természettudományi kutatásának eredményei, Resultationes investigationum rerum

Átírás

1

2

3 Á Bakony természettudományi kutatásának eredményei, IX. Resultationes investigationum rerum naturalium Montium Bakony, IX. Dr. Bayerné Károlyi Gabrielladr. Kaplayné Schey Ilona dr.: A Bakony földtani őslénytani bibliográfiája Ceologisch-paläontologische Bibliographie des Bakony-Gebirges Zirc, 1975

4 Szerzők: DR. RAYERN fi KÁROLYI GABRIELLA az Országos Széchenyi Könyvtár nyugalmazott csoportvezetője (Budapest) DR. KAPLAYNE SCHEY ILONA DR. a Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtárának vezetője (Budapest) Autoren: DIL GABRIELLA BAYER-KÁROLYI pensionierte Arbeitsgruppenleiter der Landesbibliothek Széchenyi (Budapest) DR. ILONA KAPLAY-SCHEY Leither der Bibliothek der Ungarischen Geologischen Landesanstalt (Budapest) Lektorok Lektoren: DR. KRETZÔT MIKLÖS tanszékvezető egyetemi tanár, a földtani tudományok doktora (Kossuth Lajos Tudomány Egyetem, Debrecen) DR. M. KRETZOt. Universitätsprofessor, Leiter von Lehrstuhl, Doktor der Geowissen schaflen (Kossuth-La jos-uni versi tat, Debrecen) VARGA BELA könyvtárigazgató (Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém) B. VARGA, Direktor von Bibliothek (Károly-Eötvös-Bibliolhek des Komi tales Veszprém, Veszprém) Fordító: KECSKÉS BELA a Magyar Állami Köldtani Intézel csoportvezetője Übersetzer: BELA KECSKÉS Arbeitsgruppenleiter der Ungarischen Geologischen Landesanstalt Szerkesztő: DR. TÓTH SÁNDOR muzeológus (Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc) Redakteur: DR. S. TOTH Museolog (Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc) Kiadja: Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága, Veszprém Felelős kiadó : Dr. Kralovánszky Alá n, megyei múzeumigazgató Herausgeber: Direktion der Museen von Komitat Veszprém, Veszprém Für die Ausgabe verantwortlich: Dr. A. Kralovánszky, Direktor der Komitatsmuseen, Veszprém

5 A Bakony természettudományi kutatásának eredményei IX. BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ZÍRC

6

7 Bevezetés Jelen munka a Ve-zprém Megyei Múzeumi Igazgatóság kiadásában megjelenő A Bakony természettudományi kutatásának eredményei" című sorozat harmadik (már a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum által szerkesztett) bibliográfiai kötete, mely a Bakonyra vonatkozó földtani és őslénytani szakirodalom gyűjteménye. Alig kél évtizeddel ezelőtt még az ipar tengelyének neveztük középhegység vonulatunkat. Azóta ugyan céltudatos és tervszerű ipartelepítéssel, iparunk igen lényeges objektumai az Alföldre vagy a Dunántúl nem középhegységi vidékeire települtek át, egész nehéziparunk ásványi nyersanyagbázisa azonban változat!; nui ebben a középhegységi..tengek '"-ben húzódik végig. Ezek közt is súlyponti beivel foglal el ásványi nyersanyagaival a Bakony. De a nehézipari nyersanyagbázis szerepe csak egyike a Bakony népgazdasági jelentőségét befolyásoló tényezőknek. A Bakony lábánál végighúzódó Balaton, mint az ország európai hírnevű üdülőcentruma, a Bakony né'kül nem csak turisztikailag volna egyoldalú, de hévízkiegészítését, ipari és ivóvízellátását is a Bakonyból, illetőleg ennek geológiai szerepétől függő adottságokból nyeri..mindezekhez jön a Bakony történelmi, műemléki, természeti objektumokban és tájképi szépségekben gazdag területének a Balatonéval párosult szerepe, mely kulturális szempontból is nemzeti kinccsé avatja. Érthető, hogy a Bakonyt sokirányú fontossága és érdekessége évszázadok óta egész sor tudományterület érdeklődésének középpontjába vonta, nem is említve a szélesebb rétegek tudásvágyát és kíváncsiságát kielégíteni hivatott ismeretterjesztő irodalom gazdagságát. Nem véletlen, hogy a magyar szakirodalom egyik legnagyobb tudományos vállalkozása, a századforduló táján születeti...\ Balaton tudományos tanulmányozásának eredményei" című vaskos monográfia, a Balaton melleit gyakorlatilag a Bakony sokoldalú megismerését is szolgálja. Azóta a Bakonnyal foglalkozó irodalom éppen a téridet fontossága és feléje irányuló minden ágú érdeklődés m'ait alapjaiból kinőve olyan mennyiségű lett, hogy mind a szakember, mind pedig az o.yos problémák iránt érdeklődő kívülálló számára, gyakorlatilag szinte áttekinthetetlenné és hozzáférhetelenné vált. Ezen a nehézségen kíván a Bakony [\ dományos felkutatásának és megismerésének hivatott, irányítója szerepét betöltő Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, a Bakonnyal foglalkozó bibliográfiák tudomány- és ismeretiéiületekre bontott sorozatával segíteni. E sorozat egyik füzete A Bakony földtani-őslénytani bibliográfiája", melynek célja a Bakony földtudományi (geofizikai, morfológiai, ásványtani, kőzettani, teleptani, geokémiai, vízföldtani, bányászali, íöldfan-rétegtani, földtörténeti és a kapcsolódó egyéb rokon tudományok területére kitekintő) szak- és ismeretterjesztő irodalmának szükségszerint rövid tartalmi utasításokkal kezelhetőbbé tett összeállítása. Minthogy a kötetünket megelőző botanikai és zoológiai bibliográfia anyaga is kileljed a szomszédos társtudományok határára, úgy a földtan sem maradhatott a szigorúan vett tudomány halálán belül. Természeténél fogva a földtan szorosan kapcsolódik a szomszédos tudományterületekhez. Elsősorban a földtan és az ősiéin tan képez szerves egészet, szinte alig határolható el egymástól. I'. kapcsolat tovább folytatódik az. ásvány-kőzetlannal, a geokémiával, a hidrológiával, valamint a gyakorlat igényeiből kinőtt rokon tudományokkal. Az őslénytan viszont elsősorban a botanika és a zoológia felé mutat, kapcsolatokat.

8 De nemcsak az egyes rokontudományok képeznek szerves egységet és nem határolhatók el egymástól, hanem maguk a földrajzi határok sem vonhatók meg szigorúan, a Bakonyhegységre vonatkozóan, ugyanúgy, mint az előző bibliográfiák esetében is. Ezért a bibliográfia anyagának összeállításánál gyűjtésünk kiterjedt a Bakomnál geológiai szempontból összefüggő területekre is, elsősorban a tágabb értelemben vett Bakony területére. E terület magában foglalja a Balatontól északra elterülő hegyvidéket és a közrezárt medencéket. A tágabb értelemben vett Bakony részei a Keszthelyi-hegység, a Balaton-felvidék, a Déli- és az Északi-Bakony, valamint a Bakonyalja. A medencék közül legjelentősebb a Tapolcaimedence. Jelen bibliográfia számbaveszi tehát a fenti tájegységről szóló műveket, a bel- és a külföldieket egyaránt. Célunk, hogy munkánk mind a tudományos mind a gyakorlati vagy ismeretterjesztő feladatok teljesítésében, felhasználható legyen. Az anyag összegyűjtését egy régen időszerű és sürgető igény váltotta ki. Tulajdonképpen mindennemű szakmai bibliográfia nélkül, egy alapbibliográfiát kellett teremleni, melyre majd felépíthető legyen a jövőben egy teljességében és tartalomdokiimentálásában modern bibliográfia. A művek leírása a legszükségesebb adatokat közli, tekintetbe véve a fenti sorozatban már megjelent bibliográfiákban lefektetett alapelveket, továbbá bizonyos gyakorlati szempontokat és a felhasználók széles rétegét. A többszerzős művek esetében pl. a könyvtári szokástól eltérően, minden egy r es szerző nevére is utalunk. Hogy a bibliográfia nemzetközileg is felhasználható legyen, zárójelben a magyar nyelvű cikkek német címfordítását is megadjuk. A művek felsorolása mellett részletes tárgymutatót is készítettünk. A szerzők nevének betűrendes regiszterét maga a szoros betűrendben összeállított dolgozatok jegyzéke képezi. Szakmutatónk a felsorolt tanulmányokat a legfontosabb szakcsoportokban közli, sorszámuk alapján. A földrajzi mutató a műveket, illetőleg azok sorszámát a nagyobb tájegységeknek megfelelő bontásban, illetőleg községenként adja meg. Azokat a munkákat, melyek a Bakonyról általában szólnak, a Bakony címszó alatt foglaltuk egybe. Gyűjtőmunkánk legnagyobb részét a Magyar Állami Földtani Intézet Könyvtárában, az Országos Széchenyi Könyvtárban, a Természettudományi Múzeum Könyvtárában, az Egyetemi Földtani Intézet Könyvtárában, és a többi rokontárgyat gyűjtő könyvtárakban végeztük. Az adatgyűjtést 1969 decemberében zártuk le. Reméljük, hogy vállalkozásunk, mely minden bizonnyal magán viseli az e témakörbeli úttörő munkák fogyatékosságait, hibái ellenére is hasznos segítséget fog nyújtani az elméleti és gyakorlati szakemberek és a tudományos kérdések iránt érdeklődő szélesebb rétegek számára egyaránt. Köszönetet mondunk mindazokrak. akik hasznos tanácsokkal vagy egyéb módon munkánkat támogatták, elsősorban a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóságnak, mely lehetővé tette bibliográfiánk kiadását. Budapest, 1970 december havában. A szerzők

9 Einleitung Die vorliegende Arbeit ist der drille Bibliographien-Band der durch das Bakony-Muscum von Veszprém herausgegebenen Serie..Ergebnisse der naturwissenschaftlichen Untersuchungen des Bakony-Gebirges", in welchem das geologische und paläontologische Schrifttum über das Bakony-Gehirge zusammengesammelt ist. Vor kaum zwei Jahrzehnten nannte man noch den ungarischen Mittelgebirgszug die Achse der Industrie von Ungarn. Obwohl seldom durch ziolbewusste Induslrieplanierung und -entwicklung wesentliche Objekte unserer Industrie auf die Ungarische Tiefebene oder in die ausserhalb des Mittelgebirges gelegenen Gebiete Transdanubiens übersiedeil wurden, ist die mineralische Rohstoffbasis unserer ganzen Schwerindustrie, nach wie vor, längs dieser Mittelgebirgsachse konzentriert. Seilst innerhalb dieser Zone nimmt das Bakony-Gebirge mit ihren Tagerställen von nutzbaren Bodenschätzen eine Schwerpunktstellung ein. Seine Rolle als Rohstoffbasis der Schwerindustrie ist nur einer der Faktoren, welche die volkswirtschaftliche Bedeutung des Bakony-Gebirges beeinflussen. Wäre das Bakony- Gebirge nicht vorhanden, so wäre der sich am Fusse des Bakony erstreckende Balatonsee, als Ungarns Kurortszentrum von europäischen Ruf, äusserst einseitig, was nicht nur vom Gesichtspunkt des Fremdenverkehrs zu verstehen, sondern auch darauf zurückzuführen ist, dass die Balatongegcnd bezüglich des Nachschubs ihrer Thermalwasservorräte, sowie ihrer Versorgung mit Industrie- und Trinkwasser auf das Bakony-Gebirge angewiesen ist, bzw. diese Möglichkeiten den durch den geologischen Bau dieses Gebirges bedingten günstigen Verhältnissen zu verdanken hat. Zu den obigen Begünstigungen kommt noch die Vergesellschaftung des Reichtums des Bakony-Gebirges an historischen und architektonischen Denkmälern und Sehenswürdigkeiten, sowie an Naturobjekten und Landschaftsschönheiten mit denjenigen des Balatonsees, hinzu, was dieses Gebiet auch in kultureller Hinsieht zu einem Nationalschatz macht. Wegen seiner vielseitigen Wichtigkeil und Mannigfaltigkeit steht das Bakony-Gebirge seit: Jahrhunderten im Mittelpunkt des Interesses einer Reihe von Wissenschaftszweigen, geschweige denn von dem Reichtum der populärwissenschaftlichen Literatur, welche den Wissensdrang und die Neugier dci breitesten Schichten der Bevölkerung zu befriedigen hat. Fs ist kein Zufall, dass die an der Jahrhundertwende erschienene, stattliche Monographie über die Ergebnisse des wissenschaftlichen Studiums des Balatonsees" eine der giösslen wissenschaftlichen Unternehmungen der ungarischen Fachliteratur die vielseitige Erkennung nicht nur des Balatonsees, sondern auch des Bakony-Gebirges gefördert hal. Seitdem hat sieb das Schrifttum über das Bakony-Gebirge gerade wegen der Wichtigkeit des Gebietes und des allerseitigen Interesses dafür so weit entwickelt, dass nunmehr die Verlroter der einzelnen Fachgebiete sich praktisch in der ungeheueren Menge von Arbeiten und Aufsätzen fast überhaupt nicht auskennen können und den einzelnen Fachleuten die sie interessierenden Arbeiten praktisch nicht mehr zugängig sind. Um diese Schwierigkeiten zu überwinden, gibt die Verwaltung der Museen des Komb tales Veszprém, als berufener Manager der wissenschaftlichen Erforschung des Bakony- Gebirges, eine Serie von spezialisierten (nach Wissenschaftszweigen) Bibliographien über das Bakony-Gebirge heraus. Ein Heft dieser Serie ist,,die Geologisch-Paläontologische Bibliographie des Bakony-Gebirges", welche bezweckt, die fachliche und populärwissenschaftliche Literatur des Bakony-Gebirges im Bereich der Geowissenschafton (Geophysik, Geomorphologie, Mineralogie, Pétrographie, Lagerstättenkunde, Geochemie, Hydrogeologie, Bergbau, Stratigraphie und anschliessende verwandte Wissenschaften) zusammenzustehen und die bibliographischen Angaben je nach Bedarf mit kurzen Hinweisen auf den Inhalt

10 der betreffenden Arbeiten zu ergänzen und dadurch die Behandlung dieser reichliehen Information zu erleichtern. Gleich wie das Material der vor unserem Band erschienenen botanischen und zoologischen Bibliographie die Grenzgebiete der benachbarten Disziplinen umfasst. ist auch dieser Band nicht vollkommen auf die streng genommenen Geowissenschaften beschränkt. Durch ihre Natur bedingt, ist die Geologie eng an die benachbarten Wissenschaftsgebiete gebunden. Vor allem bilden Geologie und Paläontologie ein organisches Ganzes und können kaum voneinander getrennt werden. Diese Verbindung setzt sieh mit der Minéralogie-Pétrographie, Geochemie, Hydrologie, sowie mit den, aus den Erfordernissen der Praxis erwachsenen verwandten Wissenschaften fort. Die Paläontologie weist ihrerseits Beziehungen zur Botanik und Zoologie auf. Aber nicht nur die einzelnen verwandten Wissenschaften sind voneinander unabgrenzbar, sondern auch die geographischen Grenzen können weder im FaPe des Bakony-Gebirges, noch in jenem der bisherigen Bibliographien nach strengen Prinzipien gezogen werden. Daher haben wir bei der Zusammenstellung des Materiales der Bibliographie auch die mit dem Bakony benachbarten Gebiete, vor allem aber das Territorium des Bakony-Gebirges in breiterem Sinne berücksichtigt. Dieses Gebiet umfasst die nördlich vom Balalonsce gelegene Gebirgslandschaft und die umschlossenen Becken. Teile des Bakony-Gebirges in breiterem Sinne sind: das Keszthelyer Gebirge, das Balatonhochland, das südliche und nördliche Bakony-Gebirge, sowie das Bakonyvorland (Bakonyalja). Am wichtigsten unter den Becken ist das Tapolcacr Becken. Die vorliegende Bibliographie beinhallet also die Literaturangaben der Arbeiten über die obige Region, sowohl die in-, als auch die ausländischen. Unser Ziel ist die Brauchbarkeit sowohl zu wissenschaftlichen, als auch zu praktischen oder populärwissenschaftlichen Zwecken. Anlass zur Aufsammlung des Materiales ergab sich aus einem, schon langher aktuellen und dringenden Bedarf. Eigentlich mussten wir ohne das Vorliegen einer Fachbibliographie eine Grundbibliographie schaffen, woraus in der Zukunft eine vollständigere und inhaltlich repräsentativere, moderne Bibiliographie entwickelt werden kann. In den kurzen Erläuterungen zu den einzelnen Arbeiten haben wir die notwendigsten Angaben mitgeteilt, festhaltend an die, in den bereits erschienen Bibliographien-Heften festgelegten Prinzipien, sowie unter Berücksichl'gung gewisser praktischer Erwägungen und des breiten Kreises der Benutzer. Bei den Arbeiten mit mehreren Verfassern wird beispielweise abweichend von den üblichen Katalogen der Name jedes einzelnen Verfassers mitgeteilt. Um die internationale Gebräuchlichkeit der Bibliographie zu ermöglichen, geben wir auch die deutschen Übersetzungen der ungarischen Titel mit. Neben der Anführung der Arbeiten haben wir auch ein ausführliches Register der' Namen der Verfasser zusammengestellt. Das alphabetische Register der Verfassernamen ist eigentlich ein streng alphabetisiertes \ T erzcic!inis der Arbeiten. Unser Fachkatalog teilt die angeführten Arbeiten nach wichtigstem Fachgruppen, auf Grund der laufenden Nummer der Arbeiten, mit. Der geographische Index gibt die Arbeiten bzw. deren laufende Nummer nach Aufteilung in grosse: e Landschaft seinheilen bzw. nach Gemeinden an. Die Arbeiten über das Rakony-Gebirge im allgemeinen sind unter dem Titel Bakony" zusammengefasst. Den Grossteil unserer Sammelarbeit haben wir in der Bibliothek der Unoarischen Geologischen Anstalt, in der Széchenyi Landesbib'.iotbek. in der Bibliothek des Naturhistorischen Museums und in anderen Bibliotheken von verwandtem Profil durchgeführt. Die Dalensammlung wurde in Dezember 1969 abgeschlossen. Wir hoffen, das unsere Unternehmung, die zwar aller' Wahrscheinlichkeit nach gewisse, durch die bahnbrechende Natur dieser Arbeit bedingte Mangelhaftigkeiten nicht entbehrt, trotz dieser Fehler sowohl für die Theoretiker und Praktiker, als auch für die breiteren Kreise der an wissenschaftlichen Fragen Interessierten von Nutzen sein kann. Allen diejenigen, die unsere Arbeit mit wertvollen Ratschlägen oder auf andere Weise unterstützt und dadurch die Herausgabe der vorliegenden Bibliographie ermöglicht haben vor allem der ^ erwaltung der Museen des Komilutes Veszprém sagen wir aufrichtigsten Dank. Budapest, Dezember 1970 Die Verfasser

11 i. térkép. A Bakony földrajzi elhelyezkedése Magyarország nagytájainál; [eltüntetésével (Bulla nyomán, 1962): l. Aljöld, 2. KU-Alföld, 3. Alpokalja, 4. Dunántúli dombság, 5. Dunántúli Középhegység (melynek résziája a Bakony4iegység) és 6. Északi-Középhegység. Karte 1. Geographische Lagerung des Bakony-Gebirges, mit Angabe der Grosslandschaf len Ungarns (nach Bulla, 1962): 1. Kis-Alföld, 2. Kleine ungarische Tiefebene, 3. Alpenvorland, 4. Hügelland Transdanubiens, 5. Tronsdanubische Mittelgebirge (dessen Teilgegend der Bakony ist) 6. Nördliche Mittelgebirge.

12 Jelmagyarázat : Zeichenerklärung: A Bakony határa Grenze des Bakony A Bakony résztájainak a határa Grenze der Teil regionén des Bakony Szintvonalak 100 m-ként Segédszintvonalak 50 m-ként Vízfolyás Település lühenlinien je 100 m Hilfshöhenlinien je 50 m Wasserlauf Ansiedhing

13 A folyóiratok címrövidítésének jegyzéke Verkürzungs-Verzeichnis der Zeitschriften-Titel Acta Arch. Acta Biol. Acad. Sc. Hung. Acta Bot. Hung. Acta Geol. Acad. Sc. Hung-. Állati. Közi. Annal. Biol. Tihany Annal. Mus. Hung. Annal. Univ. Sc. Bp. Bal. Tud. Tan. Ered. Bâny. Koh. K. Bány. Kut. Int. Közi. Beilr. z. Paläont. u. Geol. Österreich Ung. B. Soc. Geol. de France Biol. Kut. Int. Münk. Centralbl. f. Minerai. Geol. u. Paleont. Dunántúli Tud. Gyűjt. Föld t. Ért. Földt. Int. alk. Kiadv. Földt. Int. Évi Jel. Földt. Int. Évk. Földt. Közi. Földt. Kut. Földi. Szemle Földr. Ért. Földr. Zscbk. Geol. ilung. Ser. Geol. Geol. Hong. Ser. Paleont. Hidrol. Közi. 1 Üdrol. Tájékoztató Jb. der. k. k. Geolog. Reichsanstalt. Karszt és Bari. Karszt és Bari. Kut. Tájékozt. Acta Archeolcgiea Academiae Scientiarum Hungariace Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae Állattani Közlemények MTA Tihanyi Biológiai Kutató Intézetének Évkönyve Annales Historico-natuiales Musei Nationabs Hungarici Annales Universitalis Scientiarum Budapesliensis A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei Bányászati és Kohászati Lapok Bányászati Kutató Intézet Közleményei Beiträge zur Paläontologie und Geologie Österreich Ungarn des Orients Bulletin de la Société Géologique de France A Magyar Biológiai Kutatóintézet Munkái Cenlralblatt für Mineralogie, Geologie und Paläontologie Dunántúli Tudományos Gyűjtemény Földtani Értesítő Magyar Állami Földtani Intézet alkalmi kiadványai Magyar Állami Földtani Intézet Evi Jelentése Magyar Állami Földtani Intézet Évkönyve Földtani Közlöny, A Magyarhoni Földtani Társulat folyóirata Földtani kutatás Földtani Szemle Földrajzi Értesítő Földrajzi Zsebkönyv Geologica Hungarica. Series Geolog'ca Geologica Hungarica. Series Paleontologica I lidrológiai Közlöny II idrológiai Tájékoztató Jahrbuch der Karszt és Barlang Karszt és Barlangkutatási k. k. Geologischen Reichsanstalt Tájékoztató 2. térkép. A Bakony tennészet földrajzi tájbeosztása: l. Északi- (üreg-) Bakony. 2. Déli-Bakony, 3. Balaton-felvidék, 4. Tapolcai-medence, 5. Keszthelyi-Hegység, 6. Bakonyalja a Pannonhalmi-dombsággal. Karte 2. Physico-Geographische Regions-Einteilung des Bakony: 1, Nord- (Alt-)Bakony, 2. Süd-Bakony, 3. Balaton-Oberland, 4. Tapolcaer-Becken, 5. Keszthely er-gebirge, 6. Bakony-Vorland mit dem Hügelland von Pannonhalma. (Kisalföld = Kleine Ungarische Tiefebene, Marcal-medence Marcaler-Becken, Vértes = Vértes, Mezőföld = Mezőföld.)

14 MTA Dunántúli Tud. Int. Értek. MTA Föld. és Bánv. Tud. 0. Közi. MTA Műsz. Tud. 0. KözJ. Math. Term. tud. Közi. Math. Term. tud. Ért. Mitt. aus dem Jb. der k. ung. Geol. Anstalt Neues.11). für Mineral. U. Paleont. Ost. Rev. Ost. Z. f. Berg u. Hüttenwesen Rev. Mieropal. Sitzungsher. Ost. Akad. d. Wiss. Term. lud. F 'uz. Term. Tud. Kol. Transact, of the Geol. Soc. Turisták L. Verh. d. k. k. Geol. Reicbsanstalt Verh. Naturk. Pressburg Veszpr. Múz. Évi Jel. Z. deutschen Geol. Gesellschaft Magyar Tudományos Akadémiai Dunántúli Tudományos Intézetének Értekezései Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osz 1 áiyá nak Közleményei Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményei Mathematikai és Természettudományi Közlemények Mathematikai és Természettudományi Értesítő Mitteilungen aus dem Jahrbuche der königlich ungarischen Geologischen Anstalt Neues Jahrbuch für Mineralogie und Osterreichische Bevue Paläontologie österreichische Zeitschrift für Berg und Hüttenwesen Bevue de Micropaläontologie Sitzungsberichte österreichische Akademie der Wissenschaften Természettudományi Füzetek Természettudományi Közlöny Transactions of the Geological Society Turisták Lapja Verhandlungen der kaiserlich-königlichen Geologischen Reichsanstalt Verhandlungen des Voreins für Naturkunde zu Pressburg Veszprémvármegyei Múzeumi Bizottság és Múz.cumegylet Évi Jelentése Zeitschrift der deutschen Geologischen Gesellschaft

15 A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges, mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben 1. ABRAHAM SÁNDOR: A trasz ós alkalmazása. (Der Trass und dessen Anwendung.) Bány. Koh. L., 1916, 49. évf. p Balatonkörnyéki előfordulásokról is. Auch über die Vorkommen der Balatongegend. 2. ÁDÁM LÁSZLÓ- A móri árok és északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete. Ausbildung und Entwicklungsgeschichte des Mórcr Grabens und seines nördlichen Vorfeldes. Földr. En., 1959, 8. évf. p Az árok fejlődéstörténete szoros kapcsolatban van a Bakony és Vértes szerkezeti kialakulásával. Die Entwicklungsgeschichte des Grabens stein in enger Verbindung mit der Tektogenese des Bakony-Gebirges und des Vértes-Gebirges. 3. ÁDÁM LÁSZLÓ: A móri árok és északi előterének morfológiája. Morphologie des Grabens von Mór und seines nördliche Vorfeldes. Földr. En., 1959, S. évf. p ÁDÁM LÁSZLÓ, lásd 861. szám alatt is. - ADORJÁN ANNA MÁRIA, alatt, Kedves Miklósnál is. lásd 585. szám 4. AJTAY ZOLTÁN: A magyar bauxit bánva r. t. alumíniumérc bányászata. (Aluminium- -erzförderung der Ungarischen Bauxilboi'irbauwerke A. G.) Bány. Koh. L., 1941, 74. évf. p Nyirádi, Bakonynánai bányák érofajtá". Erztypen der Gruben von Nyirácl und Bakony nana. 5. AJTAY ZOLTÁN: A triász dolomit hidrológiai viszonyai különös tekintettel a víznyerésre és a vízleadásra. (Hydrologische Verhältnisse triadischer Dolomite unter besonderer Berücksichtigung der \Vassergew r m:umg und -abgäbe.) MTA Míísz. O. Közi, 1Q~>3, 8. köt. p Tárgyalja a Bakony-hegység vízviszonyait is. Auch die WasserverhäTnisse des Bakony-Gebirges werden besprochen. 6. ÁBEL FERENC: Ujabb elgondolások a karsztvíz kérdéssel kapcsolatban. Neue Vorstellungen in Zusammenhang m't dem Karstwasseiproblem. Ilidről. Köz' évf. p A bányákban lévő vízve z'ly leküzdésének problémaia bakonyi adatokkal is. Das Problem der Bekämpfung der Wusse: gefahr in den Grubeft auch anhand von Angaben aus dem Bakony-Gebirge.. ALFÖLDI LÁSZLÓ: A Városlőd környéki meszes konglomerátum - összlet réteg'.ani kérdései. Problèmes s'.iatigraphiques du complexe de conglomérat calcaires dans les environs de Városlőd. Földt. Int. Evi Jel, 1960, p A konglomerátum-összlet képződési és korviszonyai. Bildung??- und.ajlersvcrhältnisse des Konglomcratkomplexes.. ALMÁSSÁ' BÁLINT: A Csőszpusztai Áll. Gazdaság vízellátása. (Die Wasserversorgung des Staatsgutes von Csőszpuszta.) Ilid-ol. Közi, 1954, 34. évf. p A Várpalota környékén lévő különböző puszták geológ'ai viszonyairól is. Auch über die geologischen Verhältnisse des verschiedeneu Meierhöfe in der Umgebung von Várpalota. - ALMÁSSÁ* ENDRE, lásd szám alatt 9. A NDR RÁNSZKY GÁBOR: Baumstämme aus der unteren Kreidezeit. (Fatörzsek az alsó krétakorból.) Földt. Közi, 1949, 79. köt. ;> Eplényi és úrkúii gyűjtés. Kovás szenes darabok, melyek Araucarioxylon gyüjtőgénuszba tartoznak. Egy új gyűjtőgénusz felállítása Simp'ncioxylon néven. Sammlungen aus Úrkút und Eplény. Verkieselte kohlige Holzstücke, die zur Sammelgattung Araucarioxylon gehören. Aufstellung einer neuen Sammelgattung unter dem Namen Simplicioxylon. 10. ANDREÁNSZKY GABOR: Az ősnövény kutatások története és a fiatalabb harmad időszaki flórák időbeli egymásutánja. Rückblick auf die bisherigen paläophytologischen Forschungen und die zeitliche Gliederung der jüngeren Tertiärfloren in Un-

16 gam. Földt. Int. Ëvk., 1955, 44. köt. p Balaton vidék, Várpalota, Szentgál. Balaton-Gegend, Várpalota, Szenlgál. 11. ANDREÂNSZKY GÁBOR: Ösnövénytan. (Paläobotanik.) Bp., 1954, p. 320, 16 t. - Bakonyi adatokkal is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 12. ANDREÁNSZKY GABOR: La répartition des forêts de platanes en Hongrie a l'époque tertiaire. Acta Biol. Acad. Sc. Hung., 1952, Tom. 3. p Iszkaszontgyörgy, Bakonybél, Herend, Szentgál, stb., alsó eocén famaradványokról. Uber untereozäne Holzreste von Iszkaszentgyörgy, Bakonybél, Herend, Szcntgál. 13. ANDREÁNSZKY GÁBOR - SÁRKÁNY SÁNDOR: Adatok a hazai fiatalabb harmadidőszaki kovásodott fatörzsek ismeretéhez. Beiträge zur Kenntnis der verkieselten Baumstämme aus dem ungarischen Jungtet tinr. Földt. Int. Evk., 1955, 44. köt. p Lelőhely a várpalotai barnakőszénbánya. Fundort: die Braunkohlengrube von Várpalota. 14. ARTHABER GUSZTÁV: A déli Bakony werfeni rétegeiből és kagylómészből származó új cephalopoda faunájának revíziója. (Revision der neuen Ccphalopoden-Fauna aus den Werfener Schichten und dem Muschelkalk des südlichen Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1911, 1. köt. 1 r. Paleolit, függ. 3. köt. p. 1 26, 2 t. 15. ASBÖTH JÁNOS: Reise von Keszthely in Szaiader Comitate nach Veszprim. (Utazás a zalamegyei Keszthelyről Veszprémbe.) Beiträge zur Topographie des Königreichs Ungarn. Wien, 1803, Bd. 2. p A Balaton vidék bazaltos kőzeteiről is. Auch über die Basaltgesleine der Balalongegcnd. - BACHMACHER, FRIEDRICH, lásd szám alatt, Végb Sándornál is. 16. BAGÖ FERENC: A halimbai bauxit bányák bányaföldtani és bányafeltárási helyzete. Die Lage der Bauxitgruben von Halimba, betrachtet vom Gesichtspunkte der Grubengeologie und Grubenaufschlusses. Bány. Koh. L., 1958, 91. évf. p A DNY-i Bakonyban végzett felderítő kutatások adatai. Angaben der im SW-Teil des Bakony-Gebirges durchgeführten Sucharbeiten. 17. Balatonmelléki kőzetek, vizek és gáz chemiai elemzése. (Chemische Analysen von Gesteinen, Wässern, und Gas der Balatongegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1911, 1 köt. 1. r. Geol. függ. 8. cikk p A Balaton vizének komplex egészségügyi vizsgálata. Comprehensiv sanitary investigation of water from Lake Bal.ton. Hidrol. Közi., 1960, 40. évf. p BALÁZS DÉNES: Szpeleográfiai terepszende az észak Bakonyban. (Speläologische Geländcbcsichtigung im nördlichen Bakony- Gebirge.) Karszt és Barl. Kut. Tájckozt., 1962, p Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Porva, Csesznek, stb. vidéki munkákról. Uber die Arbeiten in der Umgebung von Bakonyszentlászló, Fenyőfő, usw. 20. BÄLDINE BEKE MÁRIA: Alsókréta képző 'menyeink Coccolithophorida faunája. Untei'kietazische Cnccdithonhori'Vn uina,?, aus Ungarn. Földt. Int. Evi Jel., 1962, p t. A vizsgált minlák nagy része a Bakony hegységből származik. Der Grossleil der untersuchten Proben stammt aus dem Bakony-Gebirge. 21. BAI DINÉ BEKE MÁRIA: A magyarországi Nannoconusok (protozoa inc. sedis.). The genus Nonnoconus (Protozoa inc. sedis.). Geol. Flung. Ser. Paleont. Fasc , p t. Lókút. Zirc. Sümeg, stb. vidéke. Uber die Umgebung von Lókút, Zirc, Sümeg, usw. 22. BÄLDINE BEKE MÁRIA: A Nannoconus nemzetség földtani szerepe. Geological importance of the Nannoconus. Földt. Int. Evi Jel, p A képződményre jellemző, hogy makrofaunája gyér, mikrofaunája Tintinninákban és Radioláriákban gazdag. Sümeg, Bakonybél, Zirc, stb. környéke. Für die Formation ist es charakteristisch, dass ihre Makrofauna arm und ihre Mikrofauna an Tinlinnien und lladiolarien reich ist. Umgebung von Sümeg, Bakonybél, Zirc, usw. 23. BALLÁ ZOLTÁN: A Dunántúl perm előtti képződményeinek szerkezetéről. 'Über die Struktur der prä-permischen Ablagerungen Transdanubiens.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. ]) A balatonmelléki prevariszlikum jellemző csapása valószínűleg KKK-i. Das charakteristische Streichen des Prä-Varislikums der Balatongegend ist wahrscheinlich NNO. 24. BALLÁ ZOLTÁN: A Magyar Középhegység szerkezeti főirányairól, (über die tektoniseben Hauplriehtungen des Ungarischen Mittelgebirges.) Földt. Közl., 1967, 97. köt. p Balaton környéki adatok. Angaben über die Umgebung des Balatons. 25. BALLENEGGER ROBERT: A tihanyi félsziget talajviszonyainak áttekintése. Ubersicht der Bodenverhältnisse der Halbinsel von Tihany. Biol. Kut. Int. Münk., 1942,

17 14, köt. p A félsziget geológiai felépítéséről, és a felépítésben szerepet játszó pannóiiiai-poiitusi üledékek homok és iszaprétegeiről. Uber den geologischen Bau der Halbinsel und die an ihrem Bau beteiligten pannonisch-pontisehen Sand- und Sehl uff schichten. 26. BALLENEGGER ROBERT - LÁSZLÓ GABOR: A Balatonvidék talajviszonyainak vázlata. (Skizze der Bodenverhältnisse der Balalongegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1. köt. 1. r. p A Bakony északnyugati részével is foglalkozik. Der Aufsatz beschäftigt sich auch mit dem NW-Teil des Bakony-Gebirges. 27. BALOGH JENŐ: A hévízhasznosítás helyzete Magyarországon, (über den Stand der Thermalv. assernutzung in Ungarn.) Ilidről. Tájékoztató, 1966, p Hévízről is. A feltárás eredményei, a hasznosítás helyzete, lehetőségei. Auch über Hévíz. Die Ergebnisse der Aufschlussarbeiten und die Möglichkeiten der Nutzung und deren gegenwärtiger Stand. 28. BALOGH KÁLMÁN: A Fö'dtani intézet száz éve rélegtani síkon. (Die hundert Jahre der Geologischen Anstalt im Bereiche der Stratigraphie.) (Száz) 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1969, p A Bakony és vidékének rétegtanát is tárgyalja. Auch über die Stratigraphie des Bak'jiy-Gebirges und Umgebung. 29. ; AÍOGH KÁLMÁN: The hundred years of the Hungarian Geological Institute: s a- tigraphic aspect. (A Magyar Geológiai Intézet száz éve: szlraligráfiai szempontok.) (One hundred) 100 years of the Hungarian Geological Institute. Bp., 1969, p BARABÁS ANDOR, lásd szám alatt. Székyné lux Vilmánál. 30. BÁRDOS B. MIKLÓS: Az iszkaszentgyörgyi bauxitterület földtani és hidrogeológiai viszonyai. Geologische und hydrogeologisch Verhältnisse des Bauxitgebirges von Iszkaszentgyörgy. Bány. Koh. L., 1967, WO évf. p ' 31. BÄRDOSSY GYÖRGY: Adatok a cserszegtomaji kaolinites tűzálló agyag telepek ismeretéhez. (Beilrag zur Kenntnis der kaolinilführenden feuerfesten Tonlager von Csorszegtomaj.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p A környéken lévő kaolin lelőhelyek földtani felépítése, az üledékföldtani anyagvizsgálat eredményei. Geologischer Bau der Kaolinlagerstätten der Lhngebung und Ergebnisse der sedimentpetrographischen Substanzprüfungen, 32. BÁRDOSSY GYÖRGY: A bauxitföldtan jelenlegi állása a nemzetközi irodalom tükrében. Gegenwärtiger Stand der Bauxitgeologie im Spiegel der internationalen Literatur. MTA Főid és Bány. tud. O. Közl., 1968, 2. köt. p Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony- Gebirge. 33. BÄRDOSSY GYÖRGY: Contributions to the knowledge of the kaolinitic refractory clay deposits of Csersz.egtomaj. [Adalékok Cserszegtomaj kaolinos refraktoros (nehezen megmunkálható) agvagüledékeinek ismeretéhez.] Földt. Int. Évk., 1962, 49. köt. p BÁRDOSSY GYÖRGY: Az. Eplény környéki bauxit. Le gisement de bauxite d'eplény. Földt. Közl., 1968, 98. köt. p Az Eplény közelében ismeretes két kis bauxit lencse részletes ismertetése. Ausführliche Beschreibung der beden, in der Nähe von Eplény bekannten kleinen Bauxitlin en. 35. BÄRDOSSY GYÖRGY: The geochemistry of Hungarian bauxites. P (A magyar bauxitok geokémiája.) Acta Geo!. Acad. Sc. Hung., 1958, Tom, 5. p Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 36. BÁRDOSSY GYÖRGY: The geochemistry of Hungarian bauxites. P (A magyar bauxitok geokémiája.) Ada Geol. Acad. Sc. Hung., 1962, Tom. 6. p Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 37. BÁRDOSSY GYÖRGY: A magyar bauxit geokémiai vizsgálata. Examen géoohimique des bauxites hongroises. Földt. Int. A halmi Kiadv., 19ol, p mell. - Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 38. BÁRDOSSY GYÖRGY: A magyar bauxit összetételének és keletkezésének kérdései. (Fragen der Zusammensetzung und Genese des ungarischen Bauxits.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p A Bakony területén lévő bauxitról is. Auch über die Bauxite des Bakony-Gebirges. 39. BÄRDOSSY GYÖRGY: Melanterit a szőci bauxitban. (Melanterit im Bauxit von Szőc.) Földt. Közl, 1954, 84. köt. p A Melanterit keletkezése és leírása. Die Entstehung und Beschreibung des Bauxits. 40. BÁRDOSSY GYÖRGY: Les minéraux bydrosilicatés (argileux) de la bauxite. Acta

18 Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 10. p Bakonyi adatok is. Auch mit Angaben über das Bakony-Gebirge. 41. BÄRDOSSY GYÖRGY: New date on bauxite occurence of the southwestern Bakony mountains (Hungary). (Ujabb adatok a Délnyugati-Bakony bauxit előfordulásához.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung., 1955, Tom Halimba, Szőc, Nyirád környéki bauxit genezise, elemzése. Die Genese und Analysen des Bauxits der Umgebung von Halimba, Szőc, Nyirád. 42. BÄRDOSSY GYÖRGY: The relation kaolini tic clay deposits of the Bakony mountains to the deposits of bauxite. (A Bakonyhegység kaolinos agyag üledékei és a baux t lelőhelyek kapcsolata.) Acta Geol. Acad. Sc. Hung.,' 1962, Tom. 6. p Petrográfiai és mineralógiai felépítése a bakonyi bauxitnak. Petrograpfrsche und mineralogische Zusammensetzung der Bakony er Bauxite. 43. BABDOSSY GYÖRGY: Sur la composition et la o-enése des bauxites rie la Hongrie. Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt. p A Bakony területén lévő bauxitról is. Auch über die Bauxite des Bakony- Gebirges. 44. BÄRDOSSY GYÖRGY: A Sümeg körméki bauxit. Der Bauxit in der Umgebung von Sümeg. Bány, L., 1961, 94. évf A kutatások történeléről, települési viszonyokról és a további kutatások irányairól Uber die Geschichte der Erkundung und Forschung, über die Lagerungsverhältnisse und die Richtung weiterer Erkundungsarbeiten. - BÄRDOSSY GYÖRGY, lásd 235. szám alatt is. - BÁRDOSSY GYÖRGY, lásd 712. szám alatt is. 45. BÁRDOSSY - GYÖRGY CS AJÄGHY GA BOR: Geochemical data on the mesozoic of Hungary. (Geokémiai adatok Magyarország mezozoikumából.) Acta Geol. Acad. Se. Ifang Tom. 10. p Magyarországi mezozoós kőzetek geckém'ai szerkezelének tanulmányozása bakonyi adatokkal is. Studium der geochemischen Struktur der mesozoischen Gesteine von Ungarn, auch anhand von Bakonyer Angabc n. 46. BÄRDOSSY GYÖRGY SA.IGÖ CS.: Aluminit in den Bauxitlagerställen von Szőc, Ungarn. (Aluminit a magyarországi Szőc bauxitlelőhclvein.) Ada Geol Acad. Sc. Hung., 1968, Tom. 12. p BARNABAS KAIMAN: Bauxifföldtani kutatások Magyarországon 1! között. Bauxitgeologische Untersuchungen in Ungarn in den Jahren Földt Int. Evk., 1957, 46. köt. p Halimba, Nyirád, Szőc, Dudar, Bakonybél, stb. vidéke és a bauxitképződés korára vonatkozó új megállapítások. Die Umgebung von Hátimba, N irád. Szőc. Dudar. Bakony!>él usw., und neue Feststellungen bezüglich des Alters (1er Bauxilbildung. 48. BARNABÁS KÁLMÁN: Bauxitkütátásunk eredményei és további feladatai. (Die Ergebnisse von Bauxi erkundung und deren weitere Aufgaben.) Földt. Kut., 1966, 9. évf. 4. sz. p Dalimba, Nyirád, Városlőd, Iszkaszentgyörgy, stb. vidéke. Umgebung von Halimba, Nyirád, Városlőd, Iszkaszentgyörgy, usw. 49. BARNABAS KÁLMÁN: A halimbai és nyirádi bauxitterület földtani kutatása. Geologische Untersuchung des Bauxitgebietes vom Halimba und Nyirád. Földt. Int. Evk., 1957, 46. köt. p A bauxit rétegtani vonatkozásában új megvilágítása a kérdésnek. Der Aufsatz stellt die Fragen in neues Licht in Bezug auf die Stratigraphie der Bauxite. 50. BARNABAS KAïMAN: A magyarországi bauxitbányászat földtani fe télelei. Die geologischen Verhältnisse des ungarischen Bauxitbergbaus. Báni;. L.. 195!: 88. évf. p Sümeg, Nyirád, Sz.o stb. környéki bauxit előfordulásokról is. Am' über die Bauvill -erstatten der Umgebung Sümeg, Nyirád, Szőc, usw. 51. BARNABAS KAI.MAN: A magyarországi kréta bauxit-előfordulások rétegtani helyzete. (Stiatigraphisebe Stellung der ungarischen Baux'te.) Földt. Int. Evk., köt. o Tihany, Várpalota, Hévíz környéki bauxilelőfordulások. Bauxitvorkommen in der Umgebung von Tihany, Vár pali ta. I lex íz. 52. BARNABAS KÁLMÁN: A nyirádi bauxit terület további kutatásának várhaló eredményessége. The expectab'e efficiency of further exploration on the Nyirád bauxit territory. Földt. Kut., 1968, U. évf. p Jelentős mennyiségű bauxitot találtak, melynek feltárása igen gazdaságos. Eine beträchtliche Menge von Bauxitvorräten wurde erkundet. Ihr Erschliessen ist sehr wirtschaftlich. 53. BABNABÄS KÁLMÁN: Die stratigraphische Lage der Bauxit Vorkommnisse der Kreidezeit in Ungarn. (A krétakori bauxitelő-

19 fordulások sztratigrafikus fekvése Magyarországon.) Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt. p Bakonyi adatok is. Mit Angaben auch über das Bakony-Gebirge. 54. BARNABAS KÁLMÁN : A sümegi felsőkréta rétegek földtani és őslénytani viszonyai. (Geologische und paläontologische Verhältnisse der Oberkreide-Schichten von Sümeg.) Bp., 1937, p BARTA GYÖRGY: A tihanyi geofizikai Observatorium. The Geophisical Observatory of Tihany. Geofizikai Közl., 1956, 5. köt. p Az itt végzett vizsgálatok előterébe a mágneses tér rövid periódusú változásai lépnek. In den Vordergrund der Untersuchungen, die hier durchgeführt werden, treten die Kurzperiodenveränderungen des geomagnetischen Feldes. 56. BARTHA FERENC: A Balaton környéki felső pannóniai korú képződmények finomrétegtani vizsgálatának eredményei. Geologische Ergebnisse von feinstratigraphischen Untersuchungen an oberpannonischen Bildungen von der Umgebung des Balaton sees. Földt. Közl, 1959, 89. köt. p A hazai felsőpannonnak eddiginél sokkal pontosabb tagolása. Eine im Vergleich mit den früheren Arbeiten viel genauere Gliederung des oberen Pannons von Ungarn. 57. BARTLIA FERENC: A Déli Rakony felsőkréta kőszénösszletének biosztratigráfiai vizsgálata. Biostratigraphische Untersuchung der oberkretazischen kohlenführenden Bildungen des Südlichen Bakonv-Gebirges. Földt. Közl, 1962, 92. köt. p '. 58. BARTHA FERENC: Examen bioslratigraphique du complexe houiller du crétacé supérieur de la partie méridionale de la montagne; Bakony. Acta Geol Acad Sc. Hung., 1962, Tom] 7. p Sümeg, Ajka, Padrag környékén végzett vizsgálatok eredményei. Ergebnisse der in der Umgebung von Sümeg, Ajka und Padrag durchgeführten Untersuchungen. 59. BARTHA FERENC: A Heteraster zirrensis Szörényi biometrikus vizsgálata. L'analyse biométrique de l'héteraster zircensis Szörényi. Földt. Közl, 1954, 84. köt. p RARTHA FERENC: Lázi felső-pannóniai korú faunájának biosztratigráfiai vizsgálata. Dépouillement biostratigraphique de la faune Pannonieime supérieure de la localité Lázi. Földt. Int. Evi Jel, 1960, p Lázi az első hazai Congeria ungula caprae-s lelőhely. Lázi ist erste Fundort von Congeria ungula caprae in Ungarn. 61. BARTHA FERENC: Pliocén puhatestű fauna öcsről. Die Pliozäne Molluskenfauna von öcs. Földt. Int. Evk., 1954, 42. köt. p t. A mészkőréteg alatti felső pliocén réteg faunája. Die Fauna der unter der Kalksleinschicht lagernden oberpliozänen Schicht. 62. BARTHA FERENC-SOOS LAJOS: Die pliozäne Molleskenfauna von Balatonszentgyörgy. (A balatonszentgyörgyi pliocén Molluszkafauna.) Annal. Mus. Hung., 1955, Tom. 6. p Strobilops tiarula pachychilus Soós in Bartha-Soós 1955; Valvata (Cincinna) molnáráé Soós in Bartha- Soós 1955, leírása. Beschreibung von Strobilus tiarula pachyllus Soós in Bartha-Soós 1955; Valvata (Cincinna) molnáráé Soós in Bartha-Soós BARTHA FERENC: Rétegtani és faunisztikai vizsgálat középdunántúli pliocén lelőhelyeken. Examen stratigraphique et fa unique des gisement fossilifères pliocenes de la partie centrale du Dunántúl. (Transdanubie.) Földt. Int. Evi Jel, 1954, p Öcs, Balatonszentgyörgy, Balatonfűzfő, Várpalota pliocén kori Mollusca-faunájának feldolgozása. Bearbeitung der pliozänen Molluskenfauna von öcs, Balatonszentgyörgy, Balatonfűzfő und Várpalota. 64. BARTHA FERENC: A várpalotai pliocén puhatestű fauna biosztratigráfiai vizsgálata. Untersuchungen zur biostratigraphie der Pliozänem Molluskenfauna von Várpalota. Földt. Int. Evk., 1955, 43. köt. p A gyűjtés eredménye 81 faj. A leggyakoribb a Melanopsis-faj. Ennek részletes őslénytani feldolgozása. Die Sammlung hat 81 Arten geliefert. Am häufigsten ist die Melanopsis-Art vertreten. Diese wird paläontologisch ausführlich und eingehend bearbeitet. - BARTHA FERENC, lásd szám alatt is, Zalányi Bélánál. 65. BARTKO LAJOS: Milyen volt hazánk területének harmadkori éghajlata? (Wie war das tertiäre Klima unseres Landesterritoriums?) Földt. En., 1938, U.F. 3. p Az alsókrétában keletkezett bauxit, ugyanolyan éghajlati tényezők hatására keletkezett, mint ma a vörösagyag a forró égöv alatt. Ez vonatkozik a Bakonyra is. Die Unterkreide-Bauxite entstanden unter der Wrikung derselben klimatischen Faktoren, wie der rote Ton unter dem heutigen tropischen Klima. Das gilt auch für das Bakony-Gebirge. 66. BATHER, F. A.: A Bakony triászkorú tüskésbőrűi. (Triadischc Echinodermen des

20 Bakonyer Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont, függ. p Számos rendszertani és származástani kérdés tisztázása. 23 Crinoidea és 45 tengerisün fajt ismertet. Veszprém területén két különböző endemikus jellegű faunát mutat ki. Zahlreiche Fragen der Systematik und Genetik werden geklärt. 23 Arten von Crinoideen und 45 Arten von Seeigeln werden auch mit beischrieben. Es werden zwei verschiedene Faunen endemischen Charakters auf dem Territorium von Veszprém nachgewiesen. - BELTEK Y LAJOS, lásd I253. szám alatt. 67. BENDA LÁSZLÓ: Magyarország történeti geológiája. (Historische Geologie von Ungarn.) Szombathely, 1932, Dunántúli Tanítók L., sz. p Gazdag bakonyi adatok. Reiche Angaben über das Bakony-Gebirge. 68. BENDEFY LÁSZLÓ: A Bakony-hegység geokinetikai viszonyainak földkéregszerkezeti vonatkozásai. Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der Erdkrustenstruktur im Bakony-Gebirge. Veszprém, 1967, p A Bakony természettudományi kutatásának eredményei BENDEFY LÁSZLÓ: A Balaton vízszintjének változásai a neolitikum lói napjainkig. (Veränderungen des Wasserslandes im Balaton seit dem Neolithikum bis zur Gegenwart.) Hidrol. Közl, 1968, 48. évf. p BENDEFY LÁSZLÓ: A magyar-medence mélyszerkezetének balkáni, dinári és keletalpi vonatkozásai. The Balkan, dinari and east-alpine relations of the deep structure of the Hungarian basin. Földr. Erl., 1965, 14. évf. p Nyirád, Ajka, Iszkaszentgyörgyöt magálja foglaló bakonyi övezet ma is a legnagyobb mértékű mozgást mutatja, és a szerkezeti határ kü'önböző faciesjelleggel kifejlődött északi-déli Bakony között. Die Bakonyer Zone von Nyirád-Ajka -Iszkaszentgyörgy weist auch zur Zeit den höchsten Grad von Beweglichkeit auf und stellt eine strukturelle Grenze zwischen dem faziell unterschiedlichem nördlichen und südlichen Teil des Bakony-Gebirges dar. 71. BENDEFY LÁSZLÓ V. NAGY IMRE: A Ba'aton évszázados partvonal változásai. (Sekulare Veränderungen der Uferlinie des Balatonsees.) Bp., 1969, p A Balaton keletkezésének kérdését tárgyalja, melyszerint a Bakony déli előterében törésvonalak mentén a pleisztocén időszak végén, részben az óholocénben szakaszos süllyedéssel keletkezett. Die Frage der Entstehung des Balatonsees wird angeschnitten und dabei wird eine Theorie vorgelegt, wonach der See im südliehen Vorraum des Bakony-Gebirges, längs Bruchstörungen am Ende Pleistozän bzw. Anfang Holozän durch stufenweises Absinken entstanden wäre. 72. BENDERNE KELEMEN OLGA- VAR ROK KO R N ELI A REM EN Yl GYÖRGY: A t'hanyi Observatorium környékén végzett földtani, földmágneses és gravitációs vizsgálatok. Geologische, geomagnetische und gravimetrische Untersuchungen in der Umgebung des Observatoriums von Tihany. Geofizikai Közl., 1966, 15. köt. p A félsziget földtani felépítése, földtani fejlődéstörténete és a végzett kutatások eredményeként készült térképek ismertetése. Angaben über den geologischen Bau, geologische Entwicklungsgeschichte und die aufgrund der Forschungsergebnisse hergestellten Karten der Ha hinsei. 73. BENKO MIHÁLY: Tihany. (Tihany.) Turisták L., 1913, 25. évf. p A félsziget földrajza, geológiai múltja, a remetebailangok leírása, stb. Geographie, geologische Geschichte der Halbinsel und Beschreibung der Eremitenhöhlen (Einsiedlerholden) von Tihany, usw. 74. BENKONE CZABALAY LENKE: Apti és alliai Nerineák a Bakony hegységből. Nerinées aptiennes et albiennes de la montagne Bakony. Földt. Int. Evi Jel., 1959, p t. Nerinea coquandiana d'orbigny: Nerinea coquand.ana ajkaensis n.ssp.; Nerinea baconica n.sp. stb. leírása. Beschreibungen von Nermea coquandiana d'orbigny; Nerinea coquandiana ajkaensis n. ssp.; Neiunea baconica n. sp. usw. 74. BENKONE CZABALAY LENKE: A Bakony hegység apti, albai és cenomán Gastropodái. Les Gastéropodes de l'aptien, de FAlbien et du Cénomanien de la Montagne Bakony. Geol. Hung. Ser. Paleont. Fase., p t. - Bakonynána, Ajka, Csingervöigy, Pénzeskút, Olaszfalu környékén talált őslénytani anyag feldolgozása. Bearbeitung des in der Umgebung von Bakonynána, Ajka, Csingervöigy, Pénzeskút, Olaszfalu, usw. gefundenen paläontologischen Materials. 76. BENKONE CZABALAY LENKE: A Bakony-hegység kréta molluszka faunái. (Kretazische Mollusken des Bakony-Gebirges.) Bp., 1964, p BENKONE CZABALAY LENKE: A bakonyi apti-szenon csiga faunák feji'ídéstörténeti vázlata. Entwicklungsgeschichtliche