ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A hyperlipidaemiák diétás kezelése. Bevezetés

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI. A hyperlipidaemiák diétás kezelése. Bevezetés"

Átírás

1 1 ARTÉRIÁK BETEGSÉGEI A hyperlipidaemiák diétás kezelése Írta: RODEK ESZTER Bevezetés Magyarország lakosságának egészségi állapota az elmúlt három évtizedben jelentısen romlott. Ha ezen idıszak élelmiszer-fogyasztását vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy az állati eredető élelmiszerek fogyasztása számottevıen nıtt, míg a növényi eredetőeké csökkent. Korunk technikai fejlıdése és ennek felgyorsult üteme az ember alkalmazkodóképességét minden eddiginél nagyobb mértékben igénybe veszi. A hyperlipoproteinaemia a lakosság jelentıs részét érinti, és az egyik fı rizikófaktora számos szív- és érrendszeri megbetegedésnek. A civilizációs ártalomként fellépı vagy genetikai eredető lipidanyagcsere-zavaron alapuló megbetegedések száma és jelentısége egyre növekszik. A magasvérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás mellett az emelkedett lipidszint a leglényegesebb rizikófaktor az arteriosclerosis és az ennek következtében fellépı megbetegedések elıidézésében (coronaria betegségek, agyi és perifériás átáramlási zavarok). A diagnosztikus módszerek fejlıdése lehetıvé tette, hogy a lipidanyagcsere zavara ma már könnyen és gyorsan felismerhetı. A súlyos lipidanyagcsere-zavarban szenvedı betegeknél mindenekelıtt megfelelı diétával, elhízás esetén megfelelı kalóriacsökkentéssel és a fizikai aktivitás növelésével kell próbálkozni, mert már ezek az életmódbeli változások is csökkenthetik az emelkedett lipidszintet. Gyógyszeres terápia akkor indokolt, ha a fent említett próbálkozások nem vezetnek eredményre. Fiatalabb korban vagy akkor, ha további rizikófaktorok vannak jelen (hypertónia, dohányzás, köszvény), és ha a diéta nem vezet eredményre, a gyógyszeres terápia már hamarabb és viszonylag alacsonyabb koleszterinszint esetén is indokolt. A rendelkezésre álló lipidszint-csökkentı gyógyszerek száma az elmúlt években rohamosan nıtt, ennek ellenére a diéta jelentısége nem csökkent. A beteg sikeres kezeléséhez nélkülözhetetlen a beteg, az orvos és a dietetikus kölcsönös, szoros együttmőködése, team-munkája. Általánosan elfogadott, hogy a szérum koleszterinszint csökkentése csökkenti a coronariabetegség kialakulásának veszélyét azokban a személyekben is, akiknek nincsenek klinikai tüneteik, és azokban is, akiknek már vannak és veszélyeztetettek az ismétlıdı történésekre. A teljes koleszterin kívánatos értéke kevesebb, mint 5,2 mmól/1, a HDL-koleszteriné több, mint 0,91 mmól/1. Azoknak a betegeknek, akiknek az összkoleszterinszintje 5,2-6,4 mmól/1 közötti és a HDL koleszterinszintjük alacsonyabb, mint 0,91 mmól/1, életmód-változtatást és évenkénti kontrollt javasolnak. Indokolt a rendszeres fizikai aktivitás és az alacsony koleszterin és telített zsírsav tartalmú diéta. A diétás kezelés alapszabálya: minimum három hónapig, de lehetıleg hat hónapig csak diétát alkalmazzunk. Ennyi idı kell ugyanis, hogy a beteget megtanítsuk a diétájára, hagyjunk idıt életmódjának átalakítására. A diéta az esetek nagy részében "életfogytig" szól, de a korlátozások és az ajánlások mértéke természetesen lényegesen változhat a laboreredmények függvényében. A várható eredmény függ a hyperlipoproteinaemia típusától is. Sovány egyének endo- génhyperlipoproteinaemiájában csak mintegy 10%-os csökkenésre lehet számítani. Nem familiáris, egyéb hyper- cholesterinaemiában maximálisan 20%-os csökkenés érhetı el, ami normalizálódáshoz is vezethet (1). A kezelés módszere a szakismereteken túl

2 2 komoly empátiát és kreativitást is igényel. Meg kell ismerni a beteg addigi táplálkozási szokásait, fel kell mérni táplálkozási szükségleteit, meg kell gyızni a beteget arról, hogy miért van szüksége a diétára, meg kell nyerni az együttmőködésre, és figyelembe kell vennünk a beteg anyagi helyzetét is, mert felesleges olyan diétát elıírni számára, amely meghaladja anyagi lehetıségeit. A hyperlipidaemiák étrendi kezelésének irányelvei 1. Telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése. 2. Koleszterinbevitel csökkentése. 3. Telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése. 4. Rostfogyasztás növelése. 5. Alkoholfogyasztás csökkentése. 6. Szénhidrátfogyasztás összetételének megváltoztatása. 7. Energiabevitel csökkentése. 1. Telített zsírsavak fogyasztásának csökkentése Az összes táplálkozási tényezı közül a telített zsírsavak fogyasztása emeli a legjobban a koleszterinszintet. A telített zsír bevitel maximumát az összenergia 10%- ára ajánlják, minimuma nincsen, mert nem esszenciális tápanyag, elvileg kimaradhatna a táplálkozásból. A különbözı telített zsírsavak nem egyformán emelik a koleszterinszintet. Legjobban a mirisztinsav (C14:0), amely fıleg vajban, zsíros tejtermékekben fordul elı. A palmitin- sav (C16:0) - amely elsısorban sertészsírban, vajban található - kevésbé emeli a koleszterinszintet, a sztearinsav - amely húsokban lelhetı nagy mennyiségben - pedig egyáltalán nem befolyásolja. A laurinsav fıleg kókuszolajban található - amelyet élelmiszerekkel is kevernek -, érdekes módon a HDL-koleszterint jobban emeli, mint az LDL-koleszterint. A legtöbb telített zsír állati eredető termékekben van, látható és rejtett zsírok formájában. Különösen a nem lefölözött tejtermékekben és húsokban fordulnak elı. Ezekben vannak telítetlen zsírsavak is, de arányuk a telített zsírsavakéhoz képest nagyon alacsony. A növényi eredető élelmiszerek sokkal kevesebb zsírt tartalmaznak. A belılük készült olajok közül csak a pálma- és kókuszolajnak nagy a telített zsírsav tartalma. Az össz-zsírfogyasztás csökkentésével, a növényi zsírok fogyasztásának arányos növelésével és a csökkenı telített zsírsavfogyasztással csökken a koleszterin-, valamint az LDL-koleszterinszint. A telített zsírfogyasztás egyéb lipid-paraméterekre kifejtett hatása már nem olyan egyértelmő. Ami a HDLkoleszterinszintet illeti, a telített zsírsav-bevitel növelése az esetek egy részében emelheti, máskor nem befolyásolja. A telített zsírok bevitelének csökkentése kétszer jobban csökkenti a koleszterinszintet, mint a többszörösen telített zsírok bevitelének növelése (2). 2. Koleszterinbevitel csökkentése A koleszterin szervezetünk nélkülözhetetlen anyaga. Részt vesz a sejthártyák felépítésében és mőködésében. Koleszterinbıl képzıdnek az epesavak, a nemi hormonok, a mellékvesekéreg-hormonok és a D3 vitamin. Az endogén koleszterinszintézis során a szervezet 1000 mg koleszterint állít elı. Külsıleg, az állati eredető élelmiszerekkel naponta kb mg koleszterint fogyasztunk,

3 3 amelynek megközelítıleg csak a fele szívódik fel. A táplálékból felszívódott koleszterin ugyan gátolja a szervezet saját koleszterintermelését, de a feleslegesen elfogyasztott és nem hasznosuló mennyiség emeli a vér koleszterinszintjét. A táplálék koleszterinjének a koleszterinszintre gyakorolt hatása genetikailag is determinált lehet. Ebben az Apo E polimorfizmusa játszik szerepet. A tápanyagok közül a koleszterinszint befolyásolásában a zsíroké a vezetı szerep. A csak állati eredető táplálékban elıforduló koleszterin legtömegesebben a velıben ( mg/100 g), a tojássárgájában, a májban, a nyelvben, a vajban, a csirkehús bırében található. Ezek azonban - a vaj és a csirke kivételével - nem mindennapos táplálékaink (3). A legtöbb koleszterint a tejtermékek és a húsok fogyasztásával vesszük magunkhoz, amelyek koleszterintartalma ugyan alacsonyabb (kevesebb mint 100 mg/ 100 g), de rendszeres fogyasztásuk révén a legfıbb koleszterinforrásaink. Általánosan ajánlható, hogy a megelızés érdekében a lakosság napi koleszterin fogyasztása a jelenlegi mg helyett 300 mg-ra csökkenjen. 3. Telítetlen zsírsavuk fogyasztásának növelése Bizonyított, hogy ha a táplálkozásban a telített zsírsavakat telítetlenekre cseréljük, akkor szignifikáns koleszterin- és LDL-koleszterinszint csökkenés következik be. A telítetlen zsíroknak két nagy csoportját különböztetjük meg: egyszeresen telítetlen zsírsavak (n-9), többszörösen telítetlen zsírsavak, úgymint n-6 zsírsavak és n-3 zsírsavak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak jelentıs alkotórészei táplálkozásunknak. Legismertebb képviselıjük az olajsav (C18:l), amely nem esszenciális zsírsav, a szervezet elı tudja állítani, így bevitelének nincs alsó határa. Fı forrása az olívaolaj, illetve hazánkban elsısorban a különféle húsok, a margarin, a repceolaj, a dió és a mandula, de tartalmaz olajsavat az avokádó-, a szója- és a sáfrányolaj is. Tudományos vizsgálatok is alátámasztották az olajsav elınyeit. Állatkísérletek eredményei alapján világossá vált, hogy a fıleg olajsavat tartalmazó zsiradékoknak, például az olívaolajnak, a zsíros tengeri halak és emlısök zsíranyagainak daganatkialakulást gátló hatásuk van. Ezt olyan járványtani megfigyelések is alátámasztották, amelyeket Grönlandon végeztek az eszkimók között. Megállapították az emlıtumor igen alacsony elıfordulását, noha a zsír aránya táplálkozásukban igen magas (62%), de ez tengeri hal és emlıs eredető. Görögországban, ahol a zsírbevitel szintén magas (32%), a mellrák elıfordulása alacsonyabb, mint másutt, mert a mediterrán országokban a fı zsíradékfajta az olívaolaj (4). A többszörösen telítetlen zsírsavak közül az n-6 zsírsavak fı forrásai a növényekbıl készült olajok, amelyek szobahımérsékleten folyékonyak. Fó képviselıjük a linolsav (C18:2), amely fıleg a napraforgó-, szója- és kukoricaolajban található. A repceolaj figyelemre méltó linolénsav (C18:3) forrás. Ezek biológiailag magas értékő esszenciális zsírsavak, amelyek a szervezet számára nélkülözhetetlenek, ám nem képes elıállításukra. Ezért a telítetlen zsírsavak bevitelének van alsó határa, ami az összenergia 3%-ának felel meg. Hazánkban a napraforgóolaj a meghatározó, a repceolaj és a kukoricaolaj háttérben marad (2). Indokolatlanul kevés szójaolajat használunk - amely egyébként a világon az egyik legelterjedettebb -, holott igen magas a linolsav tartalma. Nem elhanyagolható telítetlen zsírsav forrás még a

4 4 kenyér, a burgonya, a zöldségek, a gyümölcsök. Fontos hangsúlyozni, hogy a telítetlen zsírsavak fogyasztásának arányát nem lehet korlátlan mértékben növelni, csak legfeljebb az összenergia 8%-áig. Ennél magasabb arány több ok miatt nem ajánlatos. Ha változatlan telített zsírsavfogyasztás mellett növeljük a telítetlen zsírsavak fogyasztását, akkor a helyzet még rosszabb lesz, hiszen az összzsírfogyasztás tovább nı, s mindez pozitívan korrelálhat bizonyos malignus megbetegedések rizikójával (1). Az n-3 zsírsavakkal kapcsolatban kiemelendı, hogy számos tanulmány ír az omega- 3 zsírsavak lipidszint csökkentı hatásáról. Ezek alapján úgy tőnik, kimondhatjuk: a szérum koleszterinszintet csak annyiban csökkentik, amennyiben koleszterin helyett fogyasztjuk ıket. Ezzel szemben bizonyítást nyert az omega-3 zsírsavak szérum trigliceridszint csökkentı hatása, ami a májban történı VLDL szintézis gátlásával magyarázható. Emellett kimutatták a clearence fokozó hatást is: rendszeres omega-3 zsírsav fogyasztás hatására csökken a posztprandiális triglicerid-koncentráció, és a koleszterinfogyasztás után elmarad a várt koleszterinszint- emelkedés. A szérum lipidszintet csökkentı hatástól függetlenül is az omega-3 zsírsavaknak kifejezetten antiaterogén hatásuk van. Számos állatkísérletben igazolták, hogy sok telített zsírsavat és koleszterint tartalmazó étrenden nevelt állatokban lipidszint-csökkenés nélkül is gátolják az aterómás plakkok kialakulását (8). Az omega-3 zsírsavak két fı képviselıje az eikozapentaénsav (EPA, C20:5) és a dokozahexaénsav (DHA, C22:6). Kiderült, hogy jelentıs klinikai szerepük van. Fı forrásaik a tengeri halak, a makréla, a lazac és kevésbé az édesvízi halak. Az omega-3 zsírsavak lipidanyagcserére gyakorolt hatása nem egyértelmő. Harminc különbözı tanulmány adatait összegezve a halolajok hatására átlagosan 26%-os triglicerid-csökkenés és 3,4%-os HDL- koleszterinszint növekedés mutatkozott, de a koleszterinszint nem változott szignifikánsan. A trigliceridszintcsökkentı, esetleg HDL-koleszterinszint növelı hatás bekövetkeztére azonban csak nagy dózisban adott halolaj kapszulák - amelyek legalább 5 g tiszta omega-3 zsírsavat tartalmaznak - alkalmasak, de ilyen adag (napi kapszula) esetében sajnos mellékhatásokkal is számolni kell. A mellékhatások közül a lehetséges lipidperoxidáció, a nem ritka paradox LDLkoleszterinszint emelkedés, a nagyobb mennyiséggel bevitt koleszterin következményei említhetık (2). Az omega-3 zsírsavak nagyobb mértékő bevitelekor az eikozapentaénsav az arachidonsav helyére kerül. Az eikozapentaénsav klinikailag is felhasználható. Legfontosabb hatásának a thrombocyta-aggregációt gátló effektusa tekinthetı (1). Az omega-3 zsírsavak átlagos dózisban (5-8 g/nap) történı adása 10-30%-kal csökkenti a trigliceridszintet, és 5-10%-kal növeli a HDLkoleszterinszintet. Ellentmondó adatok vannak az LDL-koleszterin koncentráció változására. Nagy dózisban (20-30 g/nap) csökkentik az LDL-koleszterint is, de ugyanakkor jelentısen megnı a lipid-peroxidáció, amit hátrányos hatásnak kell értékelni. Kedvezı, hogy jó irányba befolyásolják a prosztanoid-anyagcserét. Lehet, hogy az utóbbi a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából fontosabb, mint a lipidszintet csökkentı hatásuk (2). 4. A rostfogyasztás növelése Az utóbbi három évtizedben különbséget teszünk a sav és a lúg hidrolízisének ellenálló ún. nyersrostok és az emberi emésztıenzimek hidrolízisének ellenálló diétás (élelmi) rostok között. A nyersrostot a cellulóz és a lignin alkotják. Az élelmi rostok kémiai összetétele a nyersrost összetételénél bonyolultabb, cellulózból, hemicellulózból, pektinbıl és ligninbıl tevıdnek össze. Az élelmi rostok a

5 5 szénhidrátok csoportjába tartoznak. Ma már tudjuk, hogy ha az étrend sok élelmi rostot (cellulózt, hemicellulózt, pektint, lignint, illetve keményítıt) és kevés zsírt tartalmaz, akkor csökkenti a vér koleszterin tartalmát. Régóta ismert, hogy a vegetáriánusok szérum lipidszintjeialacsonyabbak, amely nyilván összefügg a zsírszegény, ugyanakkor rostdús étkezési formával. A tarahamura indiánokról közölték, hogy az ischaemiás szívbetegségekkel szemben protektív szérum HDLkoncentrációjuk feltőnıen magas, amit ugyancsak az étkezési szokásokkal magyaráztak. Anderson magas rost- és szénhidráttartalmú diétán krónikus vizsgálatban azt tapasztalta, hogy jelentısen csökkent a szérum összkoleszterinszint, ugyanakkor jelentısen növekedett a HDL-szint. A szérum triglicerid pontos indexként mutatta a betegek diétás compliencét. Meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat étrendjében az összzsír és a koleszterin mennyisége is igen alacsony volt, amit az eredmények értékelésénél - a magas rosttartalom mellett - nem lehet figyelmen kívül hagyni. A rostok - egyéb tényezıktıl független - elınyös hatása mellett szól Kirby és munkatársai eredménye, akik korpa szupplementálással - minden egyéb diétás komponens változatlanul hagyása mellett - koleszterinszint csökkenést tudtak produkálni. Ez a változás (15%) azonban nem érte el a magas rost- és szénhidrát-, valamint alacsony zsírtartalmú étrenden kapott értéket (32%). Anderson a magas rost- és szénhidráttartalmú diétával a trigliceridszint csökkenését érte el, amit kétségtelenül rosthatásúnak kell tartani, mert rostmegvonás után - fehérje, zsír, szénhidrát izokalorikus diétán - jelentıs trigliceridszint emelkedést észlelt (5). Nyulakon végzett kísérletekben megfigyelték, hogy az élelmi rostok csökkentik a telített zsírok atherogén hatását. A rostban szegény diéta egyes majomfajokban is elısegíti az atherosclerosis kifejlıdését. Az orvosi szakirodalomban azonban ennek ellentmondó eredmények is megtalálhatók. Például az amerikai J. F. Swain és munkatársai 1990-ben azt tapasztalták, hogy a zabkorpa grammnyi adagban nem javítja a vér koleszterinszintjét, csak akkor, ha telítetlen zsírsavakat tartalmazó étrenddel társítják (6). Szerintük ilyenkor annak köszönhetı az elınyös hatás, hogy a telített zsírsavakban gazdag ételek helyett ártalmatlanabb telítetlen zsírsavak jutnak a szervezetbe. Mi a magyarázata annak, hogy a különbözı kutatók eltérı eredményt tapasztaltak? Ennek sok oka lehet, de az egyik kétségkívül az, hogy nem azonos élelmi rost forrásokat használtak kísérleteikben. A világ országaiban igen nagy különbségek mutatkoznak a rostfogyasztásban. Az ipari országokban - hazánkban is - kb. 20 g a napi rostfogyasztás. Minden ajánlás szerint ezt legalább a kétszeresére, a hyperlipidaemiásoknál pedig 60 g-ra kellene emelni, úgy, hogy az elfogyasztott vízoldékony és nem vízoldékony rostok aránya 1:3 legyen. Természetesen a rostbevitelre nem a búzakorpa, zabkorpa vagy a rosttabletta a legkedvezıbb forma, hanem cereáliát, barna kenyeret és teljes kiırléső lisztbıl készült termékeket, müzlit, gyümölcsöt, babot, zöldségeket ajánlott nagyobb mennyiségben fogyasztani (1). 5. Az alkoholfogy asztás csökkentése Az alkohol túlzott fogyasztása emeli a szérum lipidszintet. Valamennyi lipidfrakció koncentrációja nı. Súlyos májkárosodásban, cirrózisban szenvedı betegekben általában nincs hyperlipidaemia, gyakoribb a hypolipidaemia. Egyes emberekben az alkohol hyperlipidaemiát okozó hatása nagyon erıs. Így például az alkohol extrém magas vérlipidszintet idéz elı IV. típusú familiáris hyperlipídaemiában. Ugyanakkor egyes felmérések során azt találták, hogy a mérsékelt alkoholfogyasztás növeli a

6 6 HDL-koleszterinszintet, amit atherosclerosis és infarktus elleni védıhatásként értékelnek. Ezzel összhangban volna az a megfigyelés, hogy a hagyományosan borfogyasztó országokban aránylag alacsony az infarktusmorbiditás. Ami a szérum koleszterinszintet illeti, az alkohol azt alig befolyásolja. Más a helyzet hypertrigliceridaemia esetén. Nem genetikai hypertrigliceridaemiák mögött nagyon sokszor alkoholabusus áll. Napi 50 g alkoholt fogyasztó férfiakban csak kezdetben észleltek hypertrigliceridaemiát, kilomikron és VDL frakció-növekedést, valamint lipoprotein lipáz-aktivitáscsökkenést. Négy hét alatt a kóros értékek normalizálódtak, de a HDL-szint magas maradt (7). Az alkohol rövid idı alatt, rapidan emeli a trigliceridszintet. Az alkoholizmus az egyik leggyakoribb szekunder hyperlipoproteinaemiát okozó betegség, de primer familiáris hypertrigliceridaemiában és kevert típusú hyperlipoproteinaemiákban a lipidanyagcserét felborító tényezı lehet. Az alkohol elhagyása után ez gyorsan javul, legkésıbb 10 nap múlva normalizálódhat. Sokan elfeledkeznek az alkohol energiaszolgáltató hatásáról: 1 g alkohol elégetésekor a szervezetben 7 kcal (29 kj) energia szabadul fel. A kevert típusú hyperlipidaemiák diétás kezelésében az alkoholt a II/b., III., IV. és V. típusú hyperlipoproteinaeimások és az elhízottak számára tiltanunk kell (2). 6. A szénhidrát-fogy asztás összetételének megváltoztatása A bıséges szénhidrát-fogyasztás túlzott energiabevitelt jelent, jelentıs része lipiddé alakul, és fıleg a zsírszövetekben raktározódik. Az adipociták glukóz felvétele inzulindependens folyamat. A zsírsejtbe bejutó glukóz néhány százaléka glikogént képez, a legnagyobb része azonban zsírsavvá alakul. Éhezés, illetve zsírban gazdag diéta csökkenti a glukózból történı zsírsavszintézist a lipocitában. A fruktózt a zsírsejtek kevésbé veszik fel. A gyümölcscukor fıleg a májban alakul lipiddé, s a lipocitákhoz triglicerid formájában jut el. A szénhidrát-fogyasztást követı órákban többnyire átmenetileg csökken a lipidek koncentrációja a szérumban. Több hétig tartó bıséges szénhidrát-fogyasztás azonban jelentısen növelheti az éhezési szérum trigliceridszintet. A szénhidrátok hatását a táplálékban lévı zsiradék is befolyásolja. Nagy mennyiségő szaharóz és állati zsiradék együttes fogyasztása szinergesztikusan növeli az éhezési szérum trigliceridszintet. A többszörösen telített zsírsavak viszont mérsékelhetik a nagy szaharózfogyasztás trigliceridszintet növelı hatását (7). Emberben a nagy szaharızfogyasztást sokkal nagyobb szérum trigliceridszint kísérte, amikor egyedüli nitrogénforrásként szabad aminosavakat adtak, mint amikor kazeint, albumint vagy zselatint etettek. Ahrens már 1961-ben leírta, hogy a hypertrigliceridaemia nemcsak szénhidráttal, hanem zsírral is indukálható. Besten 1973-ban közölte, hogy fruktóz, galaktóz és szaharóz fogyasztása növeli az endogén triglicerid szintjét, amely akár 100%-kal is megemelkedhet. Ugyanakkor néhányan - hazánkban Romics - arra hívták fel a figyelmet, hogy a hypertrigliceridaemiát nemcsak szénhidrát, hanem zsír is indukálhat. A jelenlegi felfogás arra hajlik, hogy ne csak szénhidrátban szegény terápiát alkalmazzunk, hanem kezdettıl szükség van zsírszegény diétára is, a glukóz és a szaharóz korlátozásán túl a komplett szénhidrátokat alig, vagy egyáltalán nem is kell tiltani, ha a beteg nem elhízott. Il/a. típusú hyperlipoproteinaemiában, ha energiakorlátozásra nem kényszerülünk, a szénhidrátok korlátozása felesleges. A II/b., IV. és V. típusú hyperlipoproteinaemia és hypertrigliceridaemia fennállásakor nagyobb a jelentısége a szénhidrát-fogyasztásnak. 7. Energiabevitel csökkentése

7 7 Az energiabevitel csökkentésére abban az esetben van szükség, amikor a hyperlipidaemiához elhízás, obesitás is társul. Az elhízás kritériumát nem egységesen adják meg; általában kétféle meghatározást alkalmaznak a gyakorlatban. Az egyik módszer a Broca-féle index (testmagasság cm-ébıl = testsúllyal kg-ban)és a pontosabb testtö-megindex (testtömeg kg-ban / testmagasság m 2 -ben). A BMI normál értéke férfiakban 18-22, nıkben között van, 30 felett egyértelmően elhízásról beszélünk, között pedig - különbözı megfogalmazások szerint - túlsúlyosságról vagy mérsékelt elhízásról. Az ideális testsúlyt meghaladó esetekben fennálló hyperlipoproteinaemiában kétféle diétás eljárás folytatható, aszerint, hogy a testsúly az elhízás határa alatt vagy felett van. Olyan hyperlipoproteinaemiában, amikor a beteg testsúlya meghaladja az ideális testsúlyt, de még az elhízás határa alatt van, a már leírt lipidszint-csökkentı eljárások alkalmazásával, amelyek egyébként is csökkentik a testsúlyt, a lipidszint normalizálására kell törekedni. Olyan hyperlipoproteinaemiában, amikor elhízás is fennáll, már fogyókúrára, általánosan csökkentett energiabevitelre is szükség van. Az elhízás kezelése és a várható eredmények több tényezıtıl is függnek: keletkezésének okaitól, az elhízás típusától is. Az elhízások a vizsgálatok szerint az esetek mintegy felében bizonyos fokig genetikailag meghatározottak, de nem hanyagolhatók el a rendellenes táplálkozási tényezık és a rossz szokások sem. Az elhízások másik fele a mozgás, a sport abbahagyása vagy a dohányzás elhagyása, fogamzásgátlók szedése, terhesség, szoptatás alatt, illetve sokszor fokozatosan, egyenletesen következik be. A fogyókúra - orvosi szempontból - elsısorban az abdominális (android) típusú elhízásnál jön szóba, amely többek között hyperlipidaemiára, valamint liypertóniára, II. típusú diabetesre, stroke-ra hajlamosít, szemben a csípıre-combra lokalizálódó gluteofemoralis (gynoid) típusú elhízással, amely inkább esztétikai probléma. Az American Heart Association (AHA) 1984-ben kidolgozta, majd továbbfejlesztette lipidcsökkentı ajánlásait. Ezek a lipidparaméterek közül elsısorban a koleszterint veszik alapul, annak csökkentését tőzték ki célul. Kidolgoztak egy három fokozatú, a koleszterinszinttıl függı diétát, a következık szerint: I. fokozat: enyhe hypercholesterinaemia: 5,2-6,5 mmól/1, II. fokozat: közepes hypercholesterinaemia: 6,5-7,8 mmól/1, III. fokozat: súlyos hypercholesterinaemia: > 7,8 mmól/1. A diéta hazánkban is alkalmazható, ezért részletesebben ismertetem. I. A mérsékelten hypercholesterinaemiás betegnek a következı diéta javasolt, ugyanakkor a táplálkozási ajánlásnak is megfelel minden felnıtt ember számára. A diéta szerint a zsírfogyasztást az összenergiabevitel 30%-ára kell csökkenteni, ezen belül a telített, az egyszeresen telítetlen és a többszörösen telítetlen zsírsavak aránya egyaránt 10% legyen. A koleszterinbevitelt napi 300 mg alá kell redukálni. A húsfogyasztás maximum 200 g lehet naponta, belsıséget nem szabad fogyasztani, helyette csirkét, pulykát - bıre nélkül - és mindenféle halat. Tojásból hetente csak két darab fogyasztható, tejbıl és tejtermékbıl csak az, amelynek alacsony a zsírtartalma. Tilos a vaj, a zsír, a kókusz- és a pálmaolaj, a csokoládé fogyasztása. Viszont szabadon lehet fogyasztani növényi olajokat, fıleg olívaolajat, lágy margarinokat, valamint cereáliákat, kenyeret, rizst, burgonyát és a zsír nélkül készült tésztákat. II. Ha az I. fázisú diéta eredménye nem elégséges, vagy ha a beteg eleve közepes kockázatúnak minısíthetı a koleszterinszintje alapján és/vagy egyéb rizikófaktorai vannak, a II. fázisú diéta ajánlott. Ebben az elızıekhez képest további szigorítások vannak. Az össz-zsírfogyasztást már 25%-ra kell korlátozni. Az elızı arányú

8 8 zsírsavösszetétel marad, a koleszterinbevitelt viszont csökkenteni kell 200 mg-ra. A húsfogyasztást napi 170 g-ra kell csökkenteni, a vörös húsokat csirkére és pulykára cserélni. Tojássárgáját tilos fogyasztani. Csak az 1,5% zsírtartalmú tej és a sovány tejtermékek fogyaszthatók, a gyümölcsök közül tilos a kókusz, korlátozni kell az olivaés az avokádóolaj fogyasztását. Ha a beteg elhízott, akkor a komplex szénhidrátok fogyasztását is korlátozni kell, egyébként nem. III. Súlyos vagy az addigi kezelésre nem reagáló hyper-cholesterinaemia esetére további szigorítások következnek. Az össz-zsírbevitelt 20%-ra, a koleszterinét napi 150 mg-ra kell csökkenteni. Húsból maximum napi 85 g-ot lehet fogyasztani, elınyben részesítve a csirke és a pulyka fogyasztását. Csak lefölözött sovány tej és igen alacsony zsírtartalmú sajt fogyasztható. A cereáliák, a tészták, a burgonya, a rizs és a zsírmentes kenyér megtartható az étrendben. A gyömölcsök közül tiltott az avokádó, az oliva és a kókusz. Növényi olajokból és lágy margarinokból is csak kis mennyiség fogyasztható (1) (2). Következtetések Az orvosok gyakran választják elsı lépésként a gyógyszeres kezelést a hyperlipidaemia és társbetegségci esetében. A diétás kezelés, mint a terápia része, sokszor háttérbe szorul. A betegek egy része az orvostól azt várja el. hogy gyógyszert írjon fel, s nem azt, hogy "csak beszélgessen" vele a táplálkozásáról. A beteg számára egyszerőbb, kevesebb odafigyelést igénylı feladat egy tabletta bevétele és a hatás várása, mint az, hogy hosszú hónapokon, akár éveken át naponta ügyeljen a táplálkozására, s lemondjon kedvenc ételeinek fogyasztásáról. Mindezek közrejátszanak abban, hogy a diétás kezelést viszonylag ritkán alkalmazzák. Ezzel szemben a szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy az elsı három hónapban, elsı lépésként a diétás kezelés választandó. Ennek hatástalansága vagy igen magas szérum lipidszint esetén célszerő elkezdeni a gyógyszeres kezelést, de akkor is a diétás kezelés mellett. Fontos az orvos és a dietetikus szoros együttmőködése. Bár a diéta eredeti jelentése a betegségeknek megfelelıen szabályozott étrend vagy más megfogalmazás szerint gyógytáplálék, ha az ajánlásokat megtekintjük, azt tapasztaljuk, hogy igazából nem is diétáról van szó, hanem az egészséges táplálkozásról. Éppen ezért nem szabad a betegeknek azt érezniük, hogy hátrányos helyzetben vannak a többi emberhez képest. Irodalom 1. Dr. Pados Gyula: Rizikófaktor: koleszterin. Medicina Könyvkiadó, Budapest Dr. Romics László - dr. Pados Gyula: Zsíranyagcserezavarok klinikai jelentısége és kezelése. Medintel Könyvkiadó, Dr. Rigó János - Bencsik Klára - Gaálné Labáth Katalin: Koleszterindiéta. Medicina Könyvkiadó, Budapest, Dr. Ember István - dr. Kiss István - dr. Agócs László: Táplálkozásunk és a rák. Budapest, 1997.

9 9 5. Dr. Simon Kornél: A rostdús étrend és jelentó'sége diabetes mellitusban. Orvosképzés 60: , (1985.) 6. Loós Ágnes: Csökkentsük a koleszterint! Új Diéta, 1996/5. 7. Dr. Morava Endre - dr. Antoni Ferenc: Az emberi táplálkozás alapjai. Akadémia Kiadó, Budapest, Dr. Halmy Csaba: Omega 3 - még esszenciálisabb zsírsav? Táplálkozás és egészség, III/4., (1997.) Rodek Eszter dietetikus Baranya Megyei Kórház 7623 Pécs, Rákóczi u. 2. Érbetegségek: 1998/ oldal

TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN. Magas koleszterinszint

TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN. Magas koleszterinszint TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB201220022 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN Magas koleszterinszint Tudja e Ön, hogy mennyi az átlagos koleszterinbevitel a magyar lakosság körében? 500-600

Részletesebben

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos

A -tól Z -ig. Koleszterin Kisokos A -tól Z -ig Koleszterin Kisokos A SZÍV EGÉSZSÉGÉÉRT Szívügyek Magyarországon Hazánkban minden második ember szív- és érrendszerrel kapcsolatos betegség következtében veszíti életét*, ez Magyarországon

Részletesebben

Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika

Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Élelmiszereink és a zsírok dr. Schöberl Erika Az emberi szervezet számára szükséges makro- tápanyagok egyik csoportját az élelmiszereinkben levı zsírok alkotják. A hivatalos táplálkozástudomány jelenlegi

Részletesebben

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz

Táplálék. Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Étel/ital Táplálék Táplálék Szénhidrát Fehérje Zsír Vitamin Ásványi anyagok Víz Szénhidrát Vagyis: keményítő, élelmi rostok megemésztve: szőlőcukor, rostok Melyik élelmiszerben? Gabona, és feldolgozási

Részletesebben

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet

Táplálkozás. SZTE ÁOK Biokémiai Intézet Táplálkozás Cél Optimális, kiegyensúlyozott táplálkozás - minden szükséges bevitele - káros anyagok bevitelének megakadályozása Cél: egészség, jó életminőség fenntartása vagy visszanyerése Szükséglet és

Részletesebben

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor

IceCenter Budapest. Dr Géczi Gábor IceCenter Budapest Dr Géczi Gábor A jégkorongozó céljai Minél jobb játékos legyen Válogatottság NHL? Edzésen való teljesítés Mérkőzésen való teljesítés Mindez nem olyan hatékony, ha nem fordít kellő figyelmet

Részletesebben

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet

A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései. Károlyiné Csicsely Katalin Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A táplálkozási szokások és a dohányzás összefüggései Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet A dohányzás emésztőrendszeri ártalmai Étvágytalanság. Ízérzékelés tompul. Emésztési panaszok. Gyakrabban

Részletesebben

Hiperlipoproteinémiák

Hiperlipoproteinémiák Hiperlipoproteinémiák Veresné Bálint Márta Gyakorlati dietetika ea.(iii. évf.) 2009. április 07. Szív és érrendszeri események veszélyével járó kockázati tényezők Biológiailag meghatározott: hypertonia,

Részletesebben

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Egészséges táplálkozás. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Egészséges táplálkozás Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Szívbarát szivárvány Értelmezési példa A lényeg, hogy húsfélékből napi 2-3 egységet javasolt fogyasztani. 1 egységnyi mennyiségek: 5-10

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS SZÍVINFARKTUS UTÁN

TÁPLÁLKOZÁS SZÍVINFARKTUS UTÁN TÁPLÁLKOZÁS SZÍVINFARKTUS UTÁN Magyarországon évente csaknem 30000 ember kap infarktust, és legtöbben ilyenkor komolyan elhatározzák, hogy megváltoztatják életmódjukat, táplálkozásukat, elhagyják káros

Részletesebben

Amit az Omega 3-ról tudni érdemes

Amit az Omega 3-ról tudni érdemes Amit az Omega 3-ról tudni érdemes November 2012 POLARIS 5 Chemin du Quilourin - Moulin du Pont, 29170 PLEUVEN France Tel. + 33 298 548 420 Fax. + 33 298 548 451 www. polaris.fr Merüljünk el az Omega 3

Részletesebben

DR. IMMUN Egészségportál

DR. IMMUN Egészségportál A koleszterin A koleszterin A koleszterin egy zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetû élelmiszerben megtalálható. Az emberi szervezet számára a hormonok és az új szövetek elõállításához nélkülözhetetlen,

Részletesebben

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus

Hogyan táplt. plálkozzunk lkozzunk. Parnicsán Kinga dietetikus Hogyan táplt plálkozzunk lkozzunk egészs szségesen? Parnicsán Kinga dietetikus A táplálkozás jelentősége Táplálkozás: Az anyagcseréhez szükséges anyagok bevitele a szervezetbe. A táplálkozás célja: - energia

Részletesebben

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat

Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Cardiovascularis (szív- és érrendszeri) kockázat Varga Gábor dr. www.gvmd.hu 1/7 Cardiovascularis kockázatbecslő tábla Fatális szív- és érrendszeri események előfordulásának kockázata 10 éven belül Nő

Részletesebben

INFORMÁCIÓS FÜZET. Az emelkedett koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggések

INFORMÁCIÓS FÜZET. Az emelkedett koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggések INFORMÁCIÓS FÜZET Az emelkedett koleszterinszint és a szív-érrendszeri betegségek közötti összefüggések Az orvos figyelmébe: Ez a kiadvány azon betegeknek adható, akiknek (kezelő)orvosa koleszterinfelszívódás

Részletesebben

S EMMELWEIS EGYETEM TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK ÉRELMESZESEDÉSBEN SZENVEDŐ BETEGEKNEK, MAGAS KOLESZTERIN ÉS VÉRZSÍR SZINT ESETÉN

S EMMELWEIS EGYETEM TÁPLÁLKOZÁSI TANÁCSOK ÉRELMESZESEDÉSBEN SZENVEDŐ BETEGEKNEK, MAGAS KOLESZTERIN ÉS VÉRZSÍR SZINT ESETÉN S EMMELWEIS EGYETEM Általános Orvostudományi Kar VÁROSMAJORI SZÍV-ÉS ÉRGYÓGYÁSZATI KLINIKA Igazgató: Dr. Merkely Béla egyetemi tanár 1122 Budapest, Városmajor u. 68. Tel.: 458-6840, Fax: 458-6842 E-mail:

Részletesebben

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban

A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban Tej és tejtermékek A tej és tejtermékek szerepe az emberi táplálkozásban A tej legfontosabb tulajdonságai Minden fontos tápanyagot tartalmaz. Gabonaféléket képes jól kiegyensúlyozni. Tejfogyasztásbeli

Részletesebben

Úszó sportolók táplálkozása

Úszó sportolók táplálkozása Úszó sportolók táplálkozása 11-16 éves úszók részére Győr, 2017. október 30. Börzsei Cecília / Dietetikus A sporttáplálkozás célja A terhelhetőség optimalizálása Gyors kifáradás elkerülése Gyors regeneráció

Részletesebben

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok.

neutrális zsírok, foszfolipidek, szteroidok karotinoidok. Lipidek A lipidek/zsírszerű anyagok az élőlényekben előforduló, változatos szerkezetű szerves vegyületek. Közös sajátságuk, hogy apoláris oldószerekben oldódnak. A lipidek csoportjába tartoznak: neutrális

Részletesebben

Az elhízás korszerű diétás

Az elhízás korszerű diétás XII. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencia Balatonfüred, 2010.Szeptember 10. Az elhízás korszerű diétás kezelése Dr.Pados Gyula c.egyetemi docens, kandidátus Szent Imre Kórház Lipid Részleg Vezető

Részletesebben

Egészséges életért a Mezőcsáti Kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2010-0008

Egészséges életért a Mezőcsáti Kistérségben TÁMOP-6.1.2/LHH-09/1-2010-0008 Mit is jelent az egészséges táplálkozás? Az egészséges táplálkozás a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő, rendszeres fogyasztását jelenti. Nincsenek

Részletesebben

A szív- és érrendszeri megbetegedések

A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri megbetegedések A szív- és érrendszeri betegségek mind a megbetegedések számát, mind a halálozást tekintve vezető helyet foglalnak el a fejlett ipari országokbanköztük hazánkban is.

Részletesebben

ÚTMUTATÓ KOLESZTERIN. Tanácsok, tippek a koleszterinszint csökkentéséhez KÉSZÍTMÉNYEKKEL A KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSÉÉRT

ÚTMUTATÓ KOLESZTERIN. Tanácsok, tippek a koleszterinszint csökkentéséhez KÉSZÍTMÉNYEKKEL A KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSÉÉRT KÉSZÍTMÉNYEKKEL A KOLESZTERINSZINT CSÖKKENTÉSÉÉRT KOLESZTERIN ÚTMUTATÓ Tanácsok, tippek a koleszterinszint csökkentéséhez Tudjon meg többet a koleszterinrôl a www.beres.hu oldalon okos telefonjával! ÚJDONSÁG

Részletesebben

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer

Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért. 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Modern múlt Étkezésünk fenntarthatóságáért 1.Tematikus nap: A hal mint helyben találhatóegészséges, finom élelmiszer Halat? Amit tartalmaz a halhús 1. Vitaminok:a halhús A, D, B 12, B 1, B 2 vitaminokat

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Hírlevél IV. évfolyam 6. szám, 2011. június

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Hírlevél IV. évfolyam 6. szám, 2011. június IV. évfolyam 6. szám, Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb

Részletesebben

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai

III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai III. Melléklet az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató azonos módosításai Megjegyzés: Ezek az alkalmazási előírásnak és a betegtájékoztatónak a bizottsági határozat idején érvényes módosításai. A

Részletesebben

Tegyél többet az egészségedért!

Tegyél többet az egészségedért! Tegyél többet az egészségedért! Az emelkedett testsúly-és testzsír arány veszélyei, a magas vérnyomás, emelkedett VC és koleszterin szint következményei A magas vérnyomás Epidemiológiai adatok A hypertonia:

Részletesebben

Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek

Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek Élelmiszerválaszték nem csak cukorbetegeknek Kovács Ildikó dietetikus Egészséges Magyarországért Egyesület Szívbarát program Diabétesz 2007. Életmód és kezelés Budapest, 2006. június 2. Cukorbetegek étrendje

Részletesebben

Tudatos fogyás. Testsúlycsökkentés az orvos tanácsaival. Szûrôprogramok Országos Kommunikációja

Tudatos fogyás. Testsúlycsökkentés az orvos tanácsaival. Szûrôprogramok Országos Kommunikációja Tudatos fogyás Testsúlycsökkentés az orvos tanácsaival -52 kg Szûrôprogramok Országos Kommunikációja TÁMOP-6.1.3-08/1-2008-0002 azonosító jelû kiemelt projekt Projektgazda: Országos Tisztifôorvosi Hivatal

Részletesebben

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27.

Az elhízás hatása az emberi szervezetre. Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Az elhízás hatása az emberi szervezetre Dr. Polyák József Pharmamedcor Kardiológiai Szakambulancia 1137. Budapest, Katona J. u. 27. Melyek az élő szervezet elemi életjelenségei közül minőségében testtömeg

Részletesebben

Dr. Rodler Imre. Készült 2004-ben a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával

Dr. Rodler Imre. Készült 2004-ben a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával TÁPLÁLKOZÁSI AJÁNLÁSOK, ADATOK A TÁPANYAGTÁBLÁZATBÓL Szerkesztette: Dr. Rodler Imre Készült 2004-ben a Nemzeti Népegészségügyi Program támogatásával A Táplálkozási ajánlásokat készítette: Dr. Antal Magda,

Részletesebben

volt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az

volt szó. Szénhidrát A szénhidrátok az Táplálkozási ismeretek haladóknak II. Az előző fejezetben a fehérjéket alkotó aminosavakról volt szó. Most folytassuk a szénhidrátokkal. Azt az alapismeretek III. részében már megtanultuk, hogyan kell

Részletesebben

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség

HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség HEALTHY FOOD Egészséges Étel az Egészséges Élethez Az élelmiszer és az egészség Készült a vas megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt. megbízásából, a Healthy Food Egészséges Étel az Egészséges Élethez

Részletesebben

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak?

Vezető betegségek Magyarországon. Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Vezető betegségek Magyarországon Szív-érrendszeri betegségek és magasvérnyomás Civilizációs ártalmak? Megválaszolandó Kérdések Melyek azok a betegségek amelyek a ranglistát vezetik? Mennyire vagyunk felelősek

Részletesebben

A mangalicából készült élelmiszerek fogyasztásának egészségügyi vonatkozásai

A mangalicából készült élelmiszerek fogyasztásának egészségügyi vonatkozásai A mangalicából készült élelmiszerek fogyasztásának egészségügyi vonatkozásai Prof. Dr. Szilvássy Zoltán, Dr. Csiki Zoltán Dr. Sári Réka Debreceni Egyetem Táplálkozás : a környezetből a szervezet számára

Részletesebben

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl

A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl 1. melléklet a 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelethez A Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 számú elıírása az élelmiszerek tápérték jelölésérıl A rész I. 1. Ez az elıírás a végsı fogyasztók számára szánt élelmiszerek

Részletesebben

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23.

Szívünk egészsége. Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Szívünk egészsége Olessák Ágnes anyaga 2010.03.23. Egészséges szív és érrendszer Táplálékod legyen orvosságod, és ne gyógyszered a táplálékod Hippokratesz A szív működése Jobb kamra, pitvarkisvérkör CO2

Részletesebben

Koleszterin. Szûrôprogramok Országos Kommunikációja

Koleszterin. Szûrôprogramok Országos Kommunikációja Koleszterin DIÉTA ÉS KEZELÉS Szûrôprogramok Országos Kommunikációja TÁMOP-6.1.3-08/1-2008-0002 azonosító jelû kiemelt projekt Projektgazda: Országos Tisztifôorvosi Hivatal (1097 Budapest, Gyáli út 2-6.)

Részletesebben

Tájékoztató a szívbarát étrendrôl

Tájékoztató a szívbarát étrendrôl Az egészség olyasmi, mint a gondosan égetett gyertya. Ha körültekintô figyelmet szentelünk gyertyánknak, sokáig fog égni. (Manfred Kets De Vries) Tájékoztató a szívbarát étrendrôl Szívbarát étrend Ez az

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

KARDIOLÓGIA RÖVID BETEGTÁJÉKOZTATÓ. Diéta és kezelés

KARDIOLÓGIA RÖVID BETEGTÁJÉKOZTATÓ. Diéta és kezelés KARDIOLÓGIA RÖVID BETEGTÁJÉKOZTATÓ Koleszterin Diéta és kezelés A keringési rendszer felépítése Az ember keringési rendszere három fô részbôl áll: a szív, a vérerek és a vér. Az érrendszer egymással kapcsolatban

Részletesebben

ÉLELMISZEREK ENERGIA- ÉS TÁPANYAGTARTALMA Kezdjük az alapoktól

ÉLELMISZEREK ENERGIA- ÉS TÁPANYAGTARTALMA Kezdjük az alapoktól ÉLELMISZEREK ENERGIA- ÉS TÁPANYAGTARTALMA Kezdjük az alapoktól A szívbarát táplálkozás 10 pontja! 1. Fogyasszon naponta többször zöldséget, gyümölcsöt! 2. Egyen kevesebb állati (telített) zsiradékot! 3.

Részletesebben

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015.

VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. VI. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2015. Jubileumi V. Sikeresen Teljesült Évad / 2010-2011 - 2012-2013 - 2014 / Központi vastagbéldaganat rizikó felmérési kérdőív 2012-2013-14. évi eredményei Dr.

Részletesebben

MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk?

MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk? MIT TEgyEk, Hogy jól EgyEk? CUkorBETEgEk étrendje = EgészségEs TáPlálkozás KICSÁK MARIAN, NAGY KRISZTINA Az oktatóanyag A MAgyAr diabetes TársAság vezetôsége MEgBízásáBÓl, A sanofi TáMogATásávAl készült

Részletesebben

ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK

ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK Kongjugált linolsavak és a rák Tárgyszavak: konjugált linolsav; étrendi kiegészítő; marhahús; tejtermék; rák; koleszterin. A linolsav 1979-ben egyszerre a figyelem középpontjába

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG

TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG Táplálkozásról, fizikai aktivitásról edzõknek, versenyzõknek, sportkedvelôknek Dr. Téglásy György 2 TÁPLÁLKOZÁS + SPORT = EGÉSZSÉG Szerzô Dr. Téglásy György Lektor Prof.

Részletesebben

Egészséges táplálkozás:

Egészséges táplálkozás: KORSZERŰ TÁPLÁLKOZÁS Egészséges táplálkozás: Az egészséges :egy megfelelően összeállított menü, a szervezetnek szükséges energia és tápanyag mennyiséget biztosítja ahhoz, hogy tartósan egészségesek maradjunk.

Részletesebben

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató

VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató VASÚTI MUNKAKÖRÖKET BETÖLTİK KIZÁRÓ-KORLÁTOZÓ BETEGSÉGEI (DIABETES MELLITUS - CUKORBETEGSÉG) 1 dr. Kopjár Gábor Foglalkozás-egészségügyi igazgató 2007/59/EK IRÁNYELV Az alkalmazást megelızı vizsgálat minimális

Részletesebben

Egészs szséges táplt plálkozás A kiegyensúlyozott táplt plálkozás s elengedhetetlen része r a megfelelő mennyiségű és s arány nyú energia- és tápanyagfogyasztás. s. Ezek mértm rtékét t meghatározza: az

Részletesebben

Lelovics Zsuzsanna, Kovács Ildikó dietetikusok MDOSZ A Halálos négyes II. Budapest, november 9.

Lelovics Zsuzsanna, Kovács Ildikó dietetikusok MDOSZ A Halálos négyes II. Budapest, november 9. Egészségtudatosság és étrendi prevenció Tények és remények Lelovics Zsuzsanna, Kovács Ildikó dietetikusok MDOSZ A Halálos négyes II. Budapest, 2006. november 9. Miért változnak a táplálkozási szokások?

Részletesebben

A táplálkozás szerepe a szív érrendszeri megbetegedések. megelőzésében. Dr. Czakó Tibor 2013.10.22.

A táplálkozás szerepe a szív érrendszeri megbetegedések. megelőzésében. Dr. Czakó Tibor 2013.10.22. A táplálkozás szerepe a szív érrendszeri megbetegedések megelőzésében Dr. Czakó Tibor 2013.10.22. Mottó: A táplálékban keressétek gyógyulásotokat Hippokratesz 2001-ben 17 millió ember halt meg keringési

Részletesebben

Diabéteszes nefropátia étrendi kezelése Diabétesz Életmód és terápia június 2., szombat

Diabéteszes nefropátia étrendi kezelése Diabétesz Életmód és terápia június 2., szombat Diabéteszes nefropátia étrendi kezelése Diabétesz 2007. Életmód és terápia 2007. június 2., szombat Papp Rita, dietetikus tudományos főmunkatárs Fresenius Kabi Hungary Kft., Budapest Megelőzés Törekvés

Részletesebben

Súlycsoportos Sportágak Táplálkozása

Súlycsoportos Sportágak Táplálkozása Súlycsoportos Sportágak Táplálkozása Súlycsoportos sportágak Gyorserő sportágak közé soroljuk - 50-60 % szénhidrát - 25-20 % fehérje - 15-20 % zsír Ezen arányok személyre szabottan, kor, nem, célok, súlycsoport

Részletesebben

Diabétesz napló. Oktatási és segédprogram 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára

Diabétesz napló. Oktatási és segédprogram 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára Diabétesz napló Oktatási és segédprogram 2-es típusú diabéteszben szenvedő betegek számára A napló tulajdonosa Név Cím Telefon E-mail cím Az engem kezelő egészségügyi szakemberek adatai Telefonszám Családorvos

Részletesebben

Nagyító alatt a szélütés - a stroke

Nagyító alatt a szélütés - a stroke Nagyító alatt a szélütés - a stroke A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a szívbetegségek és a stroke lesznek világszerte a vezetõ okok úgy a halálozás, mint a rokkantság területén. Az elõrejelzések

Részletesebben

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre.

Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye alapján jött létre. II. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató módosítása az Európai Gyógyszerügynökség előterjesztésére Ez az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató az előterjesztési eljárás eredménye

Részletesebben

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre.

III. melléklet. Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral eljárás eredményeként jöttek létre. III. melléklet Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak módosításai Megjegyzés: Az alkalmazási előírás és a betegtájékoztató érintett szakaszainak ezen módosításai a referral

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia című hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás

Az elhízás, a bulimia, az anorexia. Az elhízás Az elhízás, a bulimia, az anorexia Az elhízás Elhízás vagy túlsúlyosság elhízás a testsúly a kívánatosnál 20%-kal nagyobb túlsúlyosság a magasabb testsúly megoszlik az izmok, csontok, zsír és víz tömege

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 2. szám, 2006. február

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 2. szám, 2006. február Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról,

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 9. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 2016. JANUÁR Inzulinrezisztencia TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson

Részletesebben

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február

Az onkológia alapjai. Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Az onkológia alapjai Szántó János DE OEC Onkológiai Tanszék ÁNTSZ 2010. február Statisztika Megbetegedés halálozás Világ: 15 20 M 7-8 M Mo.: 70.000 36.000 Azaz hazánkban minden negyedik állampolgár daganatos

Részletesebben

Életerő, Sport és Fittség

Életerő, Sport és Fittség Életerő, Sport és Fittség Guarana Tabletta Tapasztalja meg a Guarana élénkítő hatását A Guarana egy Dél-Amerikában őshonos cserje, koffein tartalma, élénkítő serkentő hatásai miatt használják Kényelmes

Részletesebben

TIENS KARDI. Krill olaj étrend-kiegészítő kapszula homoktövis olajjal és amaránt magolajjal. A világ legtisztább vizeiből

TIENS KARDI. Krill olaj étrend-kiegészítő kapszula homoktövis olajjal és amaránt magolajjal. A világ legtisztább vizeiből TIENS KARDI Krill olaj étrend-kiegészítő kapszula homoktövis olajjal és amaránt magolajjal A világ legtisztább vizeiből Krill olaj étrend-kiegészítő kapszula homoktövis olajjal és amaránt magolajjal Ez

Részletesebben

A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából.

A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából. A tápláléknövények legfontosabb biológiai hatásai; az optimális étrend jellemzői tápláléknövények bevitele szempontjából Farkas Ágnes Williams K. A., Patel H. (2017): Healthy Plant-Based Diet. Journal

Részletesebben

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév

Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév Dr. Szamosi Tamás egyetemi magántanár 2015/16 tanév A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK MEGELŐZÉSE A KÜLÖNBÖZŐ SZERVRENDSZEREK BETEGSÉGEINEK MEGELŐZÉSE BALESET MEGELŐZÉS, MÉRGEZÉSEK MEGELŐZÉSE A GYERMEK ÉS SERDÜLŐKORBAN

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA

TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA HÍRLEVÉL 7. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM 2014. OKTÓBER A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER VÉDELMÉRŐL TISZTELT OLVASÓ! A TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles Az elmúlt

Részletesebben

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata

A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata A krónikus veseelégtelenség kardio-metabolikus kockázata Dr. Kiss István Fıv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Mátrix Intézet, Nephrologia-Hypertonia Profil 1 2 SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI KOCKÁZAT ÉS BETEGSÉG

Részletesebben

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak

Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Megfelelőségi határértékek az étrend-kiegészítőknél Uniós ajánlás a kompetens hatóságoknak Horányi Tamás Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesülte Étrend-kiegészítők, gyógyhatású

Részletesebben

TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN. Vesebetegségek

TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN. Vesebetegségek TÁMOPP6.1.2/LHH/111BB201220022 EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS ÉS ÉLETMÓDVÁLTÁS A TOKAJI KISTÉRSÉGBEN Vesebetegségek Leggyakoribb vesebetegségek: - vesekövesség - gyulladások - veseelégtelenség Az étrendi kezelés alapja:

Részletesebben

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék

Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe. Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Daganatos betegségek megelőzése, a szűrés szerepe Juhász Balázs, Szántó János DEOEC Onkológiai Tanszék Carcinogenesis mechanizmusa A daganatos átalakulás a normálistól eltérő DNS szintézisével kezdődik,

Részletesebben

Hüvelyesek szerepe az egészséges táplálkozásban

Hüvelyesek szerepe az egészséges táplálkozásban Hüvelyesek szerepe az egészséges táplálkozásban Nagy Gábor Zsolt 1,2 - Simonné Dr. Sarkadi Livia 2 1 Eszterházy Károly Egyetem, Élelmiszertudományi és Borászati Tudásközpont 2 Szent István Egyetem, Élelmiszerkémiai

Részletesebben

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS: a szív és érrendszeri betegségek megelőzése

EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS: a szív és érrendszeri betegségek megelőzése EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS: a szív és érrendszeri betegségek megelőzése Zajkás Gábor dr., Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Élelmezés és Táplálkozástudományi Intézet A szív- és érrendszeri

Részletesebben

Mit lehet elmondani a húsokról általában (különös tekintettel a halakra)?

Mit lehet elmondani a húsokról általában (különös tekintettel a halakra)? Kedves Olvasó! Bogyiszló Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogram Bogyiszló településen elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére.

Részletesebben

Dr.Pados Gyula: A tudományosan bizonyított új fogyókúrás diétákról

Dr.Pados Gyula: A tudományosan bizonyított új fogyókúrás diétákról Dr.Pados Gyula: A tudományosan bizonyított új fogyókúrás diétákról Szent Imre Kórház, Lipidológiai Profil A testsúlycsökkentésnek több komponense van, a diéta, az életmód megváltoztatása, a fizikai tréning,

Részletesebben

A nagy rizikófaktorok

A nagy rizikófaktorok A nagy rizikófaktorok A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentése Elhízás Magas koleszterinszint Magas vérnyomás Cukorbetegség Dohányzás Szûrôprogramok Országos Kommunikációja TÁMOP-6.1.3-08/1-2008-0002

Részletesebben

SpringMed EGÉSZSÉGTÁR

SpringMed EGÉSZSÉGTÁR SpringMed EGÉSZSÉGTÁR B E T E G T Á J É K O Z T A T Ó A nagy rizikófaktorok A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK KOCKÁZATÁNAK CSÖKKENTÉSE Elhízás Magas koleszterinszint Magas vérnyomás Cukorbetegség Dohányzás

Részletesebben

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban

A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Szűcs József dr. Szatmár-Beregi Kórház és Gyógyfürdő A koszorúérbetegség (agyi érbetegség és perifériás érbetegség) prevenciós stratégiája a családorvosi gyakorlatban Atherothrombosis mint globális betegség

Részletesebben

A 2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség A 2-es típusú cukorbetegség tablettás kezelése DR. FÖLDESI IRÉN, DR. FARKAS KLÁRA Az oktatóanyag A MAgyAr DiAbetes társaság vezetôsége Megbízásából, A sanofi támogatásával készült készítette A MAgyAr DiAbetes

Részletesebben

Tények a Goji bogyóról:

Tények a Goji bogyóról: Tények a Goji bogyóról: 19 aminosavat (a fehérjék építőkövei) tartalmaz, melyek közül 8 esszenciális, azaz nélkülözhetelen az élethez. 21 nyomelemet tartalmaz, köztük germániumot, amely ritkán fordul elő

Részletesebben

Egészséges táplálkozás 1. előadás Dr. Lukács-Márton Réka

Egészséges táplálkozás 1. előadás Dr. Lukács-Márton Réka Egészséges táplálkozás 1. előadás Dr. Lukács-Márton Réka Brillat Savarin (1912): Mond meg, mit eszel megmondom ki vagy! Az ókori görögöknél a társadalmi rang befolyásolta a táplálkozási módot : átlagember

Részletesebben

Gabona 11% (búzaliszt, rizsliszt, kukoricaliszt, cukor, árpamaláta kivonat, zab rost, só)

Gabona 11% (búzaliszt, rizsliszt, kukoricaliszt, cukor, árpamaláta kivonat, zab rost, só) Összetevők Összetevők Glükóz szirup Szárított édesített vörös áfonya 15% (vörös áfonya, cukor, napraforgó olaj) Zabpehely 14% Puffasztott búza 13% Gabona 11% (búzaliszt, rizsliszt, kukoricaliszt, cukor,

Részletesebben

2730-06 Gyógyszertári asszisztens gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2730-06 Gyógyszertári asszisztens gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 2730-06 Gyógyszertári asszisztens gyógyszerellátással kapcsolatos feladatai követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat: Felnıtt beteg C-vitamin tartalmú készítményt szeretne kérni Öntıl. Tájékoztassa

Részletesebben

DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN

DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN DIÉTA MAGASVÉRNYOMÁS BETEGSÉGBEN A magasvérnyomás-betegség ( hipertonia ) kezelésében a diétának fontos, meghatározó szerepe van. A nem gyógyszeres kezelés a következ beavatkozásokból áll: Elhízás esetén

Részletesebben

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv

SMART DIET. Táplálkozási kézikönyv SMART DIET Táplálkozási kézikönyv A Smart Diet diéta segítségével elégetheti a különböző területekről a zsírpárnákat, különösen a hasról, lábakról, és a karokról. Többféle diéta létezik. Vannak szétválasztó

Részletesebben

A diéta szerepe a CV betegségek megelőzésében és kezelésében. Dr. Szabados Eszter és Hervainé Krizsán Annamária

A diéta szerepe a CV betegségek megelőzésében és kezelésében. Dr. Szabados Eszter és Hervainé Krizsán Annamária A diéta szerepe a CV betegségek megelőzésében és kezelésében Dr. Szabados Eszter és Hervainé Krizsán Annamária Prevenció A szív-érrendszeri betegségek okozta halálozás 1/3-a megelőzhető lenne egészséges

Részletesebben

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu

Sportélettan zsírok. Futónaptár.hu Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk

Részletesebben

Sok még a tévhit az tudatos táplálkozás terén

Sok még a tévhit az tudatos táplálkozás terén Sok még a tévhit az tudatos táplálkozás terén Bár egyre többen törekednek a kiegyensúlyozott étrendre és tudatosan választanak az élelmiszerüzletek polcairól, a Nestlé legfrissebb, a hazai táplálkozási

Részletesebben

A világ 10 legtáplálóbb étele

A világ 10 legtáplálóbb étele Koreai kutatók több, mint 1000 nyers élelmiszer tápanyag információit felhasználva becsülték meg minden étel tápanyag összetevőjét, a napi tápanyag szükséglet kielégítésének tekintetében. Egyes ételek

Részletesebben

Megszívlelendô tanácsok

Megszívlelendô tanácsok ÉTRENDI TANÁCSOK hipertóniásoknak Megszívlelendô tanácsok hipertóniásoknak Lektorálta: Cseri-Holzmann Brigitta dietetikus ReceptDoki Gyógyszered legyen az ételed, s ételed legyen a gyógyszered Hippokratész

Részletesebben

Táplálkozási alapismeretek III.

Táplálkozási alapismeretek III. Táplálkozási alapismeretek III. Az előzőekben tárgyaltuk a napi energiaszükséglet meghatározását. Most lépjünk tovább, és határozzuk meg, hogy ezt az energiát milyen tápanyagok bevitelével célszerű megoldani.

Részletesebben

A Magyarországi táplálkozási szokások milyen képet mutatnak egy Dietetikus szakember számára?

A Magyarországi táplálkozási szokások milyen képet mutatnak egy Dietetikus szakember számára? Kedves olvasó! Bogyiszló Község Önkormányzata által elnyert Egészségre nevelő életmódprogram Bogyiszló településen elnevezésű pályázat keretein belül lehetőség nyílt ismeret átadó cikkek elkészítésére.

Részletesebben

Allergizálódás (és diétás) megelızési lehetıségek

Allergizálódás (és diétás) megelızési lehetıségek Allergizálódás (és diétás) megelızési lehetıségek Cserháti Endre Bókay délután 2015. május 7. Az asthma létrejöttét és megmaradását genetikus és környezeti interakciók határozzák meg. A gyermekeknél a

Részletesebben

A kövérség veszélyei

A kövérség veszélyei 2013.09.17 A kövérség veszélyei Növeli a magas vérnyomás, koronáriás szívbetegség, a felnőttkori diabetesz, az epekövesség degeneratív izületi betegségek, A műtéti altatás és sebészi beavatkozás kockázatát

Részletesebben

E-vitamin és a tüdőrák

E-vitamin és a tüdőrák E-vitamin és a tüdőrák Nagyobb mennyiségű E-vitamin fogyasztása felére csökkenti a tüdőrák kialakulásának valószínű Az E-vitamin vegyületeknek két fő csoportja létezik, a tokoferol és a tokotrienol. Mindkét

Részletesebben

Kiegyensúlyozott táplálkozás. Energiát adó tápanyagok. Energia. Kiegyensúlyozott étrend. Energiát nem szolgáltató tápanyagok.

Kiegyensúlyozott táplálkozás. Energiát adó tápanyagok. Energia. Kiegyensúlyozott étrend. Energiát nem szolgáltató tápanyagok. Nem lehet elég korán kezdeni Kiegyensúlyozott táplálkozás Energia- és tápanyagszükséglet és a fogyasztás közötti egyensúly RENDSZERESSÉG+VÁLTOZATOSSÁG+MÉRTÉKLETESSÉG Életműködésekhez alapanyagcsere Növekedéshez

Részletesebben

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 6. szám, 2006. június

TÁPLÁLKOZÁS ÉS TUDOMÁNY VII. évfolyam 6. szám, 2006. június Tisztelt Olvasó! A Táplálkozás és Tudomány címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási

Részletesebben

MIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST

MIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST MIKROBIOM ÉS ELHÍZÁS HEINZ GYAKY 2018 BUDAPEST HUMÁN MIKROBIOM 10 billió baktérium alkotja a 1,5-2 kg súlyú humán mikrobiomot. Elsősorban az emberi bélben található A bél által szabályozott bélflóra a

Részletesebben

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között

Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Szendi Gábor Áthidalhatatlan szakadék a hivatalos ajánlások és a tudomány között Kevesebb ajánlásra és több információra volna szükség. Gerald Raeven Egészségkárosító egészségvédelem A közegészségügyi

Részletesebben