Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN. Agriculture and Rural Development in Europe

Átírás

1 Prepared by/készítette: Agrárhaszon Kommunikációs Kft. Address/Postacím: Pomáz, Pf.: Phone/Telefon (Belgium): Phone/Telefon: (Magyarország) Figyelem! A hírlevelet másolni, terjeszteni, abból idézni vagy adatokat átvenni csak az Agrárhaszon Kommunikációs Kft. hozzájárulásával lehet! Agrárgazdaság és Vidékfejlesztés EURÓPÁBAN Agriculture and Rural Development in Europe Newsletter from Brussels/Brüsszeli Hírlevél August 2009./2009. augusztus 20. szám Contents/Tartalom: Minimálbér: Magyarország az egyik sereghajtó (Brüsszel, ) oldal Kezdődik az uniós borpiaci reform második része (Budapest, ) oldal Eladják teheneiket a szlovák gazdák (Brüsszel, ) oldal Viszlát falusi turizmus? (Budapest, ) oldal Állatjóléti támogatás a tejtermelőknek (Budapest, ) oldal Adókedvezmény-stop: visszaeshet a falusi turizmus (Budapest, ) oldal Csökken a német bioélelmiszer-piac (Brüsszel, ) oldal

2 Új borkategória-megjelölések a címkéken (Budapest, ) oldal K and H: a kkv-k harmada számít uniós forrásra (Budapest, ) oldal Norman Borlaug az organikus gazdálkodásról (Budapest, ) oldal Az EU-nak újra kell gondolnia a GM import szabályait (Brüsszel, ) oldal Nincs GVH eljárás élelmiszerkódex ügyben (Budapest, ) oldal Az EU 93,11 euróért adta a magyar kukoricát (Brüsszel, ) oldal Versenyhátrány, ha nem térünk át az SPS-re (Budapest, ) oldal Gyenge búzaár, lanyha kereslet (Budapest, ) oldal A szesz 15 százaléka legális csak Bulgáriában (Brüsszel, ) oldal Gabonaszövetség: pangó búzapiac, alacsony árak (Budapest, ) oldal Agrárfinanszírozás: 50 milliárd forint szabad forrás (Budapest, ) oldal A Nestlé profitja 2,7 százalékkal csökkent (Brüsszel, ) oldal Fekete-tenger melléki gabonakartell? (Brüsszel, ) oldal Negyvenöt magyar kiállító az idei Anugán (Budapest, ) oldal A vártnál több búza az Európai Unióban (Brüsszel, ) oldal Jelentősen csökkentek a gabonaárak (Budapest, ) oldal Idén 56,5-59,0 millió tonna orosz búza lehet (Brüsszel, ) oldal Sikeresen működik és fejlődik a LEADER program (Budapest, ) oldal Élénkült az együttműködés a fiatal régiós gazdák között (Budapest, ) oldal Új technológiákkal versenyképes lehet a haltenyésztés (Budapest, ) oldal Megépülhet az észak-erdélyi autópálya első szakasza (Budapest, ) oldal Az áfa-csalás ellen nyomul Brüsszel (Brüsszel, ) oldal Határblokádot emelnének a horvát gazdák (Brüsszel, ) oldal A vártnál több lehet Ukrajna gabonatermése az idén (Brüsszel, ) oldal Járműfedélzeti segélyhívó rendszert sürget Brüsszel (Brüsszel, ) oldal 2

3 Estek a gabonaárak a világpiacon (Brüsszel-Budapest, ) oldal Szeptembertől agrár-környezetgazdálkodási kötelezettségek (Budapest, ).24. oldal Megkezdődött az ipari almafelvásárlás Szabolcsban (Budapest, ) oldal Biotrágyagyárat avattak Beszterecen (Budapest, ) oldal Rekord repcemagtermés az EU-ban (Brüsszel, ) oldal Az EFSA újraértékelése a MON810 génmódosított kukoricáról (Brüsszel, )..26. oldal Jövőre Debrecenben lenne az OMÉK? (Budapest, ) oldal Beruházások célegyenesben (Budapest, ) oldal Nemzetközi együttműködés spanyol kezdeményezésre már magyar tagokkal (Brüsszel, ) oldal Egyszeri tízmillió minden fiatalnak (Budapest, ) oldal A mezőgazdasági termelés 8-10 százalékkal eshet az idén (Budapest, )..31. oldal A vártnál több lesz a búza és a kukorica jövőre (Budapest, ) oldal Bioerőművet avattak Szakolyban (Budapest, ) oldal Thaiföldi szinten a kelet-európai fizetések (Brüsszel, ) oldal Épülhet az észak-erdélyi autópálya egy szakasza (Budapest, ) oldal Brüsszel jóváhagyta az uniós források átcsoportosítását (Brüsszel, ) oldal Startolnak az erdészeti programok (Budapest, ) oldal "Átszabná" az Európai Bizottságot a Bruegel (Brüsszel, ) oldal Az organikus élelmiszerek "megadóztatják" a hiszékenységet (Budapest, )..38. oldal A BASF 2 milliárd dollárt lát a Monsanto termékekben (Budapest, ) oldal A vadászati piac is megérezte a válságot (Budapest, ) oldal Merre jár a mezőőr Hódmezővásárhelyen? (Budapest, ) oldal A Monsanto kiadta az EFSA pozitív véleményét a GM kukoricájáról (Budapest, ) oldal 3

4 Newsletter/Hírlevél Minimálbér: Magyarország az egyik sereghajtó Tizenháromszoros különbség mutatkozik az Európai Unió (EU) tagországai között a minimálbér összegét illetően; a legmagasabb kötelező minimálbért Luxemburgban fizetik, Magyarország a sereghajtók közé tartozik - derül ki az EU statisztikai hivatalának adataiból. Az Eurostat a 27 tagországból álló EU azon húsz tagállamát vizsgálta, amelyben törvény rögzíti a legkisebb kifizethető havibért. Az idén januári állapotot tükröző felmérés szerint a legmagasabb összegű minimálbért Luxemburgban fizetik, havi 1642 eurót, a legkisebbet pedig Bulgáriában, 123 eurót. Magyarország a tizenhatodik helyen áll a 270 eurós havi minimálbérével. Három csoport Az Eurostat három csoportra osztotta a minimálbért alkalmazó uniós tagországokat: a 400 eurónál kisebb, a euró közötti, illetve a 800 eurónál magasabb minimálbért előíró országokra. Magyarország az első, kilenc volt szocialista államból álló csoportba tartozik, amelyben az ötödik helyen áll. Magyarországnál magasabb minimálbért fizetnek e csoportban Észtországban (278 euró), Lengyelországban (281 euró), Szlovákiában (296 euró) és Csehországban (306 euró). A második, euró közötti minimálbért alkalmazó csoport öt, a legmagasabb, 800 euró fölötti minimális bért előíró országok csoportjába pedig hat állam tartozik: Luxemburg mellett Írország (1462 euró), Belgium (1387 euró), Hollandia (1382 euró), Franciaország (1321 euró) és az Egyesült Királyság (1010 euró). A vásárlóerő Az Eurostat az úgynevezett "vásárlóerő norma" (PPS) szempontjából is vizsgálta a minimálbér alakulását. A PPS egy elméleti egység, amely kiszűri az árszínvonalkülönbségeket, vagyis egy PPS minden országban ugyanannyi árut és szolgáltatást ér. E szempontból jelentősen csökkent a legmagasabb és a legkisebb minimálbér közötti különbség, amely immár csupán hatszoros. A legmagasabb minimálbért így is Luxemburg fizeti (1413 PPS), a legkisebbet pedig Bulgária (240 PPS); Magyarországon 408 PPS értékű a minimálbér. Ezzel Magyarország továbbra is a legkisebb PPS-nél alacsonyabb értékű - minimálbért előíró országok kilences csoportjába tartozik, de a csoporton belül Észtországgal helyet cserélve egy helyezést előre lépett, s Szlovákia (409 PPS), Csehország (443 PPS), valamint Lengyelország előzi meg (468 PPS). A másik két PPS közötti, illetve 1000 PPS-nél nagyobb értékű minimálbért alkalmazó - csoportba ugyanazok az országok tartoznak, mint az első szempont szerinti felmérésben, legfeljebb sorrendjük alakult át valamelyest. Brüsszel,

5 Kezdődik az uniós borpiaci reform második része A európai uniós borpiaci reform második szakasza augusztus elején indul Magyarországon - közölte Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára. A szakember emlékeztetett: az erről szóló uniós joganyag már két hete hozzáférhető. Ennek értemében a magyar bortörvényhez kapcsolódó szinte valamennyi végrehajtási rendeletet újra kell fogalmazni. Elvileg ezeket a jogszabályokat már a hónap elejétől alkalmazni kellene, de több még nem készült el, tárcaközi egyeztetésen, vagy még az azt megelőző jogi szakaszban vannak. November végén viszont már a megváltozott szabályok szerint kell Brüsszelbe elküldeni az ágazatról szóló jelentést. Az új szabályozás értelmében az eredet-megjelölést és a földrajzi jelzés megkülönböztetését is be kell vezetni Magyarországon. Így az eddig alkalmazott összes borkategória megváltozik, és a származási bizonyítvány is megújul. Jelentős változás, hogy az ágazatban működő vállalkozásoknak a továbbiakban egész tevékenységüket egy telephelyen kell nyilvántartaniuk, akkor is, ha területileg széttagoltan működnek. Ezt pedig egy úgynevezett gazdasági aktában kell rögzíteniük. Eddig Magyarországon a településenkénti rendszer működött. Az átállás az új szisztémára jelentős informatikai fejlesztéseket tesz szükségessé. A termékek megnevezésének változása miatt új termékleírásokat is kell készíteni. A szakma már "kitalálta" ugyan az új származási bizonyítványt, de azt még nem lehet pontosan tudni, hogy ezeket hová kell majd benyújtani. Most ugyan még több tekintetben is "lépéshátrányban vagyunk", amit november 30-ig mindenképp be kell hozni. Az uniós borpiaci reform első szakaszának leglényegesebb változása az volt, hogy augusztus elseje óta az úgynevezett nemzeti borítékban az ország rendelkezésére álló támogatást Magyarország saját hatáskörben oszthatja fel. Budapest, Eladják teheneiket a szlovák gazdák A tej rendkívüli alacsony felvásárlási ára miatt egyre több szlovákiai tehéntartó dönt úgy, hogy rövid úton megszabadul szarvasmarháitól. A tehenek többsége az oroszországi farmokon köt ki. A gazdák veszteségei óriásiak, s egyre növekednek, hiszen a tej felvásárlási ára nem egészen egy év alatt 50 százalékkal csökkent Szlovákiában - mutatott rá a Hospodárské Noviny című gazdasági napilap. Nem véletlen, hogy az európai uniós országok gazdáinak májusi prágai tüntetésére az alacsony tejfelvásárlási árak ellen több mint 600 szlovákiai gazda ment el. "Az eddigi - többnyire uniós brüsszeli - intézkedések elégtelenek. A legjobb megoldás Szlovákiában az lenne, ha központilag bevezetnék a tej minimális felvásárlási árát, amely még fedezné a termelési költségeket" - jelentette ki Stanislav Nemec, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kamara egyik vezetője. A pozsonyi sajtó tudósításai szerint a tehenek kiárusítása tömeges mérteket öltött. A Nyitrai Mezőgazdasági Szövetkezet például a hét végén jelentette be, hogy mintegy 400 tehenét egy szibériai vállalkozásnak adta el. A tehenekre több mint hatnapos és ötezer kilométeres út vár. "Nem lehet kizárni, hogy nemsokára ritka állat lesz a tehén Szlovákiában, s csak az állatkertekben vagy a skanzenekben lesz látható" - mondta némi túlzással a közszolgálati televíziónak Ján Paciga, a liptói Liptovsky Ondrej szövetkezet vezetője. Néhány éve Szlovákiában még több mint félmillió tehén volt, ma ennek alig egyharmada. Szakértői becslések nem zárják ki, hogy egy éven belül a tehenek száma akár 100 ezer alá is csökkenhet. Brüsszel,

6 Viszlát falusi turizmus? A Lehet Más a Politika (LMP) határozottan ellenzi a kormány tervezett rendelkezését, amely megszüntetné a falusi vendéglátók adókedvezményét. Ebben a kedvezményben azok részesülnek, akik nem életvitelszerűen a vendéglátásból élnek, tevékenységük csupán jövedelem kiegészítés. Sok térségben viszont az úgynevezett szelíd turizmus jelenti a legfőbb külső bevételi forrást: van ahol a talpon maradás, máshol a fejlődés egyetlen kézzel fogható eszköze. Ha a kormány tovább növeli adóterheiket, ez a feketegazdaság felé terelheti a vendégváró vidéki családokat, vagy épp teljesen ellehetetleníti a falusi turizmust - véli az LMP. A szervezet nem látja, hogy kormány számolt-e az intézkedés társadalmi és gazdasági hatásaival, és az sem világos, mekkora bevételben reménykedik. A kormány továbbá arról sem nem adott semmilyen szakmai indoklást, miért nem éri el célját az adókedvezmény és miért kellene egyáltalán megszüntetni, valamint milyen más eszközzel kívánja cserébe támogatni a falusi turizmust. Ha esetleg már nem tekinti fontosnak a célt, azt is illene megindokolni - érvel az LMP. Az LMP gazdaságpolitikájának egyik alapvető elve az egyszerűbb adórendszer és az adókedvezmények nagy részének megszüntetése. Ugyanakkor léteznek olyan kedvezmények, amelyek társadalmi célt is szolgálnak; ezeket indokolt esetben fenn kell tartani. Ebben az esetben a kedvezményezett csoport munkája túlmutat a profiton. A vidéki vendégvárók kiegészítő megélhetési formája építi-szépíti a falvakat, ezek az emberek ismertetik meg a vidéki életformát, hagyományos kultúrát vendégeikkel. Nem csupán kereskedelmi, hanem közösségi kapcsolatokat építenek város és vidék közt, ami növeli a társadalmi kohéziót. Az LMP szerint jó lenne, ha a kormány az ötletszerű szabályozási politika, valamint a gazdasági környezetet hatáselemzések és szakmai indokok nélküli állandó változtatása helyett felelősen, saját társadalompolitikai céljait szem előtt tartva, társadalmi egyeztetéssel hozna gazdasági döntéseket. Budapest, Állatjóléti támogatás a tejtermelőknek Összesen milliárd forintot használhatnak fel a hazai tejtermelők abból a keretből, amelyet az EU-ban a nehéz helyzetbe került gazdálkodók számára különítettek el. Miután az uniós tejtermelők az évtizedes mélypontra jutott nyerstej felvásárlási árak miatt nagyon nehéz helyzetbe kerültek, az Európai Tanács a feszültségek mérséklése céljából gazdaságélénkítésre forrásokat különített el az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból. Ebből az alapból Magyarország az előzetes számítások szerint milliárd forintot használhat fel a tejtermelő ágazatban. Erről Varga Gábor, a Somogy megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főigazgatója beszélt. A tehenesgazdák jövő évtől ehhez, az úgynevezett állatjóléti forráshoz juthatnak hozzá öt éves program keretében, ehhez azonban biztosítaniuk kell a természetes tartási körülményeket, a nagyobb férőhelyeket, a betegséget megelőző programokat, illetve egyéb kötelezettségeket is vállalniuk kell majd. Budapest,

7 Adókedvezmény-stop: visszaeshet a falusi turizmus Jelentősen visszaeshet a falusi turizmus, ha a kormány tervei szerint megszüntetik jövőre a falusi vendéglátók adókedvezményeit - mondta Pintérné Kanyó Judit, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSZ) alelnöke. A szakember hozzátette: a javaslat szerint január 1-től megszűnne a jelenleg érvényben lévő évi 800 ezer forintos adókedvezmény a vendéglátási tevékenységre. Ezen túlmenően nem járna az úgynevezett vendégasztal utáni 400 ezer forintos adó kedvezmény sem. A FATOSZ alelnöke szerint mindez súlyosan érinti azokat a vidéken élő gazdálkodókat, akik a falusi turizmust általában kiegészítő tevékenységként végzik a mezőgazdasági termelés mellett. A szövetség adatai szerint mintegy falusi vendéglátással foglalkozó vendégház működik Magyarországon. A falusi turizmus a magyar turisztikai piacból az alelnök becslése szerint mintegy 5 százalékkal részesedik. A magyar turisztikai ágazat árbevétele évente mintegy milliárd forint. Pintérné Kanyó Judit ellentmondásosnak tartja azt is, hogy miközben a kormány a gazdasági válság miatt meg akarja vonni az adókedvezményt a vidéki vendéglátóktól, addig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében ugyanezt a tevékenységet erőteljesen ösztönzi. Budapest, Csökken a német bioélelmiszer-piac Története során idén először válságába jutott a bioélelmiszer-termelő ágazat Németországban: nyolc évig tartó dinamikus bővülést követően 2009 első hét hónapjában 4 százalékkal zsugorodott a piac. Tavaly még minden korábbinál nagyobb, összesen hatmilliárd euró árbevételt értek el az élelmiszer-termelői szektor 5 százalékát képviselő biotermelők. A fejlődés üteme azonban már 2008-ban lassult, az éves szintű 10 százalékos bővülés elmaradt a korábbi években megszokottól. Főként sajtokból és pékáruból maradt több a bioboltok polcain, és a zöldség is kevésbé fogyott jól tavaly, a visszaesést azonban ellensúlyozta a húsok, kolbászféleségek és a tojás forgalmának növekedése. A gazdasági válság elmélyülésével párhuzamosan aztán idén január és július között valamennyi termékcsoportban visszaesés ment végbe a GfK piackutató cég felmérése szerint. A vizsgálat során 30 ezer német háztartás fogyasztási szokásait vizsgálták. Alig van olyan ágazat Németországban, amely a biotermeléshez hasonló felfutást produkált az ezredforduló óta, most azonban "mintha a fogyasztók kissé belefáradtak volna az ökológiailag tudatos vásárlásba" - mondta Helmut Hübsch (képünkön) kutatásvezető. Az előállítás módjától függetlenül 2,4 százalékkal kevesebb élelmiszer kelt el a német üzletekben az év első felében 2008 azonos időszakához képest, a bioélelmiszerek 4 százalékos forgalomcsökkenése tehát igen komoly visszaesés - mondta a GfK munkatársa a Süddeutsche Zeitung című lapnak. A jelenség pontos okai még nem teljesen világosak. Annyi biztos, hogy a biotermékek minőségéről megjelenő beszámolók szerepe fontos. A vezető független fogyasztóvédelmi szervezet, a Stiftung Warentest például kimutatta, hogy a bioélelmiszerek drágábbak, de nem feltétlenül magasabb minőségűek a "hagyományos", ipari módszerekkel előállított élelmiszereknél. A vizsgálat szerint a biotermékek 30 százaléka csupán kielégítő vagy kifogásolható minőségű. A gazdasági válság hatása sem elhanyagolható; sok család a jelenlegi körülmények között inkább az olcsóbb termékeket választja, és összességében is kevesebbet költenek a német fogyasztók élelmiszerre, mint a válság előtt - mondta a szakember. Brüsszel,

8 Új borkategória-megjelölések a címkéken Új borkategória- megjelöléseket kell alkalmazni a magyar borokon augusztustól, a palackban lévő bor minőségéről a földrajzi jelzés helyett ezentúl az ad eligazítást, hogy egy-egy címkén milyen tradicionális megnevezések szerepelnek. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta: az új kategóriákat, amelyek a fogyasztók jobb, egyszerűbb és átláthatóbb tájékoztatását szolgálják, az európai uniós borpiaci reform második szakaszának hatályba lépésével vezették be Magyarországon. A szakember emlékeztetett arra, hogy eddig Magyarországon négy borkategória létezett. Az úgynevezett védett eredetű bor meghatározott, történelmi tradíciójú termőhelyről származott, és előírt minőségi paraméterekkel rendelkezett. Szintén a fogyasztók által elismert csúcskategória volt a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor. Tájbornak nevezték azt a kategóriát, amely egy-egy tájegységre vagy termőhelyre volt jellemző, ám jelentős mennyiségben állították elő. Asztali bornak pedig az a bor számított, amely nem volt köthető termőhelyhez, ám forgalmazása szintén nagy mennyiségben történt. A továbbiakban bevezetik az oltalom alatt álló eredet-megjelöléses borkategóriát, amelybe tartozhat a védett eredetű bor, továbbá a meghatározott termőhelyről származó bor is. Ennek minősége és jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és ahhoz kötött természeti tényezőkhöz köthetőek. Ez a minőség kizárólag az adott földrajzi területen, az ott termett szőlőből készülhet. Az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borkategóriába a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor, valamint a tájbor kerülhet. Ebbe a kategóriába olyan különleges hírnévvel vagy egyéb jellemzőkkel rendelkező borok tartoznak, amelyek e földrajzi eredethez kapcsolhatók, és legalább 85 százalékban a földrajzi területen termett szőlőből készültek. A készítését az adott földrajzi területen végzik. A földrajzi jelölés nélküli borkategóriába az asztali bor, a tájbor, valamint az úgynevezett minőségi bor szintén bekerülhet. Ebbe a kategóriába tehát lényegében minden bor besorolható. Budapest, K and H: a kkv-k harmada számít uniós forrásra Bár minimálisan csökkent a második negyedévben a K and H kkv bizalmi index pályázati hajlandóságot mutató részindexe, ennek ellenére az európai uniós támogatások elnyerését a vállalkozások közel fele reálisnak tartja, és a következő egy évben 28 százalékuk számol ezzel a finanszírozási lehetőséggel - derül ki a bank kutatásának legutóbbi eredményeiből. A támogatások elnyerésével kapcsolatban továbbra is a mezőgazdasági vállalkozások a legoptimistábbak, míg a szolgáltató szektor számít legkevésbé ilyen finanszírozási forrásra. A mikro-, kis- és középvállalkozások következő egy éves várakozásait mutató K and H kkv bizalmi indexnek az európai uniós támogatásokra vonatkozó részindexe 31 pontos értékével még elmarad a válság előtti 46 pontos értékétől, úgy tűnik azonban, hogy az uniós pályázati források továbbra is jelentős szerepet töltenek be a hazai vállalkozások életében. Közvetlenül a banki hitelek után a második helyen szerepel a cégek finanszírozási lehetőségei között. A pályázási hajlandóságot mutató részindex csökkenése a már meglévő tapasztalatok alapján a realitásokhoz való közeledést jelenti - elemezte Bognár Mihály (képünkön), a K and H pályázati tanácsadás igazgatóság vezetője a közleményben. A kutatás eredményei alapján a vállalkozások profilja jelentősen befolyásolja a pályázati forrásokhoz jutás esélyeit. A mezőgazdasági cégek jóval az átlagot meghaladó mértékben - 69 százalékos arányban - látnak esélyt arra, hogy uniós támogatáshoz jussanak. Ez az ipari vállalkozások esetében 54 százalék, a kereskedelmi cégeknél 46 százalék, a szolgáltató cégeknek pedig 43 százaléka 8

9 tartja valószínűnek, hogy nyertes pályázatot tud benyújtani. A kkv-k közül elsősorban a középvállalatok számolnak pályázati források elnyerésével (60 százalékuk) - a mutató a kisvállalkozásoknál 53 százalék, a mikrocégeknél pedig 42 százalék. Bognár Károly az eltérő arányokat azzal indokolta, hogy a nagyobb cégek sokkal jobban informáltak pályázati ügyekben, és stabilabb pénzügyi háttér jellemzi őket, ami az önerő megteremtését és a támogatás előfinanszírozását megkönnyíti. Ezeknél a társaságoknál k jellemzőbb a hosszú távú, stratégiai gondolkodás is - fűzte hozzá. Budapest, Norman Borlaug az organikus gazdálkodásról A Nobel-díjas amerikai agronómus, Norman Borlaug nyilatkozik az organikus gazdálkodásról, annak környezetre és az emberi egészségre és jólétre tett hatásáról. Borlaug szerint ez nem képezheti vita tárgyát, mivel még abban az esetben is, ha mindent a legprecízebben visszaforgatunk, sem vagyunk képesek 4 billió embernél több ellátására a Földön. Ha a világon csak organikus gazdálkodással termelnénk, akkor a termőterületek méreteit extrém módon kellene növelni, így többek között sok millió hektárnyi erdőt is ki kellene irtanunk. Jelenleg közel 80 millió tonna nitrogént hasznosítunk tápanyagként évente a világon. Ha ezt a mennyiséget organikus úton állítanánk elő, akkor közel 5-6 billió szarvasmarhára lenne szükségünk, hogy megfelelő mennyiségű trágyát produkáljanak. Mekkora érintetlen természeti területet kellene feláldoznunk csak azért, hogy ezeknek a szarvasmarháknak takarmányt termeljünk? Nagyon sok a butaság ezen a területen! Ha az emberek azt akarják elhitetni magukkal, hogy az organikus termékeknek nagyobb a tápértékük, hát lelkük rajta! Ezt egyetlen kutatás sem támasztja alá! Ami a palántát illeti, az nem tesz különbséget abban, hogy az a bizonyos nitrát ion organikus vagy kémiailag előállított anyagból származik. Ha a vásárlók abban hisznek, hogy az egészségüknek jobb, ha organikus termékeket fogyasztanak, hát tegyék Isten áldásával. Vásárolják azt és fizessenek többet. De azt ne mondjuk, hogy a Föld jelenlegi lakosságát el tudjuk látni műtrágya nélkül. A fél információ pedig rombol. Ami ezeket a "helyben megtermeljük" mozgalmakat illeti, felhívnám a figyelmet, hogy ez növekvő energia igényel jár! És egészen biztosan károsítja a környezetet, mivel egyre növeli a művelésbe bevont területeket. Budapest, Az EU-nak újra kell gondolnia a GM import szabályait Az EU álláspontja - ha folytatja elutasító magatartását a génmódosított növényi származékot tartalmazó tápokkal szemben - növeli az állattartók táplálék hiányát. Erre az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) figyelmeztetett egy jelentésben. Az uniós jelentés szerint külkereskedők megtehetik, hogy csak az úgynevezett "előnyben részesített felvásárlókkal" kötnek üzletet, elkerülve a visszautasított hajórakományok okozta extra költségeket. Egy ilyen lépés az uniós állattartókat kiszolgáltatná az olcsó takarmánnyal kereskedőknek - tették hozzá. Az EU nem engedélyezett GM tartalmú import árukra vonatkozó "zéró tolerancia" politikája már régóta kritikának van kitéve, mivel az alapanyag kereskedelemben és a nemzetközi gabonakereskedelemben megvalósíthatatlannak bizonyul. A feszültséget egyre fokozza a Bizottság lassúsága a tavaly megígért "technikai megoldás" kidolgozására, amely a mintavételre és a tesztelésre vonatkozik, illetve a meglévő törvények 9

10 megváltoztatásának elutasítása, az EU-n kívül már elfogadott GM növények kapcsán. A nem engedélyezett GM növények esetleges jelenlétének véletlenszerűsége növekedni fog a JRC jelentése szerint. Ezt számos tény támasztja alá. Így például a GM növények egyre növekvő arányú részvétele a világkereskedelemben, illetve a folyamatos "aszikron engedélyezés" gyakorlata az EU és a világ vezető export nagyhatalmai - mint például Amerika - között. Továbbá a GM növények egyre növekvő arányú piacra kerülése Ázsiában, ahol nem fordítanak figyelmet az idegen országok import hozzájárulásaira. Valamint az egyes GM növények egyedi jellegzetességei vegyítésének egyre inkább bevett gyakorlata növeli az "elfogadandó" GM növények számát. Jelenleg közel 30 GM növényt termelnek világszerte, ezek száma 2015-re 120 fölé fog emelkedni a kutatók előrejelzései szerint. A számok várhatóan így fognak alakulni: szójabab 1-ről 17-re; kukorica 9-ről 24-re; olajos törköly 4-ről 8-ra; és a pamut 12-ről 27-re. Jelenleg GM rizs és burgonya fajták nincsenek a kereskedelemben, az előrejelzések szerint ezek száma 2015-re 8 és 15 fajta körül lesz. Ezen kívül 7 további GM növényfajta van a piacon, ezek száma 23-ra fog emelkedni. Az EU-ban a szója az egyik leginkább érintett növény, köszönhetően az import szabadságnak - emeli ki a jelentés. Öt új szója fajta van a kereskedelmi és szabályozó hálózatokban, amely a következő 2-3 évben az asszinkron engedélyezési gyakorlat okán problémákkal fog szembesülni. A jelentés kitér arra is, hogy a GM szója Kínában is szabályozás alatt van. Négy új kukorica fajta rövid távon hasonló helyzetben van, hét továbbit pedig hosszú távon érintenek ezek a gondok. A jelentés rámutat arra, hogy egyetlen GM rizs fajta sincs engedélyezve az EU-ban, négy pedig még engedélyezési eljárás alá sincs vonva. Brüsszel, Nincs GVH eljárás élelmiszerkódex ügyben Megszüntette az Élelmiszer Termékpálya Kódexet aláíró szervezetek ellen indított eljárását a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), miután a kódex nem lépett hatályba, és a jövőben sem vezetik be, mert alkalmazásától a kiskereskedelmi érdekképviseletek végérvényesen elálltak - közölte a hivatal. Az Országos Kereskedelmi Szövetség a földművelésügyi tárcát tartja felelősnek a vizsgálat megindításáért és a kódex kiüresedéséért. A GVH még május 21- én indított eljárást a 10 aláíró szervezet ellen, mert a kódex 94 pontjából 10-et kifogásolt, közöttük többet alkalmasnak tartott a versenytörvény előírásainak megsértésére, a piaci verseny korlátozására. A helyzet teljesen más A helyzet azonban a vizsgálat alatt alapvetően megváltozott. Az aláírók kinyilvánították, hogy a kódex csak akkor él, ha megvalósításában valamennyi érintett részt vesz, ám nem sokkal ez után a kiskereskedőket képviselő szervezetek az élelmiszer termékpálya törvényre hivatkozva végérvényesen elálltak a kódex alkalmazásától. Az Országos Kereskedelmi Szövetség, a kódex egyik aláírója június 30-án jelentette be, hogy felmondja a kódexet. Reagálásában a szervezet kifejti: úgy vélte, hogy az Országgyűléshez júniusban benyújtott, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat, az élelmiszer-termékpálya törvény és a kódex terheit együttesen nem tudták volna vállalni a válság idején. 10

11 Éppen egy éve... Emlékeztetnek rá, hogy a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) egy évvel ezelőtt, augusztus 5-én azzal a szándékkal ült tárgyalóasztalhoz a kereskedőkkel, hogy egy szakmai megállapodás keretében segítse a hazai beszállítókat. Az FVM a hosszas tárgyalássorozat alatt mindvégig a megállapodás mellett állt ki, azzal, hogy aláírás esetén nem nyúl a törvénykezés eszközéhez, végül azonban benyújtotta az élelmiszer termékpálya törvényt. A versenyjogi eljárás megindításának oka az volt az OKSZ szerint, hogy az FVM nem egyeztette a kódexet a GVH-val, annak aláírása előtt. Sajnálatosnak nevezi az OKSZ, hogy az élelmiszeripar képviselői ürügyet kerestek arra, hogy még a GVH eljárás lezárása előtt megindulhasson a törvénykezés, indokolatlanul vádolva a kereskedőket a kódex szellemével ellentétes magatartással. Téved a GVH? Az FVM-ben megfogalmazott és az Országgyűlésben június 29-én megszavazott törvényt végül a köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek, annak szakmai és jogi hibái miatt. Az OKSZ is arra kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a törvényt. Az OKSZ szándéka továbbra is a hazai kistermelők segítése, ezért javaslatokat dolgoz ki, amelyekhez felhasználják a kódex-tárgyalások tapasztalatait, amelyek így nem vesznek kárba - fogalmaznak. Vámos György, a szervezet főtitkára azt is elmondta: nem felel meg a valóságnak a GVH-nak az az állítása, hogy az aláírók nem rendelkeztek tagjaik felhatalmazásával. Az OKSZ tagjai megadták a felhatalmazást a kódex aláírására, de természetesen ez nem jelenti, hogy egyben kötelezettséget vállaltak a kódex szabályainak betartására - mondta. Budapest, Az EU 93,11 euróért adta a magyar kukoricát Az EU 2630 tonna magyar kukoricát adott el árverésen az intervenciós készletből, tonnánként 93,11 euróért. A hivatalos közlemény szerint 4756 tonnára volt kereslet, 36,69 és 93,11 euró közötti árajánlatokkal. Az Európai Unió június végén nyitotta meg az árveréseket 16 ezer tonna, 2004-ben és 2005-ben betakarított, magyarországi intervenciós raktárakban tárolt kukorica újraértékesítésére az unió belső piacán. Brüsszel, Versenyhátrány, ha nem térünk át az SPS-re Versenyhátrányt okoz a magyar mezőgazdaságnak, ha nem rendelkezik egységes támogatási struktúrával - mondta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke. Margittai Miklós sajnálatosnak nevezte, hogy szembeállítják a tulajdonosokat és a termelőket. Az MVH elnöke szerint az egységes mezőgazdasági támogatásra, az SPS-re áttérésnek a legnagyobb jelentősége az állattenyésztés szempontjából van, hiszen a rendszer nem a földtulajdonosoknak, hanem a termelőknek juttatja a támogatást. Hangsúlyozta: reméli, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) kedvező döntést hoz, és Magyarország 2010-ben be tudja vezetni 11

12 az SPS-t. Az Európai Unió 17 országában működő támogatási rendszer miatt Sólyom László köztársasági elnök fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a támogatási jog önállósítása csökkenti a termőföldek forgalomképességét és forgalmi értékét. A Fidesz a hónap elején jelentette be, hogy kormányra kerülése esetén eltörli az SPS-t, mert az torz birtokszerkezetet okoz, és kettős földbérleti rendszert alakítana ki. Margittai Miklós hangsúlyozta: ha Magyarország 2010-ben nem tér át a területalapú támogatásról (SAPS) az SPS-re, már a 2013-ig tartó költségvetési ciklusban is hátrányba kerülnek a magyar termelők, hiszen például az osztrák állattartók már magasabb összegű támogatásban részesülnek. Udovecz Gábor, az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet igazgatója a magyar állattenyésztés jövőjéről szólva megjegyezte, hogy sok múlik azon, milyen lesz az Európai Unió közös agrárpolitikája 2013 után. Erről azonban ma még senki nem tud biztosat mondani - tette hozzá. A szakember felhívta a figyelmet: bár a magyar agrárexport nő, azon belül a feldolgozott termékek aránya csökken. Ugyanakkor az importon belül egyre több a feldolgozott termék - jegyezte meg. Udovecz Gábor szerint sikertörténet lenne, ha a magyar állattenyésztés meg tudná őrizni jelenlegi helyzetét, és nem csökkenne tovább az állatállomány, valamint a tejtermelés. Példaként említette hogy Magyarország 1,7 milliárd liter tejet állít elő, így a számára biztosított közel kétmilliárd literes európai uniós kvótát sem tudja kihasználni, miközben importtej érkezik az országba. Budapest, Gyenge búzaár, lanyha kereslet Az Agrárkamara adatai szerint tonnánként harmincezer forint körül alakul az étkezési búza ára a szabadpiacon, egyelőre lanyha a kereslet a gabona iránt, a kivárás jellemző a piacon - közölte a Magyar Agrárkamara (MA). A búzaárak jelenleg gyengék, az étkezési búza ára 30 ezer forint/tonna körül van a szabadpiacon. Az őszi árpa ára a legalacsonyabb, az általában 25 ezer forint/tonna alatti. A kereslet még lanyha, kivárás a jellemző. A szomszédos országokból is még minimális a kereslet a kalászosokra, kevés az üzletkötés - olvasható a kamara közleményében. A betakarított őszi árpa minősége közepes. Az eddig betakarított búza minősége pedig területenként változó. A minőség azonban általában közepesnek mondható. A malmi minőségű búzák aránya 65 százalék körül várható, a többi takarmány minőségű, elsősorban az alacsony esésszám miatt - a kamara értékelése szerint. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adatai szerint az idén 5,95 millió tonna kalászos gabonát takarítottak be, mintegy százalékkal kevesebbet a tavalyinál, de többet a várt 5,5 milliónál. Őszi búzából 1,138 millió hektárról 4,35 millió tonnát takarítottak be, 3,82 tonnás hektáronkénti termésátlag mellett, őszi árpából a 196 ezer hektárról 705 ezer tonnát 3,6 tonnás termésátlaggal. Rozsból 41 ezer hektáron 76 ezer tonna, tritikáléból 128 ezer hektáron 379 ezer tonna termett. Tavaszi árpából 126 ezer hektár, 321 ezer tonna a hozam. Zabból 55 ezer hektárról összesen 119 ezer tonna kerül a magtárakba. Repcéből 262 ezer hektárról 561 ezer tonna került a tárolókba. Magborsóból összesen csak 28 ezer tonnát takarítottak be a 17,7 ezer hektár területről - derül ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal adataiból. Budapest,

13 A szesz 15 százaléka legális csak Bulgáriában Az elfogyasztott szeszesitalok mindössze 15 százaléka kerül forgalomba legálisan Bulgáriában - mondta Szimeon Djankov pénzügyminiszter. A miniszter kiemelte, hogy ha csak a teljes fogyasztás 35 százalékát sikerülne legális útra terelni, az 300 millió levával növelné az állami bevételeket. Ez jelentős tétel a bolgár költségvetés számára, hiszen a napokban jelentettek be 1,2 milliárd levás takarékossági csomagot a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében. Akkor a pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy közel ekkora bevételnövelés is szükséges az egyensúly eléréséhez. Brüsszel, Gabonaszövetség: pangó búzapiac, alacsony árak Még pang a búzapiac Magyarországon, egyelőre csak a malmok vesznek búzát napi szükségleteik kielégítésére. Készleteik feltöltésére általában nincs pénzük, a hitel ugyanis drága mind forintban, mind devizában. Mintegy százalékkal alacsonyabbak a mostani búzaárak, mint a tavalyi év hasonló időszakában - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. Emellett pedig nincs kereslet külföldön sem a magyar búza iránt. Mind a vevők, mind az eladók kivárnak. Kereslet hiányában pedig a tőzsdei jegyzések is csökkennek. Most a búza tonnájáért a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) áruszekciójában ezer forintot kell fizetni. A tavalyi ár viszont ezer forint volt tonnánként. Például a fekete-tengeri kikötői ár pillanatnyilag 31 ezer forint körül alakul, azaz a 30 ezer forint körüli tonnánkénti magyar induló ár magas. Így itt gyakorlatilag nincs a magyar búzára külföldi kereslet. De - vélhetően az anyagiak hiánya miatt - nem jelentek meg a piacon még a lengyel vásárlók sem, és a romániai szállítások is elmaradtak. Pótsa Zsófia utalt arra is, hogy a gazdálkodók pedig azért várnak ki, és tartják a magtárakban az árut, mivel a 30 ezer forintos tonnánkénti jelenlegi búzaár még a jó minőségű búza előállítási költségét sem fedezi. Emellett a múlt évről maradt, úgynevezett átmenő készlet is jelentős, 800 ezer és 1 millió tonna közzé tette a szakember. Az őszi búzából az idén 1,138 millió hektárról 4,31 millió tonnát takarítottak be Magyarországon, a hektáronkénti termésátlag pedig elérte a 3,82 tonnát. Ez mintegy százalékkal kevesebb a tavalyi termésnél. Budapest, Agrárfinanszírozás: 50 milliárd forint szabad forrás Az agrárium számára mintegy 50 milliárd forintos hitelkeret áll rendelkezésre állami segítséggel, de a gyakorlatban ez nem jut el a gazdálkodókhoz, mert a kereskedelmi bankok nem hiteleznek - állítja a Magyar Agrárkamara (MA). A szakmai szervezet közleménye hangsúlyozza: a hitelszűke ellenére a gazdálkodói fejlesztési hitel, a gabonahitel, a forgóeszköz, továbbá a TÉSZ-ek és az élelmiszeripar számára szánt finanszírozási program keretében összesen még mintegy 50 milliárd forintnyi külső forrás áll az igénylők rendelkezésre. A kamara szerint a kereskedelmi bankok visszafogottságának, a piaci pangásnak több oka van: egyrészt információ-hiány, másrészt a bankárok óvatosak, harmadrészt a támogatott konstrukciók egyes elemeinél túl kicsi a haszonkulcs. A bankok emellett óvatosak a válság miatt. 13

14 Összességében nem kevesebb A kamara egy közelmúltban tartott szakmai tanácskozáson elhangzottak alapján írja, hogy a nagybankok képviselői arról számoltak be, hogy összességében nem csökkent az agrárium hitelállománya. Ám a termelők is óvatosabbak, sokkal kevesebben igényelnek hitelt. Példaként említették, hogy az uniós földalapú támogatásokra alapozott hitelezés nehézkes. Az elnyert támogatásról szóló igazolást a termelők ugyanis hosszú idő alatt kapják kézhez a hatóságtól. Jelezték: a bankszövetségen belül külön bizottság alakult, amely megvizsgálja a közraktározás hitelezésének újraindításának lehetőségét. Így várhatóan őszre a pénzügyi tárcával új konstrukciót dolgoznak ki. Emellett a kisebb, gyengébb agrárvállalkozások számára is készül egy új FVM-MFB hitelprogram. Az egyeztetésen részt vevők szerint fontos kérdés a hitelek ára is. A Bubor-alapú kölcsönök drágák a termelőknek - állították a MA szakértői. A mai viszonyok között a százalékos kamatot nem lehet kitermelni. Ezért felvetették az Eurolibor-alapú kamatszámítás lehetőségét. Rövidesen folytatódik a tárgyalás A MA által kezdeményezett megbeszélésen a köztestület bemutatta a már korábban is vázolt javaslatát. Ezzel a konstrukcióval a 100 milliárd forintra tehető mezőgazdasági hiteligényt lehetne kielégíteni. Ebből 75 milliárd az uniós támogatásokhoz szükséges saját erő pótlását szolgáló kölcsön, milliárd forint a gabonaágazat forgóeszközhitel-igénye, és 10 milliárd más növénytermesztési ágazatok forrásigénye lenne. A MA szerint szükség van az új termésű gabonakészletek éven túli lejáratú, 10 milliárd forintnyi forgóeszközhitelére is. Sőt, az elemi kárt szenvedett termelők részére 10 milliárd forintnyi termelési hitel biztosítására is. Az Új Magyarország Agrár Fejlesztési Hitelprogram keretből pedig eddig 19 milliárdot vettek fel, és a fennmaradó 20 milliárdos forrásra is nagy az igény. A MA és a pénzügyi szféra képviselői rövidesen folytatják a tárgyalást. Budapest, A Nestlé profitja 2,7 százalékkal csökkent A világ legnagyobb élelmiszeripari csoportja, a svájci Nestlé 5,071 milliárd svájci frankos adózott eredményt jelentett az első félévről, 2,7 százalékkal kevesebbet a tavalyi első félévi 5,214 milliárdnál, de elmaradt az elemzők várta milliárd franktól. A bevétel, 52,267 milliárd svájci frank, szintén elmaradt az egy évvel korábbi 53,066 milliárdtól és az elemzők átlagosan 52,8 milliárdos várakozásától is. A csekély visszaesést részlegek eladásának és a svájci frank káros erősségének tulajdonították a szerdán megjelent beszámolóban, inkább azt hangsúlyozva, hogy szervesem 3,5 százalékkal nőtt a bevétel, és további javulás várható a mostani második félévben. Tavaly a Nestlé adózott eredménye 18 milliárd svájci frank volt, 69,4 százalékkal több a 2007-esnél. Egyszeri tételek nélkül is több mint 30 százalékkal emelkedett a profit. A legnagyobb egyszeri tétel, 9,2 milliárd frank adó után abból származott, hogy tavaly áprilisban 11 milliárd dollárért eladtak 24,8 százalékot a svájci Novartis gyógyszergyárnak az amerikai Alconból, amely a szem- és látásgondozó szerek legnagyobb gyártója a világon. A Nestlé bevétele tavaly 2,2 százalékkal 109,908 milliárd frankra emelkedett. A szerves fejlődés 8,3 százalékos volt, de ennek javát elvitte a valutaárfolyamok alakulása. Tavaly év végén "legalább 5 százalékot megközelítő" szerves bevételnövekedésben bíztak a vállalatnál - ez elmarad az évi 5-6 százalékos hosszú távú vállalati céltól -, és remélik 14

15 az üzemi eredmény rátájának további javulását is, legalábbis változatlan valutaárfolyamokkal számolva. Brüsszel, Fekete-tenger melléki gabonakartell? Ukrajna részvétele nélkül nincs értelme egy Fekete-tenger melléki gabonakartell megalakításának - vélekedett az Orosz Gabonaszövetség elnöke. Arkagyij Zlocsevszkij szerint a szövetséget minimum hármasban kellene megalakítani, majd a későbbiekben a kartellbe meg lehet hívni Magyarországot, Bulgáriát és más Fekete-tenger melléki országokat. Arkagyij Zlocsevszkij emlékeztetett: a Fekete-tenger közeli országok gabonaszövetsége létrehozásának ötlete - gyakorlatilag a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára - a három nagy térségi gabonatermelő, Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán részéről "a legfelső szinten támogatott volt". Ukrajna csak később - az ukrán-orosz kapcsolatok megromlása nyomán - kezdett visszakozni, és júniusban a szentpétervári gazdasági fórumon ennek már hangot is adott. Zlocsevszkij még 2007 február közepén vetette fel Kijevben a Fekete-tenger melléki Gabonaszövetség létrehozásának gondolatát. Akkor azt mondta, hogy a szervezetben elsősorban a fekete-tengeri medence gabonatermelésében vezető országoknak, így Oroszországnak, Ukrajnának és Kazahsztánnak kell részt vennie, de jó lenne bevonni Magyarországot, Bulgáriát, Romániát, esetleg Törökországot is. Hozzátette: a szövetségnek az érintett országok kormányainak támogatásával kellene létrejönni, s erről folytattak is már előzetes megbeszéléseket, de az egyesülés kialakítása hosszú folyamat lesz. Annak idején kifejtette: az egyesülés funkciója hasonló lenne az OPEC kőolajpiacon betöltött szerepéhez, s azért szükséges, mert fel kell készülni a világ gabonapiacán várható nagy változásokra. A szervezet lehetséges feladatai között említette a szállítási problémák közös megoldását, az együttműködést az egyes országok gabonamérlegének egyensúlyban tartásában, további részletekbe azonban nem bocsátkozott. Brüsszel, Negyvenöt magyar kiállító az idei Anugán A magyar élelmiszertermelők közül legnagyobb számban a mélyhűtött, a bio-termékeket előállító és húsipari cégek állítanak ki az ágazat idei legnagyobb nemzetközi élelmiszerszakvásárán, a kölni Anugán, október között - tájékoztatott a kölni vásár magyarországi képviselője. Idén összesen 45 magyar vállalat mutatja be majd kínálatát az árumustrán. Tizennégy magyar kiállító önállóan jelenik meg az Anugán. Többségük a húsipari feldolgozókat képviseli. További 31 cégnek az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) biztosít lehetőséget, hogy az állami pénzeszközökből finanszírozott három nemzeti standon népszerűsítse termékeit, az általános, a bio- és mélyhűtött árukat bemutató csarnokokban. Az értékesítési lehetőségek bővítésére az Anugán üzletember találkozókat is szerveznek: "Találja meg jövendőbeli üzleti partnerét!" mottóval a nyíregyházi székhelyű Primom Vállalkozásélénkítő Alapítvány főleg kis- és közepes vállalkozásoknak teszi lehetővé, hogy bővítsék kapcsolataikat. A rendezvényt az Enterprise Europe Network szervezi, amely több mint 40 országból 600 vállalkozást fog össze. A tervek szerint az Anuga keretprogramjának rendezvényein magyar szakemberek is tartanak előadásokat. A vásár látogatói részt vehetnek többek között a döntéshozók szakmai csúcstalálkozóján, a felnőttek 15

16 élelmezéséről, továbbá az egészséges és funkcionális élelmiszerekről szóló konferencián. A szervezők szerint valószínűleg nagy lesz az érdeklődés az italtrendek fóruma iránt is, ahol a különböző országokból érkezett szakemberek ismertetik piaci tapasztalataikat. A vásár rendezői a világ minden tájáról mintegy 160 ezer üzletembert várnak az idei Anugára, amelyre száz országból hatezer kiállító jelezte részvételét. Budapest, A vártnál több búza az Európai Unióban Felfelé módosította az Európai Unió idén várható búzaterméséről szóló előrejelzését a francia Strategie Grains, mert a vártnál jóval nagyobbak a hozamok a két legnagyobb termelőnél, Franciaországban és Németországban. A független elemző szerint az idei búzatermés 130 millió tonna körül várható a múlt hónapban várt 126,5 millióval szemben, de a termés még így is 7 százalékkal elmarad a tavalyitól, a hozamok és a vetésterület csökkenése miatt. Az EU teljes gabonatermését ezek után a korábbihoz képest 6 millió tonnával többre, 289 millió tonnára várja az elemző. Ez 7 százalékkal kevesebb a tavalyinál. A kukoricatermés 56,5 millió tonna körül várható, ezen alig változtattak, a múlt hónapban 56,6 millió tonnát vártak. A termés az előzetes becslések szerint 9 százalékkal lesz kevesebb a tavalyinál. Sok múlik még azon, hogy miként alakul az időjárás a következő hetekben, többek között Magyarországon és Romániában, illetve Olaszországban és Franciaország délnyugati régióiban. Brüsszel, Jelentősen csökkentek a gabonaárak Jelentősen csökkentek a gabona világpiaci, valamint magyarországi árai is az elmúlt hónapban. Az északi féltekén a betakarítás előrehaladása és a tavaszi vetésű terményekből a jobb terméskilátások a legtöbb gabona és olajnövény árát lefelé módosította júniusban, különösen az első két hétben. A legmeredekebb áresés az Egyesült Államokban a kukoricát és a szójababot érintette. Bár a búza piac még mindig erősen függ Argentína várható termésétől, az Egyesült Államokban és az Európai Unióban (EU) a kedvezőtlen időjárás és a bőséges világpiaci kínálat tonnánként 5-20 dollárral csökkentette a búza export árakat. Az elmúlt hónapban a gabonafélék árai Magyarországon is jelentősen estek. A belföldi áresések legfőbb okai a jobb terméseredmények, illetve a terméskilátások, a lecsökkent belföldi kereslet és a bankok hitelezési készségének romlása voltak. A szabadpiaci árak a tőzsdei árakhoz hasonlóan alakultak egy hete: az étkezési búza ára ezer forint, a takarmánybúza ára ezer forint, a takarmányárpa ára pedig ezer forint volt tonnánként. Mivel Magyarországnak nincs tengeri kikötője, tonnánként legalább 20 euró szállítási költséget kell fizetniük a kereskedőknek, mire hajóra kerül a magyar gabona a román, vagy a horvát kikötőben. A tőzsdei árból számított piaci ár a következő időszakban 100 euró - tonnánként nagyjából 27 ezer forint - körüli szintre eshet, ami már alatta van az Európai Unió intervenciós küszöbének. A szakértők szerint a világ várható búzatermése 654 millió tonnára rúghat idén, ami 2 millió tonnával lehet több, mint amit az előző hónapban várták, és 5 százalékkal alacsonyabb, mint a tavalyi rekord. A terméskilátások javultak Oroszországban, az Egyesült Államokban, Kínában és Marokkóban, de csökkentek az EU-ban, Kanadában és Argentínában. A világ 642 millió tonnás idei búzafogyasztása várhatóan kevesebb lesz a 16

17 vártnál, de közel azonos a tavalyi rekordfogyasztással (643 millió tonna). A világ kukoricatermése várhatóan 13 millió tonnával lehet több az előző hónapban becsülthez képest, és mintegy 794 millió tonna lesz, ami nagyobb mennyiség lehet mint a tavalyi 787 millió tonna, az Egyesült Államokban, az EU-ban, Kínában, és Afrikában mért jobb terméskilátások miatt. A kukorica-fogyasztásban a szakértők rekordra számítanak: a 2009/2010-es évben várhatóan 793 millió tonna kukorica fogy majd, 2 százalékkal több, minta a tavalyi szezonban. Budapest, Idén 56,5-59,0 millió tonna orosz búza lehet Oroszországban 56,5-59,0 millió tonna búzát takarítanak be az idén a SovEcon független orosz piacfigyelő számításai szerint. Ez a mennyiség elmarad a tavalyi 63,8 millió tonna rekord szinttől, ugyanakkor lényegesen meghaladja a közötti 46,8 millió tonna átlagot. Az augusztus 11-ig beérkezett adatok szerint a hektáronkénti átlaghozam 2,99 tonna volt, ami alacsonyabb a tavalyi 3,78 tonnánál. Az elmúlt négy év átlaghozama 2,96 tonna volt. Brüsszel, Sikeresen működik és fejlődik a LEADER program Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ún. IV. tengelyének tervezése elkezdődött, a pályázati kiírások ősszel várhatóak, méghozzá az alábbi területeken: közösség, ifjúság, sport, turizmus, energetika és szociális fejlesztések. A LEADER az Európai Unió több fejlődési szakaszt megélt vidékfejlesztési programja, amelynek célja az elmaradott vidéki térségek felzárkóztatása. A program sajátossága, hogy az alulról jövő kezdeményezéseket támogatja, a helyi közösségek önszerveződő képességére, a társadalom különböző csoportjainak együttműködésére épít. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb tanulmánya feldolgozza a magyarországi LEADER-történetet, így hiteles adatokkal kerül alátámasztásra a program sikere. Magyarországon a vidéki térségek szereplői (önkormányzatok, vállalkozások és civil szerveződések) aktivizálódtak, hálózatokat, partnerségeket alakítottak ki saját mikrotérségük fejlesztése érdekében. Megismerkedhettek az uniós programok, pályázatok eljárásrendjével, intézményrendszerével. A sok felszínre került elképzelés, ötlet hasznos felkészülést jelentett a LEADER hazai bevezetéséhez. Még a csatlakozás előtt indult a felkészülés Még az uniós csatlakozásunk előtt kísérleti programként ben indult a LEADER, amelynek elsődleges célja az volt, hogy segítse az EU LEADER programjára való felkészülést. Hazánk évi európai uniós csatlakozása lehetővé tette, hogy az Unió tagállamai által elérhető pénzeszközökből a magyar mezőgazdasági termelők, a vidéken élők is forrásokhoz jussanak. A helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos települések összefogásaként jöttek létre. Nem volt kritérium azonos statisztikai kistérséghez vagy megyéhez, régióhoz tartozás, egy település azonban csak egy helyi akciócsoportnak lehetett tagja. A LEADER gondolatiságának megfelelően a helyi akciócsoportok a jóváhagyott helyi vidékfejlesztési tervek alapján írták ki pályázataikat. A 70 17

18 akciócsoport területéről összesen 3600 pályázatot nyújtottak be, amelynek összes tervezett költsége meghaladta a 10 milliárd forintot. Összesen 4,5 millió fő érintett Amikor 2007 szeptemberében az Európai Bizottság elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, amely a közötti időszakra vonatkozóan határozta meg a vidékfejlesztés stratégiáját. Ennek keretében 1300 milliárd forint uniós EMVA és nemzeti támogatási forrásból nyílt lehetőség a magyar mezőgazdasági termelők segítésére és a vidék fejlesztésére. A LEADER program regisztrációs időszaka 2007 negyedik negyedévében zárult le. Összesen 96 helyi közösség kérelme került elfogadásra, így 3019 település és több mint 12 ezer szervezet kapcsolódott be közvetlenül a programba. Az ország településeinek 96 százaléka, népességének pedig 44 százaléka 4,5 millió fő lett érintett a LEADER-ben. III. tengely: ősztől ismét benyújthatók a pályázatok Tavaly ősszel írták ki a III. tengely pályázatait, turisztika, mikrovállalkozás, falumegújítás és vidéki örökség megőrzése témakörökben. A LEADER előző szakaszához képest ekkor már másfélszeresére nőtt a benyújtott kérelmek száma. A projektek megvalósításához 108 milliárd forint támogatási összeget igényeltek a pályázók. Legtöbb pályázatot (több mint 1700-at) a mikrovállalkozások létrehozásához és fejlesztéséhez nyújtottak be. Szintén népszerűnek tekinthető a turisztikai tevékenységek ösztönzése (1530 kérelem), illetve a falumegújítás jogcím (1590 pályázat). A LEADER helyi akciócsoportoknak a pályázat előértékelésénél és kezelésében van szerepük ebben az esetben, azonban mint arról már hírt adtunk honlapunkon, megkezdődött a IV. tengely tervezése, ahol már kulcsfontosságú szerephez juthatnak. A III. tengely pályázatait októbertől lehet ismét benyújtani, azonban a program népszerűsége miatt érdemes már most megkezdeni a felkészülést. Újabb programcsoport indul Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) ún. IV. tengelyének tervezése elkezdődött, a pályázati kiírások ősszel várhatóak, méghozzá az alábbi területeken: közösség, ifjúság, sport, turizmus, energetika és szociális fejlesztések. A III. tengelyes pályázatoknál a LEADER Helyi Akciócsoportoknak még kisebb szerepe van, az előértékelésben vesznek részt, míg a IV. tengely esetében már teljes mértékben ők döntenek majd a támogatás odaítéléséről. A legsikeresebb uniós vidékfejlesztési kezdeményezés célja a térségi belső erőforrások fenntartható és innovatív felhasználása, az aktív vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása, a fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása. A hazai és nemzetközi régiók, térségek és települések közötti együttműködések különböző formáinak támogatása a hasonló adottságú, hasonló problémákkal szembenéző területeket kovácsolja össze, a máshol működő jó gyakorlatok átvétele, a közös gondolkodás megkönnyíti a felzárkózást Európához. Budapest,

19 Élénkült az együttműködés a fiatal régiós gazdák között A Közép-Európai Fiatal Gazda Központ (CERYC) tevékenységének köszönhetően megélénkült a régió fiatal gazdaszervezeteinek együttműködése, számos oktatóprogrammal segítik a szervezetek egymás tevékenységét - közölte a magyar fiatal gazdaszervezet, az AGRYA. A CERYC kiemelt célja, hogy segítse a Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában az elmúlt év során megalakult önálló fiatal gazdaszervezetek megerősödését. A CERYC tevékenysége eredményeként kidolgozott programok jelentős uniós támogatással valósulnak meg a térségben. Román-magyar viszonylatban jó lehetőséget ad a szervezet-fejlesztésre a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program a közötti költségvetési időszak alatt. A program részeként magyar és romániai fiatal gazdák részvételével 10 szakmai esemény valósul meg. Két konferencián túl a program része 4 úgynevezett Fiatal Gazda Klub rendezvény Magyarországon, romániai résztvevőkkel és 4 Fiatal Gazda Klub rendezvény Romániában, magyar szakemberekkel. A program teljes költségvetése euró Az események segítik egymás helyzetének jobb megértését, erősítik a szakmai és üzleti együttműködést a határ két oldalán élő fiatal gazdák között. A program teljes költségvetése euró, amelyből euró az uniós támogatás. A szlovákiai és romániai fiatal gazdák szervezetének részvételével valósul meg az AGRYA egy másik programja. Ez egy négy konferenciából álló rendezvénysorozat Szlovéniában, Romániában, Szlovákiában és Magyarországon. A konferenciák témája a kistelepülési, kistérségi szintű önkormányzatvállalkozó-civil szervezet együttműködések az uniós források hatékonyabb felhasználása érdekében, valamint a nők helyzete az agráriumban. A rendezvénysorozat első rendezvényére idén novemberben Szlovéniában kerül sor. "Közös agrárpolitika a gyakorlatban" program A projektek közül jelentős még a "Közös agrárpolitika a gyakorlatban" program. Ennek részeként összesen 9 szakmai úton tanulmányozhatja összességében 140 magyar, szlovákiai és romániai fiatal gazda az állattenyésztéshez, kertészethez, borászathoz, szántóföldi növénytermesztéshez és a vidékfejlesztéshez kapcsolódó uniós támogatások nemzeti gyakorlatát. Az utak résztvevőit pályázati úton választják ki és minimálisan 50 százalék támogatást kapnak a kiutazók a költségeikhez. A 2013 utáni Közös Agrárpolitika (KAP) vitája hamarosan megkezdődik, ezért nem közömbös - állítják az AGRYA-nál -, hogy az abban foglalt lehetőségek, intézkedések mennyiben segítik az agrárium, a vidék generációs problémáinak megoldását. Budapest, Új technológiákkal versenyképes lehet a haltenyésztés Komplex haltenyésztési technológiát honosít meg és fejleszt Magyarországon egy kutatóhelyekből és vállalkozásokból álló konzorcium. Az augusztus 24-én induló projekttel céljuk a magyarországi halkínálat bővítése és a halgazdálkodás versenyképességének javítása. Erről a konzorcium egyik tagja, a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának (DE-AMTC) tájékoztatott. A közlemény rámutat: világméretű probléma a tengeri és édesvízi túlhalászat, amely miatt bizonyos fajok végveszélybe kerültek, miközben a 19

20 halféleségek iránti kereslet nő. Ebből kifolyólag komoly lehetőségek rejlenek a haltenyésztés fejlesztésében, erre hozta létre a konzorciumot a DE-AMTC, a Jászkiséri Halas Kft., a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóintézet, a Szent István Egyetem Halgazdálkodási Tanszéke, valamint az Unio Seafood Kft. részvételével. Egyebek között haltermelő rendszerek használt vizének semlegesítésével, valamint ivadékok takarmányozására alkalmas élőeleség-termeléssel biztosítják majd a "tengeri" minőségű, szálkátlan halfajok édesvízi nevelését. A kutatócsoport újításai közé tartozik egy ikrakeltetésben és ivadéknevelésben is alkalmazható ezüstkolloidos baktérium- és gombamentesítő technológia, valamint számos takarmány-kiegészítő. Az általuk már korábban kidolgozott innovatív haltermeléstechnológiai megoldásokat a Nemzeti Technológia Program keretében az augusztus 24-én induló projekt során újabb fejlesztéssel egészítik ki. Olyan prémium kategóriás halfajok tenyésztését indítják el Magyarországon, mint a barramundi és a vörös árnyékhal, amelyek édesvízben is nevelhetők. Ehhez Magyarországon jelentős geotermikus vízkészlet áll rendelkezésre, így az új technológia kitörési pont lehet a hazai haltermelés számára. Budapest, Megépülhet az észak-erdélyi autópálya első szakasza Elhárult valamennyi akadály, így december elejéig megépül az észak-erdélyi autópálya első, 42 kilométer hosszú szakasza - jelentette be Emil Boc román miniszterelnök. A Kolozs (Cluj) megyei Gyalut (Gilau) és Aranyosgyérest (Campia Turzii) összekötő szakaszon zajló munkálatokat a helyszínen ellenőrző kormányfő elmondta, hogy jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy megépüljön az autópályának ez a része. Korábban felmerült annak a lehetősége, hogy ezt a határidőt sem sikerül tartani. A projekt finanszírozási nehézségei miatt ugyanis késlekedtek a hatóságok az autópálya nyomvonalán lévő közművesítés áthelyezésével. Boc azonban közölte, hogy ez a probléma is megoldódott, így az autópályát építő amerikai Bechtel hozzáférhet valamennyi szükséges telekhez. A 42 kilométeres út megépítése lehetővé teszi, hogy Kolozsvár megszabaduljon a teherforgalomtól, hiszen a kamionok az autópályaszakaszon keresztül kikerülhetik majd a közép-erdélyi várost. A Brassót (Brasov) Borssal összekötő 415 kilométer hosszú észak-erdélyi autópálya azonban már így is jelentős késésben van az eredeti ütemtervhez képest. A 2,2 milliárd euróra becsült - de a legfrissebb becslések szerint ennek legalább a kétszeresébe kerülő - autópálya építése 2004-ben kezdődött el. Az eredeti tervek szerint 2013-ig kellene elkészüljön, de addig várhatóan körülbelül csak a fele épül majd meg. Budapest, Az áfa-csalás ellen nyomul Brüsszel Az áfa-csalás elleni küzdelem jegyében az adóhatóságok közötti hatékonyabb együttműködést célzó javaslatokat fogadott el az Európai Bizottság. Az ok prózazi: az áfa-csalások miatt becslések szerint az uniós tagállamok mintegy 60 milliárd euró adóbevételtől esnek el. Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy rendeletmódosítással kiterjessze és megerősítse az adóhatóságok közötti információcsere jogszabályi kereteit. A javaslat egyik pillére az úgynevezett Eurofisc jogalapjának megteremtése: ez a kezdeményezés a tagállami adóhatóságok közötti operatív, gyors reagálású együttműködési rendszert kíván létrehozni. A brüsszeli bizottság emellett átfogó jelentést is elfogadott az áfa terén történő közigazgatási 20