IV. törvény. Az illetékesség megállapítása.

Átírás

1 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól. I. FEJEZET. A TÖRVÉNY HATÁLYA. 1.. (1) Az államigazgatási szervek eljárása során államigazgatási ügyekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Külön jogszabály az államigazgatási szerveken kívül államigazgatási ügyek intézésére más szerveket és szervezeteket is feljogosíthat. (3) A törvény hatálya kiterjed a Belügyminisztérium rendészeti szerveire is, ha azok igazgatásrendészeti ügyekben járnak el. (4) E törvény alkalmazása szempontjából álla m- igazgatási ügyön mindazokat az ügyeket kell érteni, amelyek intézése során az államigazgatási szerv az ügyfeleket érintõ jogot vagy kötelezettséget állapít meg, részükre adatot igazol, vagy nyilvántartást végez. (5) Ügyfél az a személy, állami szerv, társadalmi vagy gazdasági szervezet, amelynek jogát, jogos érdekét, vagy jogi helyzetét az eljárás tárgyát képezõ ügy érinti. (6) Az államigazgatási szervek a nem magyar állampolgárok államigazgatási ügyeiben ha nemzetközi szerzõdés, vagy jogszabály másként nem rendelkezik az államigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazzák. (7) E törvényben megállapított rendelkezésektõl eltérõ szabályozás alá esnek: a) a döntõ bizottsági eljárások, b) a szabálysértési eljárások, c) a Munka Törvénykönyvében szabályozott eljárások és d) a devizagazdálkodás körébe tartozó eljárások. II. FEJEZET. HATÁSKÖR ÉS ILLETÉKESSÉG. A hatáskör megállapítása. 2.. (1) Az államigazgatási szerv hatáskörét jogszabály állapítja meg; abban meg kell határozni azt a szervet, amely az ügyben elsõ fokon eljár. (2) Tanácsi szerv hatáskörébe tartozik minden olyan államigazgatási ügy, amelyet jogszabály más államigazgatási szerv hatáskörébe nem utal. (3) A tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben elsõ fokon ha a jogszabály másként nem rendelkezik a községi, a járási jogú városi vagy fõvárosi (városi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, ha ilyen nincs, a végrehajtó bizottság elnöke, illetõleg titkára jár el. (4) Nem tanácsi szervek hatáskörébe tartozó ügyekben ha a jogszabály az elsõfokú államigazgatási szervet nem jelöli meg a járási, járási jogú városi, fõvárosi (városi) kerületi igazgatási, ilyen hiányában pedig a legalsóbb fokú területi szerv jár el. 3.. Az államigazgatási eljárásban a fokozatok (fokozatosság) megtartása kötelezõ. Ehhez képest az államigazgatási szerv az ügyben csak azon a fokon járhat el, amelyet részére jogszabály megállapít. 4.. A bíróságnak az a határozata, amellyel valamely ügyben hatáskörét vagy hatáskörének hiányát állapítja meg, az államigazgatási szervekre irányadó (1954. évi II. törvény 65. ). Az illetékesség megállapítása. 5.. Az államigazgatási szerv hatáskörét illetékességi (mûködési) területén gyakorolja. 6.. (1) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, az államigazgatási eljárásra az a szerv illetékes, a) amelynek területén az ügyfél állandó vagy ideiglenes lakóhelye (székhelye, telephelye) vagy munkahelye van; ha az ügyfél külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodik, az illetékességet az ügyfél utolsó ismert hazai lakóhelye alapján, ennek hiányában pedig úgy kell megállapítani, mintha az ügyfél utolsó ismert lakóhelye Budapest V. kerületében lett volna; b) ingatlanra (földre, házra stb.), továbbá lakásra vonatkozó jogot, vagy kötelezettséget érintõ ügyben, amelynek területén az ingatlan vagy lakás fekszik; c) engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenységre vonatkozó ügyben, amelynek területén a tevékenységet gyakorolják, vagy gyakorolni kívánják. (2) Ha az eljárás az (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyfél lakóhelye szerint illetékes államigazgatási szerv elõtt indult, az ügyfél kérheti az ügynek a munkahelye szerint illetékes államigazgatási szervhez való áttételét. Az ügyfél kérheti a munkahelye szerint illetékes államigazgatási szerv elõtt indított eljárás esetén az ügynek lakóhelye szerint

2 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. illetékes államigazgatási szervhez való áttételét is. Az ügyfél ezt a kérelmet az elsõfokú határozat meghozataláig terjesztheti elõ. (3) Több illetékes államigazgatási szerv közül az jár el, amely elõtt az eljárás elõbb indult meg. (4) Ha valamely ügyben az illetékesség nem állapítható meg, az eljáró igazgatási szervet az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkezõ miniszter jelöli ki. A hatáskör és illetékesség vizsgálata. 7.. (1) Az államigazgatási szerv hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakában hivatalból köteles vizsgálni. Ha azt állapítja meg, hogy az ügyben hatásköre nincs vagy nem illetékes, az iratokat haladéktalanul a hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervhez teszi át és errõl az ügyfelet egyidejûleg értesíti. (2) Az államigazgatási szerv tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére köteles azokat az ideiglenes államigazgatási intézkedéseket megtenni, amelyek hiányában a késedelem elháríthatatlan kárral vagy veszéllyel járna. Az ideiglenes intézkedésrõl a hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervet haladéktalanul értesíteni kell. Az eljáró államigazgatás szerv kijelölése. 8.. (1) Ha ugyanabban az ügyben a) több államigazgatási szerv hatáskörét vagy illetékességét állapította meg, b) több államigazgatási szerv hatáskörének vagy illetékességének hiányát állapította meg, s emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy szünetel, c) több illetékes államigazgatási szerv elõtt indult eljárás és a megelõzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik államigazgatási szerv hivatott az eljárásra, az érdekelt, illetõleg a közvetlen felettes álla m- igazgatási szervek kötelesek a vita eldöntését egymás között megkísérelni. (2) Az eljáró államigazgatási szervet a legközelebbi közös felsõbb államigazgatási szerv jelöli ki, ha az elõzõ bekezdésben szabályozott eljárás tizenöt nap alatt nem vezetett eredményre. Eljárás megkeresés alapján. 9.. (1) Az államigazgatási szervek a fegyveres és rendészeti szervek kivételével eljárási cselekményeket csak az illetékességük alá tartozó területen végezhetnek. Ha más államigazgatási szerv illetékessége alá tartozó területen kell eljárási cselekményt végezni, ennek teljesítésére a hatáskörrel rendelkezõ illetékes államigazgatási szervet kell megkeresni. A megkeresett szerv a megkeresésnek tizenöt napon belül köteles eleget tenni. (2) A megkeresett államigazgatási szerv a megkeresés teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha az nem tartozik hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. Ebben az esetben a megkeresést a hatáskörrel rendelkezõ illetékes szervhez kell áttenni. Errõl a megkeresõ államigazgatási szervet egyidejûleg értesíteni kell (1) Ha nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály másként nem rendelkezik, a külföldrõl érkezõ megkereséseket a külügyminiszter küldi meg az eljárásra hivatott államigazgatási szervnek. (2) A külföldre irányuló megkereséseket, továbbá a külföldi szerv vagy személy megkeresésére vagy kérelmére adott válaszokat ha nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály másként nem rendelkezik a tárgy szerint hatáskörrel rendelkezõ miniszter útján a külügyminiszterhez kell felterjeszteni. (3) Külföldi szerv vagy személy megkeresésének, illetõleg kérelmének teljesítése kérdésében kétség esetén a tárgy szerint hatáskörrel rendelkezõ miniszter a külügyminiszterrel egyetértésben nyilatkozik. III. FEJEZET. AZ ALAPELJÁRÁS. Az eljárás megindítása (1) Az államigazgatási eljárás hivatalból vagy az ügyfél kezdeményezésére indul meg. Az államigazgatási szervet az eljárás megindítására vagy folytatására a felettes szerv is utasíthatja. (2) Az államigazgatási szerv a hatáskörébe tartozó ügyekben illetékességi területén eljárni köteles. (3) Ha az ügyfél az általa kezdeményezett eljárást folytatni nem kívánja, azt feltéve, hogy az ügyben az eljárás hivatalból is megindítható az államigazgatási szerv hivatalból folytathatja. Errõl az ügyfelet értesíteni kell. Az anyanyelv használata (1) Az államigazgatási eljárásban a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt senkit hátrány nem érhet. (2) Az eljárás során anyanyelvét mind szóban, mind írásban mindenki használhatja.

3 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június Beadvány (1) Államigazgatási szervhez államigazgatási ügyben kérelemmel, panasszal, bejelentéssel (a továbbiakban: beadvány) írásban vagy szóval lehet fordulni. (2) A beadványt nem az ügyfél által használt elnevezése, hanem tartalma szerint kell elbírálni. A beadvány elintézését nem lehet megtagadni azért, mert elnevezése tartalmával nem egyezik. (3) Az ügyfél az eljárás megindítására irányuló beadványát az eljárásra illetékes államigazgatási szerven kívül a lakóhelyén vagy munkahelyén mûködõ városi, fõvárosi (városi) kerületi vagy községi tanács igazgatási szerveinél is elõterjesztheti. Jegyzõkönyv (1) A szóban elõterjesztett kérelemrõl, panaszról, bejelentésrõl, továbbá az ügyfél, a tanú, a szakértõ meghallgatásáról és a szemle lefolyásáról ha azt az ügyfél kéri, vagy az eljárás érdekében egyébként szükséges egyidejûleg jegyzõkönyvet kell készíteni. (2) A jegyzõkönyvnek tartalmaznia kell a jegyzõkönyv készítésének helyét és idejét, a meghallgatott személyek nevét, lakcímét és aláírását, továbbá az ügy érdemi eldöntésére lényeges tényállást, nyilatkozatokat, megállapításokat, valamint az ügyintézõ nevét és aláírását. (3) A szóbeli kérelemrõl nem kell jegyzõkönyvet készíteni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy elintézésére vonatkozó szabályok szerint elegendõ a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. Képviselet (1) Az ügyfél helyett az ügyben ha jogszabály másként nem rendelkezik a törvényes képviselõ (szülõ, gyám, gondnok stb.) vagy meghatalmazott (hozzátartozó, érdektárs, ügyvéd, szerv képviseletében annak dolgozója stb.) is eljárhat. (2) Ha az ügyfél nem személyesen jár el, az államigazgatási szerv az eljáró személy képviseleti jogosultságát megvizsgálhatja. (3) Az államigazgatási szerv visszautasíthatja az olyan meghatalmazott eljárását, aki fiatal kora vagy testi, illetõleg szellemi fogyatékossága miatt az ügyben a képviselet ellátására nem alkalmas, vagy aki a jogosultságát igazolni nem tudja. (4) Ha az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud az ügyben önállóan eljárni, törvényes képviselõje vagy meghatalmazottja nincs, részére a gyámhatóság ügygondnokot rendel ki. Kizárás (1) Az ügyintézõ saját ügyének elintézésében nem vehet részt. (2) A felsõbbfokú érdemi döntésben nem vehet részt az az ügyintézõ, aki a határozat hozatalában alsóbb fokon részt vett, illetõleg az ügyben tanúvallomást tett, vagy szakértõként járt el. (3) Az eljárásban mint ügyintézõ nem vehet részt az a személy, akitõl az ügy tárgyilagos megítélése nem várható. (4) Az ügyintézõ az államigazgatási szerv vezetõjének köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti. A kizárás kérdésében az államigazgatási szerv vezetõje határoz és egyben kijelöli az ügyintézõt. (5) Ha a kizárási ok az államigazgatási szerv vezetõjével szemben merül fel, az ügyben eltérõ rendelkezés hiányában a felettes szerv által kijelölt ügyintézõ jár el. A tényállás tisztázása (1) Az államigazgatási szerv a határozathozatal elõtt a tényállást hivatalból köteles tisztázni. (2) Ha a rendelkezésre álló adatok és bizonyítékok a határozathozatalhoz megfelelõ alapot nyújtanak, az ügyfél meghallgatása és a további bizonyítás mellõzhetõ. Az ügyfél kezdeményezésére indult eljárásban az ügyfelet ha kívánja személyesen meg kell hallgatni. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás tisztázása céljából bizonyítást rendelhet el, az ügyfelet az ügyre vonatkozó adatok szóval vagy írásban történõ közlésére, bizonyítékok bejelentésére, illetõleg elõterjesztésére hívhatja fel, az ügyfelet meghallgathatja és más állami szerveket megkereshet. (4) Az ügyfélhez intézett felhívásnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy ha az adatokat és bizonyítékokat az elõírt határidõn belül nem terjeszti elõ, az államigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatok alapján dönt. Idézés (1) Az államigazgatási szerv azt a személyt, akinek meghallgatása az eljárás során szükséges, kötelezheti, hogy a megjelölt idõben és he-

4 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. lyen elõtte személyesen jelenjék meg. Nem kötelezhetõ megjelenésre az a személy, akinek az eljárásban való részvétele saját elhatározásától függ. (2) Az idézést úgy kell közölni, hogy a meghallgatandó személynek a megjelenésre megfelelõ idõ álljon rendelkezésére és a megjelenés õt munkájában lehetõleg ne hátráltassa (1) Az idézésben meg kell jelölni, hogy az államigazgatási szerv az idézett személyt milyen ügyben és milyen minõségben (ügyfél, tanú stb.) kívánja meghallgatni. Az idézett személyt figyelmeztetni kell a megjelenés elmulasztásának következményeire. (2) Idézni csak írásban lehet. (3) Az írásban kibocsátott idézéssel azonos elbírálás alá esik, ha az eljárás során jelenlevõ személyt az ügyintézõ más idõpontra megjelenésre kötelezi, ezt az iratra feljegyzi és a megidézettel aláíratja. (4) Az államigazgatási szerv a székhelyén kívül lakó vagy tartózkodó személyt csak akkor idézheti, ha azt jogszabály írja elõ, vagy az államigazgatási szerv székhelyén való meghallgatást a személy maga kéri, végül ha az eljáró államigazgatási szerv székhelye a meghallgatandó személy részérõl elõnyösebben közelíthetõ meg; egyéb esetben meghallgatása céljából azt a legalsóbb fokú államigazgatási szervet kell megkeresni, amelynek székhelyén lakik vagy tartózkodik. (5) A fegyveres és rendészeti szervek a székhelyükön kívül lakó vagy tartózkodó személyt is megidézhetik (1) Az idézett személy az idézésnek köteles eleget tenni. (2) Ha az idézett személy az idézésnek nem tesz eleget, vagy meghallgatása elõtt az eljárás helyérõl engedély nélkül eltávozik és távolmaradását, illetõleg eltávozását megfelelõen nem igazolja, ötven forintig ismételt esetben száz forintig terjedõ bírsággal sújtható (86. ). (3) A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. (4) Az idézett személy, ha ismételt idézésre sem jelenik meg és távolmaradását sem menti ki, a rendõrség útján elõvezettethetõ (86. ). Az elõvezetést elrendelõ határozat ellen fellebbezésnek helye nincs. Nem vezethetõ elõ az az ügyfél, aki az eljárást kezdeményezte, kivéve ha az eljárást az államigazgatási szerv hivatalból folytatja. (5) A fegyveres és rendészeti testületek állományába tartozó személy elõvezetése céljából a közvetlen parancsnokságot kell megkeresni. (6) Ha az idézett személy távolmaradását vagy eltávozását igazolja, a bírságot megállapító és az elõvezetést elrendelõ határozatot hatályon kívül kell helyezni. (7) Azonnali megjelenésre szóló idézés esetében a meg nem jelent személlyel szemben bírságot kiszabni, illetõleg elõvezetést elrendelni nem szabad. A meghallgatás helye Az ügyintézõ a megjelenésre felhívott személyeket az államigazgatási szerv hivatali hely i- ségében hallgatja meg. Ha a jogszabály másként rendelkezik, továbbá ha az eljárás eredményessége, költségkímélés vagy egyéb fontos ok miatt szükségesnek mutatkozik, a meghallgatás a hivatali hely i- ségen kívül is történhet. Az ügyfelek meghallgatása (1) Az ügyfél részére biztosítani kell, hogy az eljárás során nyilatkozatot tehessen és jogait érvényesíthesse. (2) Ha az eljárásban több ügyfél vesz részt, az ügyintézõ az ügyfeleket egymás jelenlétében is meghallgathatja és megengedheti, hogy a meghallgatás során kölcsönösen kérdéseket intézzenek egymáshoz. (3) Az ügyintézõ köteles az ügyfelet meghallgatása elõtt a szükséges tájékoztatással ellátni, továbbá jogaira és kötelességeire figyelmeztetni. Az államigazgatási szerv az eljárás során gondoskodik arról, hogy az ügyfelet a jogszabályok ismeretének hiánya miatt hátrány ne érje. Bizonyítás (1) A bizonyítás hivatalból vagy az ügyfél kérelmére rendelhetõ el. Bizonyítási eszközök különösen: iratok, tanúvallomások, szemlék és szakértõi vélemények. (2) Az államigazgatási szerv által hivatalosan ismert, továbbá köztudomású tényeket bizonyítani nem kell. Írásbeli bizonyítékok (1) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapítása céljából az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel. (2) Ha a személyi állapotra vonatkozó adatot vagy tényt igazoló iratot külföldrõl kell beszerezni és az irat beszerzése nehézségbe ütközik, az ügyfél

5 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június az irattal tanúsítandó adatra vagy tényre vonatkozóan írásban nyilatkozatot tehet. Ez a nyilatkozat az eljárásban a hiányzó iratot pótolja. (3) Az államigazgatási szerv a tényállás megállapításához adatokat, okiratokat, iratokat más állami szervtõl is beszerezhet. Tanú (1) Az ügyre vonatkozó egyes tényállítások tanúval is bizonyíthatók. (2) A tanúságtétel a (3) bekezdés b) pontjában, a (4) és az (5) bekezdésben meghatározott kivételtõl eltekintve nem tagadható meg. (3) Tanúként nem hallgatható ki, a) akitõl testi vagy szellemi fogyatékossága miatt bizonyítékként értékelhetõ vallomás nem várható; b) akit hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelez és ez alól az arra jogosított szervtõl vagy személytõl felmentést nem kapott. A felmentés megadására a bírósági eljárásra megállapított szabályok az irányadók. (4) A tanúságtétel ha jogszabály másként nem rendelkezik megtagadható, ha a tanú az ügyfelek valamelyikének egyeneságbeli rokona vagy ennek házastársa, örökbefogadó vagy nevelõ szülõje, örökbefogadott vagy nevelt gyermeke, testvére, házastársa vagy élettársa. (5) A tanúságtétel megtagadható az olyan kérdésben, amelyben vallomásával a tanú saját magát vagy az elõzõ bekezdésben megjelölt hozzátartozóját bûncselekmény elkövetésével vádolná (1) A kihallgatás kezdetén a tanú személyazonosságát meg kell állapítani. A tanúnak nyila t- koznia kell arról, hogy az ügyfelekkel milyen viszonyban van, nem elfogult-e. A tanút figyelmeztetni kell jogaira, kötelességeire és a hamis tanúzás következményeire. (2) A még ki nem hallgatott tanú nem lehet jelen az ügyfél meghallgatásánál és más tanú kihallgatásánál. (3) Az államigazgatási szerv az ügyfél kérelmére a tanút az ügyfél jelenlétében is kihallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a tanú kihallgatásához õt is meg kell hívni. Az ügyfél a tanúhoz kérdéseket intézhet. Szemle (1) A tényállás tisztázása érdekében szemle rendelhetõ el. Ennek foganatosítása során a) a szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatására kötelezhetõ; b) helyszíni szemle tartható. (2) A szemlére a szemletárggyal rendelkezni jogosult személyt meg kell idézni, más érdekeltet pedig a szemlérõl értesíteni kell. (3) A szemletárgy birtokosa a szemletárgy felmutatását megtagadhatja, ha õt a szemletárgyra vonatkozóan hivatali vagy hivatásbeli titoktartás kötelezi és ez alól az arra jogosított szervtõl vagy személytõl felmentést nem kapott. (4) Ha a szemle elkerülhetetlenül károkozással jár, az államigazgatási szerv a kár megtérítésérõl külön határoz. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. Szakértõ (1) Ha az ügyben jelentõs tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges vagy szakértõ meghallgatását jogszabály rendeli, az eljáró álla m- igazgatási szerv szakértelemmel rendelkezõ dolgozóját kell az eljárásba bevonni. (2) Ha az eljáró államigazgatási szervnek a szakkérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkezõ dolgozója nincs, szakértõ kirendelése iránt más állami szervet vagy szakértõtestületet kell megkeresni. Szakértõként indokolt esetben szakértelemmel rendelkezõ személy közvetlenül is kirendelhetõ. A szakértõ személyére az ügyfél is tehet javaslatot. (3) Az ügyfél kérelmére az államigazgatási szerv a kirendelt szakértõ mellett akár véleményének elõterjesztése elõtt, akár az után más szakértõt rendelhet ki, feltéve, hogy a szakértõ költségeit az ügyfél viseli és elõlegezi (1) Szakértõként nem járhat el az, aki az ügyben a tanúságtételt megtagadhatja, aki tanúként nem hallgatható ki (25. ), vagy akivel szemben kizáró ok (16. ) áll fenn. (2) A szakértõvel mindazokat az adatokat közölni kell, amelyekre feladatának teljesítése céljából szüksége van. Evégbõl a szakértõ az ügy iratait megtekintheti, az ügyfél meghallgatásánál, a tanú kihallgatásánál, a szemlénél jelen lehet, az ügyfélhez, a tanúhoz kérdéseket intézhet. (3) A szakértõt a véleményadás elõtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás következményeire.

6 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. (4) Az államigazgatási szerv a szakértõt az ügyfél jelenlétében is meghallgathatja. Ha az eljárás az ügyfél kezdeményezésére folyik, kívánságára a szakértõ meghallgatásához õt is meg kell hívni. Az ügyfél a szakértõhöz kérdéseket intézhet. Tolmács (1) Idegen nyelv használata esetén tolmácsot kell alkalmazni, kivéve, ha az ügyintézõ a használt idegen nyelvet érti. (2) Ha az államigazgatási eljárásban süket, néma vagy süketnéma személy vesz részt, tolmácsot lehet alkalmazni. (3) A tolmácsra a szakértõre irányadó rendelkezéseket kell megfelelõen alkalmazni. A tanúzás, a szakértõi közremûködés megtagadásának és a szemle akadályozásának következményei (1) A tanú, a szakértõ, továbbá a szemletárgy birtokosa, ha a vallomástételt, a közremûködést és véleménynyilvánítást, illetõleg a szemletárgy felmutatását elfogadható ok nélkül vagy az államigazgatási szerv határozata ellenére a következményekre történt figyelmeztetés után megtagadja, száz forintig terjedõ bírsággal sújtható. (2) A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. (3) A bírságot megállapító határozatot hatályon kívül lehet helyezni, ha a megtagadást követõen a tanú vallomást tesz, a szakértõ teljesíti feladatát, illetõleg a szemletárgy birtokosa kötelezettségének eleget tesz. (4) A helyszíni szemlét akadályozó személy az elõzõ bekezdések rendelkezései szerint bírsággal sújtható. Az eljárás felfüggesztése (1) Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés elõzetes elbírálásával függ össze, amelyben az eljárás más állami szerv hatáskörébe tartozik, az államigazgatási szerv az eljárást felfüggesztheti. Az eljárás az ilyen esetben függõben tartható, amíg az ügyben a határozat hozatalára megfelelõ alap nem áll rendelkezésre. Ha az ügy érdemi eldöntése a kérdés elõzetes elbírálása nélkül nem lehetséges, az eljárást a kérdés elbírálásáig függõben kell tartani. (2) A felfüggesztést elrendelõ határozat ellen fellebbezésnek van helye. Egyezség (1) Ha az ügy természete megengedi, az államigazgatási szervnek a döntés elõtt meg kell kísérelnie egyezség létrehozását. (2) Az államigazgatási szerv az általa jóváhagyott egyezséget határozatba foglalja, illetõleg jóváhagyást tartalmazó záradékkal látja el. Határidõk (1) A napokban megállapított határidõkbe a közlés, a kézbesítés, illetõleg a hirdetmény levételének napja nem számít be. (2) Ha a határidõ utolsó napja munkaszüneti nap, a határidõ a legközelebbi munkanapon jár le. (3) A postán küldött beadvány elõterjesztési ideje a postára adás napja. (4) A határidõt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni. Igazolás (1) Aki valamely határnapon nem jelent meg vagy valamely határidõt elmulasztott ha a jogszabály nem zárja ki -, az eljáró szervnél igazolási kérelmet terjeszthet elõ. (2) Az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól, illetõleg az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított harminc napon belül lehet elõterjeszteni. Ha azonban a mulasztás az ügyfélnek csak késõbb jutott tudomására vagy az akadály csak késõbb szûnt meg, a harminc napos határidõ a tudomásrajutást, illetõleg az akadály megszûnését követõ naptól kezdõdik. (3) Az elmulasztott határnaptól, illetõleg az elmulasztott határidõ utolsó napjától számított egy éven túl igazolási kérelmet elõterjeszteni nem lehet. (4) Határidõ elmulasztása esetén az igazolási kérelemmel egy idõben pótolni kell az elmulasztott cselekményt is. (5) Az igazolási kérelmet elutasító határozat ellen fellebbezésnek csak akkor van helye, ha a kérelem fellebbezési határidõ elmulasztásának igazolására irányul.

7 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június Iratokba való betekintés (1) Az ügyfél, illetõleg képviselõje az eljárás során keletkezett iratokba betekinthet és azokról másolatot készíthet. (2) Az államigazgatási szerv az ügyfélen vagy képviselõjén kívül más személynek (szerv képviselõjének) is megengedheti az iratokba való betekintést vagy másolat készítését, ha igazolja, hogy az iratok tartalmának ismerete jogainak biztosítása vagy feladatainak ellátása céljából szükséges. (3) Az államigazgatási szerv nem mutathatja meg a tanácskozásról és szavazásról készített jegyzõkönyvet, továbbá a határozatok tervezetét, valamint azokat az iratokat, amelyek államtitkot vagy hivatali titkot tartalmaznak. Hivatali titok címén nem lehet kizárni annak az iratnak a megtekintését vagy róla másolat készítését, amelyen az érdemi határozat alapszik. IV. FEJEZET AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV HATÁROZATA. A határozat alakja és tartalma (1) Az államigazgatási szerv mind az ügy érdemében, mind az eljárás során döntést igénylõ kérdésekben határozatot hoz. (2) Ha az eljárás valamilyen tény vagy állapot igazolására irányul, az arról kiállított okirat határozat jellegû. Határozatnak kell tekinteni azt az iratot is, amelyben az államigazgatási szerv az ügyfél részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, de errõl külön alakszerû határozatot nem hoz (adóív, fizetési meghagyás, engedély stb.). (3) Az államigazgatási szerv érdemi határozatában az ügyben elõterjesztett összes kérelmekrõl dönteni köteles. (4) Ha az eljárás az ügyfél kérelmére indult, az érdemi határozatot a kérelem elõterjesztésétõl számított harminc napon belül meg kell hozni. Az eljáró államigazgatási szerv vezetõje a határidõt az ügyfél egyidejû értesítése mellett egy ízben legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Az eljárás felfüggesztése [32.. (1) bekezdés] az elintézési határidõt megszakítja Az írásban közölt határozatnak tartalmaznia kell: a) az eljáró államigazgatási szerv megjelölését, az ügyfél nevét és lakóhelyét, az ügy számának, tárgyának és ügyintézõjének megjelölését; b) a rendelkezõ részt az esetleges eljárási költségekre vonatkozó rendelkezéssel, a fellebbezés lehetõségére, a bírói út esetleges igénybevételére, a benyújtás helyére és határidejére vonatkozó figye l- meztetéssel, továbbá az indokolást; c) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, hivatali állását és az államigazgatási szerv bélyegzõ-lenyomatát Az indokolásban röviden elõ kell adni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, meg kell jelölni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az államigazgatási szerv a döntést hozta. Fel kell sorolni az ügyfél által felajánlott, de mellõzött bizonyítást és a mellõzés indokait Ha a határozat kötelezést tartalmaz, a teljesítésre napokban megállapított határidõt kell szabni. A határozatban részletekben történõ teljesítést is meg lehet állapítani. A határozat közlése (1) A határozatot az ügyfelekkel írásban kell közölni abban az esetben is, ha azt a határozathozatalnál jelenlevõknek szóval kihirdették. Ha a jogszabály azt elrendeli, a közlés közszemléretétel útján történik. (2) A közlés napjának a határozat átvételének (kézbesítésének) napját kell tekinteni. Közszemlére-tétel esetén a közlés napja a közszemlére tett irat levételének napja. Ezt a napot a kifüggesztés napjával együtt fel kell tüntetni a kifüggesztett iraton. (3) A határozatot nem kell írásban közölni, ha a határozatot az ügyfél elõtt szóval kihirdették, az ügyfél az írásbeli közlésrõl lemond és az ügy természete ezt egyébként megengedi. Ilyen esetben elégséges a határozat lényegét az iraton rögzíteni, a közlés tényét azonban az ügyfél aláírásával igazoltatni kell. Ebben az esetben a közlés napjának a kihirdetés napját kell tekinteni. (4) A határozatot akkor sem kell írásban közölni, ha az államigazgatási szerv a kérelmet azonnal teljesíti és az ügy intézésére vonatkozó szabályok szerint elegendõ a teljesítést az iratra feljegyezni, vagy a nyilvántartásba bevezetni. A közlés napjának ebben az esetben azt a napot kell tekinteni, amikor az államigazgatási szerv a határozatot az ügyfél tudomására hozta.

8 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. A határozat kijavítása és kiegészítése (1) Az államigazgatási szerv a határozatot név, szám vagy számítási hiba, továbbá más hasonló elírás esetén szükséghez képest az ügyfél meghallgatása után kijavíthatja, illetõleg kicserélheti. (2) Az államigazgatási szerv hivatalból vagy az ügyfél kérelmére elrendelheti a határozat kiegészítését, ha az ügy érdeméhez tartozó valamely lényeges kérdésben vagy az eljárási költségekrõl nem határozott. A kiegészítés a határozat egyéb rendelkezéseit nem érintheti. (3) A kijavítást és a kiegészítést az alaphatározat irattári példányára és lehetõség szerint kiadmánya i- ra is fel kell jegyezni és az alaphatározatra elõírt módon az ügyfelekkel is közölni kell. A kiegészítõ határozat ellen fellebbezésnek van helye. A határozat visszavonása és módosítása (1) Ha az államigazgatási szerv megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért, a határozatot hivatalból vagy kérelemre visszavonhatja vagy módosíthatja. (2) A határozat visszavonását vagy módosítását jogszabály kizárhatja vagy külön feltételekhez kötheti. A visszavonás vagy módosítás határozattal történik. (3) Nincs helye a határozat visszavonásának vagy módosításának, ha az állampolgár által gyakorolt és jóhiszemûen szerzett jogokat sértene. (4) Az érdemi határozat visszavonásáról vagy módosításáról a közvetlen felettes államigazgatási szervet és az ügyfeleket a határozatok egyidejû megküldésével minden esetben értesíteni kell. A teljesítési határidõ megváltoztatása A határozatban megszabott teljesítési határidõt a határozatot hozó államigazgatási szerv fontos okból megváltoztathatja, kivéve, ha a határidõt jogszabály írja elõ. V. FEJEZET A HATÁROZATOK MEGSEMMISÍ TÉSE VAGY MEGVÁLTOZTATÁSA A FELLEBBEZÉSI ELJ ÁRÁS SORÁN. Fellebbezés (1) Az ügy érdemében hozott elsõ fokú határozat ellen fellebbezhet az, akinek jogát a határozat sérti. Másodfokon hozott határozat ellen további fellebbezésnek helye nincs. (2) A fellebbezést ha jogszabály másként nem rendelkezik a határozat közlésétõl számított tizenöt napon belül lehet elõterjeszteni. (3) Az érdemi döntést megelõzõ határozat csak az érdemi határozat ellen elõterjesztett fellebbezésben támadható meg, kivéve, ha a külön fellebbezést jogszabály megengedi A fellebbezésnek a határozat végrehajtására halasztó hatálya van, kivéve, ha a határozat azonnali végrehajtása életveszély vagy közbiztonság okából feltétlenül szükséges, továbbá ha a tö r- vény, törvényerejû rendelet vagy minisztertanácsi rendelet az eljáró államigazgatási szerv részére az ügyek meghatározott körében felhatalmazást ad arra, hogy fontos érdekbõl az azonnali végrehajthatóságot elrendelhesse. A határozat azonnali végrehajthatóságát a határozatban ki kell mondani és meg kell indokolni Nincs helye fellebbezésnek, ha a) azt törvény, törvényerejû rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja, b) az ügyben elsõfokon a Minisztertanács vagy annak tagja járt el. A fellebbezés elõterjesztése (1) A fellebbezést annál az államigazgatási szervnél kell elõterjeszteni, amely a megtámadott határozatot hozta. A fellebbezésben új tényállítások és bizonyítékok is felhozhatók. (2) A fellebbezési kérelmet az ügyre vonatkozó összes iratokkal a fellebbezési határidõ leteltétõl számított nyolc napon belül a másodfokon eljáró szervhez kell felterjeszteni, kivéve, ha az álla m- igazgatási szerv a megtámadott határozatot a fellebbezésben foglaltaknak megfelelõen visszavonta vagy módosította, kijavította vagy kiegészítette, illetõleg a fellebbezési kérelemmel egyezõ ügyészi óvás esetén azt hatályon kívül helyezte vagy módosította (1) Ha az ügyben a fellebbezést jogszabály kizárta, a sérelem orvoslására elõterjesztett kérelmet panaszbeadványként kell elbírálni. (2) Az elkésve elõterjesztett fellebbezési kérelmet, ha abból a késedelem oka kitûnik, az igazolási kérelemre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni (35. ). Másodfokú szervek Az elsõfokú határozat ellen elõterjesztett fellebbezés tárgyában ha a jogszabály másként

9 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június nem rendelkezik másodfokon a következõ felettes államigazgatási szerv határoz: a) a tanácsi szerveknél: a végrehajtó bizottság határozata tekintetében a közvetlen felettes végrehajtó bizottság, illetõleg a Minisztertanács, a végrehajtó bizottság elnökének határozata tekintetében a közvetlen felettes végrehajtó bizottság, illetõleg a Minisztertanács, a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének határozata tekintetében a közvetlen felettes szakigazgatási szerv, a végrehajtó bizottság elnökének (elnökhelyettesének, titkárának) határozata tekintetében ha felhatalmazása körében szakigazgatási kérdésben jár el a közvetlen felettes szakigazgatási szerv; b) egyéb szerveknél: a minisztérium, valamint a miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó országos szervek területi igazgatási szervei határozata tekintetében a közvetlen felettes igazgatási szerv, végsõ fokon a miniszter. A fellebbezés elintézése (1) A másodfokú szerv a fellebbezéssel megtámadott határozatot helybenhagyhatja, megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. (2) A másodfokú szerv, ha az érdemi határozat hozatalához elegendõ adat nem áll rendelkezésre, vagy a tényállás további tisztázása válik szükségessé, a határozat megsemmisítése mellett az ügyben elsõfokon eljárt államigazgatási szervet új eljárásra utasíthatja, a tényállás kiegészítése iránt azonban maga is intézkedhet A fellebbezést ha jogszabály rövidebb határidõt nem állapít meg a felterjesztéstõl számított harminc napon belül kell elintézni A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a fellebbezõvel és mindazokkal, akikkel az elsõfokú határozatot közölték, az elsõfokon eljárt államigazgatási szerv útján írásban kell közölni Amennyiben a jelen fejezet másként nem rendelkezik, a fellebbezési eljárásra az elõzõ fejezetek rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni. VI. FEJEZET. AZ ÁLLAMIGAZGATÁSI HATÁROZATOK MEGTÁMADÁSA BÍRÓSÁG ELÕTT (1) Törvény, törvényerejû rendelet, illetõleg minisztertanácsi rendelet megengedheti, hogy az államigazgatási szerv határozatát jogszabálysértés esetén a bíróság elõtt keresettel meg lehessen támadni, feltéve, hogy az államigazgatási eljárásban a fellebbezés ki van zárva, vagy pedig ha fellebbezésnek helye van a fellebbezés jogát kimerítették. (2) Ha a jogszabály másként nem rendelkezik, a bíróság az eljáró államigazgatási szerv határozatát nem változtathatja meg, hanem azt hatályon kívül helyezheti és az eljáró államigazgatási szervet új eljárásra kötelezheti (1) A kereset elbírálása a járásbíróság (városi, városi kerületi bíróság) hatáskörébe tartozik. (2) A keresetet az ellen az államigazgatási szerv ellen kell indítani, amely a megtámadható határozatot hozta. (3) Az illetékességet az elsõfokon eljárt álla m- igazgatási szerv székhelye állapítja meg. (4) A keresetet az elsõfokú határozatot hozó szervnél vagy az illetékes járásbíróságnál a keresettel megtámadható határozat közlésétõl számított harminc napon belül kell benyújtani. Az elsõfokú szerv a keresetet az ügy irataival együtt nyolc napon belül továbbítani köteles (1) A jelen törvény alapján bíróság elõtt megtámadható: a) a születési, házassági, halotti anyakönyvi bejegyzés megtagadása, törlése, illetõleg a kiigazítás megtagadása; b) a lakás vagy lakásrész igénybevételét elrendelõ határozat vagy intézkedés, továbbá a lakáscsere jóváhagyását megtagadó határozat; c) az államigazgatási eljárás során lefoglalt vagy lefoglalva tartott vagyontárgyak feloldását elutasító határozat; d) földnek vagy más vagyontárgynak tulajdonba, illetõleg használatba vételét elrendelõ határozat vagy intézkedés; e) az adó- vagy illetékkötelezettséget megállapító határozat a kivetés jogalapja tekintetében. (2) Az (1) bekezdés d) pontja alapján nem támadható meg a tulajdonba, illetõleg használatba vételt elrendelõ határozat (intézkedés), ha az földrendezés, tagosítás, kisajátítás, továbbá rendkívüli

10 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. veszély vagy elemi csapás elhárítása érdekében történt, illetõleg a megtámadást törvény, törvényerejû rendelet vagy minisztertanácsi rendelet kizárja. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában felsorolt ügyekben a bíróság az államigazgatási szerv határozatát megváltoztathatja. (4) A jelen törvény nem érinti azokat a külön rendelkezéseket, amelyek lehetõvé teszik álla m- igazgatási határozatoknak bíróság elõtt való megtámadását (1) A bíróság az ügyet tárgyaláson kívül is elbírálhatja. (2) A bíróság elrendelheti a végrehajtás felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat hatályon kívül helyezése vagy megváltoztatása várható (1) Ha a bíróság az ügy érdemében hozott határozatot, az államigazgatási szerv elõtt ugyanabban az ügyben, azonos tényállás mellett új eljárásnak helye nincs. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát hatályon kívül helyezte és az ügyben új eljárás lefolytatása szükséges, az államigazgatási szerv köteles eljárni és új határozatot hozni. (3) A bíróság jogerõs határozata az államigazgatási szervet kötelezi és annak megfelelõen kell intézkednie. VII. FEJEZET. ÜGYÉSZI ÓVÁS. Az államigazgatási szervek eljárása ügyészi óvás esetén Az államigazgatási szervek az ügyészi szerveknek a törvényesség biztosítására irányuló munkáját elõmozdítani kötelesek. Ennek érdekében biztosítaniuk kell, hogy az ügyészi szervek a részükre megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák (1) Az államigazgatási szerv a törvény megsértése miatt benyújtott ügyészi óvást nyolc napon belül köteles megvizsgálni. (2) Ha az államigazgatási szerv az ügyészi óvást alaposnak tartja, a törvénysértõ rendeletet, határozatot vagy utasítást a nyolcnapos határidõn belül tartozik hatályon kívül helyezni vagy módosítani és errõl az óvást elõterjesztõ ügyészt egyidejûleg értesíteni. (3) Ha az államigazgatási szerv az óvást a határidõn belül nem vizsgálja meg, köteles a kifogásolt intézkedés végrehajtását felfüggeszteni és errõl az ügyészt egyidejûleg értesíteni. (4) Ha az államigazgatási szerv az óvást alaptalannak tartja, a kifogásolt intézkedésre vonatkozó iratokat az óvással, valamint észrevételeivel együtt felülvizsgálat céljából nyolc napon belül a felettes szervhez továbbítja és errõl az óvást benyújtó ügyészt egyidejûleg értesíti. A felettes szerv az óvás kérdésében harminc napon belül érdemben köteles határozni. A határozatot az ügyésszel közölni kell. Ha a határozat az óvással megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi vagy módosítja, azt az ügyfelekkel az elsõfokon eljárt államigazgatási szerv útján kell közölni. VIII. FEJEZET. A SÉRELEM ORVOSLÁSA FELLEBBEZÉSI ELJÁR ÁSON KÍ VÜL Az államigazgatási szerv az államigazgatási eljárásban okozott sérelmeket a fellebbezési eljáráson kívül felügyelet során, illetõleg panasz vagy közérdekû bejelentés alapján a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles orvosolni. Felügyelet Ha a felettes államigazgatási szerv a felügyeleti jogának gyakorlása során megállapítja, hogy az alárendelt szerv határozata vagy intézkedése jogszabályt sért, a sérelem orvoslása iránt köteles intézkedni. Panasz (1) Az ügy érdemében hozott államigazgatási határozat, továbbá intézkedés ellen panasszal élhet az, akinek jogát vagy jogos érdekét a határozat vagy intézkedés sérti. Az érdekelt panasszal élhet abban az esetben is, ha az államigazgatási szerv a határozathozatalra, illetõleg intézkedésre irányuló kötelezettségét elmulasztja. (2) Ha a jogszabály a határozat bíróság elõtt való megtámadását lehetõvé teszi, panasz eljárásnak helye nincs. (3) Az államigazgatási szerv az ügy érdemében hozott határozat ellen benyújtott panaszt nem köteles érdemben elbírálni, ha a) az ügyfél nem fellebbezett, bár annak lehetõsége fennállott és arra figyelmét a határozatban felhívták, vagy fellebbezett ugyan, de a fellebbezés

11 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június elbírálására hivatott szerv még nem határozott, b) a végrehajtható határozat [72.. (1) bekezdés és (3) bekezdés] kézhezvétele óta egy év eltelt. (4) Ha a határozat ellen fellebbezésnek van helye és az erre nyitva álló határidõn belül panaszt terjesztenek elõ, azt fellebbezésnek kell tekinteni (1) A panasz elbírálására a megtámadott határozatot hozó, intézkedést foganatosító vagy mulasztó szerv közvetlen felettes szerve köteles, feltéve, hogy az eljáró, illetõleg az eljárást elmulasztó szerv a sérelmet saját hatáskörében nem orvosolja (43. ). (2) Ha a panasszal megtámadott határozatot a fõvárosi, megyei vagy megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve hozta, a panasz elbírálására hatáskörrel rendelkezõ közvetlen felettes szervként az 50. -tól eltérõen a fõvárosi, megyei, illetõleg megyei jogú városi tanács végrehajtó bizottsága jár el A panasz elbírálására hivatott felettes államigazgatási szerv (65. ) az ugyanabban az ügyben benyújtott ismételt panaszt ha az korábban fel nem hozott és az ügy elbírálása szempontjából lényeges tényeket, illetõleg körülményeket nem tartalmaz érdemi vizsgálat nélkül visszautasíthatja. Közérdekû bejelentés és javaslat (1) Minden állampolgár joga és kötelessége, hogy feltárja azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket az állami és gazdasági élet bármely területén észlelt (közérdekû bejelentés), ille t- ve, hogy javaslatot tegyen az állami és gazdasági tevékenység megjavítására, a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésére. (2) A panaszeljárásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni az egyedi ügyben hozott határozattal, illetõleg intézkedéssel szemben benyújtott bejelentést, illetõleg javaslatot, ha az közérdekûnek nem tekinthetõ. (3) Ha a bejelentés alapján vizsgálat lefolytatása szükséges, nem járhat el az a szerv, amely ellen a bejelentés irányult. Ilyen esetben a bejelentést az érdekelt szerv felettes szervéhez kell továbbítani (1) A vizsgálatot végzõ szerv a (2) bekezdésben foglalt kivételtõl eltekintve nem fedheti fel a bejelentõ személyét, ha ezt a bejelentõ kéri, vagy ha az ügy érdeke kívánja. (2) Ha a bejelentés meghatározott személyre vagy szervre vonatkozóan olyan valótlannak biz o- nyult tényeket tartalmaz, amelyek valóság esetében büntetõ vagy fegyelmi eljárásra okot adtak volna, vagy pedig a személyt vagy a szervet közmegvetésnek tették volna ki, kérelemre a bejelentést tevõ személyét fel kell fedni, feltéve, hogy a megrágalmazott személy vagy szerv felettes szervének vezetõje a rágalmazás miatti eljárás megindítását indokoltnak tartja. (3) Ha a bejelentõvel szemben azért, mert az illetékes szervek figyelmét valamely hibára, szabálytalanságra vagy fogyatékosságra felhívta akár munkaviszonya körében, akár egyébként hátrányos intézkedéseket tesznek, az ilyen intézkedést tevõ szerv felügyeleti szerve a törvényes állapotot köteles azonnal helyreállítani. Köteles továbbá gondoskodni arról, hogy a hátrányt szenvedett személy megfelelõ erkölcsi elégtételt kapjon és az ügybõl eredõ anyagi kára is megtérüljön. A szerv vezetõje az ilyen intézkedésért felelõs személyt köteles a fennálló jogszabályok szerint fegyelmileg és anyagilag is felelõsségre vonni. Közös szabályok (1) Az eljáró államigazgatási szerv a felügyelet során, a panasz, közérdekû bejelentés vagy javaslat alapján a sérelem orvoslása érdekében a határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja. (2) A határozat nem semmisíthetõ és nem változtatható meg, ha a) a határozatot a bíróság felülbírálta; b) a határozat megsemmisítése vagy megváltoztatása az állampolgárok által gyakorolt és jóhiszemûen szerzett jogokat sértene; c) a határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását törvény, törvényerejû rendelet vagy a Minisztertanács rendelete kizárja, vagy azt külön feltételekhez köti és e feltételek hiányoznak. (3) A felettes szerv a határozat meghozatala elõtt köteles a megtámadott határozatot hozó, illetõleg intézkedést tevõ államigazgatási szerv nyilatkozatát bekérni, szükség esetén pedig az ügyfél meghallgatását is elrendelni (1) A panaszra, továbbá a közérdekû bejelentésre és javaslatra az elbírálásra köteles szerv a panasztevõnek (bejelentõnek) minden esetben válaszolni köteles.

12 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. (2) A határozatok fellebbezési eljáráson kívül történõ megsemmisítésére vagy megváltoztatására az rendelkezéseit kell megfelelõen alkalmazni A panaszra és közérdekû bejelentésre vonatkozó rendelkezéseket eltérõ jogszabály hiányában megfelelõen alkalmazni kell abban a körben is, amelyre a jelen törvény hatálya egyébként nem terjed ki. IX. FEJEZET. VÉGREHAJTÁSI ELJÁRÁS. Általános rendelkezések (1) Az államigazgatási eljárásban hozott elsõfokú határozat jogerõs és végrehajtható, ha a) a határozat ellen határidõn belül fellebbezést nem terjesztettek elõ; b) a fellebbezést jogszabály kizárja. (2) Végrehajtható az a határozat is, amelyet a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatónak nyilvánítottak (46. ). (3) Az ügyben másodfokon hozott határozat jogerõs és végrehajtható. (4) Az államigazgatási eljárásban hozott végrehajtható határozat rendelkezéseit a kötelezett teljesíteni, vagy azok végrehajtását tûrni köteles. A végrehajtás elrendelése (1) A határozat végrehajtását eltérõ rendelkezés hiányában az ügyben elsõ fokon eljárt államigazgatási szerv rendeli el. (2) Az államigazgatási szerv, ha az eljárást hivatalból folytatta le, a végrehajtást is hivatalból, egyébként a jogosított kérelmére rendeli el. (3) Az államigazgatási szervnek a végrehajtás elrendelése elõtt meg kell kísérelnie, hogy a kötelezettet a határozat rendelkezéseinek teljesítésére vagy tûrésére rábírja. A végrehajtás foganatosítása (1) A pénzkövetelés behajtására irányuló végrehajtást ha jogszabály másként nem rendelkezik az adóbehajtásra vonatkozó szabályok szerint kell foganatosítani. (2) Az ingók kiadására, ingatlan birtokba adására vagy egyéb teljesítésre, illetõleg abbahagyásra vagy tûrésre vonatkozó végrehajtást az a járási jogú városi, fõvárosi (városi) kerületi, községi álla m- igazgatási szerv foganatosítja, amelynek mûködési területén az ingó található, az ingatlan fekszik, illetõleg a kötelezett lakik. Ha a foganatosításra nem a végrehajtást elrendelõ államigazgatási szerv illetékes, az illetékes szervet e célból meg kell keresni. (3) A végrehajtást foganatosító szerv vezetõje a végrehajtható határozat alapján kiküldöttei személyi védelmére indokolt esetben az illetékes rendõri szerv vezetõjétõl rendõri karhatalom kirendelését kérheti Ha a határozat az ügyfelet ingók kiadására kötelezi, de az ingó nincs a kötelezett birtokában, a jogosított kérheti az ingó pénzbeli egyenértékének a megállapítását. A pénzbeli egyenérték megállapítására a végrehajtást foganatosító szerv jogosult. A megállapítás határozattal történik, amely ellen fellebbezésnek van helye. A pénzbeli egyenérték a pénzkövetelés behajtására vonatkozó szabályok szerint hajtható be Az államigazgatási szerv a teljesítést vagy szolgáltatást a kötelezett költségére és veszélyére elvégeztetheti, ha az kötelezettségét nem, vagy nem kellõ mértékben teljesíti. Az államigazgatási szerv ilyen esetben elrendelheti, hogy a kötelezett az elõrelátható költségeket elõlegezze. Az elõlegezés, valamint a felmerült költségek összegszerû megállapítása tárgyában az államigazgatási szerv határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye A teljesítésre ha az nem pénz fizetésére irányul -, továbbá a szolgáltatásra, tûrésre vagy abbahagyásra kötelezés végrehajtása oly módon is biztosítható, hogy a végrehajtást elrendelõ álla m- igazgatási szerv a kötelezettet ezer forintig községi szerv kétszáz forintig terjedõ bírság kiszabásával a kötelezettség teljesítésére szorítja. A bírságot kiszabó határozat ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság kiszabása a határidõ eredménytelen eltelte esetén ismételhetõ. A végrehajtási kifogás (1) A végrehajtást elrendelõ határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (2) Akinek a jogát a végrehajtási eljárás sérti, a sérelemrõl szerzett értesüléstõl számított három nap alatt kifogást terjeszthet elõ. A kifogás nem irányulhat a végrehajtás alapjául szolgáló határozat rendelkezései ellen.

13 64. szám. MAGYAR KÖZLÖNY június (3) A végrehajtási kifogás ügyében ha jogszabály másként nem rendelkezik a végrehajtást foganatosító szerv az ügy természetéhez képest azonnal, legkésõbb azonban nyolc napon belül határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. A határozat végrehajtásának felfüggesztése Az államigazgatási szerv vagy annak felettes szerve hivatalból vagy kérelemre egyízben elrendelheti a végrehajtható határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása vagy megsemmisítése várható, vagy ezt különleges méltánylást igénylõ körülmény indokolja. A végrehajtás harminc napnál hosszabb idõre nem függeszthetõ fel. X. FEJEZET. ELJÁRÁSI KÖLTSÉGEK (1) Az államigazgatási eljárás költségeit általában az állam viseli. Az ügyfél terhére eljárási költség (tanú, szakértõ, szemle költségei stb.) akkor állapítható meg, ha azt jogszabály elõírja. (2) Ha az eljárásban több olyan azonos érdekû ügyfél vesz részt, aki a költség viselésére köteles, közöttük a költségeket arányosan meg kell osztani. (3) Az eljárási költségeket összegszerûen kell meghatározni. Az államigazgatási szerv az ügyfelet az eljárási költségek elõlegezésére is kötelezheti Az államigazgatási eljárásban a tolmács költségeit az állam viseli (1) Az államigazgatási eljárásban elõírt illetékfizetési kötelezettségre az illetékekre megállapított rendelkezések az irányadók. (2) A bírói út igénybevételével kapcsolatban felmerülõ eljárási költségek és illetékek tekintetében a pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel egyetértésben rendelkezik. Költségmentesség (1) Az eljáró államigazgatási szerv annak az ügyfélnek, aki kereseti, jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárással kapcsolatos költségeket vagy azok egy részét viselni nem képes, jogai érvényesítésének megkönnyítése végett teljes vagy részbeni költségmentességet engedélyezhet. (2) A költségmentesség az elõírt illeték és az eljárási költségek viselése alóli mentességet jelenti. (3) A költségmentesség hatálya a kérelem elõterjesztésétõl kezdve az eljárás egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra terjed ki (1) Az államigazgatási szerv a költségmentességet a kérelmezõ személyi körülményeire vonatkozó hivatalos tudomás vagy hatósági bizonyítvány alapján engedélyezi. A költségmentességre alapul szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható, illetõleg visszavonható. (2) A költségmentesség iránti kérelem elutasítása vagy a költségmentesség visszavonása, illetõleg módosítása tárgyában határozatot kell hozni. A határozat ellen fellebbezésnek van helye. Ha a határozatot a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetõje hozta, a határozat ellen a végrehajtó bizottság elnökéhez van helye fellebbezésnek. IX. FEJEZET. VEGYES ÉS HATÁLYBALÉPTETÕ RENDELKEZÉSEK Az állam területén tartózkodó diplomáciai vagy konzuli mentességet élvezõ személyek államigazgatási ügyeiben ha nemzetközi szerzõdés vagy jogszabály másként nem rendelkezik a külügyminiszter útján kell intézkedni. Az intézkedés megtétele végett a külügyminiszterhez az ügy tárgya szerint hatáskörrel rendelkezõ miniszter útján kell elõterjesztést tenni (1) Az államigazgatási szerv részérõl a bírság kiszabására a) a miniszter, a miniszter által aláírási (kiadmányozási) joggal megbízott személyek, b) a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei, elnökhelyettesei és titkárai, c) a tanácsok végrehajtó bizottsága szakigazgatási szerveinek vezetõi, valamint d) a miniszter alá rendelt szakigazgatási szervek vezetõi jogosultak.

14 június 9. MAGYAR KÖZLÖNY 64. szám. (2) Az elõvezetést ha jogszabály másként nem rendelkezik csak az ügyész jóváhagyásával lehet foganatosítani (1955. évi 22. törvényerejû rendelet pont). A jóváhagyásra a) a miniszter, a miniszter által aláírási (kiadmányozási) joggal megbízott személy, valamint b) a tanács végrehajtó bizottságának elnöke, elnökhelyettese és titkára tehet javaslatot. (3) Ha a bírságot megállapító határozatot a tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének vezetõje hozta, a határozat ellen a végrehajtó bizottság elnökéhez van helye fellebbezésnek E törvény alkalmazása szempontjából a Minisztertanács közvetlen felügyelete alatt mûködõ országos hatáskörû szakigazgatási szervek, illetõleg ezek vezetõi hatáskörük korlátai között a miniszterekkel azonos elbírálás alá esnek. Az országos hatáskörû szervek területi szakigazgatási szervei a miniszter alá rendelt hasonló szervekkel esnek azonos elbírálás alá Ha az eljárás során jogszabálysértés történt, a jogsérelem megszüntetésén kívül külön kell intézkedni a megállapított hibák és az azokat elõidézõ okok kiküszöbölésérõl (1) A 43. (3) bekezdését, valamint a 69.. (2) bekezdésének b) pontját csak e törvény hatálybalépése után hozott határozatokra lehet alka l- mazni. (2) Az 57.. (1) bekezdésében meghatározott esetekben a bírói út ha korábbi jogszabály azt nem tette lehetõvé csak e törvény hatálybalépése után megnyílt jogigény érvényesítésére vehetõ igénybe. (3) A jelen törvény rendelkezéseit honvédelmi igazgatási ügyekben is alkalmazni kell, kivéve ha jogszabály eltérõen rendelkezik (1) E törvény az évi október hó 1. napján lép hatályba. (2) E törvény hatálybalépésével hatályukat vesztik az évi XXX. törvény még hatályban levõ rendelkezései és az évi I. törvény. Dobi István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára évi V. törvény az állampolgárságról. I. FEJEZET. A magyar állampolgárok. 1.. (1) Magyar állampolgár az, aki: a) magyar állampolgár szülõ gyermeke; b) a magyar állampolgárságot honosítás vagy visszahonosítás útján megszerzi; c) a jelen törvény hatálybalépésekor magyar állampolgár volt, hacsak állampolgárságát el nem vesztette. (2) Az állampolgárok között aszerint, hogy állampolgárságuk milyen jogcímen alapul, megkülönböztetést tenni nem lehet. 2.. (1) Azt, aki személyi igazolvánnyal, illetõleg magyar útlevéllel vagy annak megfelelõ személyi okmánnyal rendelkezik, vagy abba mint gyermeket vagy gondnokoltat bejegyezték, továbbá azt, akit gyermekvédõ otthon nyilvántartó könyvébe jegyeztek be, az ellenkezõ bizonyításáig magyar állampolgárnak kell tekinteni. (2) Mindaddig, amíg külföldi állampolgársága be nem bizonyul, magyar állampolgárnak kell tekinteni azt is, a) aki a jelen törvény hatálybalépése után Magyarország területén született, vagy b) akit mint ismeretlen szülõktõl származó személyt a jelen törvény hatálybalépése után Magyarország területén találtak, ha Magyarországon nevelkedik, illetõleg nevelkedett. 3. (1) Magyar állampolgárrá válik a nem magyar állampolgár szülõ gyermeke, ha másik szülõjének a családról, házasságról, és a gyámságról szóló évi IV. törvény a értelmében magyar állampolgárnak kell tekinteni. (2) Az a nagykorú személy, aki a jelen törvény hatálybalépése után válik az (1) bekezdés alapján magyar állampolgárrá, a magyar belügyminiszterhez intézett nyilatkozatával bejelentheti, hogy szülõjének magyar állampolgárságát nem kívánja követni. E hatályos nyilatkozatot az utólagos házasságkötés, a teljes hatályú apai elismerés megtörténte, illetõleg az apaságot (anyaságot) megállapító jogerõs ítélet tudomásulvételétõl számított egy éven belül teheti meg. Külföldön tartózkodó személy a nyilatkozatot a tartózkodási helye szerint illetékes magyar külképviseleti hatóságnál is megteheti.