A magyarság egy és oszthatatlan

Átírás

1 évf. 40. szám Tv-műsor október Ára: 1,50 hrivnya Hagyományt teremtünk 2. oldal Enyhülő ukrán-orosz kapcsolatok? 2. oldal Sárospatak szellemisége Beregszászra költözik 5. oldal Kárpátaljaiak Pécsett 7. oldal A beszerzési szövetkezetekről AJÁNLÓ Tanévnyitó a magyar főiskolán A magyarság egy és oszthatatlan Schmitt Pál Kárpátalján A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola immáron hagyományosan a beregszászi református templomban tartja tanévnyitó és tanévzáró ünnepségét. Ezúttal a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezte a tanévkezdő rendezvényt, hisz azt megtisztelte jelenlétével Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke is. Folytatás a 3. oldalon Hűséggel szolgálni Ezt az üzenetet kapta az a négy fiatal református lelkész, akiknek felszentelésére október 2-án került sor a beregszászi református templomban. Ez alkalomból Zán Fábián Sándor a Jeremiás könyve 6. részének Folytatás a 3. oldalon Bor, kultúra, gasztronómia verse alapján hirdette Istennek igéjét. A püspök a prófétát idézve figyelmeztetett arra, hogy fontos megjobbítani cselekedeteinket, és az Úr szavára hallgatni. A Tokaj-hegyaljai Szüreti Napokat a múlt század harmincas éveinek elejétől tartják Magyarország leghíresebb borvidékén, így a régióban ez számít a legrégebbi népünnepélynek. A borfesztiválokkal ellentétben nagy előnye a rendezvénynek, hogy az alkalmat a szüret kezdetéhez igazítják, így aztán az ide kilátogatók a finom tokaji borok mellett megkóstolhatják az itteni zamatos szőlőt is. Folytatás az 5. oldalon A magyarság egy és oszthatatlan, hangsúlyozta szinte minden találkozón Schmitt Pál, a Magyar Köztársaság elnöke, aki kétnapos látogatásra érkezett Kárpátaljára. Itt-tartózkodása során (október 2-3.) találkozott a megye, a magyar társadalmi és civil szervezetek, a történelmi egyházak vezetőivel, Beregszászon részt vett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén, ellátogatott Munkácsra, Nagyszőlősre és Técsőre, kitüntetéseket adott át olyan közéleti személyiségeknek, akik sokat tettek a magyarság Hagyomány és sokszínűség megmaradásáért, a magyar nyelv őrzéséért. Látogatásának első napján Ungváron találkozott Olekszand Ledida kormányzóval, aki hangsúlyozta, hogy Kárpátalját nem csak gazdasági, jószomszédi, hanem szoros rokoni kapcsolatok fűzik Magyarországhoz. Emlékeztetett arra, hogy Ukrajna stratégiai fejlesztési tervének egyik fő célkitűzése az ország európai integrációja, s ezen belül rendkívül fontos szerepet kap Kárpátalja és Magyarország vonatkozásában a határon átnyúló és határ menti együttműködés szorosabbá tétele. Folytatás a 3. oldalon Miközben iskoláink, líceumaink egy részét a növendékek hiánya és az ukrán állam nemzetiségeket kirekesztő oktatáspolitikája miatt a bezárás veszélye fenyegeti, addig a mellesleg szintén anyagi nehézségekkel küszködő hagyományőrző együtteseink egyre színvonalasabb produkciókkal lépnek a közönség elé. Látszik, hogy falusi kultúrházaink, klubjaink háza táján komoly munka folyik. A hagyományőrző csoportok közül sokan már évek óta ismertek és népszerűek a Kárpát-medencében. Hogy nem érdemtelenül, azt bizonyítja a Mezőváriban megtartott Kárpátaljai Magyar Folklórfesztivál, amelyik immáron huszonkettedik alkalommal került megrendezésre. Folytatás a 3. oldalon

2 2 Amiről beszélnek Mennyi lesz a nyugdíjunk? július 8-án a Legfelső Tanács második olvasatban elfogadta az új nyugdíjtörvényt, szeptember 6-án kisebb módosításokat végzett rajta, szeptember 9-én pedig Viktor Janukovics államfő aláírta a törvényt. Október 1-től az új nyugdíjtörvény hatályba lépett. Valószínűleg sok idős ember teszi fel magának ezekben a napokban a kérdést: nagyobb vagy kisebb lesz a járandósága? Cikkünkben megpróbálunk választ adni erre a bizonyára sokakat érdeklő kérdésre. A legtöbben ugyanolyan nyugdíjat fognak kapni, mint eddig, változatlan marad a járandóság kiszámítása is (a nyugdíjas átlagos fizetése / az országos átlagos kereset x a munkában eltöltött évek száma x 1,35 x 2272 hrivnya). A különbség csak az, hogy jelenleg a nyugdíjba vonulás évében kapott átlagos havi fizetést, január elsejétől pedig a nyugdíjba vonulás előtti három év átlagos havi keresetét veszik figyelembe a nyugdíj kiszámításánál. Példaként vegyünk egy nőt, akinek átlagos havi fizetése 4000 hrivnya volt és 40 éves munkaviszonynyal rendelkezik. A régi számfejtés szerint nyugdíja a következőképpen alakult: 4000 hrivnya / 2272 hrivnya (átlagos fizetés 2011-ben) x 40 év x 1,35 x 2272 hrivnya = 2160 hrivnya. Az új számítás szerint 2272 hrivnya helyett a számfejtésben 2315 hrivnya fog szerepelni (ennyit tesz ki átlagos fizetése a legutóbbi 3 év alatt), a évi átlagos fizetést pedig annak alapján állapítják meg, hogy ebben az évben 20 százalékkal fog emelkedni. Vagyis a számfejtés a következőképpen alakul: 4000 hrivnya / 2315 x 40 év x 1,35 x 2315 = 2160 hrivnya. Vagyis az illető hölgy nyugdíja változatlan marad. Igaz bizonyos mértékben csökkenni fog a munkában eltöltött hosszabb munkaidőért járó pótlék, amely a legutóbbi rendeletek értelmében úgy a férfiaknál, mint a nőknél öt évvel emelkedett. Míg az új nyugdíjtörvény bevezetése előtt egy 40 éves munkaviszonynyal rendelkező férfi 76 hrivnya nyugdíj kiegészítést kapott, ezen túl csak 39 hrivnyára számíthat. Újdonság az is, hogy senkinek a nyugdíja nem haladhatja meg a tíz minimális havi munkabért, vagyis október 1-től a 7840, a jövő év január elsejétől pedig a 8000 hrivnyát. Kiemelt nyugdíjat, vagyis fizetésük 80 százalékát kaphatják az állami tisztviselők, tudósok, parlamenti képviselők, bírók, ügyészek, bírósági szakértők, újságírók, vámtisztviselők, diplomaták, a Miniszteri Kabinet, a Nemzeti Bank, a helyi önkormányzatok munkatársai. De az ő nyugdíjuk sem haladhatja meg a létminimum tízszeresét. Az új nyugdíjtörvény nem tartalmaz kedvezményeket a csernobili katasztrófa következményeivel sújtottak számára, változatlan marad a nyugdíjkorhatáruk is (60 év úgy a férfiak, mint a nők esetében). A kötelező munkaviszony a nők esetében 30, a férfiak esetében 35 év. Ha azonban maradandó egészségkárosodást szenvedtek, rokkantsági kategóriájuktól függően 2-10 évvel korábban mehetnek nyugdíjba. A rokkant gyerek édesanyja, az öt és ennél több gyereket szült aszszonyok 50 éves korukban kérhetik nyugdíjazásukat. Ehhez azonban az eddigi 5 év helyett legalább 15 éves munkaviszonyra van szükségük. A kedvezőtlen, egészségre káros körülmények között, például földalatti munkákon dolgozók korábban mehetnek nyugdíjba, a nők 45-50, a férfiak éves korukban. Változatlan marad a szolgálati évek után járó nyugdíjra való jogosultság a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások, színészeknek számára. Az állami tisztviselők továbbra is 10 havi nyugdíjnak megfelelő végkielégítést kaphatnak nyugdíjba vonulásuk alkalmából. Ugyanilyen végkielégítésre számíthatnak a pedagógusok, egészségügyi dolgozók, szociális munkások is. Ezt a végkielégítést az állami költségvetésből folyósítják az öregségi nyugdíj megállapítása után. Folyósításának alapvető feltétele, hogy a férfiak legalább 35, a nők 30 éves munkaviszonnyal rendelkezzenek az adott ágazatban. Ugyanakkor továbbra is nyitott kérdés, mi lesz a különböző kedvezményezettekkel? Többek között az afganisztáni háború résztvevőivel, a csernobili atomerőműben történt baleset sérültjeivel? Ukrajnában több mint 13 millióan jogosultak jelenleg különböző kedvezményekre, vagyis a lakosság 27 százaléka! Összesen 87 kedvezményezési kategória van érvényben, 6,8 millió polgártársunk fizet kedvezményes kommunális díjakat, közel 5 millióan olcsóbban utazhatnak városközi autóbuszokon, 24 millióan ingyen utazhatnak a helyi közlekedési eszközökön. Ezeknek a kedvezményeknek a kifizetésére 3,8-5,8 millió hrivnyára van szükség évente. Mindez bizonyos aránytalanságokhoz vezet, minek következtében sokan, akiknek valóban szükségük volna anyagi támogatásra, kedvezményekre, szinte semmit nem kapnak. -i-gy Heti körkép Elmaradhat az újabb gázháború Enyhülő ukrán-orosz kapcsolatok? Ukrajna és Oroszország kapcsolatának alakulása élénken foglalkoztatja a nyugat-európai közvéleményt. A két egykori szovjet tagállam már több éve nem tud közös nevezőre jutni a gázkérdésben, ennek következményeit már az európai gázfogyasztók is érzékelhették. A feszült viszony olyannyira foglalkoztatja a nyugati sajtót, hogy amikor sor kerül egy ukrán-orosz hivatalos találkozóra, az újságírók odafigyelnek a politikusok minden egyes szavára, mozdulatára, gesztusára. Ez nem véletlen, hiszen a nyugat-európai fogyasztók számára az orosz földgáz nélkülözhetetlen, mint ahogy az ukrán közvetítés is, ráadásul közeleg a tél... Nemrégiben sor került Viktor Janukovics oroszországi látogatására, amelyen a legfőbb kérdés természetesen a földgáz ára volt. Viktor Janukovics oroszországi látogatásának eredményeiről eltérő beszámolókat olvashatunk az ukrán és az orosz hivatalos forrásokból. Az ukrán államfő találkozott orosz kollégájával Dmitrij Medvegyevvel és Vlagyimir Putyin orosz kormányfővel. Janukovics sajtószolgálatának hírei szerint a politikusok a találkozón megvitattak egy sor kérdést, amelyek a két ország együttműködésének különböző szféráit érintik, természetesen, többek között, a gázszállításról is szó esett. A tárgyalások alatt jelentős eredmények születtek a két ország képviselői között, így a jövőben esély lehet arra, hogy konkrét eredményeket érjenek el mindkét ország érdekeinek figyelembevételével közölte az államfő sajtószolgálata. Az is kiderült, hogy a tárgyalások októberben folytatódnak Kijevben, egy államközi bizottság szintjén. Alekszej Miller, az orosz Gazprom vezetője viszont azt nyilatkozta, hogy korai lenne bármiféle megegyezésről beszélni, nincsenek konkrét számok, eredmények. Éppen ezért vált aktuálissá a kérdés: valóban Sárospatak szellemisége Beregszászra költözik Szeptember 30-án együttműködési szerződést írt alá a Sárospataki Református Teológiai Akadémia és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. A találkozóra a beregszászi főiskolán került sor. Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke elmondta: Kárpátalján igény van a hitéleti képzésre. Örvendetes, ha erre a szülőföldön nyílik lehetőség. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke örömmel számolt be arról, hogy a főiskola alapítói között ott van a Kárpátaljai Református Egyház. Arról is beszélt, hogy őseink egykoron Sárospatakra igyekeztek, hogy ott magas szintű képzésben részesüljenek. Ezért is nagy megtiszteltetés, hogy most Patak, s a pataki szellemiség Kápátaljára érkezik. A teremtés csodáját éljük itt meg ma is, fogalmazott Enghy Sándor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora, aki sikerült eredményeket elérnie Janukovicsnak oroszországi látogatásával? Bohdan Szokolovszkij független elemző szerint valóban korai még konkrét eredményekről beszélni, ugyanakkor az mindenképp pozitívum, hogy az orosz fél nem röviden ismertette az általa képviselt akadémia történetét, majd abbéli reményének adott hangot, hogy gyümölcsöző lesz a két intézmény együttműködése. Az okmányokat kézjegyével hitelesítette dr. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc főiskola elnöke, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, dr. Enghy kezdett el fájdalmas kérdéseket feszegetni. A megoldás mindenképp az lenne, ha a két ország partneri kapcsolatokat ápolna, ez mindkét fél számára előnyös lenne. Olekszij Plotnyikov, a Régiók Pártja (PR) parlamenti képviselője pozitívan értékeli a találkozó eredményeit. Elmondása szerint nem kizárt, hogy a gáz ára a jövőben csökkenhet, a két ország kapcsolata pedig nem lesz annyira feszült, mint korábban. Ezzel együtt fontos megemlíteni, hogy egyezményekről még valóban korai beszélni, hiszen az államközi bizottság feladata lesz a konkrét megállapodások kidolgozása. Valentin Zemljanszkij független szakértő úgy véli, hogy a hiányos hivatalos közlemények ellenére következtetni lehet néhány tervezett megállapodásra. Mindenképp az ukrajnai gázszállító rendszerről tárgyalhattak, hiszen csak annak orosz ellenőrzés alá kerülése jelenthet megoldást. A rendszer ukrán tulajdonban maradna, de az ellenőrzése Moszkvához kerülne, így lehetőség nyílna a gázárak áttekintésére, a tranzit stabilizálására, hosszabb távlati célként pedig a csővezetékek modernizálására is számítani lehet. A gázkonzorcium létrehozása még hosszú előkészületeket követelne meg, de hosszabb távon jelentős előnyöket jelentene mindkét ország számára mondta az elemző. Dmitro Vidrin szakértő szerint a földgáz egy politikai termék, de minél több politika van benne, annál kevésbé lehet használni befolyásoló tényezőként országok közötti kapcsolatok építésében. Volodimir Feszenko politikai szakértő szerint megtört a jég, az államfők találkozója valóban pozitív eredményekkel járt. Az információs hidegháború Ukrajna és Oroszország között véget ért, így kezdetét veheti a valós tárgyalási szakasz. Újlaki László Sándor, a Sárospataki Református Teológiai Akadémia rektora és Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke. A Sárospataki Református Teológiai Akadémia kihelyezett katechétalelkipásztori munkatársképző szakára idén harminc -kilencen nyertek felvételt. m. e.

3 Hétvége 3 Schmitt Pál Kárpátalján A magyarság egy és oszthatatlan Elejét lásd az 1. oldalon Mint elmondta, ennek jegyében ülésezett a napokban Ungvár mellett az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság, amelynek fő napirendi pontjai között kiemelten szerepeltek a határinfrastruktúra kiépítésének, az ukrán állampolgárok vízumhoz jutása könynyítésének és a Tisza-völgyi árvíz- és környezetvédelmi program terén folytatott együttműködésnek a kérdései. Tájékoztatott arról is, hogy az idei év első hat hónapjában 34 százalékkal nőtt az ukrán-magyar árucsere-forgalom. Ledida abbéli reményének is hangot adott, hogy a Magyar Köztársaság elnökének kárpátaljai látogatása további lendületet ad mind a két ország, mind a határ menti régiók együttműködésének. Schmitt Pál a találkozón hangsúlyozta: az ukrán-magyar kapcsolatok meghatározók, történelmiek és barátiak. Mint kifejtette, három pontban foglalná össze mostani látogatásának célját az egész térség békéjének és biztonságának elősegítése, a dinamikusan fejlődő magyar-ukrán baráti kapcsolatok erősítése és a kárpátaljai magyarsággal való törődés kinyilvánítása. A megbeszélést követő közös sajtótájékoztatón a köztársasági elnök kifejtette: szinte minden téren dinamikusan fejlődnek a magyar-ukrán kapcsolatok, s ennek tükrében tekintette át ukrán tárgyalópartnerével a kárpátaljai látogatásának célját képező mindhárom kérdést. Hozzátette: teljes megértést tapasztalt az ukrán fél részéről, s arra biztatta Kárpátalja megyei vezetését, hogy részesítsék olyan megbecsülésben a kárpátaljai magyarokat, mint amilyenben a Magyarországon élő ukránok részesülnek. Újságírói kérdésre a köztársasági elnök elmondta: arra kérte a megye vezetését, hogy járjanak közben Kijevben annak érdekében, hogy a magyar iskolák végzősei magyar nyelvből és irodalomból is tehessenek emelt szintű érettségit, egyben egyetemi felvételit. Olekszandr Ledida, megköszönve Schmitt Pálnak a látogatást, kifejtette: mivel Kárpátalja legnagyobb nemzeti kisebbsége a magyar, arról biztosította vendégét, hogy a helyi államhatalom mindent megtesz a térség nyugalmának és békéjének, minden egyes magyar nemzetiségű ukrán állampolgár jogainak teljes körű biztosítása érdekében. Megerősítette: a megye vezetése kérelemmel fordul az Ukrán Oktatási Minisztériumhoz, hogy állami szinten rendeződjön a magyar nyelvű érettségi és felvételi problémája. Munkácsra indulása előtt Schmitt Pál megkoszorúzta a nemrég megrongált Petőfi-szobrot, majd a Latorca-parti városban koszorúzott a sztálini terror munkácsi áldozatainak emlékművénél, városnéző sétát tett Munkács központjában Lengyel Zoltán polgármester kalauzolásával. Ezt követően a köztársasági elnök Majnek Antal munkácsi megyéspüspök által celebrált ünnepi szentmisén vett részt a zsúfolásig megtelt Szent Márton székesegyházban. A kárpátaljai katolikusok főpásztora köszönetet mondott Schmitt Pálnak a látogatásáért, eddigi segítségért emlékeztetve, hogy ő az első magyar államfő, aki felkereste a munkácsi római katolikus templomot. A szertartást követően az államfő kitüntetéseket nyújtott át: a Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést adományozta Majnek Antal munkácsi megyéspüspöknek, Antonenkó Miklósnak, az Ungvári Nemzeti Egyetem tanárának, műfordítónak, Majoros Bélának, a Barkaszói Középiskola igazgatójának pedig a Köztársaság Elnökének Díszoklevele kitüntetést nyújtotta át. Ünnepi beszédében Schmitt Pál köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak, egyházaiknak, pedagógusaiknak, hogy az anyaországtól elszakadva közel egy évszázada őrzik magyar nemzeti identitásukat, kultúrájukat, nyelvük tisztaságát, a magyar hagyományokat és szokásokat. Mint hangsúlyozta, jelenleg szerencsésen áll a magyarok csillaga, mert Magyarországnak olyan kormánya van, amely nemcsak szavakban, hanem tettekben is felvállalja a nemzetstratégiát. Ennek köszönhetően megszületett az egyszerűsített honosításról szóló törvény, az új alkotmány, amely külön foglalkozik a határokon túl bárhol élő kisebbséggel, létrejött a nemzeti összetartozás napja és született egy kiáltvány arról, hogy a nemzet egy és oszthatatlan mondta a köztársasági elnök. Aki ezt követően vacsora keretében folytatott megbeszélést a kárpátaljai magyar történelmi egyházak vezetőivel. Hétfőn Schmitt Pál találkozott a magyar érdekvédelmi szervezetek képviselőivel, majd Beregszászon részt vett a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanévnyitó ünnepségén. Beszédében hangsúlyozta: a főiskola létezése, folytonos fejlődése már önmagában is nagyszerű üzenet a jövőnek arról, hogy élnek itt magyarok, ezen a tájon. Beregszász után Nagyszőlősön a Kárpátalján fontos karitatív és lelkipásztori szerepet játszó Ferences Rendházat kereste fel Schmitt Pál. A köztársasági elnököt nagy tömeg fogadta a rendház előtti téren, majd a zsúfolásig megtelt római katolikus templomban Bán Jónás rendházfőnök és Bocskai István, Nagyszőlős polgármestere köszöntötte. Schmitt Pál a Köztársaság Elnökének Díszoklevele Éremmel kitüntetést adott át a Nagyszőlősi Ferences Rendháznak, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetségnek, Bábicsuk Júliának, a Nagybocskói Katolikus Óvoda vezetőjének, a Romzsa Tódor Karitász vezetőjének, Czébely Lajosnak, a Viski Középiskola magyartanárának, helytörténésznek, Mácsek Szidóniának, a gyertyánligeti Páduai Szent Antal Katolikus Óvoda vezetőjének, Milován Jolánnak, a nagyszőlősi járási tanács KMKSZ frakcióvezetőjének, Szántó Editnek, a Bátyúi Középiskola nyugalmazott magyartanárának, Vizaver Magdolnának, a Kőrösmezői Magyar Iskola nyugalmazott tanárának, hitoktatónak. Beszédében a köztársasági elnök köszönetet mondott a ferences missziónak odaadó karitatív, oktatási és hitéleti tevékenységéért, elismerését fejezte a szórványmagyarság körében dolgozó pedagógusoknak a magyar nyelv, nemzeti identitás és kultúra megőrzése érdekében kifejtett áldozatos munkájukért. Hallgatóságát Schmitt Pál arról biztosította, hogy az anyaország egyetlen magyarnak sem fogja elengedni a kezét. Minden magyar ember számít zárta szavait az államfő. A köztársasági elnök ezután Técsőre utazott, ahol egy magyar beruházásban épülő pelletüzemet avatott fel. Ezt követően a város központi terén több száz, a Felső-Tisza-vidék településeiről érkezett magyar várta Schmitt Pált. Az üdvözlésére összegyűlt tömeg előtt elmondott, elsősorban a tanuló ifjúsághoz intézett beszédében Schmitt Pál arra buzdította a felnövekvő nemzedéket, hogy őrizze meg magyarságát és legyen jó polgára Ukrajnának. Hangsúlyozta: Ukrajnának és Magyarországnak jó szomszédoknak kell lenniük, s azoknak, akik Kárpátalján magyaroknak vallják magukat, érezniük kell az anyaország szeretetét és törődését, az ukránok pedig biztosak lehetnek abban, hogy Magyarország fontos, megbízható partnerük. A szórványmagyarság településneveit sorolva az államfő kijelentette: Nincs szórványmagyarság, csak magyarság van, mert a magyarság egy és oszthatatlan. Úgy tekintünk rátok, mint a magyar nemzet fontos részeire egyetlen magyar sem veszhet el. A találkozó után Schmitt Pál megkoszorúzta a Técső központjában álló Kossuth-szobrot, majd istentiszteleten vett rész a református templomban. Kárpátinfo/MTI Közlekedj okosan! A Bergszászi Magyar Konzulátus szervezésében október 5-én biztonságos közlekedési napot tartottak a beregvidéki iskolások számára. Részletek a következő számunkban. A XXII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválon Hagyomány és sokszínűség Elejét lásd az 1. oldalon A nagy múltú, kuruc hagyományaira méltán büszke községben a megye különböző magyarlakta településeiről érkezett közel harminc tánccsoport, népdalkör és népi együttes tagjai adtak egymásnak randevút. Az ünnepélyes megnyitó szónokai Gégény Edmond, az ugvári, Kerekes Henrietta a beregszászi magyar külképviseletek konzuljai, Marjuhnics Vaszil, a megyei művelődési főosztály helyettes vezetője, Bihari András, a Beregszászi járási Tanács elnöke, Kincs Gábor, Beregszász alpolgármestere, Grigora Éva, a Nagyszőlősi Járási Művelődési osztály helyettes vezetője, Salamon Elemér, Mezővári polgármestere, Vári Fábián László, József Attila-díjas költő, Zubánics László, az UMDSZ Nemzeti Tanácsának elnöke valamennyien a hagyományőrzés fontosságáról szóltak, arról, hogy az ősök által ránk testált szellemi és kulturális örökség akkor nem vész el, ha azt meg- ismerik a mai fiatalok, megszeretik és továbbadják az utánunk következőknek. A folklór nagy- és dédszüleink idején még a mindennapi élet szerves részét képezte. Ma kifejezetten ünnepi alkalom. Azon kell fáradoznunk, hogy mind többször váljunk ilyen ünnepi alkalom aktív részeseivé. Aki ezen a délutánon kilátogatott a rendezvény helyszínére, a táncosok, népdalénekesek és népzenei együttesek színes, több órán át tartó műsora mellett hímző és szövőasszonyaink munkáiban is gyönyörködhetett. Sajnos az újság terjedelme nem engedi meg, hogy valamennyi fellépő teljesítményét külön elemezzük. Mindenesetre tény, hogy legtöbbjük új műsorszámmal jelentkezett. Az külön is örvendetes, hogy az ismert tánccsoportok mellett egyre újabbak jönnek létre. Ez pedig arra utal, hogy hagyományőrzőink munkája az új értékek felfedezésére irányul. Azt kívánjuk, legyen termékeny és szerteágazó a további tevékenységük is. Kovács Elemér

4 4 A ti beszédetek Két dolgot kérek Tőled, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől. (Példabeszédek 30, 7 8 /a) Van-e valami kérésed Istenhez? Olyan kérés, amiről csak te tudsz, ami a te szíved legbensőbb és titkos vágya? Mindnyájunknak vannak vágyai, álmai, titkai is. A titok nem feltétlenül, és nem mindig rossz dolog. Nekem is vannak titkos imáim, amikről csak Isten tud. Nem beszélek róla senkinek, de az Úrnak mondom és ismétlem, kérem titkon, reménykedve. Nem kérek magamnak semmit, de ha meghallgat az Úr, ha válaszol imámra, mielőtt meghalok, én leszek a legboldogabb ember a földkerekségen. Isten hallgat imáinkra. Mégis, vannak kéréseink, amire nem ad választ azonnal, úgy tűnik, mintha nem hallgatna meg, mintha megtagadná kérésünket, imánkat. Velem is megtörtént, hogy a gyermekem elém állt, és kért valamit: Édesanyám, szeretnék elmenni X. Y. barátnőmhöz, vagy Kérek szépen pénzt, mert szeretném megvenni ezt, vagy azt. Nem válaszoltam azonnal a kérésére, vártam. Ilyenkor türelmetlenek voltak és visszakérdeztek: Miért nem tetszik válaszolni? Mehetek vagy nem? Tessék elengedni, kérem!... Drága gyermekem, gondolkodom, már késő van, féltelek, mire hazafelé indulnál sötét lesz... Ne menj ma! Holnap, ha korábban indulsz, elengedlek... Megértette a magyarázatomat: ma nem lehet elmenni, de holnap igen, ha biztonságos időben indul. Nem haragudtak, mert magyarázatot kaptak tőlem. Istentől kérünk, imádkozunk, rimánkodunk, és ha nem válaszol azonnal, akkor sürgetjük. Istennek nincs szüksége gondolkodási időre, mert Ő tudja, hogy mi az Ő terve az életünkkel. Minden imát meghallgat, de nem válaszol azonnal. Nem haragszik, ha olyat kérek, ami akaratával nem egyezik meg, azért sem haragszik, ha sürgetem. Ő türelmesen, vár, míg megértem akaratát, és felfedezem a mást, a jobbat, amit Ő adott válaszként a kérésemre. Rajtam múlik, mennyire makacskodom, ragaszkodom az álmaimhoz, terveimhez. Merem-e kimondani őszintén: Ezt kérem, add meg Istenem, de mindenképpen legyen meg a Te akaratod. Nem mindig értjük meg, hogy mi az Isten akarata. Benső, lelki csendre, figyelésre, van szükségünk. Isten kijelenti akaratát a Szentlélek által, de értjük-e, meghalljuk-e, ha Ő szól? Ha megértem Isten válaszát, az esetleges nem vagy a várj még választ és elfogadom, akkor szent béke lesz a szívemben. Nem csak beletörődöm, mert muszáj! Az is ajándék Istentől, ha megértjük Őt. Salamon király, a Pél- dabeszédek könyvének írója is kér. Nem tudjuk, milyen idős volt, lehet, hogy még fiatal, de lehet, hogy már érett, idős fejjel kérte: Két dolgot kérek, Istenem, mielőtt meghalok, ne tagadd meg tőlem: Óvj meg a hiábavaló és hazug beszédtől! Furcsa kérés, különös kérés. Szoktál-e hiábavaló dolgokat beszélni? Nem, nem, én soha nem szoktam! Hívő ember nem beszél butaságot, hiábavaló dolgokat, nem fecseg, nem jártatja a száját feleslegesen! Sajnos, én ismerek fiatal és idős keresztyének között is olyan személyeket, akiket pontosan ezzel a bűnnel jellemeznek! Örökké jár a szája, fecseg állandóan! Nem enged szóhoz jutni senkit, mindig ő szerepel. Vagy: Jaj, csak arra vigyázz, nehogy a szájára vegyen ez a személy, mert kitalál pletykákat, és terjeszti, mint a vihar! Vigyázz, mit hiszel annak az asszonynak, mert csak minden második szava igaz! A Példabeszédek könyvének írója talán szenvedett az ilyen fecsegő emberektől, miért volt fontos éppen ezt kérni Istentől a halála előtt? Milyen hazugságot találtak ki ellene? Milyen valótlan, hazug dolgot fecsegtek, terjesztettek az emberek? Nem tudjuk, az nincs leírva, de bizonyára szenvedett a rágalomtól, a hiábavaló pletykától, beszédtől. Talán egész életét beárnyékolta egy hamis beszéd, hazugság. De az is megtörténhetett, hogy ő elszólta magát, mondott valami valótlant, esetleg rájött, hogy túl sokat, feleslegesen, hiábavalóan beszélt. Szeretne megváltozni, vigyázni a beszédére, szavaira. Nem akar hazudni soha többé! Ezért kéri Isten segítségét. Az ige mondja: Sok beszédben elmaradhatatlan a vétek! Azt is mondja a Szentírás: A ti beszédetek legyen igen-igen, nem-nem! Megtartottuk ezt a tanácsot mindig?... Istenem, légy irgalmas hozzám, nyomorult emberhez! Sokszor nem vesszük észre: véletlen, óvatlan pillanatban a sátán a nyelvünkre tesz valótlan, igaztalan dolgot, és mi kimondjuk! Amikor elhagyja ajkunkat a szó, már nem tudjuk visszaszívni, visszavonni, pedig lehetne, ha időben észrevesszük! Segítsen Isten, mindig megfontoltan, igazat mondani, beszélni! Legyen a mi beszédünk építő, és hasznos! Úr Jézus Krisztus, köszönöm, hogy jöhetek Hozzád én is kéréseimmel. Hallod imáimat és válaszolsz. Bocsáss meg, amikor türelmetlen vagyok, és kételkedve sürgetlek! Tudom, hogy javamat akarod. Legyen meg a Te akaratod életemben. Köszönöm a Te beszédedet, az igét, a tanítást. Segíts vigyázni a beszédemre, ajkamat csak az igaz szó hagyja el. Dicsőítem drága nevedet, Szabadítóm, Megváltóm. Ámen Dr. Tapolyainé Bartha Gizella Elejét lásd az 1. oldalon Tükör Tanévnyitó a magyar főiskolán A tüzet ne hagyjátok kihalni Református lelkészeket szenteltek Hűséggel szolgálni Elejét lásd az 1. oldalon Kegyelmes az Úr, mert lehetőséget ad nekünk ma is a megújulásra, a megtérésre. Ügyeljünk arra, hogy ne látszat keresztyének legyünk. Törekedjünk arra, hogy templomaink padjai megtöltődjenek, hogy ne tízek próbáljanak énekelni százak helyett, hogy megtartsuk az Úr törvényeit. Az istentelenség az oka a pusztulásnak és a hanyatlásnak, figyelmeztetett a püspök, de van remény, mert Istennel ma is lehet szövetséget kötni. Megmaradásunk feltétele, hogy meghalljuk-e az Úr szavát, megtartjuk-e és tovább adjuk-e azt. Jeremiás idejében a vezetők is meghallgatták a próféta szavát. A prófétasors ma is ugyanaz, ha nem is ugyanolyan körülmények között: hűségeseknek kell maradni, küldetésünket teljesíteni kell, hogy egyházunk, nemzetünk megmaradjon. A zászlókat kuruc ifjak hozták, mögöttük Rákóczi-korabeli ruhákba öltözött lányok vonultak, hogy méltóképpen vezessék be a templomba a vendégeket, a főiskola tanácsát. A tanévnyitó ünnepség résztvevőit akik egyperces csenddel adóztak a nemrég elhunyt rektor, dr. Soós Kálmán emléke előtt Molnár Andrea, a rektori titkárság vezetője köszöntötte, majd Taracközi Ferenc református lelkész Isten igéjével biztatott diákot, tanárt, szülőt, vendéget: Bízzál az Úrban teljes szívből, és ne a magad eszére támaszkodj! Minden utadon gondolj rá, és Ő egyengetni fogja ösvényeidet (Péld 3, 5-6). Szikora József rektor köszönetet mondott a bátraknak, akik a kezdetek kezdetén a nehézségek ellenére is vállalták, hogy anyanyelvükön, a magyar főiskolán folytatják tanulmányaikat. Mint mondta, az a tudás, amit elsősorban anyanyelvünkön szerezhetünk meg, eszköz ahhoz, hogy jobbá tegyük az életet. Nép lenni a népek, és ember lenni az emberek között adta útravalóul Győri Dezső szavát idézve Schmitt Pál köztársasági elnök. Ez nem könynyű feladat. Olykor sokkal többet kell teljesítni, mint a környezetünkben élő többségi nemzet képviselőinek. Sok nehéz időt éltünk már túl, akár több nemzet szétforgácsolására is elegendőt. Ennyi vihar éppen elérhette volna, hogy a magyarok már ne akarjanak önmaguk lenni folytatta az államfő, kiemelve, hogy de vagyunk, s még leszünk is. Mert az életet nekünk, magyaroknak Ady Endre szavaival százszorta inkább kell akarni. Százszorta akarta a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola is. Százszorta nehezebb körülmények között, százszorta több munkát és kitartást felemésztve, mint bárhol másutt a világban, beleértve az anyaországot is mondta Schmitt Pál. A főiskola létezése, folytonos fejlődése már önmagában is nagyszerű üzenet a jövőnek. Üzenet arról, hogy élnek itt magyarok, olyanok, akik büszkék a múltjukra, de a holnapot is itt, a saját szülőföldjükön képzelik el, hangsúlyozta a köztársasági elnök. A magyarságot, a hagyományainkat féltve kell őrizni évszázadok óta. Ez idáig is lelkületéből nyerte kitartását ez a közösség. A tüzet ne hagyjátok kihalni biztatta Ady szavaival az elsősöket és az ünnepség résztvevőit Schmitt Pál, aki abbéli reményének is hangot adott, hogy a főiskola diákjainak, tanárainak, vezetőinek a további feladatokhoz erőt ad a szelíden harcos, kitartó munkára ösztönző Soós Kálmán életútja. A köztársasági elnök hangsúlyozta: a szép és megélt reménységet őrizni és tovább kell adni. Az államfő arról is biztosította a hallgatóságot, hogy a mostani magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kárpátaljai magyarok is érvényesíthessék megszerzett jogaikat, hogy a magyar iskolák végzősei anyanyel vükön és anyanyelvükből is tehessenek érettségi/felvételi vizsgákat. Az elsősök eskütéte lét Éljünk Isten dicsőségére, helyezte kívánságát az ünnepi istentisztelet résztvevőinek szívére Zán Fábián Sándor. Aki arról is szólt, hogy olyan lelkészekre, hitoktatókra, gondnokokra, presbiterekre, gyülekezeti tagokra van szükség, akik akárcsak Jeremiás idejében hűségesek maradnak, küldetésüket teljesítik. Isten Szentlelke ma is munkálkodik, tett bizonyságot Héder János, a Kárpátaljai Református Egyház Bocskor Nikolett, magyar-angol szakos hallgató után mondták el a többiek, majd Szikora József rektor, Orosz Ildikó elnök és Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Fősikoláért Alapítvány elnöke kézfogással köszöntötték a főiskola legfiatalabb hallgatóit. Orosz Ildikó ünnepi beszédében köszönetet mondott a főiskola alapítóinak, támogatóinak, a Magyar Köztársaságnak a segítségért. Nagyra értékelte azoknak a diákoknak a bátorságát, akik vállalták a kezdeti nehézségeket, a bizonytalanságot, s kitartásuknak is köszönhető, hogy ma közel ezer diák kezdheti meg a tanévet a főiskolán. Az elnök aszszony felidézte a tanintézmény eltelt 15 évének nehézségeit, kudarcait, sikereit és eredményeit, hangsúlyozta: a kitartás, a türelem, az összhang, az állandó önépítkezés a záloga annak, hogy megmaradjunk, hogy élhetővé váljon a világunk, a környezetünk. Az ünnepség végén a történelmi egyházak képviselői kérték Isten áldását az új tanévre, a diákok, a tanárok életére. Kovács Erzsébet főjegyzője. Ezt bizonyítja ez az ünnepség is, amikor négy fiatal lelkész felszentelésére kerül sor. Ezúttal Szimkovics Tibor Ráton és Minajban, Stefán Zoltán Tiszaújfaluban és Tiszaásványban, Barta Ferenc Barkaszón és Rafajnaújfaluban, Kovács Gyula Haranglábon szolgálatot teljesítő lelkészeket szentelték fel. Az ünnepség legmeghatóbb pillanata az eskütétel volt, amit Héder János főjegyző vett ki a fiatal lelkészektől. Akiket egy-egy ige kíséretében Zán Fábián Sándor püspök, és a három egyházkerület esperese Balogh Attila (Ung megye), Zsukovszky Miklós (Bereg megye) és Seres János (Máramaros- Ugocsa megye) áldott meg. Az ünnepi istentiszteletet az ungvári Varga Katalin énekszolgálata tette még emlékezetesebbé. Marton Erzsébet