy a termelés importtartalmának növelésével. 10

11 5. táblázat: Az export-jövedelmezőség csökkenésének kivédésére adott vállalati válaszlépések gyakorisága Az adott lépést Az export-jövedelmezőség csökkenéséből adódó problémákra adott válaszlépések alkalmazó cégek aránya 1 Exportárak növelése 14,8 2 Hitel felvétele a likviditási gondok enyhítésére 32,8 3 Exporttermékek egy részének belföldi értékesítése 8,2 4 Importarány növelése 7,8 5 Termelés csökkentése 8,2 6 Termelés fokozása 21,5 7 Termékválaszték bővítése 13,3 8 Belföldi értékesítés növelése (pl. termékszerkezet átalakításával) 19,9 9 Termelési költségek további csökkentése 41,0 10 A termelés külföldre telepítése 1,6 11 Devizában történő elszámolás a (hazai) szállítók felé 10,9 12 Árfolyam-biztosítási szerződéskötés 2,0 13 Kedvezményes exporthitel felvétele 8,2 14 Exportértékesítés visszafogása 0,8 15 Vagyon felélése, veszteség, bezárás 3,1 16 Nem tudták megoldani 13,3 17 Fejlesztések/képzés visszafogása, minőségromlás, nem termelő munkaerő leépítése 3,1 18 Tevékenységi körök megszűntetése 0,4 19 Nem foglalkoztak vele 5,5 20 Kereskedelmi bankkal kötött határidős devizaügylet 5,9 Magyarázat: a dőlt betűvel szedett opciókat a válaszadók említették az egyéb lépések sorban. A fenti lépések több egymástól eltérő, illetve egymással össze nem függő vállalati stratégia részét képezhetik. Természetesen a cégek nem csupán egy lépést választottak az elszenvedett veszteségeik mérséklésére, illetve kiküszöbölésére, hanem lépések többé-kevésbé koherens fürtjeit. Annak érdekében, hogy felderítsük e lépések választása mögött rejlő, összefüggő stratégiákat először logikailag összetartozónak vélt csoportokat képeztünk, aztán empirikusan, a cégvezetők válaszai alapján határoztuk meg, hogy mely lépések választása jár nagy valószínűséggel együtt egy másik lépéssel. Ezek a csoportosítási kísérletek azért fontosak, mert rávilágíthatnak arra, hogy az exportáló cégek milyen lépéssorozatokban gondolkodtak, gondolkodnak a sávszélesítés negatív hatásait kivédendő, illetve ezek a hatások milyen következményekkel is járnak rövid távon a vállalatok beszerzési, termelési, és értékesítési döntéseire. A sávszélesítés és a nyomában bekövetkező forint erősödésnek a vállalati szférára gyakorolt hatásai lemérhetők azokban a reakció típusokban és ezek elterjedtségében, amelyeket a vállalatok a monetáris politika e lépésére válaszul adtak, illetve terveznek adni. A felsorolt válaszok többsége a priori öt egymástól eltérő válasz-típust ír le. Ezek az alábbiak: A termelési- és piaci tartalékok mozgósítása. Ide tartozónak véljük az importarány növelését, a termelés fokozását, a termékválaszték bővítését, a belföldi érékesítés növelését és a termelési költségek további csökkentését. A cég piaci erejével való élés. Ide sorolható az exportárak növelése, vagy a devizában történő elszámolás a hazai szállítók felé. 11

12 A termelés és/vagy export leépítése. Ide tartozik a termelés csökkentése, a termelés külföldre telepítése az exportértékesítés visszafogása, a vagyon felélése, veszteség, bezárás, a fejlesztések visszafogása, stb. tevékenységi körök megszüntetése ; Az exporthoz kapcsolódó árfolyamkockázat csökkentése. Ide soroljuk az árfolyambiztosítási szerződések kötését, a kedvezményes exporthitelek felvételét, a kereskedelmi bankokkal kötött határidős devizaügyleteket. A válaszlépés hiánya. Ide azt a választ sorolhatjuk, amely szerint a cég idáig nem foglalkozott ezzel a kérdéssel. A fenti öt csoport között a leggyakrabban a tartalékok mozgósítása (66%) fordult elő, majd a cég piaci erejének kihasználása (25%) és az árfolyamkockázatok csökkentése (16%) és végül a leépítés (15%) következett. A cégek mintegy 6%-a pedig semmilyen választ nem adott mert talán nem is tekintette annyira égetőnek a fenti hatásokat. E lépések közül a cégek gyakran egyszerre többet is alkalmaztak: ezek előfordulása független egymástól (lásd a 6. Táblázatot). 6. táblázat: Az export-jövedelmezőség csökkenésének kivédésére adott vállalati lépésegyüttesek közötti összefüggések (korrelációk) Correlations TTART PERO KCSK LEEP NINCS Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N TTART PERO KCSK LEEP NINCS 1,000,046,104 -,033 -,335,,462,096,594, ,046 1,000,154,023 -,137,462,,014,713, ,104,154 1,000 -,085 -,104,096,014,,175, ,033,023 -,085 1,000 -,099,594,713,175,, ,335 -,137 -,104 -,099 1,000,000,028,098,115, Magyarázat: TTART: termelési és piaci tartalékok mozgósítása PERO: piaci erő alkalmazása KCSK: kockázatok csökkentése LEEP: leépítések NINCS: nincs válaszlépés A felsorolt lépéseket azonban nemcsak spekulatív úton, hanem empirikus eszközökkel is csoportokba sorolhatjuk. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez hierarchikus klaszter elemzést végeztünk 4. 4 Ennek során a felsorolt 20 lehetőség közül kihagytuk a Hitel felvétele a likviditási gondok enyhítésére lehetőséget, mivel ez eleve feltételezte likviditási gondok meglétét, amelyek azonban nem minden esetben következhettek az exportjövedelmezőség csökkenéséből, illetve az utóbbi nem feltétlen eredményezte ezeket. 12

13 Az elemzés eredményei szerint az export jövedelmezőség csökkenésére tett lépések négy lazább-szorosabb csoportba rendezhetők (lásd a 3. Ábrát). Ezek az alábbiak: Leépülés: Vagyon felélése, veszteség, bezárás Fejlesztések/képzés visszafogása, minőségromlás, nem termelő munkaerő leépítése Tevékenységi körök megszűntetése Piaci erő: kivonulás és a költségtöbbletek áthárítása, mérséklése Exportárak növelése Devizában történő elszámolás a hazai szállítók felé Termelés csökkentése A termelés külföldre telepítése Kereskedelmi bankkal kötött határidős devizaügylet [Nem tudták megoldani] Belső és intézményes tartalékok mozgósítása (szerkezeti változások a keresleti, termelési és kínálati oldalon, valamint exportbiztosítás és hitelfelvétel) importarány növelése termelés fokozása termelési költségek további csökkentése termékválaszték bővítése belföldi értékesítés növelése exporttermékek egy részének belföldi értékesítése kedvezményes exporthitel felvétele árfolyam-biztosítási szerződés Nincs válaszlépés Nem foglalkoztak vele Kihagyhattuk volna az elemzésből a nem tudták megoldani opciót, mivel ez nem egy választott lépésre magára, hanem a választott lépés sikerességének megítélésére vonatkozik, de mégis ennek meghagyása mellett döntöttünk, mert közvetve - milyen más lépésekkel állítható egy csoportba - információt szolgáltat e lépések hátteréről. Összevontuk továbbá a termelés csökkenésé -vel az export értékesítés visszafogását amely utóbbit mindössze két cég említette. Az elemzés során távolság kritériumként a két bináris változó (X1 és X2) kapcsolatának szorosságát kifejező un. Phi 4 pont korrelációt alkalmazzuk (phi-4 point corrrelation), ami nem más, mint a Pearson féle korrelációs együttható bináris változók esetére. Értéke -1 és +1 között ingadozhat. A klaszterezés módszere a csoportok közötti kapcsolatokat figyelembe vevő (between-groups linkage) volt. Képlete: d x1,x2 = (a*d - b*c)/((a+b)*(a+c)*(b+d)*(c+d)) 1/2, ahol X1 értéke 1 0 X2 értéke 1 a b a+b 0 c d c+d a+c b+d 13

14 3. ábra: Hierarchikus klaszter elemzés (csoportok közötti kapcsolatok) Egyesítési távolság változók neve QQ4.15 òø QQ4.17 òôòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòø QQ4.18 ò ó QQ4.1 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòûòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòø ó QQ4.20 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ó ó QQ4.10 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòûòòòòòòòòòòòòòø ùò QQ4.5X òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ùòòòø ó ùòòòø QQ4.11 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ùòòò ó ó QQ4.16 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ó ó QQ4.6 òòòòòòòòòòòûòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòø ó ó QQ4.7 òòòòòòòòòòò ùòòòòò ó QQ4.9 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòûòòòòòòòòòòòòòø ó ó QQ4.13 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ùò ó QQ4.3 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòûòòòòòòòòòòòòòòòø ó ó QQ4.8 òòòòòòòòòòòòòòòòòòò ùò ó QQ4.4 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòûò ó QQ4.12 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò ó QQ4.19 òòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòòò Magyarázat: QQ4.15:Vagyon felélése, veszteség, bezárás QQ4.17:Fejlesztések/képzés visszafogása, minőségromlás, nem termelő munkaerő leépítése QQ4.18:Tevékenységi körök megszűntetése QQ4.1: Exportárak növelése QQ4.20:Kereskedelmi bankkal kötött határidős devizaügylet QQ4.10: A termelés külföldre telepítése QQ4.5x:Termelés (és export) csökkentése QQ4.11:Devizában történő elszámolás a (hazai) szállítók felé QQ4.16:Nem tudták megoldani QQ4.6: Termelés fokozása QQ4.7: Termékválaszték bővítése QQ4.9: Termelési költségek további csökkentése QQ4.13: Kedvezményes exporthitel felvétele QQ4.3: Exporttermékek egy részének belföldi értékesítése QQ4.8: Belföldi értékesítés növelése (pl. termékszerkezet átalakításával) QQ4.4: Importarány növelése QQ4.12:Árfolyam-biztosítási szerződéskötés QQ4.19: Nem foglalkoztak vele A leépülés egyértelműen egy defenzív lépéssorozatot ír le. A piaci erő alkalmazása, a kivonulás sem tekinthető olyannak, amely a termelési feltételek megváltozásával számolna. Ellenkezőleg, ezeket adottnak véve vagy át kívánja hárítani a megnövekedett költségeket a vevőkre, vagy szállítókra, vagy csökkenti termelését és végső esetben kilép a piacról. A harmadik stratégia hordoz olyan elemeket, amelyek a termelési, technológiai feltételek, illetve 14

15 a piaci orientáció megváltozásával kalkulál. Ezt olyan aktív és offenzív lépéssorozatnak tekinthetjük, amelynek eredményeként javulhat a cégek versenyképessége. Természetesen más módszerek alkalmazásával ettől eltérő csoportosítások is lehetségesek. Az elemzés során többet kipróbáltunk, de végül a fent bemutatottat tartottuk legegyértelműbbnek és összefüggőnek. Az egyes választípusok közötti korrelációk értékei arra mutatnak, hogy e típusokban egymással ellentétes (egymást kizáró) stratégiákat ragadtunk meg (lásd a 7. Táblázatot). A cégek leggyakrabban a tartalékok mozgósításában keresik a kiutat (70%), ezt követi a cég piaci erejének segítségével a költségtöbbletek áthárítása, mérséklése illetve a kivonulás (44,5%), a cégek 5,5%-ánál nem jelenthetett égető problémát az exportjövedelmezőség csökkenése, mert nem is foglalkoztak vele, 5,1%-nál pedig egészen drámai hatása lehet ennek (leépülés). 7. táblázat Az export-jövedelmezőség csökkenésének kivédésére adott lépések típusai közötti összefüggések (korrelációk) Correlations DOWNS RESERV MPOWER INDIFF Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N Pearson Correlation Sig. (2-tailed) N DOWNS RESERV MPOWER INDIFF 1,000 -,081 -,064 -,056,,196,307, ,081 1,000 -,201 -,367,196,,001, ,064 -,201 1,000 -,181,307,001,, ,056 -,367 -,181 1,000,375,000,004, Magyarázat: DOWNS: leépülés RESERV: tartalékok mozgósítása MPOWER: többletköltségek áthárítása és kivonulás INDIFF: nem volt válaszlépés 15

16 Összefüggések Az alábbiakban azt vizsgáljuk, hogy a felvétel négy kérdésére adott válaszok mennyiben térnek el a vállalatok különböző csoportjaiban. A vizsgált kérdések az alábbiak: Az export növekedési üteme 2001-ben; A 2001-es tervezett és tényleges növekedési ütem eltérése; A sávszélesítés hatásának megítélése; Az export- jövedelmezőség csökkenésére adott vállalati lépések típusai. Kiaknázva a követéses vizsgálat előnyeit, összekapcsoltuk az első, 2001 júniusban és a második, 2002 február-áprilisban készült felvétel adatállományát. Ezáltal lehetőségünk adódik arra, hogy a fenti kérdésekre adott válaszok cégcsoportok szerinti eltéréseit behatóbban szemügyre vegyük. Össze tudjuk hasonlítani a fenti vállalati paraméterek alakulását az ágazat, a nagyság, az alapítás ideje, a folyó termelés importaránya, a bérmunkának az összes eladáson belüli aránya, a külföldi tulajdon szerepe szerint képzett vállalatcsoportokban és ki tudjuk mutatni a vizsgált paraméterek szisztematikus eltéréseit. Ennek érdekében egy egyszerű kereszttábla vizsgálat keretében változó-páronként asszociációkat számoltunk. Az alábbiakban csak azokról az összefüggésekről lesz szó, amelyek statisztikailag szignifikánsnak bizonyultak, legalább 10%-os szinten. (A számítások teljes terjedelemben külön file-ban találhatók. Lásd A vizsgálatba bevont változók alapmegoszlásait a 2. Mellékletben közöljük.) Az export növekedési üteme 2001-ben Az export évi növekedését egy három értéket felvehető változóval (csökkent; azonos maradt; nőtt) mértük. Az összes eladáson belül a bérmunkához kötődő értékesítés aránya szoros és nem lineáris kapcsolatban van ezzel a növekedési ütemmel, mivel a túlnyomórészt bérmunkázó cégek körében nagyobb arányban csökkent az export, mint az egész mintában. Azoknál a cégeknél, ahol a bérmunka aránya 80%-ot meghaladja a cégek több mint a fele számolt be a forintban számolt export csökkenéséről, míg a lekérdezett minta egészében a cégek 37%-a. Másrészt azoknál a cégeknél volt jellemzőbb és nagyobb arányú az export visszaesése, amelyeknél nincs import, vagy az importnak az összes kibocsátáson belüli aránya alacsony (ahol nem volt import, ott a cégek 26%-ánál csökkent az export 2001-ben több mint 10%-kal, míg az egész mintában a cégek 21%-ánál történt ez és csak 11,5%-uknál nőtt több mint 20%- kal, miközben az egész mintában 17%-nál.) Kimutatható tehát, hogy jobban érintette az exportvisszaesés azokat a cégeket, amelyek inkább hazai alapanyagokból dolgoznak, illetve hazai beszállítókra támaszkodnak. Viszonylag gyenge összefüggés is kimutatható: minél inkább nő az import aránya a kibocsátáshoz képest, annál magasabb ütemmel tudták növelni a cégek exportjukat 2001-ben (gamma = 0,132). Ez a tendencia várható volt és triviális összefüggést takar: az exportáló cégeken belül azokat érintette inkább negatívan a forint erősödése, amelyek termelésében nemcsak kisebb az import aránya, hanem ezt az arányt az átlagosnál kevésbé tudták növelni az vizsgált időszakban. Azaz, az árarány-változásokra (az import olcsóbbá válására) kevéssé rugalmasan tudtak reagálni 16

17 A harmadik érdekes (és nem várt) összefüggés az export növekedése és a cégek alapításának éve között fedezhető fel. Számottevően különbözött ugyanis az export évi növekedése a gazdasági átmenet más-más fázisában alapított cégek esetében. Míg az export- eladások csökkenése nagyobb mértékű volt és nagyobb arányban is jelentkezett az 1990 előtt alapított cégeknél, addig az 1995 után alapítottakra nagyobb mértékű (20%-ot meghaladó) export növekedés volt inkább jellemző (gamma = 0,169). Az 1990 előtt alapítottak 31%-ánál csökkent több mint 10%-kal az export, míg az 1995 után alapítottak 16%-ánál fordult elő ez és az előbbiek 13%-ánál nőtt több mint 20%-kal, míg az utóbbiak 23%-ánál. Az újonnan alapított cégek ezek szerint ellenállóbbnak bizonyultak az árfolyamváltozással szemben, vagy kevésbé érintette export piacaikat a kereslet visszaesése, illetve lanyhulása. A várt és tényleges export növekedési ütem közötti eltérés A 2001-re tervezett exporthoz képest a tényleges exporteladások szintje azoknál a cégeknél tért el nagyobb mértékben, amelyek egy lábon álltak, azaz terméküket kizárólag külföldön értékesítették. Azok a cégek, amelyek belföldre is szállítottak, nagyobb arányban tudták teljesíteni előzetes terveiket (Cramer féle V = 0,166). Míg a belföldre is szállítók 69%-ánál maradt el a tényleges exportteljesítmény a tervezettől, addig a csak exportálók 81%-ánál fordult elő ez. Fordítva pedig a belföldre is eladók 16,5%-ánál haladta meg a tényleges export a tervezettet, míg a kizárólag exportálók 11%-ánál. Vagy arról van itt szó, hogy a belföldre is szállítók már eleve óvatosabban tervezték 2001-es exportjukat, vagy a belföldre szállítók export piacait kevésbé érintette a dekonjunktúra, vagy pedig a belföldi értékesítésen nyert haszon segíti elő azt, hogy a lanyhuló exportkereslet közepette a cégek csökkentsék export áraikat ezáltal stabilizálva az exporteladásaik szintjét. Az importnak a kibocsátáshoz viszonyított aránya szerint az export növekedési ütemnél megfigyelttel analóg összefüggést láthatunk: azoknál a cégeknél, amelyek nagyobb mértékben importálnak, a tervezetthez képest kedvezően alakult a tényleges eladások szintje. Ott, ahol az import aránya meghaladta a 25%-ot, tehát nem kizárólag belföldi szállítókra támaszkodtak, az esetek 27%-ában meghaladta a tényleges export a tervezettet, míg a teljes mintában 12% volt ez az arány. Ez az összefüggés azonban nem lineáris: azaz nem mondható, hogy az import arány növekedésével párhuzamosan nőne annak a valószínűsége, hogy az évi tényleges export felülmúlja a tervezettet. A cégek működési ideje és a tervezett exporttól való eltérés iránya között azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki. Minél később alapították az adott céget, annál magasabbra tehető annak valószínűsége, hogy 2001-es exportjának tényleges szintje megegyezzen a tervezettel, illetve meghaladja azt (gamma = 0,207). Míg az 1990 előtt alakult cégek 81%-ánál a tényleges export alacsonyabb volt a tervnél, addig az 1995 után alakultak 66%-ánál fordult elő ez. Ezt a megfigyelést azzal hozhatjuk összefüggésbe, hogy feltehetően az átmenet előtt és első éveiben alapított cégek termelése még fejletlenebb technológiám alapul, s vállalati szerkezetük is kevésbé alkalmas a megújulásra, a gyors alkalmazkodásra, mint a későbbi alapítású cégek. Az is lehetséges, hogy az 1990 előtt alapított cégek exportpiacai kevésbé diverzifikáltak, ezért jobban érintette őket az EU-ban és ezen belül is a német gazdaságban kibontakozó recesszió, míg az 1995 után alapított cégek között nagyobb arányban vannak olyanok, amelyek vagy az EU-n kívülre szállítanak az előbbi csoportnál nagyobb arányban. 17

18 A sávszélesítés exportot csökkentő hatásainak megítélése A megkérdezett cégvezetők egy 1-től 5-ig terjedő skálán osztályozhatták azt, hogy cégük tényleges exportjának a tervezettől való eltérése mennyiben fakadt a forint árfolyamsávjának kiszélesítéséből. Az ebbéli vélemények természetesen számottevően eltérnek aszerint, hogy mekkora volt 2000-ben a cégek exportjövedelmezősége, mekkora volt az export eladások átlagos nyereséghányada. Némileg erősebben érintette ez azokat a cégeket, amelyek nyereséghányada nem érte el a 10%-ot (a forint mintegy 10%-os erősödése ezek forintban számolt árbevételarányos nyereségét gyakorlatilag eltüntette) és kevésbé azokat, amelyek nyereséghányada magasabb volt 15%-nál. Az előbbiek 51%-a adta a legmagasabb, 5-ös osztályzatot, míg az utóbbiaknak csak 35%-a tette ugyanezt és az előbbiek 27%-a szerint a sávszélesítés csak gyengén és közepesen (1-től 3-ig terjedő osztályzatot adtak) befolyásolta a tényleges exportnak a tervtől való eltérését, addig az utóbbi csoport 45%-a állította ugyanezt. Ez a tény alátámasztja az első felvétel során kapott megfigyelés érvényességét (Palócz, 2001: 4 old.). Az export- jövedelmezőség csökkenésére tett vállalati lépések A cégek többé-kevésbé koherens stratégiákat alkalmaztak az exportjövedelmezőség csökkenése miatt elszenvedett veszteségeik enyhítésére, illetve kiküszöbölésére. Az alábbiakban az empirikus elemzés során kapott stratégia-típusoknak az egyéb vállalati paraméterekkel való összefüggését tekintjük át. A tartalékok mozgósítását azoknál a cégeknél tapasztalhatjuk inkább, amelyeknél csökkent 2001-ben az export, de nem több mint 10%-kal. E lépéseket (is) alkalmazó cégek 19,8%-ánál csökkent ilyen mértékben az export, míg az összes cég 17%-ánál. Azok a cégek pedig, amelyek kedvező eredménnyel zárták a 2001-es évet, többnyire semmilyen lépést sem tettek, : 71,4%-uknál nőtt az export, miközben a minta egészében a cégek 51%-a számolt be erről. (Hozzá kell tennünk, hogy 10 cégből 6 esetben több mint 20%-os volt az export növekedése). E cégeknél a tervezetthez képest is kedvezően alakult a 2001, évi exportteljesítmény: az egész mintánál jóval nagyobb arányban teljesültek a tervek, illetve haladta meg a tényleges export a tervezettet. Azok a cégek, amelyeknél az exportjövedelmezőség csökkenése a termelő tevékenység leépülését váltotta ki, jellemzően magyar magántulajdonban vannak és az esetek többségében nincs náluk külföldi tulajdon. Rendszerint csak exportra termelnek, nincs belföldi értékesítésük és viszonylag kis (10% alatti) profithányaddal dolgoztak. (Ezek a megfigyelések azonban az esetek kis száma miatt nem mutatnak statisztikailag számottevő összefüggést). A külső és belső tartalékokat is mozgósító cégek között az átlagot meghaladó a nagyobb (több mint 250 főt foglalkoztató) cégek aránya: 28%, szemben az egész mintára jellemző 24%-kal. A cégnagyság és ezen offenzív stratégia alkalmazása között szignifikáns pozitívkapcsolatot találunk (phi: 0,201). Ugyancsak szorosan összefügg ez a cégek ágazati hovatartozásával: a vegyipari és kohászati cégek gyakrabban, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók pedig számottevően kevésbé alkalmazzák ezt, mint a többi cég. Továbbá az is megfigyelhető, hogy az exporton viszonylag nagyobb profithányaddal (több mint 15%) dolgozó cégek kevésbé gondolnak védekező lépésekre, mint a többi cég. 18

19 A válaszlépés hiánya pedig azoknál a cégeknél fordult elő gyakrabban, amelyek az export mellett belföldre is szállítottak, több lábon álltak és így kompenzálni tudták az export piacaikon keletkezett esetleges veszteségeket. Ez a megfigyelés összhangban van korábbi eredményeinkkel. Összegzés A forint árfolyamsáv szélesítés nyomán a forint erősödése a cégek jelentős részénél közrejátszott az export 2001-es csökkenésében, illetve az exportnak a tervezettnél alacsonyabb szintjében. A cégek 75%-a számolt be arról, hogy a tényleges export elmaradt a tervezettől és 48%-uk szerint játszott ebben nagy szerepet az árfolyamsáv szélesítés és a forint árfolyamának erősödése. Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy bár a megkérdezett vállalatvezetők válaszai a fentiekre mutatnak, mégis nagyon nehéz elkülöníteni itt három időben nagyjából egybeeső, kedvezőtlen tényező hatását: az árfolyamsáv kiszélesítésének szóban forgó hatását; a 2001 jelentős részében érezhető külpiaci dekonjunktúra hatását; valamint a minimálbér évi emelésének a hatását, amely az olcsó, képzetlen munkaerőre épülő technológiát alkalmazó cégeknél jelentkezett leginkább. Ennek ellenére azt állítjuk, hogy az árfolyamsáv szélesítés a cégek jelentős részét érintette negatívan, különösen azokat, amelyek már eleve alacsony profithányaddal dolgoztak, többségükben belföldi beszállítókra támaszkodtak, kizárólag külföldre termeltek (egy lábon álltak) és eladásaikon belül viszonylag magas (80% feletti) volt a bérmunka aránya. Másrészt azt is kimutatjuk, hogy ez a negatív hatás rövid távon csak a cégek töredékénél vezethetett végzetes következményekhez az exportáló vállalatok körében. Akadtak ugyan olyan vállalkozások, melyek vagy átalakultak, vagy megszüntették exporttevékenységüket, összességében mégsem ez a jellemző. Az exportjövedelmezőség csökkenésére a cégek többsége rövid távon offenzív, a keresleti, a kínálati oldalon, illetve a termelési folyamatban is a meglévő tartalékokat feltáró, kihasználó lépéseket tett. Ezek a lépések elvezethetnek akár a versenyképesség javulásához is. Egy részük ugyan egyszerűbb megoldásokkal is próbál élni: mind keresleti, mind kínálati oldalon beárazni az árfolyam megváltozása nyomán elszenvedett jövedelem csökkenést, illetve a termelés csökkentésével, vagy a piacról való kivonulással reagálni. Más részükre a több lábon álló (belföldre is szállító), nagy importhányaddal dolgozó, az exportjukat az átlag felett növelni képes cégekre pedig érezhetően nem hatott a forint árfolyamának erősödése, így semmilyen korrekciós lépést nem tettek. Annak ellenére, hogy a nagyvállalatok bonyolítanak le nagyobb mértékű exporttevékenységet, a felvétel eredményei arra utalnak, hogy az árfolyamsáv kiszélesítése az exportáló mikro- és kisvállalkozásokat érintette kedvezőtlenebbül. Ezen vállalakozások tevékenységét a forint felértékelődésével a többi cégnél erősebben sújtotta a partnerországokban tapasztalható gazdasági növekedés megtorpanása és a minimálbér felemelése is 5. E hatások kivédésére pedig a nagyobb és jellemzően külföldi tulajdonban lévő cégeknél kevésbé álltak rendelkezésükre rövid távon mobilizálható források, illetve aktivizálható piaci kapcsolatok. 5 Jól illusztrálja ezt egy kisvállalat vezetőjének a kérdőív egy kérdéséhez fűzött megjegyzése: tevékenységünket több kedvezőtlen hatás is érte évben. Először a minimálbér megemelése, másodszor a nemzeti valuta felértékelése, harmadszor pedig az export szubvenció megszüntetése. E három hatás kivédésére szinte semmilyen eszköz nem áll rendelkezésre." 19

20 A fentiekben rövid távú hatásokról és az ezekre adott, többnyire rövid távú alkalmazkodási lépésekről volt szó. Nem tudjuk azonban, a forint erősödése milyen erős hatással lesz a cégek hosszú távú döntéseire. Sőt, itt már nemcsak a forint erősödés hatását, hanem a minimálbér emelésének a munkaerőköltségeket növelő (és elsősorban a képzetlen munkaerőt alkalmazó cégeknél jelentkező) hatását is figyelembe kell venni. E két összekapcsolódó hatás pedig leginkább a külföldi működő-tőke beruházásokon keresztül tud hatni az exportáló cégek beruházási aktivitására. Akár úgy, hogy a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon már működő cégek a konjunktúra beindulásával nem elsősorban itt, hanem máshol fognak fejleszteni, bővíteni termelési és főként export-kapacitásaikat; akár úgy, hogy az új tőkebefektetések a termelési költségek növekedése miatt kevésbé fognak Magyarországra irányulni. 20

21 Mellékletek 21

22 M1. Az adatfelvétel kérdőíve Tisztelt Tagvállalatunk! A múlt évben kérdőíves felmérést készítettünk a forint felértékelődés hatásáról, melyre az Önök vállalata is válaszolt. Ezt ezúton is köszönjük. Az alábbi kérdőívünkben a fent említett felmérés folytatásaként arra szeretnénk választ kapni, hogy az elmúlt fél évben hogyan változott meg a vállalatok exportpozíciója, és hogy milyen eszközökkel tudták az exportjövedelmezőség csökkenéséből származó problémákat mérsékelni. Kérjük töltse ki a mellékelt kérdőívet! Közreműködését előre is köszönjük! 1. A évi forintban számított exportjukhoz képest, a kivitel értéke hogyan változott évben?! Nőtt (kb....%-kal)! Csökkent (kb....%-kal)! Nem változott 2. A évre tervezett (sávszélesítés előtti árfolyamon számított) exportjukhoz képest hogyan alakult tényleges exportjuk értéke?! Magasabb (kb...%-kal)! Alacsonyabb (kb....%-kal)! Megegyezik 3. Amennyiben az értékek közt különbség van, a sávszélesítés Ön szerint milyen mértékben járult hozzá az eltéréshez? (5-nagymértékben, 1-egyáltalán nem) Nem tudom 4. Hogyan oldotta meg az export-jövedelmezőségének csökkenéséből származó problémákat?! Exportárak növelésével! Az átmeneti likviditási problémák hitelfelvétel útján történő enyhítésével! Exporttermékek egy részének belföldi piacon történő értékesítésével! Az importarány növelésével! Termelés csökkentésével! Termelés fokozásával! Termékválaszték bővítésével! Belföldi értékesítés növelésével, (pl. termékszerkezet átalakítással)! Termelési költségek további csökkentésével! A termelés külföldre telepítésével! Devizában történő elszámolással a szállítók felé! Árfolyambiztosítási szerződéskötéssel (a MEHIB-nél)! Kedvezményes exporthitel felvételével! Egyéb:. 22

23 Az árfolyamkockázat mérséklésének egyik módja határidős devizaügyletek kötése. Előző felmérésünk eredményei azt mutatják, hogy annak ellenére, hogy sok vállalat ismerte ezt a technikát, mégsem igazán alkalmazták ezt a megoldást a gyakorlatban. 5. Amennyiben vállalatánál nem ismerték a határidős devizaügyletek alkalmazásának technikáját, az elmúlt egy évben vett-e részt valaki vállalatuktól erre irányuló képzésben?! Igen, és a képzés támogatásban részesült (pl. az ITDH által)! Igen, de a képzés nem részesült támogatásban! Nem 6. Az Ön vállalata kötött-e a sávszélesítés óta határidős devizaügyletet?! Igen! Nem Az ÁFA-visszatérítés gyorsítása rövid távon segíti a vállalatokat az exportjövedelmezőség csökkenéséből származó problémák kezelésében. Emellett az állam egyéb támogatások útján segítheti a vállalatokat a felmerülő nehézségek enyhítésében. 7. Az Ön tapasztalatai szerint ténylegesen gyorsult-e az ÁFA visszatérítés?! Igen! Nem 8. Kapott-e az államtól támogatást a sávszélesítésből adódó exportjövedelmezőség csökkenésének kezelésére?! Igen Milyen formában és mekkora mértékben?! Nem Válaszadását köszönjük. Amennyiben szeretné, hogy a felmérés eredményéről értesítsük, kérem adja meg elérhetőségét. Vállalkozás neve: Cím: Telefonszám: Kapcsolattartó személy: A kérdőívet visszaküldheti: Levélben: MKIK GVI Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V.522 Faxon: en: gvi@gvi.hu Ha a kérdőív kitöltésével, vagy általában a témával kapcsolatban bármilyen kérdése lenne, kérjük forduljon az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési Intézetében dr. Palócz Évához az alábbi telefonszámon:

24 24

25 M2. A háttérváltozók alapmegoszlásai Statistics N Valid Missing L00O size (number of employees) SECTOR2 NACE: 4 digits FOREIGD B_X00O D_X00D export products in domestic market IM_Q00O import share in total output PRH_X00 profit share in export sales(%) YRO year of establishment L00O size (number of employees) Valid 1,0000 x-9 2, , , x Total Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent 32 12,5 12,5 12, ,1 21,1 33, ,6 42,6 76, ,8 23,8 100, ,0 100,0 SECTOR2 NACE: 4 digits Valid Missing Total 1,0000 food (15,16) 2,0000 textile (17-19) 3,0000 wood (20-22) 4,0000 chemical (23-25) 5,0000 non metal. (26) 6,0000 metal. (27,28) 7,0000 machinery (29-35) 8,0000 othet manuf. (36,37) 9,0000 trade (51-53) 10,0000 services (60-74) Total 99,0000 Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent 21 8,2 8,4 8, ,3 20,8 29,2 12 4,7 4,8 34,0 21 8,2 8,4 42,4 5 2,0 2,0 44, ,4 18,8 63, ,5 20,0 83,2 9 3,5 3,6 86,8 17 6,6 6,8 93,6 16 6,3 6,4 100, ,7 100,0 6 2, ,0 25

26 FOREIGD Valid Missing Total,0000 no 1,0000 minority 2,0000 majority Total System Frequency Percent Valid Percent ,1 71,4 71,4 20 7,8 7,8 79, ,7 20,8 100, ,6 100,0 1, ,0 Cumulative Percent B_X00O Valid Missing Total,0000 no 1,0000 x-20 2, , x Total 9,0000 Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent ,3 60,0 60, ,2 10,8 70,8 23 9,0 9,6 80, ,4 19,6 100, ,8 100,0 16 6, ,0 D_X00D export products in domestic market Valid Missing Total 1,00 yes 2,00 no Total System Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent ,6 44,7 44, ,7 55,3 100, ,3 100,0 12 4, ,0 IM_Q00O import share in total output Valid Missing Total,0000 no 1,0000 x-10% 2, % 3, x% Total 9,0000 Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent 81 31,6 33,1 33, ,6 33,1 66, ,8 15,5 81, ,6 18,4 100, ,7 100,0 11 4, ,0 26

27 PRH_X00 profit share in export sales(%) Valid Missing Total 1,00 x-9% 2, % 3,00 16-x% Total System Frequency Percent Valid Percent ,7 66,4 66, ,7 24,4 90,8 22 8,6 9,2 100, ,0 100,0 18 7, ,0 Cumulative Percent YRO year of establishment Valid Missing Total 1,0000 x , , x Total 9,0000 Cumulative Frequency Percent Valid Percent Percent 73 28,5 28,6 28, ,9 47,1 75, ,2 24,3 100, ,6 100,0 1, ,0 27

28 M3. Ábrák M3.1. Az első és a második felvétel cégeinek létszám szerinti megoszlása 45 42, , ,5 21,1 24,8 23, ,1 12,5 5 0 max. 9 fő fő fő fő első felvétel második felvétel M3.2. Az első és a második felvétel cégeinek létszám a külföldi tulajdon aránya szerinti megoszlása nincs kisebbségi többségi első felvétel második felvétel 28

29 M3.3. A cégek megoszlása az 2001-es export alakulása szerint csökkent nem változott nőtt M3.4. A cégek megoszlása a 2001-es tényleges export tervtől való eltérése szerint ,7 12,3 terv > tény terv = tény terv < tény 29

30 M3.5. A 2001-es tényleges export tervtől való eltérésében a sávszélesítés hatásának megítélése , , ,7 10 5,1 8, egyáltalán nem nagy mértékben M3.6. A 2001 évi export alakulása a bérmunka aránya szerint a bérmunka aránya nincs x-20 százalék 0 csökkent nem változott 9 nőtt x export alakulása 2001/

31 M3.7. A 2001 évi export alakulása az importnak a folyó termelésen belüli aránya szerint az import aránya 20 nincs 18 x-10% százalék 10 0 csökkent 10 8 nem változott 7 nőtt 11-25% 25-x% export alakulása 2001/2000 M3.8. A 2001 évi export alakulása a cég alapításának éve szerint az alapítás éve százalék 10 0 csökkent nem változott nőtt x x export alakulása 2001/