Ügyféltájékoztató...4. Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF)...6

Átírás

1

2 Tartalomjegyzék Ügyféltájékoztató Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) I. A biztosított veszélyek és károk II. A biztosított vagyontárgyak III. A kockázatviselés helye IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése VIII. A kártalanítás korlátozása IX. Szakértõi eljárás X. A biztosítási összeg változása Külön feltételek Mezõgazdasági gazdálkodók vezetékes víz biztosításának különös feltételei (MGVVKF) I. A biztosított veszélyek és károk II. A biztosított vagyontárgyak III. A kockázatviselés helye IV. A biztosított kármegelõzési é változásbejelentési kötelezettsége V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése VIII. A kártalanítás korlátozása IX. Szakértõi eljárás X. A biztosítási összeg változása Külön feltételek Mezõgazdasági gazdálkodók betöréses lopás és rablás biztosításának különös feltételei (MGBKF) I. A biztosított veszélyes és károk II. A biztosított vagyontárgyak III. A kockázatviselés helye IV. A biztosított kármegelõzési kötelezettsége V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor VI. Kárkifizetés VII. A kiadások megtérítése VIII. A kártalanítás korlátozása IX. Szakértõi eljárás X. A biztosítási esemény során eltulajdonított vagyontárgyak megkerülése XI. A biztosítási összeg változása Külön feltételek Mezõgazdasági gazdálkodók felelõsségbiztosítási szabályzata (MGFSZ) A felelõsségbiztosítás általános feltételei (FESZ) I. A biztosítási esemény és a kockázatviselés tárgya II. A kockázatviselés terjedelmének változása a biztosítás hatálya alatt III. A biztosítási szerzõdés területi hatálya IV. A biztosítási védelem idõbeli hatálya V. A biztosítási összeg és a szolgáltatás tárgya VI. Kizárások a kockázatviselés körébõl VII. A biztosított kötelezettségei, a biztosító meghatalmazása VIII. A biztosítási kártérítési igény feletti rendelkezés IX. Alvállalkozó biztosítása

3 X. A biztosítási díj, a kockázatviselés kezdete és vége XI. A biztosítási díjszabás alkalmazása XII. Bírósági illetékesség XIII. A kár- és egyéb bejelentések helye és módja XIV. Elévülés XV. A biztosító megtérítési igénye A felelõsségbiztosítás kiegészítõ feltételei (KFESZ) A) Üzemeltetési felelõsségbiztosítás I. A kockázatviselés tárgya II. Egyes tevékenységekre vonatkozó kiegészítések B) Munkáltatói felelõsségbiztosítás I. A kockázatviselés tárgya II. Kizárások a kockázatviselés körébõl C) Mezõ- és erdõgazdasági, valamint állattartói tevékenységek felelõsségbiztosítása I. A jelen részhez kapcsolódó általános szabályok II. Mezõ- és erdõgazdasági üzemek felelõsségbiztosítása III. Állattartói felelõsségbiztosítás Mezõgazdasági gazdálkodók szállítmánybiztosításának különös feltételei (MGSZKF) éves, átalánybiztosítás I. A biztosítás tárgya II. A biztosítás területi hatálya III. A biztosított veszélyek és károk IV. Kizárások V. A kockázatviselés kezdete és vége VI. A biztosítási összeg VII. A szállítóeszköz alkalmassága VIII. A kárigény benyújtásához és érvényesítéséhez szükséges okmányok IX. A biztosítási összeg változása X. A jármûvek leállítása és/vagy cseréje Állatállományok katasztrófa-biztosításának különös feltételei (ÁKB-2) I. Bevezetés II. Szerzõdõ/Biztosított III. Biztosítási események IV. A biztosítható állatok köre V. A biztosítási szerzõdés létrejötte és tartama VI. A kockázatviselés kezdete, a kockázatviselés helye VII. Kockázatviselésbõl kizárt események VIII. A biztosítási díj megállapítása IX. A szerzõdõ/biztosított kötelezettségei X. A biztosító szolgáltatása

4 A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság ügyféltájékoztatója Tisztelt Partnerünk! Köszönjük bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársasághoz fordult. Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adatait, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szervünk megnevezésérõl és székhelyérõl, az ügyfélpanaszoknak a Felügyelethez, a Fogyasztóvédelmi Fõfelügyelõséghez vagy a békéltetõ testülethez való elõterjesztésének lehetõségérõl, a bírói út igénybevételérõl, valamint megismertetjük az adatvédelem és adatkezelés legfontosabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek biztosítási titkot képezõ adatait a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi LX. törvény alapján kiadhatja. Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, köztük a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg. Megjelöljük a biztosítási szerzõdésre vonatkozó adózással kapcsolatos szabályokat. 1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. új cégnevén: Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Biztosító Rt. egyesülésével jött létre évi április hó 30. napján. A társaság alaptõkéje (jegyzett tõkéje): Ft A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt Telefon: (36-1) A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG Székhelye: A 1010 Wien, Landskrongasse A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjéhez, ügyvitelirányítási központjainkhoz, ügyfélszolgálati irodáinkhoz, Személybiztosítási Kompetencia Központjainkhoz, illetõleg a TeleCenter munkatársaihoz, akik a (06-40) kék számon készséggel állnak az ön rendelkezésére. Információt és támogató útmutatást talál a címen is. Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolati Központnál 1066 Budapest, Teréz krt személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel. 3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. (Krisztina Plaza) Levélcím: 1535 Budapest, 114. Pf Központi telefonszám: Helyi tarifával mûködõ kék szám: (06-40) Központi fax: A fogyasztói jogokkal, azok érvényesítésével, valamint a fogyasztóvédelem intézményrendszerével kapcsolatos legalapvetõbb szabályokat a fogyasztóvédelemrõl szóló évi CLV. törvény tartalmazza. A fogyasztóvédelem országos hatáskörrel rendelkezõ, a fõvárosi és megyei fogyasztóvédelmi felügyelõségek szakmai irányítását is ellátó központi szerve: Fogyasztóvédelmi Felügyelõség Székhelye: 1088 Budapest, József krt. 6. Telefon: Fax: A biztosítási szerzõdés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos esetleges fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése érdekében kérelmet terjeszthet elõ a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes békéltetõ testületnél. A testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó a biztosító társasággal közvetlenül megkísérelje a panaszügy rendezését. A permegelõzõ, konfliktuskezelõ, vitarendezõ eljárások közül a békéltetetõ testületi eljáráson kívül közvetítõi eljárást is kezdeményezhet a közvetítõi tevékenységrõl szóló évi LV. törvény alapján. A fogyasztó a biztosítási szerzõdésbõl eredõ igényeit a fentiekben megjelölt alternatív vitarendezési módok mellõzésével bírói úton is érvényesítheti. A bíróság eljárására a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény rendelkezései irányadóak. 5. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító a feladatai ellátásához az ügyfelei azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzõdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzõdésbõl származó követelések megítéléséhez szükséges vagy a biztosítási törvényben meghatározott egyéb cél lehet. A biztosító ügyfelének minõsül a szerzõdõ, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a szerzõdésre ajánlatot tesz. Biztosítási titkot képeznek az alábbi adatok: a biztosító ügyfelének személyi adatai; a biztosított vagyontárgy és annak értéke; a biztosítási összeg; élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatok; a kifizetett biztosítási összeg mértéke és a kifizetés ideje; a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tény és körülmény. 6. A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerzõdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

5 7. A biztosítási titok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül ha a törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi LX. törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. 8. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró felügyelettel, b) a folyamatban lévõ büntetõeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, c) büntetõügyben, polgári ügyben, valamint csõdeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró bírósági végrehajtóval, d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel, e) az adóhatósággal abban az esetben, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha a biztosítási szerzõdésbõl eredõ kötelezettség alá esõ kifizetésrõl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli, f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal, g) a biztosítóval, biztosításközvetítõvel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítõ vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítõi, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal, i) az egészségügyi hatósággal, j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyûjtésre felhatalmazott szervvel, k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal, l) a biztosítási törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetõ hivatallal, m) az állományátruházás keretében átadásra kerülõ szerzõdési állomány tekintetében az átvevõ biztosítóval, n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelõ szervezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal, o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzõvel, p) fióktelep esetén ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítõvel, szaktanácsadóval szemben, ha az a) j) és n) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzõdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és jogalap igazolásának minõsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is, q) ha a biztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekrõl az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok, továbbá az Európai Uniót létrehozó szerzõdés 15. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erõforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot. 9. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyekbõl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg, fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fõirodája szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minõsülõ adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítõ felügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében történõ adatátadás. 10. Tagállami biztosítóhoz vagy tagállami adatfeldolgozó szervezethez (tagállami adatkezelõ) történõ adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha a Magyar Köztársaság területén belüli adattovábbításra került volna sor. 11. Társaságunk köteles az érintett ügyfél kérésére tájékoztatást adni a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idõtartamáról, az adatfeldolgozó nevérõl, címérõl, székhelyérõl és az adatkezeléssel összefüggõ tevékenységérõl, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják vagy kapták meg az adatokat. A törvény az adattovábbításról való tájékoztatást kizárhatja. Társaságunk az érintett ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket a nyilvántartásaiban átvezetni köteles. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzõdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja. 12. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény a biztosítási szerzõdésekre vonatkozó adózással kapcsolatos fontos szabályokat tartalmaz. E törvény és a hozzá kapcsolódó egyéb jogszabályok tartalmazzák a biztosításért fizetendõ díjra, a biztosító szolgáltatására, illetõleg a biztosítással kapcsolatos adókedvezményekre vonatkozó rendelkezéseket. 13. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket: a megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõdési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók, kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni, a jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut. 14. A biztosítási szerzõdésre, amennyiben a felek másként nem állapodnak meg vagy jogszabály eltérõen nem rendelkezik, a magyar jog szabályai az irányadók. A sikeres együttmûködés reményében: Generali-Providencia Zrt.

6 Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) Ezen általános feltételek alapján a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) az egyes biztosítások különös feltételei szerint meghatározott jövõbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétõl függõen, a biztosítási szerzõdésben kikötött biztosítási kártalanítási összeg megfizetésére kötelezi magát a szerzõdõ (biztosított) által megfizetett biztosítási díj ellenében. I. Szerzõdõ/Biztosított 1. Vagyonbiztosítási szerzõdést csak az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (a továbbiakban: biztosított), vagy aki a szerzõdést érdekelt személy javára köti meg (a továbbiakban: szerzõdõ). 2. A vagyontárgy megóvásában való érdekeltségnek a biztosítási szerzõdés teljes idõbeli hatálya alatt fenn kell állnia. II. A biztosítási szerzõdés létrejötte 1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállításának napján jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba. 2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ (biztosított) ajánlatától eltér és az eltérést a szerzõdõ (biztosított) 15 napon belül nem kifogásolja, a biztosítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön létre. A lényeges eltérésekre a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban köteles a szerzõdõ (biztosított) figyelmét felhívni. Lényeges eltérésnek minõsül különösen a kockázatviselés idõpontja és helye, a biztosítási díj és annak esedékessége, a biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértéke. 3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõdõ (biztosított) ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képviselõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre, és a III. (1) bekezdésében meghatározott kockázatviselési idõpontban lép hatályba. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ (biztosított) részére kiszolgáltatni. 4. A biztosító a biztosítási ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül jogosult írásban visszautasítani. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés nem jön létre, és a biztosító az esetleg már elõlegként befizetett díjat a szerzõdõnek (biztosítottnak) haladéktalanul visszafizeti. 5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI törvény 32. -ának (1) bekezdése alapján a szerzõdõ (biztosított) képviselõjének minõsülõ biztosítási alkusz (bróker, makier) közvetíti, akkor a biztosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt követõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ (biztosított) által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosítónak átadta. 6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött biztosítási szerzõdés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító 15 napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételeknek megfelelõen módosítsák. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított 15 napon belül a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. III. A kockázatviselés kezdete és területi hatálya 1. A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) a biztosítási ajánlaton a szerzõdõ (biztosított) által a kockázatviselés (hatályba lépés) kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve, hogy a szerzõdõ (biztosított) a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri díjat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti, a biztosító képviselõjének vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak (a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló évi XCVI. törvény 32. (3) bekezdés) elismervény ellenében átadja, illetõleg ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg, és a biztosítási szerzõdés a II. fejezetében meghatározott valamelyik módon létrejön. 2. A biztosítási ajánlaton feltüntetett kockázatviselési kezdõ idõpont nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ (biztosított) által történt aláírását követõ nap 0. órája. Biztosítási alkusz által közvetített biztosítás esetén a kockázatviselés legkorábbi idõpontjaként a biztosítási ajánlatnak a biztosító részére történõ átadását követõ nap 0. órája jelölhetõ meg. A felek ettõl eltérõ kockázatviselési kezdõ idõpontban is megállapodhatnak. 3. A biztosító kockázatviselése ha a biztosítási szerzõdés ellenkezõ kikötést nem tartalmaz kizárólag a Magyar Köztársaság területére terjed ki. IV. A biztosítási szerzõdés tartama 1. A biztosítási szerzõdés, ha a felek írásban másként nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. 2. A biztosítási idõszak egy év, a biztosítási évforduló pedig amennyiben az a hónap elsõ napjára esik a biztosítási szerzõdés létrejöttének napja, egyéb esetben a következõ hónap elseje. V. Biztosítási összeg / Biztosítási érték A biztosító szolgáltatási kötelezettsége 1. A biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak)nak a szerzõdõ (biztosított) által a biztosítási szerzõdésben megjelölt értéke. 2. A biztosítás nem vezethet gazdagodáshoz. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyontárgy(ak) utánpótlási értékét (túlbiztosítás). A vagyontárgy utánpótlási értékét meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis. 3. A biztosított vagyontárgy utánpótlási értéke a különös feltételek elõírásai alapján kerül megállapításra. 6

7 4. Ha a szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötés idõpontjában ugyanazon vagyontárgy(ak)ra és ugyanazon kockázatok ellen másik biztosítóintézetnél már rendelkezik vagyonbiztosítási szerzõdéssel (többszörös biztosítás), a biztosító csak a másik (korábbi) biztosítási szerzõdéssel meg nem térült károkra nyújt a különös feltételekben meghatározottak szerint biztosítási szolgáltatást. Ez kizárólag azokra a kockázatokra érvényes, amelyek önálló biztosítási módozatokkal fedezetbe vonhatók. 5. A biztosítót a biztosítási szerzõdés érvényes része utáni biztosítási díj, de legalább a minimális díj túlbiztosítás és többszörös biztosítás esetén is megilleti. 6. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb mint az utánpótlási érték (alulbiztosítás), akkor a biztosító a kárt csak a biztosítási összegnek az utánpótlási értékhez viszonyított arányában téríti meg. 7. A biztosítási szerzõdésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerzõdõ felek az alábbiak szerint tekintik biztosítottnak: a) A tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a vagyontárgyanként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak oly módon, hogy minden egyes vagyontárgy esetében a biztosító szolgáltatásának felsõ határa az adott vagyontárgyra megadott biztosítási összeg. b) Az azonos értékelés alapján összevont vagyoncsoportot (szerzõdéstételt) a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a biztosító szolgáltatásának felsõ határa is. Az egyes vagyoncsoportokba tartozó vagyontárgyakat a kárrendezés során a biztosító úgy tekinti, mintha külön kerültek volna biztosításra. 8. A túlbiztosítás, illetõleg alulbiztosítás tényét a biztosítási szerzõdés minden egyes vagyontárgyánál és vagyoncsoportjánál külön-külön kell megállapítani. 9. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének mértékét a) a biztosítási összegen belül szolgáltatási maximum (limit) meghatározásával; b) akár összegéhez kapcsolódó önrész megállapításával korlátozhatja. Az önrész alkalmazására biztosítási eseményenként kerül sor. Ha a biztosítási idõszak alatt több esetben fordul elõ biztosítási esemény, az önrész összegét minden biztosítási esemény alkalmával külön-külön kell figyelembe venni. Egy biztosítási eseménynek minõsülnek az azonos okokra visszavezethetõ események, amennyiben azok között okozati összefüggés áll fenn. A megállapodás szerinti önrészre vonatkozóan a szerzõdõ (biztosított) nem köthet másik biztosítást. Ellenkezõ esetben a biztosító a szolgáltatását oly mértékben csökkenti, hogy a szerzõdõ teljes egészében maga viselje a megállapodás szerinti önrészt. VI. A biztosítási díj megfizetése 1. A biztosítás elsõ díja a szerzõdés létrejöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak az elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díjat a szerzõdés létrejöttekor kell megfizetni. 2. Ha a biztosítási szerzõdést nem a biztosított, hanem az õ javára harmadik személy köti (I. pont), a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetõleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerzõdõ felet terheli. 3. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerzõdõ fél helyébe lép, a folyó biztosítási idõszakban esedékes díjakért a szerzõdõ féllel egyetemlegesen felelõs. VII. A szerzõdõ/biztosított közlési és változás bejelentési kötelezettsége 1. A szerzõdõ (biztosított) a szerzõdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy ismernie kellett; de legalább azokat, amelyekre a biztosító írásban kérdéseket tett fel. 2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a bekövetkezéstõl számított 5 munkanapon belül a biztosítónak írásban bejelenteni minden, az ajánlaton feltüntetett körülmény módosulását, de különösen: a) a biztosított vagyon értékének olyan mértékû változását, ami a biztosítási szerzõdésben megjelölt biztosítási összeg módosítását indokolja. A vagyonérték változást a biztosítási szerzõdésben megjelölt kockázatviselési helyenként kell bejelenteni; b) ha a biztosított vagyontárgyakra ugyanazon kockázatokra további biztosítást kötött; c) a biztosított vagyontárgyakat terhelõ bármilyen zálogjog vagy óvadék fennállását, a jogosult megjelölésével; d) a biztosított vagyontárgyak más számára történõ használatba adását; e) ha a kármegelõzés és kárelhárítás rendszerében módosulás történt; f) a biztosított vagyont érintõ csõdeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás megindítását; g) új alaptevékenységet folytató létesítmény üzembe helyezését, új gyártási ág vagy technológia bevezetését; h) üzemek (létesítmények), berendezések legalább 3 hónapi idõtartamra történõ leállítását (átmeneti szüneteltetését), vagy végleges üzemen kívül helyezésüket; i) a biztosító kockázatviselésének mértékét befolyásoló tényezõk módosulását. 3. Az egyes biztosításokra vonatkozó különös feltételek, illetõleg a biztosítási szerzõdés további változás bejelentési kötelezettséget is elõírhatnak. 4. A biztosító jogosult a szerzõdõnél (biztosítottnál) a kármegelõzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását, a biztosított vagyontárgyak kockázati állapotát, szükség esetén tûzrendészeti vagy egyéb hatósággal együttmûködve, a helyszínen is bármikor ellenõrizni. 5. A közlésre, illetõleg változás bejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll fenn, kivéve, ha a szerzõdõ (biztosított) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzõdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében. 6. A szerzõdõ és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illetõleg bejelentésre köteles lett volna. 7. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben, illetõleg a szerzõdés részét képezõ biztosítási feltételekben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg ha a kockázatot a biztosítási feltételek 7

8 értelmében nem vállalhatja a szerzõdést 30 napra írásban felmondhatja. 8. Ha a szerzõdõ (biztosított) a módosító javaslatot nem fogadja el vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerzõdés a módosító javaslat közlésétõl számított 30. napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt (biztosítottat) a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. 9. Ha a biztosító a 7 8. pontokban foglalt jogaival nem él, a szerzõdés az eredeti tartalommal hatályban marad. VIII. A biztosítási esemény A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítás eseményekre terjed ki, amelyeket a szerzõdés vagy a különös feltételek meghatároznak, és amelyeknek a bekövetkezése esetére a biztosító a biztosítási összeg vagy annak egy része megfizetésére vállalt kötelezettséget. IX. Kárbejelentés, kárrendezés 1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a biztosítási esemény bekövetkezését haladéktalanul, de legkésõbb a felfedezésétõl számított 2 munkanapon belül a biztosítási szerzõdést kezelõ biztosító egységnek írásban bejelenteni. A tûz- és robbanáskárt hatósági elõírás szerint a szerzõdõ (biztosított) köteles a tûzoltóságnak is jelenteni. Betöréses lopás és rablás esetén a szerzõdõ (biztosított) köteles rendõrségi feljelentést tenni és a kárt jegyzõkönyvben rögzíttetni. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell: a) a káresemény idõpontját, helyét és a káresemény rövid leírását, b) a károsodott vagyontárgy(ak) megnevezését, c) a károsodás mértékét (megállapított vagy becsült értékét), d) a kárrendezésben közremûködõ a szerzõdõt (biztosítottat) képviselõ személy vagy szervezet nevét, e) köteles továbbá a tûzoltóságnak tett bejelentés, illetõleg rendõrségi feljelentés (jegyzõkönyv) egy másolati példányát csatolni. A szerzõdõ (biztosított) köteles ezen felül a szükséges felvilágosításokat megadni, és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését. Kötetes továbbá a nyomozást megszüntetõ határozatot, vádemelés esetén a vádiratot (vádindítványt), valamint a tûzrendészeti hatóság által kiadott okiratot a biztosító részére eljuttatni. 2. Amennyiben a szerzõdõ (biztosított) az 1. pontban elõírt kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke, és a biztosító szolgáltatását befolyásoló körülmények, kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be. 3. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított vagyontárgy(ak) állapotában a szerzõdõ (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésõbb a kárbejelentéstõl számított 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat. 4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mértékû változtatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, kötelezettsége nem áll be. 5. Ha a biztosító részérõl a kárbejelentés kézhezvételétõl számított 5 napon belül nem történik meg a kár megszemlélése, akkor a szerzõdõ (biztosított) intézkedhet a javításról vagy a megsérült vagyontárgy(ak) helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket és egyéb vagyontárgyakat a biztosítóval történt elõzetes egyeztetést követõen, további 30 napig változatlan állapotban meg kell õrizni. 6. A szerzõdõnek (biztosítottnak) a kár összegét hitelt érdemlõen bizonyítható dokumentumokat a biztosító eljáró szakemberének vagy megbízottjának a kérésére bármikor rendelkezésre kell bocsátani. Amennyiben a szerzõdésre vonatkozó különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatása a kárrendezéshez szükséges utolsó okirat kézhezvételét követõ 15. napon esedékes. 7. A szerzõdõ felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértõ által történõ megállapítását. A független szakértõ költségét a megbízó elõlegezi, illetõleg viseli. 8. A biztosító a szolgáltatás összegének kifizetését visszatarthatja, a) ha kétség merül fel a szerzõdõ (biztosított), illetõleg az általa megjelölt kedvezményezett pénzfelvételi jogosultságát illetõen, a biztosító által megkívánt igazolás bemutatásáig; b) ha a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a szerzõdõ (biztosított) ellen büntetõeljárás indult, az eljárás befejezéséig. 9. A biztosító a szolgáltatását törvényes belföldi fizetõeszközben (forintban) fizeti meg. 10. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett, a jogalap tisztázott, a biztosító a szerzõdõ (biztosított) kérésére elõleget folyósíthat. X. Mentesülés 1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a) a biztosított, illetõleg a szerzõdõ fél; b) a velük közös háztartásban élõ hozzátartozójuk (hozzá tartozónak minõsül: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha- és nevelõszülõ, a testvér, az élettárs, az egyenes ágbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyenes ágbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa); c) a biztosítottnak vezetõ, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltõ alkalmazottja(i), illetõleg megbízottja(i); d) a biztosított vállalkozás vezetõje/vezetõi, a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó tevékenységet végzõ tagja(i) vagy szerve(i) szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. 2. Az 1. pontban foglaltakat a kármegelõzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell. 3. A károk megelõzésére és elhárítására a jó gazda gondosságán túl, a hatályos jogszabályok, óvórendszabályok, hatósági határozatok, szabványok, a biztosított felügyeleti szervének utasításai, továbbá a biztosító általános és különös feltételeiben rögzített elõírásai mindenkor irányadók. Ha a szerzõdõ vagy biztosított a kármegelõzésre és elhárításra vonatkozóan a valóságnak nem megfelelõ vagy megtévesztõ adatokat közölt, a biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól. 8

9 4. Ha a biztosító a kármegelõzésre vonatkozó szabályok súlyos megsértését vagy sorozatos elmulasztását tapasztalja, jogosult a biztosítási szerzõdés módosítására javaslatot tenni, illetõleg a szerzõdést felmondani. XI. A biztosítási szerzõdés megszûnése 1. A határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdést a felek a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmondhatják. 2. A felek a biztosítási szerzõdésben a felmondási jogot legfeljebb 3 évre kizárhatják. 3. Ha a szerzõdés három évnél hosszabb idõre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított idõtartam eltelte elõtt is felmondható, a negyedik évtõl kezdve a biztosítási szerzõdést bármelyik fél felmondhatja. 4. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tartam lejáratakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befizetett díjat a biztosító visszafizeti. 5. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerzõdõ (biztosított) halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 6. A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghosszabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt (biztosítottat) a fizetésre írásban felszólítja. 7. A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosítási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti. 8. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része a biztosító erre vonatkozó külön írásbeli értesítése nélkül a hónap utolsó napjával megszûnik. 9. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a biztosító az egész évre járó díj megfizetését követelheti. 10. A biztosítási szerzõdés megszûnésének egyéb esetében a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjak megfizetését követelheti, amelyben a kockázatviselése véget ért. XII. Törvényi engedményi jog 2. Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, arra a biztosított igényt tarthat, ebben az esetben azonban a kifizetett kártalanítási öszszeget vissza kell fizetnie. XIII. Elévülés A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények az esedékességtõl számított egy év alatt évülnek el. XIV. Egyéb rendelkezések 1. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni. 2. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha az a biztosító szerzõdést kezelõ egységének jut a tudomására. 3. Az általános és különös feltételekben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. XV. Adatkezelés és adatvédelem 1. A biztosító a feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a) a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait, b) a biztosított vagyontárgyat és annak értékét, c) a biztosítási összeget, d) baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, e) a kifizetett biztosítási (kártérítési) összeg mértékét és a kifizetés idejét, f) a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt. 2. A biztosítót az általa kezelt, biztosítási titoknak minõsülõ adatok tekintetében idõbeli korlátozás nélkül ha törvény másként nem rendelkezik titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség a biztosító tulajdonosain, vezetõin, alkalmazottain kívül kiterjed mindazokra, akik a biztosítási titokhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 3. A biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. 4. A biztosító köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartásokban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni. 1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, õt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illetnék meg a kárért felelõs személlyel szemben, kivéve, ha ez a biztosítottal közös háztartásban élõ hozzátartozó. 9

10 Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei (MGAKF) A Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság (továbbiakban: biztosító) ezen feltételek alapján kötött biztosítási szerzõdésben arra vállal kötelezettséget, hogy a feltételekben részletezett módon és mértékben megtéríti a biztosított részére a biztosítási szerzõdésben felsorolt biztosított vagyontárgyakban a feltételek szerinti biztosítási események bekövetkezése által keletkezett károkat. Jelen feltételekben nem részletezett kérdésekben a Generali-Providencia Biztosító Zártkörûen Mûködõ Részvénytársaság Általános vagyonbiztosítási feltételek (ÁVF) rendelkezései, valamint a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. I. A biztosított veszélyek és károk I/I. Tûzbiztosítás (tûzkockázatok) 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt a tûz, villámcsapás és robbanás által okozott károkra. 2. Tûz biztosítási esemény alatt olyan tûzeset értendõ, amikor a tûz nem rendeltetésszerû tûztérben keletkezik vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és önerõbõl tovaterjedni képes. Biztosítási értelemben nem tekintendõ tûznek, és így nem minõsülnek biztosítási eseménynek az alábbi okok miatt bekövetkezett károk: a) a gyulladási hõmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölõdés, szín- és alakváltozás, olvadás, zsugorodás, biológiai égés, korrózió, szag, vegyi folyamat, kivéve, ha ezek az 1. pont szerinti esemény következményei; b) a biztosított vagyontárgyakat megmunkálási vagy egyéb célú (pl. fõzés, füstölés, szárítás, pörkölés) hasznos tûznek vagy hõkezelésnek vetik alá, vagy füsthatásnak teszik ki, ide értve mindazon vagyontárgyakat is, amelyekben vagy amelyeken keresztül hasznos tüzet, hõt vagy füstöt állítanak elõ, közvetítenek vagy vezetnek tovább, valamint azt az esetet, ha a vagyontárgyak amiatt károsodnak, mert azokat tûztérbe dobták vagy azok tûztérbe estek; c) a tûzkár nélküli füst- és koromszennyezõdésbõl származó károk; d) a biztosított elektromos gépekben, készülékekben vagy berendezésekben az elektromos áram hatására akár fényjelenséggel, akár anélkül keletkezõ rendellenességek (pl. túláram, túlfeszültség, zárlati hatások, szigetelési hibák, elégtelen érintkezés, mérõ-, irányító- és biztonsági berendezések meghibásodása); e) ha a kárt lánggal égés hiányában olyan gyulladási hõ okozta, amely önerejébõl nem képes tovaterjedni (pl. világítótestek vagy hõsugárzók, égõ dohány vagy izzó széndarabok stb. által okozott perzselési károk) Abban az esetben, ha a b) és d) pontok szerinti okok miatt más biztosított vagyontárgyak is meggyuiladnak (átterjedõ tûz), a biztosító megtéríti az átterjedõ tûz miatt a más biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. 3. Villámcsapás okozta kárnak csak azon károk tekintendõk, amelyeket a) a biztosított épületbe, az épületben található biztosított vagyontárgyakba, vagy a szabadban lévõ biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapó villám erõ- és hõhatása okoz, illetve b) az épületet ért villámcsapás hatása okoz az épületen belül található biztosított vagyontárgyakban, amennyiben az épületen az a) pontban leírt károsodás jelentkezik. Mezõgazdasági, illetve állattartói tevékenységhez használt és biztosított elektromos készülékeknél és berendezéseknél a biztosító kockázatviselése káreseményenként legfeljebb Ft-ig kiterjed azokra a károkra, melyek a biztosítási helyet körülvevõ 500 m-es körzeten belül becsapódó villám miatt kialakult túlfeszültség vagy indukció folytán következtek be. 4. Robbanás a gázok vagy gõzök terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen megnyilvánuló erõhatás. Egy nyomástartó edény (tartály, kazán, csõvezeték) esetében biztosítási értelemben robbanás csak akkor áll fenn, ha az edény falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen egyenlítõdik ki. A robbanóanyagok által okozott robbanáskárokat csak akkor téríti meg a biztosító, ha a robbanóanyagok a szerzõdõ (biztosított) tudtán kívül, általa nem megengedett és ellenõrizhetetlen módon kerültek a kockázatviselési helyre, vagy ha a szerzõdõ felek (a biztosító és a szerzõdõ) errõl külön megállapodtak. A biztosítás értelmében robbanóanyagnak számít függetlenül attól, hogy a gyakorlatban lövészet vagy robbantás céljára használják vagy nem minden robbanékony szilárd vagy folyékony anyag, vagy ezek keverékei, ha a robbanás folyamata és viszonylagos hatása alapján megfelel a robbantás- és lövészeti technikában alkalmazott robbanóanyagok robbanásainak. A szomszédos, nem a biztosított tulajdonában levõ, vagy egyéb szerzõdéses jogviszony alapján nem a biztosított rendelkezésére bocsátott létesítményekben bekövetkezõ robbanóanyagrobbanás által okozott károkra vonatkozóan csak akkor van szükség külön megállapodásra a kockázatviselés kiterjesztését illetõen, ha a biztosítottnak már elõzõleg is tudomása volt, vagy tudomása kellett, hogy legyen az ott lévõ robbanóanyagok létezésérõl vagy használatáról. Biztosítási értelemben nem tekintendõ robbanásnak és így nem minõsül biztosítási eseménynek, ha a kár az alábbi okok miatt következett be: a) a belsõ égésû motorok égésterében fellépõ robbanások, valamint elektromos megszakítókban a ma már meglévõ vagy keletkezõ gáznyomás hatása; b) az üzemeléssel összefüggõ mechanikus hatás (pl. vízlökés, centrifugális erõ, csõtörés); c) tárolókban, tartályokban a betárolt anyag természetes nyomása; d) repülõgépek okozta hangrobbanás; e) összeroppanás (implózió); f) hatósági engedélyezéshez kötött, céltudatos tervszerû robbantás (pl. tervezett bontás, geológiai kutatás céljából végzett robbantás stb.). 10

11 5. Személyzet által irányított légi jármûvek, azok részeinek, vagy rakományának lezuhanása, ütközése biztosítási eseménynek minõsül, ha az a biztosított vagyontárgyakban okoz kárt. 6. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/II. Viharbiztosítás (viharkockázatok) 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt vihar, jégverés, hónyomás, sziklaomlás, kõomlás, földcsuszamlás, felhõszakadás, ismeretlen építmény, -üreg beomlása, ismeretlen jármû ütközése által okozott károkra. 2. Ezen feltételek értelmében a) Vihar: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a károkat a legalább 15 m/s sebességû szél nyomóés szívóhatása, illetve a vihar által sodort tárgyak okozzák a biztosított vagyontárgyakban. A szélsebességet esetenként a Központi Meteorológiai Intézet igazolja. A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek: aa) a szabadban tárolt, helyükrõi elmozdítható vagyontárgyakban keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben; ab) a viharral együtt járó csapadék (esõvíz, jég, hó) által az épületek külsõ vakolatában, burkolatában, festésében, valamint a csapadéknak a nyitott ablakon vagy más nyíláson történõ beáramlása miatt keletkeztek; ac) az épületek külsõ falain vagy a tetõn elhelyezett tárgyakban (pl. cégtáblák, védõtetõk, antennák, napelemek), elektromos szabadvezetékekben, állványzatokban és bármilyen épület (építmény) üvegezésében keletkeztek, kivéve, ha erre vonatkozóan külön megállapodás van érvényben; ad) az idõjárási védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben (fólia, ponyva stb.), illetve az ezeken keresztül beáramló csapadék miatt keletkeztek; ae) kikötõi létesítményekben, halastavakban, víztározókban és egyéb mélyépítési létesítményekben (pl. gát, zsilip) keletkeztek; af) a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkeztek, illetve amelyek az épületeken belüli hõmérséklet-változás miatt keletkeztek a biztosított vagyontárgyakban. b) Jégverés (jégesõ): jégverésnek minõsül a jégszemek formájában lehulló csapadék roncsoló hatása miatt a biztosított vagyontárgyakban fellépõ mechanikai károsodás (pl. roncsolódás, törés, deformáció stb.) A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat, ide értve azokat is, amelyek épületek (építmények) vagy azok részeinek összeomlása, ledõlése miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkeztek. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek az esõvíz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat. c) Hónyomás: olyan biztosítási esemény, amelynek bekövetkezésekor a nagy mennyiségben összegyûlt hó súlya, statikus nyomása törés(ek) vagy deformációs sérülés(ek) kialakításával okozott kárt a biztosított épületek (építmények) tetõzetében, kivéve a hideg- és melegágyak üvegezését, az üvegtetõket, illetve az ideiglenes fedéseket (pl. fólia). Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta kár nem minõsül hónyomásnak, ezért a biztosító nem téríti meg az esõvíz elvezetõ csatornákban, hófogókban keletkezett, valamint a tetõszerkezet karbantartásának elmulasztása miatt keletkezett károkat. A biztosító ezen túlmenõen megtéríti a hónyomás által megrongált tetõn keresztül egyidejûleg beáramló csapadék által az épületekben (építményekben) elhelyezett biztosított vagyontárgyakban közvetlenül okozott károkat. d) Sziklaomlás, kõomlás, illetve földcsuszamlás: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezése esetén a lehulló (elmozduló) szikladarabok, kõzetdarabok, illetve földtömeg okoznak károkat a biztosított vagyontárgyakban. Nem minõsül biztosítási eseménynek, ha ezek a mozgások tudatos emberi tevékenység során vagy annak következtében keletkeztek. A biztosító nem téríti meg a keletkezett kárt, ha a sziklaomlás, kõomlás és földcsuszamlás azért következett be, mert a védelmül szolgáló támfal tervezési vagy kivitelezési hiba miatt nem nyújtott megfelelõ védelmet, vagy a támfal karbantartásában mulasztás történt, illetve nem létesítettek támfalat, pedig a terep statikai viszonyai szükségessé tették volna. e) Felhõszakadás: az a biztosítási esemény, amelyet nagy mennyiségû, hirtelen lehulló legalább 1 mm/perc intenzitású talajszinten áramló csapadékvíz rombolással, elöntéssel okoz a biztosított vagyontárgyakban. A biztosító a talajszint alatti padozatú helyiségekben lévõ (tartott) vagyontárgyakban keletkezõ kárt csak abban az esetben téríti meg, ha azokat a padlószinttõl, aljzattól mért legalább 12 cm magas állványon helyezték el. A biztosító nem téríti meg a vízelvezetõ rendszerek elégtelenné válása miatti elöntéssel keletkezett károkat, valamint a felhõszakadás következtében kialakult belvíz és talajvíz miatt keletkezett (pl. elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatti) károkat. f) Ismeretlen építmény, üreg beomlása: az a biztosítási esemény, amelynek bekövetkezésekor a természetes egyensúlyi állapot külsõ erõhatás miatti megszûnése következtében egy ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény hirtelen bekövetkezõ beomlása okozza a károkat a biztosított vagyontárgyakban. Az az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény, amely az építési, illetve üzemeltetési engedélyben nem szerepel, illetve a szerzõdõ/biztosított vagy a hatóságok által nincs feltárva. A biztosító nem téríti meg a kárt, ha az ismeretlen üregek beomlása mûködõ vagy üzemen kívül helyezett bányákban, illetve bármiféle bányászati tevékenység közben vagy következtében történt. g) Ismeretlen jármû ütközése: az a kár, amelyet az ismeretlen sínen közlekedõ vagy közúti jármû vagy annak alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakkal való közvetlen ütközéssel okoz. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg: a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megkötésére kötelezett gépjármûvek által okozott károkat; a kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással megkötésére nem kötelezett önjáró vagy vontatott mezõgazdasági gépek és eszközök által a közúti forgalomban való közlekedésük, illetve vontatásuk során okozott károkat; 11

12 az olyan jármûvek által okozott károkat, amelyeket a szerzõdõ/biztosított, a biztosított épület, építmény használója vagy ezek munkavállalója, alkalmazottja használ illetve üzemeltet; az ütközés során az ütközõ jármûvekben keletkezett károkat. 3. A viharkockázatok keretében nem biztosított veszélyek és károk: a) Azon károk, amelyeket tûz, villámcsapás, robbanás, özönvíz, lavina és lavina-légnyomás, repülõgépek szívó-, illetve nyomóhatása okoz, még akkor sem, ha ezek a 2. pontban felsorolt káresemények következményei. b) Azon vízkárok, amelyek más módon okoznak kárt, mint ahogy az a 2. pontban szerepel, pl. olyan károk, amelyeket csapadékvíz, hólé, olvadékvíz, beszivárgott víz okoz és ezek nem vezethetõk vissza valamely biztosítási eseményre. c) Azon károk, amelyeket sziklatömbök, kõ-, illetve földtömegek mozgása okoz, ha e mozgások a föld ásványi anyagainak föltárása és/vagy kitermelése során keletkeztek. d) Azon károk, amelyek az épületek elhasználódásából, karbantartási mulasztásból, építési szabályok be nem tartásából, szigetelési hibákból, építési anyagok hibájából adódtak. A biztosító kártalanítási kötelezettsége viszont fennáll, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben. e) Az olvadáskor lecsúszó, zuhanó hótömeg, lavina okozta károk. f) Szabadban (zárt épületen kívül) tartott állatok esetében az I/II. fejezet 2.b) pontban meghatározott jégverés (jégesõ) által okozott károk és az I/II. fejezet 2.e) pontban meghatározott felhõszakadás által okozott károk. g) Az idõjárási viszontagságok elleni védelem céljából alkalmazott ideiglenes fedésekben, takarásokban (pl. fólia, ponyva stb.) keletkezett, illetve az ezeken keresztül átszivárgó, beáramló csapadék által okozott károk. h) Az épületek, építmények alatti feltöltések ülepedése, illetve az alapok, alapozás alatti talajsüllyedés miatt keletkezett károk. 4. Ha a káresemény a) bármilyen jellegû háborús eseménnyel, harci cselekményekkel, idegen hatalom ellenséges cselekményeivel, terrorcselekményekkel, polgárháborúval, lázadással, forradalommal, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással, zavargásokkal; b) talajsüllyedéssel, földalatti tûzzel, vagy rendkívüli természeti katasztrófával; c) nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel egyidejûleg következik be, a biztosító kockázatviselése csak akkor áll fenn, ha a szerzõdõ/biztosított bizonyítani tudja, hogy a kár ezen eseményekkel vagy ezen események következményeivel sem közvetlenül, sem közvetve nem áll összefüggésben. 5. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/III. Katasztrófa kockázatok 1. A biztosító az alábbi rendelkezések szerint biztosítási fedezetet nyújt árvíz, valamint földrengés által okozott károkra. 2. Ezen feltételek értelmében a) Árvíz: az állandó vagy idõszakos jellegû, természetes vagy mesterséges vízfolyások, tavak, víztárolók olyan kiáradása, amikor a víz árvíz ellen védett területet önt el (lásd még VI. fejezet 13. pont). A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek: aa) a vízbefogadó és -elvezetõ létesítményekben, vízügyi létesítményekben, gátakban, öntözõberendezésekben, halastavakban, víztározókban és hasonlókban keletkeztek; ab) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületeken lévõ biztosított vagyontárgyakban keletkeztek; hullámtér: a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti terület. nem mentett árterület: az árterületnek az a része, amely a folyómeder és a vele párhuzamosan épített közút, vasúti töltés vagy magas part, illetve települések belterületének határa között fekszik. ac) belvíz és/vagy talajvíz miatt (pl. elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt) keletkeztek. b) Földrengés: az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérõ földmozgás okozott a biztosított vagyontárgy(ak)ban. Az ugyanabból az epicentrumból kiinduló és az MTA Szeizmológiai Obszervatóriuma által egymással oksági összefüggésben állónak nyilvánított, 72 órán belül bekövetkezett rengések sorozata egy biztosítási eseménynek minõsül (lásd még VI. fejezet 14. pont). 3. A biztosító a szerzõdésben várakozási idõt köt ki, melynek idõtartama a szerzõdés hatályba lépésétõl számított 30 nap. A biztosító kockázatviselése a várakozási idõ alatt árvíz és földrengés biztosítási eseményekre nem terjed ki. 4. A biztosító a káreseménykor felmerülõ kiadásokat a VII. fejezet szerint téríti meg. I/IV. Üvegtörés Üvegtörés az a kár, amely a biztosított üvegekben töréssel keletkezett. Az épületüveg-átalány biztosítás keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, továbbá az erkély és loggia 10 mm-nél nem vastagabb síküvegeire legfeljebb 3 m 2 /tábla méretig, továbbá azon akadályok (védõrácsok, belsõ zárak és hasonló, a nyílászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik. Nem biztosítottak azok a károk, amelyek a biztosított üveg felületén, vagy annak díszítésében (ideértve a fényvédõ bevonatot és fóliákat is) karcolással, kipattogzással (kagylótörés) vagy a biztosított üveg keretében, foglalatában keletkeztek. I/V. Kizárások 1. Nem fedezi a biztosítás: a) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselekménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõszakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány 12

13 befolyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas; b) a katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkat; c) bármely politikai szervezettel, mozgalommal kapcsolatban, illetve annak nevében fellépõ személyek által okozott vagy velük összefüggésben keletkezett károkat; d) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüggésben keletkezõ károkat, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási események formájában jelentkeznek. 2. A keletkezés okára tekintet nélkül, nem terjed ki a biztosítási fedezet azokra a károkra sem, amelyek: a) a természetes elhasználódás, illetve nem hirtelen bekövetkezõ, hanem tartós hatások miatt keletkeztek (pl. vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromágneses, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korrózió); b) a károsodott vagyontárgy olyan értékcsökkenésébõl származnak, amelyek a további rendeltetésszerû használatot nem befolyásolják; pl. csak esztétikai hibát jelentõ felületi sérülések (lakk-, zománc- és karcolási károk); c) a biztosítás megkötésekor már meglévõ olyan hibák és hiányosságok miatt keletkeztek, amelyekrõl a szerzõdõ (biztosított) tudott vagy tudnia kellett; d) az épületek, építmények, gépek, berendezések avultságával, azok karbantartásának elmulasztásával, vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben keletkeztek, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a kár ezekkel a hiányosságokkal nem volt összefüggésben; e) bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntetõ jellegû költségek; f) a termelési folyamat leállásából, szüneteltetésébõl származó gazdasági hátrány (pl. termeléskiesés, elmaradt haszon, kifizetett bér vagy egyéb veszteség), ha erre külön megállapodás nincs érvényben. II. A biztosított vagyontárgyak 1. Egyéb megállapodás hiányában a biztosítás a biztosított tulajdonát képezõ és a biztosításra feladott vagyontárgyakra terjed ki, a biztosító által megadott vagyoncsoportok szerinti bontásban. Kiterjed továbbá a biztosítási fedezet a) a biztosított által eladott (visszterhes szerzõdéssel átruházott), de még el nem szállított biztosított ingóságokra, ha az ingóságok tulajdonjoga még nem szállt át a vevõre. El nem szállítottnak minõsül a vagyontárgy, ha a szállítóeszközre történõ berakodása nem kezdõdött meg; b) a biztosított azon hozzátartozóinak (Ptk b) és alkalmazottainak saját tulajdonú munkaeszközeire és munkaruházatára is, akik a kockázatviselés helyén (lásd III. fejezet) foglalkozásszerû tevékenységüket végzik; amennyiben a fentieket biztosításra feladták. 2. Külön megállapodással biztosíthatók: a) a szabadban azonban a biztosított ingatlanon tárolt mezõgazdasági, állattartói tevékenység végzéséhez kapcsolódó ingó vagyontárgyak (mezõgazdasági gépek, berendezések és eszközök), amelyeknél méretük, alkalmazásuk miatt, illetve az általános élettapasztalatok szerint nem várható el, hogy épületen belül tárolják (lásd még PA 10. sz. külön feltételt); b) növényházak, melegházak üvegezése. 3. Külön tételként biztosíthatók azok az idegen vagyontárgyak, amelyek a tulajdonjog fenntartása mellett, valamilyen kötelmi jogi jogcímen kerülnek a biztosított birtokába kivéve a tulajdonjog átruházásának esetét (pl. bérleti szerzõdés, megõrzés, bizomány, zálog, javítás). 4. Épületek esetén a biztosítás egyéb megállapodás hiányában az épületértékre terjed ki. Valamely épület értékét az épület valamennyi alkotórészének összértéke képezi, beleértve a talajszint alatt lévõ alapozási szerkezeteket és a teherhordó pincefalakat is. Jelen feltételek értelmében az épület alkotórészének tekintendõk az elektromos, a gáz-, a vízellátó és a szennyvízelvezetõ berendezések a hozzájuk tartozó mérõkészülékekkel, a fûtõ- és egészségügyi berendezések, a villámhárító berendezések és a felvonók, amennyiben a biztosítottnak érdeke fûzõdik ezen vagyontárgyak állagának megóvásához. 5. Állatok biztosítása esetén a biztosító csak akkor tartozik kártalanítási kötelezettséggel, ha az állatok az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban részletezett biztosítási események közvetlen hatására elhullanak vagy kényszervágásuk válik szükségessé. A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki. III. A kockázatviselés helye A biztosítás a kötvényben megjelölt (kockázatviselési) helyen található épület(ek)re és az azok helyiségeiben található vagyontárgyakra érvényes, amennyiben errõl külön megállapodás másképpen nem rendelkezik (lásd II/(2)/a) pont). Ha a vagyontárgyakat a kockázatviselés helyérõl ideiglenesen eltávolítják, a biztosító kockázatviselése a vagyontárgyaknak a kockázatviselési helyre való visszahelyezéséig szünetel (lásd még PA. 19. sz. külön feltételt). IV. A biztosított kármegelõzési és változásbejelentési kötelezettségei Kiegészítés az ÁVF VII. és X. fejezetéhez 1. A biztosított köteles minden, a hatályos jogszabályokban és tûzvédelmi utasításokban foglalt elõírást maradéktalanul betartani. 2. A biztosított köteles minden, a biztosításra feladott épületet, mindenekelõtt a tetõszerkezetet és a homlokzatot folyamatosan karbantartani. 3. A biztosított köteles a betárolt terményeknek, szálas takarmányoknak megfelelõ szellõzést biztosítani, és az öngyulladás elkerülése érdekében folyamatosan ellenõrizni (hõmérséklet mérése, átforgatás, stb.). 4. Szerzõdéskötés után a biztosított köteles minden olyan körülmény megváltozásáról a biztosítót írásban tájékoztatni, amelyre a biztosító a szerzõdéskötés során írásban kérdést tett fel. 13

14 V. A biztosított kötelezettségei a káresemény bekövetkeztekor Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez 1. A biztosítottat kártalanítási igényének érvényesítése során az alábbi kötelezettségek terhelik: a) Elvárható gondossággal kell eljárnia a további károk elhárítása és a kárenyhítés érdekében. Ennek keretében a biztosítóhoz kell fordulnia és amennyiben a biztosító utasításadási jogával él, követnie kell a kapott utasításokat. Az ezzel kapcsolatos kiadások megtérítésére vonatkozóan lásd a VII. fejezetet. A biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából eredõ kárt a biztosított viseli. b) Engedélyeznie kell a biztosító számára minden, a kár okával és nagyságával, valamint az igényelt kártalanítási összeg megállapításával kapcsolatos vizsgálatot, a biztosító kérésére szóban vagy írásban a valóságnak megfelelõen és hiánytalanul köteles megadni minden szükséges felvilágosítást és bemutatni minden szükséges bizonylatot. A biztosított a kárrendezés során köteles a rá vonatkozó hatályos adó- és számviteli jogszabályokban elõírt nyilvántartásait a biztosító rendelkezésére bocsátani. c) A biztosító kérésére megfelelõ határidõn belül amely nem lehet több 14 napnál saját költségére be kell nyújtania a biztosítási esemény elõtt meglévõ vagyontárgyak igazolására szolgáló bizonylatokat, a kár napján meglévõ maradványértékek leltárát és a károsodott vagy hiányzó vagyontárgyak leltárjegyzékét, azok közvetlenül a káresemény bekövetkezése idõpontjában érvényes értékének feltüntetésével. Épületkárok esetén a biztosító kérésére mellékelnie kell a káridõponti helyzetet tanúsító hiteles telekkönyvi kivonatot is. d) A b) és c) pontokban említett bizonylat, illetve jegyzék benyújtási határidejének betartása szempontjából azok beadásának (ajánlott küldeményként történõ postai feladásának) idõpontja a mérvadó. e) A biztosított a káresemény által elõidézett állapoton a kár felméréséig, de legkésõbb a bejelentéstõl számított 5 munkanapig nem változtathat, kivéve, ha a változtatás közérdekbõl szükséges. 2. A biztosító kártalanítási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a biztosított az elõzõ bekezdésekben elõírt kötelezettségeket nem teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak. VI. Kárkifizetés, kártalanítási összeg Az ÁVF V. és IX. fejezeteinek kiegészítése 1. A biztosító abban az esetben téríti meg a megsemmisült vagy megrongálódott biztosított vagyontárgyak értékét, illetve értékcsökkenését, ha a megsemmisülés vagy megrongálódás a) az I./I., vagy I/II.(1), vagy I/III.(1), vagy I/IV. bekezdésben meghatározott káreseményekkel közvetlen okozati összefüggésben áll, vagy b) e káresemények elkerülhetetlen közvetlen következménye, vagy c) tûz esetén az oltás, bontás vagy kiürítés során következik be. d) Viharkár-biztosításnál a káresemény következtében a biztosított épület részei vagy más tárgyak (pl. fa, oszlop) a biztosított vagyontárgyakra rádõlnek. e) A biztosított állatok esetében a biztosítási védelem csak és kizárólag az I/I. fejezet és/vagy az I/II. fejezet (1), illetve az I/III. fejezet (1) pontokban meghatározott káresemények (biztosított veszélyek) által közvetlenül a biztosított állatokban okozott károkra terjed ki, a következményes károkra (a biztosított állatok megbetegedése, majd ezt követõ elhullása vagy kényszervágása valamely biztosított veszélynem következményeként, pl. füstmérgezés, vagy pl. a biztosítási esemény miatt hirtelen lecsökkenõ vagy megemelkedõ hõmérséklet, nedvesség-tartalom miatti megbetegedés) a biztosítási védelem nem terjed ki. 2. A kárösszeg megállapításánál a biztosító a kár bekövetkeztének idõpontjában érvényes kárkori értéket veszi alapul. Megrongálódott vagyontárgyaknál pedig az ezen ár és a maradványok értéke közötti különbséget, amely megállapításánál figyelembe kell venni a maradványértéket. Épületmaradványok értékének felszámítását az esetleges hatósági újjáépítési korlátozások nem befolyásolják. 3. Kárkori értéknek tekintendõ a) Épületeknél a helyi viszonyoknak megfelelõ újraépítési érték. b) Önjáró munkagépek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó gépek, berendezések esetén a kár idõpontjában meglévõ forgalmi (piaci) érték. c) Állatok esetében állatfajonként a biztosítási ajánlaton illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett összeg, de: lónál 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka szarvasmarhánál 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka juhnál, kecskénél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka sertésnél 28 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 15 százaléka egyéb emlõsállat-fajok egyedeinél 21 napos életkortól 3 hónapos életkorig egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 10 százaléka A fentiekben meghatározott alsó életkor-határnál fiatalabb állatok károsodása esetén egyedenként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg 5 százaléka. A biztosított köteles a kényszervágott vagy elhullott állatokat a mindenkor hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabályok rendelkezéseinek megfelelõen, az illetékes közigazgatási, állategészségügyi szervezeten keresztül a lehetõ legkedvezõbb áron értékesíteni és az elért bevételt a biztosítóval ismertetni, egyúttal az állat elhullásával vagy kényszervágásával kapcsolatos valamennyi okiratot és adatot a biztosító részére átadni. A biztosító a kártalanítási összeget a biztosított számára bármely formában megtérült összeggel csökkenti. d) Betárolt termények, tápok, növényvédõ szerek, egyéb mezõgazdasági tevékenységhez tartozó készletek esetén az újrabeszerzési költségek, de legfeljebb az eladási ár, levonva belõle a fel nem merült, de az értékesítés, eladás során felmerülõ költségeket (pl. szállítási költség). 14

15 4. A fenti értékek kiszámításánál a káresemény bekövetkeztekor érvényes árak (kialakult piaci árak megléte esetén a piaci árak), valamint az újonnan való elõállításnak a kár idõpontjában érvényes költségei a mérvadók. 5. Ha a 3.a) és d) pontokban felsorolt vagyontárgyaknál az elhasználódás mértéke nagyobb, mint 50%, akkor csak a káridõponti avult érték téríthetõ. A káridõponti avult érték térítendõ abban az esetben is, ha a vagyontárgyaknál valamely, nem a biztosított káreseménnyel összefüggõ rongálódás következtében 50%-ot meghaladó maradandó értékcsökkenés állt be. 6. A tapétázás, festés, mázolás, falburkolat és minden fajta burkolat javítással helyreállítható kára esetén a javítás költsége (de legfeljebb a totálkárnál kifizethetõ káridõponti érték), teljes (totál) kár esetén a káridõponti (avult) érték kerül térítésre. Totálkárnak minõsül a kár, ha a vagyontárgy helyreállításának költségei elérik vagy meghaladják a kár bekövetkezésének napján meglévõ új értéket. 7. Muzeális vagy mûvészeti értékû vagyontárgyaknál, amelyeknél az idõmúlás általában nem vezet értékcsökkenéshez, a biztosító a forgalmi értéket téríti. 8. A biztosító a vagyontárgyhoz fûzõdõ személyes elõszereteti értéket (kéjbecsértéket) a kártalanítási érték megállapításánál nem veszi figyelembe. 9. A biztosító az összetartozó vagyontárgyaknál (pl. garnitúrák, készletek) nem veszi figyelembe azt az esetleges értékcsökkenést, amelyet az épen maradt darabok a többi megrongálódása vagy megsemmisülése révén elszenvednek. 10. Idegen vagyontárgyak károsodása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosítási fedezet a vagyontárgyakra kiterjed. 11. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos jellemzõkkel rendelkezõ vagy hasonló, azonos használtsági fokú vagyontárgy beszerzésének árát veszi figyelembe. 12. A biztosító a szolgáltatások összegébõl levonja azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet. 13. Árvízkár esetén a biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kártalanításra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártalanítási kötelezettséget, akkor a biztosító biztosítottanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kártalanítási korlátösszeg és a biztosítási esemény kapcsán felmerült összkár aránya. A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 napon belül fogad el kártalanítási igény-bejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül bejelentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg. 14. Földrengés esetén a biztosító egy biztosítási esemény kapcsán felmerülõ kártalanítási kötelezettségét a valamennyi kártalanításra jogosult részére együttesen kifizethetõ 1,5 milliárd Ft kárösszegben korlátozza. Abban az esetben, ha az összkár meghaladja a biztosító által vállalt kártalanítási kötelezettséget, akkor a biztosító biztosítottanként olyan arányban téríti a felmerült kárt, amilyen a kártalanítási korlátösszeg és a biztosítási esemény kapcsán felmerült összkár aránya. A biztosító a biztosítási esemény befejezõdése utáni 30 napon belül fogad el kártalanítási igénybejelentést, kivéve, ha a biztosított igazolja, hogy a késedelmes bejelentés elháríthatatlan ok miatt következett be. A biztosító a 30 napon belül bejelentett jogos kártalanítási igényeket az összes bejelentett kár összegszerûségének megállapítása után, de legkésõbb a káresemény bekövetkezésétõl számított 6. hónap végén téríti meg. VII. A kiadások, többletköltségek megtérítése 1. A biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkon túlmenõen megtéríti a biztosítási események bekövetkezése során illetve azzal kapcsolatban felmerülõ és igazolható költségeket, amelyek a kár elhárítása vagy enyhítése érdekében szükségesek voltak, még ha nem is jártak eredménnyel. Nem tartoznak azonban ebbe a kategóriába azok a kiadások, amelyek a mentési kötelezettség teljesítése közben elszenvedett egészségkárosodás következtében merülnek fel. 2. A kár enyhítése, valamint a kártalanítás együttes összege nem haladhatja meg a károsodott vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeget, kivéve, ha a kárenyhítés költségei a biztosító kifejezett utasításának eredménye. Alulbiztosítottság esetén a költségek térítése is olyan arányban történik, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy kárkori új értékéhez aránylik. 3. A biztosító a jelen biztosítási feltételek alapján nem téríti meg az elmaradt hasznot. 4. A biztosító nem köteles kártalanítási elõleget folyósítani. 5. A biztosító a biztosítási összeg 2 százalékáig megtéríti a biztosítottat terhelõ, a káresemény kapcsán keletkezõ rom- és törmelékeltakarítási, bontási, le- és visszaszerelési, tûzoltásimentési költségeket. a) Rom- és törmelékeltakarítási költség alatt a szerzõdõ azon kiadásai értendõk, amelyek hacsak a maradványértékek felmérése során e költségeket beszámítás útján nem térítették már meg a kárhelyszín megtisztításával, valamint a bontási törmeléknek és a használhatatlanná vált maradványnak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakodóhelyre szállításával kapcsolatosan felmerülnek, amennyiben ezek a biztosított vagyontárgyakat érintik. b) Bontási költségek alatt a biztosított vagyontárgyak megmaradt részeinek valamely káresemény után szükségessé váló elbontásával és azoknak a legközelebbi arra alkalmas és hivatalosan engedélyezett lerakóhelyre szállításával kapcsolatos költségek értendõk. c) Le- és visszaszerelési költségek alatt azok az elkerülhetetlen költségek értendõk, amelyek valamely káresemény bekövetkezte után azáltal merültek fel, hogy a biztosítás hatálya alatt álló megrongálódott vagy épen maradt mezõgazdasági berendezések le-, majd visszaszerelése vagy más módon való elmozdítása vagy megóvása válik szükségessé. d) Tûzoltási-mentési költségek alatt azon kiadások értendõk, amelyeket a biztosított a tûz eloltása érdekében jogosan tartott indokoltnak. e) Takarítási és a vagyontárgyak megvédését szolgáló takarási 15

16 költségek alatt olyan kiadások értendõk, amelyek a biztosított vagyontárgyak megóvása, illetve a kárhely helyreállítása utáni megtisztítása érdekében merülnek fel. a biztosító ezt kéri tartalmaznia kell a biztosított, de kárt nem szenvedett vagyontárgyak jegyzékét is, azok kárkori új értékének feltüntetésével. VIII. A kártalanítás korlátozása Kiegészítés az ÁVF V. fejezetéhez 1. Ha a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege alacsonyabb, mint a kárkori új érték, akkor a biztosító a káridõponti új érték és a biztosítási összeg arányában téríti meg a kárt. 2. A biztosító a káresemény bekövetkeztekor nem veszi figyelembe az alulbiztosítottságot, amennyiben az az adott vagyoncsoportra vonatkozóan nem haladja meg a biztosítási összeg 5%-át. 3. Ha a biztosítás elsõ kockázatra szól (pl. állatok biztosítása), akkor a biztosítási összegen belül, arányos térítés alkalmazása nélkül a teljes kárt téríti a biztosító, alkalmazva a VI. fejezet 3.c) pont rendelkezéseit is. 4. a) A biztosító a biztosítási összeg és a szolgáltatás értékállandóságának megõrzése érdekében a biztosítási összeget és a biztosítási díjat évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával indexálja, a Központi Statisztikai Hivatal által havonta közzétett indexszámok alapján. b) Az értékkövetés mértékének megállapítása során a biztosító az épületek vagyoncsoport és az üvegezések esetében az Építési-szerelési árindexet (építõiparban), a gépek és berendezések esetében az Ipar belföldi értékesítési árindexét, a készletek vagyoncsoport esetében pedig a Fogyasztói árindexet alkalmazza a Statisztikai havi közlemények indexszámainak figyelembevételével. c) A módosított biztosítási összeget az elõzõ biztosítási összeg és a fentiek szerinti indexszám szorzata alapján számítja ki a biztosító. d) A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. e) A biztosítási összeg indexálására és az ennek megfelelõ díj érvényesítésére legelõször a szerzõdés létrejöttét követõ elsõ biztosítási évfordulókor kerül sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával. f) A biztosítási összeg értékkövetõ módosításáról és annak mértékérõl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 30 nappal megelõzõen írásban értesíti a biztosítottat. g) Amennyiben a biztosított ezen megállapodással ellentétben mégsem kíván élni az értékkövetés lehetõségével, ezt a biztosító felé az indexálásról kapott értesítés kézhezvételét követõen 15 napon belül írásban jeleznie kell. h) Ebben az esetben a biztosító a szerzõdést az indexálást megelõzõ idõszak utolsó állapotában állítja vissza, ugyanakkor a biztosított viseli az esetleges alulbiztosítottság következményeit. IX. Szakértõi eljárás Kiegészítés az ÁVF IX. fejezetéhez A szakértõ megállapításának tartalmaznia kell a kárkori új értéket, az elhasználódás mértékét, valamint a kárt szenvedett vagyontárgyak maradványainak értékét (VI. fejezet). A megállapításnak ha X. A biztosítási összeg változása A biztosítási összeg a folyó biztosítási évre a fizetett kártalanítási összeggel csökken, kivéve, ha a biztosított a kár összegével és a hátralévõ idõszakkal arányos díjjal a kárkifizetés napjától számítva a folytatólagos díjfizetés szabályai szerint a biztosítási díjat kiegészíti. Késõbbi biztosítási idõszakokra vonatkozóan ha a körülményekbõl másként nem következik ismét az eredeti biztosítási összeg és díj érvényes. Külön feltételek P. 01. sz. Idegen tulajdon biztosítása A biztosítási védelem kiterjed azokra a tulajdonjog fenntartása mellett a szerzõdõnek (megmunkálásra, használatra, megõrzésre stb.) átadott idegen vagyontárgyakra, amelyeket biztosításra feladtak. A bekövetkezett kárt a biztosító akkor téríti meg, ha a kár megtérítésére másik hatályos biztosítás alapján nem kerülhet sor. Nem terjed ki a biztosítás az idegen tulajdonú készpénzre, nemesfémre, drágakövekre, igazgyöngyökre és ezek felhasználásával készült tárgyakra. P. 02. sz. Elõgondoskodási biztosítás Az elõgondoskodási biztosítási összeg kár esetén azoknak a tételeknek a biztosítási összegei között kerül felosztásra, amelyeknél az alulbiztosítottság kimutatható. A felosztás az egyes tételeknél fennálló alulbiztosítottság arányában történik. A biztosítási ajánlat szerint nem biztosított vagyontárgyakra, illetve azokra a vagyoncsoportokra, amelyekre nem kértek biztosítási védelmet, nem alkalmazható az elõgondoskodási biztosítás. PA. 10. sz. Szabadban tárolt mezõgazdasági gépek, berendezések, munkagépek A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosítása különös feltételeinek I/II. 2. b) pontjától eltérõen a biztosítás nem fedezi a szabadban tárolt mezõgazdasági berendezések, gépek, munkagépek, anyagok jégverés okozta kárait. PA. 11/A. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl Ft-ot a biztosított maga visel. PA. 11/B. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl Ft-ot a biztosított maga visel. 16

17 PA. 11/C. sz. Önrészesedés tûz-, vihar- és katasztrófa-kockázatokra Ezen külön megállapodás alapján minden egyes bekövetkezõ káreseménynél a kártalanítási összegbõl Ft-ot a biztosított maga visel. PA. 12. sz. Broiler-csirkeállomány (végtermék-elõállítás) biztosítása 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási összeg osztályok (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) 0. 15% 1. 25% 2. 35% 3. 50% 4. 65% 5. 80% 6. 90% % Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. PA. 13. sz. Broiler-törzsállomány (tenyésztojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõilletve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási összeg osztályok (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) 0. 30% 1. 35% 2. 40% 3. 45% 4. 50% 5. 55% 6. 60% 7. 65% 8. 70% 9. 70% % % % % % % % % % % 62-tõl 40% Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. PA. 14. sz. Árutojást termelõ tojótyúk-állomány (élelmiszeripari célokra szolgáló tojást termelõ tojótyúk-állomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelem- 17

18 mel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási összeg osztályok (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) 0. 25% 1. 30% 2. 35% 3. 40% 4. 45% 5. 50% 6. 55% 7. 60% 8. 65% 9. 70% % % % % % % % % % % 72-tõl 40% Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. PA. 15. sz. Intenzív hízlalású pulykaállomány (pulyka elõés/vagy utónevelés) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A biztosítás szempontjából pulyka-utónevelésnek minõsül az az eljárás, amikor a 7 hetes életkort már betöltött pulykákat vágósúlyra történõ felhízlalás céljából (végtermék-elõállítás céljából) tartják. 3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 4. A biztosító a pulyka-utónevelés során keletkezett károkat a 10. hétig a nemek arányában téríti meg, a kártalanítás aránya 50-50%, kivéve, ha már a telepítéskor ivarok szerint elkülönítették az állatokat, ebben az esetben az ivar szerinti táblázat figyelembe vételével térülnek a károk. 5. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási Kártalanítási osztályok összeg* összeg* Pulyka-elõnevelés Pulyka-utónevelés Tojó Kakas 0. 7% 18% 18% 1. 8% 21% 24% 2. 10% 24% 28% 3. 11% 27% 34% 4. 13% 30% 39% 5. 15% 33% 44% 6. 16% 36% 49% 7. 18% 39% 54% 8. 42% 59% 9. 44% 64% % 69% % % % % % % * (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. PA. 16. sz. Libaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyeliba, illetve májtermelõ hibrid) hízlalás biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A jelen biztosítás szempontjából pecsenyelúd-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a naposlibákat azzal a céllal fogják hízlalásba, hogy 8 hetes életkorukban vágóhídi rendes vágás során értékesítsék azokat. A jelen biztosítás szempontjából májhibrid liba-nevelésnek minõsül az a hízlalási mód, amikor a 9 11 hetes életkorú ludakat 3 heti tömési eljárásnak vetik alá, majd vágóhídi rendes vágás során értékesítik azokat. 18

19 3. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: A károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 4. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõilletve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási Kártalanítási osztályok összeg* összeg* Pecsenyelúd- Máj-hibridek hibridek 0. 19% 19% 1. 22% 22% 2. 26% 26% 3. 30% 30% 4. 35% 35% 5. 40% 40% 6. 44% 44% 7. 48% 48% 8. 58% 9. 65% % % % * (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. Kár- Kártalanítási összeg osztályok (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) 0. 6% 1. 8% 2. 9% 3. 10% 4. 11% 5. 13% 6. 14% 7. 16% 8. 18% 9. 20% % % % % % % % % % % % % 209-tõl 30% Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. PA. 17. sz. Lúd tenyészállomány (tenyésztojásokat termelõ libaállomány) biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. PA. 18. sz. Kacsaállomány (vágóhídi célra történõ pecsenyekacsa) hízlalás biztosítása esetén 1. A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei VI. fejezet 3.c) pontjától eltérõen a biztosító az állatokban keletkezett az alapfedezetben vállalt károk megtérítésének mértékét maximálja, a kártalanítás mértékét a heti súlygyarapodás és a ráfordított költségek arányában a biztosító állapítja meg, amelyet a szerzõdõ/biztosított tudomásul vesz. 2. A károsztályokba történõ besorolás módja, a kár összegének megállapítása: a károsztály számát megkapjuk, ha a kockázatviselés kezdete és a káridõpont között eltelt napokat osztjuk 7-tel és a kapott számnak vesszük az egész részét. A kockázatviselés kezdete az adott (aktuális) állatcsoport dokumentumokkal igazolt telepítési napjának 0. órája (figyelemmel az ÁVF II. és III. fejezetére is), káridõpont az a nap, amelyikben az alapfedezetben vállalt káresemény történt. 19

20 A kártalanítási összeg: a károsztályhoz tartozó egyedenkénti kártalanítási összeg szorozva a biztosítási esemény miatt elhullott vagy kényszervágott egyedek számával. 3. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek a szellõzõ-, illetve világítóberendezés meghibásodása vagy üzemképtelensége (pl. áramszünet, bármely okból bekövetkezõ áramkimaradás) miatt, továbbá szabadon (épületen kívül) tartott állatállomány esetében jégverés miatt következnek be a biztosított állatállományban. PA. 19. sz. Önjáró mezõgazdasági munkagépek munkavégzése A Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei III. fejezetétõl eltérõen a biztosítás fedezi az önjáró mezõgazdasági munkagépeknek a saját célú mezõgazdasági munkavégzés (nem bér-munkavégzés) helyszínén és idõtartama alatt tûz, villámcsapás, robbanás által okozott kárait. Kár- Kártalanítási összeg osztályok (biztosított állatonként a biztosítási ajánlaton, illetve a biztosítási kötvényen feltüntetett egyedenkénti biztosítási összeg alábbiakban meghatározott százaléka) 0. 8% 1. 20% 2. 24% 3. 27% 4. 31% 5. 35% 6. 38% 7. 42% 8. 48% 9. 54% % % % % % % Egyéb rendelkezésekben a Mezõgazdasági gazdálkodók alapbiztosításának különös feltételei az irányadóak. A biztosítási szerzõdésre vonatkozó külön feltételek számát a biztosítási kötvény tartalmazza. 20