Szerkezeti anyagok megmunkálhatósága és technológiai vizsgálata. Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGISMERET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szerkezeti anyagok megmunkálhatósága és technológiai vizsgálata. Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGISMERET"

Átírás

1 Szerkezeti anyagok megmunkálhatósága és technológiai vizsgálata 1

2 Szerkezeti anyagok megmunkálhatósági jellemzői Az előállított szerkezeti anyagokat technológiai műveleteknek vetjük alá, ezért az anyagok kiválasztásánál azok szükséges ill. lehetséges technológiákkal való megmunkálhatóságára - technológiai tulajdonságaira - is tekintettel kell lenni. Az anyagok technológiai jellemzői sokszor nem adhatók meg számszerűen, képletek segítségével, sőt a technológiákra való alkalmasság megítélése általában sokváltozós probléma, így a technológiai vizsgálatok elsősorban adott feltételek mellett érvényes rangsor megállapítására - anyagok összehasonlítására - adnak módot. Az anyagok megmunkálhatóságát minősítő technológiai vizsgálatok jó része a technológia egyfajta - bizonyos szempontokat kiemelő - modellje, ill. bonyolult folyamatok helyettesítése egyszerűbben kivitelezhetővel. Anyagtechnológiák felosztása: az alakadó technológiák alkatrészek alapanyagokból vagy félkész termékekből kiinduló előállítására ill. megmunkálására, a kötő technológiák alkatrészek egyesítésére ill. szerelésére, a anyagszerkezet-változtató technológiák -az előző technológiák valamely szakaszán - az alkatrész anyaga szerkezetének és ezáltal tulajdonságainak módosítására irányulnak. 2

3 Anyagmegmunkálásra alkalmas technológia kiválasztásakor célszerű tekintettel lenni a korszerű fejlesztési irányzatokra ill. elvekre: near net shape technology, azaz olyan technológiát alkalmazni, mely a végső (kész) termékalakot minél kevesebb időráfordítással, minél pontosabban megközelítve képes produkálni, csökkentve a forgácsolás mennyiségi igényét; az előzővel szorosan összefüggő energy content minimalize, azaz minél kisebb fajlagos (tömeg- vagy térfogategységre vonatkoztatott) energiafelhasználással ezáltal kisebb környezetterheléssel gyártani; do it well first step, vagyis elsőre jót produkálni, megfelelő minőségirányítási feltételek biztosításával; material tayloring ill. inclusion tayloring (anyagill. zárványtervezés), azaz kihasználni a technológiákban rejlő anyagszerkezet-módosítási lehetőségeket (mechanikus ötvözés, pórusos szerkezet kialakítása), csökkentve a szükséges műveletek számát is. 3

4 Szerkezeti anyagok önthetősége Műanyag és üvegformázás Az önthetőség fogalma elsősorban megolvasztott fémes anyagokból gyártandó alakos (összetett formájú) öntvények anyagai szempontjából jelentős. A műanyagok ill. az ilyen bázisú kompozitok pépes állapotban történő (fröccs)öntési technológiái, valamint az üvegmasszák alakítása az amorf anyagok üvegesedési hőmérséklet feletti - a viszkozitás fokozatos csökkenése melletti - lágyulásán alapulnak, így egyfajta átmenetet képeznek az öntés és az alakítás között. A fém(ötvözet)ek önthetősége annál kedvezőbbnek ítélhető, minél kisebb az olvadáspontjuk (minél kisebb energia-felhasználással olvaszthatók), minél kisebb a viszkozitásuk (minél jobb a formakitöltő képességük), minél kisebb hőmérséklet-intervallumban dermednek meg (minél kisebb a zsugorodásuk), minél kevésbé reagálnak környezetükkel (kevésbé oxidálódó felületűek,...). Ezek szerint a viszonylag kis olvadáspontú színfémek, ill. az eutektikumok, valamint ezekhez közeli összetételű ötvözetek (pl. ólom-, ón-, cinkötvözetek; sárgarezek, bronzok; öntöttvasak,...) legkedvezőbbek öntészeti szempontból. Fontos önthetőségi követelmény, hogy az anyag megdermedése után repedés-, pórus- és zárványmentes legyen. 4

5 Precíziós öntéssel és hagyományos módszerrel öntött forgórész 5

6 Önthetőség vizsgálata A formakitöltő képesség megítélésére egy előírt keresztmetszetű, spirális öntőforma (Courty-féle kokilla) szolgál, melyben a beleöntött olvadék megdermedéséig kitöltődött spirál hosszát mérik cm-ben. Minél hosszabb utat tud az olvadék a kokilla spirál-csatornájában megtenni, annál jobb lesz a belőle készülő öntvény alakpontossága is a jó formaüreg-kitöltés révén. A vizsgálatot befolyásolja az öntési hőmérséklet, a kokilla hőmérséklete, továbbá az a magasság is, amelyről az öntés történik. Az öntéskori melegrepedékenység megítélését szolgálja olyan célpróbatest leöntése, ami a modellezendő technológiai eljáráshoz igazodva formázható. Az öntéskor utoljára dermedő vastag oszlop megszakadása vagy épen maradása jelzi a melegrepedékenységi hajlam mértékét. 6

7 Szerkezeti anyagok szinterelhetősége Belső makroszerkezet módosítás Szilárd porokból kiinduló szintereléses technológia jön szóba túl nagy olvadáspontú színfémek (pl. W, Mo); egymásban nem kellő mértékben oldódó fém, nemfém (és/vagy vegyület) komponensekből álló álötvözetek (pl. keményfémek, cermetek) és más szemcsés kompozitok; kristályos kerámia termékek (pl. műszaki finom-kerámiák); porózus szerkezetű fém- vagy kerámia termék (pl. fémszűrő, önkenő csapágy) előállításához, a szükséges külső makrogeometriát minél jobban megközelítve. Az előkészített, kívánt szemcsenagyságra beállított, sajtoláskönnyítő- ill. ötvöző-adalékkal összekevert, esetleg granulált anyagport a megfelelő alakot és méretet biztosító módon tömörítik, ill. sajtolják, majd oxidációt megakadályozó védőatmoszférában izzítják, zsugorítják. A pontos méretek, a felületi finomság és a porozitás beállítása érdekében még kalibráló sajtoló műveletekre is szükség lehet. Ha a porozitás nem igény, törekedni kell annak lehető legkisebb mértékére, ugyanis a porozitás csökkenti a szilárdságot, az elektromos vezetőképességet, a mágneses permeabilitást és különösen a szívósságot. Az álötvözetekben a keramikus alkotók (karbidok, nitridek) biztosítják a keménységet, míg a fémes alkotók (Co, Mo) a kötőanyag ill. a póruscsökkentés feladatát látják el. Mind a kemény fázisokkal, mind a kötőfázissal szemben támasztanak szinterelhetőségi követelményeket. 7

8 Vaspor és nikkel-bázisú szuperötvözet por scanning elektronmikroszkópos képe 8

9 Szinterelhetőség vizsgálata Egy anyag szinterelhetősége aszerint ítélhető meg, hogy a technológiai lépéseknek mennyire felel meg, azaz a szintereléses technológia műveletei kivitelezhetők-e. Rendszerint egyszerűbb geometriájú termékek előállítását célzó, a teljes technológiai folyamatot megvalósító technológiai vizsgálatokkal optimális paraméterek meghatározása a cél, elemezve az elvárt jellemző tulajdonság(ok): sűrűség, pórusosság, nyomószilárdság, hajlítószilárdság, keménység alakulását. Főként a sajtolási nyomás ill. méretváltozás, a zsugorítási hőmérséklet és idő legmegfelelőbb értékeit keresik ezen vizsgálatok keretében. A mikroszkópos vizsgálatok fontosak a szinterelt termékek porozitásának ill. gyártási hibáinak (ötvözőkiégés, fáziskiválások, elégtelen zsugorodás, szemcsedurvulás) kimutatásához. A hajlítóvizsgálat és a gyémánt szúrószerszámos keménységmérés is fontos a Finom- és durvapórusok keményfémben szinterelt termék, mechanikai tulajdonságainak, megfelelőségének megítéléséhez. 9

10 Szerkezeti anyagok alakíthatósága Az anyagok repedés és törésmentes alakíthatósága függ rácsszerkezetüktől ill. annak jellemzőitől. Jól alakíthatóak a felületen középpontos köbös térrácsú, nagy koordinációs számú anyagok. A képlékenyen alakító technológiák igen elterjedtek a fémek feldolgozásában, sőt előfordulnak egyes bioanyagok, a műanyagok, a lágy állapotba hozott üvegek megmunkálásában, de a többi keramikus anyagnál nem jöhetnek szóba. Az alakíthatóság fogalmát a feladat jellegétől függően értelmezik: Ha az alakítás erő- vagy munkaszükséglete a meghatározó, akkor az alakítási szilárdságot, ill. annak állapothatározóktól és technológiai paraméterektől való függését vizsgálják. Ilyen értelemben képlékenyen jól alakítható az az anyag, mely az állapothatározók (hőmérséklet: T, alakváltozási sebesség: ϕ, feszültségállapot: σ 1, σ 2, σ 3 ) és a technológiai paraméterek tág intervallumában kis erő- és munkaszükséglettel formálható. Ha repedés, törés nélkül elérhető legnagyobb alakítási mérték (megengedhető maximális alakváltozás) a megítélés alapja, akkor - az adott technológiára nézve - minél szélesebb állapothatározó- és technológiai paraméter-tartományt nagy alakváltozó képességgel átfogó anyag a kedvezőbb. 10

11 Alumínium lemezen alakíthatósági vizsgálat során képződött, a lemezhengerlés irányával párhuzamos repedés Előrefolyatás során keletkezett belső repedés kör keresztmetszetű rúdban 11

12 Alakíthatóság vizsgálata Az alakíthatóság mértékének megítéléséhez lemezalakításra vagy térfogatalakításra vonatkozó alakíthatósági határdiagramot (AHD) ill. folyásgörbét, felkeményedési görbét (alakítási mérték - alakítási szilárdság függvényt) határoznak meg méréssel. Technológiát modellező vizsgálatok: hajlítópróba, hajtogató vizsgálat, mélyhúzhatósági próba, kovácsolhatósági vagy zömíthetőségi vizsgálat, csövek alakíthatóságának minősítése: hajlítópróba, lapítópróba, peremező, tágítópróba, gyűrűszakító próba, nyomáspróba. 12

13 Szerkezeti anyagok forgácsolhatósága Általában jobban forgácsolhatónak azokat az anyagokat minősítik, melyek azonos forgácsolási hőmérséklet mellett nagy(obb) forgácsolási sebességgel munkálhatók meg, az ébredő erők viszonylag kicsik, a megmunkált felület minősége jó (a szerszám-kopás folyamata lassú, az éltartam nagy), a képződő forgács nem okoz műszaki problémákat (rezgés, szerszámtörés,...). A forgácsleválasztási folyamat, mint szerszám-munkadarab kölcsönhatás - mindkét szempontból értékelhető. A forgácsolószerszám (ill. annak anyaga) oldaláról az éltartamnak (forgácsoló-képességnek) van fontos szerepe, amit meghatároz a keménység és az attól függő kopásállóság. A forgácsolandó anyag oldaláról használják általánosan a forgácsolhatóság komplex fogalmát, mely jellemezhető: azzal a gazdaságosan termelékeny forgácsolási sebességgel, mely egy meghatározott éltartam és egyéb állandó feltételek (pl. hűtő- és kenőanyagok) mellett az anyag forgácsolásánál elérhető; az anyag adott feltételek mellett végzett megmunkálásánál ébredő forgácsolási erőkkel és a fellépő munkaszükséglettel; a megmunkált felület minőségével; a képződő forgács típusával; a forgácsolási hőmérséklettel 13

14 Folytonos és töredezett forgács képződése forgácsolás során 14

15 Forgácsolhatóság vizsgálata Az automata (felügyelet-nélküli vagy felügyeletszegény gyártást lehetővé tevő, minden programozott műveletet automatikusan végző forgácsológépekhez "igazított") acélokban az adagolt Mn, S, Pb, Bi olyan zárványokat képez, amelyek biztosítják a megfelelő - töredezett, hűtő-kenő folyadékkal elvezethető, rezgést és szerszámtörést nem okozó - forgácsok képződését. A munka- és anyagigényes forgácsolhatósági vizsgálatok keretében, különböző forgácsolási sebességek mellett a szerszáméltartamot (azt az időt, melyet a szerszám - az elfogadott kopáskritériumnak megfelelő kopásnagyság kialakulásáig - forgácsolásban eltölt) és/vagy a kialakuló forgácsolási hőmérsékletet határozzák meg. Gazdaságos forgácsolási sebességnek az tekinthető, melynek alkalmazása esetén a legkisebb költséggel, a lehető legnagyobb forgácsmennyiség távolítható el. Ezt sok tényező befolyásolja: a munkadarab és a szerszám anyaga, alakja, befogása; a forgácsolási eljárás; a forgács alakja és keresztmetszetének nagysága; a hűtő- és kenőanyag; a szerszámgép jellemzői; a megkívánt felületminőség. Túlságosan nagy forgácsolási sebesség nagyon rövid szerszámélettartamot eredményez. 15

16 Szerkezeti anyagok vághatósága Az alakító vágásnál a vágási felület tulajdonságai - a fellépő alakítási keményedés következtében - megváltoznak. A nyíró- és ékvágásra való alkalmasság az alakíthatósági szempontok mérlegelésével értékelhető, viszont a törővágás a rideg anyagok bemetszés (bekarcolás) utáni hajlító igénybevételével végezhető. A forgácsoló vágás során - a szerszám geometriájától függő mértékben - forgács keletkezik a vágás nyomvonalán. A vághatóság a forgácsolhatóság szempontjai szerint ítélhető meg. Termikus vágáskor a nagy hőmérsékletű láng, plazmaív vagy lézersugár a kijelölt nyomvonalon az anyagot elégeti, elolvasztja, vagy elgőzölögteti, így anyagveszteség keletkezik és a jelentős hőhatás a vágási felület tulajdonságait Az anyagok vághatóságát többek között összetételi, keménységi-ridegségi, gazdaságossági, termelékenységi és vágásgeometriai szempontokból lehet értékelni. Bizonyos eljárásokkal csak konvex idomok és egyenes élek vághatók, így a konkáv alakzatok vágásához más eljárást is igénybe kell venni. erősen befolyásol(hat)ja. Eróziós vágás során anyagveszteség keletkezik, de a vágási felület tulajdonságai kevésbé módosulnak. A vízsugaras-, az ultrahangos- és az elektroeróziós vágásnál nincsenek jellegzetes mechanikus vágóélek vagy termikus vágófejek, hanem különféle módokon (nagysebességű vízsugárral, ultrahangos rezgetéssel, elektromos szikrakisülésekkel) előidézett koptató (erodáló) hatás alakítja ki a vágási rést. 16

17 Hagyományos kivágással és finomkivágással készült vágási felület Vízsugaras vágással készített alkatrészek 17

18 Vághatóság vizsgálata A lángvágás, mint égető vágás feltételei: az anyag oxigénben elégethető legyen, a gyulladási (oxidációs) hőmérsékleten az égés (oxidáció) önmagától bekövetkezzék; az anyag gyulladási hőmérséklete az anyag olvadáspontjánál kisebb legyen, hogy e két érték közötti hőmérsékleten - az elégéskor fejlődő hő révén - az oxidáció tovább folytatódjék; az anyag képződő oxidjának (égéstermékének) olvadáspontja is kisebb legyen, mint az anyag olvadáspontja, hogy az égéstermékek hígfolyós állapotba hozhatók és könnyen eltávolíthatók (kifújhatók) legyenek a keletkező vágórésből; az anyag égéshője (az oxidáció reakcióhője) nagy, hővezetési tényezője kicsi legyen, hogy a vágórés gyorsan kialakuljon és keskeny maradjon. Ultrahangos vágással annál jobban vágható egy anyag, minél ridegebb. A rideg anyagok vághatóságát szerkezetük, szilárdságuk, rugalmassági jellemzőik és a váltakozó irányú (rezgéses) eróziót fokozó csiszolóanyaghoz (pl. bórkarbidhoz) viszonyított keménységük határozza meg. Keményfémek és edzett acélok esetében a hibák keletkezési veszélye jelentősen csökkenthető folyamatosan végzett friss csiszolóanyag-adagolással és kopástermék-eltávolítással. 18

19 Szerkezeti anyagok hegeszthetősége A hegeszthetőség nem általános érvényű, hanem a konkrét feltételek mellett értelmezhető és csak bizonyos fokú alkalmasságot jelent a hegesztendő alapanyag(ok), a kialakítandó kötés(ek) (ill. varratok), a hegesztő eljárás, a hegesztőanyag(ok), a hegesztési munkarend jellemzőinek figyelembe vételével. Az anyagok hegeszthetősége a létrehozott hegesztett kötések helyi tulajdonságainak és azok teljes gyártmányra kifejtett hatásainak a mindenkori követelményekkel való összhangja alapján ítélhető meg. Legnagyobb mennyiségben acélszerkezeteket hegesztenek, melyeknél az anyagok karbontartalma (C%), karbonegyenértéke (C e %), szennyező-tartalma (H 2 %, S %, P%), a hegesztési hőfolyamat hatására a kötésben kialakuló legnagyobb keménység (HV 10 ) maximálva, az ütőmunka (KV) mértékadó hőmérsékleten (T = +20 C, 0 C, -20 C, -30 C, -40 C, -50 C, -60 C...) mért értéke minimálva van a repedéssel, töréssel szembeni biztonság végett: C% 0,2%, C e % = C% + 1/6 Mn% + 1/5 (Cr% + Mo% + V%) + 1/15 (Ni% + Cu%) 0,45%, H 2 < 5 ml/100 g (varrat)fém, S 0,035%, P 0,035%, HV , KV(T) 27 J, 40 J vagy 60 J. 19

20 Repedésképződés hegesztési varratban Elektronsugaras hegesztéssel és volfrámelektródás semleges védőgázos ívhegesztéssel készült varrat 20

21 Hegeszthetőség vizsgálata A vizsgálatok a hegesztés kivitelezhetőségén túlmenően a kötés, ill. a varrat(ok) alapanyagokhoz képesti tulajdonságait és főként repedékenységét, töréssel szembeni biztonságát tesztelik: keménységmérés: rendszerint 10 kg terhelésű Vickerseljárással a hegesztett kötés keménységeloszlásának, legnagyobb keménységű helyének, legnagyobb keménységének meghatározása céljából; hajlítóvizsgálat: a húzott oldali varratzónában az első repedés megjelenéséig létrehozható hajlítási szög meghatározására; ütvehajlító vizsgálat: KV(T) mérése a hegesztett kötés hidegszívósságának, ridegtörési hajlamának, repedéskeletkezéssel- és terjedéssel szembeni viselkedésének vizsgálatára; repedésérzékenységi vizsgálatok: "merevített" szerkezeti környezetben készült varratokban a hegesztési hőfolyamat által előidézett változások, keletkez(het)ett repedések vizsgálatára. A 850 és 500 ºC közötti lehűlési idő, az anyagvastagság és a kötésalak figyelembe vételével meghatározható a minimálisan szükséges fajlagos hőbevitel (q eff /v). Ennél nagyobb hőbevitellel hegesztve a lehűlési idő nagyobb lesz, így a megengedettnél kisebb keménység várható a hőhatásövezetben. Abban az esetben, ha a szükséges hőbevitel alkalmazásának technológiai korlátja van (pl. fejfeletti vagy függőleges pozíciójú hegesztés), meg kell határozni az előmelegítési hőmérsékletet figyelembe véve azt, hogy a hőelvezetés 2D-s vagy 3D-s. 21

22 Szerkezeti anyagok forraszthatósága Egyéb fémolvadékkal megvalósuló kötési eljárás A forrasztandó munkadarabok között csak szűk forrasztási hézag lehet és különösen fontos a felületi oxidréteg és a felületen lévő zsír, olaj eltávolítása, mert ezek megakadályozzák a forraszanyag érintkezését az alapfémmel. A felmelegítés elősegíti az oxidréteg kialakulását. Az oxidréteg feloldására és az újraképződés megakadályozására folyasztószereket kell alkalmazni, amit a forrasztási hőmérséklethez igazodva kell megválasztani. A munkadaraboknak és a forraszanyagnak a forrasztási helyen megfelelő hőmérsékletűnek kell lenniük. A forraszthatóság - hasonlóan a hegeszthetőséghez - az alapanyag - forraszanyag - gyártmánykonstrukció - forrasztó eljárás - forrasztási munkarend összefüggés-rendszerében, a követelményeknek való megfelelés mértéke szerint értékelhető. Nagyon fontos a forraszanyag kellő nedvesítőképessége, ill. az összekötendő felületeken való szétterülése, a megfelelő felületminőségű (kellő érdességű, oxid- és szennyezőmentes) alapanyagok illesztési résébe való behatoló-képessége (nedves-kapilláris tulajdonsága) Mivel a forrasztandó anyagok érintkezési környezete nem kap nagymértékű alakítást és nem is olvad meg, így a kötést a forraszanyag megszilárdulása és a forrasztott anyagokkal alkotott adhéziós és/vagy diffúziós kapcsolat valósítja meg. A forraszanyag olvadási hőmérséklete és az ennek megfelelő forrasztási hőmérséklet alapján megkülönböztethető: 450 ºC alatti lágyforrasztás, 450 és 900 ºC közötti keményforrasztás és 900 ºC feletti forrasztóhegesztés. 22

23 Hullámforrasztással készített kötések pásztázó elektronmikroszkópos képe 23

24 Forraszthatóság vizsgálata A lágyforrasztás olyan helyeken alkalmazható, ahol a kötésnek nem kell nagy szilárdságúnak lennie, de a megfelelő tömörség és a jó áram- és hővezetőképesség feltétel. A keményforrasztás viszonylag nagy szilárdságot ad és a kötés nagyobb üzemi hőmérsékleten is alkalmazható. A forraszthatóság megítélése a hegeszthetőséghez (különösen a sajtoló hegesztések esetéhez) hasonlóan egyfajta optimalizálási feladat. Gyakori megoldás, hogy különböző anyag- és technológiai paraméter variációkkal kötés-sorozato(ka)t készítenek és ezeket a megcélzott tulajdonság(ok) szempontjából vizsgálják, ill. annak előírt értékéhez viszonyítanak. A figyelembe veendő változók száma rendszerint nagy, ezért célszerű az informatika numerikus optimalizálási módszereit igénybe venni a szignifikáns (jelentős hatású, lényeges) változók kiválasztásához és a technológiai kísérletek gazdaságos megtervezéséhez. Ezáltal viszonylag kis számú technológiai próbával a követelményeknek megfelelő (kvázi)optimumhoz lehet jutni. 24

25 Szerkezeti anyagok ragaszthatósága A ragaszthatóságot is a hegeszthetőséghez vagy a Ragasztással együtt vagy ragasztás helyett alkalmazható kötési eljárások A ragasztott kötés tulajdonságait a ragasztandó anyagpár felületállapota, illesztésük módja és résmérete, a ragasztó nedvesítő-képessége, ill. felületi feszültsége, a megszilárdult ragasztó egyedi tulajdonságai (pl. szilárdság, hőállóság), a kötési reakciót elősegítő esetleges hőkezelés határozza meg. A ragasztók zöme szerves vegyület, melyek fizikai úton (pl. oldószervesztéssel), vagy kémiai reakció által (pl. polimerizációval) szilárdulnak meg. A kötés adhéziósan, vagy esetenként a ragasztandó felület részbeni oldásával jön létre. forraszthatósághoz hasonló összefüggésrendszerben kell kezelni, a kívánalmaknak megfelelő kötés létrehozására törekedve. Nem kiemelkedő szilárdságú, hanem megcélzott teherbírású kötésekre van szükség. Ugyanis egyre terjednek az ún. szerelő, tehát bontható ragasztások is az oldhatatlanok mellett. Így követelményként felmerülhet a ragasztóanyag adott hőmérsékletű degradálódása, azaz a nagyszilárdságú kötések alapanyagok károsodása nélküli bonthatósága. A hidegragasztók szobahőmérsékleten is kikeményednek, de 100 C-ig terjedhető hőmérsékletintervallumban kötésük meggyorsítható. A melegragasztók kikeményítéséhez rendszerint 100 C-nál nagyobb hőmérséklet szükséges. 25

26 Ragasztóanyag tömítő funkcióval 26

27 Ragaszthatóság vizsgálata A ragaszthatóság megítélése a forraszthatóságéhoz hasonló optimalizálási feladat, amikor is az alkalmazott ragasztó technológiai tulajdonságait ellenőrzik vagy különböző ragasztók összehasonlítását végzik, ill. a szilárdulási, kötési idő letelte után a ragasztókötést minősítő vizsgálatokat hajtják végre. Ezekhez a szabványok előírják a próbadarabok alakját, méreteit, számát és specifikálják a vizsgálóeszközt is. A ragasztókötések jóságának vizsgálatai lehetnek roncsolással járók (a kötést meg-szüntetők) és roncsolásmentes módszerek. A roncsolásos vizsgálatok körébe tartoznak a kötéserősséget vizsgáló szilárdsági, statikus és dinamikus tartóssági ill. öregítési vizsgálatok. Ezek révén meghatározható a szakítószilárdság, a nyírószilárdság, a hasítószilárdság, a lefejtési szilárdság, a hajlítószilárdság, a statikus tapadószilárdság. 27

28 Szerkezeti anyagok hőkezelhetősége A hőkezelhetőség az anyag tulajdonságainak megváltoztatását célzó anyagszerkezet-változtató folyamatok feltételeinek való megfelelőséget minősíti. A hőkezelési cél elérése egyensúlyi irányba ható, vagy attól eltérő irányultságú anyagszerkezetváltozáson alapul, s e két változat más-más feltételek meglétét követeli meg. A legnagyobb mennyiségben felhasznált fémes anyagok a vasötvözetek, melyeknek hőkezelhetőségét az edzhetőségük és az átedzhetőségük jellemzi: Az edzhetőséget az edzéssel (A 3 hőmérséklet feletti izzítással ausztenitesítéssel majd a kritikusnál nagyobb sebességű hűtéssel) elérhető legnagyobb keménység minősíti, ami gyakorlatilag csak a karbontartalom függvénye. A képződő martenzit akkor eredményez jelentős keménységnövekedést (HRC 45), ha a C 0,25%, ami egyben az edzhetőség kritériumának is tekinthető az ausztenitesítés (T > A 3 ) és a gyors hűtés (v hűlés v krit ) mellett. Az átedzhetőség azt fejezi ki, hogy az edzéssel elérhető keménység (ill. azzal arányban a szövetszerkezet martenzittartalma adott karbontartalom mellett) milyen mértékben függ a lehűlési sebességtől, azaz a gyártmány hűtőközeggel érintkező felületétől a belseje (magja) felé mért távolságtól. 28

29 Eutektoidos acél lemezperlites egyensúlyi szövetszerkezete Eutektoidos acél martenzites szövetszerkezete edzés után Eutektoidos acél szferoidites (szemcsés perlites) szövetszerkezete edzést követő 700 C-os megeresztés után 29

30 Hőkezelhetőség vizsgálata Az acélok hőkezelhetősége az ún. Jominy-féle véglapedző próbával minősíthető, amiből meghatározott Jominy-görbe a vízhűtésű véglaptól mért távolság függvényében adja meg a keménységet. Mivel a próbatest egyik vége vízben, másik vége levegőn hűl le, a keménység változása tulajdonképpen a lehűlési sebesség függvényében látható a Jominy-görbén. A Jominy-görbe kezdőpontja az edzhetőséget jellemzi, azaz az edzéssel elérhető keménységet adja, ami a karbontartalom függvénye. A görbe inflexiós pontjának véglaptól mért távolsága az átedzhetőség mértékét érzékelteti, mely az ötvözöttséggel növekszik. Egyetlen acél méréssel meghatározott Jominy-görbéjével minősíthető. Egy szabványos acélminőségre melynek kémiai összetétele, azaz ötvöző- és szennyezőtartalma intervallummal (tűréssel, szórással) van megadva csak Jominy-sáv értelmezhető. Egy konkrét gyártmány adott pontjában előírt edzés utáni keménység ill. szövetszerkezet akkor valósítható meg, ha ott legalább olyan hűlési sebesség alakul ki, mint amilyen a szóban forgó keménységhez tartozó Jominy-távolságra jellemző. Ez a hűlési sebesség azonosság teszi lehetővé a Jominy-vizsgálat eredményeinek felhasználását hőkezelési technológia tervezéséhez, pl. keménységtraverzszerkesztéshez. Ez a kérdéses anyagból készítendő hengeres munkadarab keresztmetszete mentén várható keménységeloszlást mutatja, adott hűtőközeggel megvalósuló edzést követően. 30

31 Szerkezeti anyagok felületkezelhetősége Felületkezelő (felületi kérgesítő) eljárások révén megvalósítható a két fizikailag ellentétes tulajdonság a keménység (kopásállóság) és a szívósság (törésállóság) bizonyos fokú összhangja, hiszen ugyanazon anyagrész nem lehet egyszerre nagy keménységű és nagy szívósságú. Ezért a szívós vagy olyanná hőkezelt anyag felületi részeit tesszük keménnyé felületkezeléssel, mialatt a belső részek változatlanul szívósak maradnak. A felületkezelhetőség megítélésekor tekintettel kell lenni a felületi kérget létrehozó hatás által az alapanyagon ill. a kész terméken okozott változásokra. Ez utóbbi azért is fontos, mert a felületkezelés a legtöbb esetben a gyártmány előállításának befejező művelete. További lényeges jellemző a bevonat tapadási szilárdsága, porozitása, speciális követelményeknek (pl. korrózió-, kopás-, hőállóság) való megfelelősége, hiszen a legtöbb károsodási folyamat a felületről indul ki, tehát a felületkezelés károsodásállóságra ill. élettartamra gyakorolt hatása igen nagy. 31

32 Indukciósan felületedzett fogaskerék Többfázisú bevonatrendszer keményfém felületén, µm rétegvastagságokkal 32

33 Felületkezelhetőség vizsgálata Hozaganyag nélküli felületkezeléseknél az anyag hidegalakíthatóságát (alakítási keményedését), edzhetőségét (allotróp átalakulásának hatásait), vagy átolvaszthatóságát (gyors dermesztéskori jellemzőit) kell vizsgálni. Hozaganyaggal történő felületkezeléseknél a fellépő fizikai hatások, kémiai reakciók, vagy metallurgiai folyamatok következményeit, ill. a kialakuló bevonatok alapanyaggal való adhéziós, diffúziós, vagy kohéziós kapcsolatát kell értékelni. Az utóbbi esetekben mikroszkópi vizsgálatokat, ill. tapadási szilárdság méréseket lehet végezni. A tapadási szilárdság vizsgálatának többféle elrendezése lehetséges, különböző próbatest-kialakításokkal. A felületkezelési rétegek igénybevételekkel szembeni ellenállóképességét a későbbiekben ismertetendő üzemeltetési vizsgálatokkal lehet minősíteni. Az alkalmazható eljárások közül egyre inkább előtérbe kerülnek az ún. nagy energiasűrűségű (nagy teljesítménysűrűségű) felületkezelések, melyeknek plazma-, elektron- és lézersugaras változatai egyaránt jól használhatók lokális (irányított), azaz csak az arra kijelölt felületrészekre korlátozandó kezelésekhez. 33

34 Szerkezeti anyagok károsodásállósága és üzemeltetési vizsgálatai 34

35 Anyagok károsodási formái Üzemeltetés során elhasználódási, károsodási folyamatok indulnak meg, melyek a gyártmány, termék élettartamát befolyásoló alak-, méret-, ill. szerkezet- és tulajdonságváltozásokat okoznak. Az üzemeltetés tárgyi és személyi feltételeitől egyaránt függ, hogy ezek a változások mikor (a tervezett élettartamon belül vagy kívül) érik-e el a kritikus (használhatóságot megkérdőjelező) értéket. A termék anyagát érő mechanikai-, termikus-, vegyi-, biológiai-, elektromos-, mágneses-, sugár- és hanghatások, igénybevételek által kiváltott elhasználódási formák közül: a rövid üzemelés során fellépő károsodási folyamatok nem lehetnek meghatározók egyetlen termék esetében sem, ezek megelőzése alapvető tervezési, gyártási, üzemeltetési és ellenőrzési (állapotfelügyeleti) feladat. a hosszabb üzemelés során fellép(het)ő károsodás-felhalmozódási folyamatok érint(het)ik a termék anyagának egészét (nem lokalizáltak), vagy egy résztartományát (lokalizáltak), miközben a biztonságos üzemeltetés szempontjából eredetileg helyesen megválasztott anyagtulajdonságok megváltoz(hat)nak. 35

36 A károsodás-felhalmozódási folyamatok vizsgálatával lehet az anyagok károsodásállóságát (károsodással szembeni ellenállását) megítélni, rangsorolni, ill. az ún. maradék-élettartamot (hátralévő üzemidőt) beszülni, ami - az anyagok megmunkálhatóságához hasonlóan - sok esetben nem jellemezhető konkrét mérőszámokkal, hanem a (rendszerint nagyszámú) befolyásoló tényezők segítségével határértékeket, kritériumokat lehet felállítani, tervezési, gyártási és üzemeltetési szempontokat lehet megadni. Az igazán korrekt károsodásállósági jellemzőket nem modell- (próbatest-) kísérletekből, hanem üzemszerű- (gyártmány-) vizsgálatokból lehet nyerni, egy-egy konkrét esetben. Bizonyos területeken (pl. energiaipar) elvileg mód nyílik regenerálási technológiák alkalmazására, melyek révén lehetőség van irreverzibilis (visszafordíthatatlan) anyagszerkezeti változásokat még nem szenvedett szerkezeti elemek (pl. erőművi főgőzvezeték) élettartamának jelentős meghosszabbítására, késleltetve az újak beépítésének szükségességét. Megfelelő időben (akár 10 5 üzemóra után is), megfelelő módon (ismételt fázisátalakulásokat előidéző többlépcsős regeneráló hőkezeléssel) a károsodási folyamat kezdeti szakaszán létrejött kedvezőtlen anyagszerkezeti változások jelentős része megszüntethető. Egy ilyen beavatkozás időpontjának meg kell előznie a mikrorepedések létrejöttét, azaz a folytonossági hiányok mérete nem haladhat meg egy határértéket (pl mm). 36

37 Szerkezeti anyagok kúszásállósága A kúszás (vagy tartós folyás) közel állandó feszültségen végbemenő folyamat, mely egy-egy anyagcsoportra jellemző hőmérséklet felett, az idő függvényében viszonylag jelentős alakváltozást hoz létre. Pl. a polimerek már szobahőmérsékleten, az alumíniumötvözetek 250 C felett, az acélok kb. 450 C felett hajlamosak kúszásra. A fémek kúszásállósága az újrakristályosodási hőmérsékletük növelésével (pl. acélnál Mo-ötvözéssel) és/vagy diszlokációmozgást gátló, az alapmátrixban nem oldódó kemény, diszperzen eloszló kiválások (pl. acélban V 4 C 3 ) létrehozásával javítható. A kerámiákban már igen kis mértékű kúszás is veszélyes mértékű sajátfeszültségeket kelthet, mivel azok nem tudnak leépülni (a nagy ridegség és a minimális alakváltozó-képesség miatt), hanem halmozódnak, ill. a külső terhelésből eredő feszültségekre szuperponálódnak (azokhoz hozzáadódnak). Ezért pl. a kristályhatármenti kúszást megakadályozó ötvözés, vagy más szóval dopolás javíthatja a kerámiák kúszásállóságát. A kúszást - mint termikusan aktivált folyamatot - jól jellemzi az alakváltozási sebessége, mely a hőmérsékletnek exponenciális, a feszültségnek hatványfüggvénye. A megengedhető feszültséget két megközelítésben szokás definiálni: kúszáshatár, azaz adott hőmérsékleten, adott idő alatt (pl óra) egy meghatározott (pl. 1%) alakváltozást létrehozó feszültség; idő(tartam)szilárdság, azaz adott hőmérsékleten, adott idő alatt törést rendszerint interkrisztallin repedésterjedést követően okozó feszültség. Kúszáshatár - mint méretezési jellemző - akkor használatos, ha az adott anyagból készülő alkatrész megengedhető alakváltozása korlátozott (pl. turbinalapát). Időtartamszilárdságra akkor méreteznek, ha az alakváltozás megengedhető, de a törést ki kell zárni (pl. erőművi gőz-csővezeték). 37

38 Reológiai vizsgálatok Kúszásvizsgálat során adott hőmérsékleten, állandó feszültséggel terhelt próbatest alakváltozását törésig regisztrálják az idő függvényében. A kúszásvizsgálatnak ill. a kúszási folyamatnak három jellegzetes szakasza különböztethető meg: Lassuló vagy primer kúszás: melynek során a létrejövő képlékeny alakváltozás a szerkezeti anyag keményedését idézi elő. Ennek hatása erősebb, mint az egyidejűleg végbemenő, szilárdságcsökkenést okozó folyamatoké, ezért a kúszás sebessége csökken. A kúszás ezen szakasza logaritmikus függvénnyel jellemezhető. Állandósult vagy szekunder kúszás: egyfajta dinamikus egyensúly áll fenn a keményedés és a szilárdságcsökkenés között. A megnyúlás az idővel lineáris arányban növekszik, amit a szemcsehatárok menti csúszás és a "diffúzióvezérelt" diszlokációmozgás hoz létre. Gyorsuló vagy tercier kúszás: amikor az anyagban végbemenő irreverzibilis (nem visszafordítható) változások és a valódi feszültség növekedése révén - helyi kontrakciók következményeként - a nyúlás gyorsan növekszik és töréshez vezet. Több feszültségszinten végzett vizsgálatok jellegzetes kúszásgörbéit közös diagramban ábrázolva olyan görbesereg adódik, melyből szerkesztéssel és interpolálással meghatározhatók a kúszásállósági jellemzők: pl órás kúszáshatár és/vagy időszilárdság. 38

39 Relaxáció és vizsgálata A relaxációs (ernyedési) folyamat elején -a kúszással szemben - az alakváltozás teljesen rugalmas, majd az idő függvényében az alakváltozást előidéző feszültség csökken. A relaxáció (feszültségcsökkenés) sebessége az anyagminőségen túl függ a kezdeti feszültségtől és a hőmérséklettől. A polimerek már szobahőmérsékleten is jelentős mértékben relaxálnak, míg a fémek és a kerámiák relaxációját a nagyobb hőmérsékletek váltják ki. Jellegzetes, relaxációt mutató szerkezeti elemek pl. a feszített beton acélbetétjei, az ütközésig előfeszített rugók, a kifeszített hangszerhúrok, stb. Relaxáció miatt kell a nagyobb hőmérsékleten üzemelő fémszerkezetek feszített csavarkötéseit is rendszeresen utánhúzni. A relaxáció úgy is felfogható, mint rugalmas alakváltozás átalakulása maradó alakváltozássá az idő függvényében, ami fontos szerepet kap pl. a polimerek formázásában. Relaxáción alapulnak az anyagokban kialakult, belső sajátfeszültségeket mérséklő ún. feszültségcsökkentő hőkezelő eljárások is. A relaxáció vizsgálatánál adott hőmérsékleten, állandó alakváltozásra terhelt próbadarab feszültségének csökkenését regisztrálják az idő függvényében. Tulajdonképpen az figyelhető meg, hogy az alakváltozással beállított méret megtartásához szükséges feszültség hogyan változik. Az időnként tehermentesített próbatestek jellemző méretének mérése alapján relaxációs görbe szerkeszthető. 39

40 Szerkezeti anyagok melegszilárdsága A folyáshatár változását a hőmérséklet függvényében tekintve látható, hogy az csökken a hőmérséklet emelkedésével. Ezért a tartósan nagy(obb) hőfokon üzemelő gyártmányok tervezésénél az adott hőmérsékleten érvényes melegszilárdsággal (melegfolyáshatárral) kell számolni. Ha a hőmérséklet értéke megközelíti a kúszási folyamatokat aktivizáló határhőmérsékletet (pl. acéloknál a C-ot), akkor már csak a kúszáshatár tekinthető mértékadó jellemzőnek. Ugyanis ezen hőmérséklet felett a terhelési időtartam erősen befolyásolja a szilárdsági értékeket. Jó melegszilárdságúnak a kis alakváltozóképességű, nagy kúszási határhőmérsékletű, szobahőmérsékleten is nagy szilárdsággal rendelkező anyagok tekinthetők. A megeresztésállóság a hőmérsékletváltozás (növekedés) következtében létrejövő szövetszerkezeti átalakulás és/vagy összetételmódosulás miatti kopásállóság-változás mértékét (melegkopás-állóságot) jellemzi. Az ún. megeresztési görbében a keménység (rendszerint HV vagy HRC) változása fejezi ki a kopásállóság változását. Egyes nemesíthető (szerszám-) acélokban a megeresztés hatására kiváló szekunder karbidok egy jellegzetes keménység-maximumot eredményeznek az C-os hőmérséklettartományban, ami lehetővé teszi ilyen maximális hőmérsékleten való tartós alkalmazásukat. 40

41 Melegszilárdsági vizsgálatok A melegszilárdság - pontosabban a melegfolyáshatár - meghatározása szakítóvizsgálattal történik, de a vizsgálat időtartama alatt gondoskodni kell a próbatest egészének előírt hőmérsékleten való tartásáról, ill. a kicsi terhelésnövelési sebességről. Keménység mérése meleg állapotban Brinelleljárással végezhető, arra alkalmas készülékben melegítve a próbatestet. Az egyenletes hőmérséklet elektromos fűtéssel melegített olaj- (kb. 250 C-ig) vagy sófürdővel (kb. 250 C felett) érhető el. A fürdőt a belehelyezett próbatesttel ill. a szúrószerszámmal együtt kell felmelegíteni a vizsgálat hőmérsékletére. A terhelést lökés- és rezgésmentesen, egyenletesen kell átadni, majd a teljes értékének elérésekor három percig tartani. A megeresztésállóságot különböző hőmérsékleteken tartósan hőn tartott, majd lehűtött próbatesteken mért keménységek - ill. ezek alapján megszerkesztett megeresztési diagram - alapulvételével lehet megítélni. Kritériumként megadható egy határhőmérséklet, amelyen az előírt keménység még tartható, vagy egy minimális keménység, amit egy meghatározott hőmérsékleten biztosítani kell. 41

42 Szerkezeti anyagok fáradásállósága Az anyag(ki)fáradás ciklikusan ismétlődő igénybevétel(ek) hatására, lokális anyagszerkezetváltozás nyomán keletkező mikrorepedésből indul ki, szívós repedésterjedéssel folytatódik, majd (rideg)töréssel fejeződik be. A fáradást kiváltó feszültség időbeli változását szemléltetve egy σ m =σ közép középfeszültség "körül" ±σ a =0,5(σ max -σ min ) feszültségamplitúdó ingadozik (közel) periodikusan. A fáradt törés létrejötte tehát három szakaszra bontható. A halmozódó károsodások eredményeként A törésig elviselt N t ciklusszámot az alkalmazott (maximális) feszültség függvényében ábrázolva, minél nagyobb a feszültség, annál hamarabb következik be a törés. Ezekben a Wöhler-görbékben pl. acéloknál kijelölhető egy σ k feszültségérték, az ún. kifáradási határ, amelynél kisebb feszültséget alkalmazva az anyag fáradással nem megy tönkre, azaz elvben végtelen (gyakorlatban nél nagyobb) ciklusszámot is elvisel. Alumíniumnál, polimereknél nincs ilyen vízszintes aszimptota, ezért egy élettartam érték adható meg, ami az adott feszültségszinten a törésig elviselt ciklusok száma. mikrorepedés keletkezik (1. szakasz), ez az ismétlődő igénybevételek hatására szívósan (energiaközlés mellett) terjed (2. szakasz), végül a maradó keresztmetszet ridegen (energiafelszabadulás mellett) törik (3. szakasz). Egy anyag (ill. termék) fáradásállósága annál jobb, minél finomabb szemcséjű, minél kevésbé tartalmaz külső makroszerkezeti bemetszéseket, azaz feszültség-gyűjtő helyeket (lekerekítés nélküli sarkokat, hirtelen keresztmetszet-változásokat éles sarok kezdődő törés! ) és belső makroszerkezeti inhomogenitásokat (folytonossági hiányokat, anyagi heterogenitásokat), minél kedvezőbb a felületi feszültségállapota (pl. húzó helyett nyomó) és kisebb a felületi érdessége. 42

43 A feszültség az anyagban alakváltozást okoz, mely lehet tisztán rugalmas, vagy ha az amplitúdó nagyobb, akkor rugalmasképlékeny. Az előző esetben a törésig elviselt igénybevételi ciklusok száma (N t ) jóval nagyobb, mint az utóbbinál. Ezek szerint a fáradási folyamatoknak két alaptípusa van: Kis ciklusszámú (Coffin-Manson féle) fáradás (N t < ), melynek során az igénybevétel a folyáshatár feletti (σ max R p0,2 ), ill. az alakváltozás rugalmas-képlékeny és a tönkremenetelt az anyag belsejében keletkező repedések kiterjedése jelenti. Ez fordulhat elő pl. az időnként leállított majd újraindított vegyipari vagy energiaipari nyomástartó edények (tartályok) és csővezetékek ún. feszültséggyűjtő helyein (keresztmetszet-változások, hegesztési csomópontok,...). Nagy ciklusszámú (Wöhler-féle) fáradás (N t >> ), melynek során az igénybevétel a folyáshatárnál kisebb (σ max < R p0,2 ), ill. az alakváltozás általában rugalmas és a törést felületi elváltozásokból, hibákból, lokális feszültséggyűjtő (kismértékű képlékeny alakváltozást okozható) konstrukciós részletekből kiinduló repedésterjedés okozza. Ez jellemző pl. a legtöbb forgó gépalkatrész (tengely, csapágy, kerék,...) vagy kötélpálya sodronykötél huzalok fáradására. 43

44 belsőégésű motor főtengely (forgattyús tengely) fáradásos törése 44

45 Nagy ciklusszámú fárasztóvizsgálatok a) Egy anyag Wöhler-görbéjét (kifáradási határát, vagy adott feszültségszinthez tartozó élettartamát, azaz törési ciklusszámát) pl. az ún. forgó-hajlító fárasztóvizsgálattal lehet meghatározni, melynél a "tengelyként" funkcionáló próbatestet csapágyakba illesztik. A forgó próbatestre a középső csapágyak közvetítik a rájuk akasztott változtatható mennyiségű súlyokból származó terhelést. A forgatás és az állandó függesztési irányú súlyterhelés eredőjeként a próbatest semleges szálon kívüli anyagi pontjaiban a kialakuló feszültség iránya félfordulatonként meg fog változni, egy maximális (pozitív húzó) és egy minimális (negatív nyomó) b) Megbízhatóbb információkat ad a valós terhelést szimuláló, számítógép-vezérlésű fárasztógépeken végzett modell- vagy szerkezetfárasztás. Itt a valóságos terhelés-idő függvényt, mint előzetesen kimért és rögzített "programot játsszák le" a tényleges üzemidő változó terhelési szakaszainak megfelelően. c) Két különböző igénybevételnél meghatározott kifáradási határ és a folyáshatár ismeretében fáradási biztonsági diagram - Smith-diagram - szerkeszthető, a fáradásos törést kizáró megengedett középfeszültség (σ m ) és feszültségamplitúdó (2σ a = σ max -σ min ) érték-párosítások meghatározására. feszültség között minden értéket felvéve. Ilyen módon biztosítható a ciklikusan változó igénybevétel, közelítve a valós üzemeltetési körülményeket. Egy-egy σ i feszültségszinten (súlyterhelésnél) a próbatestet törésig "járatják", regisztrálva az igénybevételi ciklusok (N ti ) számát. Különböző σ i igénybevételű próbatestekből álló mérési sorozat eredményei alapján a görbe megszerkeszthető és a folyáshatárnál mindig kisebb kifáradási határ ill. az élettartam kijelölhető. Szokás ún. fáradási rátát is megadni, mely az N t = igénybevételi számnál kijelölt kifáradási határ és a folyáshatár hányadosaként értelmezett mértékegység nélküli szám: f = σ k /R p0,2. 45

46 Kis ciklusszámú fárasztóvizsgálatok Kis ciklusszámú fárasztóvizsgálatok során az összetartozó λ alakváltozási-tartomány (1%-nál nagyobb nyúlásamplitúdó) törésig tartó ciklusszám (N t ) értékpárokat meghatározva, kettős logaritmikus koordináta-rendszerben megszerkeszthető az m és C anyagállandókkal felírt λ N tm = C egyenletű Coffin-Manson egyenes. Az m a károsodás intenzitásával, a C a valódi szakadási nyúlással függ össze. Az elfogadott gyakorlat szerint üzemszerűen pl. N meg = N t /20 ciklusszám engedhető meg kis ciklusszámú fáradás esetére. 46

47 Szerkezeti anyagok törésállósága A legtöbb szerkezeti anyagunkban előfordulnak folytonossági hiányok, köztük repedések. Szükség van olyan anyagjellemzőkre, amelyek a meglévő repedések törés nélküli elviselését minősítik. A repedések csúcsának környezetében a külső terhelő (átlag) feszültségtől (σ) jelentősen eltérő feszültségek ébrednek (síkbeli alakváltozási állapotot feltételezve): σ = σ π a f ( r, ϕ); σ = σ π a f ( r, ϕ); σ = ν ( σ + σ ). A képletekben a σ π a mennyiség jellemzi a "2a" méretű repedést tartalmazó anyag és a terhelés viszonyát. Ez az ún. feszültségintenzitási tényező (K), melynek mértékegysége MPa m 1/2 vagy N/mm 3/2. A repedés és a külső feszültség egymáshoz viszonyított orientációjától függően megkülönböztethető K I, K II és K III tényező. A repedésterjedés akkor következik be, ha K elér egy bizonyos Kc kritikus értéket, ami anyagjellemző. Mivel az "I" jelű terhelési eset a legveszélyesebb, ezért a K Ic ("ká-egy-cé") érték terjedt el anyagminősítési célra. Az üzemi hőmérsékletre érvényes K Ic ismeretében meghatározható az a kritikus repedésméret (2a), amelynél nagyobb jelenléte változatlan feltételek (pl. σ = R p0,2 / b) mellett töréshez vezet: K x 1 y 2 z x y Ic Rp02, 2 K = σ π a = π a 2a= b π R ahol "b" a méretezésnél alapul vett biztonsági tényező. A kapott "2a" értéket összehasonlítva a roncsolásmentes vizsgálatok eredményével, megítélhető az anyagban lévő repedés veszélyessége. Ic b, p02 2 Az összefüggések a nagyszilárdságú, kis képlékenységű, azaz ridegebb anyagokra (pl. kerámiák, üvegek, edzett szerszámacélok) érvényesek, mivel feltételeztük, hogy a szerkezeti anyag a törésig makroszkopikusan rugalmasan viselkedik (lineárisan rugalmas törésmechanika). A szívós(abb) anyagok repedéseinek csúcsán egy r pl jellemző méretű képlékeny (plasztikus) zóna található. Ha r pl / a > 0,2, akkor a repedéscsúcsnál jelentős a képlékeny alakváltozás, így a rugalmas-képlékeny törésmechanika COD- (Crack Opening Displacement repedésnyitó eltávolodás) koncepcióját kell alapul venni. E szerint repedésterjedés akkor következik be, ha a repedés tágulása a COD kritikus (hőmérsékletfüggő) értéket meghaladja. 47

48 Repedéskeletkezési-érzékenység vizsgálata Repedés keletkezési feltételei pl. bemetszés nélküli, vékony próbatesten vizsgálhatók hárompontos hajlító vizsgálattal. Regisztrálva az erő változását az idő (ill. a lehajlás) függvényében, meghatározható a maximális erőből (F max ) és az intenzív erőcsökkenés kezdeti értékéből (F 1 ) a σ max és a σ 1 feszültség. Ezekkel felírható a hajlítási paraméter = σ max - σ 1, mely a repedéskeletkezéssel szembeni ellenállás jellemzője. Továbbá képezhető az ún. repedéskeletkezési-érzékenység mérőszáma, mely a maximális feszültség és a hajlítási paraméter hányadosa: repedéskeletkezési-érzékenység = σ σ max σ max 1 Ebből következik, hogy minél kisebb a hajlítási paraméter, annál nagyobb az anyag repedéskeletkezésiérzékenysége. 48

49 Törésmechanikai vizsgálatok: K Ic és COD meghatározása A hárompontos hajlítóvizsgálat (TPB = Three Point Bending), vagy ún. kompakt próba (CT = Compact Test) forgácsolással kialakított - szabvány szerinti méretű és alakú - próbatestén a csúcsában nullánál nagyobb lekerekítési sugarú bemetszés ("műrepedés") is található, melyet vizsgálat előtt - folyáshatár alatti ismétlődő terheléssel - továbbrepesztenek (min. 1,25 mm-rel), hogy az gyakorlatilag nulla lekerekítési sugarú, valódi repedésben végződjön. A próbatestet nyúlás- (elmozdulás-) mérő bélyegekkel felszerelve, szakítógépben törésig terhelik, miközben regisztrálják az erő- és a bemetszés-szétnyílás kapcsolatát. A kapott görbéből meghatározható az F Q értéke. A próbatest jellemző méreteivel kiszámítható egy K Q feltételezett törési szívósság, mely akkor tekinthető az anyagra jellemző K Ic -nek, ha síkbeli alakváltozási állapotban volt a próbatest, egyébként más geometriájú próbatesttel kell a vizsgálatot megismételni. A képletekben f 1 (a/w) és f 2 (a/w) alkalmasan megválasztott hatványfüggvények. Ha nem teljesültek a síkbeli alakváltozási állapot kritériumai, a K Ic értékét az ún. kritikus J-integrál (J c ) kiszámításával lehet becsülni: K = E Ic J c A COD meghatározása szintén a TPB vizsgálattal történhet. Az erő-repedéskinyílás diagramot regisztrálva, a maximális erőhöz tartozó egyezményes repedéskinyílás (v c ) meghatározható. Hajlításnál a bemetszés, ill. a repedés szögelfordulással nyílik, így egy rotációs tényezővel (pl. n = 3) kell a semleges (nem nyúló és nem rövidülő) szál helyét kijelölni. Ezekkel és a próbatesten mérhető egyéb adatokkal COD számítható. 49

50 kompakt próba (CT = Compact Test) nyúlás- (elmozdulás-) mérő egységgel felszerelve 50

51 Szerkezeti anyagok hidegszívóssága A törési folyamatok két jellegzetes formája: Képlékeny törés: képlékeny alakváltozás mellett jön létre, a szerkezeti anyag egyes részeinek a maximális csúsztatófeszültség síkjain történő elmozdulásával. Elősegíti az egytengelyű húzó vagy a többtengelyű nyomó feszültségi állapot, a sima felület, az anyag szívós jellege, a kis igénybevételi sebesség és a nagy(obb) hőmérséklet. A töretet makroszkopikusan törést megelőző kontrakció vagy expanzió, matt gödrös felület, mikroszkopikusan üregképződés és transzkrisztallin (szemcsén áthaladó) repedésterjedés jellemzi. Ridegtörés: gyakorlatilag alakváltozás nélkül következik be, a szerkezeti anyag összetartó erőinek a maximális húzófeszültségre merőleges síkok mentén történő legyőzésével. Létrejöttét elősegíti a többtengelyű húzó feszültségi állapot, a felület egyenetlenségei, hirtelen méretváltozások okozta helyi feszültségcsúcsok, az anyag rideg jellege, a nagy (dinamikus) igénybevételi sebesség ill. annak nagy ismétlődési száma és a kis(ebb) hőmérséklet. A töretet makroszkopikusan kontrakció vagy expanzió hiánya, fényes, kristályosan csillogó felület, mikroszkopikusan hasadási lépcsők és interkrisztallin (szemcseközi) repedésterjedés jellemzi. A felületen középpontos köbös rácsú fémekre a képlékeny, a hexagonálisokra a ridegtörés jellemzőbb. A térben középpontos köbös kristályrácsú fémek, sőt több polimer, ill. kerámia esetében egy átmeneti hőmérséklet fölött a képlékeny, az alatt a ridegtörés dominál. A (hideg)szívósság (főként a ridegtöréssel szembeni ellenállás) elsősorban a makroszerkezettől (felületminőség, folytonossági hiányok), a szubmikroszerkezettől (rácsszerkezet, ötvözők, szennyezők), a feszültségállapot jellegétől, az igénybevételi sebességtől és a hőmérséklettől függ. Az első kettő anyag- (és részben technológia-) jellemző, az utóbbi három állapottényező. 51

52 Hidegszívóssági vizsgálatok A teljes törési folyamatot vizsgáló Charpy-féle ütvehajlító vizsgálatnál középen (egyoldalon) V-bemetszéssel ellátott, két végén alátámasztott, 10x10x55 mm befoglaló méretű próbatestet a bemetszéssel átellenes oldalról az ütőmű L sugarú körpályán mozgó, H 1 magasságból indítható, m tömegű ingájának egy ütésével meghajlítják ill. eltörik, majd meghatározzák a felhasznált energiát (KV) a fel nem használt energiával arányos H 2 magasságra történő továbblendülésből: KV = m g (H 1 -H 2 ) = m g L (cos β -cos α) [J] Az inga tengelyén lévő mutató a továbblendülés szögével (β) elfordul, így a próbatest törésére felhasznált energia, az ún. ütőmunka egy alkalmasan elkészített skáláról Az anyagok többségének ütőmunkája a hőmérséklet függvényében úgy változik, hogy a rideg és képlékeny állapot között van egy átmeneti szakasz, melyben kijelölhető kritikus átmeneti hőmérséklet (Transition Temperature) (TTKV) az anyagok ridegtörési hajlamának rangsorolására alkalmas. Ezt vagy a görbe inflexiójához rendelik, vagy megadott ütőmunka-értékhez. A töretek felületének makro- és mikroszkópikus morfológiai elemzésével foglalkozó fraktográfia a törés rideg avagy képlékeny jellegéről tájékoztat. Az ütvehajlító vizsgálati próbatesteken a képlékenység (szívósság) mértékét kifejező laterális expanzió (keresztirányú szélesedés) is mérhető. közvetlenül leolvasható. Az így kapott mérőszám jól használható információ, mivel általánosan (nemzetközi szabványokban) elfogadott feltételek mellett határozható meg. A vizsgálat információértékét befolyásolja a próbatest és a bemetszés geometriája, az inga által leadható energia (100 vagy 300 J a szokásos) és az ütési végsebesség is, ami általában 5-7 m/s. Ezért csak az azonos körülmények között végzett vizsgálati eredmények hasonlíthatók össze egymással. Nem szabványos méretű próbatest esetén KCV [J/cm 2 ] fajlagos ütőmunkát lehet meghatározni a tényleges törött keresztmetszetre vonatkoztatva. Az ütvehajlító vizsgálat gyors és egyszerű módja az anyagok ridegtörési hajlamának kimutatására a hőmérséklet, mint rideg vagy szívós anyag-állapotot befolyásoló állapottényező hatásán keresztül. 52

A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata

A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek

Részletesebben

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás,

tervezési szempontok (igénybevétel, feszültségeloszlás, Elhasználódási és korróziós folyamatok Bagi István BME MTAT Biofunkcionalitás Az élő emberi szervezettel való kölcsönhatás biokompatibilitás (gyulladás, csontfelszívódás, metallózis) aktív biológiai környezet

Részletesebben

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok

Anyagvizsgálatok. Mechanikai vizsgálatok Anyagvizsgálatok Mechanikai vizsgálatok Szakítóvizsgálat EN 10002-1:2002 Célja: az anyagok egytengelyű húzó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása egy szabványosan kialakított próbatestet

Részletesebben

Anyagismeret tételek

Anyagismeret tételek Anyagismeret tételek 1. Iparban használatos anyagok csoportosítása - Anyagok: - fémek: - vas - nem vas: könnyű fémek, nehéz fémek - nemesfémek - nem fémek: - műanyagok: - hőre lágyuló - hőre keményedő

Részletesebben

5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR Az acél szakító diagrammja Lineáris szakasz Arányossági határnak

Részletesebben

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Anyagismeret I. A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. Szívós vagy

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minıség, élettartam A termék minısége

Részletesebben

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata

A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata 1 Az anyagok tulajdonságai fizikai tulajdonságok, mechanikai, termikus, elektromos, mágneses akusztikai, optikai 2 Minőség, élettartam A termék minősége

Részletesebben

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata A világhálón talált és onnan letöltött anyag alapján 1 Kötési módok áttekintése 2 Mi a hegesztés? Két fém között hő hatással vagy erőhatással vagy mindkettővel

Részletesebben

Hőkezelő technológia tervezése

Hőkezelő technológia tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kar Gépgyártástechnológiai Tanszék Hőkezelő technológia tervezése Hőkezelés és hegesztés II. című tárgyból Név: Varga András Tankör: G-3BGT Neptun: CP1E98 Feladat: Tervezze

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2007/08. Károsodás. Témakörök

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2007/08. Károsodás. Témakörök ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2007/08 Károsodás Dr. Lovas Jenő jlovas@ eik.bme.hu Dr. Éva András mal.eva@mail.datanet.hu Témakörök Bevezetés Tönkremeneteli módok Fáradás, méretezés

Részletesebben

5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás.

5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 5. Az acélszerkezetek méretezésének különleges kérdései: rideg törés, fáradás. KÉSZÜLT FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR ELŐADÁSI JEGYZETEI ÉS AZ INTERNETEN ELÉRHETŐ MÁS ANYAGOK

Részletesebben

A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata

A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata A töréssel szembeni ellenállás vizsgálata 1 Az anyag viselkedése terhelés hatására Az anyagok lehetnek: szívósak, képlékenyek és ridegek. 2 Szívós vagy képlékeny anyag Az anyag törését a csúsztatófeszültségek

Részletesebben

Polimerek vizsgálatai

Polimerek vizsgálatai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGTUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI TANSZÉK Polimerek vizsgálatai DR Hargitai Hajnalka Rövid idejű mechanikai vizsgálat Szakítóvizsgálat Cél: elsősorban a gyártási körülmények megfelelőségének

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 8. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17 rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,

Részletesebben

Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor

Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor Ütőmunka meghatározása acél próbatesten, Charpy-kalapáccsal, amely ingás ütő-hajlítómű (Charpyinga) Dr. Kausay Tibor Dr. Kausay Tibor 1 Charpy-kalapács, 10 m kp = 100 J legnagyobb ütőenergiával A vizsgálatot

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17 rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7.

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Mechanikai tulajdonságok 2. Kiemelt témák: Szilárdság, rugalmasság, képlékenység és szívósság összefüggései A képlékeny alakváltozás mechanizmusa kristályokban és

Részletesebben

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17

Fogorvosi anyagtan fizikai alapjai 7. Képlékeny viselkedés. Terhelési diagram. Mechanikai tulajdonságok 2. s sz (Pa) Tankönyv fejezetei: 16-17 rugalmas B mn 1. A rá ható erő következtében megváltozott alakját a hatás megszűntével visszanyerő. Vmihez hozzáütődve róla visszapattanó. merev B mn 1. Nem rugalmas, nem hajlékony . Rugalmasságát,

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÁTEDZHETŐ ÁTMÉRŐJÉNEK MEGHATÁROZÁSA Dr. Palotás Béla / Dr. Németh Árpád palotasb@eik.bme.hu A gyakorlat előkészítő előadás fő témakörei Az

Részletesebben

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások

Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagtudományi Intézet Fémtechnológiák Fémek képlékeny alakítása 1. Mechanikai alapfogalmak, anyagszerkezeti változások Dr.Krállics György krallics@eik.bme.hu

Részletesebben

Polimerek vizsgálatai 1.

Polimerek vizsgálatai 1. SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek vizsgálatai 1. DR Hargitai Hajnalka Szakítóvizsgálat Rövid idejű mechanikai vizsgálat Cél: elsősorban

Részletesebben

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16. Törés. Dr. Krállics György

Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16. Törés. Dr. Krállics György Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2015/16 Törés Dr. Krállics György krallics@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük az állapottényezők hatását; a törések alapvető fajtáit, mechanikai és fraktográfiai

Részletesebben

Előadó: Dr. Bukovics Ádám 11. ELŐADÁS

Előadó: Dr. Bukovics Ádám 11. ELŐADÁS SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM TARTÓSZRKZTK III. lőadó: Dr. Bukovics Ádám Az ábrák forrása:. LŐADÁS [1] Dr. Németh György: Tartószerkezetek III., Acélszerkezetek méretezésének alapjai [2] Halász Ottó Platthy Pál:

Részletesebben

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika

A vizsgált anyag ellenállása az adott geometriájú szúrószerszám behatolásával szemben, Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Dunaújvárosi Főiskola Anyagtudományi és Gépészeti Intézet Mérnöki alapismeretek és biztonságtechnika Mechanikai anyagvizsgálat 2. Dr. Palotás Béla palotasb@mail.duf.hu Készült: Dr. Krállics György (BME,

Részletesebben

Építőanyagok I - Laborgyakorlat. Fémek

Építőanyagok I - Laborgyakorlat. Fémek Építőanyagok I - Laborgyakorlat Fémek Az acél és a fémek tulajdonságai Az acél és fémek fizikai jellemzői Fém ρ (kg/m 3 ) olvadáspont C E (kn/mm 2 ) Acél 7850 1450 210000 50 Alumínium 2700 660 70000 200

Részletesebben

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ

TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ TANULÁSTÁMOGATÓ KÉRDÉSEK AZ 2.KOLLOKVIUMHOZ Vas-karbon diagram: A vas olvadáspontja: a) 1563 C. b) 1536 C. c) 1389 C. Mennyi a vas A1-el jelölt hőmérséklete? b) 1538 C. Mennyi a vas A2-el jelölt hőmérséklete?

Részletesebben

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai

1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1. Az acélok felhasználási szempontból csoportosítható típusai és hőkezelésük ellenőrző vizsgálatai 1.1. Ötvözetlen lágyacélok Jellemzően 0,1 0,2 % karbon tartalmúak. A lágy lemezek, rudak, csövek, drótok,

Részletesebben

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK

ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK ACÉLOK MÉRNÖKI ANYAGOK 80%-a (5000 kg/fő/év) kerámia, kő, homok... Ebből csak kb. 7% a iparilag előállított cserép, cement, tégla, porcelán... 14%-a (870 kg/fő/év) a polimerek csoportja, melynek kb. 90%-a

Részletesebben

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II.

(C) Dr. Bagyinszki Gyula: ANYAGTECHNOLÓGIA II. HŐKEZELÉS Hőkezelés az anyagok ill. a belőlük készült fél- és készgyártmányok meghatározott program szerinti felhevítése hőntartása lehűtése a mikroszerkezet ill. a feszültségállapot megváltoztatása és

Részletesebben

Kötő- és rögzítőtechnológiák

Kötő- és rögzítőtechnológiák Kötő- és rögzítőtechnológiák Szilárd anyagok illeszkedő felületük mentén külső (fizikai eredetű) vagy belső (kémiai eredetű) erővel köthetők össze. Külső erőnek az anyagok darabjait összefogó, összeszorító

Részletesebben

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz

Anyagválasztás dugattyúcsaphoz Anyagválasztás dugattyúcsaphoz A csapszeg működése során nagy dinamikus igénybevételnek van kitéve. Ezen kívül figyelembe kell venni hogy a csapszeg felületén nagy a kopás, ezért kopásállónak és 1-1,5mm

Részletesebben

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1

12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 12. Polimerek anyagvizsgálata 2. Anyagvizsgálat NGB_AJ029_1 Ömledék reológia Viszkozitás Newtoni folyadék, nem-newtoni folyadék Pszeudoplasztikus, strukturviszkózus közeg Folyásgörbe, viszkozitás görbe

Részletesebben

Ismételt igénybevétellel szembeni ellenállás

Ismételt igénybevétellel szembeni ellenállás Ismételt igénybevétellel szembeni ellenállás 1 Azt a jelenséget, amikor egy anyag az ismételt igénybevételek során bevitt, halmozódó károsodások hatására a folyáshatárnál kisebb terhelés esetén eltörik

Részletesebben

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése

Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Kisciklusú fárasztóvizsgálatok eredményei és energetikai értékelése Tóth László, Rózsahegyi Péter Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet Bevezetés A mérnöki

Részletesebben

Törés. Az előadás során megismerjük. Bevezetés

Törés. Az előadás során megismerjük. Bevezetés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 015/16 Törés Dr. Krállics György krallics@eik.bme.hu Az előadás során megismerjük az állapottényezők hatását; a törések alapvető fajtáit, mechanikai és fraktográfiai

Részletesebben

Acélok és öntöttvasak definíciója

Acélok és öntöttvasak definíciója ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Fémek technológiája ACÉLOK ÉS ALKALMAZÁSUK Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus

Részletesebben

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3

SiAlON. , TiC, TiN, B 4 O 3 ALKALMAZÁSOK 2. SiAlON A műszaki kerámiák (Al 2 O 3, Si 3 N 4, SiC, ZrO 2, TiC, TiN, B 4 C, stb.) fémekhez képest igen kemény, kopásálló, ugyanakkor rideg, azaz dinamikus igénybevételek elviselésére csak

Részletesebben

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA

GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA GÉPSZERKEZETTAN - TERVEZÉS GÉPELEMEK KÁROSODÁSA 1 Üzemképesség Működésre, a funkció betöltésére való alkalmasság. Az adott gépelem maradéktalanul megfelel azoknak a követelményeknek, amelyek teljesítésére

Részletesebben

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai

Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok nem egyensúlyi átalakulásai Acélok egyensúlyitól eltérő átalakulásai Az ausztenit átalakulásai lassú hűtés Perlit diffúziós átalakulás α+fe 3 C rétegek szilárdság közepes martensit bainit finom

Részletesebben

Hidak Darupályatartók Tornyok, kémények (szélhatás) Tengeri építmények (hullámzás)

Hidak Darupályatartók Tornyok, kémények (szélhatás) Tengeri építmények (hullámzás) Dr. Németh György Szerkezetépítés II. 1 A fáradt törés ismétlődő terhek hatására a statikus törőszilárdság feszültségszintje alatt feszültségcsúcsoknál lokális képlékeny alakváltozásból indul ki általában

Részletesebben

2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés

2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat, keménységmérés SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagtudományi és Technológiai Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat Fémtan, anyagvizsgálat 2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat,

Részletesebben

ANYAGISMERET I. ACÉLOK

ANYAGISMERET I. ACÉLOK ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET I. ACÉLOK Dr. Palotás Béla Dr. Németh Árpád Acélok és öntöttvasak definíciója A 2 A 4 Hipereutektoidos acélok A 3 A cm A 1 Hipoeutektikus Hipereutektikus

Részletesebben

A tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit!

A tételhez használható segédeszköz: Műszaki táblázatok. 2. Mutassa be a különböző elektródabevonatok típusait, legfontosabb jellemzőit! 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a kézi ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőségét! Az ömlesztő hegesztési

Részletesebben

ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE

ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ÖNTÖTTVASAK HEGESZTÉSE Dr. Palotás Béla Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Öntöttvasak??? Hipoeutektikus öntöttvasak Hipereutektikus öv.-k

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)! ÁLTALÁNOS ISMERETEK 1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai

Részletesebben

Anyagszerkezet és vizsgálat

Anyagszerkezet és vizsgálat SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Anyagismereti és Járműgyártási Tanszék Anyagszerkezet és vizsgálat NGB_AJ021_1 2. Tantermi Gyakorlat A szerkezeti anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata Nyomóvizsgálat, hajlítóvizsgálat,

Részletesebben

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!

2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)! 1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés,

Részletesebben

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai

Az ömlesztő hegesztési eljárások típusai, jellemzése A fogyóelektródás védőgázas ívhegesztés elve, szabványos jelölése, a hegesztés alapfogalmai 1. Beszéljen arról, hogy milyen feladatok elvégzéséhez választaná a fogyóelektródás védőgázas ívhegesztést, és hogyan veszi figyelembe az acélok egyik fontos technológiai tulajdonságát, a hegeszthetőséget!

Részletesebben

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei

Szilárdságnövelés. Az előkészítő témakörei ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Alapképzés Anyagszerkezettan és anyagvizsgálat 2007/08 Szilárdságnövelés Dr. Palotás Béla palotasb@eik.bme.hu Dr. Németh Árpád arpinem@eik.bme.hu Szilárdság növelés

Részletesebben

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata

Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata Hegeszthetőség és hegesztett kötések vizsgálata 1 Gépalkatrészek vagy szerkezetek összekötése: oldható kötéssel (külső erő: huzal, ék, csavar vagy szegecs közvetítésével), oldhatatlan kötéssel. A hegesztés

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSA 3.

ACÉLSZERKEZETEK GYÁRTÁSA 3. SZÉCHNYI ISTVÁN GYTM SZRKZTÉPÍTÉS II. lőadó: Dr. Bukovics Ádám ACÉLSZRKZTK GYÁRTÁSA 3. Az előadás anyagának elkészítésénél nagy segítséget kaptam a HO-RA Kft.- től. Külön köszönet Szili Lászlónak, Kiss

Részletesebben

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai

Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM ANYAGISMERETI ÉS JÁRMŰGYÁRTÁSI TANSZÉK POLIMERTECHNIKA NGB_AJ050_1 Polimerek fizikai, mechanikai, termikus tulajdonságai DR Hargitai Hajnalka 2011.10.05. BURGERS FÉLE NÉGYPARAMÉTERES

Részletesebben

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016

KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 KÉRDÉSEK - MŰSZAKI (TECHNIKAI) ANYAGOK-TKK-2016 1. A szén tartalmának növelésével növekszik (keretezd be a pontos válaszokat): 2 a) a szívósság b) keménység c) hegeszthetőség d) szilárdság e) plasztikusság

Részletesebben

ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE

ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE ACÉLOK HEGESZTHETŐSÉGE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 A hegeszthetőség fogalma Az acél hegeszthetősége

Részletesebben

Acélok II. Készítette: Torma György

Acélok II. Készítette: Torma György Készítette: Torma György Szerszámacélok Az acélok csoportosítása Felhasználás szerint Szerszámacél Hidegmunkaacél Melegmunkaacél Szerkezeti acél Stb. Szövetszerkezet szerint Ausztenites Ferrites Stb. Mi

Részletesebben

Szilárd testek rugalmassága

Szilárd testek rugalmassága Fizika villamosmérnököknek Szilárd testek rugalmassága Dr. Giczi Ferenc Széchenyi István Egyetem, Fizika és Kémia Tanszék Győr, Egyetem tér 1. 1 Deformálható testek (A merev test idealizált határeset.)

Részletesebben

AZ ACÉLOK HŐKEZELÉSÉNEK ALAPJAI oktatási segédlet

AZ ACÉLOK HŐKEZELÉSÉNEK ALAPJAI oktatási segédlet Budapesti Műszaki Főiskola Bánki Donát Gépészmérnöki Főiskolai Kar AZ ACÉLOK HŐKEZELÉSÉNEK ALAPJAI oktatási segédlet Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet Anyag- és Alakítástechnológiai Intézeti

Részletesebben

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük

ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK. Anyagismeret 2016/17. Szilárdságnövelés. Dr. Mészáros István Az előadás során megismerjük ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret 2016/17 Szilárdságnövelés Dr. Mészáros István meszaros@eik.bme.hu 1 Az előadás során megismerjük A szilárságnövelő eljárásokat; Az eljárások anyagszerkezeti

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)!

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 2.) Ismertesse a fémek fizikai tulajdonságait (hővezetés, hőtágulás stb.)! ÁLTALÁNOS ISMERETEK 1.) Ismertesse az oldható és oldhatatlan kötéseket és azok fő jellemzőit, valamint a hegesztés fogalmát a hegesztés és a forrasztás közötti különbséget! 2.) Ismertesse a fémek fizikai

Részletesebben

1. Ütvehajlító vizsgálat

1. Ütvehajlító vizsgálat 1. Ütvehajlító vizsgálat Ütvehajlító vizsgálat segítségével megvizsgálhatjuk, hogy az adott körülmények között dinamikus igénybevétel hatására hogyan viselkedik az agyagunk. A körülményektől függően egy

Részletesebben

Hőkezelési alapfogalmak

Hőkezelési alapfogalmak Hőkezelési alapfogalmak Az anyagok tulajdonságait (mechanikai, fizikai, stb.) azok kémiai összetétele és szerkezete határozza meg. A nem egyensúlyi folyamatok során ismerté vált, hogy azonos kémiai öszszetétel

Részletesebben

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály

Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük. Komócsin Mihály Az alumínium és ötvözetei valamint hegeszthetőségük Magyar Hegesztők Baráti Köre Budapest 2011. 11. 30. Komócsin Mihály 1 Alumínium termelés és felhasználás A földkéreg átlagos fémtartalma Annak ellenére,

Részletesebben

Szilárdsági számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések

Szilárdsági számítások. Kazánok és Tüzelőberendezések Szilárdsági számítások Kazánok és Tüzelőberendezések Tartalom Ellenőrző számítások: Hőtechnikai számítások, sugárzásos és konvektív hőátadó felületek számításai már ismertek Áramlástechnikai számítások

Részletesebben

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások.

Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. Kétalkotós ötvözetek. Vasalapú ötvözetek. Egyensúlyi átalakulások. dr. Fábián Enikő Réka fabianr@eik.bme.hu BMEGEMTAGM3-HŐKEZELÉS 2016/2017 Kétalkotós ötvözetrendszerekkel kapcsolatos alapfogalmak Az alkotók

Részletesebben

lasztás s I. (gyakorlati előkész

lasztás s I. (gyakorlati előkész ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK Anyagismeret Anyagválaszt lasztás s I. (gyakorlati előkész szítő) Dr. Palotás s BélaB / dr. Németh Árpád palotasb@eik.bme.hu / arpinem@eik.bme.hu Anyagválasztás A gépészmérnöki

Részletesebben

SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE

SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE SZERKEZETI ACÉLOK HEGESZTÉSE Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechanikai Technológia és Anyagszerkezettani Tanszék Dr. Palotás Béla Szerző: dr. Palotás Béla 1 Hegeszthető szerkezeti acélok

Részletesebben

5.) Ismertesse az AWI hegesztő áramforrások felépítését, működését és jellemzőit, különös tekintettel az inverteres ívhegesztő egyenirányítókra!

5.) Ismertesse az AWI hegesztő áramforrások felépítését, működését és jellemzőit, különös tekintettel az inverteres ívhegesztő egyenirányítókra! 1.) Ismertesse a széntartalom hatását az acél mechanikai tulajdonságaira (szilárdság, nyúlás, keménység), valamint a legfontosabb fémek (ötvözetlen és CrNi acél, Al, Cu) fizikai tulajdonságait (hővezetés,

Részletesebben

NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT

NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT NEMZETKÖZI GÉPÉSZETI TALÁLKOZÓ - OGÉT A SZAKASZOS ENERGIABEVITEL ALKALMAZÁSA AZ AUTÓIPARI KAROSSZÉRIAELEMEK PONTHEGESZTÉSE SORÁN Készítette: Prém László - Dr. Balogh András Miskolci Egyetem 1 Bevezetés

Részletesebben

Gyártástechnológiai III. 4. előadás. Forgácsoló erő és teljesítmény. Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár

Gyártástechnológiai III. 4. előadás. Forgácsoló erő és teljesítmény. Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Műszaki Alapozó és Gépgyártástechnológiai Tanszék Gépészmérnöki szak Gyártástechnológiai III 4. előadás Forgácsoló erő és teljesítmény Előadó: Dr. Szigeti Ferenc főiskolai tanár Forgácsoló erő és teljesítmény

Részletesebben

XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013

XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013 XXI. Nemzetközi Gépészeti Találkozó - OGÉT 2013 Termikus szórással készült NiCrBSi rétegek utókezelése lézersugaras újraolvasztással Molnár András PhD hallgató témavezetők: Dr. Balogh András egyetemi docens

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ: ÁTTEKINTÉS ÉS ALAPANYAGGYÁRTÁS...

TARTALOMJEGYZÉK I. RÉSZ: ÁTTEKINTÉS ÉS ALAPANYAGGYÁRTÁS... I. RÉSZ: ÁTTEKINTÉS ÉS ALAPANYAGGYÁRTÁS... 17 1. BEVEZETÉS... 18 1.1. Alapfogalmak... 18 1.2. A technológia jellemz i... 19 2. A GYÁRTÁSI ELJÁRÁSOK ÁTTEKINTÉSE... 22 2.1. Felosztás... 22 2.2. Primer alakadó

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 3.) Ismertesse a melegen hengerelt, hegeszthető, finomszemcsés szerkezeti acélokat az MSZ EN alapján!

ÁLTALÁNOS ISMERETEK. 3.) Ismertesse a melegen hengerelt, hegeszthető, finomszemcsés szerkezeti acélokat az MSZ EN alapján! ÁLTALÁNOS ISMERETEK 1.) Ismertesse a széntartalom hatását az acél mechanikai tulajdonságaira (szilárdság, nyúlás, keménység), valamint a legfontosabb fémek (ötvözetlen és CrNi acél, Al, Cu) fizikai tulajdonságait

Részletesebben

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások

Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Képlékeny alakítás Szilárdság (folyáshatár) növelési eljárások Szemcseméret csökkentés Hőkezelés Ötvözés allotróp átalakulással rendelkező ötvözetek kiválásos nemesítés diszperziós keményítés interstíciós

Részletesebben

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok

Mérnöki anyagismeret. Szerkezeti anyagok Mérnöki anyagismeret Szerkezeti anyagok Szerkezeti anyagok Ipari vagy szerkezeti anyagoknak a technikailag hasznos tulajdonságú anyagokat nevezzük. Szerkezeti anyagok Fémek Vas, acél, réz és ötvözetei,

Részletesebben

HEGESZTÉSI SZAKISMERET

HEGESZTÉSI SZAKISMERET HEGESZTÉSI SZAKISMERET 1.) Ismertesse az SI mértékrendszer szerinti nyomás, hőmérséklet, mechanikai feszültség stb. mértékegységeket! 2.) Melyek azok a fizikai, kémiai, mechanikai tulajdonságok, amelyek

Részletesebben

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál

Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Akusztikus aktivitás AE vizsgálatoknál Kindlein Melinda, Fodor Olivér ÁEF Anyagvizsgáló Laboratórium Kft. 1112. Bp. Budaörsi út 45. Az akusztikus emissziós vizsgálat a roncsolásmentes vizsgálati módszerek

Részletesebben

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ

ahol m-schmid vagy geometriai tényező. A terhelőerő növekedésével a csúszó síkban fellép az un. kritikus csúsztató feszültség τ Egykristály és polikristály képlékeny alakváltozása A Frenkel féle modell, hibátlan anyagot feltételezve, nagyon nagy folyáshatárt eredményez. A rácshibák, különösen a diszlokációk jelenléte miatt a tényleges

Részletesebben

Anyagismeret I. Nyomó, hajlító vizsgálat Keménységmérés. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr.

Anyagismeret I. Nyomó, hajlító vizsgálat Keménységmérés. Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Anyagismeret I. Nyomó, hajlító vizsgálat Keménységmérés Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. Mechanikai tulajdonságok Statikus igénybevétel Nyomó igénybevétellel szembeni ellenállásának meghatározása

Részletesebben

Műszaki klub Előadó: Raffai Lajos 2013-01-28

Műszaki klub Előadó: Raffai Lajos 2013-01-28 Műszaki klub Előadó: Raffai Lajos 2013-01-28 1 Cél: szerkezeti anyagok elsősorban fémek- mechanikai, technológiai, ritkábban esztétikai jellemzőinek célszerű megváltoztatása illetve darabolása, egyesítése.

Részletesebben

Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai

Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai 7. Anyagvizsgálat a Gyakorlatban Szakmai Szeminárium Kecskemét, 214. június (18)-19-2. Nagyszilárdságú lemezanyagok alakíthatósági vizsgálatai TISZA Miklós, KOVÁCS Péter Zoltán, GÁL Gaszton, KISS Antal,

Részletesebben

Csikós Gábor Alumínium ötvözetek fogyóelektródás ívhegesztése, autóipari alkalmazás

Csikós Gábor Alumínium ötvözetek fogyóelektródás ívhegesztése, autóipari alkalmazás N aluminium building our world, respecting our planet W E S Csikós Gábor Alumínium ötvözetek fogyóelektródás ívhegesztése, autóipari alkalmazás 2011 november 30. Az alumínium ötvözése Legfontosabb cél:

Részletesebben

Csvezetéki hibák értékelésének fejldése

Csvezetéki hibák értékelésének fejldése Csvezetéki hibák értékelésének fejldése Dr. Nagy Gyula VIII. Országos Törésmechanikai Szeminárium Bevezetés Az üzemelő vezetékeken nagyszámú hiba, eltérés fordul elő. A korábbi, kivitelezésnél alkalmazott

Részletesebben

Atomerőművi anyagvizsgálatok. 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet 4.

Atomerőművi anyagvizsgálatok. 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet 4. Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézet (NTI) Atomerőművi anyagvizsgálatok 2. előadás: Roncsolásos anyagvizsgálati eljárások elvének ismertetése I. rész (a jegyzet

Részletesebben

BME ANYAGTUDOMÁNY ÉS. Mechanikai anyagvizsgálat. Szakítóvizsgálat. A legelterjedtebb roncsolásos vizsgálat

BME ANYAGTUDOMÁNY ÉS. Mechanikai anyagvizsgálat. Szakítóvizsgálat. A legelterjedtebb roncsolásos vizsgálat BME ANYAGTUDOMÁNY É TECHNOLÓGIA Anyagismeret TANZÉK Mechanikai anyagvizsgálat Dr. Lovas Jeno jlovas@eik.bme.hu Dr. Krállics György krallics@eik.bme.hu zakítóvizsgálat A legelterjedtebb roncsolásos vizsgálat

Részletesebben

Hőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39)

Hőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39) Hőkezelő- és mechanikai anyagvizsgáló laboratórium (M39) A laboratóriumban elsősorban fémek és fémötvözetek különböző hőkezelési eljárásainak megvalósítására és hőkezelés előtti és utáni mechanikai tulajdonságainak

Részletesebben

- - Berecz Tibor - - Zsoldos Ibolya KONFERENCIA- oatk@oatk.hu. Diamond Congress Kft. diamond@diamond-congress.hu

- - Berecz Tibor - - Zsoldos Ibolya KONFERENCIA- oatk@oatk.hu. Diamond Congress Kft. diamond@diamond-congress.hu KONFERENCIAPROGRAM - - Berecz Tibor - - Tis Zsoldos Ibolya KONFERENCIA- - oatk@oatk.hu Diamond Congress Kft. diamond@diamond-congress.hu 2 2. TEREM KEDD IV Tranta Ferenc 11:00 Tisza M. M. L. 11:20 Kuzsella

Részletesebben

7. Élettartam növelő megmunkálások (tartósság növelő)

7. Élettartam növelő megmunkálások (tartósság növelő) 7. Élettartam növelő megmunkálások (tartósság növelő) Gépek működésekor igénybevétel elületi elületi réteg belső keresztmetszet Felületi mikrogeometria (érdesség) hatással van a: kopásállóságra áradási

Részletesebben

A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet által módosított 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 31 521 08 Műanyag hegesztő Tájékoztató

Részletesebben

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1

ANYAGISMERET. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 ANYAGISMERET 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György 1 AZ ANYAG Az anyagot az ember nyeri ki a természetből és alakítja olyanná, ami az igényeknek leginkább megfelel. 2011. 01. 28. Készítette: Csonka György

Részletesebben

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerfeldolgozás. Melegalakítás

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Polimertechnika Tanszék. Polimerfeldolgozás. Melegalakítás Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Polimertechnika Tanszék Polimerfeldolgozás Melegalakítás Melegalakítás 2 Melegalakítás: 0,05 15 mm vastagságú lemezek, fóliák formázása termoelasztikus állapotban

Részletesebben

ANYAGISMERET A GYAKORLATBAN. KATONA BÁLINT ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK

ANYAGISMERET A GYAKORLATBAN. KATONA BÁLINT ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK ANYAGISMERET A GYAKORLATBAN KATONA BÁLINT ANYAGTUDOMÁNY ÉS TECHNOLÓGIA TANSZÉK katona@eik.bme.hu MIRŐL LESZ SZÓ? ANYAGISMERET A GYAKORLATBAN? ANYAGVIZSGÁLATOK METALLO- ÉS FRAKTOGRÁFIA IPARI PÉLDÁK MIRŐL

Részletesebben

KÖTÉSTECHNOLÓGIÁK ALKALMAZHATÓSÁGA FÚRÓKORONÁK SZEGMENSEINEK RÖGZÍTÉSÉRE. Kenéz Attila Zsolt Témavezető: Dr. Bagyinszki Gyula

KÖTÉSTECHNOLÓGIÁK ALKALMAZHATÓSÁGA FÚRÓKORONÁK SZEGMENSEINEK RÖGZÍTÉSÉRE. Kenéz Attila Zsolt Témavezető: Dr. Bagyinszki Gyula KÖTÉSTECHNOLÓGIÁK ALKALMAZHATÓSÁGA FÚRÓKORONÁK SZEGMENSEINEK RÖGZÍTÉSÉRE Kenéz Attila Zsolt Témavezető: Dr. Bagyinszki Gyula GYÉMÁNTSZEMCSÉS FÚRÓTERMÉKEK KÖZÜL A PL-TÍPUSÚ SZEGMENSSEL HEGESZTETT FÚRÓK

Részletesebben

LÉZERES HEGESZTÉS AZ IPARBAN

LÉZERES HEGESZTÉS AZ IPARBAN LÉZERES HEGESZTÉS AZ IPARBAN Tartalom Hegesztésről általában Lézeres hegesztés Lézeres ötvözés, felrakó- és javítóhegesztés Lézeres hegesztés gáz- és szilárdtest lézerrel Scanner és 3D lézerhegesztés TRUMPF

Részletesebben

MAGAS ÉLETTARTAM, NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG: LUTZ SZÕNYEG- ÉS TEXTILIPARI PENGÉK

MAGAS ÉLETTARTAM, NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG: LUTZ SZÕNYEG- ÉS TEXTILIPARI PENGÉK TEXTILIPAR Válogatott terméklista kérjen ajánlatot más típusokra MAGAS ÉLETTARTAM, NAGYOBB TERMELÉKENYSÉG: LUTZ SZÕNYEG- ÉS TEXTILIPARI PENGÉK EGYEDI PENGÉK FÓLIA VEGYI- ÉS ÜVEGSZÁL ORVOSTECHNIKA ÉLELMISZERIPAR

Részletesebben

Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén

Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén Nagyszilárdságú acélok és alumíniumötvözetek hegesztett kötéseinek viselkedése ismétlődő igénybevétel esetén Lukács János Nagy Gyula Gáspár Marcell Meilinger Ákos Dobosy Ádám Pósalaky Dóra Miskolci Egyetem,

Részletesebben

HELYI TANTERV. Technológiai alapismeretek

HELYI TANTERV. Technológiai alapismeretek HELYI TANTERV Technológiai alapismeretek Bevezetés Alapozza meg, segítse elő a későbbi tanulmányok speciális ismereteinek elsajátítását, segítse a tanulók rendszerszemléletének mielőbbi kialakulását, a

Részletesebben

10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával

10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával 10) Mutassa be az acélcsővezeték készítését az alábbi vázlat felhasználásával Készítsen elvi szabadkézi vázlatokat! Törekedjen a témával kapcsolatos lényeges jellemzők kiemelésére! Az információtartalom

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Épület- és szerkezetlakatos szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 582 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben