A növényzet szerepe az egerszalóki mésztufadomb ( sódomb ) alakításában

Átírás

1 A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) A növényzet szerepe az egerszalóki mésztufadomb ( sódomb ) alakításában Lénárt László egyetemi docens Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék hgll@uni-miskolc.hu 1961-ben a domboldalra telepített, 407,5 m mély, meddő kőolajkutató fúrásból 68 C-os kalcium-, nátrium-, hidrogénkarbonátos jellegű kénes ásványvíz tört fel. A domboldalon a kb. 50 m hosszú úton mintegy 90 mg/l mészkiválás történik az igen jelentős széndioxidvesztés miatt. Ez a folyamat eredetileg a teljes domboldalon mintegy 2500 m 2 felületű mésztufa terítést hozott létre. Ma a gyönyörű, gondozott, jogilag és kerítéssel is védett mintegy 900 m 2 -nyi kiterjedésű kis Pamukkale térfogata m 3 -re becsülhető, melynek anyaga döntően recens mészkő (mésztufa). Kialakulásában, változatosságában, összetettségében, felépítésében a helyi élővilág (baktériumok, algák, mohák, lágyszárú növények, fás szárúak törmeléke) is szerepet játszott, ill. játszik, melynek rendszerező, de főleg képi áttekintését próbálja a cikk megadni. Rendhagyó köszöntő bevezetés Hevesi Attila több mint 40 éve írta meg első cikkeit a bükki forrásmészkő képződésről [HEVESI, 1970; 1972], melyben a kiválás alaktani, fizikai, kémiai, biológiai okait, folyamatait elemezte, eredményeit, formáit, előfordulási helyeit rögzítette. Alapvetően a hideg karsztvízből történő kiválásokat dolgozta fel, s bár utalásokat tett az egykori hőforrásokból történő kiválásokra, azokat részletesen nem vizsgálta. Jelen cikk szeretne kapcsolódni ehhez a munkához olyan módon, hogy az egerszalóki mésztufa kiválás vizsgálata keretében utalásokat tennénk a biológiailag aktivált kiválási formákra, a biológiai hatások eredményeire, esetleges veszélyeire. A jelzett kiválás a Bükk egyik legmagasabb hőmérsékletű termálkarsztkútjának vizéből történik, ill. az igen összetett fizikai, kémiai és biológiai folyamatok a hazánkban pillanatnyilag legmagasabb hőmérsékletű mésztufadombjában zajlanak. Jelen cikk folytatása az eddig ugyanebben a témában végzett kutatásaimnak, hiszen a barlangi mésztufa jellegű kiválásokat [LÉNÁRT, 1985] és a termálkarsztvízből történő kiválásokat [LÉNÁRT, 2007; 2009] már eddig is vizsgáltam. Tudom, hogy Hevesi Attila mint biológiát is értő, művelő és szerető földrajzos, örülni fog az 1. képen bemutatott, az emberi léptékkel mért örökkévalóságba dermedt virágnak, mely rövid földi éltén túlnövő földtani életét a termálkarsztvízből kiváló mészpáncéljának köszönheti. Ezzel a képpel és a köré épített cikkel köszöntöm nagy-nagy tisztelettel és szeretettel 70. születésnapján! 189

2 A növényzet szerepe az egerszalóki mésztufadomb ( sódomb ) alakításában 1. kép. Mészpáncélt kapott pitypang a mésztufadomb peremén, megszilárdult mésziszappal bevont növényi részek, gázbuborék csövek, száradóban lévő mohapárna a mésztufadomb peremén (Lénárt L., ) Bevezetés Az egerszalóki mésztufadomb (helyi szóhasználattal sódomb ) kialakulását a De-42 kút vizéből széndioxid vesztés miatti mészkiválás okozta, ill. okozza ma is. A domboldalon végigfolyó víz útjába folyamatosan élő és elhalt élőlények kerülhetnek. Ezek életfunkcióikkal a rendszerből CO 2 -t vonhatnak el, ezzel gyorsítják a mészkiválást, másrészt az élettevékenységükkel olyan folyamatokat indíthatnak el, ill. tarthatnak fenn, amelyek a mésztufadomb egyes részeinek állagát erőteljesen befolyásolják. Az életfunkciókkal már nem rendelkező, elhalt élőlények egyrészt felületükkel lehetőséget adnak a kiválások megtelepedésére, lerakódására, másrészt a bomlástermékeikkel gázt és olajos folyadékot termelnek. Az előbbi a mésztufadomb szilárdságát növeli, az utóbbiak az érdekességen kívül a mésztufadomb stabilitását csökkenthetik. 190

3 Lénárt László Az élővilág hatása néhány példán keresztül A mésztufadombon, ill. annak peremén gyakran találhatunk különböző módon odakerült növény- és állat maradványokat (ágdarabot, tobozt, levelet, csigahéjat, bogártetemet stb.). Ezek felületükkel kristályosodási gócot képeznek a mészanyaggal túltelített vízben, ill. felületnövelésükkel intenzívebbé teszik a széndioxid eltávozását a vízből, azaz a kiválást gyorsítják. Gyakran a 2. képen bemutatott látványt hozzák létre. Adott esetben kisebb bokrok is kerülhetnek az áramló víz útjába. Egy ideig a fenti bekérgező folyamat zajlik közben a levelük fokozza a CO 2 elvonást, növelve a kiválás sebességét s ez a növény elhalásához vezet (3. kép). Vele szemben, a víz túloldalán üde, zöld növényzet van, ez szintén lokális, biológiai alapú CO 2 elvonásként jelenik meg. Az igen lassan mozgó esetleg csaknem álló vízben az algatömegek életfunkciói során gázt termelnek, melyek buborékok formájában emelkednek a felszínre (3.-8. kép). Esetenként csak a biomasszát törik át (4. kép), de esetenként a laza mésziszapot, a vízből kiváló, megszilárduló, a fenékre leülő mészhártyát is. (A buborékok gáztartalmát nem vizsgáltuk, de az valószínűleg metán és széndioxid lehet, ami a bomló növényi részek mellett a mésztufadombra jutó termálkarsztvízből is származhat.) Amikor a mésziszap megszilárdul, nagyon határozott formájú gázbuborék csövek (5.-6. kép) alakulnak ki, mivel a buborékokból a széndioxidvesztés miatt mészkiválás is történik egy körgyűrű mentén. (Ezek a csövecskék nem túl hosszúak, néhány mm-nél nagyobbat eddig nem találtam.) Esetenként a felszínen növényzetnek nem látni nyomát (7. kép). A gázképződés adott esetben több m-el mélyebben a mésztufadombba foglalt, vagy az alatta lévő talajban élő élőlények bomlásából, vagy a termálkarsztvízből származik és a laza mésztufa pórusain keresztül emelkedik a felszínre. A laza, vízzel borított mésziszapba az eddig ismert módon hoz létre csövecskéket. Bizonyos meleg- és sótűrő növények a mésztufadomb peremi vizeiben (8. kép), a víz fölött (9. kép), de adott esetben a mésztufadomb igen magas részein (10. kép) is előfordulnak, ott tartósan megélnek. Természetesen egyes részeik bekérgeződnek, a bomlástermékeik gázt termelnek (8. kép), de egyébként szépen virulnak. Egyes kúszónövények vélhetően a víz és a kellemes hőmérséklet miatt magasan felkúsznak a mésztufadombra. Igaz, egyes részeik bekérgeződnek (9. kép), de egyre újabb és újabb hajtások kibocsátásával próbálnak meg életben maradni. (Mind élő, mint elhalt, bekérgezett növényekkel bőven találkoztam eddigi kutatásaim során.) A fehér mésztufadombon nagyon szépen virít, virágot nevel a 10. képen látható növény. Ott a mésztufakéreg nem lehet vastagabb 1-2 dm-nél, azon a gyökérzete áthatol, a vízutánpótlása mindenkor megvan. A ma a legmagasabb részén 6-8 m vastag mésztufadombon számtalan kisebbnagyobb tetaráta található, melyek vízzel hol ki vannak töltve, hol meg kiszáradnak. 191

4 A növényzet szerepe az egerszalóki mésztufadomb ( sódomb ) alakításában (A mésztufadomb karbantartása víztereléseket is jelent!) Az átmenetileg nedves, de vízutánpótlást keveset kapó részeken erőteljes lehet az algabevonat (11. kép). (Megjegyzendő, hogy a mésztufadomb különböző helyein az áramló vízben fehér, világos és sötét sárga, a pangó vagy lassan mozgó vízfelületekben, árnyékos helyeken barnásvörös és zöld algabevonatokat ( kép) tapasztaltunk.) Ez az algabevonat a vízterítő csövön kialakuló biocseppkövön [LÉNÁRT, 1985] is megtelepszik, fokozva a CO 2 elvonást és a cseppkövesedés sebességét. A 14. kép egészen sajátos folyamatot mutat be. A mésztufadomb alatti rézsűből fekete, olajos iszapszerű anyag szivárog. Úgy feltételezzük, hogy a mésztufadomb alatti talajban a folyamatos víz- és hő utánpótlás, valamint a néhány m magas mésztufadomb súlyából adódó nyomás hatására keletkezik ez az olajos iszap, amit a rézsű feltár. Első közelítésben ez a mésztufadomb állékonyságát csökkentheti, ezért további vizsgálat indokoltnak látszik. Összefoglalás A mésztufadomb alakításában az élővilág (főleg a baktériumok és a növények) több formában vesznek részt. Egyrészt kiválási felületet biztosítanak, másrészt a zöld felületek a CO 2 elvonással fokozzák a mészkiválás sebességét. A bomló részek gázai gázbuborék csöveket hoznak létre a növényzettel esetenként átszőtt mésziszapban. Végül a mésztufadomb alatti talajrétegben olajos iszap képződik, ami a mésztufadomb állékonyságát csökkentheti. Köszönetnyilvánítás A tanulmány a TÁMOP B-10/2/KONV jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom HEVESI, A. (1970): Az algák és mohák szerepe a bükki forrásmészkő képződésben = Botanikai Közlemények, pp HEVESI, A. (1972): Forrásmészkő-képződés a Bükkben = Földrajzi Értesítő, pp LÉNÁRT, L. (1985): Adalékok az idegenforgalmi barlangok növényzetesedése miatt kialakuló biocseppkövek kérdésköréhez. Nemzetközi Lámpaflóra Kollokvium október MKBT kiadvány, Budapest LÉNÁRT, L. LÉNÁRT, Lné. LÉNÁRT, E. I. (2007): Gázbuborék-csövek leírása a Recski bányából és az Egerszalóki mésztufadombról. Karsztfejlődés XII. pp , Szombathely. LÉNÁRT, L. (2009): Az Egerszalók-demjéni Termál-völgy hévízkútjainak kiválásai. Felszín Alatti Vizekért Alapítvány, XV. konferenciánk alkalmából. Márc Siófok. 192

5 Lénárt László 2. kép. Bekérgezés növénymaradványokon (Lénárt L., ) 3. kép. Élő és bekérgezett növény, gázbuborék csövek (Lénárt L., ) 4. kép. Gázbuborékok a mésztufadomb peremén (Lénárt L., ) 5. kép. Gázbuborékok a mésztufadomb peremén a dús vegetációjú vízben és a kialakulófélben lévő gázbuborék csövek (Lénárt L., ) 6. kép. Megszilárdult gázbuborék csövek szárazon (Lénárt L., ) 7. kép. Víz alatti gázbuborék csövek, talp fölötti tetarátában (Lénárt L.,

6 A növényzet szerepe az egerszalóki mésztufadomb ( sódomb ) alakításában 8. kép. Víz alatti gázbuborék csövek, élő és bekérgezett növények a mésztufadomb peremén (Lénárt L., ) 9. kép. Élő növény a mésztufakúpon, részben bekérgezve (Lénárt L., ) 10. kép. Virágzó növény a mésztufakúpon (Lénárt L., ) 11. kép. Algabevonat kiszáradt tetarátában (Lénárt L., ) 12. kép. Alga a mésztufadomb peremén lévő vízben (Lénárt L., ) 13. kép. Virágos növények, algás víz, üde mésztufadomb (Lénárt L., ) 14. kép. Olajos, szivárgó iszap, mésztufadomb alatti rézsű (Lénárt L., ) 194