dr. Lattmann Tamás 1 Alapismeretek az Európai Unió témakörében Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948) Európa Tanács

Átírás

1 Katasztrófavédelem nemzetközi jogi alapjai Alapismeretek az Európai Unió témakörében tavasz Dr. Lattmann Tamás Európa története, az integráció előzményei I. Világháború előtti időszak harc az európai hegemóniáért I.-II. Világháború közötti időszak hatalmi egyensúly kollektív biztonság? új politikai szereplők II. Világháború után integrációs kényszer? politikai szereplők Európa története, az integráció előzményei Az európai integráció mai képe Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet (1948) Európa Tanács Brüsszeli Szerződés (1948) Washingtoni Szerz. (1949) NATO létrejötte Európai Unió Az európai integráció kezdetei EGK EU története Párizsi Szerződés (1951, hl: 1952) Európai Szén- és Acélközösség létrejötte gazdasági-politikai integr. EGK elődje EGK intézményi struktúrájának előképe Főbb szakaszok: : negatív és pozitív integráció : mélyítési kísérletek, EU létrehozása : a keleti bővítés és következményei : előrelépés és alkotmányos válság : Lisszabon és a hogyan tovább? 2002-ben megszűnik dr. Lattmann Tamás 1

2 EGK EU története EGK EU története júl. 23. jan. 1. jún. 1. júl. 1. nov. 1. máj. 1. febr. 1. EURÓPAI UNIÓ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK EURÓPAI KÖZÖSSÉG (1. PILLÉR) ESZAK EURATOM EGK EK KÖZÖS KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA (2. PILLÉR) BEL- ÉS IGAZSÁGÜGYI BÜNTETŐÜGYEKBEN VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDŐRI ÉS IGAZSÁGÜGYI (3. PILLÉR) EGYÜTTMŰKÖDÉS Párizsi Római Fúziós Egységes Maastrichti Amszterdami Nizzai Lisszaboni Szerződés Szerződések Szerződés Európai Szerződés Szerződés Szerződés Szerződés (1951) (EKSZ, (1965) Akta (EUSZ) (ASZ) (NSZ) (LSZ) Euratom) (EEA) (1992) (1997) (2001) (2007) (1957) (1986) dec. 1. EURÓPAI UNIÓ 1957 Római Szerződések (hatályba lépnek: 1958) március 25. két szerződés: 1. Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó szerződés (RSZ, EKSZ) 2. Európai Atomenergia Közösséget (EURATOM) létrehozó szerződés EGK EU története EGK EU története EKSZ: négy alapszabadság lefektetése (áruk, tőke, szolgáltatások, munkaerő szabad mozgása) egyes politikák közösségi irányítás alá helyezése (pl. mezőgazdaság, verseny) közösségi metódus kialakítása, fejlesztése Fúziós Szerződés (1965, hatályba lép: 1967) ESZAK, EGK, EURATOM intézményeinek egyesítése ( fuzionálása ), egységes intézményi struktúra kialakítása 1973 EGK első bővülése Nagy-Britannia Dánia Írország Norvégia nem csatlakozik Franciaországban népszavazást tartanak a brit csatlakozásról EGK EU története EGK EU története 1981 Görögország felvétele gyakran kritizált, sokak szerint csak politikai döntés 1986 ibériai bővítés Portugália + Spanyolország (előbbinek be kell várnia az utóbbit) Spanyolország jelentős engedményeket kell, hogy tegyen a halászat és a mezőgazdaság kérdésében Franciaország eleinte ellenzi a csatlakozást, így azt végül nagyobb részt Németország finanszírozza 1986 Egységes Európai Akta Új eredmények: gyorsított döntéshozatali eljárás a közösségen belül a jogharmonizáció felgyorsulása a közösségen belül külpolitikai együttműködés erősítése a közösségen belül (III. fejezet) dr. Lattmann Tamás 2

3 Az EU pilléres szerkezete Az EU három pilléres szerkezete 1992 Maastrichti Szerződés (hat. lép: 1993.) 1992 (Maastrichti szerződés) az Európai Unió létrejötte hárompilléres unió inkább csak szavakban unió, semmiképpen nem föderáció legyen saját külpolitikája, biztonságpolitikája, menekültpolitikája, állampolgársága A három pilléres szerkezet: 1. pillér EU intézményei 2. pillér 3. pillér alapvetően az Európai Tanács alatt szervezett rendszer, melynek egyes pilléreiben az egyes közösségi szervek más és más hatáskörökkel bírnak EK KKBP (BI) BRIE EGK EU története 1997 Amszterdami Szerződés (h.l.: 1999) 1995 EFTA-államok felvétele (European Free Trade Association 1960, Stockholmi egyezmény) 3 EFTA-tagállam felvétele (Ausztria, Finnország, Svédország Norvégia népszavazáson utasítja el a csatlakozást) az új államok miatt szükségessé válik pl. a szavazatszámok újragondolása az egyes közösségi szervekben gazdag államok felvétele átrendeződés a közösségi és a 3. pillér között: bizonyos, eddig a 3. pillérbe tartozó tevékenységek átkerültek a közösségi hatáskörbe, azaz az 1. pillérbe (pl. személyforgalom, migráció, menekültügy) 3. pillér szűkülése, új neve: Büntetőügyekben való rendőri és igazságügyi együttműködés 1997 Amszterdami Szerződés (h.l.: 1999) 2001 Nizzai Szerződés (h.l.: 2003) 2. pillér (KKBP) némileg erősödik, pl. a kormányközi együttműködés keretében lehetővé válik az eddigi vétó helyett a konstruktív tartózkodás lehetősége az EU külpolitikája megjelenítése céljából a Tanács főtitkárát ruházták fel a külpolitika vitelének, képviseletének feladatával (Javier Solana, volt NATO-főtitkár) az EU magáévá teszi, importálja a petersbergi feladatokat döntéshozatali (intézményi) eljárások reformja, nő a Parlament szerepe (lehetségessé válik a megerősített együttműködés) emberi jogok erősítése a közösség szerkezetében védelempolitika előtérbe kerülése a tervezett keleti csatlakozások intézményi hátterének megteremtése pl. az új taglétszámnak megfelelő képviselői helyek a Parlamentben, szavazatszámok a Tanácsban stb.) intézmények és döntési eljárások átalakítása, egyszerűsítése pl. minősített többségi döntéshozatal lehetősége több mint 30 új témában KKBP módosítása pl. a Politikai és Biztonsági Bizottság felállítása, amely a KKBP koordinálójaként jár el a jövőben ezzel egyidejűleg az Alapjogi Charta elfogadása az EU saját emberi jogi jogalkotási alapja az Európa Tanács (ET) keretében kidolgozott és működő rendszer EU-megfelelője dr. Lattmann Tamás 3

4 2004 Szerződés az Európai Alkotmányról (h.l. ---) Az EU mai képe Kitűzött célok a közösség/unió működésében: Hatékonyság Egyszerűség, átláthatóság Polgárközeliség Ratifikációs kudarc Alkotmány új elemei (lettek volna): hárompilléres szerkezet megszűnése az EU jogi személyiséget nyer reformok a jogforrási rendszerben (egységes jogforrások minden volt pillérben) reformok az intézményi rendszerben az Alapjogi Charta szövegét belefoglalták az Alkotmány szövegébe május 1. a keleti kibővülés egyszerre 10 állam 1. Ciprus 2. Cseh Köztársaság 3. Észtország 4. Lengyelország 5. Lettország 6. Litvánia 7. Magyarország 8. Málta 9. Szlovákia 10. Szlovénia Románia, Bulgária: január 1. A bővítés gazdasági magyarázata, előnyök: hozzájárulhat az Unió gazdasági dinamizálásához új és olcsó munkaerő jelenik meg nagyobb méretű piacbővülést is jelent A Lisszaboni Szerződés 2007 Lisszaboni szerződés (h.l.: 2009) jún Európai Tanács találkozó (Brüsszel) júl. 23. kormányközi találkozó kezdete (Lisszabon) szöveg kidolgozása szept külügyminiszterek tanácsa okt Európai Tanács találkozó (Lisszabon) megegyezés dec. 13. a szerződés aláírása során ratifikációk első: Magyarország (2008. febr. 6.) utolsó: Csehország (2009. november 13.) december 1. hatálybalépés (terv: jan. 1.) Azonos elemek egységes EU, pilléres szerkezet megszűnése EU jogi személyisége szervezeti átalakítások Tanács döntéshozatali rendszere, elnöke külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Bizottság átalakítása Európai Parlament átalakítása Alkotmányszerződés light Eltérő elemek szimbólumok hiánya Alapjogi Charta helye, ereje tagállamok erősítése az Unióval szemben hatáskörök bővítésének gátolása tagállami parlamentek erősítése átfogó jogforrási reform elmaradása Az Európai Unió intézményei Az Európai Unió intézményei Európai Tanács 27 Állam és kormányfő + a Bizottság elnöke Tanács 27 Miniszter Európai Bizottság 27 tag Európai Parlament 736 tag Európai Unió Bírósága 27 bíró Törvényszék Számvevőszék 27 tag Európai Központi Bank Gazdasági és Szociális Bizottság Európai Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések által meghatározott keretek között végzik minden intézmény rendelkezik a működéséhez szükséges függetlenséggel, hatáskörökkel, eljárási renddel az intézmények nem ruházhatnak feltétel nélkül hatásköröket más intézményekre vagy testületekre minden intézménynek tiszteletben kell tartania a többi intézmény jogosítványait intézmények egymással jóhiszeműen és kölcsönösen kell együttműködjenek együttműködés elve EUSZ 4. cikk (3) bek. Az Unió és a tagállamok a lojális együttműködés elvének megfelelően kölcsönösen tiszteletben tartják és segítik egymást a Szerződésekből eredő feladatok végrehajtásában. A tagállamok a Szerződésekből, illetve az Unió intézményeinek intézkedéseiből eredő kötelezettségek teljesítésének biztosítása érdekében megteszik a megfelelő általános vagy különös intézkedéseket. A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. dr. Lattmann Tamás 4

5 Az Európai Unió működésének elvei Szubszidiaritás és arányosság EUSZ preambuluma + 4. cikk (1) bek cikk + LSZ 2. Jk. a döntéseket az Unió polgáraihoz a lehető legközelebb eső szinten hozzák meg Transzparencia EUSZ 11. cikk (2)-(3) bek. EUMSZ 15. cikk, 17. cikk átláthatóság és nyilvánosság követelménye, hozzáférés lehetősége (internet növekvő jelentősége) Európai Tanács, Tanács Demokrácia EUSZ 6. cikk - Emberi jogok + Alapjogi Charta szerepe EUSZ 7. cikk - a demokratikus követelmények visszatérő és súlyos megsértése, vagy annak veszélye esetén követendő eljárás Nem keverjük össze! A Tanács szerepe Európa Tanács Európai Unió Európai Tanács A Közösség tagállamainak érdekeinek képviselője erős döntési hatáskörök az EU legfőbb döntéshozó szerve politikai érdekegyeztetés, tárgyalások fóruma a jogalkotás egyik központja az ellenőrzés központja A Tanács szervezete Európai Tanács politikai kompromisszumok megkötésének legmagasabb szintje Szak- vagy illetékes miniszterek (szaktanácsok) jelenleg 10 (LSZ) a szaktárcák kiküldöttei / diplomáciai státusz + közbenső szint, szűrő előkészítés (kb. 250 bizottság és munkacsoport) Európai Tanács (állam- és kormányfők) Miniszterek Tanácsa (27 miniszter) COREPER 2 (tagállamok állandó képviselői) COREPER 1 (állandó képviselők helyettesei) Munkacsoportok (tagállami szakértők) legmagasabb döntéshozatali szint EUSZ intézményesíti évi 2 rendes és 2 rendkívüli ülés a soros elnökséget ellátó tagállamban meghatározza az európai integráció fő irányvonalát cél: állam- és kormányfők rendszeres, bizalmas véleménycseréje / politikai kompromisszumok + Elnök, külügyi főképviselő, Bizottság elnöke is részt vesz az ülésein, az Elnök vezeti azokat dr. Lattmann Tamás 5

6 Európai Tanács Miniszterek Tanácsa Miniszteri tanácsok jelenleg: elsődlegesen politikai tevékenység nem lát el jogalkotási feladatokat (arra egy szinttel lejjebb kerül sor) döntéshozatal: konszenzussal (kivéve, ha az alapító szerződések eltérően nem rendelkeznek) 1. Általános ügyek 2. Külügyek 3. Gazdasági- és pénzügyek 4. Bel- és igazságügy 5. Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyek 6. Versenyképesség (volt belső piac, ipar és kutatás) 7. Közlekedés, hírközlés és energia 8. Mezőgazdaság és halászat 9. Környezet 10. Oktatás, ifjúság és kultúra A soros elnökség Az Európai Tanács elnöke A soros elnökség rotál (tagállamok) a jelenlegi soros elnök: Dánia (2012/I.) a soros elnök feladatai és felelőssége a soros elnök és a nemzeti érdek Mo.: első félév Lisszaboni Szerződés (LSZ): soros elnökség mellett/majd helyett személy: EiT elnöke az EiT választja 2,5 évre (minősített többség) feladatai: elnököl, irányít, előkészít, kohézió, konszenzus, jelentés az EPnek, EU képviselete 1987I. Belgium 2000I. Portugália 1987II. Dánia 2000II. Franciaország 1988I. Németország 2001I. Svédország 1988II. Görögország 2001II. Belgium 1989I. Spanyolország 2002I. Spanyolország 1989II. Franciaország 2002II. Dánia 1990I. Írország 2003I. Görögország 1990II. Olaszország 2003II. Olaszország 1991I. Luxemburg 2004I. Írország 1991II. Hollandia 2004II. Hollandia 1992I. Portugália 2005I. Luxemburg 1992II. Nagy-Britannia 2005II. Nagy-Britannia 1993I. Dánia 2006I. Ausztria 1994I. Görögország 2006II. Németország 1994II. Németország 2007I. Finnország 1995I. Franciaország 2007II. Portugália 1995II. Spanyolország 2008I. Szlovénia 1996I. Olaszország 2008II. Franciaország 1996II. Írország 2009I. Cseh K. 1997I. Hollandia 2009II. Svédország 1997II. Luxemburg 2010I. Spanyolország 1998I. Nagy-Britannia 2010II. Belgium 1998II. Ausztria 2011I. Magyarország 1999I. Németország 2011II. Lengyelország 1999II. Finnország 2012I. Dánia a Lisszaboni Szerződés által megteremtett új funkció Európai Tanács választja (minősített többséggel), két és fél éves időtartamra megbízatása egy alkalommal megújítható leváltható: akadályoztatás vagy súlyos hivatali mulasztás esetén minden tagállami tisztséggel összeférhetetlen Elnök feladatai: elnököl az Európai Tanács ülésein gondoskodik az Európai Tanács munkájának előkészítéséről és folyamatosságáról konszenzus elősegítése beszámol az Európai Parlament számára az Európai Tanács tevékenységéről (pl. ülések után jelentés) EU külső képviselete (közös kül- és biztonságpolitika területén) Az Európai Tanács elnöke Milyen pozíció ez valójában? Politikai-szakmai-organizatőr? Mindegyik egy kicsit Hogy melyik lesz a leghangsúlyosabb szerep, idővel elválik majd. Tagállamok jelenlegi látszólagos akarata: legyen gyenge elnök! Európai Bizottság Első Elnök: Herman Van Rompuy (Belgium) Kereszténydemokrata és Flamand Párt volt belga pénzügyminiszter, miniszterelnökhelyettes ( ), miniszterelnök ( ) Jövő? dr. Lattmann Tamás 6

7 A Bizottság szerepe A Bizottság felépítése Az Unió érdekeinek képviselője nemzetek feletti szerv, feladata az (közös) érdekek képviselete professzionális bürokrácia + erős döntési és kezdeményezési hatáskörök az EU kormánya döntés-előkészítés központja a jogalkotás egyik központja a végrehajtás központja az ellenőrzés központja Bizottság: szűk/tág értelemben 27 biztos (elnök + 26) biztosok kollégiuma (szűk értelemben) kb alkalmazott apparátus (tág értelemben) ELNÖK BIZTOSOK (26 fő) APPARÁTUS (25-30 ezer fő) A Bizottság elnöke A Bizottság alelnöke, a külügyi főképviselő kiemelkedő szerep a Bizottság az elnök politikai irányítása alatt működik (pl. ha az elnök felhívja rá, a biztos köteles benyújtani lemondását) bizalmatlansági indítvány lehetséges (egyfajta parlamenti kontroll) Feladatai: hatás- és feladatkörök megosztása a portfoliókról elnök dönt alelnökök kinevezése a Bizottság képviselete Walter Hallstein (D) Jean Rey (B) Franco Maria Malfatti (I) Sicco Mansholt (N) Francois Xavier-Ortoli (F) Roy Jenkins (UK) Gaston Thorn (L) Jacques Delors (F) Jacques Santer (L) Romano Prodi (I) José Manuel Barroso (P) EiT minősített többséggel választja, a Bizottság elnökének egyetértésével Külügyek Tanácsának elnöke + Bizottság egyik alelnöke a Bizottság külkapcsolatokkal összefüggő feladatainak ellátásáért felelős Double sombrero egyszerre a Bizottság és a Tanács embere vezeti az európai külügyi szolgálatot átvette a korábbi külügyi főképviselő és a korábbi külügyi biztos szerepét Catherine Ashton A Bizottság tagjai A Bizottság tagjai Kettős feladatkör: 1. apparátus vezetője és felelőse 2. tisztviselő Kiválasztásuk: minden tagállam jelöl egyet általában politikai választás, nincs egységes gyakorlat (minden tagállam úgy és olyan személyt jelöl, ahogy és amilyet akar) Tevékenységük: közösségi funkcionárius, nem az államát / kormányát képviseli ám az újrajelölés miatt ez kérdéses lehet szerepük egyre inkább politizálódik Elnök és főképviselő José Manuel Barroso Elnök Catherine Ashton Alelnök, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Fontos biztosok és pozíciók Joaquín Almunia Alelnök Versenypolitika Neelie Kroes Alelnök Digitális politika Olli Rehn Gazdasági ügyek és monetáris politika Michel Barnier Belső piac és szolgáltatások Karel De Gucht Kereskedelem Dacian Cioloş Mezőgazdaság és vidékfejlesztés Magyar biztos Andor László Foglalkoztatás, szociális ügyek és társadalmi összetartozás dr. Lattmann Tamás 7

8 Bizottsági apparátus A Bizottság hatáskörei szervezeti egységek: főigazgatóság (DG, directorate-general): egyes szakpolitikákért felelősek (minisztériumokhoz hasonló) hivatal (office): egyes feladatok ellátására rendelt, központi szervezetek (pl. Európai Csalás Elleni Hivatal) szolgálatok (service): horizontális, minden területet érintő feladatokat látnak el (pl. Jogi Szolgálat, Kommunikációs Szolgálat, Fordítói Szolgálat, Statisztikai Hivatal) személyi állomány: tisztviselők (elsődlegesen szakmai szempontok alapján) rögzített illetményi, előmeneteli rendszer (azonos a többi EU intézményével) bezavar: a méltányos nemzeti megoszlás elve (+némi politika) 1. Jogalkotás 2. Jogszabály kezdeményezés 3. Végrehajtás 4. Szerződések őre 5. Uniós pénzügyek kezelése 6. Külkapcsolatok A Bizottság és a jogalkotás A Bizottság és a jogalkotás 1. kezdeményezési jog (a volt első pillérben kizárólagos volt) 2. éves jogalkotási terv készítése 3. a Közösségek általános politikai stratégiájának kialakítása (pl. White Paper) 4. eredeti jogalkotási jogkör 5. származékos jogalkotási jogkör származékos hatáskör: adminisztratív, erősen technikai jelleg pl. termékbesorolások mezőgazdaság, ipar területén évi kb rendelet, irányelv, határozat helyenként viccesnek tűnhet ld. pl. 1462/2006/EK rendelet birka formájú árucikk-rendelet eredeti hatáskör: RSZ kifejezett és közvetlen felhatalmazásával (kevés) A Bizottság és a kezd. A szerződések őre cél: az Unió és a polgárok védelme nem a tagállamoké az rendelkezések döntő többségénél kizárólagos jog a korábbi I. pillérben kizárólagos kezdeményezési jog befolyás: Tanács, EP, lobbik, szakértők Előkészítés (White Paper / Green Paper) a javaslatok jogalapja: milyen szavazás / milyen hatáskör? javaslat: szakértők, munkacsoportok, kabinetfőnök Régiók Bizottsága, Gazdasági és Szociális Bizottság feltérképezés: helyzet, szükség-e elvek: szubszidiaritás / arányosság A Bizottság gondoskodik az alapító szerződések előírásainak, valamint az azok alapján elfogadott intézkedések alkalmazásáról, illetve felügyeli az jog alkalmazását. 1) az jog megsértése miatt lehetséges perindítási jogalapok (Európai Bíróság előtt lásd később) a tagállamok ellen: harmonizációs intézkedések megsértése tagállam jogsértése Bizottság lehetséges beavatkozása az jog érvényességével kapcsolatos eljárásokba 2) vizsgálat és kvázi-bírói hatáskör tagállamokkal és vállalatokkal szemben: pl. versenyjog, állami támogatások területén dr. Lattmann Tamás 8

9 Külkapcsolatok önálló DG-k (átalakítás / összevonás alatt): 1. EuropeAid Development and Co-operation (DEVCO) Enlargement (ELARG) 3. External Relations (RELEX) 4. Humanitarian Aid (ECHO) 5. Trade (TRADE) kereskedelmi tárgyalások (harmadik államokkal) Európai Parlament külső képviselet (ENSZ, WTO, ET, OECD, harmadik államok) saját nemzetközi képviseleti rendszer (kb. 130 országban 3000 fő, információs irodák, delegációk) csatlakozási tárgyalások: mindig a tagállamok és a jelölt állam(ok) között zajlanak, de a Bizottság véleménye dönt, hogy megkezdhetőek-e a végleges tárgyalások acquis screening külön biztos, külön DG Az Európai Parl. ülései, székhelye Strasbourg Luxembourg Brüsszel Az Európai Parlament szerepe nem kizárólagos jogalkotó intézmény erősödő jogi-politikai szerep nemzetek feletti szerv, így feladata a közösségi- érdekek képviselete a jogalkotás egyik központja politika terepe, érdekek ütköztetése és egyeztetése az ellenőrzés központja Az Európai Parlament összetétele (Nizzai Szerződés alapján) tagállamok (EU15) régi NSZ (2009- ) tagállamok (EU27) NSZ (2009- ) Németország Lengyelország Egyesült Királyság Románia Franciaország Csehország Olaszország Magyarország Spanyolország Bulgária Hollandia Szlovákia Görögország Litvánia Belgium Lettország 8 9 Portugália Szlovénia 7 7 Svédország Ciprus 6 6 Ausztria Észtország 6 6 Dánia Málta 5 5 Finnország Írország RÉGI ÖSSZES: 626 Luxemburg NSZ JELENLEGI: 736 Az Európai Parlament összetétele (Lisszaboni Szerződés alapján) tagállamok (EU15) NSZ (2009- ) LSZ + tagállamok (EU27) NSZ (2009- ) Németország Lengyelország Egyesült Királyság Románia Franciaország Csehország Olaszország Magyarország Spanyolország Bulgária Hollandia Szlovákia Görögország Litvánia Belgium Lettország 8 9 Portugália Szlovénia 7 8 Svédország Ciprus 6 6 Ausztria Észtország 6 6 Dánia Málta 5 6 Finnország Írország NSZ JELENLEG: 736 Luxemburg 6 6 LSZ MAJD: 751 LSZ dr. Lattmann Tamás 9

10 Az Európai Parlament összetétele Az Európai Parlament összetétele Parlamenti helyek feltöltése: 5 évente közvetlen választások (Tanács 76/787 sz. hat.) választásokra vonatkozó tagállami szabályok DE közös elvek (ASZ+Tanács hat.) listás, arányos választás + általános, közvetlen, egyenlő, titkos, szabad 2009-től az EP mandátumok 10%-át európai pártlisták alapján kell betölteni összeférhetetlen az EP mandátum és a tagállami parlamenti mandátum kampányköltségek szabályozása: tagállami hatáskör rugalmas megoldás: nem kívánja meg a rendszerek teljes átalakítását alacsony részvételi arányok: év - tagállamok sz. arány (%) EU EU EU EU EU EU (HU 38,5%) EU27 43 (HU 36,3%) alacsony részvételi arányok Az Európai Parlament összetétele EP képviselőcsoportok EU évben lezajlott választások (részvételi arány a választásra jogosultak %-ában) tagállami 70, es EP 45,47 Euro-GAP , évben lezajlott választások (részvételi arány a választásra jogosultak %-ában) tagállami 2009-es EP Euro-Gap 2009 feltételei: min. 25 MEP, min. a tagállamok 1/4- ből (2009-től) saját szervezet jelentős anyagi és eljárásjogi előnyök technikai személyzet, titkárság, szakértőgárda EU15 10 új tá. EU27 74,8 69,3 52,9 40,2 21,9 29,1 66, ,3 Adatok forrása: Eurostat bal-jobb dimenzió elsődleges, de gyengébb, mint a nemzeti nincs kormány-ellenzék anti/pro-integráció dimenzió EP képviselőcsoportok ( ) EP választások 2004 EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták) PES (Európai Szocialisták) ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) UEN (Nemzetek Európájáért Unió) Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) EUL-NLG (Egységes Eur. Baloldal/Északi Zöld Baloldal) IND-DEM (Függetlenség/Demokrácia) jan.-nov. Identity, tradition, sovereignity dr. Lattmann Tamás 10

11 2004 szept EPP-ED PES ALDE Greens / EUL / IND / UEN függetl. Total EFA NGL DEM Belgium Cseh Köztársaság EP választások 2009 Dánia Németország Észtország Görögország Spanyolország Franciaország Írország Olaszország Ciprus Lettország Litvánia Luxembourg Magyarország Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Nagy-Britannia Total EP képviselőcsoportok változása a 2009-es választások után EP bizottságai EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták) PES (Európai Szocialisták) ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) UEN (Nemzetek Európájáért Unió) Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) EUL-NLG (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) 268 (288) 200 (218) 88 (100) (44) 41 EPP-DE (Európai Néppárt és Európai Demokraták) Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége ALDE (Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért) Európai Konzervatívok és Reformisták Greens-EFA (Zöldek/ Európai Szabad Szövetség) EUL-NLG (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal) (54) AFET Külügy DROI Emberi jogok SEDE Biztonság- és védelempolitika DEVE Fejlesztés INTA Nemzetközi kereskedelem BUDG Költségvetés CONT Költségvetés-ellenőrzés ECON Gazdasági és monetáris ügyek EMPL Foglalkoztatás és szociális ügyek ENVI Környezetvédelem, közegészségügy és élelmiszerbiztonság + Ideiglenes bizottságok CRIS Pénzügyi és gazdasági válság SURE Politikai kihívások korábban mások (pl. CLIM) ITRE Ipar, kutatás és energiaügy IMCO Belső piac és fogyasztóvédelem TRAN Közlekedés és idegenforgalom REGI Regionális fejlesztés AGRI Mezőgazdaság és vidékfejlesztés PECH Halászat CULT Kultúra és oktatás JURI Jogi ügyek LIBE Állampolgári jogok, bel- és igazságügy AFCO Alkotmányos ügyek FEMM Nők jogai és esélyegyenlőség PETI Petíciók IND-DEM (Függetlenség/Demokrácia) 37 EFD (Szabadság és Demokrácia Európája) 32 + vizsgálóbizottságok ITS (Identity, tradition, sovereignity) (2007 jan-nov.) (23) függetlenek 27 jelenleg nincs, korábban több is volt EP és az ellenőrzés 1. Interpelláció, bizottsági jelentések, MEP kérdések, EP határozat, média 2. ideiglenes vizsgálóbizottságok 3. bizalmatlansági indítvány (2/3, nyílt, 3 nap) 4. éves jelentés, zárszámadás 5. az EP szerepe a csúcsértekezleteken: az Elnök részt vesz az EiT ülésein 6. EKB: jelentés 7. Ombudsman kinevezése 8. az európai polgárok petíciós joga 9. írásbeli/szóbeli kérdések a Tanácshoz / a Tanács elnökének részvétele a plenáris üléseken, vitákon 10. az EP és a Tanács szoros együttműködése: az EP tájékoztatása közérdekű kérdésekről (menedékjog, bevándorlási politika, kábítószerek) Az EU jogalkotása dr. Lattmann Tamás 11

12 Az jogalkotás sajátosságai Az Európai Unió főbb intézményei az államokon belüli törvényalkotási folyamatokhoz képest: általános felhatalmazás hiánya egységes eljárás hiánya törvényhozó hatalom kezdeményezési jogkörének hiánya Európai Tanács 27 tagállami állam- v. kormányfő + a Biz. elnöke Tanács 27 tagállami miniszter Európai Bizottság 27 biztos Európai Parlament 785 képviselő Európai Bíróság 27 bíró Elsőfokú Bíróság Tagállamok érdekeinek képviselete (Unióval + egymással szemben) Elsődleges döntéshozatali fórum Az Unió érdekeinek képviselete Kizárólag azé akár tagállamokkal szemben Elsődleges kezdeményező szerepkör Uniós polgárok képviselete Közvetlen választás legitimáció Folyamatosan növekvő szerep (jog+politika) Jogi kontroll Uniós jog alkotása + alkalmazása felett Az intézmények szerepe és egyéb szereplők az jogalkotás területén (séma) EP vele vagy nélküle? EP folyamatosan erősödő szerepe, DE pl. Tagállami lobbi Tanács Európai Parlament kezdeményezés Magán lobbi Európai Bizottság Bizottság és Tanács az EP nélkül tőke szabad áramlása (EUMSZ 64. cikk) közös kereskedelempolitika (EUMSZ II. Cím) állami támogatások (EUMSZ 107. cikk) Bizottság egyedül monopóliumok, állami megrendelések (EUMSZ 106. cikk) migráns munkavállalók egyes jogai (EUMSZ 45. cikk) Jogalkotás kezdeményezése Bizottság Tanács hatalmi játék Ki kezdeményezhet t? Európai Bizottság (elsődleges) korlátozottan, nem általános jelleggel: Európai Parlament Európai Központi Bank, Európai Bíróság, Európai Beruházási Bank polgárok kezdeményezése (csak a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben) politikai egyensúlyozás Bizottság v. Tanács Unió v. tagállamok Bizottság kizárólagos kezdeményezés joga, DE fél szemmel mindig a Tanácson előzetes esélylatolgatás + egyéb feltételek dr. Lattmann Tamás 12

13 A Bizottság és a kezdeményezés Közösségi / jogalkotás (LSZ előtt / után) EUSZ 11. cikk konzultációs kötelezettség polgárok és az érdekképviseleti szervezetek az Unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak, és azokat nyilvánosan megvitathassák intézmények az érdekképviseleti szervezetekkel és a civil társadalommal nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tartanak fenn érintett felekkel széles körű előzetes konzultációk tagállami parlamentek tájékoztatáshoz való joga szubszidiaritás elve, mint lehetséges akadály Közösségi jogalkotási eljárások (LSZ előtt): konzultációs eljárás (RSZ) együttműködési eljárás (EEO) hozzájárulási eljárás (EEO) együttdöntési eljárás (MSZ, ASZ, NSZ) Uniós jogalkotási eljárások (LSZ alapján): rendes jogalkotási eljárás (volt együttdöntési eljárás alapján) EUMSZ 294. cikk különleges jogalkotási eljárás (volt konzultációs vagy hozzájárulási eljárás alapján) EUMSZ 289. cikk (2) bek. Együttdöntési eljárás (LSZ: RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS) Együttdöntési eljárás (LSZ: RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS) MSZ hozza létre, ASZ, NSZ kiterjeszti elfogadják nem fogadják el EP / Tanács célja: együttműködési eljárás felváltása Európai Parlament azonos erejű (társ-)jogalkotóvá válik közös szöveg sikertelen EGYEZTETŐ BIZOTTSÁG legtöbb kérdésben ez vált fő jogalkotási formává elfogadja nem fogadja el Tanács (II. olvasat) LSZ: rendes jogalkotási eljárás fő jogalkotási forma EUMSZ 294. cikk elfogad / nem dönt módosít elutasít Európai Parlament (II. olvasat) Bizottság véleménye Bizottság véleménye nem módosít elfogadja EP mód. közös álláspont Tanács (I. olvasat) javaslat Európai nem módosít módosít Bizottság véleménye Bizottság Európai Parlament (I. olvasat) javaslat Intézmények belső döntéshozatala jogalkotás során végrehajtás során Jogalkotási folyamat figyelemmel kísérése Ld. a megfelelő intézményeknél dr. Lattmann Tamás 13

14 Érdekképviselet (lobbi) Magatartási kódex Érdekképviseleti / Átláthatósági nyilvántartás Köszönöm a figyelmet! dr. Lattmann Tamás 14