A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei"

Átírás

1 Károly Róbert Főiskola Turizmus és Területfejlesztési Tanszék Gyöngyös A Balaton turisztikai fejlesztési lehetőségei Készítette: Prohászka Györgyi Konzulens: Dr. Remenyik Bulcsú PhD Gyöngyös 2008

2 A Balaton ábránd és költészet, történelem és hagyomány, édes-bús mesék gyűjteménye, különös magyar emberek ősi fészke, büszkeség a múltból s ragyogó reménység a jövőre. Se mérnök, se tudós, se állatbúvár azt igazán felismerni sohase lesz képes. (Eötvös Károly 1895) Tartalomjegyzék: Tartalomjegyzék: Bevezetés: Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól Rendszerváltás Az elmúlt néhány év jellemzői 10

3 3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) Strenghts: Erősségek: Társadalmi szempontból: Gazdasági szempontból: Turizmus szempontjából: Infrastruktúra szempontjából: Környezeti szempontból: Weaknesses: gyengeségek Társadalmi szempontból: Gazdasági szempontból: Turizmus szempontjából: Infrastruktúra szempontjából: Környezeti szempontból: Lehetőségek: Társadalmi szempontból: Gazdasági szempontból: Turizmus szempontjából: Infrastrukturális szempontból: Környezeti szempontból: Threats: Veszélyek Társadalmi szempontból: Gazdasági szempontból: Turizmus szempontjából: Infrastruktúra szempontjából: Környezeti szempontból: Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): Nemzetközi fejlesztési stratégia: Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): Új irányok Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok Köz- és közlekedés biztonság (Balatoni Régió Közbiztonsági Fejlesztési Stratégia alapján): Rehabilitáció: A fő vonzerő maga a tó Táj rehabilitáció Oktatás, modernizálás (Balaton Fejlesztési Stratégia 2007) Település központok rehabilitációja: 27 Füredi reformkori belváros felújítása (Prohászka Gy. 2007): Vízpart rehabilitációja: Magántőkén alapuló fejlesztések: Ma a legnagyobb horderejű idegenforgalmi beruházás Hotel Silver Resort Balatonfüred komplexum (Prohászka Gy 2007) Balatonudvari-Fövenyes: Balaton Golf és Yacht Club (Prohászka Gy 2007) Siófok Szabadi-Sóstó: Galerius Fürdő, Shiraz Hotel, Apartmanok (Prohászka Gy 2007) Sármelléki reptér fejlesztése: Siófok-Kiliti repülőtér fejlesztése: További beruházások 37

4 5.1. Magyar Turizmus Zrt. Balatont népszerűsítő marketing tevékenysége és tervei. (MT Zrt. 2007) Következtetések: Borturizmus Gasztronómia Egészség-turizmus Egy kardinális kérdés: hova tegyük a kutyát? Eredmények Összegzés: Turizmus fejlesztés feladata Fejlesztések tervezése Következtetés Kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma Szállástípusonként január-október Szállástípusonként év Szállástípusonként év A jó munka eredménye a KSH adatokból kiolvasható. 50 Irodalomjegyzék: 51 Táblázatok, ábrák jegyzéke: 52 Mellékletek: Bevezetés: A dolgozatom célja, felvázolni a Balaton jelenét és bemutatni egy lehetséges, ha minden jól megy jövőképet. Hiszem, hogy ez a gyönyörű terület még csak most áll az igazi kiteljesedése előtt. Az anyaggyűjtés közben vettem észre, hogy ez a szép vidék nagyon sok embert megbabonázott, ez alól én sem vagyok kivétel. Nem is gondoltam, hogy tudós emberek is olyan szeretettel tudnak írni, komoly tanulmányokat, mint ahogyan én ezt több ízben is tapasztaltam, a Balatonnal kapcsolatban. Zákonyi Ferenc így ír a Balatonfüred című könyvében:

5 Keleten a löszfalak alkotják a löszarcát, amely Balatonfűzfőnél átmegy a permi vörös homokkő arcba. Majd Balatonfürednél fehér színű mészkőarc következik. Azután felragyog előttünk a Tihanyi-félsziget kis vulkánokból, megkövült melegvíz-forrásokból álló földje. Egykor kopár, ma már kultúrtájjá alakított, de itt-ott még a felszínen látható karsztos terület Balatonakali környékén a karsztarcot mutatja, de Zánkánál már feltűnik a félig lefosztott Hegyestű, mint a bazaltarc első őrszeme. Azután a hazai tájak egyik legszebbike, a Tapolcai-medence egymás mellett, mögött sorakozó 14 vulkanikus hegyével ragadja el a szemlélőt. Majd a Keszthelyi-hegység 400m magasra felnyúló tetején közel húszezer hold erdőt hordozó dolomitból felépített tömege adja a dolomit arcot, hogy Keszthelynél átmenjen egy zöld síkba, amelyben a Kis-Balaton növekvő víztükre látható, megközelítően tízezer holdon hullámzó nádrengetegével. A déli part bemutatásánál is hasonló hangot használ, mintha egy kedves ismerősről írna: Itt kezdődik a Balaton mocsárarca, és húzódik Boglárig, magában foglalva a Nagybereknek már félig meghódított, de időnként kitörni és a régi állapotát visszaállítani törekvő arculatát. Majd a somogyi homokdombok aljában 50km hosszúságban hízódik Európa egyik legjobb fürdőhelye, bársonyos homokjával, alacsony vizével, amelyek a hullámok által kivájt kis gerendekek simogatják a rálépő talpát. Azután Világosnál véget ér a homokarc, és ismét kezdődik a magasra emelkedő partok révén a löszarc. Ez a kilenc változatos arc adja meg a Balaton-vidék sajátos, érdekes hangulatát, megunhatatlanul váltakozva egymással. Ezt látjuk, amikor partjain zarándokolunk. Hegyek, de nem kőóriások. Erdőkkel díszes üstökű, szelíd dombok inkább ezek, még ha 600m magasra fel is nyúlnak. Oldalaikon szőlőtőkék ezreivel, és a gyümölcsfák tavasszal gyönyörű színekben virító tömegével. A Tapolca környéki bazaltvilágról így ír F.S.Beudant francia földtantudós: olyan elbűvölő hatást tesz, hogy annak csodálatával nem tudhat eléggé betelni a geológus. Bocsássák meg nekem azt a szentimentalizmust, hogy odaképzeljem magam, mondjuk egy csopaki domboldalra, egy pohár könnyű fehérborral és eljátsszak a gondolattal, hogy a szemem előtt pár pillanat alatt megvalósulnak a fejlesztési, beruházási tervek, természetesen minden optimálisan alakul, és a BKÜ megszerzi az őt megillető vezető helyet az európai idegenforgalom, borászat és környezetvédelem területén.

6 2.1. Balaton, Európa legnagyobb édesvizű tava Balaton, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb édesvizű tava. Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene című munkájában olvasható, hogy a Balaton medencéje a több millió évvel ezelőtt a Dunántúlt borító Pannontenger feltöltődését követő vulkanikus mozgások, valamint a kéregmozgások eredményeképp alakult ki. Az itt létrejött, lefolyás nélküli mélyedés gyűjtötte aztán egybe - kezdetben még több külön álló tóba - a csapadékvizet. Ma úgy tartják, tízezer éve a Balaton mai területén még hat elkülönült tómedence volt. A maihoz hasonló egységes vízfelületet legfeljebb 6-7 ezer évvel ezelőtt láthattak az errefelé vetődők. Persze még ez is csak előállapot" volt, hiszen a nagy vízfelületű tó szél hajtotta hullámai folyamatosan rombolták (szakszóval elhabolták) elsősorban a déli part területére benyúló dombhátakat.

7 A nagy területfoglalás végét a szakértők 2 ezer évvel ezelőttre teszik. Nagyjából ekkor állt be a vízfelszín méter közötti tengerszint feletti magassága is. Ez aztán csak a honfoglalás idején, nagyjából éven át volt sokkal magasabb - olykor elérve a 110 métert -, majd a 14. században kezdődött egy hosszú bő vizű szakasz, melynek során a vízfelület tengerszint feletti magassága egyes szakértők szerint néha megközelítette még a 118 métert is. Ekkoriban a Balaton mai déli partvidéke jórészt víz alatt állt, illetve a területet nagy kiterjedésű mocsarak borították. Ma a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Somogy, Veszprém, Zala megye területének, 3780km2-nyi részén, 164 települést foglal magában. Balaton felülete 600km2, partvonalának hossza 235km, víztömege 2milliárd m3, vízgyűjtő területe 5775km2, fő tápláló folyója a Zala (BFNP 2000). 1.sz.ábra: táblázat A Balaton vízháztartási tényezőinek az közötti időszakra vonatkozó átlag- és szélsőértékei (BFNP 2000) A tó hosszúsága ÉK-DNY irányban 78km. Szélessége 12-15km átlagos mélysége 3m. Legkisebb szélessége Tihanynál 2km, legmélyebb pontja a Tihanyi kútnál 11m. Vize télen általában befagy, a nyári hőmérséklete 20-25Celsius fok. Balaton régió, a főváros középpontjához legközelebb eső pontja 80km, legtávolabb 182km. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, 3 megye (Veszprém, Zala, Somogy) és három tervezési-statisztikai régió (Dél-, Közép, Nyugat Dunántúl) részét képezi. Balaton partján 39 települést találunk, ebből 10 város. (BFTK 2007). Levegő tisztaság szempontjából előnyt élvez az ország többi tájegységéhez képest, mivel nagy erdős területekkel és kevés szennyező ipari létesítménnyel rendelkezik. Domborzata változatos, ez meghatározza a területhasználatot. Felváltva találni szántó, legelő, gyümölcsös, szőlős területeket. Balaton környezete nagyon nagyszámú és változatos védett növényzetnek és állatfajnak ad otthont. Nagy területek állnak a Balatoni Nemzeti Park védelme alatt. A part menti településeken élő lakosság száma jóval magasabb /átlagosan 1200/, mint a háttérterületeké /696/. Ez adódhat a megélhetési lehetőségek koncentrációjából és az infrastrukturális fejlettség különbségeiből. A évi népszámlálási adatok (KSH 2001) alapján: fő él a Balatoni Régióban. Körülbelül még ugyanennyi a nyaraló tulajdonosok száma, akik nyáron tartózkodnak a régióban. Fő megélhetési forrást a területen élőknek a turizmus biztosít. A turizmus területén fellendülőben van a konferencia, gyógy és aktív turizmus.

8 Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2.sz. ábra: A Balaton települései (BKÜ 2006) 2.2. Balatoni turizmus jellemzői 1980-tól Az 1980-as évek elején a Balaton forgalma megközelítette az 5 millió főt, ebből a külföldiek részaránya 50-60% volt ben az ország turisztikai bevételének közel egyharmada származott a Balaton üdülőkörzetből.(rátz T 1999). A régió erős szezonális tulajdonsága miatt, nagy zsúfoltság alakult ki és az infrastrukturális fejlettség szűk keresztmetszete miatt akadozott az ellátás. Az osztrák és német turisták jellemezték a keresletet (politikai okok miatt). A magyar vendégek a magas árak és a zsúfoltság miatt, lassan elszoktak a területről. A rendszerváltást követően a Balatoni régió idegenforgalma mélyrepülésbe kezdett. Ennek okai többek között a következők:

9 1 Már a németek találkozhattak a rokonaikkal máshol is. 2 A terület drága volt, de fejletlen, így a vonzereje igencsak megcsappant. 3 A vállalati üdültetések megszűntek, a magyar lakosság számára kinyílt a világ. 4 Ugyanazon összegért, amennyiért a Balaton parton nyaralhattak, már más desztinációt is választhattak. 5 Inkább elindult a magyar turista a tengerpartokra és más, még nem ismert területek felé ig a kereskedelmi szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák száma, 7,2 millióról, 3,2millióra esett vissza. A magánfizető vendéglátás forgalma pedig, 40%-al csökkent. (Rátz T 1999) Rendszerváltás A Balatoni idegenforgalmi piac átalakult keresletiből, kínálativá és cseppet sem volt versenyképes a nemzetközi piacon. A rendszerváltás együtt járt a tulajdonosi struktúraváltással, ami szemléletváltást is eredményezett. A kilencvenes években átalakult a magyar lakosság életmódja, fogyasztási szokásai és szabadidő felhasználási módja is. A legfontosabb turisztikai trendek közé tartozik a minőség, a biztonság és a személyre szabottság iránti igény növekedése, az egészségtudatosság, a környezet iránti felelősség és az aktivitás erősödése, a több és rövidebb utazás elterjedése, valamint az információtechnológia használata. (Spiegler Patrícia) Hazánkban a regionális rendszer a 90-es évek végére alakult és szilárdult meg ban elkészült a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója. Ebben célként szerepelt, hogy a Balatoni régiót tudatos tervezéssel és fejlesztéssel olyan környezetbarát turizmust kell kialakítani, amely biztosítja a térség fejlődését és a lakosság biztos megélhetését Az elmúlt néhány év jellemzői A turisztikai régiók határai 2000-ben alakultak ki. Ekkortól a tervezés és a fejlesztések specifikusak, az adott régió adottságainak megfelelően zajlanak. Ennek köszönhetően a Balatoni Régióban ismét érezhető a folyamatos fellendülés. A turizmus 2005-től minden évben újabb sikereket ér el. A magyar lakosság kezd a Balaton partjára visszaszokni. Ma már elérhető árak és általánosan jó színvonal, jó vízminőség, színes kulturális, sport, gasztronómiai programok jellemzik ezt a területet.

10 vendégéjszakák száma vendégéjszaka/ezer vendégéjszakák száma szeptemberig év

11 3. sz. ábra: vendégéjszakák szeptemberig (KSH 2006) 3.1. SWOT analízis: Helyzetelemzés (MUE 25 projekt segítségével) Ha szeretnénk tudni, hogy a Balaton milyen szerepet tölt be ma és milyen szerepet tölthet be a jövőben, Hazánk vagy Európa idegenforgalmában, tudnunk kell, hogy hol is helyezkedik el. Ismerni kell az erősségeket és lehetőségeket, amelyekre a fejlesztést alapozni lehet. Tisztában kell lenni a gyengeségekkel és veszélyekkel, amelyek problémát okozhatnak, és amelyekre nagy figyelmet kell szentelni Strenghts: Erősségek: Társadalmi szempontból: 1 aránylag magas idegennyelv-ismeret 2 erős regionális identitás tudat 3 jelentős vállalkozói aktivitás és nagy mennyiségű felgyülemlett vállalkozói tapasztalat 4 pozitív migrációs trend az utóbbi 15 évben 5 területfejlesztést szolgáló, régióra specializálódott kutatások Gazdasági szempontból: 1 térség erős kapcsolódása a széleskörű lehetőségeket nyújtó turizmushoz

12 2 magas vállalkozói sűrűség és aktivitás 3 kiépült idegenforgalmi struktúra és kapacitás 4 nagyarányú idegennyelv-ismeret és európai helyismeret 5 jelentős gyógy és termál vízforrások 6 gazdag építészeti és kulturális örökség 7 nemzetközileg elismert borvidékek, magas színvonalú borászat, szőlészet, gasztronómia 8 a régió gazdaság szerkezet nem akadályozza a turisztikai adottságok kihasználását 9 Balaton üdülésre kiválóan alkalmas vize 10 vízisport adottságok 11 háttérterületekben rejlő lehetőségek: vadászterületek, túra útvonalak, nemzeti-park, lovaglási, kerékpározási lehetőség Turizmus szempontjából: táj szépsége 1 tó vízének jó állapota, fürdési és sportolási lehetőség 2 a régió változatos kulturális és természeti vonzerői, háttérterületek hagyományőrző, eredeti szépsége 3 egész évben működő gyógy és termálfürdők, források 4 Nemzeti Park ökoturizmus jó lehetőségei 5 szőlő és bortermelés feléledése, borkultúra újbóli divatja 6 természeti és kulturális értékek védelme 7 lakosság vendégszeretete 8 még bővíthető vitorlás és szörf-forgalom 9 nemzetközi repülőtér működése Sármelléken 10 M7-es autópálya megépülése a déli parton 11 kerékpárút fejlettsége 12 regionális tervezés szabályozás megindulása, tudományos élet, kutatások fellendülése 13 visszahúzódó nehézipar és a fejlődő mezőgazdaság csökkenő környezeti terhelése 14 Balaton kártya, üdülési csekk megjelenése 15 fellendülő befektetési kedv 16 alulról való építkezés megindulása Infrastruktúra szempontjából: 1 jó megközelíthetőség 2 vízi és légi közlekedés alap infrastruktúrája jelentős 3 kiépült kerékpárút 4 hétvégi és üdülőházak nagy száma 5 megújuló energiafelhasználás szempontjából hasznos termálvíz és geotermikus energia nagy mennyisége

13 6 közművekkel való magas szintű ellátottság Környezeti szempontból: 1 európai jelentőségű vizes élőhely 2 gazdag természeti értékek 3 napos órák magas száma, tóparti légmozgás, alacsony UV sugárzás, nagy vízfelület jó párolgási és por megkötési tulajdonságai 4 Balaton, Európa legnagyobb édesvízü tava, ebből következően a leginkább kutatott tó Európában 5 képzett szakembergárda a tó bemutatására és az értékek védelmére 6 domborzati sokszínűség 7 nehézipar minimális jelenléte 8 háttérterületek érintetlensége 3.3. Weaknesses: gyengeségek Társadalmi szempontból: 1 a népesség magas szintű öregedési folyamata, csökkenő gyermeklétszám, fiatalok elvándorlása 2 szezonon kívüli magas munkanélküliség 3 nemzetközi versenyképességhez szükséges fejlesztésekhez való források hiánya 4 átlagosnál magasabb fekete és szürke foglalkoztatottság 5 szezonban jelentősen leterhelt egészségügyi apparátus 6 nagy gazdasági és társadalmi eltérések a partmenti és a háttérterületek között 7 régió határai eltérnek a kistérségek határaitól 8 nincs a KSH által gyűjtött és rendszeresen publikált BKÜ-re vonatkozó adatsor 9 üdülőkörzetnek nincsenek térségi szinten koncentrálódó saját forrásai 10 a régió jelenlegi területfejlesztési státusza nem ad lehetőséget az uniós támogatások alanyi jogú megszerzéséhez 11 szezonális ingadozásnak kitett piaci szektor 12 szezonális ingadozásból következő eredő anomáliák pl.: vízdíj, tömegközlekedés, 13 területi ágazati fejlesztések nincsenek egyeztetve, nincsenek összhangban ezt elősegítő szervezetek nincsenek jelen a régióban, a meglévő szervezetek között nincs meg az együttműködési hajlandóság Gazdasági szempontból: 1 jelentős térségen belüli, mikroregionális eltérések tapasztalhatók ellátottság és életminőség vonatkozásában 2 vállalkozói együttműködési rendszerek hiánya 3 tőkeszegény vállalkozások

14 4 fejletlen szakmai információs rendszerek 5 gyenge európai piaci pozíció a turizmusban 6 turisztikai kínálat erősen szezonális jellegű, egyoldalú, területileg koncentrált 7 elégtelen marketing tevékenység 8 korszerűtlen mezőgazdasági infrastruktúra 9 termelői és értékesítési együttműködések hiánya, termelési lehetőségek kihasználatlansága 10 elégtelen mértékű központi fejlesztési források Turizmus szempontjából: 1 tó vízminőségének sérülékenysége 2 spontán fejlődés és tulajdonosi szemlélet hiánya 3 főszezonra koncentrálódó forgalom 4 kínálat lassú korszerűsítése 5 komplex, sajátos turisztikai termékek hiánya 6 szolgáltatások változó színvonala 7 tőkehiány, desztinációs marketing és e-marketing hiánya Infrastruktúra szempontjából: 1 szétnyíló közmű olló, hulladékgazdálkodási problémák 2 csapadékvíz elvezetés megoldatlansága 3 hiányzik a régió komplex információs rendszere 4 rossz minőségű régióba vezető utak, településeken átmenő nagy forgalom és a velejáró lég- és zajszennyezés 5 hiányos akadálymentesítés 6 hiányos infó-kommunikációs infrastruktúra Környezeti szempontból: 1 természeti és táji elemek nem megfelelő prioritást élveznek a fejlesztésekkel szemben 2 erős évközi ingadozás, összességében csökkenő tendenciát mutató csapadék mennyiség 3 sérülékeny, labilis vízminőség 4 Balaton vízpartja sűrűn beépített 5 talaj és légszennyezés 6 erózióveszélyes magaspart 7 hatékony hatósági intézkedések hiány az engedély nélküli feltöltések szankcionálására 3.4. Lehetőségek: Társadalmi szempontból: 1 kiemelten fontos fejlesztési régió, a döntéshozók számára 2 speciális szakmai érdekképviseletek szerveződésének elindulása

15 3 megújított fejlesztési koncepció program elfogadása, megvalósítása 4 plusz források megszerzése fejlesztési-statisztikai régiókon keresztül 5 decentralizáció következtében megnőtt mozgástér jobb kihasználása 6 interregionális együttműködés megteremtése a Dunántúl területpolitika szereplőivel, tervezés, programozás, monitoring terén 7 nemzeti és EU erőforrások régióban való aktivizálása 8 területileg összehangolt turisztikai fejlesztések 9 alulról történő régió-építés, szükségletek szerinti intézményesülés, a lehető legnagyobb önállóság elérése Gazdasági szempontból: 1 Európai Uniós támogatások növekedése 2 európai piaci térnyerés 3 területileg differenciált fejlesztések tervezése, kivitelezése a mikroregionális különbségek ismeretében 4 Budapest fejlődésének kisugárzása 5 Balaton vonzerejét értékelő turizmusformák fellendülése 6 balatoni turizmus új fellendülési szakaszának beindítása 7 erősödő belföldi turizmus 8 a térségbe rekreációs céllal utazó, vagy ide beköltöző idősebb generáció új keresleti piacot teremthet 9 turizmus elismertsége, támogatottsága növekszik Turizmus szempontjából: 1 infrastrukturális fejlesztések gyorsulása a régióban 2 a turizmus intézményrendszere korszerűsödik, 3 BKÜ, mint exkluzív nyaraló és lakótér kiemelten fontossá válik, kialakul, elterjed a Balaton, mint márkakép 4 belső turizmus erősödése, lakosság jövedelemszintjének, életszínvonalának emelkedése 5 a már kiépített turizmus számára megszerzett területek megóvása, fenntartása 6 javul a turisztikai szakma érdekérvényesítő képessége és elismertsége 7 új turizmusformák kialakulása 8 professzionalizmus és igényesség terjedése Infrastrukturális szempontból: 1 területfejlesztési források ésszerű felhasználása, természet és tájvédelem összehangolásával 2 megújuló alternatív energiák hasznosításának támogatási lehetőségei 3 az új autópályák megépítése M7, M8

16 4 8-as számú főút gyorsforgalmi úttá való átszervezése Környezeti szempontból: 1 vizes élőhelyek bemutatásához kapcsolódó fejlesztések környezettudatos nevelésben való hasznosítása 2 tájrehabilitáció támogatottsága magas kormányzati szinten 3 négyrégiós együttműködés a környezetvédelem érdekében 4 megépülő tehermentesítő utak segítségével zaj és környezetterhelés csökkentése Threats: Veszélyek Társadalmi szempontból: 1 rossz interregionális koordinációs tevékenység következtében a források elégtelen kihasználása 2 fekete szürke-gazdaság erősödése 3 romló közbiztonság 4 a vendégforgalom erős szezonalitása 5 nem teremtődnek a megszűnt munkahelyek pótlására újabbak 6 tovább csökkenhet, öregedhet a népesség a régióban Gazdasági szempontból: 1 vízminőség romlása 2 feketegazdaság erősödése 3 idegenforgalmi érdeklődés csökkenése a régió iránt 4 versenytársak előnybe jutása 5 tartós recesszió a világgazdaságban 6 tartós forráshiány 7 a régió egy lábon állásából következő kiszolgáltatottság 8 tőkehozamok csökkenése 9 ingatlanok értékének stagnálása Turizmus szempontjából: 1 csökkenő, romló vízminőség 2 elmaradnak az infrastrukturális fejlesztések 3 külső befektetők elmaradnak 4 tartós recesszió a világban 5 feketegazdaság erősödik, szolgáltatási minőség romlik 6 közbiztonság romlik 7 nem valósul meg az összefogás és együttműködés a régiók között 8 BKÜ rendezetlen státuszban marad

17 Infrastruktúra szempontjából: 1 az elkerülő utak fejlesztésének elmaradása, szezonális túlzsúfoltság megbéníthatja a térséget 2 indokolt fejlesztések elmaradása környezeti károkat okozhat 3 az infrasrtuktúrális fejlesztések elmaradása rontja a versenyképességet Környezeti szempontból: 1 kiszámíthatatlan bizonytalan források a stratégia megvalósításához 2 térség gazdaságát befolyásoló víz minőségének romlása 3 ipari, mezőgazdasági szennyezés 4 rehabilitáció késlekedése, elmaradása 4.1. Fejlesztési tendenciák (MUE 25 projekt alapján): Turisztikai fejlesztések tervezésekor kiemelten fontos szem előtt tartani a fenntarthatóság szemléletét. Az idegenforgalmi beruházások, ha nem kellő körültekintéssel történnek, olyan környezeti hatásokat hoznak létre, melyek ronthatják a környezet állapotát és ezzel együtt az idegenforgalmi piacképességet. Így tehát a turisztikai fejlesztéseknek minden esetben infrasrtuktúrális fejlesztésekkel együtt kell

18 történnie. Foglalkozni kell a közlekedés által okozott lég- és zajszennyezéssel, keletkező hulladék, szennyvíz többlettel, vízminőségi problémákkal. A régió egy rendkívül összetett vonzerővel rendelkező turisztikai fogadóterület. Első számú vonzerő maga a tó. Ezt egészíti ki a természeti környezet, földrajzi adottságok, kellemes éghajlat, gyógyvíz. Kulturális vonzerő: történelmi római kori, államalapítás kori, reformkori épített emlékek. Ma már megemlíthetjük a sokszínű kulturális rendezvényeket is. Legkedveltebb turizmus típusok a régióban: 1 Vízi turizmus 2 Egészség turizmus 2 Gyógyturizmus 3 Konferencia turizmus 4 Bor, gasztronómia turizmus 5 Aktív turizmus, (túra, kiránduló) 6 Kultúra iránt érdeklődők turizmusa 4.2. Nemzetközi fejlesztési stratégia: MUE25: 2005-ben indult a Balti Városok Szövetsége által koordinált európai városfejlesztési projekt. Teljes költségvetése: 2,9 millió Euró. A projekt témája: környezetvédelmi irányítási rendszerek megvalósítása a helyi közigazgatási egységeknél. Projekt célja: a régió önkormányzatainak tevékenységében, illetve tulajdonában lévő, vagy általuk működtetett közszolgáltatásokban a környezetközpontú irányítási rendszerek segítsék a preventív környezetvédelmi stratégia megvalósítását. A projektben résztvevő városok a balatoni régióban: Balatonfüred, Siófok. Környezetvédelmi átvilágítás feltárja a kritikus területeket, melyek ismeretében célokat, programokat lehet kidolgozni és ezekhez forrásokat rendelni. Cél, hogy a környezetvédelem integrálódjon az egész szervezeti egységbe Környezetvédelmi vezetési rendszerek előnyei: 1. A megvalósított környezetvédelmi terveknek és programoknak a hatására, szervezetek környezeti tevékenysége hatékonyabbá válik működésük javulni fog. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek feltárják azon területeket, ahol lehetséges a hatékonyság javítása. Ezt nem csak a rendszerek bevezetésekor, hanem a működtetés későbbi fázisaiban is megkövetelik. 3. Elvárják, hogy növekedjen a szervezeti tagok (vezetés és alkalmazottak) környezeti tudatossága, az alkalmazottak szervezet iránti elkötelezettsége. 4. Segítik a szervezetet a környezetvédelmi előírások betartásában, a

19 megfelelés folyamatos figyelemmel kísérésében. 5. A védjegy által megkövetelt környezetvédelmi nyilatkozat segít a szervezet környezetvédelmi elkötelezettségének az érdekelt felek felé történő kommunikálásában. Környezetvédelmi Program az önkormányzatok számára is teljesítendő feladatokat és kötelezettségeket ír elő, ezért a környezeti menedzsment rendszerek által elvárt rendszeres jogi megfelelés értékelése segít a hiányosságok feltárásában, valamint a környezeti teljesítmény, értékelésben. A hitelesített környezetvédelmi vezetési rendszer, számos pozitív tulajdonsággal bír: 1. A környezetvédelmi vezetési rendszerek elősegíthetik a hatóságok és a szervezetek közötti kapcsolat, kedvező alakulását. 2. A környezetvédelmi vezetési rendszerek által megkövetelt nyíltság - a külső és belső kommunikáció csatornáin keresztül - javítja a hitelesített szervezet és a vele kapcsolatban álló csoportok, szervezetek viszonyát Kormányzati szintű fejlesztési stratégia (Balaton Fejlesztési Stratégiája alapján): Fő célkitűzés: az életminőség javítása a régióban, amely célt, a következő feladatok megvalósításával lehet elérni. A meglévő vállalkozások versenyképességének javítása, új vállalkozások beindításának ösztönzése, melyhez elengedhetetlen a gazdaság diverzifikálása, turizmus fejlesztése, humán erőforrás fejlesztése, közlekedési és informatikai infrastruktúra fejlesztése. Fontos továbbá, a mikroregionális különbségek csökkentése a háttérterületeknek fel kell zárkózni a partmenti települések színvonalára. Háttérterületek fejlesztése a mezőgazdaság modernizálásával és a mezőgazdasági vállalkozások támogatásával lehetséges. Elődleges feltétel a hatékony fejlesztés érdekében az önálló, decentralizált végrehajtási intézményrendszer kialakítása, a térség településeinek és a három nagy statisztikai régió (Közép - Nyugat és Dél-Dunántúl) összehangolt, egymást segítő együttműködése. BKÜ országos szinten kiemelt fejlesztésű térség. Prioritásban első helyen a turisztikai, környezetvédelmi, természetvédelmi fejlesztések állnak. Célok:

20 Minőségi turizmus feltételeinek megteremtése, a turisztikai szezon meghosszabbítása Turisztikai forgalom területi szétterítése a háttérterületek adottságain alapuló sokszínű turisztikai kínálat kialakításával Tó, vizes élőhelyek és egyéb természeti területek ökológiai állapotának, és a víz minőségének megóvása Balaton térség aktív tájképvédelme, kulturális örökségek védelme és a háttérterületek adottságaikra építő fenntartható fejlesztése Közlekedési-, info-kommunkációs és közszolgáltatási hálózatok kialakítása a környezeti és fenntarthatósági szempontoknak megfelelően; A nemzetközi jelentőségű balatoni természettudományi, különösen ökológiai hidrobiológiai, valamint társadalomtudományi regionális kutatások, a Balatonnal kapcsolatos monitoring és információs rendszerek fejlesztése és fenntartása. Állandó és ideiglenes lakói számára európai viszonylatban is kiemelt életminőséget nyújtson Magas minőségű természeti értékekkel és épített környezettel rendelkezzen Határozott azonosságtudattal bírjon Táji, természeti adottságokra és hagyományokra épülő, ( Balaton márka ) versenyképes gazdasággal rendelkezzen Környezeti értékek fenntarthatósága mellett, jelentős hazai és külföldi idegenforgalom legyen A lakosság minden rétege számára teremtse meg az esélyt, a munkavállalásra; A régión belül jelentős területi társadalmi-gazdasági különbségek csökkenjenek, szűnjenek meg Jöjjön létre egy regionális és térségi szinten együttműködő földrajzi, társadalmi és kulturális egység Új irányok A térség elöregedése és a kereslet megváltozása egy új fejlesztési irányt nyit meg. A gyógyvizek jobb kihasználása, egészség és gyógyturizmus fellendítése jó minőségű szállások kiépítése új lendületet adhat és a szezonon kívüli idegenforgalmi bevételeket is növeli.

21 Ha szeretnénk idecsalogatni azokat a nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkező, egészségtudatos, magasabb igényekkel rendelkező vendégeket, akik kívánatos célpiaci csoportot jelentenek a jövő balatoni turizmusának megteremtéséhez, javítani kell a megközelíthetőséget. Nagy hangsúlyt kell fektetni a légiközlekedés fejlesztésére, az autóutak modernizálására, szélesítésére és a partmenti településeket elkerülő gyorsabb közlekedést lehetővé tevő főutak építésére. A déli-parton nagy előrelépésnek tekinthető és remélhetőleg nagy fejlődést is von maga után az M7-es autópálya átadása. Az északi parton fejlesztésre szorul a vasúti közlekedés, ma még dízelvontatással ellátott, tagolt a vonal. Érdekes és hasznos lenne a vízi közlekedési lehetőségek bővítése is, mégpedig a Sió csatornán való hajózási lehetőség a Duna és a Balaton között. Rá lehetne venni a folyami hajózást kedvelőket, ennek az új útvonalnak a kipróbálására. Nemcsak új színt vinne a turizmus palettájára, de talán a Sió csatorna mentén is kialakulhatnának idegenforgalmi vállalkozások. Régóta dédelgetett álom még egy Balatoni komp megépítése, Fonyód és Szigliget között (Hídvégi József fonyódi polgármester). A terv megvalósítása segítene a nyáron igen túlterhelt tihanyi átkelő tehermentesítésében Szolgáltatói munkavállalói oldalt célzó fejlesztési irányok A turizmus fejlesztése, egy magasabb szolgáltatási színvonalat elváró réteg területre vonzása érdekében, elkerülhetetlen a humán erőforrás fejlesztés. A német nyelvismeret mellett, hangsúlyt kell az angol nyelv oktatására fektetni, hasznos lenne előkeresni az orosz nyelvkönyveket is. A lakosság minél szélesebb körében kell elérni a használható idegen-nyelv tudást. A szakmai képzéseknek figyelembe kell venni, és követni kell a piaci elvárásokat, mind mennyiségi, mind minőségi szempontból. A vállalkozói kedv fokozásához inkubátorházakat kell létrehozni, hogy a kellő adminisztratív segítséget és kellő gazdasági és jogi háttér-információkat a vállalkozók megkaphassák, a működésükhöz. Abban az esetben, ha biztonságosabb a vállalkozói légkör, van kire számítani az adózási, jogi esetleg gazdasági kérdésekben, hatékonyabb vállalkozói szféra képes megerősödni. Ösztönözni kell a környezetkímélő, azonban a munkavállalóknak egész éven át munkát biztosító beruházásokat. Az ipar csekély jelenléte, teret engedhet a mezőgazdaság fejlődésének, a biotermékek előállítása lehetőséget jelentene a területnek. A mezőgazdasági termékek feldolgozottsági szintjének emelésére és a mezőgazdasági technológia modernizálására, a feldolgozó üzemek korszerűsítésére, raktárak, logisztikai központok kiépítésére kell törekedni.

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során

Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Regionális szervezetek közötti együttműködés a Balaton régió egységes turisztikai desztinációként kezelése és pozicionálása során Varga-Dani Barbara Regionális marketing igazgató Országos TDM Konferencia

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei

Balatonfüred és környéke gyöngyszemei Balatonfüred és környéke gyöngyszemei azaz Balatonfüred és a Kelet-balatoni Kistérség mikro-régiójának összefogása az egész éves kulturális, egészség- és borturizmus fenntartható fejlôdéséért. Balatonfüred

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései

A turizmuspolitika aktuális kérdései A turizmuspolitika aktuális kérdései Jövőkép a Duna mentén, Rajka-Budapest Budapest, 2014. május 30. Fodor Olivér osztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekordok és kihívások 2 Vendégforgalom

Részletesebben

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december.

Területi tervezés tájékoztató. Pécs. 2012.december. Területi tervezés tájékoztató Pécs. 2012.december. Újszerű megyei területfejlesztési tervezés 1. A területfejlesztés a megyék (megyei önkormányzatok) egyik legfontosabb feladata. 2011. évi CLXXXIX. Törvény

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Megalapozó vizsgálat

Megalapozó vizsgálat Megalapozó vizsgálat Balatonfenyves településrendezési eszközeinek felülvizsgálatához 50-1658/2012 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1. Településhálózati összefüggések, a település helye a településhálózatban,

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

Energia alternatívák a kisvárosokban.

Energia alternatívák a kisvárosokban. A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XII. VÁNDORGYŰLÉSE Helyi fejlesztés Veszprém, 2014. november 27 28. Energia alternatívák a kisvárosokban. A Dél-dunántúli régió megújuló energiaforrásainak hasznosítása

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Fizikai környezet KOHÉZIÓ

Fizikai környezet KOHÉZIÓ Települési jövőkép Sárszentágota Milyen lesz az élet Sárszentágotán 2010-ben? Vízió/Misszió Sárszentágota újra vonzó, lakosai számára otthont és megélhetést biztosító falu lesz, amely környezetével összhangban,

Részletesebben

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék

Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendég Otthon: rokon, barát Üzleti életben: partner, munkatárs

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Balaton Fejlesztési Tanács BALATON RÉGIÓ FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013 Készítette: Vital Pro Kft. 2005. december 12. Tartalomjegyzék 1 Vezetői összefoglaló 4 2 Bevezetés 11 2.1 Dokumentum célja, tervezés

Részletesebben

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. A kulturális turizmus szerepe az Észak-magyarországi régióban Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár Bevezető gondolatok A kultúra

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban

A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban A szürkemarha-szalámitól a fotóstúrákig termékfejlesztési trendek az ökoturizmusban Pénzes Erzsébet Turizmus Tanszék Pannon Egyetem, Veszprém Magyar Nemzeti Parkok Hete szakmai nap, 2013. június 7. Hortobágy

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Balaton-felvidék. Balatonakali Balatonszepezd. Révfülöp Badacsonyörs. Badacsony. SCD Balaton-fejlesztési Program

Balaton-felvidék. Balatonakali Balatonszepezd. Révfülöp Badacsonyörs. Badacsony. SCD Balaton-fejlesztési Program Balaton-felvidék Balatonakali Balatonszepezd Révfülöp Badacsonyörs Badacsony 3 Szőlőskert Hotel és Borászda Szőlőskert Hotel és Borászda BADACSONY Terület nagysága: Fejlesztés jellege: Szálláshely kapacitása:

Részletesebben

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis

Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája. 6.sz.melléklet. Swot analízis Kovászna megye Turizmus Fejlesztési stratégiája 6.sz.melléklet Swot analízis Erősségek Strengths A természeti környezet, a növény és állatvilág sokszínűsége borvizek gazdagsága, élő hagyományok, népszokások,

Részletesebben

Települési jövőkép. Sárosd

Települési jövőkép. Sárosd Települési jövőkép Sárosd Problémák Szociális struktúra Kisebbség (10%) Bölcsőde hiánya Gyógyszertár szolgáltatása Hagyományőrzés, nem óvjuk történelmi értékeinket. Képzetlen munkaerő Helyi járatos busz

Részletesebben

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit

Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése. Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit Kereskedelmi ingatlan vagyonértékelése Készítette: Kozári Karina Mária Témavezető: Mizseiné Dr. Nyíri Judit A feladat leírása Készítse el a Forrás Hotel Komárom ingatlan értékelési szakvéleményét. Ismertesse

Részletesebben

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata

BALATONFENYVES. Településfejlesztési Koncepció TERVEZET. Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata TERVEZET Megbízó: Balatonfenyves Község Önkormányzata Lombár Gábor polgármester 8646 Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Generál Tervező: Altervező: ARKER Stúdió Építészeti és Kereskedelmi Kft. 7400 Kaposvár,

Részletesebben

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért!

Sió-Kanál Fesztivál. A Balaton Régió és a Siócsatorna. versenyképes turizmusáért! Sió-Kanál Fesztivál A Balaton Régió és a Siócsatorna fenntartható és versenyképes turizmusáért! A Balaton Turisztikai Régió, a Siócsatorna településeinek kulturális bemutatkozási lehetősége, turisztikai

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt.

Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A főbb küldőterületek előrejelzései, piaci várakozások 2006. Újvári Ágnes nemzetközi hálózati igazgató Magyar Turizmus ZRt. A nemzetközi turizmus középtávú tendenciái 2005-ben minden korábbinál szívesebben

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése

Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése Az ökoturizmus szerepe a hazai turizmus 2014-2024 közötti fejlesztésében, a támogatási programok tervezése 2013. június 7. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. április 16. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Rekord vendégéjszaka-szám

Részletesebben

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai

Hévíz Az élet forrása. A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévíz Az élet forrása A Hévíz TDM Egyesület tevékenysége és céljai Hévízi turizmusa számokban Magánszállás 812 ház 2240 szoba 4692 ágy Kereskedelmi szállás 20 Hotel (3-5 * ) 2078 szoba 5814 ágy Összesen

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ

Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Hogyan kívánja a Főváros elősegíteni Budapest turizmusának fejlődését? Budapesti Turisztikai Szolgáltató Központ Agenda 1. A múlt elemzése 2. A turizmuspolitikai irányítás megteremtése 3. Új típusú stratégiai

Részletesebben

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai

Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Gyöngyös város turizmusfejlesztési koncepciójának területfejlesztési vonatkozásai Domjánné Nyizsalovszki Rita 1 -Kovács Gyöngyi 1 - Szűcs Csaba 1 -Dávid Lóránt 2 1 Károly Róbert Főiskola, Turizmus, Területfejlesztési

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft.

Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Nonprofit Kft. A Balatoni Integrációs Kft. fő feladatai a régió jövőjét szolgáló fejlesztési dokumentumok elkészítése, megvalósulásukat segítő projektfejlesztési,

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében

Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében Turizmuspolitikánk legfőbb céljai a versenyképesség növelése és a turisztikai fejlesztések érdekében 2014. február 12. Dr. Nemes Andrea főosztályvezető NGM Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály Válság

Részletesebben

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Szekszárd a fejlődő, élhető város. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Szekszárd a fejlődő, élhető város Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 2010-2013 Szekszárd fejlesztéseinek összértéke 2010-2013 között meghaladta a 15 milliárd Ft-ot!

Részletesebben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben

A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben A magyar és nemzetközi turizmus jelenlegi trendjei és hatásai a hazai idegenforgalmi szegmensben Turizmus Akadémia, Sopron Glázer Tamás vezérigazgató-helyettes 2015. szeptember 9. Trendek és tendenciák

Részletesebben

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020)

GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) GÁRDONY Város Települési Környezetvédelmi Programja (2015-2020) 1 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS... 5 1.1 A feladat meghatározása... 6 1.2 SZAKMAI ÉS MÓDSZERTANI KERETEK... 7 1.2.2. A környezeti problémákkal

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához

Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Közép-Európa Gyógyászati és Rekreációs Központja Koncepcióvázlat egy komplex térségi fejlesztési program kidolgozásához Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása

Részletesebben

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 2 0 1 6 VÉLEMÉNYEZÉSI DOKUMENTÁCIÓ VONYARCVASHEGY NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA MEGBÍZÁSÁBÓL KÉSZÍTETTE: 1 Tartalom 1.JÖVŐKÉP... 3 1.1. Vonyarcvashegy

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019

GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 BALATONSZÁRSZÓ NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK GAZDASÁGI PROGRAMJA 2014-2019 Balatonszárszó, 2015.március 23. A gazdasági programot a Képviselő-testület 80/2015.(III.23.) számú határozatával

Részletesebben

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban

A TDM modell A TDM modell kialakítása a Balaton régióban A modell A modell kialakítása a Balaton régióban A Balaton turizmusának intézményi-, szervezeti rendszerének megreformálása Szakály Szabolcs Heller Farkas Főiskola MATUR Balatoni vendégéjszaka forgalom

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ -

A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - A Balaton térség fejlesztési irányai 2014-2020 - stratégiai program /tervezet/ - Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Megújuló

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez

A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Budapest turizmusának, szállodai teljesítményének értékelése. Hogyan tovább? A Magyar Szállodaszövetség javaslatai Budapest turizmusának fejlesztéséhez Dr. Niklai Ákos 2011. május 4. BGF KVIFK Vállalkozásbarát

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A Tisza-tavi régió turisztikai kínálata, kiemelkedő vonzerők Szendy Mónika MT Zrt. Tisza-tavi Regionális Turisztikai Projekt Iroda Marketing menedzser Veszprém, 2006. április 7. A TISZA-TÓ ALTERNATÍV ÜDÜLÉSI

Részletesebben

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása

A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása A Baranya Zöldút magyar szakaszának bemutatása Gonda Tibor 2014. augusztus 30. Vörösmart/Zmajevac A Baranya Zöldút települései A GoGreen projekt keretében kialakított zöldút által lefedett 19 magyarországi

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás

A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás A Balaton fejlesztési térkép v.0.1 bemutató előadás Balaton Fejlesztési Tanács Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2008. június 10. Fejlesztési Térkép céljai Mire irányul? A Balaton

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER

PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER PEST MEGYE III. KÖRNYZETVÉDELMI PROGRAMJA 1. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV 2008. OKTÓBER 1. oldal PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI KÉRDŐÍV Település

Részletesebben

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008.

PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. PEST MEGYE III. KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJA 3. SZÁMÚ MELLÉKLET TELEPÜLÉSI KÖRNYZETVÉDELMI KÉRDŐÍV GRAFIKUS FELDOLGOZÁSA 2008. OKTÓBER Van-e a településnek hatályos környezetvédelmi programja? van nincs

Részletesebben

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés

A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés A turizmuspolitika aktuális kérdései és a 2014-20-as uniós programtervezés Tourinform 2014. május 13. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Rekordok és problémák 2 A SZÉP Kártya a belföldi turizmus motorja

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

A tételek nappali és levelező tagozaton

A tételek nappali és levelező tagozaton ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK Turizmus-vendéglátás BA alapszak 2013/2014. tanév I. félév A tételek 1. A turizmus fogalmi meghatározása és fejlődéstörténete. A turizmus legfontosabb világtendenciái, Európa turizmusának

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE

CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE CIGÁND VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FENNTARTHATÓSÁGI TERVE A cigándi Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése 1 2010 2 I. ELŐZMÉNYEK Cigánd Város Önkormányzata 8.280.200 Ft forintot nyert az ÁROP-1.A2/A pályázati

Részletesebben

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra

A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra A fapados légitársaságok térnyerésének és a MALÉV megszűnésének hatása turizmusunkra Dr. Jandala Csilla rektor-helyettes, Turizmus Tanszék vezetője MSZÉSZ Közgyűlés Eger, 2012. november 22. Világ Európa

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ

SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3 MILLIÓ 1 GDP-HEZ HOZZÁJÁRULÁS: 9% MUNKAHELYEK SZÁMA: 318 EZER TURIZMUS DEVIZA BEVÉTELEI: 4 MRD EUR 1.031 SZÁLLODÁBAN 59.287 SZOBA SZÁLLODAI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA: 18.4 MILLIÓ BELFÖLD: 8.1 MILLIÓ KÜLFÖLD: 10.3

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE

A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE A BÜKI GYÓGYFÜRDŐ FEJLESZTÉSE Dr. Németh István elnök-vezérigazgató Büki Gyógyfürdő Zrt. 2011. szeptember 15. TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS 1957 szénhidrogén kutatófúrás - fúrásmélység: 1300 m 1962 fürdő megnyitása

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ RÉVFÜLÖP TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ /2014.(07 ) sz. Határozat JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZ JÖVŐKÉP ÉS CÉLOK (314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 2. melléklet I. fejezet tartalmi követelményei szerint) 2 0 1

Részletesebben

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM

INFORMÁCIÓS MEMORANDUM INFORMÁCIÓS MEMORANDUM 4200 HAJDÚSZOBOSZLÓ MAGYARORSZÁG INGATLAN SZÁMA: 014 2011. július Rev.01 Page 1 of 6 Megye Régió Hajdú-Bihar Lakosság száma Kb. 24.000 Autópálya csatlakozás Országút 4 Repülőtér

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Siófok az ország ötödik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt tavaly.

Siófok az ország ötödik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt tavaly. Siófok bemutatása Siófok az ország ötödik legnépszerűbb turisztikai célpontja volt tavaly. A Magyar Turizmus Zrt. nemrégiben tette közzé a leglátogatottabb magyar városok előzetes top 10-es listáját, ahol

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Smarter cities okos városok. Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr Smarter cities okos városok Dr. Lados Mihály intézetigazgató Horváthné Dr. Barsi Boglárka tudományos munkatárs MTA RKK NYUTI

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Egy még vonzóbb Budapestért

Egy még vonzóbb Budapestért Egy még vonzóbb Budapestért Dudás Krisztina marketingigazgató Magyar Turizmus Zrt. 2011. május 4. Kedvező piaci trendek A trendek nekünk dolgoznak Növekvő népszerűségnek örvendenek Rövid utazások Közeli

Részletesebben