Valtozasok es regeneracias eselyek a Tibanyi-felsziget gyepeiben. Szent rstvan Egyerem, Gi5dolI6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Valtozasok es regeneracias eselyek a Tibanyi-felsziget gyepeiben. Szent rstvan Egyerem, Gi5dolI6"

Átírás

1 NOE:NYTERMELES, Tom. 52, No. 2. /67 altozasok es regeneracias eselyek a Tibanyi-felsziget gyepeiben t PENK,SZA felaroly- BARCZ ATTLA-2NERATH MELKDA- 3PNTER BALAZS Szent rstvan Egyerem, Gi5dol6 2K6rnyezetvedettni fvfinizterium, Terrne'szetveddmi Hiyarat, Budapest kioneal A[apitYdriy, Ters&gi Kutatasok ntezete, ac Os szefoglalis A mintateroieteken a taposis es a nalzott legeltete's hatdsha a teriilet novdnyzete jelent6s vaitozast szenvedett, egyre inkabb antropogai tarsulasok iranyaba tol&dott el, arnit az 994-ben kesziiit felveteiezesek rnutatnak_ Ug-yanakkor a legeltet6s szabilyozasa vagy eimaradasa utan a noveilyzetben visszarendez&des tortenik. A taposott tertileteken a ket idapont felvetelezeseinek a fajosszet&cle jelentosen nern vaitozott. A. Nyereg-hegy sziklagyepeiben a es felvetelezesek alapjan a tetmeszetesek gyepek fajamak aranya nagy vok, a nehdny e ve feleagyou legeltetds megsztritete -set kovetve a faj6sszetetelben pozitiv viitozis alit be_ A 2002-ben keszult felvetelezesekben viszont a bokorerd6 olyan mertekhen ellirethrt, bogy a sziklagyepeknek, lejtosztyeppeknek helyet mar atig hagyott. A ad-parlag teriileten, ahol a legregebben bagy -ta.k fel a legeltetessel, meg l994-ben is intenziv legeltetem folytattak_ Az eltelt idaszakban a gyep regeneracioja jelent6sen megindult, fajban gazdagabb, az uralkodo pazsitfaajoic term is szerlesebb fajszamot jefenta, veszeiyes gyomokban szegenyebb oavenyzet keth kiaiak -u-- ni. A tarackthan (Eivrnus repens) mennyrsege leestikkent, a gyepalkoth Fest4ca fajok fajszarna n6tt_ Az Ujorinan megjelen6 fajok szatna jelent6s, melyek kozott v&lett fajok is elofordulnak Gtiedicago Paronyehia cphaloies). A Bels6-to deli partszegelyen tapasztaltuk a legnagyobb valtozast. A kaszalot legelove alakitotta_k at A fajok szarna jelentosen megm5u, az tijonnan rnegjeren5 fajok nagy resze a termeszetes flor -a atkotoja, sot vedat faj is megjeient (Lotus borbasii), A talajok degradacioja a ka.i ' -osito hatasok megsziintetes6vel merkketheto folyamat, ugyanakkor az eredeti talajallapot mar nem, vagy csak hosszit ido alatt allithate vissza_ A talajok tovabbi pusztula.5a e,,seten a novenytarsulasokban a za_razsagtar6- es gyomfajok betelepede8enek kedvezhetnek. Kulesszavak; legeltete's, taposis, eanologiai felmeres, talajvizsgalatok

2 68 Penksza K. et al.: Witozasok es regeneracios esolyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben Chances of regeneration after changes in utilization in grasslands on the Tihany peninsula 'K. PENKSZA 'A. BARCZ- 2 M. NERATH-3B. PNTER Szent st-vin University, &Mono 2Nature Conservation Office, Ministry for Environment Protection, Budapest 3 Gonci5 Foundation nstitute for Regional Research, ac Su mma ry n the course research on the vegetational and edaphic conditions of the Tihany peninsula, a greatly modified natural landscape was founds on this much-frequented area, rich in natural and cultural values. A great proportion of the peninsula was grazed up to the early 90s, and on some areas there was intensive disturbance, especially due to tourism. Over the past 8 years there have been important changes in utilization. The proportion of abandoned areas has increased also on hillsides and on areas covered with a mosaic of rocky grasslands and scrub forests. The greatest change was that the area used earlier as a hayfield on the southern coastline of the nner Lake was turned into a pasture for Hungarian Grey cattle. The investigations covered the state and composition of the vegetation on grasslands abandoned in the 90s, the cdaphic characters of the examined areas, the changes in the vegetation over the past 8 years, the chances of the grasslands being regenerated, and how feeding affected important grass and papilionaceous species (/inczeffy 200). One important question was how the species composition had changed on the southern coastline of the nner Lake due to its conversion from a hayfield to a pasture. The prominent role of anthropogenic influences on edaphic changes could be detected throughout the area. The following results were obtained, n the course of disturbance the percentage cover with grassland species decreased, and natural pioneer species disappeared compared to the vegetation of near by areas that could be considered as control areas. The proportion of species and weeds tolerating disturbance increased significantly and Lolium pe ehne became dominant. On the rocky grassland, the original composition changed towards a higher proportion of mesophilic species, and the original area of rocky grassland decreased substantially after grazing stopped. The total elimination of the grassland can be expected in the future. n the ad-parlag area, which was intensively grazed in 994, the grassland shows signs of regeneration. The composition has changed and the proportion of dominant grass species and papilionaceous species has increased. The greatest change could be detected in the composition of the area near the nner Lake, where the number of species has almost doubled since it was converted from a hayfield into a pasture. The number of dominant grass species has greatly increased and the area is beginning to revert into a steppe meadow. n summary, the species composition on the intensively disturbed areas has not changed greatly over the past 8 years. On the rocky grassland, the termination of grazing has led to the spread of shrubby vegetation, ithteateming valuable gra.ssiands The aoandoning of intensively grazed areas has allowed the grassland vegetation to be regenerated. The change from a hayfield to a pasture has resulted in a wider variety of Species, including protected species, which is beneficial not only for nature conservation, but also for landscape utilization. Key words: grazing, trampling, phytosociological studies, soil analysis Revezetes Hazankban a vedett teriiletek kozatt ha-on tertileti reszesedesiiket tekintve a rnisodik helyen a gyepterilletek taialhatok. Ezeken az osgyepeken soli esetben legeltetest is folytatnak. Termeszeti adot -tsagainkbol, a gazdasagi helyzetiinkb5, valamint az EU csatiakozasi feladatunkbal egyarant kävetkezik, hogy ezeken a terilleteken is 6ssze kell hangolni a meztigazdasigi hasznositast es a termeszetvedeimi eelokat. A vedett

3 NOENYTERELES, Torn. 52. No, teruleteken es azok ved6ovezeteiben talalhato gyeptergleteken a hagyornanyos, extenziv gazdalkodas a termeszetvedelernmel nemesak osszeegyeztethet6, hanem termeszetvedelmi kezelesi szempontbol az esetek tobbsegeben szukseges is. A kormany 2253/999. (X_ 7.) Komi. Hatarozata a Nernzeti Agrar-komyezetvedelmi Programrol (NAkP) es a bevezetesehez szakseges intezkedesekr6 rendelkezik annak erdekeben, hogy olyan mezoga.idasigi gyakorlat alakuljon ki, amely a termeszeti er6- forr.5sok fenntarthato hasznalata meliert a tenneszeti ertekek, a biocliverzitas meg5rzesen, a taj ertekeinek megovasan es egeszseges terinekek eloallitasan alapszik. A NAkP korriyezetbarat rnez6gazdasagi faldhasznalatot tamogato celprogramjai ket fo tipusba sorolhatok: horizontalis vagy orszagos celprogramok alkotjak, amelyek a hazai mezogazdasagi foidhasznalat telies teraletere kiterjednek. Aprogramok celkinazese az, hogy tarnogatasi rendszert nyfijtsanak a kiilonfele faldhasznalati agakban a kiimyezetbarat termelesi, gazdalkodasi eljarisokriak, elosegitve a hazai agrargazdasig hosszia tavon is fenntarthato, de emellett versenykepes fejlod6set zonalis vagy tersegi celprogramok, amelyek adott terseg konlyezet- es termeszetvedelmi szemponth specialis mez6gazdasagi faldhasznalatat segitik el6, els6sorban a terilleten el6fordul6 termeszeti ertekek meerzese es fenntartasa celjabal. Az fijfajta taniogatasi rendszer megvalosulasaval lehet6seg nyilik termeszeti ertekekben gazdag tertileteken a termiszetvedelmi szempontokat is figyelernbe vev6 ntivelesi agak tamogatasara is. bsen peidaul a Tihanyi-felsziget is. A magyar mezi5gazdasag agrookologiai potencialjanak ertekelese kozott szerepelt az is, hogy a meteorologiai es hidrologiai viszonyokon tillmen6en a termesztthst elsosorban a talaj termekenysege Cs a felhasznalhato teralet kiterjedese hatarozza meg (Lang et al. 983). A produktivitas alapvettien a term6fold vedelmen es a racionalis foldhasznalaton rritilik_ A botanikai es a talajtani szempontok eg -yiittes figyelernbevetele lokalisan vagy nagyobb regi6kra vonatkortatva eppen ezert fontos es megkonnyitheti a Nemzeti Agrar-komyezetvedelmi Rendszer altal tamogathato tertiletek kijelbleset es az abban rnegfogalmazott elvek ervenyesiteset is. A Tihanyi-fesziget novenyzeti es talajtani viszonyainak feltarasa soran a frekventalt, termeszeti es kulturalis ertekekben gazdag terilleten jelent6sen atalakitott terrneszeti tajjai talalkozunk. A felsziget nagy hanyadan meg a kozelmilitban, a 90-es evek elejeig is legeltettek, bizonyos teraletein pedig er6teljes taposas folyt (Penksza et al_ 994), els6- sorban a nehezen szabilyozhat6 turzmus miart. A legnapobb vakozas a BeJs6-t6 deli partszegelyen korabban kaszalokent ha_sznalt terillet szurkemarha-egelove valtasa volt, A kavetkez6 kerdeselue kerestak a valaszt. Milyen - a 90-es evek legehetessel felhagyott gyepteruletein a vegetacio allapota, fajosszetetele. Ezzel parhuzarnosan milyen talajtani adottsaggal rendelkeznek a vizsgalt terszinek. Az altalunk vizsgalt ket idi5pont kozott az eltelt nyolc elf alatt a novenyzet fajasszeteteleben, az egyes fajok boritasi ertekeiben milyen valtozasok mentek vegbe. olt-e eselye a gyepeknek a legeltetes felhagyasa utan regeneral6dni, es a regenerkeios folyamatok takarmanyozastani szempontb6 milyen aranytlak. A fontos pazsitffifajok es piang6sok (inczeffii 200) milyen aranyban jelenhettek rneg ijra. A gyepek szempontjab6 a ragast, a tiprist, a taposist biro

4 70 Perisza K. et al.: atozasok as regencraeios eselyek a Tihanyi-fthlsziget gyepeiben fajok aranya hogyan valtozott (Barcsak et at 978, inczejfr 200). A felhagyast kavet6en mennyire valtozott meg az intenziven taposott savok fajosszetetee. Milyen iranyba tolodott el az adott tertilet gyornosszetetele. Milyen a sziklagyepek megmaradasi eselye, nern fenyeget-e a beerd6sodes veszelye, mint amire Szetnan (994-95) a Matraban is felhivta a figyelmet. A vizsgalat egyik legerdekesebb kerdese pedig az volt, hogy a jelent6sen megvaltortatott teraleten, a Bels6-t6 deli parti savjaban a kaszalob6 legel6ve atalakitott tertilet fajosszetetele hogyan valtozott meg. A Balaton korilli rnagasabb renal novenyek els6 reszletes florisztikai feldolgozasa Borbas (900) nevehez ftiz6dik. A felsziget -vegetaciojaral els6kent Soo (928, 932) kozolt adatokat, a sztyeppekr6 Rychnovska (965) es Karpciti Cs Karpati (965) publikalt kutatasi eredmenyeket. Penk.cza et at (994) asszefoglalast ad a Tihanyi-felsziget novenyzetenek valto7asarol a taposas Cs legeltetes hatasara. Tihany talajaival szamos dolgozat foglalkozik (Treitz 905, Ballenegger 942, Teareok es Sarkadi 949, Goczan 970). A legiajabb Barczi (2000) reszletes (:0 000) terkep alapjan a felsziget talajai a sztyepp erd6 zonak hataran alakultak ki. Az uralkoda erdo- es mez6segi talajok =nett valtozatos kbzethatasu, valamint tobbletvizhatasra kialakult talajok szinesitik Tihany talajtakarojat. Anyag es modszer A Tihanszigeten talalhata mintatetiileteinket az. cibra rnutatja, arnelyek a kovetkezok; A Nyereg-hegy taposott osvenyei es a rnellettiik hilzed6 sziklagyepek A Nyere0e_gy sziklagyepei (a egeltetessel mar korabban, a 990-es evek el6tt felhagytak) glad-parlag (az 990-es evek elejen meg intenziven legeltetett) A Bels646 deli partvonala (volt kaszalo, most szurkemarha-lege6). 992-tol rendszeres terepbejarasokat vegeztiink az :0 000 leptekli EOTR domborzati terkepek (43-42 sz. Tihany, sz. Balatonfiired) es ezzel megegyez6 eptek6 legi felvetelek ( datumozasu infravoras legifoto, FOM archivum) alapjan. A teruletek conologiai felvetelezeset 994. junius elejen es majus vegen vegeztak el Braun-Blanquet (95) modszeret hasznalva, de a fajok boritasi &tacit %-ban jeg-yeztiik fel. A gyepek feivetelezesere 22 m-es mintaterteteket jeloltiink ki. A ta.posas hatasanak vizsgalatara 0.5 x0.5 m-es mintanegyzeteket vizsgaltunk. A Nyereg-hegy eszaki lejtojen a felvetelezesek az alabbi elveket kovettek: at felvetel keszult a turistak altal taposott savokban, at fevetel pedig a taposott Osvenyekt6 2-3 m tavolsagban. A boritasi ertekeket minden felvetelben azert adtuk meg %-ban mert igy barmilyen, a conologia gyakorlatban es a gazdalkodisi szemleletu (Balazs 949) vegetaciovizsgalati megkozelitesben is ertekelni lehet az eredmenyeket,

5 NOENYTERNELES, Tom, 52. No. 2.. abra. A mintoveteli teraieteic livryereg-hegy E. 2. ad-parlag, 3. A Beisd-to D, 4, A.Nyereg --hegy )) Figure 2. San-5ing areas (. Nyereg-hegy N, 2. ad-parlag, 3. nner Lake S, 4, Nycreg -hcgy S) A talajok felveteiezesehez els6 lepesben szireibotos technikat alkalmaztunk (Finnern 994) 7 amellyel jolelki.ili5nitheti3k voltak a talajtipusok. A felveteeket a botanikai szernpontb6 is vizsgalt pontokon vegeztak el. A taposas hatasanak ertekeleset a helyszini nriorfologiai vizsgalatok, valamint az eroclaltsag fokanak megallapitasa alapjan vegeztiik. Ebben segits4inkre volt a G6ezan (970) altal rajzolt :0 000 leptekil genetikus talajterkep, a Tihanyi-felsziget fij genetikus talajterkepe (Barczi 2000), valamint a Goczcin Kath altal keszitett Lefolyas Teri* (970) es a terkep- es adatallomanyok alapjan rajzolt, Egyeternes Talajvcsztesi Egyenletre (LSLE) alapozott erozias t6rkep (Centeri 2002a, b). A fajnevek Simon (2000), a tarsulasnevek SoO (9S0) es Borhidi (996) nornenklat-itr6jat kovetik, a talajtipusok megnevezese Stefanovits et at. (999) renclsierenek megfele6.

6 72 Peaks= K. et aitozasok es regenerados eselyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben Eredrnenyek A vizs,ezit teriiktek botanikai vizsgakti eredmenyei Az. tablcizat tartalmazza a twist& altal megvaltortatott iisvenyeken talalhato novenyfajokat es boritasi ertekeiket. Az eltelt nyolc ev alatt jelent6s valtozas nern tortent, alapvet6en a taposast is jol afro fajok, a pizsitfavek kazii els6sorban az angolperje (Loll= perenne) maradtak meg. Ernellett a pazsitftivek kozei a taraekbilza (Ely us repens) es a gurnas perj e (Poa buibosa) el6forduasa j eent6s. A jelenlev6 fajok nagy resze a zayarast jal bird (Simon 2000) taxonokbot all (Potentilla arenaria, Convolvulus arvensis, Euphorbia cyparissia.$). Meglepd volt viszont, hogy a 2002-es felvetelekben a vedett ketnenytayisif lucema (Medicago rigidula) is el6fordult. A 2. teiblazat fevetelezesei az intenziven taposott gyalogutak me6 2-3 m tayolsagban talalhato gyepekben keszultek. A masodlagos teruleteket joggal sorolhatnank a puszta- Elves lejtosztyeppret degradalt tipusaba, a Potentillo-Festuceturn pseudovinae So tarsulasba, viszont az uralkoclo pazsitfcifaj nem az aljub csenkesz (Festuca pseudovina), hanem meg a taposott terilleten is a yekonylevelii csenkesz (Festuca valesiaca) volt. A felvetelezesek alapjan inkabb a pusztafiives lejtosztyepp [Cieistogeno-Festucetum rupicolae (Soo 930) Zolyotni 958j vekonyleveii csenkesz szubasszociaeiajaba (festucetosum valesiacae) tartozik. A ket id6pont felveteleinek a fajosszetetele jelent6sen nem Altozott. A gyepekben az eltelt nyolc en, alatt az intenziv turizmust kovetve keves gyorn faj elszaporodott (Trifolium ar.vense), kiemelked6 mennyisegben fordul ebb p. a medd6 rozsnok (Bromus steriiis) is. A degradaciara utal a fenyerfu (Botriochloa ischaemum) megjelenese is A asulisa sziklagyepeiben az 994-es felvetelezesek keszitesekor orommel nyugtaztuk, hogy a termeszetes gyepek aranya kietnelked6en nagy (3. tablazat), a legeltetes megszanteteset Jo -Wet-Ye a fajosszetetethen pozitiv valtozas alit be, es fajgazdag, vedett fajokban is kierneled6 erteket kepvisel6 sziklagyepek alakult ak ki. A fajosszetetel azt rnutatta, hogy a gyepek regeneracioja terrneszetyedelmi szempontok szerint, fajgazdagsag es vedett fajok (ris purnila, Stipa pulcherrima stb.) aranyiban kedvez6en alakult. A pillangosok fajszama is nagy. A 2002-ben keszalt felvetelezesek aapvet6en nem effoljak az 994-es allapotokat. A felvetelezesek keszitesekor viszont rendkivill megdobbent6 helyzet fogadutt rninket, mivel a felvetelezesek szinte megismetelhetetlenek voltak, inert a teriileten a bokorerd6 olyan mertekben el6retort, hogy a sziklagyepeknek, lejt6sztyeppeknek helyet mar alig hagyott. A vedett fajok kozi.i eltint az eziistaszott (Paronychia cephalotes), a fekete kokoresin (Pulsatilla nigricans), es csokkent a torpe n6szirom (ris pumila) mennyisege is. Az efemer fajok eseteben is jelent6s csokkenes alit be (Papaver dubium, Reseda phyteuma), arni va6szini.ileg a za..rodo bokorerd6 lotivetkezmenyekent jeentkezik. Az uralkoda pazsitffifajok dorninaneiaerteke is eltoladon, nagyon nagy mertekben el6terbe kerult a csinos arvalanyhaj (Stipa puicherrim4 A vekonyevelii csenkesz (Festuca valesiaca) mennyisege leesokkent, es a mezofilabb karnyezetben gyakoribb barazdalt csenkesz (Festuca rupicola) boritasi erteke n6tt meg. Nagyobb mennyisegben fordult eld a sima konthesin (Phieum phleoides) es a degraddeiora is utaln fenyerfii. (Bothriochioa ischaemum). A felvetelezesek tobb uj gyomfajt is tartalmaznak: Bromus stertlis, iola kitaiheliana,

7 NOENYTERMELES, 2003, Tom. 52, No tablkzat. A Cleistogeni Festucetumrapicolae tarsulas festueetogum valesiacae szubasszocidei6janak conoedgeae tabelidja 6.aposait tertile0 A felve'telers eve () felvwleze sek seas (2) ' Chenopodietea, Plantaginetalia fajok (4) Convolvulus arvensis Eupharbia 9parissias Lolium perenne. S. A-D K... Boritis r/0 (3) Festuco Brornetea fajok (4), Potentlila argengea Elyrnus repens Thymus pan. onicus Eryngium cqrnpesrre Potentilla arenaria Achillea coilina Bromus moths -2 Pva bulbasa 5 Medicago minima 2-3 Cuoinepharetaiia faj (4) EM lle ME Trifolium ar-vense..m.. _ EN N 2-2 H i... M.. w..4 k-4 '... > > Festuca vatesiara Arenaria serpyilifolia Poa campressa Cerastiurn sp, Eraphilarna eyalica anengis Schleranthus annuus Medicago rigidula Ornizhogalum umbellatum Capsela hursa-pastoris BrOMMS Geranium pus!turn 0 E Table. Coenological table of the Cleistogem Festuceum rupicolae fesrueetosum. vale-siacae stibassociation (trampled area) () Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002). A ad-parlag tertieten (4, tithicizat) 994-ben meg legeltetest folytattak, in* fokozatosan felhagya a legeltetessel, a gyep fajosszeteteleben jelentos valtozas alit be a felhagyas titan. A ta.rackbfiza (Ely/ma tepens) mennyisege jaentosen lecsokkept A gyepaikoto Festuca fajok fajszarna rnegnott. A terulet vegetaci6jat 994-ben egyertelrniien a Potentilio-Festuceturn pseudovinae So6 940 tarsuiasba soroltuk be. A 2002-es felvetelek viszont azt mutatjak, bogy a gyep regeneracieja megindult, es ha degradaciora utao fajok meg vannak is ami a tcriilet rendkivin vek- ony ta)air6tege miatt is adbclik a terrnezetes lejthsztyeppfajoit is megjelennelc A tergzin novenyzete fokozato-

8 74 Periksza K. et al.. altozisok es regeneratios eselyek a Tihanyi -felsziget gyepeihen 2, tablizat. A Cleistogeni Fesmeetum rupicolae terr.sul es ' festucetosum valesiacee szubasszociaciojdnek eanoikiai tabeliaja 0ontroli terillet) Corynephoretalia faj (4) arvense Chenopodietea, Plantagineralia fajok (4) A felvetelez 'es eve () 2002 A fevetelezesck sorszama (2) , 5. ' A-D K. 2. 3, A-Li K Boritis [a'/0] (3) : Festuco Brometea fajok (4) Potentilla argentea Elymus repens Thymus pannonieu iii 4 Eryngwm catnpestre Polentilla arenaria 3 Achillea collina Bromus moths Pettorhagia prolifera Phteum phieoides -5 Acinos arverais kfedicago falcate Sedum se.xangulare 2 2 Poa buitiosa 2-3 Tri_folitarn campestre. -2 icia angustifolia Medicago minima 2-5 Festucetalia vaginatee, vatesiaceae es Festucion rupicolae fajok (4) ArtemiSia au.s triaca.m Convolmius ar ensis Euphorbia cyparissies 3erterioa incana Falcarta vulgaris E fajok (2002) (5) F...-. l. 4-). 5 t T 2: Yestuca rupieola i 0 Festure valesieca Orlaya grandiflora 5-5 Koeleria cristata 3 3 :3-5 Ceragtzunt sp. 2-0 Erophilci verna 2-3 icia lathyroicles Cruciata pedemontana l Achillea pannonica 2 Asperula glance 2-5 Elyttuts. hispidus -2 Bromus squerrosus i 2-4 Dianthus poraedetee Botriochloa ischaemm 3. Sanguisorbe minor 2 Asperula rynanchica r Ficia hirsute 2 Yalerianella locusta 2 Bmtrius steriks 0 0 Geranium pusillum Trifelium striatum 5 5 Table 2. Coenologica table of the Cieistagetti Festucetion rupicolae itstucttosusri valtsiacae subassociation (control area) () Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002), ri W el "' C9 ri.-, r - (N - r ^ (".-. ei (-4 --,

9 ( NOENYTERvELES, Torn. 52. No., tabiazat. A Cleistogeno Festuoetum rupiculae tarsulcis conologiai tabell aja (Nyemg-hegy) A felvetelezes dye () A felvetelezesek sorslarna (2) MO A-D Mill 4. A-3 K Barites % (3) il NM 60 : 50 W 60 Brorrio--Fesrucion pa/lends faj (4) Paronychiu cephafotes Brometalia fajok (4) Convoivuius contabrica Sangursorba minor Chrysopog-on glyllus krj Quereetea pubescentf petraeae es Orno--Corinetalia fajok (4) Colutea arbore$cens Campanula bononiensis i Carex halleriana Brornetalia fajok (4) Elytntz repens Alyssum alyssoides Botht*.ehloa 4cchaemzeorr Ti Dianthus pontederae Hypericr4 perforarum Koeferia cristuta fa. Lindria genislifolia Poa btdbosa Potenrilia aremtria 4- Teucriwn chamaedrys Thymus pannonicu,s Tragopogon dubius Cherropodietea, Aperetalia es Secalinerea fa ok (4) Euphorbia cyperissias Myosotis arvensis Papaw dubium S kr) Festuca vagina tae, valesiacoe es Festucion rupicolae fajok (4) 0 2 [7.. - ri rn tr`-. el en tel ;MO 5 ' Achillea nobdis Acinos arvensis Alliurn jaavum /Mum rotundum Arenaria serpyllifolia -5 Arremisia austriaca 5-0 Astragalus onobrychis -5 Bromus squarrostz i Cenrdurea micranthos -5 Crupina vuigaris -3 Festuca valesiaca Fragaria virith's ) Galiurn glaucum l-5 Heijararn rn he U ? -5 ill - - C.

10 gyepeltien 3. tablazat folytatisa. A Cleistogeno Festuoeturri rupicolae tarsuay conologiai tatmlicija (Nyereg-hegy) A felveteleze;s eve () 994 BEDE 2002 A fetvetelezksek / 4, A-D 4, A-D sorszima (2) Boritas rid (3) EC D Man Festuca vaginatae, valesiacae es Festucion rupicolae fajok (folytatis) (4) inula oculus-chrati ris pronfla Linum austriacum i Afedicago minima 5 ) -5 \' Yelica ciliata 5-5 LE/mania glomeraza Oraya giancliflora, 2 Puisatffia nigricans 5 5 Reseda phyteuma i Siderigis montana 2 2 Stipa capillata Stipa pulcherrinla Trigonella monspeliaca 5 alerianella coranata erbascum phoeniceum L -5 ill 2 tinca herbacea Arrhenatheretea faj (4) Coronilla varia Egyeb fajok (2002) (5) Brornta sterais Festuca rupicola Aspenila glauca Elymus hispidus Cerastitan sp. Sedum album i , 3 kr F cfd 7_ r T -3 Fraxinus ornus 3 r Ornithogahim urnbellanan, 2 li -5 Sedum..e..rangula e -2 Lithospennum arvense -2 H Ma& kitaibeliana Care-i lyparicarpos -2 H Aster lynositis -3 Phlearn phleoides ' / larippocrepis caniasa -5 Seabiosa ochroteca - 2 YaleHanella locusta Arteini.yia canvestre 2 2 Eryngiwn campestre 5 Cruciata pedemonfana 5 Muscari comosum Petrarkagia pmiifera Table 3. Coenoiogicai table of the Cleistogeno Festucetum rupicolae association (Nyereg-hegy). () Year of survey, (2) Sample. nut-ober, (3) Cower ("%), #.4) Species, (5) Other species (2002). 2-

11 NOkNYTERMELES, Tom. 52. No tablazat. A Potentillo,FesNeetum pseudovinae tarsulds cernoiagfai tabellaja (Fad parlay.) A felvetelczes eve () A felvetelezesek sorszarna (2) Boritis [ ajed (3) Festuceturn pseudovinae faj (4) Festuca eseuclovina Festucrometea fajok (4) Achiika collina AgrimOilia eupatoria Elymus repens Alyssum alyssoides Asperula cymanchica Bothriochoa ischaemurn Brome...s mollzs Eryngfum campestre Galium verum Afedicago mi nima Petrorhagia prolifera Poa angustifolia Scabiosa ochroieuca Sedum sexangulare Tel crium chanzapthys Thymus pannonicus TrifOlium campestre Colynepkoretalia faj (4) Trifollurn arvense Chenopodietect, Plantaginetalia fajok (4) Ambrosia arternissifona Artemis:a absinithzurn Bertel-oa incana Bromus steriiis Carduus acanthoities Cirsium arvense Convnlvulus vulgaris Descurainia sophia Echium viilgare Erigeron canadensis Euphorbia cyparissias Falcana vulg-uris Lactuca serriola Lepidiurn draba Medicago sativa Onopordwn acanthium Polygonum aviculare Portielaca. oleracea Salvia nemorosa erbascum thapsus A-D iv ry

12 LAX.O Leill et vai[ozasek es regeneracios esdlyek a Tihanyi-feisziget gyepciberi 4, tabli.r.at folyta_tasa. A Potentille Festucetum pseudovinac zarsuicis conoldgeaz tabelithia (ad-parlag) A. %iv '6.e.le-zis. '6 -v (.) A felveteleesek sorszarna (2) / '7. A-D 4. A-D Boritas ro] (3) S E M Fesrucetalia vaginatae, valesiaceae es Festucion upicolae fajok (4) Anclrosace elongata Arenaria serpyllifolfa ' -2 Artemis:a austrlaea Brontus squarrosus Buplearurn fa/ovum Ceitaurea rtricranthos Le.] Chondritla juncea 5 5 -Typericum perforatum i Marrubium peregrinurn 'Whoa ciliata Minuartia gloperata Sideritis montana Stipa capellata 0 li li Arthenatheretea es Afolinietalia fajok (4) Plantago laaceolata Arrhenathenim elari= alums carota Odontites rubra Quercetea pubescenli petraeae es Prunetalia fajok (4) Primus spinosa itis sp. Egyeb fajok (2002) (5) FeStUal valesiaca Alumina pontica Potentilia argentea Poa hulbosa Convolvulus arvensis /,5iragaills oriobrychrs Cerastitan sp. Erodium cicutarium iola hirsuta -2 cia angustifi3lia -2 eronica arvensis Koeleria cristara -j-5 Orlaya grandiflora 2-0 Cruciata pearemontana -3 Larniutn purpureum 2 Trifohron striatum 5 Me di cog rigiduia 0 Festuca ruptcota 5 Dactylis glomerate 3 Table 4 Coetioogical table of the Potentillo Festucetum pseudovinue assoc ation (acl-parlag) () Year of survey, (.2)Sarnple number,. (3) Cover (%), (4) Species, (5) Other species (2002), C, S-S

13 NOENYTERMELES, 2003, Tom, 52, No san megy at a lejt6sztyepp fele. A vekonylevelli csenkesz (Festuca valesiaca) mar jelent6s boritasi ertekkel jelent tneg azujabb felvetelezesekben, Az fijonnan medelen6 fajok szatna nagy, melyek kozott vedett fajok is el6fordulnak, rnegjelent a kemenytovis -ii lucema (Medicago rigidula) es az eziistaszott (Parottychia cephalotes) is. A fajszam is jelentosen megrat, ugyanakkor az 994-es felvetelezesekhez kepest DT) veszelyes gyorn (Onopordurn acanthium, Portulaca oleracea, Lepidium draba, erbaseum ti apsus stb.) viszont elt-cint, vagy hkterbe szorult. A ad-parlag teriiieten a legeltetes teljes megsztintetese, a thlegeltetes megsziinese a gyepregeneralodas szempontjab6 jo hatassal volt. A legnagyobb valtozast a Bels6-to delizegoyen. tapaaztalwk tablazat). Ennek oka reszben a megvaltortatott gyephasznklat, hi3zen a hajdani kaszalo legelove alakult at. Rendkiviil erdekesen valtozott meg a terulet fajstrukturaja. Reszben a legeltetes kiivetkezteben a fajok szama jelent6sen rnegn6tt, a felvetelezesi terilleteken 37-rol 55-re emelkedett, Ezen az ujonnan megjeleno fajok nagy resze nem gym, hanem a tertneszetes flora alkotoja, edett faj is e6fordult (Lotus borbasii). Az eferner nfivenyek szama novekedett (eronica arvensis, Arenaria serpyilifolia), es megrat a szarazgyepi fajok arariya is (Thymus pannonicus, Festuca vatesiaca). Ezzel a valtozassal a fajszam is n8tt, de ezen beliil megnbvekeidett a pillangosok mennyisege 7-rol 5- re. A pazsitffifajok szama is ra valtozott, A pazsitfiivek fajszamvaitozasa mellett a k.aszalas kovetkezteben dominilo Daetylis glomerata es Arrhenatherum elatius fajok boritasi erteke jelent6sen visszaesett. A. felhagyott teridetekre jellemz6 cserjek el6retarese helyett azok visszaszontlasa figyeleto meg. A mintaterideteken a Rosa canina, a Crataegus monogyna, a Prunus spinosa fajok vagy eitantek, vagy boritasi ertekeik jelent6sen lecs6kkentek. A vizsgalt teridetek talajtani vizsgdlat( eredinenyel A vizsgall teruleteken rninden terszinen er6sen erz6dott az antropogen hatasok talajformai6 szerepe. A Nyereg-hegy rnintatergleten felvetelezett talajokra az eras talajkopas jellemzo. Az itt megfigyelt talajok a koves-sziklas vaztalajok es kisebb mertekben a fekete nyirok -talajok tipusaiba sorolhatok. A helyszin talajai Cs nehany meteres komyezettik (turistak dital kitaposott Osvenyek) eseteben vastagabb talajkepz6dmenyeket varhatnank. Ugyanakkor a siknak mondh,at6, szintvonalon futo teridetek is szinte az alapkbzetig kopottak, amit az erozio onmagaban nern indokolhat, tehat az antropogen hatas er6siti fel a talajpuszt-dast. A helyszin talajai eras lejton fekszenek, tell& ebben az esetben az erozio termeszetes talajtant folyamat. A Wd-parlag eseteben a teriilet lejtain koves-sziklas vaztalajok, rnig a melyebb reszeken lejtohordalek-talajok alakultak ki. A lejt6s talajmozgasra utalnak a szeivenyekben a j6 megtartasia kozetdarabok is (alapk6zet: bazalttufa, tufa anyagil lejt6t6rnielek), arnelyek egyenletes eloszlasban talalhatok meg a talajszeiv6nyekben. A korabbi talajfeivetelezesek atapjin ieirt reti csernozjom taiajok en5sen erodalikitak, illetve a felhaimozodasi teraleteken hordalekreteg fedte be iiket. Amint Gronas es Lorrinezi (200) terkepen is kozoltek, az erozi6b6 eredd talajrnozgas iranya a Kills646 fele rnutat, ami termeszet- es komyezetvedelmi szempontbol is veszelyes lehet, kulonosen akkor, ha az aklatmulalodo fejtohordatek miltragyat, novenyvec6 szert vagy nds, emberi erecietd szennyez6dest hordoz.

14 renksza et al: vaitozasok es regenerici6$ eselyek a Tihanyi-felsziget gyepeiben 5. tablitrat. A volt icaszal6 (Festuceturn rupieolae) thrsuleis conologiai tabellerja (Bels5-44, A fetveteleies eve () A felvertelezesek sorszama (2) ill 2. ill 4. 5, A-D 2, 4 5. A-D K Boritis [%] (3) ciiim 80 El Festucetalia vaginatae,valesiaceae es Festucion rupicolae fajok (4) Astragalus ricer Festuca rupicola Ortayei grandifona Festuco Brometea fajok (4) Achillea coilina Agrimonia eupatoria Elymus. repens Eryngium campestre Arrhenatheretea cs fajok (4) Arrhenatherum elathis Centaurea pannonica Criehorlion mtybus Coronilla voria Dactylis glomerata Punpinella saxifraga Plantago lanceolate Platztago media Potentilla reptans Trifothan pratense rrifolfum repens Quercetea pubescenti petraeae es Pr-unetalza fajok (4) Gaiium verum 0-0 Hy,pericum petforatum Medicago hipulina Onosis spinosa Poa angustifoli a Prunella laciniatci Salvia pratensis Teucrium chamaecirys Clinopodium vulgate Crataegus monogyna Galium mollugo Prunus spina= Rosa canina Chenopodzetea, Plantaginetaia es Secatietea fajok (4) Carduus aoanthoides Convolvulus arvensis [ Echium itaheum Lathyrus tuberosus 2-2 Lepidizon draba Salvia nvrtorasa, -5! S 3 2 "cr '" {- in Tr ri i

15 NOENYTERMEL 'ES, Tom. 52. No. 2. 5, tablizat folytatasa. A volt kaszeil6 (Festucetum rupicolac) tarsul 'as conologiai tabeffaja (Bels5-6) A felveteez6s eve () A felvotelez6ek sorszitma (2) Boritas F./6' (3) Egyeb fajok (2002) (5) Festuca valesraca Festuca arundinacea Medieago laical-a Thymus pannonicus Ranunculus polyanthemos Erodium cicutarium Eidphorbia cyparissias Seneeio jakobea Sanguisorba minor. El A-D. 65 NM , FM Thesium lynophillon Prunelli2 vulgaris 2 Law borba.sti 2 Medicago minima ida lathyroides Cynodon dactylon 4-5 eron ica prostrate Arenaria serpyllifolia -3 eronica arvensis -2 rrifolium aimpestre 2 Fragaria viridis -5 lcia argersq(clia -2 D Cuscutnr epithyrnum -2 aromas sterilis Lfnum austriacum 2 Potentilla recta 2 icia hirsuta [ Orobanche sp. Nonea pulla -2 Rhinanthus minor -4.,elilow of cinalis eronica austriaca subsp. teucritan 2 Picris hieracioides. 3 Table 5. Coenological table of the Festucetum rupicolae (nner Lake). () Year of survey, (2) Sample number, (3) Cover (%), (4) Specks, (5) Other vccies (2002 tri r-,-.. w-i N N N ti-.4- eq wd- N en A-D K L A Belso-tó parti savjaban az 970-es talajterkepen reti csernozjomn.ak hatirozott talajok az utabbi 6vek szarazs6ga es a veget6ciotipus (kaszi6) kbvetkezteben egyre inkabb a szarazabb csernozjott jelleg hajlanak, A terillet talajainak kialakulasat nemesak a kaszalas befolyasolta, harem a horgaszat es a turizmus is. A talajok A-szintj e a fentiekbal erect6 taposas ktivetkezteben porosan morzsas, szetes6 szerkezett. A kisebb iejtoszag rniatt eraziiira k-evesbe erzekerly a teriilet a taiajmozgiis iranya in is a belt6 fele mutat.

16 ... v 4..}LOK es regentraems es6lyek a Tihanyi-faisziget gyepeibcii Kovetkeztetesek A taposas fermmaradasa soran a gyep fajainak boritasi ertekei csakkennek. A Urnyezeteben levy kontroll mintateriileteken a termeszetes pionirok aranya csokken, a termeszetes zavarastdrok es a gyomok aranya jelentosen tnegn6, uralkod6 fajja a Lotium perenne valik. Ez minden szempontb6, terrneszetvedelmi es gazdalkodasi erdekeket is nezne karos. A gyep fajosszetetele teljesen rnegvaltozik, ruderalis tarsulasok iranyaba tolodik el. A gyepnele, a regeneracios eselye minimalis. A Nyereg-hegy szikagyepeiben a ket felveteiezes ci5zott eltelt nvac ev a.l.att, methogy a gyepek fajosszetetele jelent6sen nern valtozort, a vedett fajok is fennmaradtak. A gyepek amellett, hogy a gyep regenerki6s kepesoge jo, a terilletiik viszont drasztikusan csokkent. EL Osszevag Csontos et at. (200) es Kaiapos es Csontos (2002) megallapitasaval i tuiszerint az obligett sziklagyepeket kiveve a haboritatlan gyepekben a cserjesedes megindul. Szerintiik is fdeg a cserszombrce (Cotinus coggygria) es a viragos koris (Fraxinus ornus) tor &ore. A Killegeltetett -\i'ad-parlag tertileten a legeltetes febagyasa a gyepregeneracio, a fajszarnnovekedes, a pillangosok, a vedett fajok aranya alapjan rendkiviil eloriyos volt. A tertilet rendkiviii vekony talajtakari5j a csak sziklagyep kialakalasahoz vezethet, a beerddsiiles veszelye csekely, egyben ezaltal a teriilet a legeltetesre is erzekenyebben rea0. Ezt a joveibeli esetleges legeltethsriai gye e k e kemaa A Bels5-to deli parti terdleten a kaszalas helyett a siiirkemarba-legeli5 kiaakitasa rendkival eltinyos volt. A gyepben a fajosszetetel szinte inegduplazodott, a legsikeresebb gyepregeneracias folyamat itt zajlott le. A mostani felmeres a jelvdbei valtozasok nyornan kovetes&re j0 asszehasonlitaskent szolgalhat maid, Es az eltartokepesseg fblotti allatallornanya esetleges karos veszeiyere a fajosszetetelben es aranyokban bektivetkezett valtozisaval jelzesertekii lehet. A volt kaszaio reti csernozjorn talajan a szerkezet szetesese jellemzki, ezze na az erazio iranti erzekenyseg. Ujabb gondot esetleg a talaj tombrodese jelenthet. A tobbi taposott es legeltetett, illetve a legetetesbd mar kivont terilleteken (., 2. es 4. helyszin) az erozio fokozodott. Az eltelt 'vole ev alatt a legeitetes megszunteteseve viszont az et6z,i4s a di.l.s.abb Neptitikmak xs licbszbninethen csakent. A Goczan es 'az6 altal keszitett Lefolyas Terkep (970) volt az els6 terkep, amely a genetikai talajtipusok lejtfikategoria-tartomanyonkent mert lefolyasertekeit abrazolta. Ez a terkep nem prognosztizalt eroziat a Belso-to vizsgalati terdlethel, rnashol csak kis- vagy kazepes mertekii thritetett fel (a.d-parlag, Nyereg-hegy). A z erozios viszonyok az eltelt idaszakban jelentosen rnegvaltortak, Cs amint Centeri es Csaszar (2003) terkepevel is al& tamasztott vizsgalatairik mutatjak, ma mar a Belso-tó kivetelevel (kis merteldi erazi6) a tobbi vizsgatati teraleten kozepes vagy ergs etozi6s hati5 figyelhethibecsiilheto meg. Ez a szerkezet romlasivo., a temthreteg csokkenesevel, vaz- es lejtohordalek-talajok aranyanak novekedesevel jar egyiitt. A pusztit45 talajoknak sekely a termoretege es eras a kiszaraciasra valo hajla.ma, mig a lejt6k hordaleka az ertekes beltavak fee mozogva veszelyt jelenthet az ott kialakult Okosziszternakra.

17 NOENYTERMELES, Tom. 52, No_ 2_ RODALO /4560 es : 964, infravores lagifelvetel, FOM archivurn Balaz.s. F: 949- A gycpek terrneshecslese nilvenyszociologiai felvetelek alapjan. Agrartudomany, Budapest, :09-8. Baltenegger K A Tihanyi felsziget talajviszonyainak attekintese. Magy, Biol. Kut. nt. Munkai Barczi A.: A Tihanyi-felsziget talajai, A Bakony Termeszettudornklyi Kutadishnak Ered.menyei 24. Bares dk L-Baskay T B.-Prieger K.: 978. Gyeptermesztes es hasznosit6.s, Mezogazdasagi Kiada, 326, Budapest. Rorhidi A.: 996. An annotated cheklist of the Hungarian plant communities,. The non-forest vegetation in: Borhidi A. (ed.): Critiea revision of the Hungarian- plan: cotniminit.zes Janus Pannonjus University; Pecs. Sorbets : 900. A Balaton tavanak es partmellekenek nevenyfi3ldrajza es edenyes nisvenyzete. A Balaton Tud. Tanulrn, Eredm. 2, Braun-Blanquetl Pflanzeusoziologic,. Wien. Centeri Cs.-Cscisvir A.: A talajkpzi6ctes es az creizio altal kivaltott ta[afpusztulas kapcsclata a Tihanyifelsziget peldijan, TajOkologiai Lapok,.' Centeri Cs.: 2002a. The role of vegetation cover in soil erosion on the Tihany Peninsula, Acta Bot. Acad. Sci, Hung. Cenceri Cs.: 2002b. importance of kcal soil eroclibility measurements in soil loss prathchon. Acta Agonornka Hungarie a 50, = Csontos P-Ta76S J.-Kalapos T: 200- Correlation between age and basal diameter of Fraxinus ornus L. in three ecologically contrasting habitats. Acta Dot- Sci. Hung_ 43: EOTR Balatonfilred terkeplap.4.v Orszagos Foldagyi es Terkapeszeti Hivatal, 983, :0 000 EOTR Tihany t6rkeplap. tviem Orszagos FoldUgyi es Terkepeszeti Hivata, 983, :0 000 fi'innern,. H. (ed.): 994. Bodenkundlichc Kartieranlcitung. 4. verbe-sserte und erweitertc Auflage. Hannover. Gocnin L.- Kato 8.: 970, A Tihanyi-felsziget talajtipusainak vizgazclalkoasi viszonyai. n: Magyaraza a Balaton kornyeke :0 000 epit6sfolcitani terk6psorczatalloz. Tihany. Magyar Allami Foldtani ntezet, Budapest. Cocain L.: 970- A Tihauyi-felszigct talajviszonyai. n: Magyaraz6 a Balaton kernyeke :0 000 epitesfdldtani terkepsorozataoz. Tihany, MAF Budepest, Grondis -L5rincri R.: 200. Die Modelherung der landwirtschaftliehen Flkhennutzung ant' der Halbinsel Tihany (Nationalpark Plattensec - Oberland) in Ungarn unit geografischen nforrnationssystemen (GS). Natur und Landschafr 76: 534. Katapos T.-Csontos ariation in structural and functional leaf characteristics of manna ash (Fraxinus or.tz.s. L.) population in ecological contrasting habitats. - Plant Biosystenu (in press) Karpciri 965. Adatok a Tihanyi-felsziget sztyeppvegotacioja atologiai viszonvaihoz.. A ruitimveteli h&yek &'s az ra2i alt novenyi canozisok Jcitasa, A Tihanyi Biol. Kur, Eykony-rpre Ling-.-Csele L.-Harno5 (szerk.): 983, A magyar mezisgaalasag agrookologiai potencialja az ezredfordulon. Mez6gazdasigi Kiado, Budapest, Penksza K.-Barczi. A. -.Wrtith G.-Cenzeri Cs..' 994- Changes in the vegetation of Tiharyi-falsziget (Tihany peninsula, near fake Balaton, Hungary) as a resuft of treading and grazing. Antropization and environment of rural settlements flora and vegetation_ Proceedings of nternational Conference, SatoraljaUjhely_ Rychnovslai M.: 965. Contribution to the ecology of the steppe vegetation of the Tihany Peninsula. : Estimation of drought res.istatca based on the sate ration of water defi cit. A Tihariyi Biol, Kut. EN..kiinyve 3.2: Simon 7'.' A magyarorszagi edenyes flora hatarozoja TankonyvkiadO, Budapest, SoO R.: 928. Adatok a Balatonvidek florajanak cs vegetaeiaj anal( isrnerctehez (Beitrage zur Kenntnis de Flora und egetation des Balaton-Gebiets). Magy. Biol. Kut, nt. Munk Soo R.: 932. Adatok a Balatorrvidek florajanak cs vegetaciojanak isrricretehez (Beitrage zur Kenntnis der Flora und egetation des Balaton-Gebiets)., Magy. Biol_ Kul nt. Munk. 5: 2-20.

18 84 Penksza et al,: altozlisok es regencraciiis eselyek a Tihanyi-felsziget gycpeihen Soo R.: A rnavar flora es vegetaci6 rendszert4ni-ovenyroldrajzi kezikbnyvo. Akadomiai Budapest. Sze nan L-: Grassland Yiad and seed prepw ation. BuAlittin f the UniNtt. silt,3 f.kgcttultvcal stimt.m Gild 06 Slefutovas.P-Fetep G.-v.-Ftileky Cr f999, TaCajtan. fdezogazda fuado. Huila-pest Te6relik J.-Sarkadi : 949. Siofok l'slyft. terkeplap. Szim: lkil.:,(03/949 L, :50 DM Taajtarii es Agrokerniai Kutatt5incezet TeTkeptara, Budapest. Treitz P.: 905. icentas az 904-ik t.vben vgzett agrogeologia feivetelekral..5cit, frt. evi. Jai MAR., Budapest. Finczeffy., - 200, Leketosegeink a iegelieteses arlartartasban. Gyepgazdilkodasu nk helyzete es kilatasai Budapest. Erkezett: 2002, A szerzok levelcirne - Address of the authors: Penksza Karoly-Dr. Barczi Attila Szent st-van Egyetem God66 P.iter K. u., H-203 Nerath Melinda Karriyezetvidelrai Minis zieriuni, Terrneszetve- deind Hivatai Budapest K.6t6- u Pinter Baps Gana! Alapitvany, Torse. g.i Kutatasclik 446zete ac H-2600

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) CSEMETE FASOROK 2010.05.29 F11 Csanytelek Fajok Borítás (%) Ritkás lombozatú két sor szélességű, néhány méter széles (kb. 5 m). Nagyrészt egy soros tölgy, de északi végén két sorossá válik, a második sorban

Részletesebben

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA)

KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) Tájökológiai Lapok 1 (1): 87 96. (2003) 87 KUNHALOMKUTATÁSOK (A CSÍPÕ-HALOM VEGETÁCIÓJA) JOÓ KATALIN Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék 2103 Gödöllõ, Páter K. u. 1.

Részletesebben

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet

Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Crisicum I. pp. 84-99. Másodlagos löszpusztagyepek fejlődése felhagyott szántókon II. A fajkészlet Molnár Zsolt Abstract Secondary loess steppe grassland succession on former plough-lands. II. Species

Részletesebben

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése

Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Tájökológiai Lapok 10 (2): 315 340. (2012) 315 Feketefenyővel rekultivált bauxit külfejtések vegetációjának természetvédelmi szempontú értékelése Cseresnyés Imre, Csontos Péter MTA Agrártudományi Kutatóközpont,

Részletesebben

Talajápolás a szőlőben

Talajápolás a szőlőben Talajápolás a szőlőben Donkó Ádám Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet 2014 Bevezetés - Klímaváltozás, szélsőséges időjárás (pl. heves záporok) - Hegy-völgy irányú sorvezetés eróziós károk - Takarónövény

Részletesebben

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI

MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: 29-43. Szombathely, 2005 MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Környezettechnológia Tanszék,

Részletesebben

Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10.

Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Növényökológia gyakorlat 2014. 09. 10. Honlap: nofi.szie.hu Oktatás Letöltés A TEREPEN I.) Borításbecslés - a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % - % -os borítás (az

Részletesebben

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes

H2 Felnyíló, mészkedvelő lejtő- és törmelékgyepek Calcareous rocky steppes Zárt száraz- és félszárazgyepek fontos veszélyforrás a muflon által okozott taposás, erózió. Az erózió mértéke és az élőhelyfolt kiterjedése, elszigeteltsége határozza meg a regenerálódás lehetőségét,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon

A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon Crisicum 6. pp. 117-121. A szártalan csűdfű (Astragalus exscapus L.) előkerülése a Dél-Tiszántúlon Sallainé Kapocsi Judit Abstract Discovery of Astragalus exscapus L. in South-Eastern Part of the Great

Részletesebben

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában

Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 182-192, 2009 Parlagok és természetvédelmi célú gyepesítések értékelése Ásotthalom, Tiszaalpár és Kardoskút határában Margóczi Katalin, Fehér Mária, Hrtyan Mónika és

Részletesebben

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin

A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Készítette: László Mónika A Pajta-völgy fokozottan védett növénytani értéke: a magyar cifra kankalin Minden igaz ismeret a fajok ismeretével kezdıdik. Linne Iskolánk biológia szakkörében 2002- ben és 2003-

Részletesebben

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Debrecen 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner BioAqua Pro Környezetvédelmi

Részletesebben

Cseres - kocsánytalan tölgyesek

Cseres - kocsánytalan tölgyesek Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYÓGYNÖVÉNYES GYEP TELEPÍTHETŐSÉGE, GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYÓGYNÖVÉNYES GYEP TELEPÍTHETŐSÉGE, GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE SZENT ISTVÁN EGYETEM GYÓGYNÖVÉNYES GYEP TELEPÍTHETŐSÉGE, GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZEREK NÖVÉNYÁLLOMÁNYRA GYAKOROLT HATÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE Doktori értekezés tézisei Magyar Ilona Enikő Gödöllő 2009. A doktori

Részletesebben

A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN

A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN Bot. Közlem. 94(1 2): 57 73, 2007. A BAJI LÁBAS-HEGY ÉS KECSKE-HEGY FLÓRÁJA, CONVOLVULUS CANTABRICA L. A GERECSÉBEN MATUS GÁBOR 1 és BARINA ZOLTÁN 2 1 Debreceni Egyetem TEK, Növénytani Tanszék 4010 Debrecen,

Részletesebben

Talajtérképezés a Tompapusztai löszgyepen

Talajtérképezés a Tompapusztai löszgyepen Crisicum 7. pp. 111-127. Talajtérképezés a Tompapusztai löszgyepen Barczi Attila Schellenberger Judit Jurák Péter Hegyi Tamás Penksza Károly Abstract Soil mapping in Tompapuszta Pannonian loess steppic

Részletesebben

Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen

Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN 59 (2010) 2 255 268 Műtrágyázási tartamkísérletek karbonátos réti talajú természetes gyepen HARMATI ISTVÁN Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged A Duna Tisza közén az országos átlagnál

Részletesebben

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva -

A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE. - Kertész Éva - A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 28 (2006) 17-40. A SZABADKÍGYÓSI KÍGYÓSI-PUSZTA NÖVÉNYZETE - Kertész Éva - A szabadkígyósi Kígyósi-puszta védett terület általános jellemzése Bevezetés A vizsgált terület

Részletesebben

Erdős sztyepp vegetáció

Erdős sztyepp vegetáció Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása

Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2004 28: 57 66 Fiatal vágásterületek jellemzése a Visegrádi-hegység cseres-tölgyes övébõl. A Rubo fruticosi-poëtum nemoralis leírása CSONTOS PÉTER ABSTRACT: Vegetation

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík

Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Botanikai és zoológiai állapotfelmérés Tétényi-fennsík Budaörs 10357/2 hrsz.-ú önkormányzati terület és környezete 2012. május. 15. Gergely Attila Merkl Ottó Tartalom 1. Botanikai vizsgálatok eredményei...

Részletesebben

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek

G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek. G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek G2 Mészkedvelő nyílt sziklagyepek regenerálódás során szinte semmit sem tudunk, pedig esetleg fontos sebességet meghatározó tényezők lehetnek. A homoki tájban meglévő eredeti erdőfoltok szegélye fontos

Részletesebben

Dunakeszi repülőtér Helyi jelentőségű védett terület. Általános információk

Dunakeszi repülőtér Helyi jelentőségű védett terület. Általános információk Általános információk 1. Általános jellemzők 1.1. Összefoglaló adatok Tervezési terület neve: Dunakeszi repülőtér Helyrajzi szám: 062/2 hrsz Művelési ág: kivett, repülőtér Kiterjedés 89 1036 m2 Tulajdonos:

Részletesebben

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess

H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed steppes on loess Zárt száraz- és félszárazgyepek Horváth András, Illyés Eszter, Molnár Csaba, Bölöni János, Fekete Gábor, Varga Zoltán, Nagy József, Kun András, Óvári Miklós H5a Löszgyepek, kötött talajú sztyeprétek Closed

Részletesebben

Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov.

Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov. Crisicum 2. pp.67-83. Phytosociological study of Trifolio subterranei-festucetum pseudovinae ass. nov. Penksza, Károly - Kapocsi, Judit - Engloner, Attila Abstract In 1996 and 1997 on the rediscovered

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Dr. Mikulás József Feladat megnevezése: Gyomnövények természetes

Részletesebben

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE

K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE K A N I T Z I A Kanitzia 21: 77-126. Szombathely, 2014 Journal of Botany SZTÁNA ÉS ZSOBOK (KALOTASZEG) AKTUÁLIS NÖVÉNYZETE MOLNÁR CSABA 1 BÓDIS JUDIT 2 BIRÓ MARIANNA 3 JUHÁSZ MELINDA 3 MOLNÁR ZSOLT 3 1

Részletesebben

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján

Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján Madarasi téglavető földtani képződmény természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése Megye: Bács-Kiskun Település: Madaras

Részletesebben

Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez

Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez Magkeverékek fejlesztése fajgazdag szőlősorköz-takarónövényzethez Miglécz Tamás 1 Donkó Ádám 2 Török Péter 1 Valkó Orsolya 1 Deák Balázs 3 Kelemen András 3 Tóth Katalin 1 Drexler Dóra 2 Tóthmérész Béla

Részletesebben

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2

BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN. 3036-Gyöngyöstarján, István u. 52. birkaporkolt@yahoo.co.uk 2 kanitzia19tıl.qxd 2008.05.11. 18:47 Page 19 KANITZIA Journal of Botany Kanitzia 15: 19-34., Szombathely, 2007 BOTANIKAI MEGFIGYELÉSEK DÉL-BUKOVINA TÉRSÉGÉBEN MOLNÁR CSABA 1 - TÜRKE ILDIKÓ JUDIT 2 - CSATHÓ

Részletesebben

Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén

KUTATÁSI JELENTÉS. A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a. Kis- és Nagy-Polyán területén KUTATÁSI JELENTÉS A vegetációdinamikai vizsgálatok keretében végzett felvételezések eredményei a Kis- és Nagy-Polyán területén Türke Ildikó Judit, Gyarmati Magdolna, Lukács Attila Bogland Bt. 2009 Készült

Részletesebben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben

Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben SZENT ISTVÁN EGYETEM Alternatív gyomszabályozási módszerek ültetvényekben Doktori (PhD.) értekezés Szabó Miklós Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Növénytudományi Doktori Iskola tudományága: Növénytermesztési

Részletesebben

ADATOK A BÜKKI NAGYMEZÔI LÓLEGELÔ TALAJVISZONYAIHOZ ÉS A LÓLEGELÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VEGETÁCIÓVÁLTOZÁSOKHOZ

ADATOK A BÜKKI NAGYMEZÔI LÓLEGELÔ TALAJVISZONYAIHOZ ÉS A LÓLEGELÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VEGETÁCIÓVÁLTOZÁSOKHOZ Tájökológiai Lapok 5 (): 43 50. (2007) 43 ADATOK A BÜKKI NAGYMEZÔI LÓLEGELÔ TALAJVISZONYAIHOZ ÉS A LÓLEGELÉS HATÁSÁRA BEKÖVETKEZETT VEGETÁCIÓVÁLTOZÁSOKHOZ GÖRCS NÓRA, BENYOVSZKY BÉLA MIHÁLY, BARCZI ATTILA,

Részletesebben

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS

A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE. SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A TÓGAZDASÁGI HALTERMELÉS SZERKEZETÉNEK ELEMZÉSE SZATHMÁRI LÁSZLÓ d r.- TENK ANTAL dr. ÖSSZEFOGLALÁS A hazai tógazdasági haltermelés a 90-es évek közepén tapasztalt mélypontról elmozdult és az utóbbi három

Részletesebben

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary

Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated

Részletesebben

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Vizes élőhelyek rehabilitációja a Hortobágyi Nemzeti Parkban Hortobágy gyi Nemzeti Park 1973 82,000 hektár ~ 24,000 hektár Ramsari Terület Vizes élőhelyek megőrzésének, helyreállításának fontossága Mühlenberg

Részletesebben

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE

AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE Tájökológiai Lapok 4 (2): 277 289. (2006) 277 AGRÁR-KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI PROGRAMOK BEVEZETÉSÉNEK HATÁSA A KIJELÖLT MINTATERÜLETEK FÖLDHASZNÁLATÁRA ÉS TERMÉSZETI ÉRTÉKEINEK VÉDELMÉRE GRÓNÁS VIKTOR 1, CENTERI

Részletesebben

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt

Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai

Részletesebben

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP)

ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) Tájökológiai Lapok 3 (2): 281 290. (2005) 281 ÚJ ESZKÖZÖK A TÁJÖKOLÓGIAI ELVÛ TERVEZÉSBEN: TÁJÖKOLÓGIAI VIZUÁLIS PLANTÁCIÓ (TVP) BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMÕKE 1, BARDÓCZY EMÕKE 2, BARCZI ATTILA 1, PENKSZA KÁROLY

Részletesebben

Saxifragales, Rosales, Fabales

Saxifragales, Rosales, Fabales Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Saxifragales, Rosales, Fabales Bablevelű varjúháj - Sedum telephium subsp. maximum Fehér varjúháj - Sedum album Borsos varjúháj - Sedum acre Évelő, kúszó hajtású

Részletesebben

A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA

A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA A VÁCI NASZÁLY SZIKLAGYEPJEINEK CÖNOLÓGIAI VIZSGÁLATA VOJTKÓ ANDRÁS Eszterházy Károly Fõiskola Növénytani Tanszék 3301 Eger, Pf. 43. Elfogadva: 2003. január 15. Bot. Közlem. 89. kötet 1 2. füzet 2002.

Részletesebben

Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract

Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága. Kertész Éva. Abstract Crisicum 2. pp.35-49. Elek növényvilága Kertész Éva Abstract Flora of Elek: Since the 18th century the grasslands of Elek city have been cultivated. In the 19th century the periphery of the city was mostly

Részletesebben

Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon

Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon Tóth Csilla 1 Nagy Géza 2 Nyakas Antónia 1 Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 1 Mezőgazdaságtudományi Kar, Mezőgazdasági Növénytani és Növényélettani

Részletesebben

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2)

URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) URTICACEAE Csalánfélék P 2+2 v. 5 A 2+2 G (2) SZÁR: - hazánkban lágyszárúak, - tejnedv nélküliek, - gyakoriak a csalánszőrök LEVÉL: - tagolatlan VIRÁG: - négytagú - egy- vagy kétlakiak VIRÁGZAT: - levélhónalji

Részletesebben

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL

GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL GYÖR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORl'vfÁl\lYHJV A T AL lk1a1ószám: 16911-6/2015 Ügy intéző : Dr. Kiss Viktória Hiv. szám: Melléklet: tagegyesole1ek aktuál is lis1ája Tárgy: Magyar Hegy-és Sportmászó Szövetség-

Részletesebben

A Lamio-Stellarietum mediae helye a társulások rendszerében Jellemzése 5.3.1.1.2.1. Lamio-Stellarietum mediae typicum subass. nova

A Lamio-Stellarietum mediae helye a társulások rendszerében Jellemzése 5.3.1.1.2.1. Lamio-Stellarietum mediae typicum subass. nova A Lamio-Stellarietum mediae helye a társulások rendszerében A társulás helyét a Stellarietea mediae R. Tx., Lohm. et Prsg. in R. Tx. 1950 osztályon belül, a Violenea arvensis Hüppe et Hofmeister 1990 alosztályban,

Részletesebben

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity

Regional Expert Meeting Livestock based Geographical Indication chains as an entry point to maintain agro-biodiversity How Code of Practice can address the question of biodiversity (indigenous breeds, peculiarities of feeding, rearing traditional or marginalized systems)? Rendek Olga, Kerekegyháza 2009 október 20. 1 2

Részletesebben

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők

M1 Molyhos tölgyes bokorerdők. M1 Molyhos tölgyes bokorerdők sarj eredetű állományok. A feketefenyő maximális elegyaránya 20%, inváziós fafaj nem fordul elő. 4-es: Változatos szerkezetű, de idős, vastag fát nem tartalmazó állományok és a nem változatos szerkezetű,

Részletesebben

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes

Növényrendszertan. 10. elıadás. Dr. Bartha Dénes Növényrendszertan 10. elıadás Dr. Bartha Dénes 6. ao: Forrtszirmúak - Asteridae forrt szirom 4-körös virágok a porzók száma: 5-4 - 2, a pártára nıttek r: Tárnicsvirágúak - Gentianales 2 termılevélbıl alakult

Részletesebben

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta

ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL. Zalatnai Márta DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ALFÖLDI GYEPTÁRSULÁSOK HATÁRAINAK SZERKEZETE ÉS KAPCSOLATA EDAFIKUS HÁTTÉRTÉNYEZİKKEL Zalatnai Márta Témavezetık: Dr. Körmöczi László tanszékvezetı egyetemi docens Dr. Tóth Tibor

Részletesebben

BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI

BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 1996 BEKES MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI A BÉKÉS MEGYEI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI 16 A millecentenárium évében Békéscsaba 1996 A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 16. Publications of the Museums of the County

Részletesebben

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS

MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 BEVEZETÉS MORFOLÓGIA TALAJ NÖVÉNYZET KAPCSOLATÁNAK MINTÁZAT-VIZSGÁLATA A DOROZSMA-MAJSAI-HOMOKHÁTON DEÁK JÓZSEF ÁRON 13 PATTERN-RESEARCH OF THE CONNECTION BETWEEN MORPHOLOGY, SOIL AND VEGETATION IN THE DOROZSMA-MAJSAIAN

Részletesebben

A nép néhány orvosi növényéről.

A nép néhány orvosi növényéről. A nép néhány orvosi növényéről. Alig van vidék az országban, a hol valami orvosi fű ne teremne. A nép mindenütt talán minden faluban gyűjt egyes füveket orvosságul s ellátja velők a házat, úgy hogy nélkülözheti

Részletesebben

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl*

Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2006 30: 415 421 Növénytani és madártani adatok a monoki Õr-hegy és Szõlõs-hegy területérõl* BARATI SÁNDOR, HUDÁK KATALIN & ÉZSÖL TIBOR ABSTRACT: The authors

Részletesebben

Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők

Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők Hortobágyi gyepek társulásjellemzői és a környezeti tényezők Tóth Csilla Nyíregyházi Főiskola, Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Agrártudományi Tanszék, 4400 Nyíregyháza, Kótaji út 9-11. E-mail:

Részletesebben

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA

AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE ÉS A GYOMOSODÁSRA PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR NÖVÉNYVÉDELMI INTÉZET NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA ISKOLA VEZETŐ DR. GÁBORJÁNYI RICHARD MTA DOKTORA AGROTECHNIKAI TÉNYEZŐK HATÁSA A KULTÚRNÖVÉNYEKRE

Részletesebben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben

A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Crisicum 6. pp. 79-94. A Montág-mocsár növényzete 2009-ben Margóczi Katalin - Bátori Zoltán - Zalatnai Márta Abstract The Vegetation of Montág Marshland in 2009: The Montág-marsh is an alkali wetland,

Részletesebben

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL

Részletesebben

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira

A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Crisicum 3. pp.73-78. A Dél-Tiszántúl új taxonjai, különös tekintettel a Poaceae család tagjaira Penksza Károly Abstract New taxa of Körös-Maros National Park (Hungary) and Transylvania (Romania). This

Részletesebben

PÁZSITGYEP FENNTARTÁS HENGERKÉSES ÉS ROTÁCIÓS FÛNYÍRÓKKAL

PÁZSITGYEP FENNTARTÁS HENGERKÉSES ÉS ROTÁCIÓS FÛNYÍRÓKKAL Tájökológiai Lapok 5 (2): 309 323. (2007) 309 PÁZSITGYEP FENNTARTÁS HENGERKÉSES ÉS ROTÁCIÓS FÛNYÍRÓKKAL KULIN Balázs, GYÖRGY Attila, ZSIGÓ Gábor, SZEMÁN László Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi

Részletesebben

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda Év Tájépítésze pályázat - Wallner Krisztina 2. Közösségi tervezés Óbudán Óbuda jelmondata: Közösséget építünk, ennek megfelelően a formálódó helyi közösségeket bevonva fejlesztik a közterületeket. Békásmegyer-Ófaluban

Részletesebben

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe

A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe A szőlősorközbe telepített vetőmagkeverék fejlődésének alakulása és szerepe Készítette: Dr. Varga Jenő Győrújbarát 2014. október 16. Takarónövény szerepe: - védi a talajt az erózióval és a deflációval

Részletesebben

Népies növények a Kiskunság flórájában

Népies növények a Kiskunság flórájában Móra Ferenc Népies növények a Kiskunság flórájában Azt hiszem, ma már felesleges fejtegetnem a Bugát-féle természettudományi műnyelv lehetetlen voltát. Szabó József okos fellépése idejekorán útját állta

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft

33. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA. Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ TARTALOMJEGYZÉK. Ára: 3887, Ft A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA Budapest, 2006. már ci us 27., hétfõ 33. szám Ára: 3887, Ft TARTALOMJEGYZÉK 62/2006. (III. 27.) Korm. r. Az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól...

Részletesebben

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás

HELYZETFELTÁRÁS. 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata. 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás II.4.1. TÁJRENDEZÉS HELYZETFELTÁRÁS 1. Táji és természeti adottságok vizsgálata 1.1. Természetföldrajzi tájbesorolás A földrajzi tájbeosztás szerint Bácsalmás az Alföld Bácskai síkvidék középtájának Bácskai

Részletesebben

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése:

Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Rendszer: 1. I./a projekt - Védett és veszélyeztetett növényfajok felmérése: - Tarka sáfrány (Crocus reticulatus) A kijelölt 5 lelőhelyen az NBmR aktuális protokollja szerint

Részletesebben

Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Összefoglalás. Summary. Bevezetés A talaj kálium ellátottságának vizsgálata módosított Baker-Amacher és,1 M CaCl egyensúlyi kivonószerek alkalmazásával Berényi Sándor Szabó Emese Kremper Rita Loch Jakab Debreceni Egyetem Agrár és Műszaki

Részletesebben

A FAJGAZDAG, VADVIRAGOS GYEPEK JELENTOSEGE

A FAJGAZDAG, VADVIRAGOS GYEPEK JELENTOSEGE Gyo Allat r Videk Kutatac Tudomitg A FAJGAZDAG, VADVIRAGOS GYEPEK JELENTOSEGE Szeman Laszli Sent Istvan Egyetern, Meze5gazdasag- es Kornyezettudoinanyi Kar, Gyepgazdalkoddsi Tanszek A termeszetes lawn

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA 13 ÉVES TELEPÍTETT GYEP FEJLŐDÉSÉRE ÉS BOTANIKAI ÖSSZETÉTELÉRE A MEZŐFÖLDÖN

TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA 13 ÉVES TELEPÍTETT GYEP FEJLŐDÉSÉRE ÉS BOTANIKAI ÖSSZETÉTELÉRE A MEZŐFÖLDÖN Bot. Közlem. 101(1 2): 95 104, 2014. TÁPANYAGELLÁTÁS HATÁSA 13 ÉVES TELEPÍTETT GYEP FEJLŐDÉSÉRE ÉS BOTANIKAI ÖSSZETÉTELÉRE A MEZŐFÖLDÖN KÁDÁR IMRE 1, RAGÁLYI PÉTER 1,, SZEMÁN LÁSZLÓ 2 és CSONTOS PÉTER

Részletesebben

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADVÁNYAI 2 A MA GYAR TÖR TÉ NEL MI TÁR SU LAT KI AD VÁ NYAI A kö tet írá sai zöm mel a hu sza dik szá zad idõ sza ká ról szól nak, más részt pe dig át té te le sen ér vel

Részletesebben

A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai

A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai Bot. Közlem. 100(1 2): 135 146, 2013. A Rosa scabriuscula Sm. em. H. Br. taxonómiai revíziója a Börzsöny hegységben Kerényi-Nagy Viktor 1 és Nagy József 2 1 Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar,

Részletesebben

A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK

A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK A Puszta 1998. 1/15, pp. 210-236. A PHLOMIS TUBEROSA L. ÁLLOMÁNYAINAK TERMÉSZETVÉDELMI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATA A CSERHÁTALJÁN HARMOS KRISZTIÁN, PALOTÁS MACSKAHERE TERMÉSZETVÉDELMI KÖR 1998 1. BEVEZETÉS Minthogy

Részletesebben

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE

A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE Tájökológiai Lapok 12 (2): 429 435. (2014) 429 A GÖDÖLLŐI PLATÁNFASOR TERMÉSZETI ÉRTÉK FELMÉRÉSE ALMÁSI Barnabás, DEMETER András, HOLLÓSI Aranka, MAJOR Borbála, MARTON Krisztina, MERZA Péter, MOLNÁR Levente,

Részletesebben

Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége

Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége Az ősi löszsztyepprét-maradványok leggyakoribb fennmaradási helyéül szolgáló mezsgyék védelmének szükségessége The importance of protecting verges, the most frequent location of ancient loess steppe remnants

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM A SZÜRKE FENYÉRFŰ (BOTHRIOCHLOA ISCHAEMUM L.) HAZAI ELTERJEDÉSÉNEK, AGROÖKOLÓGIAI HATÁSAINAK ÉS AGROTECHNIKAI ESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNŐ VISSZASZORÍTÁSI LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA DOKTORI

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott,

1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, 1. A kutatás célja, a munkatervben vállalt program A korábbi (1998-2001) OTKA kutatás folytatásaként a természetvédelmi területbe beágyazódott, korábban művelés alatt álló területek spontán és emberi beavatkozással

Részletesebben

Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére.

Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. Török K, Lohász C, Szitár K (2010): Időjárási fluktuációk hatása kiskunsági nyílt homokpusztagyepek ökológiai restaurációjának sikerességére. KLÍMA-21 FÜZETEK 61: pp. 108-113. 1 Időjárási fluktuációk hatása

Részletesebben

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép)

I. A földutat szegélyez erd sáv (1-6. és 8-9. fénykép) II. A földút keleti oldala mentén húzódó gyep (7. fénykép) Kerepes: Ördög-hegyi dőlıút jellemzése Belemnites Mérnöki Iroda Kft. 2100 Gödöllı, Dózsa György út 13. peter.gabor@belemnites.hu tel.: 06 20 388 7112; fax: 06 28 414 471 Péter Gábor biológus-ökológus,

Részletesebben

A hortobágyi Csípõ-halom morfológiai és talajtani elemzése

A hortobágyi Csípõ-halom morfológiai és talajtani elemzése Földrajzi Értesítõ 2003. LII. évf. 1 2. füzet, pp. 37 45. A hortobágyi Csípõ-halom morfológiai és talajtani elemzése BARCZI ATTILA JOÓ KATALIN 1 Abstract Pedological studies on Csípõ-halom (mound) in Hortobágy

Részletesebben

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L

N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L K Ö Z L E M É N Y E K N É H Á N Y A D A T A BUDAPESTI ÜGYVÉDEKRŐ L DR. HEINZ ERVIN A népesedésstatisztika igen fontos mutatószámai a népesség kormegoszlására és annak változására vonatkozó adatok. Ezért

Részletesebben

Vegetáció és magbank A magbank-ökológia alapjai

Vegetáció és magbank A magbank-ökológia alapjai Vegetáció és magbank A magbank-ökológia alapjai Dr. Török Péter Ökológiai alapjai A földfelszín feletti vegetációval foglalkoznak Az utóbbi két évtizedben hódított teret a magbank vizsgálata Elengedhetetlen

Részletesebben

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS

DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS DUNAÚJVÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSA 2007. SZEPTEMBER KÖRNYEZETI VIZSGÁLAT ÉS ÉRTÉKELÉS Készítette: Drobni és Morvay KFT Pomsár és Társai Építész Iroda KFT. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSSZERKEZETI

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter

a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter a Természet- és tájvédelem című tárgyból Ócsa, Bugyi, Apaj 2013. május 17. Beszámolót összeállította: Kun Róbert Molnár Ábel Szalay Péter Ócsai templom és pincesor A terepgyakorlatot két kultúrtörténeti

Részletesebben

E2 Veres csenkeszes rétek. E2 Veres csenkeszes rétek

E2 Veres csenkeszes rétek. E2 Veres csenkeszes rétek E2 Veres csenkeszes rétek E2 Veres csenkeszes rétek Festuca rubra hay meadows and pastures Natura 2000: 6510 Lowland hay meadows (Alopecurus pratensis, Sanguisorba officinalis), 6520 Mountain hay meadows

Részletesebben

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve

A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület. fenntartási terve A Mezőtúri Szandazugi-legelő (HUHN20149) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve Túrkeve 2014 Ügyfél Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partnerek Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE

WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE WHY DON T THEY GRAZE DAIRY CATTLE SALAMON, ILDIKÓ MÉSZÁROS, JUDIT NÉMETH, ATTILA TELL, IMRE Keywords: rural development, grass farming, cattle farming, dairy cows. Joining the European Union has opened

Részletesebben

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok

Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura

Részletesebben

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN

AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti

Részletesebben

PULTON INNEN Évelők, nyáron is

PULTON INNEN Évelők, nyáron is PULTON INNEN Évelők, nyáron is Az évelők iránti kereslet jelentős növekedéséről számolnak be évek óta a nyugat európai kereskedők és az utóbbi években a hazai kertészeti árudák is. Az évelők eladásával

Részletesebben

BOTANIKAI VIZSGÁLATOK KUNHALMOK DÉL-TISZÁNTÚLI LÖSZGYEPEIN

BOTANIKAI VIZSGÁLATOK KUNHALMOK DÉL-TISZÁNTÚLI LÖSZGYEPEIN K A N I T Z I A Journal of Botany Kanitzia 13: 45-54. Szombathely, 2005 Abstract BOTANIKAI VIZSGÁLATOK KUNHALMOK DÉL-TISZÁNTÚLI LÖSZGYEPEIN HERCZEG EDINA Szent István Egyetem Környezetgazdálkodási Intézet,

Részletesebben

A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon

A szagtalan rezeda (Reseda inodora Rchb.) előfordulása a Tiszántúlon http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2015, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 20 (1): 48 54.; 2015 DOI: 10.17542/kit.20.48 A szagtalan rezeda (Reseda

Részletesebben