Ökonometria. Mission impossible. Interjú TÁVKÖZLÉS. Fmcg. Kampányhatékonyság elemzés idősoros adatokkal. InternetPenetráció: 63%
|
|
- Ilona Bogdánné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 MARKETINGKUTATÓ NRC# ősz ingyenes Mission impossible Mi a baj a fiatalokkal? Ökonometria Kampányhatékonyság elemzés idősoros adatokkal Interjú Szabó Csaba Magyar Telekom TÁVKÖZLÉS Nem mindegy, hogy mennyire okos Fmcg Hazai borkörkép InternetPenetráció: 63%
2 Kétség sem férhet ahhoz, hogy a marketingkutatásnak van jövője. MARKETINGKUTATÓ Kiadó NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. Szerkesztőség Szerkesztő: Klenovszki János Telefon: Fax: piackutatas@nrc.hu A cikkek szerzői Jelen állapota viszont ebben a pillanatban erős kétségeket ébreszt mind a megrendelőkben, mind a felelősen gondolkodó szakmabeliekben. Ha nagyvonalúak lennénk, akkor a szakma mostani helyzetét nevezhetnénk útkeresésnek is, de inkább legyünk őszinték, és mondjuk ki nyíltan, hogy ma Magyarországon a piackutató szakma egy helyben toporog, búslakodik, másokban keres hibát csökkenő bevételei, romló imázsa miatt. A helyzet rossz, de nem reménytelen. Az kockázat nélkül kijelenthető, hogy jelenleg nullához közelít annak az esélye, hogy a szakma összefog, és egy irányba elindulva, Münchausen báróhoz hasonlóan kirántja magát a mocsárból, amelybe saját maga gyalogolt bele. Erre még várni kell, sokat. Azonban az a tény, hogy az információk helyes elemzésére, a tanácsadásra, insightokra, a döntések előtti válaszokra egyre nagyobb szükségük van a vállalati döntéshozóknak ebben az egyre gyorsuló világban, mindenképpen azt mutatja, hogy van jövője a kutatásnak, elemzésnek, még ha nem is a jelenlegi formájában. A kérdés egyrészt az, hogy milyen kutatási módszerek lesznek elég sikeresek, idő- és költséghatékonyak a válaszok előállítására, másrészt pedig az, hogy milyen szakmai profillal rendelkező cégek tudnak az új elvárásoknak leginkább megfelelni: vállalati tanácsadók, adatbányászok, reklámügynökségek, informatikai vállalatok vagy talán a marketingkutató cégek. A válaszokat nem tudom, saját válaszaimat pedig nem akarom megosztani egyelőre, azonban az biztos, hogy csak azok a cégvezetők reménykedhetnek sikeres jövőben, akik odafigyelnek az ügyfelekre, akik elég bátrak ahhoz, hogy befektessenek az új, innovatív megoldásokba, újra tudják gondolni a régi, jól bevált módszerek használhatóságát az online világban, hangsúlyt helyeznek a valós vásárlói cselekvések, illetve az interneten fellelhető vásárlói vélemények elemzésére, továbbá termelés, chartok, kereszttáblák helyett, mellett a cégre szabott tanácsadásra, az ötletek, javaslatok, insightok átadására, az eredmények interpretálhatóságára helyezik a hangsúlyt, mindezt úgy, hogy a kutatók számára kevesebb idő áll rendelkezésre, mint eddig bármikor a marketingkutatás rövid történelmében. Klenovszki János, ügyvezető Kőszegi András, BrandTrend cégvezető, kommunikációs tanácsadó Molnár Judit marketingkutató, tanácsadó, NRC Serfőző Lili marketingkutató, NRC Rabcsánszki Laura tanácsadó, NRC Sági Ferenc marketingkutató, tanácsadó, NRC Végh Viola, marketingkutató, NRC Kurucz Imre, kutatási igazgató, NRC Atkári Csaba, Conness ügyvezető Bábel-Szücs Szilvia, tanácsadó, NRC 2012/2 Marketingkutató 1
3 a érzelem márka és elkötelezettség Tartalom 8 Ahányféle ember, annyi karakter, ahányféle piackutató cég, annyi nevezzük így jóindulatúan üzleti stratégia. Kőszegi András interjúja Szabó Csabával 14 Nem mindegy, hogy mennyire okos Milyen hatással vannak a telekommunikációs szolgáltatókra, illetve az alkalmazásfejlesztőkre az okostelefonok közötti tudásbeli különbségek? Molnár Judit 21 Még van hova fejlődni A bor leginkább baráti, családi összejövetelekkor, ünnepekkor kerül az asztalra. Ha benéznénk egy átlagos borfogyasztó kamrájába, 6-7 üveg bort találnánk. Rabcsánszki Laura Tartalom 4 Innen-Onnan Hírek a piackutatás világából 18 Többképernyűség Teret hódít a multiscreening 24 Infografika 30 Idősorelemzés piackutatás haladóknak 38 Molnár Judit Interjú 39 Fedor Mariann Interjú Pálinkás jó hírek A tömény, égetett szeszes italok között a évesek körében a pálinka az egyértelmű győztes, a keserű likőrök pedig a képzeletbeli dobogó második helyét foglalják el. Serfőző Lili 34 Szemkamerával a gyermekekért A szemkamerás teszt, kiegészítve a mélyinterjús eredményekkel, kézzelfogható tanácsokat tudott adni ahhoz, hogy a kreatív koncepció kialakítása során milyen irányt érdemes kidolgozni. Végh Viola Mission Impossible Létezik egy célcsoport, amelynek tagjai aktívan használják az internetet, online kérdőíves vizsgálatuk mégis kudarcba fulladhat. Kurucz Imre 42 A világ piackutatása 2011-ben 44 Új feladatok az autóskampányok hatékonyságának mérésében Atkári Csaba írása 46 Veszedelmes viszonyok Internet Hungary 2012 Csermely Ákos ajánlója 48 Idéző Gondolatok a piackutatásról /2 Marketingkutató 3
4 INNEN ONNAN Leszakadás várhat a nem netező fiatalokra Magyarországon a éves népesség 63 százaléka, több mint 4,6 millió ember internetezik legalább havi rendszerességgel derül ki az NRC Marketingkutató második negyedéves jelentéséből. Bár az internetpenetráció növekedése nem állt meg, a növekedés üteme jelentősen lassult az elmúlt egy évben mindössze 2-3 százalékponttal lett magasabb az internetezők aránya. Ennek fő oka, hogy az internet felé leginkább nyitott csoportok fiatalok, diplomások körében a használók aránya már meghaladja a 90 százalékot, így új netpolgárok leginkább az idősebb korosztályokból érkezhetnek körükben azonban nem figyelhetünk meg igazán komoly emelkedést (az ötvenes éveikben járók 43, a hatvanasok 25 százaléka használja az internetet). Az NRC szerint ebben a trendben nem is várható változás. Bár valóban örömteli lenne, ha az idősebbek körében is magasabb lenne a penetráció, sokkal nagyobb probléma, hogy még ma is vannak olyan elsősorban alacsonyabb társadalmi státuszú fiatalok, akik digitálisan analfabéták. Ötven de főleg hatvan év felett a nagy többség nem használja a világhálót, a rendszeres internetezés egy átlagosnál képzettebb és az újdonságokra nyitottabb rétegre jellemző; azt lehet tehát mondani, hogy az internet ebben a korosztályban kiemel a tömegből. A fiatal generációk esetében viszont épp fordított a helyzet: harminc év alatt tízből kilencen aktívan interneteznek, a világhálón töltik idejük jelentős részét, így az a fiatal, aki nem él ezzel a lehetőséggel, menthetetlenül leszakad mutat rá Kurucz Imre kutatási igazgató. Forrás: TNS-Hoffmann Millward Brown Nemzeti Olvasottság Kutatás 2012/Q2 Hódítanak az e-könyvek Öt amerikai felnőttből egy olvasott el legalább egy e-könyvet tavaly derül ki a Pew Research Center jelentéséből. Bár az e-könyvet olvasók csaknem kilenctizede hagyományos könyvet is olvasott, az elektronikus verziók helyettesítő szerepét jelzi, hogy a megkérdezettek 45 százaléka az e-bookot részesíti előnyben, és ennél kevesebb, 43 százalék azok aránya, akik maradnának a nyomtatott formánál, amennyiben dönteniük kellene. Az e-könyvet olvasók jellemzően ötven év alattiak, felsőfokú végzettségűek, és olyan háztartásban élnek, amelynek bevétele több mint 50 ezer dollár állapítja meg a felmérés. A Gartner kutatása megerősíti a Pew megállapításait, hozzátéve, hogy az e-olvasók mellett a tabletek is komoly fenyegetést jelentenek a nyomtatott médiára nézve. Adataik szerint a célcsoport egyharmada táblagépeken olvassa az elektronikus kiadványokat. A magyar internetezők 17 százaléka olvas legalább havi rendszerességgel elektronikus könyveket többségük azonban asztali számítógépet vagy laptopot használ erre a célra; okostelefont minden harmadik, e-book readert minden ötödik-hatodik olvasó vesz igénybe, míg táblagépet 14 százalékuk használ az e-könyvek olvasásához. Forrás: Pew Research Center, Gartner Research, NRC Legális? Illegális? Kütyükkel a vásárlás is könnyebb Az illegális források megléte és használata katalizálhatja a legális zeneletöltést is ez a legfontosabb üzenete annak a kutatásnak, amelynek eredményeit a második Brand&Music konferencián mutatták be az NRC kutatói. A felmérés szerint ugyan ma még kevesen vannak, akik kizárólag legális úton szereznek be zenét, de azok aránya sem túl magas, akik csak illegális forrásokat használnak. A többség mintegy 1,8 millió hazai internetező így is, úgy is hozzájut zeneszámokhoz. A legális letöltésnek a jogi szabályozás és a jogtisztaság a legkevésbé vonzó eleme, ugyanakkor az is az illegális letöltés felé tereli a zenehallgatókat, hogy bizonyos felvételekhez csak ezen az úton juthatnak hozzá. Forrás: NRC, Kreatív A Nielsen adatai szerint az amerikai okostelefon-, illetve tablethasználók 79 százaléka végez kütyüjén valamilyen, vásárláshoz kötődő tevékenységet. A mobilkészülékeket inkább használják ilyen célra, mint a táblagépeket: üzlet, bolt megtalálásához 73 százalék veszi igénybe telefonját, míg a táblagépeket tulajdonosaik 42 százaléka használja erre. Bevásárlási listát 42, illetve 16 százalék használ a két eszközön. Tényleges online vásárlást már nagyobb valószínűséggel indítanak tabletről (42%), mint okostelefonról (29%), online fizetésre ugyanakkor még mindkét eszközt relatíve kevesen használják a tulajdonosok alig több mint negyede egyenlítette ki a megvásárolt termék vagy szolgáltatás árát ezen a módon. A legjellemzőbb tevékenység természetesen a vásárlás előtti informálódás; ez a tablethasználók 66, az okostelefontulajdonosok 57 százalékára jellemző az USA-ban. A kütyük térhódítása a vásárlási döntés megkönnyítésében nálunk is megkezdődött: a smartphonetulajdonosok csaknem fele használja telefonját termékek és árak összehasonlítására. Táblagépe ugyan még csak 150 ezer magyarnak van, de a tablettulajdonosok döntő többsége vásárlás előtti tájékozódásra is használja készülékét. Forrás: Nielsen, NRC 4 Marketingkutató 2012/ /2 Marketingkutató 5
5 INNEN Havonta 8 órát töltünk a Facebookon ONNAN A világ népességének 30 százaléka, mintegy 2,1 milliárd ember internetezik rendszeresen, ők havonta 35 milliárd órát töltenek a világhálón. Az interneten töltött idő 22 százaléka kötődik a közösségi médiához, de közel ugyanennyit fordítunk keresésre, különböző tartal- Az interneten is fontos a helyesírás A világhálón található írások esetében valamivel toleránsabbak vagyunk, mint a nyomtatásban megjelenő szövegek olvasásakor legalábbis ha a helyesírásról van szó. Leginkább a könyvek esetében tartjuk zavarónak az elütéseket és a hibákat, de a nyomtatott sajtóban is nagyobb a zavaró hatásuk, mint az internetes hírportálok, magazinok esetében; legkevesebben pedig a felhasználók által generált online tartalmak esetében akadnak fenn egy-egy bakin. Érdekes ugyanakkor, hogy kifejezetten nagyok az elvárások a vállalati honlapokkal szemben: az egyfajta online cégbemutatóként funkcionáló oldalakon előforduló hibákat a netpolgárok ugyanannyira zavarónak tartják, mint ha nyomtatott könyvben akadnának rájuk. A sok elütés és hiba nem csak az olvasás élvezetét csökkenti, de a netpolgárok háromnegyedének szemében a szöveg hitelességét is ronthatja. Ráadásul a többség a világháló egyik legnagyobb erényét, a gyorsaságot, frissességet sem tudja alárendelni a tökéletességnek: csupán 34 százalék gondolja úgy, hogy egy hír esetében fontosabb, hogy minél előbb megjelenjen, mint az, hogy tökéletesen legyen megírva, és mindössze 9 százalék ért egyet az állítással teljes mértékben. Forrás: NRC Internetes kockázatok: a szülők nem aggódnak Az EU Kids Online nemzetközi kutatása szerint az Európában élő, 9 16 év közötti gyermekek 14 százaléka látott már szexuális tartalmú képeket az interneten, és ötből egy gyerek találkozott már a világhálón olyan, potenciálisan veszélyes tartalmakkal, mint például az anorexiát vagy a különböző öngyilkossági módokat népszerűsítő oldalak. Magyarországon ezek az arányok valamivel alacsonyabbak: az Ithaka adatai szerint a évesek 5-6 százaléka látogatott már el anorexiával és drogfogyasztással, 1 százalékuk öngyilkossággal foglalkozó honlapra. A szülőket nem is az online kockázatok aggasztják leginkább. Az internetes veszélyforrások idegenekkel való kapcsolat, káros tartalmakkal való találkozás jellemzően csak a negyedik-ötödik helyen vannak a rangsorban, mak olvasására, illetve ezésre és egyéb kommunikációra. Multimédiára online időnk 13 százalékát, internetes vásárlásra pedig 5 százalékát fordítjuk. A leglátogatottabb internetes oldal továbbra is a Google, amelyet több mint 153 millióan keresnek fel havonta. Második helyen a Facebook áll közel 138 millió egyedi látogatóval, de még az ötödik leglátogatottabb Youtube-nak is több mint 100 millió látogatója van egy-egy hónapban a világ minden tájáról. Az oldalon eltöltött idő tekintetében egyértelműen a Facebook a listavezető: a látogatók havonta átlagosan 7 óra 45 percet töltenek a legnagyobb közösségi szájton. A legtöbb ismerőssel a brazil, legkevesebbel a japán internetezők rendelkeznek a közösségi oldalon előbbieknek átlagosan 481, utóbbiaknak 29 ismerősük van. Forrás: Nielsen, comscore Data Mine, Pew Research Center az iskolai teljesítmény, a balesetek, a zaklatás és a különböző bűncselekmények miatti aggodalom mögött. Az NRC korábbi kutatásai ugyancsak azt mutatták, hogy miközben a szülők a konkrét online veszélyforrások fontosságát átérzik, általában véve az internetet nem igazán érzik veszélyes terepnek csemetéjük számára. Azzal viszont tisztában vannak, hogy egyértelműen övék az első számú felelősség a tartalomszolgáltatók vagy például az iskola szerepe ehhez képest elhanyagolható. Arra az Ithaka kutatása is felhívja a figyelmet, hogy az aktív, a gyermekek internethasználatára irányuló szülői figyelem minden korcsoportban csökkenti annak esélyét, hogy a gyerek online kockázatokkal és veszélyekkel találkozzon, miközben nem befolyásolja negatívan az internetes tevékenységekből származó potenciális előnyöket. Forrás: Ithaka, NRC 80 milliárd dollárt költöttek el az interneten 2011-ben közel 500 milliárd dollárt költöttek el világszerte reklámra, és ennek 17 százaléka, 80 milliárd dollár kötődött az internethez. Az összeg 40 százalékát az USA-ban költötték el, többet, mint egész Nyugat- Európában, amelyre a költés 29 százaléka jutott. Európában Nagy-Britanniában és Németországban gurult a legtöbb reklámpénz az internetre: előbbi 7,1, utóbbi 5,6 milliárd dollárral járult hozzá a globális büdzséhez ketten együtt közel annyival, mint Európa keleti felének összes országa együttvéve. Az USA-ban a teljes online reklámbüdzsé 49 százalékát fordították keresőhirdetésekre, 23 százalékát display hirdetésre; a 32 milliárdos piacból tavaly mindössze 1,6 milliárd dollár jutott a közösségi médiára. Legtöbbet a kereskedelmi szektor költött reklámra a neten messze többet, mint a második helyen álló távközlési és a harmadik helyen lévő pénzügyi szektor. Forrás: emarketer, comscore Data Mine 6 Marketingkutató 2012/ /2 Marketingkutató 7
6 InterJÚ Kőszegi András interjúja Szabó Csabával Interjú Leginkább tudni kell, hogy mire vagyok kíváncsi Megújulás 8 Marketingkutató 2012/ /I Marketingkutató 9
7 InterJÚ Lehet, hogy itt az ideje egy olyan típusú megújulásnak, hogy sokkal szórakoztatóbban, játékosabban, kicsit a kérdezett autonómiáját megerősítendő módon kellene csinálni a kutatást. Egyre erősebbek azok a hangok, miszerint a marketing halott. Ha a marketing halott, akkor a piackutatás is halott, de minimum haldoklik. Saját piacotokról mit gondolsz? Első hallásra cáfolnám ezt az állítást, sőt mondhatnám azt is, a piackutatás köszöni szépen nem mondom, hogy él és virul, de megvan. A piackutatás a reklámmal karöltve az egyik olyan terület és nem tudjuk kihagyni sajnos ebből a gazdasági válságot, ami azonnal érzi, hogy ha nem megy olyan jól a szekér. A büdzsévágások a legelső körben a reklám- és a piackutatási költést érintik, amit az elmúlt két-három év során nagyon megérzett a szakma. Nagyon sok cég halódik, vagy éppen A piackutatásnak a jövője biztosított. csak tengődik a piacon, ez kelthet olyan érzést, hogy maga a piackutatás az, ami szakmaiságában is bajban van. Szerintem ez nem így van, sőt ezek a nehezedő feltételek rá is kényszerítik a szakmát a megújulásra. Nyilván mindenki keresi az olcsóbb és eladható megoldásokat, de a kreativitás nem hiányzik a szakmából. Igen ám, de a megrendelők egyre kevesebb idő alatt, egyre kevesebb pénzért, egyre több eredményt szeretnének. Egy bizonyos szintig lehet ezt kreativitással ellensúlyozni, de én azt látom, hogy a médiában, a reklámban és a kreatív szakmában is ez a fajta idő-pénz arány jelentősen a minőség rovására megy. Ha a szakma köszöni szépen, jól van, akkor így kérdezem: Minőségében hogy van? Teljesítőképességében hogy van? Szerintem a szakmával ilyen szempontból megint csak nincsen semmi probléma. Tehát ha megrendelői oldalról hajlandóak időt és pénzt szánni rá, akkor az a szakma nagyon jól teljesít, minőségi munkát ad ki a kezéből. Persze örök kus marketingtevékenységet akar végezni, a marketing-tanácsadó piacot kutat, az ügynökség belenyúl a digitális térbe és PR-ba, és bevállalja a kutatást is. És akkor vannak az önálló kutatócégek, plusz még a vállalaton belüli kutatási részlegek. Ha már a pénzt, időt, minőséget említettük, ezeknek a mai viszonyok között, a mai gazdasági helyzetben ki tud igazából megfelelni? Véleményed szerint hol van most jó helyen a kutatás? Lehet, hogy öregszem és nagyon konzervatív álláspontot képviselek, de azt gondolom, hogy alapvetően a suszter maradjon a kaptafánál, szerintem nagyon jó helyen van a piackutató cégeknél a piackutatási feladatkör. Ezt csinálják évtizedek óta. Szerintem itt olyan tudás halmozódott fel, ami sehol máshol nincs meg. Természetesen mindenki szeretne más területekből is egy kicsit kihasítani, és a magáéhoz kanyarítani, hogy globálisabbnak látszódjon. Például a tanácsadó cégek is egy-egy nagyobb projekt keretében előszeretettel vállalnak piackutatási feladatokat is. Ezeket ugyanúgy nem ők csinálják meg, hanem alvállalkozóként egy piackutató cég. Ilyen értelemben nem nagyon változott a struktúra. Aztán ők még mondanak hozzá valami kettő okosat, négy szép színes slideon, de ettől még a szakmai feladat, a szakmai kérdés a piackutató cégeknél marad. Ezzel együtt a piackutató cégek akkor működnek a leghatékonyabban és akkor a legmeggyőzőbbek, ha azt a piacot értik, akinek kutatnak, legyen az egészségügy, pénzügyi terület vagy akár Amíg ember emberrel beszélgethet Strukturálni kell az információt és megtalálni benne a hasznosat, a fontosat. probléma, amit mondasz. Jót, olcsót és gyorsan, ez a három nem megy. Ebből a három feltételből vagy kritériumból kettő tud egyszerre teljesülni. Ez gyakorlatilag egy játék, hogy ezt a csúszkát hogyan tologatom, és kinek mi a fontos. Ezt mindig az igények szabják meg. Szerintem értelmes megrendelő ezeket egészséges egyensúlyban tartja, és mindig mérlegel, hogy melyik a legfontosabb szempont az adott feladatnál. A jelenlegi helyzetben azt is látom, hogy egyre több információt kívánnak begyűjteni bizonyos piacról, területről. Azt gondolom, hogy a túl sok információ egyrészt drága, másrészt megöl. Látod-e annak határát, hogy egy adott feladatra mi az az adatmennyiség, ami optimális? Mert a túl sok, az már káosz. Számszerűsíteni én se tudom. Én azt az elvet vallom, hogy sokszor tényleg a kevesebb a több. Valami magvas, valami könnyen átlátható, de nyilván mögötte azért komoly munka van, sok-sok szellemi ráfordítás. Egyébként ezt akár ki-ki magának, az adott iparágban dolgozó elő is tudja állítani. Ahol komoly ügyféladatbázisok vannak, ott ez az információ szinte helyben van, rendelkezésre áll, csak vájkálni kell benne. Dúskálunk az információban, éppen elég azzal mit kezdeni. Ezt még megfejelni piackutatási információval, és a kettőből valami értelmeset kihozni úgy, hogy annak teteje is legyen, szerintem az az igazán kihívás. Egyetértek veled, gyakorlatilag felesleges ontani az információt. Strukturálni kell, és megtalálni benne a hasznosat, a fontosat. Ehhez persze leginkább tudni kell, hogy mire vagyok kíváncsi. Azt hiszem, piackutatóként is nyugodtan mondhatom, hogy ott dől el egy kutatás, hogy milyen kérdésekre akarok választ kapni. A piac nagyon sokféleképpen rendeződik át, koncentrálódik. Mindenki belekap mindenkinek a tevékenységébe, tehát a kutatócég klasszitelekommunikáció. Ha a működésébe belelátnak, az ott zajló folyamatokkal tisztában vannak, akkor egészen másként készül el, és kerül a megrendelő elé egy piackutatási anyag, hiszen egy kicsit az ő fejükkel gondolkodnak. Egy picit olyan cégnek kell lenni, mint amelyiknek a kutatást csinálják. Jelentősen változik a kommunikációs tér is, sokan mondják, hogy az online kutatás is ma már nem mondom, hogy leáldozóban van, de bizonyos szempontból pontatlan és korszerűtlen. Ma már nem adatokat akarnak gyűjteni, hanem in sightok at generálni. És itt van a social media, a fogyasztók mozgása, egymásra hatása, véleménye, a csordaszellem. Ezek elemzése a klasszikus piackutatási módszerekkel leírható vagy egyáltalán elemezhető-e? Nagyon nehezet kérdeztél. A számszerűsíthető információkra szükség van, hogy ezekről is képet kapjunk. Ez ugyanúgy piackutatási feladat, mint az insightok begyűjtése. Ugye az egyik klasszikusan inkább kvantitatív, a másik meg inkább kvalitatív eszközökkel vizsgálgatható és összegereblyézhető tudás. Szerintem egyiknek sem áldozott le a napja, mint ahogy az online megközelítésnek, az online módszertannak sem. Meg is leptél egy kicsit ezzel a felvetéseddel, hogy leáldozóban van az online piackutatás, hiszen az online penetráció egyre bővül és egyre általánosabbá válik mind több társa- Interjú dalmi csoportban. Ez egy természetes közeg, ez egy picit önmagában megkérdőjelezi azt, hogy leáldozóban van. Sokan beszélnek a szövegelemzésről, az adatbányászatról, és nagyonnagy súllyal itt van az a bizonyos gamification. Nagyon sok statisztika azt mutatja, hogy egyébként ez a viszonylag jelentős online penetráció csak egy-egy percet fordít különféle internetes tevékenységekre, de a játékokkal képes órákat eltölteni. A játékmechanizmusok, a játékok beillesztése a kutatási módszertanokba hozhat még jelentős eredményt. Így értem a klasszikus online kutatás leáldozását. Így már sokkal világosabb, és így egyet is tudok érteni vele. Igazából nagyon sokszor halljuk és kapjuk vissza azt és ezzel mi magunk is tisztában vagyunk, akár megrendelőként vagyunk ott a piackutatási piacon, akár piackutatóként, hogy lássuk be, sokszor dög unalmas egy kutatási projektnek az adatfelvételi része annak, akinek meg kell válaszolnia azt a számtalan kérdést. És valóban itt van valahol a kutya elásva, és ilyen értelemben én komoly jövőt jósolok a gamificationnek annak ellenére, hogy most mintha hullámvölgyben lenne. Volt a kezdeti fellángolás, aztán jöttek a kétkedő hangok, és most valahogy mintha eltűnt volna a süllyesztőben. Szerintem ki fogja forrni magát, hogy hol is van a helye. A gamification alatt én leginkább azt értem, hogy tegyük játékossá, izgalmassá, szórakoztatóvá a kérdőív megválaszolását. Mindenféle kutatásokból már kimutatták, hogy kb. milyen faktoroknak van ráhatásuk egy kutatás sikerességére, hogy az adatok minősége mennyire lesz olyan, mint az elvárt, és a kitöltési ráta mennyire maximalizálható. Ez nyilván függ a témától, az interjúhossztól, függ attól, hogy hogyan teszem fel a kérdéseket. 10 Marketingkutató 2012/ /2 Marketingkutató 11
8 InterJÚ E faktorok közül meglepő módon a legnagyobb befolyásoló ereje a kutatás minőségére annak van, hogy hogyan teszem fel a kérdéseket. Ilyen értelemben ez nem is egy online feladat vagy kérdéskör, hanem gyakorlatilag bármilyen típusú kutatásról beszélünk, lehet, hogy itt az ideje egy olyan típusú megújulásnak, hogy ezt sokkal szórakoztatóbban, játékosabban, kicsit a kérdezett autonómiáját megerősítendő módon kellene csinálni. Egy kérdőív valamiért iszonyú kötött, megvan a kérdések sorrendje, és arra úgy kell válaszolni, attól eltérni nem lehet. Mi van, ha ezen lazítunk? És a kérdező maga döntheti el, hogy ezen az ágon megy először vagy a másikon, vagy a harmadikon, tehát egy picit az ő szája íze szerint strukturálni a dolgokat. A végén ugyanazt tudom meg, csak ő jobban szórakozott. Komoly struktúrát, módszertant igényel, hogy az ő szórakozásából ugyanazokat a jelentős, eredményes következtetéseket le tudjátok vonni. És akkor még itt van az okostelefonok kérdése, a fogyasztói viselkedésnek a vizsgálata. Úgy gondolom, a piackutatás ugyanolyan technológiaigényessé válik, mint Némiképp megosztottnak látom a piackutató szakmát a marketing. Ma már egy klasszikus fókuszcsoportos vizsgálatot nagyon nehéz összehasonlítani egy ilyen típusú fogyasztói mozgás, viselkedés, vélemény egyveleggel. Akkor, ha azt mondjuk, hogy a hagyományos piackutatás válságban van, akkor mire jutunk? Dög unalom a fókuszcsoport, és hozhat-e olyan eredményt még, mint amit egyébként a megváltozott fogyasztói viselkedés követése hozhat? Én ezt a két dolgot különvenném. Mást ad az egyik, és mást a másik. Lehet, hogy technológiaigényes a kü tyü meg kö ze lítés, de ebben rejlik az előnye, a kiaknázható óriási lehetősége is, hiszen működik egy olyan kutatási metódus is természetesen a résztvevők beleegyezésével és jóváhagyásával, hogy trackelni és logolni lehet az összes aktivitásukat, amit mondjuk mobiltelefonon keresztül végeztek, beleértve a pozíciójukat is, az összes kommunikációs tevékenységüket, közösségi média aktivitásukat. Tehát itt már tulajdonképpen a kommuni- kációs hálózat is kirajzolódik, és ebben akár rengeteg insight is lehet. Mindezt rögzíteni elegendő egy célszoftver. Aztán elemezni, feldolgozni ezeket az információkat, az már egy másik kérdés. Dől az információ, de azt strukturálni kell, kiemelni a lényegeset belőle, és a főbb rajzolatokat meghatározni. Ez egyfajta lehetőség. A másik, ahogy mondod, a klasszikus fókuszcsoport. Ott egész egyszerűen 8 embertől mindezeket megkérdezgetem, kicsit ilyen retrospektíve, hogy akkor hogy szokta, mint szokta, mit csinált a múlt héten. Azért annak is megvannak a maga további előnyei, amit egy élő moderátor által levezetett kétórás szeánsz tud. Ott embereket tudok inspirálni, rávenni egy csomó mindenre, játékos feladatokra, projektív technikákra, amit nagyon élveznek az emberek. Szeretnek játszani, szeretik szabadon engedni a képzeletüket, szeretnek a hétköznapok szürkeségéből akár így is egy kicsit kiszakadni. Ilyen értelemben nem áldozott le a klasszikus fókuszcsoportos technikáknak, szerintem ez tökéletesen megfelelő eszköz piackutatási információk gyűjtésére. Igen ám, csakhogy racionális döntés egyre inkább nincs. Az eszköz és kommunikáció változása miatt egyre irracionálisabbak a döntéseink. Onnantól kezdve, hogy szeretem a magyar árut. Mindenhol ezt mondom, addig, amíg be nem megyek az üzletbe és a polc elé nem állok, és aztán ott egész más derül ki. Így értem én a klasszikus és új technológiák közötti feszültséget. Azt olvastam egy piackutató írásában, hogy ezek a vadonatúj technikák, technológiák a piackutatásra romboló hatásúak. Te hogy látod, van ilyen kettősség vagy feszültség a szakmában? Vagy egyáltalán van-e igényük az újra a piackutatóknak? 2009 óta kutatási teamvezető A Magyar Telekomnál. A cég teljes kutatási portfólióját menedzseli, benne a piackutató cégekkel akár nem hagyományos együttműködési lehetőségek vizsgálatával, új kutatási formák pilot alkalmazásával, adaptálásával. Hobbija a kerékpározás, fotózás. Ezt lehet, hogy az irigyek mondják, hogy ami új, az nem jó, és maradjunk a régi, jól bevált technikáknál. Ezeknek nyilván bizonyítaniuk kell, az ember előáll valamivel, és odakiáltja a világnak, hogy íme, itt a megváltó technika. Ezt halljuk nap mint nap, és nem feltétlenül csak piackutatásból. Ezt harsogja a tévé, vegyük meg, mert ennél jobb nincs és nem is volt. Ez valószínűleg igaz mindenféle területre, egy kicsit a piackutatásra is. Mindenki szeretne megélni, szeretne gyorsan meggazdagodni. Sajnos ez nem így működik, ezeknek a buktatóit, a gyerekbetegségeit végig kell küzdeni. Vannak olyan technikák, amelyek aztán megállják a helyüket és fennmaradnak ezen a rostán, és nyilván vannak olyan ötletek, amelyek süllyesztőre vannak ítélve. Hogy zárkózott és elutasító lenne-e az új technológiák, technikák, kutatási eszközök iránt a szakma, azt nem nagyon tudom megítélni, én alapvetően azt gondolom, hogy nem. A jól működő technikát előbb-utóbb úgyis elkezdik használni a piacon. Van, aki egyszerűen felfogja, hogy szükséges, és ő is használni fogja, és nyilván van, aki kényszerűségből, mondván, ha nem megy a többiek után, akkor lemarad. Ha meg valaki még ezek után sem, akkor le is marad, és akkor úgy járt, ilyenre is van példa. Szerintem ez inkább habitus kérdése, ezek nem törvényszerűségek vagy valamiféle általános viselkedésminták a piacon. Tehát ahányféle ember, annyi Ahányféle ember, annyi karakter, ahányféle piackutató cég, annyi nevezzük így jóindulatúan üzleti stratégia karakter, ahányféle piackutató cég, annyi nevezzük így jóindulatúan üzleti stratégia, ki-ki hogyan csinálja. Mennyire egységes a hazai piackutató szakma? Van valamifajta stratégia, elképzelés? Mondtad, hogy köszöni szépen, jól van a szakma, de az irányokat látod-e? Sajnos némiképp én is megosztottnak látom a piackutató szakmát. Kevés a fóka és sok az eszkimó, és az éhség nagy úr hogy ilyen közhelyekkel éljek. Érzékelhető például egyfajta olyan szerintem az egész szakma tekintélyét Interjú és üzletmenetét is károsan érintő lefelé irányuló árspirál, amiből aztán nagyon nehéz kikeveredni, mert nagyon nehéz azt mondani akár egy-két cégnek, hogy én ebben nem veszek részt, mert azt reszkírozza, hogy a többiek elviszik előle az üzletet. Ez valóban együttműködést, összefogást és közös szellemiséget, összetartást igényelne, ami egy picit én úgy érzem most klikkesedésre hajlóan van meg a szakmában. Vannak lokális szövetségek, amiknek sajnos az egyik célja az, a kutatási szakma erősítésén túl, hogy a másik lokális szövetség ellenében menjünk, és akkor hátha mi valahogy ügyesebben csináljuk. Talán ezen kellene felülemelkedni. Nem mondom, hogy könnyű, hiszen tényleg sokan a megélhetésért küzdenek most a szakmában. Ilyenkor nagyon nehéz azt mondani, hogy de én a szakmaiságot képviselem, és nem megyek bele olyasmibe, hogy eladom magam fillérekért, merthogy ez is megvan most a piacon. A piackutatás nem az a szakma, ami valami kérészéletű dolog. Erre a típusú információra az üzleti döntésekhez, a marketingstratégia alakításához továbbiakban is szükség lesz, talán még nagyobb szükség is, mint mostanában. Ilyen értelemben a piackutatásnak a jövője biztosított. Az, hogy pontosan milyen eszközökkel, milyen irányokban és milyen fókusszal, az talán egy kicsit bizonytalan, de ez folyamatosan így van, hiszen ez egy állandó erjedésben, pezsgésben lévő iparág, de magára az igényre a továbbiakban is szükség lesz. Nem gondolom, hogy veszélyben volna a szakma. Kőszegi András 12 Marketingkutató 2012/ /2 Marketingkutató 13
NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.
NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.
RészletesebbenDigitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató
Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli
Részletesebben.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?
Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%
RészletesebbenMobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, október 18. Hotel Helia. A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert
Mobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, 2017. október 18. Hotel Helia A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert Felhasználók az okoscsatornában 2 Mindenekelőtt a felnőtt magyar
RészletesebbenAz élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta
Az élet, a telefonom és én IpsosMobinauta Miről szól a kutatás? Hogy használják az okostelefont az emberek különböző napszakokban? Milyen érzelmek társulnak az okostelefonhoz? Megváltoztatta-e az okostelefon
Részletesebben2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor
2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak
RészletesebbenTÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015
TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*
RészletesebbenTV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN
TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:
RészletesebbenAz infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban
Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások
Részletesebben50 FELETT IS AKTÍVAN!
50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN
RészletesebbenA felnőttkorba lépő digitális fogyasztó
A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó Bacher János Ügyfélkapcsolati igazgató GfK Hungária 2012. március 21. GfK 2012 Presentation guideline and slide gallery February 2012 1 Háttér 2 A fogyasztói magatartás
RészletesebbenSZKC207_08. Csak lógok a neten...
SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!
RészletesebbenE-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.
E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság
RészletesebbenAz idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje
Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő
RészletesebbenOutput menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék
Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...
RészletesebbenNŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017.
NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017. Egészségügyi állapot 1. Van Önnek vagy családtagjának bármilyen egészségügyi problémája? A magyar internetező népesség 57%-a küzd maga vagy valamely családtagja egészségügyi
RészletesebbenIdősek a reklámokban
Idősek a reklámokban AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN (Active Ageing, Generations in New Roles) Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI. Nemzetközi Konferencia A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és a
RészletesebbenKutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR
Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát
RészletesebbenA tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban
A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar
RészletesebbenEredményesebb vállalkozás hatékony kommunikációval. - nem többet, hanem máshogy kell költeni -
Eredményesebb vállalkozás hatékony kommunikációval - nem többet, hanem máshogy kell költeni - Green Edge reklámügynökség integrált kommunikációs ügynökség vagyunk a projektek kezelését tervezéstől a kivitelezésig
Részletesebben10 állítás a gyerekek internethasználatáról
Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat
RészletesebbenSajtószolgálat. Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a személyes ügyintézést igénylik az ügyfelek
Sajtószolgálat 14. július 8. 14. július 8. Tisza Andrea B&P Consulting Tel.: (+36-1) 349-2939 Fax: (+36-1) 269-2504 E-mail: andrea.tisza@braunpartners.hu Banki, biztosítói ügyekben továbbra is főleg a
RészletesebbenMagyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban
Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,
RészletesebbenA mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre
Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi
RészletesebbenA következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,
A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, a laptopokat, a notebookokat, az okostelefonokat, a
RészletesebbenAz információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században
Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem
RészletesebbenGKIeNET T-Home T-Mobile
GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és
RészletesebbenA 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai január 1 - október 31.
A 4-14 éves korosztály tévénézési szokásai 2010. január 1 - október 31. A felnövekvő generáció, de közülük is elsősorban a 4-14 éves korosztály tévénézési szokásait számos aspektusból érdemes megvizsgálni.
RészletesebbenNyomtatott könyvek és elektronikus könyvek
Nyomtatott könyvek és elektronikus könyvek Kérdőíves kutatás az e-könyv olvasási szokásokról Készítette a Társadalomkutatási Intézet Zrt. a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, a Hamisítás Elleni Nemzeti
RészletesebbenMOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN
MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,
RészletesebbenELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN
ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ
RészletesebbenMindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január
Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,
RészletesebbenA NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.
A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA
RészletesebbenFacebook karácsony a magyar kkv-knál
Facebook karácsony a magyar kkv-knál Kutatás összefoglaló 2017.12.06. RG Stúdió Kft. Sűrű éve volt a Facebooknak 2017-ben. Megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör,
Részletesebbenavagy mit mond cégvezető * a marketingjéről 1. Ki foglalkozik az Ön vállalkozásában a marketinggel?
KKV marketing felmérés 2009 IV. avagy mit mond 1 300 cégvezető * a marketingjéről Miklovicz Norbert kkv marketing szakértő Kis- és középvállalkozási marketing felmérésünk 2009 elején indult útjára; célom
RészletesebbenBiztonságos internetet na de hogyan?
Helyünk a világban Ságvári Bence Biztonságos internetet na de hogyan? Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra konferencia, 2012.09.26., MTA Helyezzük el magunkat Európa térképén Egy vagy több kockázatos
RészletesebbenMEC - Regionális kutatás a többképernyős fogyasztásról
MEC - Regionális kutatás a többképernyős fogyasztásról A hirdetők nem tudják kihasználni a multiscreeningben rejlő hirdetési lehetőségeket. Az MEC regionális kutatása a többképernyős fogyasztásról A Közép-és
RészletesebbenKONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől
KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás
RészletesebbenTevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.
Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés
RészletesebbenEMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE
EMBERKÖZPONTÚ ONLINE MARKETING A SZEMÉLYRE SZABOTT ÜZENETEK MŰVÉSZETE ONLINE MARKETINGRŐL 20 PERCBEN Lehetséges ez? Elérhető célok: Nyitottá, gátlásmentessé válni a téma iránt Feltérképezni a személyes
RészletesebbenKözösségi marketing 2015-ben. Facebook kommunikáció miért kell?
Közösségi marketing 2015-ben Facebook kommunikáció miért kell? Hidasi Judit Író (Húsz éve ír és szerkeszt, öt regényt írt közben) Kommunikátor (PR és Közösségi Marketing szakértő Uzine Communications)
RészletesebbenVAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT
VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenFintechre hangolva? Molnár Zoltán, NRC Internet Hungary szeptember 1 26
Fintechre hangolva? Molnár Zoltán, NRC Internet Hungary 2017 2017. szeptember 1 26 Kutatás a Fintechről Miből főztünk? Van ilyen? Kellhet nekem? Mit jelent? Én is használom? Ezek után kell nekem a bank?
RészletesebbenE-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon
Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy
RészletesebbenPrievara Tibor Nádori Gergely. A 21. századi szülő
Prievara Tibor Nádori Gergely A 21. századi szülő Előszó Ez a könyvecske azért született, hogy segítsen a szülőknek egy kicsit eligazodni az internet, a számítógépek (összefoglaló nevén az IKT, az infokommunikációs
RészletesebbenKerékpárhasználati adatok
Kerékpárhasználati adatok Tartalom 1. Mit kellene mérni? 2. Mit mérünk mi? 3. Eredmények 4. Más mérések 5. Hogyan tovább? 1. Mit kellene mérni? a közlekedési módok arányát az infrastruktúra építés hatását
RészletesebbenHÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.
HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország
RészletesebbenZsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET
Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy
RészletesebbenA televíziózás jövőre. Mit jelent a digitalizáció a tévé életében?
A televíziózás jövőre. Mit jelent a digitalizáció a tévé életében? A 15-29 éves korosztály audiovizuális tartalom fogyasztása Kovács Balázs, Ipsos PROLÓG: AZ IPSOS 23 ORSZÁGOS KUTATÁSA SZÁMOS MÍTOSZT CÁFOLT
RészletesebbenRohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén
Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben
RészletesebbenKözösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember
Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
s o r s z á m Gyermekeket célzó reklámok A válaszadás önkéntes! 1. A település neve:... 2. A kérdezett neme:..... 3. A kérdezett születési éve: 1 9 4. Mi az Ön legmagasabb iskolai végzettsége? 1 kevesebb,
RészletesebbenTanulási kisokos szülőknek
Tanulási kisokos szülőknek Hogyan oldd meg gyermeked tanulási nehézségeit? Nagy Erika, 2015 Minden jog fenntartva! Jelen kiadványban közölt írások a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján
RészletesebbenMERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom
MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Megújuló média - konferencia Budapest, 2010. október 6. MERRE TART A VILÁG LAPKIADÁSA? NAPILAPOK
RészletesebbenKérdőív értékelés 76% 1. ábra
Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja
RészletesebbenVÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA. Digitalia szeptember 10.
VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA Digitalia 2013. szeptember 10. TARTALOM TV tények (eszközök, nézési idő, nézést növelő faktorok) Multiplatform (eszközök, külföldi adatok,
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása
RészletesebbenTorma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék
Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden
RészletesebbenMAGAZIN KIAJÁNLÓ. 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN
MAGAZIN KIAJÁNLÓ 2015. december LAPSZÁMOK MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN PERSPECTIVE Lapunkon keresztül alternatív perspektívát adunk Olvasóinknak a jövő technológiai újításaihoz és a mögöttük fellelhető üzlet
RészletesebbenSzupersztráda vagy leállósáv?
Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket
RészletesebbenFacebook használati szokások Kutatási jelentés az MTE számára 2015. november
Facebook használati szokások Kutatási jelentés az MTE számára 2015. november Vezetői összefoglaló Összefoglaló Ha már Facebook, akkor minden napi használat: az aktív felhasználók négyötöde egy napot sem
RészletesebbenGENERÁCIÓK ÉS ONLINE PLATFORMOK MAGYARORSZÁGON
GENERÁCIÓK ÉS ONLINE PLATFORMOK MAGYARORSZÁGON Közösségi konditerem - Közösségi marketing 2017 szimpózium 2016.12.06. A SZAKÉRTŐ 8 PONTBAN ELÁRULTA A FACEBOOK TÁRSADALOM JÖVŐJÉNEK A TITKÁT! Tudd meg te
RészletesebbenHol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék?
Hol végződik az esélyegyenlőség, és hol kezdődik a szakadék? A digitális írástudás aktuális jellemzői A Magyar Infokommunikációs Jelentés 2012 alapján 2012. november 15. Jó döntéseket támogatunk. Tartalom
RészletesebbenA digitális televíziótechnika áramkörei II.
A digitális televíziótechnika áramkörei II. Életmódunk, szokásaink hatása a készülékek konstrukciójára Készítette: Zigó József Készült: 2012. május Visszatekintő az egy évvel korábbi előadásra 2010 végén
RészletesebbenTE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL
TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLlÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? 2 Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon
RészletesebbenTE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL
TE HOGY VAGY? AZ UNICEF MAGYAR BIZOTTSÁG JELENTÉSE A MAGYAR GYEREKEK JÓLLÉTÉRŐL 2012 1 Miről szól az UNICEF gyermekjólléti jelentése, és mi a célunk vele? Te is kíváncsi vagy, hogyan élnek ma Magyarországon
RészletesebbenLAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén
LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapest, 2010. szeptember 16. NYOMTATOTT SAJTÓ: A LEGJOBB BROWSER FŐBB TRENDEK A VILÁGSAJTÓBAN Globális recesszió,
RészletesebbenInternethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében
Internethasználat a magyar kis- és középvállalkozások körében Budapest, 2017. február Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenSPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN
A SZERZŐI KÖNYVKIADÁS FORRADALMA II. Évad, 2. Szám, 2015. 07. A HÓDÍTÓ ÍR Egy kis whisky-történelem A TŐZSDEI ROBOT Barát vagy ellenség? INGYENES TECHNOLÓGIA ÉS ÜZLET MÁSKÉPP SPÓROLJUNK AZ IRODAI REZSIN
RészletesebbenA mobilhirdetések szerepe a marketing mixben
A mobilhirdetések szerepe a marketing mixben 1. Használati szokások 2. A mobil értéke 3. Mobilra specializált megoldások 4. Mobil élmény Nomophobia főnév Mobiltelefon mentességtől, hiánytól való félelem
RészletesebbenDigitalizáció a marketingben új tervezési és. hirdetési formák Popart Reklámügynökség Kft.
Digitalizáció a marketingben új tervezési és hirdetési formák Popart Reklámügynökség Kft. 68,38 milliárd Ft Ennyit költöttek a hazai hirdetők digitális reklámra. (IAB/2016) Forrás: https://iabhublog.com/
RészletesebbenFogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából
Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.
RészletesebbenMarketingMánia - A kisvállalkozók marketingasszisztense www.marketingmania.hu
Érdemes még hírlevelet írni? Kérdőíves felmérés Nemrég készítettem egy kérdőívet, mert érdekelt, hogy mennyire megalapozott az az állítás, hogy a hírlevél halott, és nem érdemes már foglalkozni vele. A
RészletesebbenErőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index
SAJTÓKÖZLEMÉNY - azonnal közölhető 2014. szeptember 2. Erőteljes növekedést mutat az Online Kiskereskedelmi Index Az online kiskereskedelem hat legnagyobb szektora az év első hat hónapjában, együttesen
RészletesebbenNORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA
NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 BETEKINTÉS A GYEREKEK INTERNETES SZOKÁSAIBA 1 NORTON ONLINE FAMILY TANULMÁNY 2011 24 ORSZÁG Ausztrália, Brazília, Kanada, Kína, Franciaország, Németország, India, Olaszország,
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenBudapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya. Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1
Budapest a kulturális turizmus szemszögéből A Budapesti Kulturális Munkacsoport tanulmánya Szerzők: Nyúl Erika és Ördög Ágnes 1 A Budapestre érkező külföldi turisták kulturális szokásait vizsgáló kutatás
RészletesebbenA TÁRSADALMI BEFOGADÁS
A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN A HATALMI VISZONYOKBAN
RészletesebbenSajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.
Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenA Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése
A Portfolio Csoport internetes látogatottsági felmérése Tisztelt Partnerünk! A következő oldalakon a Szonda Ipsos és a Gemius közös kutatásának (gia) eredményeit mutatjuk be, összehasonlítva a Portfolio.hu
RészletesebbenGyermekeket célzó reklámok
Gyermekeket célzó reklámok Közvélemény kutatás a lakosság körében KUTATÁSI JELENTÉS 2015. január Tartalomjegyzék Bevezető... 3 A kutatás célja... 3 A kutatás módszere, mintája... 3 A minta megoszlása...
RészletesebbenOnline videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac?
Online videójáték: kevesek szórakozása vagy egy új piac? Pintér Róbert PhD 2016.09.28. Internet Hungary, Siófok 2016 enet Internetkutató Kft. Minden jog fenntartva! 2 A kutatásról röviden Kutatási cél:
Részletesebbenszolgáltatás ismertető www.primerate.hu
Szemkamera kutatás szolgáltatás ismertető Mi is az a szemkamera? A szemkamera egy vizuális eszköz, amely képes rögzíteni az emberi szem mozgását, miközben az hirdetéseket, prospektusokat, DM levelet, reklámújságot,
RészletesebbenGKIeNET T-Mobile. Egyre több webkosarat tol a magyar. Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés. 2012. május
GKIeNET T-Mobile Egyre több webkosarat tol a magyar Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest,
RészletesebbenStudio 1900 C.A. Kft 1149 Budapest Róna utca 47. +36 70 398 8822 sales@starmediagroup.hu
Médiaajánlat A Studio 1900 Communications Agency védjegye a naprakészség és a folyamatos fejlődés. Ennek szellemében dolgozik tapasztalt csapatunk, hogy az online világban rejlő lehetőségek legszélesebb
RészletesebbenA GASZTRO VIDEÓK TÉRNYERÉSE. Gasztro trendek, #foodporn a címlapon Krankovics Béla // május 17.
A GASZTRO VIDEÓK TÉRNYERÉSE Gasztro trendek, #foodporn a címlapon Krankovics Béla // 2018. május 17. Ki nézett ma már online videót? Néhány adat Becslések szerint 2017-ben az összes online adatforgalom
RészletesebbenAlba Radar. 15. hullám. Karácsonyi készülődés Székesfehérváron
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 15. hullám Karácsonyi készülődés Székesfehérváron 2012. december 23. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs Műhely
RészletesebbenHAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON
HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,
RészletesebbenOnline vásárló nők internetezési és vásárlási szokásai
Mákgubó Online vásárló nők internetezési és vásárlási szokásai 541 fős, nem reprezentatív, kérdőíves kutatás készítette: Hidegkuti Dorottya, Tollár Mónika, Panyi Zsuzsi 2009. december - 2010. január A
RészletesebbenMit nézzünk ma a neten?
Mit nézzünk ma a neten? A 18-75 éves magyar lakosság 59%-a, közel 4,5 millió ember internetezik legalább heti rendszerességgel 59% Forrás: Nemzeti Olvasottság Kutatás 2013/Q2, Bázis: 18-75 éves magyar
RészletesebbenKollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei
Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.
RészletesebbenMarketing Mood Barometer 2012
Marketing Mood Barometer 2012 1 Marketing Mood Barometer Kvantitatív kutatás és kvalitatív kutatás Célcsoport: a hazai legjelentősebb márkatulajdonos cégek marketingvezetői, ügyvezetői TOP 50-be tartozik:
RészletesebbenHelyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája
Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs
RészletesebbenOZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel
A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,
RészletesebbenTALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.
TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt
RészletesebbenNielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben
Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős
RészletesebbenA társadalomkutatás módszerei I.
A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 A mintaválasztás célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi
Részletesebben