2011/4. A fonyódi új KÖFI. A TEB Központ kalibráló laboratóriuma. Felsõvezetéki veszteségek számítása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2011/4. A fonyódi új KÖFI. A TEB Központ kalibráló laboratóriuma. Felsõvezetéki veszteségek számítása"

Átírás

1 Ungarische Bahntechnik Zeitschrift Signalwesen Telekommunikation Elektrifizierung Hungarian Rail Technology Journal Signalling Telekommunication Electrification 2011/4 A fonyódi új KÖFI A TEB Központ kalibráló laboratóriuma Felsõvezetéki veszteségek számítása

2

3 VEZETÉKEK VILÁGA Magyar Vasúttechnikai Szemle Weboldal: (a 2004/1. lapszámtól kezdve pdf formátumban) Címlapkép: Balatonfenyves GV télen (Fotó: Szita Szabolcs) Megjelenés évente négyszer Kiadja: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Felelôs kiadó: Kiss Pál ügyvezetõ igazgató Szerkesztõbizottság: Dr. Erdõs Kornél, Dr. Héray Tibor, Dr. Hrivnák István, Dr. Parádi Ferenc, Dr. Rácz Gábor, Dr. Sághi Balázs, Dr. Tarnai Géza, Galló János, Koós András, Lõrincz Ágoston, Machovitsch László, Marcsinák László, Molnár Károly, Németh Gábor, Vámos Attila, Fõszerkesztõ: Sullay János Tel.: Felelõs szerkesztõ: Tóth Péter Tel.: Alapító fõszerkesztõ: Gál István Szerkesztõk: Kirilly Kálmán, Tanczer György, Kovács Tibor Zoltán Felvilágosítás, elôfizetés, hirdetésfeladás: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. H 1132 Budapest, Alig u. 14. Tel.: (1) , Fax: (1) mk@magyarkozlekedes.hu Ára: 1000 Ft Nyomás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató Elôfizetési díj 1 évre: 4000 Ft Kéziratokat nem ôrzünk meg, és nem küldünk vissza. ISSN megjelenés XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM DECEMBER Tartalom / Inhalt / Contents 2011/4 Csikós Péter Az új dél-balatoni KÖFI rendszer Das neue Fernsteuerssystem bei Süd-Plattensee The new CTC system in the South Balaton region 3 Pálmai Ödön, Bodnár Imre A MÁV Zrt. felsõvezetéki rendszerén létrejövõ veszteség keletkezése és számítása (1. rész) Verlustentstehung und Rechnung im Oberleitungsystem der MAV AG Loss generation and calculation on the MAV Co. s overhead line system 7 Barta Péter Új generációs WDM rendszerek Neue Generation WDM New generation WDM 11 Tóth Péter Rail Network Solutions 2011 konferencia Budapesten RNS 2011 Konferenz in Budapest (Bildbericht) RNS 2011 Conference in Budapest (Event pictures) 17 Balázs Ferenc, Süli László Távközlés Támogató Rendszer Darstellung des Fernmeldeunterstützungssystems von MÁV Introduction of Telecommunication Support System of MAV 18 Gazsi Béla Kalibráló labor a TEB szolgálatában Geschichte und die Tätigkeit des Kalibrierungslabors von MÁV History and activity of MÁV s calibration laboratory 23 Lékó Ferenc, Palásti Ferenc Hagyomány és haladás: a Dr. Soulavy Ottokár Váltóhajtómû Szakmai Klub Tradition und Fortschritt: der Weichenantrieb-Fachklub Dr. Soulavy Ottokár Tradition and progress: Dr. Soulavy Ottokár Point Machine Technical Club 26 Szabó Ervin, Füredi Gábor, Murányi József Okosmérõ eszközcsalád és kombinált RKV fejlesztése Intelligente Messgerätefamilie und Funk-Rundsteuerung Smart metering family and radio ripple controller 28 BEMUTATKOZIK 31 FOLYÓIRATUNK SZERZÕI 31

4 Csak egy szóra Sörös Ferenc elnök-vezérigazgató, Prolan Zrt. A Vezetékek Világa szerkesztõ bizottságának megtisztelõ felkérését, hogy a Csak egy szóra rovat fõszereplõje lehetek, nyilvánvalóan a Prolan eddigi legnagyobb vasúti projektje, a dél-balatoni KÖFE-KÖFI rendszer sikeres átadásának köszönhetem. Az esemény jelentõségét nem csökkentve motiváltságomat magyarázandó én mégis egy személyes vallomással kezdeném. A vonat füstje engem nagyon korán megcsapott, hiszen vasutas családban születtem. Édesapám, néhai Sörös Ferenc kora gyerekkorom óta, egészen nyugdíjazásáig a tapolcai vontatási fõnökség mûszaki fõfelügyelõje volt. Öcsém, Sörös László pedig a Tapolcai Gépészeti Fõnökséget vezette, egészen annak évi megszüntetéséig. Pályaválasztásom során a középiskolában kialakult másik szerelem a számítástechnika erõsebbnek bizonyult a vasútnál, ezért a Közlekedésmérnöki Kar helyett a BME Villamosmérnöki Karára jelentkeztem. Elsõ munkahelyemen, az MMG Automatika Mûveknél több mint tíz évet vártam arra, hogy már szoftverfejlesztési osztályvezetõként egyidejûleg hódolhassak mindkét szenvedélyemnek 2 a MÁV-MMG miskolci és szegedi KÖFE projektjeinek megvalósítása során. Az 1990-ben megalapított Prolan vezetõjeként már csak 5 évet kellett várnom, hogy MÁV-beszállítók lehessünk. Az OVIT alvállalkozójaként a Budapest Hegyeshalom vonal 4 alállomási irányítórendszerét szállítottuk, a Prolan akkori, kizárólagos villamosipari profiljának megfelelõen. Az igazi fordulatot azonban az ezredfordulót megelõzõ évek hozták. A vasút melletti személyes elkötelezettségemnél erõsebb, mondhatni piaci kényszer hatására döntött úgy a Prolan menedzsmentje, hogy a saját szállításaink által telített villamosipari piac mellett, de az ahhoz fejlesztett hardver- és szoftvereszközök bázisán piacképes vasút automatizálási termék fejlesztését kezdeményezi, amivel egy új vasúti üzletág alapjainak lerakását segítette. Ennek elsõ lépéseként az MMG-nél folyamatosan vasúti projekteken edzõdött szakembergárdával megalapítottuk a Prolan Alfa Kft.-t, amely egészen napjainkig a Prolan-csoport vasúti rendszer- és gyártmánytervezõi, alkalmazásfejlesztõi, gyártási és üzembe helyezõi feladatait látta el, és jelentõs szerepet vállalt a fejlesztendõ termékek kiválasztásában és specifikálásában. Ezek után már csak a termékeket kellett a vasúttársaságokkal egyeztetve kitalálni, a fejlesztéseket elindítani, a deszkamodelleket felépíteni, fejlesztési támogatásokat szerezni, közbeszerzési eljárásokra jelentkezni és azokat lehetõleg fõ- vagy alvállalkozóként megnyerni, a gyártást megszervezni, a gyártómûvi tesztelési és szimulációs környezetet megteremteni, a szigorú európai minõségirányítási, valamint vasúti szabványok szerinti fejlesztési és vizsgálati eljárásokat bevezetni, majd mûködtetni, a biztonsági ügyeket a tanúsítói és hatósági elõírásoknak megfelelõen véghezvinni... Nem sorolom tovább, mert csak a fentiek alapján is nyilvánvaló az olvasó számára, hogy keményen dolgoztunk, de nem hiába. A Prolan mára ismert, reményeim és a visszajelzések szerint jól hangzó név lett, nemcsak a TEB szakmában, de a vasúti vontatás területén is. Eredményeinket sem sorolnám, hiszen a Vezetékek Világa hûséges olvasójaként tudom, hogy azokról munkatársaim folyamatosan beszámoltak: a VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4 jelfogós állomások távvezérlését biztosító ELPULT berendezésünkrõl, az elektronikus biztosító berendezések ember-gép kapcsolatát biztosító AKF egységünkrõl, FET termékeinkrõl, KÖFE-KÖFI-FET központjainkról, az országos FOR feladat megvalósítását támogató eszközeinkrõl és a mozdonyfedélzeti rendszerünkrõl; akár a MÁV Zrt., akár a GYSEV Zrt. volt a végfelhasználó. Ehelyett inkább néhány szó a jövõrõl. Egy vízióm szerint a még távlatosan életképes D55 és D70 állomásokat ELPULT bázisú rendszer távvezérli, Prolan-szállítású regionális KÖFI- KÖFE központokból. A megújuló és bõvülõ felsõvezetékes hálózat takarékos üzemeltetését, új fejlesztésû Prolan FET berendezések és eljárások is támogatják. A mozdonyfedélzeti berendezéseink hardver- és szoftvermodularitását kihasználva újabb és újabb funkciókkal bõvítjük a felhasználási lehetõségeket. Természetesen a fejlesztések vezérelte növekedésrõl, ami alapvetõ stratégiánk, sem mondunk le. Nagy reményeket fûzünk a fejlesztés alatt álló PROSIGMA eszközünkhöz, amelyre alapozva egy SIL4 biztonságú jelátvitelt lehetõvé tevõ termékcsalád kialakítását tervezzük széleskörû felhasználásra. Ez a fejlesztés valódi kihívás és egyik nem titkolt célunk az, hogy az új eszközök folyamatos értékesítése simítsa a hosszú átfutású rendszerek szállításából adódóan évrõl évre hullámzó vasúti árbevételt. A fejlesztések hatékonyabbá tételét és ügyfeleink mind jobb kiszolgálását segíti a Prolan-csoportot érintõ szervezeti átalakítás, amely január 1- jén lép életbe. A zrt. Közgyûlésének és a Prolan Alfa Kft. taggyûlésének határozata alapján a kft. beolvad a zrt.-be a zrt. teljes körû jogutódlásával. A vasúttársaságok szempontjából a változásnak semmiféle negatív hatása nem lesz, ellenkezõleg, a fejlesztések közelebb kerülnek a végfelhasználóhoz, amitõl az átfutási idõk rövidülését és az elvárások magasabb szintû teljesülését várjuk. Az egy szóból egy kicsit több lett, de még meg kell köszönnöm a Prolan rendszerek és termékek fejlesztésében és üzembe állításában közremûködõ vasutas kollégák közremûködését. Nélkülük ez a cikk nem jelenhetett volna meg.

5 Az új dél-balatoni KÖFI rendszer Elõzmények Csikós Péter A dél-balatoni KÖFI rendszer a 2011-es évben teljesen megújult és kibõvült. A rendszer megújítása gyakorlatilag egy teljesen új rendszer építését jelentette a régi rendszer tapasztalatainak felhasználásával. Az új ElpultD55 alapú dél-balatoni KÖFI rendszer 2011 októberében megkapta a végleges használatbavételi engedélyt, így a Fonyódon üzemelõ KÖFI központ a 18 évvel ezelõtt elgondolt módon, forgalmi szolgálattevõk nélkül kezeli a területéhez tartozó 15 kisebb állomást, és felügyeli azt a 6 nagyobb állomást, ahol forgalmi szempontból szükség van a helyi személyzetre. A rendszer építésére elõször 2009 márciusában írt ki közbeszerzést a MÁV Zrt. A tenderanyag részletes terveket és berendezésjegyzéket tartalmazott egy általános KÖFI rendszerre vonatkozóan, hiszen tenderkiírás nem tartalmazhat gyártóspecifikus terveket. Azonban a helyszíni bejárások és az egyeztetések alapján kiderült, hogy a tenderkiírás több olyan tételt is tartalmazott, amelyek nem voltak szükségesek a KÖFI rendszerhez, ezért a kiírást a MÁV visszavonta. Az egyeztetések alapján 2009 júniusában kiadott második kiírásnál a tenderanyag továbbra is több, ElpultD55-tel történõ megvalósítás esetén szükségtelen tételt tartalmazott. Az érvényes szabályozások miatt nem volt lehetõség a kérdéses tételektõl eltekinteni, ezért a beadott ajánlat és a tenderhez kalkulált mérnökár nem találkozott. A második kiírást sem követte szerzõdéskötés, ezért 2009 decemberében megszületett a harmadik kiírás. Ez az anyag már egy kicsit nagyobb szabadságot adott az ajánlattevõnek abban a vonatkozásban, hogy a saját eszközei és berendezési számára ténylegesen szükséges költségekkel számoljon. Ennek köszönhetõen május 20-án a Prolan Zrt. szerzõdésben vállalta, hogy 510 naptári nap alatt megépíti az új KÖFI rendszert a dél-balatoni vonalon. Már a szerzõdéskötést követõ elsõ egyeztetésen kiderült, hogy a dél-balatoni KÖFI területe olyan kiemelt vonal, ahol a nyári menetrend alatt vágányzárat nem lehet kérni, így a nyári idõszak során csak korlátozott munkavégzésre van lehetõség. Azonban a megrendelõi és alvállalkozói oldalról résztvevõk pontos közremûködésének köszönhetõen ez nem jelentett több más beruházásnál elõforduló határidõ-hosszabbítást. Éppen ellenkezõleg, a munka felgyorsítását eredményezte. Így történhetett meg az a ritka esemény, hogy a szerzõdéses határidõn belül nemcsak megépült a rendszer, hanem megkapta a végleges és korlátozások nélküli használatbavételi engedélyt is a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Ez mindenképpen különlegesnek mondható. Külön köszönet jár az építésben résztvevõ kollégáknak. A rendszer feladatai A rendszer földrajzilag Fejér, Somogy és Zala megye területén helyezkedik el, Szabadbattyán vasútállomás (részben bezárva) Nagykanizsa vasútállomás (részben bezárva) a 30-as számú vasútvonalon. A tenderkiírásban foglalt rendszer feladatai: 15 vasútállomás vonatkozásában állomási biztosító berendezés távkezelése távvezérlésre alkalmas távközlési rendszer kiépítése automatikus utas tájékoztató rendszer kiépítése automatikus váltófûtés kiépítése és annak távfelügyelete automatikus térvilágítás kiépítése és annak távfelügyelete vagyonvédelmi rendszer kiépítése és annak távfelügyelete 4 vasútállomás vonatkozásában állomási biztosító berendezés felügyelete távközlési rendszer felújítása automatikus utas tájékoztató rendszer kiépítése automatikus váltófûtés kiépítése és annak távfelügyelete automatikus térvilágítás kiépítése és annak távfelügyelete 2 vasútállomás vonatkozásában állomási biztosító berendezés felügyelete 15 megállóhely vonatkozásában automatikus utas tájékoztató rendszer kiépítése automatikus térvilágítás kiépítése és annak távfelügyelete 1 KÖFI központ kialakítása 7 CSKT (CSomóponti Kitekintõ Terminál) kialakítása A rendszer felépítése XVI. évfolyam, 4. szám A rendszer felépítése alapvetõen a szegedi KÖFE-KÖFI-FET központban alkalmazott struktúrához hasonlít (lásd: Vezetékek Világa 2007/4), azonban a délbalatoni vonal adottságai és az adatátviteli rendszerekben történt technológiai fejlesztések miatt nem teljesen azonos. A rendszert négy, logikailag önálló alrendszerre lehet bontani. Az egyes alrendszerek nincsenek teljesen elválasztva egymástól, mivel több helyen is szükséges az alrendszerek közötti adatcsere. Az állomási biztosító berendezések távkezelését végzõ alrendszer a KÖFI (KÖzponti Forgalom Irányítás) rendszer. Minden szempontból a legmagasabb biztonsági kockázattal rendelkezõ alrendszer. Mivel a fonyódi KÖFI központban a forgalomirányítás és a forgalomellenõrzési feladatok nincsenek szétválasztva, ezért a vonalirányítást segítõ rendszer a KÖFE (KÖzponti Forgalom Ellenõrzõ) funkciók beépültek a KÖFI kezelõfelületébe. A KÖFE és a KÖFI önálló egységként mûködik úgy, mint a szegedi rendszerben, azonban a kezelõ munkahelyeken egy felületrõl lehet kezelni mindkét alrendszerhez tartozó funkciókat. A forgalomirányítást közvetlenül támogató alrendszer a távközlõ és utastájékoztató rendszer, továbbiakban állomási diszpécser rendszer. A tûz- és vagyonvédelem egy önálló alrendszerként jelenik meg, a továbbiakban vagyonvédelmi rendszer. A vasúti alaptechnológiát kiszolgáló váltófûtés és térvilágítás alrendszere a nagykanizsai FET (FElsõvezetéki Tápellátó) rendszerhez kapcsolódva segíti a fonyódi KÖFI központban és a nagykanizsai FET központban dolgozók munkáját. Adatátviteli rendszer A rendszer elemei egymással WAN (Wide Area Network) hálózaton keresztül kommunikálnak. A WAN hálózat az egyes alrendszerekkel szemben támasztott biztonsági és megbízhatósági követelmények miatt több önálló gyûrûre oszlik. A KÖFI rendszert kiszolgáló WAN hálózat minden eleme redundáns kialakítású, mivel a biztosítóberendezési kezelésekkel szemben támasztott követelmények nem engedik meg, hogy egy elem meghibásodása a mûködésben kiesést okozzon. A KÖFI rendszer adatátvitelét önálló 2 Mbites SDH csatornák biztosítják, ahol a visszatérõ irány teljes redundanciáját minden esetben a Pécsen keresztül kialakított adatátviteli út biztosítja. A többi alrendszer számára egy 3 2 Mbit sávszélességû VPN (Virtual Private Network) hálózatot alakítottunk ki, ami a rendelkezésre álló sávszélességet dinamikusan tudja kiosztani a három alrendszer között. Ez garantálja az alrendszerek szétválasztását is adatátviteli szempont- 3

6 ból. A kialakított 6 Mbites hálózat Siófokon, Fonyódon és Nagykanizsán kapcsolódik a MÁV nagysebességû adatátviteli rendszeréhez és a központi menedzsment rendszerhez. A KÖFI alrendszer 4 A KÖFI alrendszer feladata a biztosítóberendezések távkezelésének megvalósítása. A KÖFI alrendszert a Prolan Zrt. saját fejlesztésû ELPULT termékével valósította meg. A régi KÖFI rendszer számára kialakított illesztõ felület nem felelt meg azoknak a biztonsági feltételeknek, amelyeket a Elektronikus pult feltétfüzete támaszt a távvezérlõ berendezések illesztésével szemben. Ezért a régi rendszerhez kiépített illesztést, beleértve az üzemmód-átkapcsolást is, el kellett bontani. Az állomási biztosítóberendezésekhez szükséges áramköröket az Elpult D55 kiegészítõ és illesztõ alapkapcsolás alapján a Dunántúli Kft., a TBÉSZ Kft. és a Femol 97 Kft. építette be minden állomásra. A kiegészítõ alapkapcsolás feladata mindazon problémák feloldása a biztosítóberendezésen belül, amelyek abból adódnak, hogy a forgalmi szolgálattevõ nem tartózkodik az állomási forgalmi helyiségben. Ilyen problémák a teljesség igénye nélkül: üzemmód-váltás, sorompó-fénylekapcsolás, állítóáram-lekapcsolás. Az állomási biztosítóberendezési helyiségeibe került telepítésre egy-egy ELPULT szekrény, amely fogadja a biztosítóberendezés visszajelentéseit, valamint kezeléseket ad ki a biztosítóberendezés felé. A jelfogó terembe telepített ELPULT szekrény egy mûszerszekrény, amely tartalmaz két teljesen egyenértékû Prolan RTU bázisú adatgyûjtõ és vezérlõ berendezést, valamint két darabot mindazon berendezésekbõl és egységekbõl, amelyek ahhoz kellenek, hogy a visszajelentések és a kezelések a feltétfüzetben megfogalmazott biztonsággal kerüljenek visszaolvasásra és kiadásra. A teljes kettõzés célja a magas rendelkezésre állás és az üzem közbeni javítás lehetõségének a megteremtése. Az ELPULT szekrényben az adatkoncentrátorként funkcionáló fejgépek a KÖFI rendszer WAN hálózatán keresztül kapcsolódnak a fonyódi KÖFI központba telepített szervergépekhez. A KÖFI központba telepített számítógépeken Linux operációs rendszer alatt a Prolan Zrt. saját fejlesztésû ELPULT szoftverrendszere fut. Az ELPULT szoftverrendszer és az ELPULT szekrényekbe beépített adatgyûjtõ és vezérlõ berendezések együtt jelentik az ELPULT berendezést. Az ELPULT berendezés alkalmas arra, hogy a beépített hardveres és szoftveres önellenõrzõ eljárásoknak köszönhetõen az Elektronikus pult feltétfüzetében az ilyen típusú berendezésekkel szemben támasztott követelményeknek megfeleljen. A KÖFI központ szerverhelyiségében két szerverpár mûködik, mindkettõ szervernél a folyamatosan mûködõ melegtartalék biztosítja a megfelelõ rendelkezésre állást. A KÖFI szerverek feladata a tizenöt KÖFI állomás távvezérlése és az automatikus közlekedtetés biztosítása. A KÖFE szerverpár fogadja a hat KÖFE állomásra telepített ELPULT szekrényektõl érkezõ adatokat közvetlenül és a KÖFI szervertõl megkapja a távvezérelt állomások adatait. A KÖFE feladata minden a közvetlen távvezérlésen kívüli feladat: állomási adatok fogadása, teljes körû vonatinformáció-kezelés, VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4 vonatmozgások követése, menetgrafikon (út idõ grafikon) vezetése, teljes körû archiválás, helyi és távoli terminálok kiszolgálása, interfész felület biztosítása a FOR számára, vonatinformáció biztosítása az utas tájékoztató rendszer számára, vonatinformáció biztosítása a térvilágítás számára. KÖFI központ Az új rendszer építése során a fonyódi KÖFI központ is teljesen átépült. Akik ismerték a régi központot, azok számára drámai a változás, mivel a KÖFI ugyan helyileg továbbra is a fonyódi állomás forgalmi épületének az elsõ emeletén található, azonban ezen kívül minden Fonyód irányítóközpont

7 megváltozott az átépítés során. Mivel az építés ideje alatt a KÖFI központ folyamatosan üzemelt, ezért a régi központ helyisége mellé épült meg az új vezérlõterem, ahol egy vonalirányítói és három teljesen egyenértékû KÖFI kezelõi munkahelyet alakítottunk ki. A központban két KÖFI kezelõ teljesít szolgálatot, a harmadik KÖFI munkahely célja a folyamatos meleg tartalék biztosítása egy esetleges meghibásodás esetére. A régi rendszerhez tartozó panoráma tábla is elbontásra került, helyette egy 3 4 monitorból álló monitorfal biztosítja a központban tartózkodók számára a gyors áttekintést a teljes vonalra. Mivel ez az elsõ hazai monitorfalas panorámatábla, ezért az építés során kellet kialakítani azt a szimbólumkatalógust, amely a nappali és az éjszakai fényviszonyok mellett is könnyen áttekinthetõ, de nem zavaró. Mivel a régi KÖFI rendszer legnagyobb erõssége a könnyen kezelhetõ és megbízható automatikus üzem volt, ezért az új rendszerrel szemben is magas volt az elvárás. Az ElpultD55 rendszer az automatikus vonatközlekedtetést automata programokkal valósítja meg (lásd: Vezetékek Világa 2009/4). Egy automata program nem egyszerû kezelések sorozata, hanem egy olyan folyamatábra, amiben az állomási objektumok állapotainak függvényében lehet megadni a szükséges kezeléseket. Állomásonként legfeljebb 12 automata programot lehet betárolni, amelyek egymás után hajtódnak végre. A felhasználóval és az üzemeltetõvel egyeztetve, a régi KÖFI rendszer 18 éve során összegyûlt tapasztalatai alapján a szegedi rendszerben megvalósított folyamatos áthaladó programok mellett olyan rövid automaták is készültek, amelyek kezdõponti vagy végponti oldalról képesek egy vonatot a megadott vágányra közlekedtetni. Ezekkel a rövid programokkal egy állomásra vonatkozóan legalább három vonatra elõre meg lehet adni a szükséges kezeléseket még a legbonyolultabb forgalmi szituációkban is. Az eddigi tapasztalatok alapján ezzel még a nyári menetrendnél is el lehet kezelni azt a 7-8 állomást, ami egy emberhez tartozik. A diszpécserrendszer Az állomási és megállóhelyi diszpécserrendszert a Schauer-Hungária Kft. épínalon közlekedõ vonatokról és a biztosítóberendezési objektumok állapotáról, ami alapján az utastájékoztatás emberi beavatkozás nélkül mûködik mind az állomásokon, mind a megállóhelyeken. Mivel a vonal adottságai olyanok, hogy több egymáshoz közeli bemondási hely van, és néha a megállóhelyek nagyobb forgalmúak, mint az állomások, ezért a pontos utastájékoztatáshoz a vonatmozgásokon kívül egyes esetekben a kijárati jelzõk állapotát is figyelni kell. Automatikus vonatközlekedtetés Digitális távközlés diszpécseri készülék tette ki IRCS berendezései segítségével. Az IRCS berendezés minden tekintetben alkalmas a távvezérelt állomásokon elõforduló feladatok ellátására. Mivel az élõszavas utastájékoztatásra a kezelt állomások száma miatt nem lenne ideje a forgalmi szolgálattevõnek, ezért az utastájékoztató rendszer automatikus mûködése elvárás volt a rendszerrel szemben. A KÖFE alrendszer és utastájékoztató alrendszer összekapcsolásával az utastájékoztató rendszer folyamatosan frissített információt kap a vo- XVI. évfolyam, 4. szám Egyéb alrendszerek A tûz- és vagyonvédelem számára az R-Traffic Kft. egy integrált rendszert épített ki a teljes vonalra. Az állomásokra telepített tûz- és vagyonvédelmi berendezések helyi központjai a VPN hálózaton keresztül kapcsolódnak a KÖFI központba telepített központi vagyonvédelmi szerverhez. Ezen a szerveren a KÖFI kezelõ egy-egy riasztásról részletes és pontos információt kap. Természetesen a riasztás megjelenik a KÖFI kezelõi terminálon is a biztosítóberendezéstõl érkezõ visszajelentésekkel megegyezõ módon. A helyi központok a tûz, a behatolás (betörés) és a belépés (belépés érvényes kóddal) állapotokról adnak visszajelentést minden állomáson a jelfogó terembe telepített ELPULT berendezések számára. A dél-balatoni KÖFI központ irányítása alá tartozó vonal kapcsolókerti szakaszolói, a fázishatárok, valamint a vonali transzformátorok a nagykanizsai FET diszpécserközpont irányítása alá tartoznak. Az új rendszer építése során feladat volt, hogy fonyódi KÖFI kezelõk is kapjanak információt a FET rendszer, a váltófûtés és a térvilágítás aktuális állapotáról. Minden állomás olyan, új hálózaton keresztül távfelügyelettel rendelkezõ berendezést kapott, amely autonóm módon vezérli a váltófûtést és a térvilágítást, 5

8 A fonyódi FET szerver a váltófûtés és a térvilágítás mellett fogad az adatokat a nagykanizsai FET rendszertõl a felsõvezetéki rendszer állapotáról. Az öszszegyûjtött adatokat a fonyódi KÖFI központba és a nagykanizsai FET központba telepített kezelõi terminálokon keresztül lehet elérni. A kezelõi terminálok között a ZEUSZ rendszer fejlett jogosultsági rendszere garantálja, hogy a kezelõk minden szükséges információt elérjenek, de csak a saját feladatkörükhöz tartozó funkciókat tudják kezelni. Összefoglalás Tûz és vagyonvédelmi képernyõ Az átadott új KÖFI rendszer minden szempontból Magyarország legmodernebb KÖFI központja. A régi rendszer 18 éven keresztül mûködött megbízhatóan a fonyódi KÖFI központban. Az új rendszer indulása után biztosak vagyunk benne, hogy ez az ELPULT rendszer legalább ilyen megbízhatóan fogja szolgálni a pontos és megbízható forgalomirányítást a dél-balatoni vonalon a következõ évtizedekben. Automatika szekrények továbbá alkalmas arra, hogy a térvilágítást az aktuális forgalmi szituáció függvényében a tényleges vonatközlekedésnek megfelelõen kapcsoljon ki és be. A váltófûtést és a térvilágítást vezérlõ berendezések a VPN hálózaton keresztül IEC104-es protokollal kapcsolódnak a fonyódi KÖFI központ szervertermébe telepített FET szerverhez. A FET szervert a szegedi FET központban is mûködõ saját fejlesztésû ZEUSZ segítségével oldottuk meg. A ZEUSZ a Prolan Zrt.-nek elsõsorban villamos ipari alkalmazásokhoz készített terméke, amely az ELPULT rendszerhez hasonló felületet biztosít a kezelõk számára. 6 Das neue Fernsteuerssystem bei Süd-Plattensee Die Ungarische Bahn AG. (MÁV) hat einen Tender für die Fernsteuerung von 15 Stationen und die Überwachung von 6 Stationen für das Projekt der Süd- Balatoner Strecke ausgeschrieben. Dieser Artikel beschreibt die Funktion und den Aufbau des von der Prolan AG verwirklichten Projektes. Das System bekam Mitte Oktober 2011 die endgültige Benutzungsgenehmigung. The new CTC system in the South Balaton region As a result of MÁV Zrt. s public procurement procedure, Prolan Process Control Co. Ltd. has realized a railway automation project aimed to control 15 stations and to remote-check 6 railway stations in the South Balaton region. In the article details are given about the functionality and the structure of the remote control system that has been installed. The system has got the final permissions from the Hungarian Transport Authority. VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4

9 A MÁV Zrt. felsõvezetéki rendszerén létrejövõ veszteség keletkezése és számítása (1. rész) Bevezetés Pálmai Ödön, Bodnár Imre Lektor: Kövér Gábor Fordítás: Vajda Milán Magyarország vasúthálózatából a villamosított hálózati hossz 2851 km, amelybõl a cikk írásának idõpontjában a MÁV Zrt. üzemeltetésében 2636 km, a GYSEV Zrt. üzemeltetésében 213 km van. (Lásd 1. táblázat.) A felsõvezetéki vontatási rendszer mint elosztóhálózat üzemeltetése kapcsán egyre kiemeltebb szerepet kap a költséghatékonyság követelménye. Költségcsökkentés, költségelkerülés ezen a téren többféleképpen elérhetõ, ennek vizsgálata és a hálózatok rekonstrukciója, illetve új hálózatok építése során történõ alkalmazása egyre inkább szükséges. Magyarországon a közüzemi középfeszültségû (KÖF) hálózatok veszteségei európai szinten viszonylag magasnak mondhatók, az MVM 2008-as statisztikai adatai alapján az összes eladásra átvett villamos energia csaknem 10%-a veszteség. Ugyanez a helyzet igaz a vontatási felsõvezetéki hálózaton is, a kis jelentõségû kisfeszültségû hálózati fogyasztás mellett is a veszteségek elérik a 3,7-10% közötti értékeket. A villamos vontatás hálózati veszteségek csökkentését célzó esetleges beruházások hatásának elõzetes vizsgálata szempontjából fontos feladat e veszteség forrásainak, összetevõinek és azok nagyságának feltárása. A MÁV Zrt. közvetlen villamosenergiaköltsége a felhasználáshoz tartozó közvetett költségekkel együtt meghaladja az évi 21 Mrd Ft-ot (2010. évi adat), így láthatóan minden tervezett és megoldott villamosenergia-megtakarítás 1%-a jelenértékben mintegy 200 millió Ft közvetlen megtakarítást jelenhet (lásd 2. ábra). 2. ábra A MÁV Zrt. éves villamosenergiafelhasználása Üzemeltetõ Egyvágányú pálya (km) Kétvágányú pálya (km) Átadott vasútvonal (menetrendi km) Összes villamosított vasútvonal (menetrendi km) Csak áruszállításra (km) 1 25 kv-os táplálási mód (km) 2 25 kv-os táplálási mód (km) MÁV összesen 50 Hz MÁV összesenbõl 16 2/3 Hz 0 0 2,8 0 0 GYSEV magyar szakasz Magyarországon összesen: táblázat Magyarország villamosított vasútvonalainak összesítõ táblázata A villamos vontatás hálózati elemei 1. ábra A MÁV villamosított vasútvonalainak áttekintõ térképe XVI. évfolyam, 4. szám A villamos vontatási hálózat elemei három fõ csoportra oszthatók (lásd 3. ábra). Villamos alállomások: az áramszolgáltatói elosztóhálózat 120 kv névleges feszültségû csatlakozási pontjaira telepített, kizárólag MÁV-felhasználású (MÁValállomás) vagy az áramszolgáltató társasággal közös használatú (közös alállomás), amelyek a táplálási módnak megfelelõ villamos energiát szolgáltatnak a felsõvezetéki hálózat felé. Vontatási felsõvezeték-hálózat (átviteli út): a villamos energia felhasználására épített hálózat, amelynek kettõs a feladata. Részben lehetõvé teszi a hálózat valamennyi pontján a mozgó fogyasztók (villamos vontatójármûvek és villamos motorvonatok) számára az áramszedõn keresztül történõ vételezést, részben pedig átviteli utat biztosít a hálózatra csatlakozó telepített fogyasztók (elõfûtõ-hûtõ tele- 7

10 valójában nagyobbrészt vágányfojtó (drossel) transzformátoron keresztül történik az áram-visszavezetések bekötése. 3. ábra A villamos vonatási hálózat elemei és a hálózati elemek elhatárolása kv-os táplálási mód A dél-balatoni hurokvonalon (Szabadbattyán Balatonszentgyörgy Murakeresztúr Gyékényes Kaposvár Kapospula) a Magyarországon korábban alkalmazott gyakorlattól eltérõen az évek között 2 25 kv-os autotranszformátoros (AT) rendszer került kialakításra. Ebben a rendszerben továbbra is 25 kv-os, ipari frekvenciás feszültségrõl tudnak mûködni a vontatójármûvek és a telepített fogyasztók. Az egyik kialakítási mód szerint (5. ábra) a 25 kv-os vontatási pek, váltófûtõ transzformátorok, segédüzemi transzformátorok) energiavételezésére. A felsõvezeték-hálózatba beletartoznak a visszavezetõ hálózat és az AT-állomások is 2x25 kv-os rendszerben. Fogyasztók: a hálózatra telepített villamos berendezések, amelyek részben olyan mozgó fogyasztók, akik térben és idõben változó terhelést vételeznek és táplálnak vissza a hálózatra, részben pedig olyan telepített fogyasztók, akik térben rögzített helyen, idõben változó terhelést vételeznek, esetleg táplálnak vissza a hálózatra A villamos vontatás hálózati elemei egyúttal maguk is fogyasztók, mivel a hálózati átvitel szempontjából veszteség lép fel rajtuk. Magyarországon alkalmazott felsõvezetéki (táplálási) rendszerek Magyarországon jelenleg két alapvetõ 25 kv AC 50 Hz táplálási mód van használatban kv-os táplálási mód (4. ábra). A magyarországi villamosított vonalhálózaton leginkább elterjedt táplálási mód a jelenleg 2567 km hossznyi vonalszakaszokon mûködõ egyfázisú, 25 kv-os felsõvezeték-rendszer, amelynek mûködési alapelve egyszerûen megérthetõ. A 120 kv-os országos fõelosztó hálózat 2 fázisa közé kapcsolt normál egyfázisú vontatási célú transzformátor kisebb feszültségû oldalán 25 kv-os, normál ipari frekvenciájú (50 Hz-es) feszültséget kapunk. A transzformátor egyik kivezetését a felsõvezeték-rendszer hosszlánc(ok)hoz (vonal), illetve egyvágányú pálya esetében a tápvezetékhez is kötjük, míg a másik (földelt) kivezetést az alállomás földelõhálójához, illetve az áram visszavezetésen keresztül a vágányhálózathoz. Megjegyezzük, hogy a Magyarországon használatos igen nagy múltra visszatekintõ sínáramkörös biztosítóberendezések mûködõképességének biztosítása érdekében 8 VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4 4. ábra 1x25 kv-os vontatási rendszer áttekintõ vázlata 5. ábra 25 kv-os betáplálású 2x25 kv-os vontatási rendszer áttekintõ vázlata

11 transzformátor 25 kv-os kimenetét egy beépített AT-állomáson 50 kv-ra növeljük, a másik kialakításában (6. ábra) a vontatási transzformátor 50 kv-os tekercsének középkivezetését az áram visszavezetést biztosító sínekhez kötjük, míg a tekercs két kivezetését a felsõvezetéki hosszláncra, illetve az oszlopsoron vezetett tápvezetékre kötjük. Ennek a táplálási módnak elõnye azt a táplálási szakaszt kivéve, ahol a vontató jármû éppen tartózkodik, hogy a vontatáshoz használt áram valójában 50 kv-os feszültségszinten folyik, ami jelentõs elõnyökkel jár a normál egyfázisú 25 kv-os rendszerhez képest. A rendszer felépítését és mûködését tekintve tulajdonképpen itt már kétfázisú energiaellátásról beszélhetünk. Megjegyezzük, hogy ezt a vontatási rendszert a szakmai szlengünkben gyakran booster rendszerként említik, de valójában az autótranszformátoros és a boosteres rendszer két külön táplálási módozatot takar. Veszteségek keletkezése A villamos vontatás veszteségeinek tárgyalási módja többféle is lehet. A klasszikus tárgyalási mód az, amikor az adott vontatási módot a vontatójármûvön történõ energiabevitelnek és a vontatójármû kerekén hasznosuló munka arányának összehasonlításával jellemezzük. Így adódik az a közkedvelt ábra, ahol a dízelvontatás és a villamos vontatás energiamérlegének összehasonlítása a cél (lásd 7. ábra). Ez az ábra nem veszi figyelembe a villamos energia elõállításának és a felhasználás helyére történõ szállításának hatásfokát, így a villamos vontatást mindig kedvezõ színben tudja feltüntetni. A továbbiakban a hálózatunk fogyasztóinak táplálása oldaláról vizsgáljuk meg a veszteségeket, ezért a 120 kv-os alállomási oldali mérési ponton keresztül megvásárolt villamos energia mennyisége (összes energia) és a hálózati fogyasz- tók mérõin értékesített villamos energia mennyisége (hasznos energia) közötti különbözetet értékeljük. A vizsgálat szempontja így alapvetõen a villamos energia, mint áru szemléletû, de itt elsõsorban a mûszaki szempontokat tárgyaljuk. A veszteség szemléletes megjelenítése a hatásfok. E η = h E b ahol: η a hatásfok E h a hasznos energia az összes energia E b Ez a hatásfokérték a villamos vontatás ilyen szemléletû tárgyalása mellett kb %. A 3. sz. ábrán három különbözõ hálózati elemet határoltunk el a veszteség keletkezése helyeként. A veszteségértékek és -arányok kibontása jelen cikk folytatásában történik meg, e helyen csak a keletkezési okokat soroljuk fel. 6. ábra 50 kv-os betáplálású 2x25 kv-os vontatási rendszer áttekintõ vázlata 7. ábra Vontatási módok energiahasznosításának összehasonlítása XVI. évfolyam, 4. szám Alállomások Az alállomások esetében a 120 kv-os oldali mérési ponton keresztül megvásárolt villamos energia mennyisége és az alállomás vontatási oldali kitáplálás távvezetékének végpontjain kitáplált villamos energia mennyisége közötti különbözetet értékeljük. Ez több tényezõbõl adódik össze: betápláló vezetékek, gyûjtõsínek, kötések, készülékek vesztesége, transzformációs veszteségek, kitápláló vezetékek (földkábelek), gyûjtõsínek, kötések, készülékek vesztesége, kitápláló távvezeték (földkábel) vesztesége, segédüzemi villamosenergia-felhasználás, mint veszteség. Felsõvezetéki hálózat A felsõvezetéki hálózat esetében az alállomás vontatási oldali kitáplálás távvezetékének végpontjain kitáplált villamos energia mennyisége és a hálózati fogyasztók mérõin értékesített villamos energia mennyisége közötti különbözetet értékeljük. Ez több tényezõbõl áll össze: vonali hosszlánc(ok) vesztesége, vonali vezeték(ek) vesztesége, állomási hosszlánc(ok) vesztesége, állomási vezeték(ek) vesztesége, mozdonyáramszedõ-hosszlánc rendszer érintkezési vesztesége, kapcsolókészülékek érintkezési vesztesége, földági visszavezetés (vágányhálózat, föld) vesztesége, AT-állomások vesztesége (2x25 kvos rendszerben). 9

12 Fogyasztók Mivel a hálózati továbbítás szemléletû tárgyalás véget ér a hálózati fogyasztók mérõin, ezért ezt külön nem részletezzük. A 8. ábrán a vasúti villamos felsõvezeték-rendszer hálózati eleminek egyszerûsített helyettesítõ képe látható. Egyéb Minden olyan vételezés, amely nem kerül be az elszámolt villamosenergiamennyiségek közé: jogtalan vételezés (áramlopás), villamosenergia-fogyasztásmérõvel nem rendelkezõ fogyasztók üzemeltetése, mérési hibák, zárlatok, felsõvezetéki hibák során kialakuló veszteségek. A villamos vontatási rendszer helyettesítõ képe A helyettesítõ képben a jelenlegi megközelítésben az alállomás egy belsõ impedanciával korlátozott feszültséggenerátorként került feltüntetésre, a felsõvezeték impedanciáját a fogyasztók közötti szakaszokon egy-egy soros koncentrált impedanciaként (Z Hi ) jelenítjük meg, míg a valóságban természetesen egy eloszló paraméteres hálózatról van szó. A Z HF jelû fogyasztók helyhez kötött fogyasztók (pl. váltófûtési transzformátorok, elõfûtõ telepek), míg a Z VJ jelû fogyasztók vontató jármûveket jelölnek, amelyek a helyhez kötött fogyasztókkal ellentétben nemcsak idõben, hanem térben is változó terhelést jelentenek a hálózaton. A felsõvezetéket a távvezetékeknél megszokott helyettesítõ képpel modellezhetjük, jellemzõen a párhuzamos tagok elhanyagolásával. A helyhez kötött fogyasztókat egyszerû induktív és/vagy ohmos fogyasztóknak tekinthetjük. A modern vontatójármûvek hálózatunkon történõ megjelenésével és fokozatos elterjedésével azonban egyre nagyobb szerepet kap a visszatáplálás is, így ennek megfelelõen a vontatójármûvek az üzemállapottól függõen induktív fogyasztóként vagy a hálózat egy pontján megjelenõ feszültséggenerátorként értelmezhetõk. 8. ábra A vontatási hálózat elemeinek egyszerûsített hálózati képe U H = I H1 Z H1 + U H1 U H1 = I H2 Z H2 + U H2 U Hn = I Hn Z Hn + I VJ1 Z VJ1 I H(n 1) = I HFn + I Hn U HF = I HF (R HF + jx HF ) U VJ = I VJ (R VJ + jx VJ ) ahol: U A U H U H1-n U HF U VJ U V I H1-n I HF1-n I VJ1-n Z AV Z H1-n Z HF1-n Z VJ1-n R HF R VJ X HF X VJ alállomási forrásfeszültség alállomási kapocsfeszültség fogyasztási pont kapocsfeszültség hálózati fogyasztó kapocsfeszültség vontatójármû kapocsfeszültség vontatójármû visszatáplálási feszültség hálózati áram hálózati fogyasztó áram vontatójármû áram alállomási veszteség impedancia hálózati impedancia hálózati fogyasztó impedancia vontatójármû impedancia hálózati fogyasztó ellenállás vontatójármû ellenállás hálózati fogyasztó reaktancia vontatójármû reaktancia A cikk folytatásában a hálózati elemek veszteségeinek elemzése következik. Verlustentstehung und Rechnung im Oberleitungsystem der MAV AG Zusammenhang mit dem Betrieb die Anforderung der Kosteneffizienz bekommt eine zunehmende wichtige Rolle mit Bezug wie Verteilernetze der Traction System Oberleitungen. Kostenreduzierung, Kostenvermeidung sind in diesem Bereich verschiedentlich erreichbar, auf diese Prüfung der Rekonstruktion von Netzwerken und neue Netzwerke in den Bau von mehr und mehr notwendig zu verwenden. Eine Komponente ist die Modellierung der bestehenden Netze vom Verlust und die Schau der Gebäude in Netzwerke zu erweitern. Loss generation and calculation on the MAV Co. s overhead line system The operation of cost-effectiveness requirements are becoming increasingly important role in connection with the overhead line-based traction system such as distribution network. Spending cut and cost avoidance in this area are available in many ways, this inquisition more and more necessary during the reconstruction of networks and in the course of applying of building new networks. One component is modelling the loss of existing networks and extending the approach to the networks will be built. 10 VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4

13 Új generációs WDM rendszerek 1. generációs WDM rendszerek Barta Péter Bevezetésképpen néhány szóban tekintsük át a WDM technológia lényegi elemeit, felépítését, szerepét a távközlésben. Mûködési elve: egyetlen optikai szálon több, különbözõ hullámhosszon egymástól teljesen független jeleket viszünk 1. ábra: Hullámhosszosztásos multiplexálás át. Az alapelv tehát hasonló a távközlésben korábban már alkalmazott frekvenciaosztásos (FDM) elvhez, a WDM esetében is különbözõ frekvenciákon (csak pont az FDM-tõl való megkülönböztetés kedvéért is hullámhossznak mondjuk) viszünk át egymástól független jeleket: WDM=hullámhossz osztásos multiplexálás. A konkrét megvalósítás, a kapacitások teljesen mások, mint az FDM esetében voltak, hiszen a WDM optikai tartományban mûködõ rendszer. 2. ábra: Eszközigény WDM alkalmazása nélkül, illetve WDM esetén XVI. évfolyam, 4. szám Ebbõl következõen az egyik fõ gyakorlati elõnye, hogy óriási mértékben megnöveli az egy optikai szálon átvihetõ kapacitást: míg önmagában az optikai interfészek jelsebesség növekedésével csak néhányszoros, esetleg ~10-szeres növekedés érhetõ el (pl. a jó 10 évvel ezelõtt már gazdaságosan elérhetõ 2,5 Gb/s mára 40 Gb/s-ra, esetleg 100 Gb/s-ra nõtt), addig WDM esetén ez a szorzószám több tízszeres, akár megközelítõleg százszoros, ugyanis csaknem száz, pl. 10 Gb/s vagy akár 40, 100 Gb/s sebességû jelet lehet WDM segítségével összefogni és egyetlen szálon átvinni. Ez, ha csak a ma általánosan elérhetõ 10 Gb/s sebességgel számoljuk is, csaknem 1 Tb/s (Terabit) egyetlen szálon. A másik jelentõs gyakorlati elõny abban az esetben jelentkezik, ha kb. 100 kilométernél nagyobb távolságú összeköttetéseket kell megvalósítani (ami még egy Magyarország méretû ország esetében is gyakori): ez abban nyilvánul meg, hogy óriási mértékben csökken a távolság miatt a jelfrissítéshez szükséges eszközök mennyisége (lásd 2. ábra). Ugyanis ha az egymástól független jeleket öszszefogva, egyetlen szálon továbbítjuk, akkor ez nemcsak azt jelenti, hogy egyetlen optikai szál is elegendõ több tucat helyett, hanem azt is, hogy mivel az öszszefogott jelek a vonalon egyetlen fizikai jelet alkotnak, azok közösen, egyetlen eszköz segítségével erõsíthetõk. Mindez nagyon jelentõs eszközmegtakarítást eredményez (adott erõsítési ponton egy eszköz szükséges több tucat helyett), ami nagyban növeli a technológia gyakorlati értékét. Különbözõ WDM rendszerek Az eddigiekben felvázolt, kifejezetten nagy kapacitású WDM rendszereken kívül a gyakorlatban léteznek egyszerûbb, kisebb kapacitású és jelentõsen olcsóbb WDM megoldások is, amelyek alapelvüket tekintve azonosak (egy optikai szálon több, egymástól független jel átvitele), de megvalósításukban jóval egyszerûbbek. Ebbõl a szempontból három jól elkülöníthetõ szintrõl beszélhetünk, amelyek három teljesen más kapacitás tartományt és bonyolultságot képviselnek: ún. passzív WDM, amely két, esetleg három jelet fog passzívan össze, CWDM (ritka osztásos WDM): tipikusan 4-8, esetleg 16 jelet fog össze, DWDM (sûrû osztásos WDM): jelet fog össze egyetlen szálon. Passzív WDM esetén nem is beszélünk igazán berendezésrõl, inkább csak optikai alkatrészekrõl, amelyek pl. az optikai rendezõk mellé építhetõk be, és az optikai távközlésben amúgy elterjedten használt szabványos 1310 nm és 1550 nm interfészek jeleit közösítik egyetlen 11

14 szálra. Ennek köszönhetõen elérhetõ pl. 20 Gb/s (2x10 Gb/s) egy szálon, ez a jel azonban nem erõsíthetõ (az 1310 nm tartományban nem léteznek sorozatban gyártott optikai erõsítõk), a hatótávolságot az 1310 nm-es jel határolja be (itt a szálcsillapítás ~1,5x az 1550 nm-hez képest). CWDM: kiterjesztett 1550 nm körüli sávban mûködik, egymástól viszonylag nagy (20 nm) távolságban elhelyezett csatornákkal. Szintén nem erõsíthetõ, ugyanis szintén nem léteznek a teljes vonali spektrumát erõsíteni képes, nagy sorozatban gyártott erõsítõk. DWDM: csatornát helyeznek el egy szûkített, 1550 nm körüli sávban (ún. C sáv), a csatornák 0,2, illetve 0,4 nm távolságra helyezkednek el. Mivel a teljes vonali spektrum egy szûkített sávban helyezkedik el, ennek köszönhetõen erõsíthetõ. 12 Különbözõ WDM rendszerek helye a távközlési hálózatokban Passzív WDM: elsõsorban szálhiány orvoslására alkalmazzák CWDM: az elérhetõ összkapacitás jelentõsen nagyobb az optikai interfész kapacitásoknál (hiszen 8 db interfész fogható össze); távolsági szempontból viszont jelentõsen korlátoz, hogy nem erõsíthetõ. Ennek megfelelõen elsõsorban felhordó, illetve nagyvárosi (metró) hálózatokban alkalmazzák, ahol egyrészrõl a távolságok még kisebbek, másrészrõl jellemzõek a ki-betérõ jellegû forgalmak (ekkor nem jelent gondot, hogy nem lehet erõsíteni, mert amúgy is végzõdtetni kell az összeköttetést minden állomáson). DWDM: a jelentõs átviteli kapacitás (pl. 80x10 Gb/s összefogása csaknem 1 Tb/s sebességet jelent egyetlen szálon!) miatt elsõsorban gerinchálózatokban alkalmazzák, mint a közvetlen fizikai átvitelt megvalósító rendszert. Az egyéb technológiák (SDH, Ethernet, IP stb.) a WDM-re kapcsolódva kerülnek átvitelre. Bármelyik szintû WDM megoldásról is van szó, maga a WDM transzparens csatornákat biztosít, amelyeken aztán különbözõ technológiájú eszközökbõl származó jeleket viszünk át. A gyakorlati megvalósítás szempontjából fontos elem, hogy hogyan kerül rá egy-egy átvinni kívánt jel (WDM esetén kliensnek nevezzük) az adott WDM csatornára. Minél magasabb szintû WDM-rõl beszélünk, annál magasabbak a követelmények azokkal az optikai interfészekkel kapcsolatban, amelyek az adott, kijelölt WDM csatorna jelét elõállítják (pontosság, stabilitás, sávszélesség). Míg passzív WDM esetén ehhez még nincs szükség kifejezetten WDM interfészre, a szabványos 1310/1550 nm interfészek használhatók, addig CWDM és DWDM esetén már külön WDM interfészek szükségesek az adott pontosságú csatornajelek elõállításához. A gyakorlatban azt a feladatot kell megoldani, hogy a különbözõ, szabványos, ún. fekete-fehér interfésszel rendelkezõ eszközöket egy-egy WDM csatornára helyezzük. Ez az esetek többségében úgy történik, hogy a WDM berendezésben található egy fogadó egység (transzponder) minden egyes átviendõ jelhez külön-külön, amely kliensoldalon fogadja az adott jel szabványos interfészét, míg a WDM vonal irányába már a megfelelõ optikai paraméterekkel rendelkezõ jelet állítja elõ. VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4 3. ábra: Tipikus DWDM link felépítése WDM rendszer tipikus felépítése Összegezve egy tipikus DWDM vonal (link) felépítése, jellemzõ alkotóelemei: Berendezésfajták: végzõdõ (terminál): innen indul egy vonal, valamennyi csatornát végzõdteti, illetve összefogja, leágaztató (OADM, optikai adddrop): a csatornák egy bizonyos csoportját kicsatolja, a többit átengedi, vonali erõsítõ (ILA): nem nyúl a csatornákhoz, csak valamennyit egyforma mértékben erõsíti; távolság miatt van rá szükség, tehát ott alkalmazzuk, ahol logikailag nem lenne szükségünk berendezésre (nem szeretnénk kicsatolni), de fizikailag a távolság miatt szükség van erõsítésre, mert már túlságosan lecsökkent a jelszint. Berendezésen belüli fõbb alkotóelemek: multiplexer: a különálló, külön hullámhosszakon lévõ csatornákat egy optikai szálra közösíti. Terminálberendezések esetén valamennyi csatornát lebontja, OADM esetén a csatornák egy csoportját lebontja, a többit átengedi, csatornakártya (transzponder): a beérkezõ, valamilyen szabványos interfésszel rendelkezõ jeleket egy adott hullámhosszra helyezi. Minden egyes beérkezõ jelhez tartozik egy ilyen egység, és minden beérkezõ jelet más-más hullámhosszra helyezi a hozzá tartozó csatornakártya. Ma már a csatornakártyák vagy hangolhatóak (egy típus van, amely bármilyen WDM hullámhosszra beállítható), vagy a WDM oldali interfészük cserélhetõ modulos, és a megfelelõ hullámhosszú fixmodul helyezhetõ be. Ezen kívül léteznek ún. muxponderek is, amelyek több, viszonylagosan kisebb sebességû bejövõ jelet elektronikusan összefognak, és közösen egyetlen WDM hullámhosszra helyeznek, ezzel növelve a kihasználtság hatásfokát, optikai erõsítõ egységek: valamenynyi berendezéstípusban megtalálhatók, az optikai jelszintet növelik (vissza), a közös, multiplexerrel már összefogott jelet erõsítik. A továbbiakban elsõsorban a DWDM rendszerekkel foglakozunk, ugyanis ezekkel a berendezésekkel lehet a WDM rendszerekben rejlõ lehetõségeket teljes mértékben kiaknázni, míg a passzív, illetve CWDM rendszerek inkább praktikus kiegészítõk, amelyeknek azonban természetesen megvan a maguk helye és szerepe, így esetenként utalunk rájuk, a teljesség kedvéért. Új generációs WDM rendszerek A bevezetõben leírtak felvázolják azt a képet, amit az ún. elsõ generációs WDM rendszerek jelentettek, ami azt jelenti, hogy a WDM elsõsorban a fizikai szinthez nagyon közel álló rendszer, egy egyszerû, nagyon nagy kapacitású, transzparens átviteltechnikai feladatot lát el. Ennek követeztében topológiailag jellemzõen pont-pont linkek épültek, esetleg néhány közbülsõ leágazási lehetõséggel. Az elsõ generációs WDM-ek esetén nem igazán hálózatról, mint inkább egymástól függetlenül üzemelõ linkekrõl beszélünk. A berendezésekben nincs lehetõség kapcsolásra, nem távvezérelhetõk, hanem fixen, bedrótozott módon mûködnek. Ezek az elsõ generációs WDM rendszerek óriási mértékben megnövelik a távközlési hálózatok összkapacitását, de jellegükbõl adódóan statikus rendszert alkotnak, amelyet kizárólag helyszínen elvégzett, kézi beavatkozással történõ átalakítással lehet módosítani. Mára két szempontból változott a helyzet a kezdeti idõkhöz képest:

15 a kezdetektõl fogva adott nagy kapacitásokhoz képest is megnõtt a kapacitásigény, az igények jóval dinamikusabbakká váltak: idõben sûrûbben változnak, illetve a kiszolgálandó viszonylatok egyre többfélék, mára egyre inkább érvényesül, hogy a WDM rendszerben is bárhonnan bárhová képesnek kell lenni összeköttetést létesíteni (korábban ez kevésbé volt így, mert elsõsorban a hálózati gerinc legnagyobb kapacitású részein alkalmazták, ami jobban tervezhetõ és kevésbé van kitéve a közvetlen felhasználóiigény-változásoknak). Mára egyre közelebb kerül a felhasználókhoz, így egyre dinamikusabb környezet kiszolgálására is alkalmasnak kell lennie. ROADM Az elsõ generációs WDM rendszerek tehát szinte kizárólag ún. fix felépítésûek, ami azt jelenti, hogy az olyan helyszíneken, ahol csatornakicsatolás történik, a csatornák egy bizonyos, meghatározott csoportja csatolható ki; ez alapvetõen a rendszer telepítésekor dõl el, ami késõbb csak berendezés-átalakítással változtatható meg, normál üzemeltetési módszerekkel nem (4. ábra). Ennek a korlátnak a megszüntetésére kifejlesztették az ún. átkonfigurálható optikai add-drop berendezést (ROADM reconfigurable optical add-drop multiplexer), amelynek lényege, hogy minden egyes csatornára külön-külön be lehet állítani, hogy az adott csomóponton átmenõben tovább akarjuk-e azt vinni, vagy helyben ki akarjuk-e csatolni. Ezzel feloldódik az a kötöttség, hogy adott helyszínen csak megadott csatornák valamelyikét tudjuk kicsatolni; az itt leírt megoldás az ún. elsõ generációs ROADM. Többirányú berendezések Az elsõ generációs rendszerek egy további komoly kötöttsége topológiai: ugyanis minden olyan berendezéstípus, amely forgalmat tud kicsatolni, belsõ felépítésébõl adódóan legfeljebb 2 vonali irányhoz tud csatlakozni. Terminál=1 vonali irány (az összefogott csatornákat az egyetlen vonali irányon kiadja), míg az OADM=2 vonali irány (az érkezõ és a továbbmenõ). Ennek következtében csak lineáris vagy gyûrûtopológia alakítható ki, leágazásos, szövevényes, tehát bármilyen olyan, amelyik több mint két vonali iránnyal rendelkezõ csomópontot követelne meg, nem, csak elektromos tartományba történõ visszatéréssel. Ez a korlátozás nemcsak a teljesen fix felépítésû berendezésekre érvényes, de még az elsõ generációs ROADM megoldásokra is. 4. ábra: 1. generációs WDM rendszer csatornafelosztása Ezeken segít az az ROADM felépítés, amely ún. WSS (Wavelegth Selective Switch Hullámhossz-szelektív kapcsoló) modulra épül, és amely manapság a legelterjedtebben alkalmazott technológia a második vagy új generációs WDM rendszerekben. Alapvetõen kétféle felépítésû WSS létezik: adási és vételi. A kettõ közül most a vételit nézzük meg egy kicsit közelebbrõl (5. ábra). Az eszköz mûködésének lényege, hogy a vonali bementrõl érkezõ összegzett csatornákat eszközön belül lebontja, majd egy optikai kapcsolómezõ segítségével bármelyik bejövõ csatornát a többitõl függetlenül több lehetséges kimenet közül (ma ez a szám tipikusan 9) bármelyik tetszõlegesre továbbkapcsolja. 5. ábra: Vételi WSS 6. ábra: Többirányú WDM berendezés felépítése Ennek az lesz az eredménye, hogy az egyik vonali bemenetrõl érkezõ bármelyik tetszõleges csatornát több lehetséges továbbmenõ irány felé is továbbkapcsolhatunk, és ezt az összes beérkezõ csatornával egymástól függetlenül megtehetjük. Így lehetõvé válik az, hogy egy berendezés több mint két vonali iránnyal is rendelkezzen, és szövevényes topológia is kialakítható (6. ábra). Ez a megoldás nemcsak több vonali irány kiszolgálására alkalmas, hanem egyúttal ROADM is: ha a WSS egy adott kimenetére csak egyetlen csatornát irányítunk a beérkezõ vonali jelbõl, akkor azt kicsatoló portként is használhatjuk, ebben az esetben a WSS adott kimenete nem egy továbbmenõ vonali irány, ha- XVI. évfolyam, 4. szám 13

16 nem egy kicsatoló port lesz. Mivel egy adott fizikai kimenetre bármelyik tetszõleges WDM csatorna odakapcsolható, ezért ez egy hangolható demultiplexerként üzemel. A WSS kimenetei tehát egyaránt funkcionálhatnak átmenõ irányként vagy leágazásként, attól függõen, hogyan kötjük és állítjuk be azokat. A WSS szoftveresen vezérelhetõ, így a csatornák irányításán bármikor rövid idõn belül, távolról (felügyeleti rendszerbõl) változtathatunk fizikai, helyszíni beavatkozás nélkül. Mindezeknek köszönhetõen egy olyan WDM rendszert kapunk, amely nemcsak egymástól elszigetelt, statikus pont-pont linkekbõl áll, hanem egy valódi hálózat alakítható ki, amely egy tényleges hálózatként üzemeltethetõ, használható: bárhonnan bárhová létesíthetünk összeköttetést, védelmeket alakíthatunk ki, átterelhetjük az összeköttetéseket más útvonalra (pl. hiba esetén) stb. Ez nagyban megnöveli a WDM rendszerek használati értékét és lehetõségeit, jóval gyorsabb reakciókat tesz lehetõvé (akár létesítéskor, akár hibaelhárításkor), számos olyan tulajdonságot tesz elérhetõvé a WDM rendszerekben is, amelyek korábban csak elektromos tartományban mûködõ rendszerekben álltak rendelkezésre (pl. SDH, IP). Felügyeleti rendszer Az elsõ generációs WDM rendszerek távfelügyelettel kapcsolatban viszonylag egyszerû követelményeket támasztottak: elegendõ volt a berendezéseket különkülön, elem szinten felügyelni, illetve a riasztásokat gyûjteni. Az új generációs WDM hálózatok összetettségébõl adódóan (ami elsõsorban a szövevényes felépítésnek köszönhetõ) magasabb szintû felügyeleti rendszerre van szükség, ami elsõsorban a rajtuk kialakított összeköttetések (WDM csatornák) végtõl végig kezelésének igényét jelenti. Így az új generációs WDM rendszerek nemcsak elem-, hanem hálózatmenedzsment szintû felügyelettel is rendelkeznek, amely a végtõl végig összeköttetés kezelést biztosítja, topológiaismerettel, összeköttetésadatbázissal. WDM rendszerek esetén az egyes csatornák végtõl végig kezelésének van egy egyedi szempontja: ez abból adódik, hogy maga a WDM technológia egy analóg technológia (habár az átvitt jelek digitális jelek: SDH, Ethernet stb.), ami többek között azt jelenti, hogy azokon a pontokon, ahol az egyes csatornák öszszegezve, közösen vannak jelen és a WDM rendszeren belül ez alapvetõen mindenhol így van, hiszen épp az a cél, hogy a különálló jeleket hullámhosszosztással összefogva, együttesen vigyük át, nem tudunk egy-egy csatornából információt kiolvasni, mert fizikailag csak 14 egyetlen közös jelünk van. Ez a tény nagymértékben korlátozza az üzemeltetés lehetõségeit, hiszen nem tudunk megbizonyosodni arról, hogy egy adott ponton ténylegesen a kívánt csatorna van-e jelen (és nincs pl. félrekapcsolva, vagy nem veszett-e el valahol), vagy pl. az adott csatorna egyéni jelszintjérõl, ami szintén fontos üzemeltetési információ. Az Alcatel-Lucent ennek megoldására kifejlesztette és alkalmazza az ún. Wavelength Tracker TM megoldást, amelynek lényege, hogy minden egyes csatornára a belépési pontján egy fizikai azonosító kódot helyez rá, amelynek legfontosabb tulajdonsága, hogy az a hálózatnak azon pontjain, ahol az összes átvitt csatorna közösen van jelen, minden egyes csatornára egyedileg kiolvasható, így egyrészrõl lehetõvé teszi egy adott csatorna fizikai szintû beazonosítását a teljes nyomvonalán, másrészrõl mûködési elvébõl adódóan lehetõséget nyújt az egyes csatornák egyedi jelteljesítményeinek megállapítására is (7. ábra). Az így kinyert információk megjelenítésre kerülnek a felügyeleti rendszerben, egyrészrõl úgy, hogy egy adott összeköttetés teljes nyomvonalán megjeleníthetõ az adott csatorna teljesítménye az összes olyan ponton, amelyen a hálózaton áthalad, másrészrõl a hálózat egy adott pontján az ott áthaladó összes csatorna VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4 egyedi teljesítménye megjeleníthetõ, így spektrummérõ funkciót biztosít a hálózat több száz pontján külön fizikai spektrummérõ részegység beépítése/telepítése nélkül (8. ábra). Az Új generációs WDM rendszerek pont alatt leírtak DWDM rendszerekre érvényesek, CWDM esetén kizárólag a fix felépítés a jellemzõ, ugyanis (a technológia korlátok mellett) ezek kifejezetten alacsony költségû rendszerek kialakítását szolgálják a hálózat azon részein, ahol azonban a kapacitások már megkövetelik WDM alkalmazását (jellemzõen nx10 Gb/s). CWDM esetében a berendezések rugalmasabb mûködését inkább elektromos tartományban biztosítjuk, ami azt jelenti, hogy olyan magasabb funkcionalitású transzpondereket, muxpondereket alkalmazunk, amelyek kapcsoló, ki-betérõ, átmenõ stb. funkcionalitásokat is lehetõvé tesznek egy adott hullámhosszon belül. Tervezõ szoftverek Azáltal, hogy a szövevényes hálózatok lehetõvé váltak, a WDM rendszerekben elkerülhetetlenné vált tervezõ szoftverek alkalmazása, amelyekbe rögzítve az alapadatokat (egyes vonalszakaszok hossza/csillapítása, egyes berendezések fajtája, kapacitása stb.) a szoftver megtervezi, hogy hol milyen elemekbõl kell 7. ábra: Wavelength Tracker TM becsatolási és mérõpontok 8. ábra: Wavelength Tracker mérési eredmények megjelenítése a felügyeleti rendszerben

17 felépíteni az egyes berendezéseket (hol milyen típusú erõsítõ modult kell használni, milyen kompenzációt stb.). Erre azért van szükség, mert egy egyszerû pont-pont link esetén is viszonylag sok szempontot kell figyelembe venni tervezésnél, egy szövevényes hálózatnál pedig, ahol a lehetséges viszonylatok száma óriási, ez manuális módszerekkel már gyakorlatilag lehetetlen. A tervezõ szoftverek összekapcsolhatók a felügyeleti rendszerrel, így egyrészrõl az általa megtervezett hálózat beállításai egyszerûbben elvégezhetõk, másrészrõl a felügyeleti rendszerbõl is visszaolvashatók az idõközben bekövetkezett változások egy esetleges késõbbi tervezési fázishoz. GMPLS Röviden megemlítjük, hogy egyre inkább kialakulóban-elterjedõben van az ún. GMPLS megoldás, amely az átviteltechnikai rendszerek vezérlõ síkkal történõ kiegészítésérõl szól (korábban átviteltechnikában csak adat- és menedzsmentsík volt). A vezérlõ sík funkciója, hogy a berendezések önállóan, jelzésrendszer által kapott utasítások alapján összeköttetéseket építsenek fel/bontsanak le, tehát a hálózat üzemeltetõjének kézi beavatkozása nélkül. Bizonyos technológiákban ez mindig is adott volt, pl. a telefonközpontok a hívószám alapján önállóan építik fel a hívást, az IP routerek az IP cím alapján önállóan továbbítják a csomagot a megfelelõ helyre, azonban az átviteltechnikában ez korábban nem volt jelen: új összeköttetést az üzemeltetõ létesít a felügyeleti rendszeren (menedzsmentsík) keresztül. Ezen változtat a GMPLS megjelenése, amely az átviteltechnikában is lehetõvé teszi az automatikus összeköttetés felépítést. Ma ez még eléggé kezdeti állapotban tart, a hálózatüzemeltetõk óvatosak is a bevezetést illetõen, hiszen a távközlési rendszerek alapinfrastruktúrájáról van szó, így a bevezetésnek vannak kockázatai. Az eszközök mindenesetre egyre inkább képesek rá, az elsõ két alkalmazási terület: hiba esetén a berendezések maguk tudnak kerülõ útvonalat keresni és létesíteni az összeköttetések számára, valamint más, külsõ rendszerek által (jelzésrendszeren keresztül) átadott kérések hatására új összeköttetések létesítése/bontása. Itt egy megjegyzést vetnénk közbe: sokak számára esetleg úgy tûnhet, mintha olyan új funkciók kifejlesztésérõl, megjelenésérõl írnánk (pl. szövevényes topológia kezelése, vég-vég menedzsment stb.), amelyek különbözõ távközlési rendszerekben már régóta léteznek. Ez valóban így van, azonban ezek korábban elektromos tartományban mûködõ rendszerekben voltak elérhetõek (SDH, ATM, IP stb. itt ne tévesszen meg senkit, hogy ezekben a technológiákban is alkalmaznak optikai interfészeket: maga a jelkezelés elektromos), míg WDM esetén ugyan ezeket optikai szinten kell megvalósítani; ebben az esetben a jelkezelés a berendezéseken belül is végig optikai szinten marad, tehát a máshol már régóta létezõ funkciókat pl. távvezérelhetõ kapcsolás most optikai tartományban kell megoldani, méghozzá gazdaságosan és megbízhatóan mûködõ módon. Annak pedig, hogy a fejlesztések ebbe az irányba haladnak, az az oka, hogy az optikai rendszerek jóval nagyobb átviteli kapacitásokat tudnak nyújtani, az új generációs WDM rendszerek fejlesztése tehát alapvetõen arról szól, hogy a WDM-ben mindig is rendelkezésre álló nagymértékû kapacitások mellett ezek a rendszerek is (csaknem) azonos vezérelhetõséggel/funkcionalitással rendelkezzenek, mint amit más rendszerek esetén már korábban is megszokhattunk. Magasabb csatornasebességek (40, 100 Gb/s) Írásunk nagy része (mint ahogy az elõzõ bekezdésben is kiemeltük) a WDM hálózatok funkcionális fejlõdésérõl szól, azonban meg kell említenünk az ezzel párhuzamos kapacitásbeli fejlõdést is: ez nincs szoros összefüggésben a funkcionális fejlõdéssel (elsõ generációs WDM rendszerek esetén is megvalósíthatók), bár a gyakorlatban a nagyobb kapacitású megoldások sokszor csak az újabb generációs berendezésekben állnak rendelkezésre, egyszerûen azért, mert már csak azokhoz érdemes kifejleszteni õket. Egy WDM rendszer kapacitását alapvetõen két tényezõ határozza meg: a csatornák száma és az egyes csatornák bitsebessége. E kettõ közül az elsõ alapvetõen adott, abból a sávszélességbõl adódik, amelyen belül elhelyezhetjük a csatornákat (ezt pedig az alkalmazott EDFA rendszerû optikai erõsítõk határozzák meg: azok ~ az nm tartományt képesek erõsíteni). Ennek alapján ~80 csatorna helyezhetõ el; az elsõ generációs rendszerek esetén ennél gyakran kisebb csatornaszámú rendszereket építettek, mindenesetre ez a csatornaszám fizikailag adott. A gazdaságos továbblépési lehetõség ezért elsõsorban a csatornasebesség növelése. Az elmúlt egy-két évben általánossá vált a 10 Gb/s csatornánkénti sebesség (ami így 800 Gb/s összkapacitást jelent egyetlen szálon 80 csatorna esetén), mára megjelentek és egyre inkább terjedõben vannak a 40 G/s és 100 Gb/s csatornasebességek (ami nem jelenti automatikusan azt, hogy 40 Gb/s vagy 100 Gb/s sebességû eszközök csatlakoznának a WDM rendszerre: ezek a csatornák leggyakrabban 4 10, illetve XVI. évfolyam, 4. szám Gb/s jelet továbbítanak). Technológiailag annyit fontos megemlíteni, hogy az alkalmazott optikai jelmoduláció szempontjából éles határvonal van a 10 Gb/s és az alatti csatornasebességek és a 40 Gb/s és a fölöttiek között: 10 Gb/s-ig bezárólag a legegyszerûbb NRZ kódolás alkalmazható (10 Gb/s esetén hibajavító kódolással FEC kiegészítve), ez elegendõ áthidalható távolságot tesz lehetõvé. 40 Gb/s és a fölött ilyen módon már csak nagyon kis távolság (gyakorlatban érdemben használhatatlan) lenne áthidalható, ezért magasabb hibatûrésû, jóval összetettebb modulációs formák alkalmazására van szükség. Ez elsõsorban különbözõ fázismodulációkat jelent, azok különbözõ fajtáit is alkalmazzák az optikai csatornák vivõin. Kisebb távolságokon elterjedt pl. a PDPSK kódolás, azonban a legjobb eredményeket ún. koherens vétellel (ahol vételi oldalon helyi oszcillátort alkalmaznak) lehetséges elérni, ahol ezt utólagos digitális jelfeldolgozással is kiegészítve (amely számos átvitel során keletkezett torzulást képes kikompenzálni) alkalmazva lehet a 10 Gb/s NRZ átvitelhez hasonló hatótávolságokat elérni ezeken a bitsebességeken is (de jóval bonyolultabb felépítéssel mind adó-, mind vevõoldalon). WDM alkalmazása vasúti hálózatokban Meglátásunk szerint jellegébõl adódóan a WDM technológiának mindenképp helye lehet vasúti környezetben is; mint mára alap átviteli technológia szinte magától értetõdõ is lehet bevezetése. Ezen kívül mellette szól még pl. a magas fokú zavarvédettsége, hiszen mint optikai rendszer nem érzékeny a különbözõ, elsõsorban felsõvezetéki rendszer okozta villamos zavarokra (amelyre pl. rézalapú technológiák érzékenyek lehetnek). A bevezetés idõpontjának a gazdasági lehetõségek mellett természetesen szempontjai a kapacitásigények alakulása, a rendelkezésre álló optikai szálak mennyisége. (Kiegészítésképpen megemlítendõ a WDM rendszereknek az a tulajdonsága, hogy mivel kifejezetten fizikai szinten mûködik, teljes mértékû szeparációt tesz lehetõvé pl. különbözõ szervezeti egységek között; két WDM csatorna között semmiféle átjárási lehetõség nincs, ezért pl. titkosítási szempontból ugyanolyan mértékû szétválasztást biztosít, mintha külön kábelen/szálon zajlana a kommunikáció.) Külföldi példákat tekintve több ország vasútjánál építettek és használnak WDM rendszereket, ezek közül megemlíthetjük pl. Lengyelországot, Kazahsztánt vagy Svédországot; ezeken a helyeken az Alcatel-Lucent szállította és építette a WDM hálózatokat. 15

18 9. ábra: Alcatel-Lucent 1830PSS koncepció Az Alcatel-Lucent WDM megoldásairól Az Alcatel-Lucent a világ egyik vezetõ WDM gyártója, számtalan nemzetközi és hazai referenciával mind a klasszikus távközlési szolgáltatói, mind a különbözõ technológiai hálózatok (közlekedés, energetika stb.) területén. A WDM fejlesztéseket nagyban támogatja az Alcatel-Lucent kötelékein belül mûködõ nagy múltú Bell Labs kutatóbázis, amely számtalan szabadalom, illetve több Nobel-díj birtokosa, és ahol a WDM átvitelhez kapcsolódó folyamatos fizikai alapkutatás zajlik. A cikkben leírt új generációs WDM rendszereket az ún. Zero Touch Photonics koncepció szerint valósítjuk meg, amely, amint az elnevezése is sugallja, minimális mértékûre csökkenti a helyszíni beavatkozások szükségét, és egy központilag, felügyeleti rendszerbõl üzemeltethetõ WDM rendszert tesz lehetõvé. Mindezt a 1830PSS berendezéscsaláddal valósítjuk meg, amely komplett, több, különbözõ méretû berendezésbõl álló családdal fedi le a lehetséges különbözõ kapacitású igényeket CWDM és DWDM megoldásokkal egy családon belül. A berendezéscsalád WSS alapú ROADM megoldásokat valósít meg kevés számú, hangolható és konfigurálható transzponderek segítségével az egyszerû üzemeltetés elõsegítése érdekében. E mellett megtalálhatók a családban egyszerûbb felépítésû CWDM és DWDM eszközök is kisebb igények gazdaságos kiszolgálására. A teljes család felügyelhetõ a 1354 PhM (Photonic Manager) felügyeleti rendszerbõl, amely hálózatmenedzser szintû felügyeletet tesz lehetõvé végtõl végig menedzseléssel, teljesen grafikus felületen. A rendszernek integráns része a Wavlength Tracker megoldás, amely a berendezésekben implementálva van, a felügyeleti rendszer pedig a vizuális megjelenítést biztosítja. Szintén a teljes körû megoldás része a tervezõszoftver, amely a felügyeleti rendszerrel összekapcsolva biztosítja a gördülékeny hálózatépítést és -üzemeltetést. Neue Generation WDM Das Prinzip von WDM ist es, mehrere optische Wellenlängen zu einer optischen Faser zu multiplizieren, die jeweils separate und unabhängige Informationssignals transportieren. Diese Methode erlaubt einen signifikanten Anstieg der Übertragungskapazität im Vergleich zu anderen Single-Schnittstellen Technik (z.b. SDH, Ethernet, etc.). Die maximal erzielbare Bandbreitenrate beträgt heute nahezu 1 TB / s im Vergleich zu einer Single-Interface Technologie mit nur max. 100Gb / s. In der Regel beträgt die Datenrate heute 10Gb / s. Der Schwerpunkt der ersten Generation von WDM - Systemen ist das Multiplexing von fixen Anlagen (installierte fixe Multiplexer), die den Bereich der Kanäle an einer bestimmten Stelle ablegen können. Außerdem wird die Verbindung eines Knoten auf max. 2 Richtungen limitiert, wodurch lediglich eine lineare oder Ringstruktur unterstützt werden kann. Vermaschte Architekturen sind nicht möglich wodurch statische und starre System mit intensiver, manueller Arbeit entstehen. Die zweite oder neue Generation von WDM System stellen ROADM (re-konfigurierbare OADM) dar, die die meisten Limitationen durch drop oder pass through von den diversen Kanälen eliminieren. Die kürzlich erschienene WSS basierende ROADM Technology macht es sogar möglich die pass through Kanäle in mehrere alternative Richtungen zu routen, wodurch mehr als zwei Richtungen pro Knoten erlaubt werden. Hierdurch können vermaschte Netzwerk Topologien realisiert werden und reale Vernetzung wird durch WDM Realität, im Vergleich zu purem Bit-Transport, wie dies bei der ersten Generation möglich war. Die Funktionalitäten sind hauptsächlich Remote gesteuert, wodurch Vororte Aktivitäten reduziert werden können. Schnellere Aktionen sind dadurch möglich. Alcatel-Lucent ist weltweiter Marktführer bei der Bereitstellung von WDM Übertragungssystemen, speziell auch in Ungarn. Die oben beschriebene neue WDM Generation wird von dem sogenannten Zero Touch Photonics Portfolio zur Verfügung gestellt. Wie der Name schon sagt liegt hierbei der Schwerpunkt auf einem WDM-System, das zentral gesteuert ist, wodurch Vororte Aktivität gering gehalten werden. Alcatel-Lucent WDM Systeme werden laufend von den Bell Labs, der hauseigenen Entwicklungsschmiede von Alcatel-Lucent, weiterentwickelt. Die Bell Labs betreiben physikalische Grundlagenforschung und halten Tausende von Patenten und mehrere Nobelpreise auf diesem und anderen Gebieten. Die neue Generation der WDM Geräte wird durch unser Produkt 1830PSS zusammen mit ihren NMS 1354PhM zur Verfügung gestellt, das alle neuesten Ende zu Ende Funktionalitäten zur Verfügung stellt. New generation WDM The principle of WDM is to multiply more different optical wavelengths to one optical fiber, each carrying a separate, independent information signal. This method drastically gains the transmission capacity compared to any other single interface technique (e.g. SDH, Ethernet, etc.). The bandwidth rate economically feasible today is close to 1Tb/s compared to any single interface technology having max. 100Gb/s but rather 10Gb/s typically today. The focus of first generation WDM systems is the multiplexing itself made of typically fixed equipment architecture (fix multiplexers installed) which determines the range of channels can be dropped at a certain site, more ever, limits the connectivity of a node to max. 2 directions thus allowing linear or ring topologies only but not supporting meshed ending up at a static and rigid system which is quite manual work intensive as well. Second or new generation WDM introduces ROADM (reconfigurable OADM) to eliminate most of the limitations by making it possible to drop or pass through any channel one by one, recent WSS based ROADM technology even makes it possible to route the pass through channels towards more alternative directions thus allowing to have more than two line directions per node which let us deploy meshed topology networks. As a result, real networking becomes possible with WDM instead of the pure bit transport 1st gen WDM did. The functionalities, routing are mostly remotely controlled instead of on site actions which allows fast reactions. Alcatel-Lucent is market leader in delivering WDM transmission worldwide also strongly present in Hungary. The above described new generation WDM concept is realized by the so called Zero Touch Photonics portfolio where as the name suggests the focus is to deliver a WDM system being manageable centrally beside minimized site activity. Alcatel-Lucent WDM developments are highly supported by Bell Labs operating inside Alcatel-Lucent and carrying very basic physical research, holding thousands of patents and multiple Nobel prizes as a result. New generation WDM is realized by our product 1830PSS together with its NMS 1354PhM which offers all the advanced end to end capabilities needed. 16 VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4

19 Rail Network Solutions 2011 konferencia Budapesten A Russell Publishing (RP), a European Railway Review címû vasúti szaklap kiadója 2011 szeptemberében Budapesten rendezte meg Rail Network Solutions nevû éves konferenciáját, amelynek fókuszában rendre az ERTMS áll. Az általában egynapos értekezlet a MÁV és az RP együttes kezdeményezésére idén másfél naposra bõvült: az elsõ nap délutánján a résztvevõk a MÁV és a GYSEV jóvoltából a Gyermekvasúton Széchenyi-hegy és Hûvösvölgy állomás között a pályaszámú gõzmozdony vontatta nosztalgiavonattal tettek utazást, amelynek során a vendégek jóltartásáról, azaz ételrõlitalról a Bi-Logik Kft. gondoskodott. Késõ délután a hazai és külföldi szakemberek az ETCS és a GSM-R mélyebb szakmai kérdéseirõl rendezett kerekasztal-beszélgetéseken vettek részt. A konferencianapon is a fenti két témakör szakértõi tartottak elõadásokat. A magyar vasúti fejlesztésekrõl dr. Tömpe István, a MÁV Fejlesztési Fõosztályának vezetõje, Czakó Lõrinc, a NGM munkatársa, Kövesdi Szilárd, a GYSEV infrastruktúra igazgatója, Olasz Péter, a Siemens Nokia Networks mérnöke, illetve Novák Zsolt, a TEBF biztosítóberendezési szakelõadója beszélt. Ezen felül számos prezentáció hangzott el több európai vasút képviselõjétõl (ÖBB, Sð, ProRail), valamint az ERTMS rendszereit gyártó cégek kollégáitól. Az alábbi képekrõl a kedves olvasók ízelítõt kaphatnak a konferenciáról, illetve a résztvevõk MÁV Széchenyi-hegyi Gyermekvasúton tett utazásáról. (TothPe) Fotók: Bõhm Katalin és Szita Szabolcs XVI. évfolyam, 4. szám 17

20 Távközlés Támogató Rendszer 1. Bevezetés Balázs Ferenc, Süli László A 2011-es esztendõ alapvetõ változást hozott a vasúti távközlés üzemeltetésében résztvevõk és közvetett módon minden, a távközlési szolgáltatásokat használó munkavállaló számára. Csaknem száz szakértõ 12 csoportban, több mint 200 megbeszélés, több mint tízezer munkaóra, majdnem 1500 megoldott feladat után június 30-án éles üzembe álhatott a MÁV Zrt. Távközlés Támogató Rendszere. Cikkünk ezen rendszer fõbb komponenseit, jellemzõ folyamatait és az elmúlt idõszakban szerzett üzemeltetõi és felhasználói tapasztalatokat mutatja be. A MÁV Zrt. távközlési hálózatát üzemeltetõ szervezet több mint százéves múltra visszatekintõ nyilvántartásokkal, hibakezeléssel, folyamatokkal rendelkezett. Az alkalmazott folyamatokat az adott rendszeren belüli széttagozódás jellemezte. Az elmúlt években ezek mindinkább elektronikus, számítógépes módszerekkel kerültek megvalósításra, hiszen a bevezetésre került modern távközlési berendezések mind hozták magukkal a menedzsment felületüket, esetleg nyilvántartó rendszerüket. A távközlési technológiák bõvülésével azonban hiányzott egy olyan üzemeltetõi környezet, amelyben a különbözõ rendszerek, rendszerelemek egy közös felületrõl felügyelhetõek. Az üzemeltetett rendszerekrõl a nyilvántartások eddig leginkább helyi szinten (távközlõ szakaszok, alosztályok) voltak elérhetõek, ami jelentõsen megnehezítette a fejlesztések tervezését, az eszközleltárak és országos statisztikák készítését. A rendszerek hatékony üzemeltetéséhez elengedhetetlen a mûszaki nyilvántartások egységes kezelése, de facto szabványok korszerûsítése és kiterjesztése a vasúti távközlés teljes területére. A megvalósuló projekt egyik alapvetõ célja volt egy egységes nyilvántartási adatbázis létrehozása. Az utóbbi években végbement szervezeti és strukturális változások a vasúti távközlés üzemeltetõi szervezetétõl egyre inkább megkövetelték a szolgáltatói attitûdöt, a szolgáltatásokat igénybe vevõ felhasználók korszerûbb kiszolgálását. Ezen felül az üzemeltetõi tevékenységek pontos, követhetõ, egységes nyilvántartása is fontos szempont mind a tevékenységek elszámolása, mind az olyan összetett statisztikák készítése és elemzése szempontjából, mint a berendezéselemekre esõ meghibásodási arány vagy hibaelhárítási idõk, költségek. Mindezen célok megvalósítására indult a Távközlés Támogató Rendszer (TTR) projekt, amely ezen felül még további igények kielégítésére is tartalmaz rendszerösszetevõket. 3. Rendszerkomponensek A TTR projekt elsõ fázisában kialakításra kerültek azok az alapvetõ hardver- és szoftverkomponensek, amelyek egy modern, minden üzemeltetett eszközre, szolgáltatásra kiterjedõ úgynevezett Umbrella menedzsmentrendszer gerincét képezik. Kialakításra került egy központi Network Operation Center (NOC) a MÁV Zrt. budapesti, Horog utcai távközlési központjában. A TTR rendszer központi hardverelemei itt kerültek elhelyezésre. Telepítésre került egy IBM blade server jelenleg 7 pengével, de teljes kiépítésben 14 penge kiszolgálására képes, így a jövõre nézve bõvítési tartalékkal rendelkezik. A háttértárat redundáns FiberChannel kapcsolattal bekötött IBM DS3950 diszk alrendszer kezeli. A biztonsági mentésrõl IBM TS3100 szalagos mentõegység gondoskodik. Hálózati kapcsolatok szempontjából maga a blade keret bekapcsolásra került a MÁV Zrt. menedzsment VLAN hálózatába. A blade keretben két ethernetswitch ta- 2. Miért is? 1. ábra: TTR Blade szerver 18 VEZETÉKEK VILÁGA 2011/4

2011/4. A fonyódi új KÖFI. A TEB Központ kalibráló laboratóriuma. Felsõvezetéki veszteségek számítása

2011/4. A fonyódi új KÖFI. A TEB Központ kalibráló laboratóriuma. Felsõvezetéki veszteségek számítása Ungarische Bahntechnik Zeitschrift Signalwesen Telekommunikation Elektrifizierung Hungarian Rail Technology Journal Signalling Telekommunication Electrification 2011/4 A fonyódi új KÖFI A TEB Központ kalibráló

Részletesebben

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása

Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása Városi tömegközlekedés és utastájékoztatás szoftver támogatása 1. Általános célkitűzések: A kisvárosi helyi tömegközlekedés igényeit maximálisan kielégítő hardver és szoftver környezet létrehozása. A struktúra

Részletesebben

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés

WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés WAGO PLC-vel vezérelt hő- és füstelvezetés Wago Hungária Kft. Cím: 2040. Budaörs, Gyár u. 2. Tel: 23 / 502 170 Fax: 23 / 502 166 E-mail: info.hu@wago.com Web: www.wago.com Készítette: Töreky Gábor Tel:

Részletesebben

Vontatójárművek TEB összeférhetőségi vizsgálatának tapasztalatai

Vontatójárművek TEB összeférhetőségi vizsgálatának tapasztalatai Vontatójárművek TEB összeférhetőségi vizsgálatának tapasztalatai Villamos mozdonyok vizsgálata erősáramú szempontok alapján Tóth Mihály erősáramú villamosmérnök 1 Bevezetés A vizsgálatok célja: Az energiaellátás

Részletesebben

A biztosítóberendezési áramellátás feladata

A biztosítóberendezési áramellátás feladata Áramellátás A biztosítóberendezési áramellátás feladata a villamos energia előállítása, átalakítása és továbbítása a biztosítóberendezési fogyasztók (számítógépek és egyéb vezérlő egységek, fényjelzők,

Részletesebben

Az Észak-balatoni vasútvonal korszerűsítése projekt bemutatása

Az Észak-balatoni vasútvonal korszerűsítése projekt bemutatása Megrendelő: Mérnök: Vállalkozó: ÉB 2018 KONZORCIUM NIF Nemzeti FŐBER Nemzetközi Vasútvillamosító Infrastruktúra Ingatlanfejlesztő és R-KORD Kft. Kft. Fejlesztő Zrt. Mérnöki Zrt. 8086 Felcsút, Fő utca 1106

Részletesebben

VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás

VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás VASÚTI ERŐSÁRAMÚ KONFERENCIA Nyitás, átjárhatóság, megújulás A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési Főigazgatóság szervezeti és működési jellemzői a változások tükrében Vólentné Sárvári Piroska pályavasúti

Részletesebben

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra

Pantel International Kft. Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet szolgáltatásra Pantel International Kft. 2040 Budaörs, Puskás Tivadar u. 8-10 Általános Szerződési Feltételek bérelt vonali és internet ra 1. sz. melléklet Az ÁSZF készítésének dátuma: 2009. január 23. Az ÁSZF utolsó

Részletesebben

Távközlési Szolgálat

Távközlési Szolgálat Távközlési Szolgálat TÁVKÖZLÉSI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE a BKV Zrt. területén alkalmazott vezeték nélküli hírközlő, adatátviteli berendezések és utastájékoztató berendezések üzemeltetése, karbantartása,

Részletesebben

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel

Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Nagyfeszültségű távvezetékek termikus terhelhetőségének dinamikus meghatározása az okos hálózat eszközeivel Okos hálózat, okos mérés konferencia 2012. március 21. Tárczy Péter Energin Kft. Miért aktuális?

Részletesebben

VILLAMOSENERGIA-RENDSZER

VILLAMOSENERGIA-RENDSZER SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM HTTP://UNI.SZE.HU VILLAMOSENERGIA-RENDSZER 2014/2015 - tavaszi szemeszter További energiatermelési lehetőségek GEOTERMIKUS ENERGIA BIOMASSZA ERŐMŰ További energiatermelési lehetőségek

Részletesebben

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója

Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Balatoni vasútvonalak rekonstrukciója Nemzeti Közlekedési Napok 2014 Siófok, 2014. október 29. Dorner Lajos Kronológia A térség korábbi közlekedési stratégiájának felülvizsgálata 2005 A Balaton Nagytérség

Részletesebben

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése

FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése FUTÁR projekt A forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszer fejlesztése 2012. szeptember 18. Berger András projektvezető Budapesti Közlekedési Központ FUTÁR projekt célok és eszközök Célok A közösségi

Részletesebben

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú

21. laboratóriumi gyakorlat. Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú 1. laboratóriumi gyakorlat Rövid távvezeték állandósult üzemi viszonyainak vizsgálata váltakozóáramú kismintán 1 Elvi alapok Távvezetékek villamos számításához, üzemi viszonyainak vizsgálatához a következő

Részletesebben

Számítógépes hálózatok

Számítógépes hálózatok 1 Számítógépes hálózatok Hálózat fogalma A hálózat a számítógépek közötti kommunikációs rendszer. Miért érdemes több számítógépet összekapcsolni? Milyen érvek szólnak a hálózat kiépítése mellett? Megoszthatók

Részletesebben

Verebélÿ László emlékfélév Vasútvillamosítás Magyarországon. BME Energetikai Szakkollégium, Budapest, Pálmai Ödön

Verebélÿ László emlékfélév Vasútvillamosítás Magyarországon. BME Energetikai Szakkollégium, Budapest, Pálmai Ödön Verebélÿ László emlékfélév Vasútvillamosítás Magyarországon BME Energetikai Szakkollégium, Budapest, 2016. 03. 10. Pálmai Ödön A technika fejlődése tette lehetővé a XIX. század második felében a villamos

Részletesebben

Áramátalakítók távvezérlésének központosítása GSM rendszer használatával BKV áramátalakító-távvezérlő központ funkcióleírás

Áramátalakítók távvezérlésének központosítása GSM rendszer használatával BKV áramátalakító-távvezérlő központ funkcióleírás Áramátalakítók távvezérlésének központosítása GSM rendszer használatával Áramátalakítók távvezérlésének központosítása GSM rendszer használatával BKV áramátalakító-távvezérlő központ funkcióleírás 1 Bevezetés

Részletesebben

MÉrnöki szerkezeteket DIagnosztizáló és Nyilvántartó Alkalmazás (MEDINA) Erdődi László MÁV Zrt. PVÜF Híd és Alépítményi Osztály

MÉrnöki szerkezeteket DIagnosztizáló és Nyilvántartó Alkalmazás (MEDINA) Erdődi László MÁV Zrt. PVÜF Híd és Alépítményi Osztály Erdődi László MÁV Zrt. PVÜF Híd és Alépítményi Osztály 1 Vasúti Hídgazdálkodási Rendszer (HGR) az 1990-es években többszöri módosítását követően került bevezetésre. Ez a rendszer sok szempontból mára már

Részletesebben

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető

A Hálózat Üzemeltetési Központ működése. Előadó: Somogyi István. irányítási osztályvezető HÜK A Hálózat Üzemeltetési Központ működése Előadó: Somogyi István MAVIR Üzemeltetés irányítási osztályvezető MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság

Részletesebben

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28.

Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről. BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Beszámoló a balatoni közösségi közlekedéssel kapcsolatos pályázatok és projektek helyzetéről BFT tanácsülés 2013. augusztus 28. Dorner Lajos és Sebestyén István közlekedési szakértők Balatoni Integrációs

Részletesebben

PowerQuattro Zrt. szerepe a MÁV életében. Kabai István Vevőszolgálati vezető, főmérnök PowerQuattro Zrt.

PowerQuattro Zrt. szerepe a MÁV életében. Kabai István Vevőszolgálati vezető, főmérnök PowerQuattro Zrt. PowerQuattro Zrt. szerepe a MÁV életében Kabai István Vevőszolgálati vezető, főmérnök PowerQuattro Zrt. pqinfo@powerquattro.hu A PowerQuattro Zrt. bemutatása Főbb évszámok 1992: Megalakul a PowerQuattro

Részletesebben

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks

Hálózati architektúrák és rendszerek. Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks Hálózati architektúrák és rendszerek Optikai hálózatok Wavelength routed optical networks 1 A tárgy felépítése (1) Lokális hálózatok. Az IEEE architektúra. Ethernet Csomagkapcsolt hálózatok IP-komm. Az

Részletesebben

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások

NETinv. Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások Új generációs informatikai és kommunikációs megoldások NETinv távközlési hálózatok informatikai hálózatok kutatás és fejlesztés gazdaságos üzemeltetés NETinv 1.4.2 Távközlési szolgáltatók és nagyvállatok

Részletesebben

Az átjárhatóság műszaki specifikációi. Az Energia alrendszer

Az átjárhatóság műszaki specifikációi. Az Energia alrendszer Az átjárhatóság műszaki specifikációi Az Energia alrendszer A nagysebességű és a hagyományos vasúti rendszer átjárhatóságának műszaki specifikációi TSI HS ENE 2008/284/EU TSI CR ENE 2011/274/EU A hagyományos

Részletesebben

A Szeged Hódmezővásárhely közötti tramtrain közlekedés bevezetésének műszakimenetrendi. Horn Gergely Vasúti irodavezető NIF Zrt.

A Szeged Hódmezővásárhely közötti tramtrain közlekedés bevezetésének műszakimenetrendi. Horn Gergely Vasúti irodavezető NIF Zrt. A Szeged Hódmezővásárhely közötti tramtrain közlekedés bevezetésének műszakimenetrendi összefüggései Horn Gergely Vasúti irodavezető NIF Zrt. ALAPADATOK - Hódmezővásárhelyen új egyvágányú, kitérős villamosvasút

Részletesebben

HBONE+ projekt keretében megvalósult újgenerációs DWDM rendszer Alcatel-Lucent

HBONE+ projekt keretében megvalósult újgenerációs DWDM rendszer Alcatel-Lucent HBONE+ projekt keretében megvalósult újgenerációs DWDM rendszer Alcatel-Lucent Zero Touch Photonics Barta Péter Alcatel-Lucent Magyarország 2011 április 27-29. - Kaposvár Tartalom Az NG DWDM fejlesztések

Részletesebben

Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt.

Vasúti korridorok Európában. Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Vasúti korridorok Európában Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató, GYSEV Zrt. Mi célt szolgálnak a közlekedési folyosók, miért alakultak ki? Napjaink közlekedési folyosói un. multimodális korridorok, vagy

Részletesebben

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító

MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító Forradalom a megszakító technológiában MOTOR HAJTÁS Nagyfeszültségű megszakító ABB HV Products - Page 1 Mi az a Motor Hajtás? ABB HV Products - Page 2 Energia Átvitel Energia Kioldás Energia Tárolás Energia

Részletesebben

Vontatási Hálózati Tréningszimulátor (TPNTS)

Vontatási Hálózati Tréningszimulátor (TPNTS) Vontatási Hálózati Tréningszimulátor (TPNTS) 2015. július 9. Vasúti Erősáramú Konferencia, Siófok 2015.11.19. www.astron.hu Tartalom Miért éppen szimulátor? Rendszerarchitektúra Funkciók Gyakorlatok Referenciák,

Részletesebben

Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13

Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 Irányító és kommunikációs rendszerek III. Előadás 13 GSM-R Flottamenedzsment Mobil fizetési lehetőségek Parkolási díj Útdíj A GSM közlekedési felhasználása Valós idejű információs szolgáltatás Közlekedési

Részletesebben

Irányítástechnika fejlődési irányai

Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnika fejlődési irányai Irányítástechnikai megoldások Rendszer felépítések 1 Rendszer felépítést, üzemeltetést befolyásoló tényezők Az üzemeltető hozzáállása, felkészültsége, technológia ismerete

Részletesebben

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com

Szomolányi Tiborné 2009 november. PDF created with pdffactory Pro trial version www.pdffactory.com TERVEZÉS A GYAKORLATBAN Szomolányi Tiborné 2009 november Fejlesztés tervezés folyamata 1 Felmérési terv 3 2 Szabványok, gyártók adatai Becslések, Evolúció folyamata referenciák Üzleti terv Fejlesztéstervezés

Részletesebben

A Mozdony Fedélzeti Berendezés hogyan vált a technológiai folyamataink alappillérévé Rácz Imre Miklós MÁV-START Zrt. Üzemeltetés Támogatás

A Mozdony Fedélzeti Berendezés hogyan vált a technológiai folyamataink alappillérévé Rácz Imre Miklós MÁV-START Zrt. Üzemeltetés Támogatás A Mozdony Fedélzeti Berendezés hogyan vált a technológiai folyamataink alappillérévé Rácz Imre Miklós MÁV-START Zrt. Üzemeltetés Támogatás 2018.10.09 Hogyan lehet egy projektet elindítani? Menedzsment

Részletesebben

Bánfalvy Zoltán, ABB Kft., Védelmi és Irányítástechnikai Fórum, Siófok, IEC irányítástechnikai workshop Alállomási IEC 61850

Bánfalvy Zoltán, ABB Kft., Védelmi és Irányítástechnikai Fórum, Siófok, IEC irányítástechnikai workshop Alállomási IEC 61850 Bánfalvy Zoltán, ABB Kft., Védelmi és Irányítástechnikai Fórum, Siófok, 2015.06.03-04. IEC 61850 irányítástechnikai workshop Alállomási IEC 61850 kommunikáció diagnosztikája, RTU HMI / MicroSCADA Tartalom

Részletesebben

KÖ FE/KÖ FI ellenő rző vá lászők

KÖ FE/KÖ FI ellenő rző vá lászők KÖ FE/KÖ FI ellenő rző vá lászők 1. Sorolja föl a forgalomirányítási módok 4 lehetséges szintjét! 1) Szomszédos állomások forgalmi szolgálattevőinek közvetlen információcseréje telefonon 2) Központi menetirányító

Részletesebben

Második generációs szekunder rekonstrukciós tapasztalatok a MAVIR ZRt. alállomásain. Szedlák Róbert szakszolgálati üzemvezető

Második generációs szekunder rekonstrukciós tapasztalatok a MAVIR ZRt. alállomásain. Szedlák Róbert szakszolgálati üzemvezető 2 Második generációs szekunder rekonstrukciós tapasztalatok a MAVIR ZRt. alállomásain Szedlák Róbert szakszolgálati üzemvezető 3 A MAVIR ZRt. alállomásain a 90-es évek végen kezdődött el a primer és szekunder

Részletesebben

II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA

II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA II. Blokk: Aktuális műszaki fejlesztési kérdések Pályamenti járműellenőrző berendezések a MÁV Zrt. hálózatán, valamint az ETCS rendszer kiépítésének állása Kirilly Kálmán

Részletesebben

A MÁV FKG Kft. jövőképe

A MÁV FKG Kft. jövőképe Biztonság Megbízhatóság Hatékonyság A MÁV FKG Kft. jövőképe Sejkóczki András, műszaki üzletágvezető MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. XVII. Pályafenntartási konferencia MÁV FKG Kft. bemutatása

Részletesebben

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze

A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze A MAC-cím (Media Access Control) egy hexadecimális számsorozat, amellyel még a gyártás során látják el a hálózati kártyákat. A hálózat többi eszköze a MAC-címet használja a hálózat előre meghatározott

Részletesebben

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet

Intelligens biztonsági megoldások. Távfelügyelet Intelligens biztonsági megoldások A riasztást fogadó távfelügyeleti központok felelősek a felügyelt helyszínekről érkező információ hatékony feldolgozásáért, és a bejövő eseményekhez tartozó azonnali intézkedésekért.

Részletesebben

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved.

SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ. Copyright Siemens Zrt. 2010. All rights reserved. SITRAFFIC Scala városi forgalomirányító központ A SITRAFFIC forgalomirányítási rendszer felépítése Közlekedés menedzsment szint SITRAFFIC Concert Városi / regionális közlekedés menedzsment Alrendszerek

Részletesebben

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 2009.04.08.

EDR. Az Országos Mentőszolgálatnál. EDR szerepe a mentésirányításban. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 2009.04.08. EDR Az Országos Mentőszolgálatnál EDR szerepe a mentésirányításban.04.08. 1 Előzmények Az OMSZ két feltételhez kötötte az EDR használatát: Stabil működésű legyen az ország területét lefedő hálózat, ez

Részletesebben

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások

Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások Antenna Hungária Jövőbe mutató WiFi megoldások KIFÜ színpad Infotér Konferencia 2016. november 9. Lázár János Távközlési Üzletágvezető Antenna Hungária vezeték nélküli stratégia és célkitűzések ANTENNA

Részletesebben

TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol

TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol TRBOnet Térinformatikai terminál és diszpécseri konzol A TRBOnet egy kliens szerver diszpécser szoftver MOTOTRBO rádiók száméra. A TRBOnet szoftver jól alkalmazható a MOTOTRBO rádiós rendszereknél. A szoftver

Részletesebben

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia

XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia XVIII. Közlekedésfejlesztési és Beruházási Konferencia 2017. április 28. Bükfürdő Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Folyamatban l évő és előkészítés a l a t t álló vasúti f ejlesztések Tartalom

Részletesebben

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA

NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA NIF ZRT. ELŐKÉSZÍTÉS ALATT ÁLLÓ VASÚTI PROJEKTJEI XX. KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI ÉS BERUHÁZÁSI KONFERENCIA BÜKFÜRDŐ 2019. ÁPRILIS 9-11 BACH RÓBERT VASÚTFEJLESZTÉSI IGAZGATÓ JELENLEGI PROJEKTJEINK Kivitelezés:

Részletesebben

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja.

A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A számítógép-hálózat egy olyan speciális rendszer, amely a számítógépek egymás közötti kommunikációját biztosítja. A hálózat kettő vagy több egymással összekapcsolt számítógép, amelyek között adatforgalom

Részletesebben

Az átviteli hálózat távkezelése

Az átviteli hálózat távkezelése Az átviteli hálózat távkezelése MEE 20 éves a hazai alállomási számítógépes kezelés 2009.11.18. Bencsik Tibor MAVIR ZRt. üzemviteli igazgató 2 Távvezetékek nyomvonalhossza: 3.600 km Alállomások száma:

Részletesebben

Prolan Zrt. fejlesztéseiben. Petri Dániel

Prolan Zrt. fejlesztéseiben. Petri Dániel Az szabvány alkalmazása a Prolan Zrt. fejlesztéseiben Petri Dániel dpetri@prolan.hu PROLAN Irányítástechnikai Zrt. Áttekintés 61850 szabvánnyal kapcsolatos fejlesztéseink ProField IED mezőgép Új alállomási

Részletesebben

Új megoldások, legújabb fejlesztések a GYSEV-nél. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt.

Új megoldások, legújabb fejlesztések a GYSEV-nél. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. Új megoldások, legújabb fejlesztések a GYSEV-nél Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. Infrastruktúra-hálózata Leközlekedtetett vonatok, 2015: Személyszállító vonat: 135.300

Részletesebben

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT

SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT MEE 59. Vándorgyűlés, Budapest, 2012. szeptember 6. SZÍVMŰTÉT, AVAGY ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉS AZ ALÁLLOMÁS MINIMÁLIS ZAVARTATÁSA MELLETT NYÍREGYHÁZA SIMAI ÚT 132/22 kv-os ALÁLLOMÁS ÁTÉPÍTÉSE 132 kv-on KÉTGYŰJTŐSÍNESRE

Részletesebben

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban

Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató. A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Tulik Károly fejlesztési és beruházási főigazgató A MÁV FBF fontosabb fejlesztései az aktuális, ill. az előttünk álló időszakban Stratégiai háttér Projektkiválasztás szempontjai Elsődleges szempontok:

Részletesebben

A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt.

A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések. Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. stratégiájához illeszkedő nemzetközi fejlesztések Előadó: Ungvári Csaba Vezérigazgató-helyettes, GYSEV Zrt. A GYSEV Zrt. Infrastruktúra-hálózata Leközlekedtetett vonatok, 2016: Személyszállító

Részletesebben

SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései

SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései SZIPorkázó technológiák SZIPorkázó optikai hálózatok telepítési és átadás-átvételi mérései Kolozs Csaba EQUICOM Méréstechnikai Kft. Főleg száloptikai hálózatok épülnek GINOP 3.4.1 technológia megoszlás

Részletesebben

Vasúti áruszállítási szolgáltatások pályavasúti támogatással. Tóth Csaba, üzemeltetési igazgató

Vasúti áruszállítási szolgáltatások pályavasúti támogatással. Tóth Csaba, üzemeltetési igazgató Vasúti áruszállítási szolgáltatások pályavasúti támogatással Tóth Csaba, üzemeltetési igazgató GYSEV CARGO Főbb adatok Vezérigazgatóság Képviseletek Leányvállalat Tulajdonosi szerkezet Alkalmazottak száma

Részletesebben

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen,

MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc. Debrecen, MINTA Írásbeli Záróvizsga Mechatronikai mérnök MSc Debrecen, 2017. 01. 03. Név: Neptun kód: Megjegyzések: A feladatok megoldásánál használja a géprajz szabályait, valamint a szabványos áramköri elemeket.

Részletesebben

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében

Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Nemzetközi korridorok a GYSEV Zrt. hálózatán Villamosítás és további fejlesztések a vasúti árufuvarozás ösztönzése érdekében Előadó: Kövesdi Szilárd Vezérigazgató Az árufuvarozás jelentősége a GYSEV stratégiájában,

Részletesebben

A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek

A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek A HBONE+ projekt kapcsán megjelent új hálózati lehetıségek 2012.02.23. HBONE+ projekt Farkas István NIIF Intézet Tartalomjegyzék Elızmények Hálózat jelenlegi állása, lehetıségek Közeljövı TÁMOP 4.1.3 2.

Részletesebben

INFOTÉR KONFERENCIA 2011 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK

INFOTÉR KONFERENCIA 2011 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK INFOTÉR KONFERENCIA 2011 MAGYAR ÁLLAMVASUTAK Dékány Béla (dekanyb@mav.hu) 2011. november 1 ÚJ IT-GOVERNANCE MODELL 2011 előtt az IT-irányítás a MÁV Zrt-re korlátozódott, a MÁV-csoport többi leányvállalata

Részletesebben

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás

Részletesebben

XI. Határok nélküli partnerség

XI. Határok nélküli partnerség XI. Határok nélküli partnerség 2017. október 6. Salgótarján Győrik Balázs mb. igazgató-helyettes NIF Zrt. 2017 2020 k özötti i dőszak vasúti projektjei Tartalom Folyamatban lévő, és befejezett szakaszolt

Részletesebben

EDR hálózat új alapokon. 6. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2013. április 19. Fáy András

EDR hálózat új alapokon. 6. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2013. április 19. Fáy András EDR hálózat új alapokon 6. Professzionális Mobiltávközlési Nap 2013. április 19. Fáy András Már majdnem történelem 2005 áprilisában kiírásra került az EDR szolgáltatói pályázat Mindhárom szolgáltató beszállítói

Részletesebben

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök

VAMAV Vevőtalálkozó január 26. Gyöngyös. Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök VAMAV Vevőtalálkozó 2017. január 26. Gyöngyös Győrik Balázs NIF Zrt. koordinációs főmérnök A NIF Zrt. vasútfejlesztési projektjei 2017-2021 k özött Források Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program

Részletesebben

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon

Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as számú vasútvonalon Szolgáltatási színvonal javítás a 80-as KÖZOP-2.5.0-09-11-2015-0004 1 Előzmények 2007-2013 közötti programozási időszakban teljes felújítások Komplex korszerűsítés; Magas beruházási költség; A rendelkezésre

Részletesebben

A villamosenergiarendszer

A villamosenergiarendszer A villamosenergiarendszer jellemzői 1. TÉTEL, VILLANYSZERELŐ SZAKMAI VIZSGA 9/6/2018 2:43 PM GYURE.PETER@MORAVAROSI.HU 1 Fogalmak, feladatok A villamosenergia-ellátás alapfeladata a fogyasztói igények

Részletesebben

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből

A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből Üzemeltetési vezérigazgató-helyettesi szervezet Forgalmi főosztály Kiss Gábor főosztályvezető 2017. Szeptember 20. A vasúti pálya felújítása, karbantartása a forgalmi szakszolgálat szemszögéből 1 1. Menetrendszerűség

Részletesebben

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán

Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán 2 Kooperatív tréningek a MAVIR ZRt. egyesített tréningszimulátorán Decsi Gábor üzemirányítási üzemvezető MAVIR ZRt. 2015. szeptember 17. 3 Visszatekintés: 2000-2009 SIEMENS Diszpécseri Tréning Szimulátor

Részletesebben

GIGászok harca. Horváth Róbert. Üzemeltetés során alkalmazandó mérési megfontolások CWDM/DWDM hálózatokon. EQUICOM Méréstechnikai Kft.

GIGászok harca. Horváth Róbert. Üzemeltetés során alkalmazandó mérési megfontolások CWDM/DWDM hálózatokon. EQUICOM Méréstechnikai Kft. GIGászok harca Geréby Kúria Lajosmizse, 2018 Üzemeltetés során alkalmazandó mérési Horváth Róbert EQUICOM Méréstechnikai Kft. Fix Grid: ITU-T G.694.2 Spectral Grids for WDM Applications: CWDM wavelength

Részletesebben

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei

A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Lakossági Általános Szerződési Feltételek 4/c. Melléklet A helyhez kötött (vezetékes) internethozzáférési szolgáltatás minőségi célértékei Tartalomjegyzék 1. Egyéni helyhez kötött (vezetékes) internetszolgáltatás

Részletesebben

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON

Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME. Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály, Szűcs Ferenc, Veisz Imre E.ON Direkt és indirekt vezérlési lehetőségek megoldása a smart meteringben, T-görbe elemzési és ellenőrzési algoritmusok Dr. Kiss Bálint, Takács Tibor, Dr. Vámos Gábor BME Gombás Zsolt Béla, Péter Gábor Mihály,

Részletesebben

SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A VASÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÁSBAN. Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2013

SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A VASÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÁSBAN. Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2013 SZÁMÍTÓGÉPES RENDSZEREK ALKALMAZÁSA A VASÚTI FORGALOMIRÁNYÍTÁSBAN Közlekedéstudományi Konferencia Győr 2013 Pártai Gábor MÁV Zrt., Forgalomirányítási Alosztály, Pécs, Fonyód KÖFI. 1970-es évek A vasúti

Részletesebben

Mérés, Vezérlés. mérésadat rögzítés CMC - 99 CMC kis és nagytestvér

Mérés, Vezérlés. mérésadat rögzítés CMC - 99 CMC kis és nagytestvér Mérés, Vezérlés mérésadat rögzítés CMC - 99 CMC - 141 kis és nagytestvér Bevezetés A MultiCon eszközök nagyhatékonyságú kijelzőt, mérés adatgyűjtőt és szabályzókat foglalnak magukban. Mindez a tudás és

Részletesebben

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom

4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA. Tartalom 4.C MELLÉKLET: HELYI BITFOLYAM HOZZÁFÉRÉS ÉS HOZZÁFÉRÉSI LINK SZOLGÁLTATÁS LEÍRÁSA Tartalom 1. A Szolgáltatás leírása... 2 2. A Szolgáltatás elemei... 3 2.1 elemei... 3 2.2 Hozzáférési Link Szolgáltatás

Részletesebben

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

10.1. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ 101 ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel történik A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell Rendszerint az

Részletesebben

Adatkapcsolati réteg 1

Adatkapcsolati réteg 1 Adatkapcsolati réteg 1 Főbb feladatok Jól definiált szolgáltatási interfész biztosítása a hálózati rétegnek Az átviteli hibák kezelése Az adatforgalom szabályozása, hogy a lassú vevőket ne árasszák el

Részletesebben

SIMEAS SAFIR Webalapú hálózatminőség elemző és felügyeleti rendszer

SIMEAS SAFIR Webalapú hálózatminőség elemző és felügyeleti rendszer SIMEAS SAFIR Webalapú hálózatminőség elemző és felügyeleti rendszer Horváth Erzsébet, Siemens Zrt. Horváth Erzsébet MEE 54. Vándorgyűlés és Kiállítás Club Tihany, 2007. augusztus 22-24. B3. Szekció: Közszolgáltatások,

Részletesebben

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik

Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik SCI-Network Távközlési és Hálózatintegrációs zrt. T.: 467-70-30 F.: 467-70-49 info@scinetwork.hu www.scinetwork.hu Egy országos IP hálózat telepítésének tapasztalatai Szolgáltató születik Nem tudtuk, hogy

Részletesebben

Áramszedők, villamos vontatási alállomások, felsővezetékek. Vill.vont

Áramszedők, villamos vontatási alállomások, felsővezetékek. Vill.vont Áramszedők, villamos vontatási alállomások, felsővezetékek Vill.vont. 2. 5. Az áramszedőkről Az áramszedők áttekintése A V43 mozdony áramszedője Az áramszedő saru geometriája A DB korszerűbb ollós áramszedője

Részletesebben

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János

HÍRADÁSTECHNIKA I. Dr.Varga Péter János HÍRADÁSTECHNIKA I. 9. Dr.Varga Péter János 2 Hálózatok 3 Távközlő hálózatok 4 Technológiák 5 Idővonal 6 Fejlődés Mi a WDM 7 WDM - hullámhossz-multiplexálás 8 WDM technológia pozícionálása WDM fő tulajdonságai

Részletesebben

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában

Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati. Üzemirányító Központjában és Diszpécseri. Tréning Szimulátorában Üzemlátogatás a MAVIR ZRt. Hálózati Üzemirányító Központjában és Diszpécseri Tréning Szimulátorában Az Energetikai Szakkollégium Szilárd Leó emlékfélévének utolsó üzemlátogatása során a MAVIR ZRt. Hálózati

Részletesebben

Az EBDH fõbb jellemzõi és irányítási rendszere

Az EBDH fõbb jellemzõi és irányítási rendszere Az EBDH fõbb jellemzõi és irányítási rendszere Takács Attila 1 r. alezredes A zártcélú távközlõ hálózat kategória, majd az ezt szabályozó jogszabály megjelenésével a rendészeti szervek lehetõséget kaptak

Részletesebben

Koordinációs feladatok a fejlesztések előkészítésétől az üzemeltetésig

Koordinációs feladatok a fejlesztések előkészítésétől az üzemeltetésig Koordinációs feladatok a fejlesztések előkészítésétől az üzemeltetésig Kiss Gábor Vezető Műszaki Felügyeleti és Technológiai Igazgatóság Műszaki Hálózati Koordináció 1 Az Általános vezérigazgató-helyettes

Részletesebben

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006

SITRAFFIC CANTO. Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló. I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Kommunikációs rendszer, műszaki összefoglaló I&S ITS U PSC, Version 1.4, 24.11.2006 Áttekintés (1) A CANTO elnevezés a következő kifejezés rövidítése: Communication in Advanced New Technology for Outstations.

Részletesebben

Korszerűsítési projektek és az üzemeltetés kapcsolata

Korszerűsítési projektek és az üzemeltetés kapcsolata Korszerűsítési projektek és az üzemeltetés kapcsolata Magyar Vasút 2018 Konferencia 2018. szeptember 13. New York Palace The Dedica Anthology Győrik Balázs koordinációs főmérnök NIF Zrt. Tartalom Jelenlegi

Részletesebben

Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán. Varsó, szeptember 9-11.

Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán. Varsó, szeptember 9-11. Diagnosztikai alapú pályaműködtetés a MÁV hálózatán Varsó, 2015. szeptember 9-11. Vólentné Sárvári Piroska MÁV Zrt. Pályavasúti Üzemeltetési főigazgató MÁV által működtetett vasúti hálózat jellemzői építési

Részletesebben

EGYÜTT MŰKÖDÜNK! Újdonságok a vasúti távközlésben GSM-R. Pete Gábor osztályvezető MÁV Zrt. TEBI Távközlési osztály II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA

EGYÜTT MŰKÖDÜNK! Újdonságok a vasúti távközlésben GSM-R. Pete Gábor osztályvezető MÁV Zrt. TEBI Távközlési osztály II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA EGYÜTT MŰKÖDÜNK! Újdonságok a vasúti távközlésben GSM-R II. VASÚTI FORGALMI KONFERENCIA Harkány, 2019. május 15. Pete Gábor osztályvezető MÁV Zrt. TEBI Távközlési osztály 1 GSM-R tervezett vonalszakaszai

Részletesebben

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport

VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport VILLAMOS ENERGETIKA VIZSGA DOLGOZAT - A csoport MEGOLDÁS 2013. június 3. 1.1. Mekkora áramot (I w, I m ) vesz fel az a fogyasztó, amelynek adatai: U n = 0,4 kv (vonali), S n = 0,6 MVA (3 fázisú), cosφ

Részletesebben

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey

WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey WLAN lefedettségi terv készítés - Site Survey 1. Mérés célja Az ISM és U-NII sávok közkedvelt használata, az egyre dizájnosabb és olcsóbb Wi- Wi képes eszközök megjelenése, dinamikus elterjedésnek indította

Részletesebben

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8.

Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes. XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, szeptember 8. Amit a Ferihegyi gyorsvasútról tudni érdemes XVII. Városi közlekedés aktuális kérdései Budapest, 2017. szeptember 8. Vasúti ingajárat (FEREX) 9 km új vonal, 1 új mh., 4 motorvonat (többlet) Menetidő (Reptér->Belváros):

Részletesebben

Próbavonatokhoz kapcsolódó eljárásrend.

Próbavonatokhoz kapcsolódó eljárásrend. Próbavonatokhoz kapcsolódó eljárásrend. Vajda Zsolt Nemzetközi rendkívüli küldemények és katonai szakértő MÁV Magyar Államvasutak Zrt Forgalmi Üzemviteli Igazgatóság Üzemirányítási Központ H-1087 Budapest

Részletesebben

MUST 30-120. Három fázisú Moduláris UPS. A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek

MUST 30-120. Három fázisú Moduláris UPS. A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek MUST 30-120 Három fázisú Moduláris UPS A moduláris UPS előnyei már mindenki számára elérhetőek MUST30-120 A MUST 30/120 termékcsalád egy szünetmentes áramellátó rendszer, három fázisú be- illetve kimenettel,

Részletesebben

Hazai kombinált RKV és Smart metering eszközcsalád fejlesztése. Füredi Gábor Murányi József Prolan Zrt.

Hazai kombinált RKV és Smart metering eszközcsalád fejlesztése. Füredi Gábor Murányi József Prolan Zrt. Hazai kombinált RKV és Smart metering eszközcsalád fejlesztése Füredi Gábor Murányi József Prolan Zrt. Tartalom Bevezetés Honnan indultunk Milyen tapasztalataink vannak Funkcionális szempontok Integrált

Részletesebben

TM-72427. Vasúti átjáró vezérlő. Railroad-crossing controller. Használati útmutató. User's manual

TM-72427. Vasúti átjáró vezérlő. Railroad-crossing controller. Használati útmutató. User's manual TM-72427 Vasúti átjáró vezérlő Használati útmutató Railroad-crossing controller User's manual 2011 BioDigit Ltd. Minden jog fenntartva. A dokumentum sokszorosítása, tartalmának közzététele bármilyen formában,

Részletesebben

Hálózatokat alkotunk. Megtaláljuk tehetséged: Tesztek Neked!

Hálózatokat alkotunk. Megtaláljuk tehetséged: Tesztek Neked! Hálózatokat alkotunk Megtaláljuk tehetséged: Tesztek Neked! Europort Kft. Az Europort Kft. legfontosabb tevékenysége a gyenge- és erősáramú hálózatok tervezése, kivitelezése. Olyan komplex tervezési feladatokat

Részletesebben

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató

A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései. Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató A GYSEV Zrt. küldetése megvalósult és tervezett fejlesztései Előadó: Kövesdi Szilárd vezérigazgató Az előadás témakörei A GYSEV Zrt. Stratégiájának alapjai, jelenünk és céljaink Az elmúlt évben lezárt,

Részletesebben

IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok

IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok IoT alapú mezőgazdasági adatgyűjtő prototípus fejlesztési tapasztalatok 2016.05.19. Szilágyi Róbert Tóth Mihály Debreceni Egyetem Az IoT Eszközök és más fizikai objektumok elektronikával, vezérléssel,

Részletesebben

ATK FVMP2 / EP DIGITÁLIS FESZÜLTSÉG MÉRŐPONT ÁTKAPCSOLÓ AUTOMATIKA. Műszaki leírás. Azonosító: FH-13-16506-00

ATK FVMP2 / EP DIGITÁLIS FESZÜLTSÉG MÉRŐPONT ÁTKAPCSOLÓ AUTOMATIKA. Műszaki leírás. Azonosító: FH-13-16506-00 ATK FVMP2 / EP DIGITÁLIS FESZÜLTSÉG MÉRŐPONT ÁTKAPCSOLÓ AUTOMATIKA Műszaki leírás Azonosító: FH-13-16506-00 Ez a leírás az EuroProt készülékcsalád számára készült EPKU-2004 jelű általános kezelési utasítással

Részletesebben

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ

X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ X. ANALÓG JELEK ILLESZTÉSE DIGITÁLIS ESZKÖZÖKHÖZ Ma az analóg jelek feldolgozása (is) mindinkább digitális eszközökkel és módszerekkel történik. A feldolgozás előtt az analóg jeleket digitalizálni kell.

Részletesebben

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei

Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Budai Károly IT architekt 2012. október 11. Hálózati szolgáltatások biztosításának felügyeleti elemei Szolgáltatás biztosítás általános modellje FELHASZNÁLÓ szolgáltató ügyfélszolgálat szolgáltató üzemeltetői

Részletesebben

MÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ

MÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ MÁV ÜGYFÉLKAPCSOLATI KONZULTÁCIÓ 2017. október 5. Somodi László Vasútfejlesztési igazgató NIF Zrt. NIF Zrt. vasúti fejlesztések és azok hatásai 2017-2018-ban Tartalom Elindított új projektek Beszerzés

Részletesebben