BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS"

Átírás

1 BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE /2008. (II. 28.) közgy. határozat

2 I. Bevezető II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Tartalomjegyzék Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek V. Önkormányzati sportigazgatás VI. VII. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása 1. Gyermek- és ifjúsági sport: óvodai sport iskolai testnevelés diáksport utánpótlás-nevelés sportiskolai rendszer 2. Versenysport, élsport 3. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 4. Fogyatékkal élők sportja 5. Sportegészségügy 6. Nemzetközi sportkapcsolatok 7. Sportturizmus 8. Sportrendezvények 9. Elismerések, kitüntetések 10. Sportlétesítmények Önkormányzati sporttámogatási rendszer 1. Alapvető értékek, meghatározások 2. Az önkormányzati sporttámogatás általános formái 3. Az önkormányzati sporttámogatás összetevői, fő keretei 4. A finanszírozás alapelvei prioritások az önkormányzati támogatásban 5. A közvetlen önkormányzati sporttámogatás általános érvényű szabályozói 6. Gyermek- és ifjúsági sport: diáksport kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek nem kiemelt utánpótlás-nevelő egyesületek 7. Versenysport, élsport élsportolók csapatsport egyesületek 8. Szabadidősport (lakossági sport) rekreáció 9. Sportrendezvények 10. Tartalékalap 11. Sportlétesítmények VIII. Mellékletek 1. Értelmező rendelkezések 2. Békéscsaba sporthelyzetének SWOT-analízise 3. Közterületeken lévő szabadtéri sportlétesítmények felújítási, fejlesztési terve, ifjúsági parkok létrehozása 4. A sporttámogatás keretei

3 3 I. Bevezető 1. A sportkoncepció szükségessége: a kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra fejlesztése is csak hosszú távon érvényesülhet, működtetése csak tervezetten lehet hatékony. A meghozott jelentős döntések következményei sokszor csupán esztendőkkel később jelentkeznek. Nem lehet egyik napról a másikra komoly sikereket felmutatni, csak az átgondolt, hosszabb távra szóló elképzelések, tervek s azok következetes megvalósítása, betartása hozhat az eredményekben előrelépést. A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva, azok várható hatásaira építve természetesen figyelembe véve a jogszabályok által előírt önkormányzati kötelezettségeket az Önkormányzatnak szükséges meghatározni egy kiszámítható szerepvállalást a város sportéletében. Békéscsaba Megyei Jogú Város 1996-tól folyamatosan rendelkezik sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerrel. A cél eddig valamennyi koncepció elkészítésekor ugyanaz volt, mint ami ma is: a következő évekre szabályozni a legfontosabb tennivalókat, meghatározni a sportágazatban kötelezően és önként vállalt feladatok kereteit, tájékoztatást adni a sportágazat résztvevőinek az önkormányzat szerepvállalásának irányairól és mértékéről. 2. A sportkoncepció szükségességét indokolja az az ellentmondás is, hogy amíg a versenysport-élsport területén kimagasló nemzetközi sikereket érnek el a magyar sportolók, addig a társadalom, a lakosság széles rétege igen rossz egészségi állapotban van. A sport ma már médiajelenség, üzlet, eszköz, emellett kiváló kommunikációs lehetőség a lakosság felé, mindezzel pedig egy városnak élnie kell. Értékeinek önmagán túlmutatóan a társadalmi jólét növelésében és a testi-lelki betegségek, társadalmi konfliktusok megelőzésében, avagy kezelésében is meg kell jelenniük. 3. A napjainkban is jól érzékelhető változások, az állam szerepvállalásának évről évre történő csökkenése, a tőkeerős szponzorok hiánya és az anyagi gondok egyaránt éreztetik hatásukat a magyar sportéletben; Békés megyében, Békéscsabán pedig különösen. A rendszerváltást követően megszűnt a sport kivételezett szerepe, s míg a magyar sportéletben a költségek rohamosan nőttek, a központi költségvetési támogatások egyre csökkentek. A területi-, helyi önkormányzatokra a szociális, kulturális, oktatási alapfeladatok tömege zúdult és zúdul ma is, a sport pedig egyre inkább háttérbe szorult. A sport korábbi nagy mecénásai állami vállalatok, szövetkezetek jó része vagy tönkrement, vagy átalakult magántársasággá, így a sporttevékenységet támogató hajlandósága általában megszűnt. Az új cégek, letelepedett multik kevés kivételtől eltekintve nem mutatnak szándékot a testkultúra támogatására, szponzorálására. Mindennek következtében a magyar sport az elmúlt tizenöt-húsz évben rendkívül jelentős veszteségeket szenvedett. A közgazdász szakemberek véleménye szerint hosszútávon annak az alapelvnek kell érvényesülnie, mely szerint elsősorban az egyének saját maguk élvezik a sportolásból és a sportlátványosság nézéséből származó előnyöket, így alapvetően nekik kell viselniük azok költségeit is. Csakhogy jelenleg még mindig nem alakult ki egy ilyen jól működő sportszféra, így jelenleg átmeneti időszakot élünk, melyben az önkormányzat segítsége nélkül a sport működése bizonytalanná, sőt lehetetlenné válhat. (Ugyanakkor sajnos sok sportegyesület az önkormányzati támogatást nem támogatásként, hanem járandóságként kezeli. Valósággal elvárja, hogy a számlájára mielőbb odakerüljön az általa méltányosnak tartott pénzösszeg. Ez persze gyakori konfliktusforrás. Csakúgy, mint a régi sportegyesületből kiváló, illetve újonnan alakult sportkörök kezelése, támogatása.)

4 Tehát bátran kijelenthető: ha a települési önkormányzatok az elmúlt időszakban nem vállalták volna fel a sportszervezetek támogatását, a magyar sport elemeire hullott volna szét. Ez a megállapítás Békéscsabára is igaz! 2007-es adatok szerint Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata összesen mintegy ,- Ft-tal támogatta valamilyen címen a sportszervezeteket (a támogatott egyesületek száma: 49), s további kb ,- Ft-ot fordított a szakfeladati költségvetési soron saját lebonyolítású sportrendezvényekre. E támogatási összeghez hozzájön még az önkormányzati tulajdonban lévő sportlétesítmények bérleti díj nélküli biztosítása (számítások szerint 2007-ben ez mintegy ,- Ft érték), valamint az oktatási intézmények tornatermeinek, sportudvarainak ingyenes használata (forintra lefordítva : ,- Ft szintén 2007-es adat). Az Önkormányzat a sportegyesületek költségvetésének átlagosan a mintegy százalékát biztosította! Ami egyben azt is jelenti, hogy az önkormányzati szerepvállalás elmaradása, drasztikus csökkenése esetén a helyi sportélet összeomlana Az Önkormányzat sportpolitikai elvei az elmúlt időszakban alapvetően helyesen határozták meg a célkitűzéseket. Ennek lényege, hogy a sport valamennyi területét összefüggéseiben kezelte, ugyanakkor a város sajátosságainak, lehetőségeinek, valamint az egyesületi keretek között sportolók életkorának figyelembe vételével a fő hangsúlyt a gyermek- és ifjúsági sport támogatására fektette úgy, hogy az egyesületi, sportági hagyományokat sem hagyta figyelmen kívül. BÉKÉSCSABA SPORTJÁNAK TRADÍCIÓI (E) = (erősség) Nemzeti Sportváros (1997.), a város rangos sportmúltja; régóta (évtizedek óta) működő, sikeres sportszervezetek, olimpiai, világ- és Európa-bajnok sportolók; köztünk élő példaképek; az olimpiai bajnok Ónodi Henrietta Békéscsaba díszpolgára lehetett; évente két Békéscsaba Sportjáért kitüntetés adható; változatos sportolási lehetőségek; a lakosság számához viszonyítva sok sportegyesület; nagy szakmai tapasztalattal, tudással rendelkező humán tőke, elkötelezett edzők, sportvezetők; felkészült, lelkes segítők, önkéntesek, aktívák; az elmúlt években nemzetközi mérkőzések, sportrendezvények házigazdája lehetett Békéscsaba; sportot értő és szerető, aktivitásra bírható lakosok. (GY) = (gyengeség) a fejlesztések ellenére is még mindig nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítmény-ellátottság; kevés támogató, szponzor a térségben, így a sportszervezetek működtetését illetően az Önkormányzatra túlságosan súlyos terhek hárulnak; valójában az önkormányzati szerepvállalás nélkül a csabai sportélet gyakorlatilag összeomlana; nincs nemzetközi szintű csapatunk, a legnépszerűbb sportág (labdarúgás) nagy mértékű visszaesése; a legutóbbi olimpián csupán egyetlen olimpiai résztvevőnk volt; nem becsüljük meg igazán a legtehetségesebb, legsikeresebb szakembereinket, sportolóinkat; a legsikeresebb edzők, szakemberek nagy számban távoznak el Békéscsabáról. (L) = (lehetőség) létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezésének bővítése; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; kistérségi, megyei, regionális együttműködés; sportturizmus fejlesztése; az értékek összegyűjtése (Sportmúzeum, sportkönyvek, stb.) országos, nemzetközi sportesemények rendezése; a média adta lehetőségek jobb kihasználása a sportdiplomácia további javítása; a sportértékek beépítés a városmarketingbe; lokálpatriotizmus; hagyományok, hagyományos rendezvények továbbvitele. (V) = (veszély) elfelejtődhetnek a sikerek, ha nem örökítjük meg azokat valamilyen megfelelő módon (Sportmúzeum, Békéscsaba sporttörténelmével foglalkozó könyv, könyvek); a megyében, régióban lévő települések bővülő sportkínálata; tovább nő a Békéscsabát elhagyó sikeres sportolók, sportszakemberek száma; ha nincsenek hagyományok, kézzel fogható értékek, még kevesebb gyermek lesz motivált a sporttevékenység űzéséhez. SWOT-mátrix 1. II. A sportkoncepció alapelvei 1. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése a városi sportkoncepció megalkotása során összhangban az Európai Sport Chartával, az Európai Unió Fehér Könyvével, a Nemzeti Sportstratégiával, valamint a város ágazati koncepcióival alapdokumentumként veszi figyelembe a Magyar Köztársaság Alkotmányát, az önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt, a sportról szóló évi I. törvényt.

5 5 2. A sport önszerveződésre épülő autonóm tevékenység, az egyetemes és nemzeti kultúra része, szervesen kapcsolódik a társadalom kulturális, gazdasági jelenségeihez. 3. A legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez, a sportoláshoz, a rendszeres testedzéshez való jog az állampolgárok Alkotmány által biztosított alapvető joga. 4. A testi nevelésnek mint pozitív társadalomformáló eszköznek megkülönböztetett figyelmet kell élveznie. A testkultúra, a sport kiemelkedő jelentőségét támasztja alá társadalmilag hasznos, semmi mással nem helyettesíthető funkciója: az egészségmegőrzés, illetve a betegségmegelőzés egyik alapvető eszköze; jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, személyiségformálásában; a nemzeti öntudat erősítésének, a közösségi együttélésnek, a városunkhoz történő pozitív érzelmi kötődés, az egészséges lokálpatriotizmus kialakításának fontos eszköze; a mozgáskultúra, a mozgásműveltség, a cselekvésbiztonság fejlesztésének egyedi formája; elősegíti a tisztességes játék (fair play), az esélyegyenlőség és a tolerancia eszményének kiteljesedését; kulcsszerepet vállal a káros önveszélyeztető tendenciák (alkohol-, dopping és drogfogyasztás) elleni harcban; pozitív lehetőség, program a szabadidő kulturált, hasznos eltöltésére, a szórakozásra és szórakoztatásra; országon belül, s a nemzetközi színtéren a civil kapcsolatok kialakításának, közösségek együttműködésének könnyen megszervezhető formája; fontos szerepet tölt be Békéscsaba város hírnevének növelésében, jelentős hatása van a városmarketing területén. 5. A testnevelés és a sport részterületei az óvodai mozgásfejlesztéstől ( óvodai testneveléstől ) a hivatásos sportig egymással összefüggő és kölcsönhatásban álló egészet képeznek, egyik területének fejlesztése vagy elhanyagolása kihat a testkultúra egészére: a fejlett óvodai mozgásfejlesztés, iskolai testnevelés és a diáksport jelenti azt a szilárd alapot, amelyre a sport további ágazatai épülnek; a tudatos utánpótlás-nevelés a sporttehetség gondozásával válik a versenysport alapjává; a szabadidősport, a fogyatékkal élők sportja a munkaképesség megtartásának, újrateremtésének és a pozitív életszemlélet kialakulásának fontos eszköze; a verseny- és élsport a testnevelés és a sport csúcsteljesítményekben kifejeződő, valójában a sportkultúra húzó ágazata, ösztönző minta, motiváció a rendszeres testedzéshez és teljesítményfokozáshoz. 6. A sportolási lehetőségek alapfeltétele a megfelelő szintű és számú létesítmény, infrastruktúra megléte. 7. Az önszerveződés, a társadalmi jelleg és a demokratizmus a korszerű sportélet lényegi sajátja. 8. A város sportja meg kell, hogy feleljen az Európai Unióban megszabott elvárásoknak, valamint a környezetvédelmi és a területfejlesztési kötelezettségeknek.

6 6 9. Az egyes sportágazatokra jutó önkormányzati pénzeszközöknek forrásaiban tisztázott, mértékben előre ismertnek kell lennie, bizonyos részét objektív módon, pontérték táblázat felhasználásával, más részét pályázati úton célszerű elosztani. 10. A testedzés és a sport egyes területei kölcsönösen összefüggő és egymásra ható egészet képeznek, ezért a sport harmonikus, arányos fejlesztése egyaránt állami, önkormányzati és társadalmi feladat. 11. A sport támogatásában mint közfeladatban az Önkormányzat szerepe hosszabb távon is meghatározó, de nem hagyható figyelmen kívül a gazdasági és magánszféra hozzájárulása sem. 12. Alapvető érdek, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciója érvényesüljön és értékeinek megfelelő támogatást nyerjen. III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatainak meghatározása III. 1. A Sportról szóló évi I. törvény rendelkezései Az Önkormányzat feladatait a Sportról szóló évi I. törvény határozza meg az alábbiak szerint: 55. (1) A települési önkormányzat - figyelemmel a sport hosszú távú fejlesztési koncepciójára -: a) meghatározza a helyi sportfejlesztési koncepciót, és gondoskodik annak megvalósításáról, b) az a) pontban foglalt célkitűzéseivel összhangban együttműködik a helyi sportszervezetekkel, sportszövetségekkel, c) fenntartja és működteti a tulajdonát képező sportlétesítményeket, d) megteremti az önkormányzati iskolai testnevelés és sporttevékenység gyakorlásának feltételeit. (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - a Közoktatásról szóló évi LXXIX. tv.-ben meghatározottak szerint - biztosítja az önkormányzati iskolai sportkörök működéséhez szükséges feltételeket. (3) A megyei (fővárosi) önkormányzat az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túl sportszervezési feladatai körében: a) segíti a területén tevékenykedő sportszövetségek működésének alapvető feltételeit, b) közreműködik a sportszakemberek képzésében és továbbképzésében, c) segíti a sportági és iskolai területi versenyrendszerek kialakítását, illetve az e körbe tartozó sportrendezvények lebonyolítását, különös tekintettel a családok sportjára, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, valamint a fogyatékosok sportjára, d) adottságainak megfelelően részt vesz a nemzetközi sportkapcsolatokban, e) ellátja az állami sportinformációs adatszolgáltatással összefüggő területi feladatokat,

7 f) közreműködik a sport népszerűsítésében, a mozgásgazdag életmóddal kapcsolatos sporttudományos felvilágosító tevékenység szervezésében, g) közreműködik a sportorvosi tevékenység feltételeinek biztosításában. (4) A megyei jogú városi önkormányzat illetékességi területén adottságainak megfelelően ellátja a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat. (5) A helyi önkormányzatok a sporttal kapcsolatos feladataik ellátásához a költségvetési törvény szerint normatív hozzájárulásban részesülnek. (6) Az e törvényben meghatározott feladatai alapján a tízezernél több lakosú helyi önkormányzatok rendeletben állapítják meg a helyi adottságoknak megfelelően a sporttal kapcsolatos részletes feladatokat és kötelezettségeket, valamint a költségvetésükből a sportra fordítandó összeget. III. 2. Az Európai Unió és a sport kapcsolata ehhez kapcsolódó önkormányzati feladatok A sport az egyik legelterjedtebb emberi tevékenység végezzék akár hivatásos sportolók, akár amatőrök, rendszeresen vagy alkalomszerűen, emberek milliói sportolnak az Európai Unióban is. Amellett, hogy jót tesz az egészségnek, a sportnak kiemelt gazdasági és szociális jelentősége is van: elősegíti a társadalmi beilleszkedést, ösztönzi a kulturális cseréket, továbbá álláshelyeket teremt szerte Európában. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása a társadalom valamennyi területére közvetlen vagy közvetett, hosszú távon érzékelhető hatást gyakorol. Az EU élesen kettéválasztja a sport két területét: a sport, mint gazdasági tevékenység, a gazdasági tevékenységek általános uniós szabályai alapján kell működnie. a sport, mint társadalmi jelenség, társadalmi értékei miatt az unió közvetlenül is igyekszik támogatni, és erre ösztönzi a tagállamait is. Az EU-csatlakozás sportra gyakorolt hatásai a társadalmi fejlődéssel párhuzamosan jelentkeznek: a növekvő életszínvonal és a több szabadidő révén a szabadidős kultúra is fejlődik, s hazánkban is növekszik a rendszeres testmozgást végzők száma. Az Európai Unió közvetlenül nem nyújt támogatást sporttevékenységekre. Ez azonban nem jelenti azt, hogy sportszervezetek projektjeihez ne nyújtana pénzügyi támogatást, ugyanis a sport beépíthető más területek fejlesztési elképzeléseibe, programjaiba. A sport hozzájárulhat számos közösségi politika megvalósításához is, például a szociális kohéziót, a kisebbségek, a fogyatékkal élők beilleszkedését elősegítő, vagy akár a fiatalok körében a demokráciát népszerűsítő programok révén. Így egy sportprojekt, amely valamely program (Leonardo Ifjúsági program, Strukturális Alapok programjai, kutatási programok, stb.) követelményeinek megfelel, annak keretében EU-s támogatásban részesülhet. Olyan, hagyományosnak mondható sportesemények, mint például bajnokságok, versenyek vagy nemzetközi események egyáltalán nem támogathatóak. Mindemellett nagyon fontosnak tartható az ún. Fehér Könyvnek (az Európai Bizottság adta ki 2007 júliusában) az a fejezete, amely szerint a sport felhasználása az EU fejlesztési politikájában címet viseli. Ez a felhívás azt sugallja, hogy a strukturális és kohéziós alapok 7

8 forrásai is megcélozhatók a sport számára a jövőben, elsősorban az infrastrukturális feltételek megteremtése érdekében. Nagyon lényeges az is, hogy a Fehér Könyv kapcsolt támogatási lehetőségek sorát említi, pl. az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Beilleszkedési Alap, az Európai Polgárokért programok, továbbá az élethosszig tartó tanulás, és a cselekvő ifjúsági programok révén. Tulajdonképpen a társadalmi befogadás, a társadalmi kohézió sport általi erősítéséről van szó az említett programokban. A Fehér Könyvben található javaslatok szerint szerepet kap a sport az erőszakos és rasszista cselekmények megelőzésében, a bűnüldözési szervek és a sportszervezetek együttműködésében. A Strukturális Alapok forrásainak fogadására a Magyarország által elkészített Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) lehetőséget nyújt a sport fejlesztésére is, elsősorban infrastrukturális beruházások és képzési fejlesztések formájában. Az NFT operatív programjai között vannak olyanok, amelyek a sport számára források elérését teszik lehetővé. A Regionális Operatív Program, DAOP (Dél-alföldi Operatív Program) támogatható tevékenységek köre: Egészségturisztikai létesítmények komplex fejlesztése: meglévő gyógyfürdőkben új szolgáltatatások létrehozása, valamint a meglévő szolgáltatások színvonalának emelése, fejlesztése; a meglévő gyógyfürdőkben az egészségturisztikai szolgáltatások gyógyászati, wellness, sport fejlesztése, valamint az egészségturisztikai infrasturktúra színvonalának emelése. Versenyképes turisztikai termék és attrakciófejlesztés aktívturisztikai fejlesztések: vizek mentén az aktívturizmus fejlesztésének céljával szabad strandok, kikötők és egyéb vízi sportoláshoz kapcsolódó szolgáltató létesítmények és egységek fejlesztése, kiépítése, felújítása turisták vízi sportokhoz kötődő igényeiknek kielégítésére; gyalogtúra útvonalak kialakítása pihenőhelyekkel, valamint kerékpáros és vízi túra útvonalak mentén kiszolgáló helyek, pihenőhelyek kialakítása. Kerékpáros turisztikai szolgáltatások kialakítása (kerékpártárolók, pihenők kialakítása; termékcsomagok kialakítása; kerékpárkölcsönzők kialakítása, stb.) A természeti területek turisztikai látogathatóságához szükséges fejlesztések, pl. helyi természeti értékek, területek, egyedi tájértékek turisztikai célú bemutatására alkalmas többfunkciós bemutatóterek, természeti és tájvédelmi tematikájú szolgáltató létesítmények kialakítása az aktív turisztikai helyszíneken (gyalogos, vízi túraútvonalak mentén). Alapfokú nevelési-oktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése: Az intézmények udvarának felújítása, baleset-mentesítése, tanulást segítő térként való bekapcsolása az oktatás folyamatába (pl.: udvari játékok, udvari utcabútorok, kerékpártároló, játszótér, sportpálya, kerítés, zöldterület). Telekhatáron belül mellékhelyiségek, higiéniás és ellátó létesítmények, szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek, a szocializációt segítő helyiségek (pl.: tornaterem, tornacsarnok, tornaszoba) akadálymentes kialakítása, tanuszoda/tanmedence korszerűsítése, felújítása és ezen beruházásokhoz kapcsolódó eszközbeszerzések Kerékpárút hálózat fejlesztése. Szociális jellegű városrehabilitáció: Közterületek rehabilitációjához kapcsolódó tevékenységek: akadálymentesítés, parkok, jóléti zöldfelületek fejlesztése és újak kialakítása; közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, kialakítása; közösségi célú sport- és szabadidős létesítmények, terek kialakítása, létesítmények bővítése, felújítása. Kapcsolódó ESZA (Európai Szociális Alap) típusú tevékenységek: közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését szolgáló szolgáltatások, képzési programok kialakítása meglévő épületekben (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó és foglalkoztató házak, kulturális és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.). Ifjúsági és szabadidős programok. A DAOP egyik intézkedése az iskolai infrastruktúra fejlesztése, amely a sportoktatás céljait szolgáló létesítmények fejlesztését, akadálymentesítését is magába foglalja. Ugyanezen 8

9 program intézkedése az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességek fejlesztése. A program az iskolákban kívánja hatékonyabban terjeszteni az egészségtudatos életmód fontosságát, a mozgáskultúra elsajátítását és támogatja az ehhez kapcsolódó, az oktatóknak szóló képzési programokat. További intézkedés célozza az integrációs oktatást és képzést, ahol a hátrányos helyzetű, különösen a roma, valamint a fogyatékkal élő tanulók integrációs programjai (sporttevékenységek beillesztése révén) támogathatóak. Határokon átnyúló projektek esetében civil szervezetek esetünkben sportszervezetek együttműködését is számos pályázat segíti (pl.: INTERREG-pályázatok). A további intézkedések esetében is elképzelhető a sportjellegű projektötletekkel történő pályázás, amennyiben az egyes területekhez megteremthető a sportos kapcsolódási pont. Az Uniós pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, a pályázatokon való részvétel, az intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása ezen pályázatokra, kiemelten fontos önkormányzati feladat. IV. Az Önkormányzat által megfogalmazott kiemelt célok, alapelvek 9 Az alapelveknél megfogalmazott értékek megteremtése, biztosítása érdekében az önkormányzat az alábbi feladatokat határozza meg. Az önkormányzat a prioritások megfogalmazásakor különös tekintettel veszi figyelembe a helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvényt és a sportról szóló évi I. törvényben, a helyi önkormányzatra vonatkozó feladatokat. 1. Az önkormányzat az anyagi lehetőségei függvényében támogatja a városi sporttevékenységet (kötelezően ellátandó sportfeladat). 2. Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (kötelezően ellátandó sportfeladat). 3. Az önkormányzat a tulajdonát képező sportlétesítményeket fenntartja, működteti (kötelezően ellátandó sportfeladat). A város költségvetési lehetőségeitől, valamint egyéb támogatási forrásoktól függően törekedni kell az önkormányzati sportlétesítmények, a közterületeken lévő sportpályák fejlesztésére, újak építésére. 4. A sporttevékenység részterületei között az önkormányzat az alábbi szempontokat emeli ki: a.) A lakosság egészségmegőrzése érdekében hosszú távon a sporttevékenységek középpontjába a gyermek- és ifjúsági sportot ezen belül az iskolai testnevelést, mint kötelezően ellátandó sportfeladatot, valamint a szabadidősportot kell állítani. a tanuló ifjúság egészségi, erőnléti állapota a jövő társadalmának egyik meghatározó tényezője. Megfelelő korban történő mozgásfejlesztés, jól szervezett, hatékonyan támogatott és motivált iskolai testnevelés és diáksport képezheti csak azt a meghatározó alapot, melyre a sporttevékenység többi területe, így a szabadidős sportolás, az utánpótlás-nevelés, majd a versenysport és az élsport épülhet.

10 10 Elsődleges cél a diáksportélet felpezsdítése, a rendszeres, állandó diáksportrendezvények szervezése, valamint az iskolai keretek folyó diáksport feltételeinek javítása lehet. Az egészségmegőrzésben meghatározó szerepet tölthet be a rendszeresen végzett szabadidős sporttevékenység, mely a munkaképesség megtartásán és javításán kívül az önmegvalósítás, a szórakozás, a közösségi tevékenység és vitalitás egyik fontos eszköze. Ezért a lakosság széles rétege számára kell biztosítani az alapvető (szabadidő)sportolási és rekreációs lehetőségeket. Ez elsősorban a megfelelő és népszerű programok szervezésével, támogatásával, illetve létesítmények biztosításával történhet meg egyre inkább élve a térség adta lehetőségekkel is (Körösök közelsége, kerékpárutak, bányatavak, stb.). Célunk az lehet, hogy a sportos életmód érdekében aktivizáljuk az embereket, és ezáltal javítsuk a békéscsabai polgárok életminőségét, javulást érjünk el a népegészség terén; hozzájáruljunk a közösségi, családi kapcsolatok erősítéséhez; növeljük a foglalkoztatottak és általában a csabaiak produktivitását; csökkentsük az egyenlőtlenségeket, ezzel hozzájáruljunk a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához. b.) Figyelemmel az esélyegyenlőségre segíteni kell a fogyatékkal élők és a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok sporttevékenységeit. c.) A gyermek- és ifjúsági sport támogatása a kulcsfontosságú feladatok közé kell, hogy tartozzon. A korosztály sportegyesületen belüli tevékenysége az utánpótlás-nevelés során valósul meg. Az utánpótlás-nevelés kiemelését mindenképpen indokolja, hogy a sporttörvény is a támogatásra javasolt területek közé sorolja. A sporttörvény ajánlása mellett a prioritás megfogalmazását indokolja az is, hogy a tehetséges fiatalok számára biztosítani kell a megfelelő szintű képességfejlesztés lehetőségét. Ezt az elvet az Európa Tanács által kiadott Európai Sport Charta is konkrétan megfogalmazza: az átlagosnál tehetségesebb sportolók számára meg kell adni az egyéni sportteljesítmények javításának lehetőségét. Számunkra ugyanakkor a legfontosabb tény, hogy a békéscsabai sportkörök nagy többségében mindenekelőtt gyermek- és ifjúsági korú gyermekek sportolnak, az egyesületekben elsősorban utánpótlás-nevelő munka folyik. Célunk az lehet, hogy még több gyermek sportoljon rendszeresen, szervezett keretek között, versenyezzen hétről hétre jól felkészült szakemberek irányítása mellett. d.) A sportról szóló törvény a helyi önkormányzatok feladatai között konkrétan nem említi a versenysport-élsport támogatását, de nem is tiltja azt. A versenysport támogatásának, értékelésének elveit, elismerését helyi szinten szükséges meghatározni. A versenysport (és hivatásos sport) eredményei pozitív hatásokat jelenthetnek városunk számára a városmarketing, városimázs, társadalmi kapcsolatok területén, az országos és a nemzetközi versenyeken elért sikerek növelhetik a városunkban élő emberek azonosságtudatát, kötődését lakóhelyükhöz, s pozitív húzóhatást jelenthetnek a gyermek- és ifjúsági sport (az óvodai sport, az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés) és a szabadidősport számára. Tényként kell kezelnünk, hogy az elmúlt időszakban csökkent az olimpiai résztvevőink száma, a célunk az lehet, hogy az egyesületekben folyó tudatos utánpótlás-neveléssel, tehetséggondozással, illetve az élsportolók megfelelő támogatásával segítsük azon sportembereket, akik tehetségük, felkészültségük

11 11 alapján a legnagyobb, legjelentősebb sporteseményeken is ott lehetnek, városunkat magas szinten képviselhetik. A nagy népszerűségnek örvendő, évtizedes tradíciókra visszatekintő csapatsportszervezeteinket illetően a megfogalmazott középtávú cél az lehet, hogy a női kézilabdasport elérje a nemzetközi szintet, míg labdarúgásban a biztos másodosztályú szereplést követően megfelelő szakmai és anyagi alappal rendelkezve élvonalbeli csapata lehessen a városnak. Tradicionális és feltörekvő sportágak (kosárlabda, röplabda, vízilabda) fejlődésének, előrelépésének lehetőségek szerinti segítése, támogatása. 5. A város kulturális életének, a lakosok szórakozási lehetőségeinek és a sport idegenforgalmának bővítését segítheti, ha Békéscsaba egyedi, reprezentatív, jelentős érdeklődésre számot tartó országos és nemzetközi sporteseményeknek ad otthont. 6. A sport, a sportágazat felhasználása a lokálpatriotizmus erősítéséhez, a város ismertségének, turisztikai vonzerejének növeléséhez, a város általános megítélésének ( városimázs ) közvetett javításához, a városmarketing érdekében. A sportturizmus lehetőségeinek kiaknázása: minél több országos és nemzetközi mérkőzés, verseny szervezése, lebonyolítása, edzőtáboroztatási lehetőségek biztosítása, aktív turizmus fejlesztése, sportmúzeum alapítása, a Békéscsabára látogató turisták sportolási lehetőségeinek biztosítása, stb. 7. A sport nemzetközi kapcsolatokban elfogadott és bevett formája alkalmas az országok, illetve a különböző nemzetek településein élő emberek, közösségek közötti kapcsolatok kiszélesítésére és elmélyítésére. Békéscsaba társadalmi, gazdasági életének további fejlesztése érdekében az önkormányzatnak törekednie kell a nemzetközi sportkapcsolatokban való részvételre, a testvérvárosi kapcsolatok adta lehetőségek jobb kihasználására. 8. Városunk sportéletének működése érdekében az önkormányzat illetékességi területén segítséget nyújt az alábbi feladatok ellátásában: versenyrendszerek kialakítása, működtetése, sportrendezvények szervezése; szakszövetség helyi szervei működésének segítése; együttműködés az éves versenynaptár, szabadidősport-naptár összeállításában; közreműködés a sportszakember-képzésben és továbbképzésben, az egészséges életmóddal összefüggő felvilágosító tevékenységben. 9. A békéscsabai sportolók egészségügyi kontrolljának biztosítása érdekében az önkormányzat támogatja a sportorvosi ellátást. 10. A társadalmi összetartozás, szolidaritás erősítése, hogy valamennyi békéscsabai polgár a következő időszak nyertesének érezhesse magát. V. Önkormányzati sportigazgatás Az önkormányzat számára a sporttörvényben előírt sportigazgatási feladatok maradéktalan ellátását, valamint a sportkoncepcióban rögzített tevékenységek hivatali szintű koordinálását Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Oktatási, Közművelődési és Sport Osztálya látja el.

12 12 Az igazgatási, szervezési, koordinálási feladatok főbb elemei: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Közművelődési, Ifjúsági, Oktatási és Sportbizottság munkájának előkészítése (előterjesztések, tájékoztatók, beszámolók), az általuk hozott határozatok végrehajtása. A szakterületre vonatkozó jogszabályokban a fenntartóhoz és a jegyzőhöz delegált államigazgatási hatósági feladatok előkészítésében, végrehajtásában való részvétel. Sportfejlesztési és sporttámogatási célok meghatározásának előkészítése, végrehajtása. Közreműködés a városi sportkoncepció végrehajtásában, a koncepció aktualizálásának figyelemmel kísérése, indokolt esetben a módosítási javaslatok előkészítése. Sportlétesítmények működésének szakmai felügyelete. Javaslattétel a használatra, illetve felújításokra, fejlesztésekre vonatkozóan. A Békéscsaba Sportjáért kitűntetés gondozása. Kapcsolattartás a testneveléssel és a sporttal foglalkozó szervezetekkel. Közreműködés a városi versenyrendszerek kialakításában, a versenyek szervezésében. Az éves eseménynaptárak (diáksport-, szabadidősport-, versenysportnaptár) összeállításának koordinálása. Az önkormányzati támogatások célirányos és jogszerű felhasználásának ellenőrzése. Közreműködés a helyi versenysport, a gyermek- és ifjúsági sport (óvodai sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés), a szabadidősport feltételeinek biztosításában. Közreműködés az olimpiai utánpótlás műhelyek segítésében. Közreműködés a város nemzetközi sportkapcsolatainak szervezésében. Közreműködés a város és a sportszervezetek által szervezett nagyobb hazai és nemzetközi események szervezésében. A sportszakemberek képzésének, továbbképzésének segítése. A helyi sportfeladatok ellátása érdekében együttműködés a városi, kistérségi, megyei, regionális, országos sportszervezetekkel, a sportban érdekelt társadalmi és gazdasági szervezetekkel. Pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, pályázatokon való részvétel, az önkormányzati fenntartású intézmények segítése a pályázatok elkészítésében, sportszervezetek számára a figyelem felhívása az őket érintő pályázatokra. A város sporttörténelmi hagyományainak, értékeinek megóvásának, életben tartásának segítése. A mozgásgazdag, egészséges életmód népszerűsítése.

13 13 VI. A sport területei az Önkormányzat szerepvállalása VI. 1. Gyermek és ifjúsági sport, iskolai testnevelés, diáksport, utánpótlás-nevelés VI Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1997-ben leszögezte: minden gyermeknek legalább napi egy óra aktív mozgásra van szüksége. Bizonyított tény, hogy a korai halálozáshoz, valamint a munkaképesség csökkenéséhez vezető civilizációs népbetegségek megelőzhetők, és ennek az egyik fontos eleme a gyermekkorban elkezdett rendszeres mozgás. VI Az óvodai sportot, az iskolai testnevelést és diáksportot, valamint az utánpótlás-nevelést gyermek- és ifjúsági sport címszó alatt egy fejezetben szabályozzuk. Ennek okai a következők: egyazon, illetve közel egyazon korosztályról van szó; a tendenciák, a feladatok hasonlóak; a lényeges különbség a hol folyik a sporttevékenység? -ben van; a gyermek- és ifjúsági korban folytatott sporttevékenység bizonyítottan pozitív hatással van a felnőttkori sportolási hajlandóságra. A dolog jelentősége tehát a korosztály fogékonyságában rejlik. A gyerekek nagy része sajnos kizárólag iskolai keretek között, a testnevelés órán, illetve a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon végez rendszeres testmozgást, pedig az iskolákban kellene tudatosítani a sportos, egészséges életmód fontosságát; a békéscsabai sportegyesületek nagy százalékában valójában tanfolyamszerűen sportolnak a kisebb gyerekek, akik pedig megmaradnak a sportkörben, lesznek az adott sportág utánpótlása. A gyerekek nagy része ugyanis sohasem jut el az élsportoló kategóriáig, éppen ezért a hangsúlyt érdemes továbbra is a gyermekés ifjúsági sportra helyezni; az iskolai testnevelés, a diáksport és az utánpótlás-nevelés hármas egymásra épüléséből (de nem átfedéséből) fejlődhet ki a legjobb hatékonysággal az élsportoló. VI A korosztály sportolási szokásainak elemzésekor fontos megjegyezni, hogy az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás. A magyar serdülők nemzetközi viszonylatban is rendkívül keveset mozognak, melynek következtében állóképességük is romló tendenciát mutat. Ez elsősorban a XX. század végén megjelenő szociokulturális okokra vezethető vissza. Míg korábban a sport konkurenciája csupán a továbbtanulás volt, mára számtalan szabadidő-eltöltési lehetőség miatt kevesebbet mozognak a diákok (mozi, számítógép, televízió, pláza, stb.). Az igazolt sportoló fiatalok fizikai állapota is romlott az elmúlt években. Ezt a szakemberek a korai sportági specializációnak és a környezeti hatásoknak tulajdonítják. VI Az iskolai testnevelés és a diáksport magában foglalja az oktatási intézmények tanulóinak testnevelési és sporttevékenységét, a tanórai és a tanórán kívüli, iskolában végzett sporttevékenységet csakúgy, mint az iskolán kívüli keretben végzett különböző diáksportrendezvényeken zajló testgyakorlást, testedzést és játékokat, mozgásos alkalmakat. Az egészséges életmódra nevelés a család, az iskola és a társadalom együttes feladata. A társadalmi helyzettel és az életmódbeli változásokkal összefüggésben azonban a sportos életmód és az egészségmegőrzés területén egyre inkább elmozdulás tapasztalható az iskola irányába. A gyerekek számára az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre

14 14 szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége. Ezt a helyszínt és ezt az életkort kell minél előnyösebb helyzetbe hozni a társadalmi prevenció érdekében. Ez az alapfeladat alátámasztható biológiai oldalról is: a sport, testedzés nélkül fiataljaink elmaradnak örökletes lehetőségeiktől, kisebbek, gyengébbek, betegesebbek lesznek. Különösen lényeges a fizikai aktivizálás, a megfelelő mozgásterhelés a serdülőkorban. Az ekkor elért maximum meghatározó az élet hátralévő részében. Mindez önmagában is alátámasztja a társadalomnak a közoktatásban kifejezésre jutó felelősségét az iskolai testnevelés és sport területén. A testnevelés nem egyszerűen tantárgy, hanem terület, amely hivatott egyensúlyt tartani a szellemi képzés másként ható terhelésével, ami az egész személyiségfejlődést és életmódot alakítja. Nem kevésbé fontos az iskolai testnevelés és a sport pedagógiai, pszichológiai megalapozottsága. A sport révén megtanulják a siker és a kudarc elviselését, a tehervállalás örömét, az ítéletalkotás felelősségét, a konfliktustűrést és -kezelést, a közösségi élet szabályait, vagyis mindazt, aminek hiánya a mai társadalom mentálhigiénés gondjaiban kifejeződik. Összegezve tehát: az iskolai testnevelés és diáksport legfőbb célja az ifjúság mind nagyobb hányadának biztosítani, megszervezni a rendszeres testmozgást, módszeres testgyakorlást. Az iskolai testnevelés megfelelő szintű fenntartása, fejlesztése az iskolai alapellátás részeként állami feladat, melyeket az állam a helyi önkormányzatokon keresztül lát el. A diáksport célja: az iskola tanulói számára a rendszeres testmozgás lehetőségének megteremtése, az intézmény hírnevének és tekintélyének növelése, a tanulók iskolájukhoz való ragaszkodásának segítése. A diáksportban ugyanakkor nemcsak a nagy eredményeken vagy a versenyzők magas színvonalú szereplésén van a hangsúly, hanem a szabadidő- és tömegsport megfelelő működésén is. A közoktatásról szóló, többször módosított évi LXXIX. törvény, kötelezően előírja az iskoláknak a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítását, melyhez az ugyancsak kötelezően működtetendő iskolai sportkörök (ISK-k, DSK-k), esetleg diáksport egyesületek (DSE-k) tevékenységei is beletartoznak. Ennek megfelelően az iskolai diáksport a következő területeken tevékenykedik: Az ISK vagy DSE sportcsoportjainak iskolán belüli foglalkozásai, melyek rendszeres lehetőséget biztosítanak bizonyos sporttevékenységek végzésére (sportági foglalkozások, házibajnokságok szervezése); Az ISK vagy DSE által szervezett sportcélú túrák, táborok; Oktatási intézmények közötti sportesemények (kupák, tornák, bajnokságok); A városi szabadidősport-rendezvényeken való részvétel; Diákolimpiai felmenő rendszerű versenyek (a Magyar Diáksport Szövetség által kiírt versenyek, általában kieséses jellegűek, ám a helyi csapatversenyek kétfordulós bajnokságok keretein belül kerülnek lebonyolításra). Az MDSZ sportági kínálata természetesen nem fedi le az összes sportágat, bár a kör egyre bővül; Szakszövetségi versenyek (országos sportági szakszövetségek vagy sportszövetségek által kiírt diáksport-verseny); Iskolák közötti városi alapfokú versenyek. VI A sportegyesületen belüli, a gyermek- és ifjúsági korban folytatott tudatos sporttevékenység valójában az utánpótlás-nevelés. Ennek fő célja a tehetségkutatás, a kiválasztás, a tehetséggondozás, vagyis a felnőtt versenysportra, élsportra való felkészítés. Az iskolai testnevelés, a diáksport, az utánpótlás-nevelés, valamint a versenysport szoros összefüggésben áll egymással, hiszen kedvező esetben az iskolai testnevelésre, diáksportra épülő, korszerű utánpótlás-nevelés nélkül a versenysport, sőt még a felnőttkori szabadidősport megfelelő gyakorlása is elképzelhetetlen.

15 15 VI Óvodai sport VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az óvodai nevelés a települési önkormányzatok számára kötelezően ellátandó alapfeladat, amely feladat ellátását Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata biztosítja. Az egészséges életmódra nevelés a gyermekek esetében első ízben intézményesített formában az óvodában jelenik meg. A 3 6 éves korosztály rendkívül fogékony minden újra, későbbi szokásaik jó része ebben a korban alakul ki. Gyermekeink harmonikus fejlődése csak a rendszeres, napi testneveléssel, sporttal biztosítható. A szervezett sportolási lehetőségek adottak az óvodai nevelés keretén belül. Az óvodai testnevelés feladatainak teljesítésére az óvónők a testnevelés két formáját használják: a mindennapi, ún perces testmozgást ( mozgásos percek ), illetve a csoportonként szervezett testnevelés foglalkozást (heti 1 2 órát, de van, ahol 3 órát is). Elsősorban a gyermekek testi képességeit, ügyességüket, gyorsaságukat, állóképességüket fejlesztik az óvónők. Valamennyi óvodában nagy gondot fordítanak a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe vevő mozgáslehetőségek biztosítására. Az óvodai napirendbe épített, tanfolyam jellegű foglalkozások néptánc, modern tánc, gyermektorna ( Bukfenc Akadémia ), úszás (városi vízhez szoktatási-program ), lovaglás is segítik a gyermekek testi fejlődését. A mozgás megszerettetése, közösségi és sikerélmény szerzése kapcsán fontos esemény a minden évben, az Önkormányzat által megrendezett Óvodai Sportnap. Az 1/1998. (VII. 24.) OM rendelet előírja, hogy az óvodákban kötelező a tornaszoba megléte az előírt felszerelésekkel. Ezek hiányában hozzáférést kell biztosítani. Városunkban sajnos több olyan óvoda is van, amelyben nincs tornaszoba: Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda, Penza Lakótelepi-dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda, Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda mindkét telephelye, a Kertvárosi Óvoda mindhárom telephelye, a Mackó-Kuckó II. számú óvodája. (A problémákat valamelyest enyhítendő: a Ligeti Sori Óvodában, valamint a Kazinczy Utcai Óvodában csoportszobák vettek át tornaszobai funkciót.) Ezekben az intézményekben főleg a téli időszakban nehéz a napi mozgásos foglalkozások megtartása. A többi óvodában megfelelő a sportlétesítmény-ellátottság, s a feladatok elvégzéséhez a jórészt a szükséges felszerelések is adottak. Az mindenképpen pozitívum, hogy a Szigligeti Utcai Óvodában tanuszoda üzemel. A létesítmény állapota jó, a kihasználtsága közel 80 százalékos. Az óvodaidőn túl több békéscsabai szakosztályban is sportolhatnak a gyerekek: ovistorna, ovifoci, ovis kick-box, stb. VI Fő feladatok: Az Önkormányzat feladata az óvodai sporttevékenység tekintetében elsősorban az óvodai épületek állagmegóvásában, felújításában, tornaszobák kialakításában, korszerűsítésében van, illetve az óvodavezetők segítése pályázatok óvodák korszerűsítését, sporteszközökkel való felszerelését célzó elkészítésében, benyújtásában. Az óvodás korosztály bekapcsolódásának segítése a rendszeres testmozgásba programokkal, egyesületek inspirálásával attól függetlenül, hogy az intézményben vannak testnevelési foglalkozások. VI Iskolai testnevelés VI A Nemzeti Sportstratégia megállapítása: A testnevelés óra elsődleges célja a gyermekek mozgáskultúrájának fejlesztése, megfelelő fizikai kondíciójának megteremtése,

16 16 miközben a diáksport-foglalkozások szabadidős célokat szolgálnak, élvezetes sportolási lehetőséget biztosítanak. Sajnálatos tény azonban, hogy a gyermekek 75 %-a kizárólag testnevelés óra keretében végez rendszeres testmozgást, mely nem alkalmas minden, a korosztály szempontjából jelentős feladat ellátására. Ennek elsődleges okai között találjuk a testnevelő tanárok motivációjának hiányát, és a pénzügyi, adminisztrációs nehézségeket. A tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az általános iskolai korosztálynál intézményeinkben az 1 4. évfolyamokban 3, az 5 6. évfolyamokban 2,5, a 7 8. évfolyamokban pedig általában heti 2 testnevelés óra van. Az oktatási intézmények többsége a jogszabályokban előírt kötelező testnevelés óraszámot tanítja, ugyanakkor elsősorban ott, ahol a létesítményhelyzet jobb, illetve az iskola és a testnevelők lehetősége, hozzáállása pozitív a testnevelés irányában előfordul eltérés (emelkedés), Emelt szintű testnevelés mindössze két intézményben van: az Erzsébethelyi Általános Iskolában (1 4. évfolyamban: heti 5, 5 6. évfolyamban: heti 4,5, 7 8. évfolyamban: heti 4 óra) és a 2. Számú Általános Iskolában (1 6. évfolyamokban: 5, 7 8. osztályban: heti 4 óra). A középfokú oktatási intézményeinkben általában heti 2 testnevelés órában részesülnek a tanulók, de szerencsére itt is vannak olyan iskolák, amelyek ennél többet (2 és fél, 3 órát) is tartanak. Összefoglalva: a békéscsabai iskolák nagy részében a kötelező testnevelés óraszámot oktatják, csak néhány esetben térnek el kis mértékben ettől. A pedagógiai programokban az iskolák megvalósították azt a célt, amely szerint a diákok számára a hét minden napján legyenek szervezett délutáni sportfoglalkozások. Ezen a téren meglehetősen vegyes a kép a városunkban, mind a biztosított órák számát, mind a szóba jöhető helyszíneket (létesítményeket), mind a gyakorolható sportágakat tekintve. Ennek egyik fontos oka az, hogy tanulók sportolási lehetőségei az oktatási intézményeken belül csak részben adottak. De a lényeg az, hogy mára rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások. Az önkormányzati fenntartású oktatási intézmények tornatermeit, tornaszobáit, sportudvarait, öltözőit tekintve viszont igen lehangoló a kép. Az önkormányzati fenntartású oktatási létesítmények tornatermeinek átlagéletkora 40 év! (Sajnos vannak extrém esetek, mint például a Rózsa Ferenc Gimnázium tornaterme, amelyet még a XIX. században építettek, vagy a Petőfi Utcai Általános Iskola tornaterme, amelyet 1901-ben adtak át. A legújabban elkészült tornatermünk a Szent László Utcai Általános Iskolában, a Gerlai ÁMK-ban, illetve a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégiumban található, mindhármat 1993-ban adták át.) Békéscsabán 20 oktatási intézményben van tornaterem, a Szent-György Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium a Tessedik Sámuel Főiskola tornatermében tartja testnevelés óráit, míg a Békéscsabai Központi Szakképző Iskola Kós Károly Tagiskolája számára csupán egy tornaszoba áll rendelkezésre rossz idő esetén. A tornatermek állapota egy 2007 év végén történt felmérés alapján közepesnek mondható, a felszereltséget tekintve valamivel jobb a helyzet, a követelményeket tudják teljesíteni az intézmények.

17 17 Érdekes szempont a létesítmények kihasználtsága is: intézményeink ¾ részében 100 %-os a kihasználtság (a délelőtti és a délutáni időszakot is tekintve), míg a fennmaradó ¼ részében is legalább 85 %-os. Tornaszobával (konditeremmel) 9 oktatási intézmény rendelkezik. Ugyanakkor mindkét fedett létesítmény 8 intézményben is található (persze ezek nagyobb része eleve az integráció során összevont, azaz több telephelyű intézmény). A sportudvarokat tekintve is igen változatos a kép. Van olyan intézmény, ahol egyáltalán nincs szorosan vett sportudvar (a játszóudvart, illetve az iskolaudvart használják sportcélokra), ugyanakkor van olyan intézményünk is, amelyben villanyfényes pálya (Arany János Kollégium), atlétikai pálya (József Attila Általános Iskola), műanyag borítású pálya ( Közgé ), több füves futballpálya (Szabó Pál Téri Általános Iskola) is található. A sportudvarok mintegy 95 %-a aszfalt borítású, s a nagy többségében szabványos (40 x 20 méter) kézilabdapálya méretű. Az állapotuk általában rossz (az aszfalt töredezett), a felszereltség viszont közepes. Az öltözők mérete jórészt megfelelő, ugyanakkor a nagy többség felújításra szorul. Általános megállapítás, hogy a zuhanyozók száma kevés. ÓVODAI SPORT, ISKOLAI TESTNEVELÉS (E) az óvodai, iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; óvodai sport: vízhez szoktató oktatás, Óvodai Sportnap, Bukfenc Akadémia; kötelező úszásoktatás az általános iskolások számára; jól felkészült testnevelők; rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások. (GY) nem megfelelő infrastrukturális háttér és létesítményellátottság (különösen hiányzik: uszoda); a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű, és ez a minőség javulását és a célok elérését akadályozza; a hatályos közoktatási törvény a sportszakemberek véleménye szerint túl alacsony számban határozta meg a kötelező testnevelés órák számát, lehetővé teszi, hogy az 1 4. évfolyamokon nem csak szakképzett pedagógusok tarthatnak testnevelés órát; a tanulóifjúság körében egyre terjed a dohányzás, az alkohol, a drog használat. VI Diáksport (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; az egészségnevelés, az egészséges életmód propagálása az oktatásban; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése; a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítése; programok szervezése, egyesületek bevonása az óvodai sportba, a testnevelési órák változatosabbá tételébe; a hatályos közoktatási törvény lehetővé teszi a testnevelés órák növelését (mindennapi testnevelés bevezetése). (V) Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás; SWOT-mátrix 2. A diáksport az iskolai testnevelésre épül, annak gyakorlatanyagát használja fel játékosan, versenyszerűen. Átmenetet kell, hogy képezzen a testnevelés és a minőségi sport utánpótlásnevelése között. A diáksport-szervezetek programjában a diákolimpiai versenyekre való felkészülés és versenyeztetés mellett is nagy hangsúlyt kell fektetni a minden tanuló számára lehetőségek kínáló iskolán belüli, és iskolák közötti programokra, a nem versenyszerű testedzési formák szélesítésére (alapfokú versenyek, iskolai és városi sportnapok, játékos

18 18 vetélkedők). Teret kell kapnia a szabadidősport jellegű, illetve az igény és természet adta lehetőségű foglalkozásoknak (országjárásnak, túráknak, kirándulásoknak, táborozásoknak, stb.) is. VI Az oktatási intézmények diáksportjának támogatását illetően komoly, alapvető változtatásokat eredményező központi döntések születtek az elmúlt esztendőkben: a korábban kötött felhasználású (1300 Ft/tanuló) normatív támogatás 2005-ben szabadon felhasználható lett évben viszont e körből is kikerült a diáksport támogatása (magyarán: e célra nem érkezett külön központi támogatás az Önkormányzathoz), valójában a Közgyűlés jószándékú döntésének volt köszönhető, hogy 2006-ban a évi támogatásnak 70 százaléka ( ,- Ft) a költségvetésben maradt, s az intézmények között feloszthatóvá vált ben ezen összeg csökkent ugyan a költségvetési rendelet ,- Ft-ban határozta meg a diáksportra adható támogatást, de legalább rendelkezésre állt. (Több megyei jogú városnál is előfordult, hogy e forrást egyszerűen megszüntették, ott a diáksport-versenyrendszer gyakorlatilag össze is omlott, avagy nem működik megfelelően. Ugyanakkor akad olyan Önkormányzat is, ahol viszont évről évre emelni tudják e keretet.) Városunkban valamennyi oktatási intézményünkben működik ISK, DSK és/vagy DSE az intézmények között 1/3 1/3 arányban megosztva. VI Helyzetelemzés (2007. december 31-éig folytatott gyakorlat): Az elmúlt években Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata igen sokat próbált tenni annak érdekében, hogy az általános- és középiskolák sportéletét megélénkítse. Igyekeztek különböző új programokba (versenyekbe, versenyszámokba) bevonni az intézményeket, a diáksportra használható pénzt motivációs rendszerhez kapcsolni, stb. A tapasztalat azonban az, hogy a tanulók, a pedagógusok és az intézmények kevés kivételtől eltekintve nem vevők a versenyeztetésre, szándékosan kategorikusan fogalmazva: a sportolásra és sportoltatásra, így a próbálkozásokat nem sok siker koronázta. Egy 2006-ban elkészült felmérés alapján: 134 játéknapon 5924 sportoló vett részt ez a szám azonban bár nem tűnik kevésnek, mégis csalóka, hiszen a résztvevők fele egyetlen programon Középiskolai Sportparádé vett részt, míg a további versenynapokon, sportrendezvényeken gyakorta ugyanazokkal a gyerekekkel találkozhattunk. Bár valamennyi településen tendencia a mind kisebb létszámú indulás, Békéscsabán az elmúlt 6-8 évben minden erőlködés, újítási törekvés dacára folyamatos a csökkenés. A diákolimpiai versenyeken, a középiskolás alapfokú bajnokságokon mind kevesebb és kevesebb csapat, illetve diák indul el. A visszaesés okaként az alábbiak sorolhatók fel: eleve egyre kevesebb gyerek érdeklődik a sport iránt, nem szeretnek annyian mozogni, mint akár 8-10 évvel ezelőtt (ez össztársadalmi probléma); sok gyermeket nem vonz a versenyezés, hanem csak sportolni szeretne sajnos ezen gyermekek száma is egyre kevesebb; az iskolák versenyeken történő indulási szándékát mindig is befolyásolta az intézményvezető sporthoz való hozzáállása, beállítottsága: ha nem szereti a sportot nem is nagyon támogatja; a testnevelő tanárok nem motiváltak abban, hogy a gyerekeket versenyekre vigyék (az új jogszabályok ráadásul nem is segítik a testnevelők ilyen irányú vállalásait); a rossz létesítmény helyzet; az oktatási intézmények eddig létszámarányosan kapták a diáksport-támogatásukat (csupán százalékot osztott az Önkormányzat másként), így nem voltak motiváltak abban, hogy a versenyrendszerben több gyermeket indítsanak, jobb eredményeket érjenek el, stb.

19 19 Az Önkormányzat felismerte, a folyamatot meg kell állítani, de sokkal inkább meg kell fordítani! Ennek érdekében már lejárta előtt (2007 tavaszán) módosította a Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszer diáksportra vonatkozó fejezetét. Békéscsaba Megyei Jogú Város Sportkoncepció és sportfinanszírozási rendszerében megfogalmazottak szerint: a rendelkezésre álló pénzösszeg (2006-ban ,- Ft) 80 százalékát ( Ft-ot) létszámarányosan, 20 százalékát pedig ( Ft-ot) motivációs célzattal osztotta fel az intézmények között. Ezen utóbbi összeg a diákversenyen történő indulást, a diákversenyeken elért eredményeket, a diákversenyek során igénybe vett létesítmények használatát támogatta (a koncepcióban meghatározott szempontok, pontérték táblázat alapján). E rendszer azonban nem mindenben váltotta be a hozzá fűzött reményeket (lásd: a részvételi csökkenést), ezért egy ennél határozottabb, keményebb kritériumrendszert tartalmazó felosztási elvet fogadott el a Közgyűlés. A javaslatot elismert sportszakemberek, továbbá általános iskolai és középiskolai testnevelő tanárok dolgozták ki. A közös álláspont eredménye a módosított sportkoncepció. Az intézmények számára a diáksportpénzt ma már nem kötelező biztosítani, így az Önkormányzat meghatározhatja, mit is vár el az iskoláktól a diáksport támogatásáért. Az elfogadott módosítás valójában azt tartalmazza, mit kell teljesítenie az intézménynek (milyen városi versenyeken kell részt vennie) ahhoz, hogy a támogatást megkaphassa. Azt a támogatást, amelyet azután az iskolán belüli sporttevékenységre fordíthat. Az új rendszer valamennyi intézmény számára könnyen teljesíthető kritériumokat jelölt meg, nem igényel az iskoláktól sem anyagi, sem más jellegű külön befektetést. Csupán részt kell venni néhány meghatározott sportversenyen. Az új támogatási rendszer a 2007/2008-as tanévtől lépett hatályba. A késleltetett indítás oka az volt, hogy a diáksport-támogatást tanévenként érdemes biztosítani (hiszen a versenyrendszerek kiírása, lebonyolítása is ily módon történik), illetve hogy az iskolák időben megismerjék az új rendszert, felkészülhessenek rá. Azt is meg kell említenünk, hogy városunk tanulói a diákolimpiai döntőkben évek óta kiemelkedően szerepelnek, rendszeresen szállítják a győzelmeket, az érmes helyezéseket. A diáksport céljaira az Önkormányzat 2007-ben mindösszesen mintegy ,- Ft-ot fordított (rendezvények diákolimpiai események, alapfokú bajnokságok, tornák, kupák, Középiskolai Sportparádé szervezése, lebonyolítása a szakfeladati költségvetésből ,- Ft; az oktatási intézmények számára adott támogatás, külön költségvetési soron: ,- Ft). VI Fő feladatok: A Nemzeti Sportstratégia célul tűzte ki a testnevelés óra tananyagának megreformálását, a mindennapos testnevelés megvalósítását, ennek infrastrukturális és szakmai feltételeinek biztosítását, a diákolimpiai versenyrendszer megreformálását. Helyi feladat az iskolai testnevelés és diáksport területén: Az előrelépés érdekében szakmai szempontból a cél egyértelműen az, hogy valamennyi oktatási intézmény a pedagógiai programjában az egészségmegőrzést, mint prioritást fogalmazza meg; Az oktatási intézmények biztosítsák a sportegyesületekbe nem igazolt tanulók sportolási igényeinek kielégítését, a tervszerű, rendszeres foglalkozásokhoz szükséges szakemberrel (pedagógussal); Az Önkormányzat anyagi és szakmai segítséget nyújt az általa fenntartott oktatási intézmények diáksportjához. Az Önkormányzat a támogatás módját a Sporttámogatási rendszer keretein belül határozza meg.

20 20 Vizsgálja meg az Önkormányzat annak a lehetőségét, hogy az általános iskolák 1 4. osztályában hogyan illeszthető be a délelőtti kötelező óraszámba a mindennapos testnevelés; Az Önkormányzat biztosítja a tanulók részére a rendszeres, teljes tanévre kiterjedő, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodó alapfokú bajnokságok rendszerét, s következetesen törekszik további új, színes, a korosztály érdeklődésének megfelelő további sportprogramokat (tornák, kupák, városi sportnapok, stb.) szervezni; Az Önkormányzat biztosítja a városi (körzeti, kistérségi) szintű diákolimpiai versenyrendszer szervezését, lebonyolítását, s finanszírozza azt; Az Önkormányzat az iskolai testnevelés és a diáksport számára biztosítja az iskolai sportudvarokon és tornatermeken túl a saját tulajdonában lévő sportlétesítményeket is, természetesen a létesítményt használó egyesületekkel történő egyeztetéssel; Az Önkormányzat közreműködik abban, hogy az oktatási intézmények a délutáni sportfoglalkozásainak megtartásához a helyi sportszervezetektől szakmai segítséget kapjanak; A diákolimpiai döntőkön kiemelkedően szerepelt diákok és testnevelőik jutalmazása (amennyiben a sportág pl.: karate valamely szakága, cselgáncs, erőemelés stb. speciális volta miatt a meghatározó nem a testnevelő, hanem a sportági edző szakmai munkája volt, az edzőt illeti a jutalom); Az iskolai tornatermek és sportudvarok ütemezett felújítása, fejlesztése az oktatási és városfejlesztési ágazat bevonásával. DIÁKSPORT (E) az iskolai intézményes sporttevékenység az egész aktív életre szóló szokások kialakításának egyszeri, megismételhetetlen lehetősége; jól felkészült testnevelők; rendszeressé és tervezhetővé váltak a délutáni sportfoglalkozások felkészült, lelkes sportszervezők, segítők, önkéntesek, aktívák; országosan is egyedi diáksport rendezvények; működő országos, jól működő és együttműködő megyei és helyi diáksport-rendszer; nagy önkormányzati szerepvállalás; a Sportkoncepció és a sporttámogatási rendszer alapján kiszámítható, tervezhető diáksport-támogatás az oktatási intézmények számára. (GY) a testnevelés tantárgy csökkenő szerepe az oktatásban, tornatermek, tornaszobák rossz, elöregedett állapota, ellátottsága; az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása, pénzügyi, adminisztrációs nehézségek; a tanórán kívüli sportfoglalkozások rendszere nem egységes szemléletű a normatív támogatás megszűntetése. az iskolák egy részében a sport háttérbe szorítása, egyes testnevelők passzivitása reformra váró országos diákolimpiai versenyrendszer. (L) a legaktívabb, leginkább motiválható korosztály; létesítmény-fejlesztéssel változatos sport és egyéb rendezvények, sportesemények szervezése válhat valóra; országosan is egyedi diáksportos programok, rendezvények, diáksport-rendezvények további bővítése; diáksport-rendszer fejlesztése, további finomítása, még több gyerek bevonása; az egészségnevelés propagálása az oktatásban; sportolási lehetőségek kínálatának bővítése, turisztikai programok szervezése; kistérségi, regionális együttműködés; országos diáksportesemények rendezése; a média adta lehetőségek még jobb kihasználása az egészséges, mozgásgazdag életmód népszerűsítésére; pályázati források kihasználása oktatási intézmények rábírása a diáksportélet megélénkítésére. (V) Pótolhatatlan időszak a gyerekek életében! A mozgásszegény életmód kapcsán adódó különböző (sokszor végzetes) egészségügyi problémák igen korán jelentkezhetnek; központi, uniós, stb. támogatások elmaradása; megfelelő pályázatok kiírásának elmaradása, sikertelen (nem támogatott) pályázatok; a gyereknél az életkor emelkedésével egyértelműen csökken a sportolási intenzitás ha az önkormányzati szerepvállalás a nehéz gazdasági helyzet miatt drasztikusan csökken. SWOT-mátrix 3. VI Utánpótlás-nevelés Az utánpótlás-nevelést (gyermek- és ifjúsági korú sportolók sportszervezeten belül folytatott tudatos felkészítését) illetően országos szinten az utóbbi években azt tapasztalhattuk, hogy elsősorban gazdasági okok miatt jelentősen csökkentek a fiatalok sport-foglalkoztatásának

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

Bag Nagyközségi Önkormányzat. Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete. az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2011. (III.30.) rendelete az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Bag Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról

Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra

Részletesebben

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról

MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK. 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete. a sportról MIHÁLYHÁZA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 8/2013./IV.30./ önkormányzati rendelete a sportról Mihályháza Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a kötelező és az önként vállalt önkormányzati

Részletesebben

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 61. (1) és

Részletesebben

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról

Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének. 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 25/2005.(XII.12.) rendelete a sportról Kőröshegy Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a Magyar Köztársaság Alkotmánya 44/A. (2) bekezdésének

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 23-ai rendkívüli ülésére Dunavarsány Város Önkormányzatának Polgármestere 2336 Dunavarsány, Kossuth Lajos utca 18., titkarsag@dunavarsany.hu 24/521-040, 24/521-041, Fax: 24/521-056 www.dunavarsany.hu ELŐTERJESZTÉS Dunavarsány

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.

I. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1. Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2010. (VI.29.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ Az Önkormányzat helyi sporttevékenységgel kapcsolatos feladatairól és kötelezettségeiről,

Részletesebben

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA ALSÓZSOLCA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA 2013-2020 2 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Helyzetelemzés 1. Szabadidősport helyzete 2. Diáksport helyzete 3. Versenysport helyzete 4. Egyesületek helyzete

Részletesebben

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a 31/2013. (X.31.) és a 29/2018.(VI.27.) Ör-rel módosított 20/2012. (IV.26.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által ellátott sporttal kapcsolatos

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2011. (III.31.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat testnevelési és sportfeladatairól (módosításokkal egységes szerkezetben)

Részletesebben

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 6/2003. (IV.7.) KT. sz. rendelete az önkormányzat testnevelés és sport feladatairól, a helyi testnevelés és sporttevékenység támogatásáról Sarkadkeresztúr

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Öreglak Községi Önkormányzat Képviselő testületének 2/2004. (I. 30.) számú rendelete a sportról (egységes szerkezetben a módosításra kiadott 13/2009. (IX. 18.) számú rendelettel) Öreglak Község Önkormányzata

Részletesebben

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2..

Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. A rendelet célja 1.. A rendelet hatálya 2.. Ózd Város Önkormányzatának 35/2004. (XII.21.).számú rendelete a sportról. Ózd Város Önkormányzata a sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: Tv.) 55.. (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján,

Részletesebben

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról

50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete. A sportról 50/2004. (XI.18.) Dabas Város Önkormányzati Rendelete A sportról Dabas Város önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55 (6) bekezdése felhatalmazása alapján a kötelező

Részletesebben

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól

Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2016. (VI.28.) önkormányzati rendelete az önkormányzat sportfeladatairól Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának

Részletesebben

Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása

Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása Szám: 31/2009. (IV. 16.) Kt. határozat Tárgy: Halmaj község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepciójának elfogadása Halmaj Község Képviselő-testülete a Halmaj Község 2009-2012-ig szóló Sportkoncepcióját a melléklet

Részletesebben

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja

Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3.

I. Általános rendelkezések. A rendelet célja 1. A rendelet hatálya 2. Értelmező rendelkezések 3. NYÍRÁBRÁNY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2009.(IV.15.) SZ.RENDELETE A HELYI SPORTTEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS FELADATAIRÓL ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRŐL, VALAMINT A SPORT HELYI PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERÉRŐL Nyírábrány

Részletesebben

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete

Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete Csány Község Önkormányzati Képviselőtestületének 2011.03.30-án megtartott üléséről készült jegyzőkönyv 1.számú melléklete CSÁNY Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2011. (III.30.) rendelete a

Részletesebben

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról

Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Képviselő-testületének 8/2009.(IV:23.) Ökr. számú rendelete a sportról Sásd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55. (1) bekezdése alapján a kötelező

Részletesebben

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában

Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Iskolai testnevelés és diáksport az önkormányzati politikában Dr. Gémesi György Nemzeti Sportszövetség elnöke Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF), 1123 Budapest Alkotás u. 44. AULA

Részletesebben

13/2000. (V. 18.) RENDELETE

13/2000. (V. 18.) RENDELETE ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 13/2000. (V. 18.) RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TESTNEVELÉS ÉS SPORT, AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS, A HELYI TESTNEVELÉS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉG TÁMOGATÁSÁRÓL

Részletesebben

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MÁTRATERENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2015-2019) Elfogadva /2015. (VI.4) számú Képviselő-testületi határozattal 1 1. BEVEZETÉS A helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatait

Részletesebben

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása

Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása Székesfehérvár Megyei Jogú Város sportéletének bemutatása A székesfehérvári sportélet kiemelt területei Iskolai sport Szabadidősport Fogyatékkal élők sportja Idősek sportja Utánpótlás-nevelés Verseny-

Részletesebben

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA

KOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA A Képviselő-testület 353/2011. (XI. 24.) sz. kt. határozatának melléklete MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 5800 MEZŐKOVÁCSHÁZA, ÁRPÁD U. 176. MEZŐKOVÁCSHÁZA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2016.

Részletesebben

1. A rendelet hatálya

1. A rendelet hatálya Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2016. (II.2.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól és a helyi sport támogatásáról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának

Részletesebben

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed

I. Fejezet. Általános rendelkezések. 1. A rendelet hatálya. 1. E rendelet hatálya kiterjed Budapest főváros XIV. kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010. (V.25.) önkormányzati rendelete az önkormányzat testnevelés és sportfeladatairól, a helyi testnevelés és a sporttevékenység

Részletesebben

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA

Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA Ibrány Város Önkormányzatának SPORTKONCEPCIÓJA 2011-2014 1 BEVEZETŐ Ibrány, Nyíregyházától kb. 25 km-re fekvő város, 17 település Kistérségi Társulásának központja. A kistérség lakossága közel 47.000 fő

Részletesebben

2. számú melléklet. Ép testben ép lélek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának

2. számú melléklet. Ép testben ép lélek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának 2. számú melléklet Ép testben ép lélek Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának Sportkoncepciója 2016-2019 2 Bevezetés A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva,

Részletesebben

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatai Biharnagybajom Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2011. (II. 21.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat testnevelési és sport feladatainak végrehajtásáról Biharnagybajom Községi Önkormányzat

Részletesebben

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja

I. fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet alapelvei. 2. A rendelet célja Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2010. (V. 03.) önkormányzati rendelete A sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Abony Város Önkormányzat Képviselő-testülete a

Részletesebben

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról

Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 19/2004. (V.27.) önkormányzati rendelete a sportról Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként elismerve a sport kiemelkedő

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez

ELŐTERJESZTÉS. az önkormányzat sportrendeletéhez ELŐTERJESZTÉS az önkormányzat sportrendeletéhez Az alkotmány szerint a Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ez a jog többek között a rendszeres

Részletesebben

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról

Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete. a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2008. (XI.17.) rendelete a sportról Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1)

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület, kérem, az előterjesztés megvitatását és a Sportrendeletről szóló rendelet megalkotását.

Tisztelt Képviselő-testület, kérem, az előterjesztés megvitatását és a Sportrendeletről szóló rendelet megalkotását. Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Sportról szóló rendelet megalkotása (első olvasat) Mell: Rendelet tervezet Szentes

Részletesebben

Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója

Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója Zalaszentgyörgy Község Sportkoncepciója 2009-2014 Tartalomjegyzék: I. Bevezető II. Értelmező rendelkezések III. Az önkormányzat sportfeladatainak meghatározása 1.A Sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései

Részletesebben

Utánpótlás nevelés Alapvető értékek, meghatározások Az utánpótlás nevelés önkormányzati támogatásának alapelvei

Utánpótlás nevelés Alapvető értékek, meghatározások Az utánpótlás nevelés önkormányzati támogatásának alapelvei Tokaj Város Sport Koncepciója 2004. TARTALOM 1. Bevezetés A városi sportkoncepció szükségessége 2. Alapelvek 3. Alapfeladatok, prioritások 4. Önkormányzati sportigazgatás-sportszabályozás 5. A sport területei

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL

BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL BESZÁMOLÓ A KÖZHASZNÚ TEVÉKENYSÉGRŐL A Fővárosi Bíróság 55. szám alatt nyilvántartásba vette a Magyar Diáksport Szövetséget az 1997.évi CLVI.tv.22. /3 / bekezdése alapján 1998. január 1-től kiemelkedően

Részletesebben

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL

Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete. 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzat Képvisel -testülete 4/2009. (IV. 22.) önkormányzati rendelete AZ ÖNKORMÁNYZAT SPORTFELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL Bak Község Önkormányzatának Képvisel -testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja

A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL. A rendelet célja A Szarvasi Önkormányzat 11/2004. (III.19.) rendelete A SPORTRÓL A Szarvasi Önkormányzat Képviselő-testülete elismerve a sport kiemelkedő jelentőségét az egészség megőrzésében, az ifjúság fizikai és erkölcsi

Részletesebben

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens

Dr. Pozsár Gáborné dr. Alt Dóra Mária megyei aljegyző Varga Zita nemzetközi, nemzetiségi és sport referens Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés Elnöke Előterjesztés A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-ai testületi ülésére Tárgy: 2015. évi sporttámogatások Előterjesztő:, a közgyűlés elnöke Előadó:

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2010.(II.26.) rendelettel módosított 17/2009. (IV.21.) rendelete a sportról Dombóvár Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselőtestülete

Részletesebben

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON FOGYATÉKOS DIÁKOK SPORTJA ÉS SZABADIDŐS SPORTOLÁSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Egy kis számtan Magyarország lakossága: 10.000.000 ember 600.000 fogyatékkal élő felnőtt ember 80.000 fogyatékkal élő diák

Részletesebben

Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról

Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2018. (V.15.) számú önkormányzati rendelete a sportról Ócsárd Község Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. törvény 55.. (6)

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: 6/2009.(IV.16.) Alap Tiszasas Község Önkormányzata alapelvei, illetve koncepciója

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET március 8-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET március 8-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 58/2018. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2018. március 8-i ülésére Tárgy: Javaslat a Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1.

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1. 1. Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése, a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések

2014. február 11-én tartandó ülésére. Bejelentések Medgyesbodzás Község Önkormányzat Polgármestere Medgyesbodzás, Széchenyi u 38. Előterjesztés Medgyesbodzás Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 2014. február 11-én tartandó ülésére Bejelentések

Részletesebben

A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA

A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA A TÉGLÁS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2015-2020. évekre 1 I. BEVEZETÉS A sportról szóló 2004. évi I. törvény kinyilvánítja, hogy a nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri

Részletesebben

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013

Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége 2012/2013 A tevékenységi formák kialakításakor, megválasztásakor meghatározó a tanulók érdeklődése. A foglalkozások szervezését igényelheti

Részletesebben

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa

Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. Ikt. szám: R-1555/2008 Témafelelős: Kovács Zsuzsa Tárgy: A Sportról szóló rendelet megalkotása Mell: 1 db rendelet tervezet Szentes Város Önkormányzatának

Részletesebben

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya

Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete. a sportról. A rendelet célja. A rendelet hatálya Mezőkövesd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2013. (V.30.) önkormányzati rendelete a sportról Mezőkövesd Város Önkormányzat Képviselő-testülete a sportról szóló 2004. évi I. tv. 55. (6) bekezdésében

Részletesebben

1. számú melléklet. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat

1. számú melléklet. Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat 1. számú melléklet Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Sportfejlesztési koncepciója 2013-2017 Bevezetés A nemzetközi, az országos és a helyi társadalmi, gazdasági változásokhoz igazodva,

Részletesebben

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző

1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Mezőkövesd Város Önkormányzat 156/2009. (V.05.) ÖK. számú H A T Á R O Z A T A Napirend megállapítása 1.)Az önkormányzat sportrendeletének megalkotása Előadó: Dr. Kerékgyártó Judit jegyző Dr. Kerékgyártó

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2016 2020. Tartalomjegyzék I. Bevezető II. Jogszabályi környezet a sportkoncepció alapelvei III. Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos

Részletesebben

SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VÁMOSSZABADI Jóváhagyta: Vámosszabadi Község Önkormányzat Képviselő-testülete a 36/2014. (II. 6.) önkormányzati határozatával Vámosszabadi Község Önkormányzatának Helyi Sportfejlesztési

Részletesebben

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2019 1 1. Bevezetés Püspökladány Város Önkormányzata 2004-2014 közötti időszakra szóló sportkoncepciója teljesítette a küldetését. Szükség van tehát

Részletesebben

ADATLAP Sárbogárd Város Önkormányzata SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSAIHOZ. A pályázat típusa, kódszáma (az Önkormányzat tölti ki): I. A (pályázó) szervezet

ADATLAP Sárbogárd Város Önkormányzata SPORTCÉLÚ TÁMOGATÁSAIHOZ. A pályázat típusa, kódszáma (az Önkormányzat tölti ki): I. A (pályázó) szervezet Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestületének 3/2005. (II. 14.) K t r. s z. rendelete a sportról Sárbogárd Város Önkormányzat Képviselőtestülete /továbbiakban: Képviselőtestület/ a Sportról szóló

Részletesebben

N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017.

N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017. N A G Y D O B O S KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA SPORTKONCEPCIÓJ A 2013 2017. 1 I. Bevezető Az önkormányzat sportkoncepciója 2017-ig szabályozza az önkormányzat legfontosabb tennivalóit, meghatározza a sportágazatban

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete. Zalakaros Város Sportjáról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete. Zalakaros Város Sportjáról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2013. (II.08.) önkormányzati rendelete Zalakaros Város Sportjáról Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése 1/2002. (II. 01.) önkormányzati rendelete Zalaegerszeg Megyei Jogú Város sportjáról 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a sportról szóló 2004. évi I. törvény

Részletesebben

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről Takácsi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.. / 1 / bekezdésében

Részletesebben

Bakonycsernyei Bányász Sport Egyesület évi SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

Bakonycsernyei Bányász Sport Egyesület évi SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bakonycsernyei Bányász Sport Egyesület 2011-2013 évi SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Bakonycsernye 3200 lelket számláló a Fejér-, Komárom-Esztergom és Veszprém megye határán fekvő település. A község sport

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011)

MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) MÁGOCS NAGYKÖZSÉG SPORTKONCEPCIÓJA (2009-2011) Készítette: Kusztor Csaba (elnök) Mágocs Községi Sport Kör Mágocs, 2008. december 18. 1. Mágocs nagyközség sportjának elemzése Mágocs Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014

A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 A PRÜGY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT SPORTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2009 2014 Prügy, 2009. március 25. A sport definíciója az Európai Sport Charta szerint: Sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként

Részletesebben

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2.

Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Polgárdi Városi Sportegyesület 8154 Polgárdi, Bocskai u. 2. Tel/fax: (30) 502-5478 E-mail: polgardivse@gmail.com www.polgardi.hu I. TÁJÉKOZTATÓ A Polgárdi Városi Sportegyesület Labdarúgó Szakosztályának

Részletesebben

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el:

A cselekvési terv az alábbi dokumentumok felhasználásával készült el: Szarvas Város Ifjúsági Cselekvési Terve 2011-2013. A cselekvési terv célja, hogy az önkormányzat képviselő-testületi határozatban állapítja meg a helyi adottságoknak megfelelően az ifjúsággal kapcsolatos

Részletesebben

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP

Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP Köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése Felhívás kódszáma: EFOP-4.1.5-16 A Felhívás indokoltsága és célja A spontán társadalmi folyamatok, az új köznevelési és nemzetiségi törvény szabályozása

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 3/2008. (III.12.) számú rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 3/2008. (III.12.) számú rendelete. Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 3/2008. (III.12.) számú rendelete Miskolc Megyei Jogú Város testnevelési és sport feladatairól (Egységes szerkezetben a módosításáról szóló 56/2009.(XII.23.),

Részletesebben

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA ELNÖKÉTŐL

HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA ELNÖKÉTŐL HAJDÚHADHÁZ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT OKTATÁSI ÉS MŰVELŐDÉSI, IFJÚSÁGI ÉS SPORT BIZOTTSÁGA ELNÖKÉTŐL ELŐTERJESZTÉS a Hajdúhadház Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. március 29-én tartandó ülésére

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének május 26-i ülésére ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 26-i ülésére Tisztelt Képviselő-testület! Tárgy: Mágocs Város Önkormányzat Sport koncepciója 2015-2017 Mágocs Város Önkormányzat

Részletesebben

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL

KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISEL KUNHEGYES VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK a 10/2009. (IV.24.) és a 17/2009. (IX.16.) rendelettel módosított 42/2003. (XII. 16.) r e n d e l e t e a város sporttevékenységének támogatásáról (

Részletesebben

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Tájékoztató. Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

28/2003. (X.13.) önkormányzati rendelet 1. Szolnok Megyei Jogú Város sportjáról

28/2003. (X.13.) önkormányzati rendelet 1. Szolnok Megyei Jogú Város sportjáról 1. oldal 28/2003. (X.13.) önkormányzati rendelet 1 Szolnok Megyei Jogú Város sportjáról Egységes szerkezetbe foglalva a 11/2005. (IV.11.), a 16/2006. (III.21.), a 15/2010. (IV.30.), a 20/2010. (V.28.),

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról

E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról Püspökladány Város Polgármesterétől 4150 Püspökladány, Bocskai u. 2. sz. Készítette: Fodorné Szabó Mária E L Ő T E R J E S Z T É S Püspökladány Város Önkormányzata Sportkoncepciójának felülvizsgálatáról

Részletesebben

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata

Az Iskolai Sportkör Szervezeti és Működési Szabályzata Jankó János Általános Iskola és Gimnázium OM 028396 5940 Tótkomlós, Erzsébet u. 2. Tel./Fax: 06-68/462-069 www.jankojanosiskola.hu; e-mail: iskola@jankojanos.sulinet.hu Számlaszám: 10402142-21422890 Jankó

Részletesebben

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10.

2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. 2010. Nevelési intézmények fejlesztése 2010.03.10. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez,

Részletesebben

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2001.(XI.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2001.(XI.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL HATÁLYOS: 2017. FEBRUÁR 17-TŐL SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 40/2001.(XI.22.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testülete /továbbiakban:

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1..

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. 1 SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK a 7/2006.(II.15.) és a 33/2009.(XI.19.) sz. rendelettel módosított 40/2001./XI.22./ SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A SPORTRÓL Sárvár város Önkormányzati

Részletesebben

HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól

HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól HarkányVáros Képvisel -testületének 9/2003.(IV.28.) számú rendelete a sportról és az önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatairól Harkány Város Képvisel -testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény

Részletesebben

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA

EFOP ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA EFOP-1.3.9-17 ISKOLAKÖZPONTÚ HELYI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TÁMOGATÁSA PÁLYÁZAT CÉLJA: A felhívás célja, hogy összhangban az Európai Unió és Magyarország között létrejött Partnerségi Megállapodás irányelveivel

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 08-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 08-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 08-án megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 43/2015. (VI.08.) KT. sz.

Részletesebben

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA

ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA ASCENDE, SUPERIUS A DUNAKESZI KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA, KÖZOKTATÁSI TÍPUSÚ SPORTISKOLA BEMUTATÁSA Sportiskolai kontrolling 2014. április 2. STATISZTIKÁINK 46,5 fő pedagógus, 1 fő adminisztratív

Részletesebben

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020.

PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. PILIS VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA 2016-2020. Záradék: Pilis Város Sportkoncepcióját, valamint Sportlétesítmény felújítási Programját Pilis Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2015. -i nyilvános és

Részletesebben

TARTALOM. 1. Bevezetés... 2. 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2. 3. A sportkoncepció alapelvei... 3. 4. Alapfeladatok, prioritások...

TARTALOM. 1. Bevezetés... 2. 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2. 3. A sportkoncepció alapelvei... 3. 4. Alapfeladatok, prioritások... TARTALOM 1. Bevezetés... 2 2. Szank sportéletének rövid bemutatása... 2 3. A sportkoncepció alapelvei... 3 4. Alapfeladatok, prioritások... 4 5. Önkormányzati sportigazgatás... 5 6. A sport területei...

Részletesebben

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013.

Jakabszállás. Települési projektgyűjtő adatlap a Kistérségi Sport-és szabadidős stratégiához 2009-2013. Jakabszállás elérhetősége 2 : I. Jakabszállás Községi Lovas Sportpálya teljes körű fejlesztése, kiépítése Jakabszállási Lovas Sportegyesület Konfár János elnök 20/54-111-66 - Jakabszállás és vonzáskörzete

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2015. (IV.29.) önkormányzati rendelete

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 10/2015. (IV.29.) önkormányzati rendelete MÁTÉSZALKA VÁROS ÖKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 10/2015. (IV.29.) önkormányzati rendelete Mátészalka Város Önkormányzata sportfeladatairól, valamint a helyi sporttevékenység támogatásáról Mátészalka

Részletesebben

Iskolai sport. Budapest II. kerület Diáksport A II. kerületi diákolimpia versenyrendszer jellemzői

Iskolai sport. Budapest II. kerület Diáksport A II. kerületi diákolimpia versenyrendszer jellemzői Iskolai sport Budapest II. kerület Diáksport A II. kerületi diákolimpia versenyrendszer jellemzői A II. kerületi diákolimpiai versenyrendszer a tanulók rendszeres, szervezett, egész éven át tartó versenyzési

Részletesebben

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT

KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZAT 2014 A Magyar Triatlon Szövetség KÉPESÍTÉSI SZABÁLYZATA 1 A Magyar Triatlon Szövetség (a továbbiakban: MTSZ) elnöksége a sportról szóló 2004. évi I. törvény a továbbiakban Stv.- 23.

Részletesebben

~~ól Weeber Tibor. Ch1. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

~~ól Weeber Tibor. Ch1. számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere. I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere Ch1 Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Sportközpont alapító okiratának módosításáról számú előterjesztés I. Tartalmi

Részletesebben

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS

BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS Tervezet BÉKÉSCSABA MEGYEI JOGÚ VÁROS SPORTKONCEPCIÓJA ÉS SPORTTÁMOGATÁSI RENDSZERE 2008 2011. Tartalomjegyzék I. Bevezetı II. III. IV. A sportkoncepció alapelvei 2 Az Önkormányzat sporttal kapcsolatos

Részletesebben

PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA

PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA PILISSZENTLÁSZLÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK SPORTKONCEPCIÓJA Bevezetés: A mindenkori önkormányzat alapvető érdeke, hogy a sport valamennyi társadalmilag hasznos funkciójának érvényesülését segítse: - egészség

Részletesebben

J a v a s l a t az ÉMOP-4.3.1/A-12 számú Oktatási intézmények fejlesztése című pályázat benyújtására

J a v a s l a t az ÉMOP-4.3.1/A-12 számú Oktatási intézmények fejlesztése című pályázat benyújtására J a v a s l a t az ÉMOP-4.3.1/A-12 számú Oktatási intézmények fejlesztése című pályázat benyújtására Ózd, 2012. október 18. Előterjesztő: Előkészítő: Alpolgármester Humánerőforrás és Képviselőtestületi

Részletesebben

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA

BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA BIATORBÁGY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2011-2014 ÉVRE SZÓLÓ SPORTKONCEPCIÓJA 2011. A sportkoncepció szükségessége I. BEVEZETÉS A kulturális élet és a humán szféra több más területéhez hasonlóan, a sportkultúra

Részletesebben

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények

A projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság április 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság április 25-i ülésére Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: Sz-132/2018. ELŐTERJESZTÉS Az Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottság 2018. április 25-i ülésére Tárgy: Javaslat a 2018-2021 évre

Részletesebben

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK

IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK IRÁNYELVEK, CÉLKITŰZÉSEK Tokyo 2020 2020. júl. 24. 2020. aug. 9. Várhatóan 207 ország részvételével, 11.090 sportoló indulhat. 33 sportágban 339 aranyérem kerül kiosztásra. 40 versenyhelyszín és több mint

Részletesebben