Bors Éva Mély kútba tekinték Népi táncos gyermekjátékok

Átírás

1 Bors Éva Mély kútba tekinték Népi táncos gyermekjátékok 1

2 Realizované s finančnou podporou Ministerstva kultúry SR program Kultúra národnostných menšín 2008 Kottagrafika: Huszár Katalin 2 ISBN Bors Éva Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely

3 Bors Éva MÉLY KÚTBA TEKINTÉK Népi táncos gyermekjátékok Dunaszerdahely,

4 Gyurcsó István Alapítvány Könyvek 41. A nép dala életet hirdet. Nagy érték, az ősök hagyománya, a magad lelke igaz kifejezése. Becsüld meg, erősödj benne. Kodály Zoltán 4

5 Bevezetés A hagyományos népi gyermekjátékok a régmúlt kort, őseink életmódját, szokásait, hitvilágát és nyelvezetét őrzik. A dajkarímekkel a karonülő gyermek a hagyományos környezetben és növekedésének időrendjében találkozik. Így szólnak hozzá a nagyszülők, az édesanya vagy az idősebb testvér. Ilyen játékaink például: Arcsimogató Ciróka, maróka Mutasd a fogad! Kis fogad van, Angyal vagy. Ujjasdi és tenyeresdi Ez elment vadászni, (öregujj) Ez meglőtte, (mutatóujj) Ez hazavitte, (középső ujj) Ez megsütötte, (gyűrűsujj) Ez az iciri-piciri megette. (kisujj) Kerekecske, dombocska, (a tenyérbe rajzolunk) Itt szalad a nyulacska. (megcsiklandozzuk) Ökölütögető Tapsoltató Kiugrott a gombóc a fazékból, Utána a molnár fazekastól, Stól-stól-stól, Fazekastól. Töröm, töröm a mákot, Mint az édes kalácsot. Tapsi, baba, tapsi, Mit fog mama hozni, Piros cipőt lábára, Azzal megyünk vásárra. 5

6 6 Lovagoltató (térden vagy nyakban) Höcc, höcc, katona, Ketten ülünk a lóra, Abrakot a lovának, Nagyot ugrik (apának) Jártató Tipp, topp, tipi-topi, Erre megy a kicsi Kati. (vagy más név) Jár, a baba, jár, Ide is talál, Édesanya két karjába Otthonra talál. Állathangutánzók Mit mond a malac? Gyuríí, Gyuríí! Mit mond az öreg sertés? György, György! Fecskék: Csicsuri-csácsuri, csicsuri-csácsuri. Altató Csicsíja, babája, Nincs itthon anyája, Elment vásárba, Hoz neki piros cipőt lábára. Tente, baba, tente, A szemedet hunyd le, Aludj ingó-bingó, Kicsi rózsabimbó. Ezek a játékok és mondókák, akár deklamáló hanglejtéssel, akár dallammal, a szöveg által hozott ritmussal, értelmileg és érzelmileg magasabb szintre emelik a gyermek és felnőtt kapcsolatát. A mondókák, hívogatók és kiszámolók eredete ősi hitvilágunkba, a sámáni varázsszövegekhez vezethetők vissza. Őseink együtt éltek a természettel, a természeti jelenségeket lélekkel és szellemmel rendelkező erőknek tartották. Szertartásaik kérő vagy köszönő jellegűek voltak. Szólították vagy kérték a Napot (tüzet), hogy melegítsen (Süss fel nap, Gyűjj ki napocska ), a szelet, hogy vigye el a bánatot és a rosszat. A természeti erőket kérték, hogy a gonosz vesszen el, az ügyes és a bátor (Isten kovácsa) biztosan győz-

7 zön. Kérték a vizet, hogy mossa el a szeplőket, tisztítson meg a kórtól, a betegségtől, a tüzet, hogy égesse el az ártókat, és a jót védje meg (tűzugrás, füstölés). Ezt mondták: A Hold fia esküvőjére nem megyünk el, de elküldjük nyavalyáinkat, a szemölcsöt, stb. A kiszámolókkal szólhatunk a sorshoz, és eljátszhatjuk a sorsdöntő kiválasztást. A kiszámolók összefüggnek a valamikori harmadolással, ötödöléssel és tizedeléssel. A földbirtokos a termést harmadolta, az egyház tizedelte, a vám harmincadolta. A tizedelést a büntetésnél is alkalmazták. Tömeges engedetlenség esetén kiszámolták az egyéneket, és őket büntették a tömeg helyett. A kendős és párnás szerepcserélő játékok a párválasztást és a lakodalmi szokásokat őrzik. A játékdalokban többször előforduló Ezt szeretem, ezt kedvelem szövegnél mindig párt választottak. A hidas és bújós-vonulós sorjátékok a várba való bejutást, ünnepi vonulást és a labirintustáncot idézik. A faluközösségek népszokásai és a népi gyermekjátékok ősi hitvilágunk nyomait is őrzik. Azért szólok nyomokról, mert az egyház régtől fogva tiltotta az ősvallási örömünnepeket, táncot és vígságot. Tánctörténetünk régi homályba vesző időszakára csak néhány forrás utal, de tudjuk, hogy szívósan élt tovább a szent helyeken való táncolás. Tűzzel kapcsolatos szokásaink a Gergely-napi tűzgyújtás, a lakodalmi tűzugrás, a szentiványi tűzugrás, a György-napi pásztortűz, a virágvasárnapi bábuégetés és a gyertyástánc. A tűz általi megtisztulás tehát jelen van az élet több jeles eseményénél. A víz életszükséglet és tisztelet tárgya. Az emberi települések vizek és források mellett alakultak ki. Az ott élő emberek örömünnepeket tartottak a víz körül. Sok kútról és forrásról a mai napig legendák szólnak: gyógyító a vize, szerencsét hoz vagy teljesíti a kívánságokat. Ezért a víz szellemét megajándékozták. Ékszert, ezüstöt dobtak a kútba. Ma is él az a szokás, hogy valamilyen kívánság kíséretében fémpénzt dobunk a kútba. Őseink elnevezték a forrásokat, templomot vagy kápolnát építettek melléjük. Háztűznézőben a legény tüzet és vizet kért. Bizonyos időben és helyen való mosdás vagy megmártózás, a húsvéti locsolás, a szépségvarázslatok mind a néphitben megőrződött víztisztelet nyomai. A föld az otthont, az anyát és a hazát jelentette. Érintése tiszteletet és békés szándékot jelent. A vándor, hogy szerencsésen visszatérjen, egy marék földet és fát (vándorbotot) vitt magával. Hagyományainkban e szokást a várfoglaló játékok és a határjárás őrzi. A határjárás több feladatot foglalt magába. Tavasszal a legénnyé cseperedett fiúk feladata volt a csorgókutak 7

8 megtisztítása és a határt jelölő homokpok megújítása. Ha a vének a határnéző szemlén úgy gondolták, hogy kifogásolnivaló van az elvégzett munkában, ráfektették a legényeket a dombra, jól megcsapták, hogy jegyezzék meg jól, hol van a falu határa. Amikor találkoztak a szomszéd falu kerülőivel, a vének, lobogó tűz mellett, véget nem érő tudálékos és furfangos szópárbajt vívtak. A telekkönyv bevezetése után a határjárás birtokjogi jelentősége megszűnt, de a szokást továbbéltette a néphagyomány. A felavatandó fiataloknak több ügyességi- és erőpróbán kellett részt venniük, hogy megkezdhessék a legényéletet. A lányos házak kapujára zöld ágat csak legény tűzhetett. A húsvéti locsolás, a hajnalozás is a legények feladata volt. Ekkor tojást, szalonnát és kolbászt kaptak, amit a tánchelyen közösen fogyasztottak el. Tisztelet tárgya volt a fa is, mint a megújuló élet szimbóluma (zöld ág). Őseink fával jelölték a nevezetes helyeiket, és hittek a fa védelmező és megtartó erejében. Őseink egyistenhívők voltak, de hittek több közvetítő lény vagy tárgy varázserejében. Ismerték a füvek gyógyító vagy mérgező hatását. Figyelték a csillagok és a Hold állását, segítségükkel tájékozódtak, és nagy ünnepségeket rendeztek a napéjegyenlőségek eljövetelére. Meséinkből, regéinkből és mondáinkból ismerős a jó és a rossz szellem, a tündér, az ördög, a lidérc, a boszorkány, a táltos, a garabonciás, a manó, a fene, a nyavalya, az istennyila, a tünemények, és az ilyen jelenségek őseredetű tisztelete. Mély kút rejtegeti elődeink hitét, szokásait és életmódját. A tudomány már sok mindent feltárt, mégis egyre mélyebben kell keresnünk az összetartás, az örömszerzés és az egymással törődés akaratának forrását. A gyermekjátékok tanításakor a gyerekekkel, koruknak megfelelően, ismertetni kell a játék eredetét, értelmét és azt, hogy milyen alkalmakkor játszották. A dallammal, szöveggel és mozgással kísért játékokat a gyermek élvezettel elfogadja, mert életkorára jellemző tulajdonságokat foglal magába. A játékot, mint valóságot éli át, a felnőtteket utánozza, tőlük tanulja. A játékok lehetőséget kínálnak az önkifejezésre. A gyermek mozdulataival mondja el azt, amit magáról szóban nem tud kifejezni. Mozdulatai ösztönösek: lépeget, ugrál, futkos, pereg, szökdel. Helyes irányítással érezni fogja mozdulatai ütemét, tempóját, erejét és minőségét. Megtanul a térben tájékozódni, és együtt játszani a társakkal. Fejlődik önbizalma és egyénisége, hisz a játékok szabályainak megtartása már kötelességet ró a gyermekre. 8

9 A régi leírásoknál előfordul e megjegyzés: és megjátsszák, amit énekelnek. Ez adja a félreértést a szövegek nyers megjelenítésére, ami a magyar gyermekjátékoktól idegen. Például a katalinkát nyújtott karral elröptetjük, és nem magunk repülünk helyette. A Vásárhelyi daloskönyv 1670-ből így ír a táncról: Tagjaidnak hordozása, mint vizeknek szép forrása. Sebes sólyom jó kedvében magát mint mutatja, repül vígan, de szárnyait veszteg, vígan tartja. A gyűjteményben Felvidéken gyűjtött táncos gyermekjátékok szerepelnek, bár a dalok változatai az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók. Népi játékdalok és játéktáncok válogatását adjuk közre, bár van köztük újabb keletű, más népektől átvett jövevénydal is. Ezek módosulva kerültek a magyar népi játékok közé, legtöbbször az iskola közvetítésével. Ezeket a dalokat Kodály Zoltán tandaloknak nevezi, amelyek csak utánzatai a népi gyermekjátékoknak. A könyvben olyan szándékkal szerepelnek dudanóták, köszöntők és karácsonyi dalok, hogy a játék összeállításoknál a jeles ünnepekhez kapcsolódó szokásokhoz köszöntőt is válogathassanak. Gyermekdalaink sok archaikus szöveget őriztek meg, melyek jelentése eltér a mai értelmezéstől. A játékok leírásánál megtaláljuk a magyarázatot. A könyvben szereplő fényképek az Illésházi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola gyermektánccsoportjának fellépésein készültek. 9

10 A szerző életrajza Születés helye és éve: Pozsony, 1937 Tanulmányok: Pedagógiai Gimnázium a Nemzeti Iskolák Tanítói Számára, Pozsony Néptáncoktatói képesítés (3 év), Budapest Zeneoktatási Szeminárium hallgatója, Kodály Intézet, Kecskemét Munkahely: Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, Illésháza (pedagógusként 44 évig) Közéleti szerep: az Ifjú Szívek Magyar Dal- és Táncegyüttes alapítótagja, táncosa 5 évig, a Szőttes Néptáncegyüttes táncosa 2 évig, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusának alapítótagja, kórustagja 36 évig Szakmai tevékenység a néptánc területén: a Csali Gyermektáncegyüttes (Somorja) alapító koreográfusa, az Illésházi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Gyermektánccsoportjának alapítója, csoportvezetője és koreográfusa (a csoport számos alkalommal szerepelt helyi és járási kulturális ünnepeken, a Szlovákiai Országos Gyermektánc Fesztiválon Eperjesen (Prešov), východnái Folklórfesztiválon, a Nemzetközi Dunamenti Fesztiválon Kalocsán), a Népművelési Intézet tánctanfolyamainak előadója, a Csemadok gyermektánccsoportjainak instruktora, a Zselízi Országos Népművészeti Fesztivál gyermekműsorainak rendezője, gyermektáncos összeállításokat, koreográfiákat tartalmazó kiadványok szerzője Szpartakiádok járási instruktora. Pedagógusi tevékenység: gyakorló pedagógus 44 évig, módszertani előadó a járási pedagógiai központokban (Dunaszerdahely, Galánta, Komárom, Újvár) a zeneoktatás és mozgás összekapcsolása témában, forgatókönyvek a Pátria Rádió iskolaadásainak műsorához irodalmi színpadi összeállítások (Duna Menti Tavasz különdíj) 10

11 Szerzői tevékenység: Zenei Nevelés Módszertani kézikönyv az alapiskola 1. osztálya számára, Képes nyelvkönyv a szlovák nyelv tanításához az alapiskola 1. osztálya számára, Módszertani kézikönyv a szlovák nyelv tanításához az alapiskola 1. osztáylyában (szlovák nyelven), Szólj síp, szólj! című tankönyv a pedagógiai középiskolák 1 4. osztálya számára, Fordítások cseh szakfolyóiratokból a Szocialista Nevelés részére (Psychológia a patopsychológia dieťaťa), 11

12 vakat

13 1. Körtánc és eszközös ügyességi játék Csallóközcsütörtök Veréb Erzsébet (1910) Szorosan összefogott kézzel, oldalt lépve körbe jártunk, és a végén leültünk a fűre. Kerestünk egy hosszabb fűszálat. Két végét összefogtuk. Az ívet betettük a szájunkba, nyálból ablakot, hártyát tettünk rá, és a nap felé tartva szintjátszott. Az volt a legügyesebb, akinek a legtovább megmaradt az ablaka. Közben énekeltük a dalt. Jókán így énekelték: 1a. Jóka, 1980 Morvay Józsefné (1900) 13

14 2. Bújós-vonulós játék Csallóközcsütörtök Veréb Mihály (1905) A gyerekek párosával oszlopba álltak. A hátsó pár bújt előre a feltartott karok alatt, és beállt a sor elejére. Így vonultak végig a falun. Szómagyarázatok Hold, lánc Területmérték, akinek több lánc vagy hold földje volt, az gazdagnak számított. A játékban nem az égen világító holdról énekeltek. Minden területet védtek. Ha valaki át akart rajta menni, vámot kellet fizetnie. Lehetett az híd, település, határ, folyó vagy vásár. Lovacskázás 3. Csallóközcsütörtök Veréb Mihály (1905) 14

15 2. Egy szem kökény, két szem kökény, Tátott szájú lovász legény, Azért nem nőtt ki a bajszod, Mert megetted a vakarcsot. A fiúk lovacskáznak. Az egyik fiú kötéllel befogta a másikat, és az lett a ló, vagy faragott falovacskával nyargaltak. Szómagyarázatok A vakarcs a kenyérdagasztás után a teknőből összevakart tészta. Vakarcsnak mondják a családban a legkisebb gyermeket is. 15

16 4. Guggolós körjáték Csallóközcsütörtök Nagyné Bors Cecília (1908) A gyerekek összefogott kézzel kört alkotnak. A dallam első részében ritmusra lépegetnek, majd a második részben meggyorsítják a mozgást. A végén egy ugrással leguggolnak. Ha valaki guggolás közben elesett, így csúfolták ki: Sári néni leesett a padlásrú. 16

17 5. Csúfoló Csallóközcsütörtök Verébné Posvanc Erzsébet (1906) Akkor mondogattuk, mikor a réten füvet téptünk. Szokás volt valakinek a fejére egy marék füvet dobni. Szómagyarázatok Csallóközben a fodormentát hívják bárzsingnak. 17

18 6. Állatmondóka Katicabogár röptető közismert Mikor a gyerekek katicabogarat találtak, a kezükbe vették. Lassan, előrenyújtott karral forogtak, és megvárták, míg a katicabogár elrepült a kezükről. Közben énekelték a dalt. 18

19 7. Páros forgó Csallóközcsütörtök Verébné Posvanc Erzsébet (1906) A párok megfogják egymás kezét. Zárt lábuk közel van egymáshoz, karjukat kinyújtják, így támasztják meg magukat. Mindketten balra oldalt lépnek, jobb lábukat pedig a bal mellé húzzák, így forognak. A végén párt cserélnek. Szómagyarázatok Pántlika, bukorra kötött pántlika Pántlikát bukorra kötöttem, faluközt bukorba álltunk A hiedelem szerint a színes pántlika viselése megóvott a rontástól, szerencsét hozott. Ezért viseltek a lányok hajukban, ruhájukon csomóra vagy csatra, bukorra kötött pántlikát. Ott díszelgett a legények kalapján, hajtókáján, villőágon, vőfélyboton és állatokon. 19

20 8. Kanyargós vonulós játék Csallóközcsütörtök Nagyné Bors Cecília (1908) Iglice, szívem, iglice, Aranyos lábú iglice, Ahova te hajlasz, Én is oda hajlok, iglice. A gyerekek láncot alkotva összefogták a kezüket. A földön lévő tárgyakat (fatönk, bokor, kancsó vagy guggoló gyerek) nyolcas vonal irányban kerülgették. A dallam végén leguggoltak. Szómagyarázatok Iglice, lidérc Lehetett jó és rossz jelenség is. Néha csibe alakban jelent meg, de tüzes gömbként szaladni is látni vélték. Aki az ördöggel kötött szövetséget, azt lidércesnek, rossz embernek tartották. A tüzes szekér, amit az őszi szél a határba gurított, nem volt más, mint egy iringó (Eryngium campestre) nevű bokros gyógynövény. Még azt is lehetett hallani, ahogy biztatták a lovakat: Gyí, Benyócky, gyí, Becsák! Benyovszky nevű ember volt a földbirtokos Légen (Lehnice) és a szomszéd birtokos pedig a Becsák mondta Cili néni.

21 9. Állatmondóka Csallóközcsütörtök Verébné Posvanc Erzsébet (1906) Két gyermek játssza. Kezüket összefogják, és körbe járnak. Az egyik gyermek leguggol, a másik áll, majd a másik guggol le, és az első feláll. A síppal, dobbal szövegre összetapsolnak, egyet maguk előtt, egyet pedig szembe a párjukkal. Szómagyarázatok A síppal, dobbal, nádihegedűvel szövegrész sámánok hangszereire utal. 21

22 10. Körtánc Illésháza Filkász Lászlóné Vilma (1910) 2. Nem a csipkefa fogta meg, ijujuju juj, juj, Marci Miska markolta meg, hoppodáré hopp, hopp, hopp. 3. Ereszd, Miska, a szoknyámat, ijujuju juj, juj, Ne szomorítsd az anyámat, hoppodáré hopp, hopp, hopp. Körtáncot jártak rá, egylépéses csárdást, majd futólépésben forogtak. A dallam végén dobogtak, és a kör irányt változtatott. Szómagyarázatok Csipkefa a csipkerózsa bokra. Csallóközben a termését hecsedlinek hívják. 22

23 11. Bújós-vonulós játék párbeszéddel Illésháza, 1988 Filkász Lászlóné Vilma (1910) A gyerekek két, egymással szembe álló sort alkotnak, fogják egymás kezét. A játék párbeszéddel kezdődik: Vigyetek át, vigyetek át jó budai révészek! Nem viszünk át, nem viszünk át, mert nem tudjuk, ki népei vagytok. Lengyel László jó királyunk. Az is nékünk ellenségünk. Micsoda ellenségtek? A múlt nyáron itt jártatok, hidunk lábát eltörtétek, meg se csináltátok. Ácsok vagyunk, fát faragunk, diófából kifaragjuk, meg is aranyozzuk. Mivel aranyoztok? Rézzel és ólommal. A réz igen repedékeny, ólom igen olvadékony, vaskapunknak vámja vagyon. Micsoda vámja? Egy szép rózsa megbimbózik, holnapután kivirágzik. 23

24 Ezután a dallamra az egyik sor kígyózó vonalban átbújik a másik sor kapunak tartott karjai alatt. Aki a dallam végéig nem jutott át a kapuk alatt, ott marad vámnak. A következő játéknál a másik sor a kezdő. Szómagyarázatok Lengyel László jó királyunk, Hol jársz szép Erzsébet asszony, Gíber, Gábor, királyi Gábor történelmi személyiségek 12. Polgári társastáncból alakult páros körtánc Illésháza, 1988 Filkász Lászlóné Vilma (1910) 24

25 2. Dombon van a házam, szélnek van fordítva, Kerek az ablaka, engem lesnek rajta, Engemet ne lessen senki ember fia, Mert nekem nem kell más, csak a bíró fia. A táncolók menetirányban párosan a kör peremén állnak, a fiú belül, a lány kívül. A fiú a jobb karjával átkarolja a lány vállát, és megfogja a lány könyökben felemelt jobb kezét. Bal kézzel is kezet fognak. A lány bal kezét is felemeli rézsút balra. A párok jobbra-balra kétlépéses csárdást járnak. A hervadok, búsulok szövegrésznél a kacsingatóst játsszák. A fiú jobb kézzel maga felé fordítja a lányt, majd balra és összenéznek, kacsintanak. Bal kezüket elengedik, és a magsara tartott jobb kéz alatt a lány pereg, majd előrelép a következő fiúhoz, így kicserélődnek a párok. A kör peremén lassan haladnak, mert a kétlépéses csárdást kicsit rézsút előre lépik. A mozdulatsor kezdődik elölről. A felnőttek zenekísérettel járják a mulatságokon. Néhol gólyatáncnak vagy mazurnak hívják. Az irodalom csángó táncdalnak jelöli. A harmincas években a tanítómesterek polgári társastáncként tanították. A XVII-XVIII. században a főúri udvaroknál nagy divatja volt a lengyel táncoknak. Erre utal mai táncolási módja. 25

26 13. Párválasztó körjáték Illlésháza, 1988 Filkász Sándor (1906) Gyermeklakodalmas befejező éneke. A gyerekek először körbe járnak, majd párosan csárdásoznak, és forgással fejezik be a táncot. Közismert dallam. Szómagyarázatok Őseink életében nagy szerepe volt a lónak. Rangot, gazdaságot jelentett. A legnagyobb ajándék és áldozati állat volt. Nagy tisztelete volt a fehér lónak. Az ajándékba adott lónak a farka szőrét is fehérre festették, ezüstporral beszórták, vagy aranyszálakkal szőtték be. A hadba induló lovasok néha a ló farkát összetekerve felkötötték, bízván abban, hogy a sikert és a szerencsét kötötték a lovukhoz. Gyöngykoszorút a lányának, vesszőt a hátára Lakodalmi szokás volt a menyasszonyra alkudni, ára volt. Előfordult, hogy a menyasszonyt elrabolták, ilyenkor takarták el vesszővel, hogy a szöktetést leplezzék. 26

27 14. Párválasztó körjáték Jóka, 1979 Morvay Józsefné (1926) 27

28 28 2. A csacsi nagyon szomjas volt, A csacsi nagyon libidoni labdon Labdoni a libidoni szomjas volt. 3. Sej, arra ment egy kis leány, Sej, arra ment egy libidoni labdon Labdoni a libidoni kis leány. 4. Pohárba hozott friss vizet, Pohárba hozott libidoni labdon Labdoni a libidoni friss vizet. 5. A csacsi feje nem fért be, A csacsi feje libidoni labdon Labdoni a libidoni nem fért be. 6. Sej, arra ment egy nagy leány, Sej, arra ment egy libidoni labdon Labdoni a libidoni nagy leány. 7. Sajtárba hozott friss vizet. Sajtárba hozott libidoni labdon Labdoni a libidoni friss vizet. 8. A csacsi nagyon jót ivott, A csacsi nagyon libidoni labdon Labdoni a libidoni jót ivott. 9. A csacsi neve Jancsi volt, A csacsi neve libidoni labdon Labdoni a libidoni Jancsi volt. (mindenki a párja nevét mondja) 1. versszak: A gyerekek két koncentrikus kört alkotnak. A belső körben állnak a fiúk, a lányok felé fordulnak, akik a külső kört alkotják. Mindkét kör a jobb kéz irányába sétál. A dallam végén irányt változtatnak. 2. versszak: A második versszak végére szembefordulnak a párjukkal. 3. versszak: A lányok a párjuk előtt egy helyben forognak, a fiúk pedig egyenes tartással, hátratett kézzel, féltalpon rugóznak. 4. versszak: A lányok menetirányba fordulva körbe járnak, közben kiynyújtják karjaikat, és imitálják, hogy tálcán poharat visznek. A versszak vé-

29 gén megállnak a párjukkal szemben, és odanyújtják a poharat. Ezalatt a fiúk jobbra-balra egylépéses csárdást járnak. 5. versszak: A lányok átnyújtják a poharat, a fiúk pedig a fejük mozgásával jelzik az ivást. 6. versszak: A gyerekek ugyanúgy mozognak, mint a harmadik versszak idején. 7. versszak: A lányok nyújtott karral felemelik szoknyájuk szélét, és körbe járnak, vagyis hozzák a vizet. Ezalatt a fiúk jobbra-balra egylépéses csárdást járnak. 8. versszak: A fiúk az eléjük tartott sajtárból isznak, derékban meghajolva és felegyenesedve utánozzák az ivást (egyszerre mozdulnak). 9. versszak: Mindenki a párjával forog. Nagyon elterjedt táncos színjáték. Tandal. 29

30 15. Körtánc Jóka, 1979 Haxer Otília (1906) 2. Hopp, Juliska, hopp Mariska, Hej, gyere vélem egypár táncra. 3. Fogd a kontyod, hogy ne lógjon, Hej, hogy a hajtűd ki ne hulljon. 4. Fordulj bolha, csosszantóra, Járd meg a táncot régi módra. Megegyezik az osztrák körtánccal, úgynevezett kalácsfonással. A párok a kör peremén szembefordulva, jobb kézzel kézenfogva állnak. Sétálnak, majd szökkenő lépéssel körbe járnak, közben megfogják a szembejövő gyerek kezét. Mindig előrenyújtják a jobb vagy a bal kezüket. Közismert dallam, Bartók Béla Kőrösfőn jegyezte le. 30

31 16. Párválasztó körjáték Jóka, 1980 Szitás Lajosné (1908) Kiszámolóval kiválasztják a Lázárt, aki bemegy a körbe. A kör halad, Lázár pedig egyedül táncol. A dallam végén párt választ magának, és helyet illetve szerepet cserélnek. Szómagyarázatok Lázár bibliai alak 31

32 17. Fogyó-gyarapodó körjáték Jóka Haxer Otília (1906) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön belül jár az anya, kívül a kérő. Az Ilona lányom szövegrésznél a kör leáll. Az anya egyet-kettőt fordul a kért lánnyal, és odaadja a kérőnek. Ha a gyerekek réten játszottak, pitypangból (gyermekláncfűből) fonott koszorút tettek a lány fejére. Elölről kezdték a játékot, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. 32

33 18. Vásáros (Helycserés fogócska) Jóka, 1978 Haxer Otília (1906) Tyúkom mondja kotty, kotty, kotty, Gazda asszony gondoskodj. A gyerekek párosan körbe állnak. A belső leguggol, ő a tyúkocska, az álló pedig a gazdasszony. Amíg mindenki mondja a szöveget, egy vásárló körbe jár. Megáll, és kezet fog egy gazdasszonnyal. Párbeszédbe elegyednek: Hogy a kakas? Három garas. Hát a tyúk? Az is úgy. Add alább! Nem adom, inkább körülszaladom. Ellenkező irányba körbeszaladnak. Aki hamarabb visszaér, azé lesz a tyúkocska, a másik lesz a vásárló. A párbeszédnek van egy másik változata: Hogy a túró komámasszony? Három futás, hat ugrás, kilenc kenyérdagasztás! 33

34 19. Elnépiesedett polgári társastánc Jóka, 1980 Szitás Lajosné (1905) A párok szemben állnak egymással. A fiú bal kézzel, tenyérrel felfelé tartja a lány jobb kezét. Jobb kézzel hármat csattint a lány tenyerébe. Kezüket megfordítják, most a lány csap a fiú tenyerébe. Az ötödik és hatodik ütemre a tenyérbe csapást megismétlik, majd váll-derék fogással forognak. A régi vásárokban az alkudozás után a kézfogás fejezte be a vásárt. Ezt utánozza ez a játéktánc. Közismert. 34

35 20. Párválasztó körjáték Jóka Haxer Otília (1906) 35

36 A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A rakják, rakják szövegnél befelé fordulva egy- vagy kétlépéses csárdást járnak, majd párosan kiperdülnek. A Kis kácsa fürdik önálló játék, de itt szorosan kapcsolódik az előző játékhoz. A játék végén gyors páros forgásból megállnak. Szómagyarázatok Rakják az erdeli táncot Erdélyből való táncot járnak. Ágy hajma Ágyás a zöldséges kertben, amibe hagymát ültettek. 36

37 21. Fogyó-gyarapodó körjáték Felsőszeli, 1981 Ollé Irma (1926) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül egy gyerek, Erzsébet asszony, ellenkező irányba halad. A kört alkotó gyerekek együtt kérdeznek, Erzsébet asszony pedig egyedül válaszol (nyolc ütem). A kilencedik ütemtől kezdve az éneket a kört alkotó gyerekek folytatják. A dallam végén Erzsébet magával visz egy gyereket, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. 37

38 22. Párválasztó körjáték és nevetéstilalom Felsőszeli, 1981 Ollé Irma (1926) Több dallamból összemosódott játék. A gyerekek kört alkotnak, és párválasztás után forognak. Ezután következett a párbeszéd, a felelgetés. A körben álló gyerektől kérdezték: 38

39 Min állsz? Cserépen. Min lebegsz? Levélen. Mi van a szádban? Kékkű. Köpd ki! Nem lehet. Fordulj hármat, ne nevess! Ekkor a gyerek hármat perdült, és ha elnevette magát, akkor utána is ő maradt a kör közepén. Ha komoly maradt, helyet cserélhetett egy másik gyerekkel. 39

40 23. Bújós-vonulós körjáték Felsőszeli, 1981 Takácsné Ollé Irma (1926) A gyerekek kört alkotnak, és két kaputartó lány karja alatt átbújnak. A játék végén a kaput lecsapják, és aki a karok között marad, az kiáll a körből. Ha kiesik a körből még egy gyerek, együtt tartanak kaput. Szómagyarázatok Jakab nevű ember volt a pozsonyi bíró. 40

41 24. Bújócska, sövényfonás (Lengyel László játék) Felsőszeli, 1981 Takács Ferencné (1926) A gyerekek félkörben állnak, láncot alkotnak. A párbeszéd a sor két végén álló gyerek között zajlik: Átmehetünk a hidatokon? Nem, mert nem tudjuk, ki népei vagytok. Lengyel László jó királyunk. Az is nékünk ellenségünk. Miről való ellenségtek? Mikor erre jöttetek, hidunk lábát eltörtétek, meg se csináltátok. Az énekre elindul a sor egyik vége, és átbújik a sor másik végén álló két gyerek karja alatt. Ahol átbújtak, az a gyerek nem fordul ki, csak a karja marad maga előtt keresztbe fonva. A kezüket nem engedik el. Szómagyarázatok Lengyel László történelmi személyiség 41

42 25. Bújós-vonulós páros játék Felsőszeli, 1981 Takács Ferencné (1925) A gyerekek párosával sorba állnak. Összefogott karukkal kaput tartanak. Az utolsó pár előrebújik, és beállnak a sorba. Az úgy járják a csárdást szövegrésznél a párok egymással szembefordulnak, és egylépéses csárdást járnak jobbra-balra. A dallam elején újrakezdik a játékot. 42

43 26. Guggolós, tapsolós körjáték Felsőszeli, 1981 Takács Irma (1926) A fonóban, mikor a petróleumlámpa fényénél elfáradt a szemük és a kezük is, pihentetőnek játszották és táncolták. Ezt a táncot kuksolva (guggolva) járták. Zárt lábbal, térd- és bokarúgózással negyed értékben ugráltak. 43

44 Közben kezükkel elöl, majd hátul tapsoltak. Aki elesett, zálogot adott, amit ki kellett váltani. A dallam végén nagy vidámsággal egyrakásra dőltek. Szómagyarázatok Mért szereted az én lányom tolvaj katona szövegrész a várbeli vitézek gyakran nyomorú sorsára utal. Előfordult, hogy nem volt se pénz, se posztó, és gyakran éheztek is. Kiszöktek a várból, és a pórnéptől szereztek ennivalót. Ezért maradt a szegénylegény vagy tolvaj katona elnevezés. 44

45 27. Karácsonyi köszöntő Felsőszeli, 1981 Dömötör János (1903) Karácsony előtt jártak a pásztorok köszönteni. 45

46 28. Virágvasárnapi párválasztó körjáték Deáki, 1980 Baranyai Béla (1901) A gyerekek kört alkotnak, hátul megfogják egymás kezét, így rúgóznak. A kör egylépéses csárdással balra forog, majd futásra gyorsítanak. A játékot páros forgással fejezik be. A Helicska Ipoly menti szlovák lányok virágvasárnapi játékdala. Vegyes szöveggel bejutott a magyar gyermekjátékok közé. Tardoskedden a böjti leánytáncok egyik dala. Deákin az 1903-ban született Tok Gyuláné is énekelte. Manga János szerint is a szlovák lányok virágvasárnapi éneke. 46

47 Szlovák változata: Szabad fordítása: Ila, Ila, Iluska, Piros, fehér rózsácska. Amelyik lány Helicskára nem jött el, Kemence tüzét nem szívesen hagyja el. Jön a Gyuri hozzánk, Hozza a nyarat, Hogy nőjjőn a zöld fű, Térden felülig. Mindenféle virág, Apró liliom. A fiúknak bokrétára, A lányoknak koszorúra, Húsvétra. 47

48 Láncszakító játék párbeszéddel 29. Királyrév Barczi Ambrusné (1912) Tegnap délben erre jöttetek, hidunk lábát eltörtétek, meg sem csináltátok. Ácsok vagyunk, ácsok leszünk, holnap délbe arra megyünk, aranyszöggel megszögezzük, meg is kopogtassuk. Mit kívántok? Egy akó bort, két kemence kalácsot meg egy szép lányt, kinek neve... (megneveznek valakit) A játékosok kezüket összefogva két sorban állnak egymással szemben, egyenlő számban, kb. 5-6 méterre egymástól. Mindig az a sor megy előre és hátra, aki énekel (négy lépés előre, négy hátra). A prózai felegetősnél mind a két sor áll. Akinek a nevét kimondták, nekiszalad a másik sornak. Át kell azt szakítania. Ha sikerül, vihet magával két foglyot. Ha nem tudta átszakítani a másik sort, ő marad fogoly. Addig játsszák, míg valamelyik sor elfogy. Hasonló játék az Adj, király, katonát 48 Szómagyarázatok A Kőrös vizét hívták Jordán vizének. Az átjutásért vámot kellett fizetni.

49 Aki először járt arra, azt a Fekete-tó vizében is megmártották. A hiedelem szerint a tónak varázserejű vize volt. Aki útnak indult, a szerencsét próbálta magához kötni, aki pedig megérkezett, a rosszat, a rontást szerette volna lemosni. A tóban boszorkánypróbát is végeztek. A mai napig híres a Feketetó-i vásár (búcsú). Párválasztó körjáték 30. Királyrév, 1981 Takács Elvira (1900) A gyerekek kört alkotnak. A körön belül több kis kacsa áll. Az Én ezt szeretem szövegnél párt választanak és forognak. A dallam végén helyet és szerepet cserélnek. 49

50 31. Dudanóta Királyrév, 1979 Barczi Ambrusné (1912) Párosan vagy egyedül, aprót lépkedve, taposva járták minden irányba. Néha feltették mindkét karjukat és forogtak. 50

51 32. Guggolós körjáték Hidaskürt Dudás Mária (1910) 51

52 Több dalból összemosódott játék. A gyerekek kört alkotnak. Eleinte sétálnak, majd egylépéses csárdással folytatják, végül hátul összefogják kezüket, és futólépésben fejezik be a játékot. A Sári néni szövegrésznél dobbantanak és leguggolnak. 52

53 33. Párválasztó körjáték és pórumozás (kocsizás) Hidaskürt Mogróczi Ilona (1911) A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és a dallam első felére (első nyolc ütem) körbe járnak. A dallam második felében (második nyolc ütem) nyújtott karokkal megfogják egymás kezét, párokat alkotnak, és oldalra lépéssel forognak, pórumoznak. 53

54 34. Fogyó-gyarapodó körjáték Hidaskürt Malán Lajosné (1900) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül Erzsébet aszszony ellenkező irányba halad. A dallam végén magával visz valakit a körből, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. 54

55 35. Párválasztó körjáték Hidaskürt Gál Júlia (1912) A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A körben áll a liliom, aki a dallam végén valakinek a kötényében megtörülközik, és helyet cserélnek. Szómagyarázatok Ősi rituális szokás volt, hogy a lányok nagypéntek hajnalán megmártóztak a patakban. Törülközni pedig annak a legénynek a kötényében szabadott, akivel úton hazafelé találkoztak. Támaszd meg oldalad két aranypálcával, Támaszd meg oldalad az arany virággal Régiók szerint változik, vannak vidékek, ahol a liliomot Szent József-pálcának hívják, Csallóközben a kiskertekben és a Duna partján virító íriszt nevezik liliomnak. 55

56 Karácsonyi ének 36. Hidaskürt Erdélyi Berta (1903) 2. Itt az a hely, a megáldott, Itt a csillag is megállott, Itt született a messiás, Kit megjövendőlt az írás. 56

57 37. Páros szökdelő Zsigárd, 1980 Morvay Gizella (1920) Két gyermek elöl keresztezett kézfogással egymás mellett áll. Elindulnak, és mondják a mondókát. Páros lábbal úgy ugranak az utolsó ütemre, hogy ellenkező irányba kerüljenek. A kezüket nem engedik el. A fordulás egymás felé történik. 57

58 38. Szökdelő körjáték Sári néni utazik Hova utazik Sári néni? (mondanak egy helységnevet) Szálljon be! Zsigárd, 1980 Morvay Gizella (1920) Két-két gyerek áll egymással szemben. Kezüket elöl nyújtva összefogják. Az egyik pár keze felül, a másiké alul van. Akinek felül van a keze, a másik pár egyikétől kérdezi: Hova utazik Sári néni? A válasz egy város- vagy falunév. A Szálljon be! szövegrésznél elölről, feje fölött hátra lendített karokkal beveszik a válaszolót. A pár másik tagját is ugyanilyen módon veszik be. Ezután azok kérdeznek, akik már benn vannak. Hátul keresztbe tartják kezüket. Zárt lábbal hét aprót ugornak jobbra, majd balra, és mondják: Sá-ri né-ni u-ta-zik! Az ugrások könnyed, jól kirugózott mozdulatok. 58

59 39. Játékkezdő Zsigárd, 1980 Szabó Mária (1910) A játék elején egy lány elindul szökkenő lépéssel, és láncba szedi össze a gyerekeket. A dallam végén leguggolnak, és kezdenek egy másik játékot. 59

60 40. Szerepcserélő felelgetős körjáték Deménd, 1974 Tóthné Sáróka Julianna (1923) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. Egy gyerek a körön kívül ellenkező irányba halad. A cupp ki, édes rózsám szövegrésznél választ egy gyereket a körből, perdülnek egyet, és helyet cserélnek. 60

61 41. Kifordulós körjáték Déménd, 1980 Mészárosné Báró Etel (1931) A gyerekek körbe sétálnak, akinek a nevét éneklik, az kifordul. A végén párban forognak. Párosító jövevénydal. A magyar-német vegyes települések fiataljai Szentivánéj előestjén kimentek a folyópartra, ahol tüzet raktak. Kis koszorúkat, karikákat tüzesítettek, majd hosszú bottal a vízbe dobták. Közben valamelyik lány nevét énekelték. A lányok titokban kihallgatták őket. 61

62 42. Fogyó-gyarapodó játék Deménd Kajasz Júlia (1903) 2. Mit akar az az emberész, emberész? Ninive, Ninive, király, király biztos. 3. Legszebb lányod akarom, akarom, Ninive, Ninive, király, király biztos. 4. Legszebb lányom nem adom, nem adom, Ninive, Ninive, király, király biztos. 5. Katonaságot hívatok, hívatok, Ninive, Ninive, király, király biztos. 6. Katonaságtól nem félünk, nem félünk, Ninive, Ninive, király, király biztos. 7. Betöröm az ablakot, ablakot, Ninive, Ninive, király, király biztos. 8. Legszebb lányom odadom, odadom, Ninive, Ninive, király, király biztos. Kézfogással vonalba állnak a gyerekek. Velük szemben áll egy gyerek. A sor halad előre. A Ninive, Ninive szövegrésznél helyben lépegetnek, majd hátrafelé haladva visszatérnek helyükre. A második versszakra megismétlik 62

63 a mozdulatsort. A harmadik versszakra egy gyerek jön a vonal felé és vissza a helyére. Ezt a mozgást és felelgetést ismétlik, míg a kért lányt oda nem adják. Az ötödik és hatodik versszak alatt, mikor a katonaságról énekelnek, katonásan lépkednek. A Betöröm az ablakot szövegrésznél dobogva lépkednek. Szómagyarázatok Ninive Asszír királyváros kegyetlen királlyal, katonái voltak a fekete emberek. 63

64 43. Szerepcserélő körjáték Deménd Prandorfiné Peterke Rozália (74 éves) A gyerekek kört alkotnak. A kör közepén áll a Lázár, aki először sétál és táncol, majd a harmadik versnél párt választ magának. A pár együtt forog, a dallam végén pedig helyet és szerepet cserélnek. Ezalatt a többiek tapsolnak. Lehet több Lázár is. 44. Fogyó-gyarapodó játék Deménd Oravec Mária (1925) 64

65 A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül ellenkező irányba halad két kerülő. A dallam végén következik a párbeszéd: Mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját? Azt kerülöm, azt fordulom a te házad táját, hogy el szeretném venni a te Juliska nevű lányodat. (Nevén nevezi a kiválasztott személyt.) Lipítom, lapátom, eredj Juliska lányom! A lány kiperdül, és a kérőhöz megy. A dal után a másik kerülő kérdez. A játék végén két sor alakul ki, és legtöbbször bújócskával folytatják a játékot. 65

66 45. Párválasztó körjáték Deménd, 1980 Prandorfiné Petere Róza (1906) 66

67 Több dallamból összemosódott játéktánc. A gyerekek két koncentrikus kört alkotnak. A belső kört alkotó gyerekek megfogják egymás kezét, és körbe haladnak. A külső kör áll. Az azt vesz be szövegnél a belsők párt választanak, és úgy forognak, hogy párosan vonalba kerüljenek. A körtéfa, körtéfa szövegre elöl mély kéztartással rúgóznak negyed, negyed, fél értékben. A következő dallamra párosan forognak sima futólépésben. Szómagyarázatok Boldogasszony a szülőanyák védelmezője volt. Aki gyermeket szült, az a boldogasszony ágyát feküdte. Az ágy gondosan elkészített, textillel letakart hely volt. A letakarás az ősi magyar hitvilág nyoma. Az élet fontos mozzanatainál letakarták a csecsemőt, a menyasszonyt, a halottat, selyemsátor alatt vitték a lányokat, a pünkösdi királynőt stb. 67

68 46. Párválasztó körjáték Deménd, Príboj Ilona (49 éves) 2. Kezet fogunk rendesen, rendesen, Táncolunk szép csendesen, csendesen, Ne hagyjuk el egymást, járjuk együtt a csárdást. Népi mondóka szövegre, újkeletű átvett dallam. A gyerekek egy kis és egy nagy kört alkotnak úgy, hogy egymással szembefordulnak párosan. A külső kör befelé, a belső kör pedig kifelé néz. Az első versszak alatt a párból az egyik helyben táncol, míg a másik kézzel utánozza valamilyen hangszeren a játékot. A második versszak első két sora alatt kezet fognak, és egy helyben táncolnak. Lengetik a kezüket, és ringanak hozzá. A második versszak utolsó két sora alatt forognak. A párok helyet cserélnek, és kezdődik elölről a játék. Szlovák szövege: Keď komára ženili, ženili, ženili, Kvapku vína nemali, nemali nič. Priletel k ním sláviček, Nalial im za žajdlíček, Žajdlíček, žajdlíček, Nalial im za žajdlíček. (Vrbica pri Mikuláši) 68

69 47. Körjáték Deménd, 1974 Príboj Anna (1925) Ezt a táncot a lakodalmas ház előtt járták. Figyelmeztették a háziakat, hogy ők is kérnek a menyasszony májából, vagyis valamit a lakomából. Legtöbbször kalácsot kaptak. A gyerekek szorosan egymás mellett állnak, derékban előre hajolva oldalra csárdást járnak. A dallam végén a kukurikút jó hangosan kiáltják és leguggolnak. Kezüket nem engedik le. Addig járják a táncot, míg a szakácsnő nem hozza a kóstolót. Szómagyarázatok Kenyérsütéskor a gazdasszony eltett egy darab tésztát a következő kenyérsütéshez. Ebből készítették a kovászt. Ezt hívták sütnivalónak. Azt a gazdaszszonyt, akinek nem volt sütnivalója, nagyon elítélték. 69

70 48. Helycserés fogócska Deménd Névtelen Ilona (50 éves) A gyerekek körben állnak egymás előtt párosan. Van egy kergető és egy futó, vagyis a páratlan. Ott üsd, ahol hármat látsz szövegnél a páratlan beáll valamelyik pár elé harmadiknak. Ahova beállt, onnan a külsőnek el kell mennie, mert a fogó megfoghatja. A körön kívül hajtják egymást. Ha a fogó megfogja a páratlant, szerepet cserélnek. Ezt a játékot több helyen az Üsd a harmadikat címmel ismerik. 70

71 49. Sortánc és bújó játék Deménd, 1974 Príboly Ilona (1922) A gyerekek kézfogással láncot alkotnak. Az első pár kaput tart. Amikor mindenki átbújt, a sor eleje újból kaput nyit, és folytatják a bújást, vonulást. Ezzel a játékkal vonultak haza a rétről. Szómagyarázatok Minden ház vár volt úrasszonnyal (gazdasszonnyal) és királyúrral (gazdával). 71

72 50. Szerepcserélő körjáték Deménd Kajasz Júlia (72 éves) A gyerekek kézen fogva körben állnak. A kör közepén egy-két kácsa áll, akik ujjaikat beakasztják mellényük karkivágásába, és könyökükkel utánozzák a kacsa úszását. Az Én ezt szeretem szövegrésznél párt választanak és forognak. A dallam végén szerepet cserélnek. A kör peremén álló gyerekek az összefogott kezüket lengetik, majd a forgásnál tapsolnak. A játék az új kácsákkal folytatódik. 72

73 51. Sortánc Deménd Prandorffi Piroska (65 éves) 2. Elvesztettem zsebkendőmet, megver anyám érte, Annak, aki megtalálja, csókot adok érte. Nagyon szép formája az egy irányba haladó sortáncnak. A gyerekek oszlopot alkotnak párosával, és menetirányba fordulnak. A párok között naygyobb távolság van. A hátsó pár elindul előre úgy, hogy a sorban álló összes pár előtt kereszteződik az útjuk. Mikor előre érnek, beállnak a sorba. A következő pár hátulról akkor indul, mikor ez előző sétáló pár már előre ért. Ha nagyon hosszú az oszlop, hamarabb is indulhatnak. 73

74 52. Körtánc Déménd, 1974 Kajasz Júlia (72 éves) A gyerekek kört alkotnak, láncban tartják kezüket. A kör halad, a lépések negyed értékűek. A ropp szóra dobbantanak járás közben. A haja kicsi lányom szövegnél párokba fogódznak, és sima futólépéssel forognak. Az ismétlésnél gyorsítják a forgást. Ismét körbe állnak, és kezdik elölről a játékot. 74

75 53. Párválasztó körjáték Bori Horváth Gézáné (1901) 2. Szabad péntek, szabad szombat, szabad szappanozni, Szabad a szép kisleánynak néhány csókot adni. 3. Ringasd, uram, a gyermeket, hadd menjek a bálba, Ott vannak a szép legények, a nagy mulatságba. Fiúk és lányok kézfogással körbe járnak. Egy gyerek áll a kör közepén, ő választ magának párt. Egy dallam erejéig együtt táncolnak, majd helyet cserélnek. Néha kendőt vagy kispárnát is használtak a játék alatt. 75

76 54. Párválasztó, szerepcserélő körjáték Gömöralmágy Maksiné Kovács Margit (1903) A gyerekek kört alkotnak, megfogják egymás kezét, és körbe járnak. A kör közepén áll egy kislány. Az ölelj, akit szeretsz dallamrésznél kiválaszt magának egy párt, és a kör közepén együtt forognak. A párválasztás után a kör megáll, és a gyerekek tapsolnak. A táncolók a végét mindig felgyorsítják. A pár előre nyújtott kézfogással, oldalra húzott (galopp) lépéssel forog. A dallam végén szerepet cserélnek, és kezdik elölről a játékot. Szómagyarázatok Hej, szénája, szénája, szénakaszálója... A széna fontos takarmány. 76

77 Amit nem tudtak megetetni az állatokkal, lekaszálták, és téli takarmányul szolgált. Az ártéri területeken a széna gyűjtésében részt vett a falu aprajanagyja. Több napig tartott, így alkalom volt nótázásra és játékra is. A szlovák folklórban is gyöngyszemek a szénagyűjtő dalok, az úgynevezett trávnicék. Kiszámoló: Dibi-dobi háta, Rakoncai pálca, Bíró uram, találja ki, Melyik ujjam döfte. Szénahordáskor a szekér oldalára támasztórudat tettek, ez volt a rakoncai pálca. A kiszámolónál a kisebb gyerek hátát ujjakkal egyenként bökdösték, és ki kellett találni, melyik ujj volt az utolsó. 77

78 55. Párválasztó körjáték Gömöralmágy, 1974 Katyi Erzsébet (1895) 78

79 Több önállóan is énekelt dallamból összemosódott játéktánc. Mindig körtánccal kezdődik. A kör közepén egy vagy több gyerek áll, majd a megfelelő szövegnél párt választanak, és együtt táncolnak. A végén helyet cserélnek. Szómagyarázatok Hozta Isten az íródeákot A könyvet és a tudó embert mindig tisztelték. Segített, tanácsot adott, olvasott a könyvből, írt, ha kellett, ezért ajándékot kapott: szállást, ételt, ruházatot. A garabonciástól viszont féltek, mert viszszaélt jóhiszeműségükkel. Zabolai zabszem A lovas ember, ha nagyon sietett, vagy szilaj volt a lova, etetés közben is a ló szájában hagyta a zablát, zabolát. Ez volt a zabolai zabszem. 79

80 Bújós-kapuzós sortánc 56. Gömöralmágy, 1974 Kováts Jánosné (1912) Ezzel az előrehaladó bújós játékkal a falut táncolták végig. A gyerekek párosan sorba, oszlopba álltak. Kezüket összefogták, és felemelték kapunak. Lassan haladtak előre, vagy az oszlop állt. Az utolsó pár bújt a feltartott karok alatt előre, és elöl beálltak a sorba. Utánuk bújt a következő, utolsó pár. Ezt addig ismételték, míg haza nem értek. 80

81 Fogyó gyarapodó körjáték 57. Gömöralmágy, 1974 Novákné Maksi Teréz (1899) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül Erzsébet aszszony ellenkező irányba halad. A dallam végén magával visz valakit a körből, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. A dal felelgetős. 81

82 Párválasztó körjáték 58. Medveshidegkút Asztalos István (1914), Juhász Mária (1918) Gyermeklakodalmas. A gyerekek körben állnak, és a középen álló kislány párt választ. Az énekes párbezszéd a bacsó gazda és szép Ilona között folyik. 2. Ne hajingáld, bacsó fia, gémes ludamat, Elmegyek, édesapádnak elpanaszolom. 3. Adjon Isten, bacsó gazda, jó, jó, jó napot, Adjon Isten, szép Ilona, néked mi bajod. 4. Meghajingálta a fia gémes ludamat, Mit kérsz érte, szép Ilona, néked megadom. 5. A szárnyáért, a lábáért két köböl búzát, A szívéért, a májáért két piros almát. 6. Hát még az a rémes gémes gúnár nyaka, hát még az mit ér? Vegyen el a bacsó fia, nem kell semmi bér. 82

83 Farsangi regölés 59. Medveshidegkút Asszonyok 2. Gyertek, lányok, gyertek a fehér hegy alá Fehér ürmöt szedni, gyönggyel gyökerezni. 3. Jól megfogd, te legény, lovadnak kantárját, Hogy el ne tapossa a farsangi rózsát. 4. Hol vagy, István király, téged magyar kíván, Gyászos öltözetben te előtted sírván. 5. Sírván te előtted csordulnak könnyei, Búval harmatoznak szomorú mezei. 6. No, csak igyunk, együnk, csak Istent ne bántsuk, Csak Istent ne bántsuk, csendesen mulassunk. 7. Lám, Krisztus urunk is farsangban mulatott, Gale-galeából mennyegzőbe szállott. Dícsértessék a Jézus Krisztus! Adjon Isten jó napot! A farsangutolja előtti vasárnap délután a lánycsapat, kosárral a karján, beköszöntött a házba. Kaptak a gazdától szalonnát, tojást, kolbászt és pampuskát. Ezt hétfőn és kedden a mulatságon elfogyasztották. A legények hozták a zenészeket meg a bort. Ittak, ettek és mulatoztak kedd éjfélig. 83

84 60. Gyűrűsdi Medveshidegkút Nagy Margit (1920) A gyerekek félkörben ültek. Kezüket nyújtott tenyérrel összetették. A gazdasszonynál volt a gyűrű, aki szintén összetett nyújtott tenyérrel mindenki kezét megérintette, s valakinek a tenyerébe csúsztatta a gyűrűt. Hívták a bábát, aki eddig tőlük elfordulva állt. Egyszeri rámutatással kellett kitalálni, kinél van a gyűrű. Ha nem sikerült, kezdték elölről. Ahányszor nem találta el, annyi éves volt a bába. Ha többször nem találta el, megházasították. Minden ujjukra kitaláltak egy fiúnevet. A bába rámutatott egy ujjra, mindig azt a nevet mondták, akire a lány legjobban haragudott. Szómagyarázatok Kollárgyűrű A fából készült kerékre a kerékgyártó mester egy összetartó, kopásgátló vasgyűrűt húz. 84

85 61. Bújócska és kifordulós játék Medveshidegkút Nagy Margit (1920) A gyerekek félkörbe álltak. A sor eleje elindult, és minden gyerek karja alatt átbújt. Akinek a nevét kiénekelték, az kifordult. 85

86 Bújós, kifordulós játék 62. Medveshidegkút Asszonyok Egy pár, zöld ággal a kezében, kaput tartott. A többiek láncban vonultak a kapu alatt. Akinek a nevét kiénekelték, az kifordult. Ezzel a játékkal vonultak haza a rétről. Szómagyarázatok Síkos a talpa, aranyos a sarka Sima talpú, aranyos sarkú (később piros sarkú) cipőt az udvarhoz tartozó emberek viselhettek. 86

87 Fogyó-gyarapodó körjáték 63. Medveshidegkút Nagy Margit (1920) Párbeszéd: Mit kerülöd, mit fordulod az én házam táját? El szeretném, el szeretném ezt a Bözsi lányod. Bözsi lányom nem adom aranyfátyol nélkül, míg a kisujját föl nem mutatja, aranygyűrű nélkül. Eredj te füstös! A körben állt a gazdasszony, akinek fogták a szoknyája szélét. Egylépéses lassú mozgással forogtak. A körön kívül járt a kérő. A párbeszéd után az a lány, akit megneveztek, felnyújtotta a karját, kivált a körből, és a kérőhöz csatlakozott. 87

88 Bújócska 64. Vecseklő Bozó Amália (1915) A lányok két, egyforma létszámú vonalat alkotnak, és elindultak egy irányba. A liliomszálnál az első sor felemelte az összefogott karját, a hátsó sor pedig átbújt a karok alatt. Ezt a sorbújást minden nyolcadik ütemnél megismételték. Úgy is járták, hogy az első sor bújt hátrafelé, de nem fordultak meg. 88

89 65. Fogyó-gyarapodó körjáték Próza: Honnan jössz Szent Erzsébet? Vecseklő Bozó Amália (1915) A gyerekek összefogott kézzel körbe járnak. A körön kívül jár az Erszsébet asszony. A játékvezető kérdez, és ezzel elindítja a játékot, mely Erszsébet asszony és a kört alkotó gyerekek párbeszédéből áll. A dallam végén Erzsébet asszony párt választ magának, fordulnak egyet, és magával viszi a kiválasztott gyereket. Kezdik elölről a játékot, így a sor fokozatosan gyarapodik, a kör pedig elfogy. 89

90 66. Párválasztó körjáték Vecseklő Végh Margit (1915) 90

91 Több dalból összekapcsolódott játékfüzér, amit mindig egymás után énekeltek és jártak. A Fehér liliomszál szerepjátszó és szerepcserélő körjáték, a Hej, rózsa pedig egylépéses karikázó. A következő részek: párválasztó, pergő, majd páros forgó játéktánc. Szómagyarázatok Kendermorzsa, szép menyecske A játékdalokban gyakran együtt szerepel a kendermorzsa és a menyecske. A fás résztől megszabadított kendert két kőkerék közé tették puhítás céljából. Ez volt a kendermorzsa. Ezt a munkát asszonyok végezték. A kedermagot is megtörték, és gyógyításra használták. Seregjetek lányok, hadd keljen meg a cipó A szoknya pergése és a cipó is egymás mellett szerepel. Ahogy pergett a lányok szoknyája, olyan nagyra kelt meg a kenyér. Zoboralján, ha a lányok megperdítik szoknyájukat, ezt mondják: Ekkora kenyeret süssön, édesanyám! Külön kenyérsütésnél használták a szalmából készített kerek vagy ovális szakajtó kosarat. A teknőben dagasztott tésztából a gazdasszony kiszakított 91

92 egy darabot a szakajtó méretére. Ebben még kelesztették a tésztát, és ez adta meg a kenyér formáját. Hej, vár vesd ki A kivetni kiszámolást, választást jelentett. Régi számolási mód volt a kivetés. Kőketánc (rétes) 67. Vecseklő, 1974 Bozó Margit (1911) A gyerekek összefogták kezüket, az így létrejött láncot csigába betekerték, majd peregve, seregve szétperegtek. 92

93 Ez a szoknyapergetés a kenyérrel kapcsolatos kívánság: olyan nagyra kerekedjen ki a kenyér, ahogy szétperdült a szoknya. 68. Szerepcserélő körjáték Tajti, 1974 Bene Borbála (1904) Páratlan számú gyerekek játszhatják. Fogócskával kezdik, majd párosan forognak. A lányoknak szövegrésznél kört alkotnak, és körbe járnak. Akinek nem jutott pár, az a kör közepén marad. A következő játékban igyekszik párt választani, találni. Szómagyarázatok Péntek, csütörtök, szerda Sámáni varázscselekedetekhez tartozott a visszafelé számlálás. A mai napig fontos pillanatoknál visszaszámolnak. 93

94 69. Párválasztó, párcserélő körjáték Tajti, 1974 Pál Anna (1902) A gyerekek kört alkotnak. A kör halad, csak a párválasztás után áll meg. A kör közepén több, egyedül forgó lány van, akik párt választanak maguknak. A párok táncolnak, és forgással fejezik be. Majd szerepet cserélnek, s a játék kezdődik elölről. 94

95 70. Párválasztó körjáték és pórumozás (kocsizás) Tajti, 1974 Nagy Mária (1926) 95

96 Több játékból összekapcsolódott játékfüzér. A Fehér liliomszál szerepjátszó, párválasztó körjáték. A gyerekek kört alkotnak. A kör közepén egy vagy több liliom áll, aki mozdulataival jelzi a szövegben mondottakat, és párt választ, akivel táncol és forog. A körben állók tapssal biztatják a táncolókat. A Hajlik a meggyfa dallamnál mindenki párt választ. Nyújtott karral megfogják egymás kezét, és jobb lábbal oldalt lépve a bal lábat hozzázárva forognak (kocsizás vagy pórumozás). A Járjad, járjad szövegnél lelassítják a mozgást, és sima futólépéssel forognak a kör peremére, kört alkotnak, és kezdik elölről a játékot. 71. Körtánc Tajti, 1974 Bene Borbála (1904) 96

97 Körtáncnál énekelték. Hátul összefogták kezüket, és balra-jobbra egylépéses csárdást jártak. Utána következett a Hatan vannak a mi ludaink. 72. Nevetéstilalom, suprálás Tajti, 1974 Nagy Mária (1926) Kit keres? Szép lányt. Gyere elő, szép lány! Mit ettél ma? Aludttejet. Mit ittál ma? Hideg vizet. Nézz az égre! Néztem. 97

98 Mit láttál? Táppénzt. Ki olvsta? Őfelsége. Fordulj egyet, ne nevess, angyal lesz belőled. A gyerekek oszlopban egymás mögött állnak. Az oszloppal szemben áll egy gyerek. A dallamot mindenki énekli. Az oszlop áll, a szemben álló gyerek pedig féllábon ugrálva megkerüli a sort, és visszajut a helyére. A sorban álló első kislány kérdez, és előre hívja a sor végén álló kislányt. Köztük folytatódik a párbeszéd. A fordulj egyet, ne nevess, angyal lesz belőled felzszólításra meg kell perdülni. Ha kiállja a próbát, és nem nevet, angyal, ha elneveti magát, ördög lesz. Mikorra az oszlop minden tagját kikérdezték, két csoport alakult ki. Következett az ördögök büntetése, a suprálás. Két, egymással szemben álló sor között kell végigszaladni a rosszaknak. A gyerekek fenik a tenyerüket, s mikor odaér a szaladó, ráütnek. Közben a következőt mondják: Fenjük, fenjük a kaszát, hadd vágjuk a nyakát! Szómagyarázatok Megsuprálás, vesszőfutás Több játék végén, amikor kiválasztódtak a jók és a rosszak (az angyalok és az ördögök), a rosszakat büntetésből megsuprálták. A jók szembeforduló kettes sort alkottak. A rosszaknak a sorok között kellett átfutni, közben megütögették őket. A vesszőfutás régi formája biztos halált hozó kegyetlen büntetés volt. Régen az átfutót lándzsával szurkálták, később vesszőt használtak. Próbatétel Valamilyen megbízás, feladat előtt próbát kellett tenni, bizonyítani kellett a rátermettséget. A legényavatás nagy próbatétel volt. A játékban más-más feladat volt a fiúk és a lányok részére. Bizonyítani kellett az ügyességet, az erőt, a kitartást, a gyorsaságot, az észjárást és a rátermettséget. Ezen tulajdonságokat a játékok szabálya megkövetelte (ne nevess, ne nézz hátra, guggolj le, állj fel, érd utol, szakítsd át, találj célba stb.). 98

99 73. Párválasztó, párcserélő körjáték Dobfenék Pócos Margit (1920) Párválasztó, párcserélő körjáték. Utána énekelték a Hej pengyi, pengyi, pengyija játékdalt. 99

100 74. Vonulós bújócska és ügyességi játék (sótörés) Dobfenék Papján Farkas Mária (1908) A gyerekek kaput tartva párosan sorba álltak. Az utolsó pár előrebújt, kiperdült, és beállt a sor elejére. Mikor befejezték a játékot, sót törtek. Párosan, egymásnak háttal állva összekaroltak. Az egyik előrehajolt, és hátára emelte a párját. A másik ugyanezt megismételte. Pálóczi Horvát Ádám írja Kazinczynak 1790-ben: A minap egy paraszt mulatságban vóltam, s két mezei éneket tanúltam a lyánkáktól, egyik ez. 100

101 Párválasztó, párcserélő körjáték 75. Détér Bojtos Júlia (1905), Borbát Irma (1925) Párválasztó, párcserélő körjáték. Szómagyarázatok Szakajtó Szalmából készített kosár, amit főleg kenyérsütésnél használtak. A teknőben dagasztott tésztából szakítottak akkora darabot, ami belefért a szakajtókosárba. Ez volt a kenyér mérete. 101

102 76. Helycserés játék Gesztete Sramné Imrece Ilona (1909) A gyerekek körben leguggoltak. Kiválasztottak egyet maguk közül, aki a körön kívül körbe járt. A körüljáró mindenkinek megérintette a vállát vagy a fejét. Akivel cserélni akart, az elé leguggolt. 77. Farsangi regölés Gesztete Motyovszkyné Kovács Teréz (1923) 102

103 Farsang utolsó napjaiban köszöntöttek be a házakba. Szalonnát és tojást kaptak. A szalonnát nyársra húzták. A faluházban megsütötték, és közösen elfogyasztották, közben húzta a cigány, és három napig mulattak. 103

104 Vonulós játék 78. Gesztete Maksiné Kovács Margit (1904) A gyerekek oszlopba álltak párosával, és a párok egymásba karoltak. Mikor a fordulj ki szöveghez értek, az első pár elengedte egymás kezét, és a sor mellett hátramentek. A sor végén ismét egymásba karolta. 104

105 Ki-befordulós bújócska 79. Gesztete Sramné Imrece Ilona (1909) Két kapu nagyobb távolságra egymással szemben áll. A lányok, kezüket láncba fogva átbújnak a kapuk alatt, közben a sor nyolcas vonalban tekereg. A megnevezett kislány mindig kifordul. 105

106 80. Helycserélő körjáték Gesztete Sramné Imrece Ilona (1909) A gyerekek szorosan körbeálltak, kezüket hátul összefogták és előrehajoltak. Egylépéses csárdással körbejártak. A körön kívül haladt egy játékos. A bukmálé mákoscsík szövegrésznél mindenki leguggolt. Aki elesett, vagy nem guggolt le, annak a helyére állt be a körön kívül haladó gyerek. Szómagyarázatok A kútba tekintés bátorságpróba volt. A rosszakat a víz szelleme lehúzta magához. Aki mégis belenézett, arra rég nem látott szerettei tekintettek vissza. A bíbor nemcsak szín, hanem az ünnepi viselet egy darabja. Hosszúkás, átlátszó, fátyolszerű kendő, amit a pártára és a nyakra takaróként tettek. 106

107 81. Párválasztó körjáték Gesztete Motyovszkyné Kovács Teréz (1923) 107

108 A gyerekek kört alkotnak, hátul keresztbe összefogják a kezüket, és egylépéses csárdást járnak. A körön belül többen vannak. Az Ezt szeretem szövegnél párt választanak, és párban táncolnak. A dallam végén kicserélik a helyüket. Szómagyarázatok Doromb Hangadó játékszer. Öt-hat centiméter nagyságú, fémből kézszült pengető hangszer. A hang formálása a szájüreg segítségével történik. Cigánykovácsok készítették. Ma népi hangszerként megvásárolható. Bíbori boksa Izzó farakás faszén készítésekor Három szál vesszőre tapodtam A vonulós vagy labirintustánc része. Három lány, távolabb egymástól, háromszögben leguggol, a többi lány láncba fogódzva kerülgeti őket. Volt mikor földre lerakott gyertyát vagy bokrot kerülgettek. Vesszőre vagy mérges fűre rálépni nem volt szabad, mert alatta elhagyott emberek lelke pihent. A rossz szellemek lakóhelye a ház küszöbe alatt volt. A mai napig él a szokás, hogy az új asszonyt átemelik a küszöbön. Sok háziasszony rossz szemmel nézte azt, aki megállt a küszöbén. Ólomdeszka, fodormenta Az emberi magatartás kifejezői.az ólomdeszka a rosszat, a halált jelezte. A fodormenta a gyógyítás és jóakarat jelképe. 108

109 82. Párcserélő körjáték Gesztete Juhászné Sótér Mária (1924) 2. A mellett legelt egy kis csacsi, A mellett legelt egy libidonyi labdony Labdonyi a libidonyi kis csacsi. 3. A csacsi nagyon szomjas lett, A csacsi nagyon libidonyi labdony Labdonyi a libidonyi szomjas lett. 4. Sajtárba vittek friss vizet, Sajtárba vittek libidonyi labdony Labdonyi a libidonyi friss vizet. 5. A csacsi nagyon jót ivott, A csacsi nagyon libidonyi labdony Labdonyi a libidonyi jót ivott. A gyerekek kezüket összefogva körbe járnak. A kör közepén álló gyerek itatja meg a tenyeréből vagy a kötényéből azt, akit kiválaszt. Egyet perdülnek, és helyet cserélnek. Nagyon elterjedt tandal. 109

110 83. Disznótoros köszöntés Gesztete Motyovszkyné Kovács Teréz (1923) A fonóba kitaláltuk, hogy megyünk mumunak. Tudtuk, hogy melyik háznál öltek disznót, beöltöztünk ijesztőnek, mumunak és beköszöntöttünk. A kosarunkba adtak mindent: hurkát, kolbászt, szalonnát, volt, ahol bort is. Visszamentünk a többiekhez a fonóba és elfogyasztottuk. Volt, amikor a legények is hoztak bort. Még táncoltunk is. mondta Teri néni. 110

111 84. Szerepjátszó, párválasztó körjáték Jeszte, 1974 Bálintné Katyi Ágnes (1936) 111

112 A gyerekek kezüket összefogva körbe haladnak. A kör közepén állt egy gyerek, aki úgy választott párt, hogy megtörülközik valakinek a kötényében. Együtt táncolnak, majd helyet cserélnek. 85. Páros szökdelő Jeszte, 1974 Koncz Amália (1921) A gyermekek kézfogással szökdelő, majd futó lépésben körbe járnak. A dallam végén mindenki leguggol. Sem elesni, sem nevetni nem szabad. Van egy zálogszedő, aki figyeli a hibázókat, és zálogot kér. A zálogkiváltásnál valamilyen feladatot kell teljesíteni. 112

113 86. Szerepcserélő, párválasztó körjáték Jeszte, 1974 Cene Brigita (1901) 113

114 A gyerekek kört alkotnak, kézenfogva körbe sétálnak. A körben két-három gyerek szabadon sétál, párt keres magának (8 ütem). A kör befelé fordulva megáll. Az egymásra talált párok együtt táncolnak, és a végén szerepet cserélnek. Akinek nem jutott pár, az tapsol. 87. Helycserés fogócska Péterfala Kovácsné Pólos Margit (1921) A gyerekek kört alkotva leguggolnak. Egy tűzvivő, kezében zsebkendővel, körüljárja a kört, és valamelyik gyerek háta mögé ejti a kendőt. Halad 114

115 tovább, mert vissza kell jutnia oda, ahol elejtette a kendőt. Ha a guggoló észreveszi a kendőt, felkapja, és szalad a tűzvivő után. A kendővel meg kell érintenie a tűzvivőt, mielőtt az odaér a helyére. Ha nem sikerül, ő lesz a tűzvivő, és kezdődik elölről a játék. Szómagyarázatok Lakott területen törvény tiltotta a parázs vagy a tűz vitelét. Elődeink hittek a harmat varázserejében, Elűzte a betegséget és szépített. Tiszta vászondarabot húztak a harmatos füvön, majd kicsavarták belőle a nedvet, melyet edényben tároltak. Ezzel mosdatták a betegeket, gyógyították az állatokat. 88. Körtánc Péterfala, 1974 Bene Borbála (1904) Az első négy ütemre balra-jobbra egylépéses csárdást jártak, majd futólépésben gyorsan forgott a kör. 115

116 116 vakat

117 A kiadványban előforduló egyéb fogalmak Falubahosszát jártuk Láncban vagy bújócskázva végigjárták a falut. Koszorú Nemcsak a virágból font fejdíszt hívták koszorúnak, hanem a férficsizmára kötött sarkantyú is koszorú volt. A szentiványi tűz és tűzugrás Nyitra-vidéken és Ipoly-mentén, de Csallóközben is a tavaszi napforduló jellegzetes szokása volt. Este a falu szélén tüzet raktak. Kiment a falu népe, körülülték a tüzet, füveket füstöltek, virágénekeket, majd párosító dalokat énekeltek. Akinek a nevét kiénekelték, az átugrotta a tüzet. A tűzugrás a termékenységvarázslás rituális mozdulata. Elődeink szerint a tűzgyújtás és füstölés tisztító, rontástól védő cselekedet volt. Ilyen tavaszi szokás a kiszehajtás is. Szalmabábu alakjában kiviszik a faluból a telet és a betegségeket. Villőzéskor pedig behozták a feldíszített zöldággal a tavaszt, az új életet. Nádsíp Többlyukú nyelvsípos hangszer. Sulykoló fa A mosás segédeszköze volt. Ezzel ütögették a patakból a padra feltett ruhát. A sulykolófát faragással díszítették, és legtöbbször a leány ajándékba kapta a kedvesétől, Volt egy ügyességi sulyokvető játék is. Gúnározás Farsangkor volt egy nap, amikor a pincékbe csak asszonyok mentek szórakozni. Pampuska Farsangi sütemény. Zsírban kisütött kelt tészta. Fánknak vagy siskának is hívják. A nyűg A ló első lábait kenderkötéllel lazán összekötötték, vagyis nyűgöt tettek rá. Így gátolták a gyors mozgásban, ha nem akarták, hogy messzire elmenjen, mikor kicsapták legelni. 117

118 Kötés és oldás A megkötés, rontás a rossz szellem, boszorkány cselekedete volt. A bozszorkányokat oldó-kötő személyeknek is hívták. A megrontott személyt csak a megrontója tudta feloldani, megmenteni a rontástól. Sok nyavalyát, betegséget, függőséget véltek megkötésnek. Az eskü Az eskü szövege mindig hűségígéret volt a kiválasztotthoz és átok az ellenségre. aki megszegi az esküt, átokkal sújtjuk, és vérét vesszük. Dalokban is előfordul: Neked a nap sose legyen fényes, Egyél meg egy véka mákot, aludj, Verjen meg az istennyila, Héthalálos hideg őt mindig rázza stb. A vas Védett a rossztól, és harci győzelmet jelentett. A kard a hadisten jelképe volt. Sok monda szól híres kardokról. A karddal övezés felért a koronázással. Fontos megbízatás volt. A feladat elvégzése előtt engedélypalástot is kapott a küldött az urától. A vas hagyományainkban is védőeszköz. Vaskapcsot vertek a ház mestergerendájába. Vas vágóeszköz volt a férfiaknál vagy vaslemez a csizmájuk talpában. A lányok pedig ruházatukba rejtettek valamilyen vascsatot vagy kapcsostűt. Mézharmat vagy Szent György-napi csodaharmat Víz tetején nyíló apró, sárga színű virág magja. Hittek a gyógyító erejében. A gyűjtése nagyon fáradtságos, szaporátlan munka volt. 118

119 Helynévmutató Csallóköz (Pozsony megye) Csallóközcsütörtök Štvrtok na Ostrove Illésháza Eliášovce Mátyusföld (Pozsony megye) Deáki Diakovce Felsőszeli Horné Saliby Hidaskürt Mostová Jóka Jelka Királyrév Kráľov Brod Zsigárd Žiharec Ipoly mente (Hont megye) Bori Bory Deménd Demandice Gömör (Gömör-Kishont megye, Nógrád megye) Détér Gemerské Dechtáre Dobfenék Dubno Gesztete Hostice Gömöralmágy Gemerská Jablonica Jeszte Jestice Medveshidegkút Studená Péterfala Petrovce Tajti Tachty Vecseklő Večelkov 119

120 120

121 A dallamok betűrendes mutatója Ácsok vagyunk Lengyel László játék (Felsőszeli) Árok mellett jártamba (Csallóközcsütörtök)...8. Baranyán volt egy kápolna (Gesztete)...82 Bújj, bújj, bukros Lengyel László játék (Illésháza) Bújj, bújj zöld ág (Vecseklő) Cickom, mackom (Tajti) Cini- cini muzsika (Deménd) Csákváron volt egy kis csacsi (Jóka) Csepü-lepü gondola (Jeszte) Csícseri borsó (Csallóközcsütörtök)...4. Csiribiri gömböstű (Deménd) Duna partján szép tavasszal (Medveshidegkút) Egy ágy hajma (Jóka) Ég a gyertya, ég (Jeszte) Elvesztettem gunárom (Tajti) Elvesztettem zsebkendőmet (Bori) Eresszetek, eresszetek Jordán vizén áltul (Királyrév) Farkas Ilka bő szoknyája (Illésháza) Fehér liliomszál (Hidaskürt) Fehér liliomszál (Jeszte) Fehér liliomszál (Tajti) Fehér liliomszál (Vecseklő) Fújd fel, Jancsi, a dudád Dudanóta (Királyrév) Gólya, gólya, gilice (Csallóközcsütörtök)...9. Gyertek lányok játszani (Zsigárd) Hatan vannak a mi ludaink (Péterfala) Hej, szénája, szénája (Détér) Hej, szénája, szénája (Felsőszeli) Hej, szénája, szénája (Gesztete) Hej, szénajja, szénajja (Gömöralmágy)

122 122 Hej, szénalja, szénalja (Tajti) Heleluskája (Deáki) Hej, pengyi, pengyi (Gömöralmágy) Hej, vendi, vendi (Gömöralmágy) Hej, víg juhászok Karácsonyi ének (Hidaskürt) Hogy a csibe, hogy (Jóka) Hogy a túró (Jóka) Hold, hold, fényes lánc (Csallóközcsütörtök)...2. Hol jársz, hova mész (Deménd) Hol jársz, hova mész (Felsőszeli) Hol jársz, hova mész (Gömöralmágy) Hol jársz, hol jársz (Hidaskürt) Hol jársz, hova mész (Hidaskürt) Honnan jössz szent Erzsébet (Vecseklő) Így járják a koldustáncot (Zsigárd) Így kell járni (Jóka) Itt van a kettes (Deménd) Itt ül egy kis kosárba (Medveshidegkút) Ispiláng, ispiláng (Deménd) Jön két fekete emberész (Deménd) Katalinka szállj el (Csallóközcsütörtök)...6. Kemény kútba tekinték (Deménd) Kettőt termett a mogyoró (Dobfenék) Kerek a káposzta (Illésháza) Kihajtottam én ludamat (Medveshidegkút) Kis kacsa fürdik (Deménd) Kis kácsa fürdik (Gesztete) Kis kacsa fürdik (Hidaskürt) Kis kacsa fürdik (Királyrév) Kis pej lovam az út mellett (Csallóközcsütörtök)...3. Kocsis, kocsis, komámasszony (Csallóközcsütörtök)...7. Kőketánc, kőketánc (Vecseklő) Kukoricakása (Felsőszeli) Lánc, lánc, eszterlánc (Gesztete) Lánc, lánc, eszterlánc (Medveshidegkút) Lázár vedd fel lábad (Deménd) Lázár vedd fel lábad (Jóka)...16.

123 Ma vagyon, ma vagyon Farsangi regölés (Medveshidegkút) Megdöglött-e az a disznó Disznótoros köszöntő (Gesztete) Mély kútba néztem (Gesztete) Mély kútba tekinték (Csallóközcsütörtök)...1. Méz, méz, termett méz (Deménd) Méz, méz, méz (Jóka) Míg az ember álmodoz Karácsonyi köszöntő (Felsőszeli) Most viszik, most viszik (Illésháza) Ó, ó, farsang Farsangi regölés (Gesztete) Pípa, pípa (Tajti) Pünkösdi rózsa (Felsőszeli) Rácine, rácine (Dobfenék) Sári néni utazik (Zsigárd) Szarka túró, szarka túró (Felsőszeli) Sem, sem, gyűrű (Medveshidegkút) Szedem, szedem bárzsingom Csúfoló (Csallóközcsütörtök)...5. Szilvi bácsi Dudanóta (Királyrév) Szűz lány, gyere ki (Jóka)... 1a. Tök, tök, dinnye (Gesztete) Tüzet viszek (Péterfala) Tyúkom mondja Vásáros (Jóka) Új vár, új vár (Deménd) Ulicska, ulibabája (Deménd) Ülj le mellém (Deménd)

124 Felhasznált irodalom Helyszínen gyűjtött és lejegyzett dalok Kodály Zoltán: A magyar népzene. Zeneműkiadó. Budapest, Kertész Manó: Szokásmondások. Helikon Kiadó. Budapest, Diószegi Vilmos szerk.: Az ősi magyar hitvilág, Madách Könyvkiadó. Pozsony, Manga János: Ünnepi szokások. Néprajzi Intézet. Budapest, Dr. Kós Károly Dr. Faragó József, szerk.: Népismereti dolgozatok. Kriterion Könyvkiadó. Bukarest, Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz ének. Akadémiai Kiadó. Budapest, Bors Éva: Szólj, síp, szólj. Pedagógiai Könyvkiadó. Pozsony, Pesovár Ernő: A magyar tánctörténet évszázadai. Népművelési Propaganda Iroda. Budapest,

125 Tartalom Bevezetés... 5 A szerző életrajza Gyermekjátékok A kiadványban előforduló egyéb fogalmak Helynévmutató A dallamok betűrendes mutatója Felhasznált irodalom

126 A Gyucsó István Alapítvány Könyvek sorozatban megjelent: 1. Vígan zengjetek citorák, Csallóközi betlehemes játékok és mendikák, gyűjtötte és válogatta Ág Tibor, Marczell Béla: A Csallóköz hiedelemvilága, Cséplő Ferenc: Réte bástya és menedék, Helytörténet két egyházi könyv köré építve, Bíborpiros szép rózsa, Népzenei gyűjtés Peredről, a dallamokat válogatta: Ág Tibor, Tánczos Tibor: Ötven éve történt, A kitelepítés és a deportálás története Nagymegyeren, Ázik, nem fázik, A nagyabonyi népdalkör legkedvesebb dalai, Legendák és tények Nagymegyer városának történetéből, Tánczos Tibor: A nagymegyeri Mátyás legendák; Henkey Gyula: A nagymegyeri magyarok etnikai embertani képe, Barsi Ernő: Tanácsok népdalcsokrok összeállításához, Marczell Béla: Naptár és néphagyomány, Csallóközi népszokások, Zalabai Zsigmond: Koszorúk, Nagy Iván: Erősíteni szíveket, Balony község népzenei monográfiája, Szőke István: A bábjátszás ábécéje, Az ujjtól a marionettig, Varga László: Az első lépések, A Csemadok Nagymegyeri Szervezetének és a Nagymegyeri járás Csemadok szervezeteinek története, Himmler Zsófia: Mindentlátó királylány, Népmesedramatizációk gyermekbábcsoportoknak, Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, Kelet-Szlovákiai népdalok, 1999 (MC melléklettel) 16. Metzner Valéria: Emlékezés, A Csemadok rétei szervezetének megalakulása és tevékenysége napjainkig, 1999 *** Száraz Pál: Kilométerkő, Novellák, Móser Zoltán: Körülvesznek engem a dalok, (A népdalgyűjtő és népdalíró Czuczor Gergely), A hét szabad művészet könyvtárával (Zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Tanítóképző Főiskola) közös kiadásban, Presinszky Lajos: Felső Csallóközi arcképcsarnok, Akkor sirassatok engem (Katona Pista összegyűjtött nótái), Lement a vacsoracsillag, Bartók Béla születésének 120. évfordulója alkalmából, Válogatás az 1910-es év nagymegyeri gyűjtéséből, összeállította Ág Tibor, Sidó Zoltán Őszi Irma: Ötven év szolgálat, A Csemadok tevékenysége az Érsekújvári járásban ( ), Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, Nyitra-vidéki népballadák, 2001, (CD, MC melléklet) 23. Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát? Előadók és felkészítők kézikönyve, 2001 (MC melléklet) 24. Henkey Gyula: A csallóközi magyarok etnikai embertani képe, Alistál környéke, Bős, Nagymegyer, Csallóközi összefoglaló tanulmány, Varga László: Béke poraikra, Az 1. és a 2. világháború áldozatai és hősei Nagymegyeren, Csiba Lajos: Őszi szarvasbőgések, tavaszi szalonkázások, Csallóközi vadásznapló, Borsi Ferenc: Mi vagyunk a rózsák, Az érzékiség képi ábrázolása a magyar népdalokban, Tánczos Tibor: Az öreg juhász szép meséje és más elbeszélések, Ág Tibor: Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, 2004 (CD melléklettel) 30. Varga László: Kultúránk szolgálatában, A Nagymegyeri körzet Csemadok szervezeteinek kialakulása és fejlődése,

127 31. Köszöntsük a Jézuskát, Régi karácsonyi énekek a Felvidékről, gyűjtötte és válogatta Harmath Lajosné Vöröss Kornélia, A Kolonyi templom előtt, Válogatás Ürge Mária népzenegyűjtéséből. Válogatta, szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Tari Lujza, A Népes, írta és összeállította Takács András, 2004 *** Száraz Pál: Beszélő fények, Kisprózák, egyéb szövegek, versek, Fügedi János Takács András: A Bertóké és társai (Jóka falu hagyományos táncai), Kovács Ferenc: 40 év és a kiwi megérett, Ág Tibor: Az árgyélus kismadár, Martos község népzenéje, Pelle Andrea: Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesalji népdalok, Varga László: Amikor elindult a vonat, Deportálás és kitelepítés Nagymegyer és környékén lévő településekről között, Takács András: Az országos népművészeti fesztiválok ötven éve, Szíjjártó Jenő: Anyai szó, kórusművek, (második bővített kiadás), Bors Éva: Mély kútba tekinték, Népi táncos gyermekjátékok, 2008 A Gyucsó István Alapítvány Könyvek hangzó-anyag sorozatban megjelent: 1. Ág Tibor: Felsütött a Nap sugára, MC, Ág Tibor: Csináltassunk hírharangot, MC-CD, Vas Ottó: Hogyan tanuljunk verset, prózát?, MC, Bíborpiros szép rózsa, a népzenei vetélkedő országos gálaműsorának élőfelvétele, MC, Bárdos Ágnes: Tánc-lánc, MC-CD, Semmit sem vétettem Nyitra városának, Nyitra-vidéki magyar népdalok, CD, Szerelem, Csanaky Nóra Écsi Gyöngyi, Válogatás a XX. század magyar szerelmi lírájából és népdalainkból, CD, Hommage a József Attila (Szlovákiai magyar verséneklők József Attiláról), CD, Sej, Bást falu sáros, Óbásttal határos, Medvesaljai népdalok, CD, Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből , CD, Fiaim, csak énekeljetek, Válogatás a Tompa Mihály Vers-és Prózamondó Verseny Országos Döntőjéből , CD,

128 Ez a könyv a VALEUR KFT NYOMDÁJÁBAN készült Dunaszerdahely (Dunajská Streda) Múzeum u. 208/4 Telefon, fax: (0) , A KIADÓ CÍME: Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahely P. O. BOX 16., Bacsákova 240/13., Dunajská Streda Tel: +421/31/ Fax: +421/31/ intezet@csemadok.sk WEB: ISBN Bors Éva Mély kútba tekinték Népi táncos gyermekjátékok Kiadta a Csemadok Művelődési Intézete, Dunaszerdahelyen A kiadásért Huszár László, igazgató felel A nyomdai előmunkálatok Dunaszerdahelyen, a Csemadok Művelődési Intézetében készültek Nyomta a Valeur kft. nyomdája Dunaszerdahelyen, 2008-ban Megjelent 500 példányban. 128