Most mit kell tennem? Joga van hozzá?

Átírás

1 Most mit kell tennem? Joga van hozzá? Jogok és s kötelezettsk telezettségek a klinikai szakpszichológusi munkában a jogász sz- pszichológus szemével Klinikai pszichológiai kötelezk telezı szinten tartó tanfolyam, Dr. Németh N Rita

2 Az elıad adás s vázlata: v I. Bevezetés, problémafelvet mafelvetés II. Az alapvetı jogi szabályoz lyozás III. A törvt rvény által nevesített kötelezettségeink IV. A betegek jogai V. Az adatok kezelése és tovább bbítása VI. Zárásként egy konkrét probléma: az un. jelentési kötelezettsk telezettség

3 A cél: c Kicsit tudatosabbak legyünk, ezáltal erısebbnek érezzük magunkat No, azért nem ennyire

4 I. Bevezetés. A cím c m kapcsán n felmerülı kérdések: 1. Kinek van joga? A páciensnek? p A hozzátartoz tartozónak? A szülınek? A hatóságoknak? Vagy a pszichológusnak (klinikai szakpszichológusnak, szakért rtınek, terapeutának)?

5 2. Mihez van joga? Számos ezzel kapcsolatos konkrét t kérdk rdés s merül l fel a gyakorlatban, pl.: - tesztadatait, vizsgálati anyagát t megkapni (hatóságnak, vizsgált személynek, hozzátartoz tartozóinak) kinek van joga? - informáci ciót t kapni a páciens p (pl. gyermek, hozzátartoz tartozó) állapotáról, l, vizsgálati eredményeir nyeirıl, kinek adjuk ki ezeket? - egyáltal ltalán n megvizsgálni, terápi piába venni van-e e jogom? (A kompetencia-hat határokon túl t l elsısorban sorban gyermekek esetén.)

6 Ezek a problémák k nagyrészt egy irányba mutatnak: Az INFORMÁCI CIÓ, a jog nyelvén n az ADAT (személyi adatok + egészs szségügyi gyi adatok = egészs szségügyi gyi dokumentáci ció) kezelése a központi k probléma a gyakorlatban.

7 Két t fıf kötelezettsége ezzel kapcsolatban a pszichológusnak: 1. Rendelkezésre bocsássa ssa az adatokat, informáci ciókat azok számára, akik jogosultak azokat megszerezni. 2. Ne hozza azok tudomására, akik arra nem jogosultak. /Etikai vétsv tség, sıt, s bőncselekmb ncselekmény ny is lehet ezen kötelezettsk telezettség g megsért rtése, a titoktartási kötelezettsk telezettség g megszegése./ se./

8 Az ezzel kapcsolatos legfontosabb elv, melyet jogszabály is rögzr gzít: Az egészs szségügyi gyi dokumentáci cióval az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató, az abban szereplı adattal a beteg rendelkezik. Ez a fıf szabály, az adatok ura tehát t a beteg, de van kivétel, amikor hozzájárul rulása nélkn lkül l is közölni k kell az adatait: 1. ha törvt rvény elrendeli, 2. mások m életének, testi épségének és s egészs szségének védelme szüks kségessé teszi. /SZEK 5.4. is ezt mondja lényegl nyegében: mások védelmev delme /

9 A másik m alaptézis: a páciens p (beteg) joga a kezelı (egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató,, pszichológus) kötelezettsk telezettsége. Ismernünk nk kell tehát t a páciens p jogait, valamint a saját t kötelezettsk telezettségeinket. Ehhez bizonyos esetekben kapunk konkrét támpontot a törvt rvénybıl l (elsısorban sorban az egészs szségügyi gyi törvt rvénybıl), ill. a SZEK-bıl,, más m esetben nem. Ilyenkor keletkeznek a dilemmák

10 Egy konkrét t probléma: a tesztadatok kiadásának kérdk rdése Ez az etikai érzékünk és s a jog összeütközésének egyik terepe: USÁ-ban 2003-ig, amíg g egy ezzel kapcsolatos jogszabály nem lépett l életbe, etikai véltsv ltséget követtek k el a pszichológusok, ha a pszichológiai teszt adatát t kiadták k a kezükb kbıl l (kivéve ve szakképzett kollégáknak). knak). A törvt rvény azonban a pszichológiai teszteket is az orvosi feljegyzések körébe k sorolta, és s kötelezte k a pszichológusokat a tesztadatok (beleértve a nyers válaszok) kiadására a vsz.-nek nek. Az Amerikai Pszichológiai TársasT rsaság g módosm dosítani kényszerk nyszerült az etikai kódexk dexét, de:

11 Elkülönítette: 1. Tesztek anyaga (test material): maguk az ingeranyagok, kérdk rdések, kézikk zikönyvek 2. Teszt adatok (a nyers adatok, azok transzformált változatai, a kliens válaszai) v Ez utóbbit kénytelen k volt kiadhatóvá nyilvánítani, de továbbra is elıírta a pszichológusoknak, hogy tegyenek meg mindent a tesztek anyagának nak védelmv delmében. Hazánkban probléma: az iü.. módszertani m levél, l, ill. általában az Internet

12 II. Az alapvetı jogi szabályoz lyozás A hatályos jogszabályok bárki b számára hozzáférhet rhetıek ek a oldalon Keresés Jogszabálykeres lykeresı. 2 legfontosabb jogszabály: évi CLIV. tv. az egészs szségügyrıl l /Eütv/ tv/ évi XLVII. tv. az egészs szségügyi gyi és s a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és védelmérıl

13 A törvt rvényi definíci ciók: 1. Klinikai szakpszichológia Eütv 103. (2) bekezdés s meghatározza, hogy ki végezhet klinikai szakpszichológiai tevékenys kenységet, illetve céljai felsorolásával definiálja azt: Klinikai szakpszichológiai tevékenys kenység az a klinikai és s mentálhigi lhigiéniai szakpszichológus által végzett v tevékenys kenység,, amely a., a lelki egészs szség g megırz rzésére re és s helyreáll llítására, b., a lelki zavarok megállap llapítására, vizsgálat latára és okainak feltárására, ra, c., az egyes betegségek gek diagnosztizálásához szüks kséges pszichodiagnosztikai vizsgálatok végzv gzésére, valamint d., a lelki zavarok pszichológiai módszerekkel m törtt rténı korrekciójára ra irányul.

14 2. A pszichoterápia pia /(1) (1) bek.. / többféle módszeren m alapuló, tudományosan megalapozott, a pszichés és s pszichoszomatikus zavarok esetén n alkalmazott, egyéni vagy csoportos formában, több, meghatározott idıtartam tartamú ülésben törtt rténı terápi piás s eljárás, amelyet a pszichoterápi piás eljárások végzv gzésére képesk pesítéssel ssel rendelkezı szakorvos, vagy klinikai szakpszichológus végezhet önállóan.

15 További kitételei telei a tv-nek: A terápia önkéntessége (mind a beteg, mind a terapeuta oldaláról), l), ill. az orvosi vizsgálat alkalmazásának szüks kségessége. ge. A klinikai szakpszichológusok szempontjából l ez utóbbi fogalmaz meg kötelezettsk telezettséget: A A pszichoterápia pia megkezdése elıtt orvosi vizsgálat szüks kséges.. A klinikai szakpszichológus munkája során köteles orvosi konzultáci ciót igénybe venni minden esetben, amikor a beteg állapota vagy állapotának védelme v indokolja.

16 Egyéb b ránk r vonatkozó szabályok: - az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatókra vonatkozó szabályok /a tv. fogalom meghatároz rozása szerint a tulajdoni formától és s fenntartótól l függetlenf ggetlenül minden, eü-i szolgáltat ltatás s nyújt jtására, a mőködési m engedély alapján n jogosult egyéni eü-i vállalkozó, jogi személy, vagy jogi személyis lyiség g nélkn lküli li szervezet/ - Szektorsemlegesség g elve - eü-i dolgozóra vonatkozó elıírások /az orvos, a fogorvos, a gyógyszer gyszerész, sz, az egyéb b felsıfok fokú eü-i szakképes pesítéssel ssel rendelkezı személy, tovább bbá az eü-i tevékenys kenységben közremk zremőködı eü-i szakképes pesítéssel ssel nem rendelkezı személy/

17 III. Az eü-i dolgozók k törvt rvény által nevesített kötelezettsk telezettségei 1. Tájékoztatási kötelezettsk telezettség 2. Dokumentáci ciós s kötelezettsk telezettség 3. Titoktartási kötelezettsk telezettség Ezek mögött m alapvetı etikai elvek húzódnak h meg (pl. a kliens autonómi miájának megırz rzése a tájékoztatással), a SZEK is tartalmaz ezzel kapcsolatos kötelezettsk telezettségeket.

18 1. TájékoztatT koztatási kötelezettsk telezettség Noha a tájékoztatt koztatási kötelezettsk telezettséget a törvt rvény a kezelıorvos kötelezettségeként írja elı,, ez azonban természetesen nem jelenti, hogy a klinikai szakpszichológusnak ne lenne szüks kséges tájékoztatást adni: - az általa alkalmazandó módszerekrıl, - az ellátás s folyamatáról, l, - várható kimenetelérıl, l, - a lehetséges alternatívákr król, a beteg ezekkel kapcsolatos döntd ntési jogáról - elsısorban sorban a beteg tájékoztatt koztatáshoz való joga alapján, azonban a SZEK is elıírja ezt. A terápi piás s szerzıdés s részekr szeként ezt általában meg is teszik a terapeuták, Saját t védelmv delmünk érdekében célszerc lszerő lenne írásba foglalni az együttm ttmőködés s kereteit, valamint azt is, hogy a beteg megkapta a fenti tájékoztatt koztatást az alkalmazandó módszerrel kapcsolatosan.

19 Tájékoztatás, de hogyan? Az Eütv szerint ( ): - A beteg állapota által indokolt rendszerességgel, - szüks kség g szerint fokozatosan /ez a tájékoztatt koztatás s folyamat jellege/, a beteg állapotára és s körülmk lményeire tekintettel. - A kezelıtıl l elvárhat rható ismereteknek megfelelıen en és s legjobb tudása szerint, - körültekintıen, en, - egyénies niesített formában /nem helyettesíthet thetı általános ismertetıanyagok átadásával a szóbeli tájékoztatt koztatás/, - jelentıs s lehetséges mellékhat khatások, következmk vetkezményeket illetıen. en. - Cselekvıképtelen vagy korlátozottan cselekvıképes személy esetén n (pl. gyermek is) a törvt rvényes képviselk pviselıt, gyámot stb. - lsd. Eütv (2) is tájékoztatni t kell.

20 Mit mond a magyar SZEK ezzel kapcsolatban? 4.9.: A A személyes vizsgálatok megkezdése elıtt tájékoztatja a klienst saját t titoktartási kötelezettsk telezettségérıl és indokolt esetben arról l is, hogy a pszichológiai véleményt kinek köteles k átadni. (lsd.m( lsd.még SZEK 5.fejezet). Tájékoztatja T a klienseit (a( a kiskorúakat is) azok kora, iskolázotts zottsága, pszichés állapota stb. szerint a foglalkozások céljáról, eredmény nyérıl,, esetleges következményeirıl, valamint arról, hogy megtagadhatják-e e a foglalkozásokon való részvételt, ill. annak milyen következmk vetkezményei lesznek. Az egész tájékoztatt koztatás s célja, c hogy a kliens tájékozott/tájékoztatott koztatott beleegyezéssel vegyen részt a folyamatban, mérlegeljen, m hozzon döntd ntést.

21 A tájékoztatott t beleegyezés folyamatmodellje: Egyre inkább terjedıben van a folyamatmodell, miszerint nem egyszeri alkalommal törtt rténik meg a tájékoztatt koztatás, hanem a pszichológus és s a kliense folyamatosan,, akár több lépésben l tisztázza zza az együttm ttmőködés s kereteit.. Az Eütv erre a fentiek szerint lehetıséget is ad. Ez bizonyos álláspontok szerint önmagában terápi piás s lehet autonómia érzését t adhatja a beteg számára: ért, mérlegel, dönt. d A gyakorlat igényli is ezt a folyamatosságot mind a szakember, mind a kliens részr szérıl. Az ADOTT páciens p ADOTT problémájához ADOTT körülmények között k kell igazodni /Pomerantz/ Pomerantz,, 2005, id. Varga, 2009/

22 Milyen informáci ciót t mikor adjunk? Pomerantz kutatása szerint (109 pszichológus megkérdez rdezése alapján) mi az a legkorábbi idıpont, amikor a kliens kérdk rdéseire választ v tud adni: 1. ülés s kezdete: : fizetés s módja, m díj, d biztosítás, s, meg nem jelenés s esetén n irányad nyadó megállapod llapodás, titoktartás 1. ülés s során: : egy ülés s hossza, esetleges szupervízor zor 1. ülés s végén: v : pszichoterápia pia fajtája, ja, alternatív kezelési módok, m esetleges kockázatok 2. ülés s végén: v : mi fog törtt rténni a terápia során, mi a célja 3. ülés s után: : mennyi ülésre lesz szüks kség

23 Egy ajánl nlás s terápi piák k esetén n a tájékoztatott t beleegyezés s folyamatmodelljének megfelelıen en (Braaten és Handelsman,, 1997) : 1. Terápia megkezdése elıtt tt: Áttekinteni, milyen adatok lehetnek fontosak: - pl. logisztikai és s egyéb b szabályok: ár, idıpont; - informáci ciók k magáról l a kezelésr srıl; - a kliens autonómi miájával kapcsolatos adatok (pl. visszautasíthatja thatja a kezelést) Tervet készk szíteni, hogy milyen adatokat beszélünk meg az elsı ülés s kezdetén, végén, v ill. még m g késıbb. k Készíts elı minden írásos anyagot, amire szüks kség g lehet, gondoskodj ezek olvashatóságáról, l, elérhet rhetıségérıl.

24 2. Az elsı ülésen: - Adj írásos informáci ciót t a kliensnek! - Beszéld meg vele a leírtakat! - Válaszold meg a kérdk rdéseit! - Derítsd ki, nem kíváncsik ncsi-e e még m g valamire? - Adj mindenbıl l egy másolatot m a kliensnek!

25 3. Az elsı ülést követk vetıen: en: Mindig fusd át t az adott klienssel (eddig) kötött k tt egyezségeket, geket, beleegyezést! Rendszeresen adj informáci ciót t a kliensnek, néhány n ny kérdésrıl újra és újra. Pl.: - A titoktartás s határai - Fizetési igazolásai, száml mlái - A terápia lezárásának elıkész szítésese - A biztosítónak adott jelentések, kezelési tervek egyeztetése

26 4.. A terápia lezárásakor sakor: Kérdezd meg a klienst, hogy mit tartott a leghasznosabbnak. Építsd be a tapasztalatokat a késıbbi k tájékoztatt koztatókba!

27 Példa egy tájékoztatott t beleegyezéshez összeállított írásos anyagból l /Pomerantz/ Pomerantz/: Amikor terápi piára jön, j szolgáltat ltatást vesz igénybe. Adatokra van szüks ksége ahhoz, hogy megfelelı döntést hozzon. Alább kérdk rdéseket talál, l, amelyeket esetleg szeretne feltenni. Ezek némelyikét t már m r megbeszélt ltük. Önnek joga van bármely más m s kérdk rdést is feltenni, ha szeretné tudni a választ. v Ha nem értené a választ, v kérdezze meg megint. / // / Vannak olyan kérdések, amit csak akkor tudok majd megválaszolni, amikor már m r bizonyos idıt eltölt ltöttünk (Varga, 2009)

28 Egy speciális szabályoz lyozás: Az igazságügyi gyi szakért rtıknek a 31/2008. (XII.31.) IRM rendelet alapján n az iü.-i szakért rtık k mőködésérıl m beleegyezı nyilatkozatot kell aláí áíratni a személyekkel azokban az esetekben, ha a vizsgálati személy külön k n tv. szerint nem köteles k a vizsgálatban való részvételre miután n személyazonoss lyazonosságáról l meggyızıdött (köteles erre!), ill. közérthetk rthetı módon tájékoztatt koztatást adott a vizsgálatr latról l (idıtartam, menete, módszerek). m Másodpéldányt át t kell adni a vsz.-nek nek. (Ajánlott még m g a 20. -t ismerni, mely a klinikai és mentálhigi lhigiéniai felnıtt tt- és s gyermek szakpszichológiai vizsgálatr latról l szól.)

29 2., Dokumentáci ciós s kötelezettsk telezettség A beteg vizsgálat latával és s a gyógykezel gykezelésével kapcsolatos adatokat, leleteket az egészs szségügyi gyi dokumentáci ció tartalmazza. Egészs szségügyi gyi dokumentáci ció a gyógykezel gykezelés, az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatás s során n a betegellátó,, egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató tudomására jutott egészs szségügyigyi és személyazonos lyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántart ntartás s vagy bármilyen b más m módon rögzr gzített adat, függetlenf ggetlenül l annak hordozójától l vagy formájától.

30 Az Eütv (2) bekezdése pontosan felsorolja, hogy az egészs szségügyi gyi dokumentáci ciónak mit kell tartalmaznia: - a beteg személyazonos lyazonosító adatait (pl. név, n szület letési adatok, anyja neve, lakóhely együttesen, vagy ezek közül k l bármelyik, b ha alkalmas lehet az érintett azonosítására) - az értesítendı személyt, - kiskorú,, ill. gondnokság g alatt álló személy esetén n a törvt rvényes képviselı nevét, elérhet rhetıségét, t, - a kórelk relızményt, - az elsı vizsgálat eredmény nyét, a diagnózist, - ezt, ill. a gyógykezel gykezelési tervet megalapozó vizsgálati eredményeket, azok idejét, - az elvégzett beavatkozásokat, terápi piát, - az adott tájékoztatt koztatást, beleegyezés, ill. visszautasítás s tényt nyét, stb.) Az egészs szségügyi gyi dokumentáci ciót úgy kell vezetni, hogy hően h tükrözze az ellátás s folyamatát. t.

31 Ebbe a klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta esetében beletartozik: - a pszichodiagnosztikai tesztvizsgálat dokumentáci ciója ha van, - a diagnózis, jelen státusz, tusz, - a terápi piás s indikáci ció, - az alkalmazott terápi piás s módszer, m - a terápi piás s szerzıdés, s, - a terápi piás s terv, - a terápi piás s folyamat, az ülések részletes r elemzése, - a terápia lezárása, összefoglaló, utánk nkövetés,, stb.

32 Mivel a dokumentáci ció váratlanul etikus körülmények között k is kikerülhet a kezünkb nkbıl, célszerő végig úgy vezetni, olyan megfogalmazást használni, mintha eleve a nyilvánoss nosságnak szánn nnánk. Mintha a kliens és ügyvédje kukucskáln lnának nak a vállunk felett. (Kocher és s Keith-Spiegel, 1998) Például peres eljárásban a dokumentáci ció a jogi eljárás s részr szét t képezheti k a kliens felhatalmazásával. A dokumentáci cióban foglalt adat tehát t nem a pszichológus személyes tulajdona.

33 3., Titoktartási kötelezettsk telezettség Amit kezelés s közben k látok, l vagy hallok akár r kezelésen kívül k is a társadalmi t érintkezésben nem fogom kifecsegni, hanem megırz rzöm. m. /Hippokrátészi eskü/ Az egészs szségügyi gyi dolgozót, ill. az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatóval munkavégz gzésre irányul nyuló jogviszonyban álló más s személyt (pl. asszisztens, titkárn rnı,, stb.) minden, a beteg egészs szségi állapotával kapcsolatos,, valamint az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatás s nyújt jtása során n tudomására jutott adat és tény vonatkozásában ban, idıbeli korlátoz tozás s nélkn lkül /!/ titoktartási kötelezettsk telezettség g terhel (mindegy, hogy az vizsgálatb latból, l, dokumentáci cióból l származik rmazik-e). Ez a titoktartási kötelezettség azonban nem vonatkozik arra az esetre, ha a beteg ez alól l felmentést adott, vagy jogszabály az adat szolgáltat ltatásának kötelezettsk telezettségét írja elı (lsd.. lentebb).

34 Két t szokatlan, de fontos szempont: 1. Titoknak minısülhet maga a tény, t hogy valaki terápi piás segíts tséget kér, k vagy pszichológusn gusnál l járt. j Telefonon nem adunk semmilyen felvilágos gosítást! st! 1. A titoktartás s kötelme k nem ér r véget v sem a kliens, sem a pszichológus halálával. Ebbıl l következk vetkezıen en gondoskodnunk kell arról, hogy mi törtt rténjen a kliens adataival (ami papíron vagy elektronikus úton birtokunkban van) halálunk, lunk, vagy cselekvıképtelenn ptelenné válásunk esetén. A kliens halála la sem szünteti meg a titoktartási kötelezettsk telezettséget. Az USÁ-ban az is nagy port vert, amikor egy pszichiáter nyilvánoss nosságra hozta egy költk ltını öngyilkossága ga után n 300 órányi terápi piás s anyagát bár r ezt elızetes beleegyezésével tette. Valósz színőleg, mert a titoktartás s bizalmi kérdk rdés s is. (lsd.. még m g V. pont, de elıbb jöjjenek j jjenek a beteg jogai )

35 IV. A betegek jogai A betegjogok az egészs szségügyi gyi ellátórendszerrel kapcsolatba kerülı személyek alapvetı jogait foglalják össze az Eütv. tv.-ben,, függetlenf ggetlenül l attól, hogy betegségük k miatt, vagy valamely más m okból l (pl. szőrés, s, megelızés) kerülnek vele kapcsolatba. E jogok gyakorlásának is van azonban korlátja, pl. mások m jogainak sérelme, s életének, testi épségének veszélyeztet lyeztetése. Alább felsoroljuk a nevesített betegjogokat és részletesebben elemezzük k azokat, melyek az adatkezelést szorosabban érintik.

36 Az emberi méltm ltósághoz való jog A kapcsolattartás s joga A megfelelı egészs szségügyi gyi ellátáshoz való jog A gyógyint gyintézet elhagyásának joga A tájékoztatt koztatáshoz való jog Az önrendelkezéshez való jog Az ellátás s visszautasításának joga Az orvosi titoktartáshoz való jog Az egészs szségügyi gyi dokumentáci ció megismerésének joga

37 Ezek közül k l kettıt t emelünk ki, ami témánkhoz szorosan kapcsolódik: 1. Az orvosi titoktartáshoz való jog mint a titoktartási kötelezettsk telezettség g másik m oldala 2. Az Az eü-i dokumentáci ció megismerésének joga mint a dokumentáci ciós kötelezettség g másik m oldala

38 Az orvosi titoktartáshoz való jog: A betegnek joga, hogy az egészs szségügyi gyi ellátásában részt vevı személyek az ellátása során n tudomásukra jutott egészs szségügyi gyi és s személyes adatait (ez az orvosi titok) csak az arra jogosulttal közöljk ljék. A betegnek joga van arról l nyilatkozni, hogy betegségérıl, annak várhatv rható kimenetelérıl l kiknek adható felvilágos gosítás, s, ill. kiket zár z r ki egészs szségügyi gyi adatainak részleges r vagy teljes megismerésébıl. Azonban hozzájárul rulása nélkn lkül l is közölni k kell az adatait, ha törvt rvény elrendeli, mások m életének, testi épségének és s egészs szségének védelme v szüks kségessé teszi,, ill. az ápolását, gondozását t végzv gzı személlyel közölni lehet azokat az adatokat, melyek hiánya állapotának károsodk rosodásához vezethetne.

39 A SZEK ugyanerrıl: Követi a törvt rvényi szabályoz lyozást az 5. fejezetben, ami a titoktartási kötelezettsk telezettségrıl l szól, így csupán n az alábbiakat emeljük k ki a gyermekek vonatkozásában ban: : A A kliens gondozását t végzv gzı személlyel az érintett kliens hozzájárul rulása nélkn lkül l is közölni k lehet azokat a pszichológiai adatokat, amelyek ismeretének hiánya a kliens pszichés állapotát t hátrh trányosan befolyásolhatja. Ezen belül megoszthatja a szülıvel a rábízott r titkot, amennyiben a gyermeknek ebbıl l nem származik kára. k Ha azonban a pszichológus úgy ítéli meg, hogy a gyermek érdekét t súlyosan s sértheti s a tudomására jutott bizalmas informáci ció kiadása, továbbra is köteles k megırizni azt.

40 Joga van hozzá,, hogy vizsgálata és s kezelése során csak azok a személyek legyenek jelen, akiknek részvr szvétele az ellátásban szüks kséges, ill. akik jelenlétéhez a beteg hozzájárult, kivéve, ve, ha törvt rvény máskm sként rendelkezik (pl. oktatókórh rházak). Sürgıs s szüks kség és s a veszélyeztet lyeztetı állapot esetét t kivéve ve joga van, hogy vizsgálat latát és kezelését t beleegyezése nélkn lkül l mások m ne hallják, lássl ssák.

41 Az egészs szségügyi gyi dokumentáci ció megismerésének joga Mint már m r hangsúlyoztuk, az egészs szségügyi gyi dokumentáci cióval az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltató, az abban szereplı adattal a beteg rendelkezik. A beteg jogosult megismerni a róla r készk szült egészs szségügyi gyi dokumentáci cióban szereplı adatait; egészs szségügyi gyi adatairól, azok kezelésérıl l szintén n tájékoztatt koztatást kapni; a rár vonatkozó egészs szségügyi gyi adatokat megismerni; az egészs szségügyi gyi dokumentáci cióba betekinteni, azokról saját t költsk ltségére másolatot kapni.

42 Egészs szségügyi gyi adatairól l indokolt célra c saját költségére összefoglaló vagy kivonatos írásos vélemv leményt kérhetk rhet, és s ez esetben azt ki kell adni. A beteg kérheti k a rár vonatkozó egészs szségügyi gyi dokumentáci ció pontosítását, t, kiegész szítését, amit a kezelı saját t szakmai vélemv leményének nek feltüntet ntetésével jegyez fel. Fontos tudni, hogy törölni nem lehet hibás adatot, úgy kell javítani, hogy az eredeti adat is megállap llapítható legyen.

43 Az ellátása alatt írásban bárkit felhatalmazhat a beteg az eü.-i dokumentáci cióba való betekintésre, ill. másolat készk szíttetésre. A kezelés s után csak teljes bizonyító erejő magánokiratban teheti ezt meg.

44 A dokumentáci ció megismerésének korlátoz tozása: Csupán n pszichiátriai beteg esetében ben, és s csak kivételesen és orvos által korlátozhat tozható a beteg egészs szségügyi gyi dokumentáci ció megismeréséhez való joga, és csak abban az esetben, ha alapos okkal feltételezhet telezhetı,, hogy gyógyul gyulását t nagymért rtékben veszélyeztetn lyeztetné, vagy más m személy személyis lyiségi jogait sértens rtené az egészs szségügyi gyi dokumentáci ció megismerése. se. Rögzíteni kell a dokumentáci cióban, hogy milyen konkrét eü-i hátrányt okozhatna a megismerés, s, a korlátoz tozás tényét, idejét, tartamát. t. Értesíteni teni kell a törvt rvényes képviselıt és s a betegjogi képviselk pviselıt.

45 V. Az adatok kezelése és tovább bbítása Az egészs szségügyi gyi és s a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérıl és s védelmv delmérıl szóló 1997.évi XLVII. törvt rvény határozza meg minden egészs szségügyi gyi ellátást nyújt jtóra, így a klinikai szakpszichológusokra és pszichoterapeutákra is vonatkozó,, egészs szségügyi gyi adatkezelési szabályokat. Ezek a szabályok azokra az esetekre is vonatkoznak, amikor nem beteg, hanem egészs szséges személy kerül l kapcsolatba az egészs szségügyi gyi szolgáltat ltatóval, azaz velünk.

46 Egészs szségügyi gyi adat az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros k szenvedély lyére, valamint a megbetegedés, ill. az elhaláloz lozás s körülmk lményeire, a halál l okára vonatkozó, általa vagy róla r más m személy által közölt, k ill. az egészs szségügyi gyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, m leképezett vagy származtatott adat, tovább bbá az ezekkel kapcsolatba hozható,, az azokat befolyásol soló mindennemő adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

47 Egészs szségügyi gyi személyes adat: az egészs szségügyi gyi adatok és s a személyazonos lyazonosító adatok összekapcsolódásával keletkezik. Látható,, hogy a pszichológiai beavatkozások során keletkezett adatok figyelemmel a fenti meghatároz rozásokra egészs szségügyi gyi adatoknak minısülnek, függetlenf ggetlenül l a keletkezésük k helyétıl (a tartalom a lényeges). l

48 Fontos kitétel, tel, hogy személyes adatot csak törvényes cél c l eléréséhez szüks kséges esetekben és s mértm rtékben lehet kezelni. Csak olyan és s annyi adat kezelhetı,, amely az adatkezelési cél c l megvalósításához elengedhetetlenül l szüks kséges.

49 Biztosítanunk tanunk kell az adatokat a véletlen v vagy szánd ndékos megsemmisítéssel, ssel, megsemmisüléssel, ssel, megváltoztat ltoztatással szemben is.

50 A törvt rvény szerint egészs szségügyi gyi intézm zményen belül az egészs szségügyi gyi és s személyazonos lyazonosító adatok védelméért,, a nyilvántart ntartás megırz rzéséért az adatot kezelı intézm zmény vezetıje a felelıs. Az adatvédelmi delmi felelıst/felel st/felelısöket is ı jelöl l ki. Ha 20 fınél l több t adatkezelı dolgozik valahol, ott szervezeti egységenk genként nt kötelezk telezı adatvédelmi delmi felelıst kijelölni. lni. Nagyon fontos szabály, hogy az egészs szségügyi gyi dokumentáci ciót t a szolgáltat ltató kezeli és köteles megırizni a törvényben elıírt módon m és s ideig ez legalább 30 év, ill. a zárójelentz jelentés s vonatkozásában legalább 50 év,, de a benne foglalt adatok felett a beteg rendelkezik fıszabályként.

51 Az adatok tovább bbítása: Az egészs szségügyi gyi ellátóhálózaton belül tovább bbíthatók k az adatok, ha az a gyógykezel gykezelés érdekében fontos, kivéve ve ha a beteg írásban megtiltja. A betegséggel ggel össze nem függı adatok nem tovább bbíthatóak. ak. Sürgıs s szüks kség g esetén n az érintett hozzájárul rulása nélkn lkül is tovább bbíthatóak ak adatok. Ha az érintett, ill. törvt rvényes képviselk pviselıje írásban hozzájárul az adatok tovább bbításához azok bármilyen b esetben - de csak az abban foglalt esetleges korlátoz tozásokon belül tovább bbíthatók, tehát t az adatkezelı mentesül l a titoktartás s alól. l.

52 Ha törvt rvény írja elı az adattovább bbítást, akkor kötelesek k vagyunk azt megtenni. Mely hatóságok írásbeli megkeresésére kell ezt megtenni? bíróság, ügyészség, igazságügyi gyi orvosszakért rtı, büntetıügyekben nyomozóhat hatóság g is szabálys lysértési eljárás s során n az eljárást lefolytató szerv nemzetbiztonsági szakszolgálatok latok megkeresése. se. Nagyon fontos: a megkeresınek a törvt rvény alapján /1997. évi XLVII. tv. 23. (2)/ meg kell jelölnie lnie a megkeresésben sben az adatkezelés s pontos céljc lját és s a kért k adatok körét, k és s mi ebben a körben k vagyunk kötelesek k adatot szolgáltatni. ltatni. Amennyiben ezt nem jelölik lik meg, bátran kérjk rjük k a megkeresés s pontosítását t a fenti törvényhelyre hivatkozással!

53 VI. Zárás, Z egy konkrét t eset tükrt krében a jelentési kötelezettsk telezettség Egy 20 éves férfi f páciens p esete: Éveken keresztül l bántalmaztb ntalmazták k az iskolában, a szülık és az iskola csak a tanulmányi nyi eredmény romlását t látta l és s a figyelemzavart. O.fı.. küldte k pszichológushoz. Kiderült, hogy rettenetes megalázásokon, kiközösítésen sen ment keresztül, kétszer k meg is bukott. Most érettségizik. A gyerek és s a szülı kifejezett kérése, k hogy ne szóljon a pszichológus az iskolának. Teljes érthetı,, de azért szólni is kellene a többi t gyerek esetleges bántalmazb ntalmazásának nak elkerülése érdekében. Mi az etikus viselkedés s ebben az esetben?

54 Nézzük, mit mond a SZEK? 5.3.: Tiszteletben tartja a kliens azon igény nyét, hogy a pszichológiai vizsgálat várhatv rható kimenetelérıl, l, eredmény nyérıl l kiknek adható felvilágos gosítás, s, ill. hogy a kliens kiket zár z r ki, pszichológiai adatainak részleges r vagy teljes megismerésébıl. 5.4.: Az érintett kliens pszichológiai adatait a kliens hozzájárul rulása hiány nyában is közölni k kell, amennyiben ezt a., törvt rvény elrendeli, ill. b., mások m védelme v szüks kségessé teszi.

55 Tehát t ha nincs törvt rvényi jelentési kötelezettsk telezettség, akkor mérlegelés s kérdk rdése,, hogy ezt mások m védelme indokolja-e, hogy a kliens hozzájárul rulása hiány nyában is közöljk ljünk adatokat. Tudnunk kell, hogy ilyenkor vsz. a bizalmat áldozzuk fel. A legjobb,ha a szakember azt éri el, hogy a kliens maga jelezze a problémát. Mi lehet ilyen helyzet? Mások M életének vagy méltóságának súlyos s veszélyeztet lyeztetésével fenyegetı helyzet.

56 Egy érdekesség g ehhez: A Tarasoff-szab szabály Ez az egyik legtöbbet idézett ügy a titoktartás felfüggeszt ggesztésével kapcsolatosan az angolszász jogrendben. Egy építészhallgató fiatalember 1969-ben tájékoztatta t pszichiáter terét, t, hogy meg akarja ölni barátn tnıjét, t, Tatjana Tarasoffot.. Az egyetem egészs szségügyi gyi szolgálat latának kötelékében mőködım terapeuta értesítette tette a rendırs rséget szóban és írásban is. A rendırök k egy ideig fogva tartották, majd döntd ntöttek, ttek, elengedik, nincs közvetlen k veszély. 2 hónap h múlva m megölte barátn tnıjét, t, mire a lány l szülei beperelték k a terapeutát és s az egyetemet, amiért nem akadályozt lyozták meg a tettet, nem figyelmeztették k az áldozatot.

57 A kaliforniai bíróság b g 1974-ben úgy döntd ntött, tt, hogy a köz veszélyeztet lyeztetése felülírja az egyéni titok megırz rzésének kötelmk telmét.. A védelem v kötelezettsk telezettsége mint Tarasoff-szab szabály vonult be a szakirodalomba. Eszerint kötelezı a potenciális áldozatot figyelmeztetni, akár r a titoktartás s megsért rtése árán n is, ha az alábbi feltételek telek teljesülnek: lnek: - Sajátos viszony: ha a károkozk rokozás s szánd ndéka valamely kitüntetett kapcsolatban kerül l felszínre (pl. terápi piás kapcsolat) - Megalapozottan elıre láthatl tható valamely veszélyes tett - Azonosíthat tható az áldozat.

58 Azonban: A szélesk leskörő tiltakozás s hatására a bíróság b g ban egyedüláll lló módon megváltoztatta az állásfoglalását: A figyelmeztetés s kötelezettsk telezettsége helyett a védelem kötelezettségét írta elı. A szakember mérlegelm rlegelésére re bízta, b hogy mi védi meg inkább a potenciális áldozatot: a figyelmeztetés s vagy épp a titoktartás megırz rzése.

59 Van ezzel ellentétes tes texasi bírói b i döntd ntés s is, mely a teljes titoktartás s mellett foglal állást (mostohaapját ölte meg a ffi, elıtte jelezte a terapeutának). Gyakoribb esetek: drogfogyasztás, s, szex-ab abúzus,tehát t a ténylegesen megtört rtént esetek. A gyakorlatban a felmérések szerint leginkább a személyes meggyızıdése vezérli a szakembereket és s nem az elıírások. (Lsd( Lsd. bıvebben Varga, 2009) Bizonyos állásfoglalások sok szerint célszerc lszerő elıre informálni a klienst a jelentési kötelezettsk telezettségrıl l a keretek lefektetésekor. KérdK rdés, hogy ez hogyan hat a bizalmi kapcsolatra Egyértelm rtelmő válasz tehát t nincs, a mérlegelm rlegelés s tere tág t

60 Köszönöm m a figyelmet!