Összefoglaló a hazai közoktatás-fejlesztési infrastrukturális programokról ( )

Átírás

1 1 Összefoglaló a hazai közoktatás-fejlesztési infrastrukturális programokról ( ) E. Vámos Ágnes TINTA Tanácsadó Kft.,

2 Tartalom A Regionális Fejlesztés Operatív Program ROP helyzetelemzés az oktatásról, ROP 2.3. Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése... 6 A program alapvetése... 6 Célkitűzések... 7 A pályázat keretében támogatható tevékenységek:... 7 Források régiónkénti bontásban... 9 A pályázat eredményei... 9 Regionális Operatív Program Az infrastrukturális pályázatokban megjelenő célrendszer A hazai közoktatási infrastruktúrafejlesztés összefoglaló táblázata, Regionális Operatív Programok Nyertes projektek október 27-ig a Regionális Operatív Programban

3 A Regionális Fejlesztés Operatív Program Az Európai Bizottság és a magyar kormány által elfogadott Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) öt operatív programján, köztük a Regionális Fejlesztés Operatív Programon (ROP) keresztül vált lehetővé a Strukturális Alapok támogatási forrásainak megszerzése. A dokumentum a közötti időszakra vonatkozott az Európai Unió jelen tervezési időszakának megfelelően. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, az országon belül különböző területi - főváros-vidék, regionális, kistérségi - szinteken megfigyelhető társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek felszámolása. A program olyan fejlesztésekre koncentrált, melyek elsősorban a régiók területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálták a helyi, regionális érdekeket és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósulnak meg. Tartalmát tekintve elsősorban a Nemzeti Fejlesztési Tervre épül, amelyben azonban hangsúlyosan jelennek meg a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepció és a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiák is. A Regionális Fejlesztés Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határozott meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő módon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek, és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, településrészek fejlesztését egyaránt. 3 A kiemelt területi fejlődés, mint átfogó cél érvényre jutását specifikus célok szolgálják: A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása. Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése. A program négy fő területre, ún. prioritásra épül: 1. Turisztikai potenciál erősítése a régiókban, ennek keretében a turisztikai vonzerők, várak, kastélyok, múzeumok, nemzeti parkok és védett területek látogatóbarát fejlesztése, kerékpárutak létesítése, valamint szálláshely-fejlesztés. 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése: az országos közúthálózatba tartozó mellékutak fejlesztése, város-rehabilitáció, ipari és katonai területek megújítása, valamint óvodák és általános iskolák korszerűsítése. 3. Régiók emberi erőforrásának fejlesztése keretében a helyi közigazgatás és civil szervezetek kapacitásépítése, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések, a felsőoktatási intézmények és helyi szereplők együttműködésének erősítése és a régiók számára kiemelt jelentőségű szakmai képzések támogatása. 4. Szakértői segítségnyújtás a ROP végrehajtásához, a nyilvánosság megteremtéséhez és a program végrehajtás hatékonyságának növeléséhez. 3

4 A program céljai részben központi fejlesztésekkel, részben pályázati úton elnyerhető támogatások révén valósulnak meg. Az alábbi fejlesztési területeket támogatta a program (intézkedések): ROP 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése ROP 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása ROP 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása ROP 2.2 Városi települések rehabilitációja ROP 2.3 Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése ROP 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése ROP 3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések című intézkedés ROP 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése ROP 3.4 Régióspecifikus szakmai képzés 4 A közötti időszakban a Strukturális Alapok támogatási rendszerén belül az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és Európai Szociális Alapból közel 86 milliárd forint, azaz 338 millió euró fejlesztési forrás használható fel a programban. ROP helyzetelemzés az oktatásról, 2004 A 2002/2003-as nevelési év kezdetén az országban 819 olyan település volt, ahol nem működött óvoda. Az 5 éven aluliaknak %-a jár óvodába Magyarországon. A nagyobb településeken a 3-5 éveseknek csak egy-két százaléka nem jár óvodába, de a kisebb településeken jelentősebb csoportok maradnak ki belőle. A halmozottan hátrányos helyzetű és nagy gyerekszámú roma családokban élő gyermekeknél az átlagosnál nagyobb arányban fordul elő, hogy egyáltalán nem járnak óvodába, vagy jóval később (5-6 éves korban) kezdenek óvodába járni. Különösen az Észak-Magyarországi és Észak- Alföldi régió hátrányos helyzetű térségeinek településein ahol a roma lakosság aránya jelentősen meghaladja az országos átlagot - nem elégséges az óvodai férőhelyek száma, ami miatt az intézmények nem tudják ellátni a törvényben előírt feladataikat. Ezért az óvodai ellátás infrastrukturális feltételeinek megteremtése, meglévő épületek bővítése, felújítása, vagy az önkormányzatok tulajdonában lévő más épületek átalakítása alapvető fontosságú ezeken a területeken. Az általános iskolák terület elhelyezkedése egyenletesebb az óvodai hálózaténál, ami a magasabb tanulói létszámmal magyarázható. Ugyanakkor a méretgazdaságossági szempontok miatt főként az aprófalvas térségek települései sokszor nem rendelkeznek önálló intézménnyel, ami a tanulók jelentős részét ingázásra kényszeríti. Az alföldi régiók tanyás szerkezetű térségeiben is gondot okozhat a tanulók eljutása az iskolába, főként a sokszor jelentős távolságok és a nem megfelelő tömegközlekedés miatt. A kedvezőtlen demográfiai helyzet, a megfelelő korosztály számának gyors csökkenése az ország nagy részén a tanulólétszám jelentős csökkenését eredményezi (főként a fővárosban, a Dél-Alföldi és 4

5 a Nyugat-Dunántúli régióban), míg egyes kisebb térségekben (Budapest agglomerációs övezete, valamint főként Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén) a szuburbanizáció illetve a roma családok tradícióiból adódó magas gyerekszám miatt a megfelelő korú gyerekek számának növekedése tapasztalható. A nemzetközi (PISA 2000) és hazai vizsgálatok egybehangzóan igazolták, hogy a magyar oktatási rendszer a társadalmi-gazdasági helyzetből fakadó esélykülönbségeket, hátrányokat felerősíti, a települési és etnikai tényezők pedig tovább mélyítik azokat. Az esélykülönbségek szempontjából döntő tényező az erősödő szelekció, az iskolák társadalmi rétegek szerinti szegregálódása, ami leginkább a roma és a fogyatékkal élő tanulók pályafutását befolyásolja. Napjainkban hozzávetőleg 770 homogén roma osztály van, ahol kb roma gyermek tanul, s alakultak olyan iskolák is, ahol kizárólag roma tanulók oktatása folyik. A roma tanulók indokolatlanul felülreprezentáltak az enyhén értelmi fogyatékos tanulók általános iskoláiban, osztályaiban és tagozatain, arányuk ezekben az intézményekben ötször akkora, mint a közoktatási rendszer egészében. A roma tanulók körében nagyarányú a lemorzsolódás, az iskolarendszerből való kiszorulás, ami később jelentősen csökkenti foglalkoztatási esélyeiket. 5 Az össznépesség és a roma népesség területi megoszlása 1 Az össznépesség megoszlása (2001) A roma népesség megoszlása (2001) Nyugat-Dunántúl 9,8 3,6 Közép-Dunántúl 11,0 4,3 Dél-Dunántúl 9,7 12,0 Közép-Magyarország 28,1 124 Észak-Magyarország 12,6 35,2 Észak-Alföld 15,2 25,3 Dél-Alföld 13,5 7,3 Forrás: KSH Magyarországon a fogyatékosnak minősített gyerekek aránya 5,3%, ami csaknem kétszeres az uniós átlagnak. Magyarországon 1993-ig a speciális nevelési igényű tanulók kizárólag a tanulók ezen csoportjai részére létesített intézményben teljesíthették tankötelezettségüket. Az 1993.évi LXXIX. törvény lehetővé tette a többségi óvodák és iskolák számára a speciális nevelési igényű tanulók többiekkel történő együttnevelését. A Középtávú Közoktatás-fejlesztési Stratégiában kiemelt célprogram volt az integráció megvalósítása. Ugyanakkor Magyarországon több mint 200 gyógypedagógiai alapfokú nevelési-oktatási intézmény van. Az integráció érdekében szeretnénk ezeknek a jelenleg szegregáltan működő intézményeknek a 1 A roma népesség regionális megoszlásának kiszámításakor a 2001-es önbevalláson alapuló népszámlálás adatai lettek figyelembe véve. 5

6 számát folyamatosan csökkenteni. A többségi intézmények azonban még évekig nem képesek az együttnevelés minden feltételét megteremteni. Az alapfokú oktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat régiónként, de főként a települések méretétől függően. Az oktatási-nevelési intézmények épületeinek 40%-a részben, 9,2 %-a teljes felújításra szorul. Döntő többségükben az akadálymentesítés nem megoldott, ami megnehezíti a fogyatékkal élők képzését. A hátrányos helyzetű települések oktatási-nevelési intézményei az országos átlagnál is rosszabb műszaki állapotban vannak, berendezésük, belső elrendezésük és világításuk sem felel meg a normáknak, fenntartásuk pedig aránytalanul drága. Komoly probléma ezen túlmenően, hogy a közoktatási épületállományban még mindig jelentős a szükségtantermek, csoportszobák száma. Az óvodák esetében ezek aránya 7,1%, az iskolák esetében pedig 5% az összes épületállományon belül. Ezeket a szükségtantermeket úgy kell felfognunk, hogy hiányoznak. Ezek a termek szűkösek, sötétek, levegőtlenek, az oktatási feladatok ellátása a pedagógusok többletmunkája ellenére sem lehet teljes értékű. 6 Az oktatási szolgáltatások minőségét az informatikai eszközökhöz való hozzáférés is befolyásolja. A belső számítógépes hálózat a gyors információáramlást, a tananyagok cseréjét teszi lehetővé, de az általános iskoláknak csak 21%-nál van kiépítve e belső hálózat. ROP 2.3. Óvodák és alapfokú nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése A program alapvetése Az oktatási rendszer infrastruktúrája területileg kiegyenlítetlen, erőteljes különbségeket mutat régiónként, illetve településmérettől függően. A megfelelő óvodai és alapfokú neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés hiánya miatt tovább nő a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi kirekesztődésének veszélye, ami növeli a különbséget a fejlettebb és a kevésbé fejlett térségek között. Az intézmények közötti eredménykülönbségek rendkívül magasak és szoros összefüggésben vannak a települések típusával és a tanulók szociális helyzetével. A fentiek miatt az intézkedés célja az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése a hátrányos helyzetű kistérségekben és más olyan területeken - (főleg bizonyos, egyértelműen behatárolható városrészekben)- ahol magas a roma származású lakosság aránya. Az intézkedés támogatta továbbá meglévő óvodák felújítását vagy újak létrehozását is (önkormányzatok tulajdonában lévő épületek átalakításával) a hátrányos helyzetű kistérségek azon településein, ahol még nem működnek hasonló intézmények. Az intézkedés segítséget volt hivatva nyújtani az óvodai és általános iskolai nevelés-oktatás minőségét és hatékonyságát javító átfogó infrastrukturális fejlesztésekhez. Fontos cél volt, hogy mindenki számára biztosítva legyen az informatikai eszközökhöz való hozzáférés és a használatukhoz kapcsolódó kompetenciák elsajátításának lehetősége. Az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében ezért az intézmények épületeinek és udvarainak általános felújítása mellett szükségesnek látszott az informatikai és kommunikációs infrastruktúra kiépítésére is. A fejlesztéseknek törekedniük kell az 6

7 esélyegyenlőség biztosítására egyrészről az eszközök használatához való hozzáférés terén, megteremtve ezzel az integrált oktatás feltételeit. Az általános iskolák meghatározó fontosságúak a helyi közösség számára is, hiszen különösen a kisebb településeken fontos szerepet játszanak a közösségi élet megszervezésében. Az általános iskolák infrastruktúrája többcélú hasznosításra is alkalmas, ezért szükségesnek látszott olyan létesítmények megteremtése, amelyek helyet tudnak biztosítani a szabadidő hasznos eltöltéséhez, sport és kulturális programok lebonyolításához. A felújított és kiépített létesítményeket hozzáférhetővé kell tenni a helyi közösség számára, különös tekintettel az informatikai eszközök használatára, melyek a tanítási időn kívüli, szélesebb körű teleház funkciókat is betölthetnek. Mivel a programok célcsoportjai hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik, akik többsége kisebb településeken él, a költséghatékonyságot és az intézményi fenntarthatóságot is szem előtt kellett tartani. Ezért a fejlesztések szükségességét kistérségi, több települést érintő viszonylatban volt érdemes vizsgálni, és a leginkább költség-hatékony megoldást kellett kiválasztani. Ezért az intézkedés ösztönözte az olyan projektek megvalósítását, ahol az intézmények tevékenységük során együttműködést alakítanak ki, vagy több településnek biztosítják a nevelési-oktatási ellátást. Ilyen együttműködési formák lehetnek, amikor egy tanár több iskola pedagógiai munkájában vesz részt, egy intézmény több településen működik, vagy egy fenntartó több épület fenntartásáért felel. 7 Ahhoz, hogy az intézkedés elérje céljait, az infrastrukturális fejlesztések mellett az egyes intézményekben fontos a nevelési-oktatási tevékenység megújítása is, új oktatási programok bevezetése, illetve a pedagógusok továbbképzése által. Ezen intézkedések a Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Programból (2.1 és 3.1-es intézkedés) keretében valósultak meg és kapcsolódtak később a ROP 2.3-as programhoz. Célkitűzések Az intézkedés célja, hogy az óvodai és alapfokú nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő különbségeket a hátrányos helyzetű kistérségekben, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. Az infrastrukturális fejlesztéseknek az alábbi specifikus célokat kell szolgálniuk: Az oktatás minőségének és hatékonyságának növelése, valamint az informatikai technológiák elterjedésének támogatása az általános iskolákban; Az esélyegyenlőség biztosítása és az integrált nevelés-oktatás elősegítése; Az óvodai férőhelyek bővítése. A pályázat keretében támogatható tevékenységek: A pályázat keretében az alábbi tevékenységek voltak támogathatóak: Az épületek átfogó felújítása, korszerűsítése az épületek fizikai állagának javítása, műszaki színvonalának emelése; épületek, terek kialakítása; IKT (Információs és Kommunikációs 7

8 Technológiák) komplex eszközrendszerének fogadására alkalmas intézményi környezet létrehozása; Csak a fentiekkel együtt támogatott tevékenységek: az iskolai, óvodai funkciók kiegészítését ellátó létesítmények, szabadidős programok, foglalkozások lehetőségét biztosító épületek, terek telekhatáron belüli építése, megújítása; az intézmények udvarának felújítása; orvosi szoba, konyha, étkező kialakítása és felújítása a nevelés-oktatás tartalmi fejlesztéséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése; a sajátos nevelési igényű gyerekek, diákok képzését biztosító speciális eszközök és berendezések beszerzése; informatikai berendezések, eszközök (hardver, szoftver) beszerzése csak iskolák esetében; az intézmények akadálymentesítése azért, hogy a létesítményekhez a sajátos nevelési igényű gyerekek, tanulók is hozzáférjenek. 8 Projektek megvalósulásának földrajzi helyei, feltételei: Az intézkedés keretében kizárólag azon projektek voltak jogosultak támogatásra, amelyek: hátrányos helyzetű kistérségben valósulnak meg, vagy olyan általános iskolák vagy óvodák fejlesztését célozzák, amelyekben a gyerekek több mint 50%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban. Az értékelés folyamata: Az Oktatási Minisztérium a pályázat kiírásában a szakmai tanácsadás feladatát látta el. A Regionális Fejlesztési Operatív Program irányításáért és koordinálásáért a Magyar Terület-és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága felelős. A pályázatok befogadását és értékelését a Regionális Fejlesztési Ügynökségek végezték. A támogatásra javasolt pályázatokat az Oktatási Minisztérium, a Környezetvédelmi Minisztérium és az Esélyegyenlőségi Minisztérium szakmai értékelői is ellenőrizték. A pályázati értékelés minőségbiztosítását a VÁTI Kht. végezte el. Rendelkezésre álló források: A pályázati kiírás keretében az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Magyar Kormány nyújtottak vissza nem térítendő támogatást. Az Európai Bizottság által július 21-én elfogadott és a Monitoring Bizottság által az első ülésen jóváhagyott Programkiegészítő Dokumentum alapján a 2.3-as intézkedés rendelkezésre álló keretösszege Ft: 8

9 (Millió HUF) (ezer EUR) Európai Regionális Fejlesztési Alap , ,7 Központi költségvetési forrás 1 933, ,7 Összesen , ,5 Miután a május 19-i ülésen a Monitoring Bizottság jóváhagyta az intézkedések közötti forrásátcsoportosítást a 2.3-as intézkedés keretösszege a következőképpen változott: (Millió HUF) (ezer EUR) Európai Regionális Fejlesztési Alap , ,1 Központi költségvetési forrás 2 190, ,8 Összesen , Források régiónkénti bontásban reallokáció előtt (ezer HUF) reallokáció után (ezer HUF) Közép-Magyarország Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen A pályázat eredményei A pályázati felhívás február 17-én jelent meg. A pályázatok beadása folyamatos volt november 5-ig, amikor a ROP IH a pályázatok benyújtásának lehetőségét felfüggesztette. A pályázat felfüggesztésének időpontja Regisztrált pályázatok száma Nyertes pályázatok száma* Szerződéskötések száma Közép-Magyarország

10 Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen * amelyekre vonatkozóan kötelezettségvállaló nyilatkozatot adott ki az IH A benyújtott pályázatok darabszámát alapul véve ez az intézkedés volt a közötti Regionális Fejlesztés Operatív Program legsikeresebb intézkedése

11 Regionális Operatív Program Az infrastrukturális pályázatokban megjelenő célrendszer 2 Dél-alföldi Operatív Program Alapvető cél 11 Az alapfokú nevelési oktatási intézmények és gimnáziumok (kivéve a szakképzési tevékenységet is nyújtó intézmények) beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá re az alapvető célok rendszere kiegészült: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI.17.) Kormányrendelet 2. számú mellékletében meghatározott komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérségekben a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a minőségi nevelés-oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos 2 A ROP IH és az OKM által közösen kidolgozott célrendszer a pályázati kiírások nagy részben egyforma. Az eltérő régiós elképzeléseket, melyeket a tervezők a célrendszerben is megjelenítettek, dőlt betűvel jelöltük. 11

12 nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. A kötelező tartalomfejlesztésre a TÁMOP biztosít forrásokat. Ugyancsak kiemelt cél egészséges és korszerű tanulási feltételek, illetve az egész életen át tartó tanulás feltételeinek megteremtése. 12 Dél-dunántúli Operatív Program Alapvető cél A közoktatási feladatellátás intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztése, célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. Alapvető cél: mikrotérségi alapon, racionálisan és hatékonyan szervezett, mindenki számára hozzáférhető, esélyegyenlőséget biztosító, szakmai tartalmában a kulcskompetenciák fejlesztésére alapozott, integrált intézményi hálózat kiépítése, az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés érdekében. Kiemelt cél a hosszú távú működésre alkalmas közoktatási intézmények korszerűsítése, a helyi adottságok talaján létrejött, különböző jellegű helyi együttműködések révén a területi különbségek minimálisra csökkentése, valamint a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképessége érdekében. A célrendszer az LHH kistérségekre vonatkozó 2009-es pályázati kiírásban nem változott. Részcélok A közoktatási intézmények fejlesztésével fontos célként jelenik meg a társadalmi mobilizáció fenntartása, a negatív hatású társadalmi polarizáció csökkentése, ezáltal a települések népességmegtartó képességének növelése. A térségi szemléleten alapuló, helyi szükségletekre és településszerkezetre épülő fejlesztések által racionálisan és hatékonyan szervezett intézményi rendszerek és együttműködések létrehozása, melyek képesek az azonos minőségű, eredményes szolgáltatás nyújtására és a hosszú távú gazdaságos működésre. Megfelelő feltételrendszer hiányában a XXI. századi hatékony és minőségi oktatás nem biztosítható. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében cél a közoktatási intézmények megfelelő eszközökkel való ellátottságának javítása. Ennek oly módon kell megvalósulnia, hogy a nevelésoktatás fizikai környezete az adott közoktatási feladat szakmai tartalmi elemeit szolgálja, váljon szerves részévé a pedagógiai folyamatnak a különböző életkori csoportok igényeihez, a befogadó, 12

13 integráló szemléletű oktatási gyakorlathoz igazodva. Továbbá erősebben ösztönözze az iskolának a helyi lakosság közösségi életébe való bekapcsolását is. Cél olyan többcélú közoktatási intézmények fejlesztése és létrehozása, mely magában foglalhatja a közoktatási feladatellátás teljes vertikumát és a nevelő-oktató munkához szorosan kapcsolódó nem közoktatási, de a gyermekkor optimális szükségleteinek kielégítésére is törekszik. Ennek megvalósításához a 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az intézményi környezet átalakítását/kialakítását, úgy kell elvégezni, hogy megteremtse az egészséges és korszerű tanulási feltételeket, megalapozza a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassa tartalmi fejlesztéseket, csökkentse az iskolai kudarcot, segítse elő a sajátos nevelési igényű gyerekek inkluzív nevelését-oktatását, valamint az integrációs nevelésoktatás megvalósulását kiemelten a hátrányos helyzetű csoportok és romák által magas számban lakott településeken és településrészeken. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Minden infrastrukturális beruházás támogatása esetén kiemelt cél az esélyegyenlőség, azaz a befogadó oktatási gyakorlat és a szegregációmentesség biztosítása, különös tekintettel a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási integrációjára, inklúziójára. Az iskolai hátrányok leküzdése érdekében szükséges az óvodai ellátás kiterjesztése, elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek tekintetében. Ennek érdekében bővíteni kell az óvodai férőhelyeket azokban a térségekben, településeken, ahol kevés vagy nincs férőhely. Ösztönözni kell az integrált többcélú intézményi megoldásokat, kiemelten az óvoda és bölcsőde egy intézményen belüli együttes fejlesztését. Fontos szempont, hogy a demográfiai előrejelzések tükrében nagy volumenű fejlesztések olyan településeken valósuljanak meg, ahol a gyermeklétszám stabilitása vagy növekedése ezt megfelelően indokolja. 13 Észak-alföldi Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony 13

14 működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 14 Észak-magyarországi Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az 14

15 olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 15 Cél az oktatási szolgáltatások térségi alapon összehangolt fejlesztése, kiemelten: - az aprófalvas településszerkezetből következő többfunkciós szolgáltatási helyek kialakítása, - az integrált nevelés-oktatás elősegítése, különös tekintettel azokon a térségekben, ahol magas a hátrányos helyzetű csoportok aránya, - az óvodai férőhelyek bővítése, a születésekkel összefüggő létszámváltozáshoz kapcsolódó intézményrendszeri fejlesztések racionalizálása, - mindenhol, de különösen a nagyvárosi agglomerációkban, és a hátrányos helyzetű kistérségekben jelentkező valós igényű férőhelybővítés, és az óvodák, alapfokú nevelési-oktatási intézmények felszereltségének, energiahatékonyságának, infrastrukturális állapotának javítása, kötelező mértékű akadálymentesítése. A konstrukció komplex program megvalósítására törekszik, az ÉMOP keretében támogatott fejlesztéseket a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) és Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) kapcsolódó tevékenységek finanszírozásával erősíti, és egészíti ki teljes programmá. A középfokú oktatási, szakképzési intézmények és kollégiumok infrastrukturális fejlesztésének célja, hogy a középfokú oktatás infrastruktúrájának térségi sajátosságokhoz igazodó megszervezésével és fejlesztésével segítse a gyermekeket a korszerűbb ismeretekhez való hozzájutáshoz, és ezzel megfelelő képességeket és közel azonos életesélyt biztosítson a hátrányos térségekben. Az infrastrukturális feltételek biztosításával lehetővé válik a középfokú speciális szakiskolai képzés iránti növekvő igény kielégítése. A hátrányos helyzetű tanulók lakókörnyezetük közelében jutnak olyan középiskolai képzéshez, amely a társadalmi beilleszkedésüket, önálló életvitelük kialakítását segíti. Olyan kollégiumi hálózat és infrastruktúra alakul ki, amelyik szervesen kapcsolódik az intézmények munkájához, közösségi tereihez még abban az esetben is, ha a kollégium lakói nem egy intézmény tanulói. 15

16 Közép-dunántúli Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. 16 Részcélok A támogatás célja a közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra és eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. A KDOP támogatásával megvalósuló tevékenységek célja, hogy az nevelési-oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésén keresztül csökkentse az oktatás minőségében meglévő területi különbségeket, megteremtse az egészséges környezet és a hatékony nevelés-oktatás infrastrukturális feltételeit, biztosítsa a 21. század iskolája programnak megfelelően minőségi oktatáshoz való kirekesztés nélküli hozzáférést, valamint a megújult tartalmi és módszertani programokhoz illeszkedő integrált, funkcionális intézményi belső terek kialakítását, a méltányos oktatási környezet alapkövetelményeinek figyelembe vételével. Kiemelt cél az integrációs nevelés-oktatás elősegítése, különös tekintettel azokra a településekre, amelyeken magas a hátrányos helyzetű csoportok és a roma lakosság aránya. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók (SNI) integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Közép-magyarországi Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a 16

17 minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. Részcélok A közoktatási intézmények akadálymentes fejlesztésével a települések népességmegtartó képességének, a települések fiatal, képzett munkaerőt megtartó lehetőségeinek növelése. A helyi szükségletekre és településszerkezetre épüli közszolgáltatások racionális és költséghatékony működésének kialakítása. A modern és racionálisan kialakított tanulási környezet megteremtéséhez, a versenyképes tudás elsajátításához szükséges eszközök és infrastrukturális beruházások támogatása. A közoktatási intézmények akadálymentes infrastrukturális beruházásainak célirányos támogatása, különös tekintettel a demográfiailag növekvő, vagy stagnáló gyereklétszámú intézményekre, és az olyan közoktatási intézményekre, ahol magas a hátrányos helyzetű gyerekek száma. A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges alapkompetenciák és ismeretek megszerzése, a tanulók kulcskompetenciáinak kialakítása érdekében a közoktatási intézmények eszközökkel való ellátottságának javítása. Az oktatás miniségének és hatékonyságának növelése, az oktatás miniségében meglévő területi különbségek csökkentése elsősorban korszerű informatikai és sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek képzését fejlesztését szolgáló eszközökkel nem rendelkező intézményekben, valamint hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését, oktatását felvállaló és jelenleg ellátó közoktatási intézményekben. A 21. század iskolája zászlóshajó programmal összhangban az iskolai környezet akadálymentes átalakítását, megteremtését, úgy kell elvégezni, hogy megalapozzák a pedagógiai és módszertani reformokat, támogassák tartalomfejlesztéseket az iskolai kudarcok csökkenését, illetve a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját. A modern tanulási környezet megteremtése érdekében a támogatás célja olyan intézményi környezet kialakítása, amely egyrészt alkalmas az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT) komplex eszközrendszerének fogadására, másrészt biztosítja a gyermekek számára a korszerű és egészséges tanulási feltételeket. Ugyancsak kiemelt cél az egészséges és korszerű tanulási feltételek megteremtése. 17 Nyugat-dunántúli Operatív Program Alapvető célok A közoktatási intézmények beruházásainak (infrastruktúra es eszközfejlesztés) célirányos támogatása a közoktatási reformfolyamatoknak és a 21. század iskolája zászlóshajó programnak megfelelően a minőségi oktatás megteremtéséhez szükséges feltételek biztosítása érdekében. A demográfiailag növekvő, vagy stagnáló népességű településeken lévő intézmények fejlesztéseinek, valamint a magas számú hátrányos helyzetű gyermekkel rendelkező intézmények fejlesztéseinek támogatásával, a régión belüli társadalmi kohézió, az egyenlő esélyek és a korszerű iskola megteremtése a régió hosszú távú versenyképességéhez járul hozzá. 17

18 Kiemelt feladat a közoktatási szolgáltatások - a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő - elérhetőségének biztosítása és szolgáltatási minőségének javítása. Az uniós támogatások területi eloszlását bemutató térkép 2008-ban 18 18

19 A hazai közoktatási infrastruktúrafejlesztés összefoglaló táblázata, Regionális Operatív Programok régió pályázat címe kódszám kiírás éve DAOP DAOP Alapfokú nevelésioktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése Alapfokú nevelésioktatási intézmények és gimnáziumok infrastruktúrájának fejlesztése DAOP /2F DAOP /2/2F- 2f forrás támogatható pályázatok pályázók köre ,995 millió óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, 19 konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények ,137 millió 20 óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények nem pályázhat gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; TISZK gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény 19

20 keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; TISZK DAOP Oktatásfejlesztés a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben DAOP /B ,8 millió 5 óvoda; általános iskola, szakiskola ; gimnázium, szakközépiskola ; alapfokú művészetoktatási intézmény; A nevelési-oktatási 20 intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladat-ellátási helyen működő azon feladat-ellátási hely, ahol szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; a évi LXXIX. törvény 21. -ában felsorolt pedagógiai szakszolgálatok intézménye, amennyiben tevékenységét nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások; kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladat-ellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik. 20

21 többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; többcélú intézmények 21 DDOP Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése DDOP /2F ,285 millió + Kormánydöntéssel további kb. 10 millió, ugyanebben a pályázati konstrukcióban óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; 21

22 DDOP Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése és az Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése az LHH 33 kistérségekben DDOP A/2F és DDOP B/2F ,070 millió és 1,500 millió 6 és 3 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladat-ellátási helyen működő és fizikailag 22 is egy épületben található azon feladat-ellátási hely, ahol szakmai és szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; 22

23 nem támogatható) ÉAOP ÉAOP Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése ÉAOP /2F ÉAOP /2/2F ,213 millió óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, 23 konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) millió óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; Pályázatot kizárólag az ÉAOP /2F pályázati kiírás keretében benyújtott, a Közreműködő Szervezet által befogadott és a szakmai értékelés során legalább 60 pontot elért, azonban forráshiány miatt elutasított 23

24 ÉAOP Oktatási-nevelési intézmények fejlesztése a komplex programmal kezelendő LHH kistérségekben ÉAOP /B szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) ,500 millió 13 egységes óvoda-bölcsőde, illetve többcélú intézmény szervezeti keretei között, egy feladat-ellátási helyen működő, szakmai és szervezeti tekintetben 24 önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység fejlesztésére van lehetőség; általános iskola, szakiskola ; gimnázium, szakközépiskola ; alapfokú művészetoktatási intézmény; A nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladatellátási helyen működő azon feladatellátási hely, ahol szakmai és pályázatok projektgazdái nyújthatnak be! óvoda önállóan nem; nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások; kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladat-ellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik. 24

25 ÉMOP Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése ÉMOP /2F óvoda, alapfokú nevelés: 5, 270 millió, középfok, szakképzés, kollégium: 1, 254 millió szervezeti tekintetben önálló bölcsődei és önálló óvodai intézményegység is működik; a évi LXXIX. törvény 21. -ában felsorolt pedagógiai szak-szolgálatok intézménye, amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel 25 intézményegységet alkot; többcélú intézmények óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) gazdasági társaság; természetes személy, mint egyéni vállalkozó; pedagógiai szakszolgálatok és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény intézménye, kivéve amennyiben tevékenységét többcélú intézmény keretében látja el, úgy, hogy a szakszolgálat a közoktatási intézménnyel intézményegységet alkot; 25

26 ÉMOP ÉMOP Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastrukturális fejlesztése ÉMOP /2/2F ÉMOP /B ,000 millió óvoda; általános iskola, alapfokú művészetoktatási intézmény, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény; gimnázium, diákotthon és kollégium, többcélú intézmények, szakközépiskola, szakiskola (gyakorlati helyek/műhelyek fejlesztésére 26 irányuló infrastrukturális beruházás nem támogatható) ,900 millió 14 óvoda; általános iskola, szakiskola ; gimnázium, szakközépiskola ; alapfokú művészetoktatási intézmény; A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/M. -ában meghatározott egységes óvoda-bölcsőde, valamint a többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény keretein belül, azonos feladat-ellátási helyen működő azon feladat-ellátási hely, ahol szakmai és Pályázatot kizárólag az ÉMOP /2F pályázati kiírás keretében benyújtott, és a Közreműködő Szervezet által befogadott és a szakmai értékelés során legalább 60 pontot elért, azonban forráshiány miatt elutasított pályázatok projektgazdái nyújthatnak be nem támogathatók gyakorlati helyek/műhelyek, diákotthon, kollégium fejlesztésére irányuló infrastrukturális beruházások; kizárólag alapfokú művészeti oktatást végző feladat-ellátási helyek, illetve azok az alapfokú művészeti oktatást végző intézmények, ahol más közoktatási alaptevékenység ellátása nem történik. 26