ÉPÍTETT TÁJAK (5. BEFEJEZő RÉSZ)... REJTÉLY VAGY ÁLDOZAT? (AZ ANONYMUS KÉRDÉS)... SZÁZ ÉV, AVAGY HOVÁ TűNT A HONFOGLALÓ...

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÉPÍTETT TÁJAK (5. BEFEJEZő RÉSZ)... REJTÉLY VAGY ÁLDOZAT? (AZ ANONYMUS KÉRDÉS)... SZÁZ ÉV, AVAGY HOVÁ TűNT A HONFOGLALÓ..."

Átírás

1 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 3 Elhunyt FORRAI SÁNDOR, a rovásírás-kutatás legnagyobb magyar alakja Forrai Sándor március május 25. Sanyi bácsi távozott közülünk, békésen, szelíden, ahogyan életében ismertük. Nélküle csak azért nem érezzük teljesen magányosnak magunkat, mert az általa megjelölt úton ma már ezrek haladnak velünk. Fiatalok és kevésbé fiatalok együtt. Ő, aki a tanulást és tanítást mindennél fontosabbnak tartotta, két évtizede tartó világtalanságra kárhoztatott életében éppen azoknak az arcát nem láthatta egyetlen pillanatra sem, akik legjobban tisztelték, és akiknek csak a hangját hallotta találkozásukkor. Őket ennek alapján azonosította és mosolyodott el, amikor szavaikból értesült a fiatalok körében egyre népszerűbb rovásírásról, a Kárpát-medencei Rovásírásversenyek népszerűsödéséről. Egyetlen napjainkban is élő, az igaz magyar (ős)történelemről előadást tartó, könyveket író hírneves személyiség sem tudott hozzá hasonló hatással lenni a tanulóifjúságra. Mert ő a szilárd alapokra helyezte a hangsúlyt. Tudta, hogy enélkül nem építhető biztonsággal semmiféle díszes palota, de még kunyhó sem. Hihetetlen beleérző képességgel oldotta fel a latin és a rovásírás ábécé magánhangzó jelölésbeli feszültségét azzal, hogy elenyésző módosítással, új betűk létrehozása nélkül tette lehetővé a hosszú latin magánhangzók átírását rovásírásra. A fent említett rovásírásversenyeken ma már csak ez a Forrai ábécé használható, így a tanulók kikerülhetik a kétféle ábécé szavainak egymástól eltérő helyesírását. E sorok írója és felesége, Friedrich Klára végtelenül megtisztelőnek tartja, hogy ez a nagy tudású ember megbízta életműve folytatásával. Ezzel a felelősséggel eddig sem volt könnyű együtt élni, Tanár úr eltávozásával pedig csaknem elviselhetetlenné válhatna ez a teher. Hogy mégis tovább lehessen csinálni, ahhoz elengedhetetlenül szükséges a Forrai Sándor gondolatiságát vallók irántunk már eddig is kinyilvánított rokonszenve, segítsége. Kérjük őket, hogy szellemi tanítónkhoz méltó életvitellel, tudásuk továbbadásával a jövőben is öregbítsék őseink műveltségi hagyatékát, a rovásírást. Ha ezt tesszük, Tanár úr a Mennyekből letekintve, megnyugodva, bizonyára jól eső érzéssel ismét elmosolyodik. Szakács Gábor, a Forrai Sándor Rovásíró Kör vezetője Megjelenik minden páros hónap utolsó napján Fõszerkesztõ: Sárosi Zoltán Kiadja: Sárosi kiadói- és nyomdaipari Kft 2153 Fót, Vörösmarty tér 2. Korrektúra: Császár László Felelõs kiadó: a kiadó vezetõje Elõfizetéssel kapcsolatos információk: A lap elõfizethetõ rózsaszínû postautalványon a Két Hollós TARTALOMBÓL ÉPÍTETT TÁJAK (5. BEFEJEZő RÉSZ) PILISMARÓT KRÓNIKÁSA REJTÉLY VAGY ÁLDOZAT? (AZ ANONYMUS KÉRDÉS) LÁSZLÓ KIRÁLY PILISI ÁLMA SZÁZ ÉV, AVAGY HOVÁ TűNT A HONFOGLALÓ AZ ÉNATILLÁM VISZOKO - A PIRAMISOK VÖLGYE ÁRPÁDHÁZI SZENT KINGA KIRÁLYNÉ MÉGPONTOSABBAN A KÉKSZAKÁLLÚ HERCEG VÁRA, AVAGY HOGYAN VÉLEKEDIK EGY TEOLÓGUS NEMZETÜNKRőL ÚJRA ZENG A PELIKÁNMADÁR Dobogó Mitikus Magyar Történelem kéthavonta megjelenõ õstörténeti kiadvány Könyvesbolt címén (Bp. Kenyérmezõ u. 3/a, 1081). Elõfizetési díj egy évre: 4000 Ft. világháló: villámlevél: HU ISSN (nyomtatott) HU ISSN (online) A lapban megjelent cikkekért felelõsséget vállalunk!

2 4 Dobogó ÉPÍTETT TÁJAK (5. rész) TÓTH JÓZSEF A lakóépület elrendezése is jellegzetes ősi hitnyomokat visel. A konyhára, a család éltető helyére szimmetrikus a két lakószoba. A konyha kitüntetett szerepe és helye (a középpont) fokozott fontosságot és súlyt kap elrendezésével. Délre tájolt bejáratával szemben középen áll az oltárformájú tűzhely, ahol régebben szabad tűzön, a század elejétől tűzhely - szerű építményen készült az étel. Ez a rész, szentélyszerűen zárt volt, mennyezete ferde csonka gúla formában szűkült a füstkivezető nyílás, az ég felé. Kialakítása olyan, hogy a delelő nap besütött a kéményen, és a fény, a Világ Világossága a konyha hátsó falát, valamint a tűzhely lapját világította meg. A konyha hátsó falát dísz -tányérok borították. (Közbevetőleg, a dísztányérokról: soknál különböző életfaképletek figyelhetők meg nagy variabilitással, másokon rozetták, Boldogasszonyt, Napot, Teremtőt idézők. Parasztház közepének elrendezése Szabadtűz hely A tűzhely oltárt formált Füstöskonyha kürtője A tűz- és az őstisztelet egyet jelentett. Kérdés, hogy a jelzőrendszer a nyári napforduló környékén működött-e, vagy egész évben, esetleg a nyári félévben? A Világ Világosságának Születése Badiny Jós Ferenc szerint augusztus 11-re tehető. (Nyári napforduló környéke!) A családi élettér zárt rendszer. A lakóházhoz gazdasági épületek tartoznak az udvar körül. Az udvarnak van díszkert és gazdasági része. A lakóházhoz kert is tartozik. Ez a személyes élettér. Az itt élők hierarchiája megegyezik a magasabb és magasabb szintek hierarchiájával, de elkülönül. Személyessé válik. Ebben az élettérben mindenkinek helye van. A családfőnek az asztalfőn, a gazdasszonynak az asztalvégen, az öregeknek a kemencepadkán, a fiataloknak az istállópadláson, a gyerekeknek a kemencesutban, a Jó Istennek a tisztaszobában. A gyerek helye kitüntetett hely. A konyha legmagasabb pontja, ahonnan minden látható, minden hallható. Jelen van, de szem előtt nincs. A kemencezug olyan, mint az anyaméh. Óvó és meleg. Bizto-

3 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 5 sítja az állandó jelenlevést. A tanulás legjobb és legkényelmesebb módja. Mindenkinek személyre szóló a helye. Úgy tud félrehúzódni, hogy a többit ne zavarja életkorának megfelelő aktivitásával. Égi rend. A családfő az, aki többnyire nem különül el. Ő a kohézió, a létezés biztonsága. A méhesbe húzódik vissza, ha szükséges. A méhes személyes szakrális hely, még száz esztendeje is. A munka - dologidőben - iszonyúan kemény. Hajnal háromtól kezdődik, imával, az állatok etetésével és fejésével, a földön folytatódik különféle mezőgazdasági munkákkal, este hat után fejeződik be az esti etetésekkel. A család imával kezdi a napot és a munkát, tevékenységét Istennek ajánlja, segítségét kéri. Munkák közben különféle rituálékat végez a hatékonyság növelésére (vetőmagszentelés, határszentelés, kalászszentelés stb.). Étkezések előtt és után asztali imát mond, este imával fekszik. Nem panaszkodik, a fáradtságot az élet természetes velejárójának tudja. A bőséget, szükséget Isten adományának tekinti. A mindenkori magyar társadalomban a paraszt a gerinc. A paraszt teszi a dolgát. Senki nem mondja meg neki, mit csináljon, hogy csinálja, miért csinálja. Tudja Ő azt. Ezerévek óta. Az országnak minden időben megvolt a kenyere, bora, többnyire fölös menynyiségben, hogy külföldre is jutott. Télidőben a jószágok körüli tevékenység, a kereskedés kevesebb fáradtsággal járt. Volt mit kipihenni. A paraszt politikailag nem befolyásolható. Oly közel él a földhöz, oly közel él Istenhez, hogy nem ér fel hozzá úri huncutság. A polgárság a szükségnek megfelelően liberális. Él ahogy lehet, többnyire jól. A család, a hit, az értékrend azonban nem kérdéses. Illeszkedik a zömhöz. A földbirtokos (nemes) réteg biztosítja a létezés kereteit a cselédségnek, az árubőséget az országnak, felelőséggel politizál, irányítja az országot. A hit, a hagyomány és az értékrend itt sem kérdéses. Tökéletes! (Wass Albert, Kard és kasza.) Ez változik meg az árutermelő gazdálkodás bevezetésével. Az ország politikai vezetése még kézben marad egy ideig, a földbirtokokat azonban mások működtetik. Bennük már nem munkál az összetartozás érzése. Idegenek. Önös érdekből saját haszonra törnek, és kitermelik a hárommillió koldust. (Sinka: A Fekete Bojtár Vallomásai; Jókai: Régi Jó Táblabírák.) Nálunk a népek a Szent Korona oltalma alatt, Boldogasszony tiszteletében éltek. A Szent Koronát Személynek, a Teremtő Isten oltalmának és gondviselésének tudták. E meggyőződésükben osztoztak a Szent Korona többi népével. Az országot, a népeket az a tudat köti össze, hogy a Teremtő Törvényessége oltalmazza, a Szent Korona személyében. Csak a vele koronázott királyt tisztelték, fogadták uralkodónak. Országunkat Boldogasszony oltalmában tudták, a szent személyek által kiszabott életet boldogan elfogadták. A nacionalizmus nálunk ismeretlen a XIX. századig, de a XX.-ban sem erős. Ezzel a fejezettel sorozatunkat befejezzük. Tesszük ezt azért, mert Tóth Józsefnek időközben megjelent hasonló című könyve, mely a nemzeti könyvesboltokban mindenki számára elérhető. A kemence templomot idéz A gazdálkodás technológiai színvonala, módszerei, legalább ezer évvel előzték meg a világot. Ártéri gazdálkodásunk máig az egyetlen öntözési szisztéma, amely nem termel sivatagot, nem terheli a környezetet, és a maximumot hozza le a területről, annak károsítása nélkül. Amit Andrásfalvy Bertalan kikutatott, és közreadott a hetvenes évek közepén, pontosan megmutatja ezt. Amit népünk az ezerhatszázas évek végéig létrehozott folyóink mentén, ami eltartotta az országot ezerévekig, azt császáraink korlátoltsága tönkretette. A következő korok és politikák tetézték a pusztítást, ma pedig nekünk kellene megtanulnunk nyugatról, ökológia címszó alatt. A mienknél alacsonyabb szinten.

4 6 Dobogó PILISMARÓT KRÓNIKÁSA Pár éve egy esztergomi antikváriumban ráakadtam Lukácsné Varga Eszter Pilismarót története I. című 1996-ban kiadott művére. Mivel Esztergomról és környékéről van vagy három folyóméternyi könyvem, meglepett, hogy ez a kiadvány elkerülte a figyelmemet. Noszlopi Németh Péter alapművének elolvasása óta fokozottan figyelek mindenre, ami a Pilissel, Vetus Budával és a témakörrel kapcsolatos. Sok helytörténeti érdekességet olvastam a láthatóan hosszú kutatást igénylő műben, de számos kérdésre nem találtam választ, illetve nem derült ki egyértelműen számomra, hogy a szerző ismeri-e a Pilis szindrómával kapcsolatos és Maróttal összefüggő műveket, adatokat, feltételezéseket és hogy mi a véleménye róluk. Ezért is kezdtem nyomozni a szerző után, és ezért kértem, hogy találkozzunk egy interjú erejéig. Egy csendes kis budai utcácskában található lakásban egy kedves, mosolygós matróna fogadott. Mivel először találkoztunk, az első kérdés adott volt. Hogy fest az élettörténete? Pilismaróton születtem 1936-ban. A szüleim pár holdon gazdálkodtak. Általános iskoláimat a községben végeztem el, majd az esztergomi Tanítóképző Intézet pedagógiai gimnáziumában érettségiztem. Aztán az ELTE magyar-történelem szaka következett. Ott ismerkedtem meg férjemmel, aki Szentendrén kezdett tanítani. Jómagam Dunabogdányban álltam katedrára először, majd a szentendrei Móricz-gimnázium következett ben a Martos Flóra - mai nevén Óbuda - gimnáziumba kerültem. Tanítottam, főként történelmet, aztán igazgató lettem. Amikor bővítették a gimnáziumot nem hiányzott az építkezéssel járó herce-hurca. Nem pályáztam meg újra az igazgatói posztot. Az Árpád gimnáziumba kerültem igazgató-helyettesnek, és onnan mentem nyugdíjba ben. Gyakran járt haza szülőfalujába? Erős a kapcsolat. A párommal, különösen eleinte, sokat segítettünk Maróton a szüleimnek. Hétvégi telket is Pest és Marót között félúton, Dunabogdány határában vásároltunk. A szülői házban most is van egy szoba-konyhám. A férjem halála, 1993 óta, sokszor megfordulok ott. Honnan jött a könyv megírásának gondolata? Benkovics László, a falu polgármestere egy beszélgetés során elmondta, hogy sok, a falu történetével kapcsolatos írásos anyagot gyűjtöttek össze, de nincs, aki kézben tartsa, rendszerezze őket, és áll az egész. Azt találtam mondani, hogy nyugdíjas vagyok, ismerem a témát, és ha mást nem bántok meg vele, akkor felvállalom. Elővettem a régi, még egyetemistaként a falu lakóival készített jegyzeteimet, elkezdtem levéltárakba járni, átnéztem a helyi egyházi iratokat elején kezdtem a munkát, decemberben jelent meg a könyv első kötete. De mint a közmondás is tartja hamar munka ritkán jó. Sürgetett az idő, nem kaptam kefelevonatot, nem javíthattam, ráadásul a kötészet sem sikeredett túl jóra. Ez egy dolgozat, sok bizonytalansággal. Az igazi értéke a forrásgyűjtemény. Magam kutatgattam: a pálosoktól, az országos levéltárig, a hadtörténeti múzeumtól a török adóösszeírásokig. És nagyon figyeltem a nyelvezetre. Hazánkban 1844-ig a latin volt a hivatalos nyelv, de a néphez csak az anyanyelvén szólhattak. Ezek a dokumentumok őrzik a korabeli népnyelvet, tükrözik az akkori helyesírás állapotát és szép, régies szavakat ismerhetünk meg belőlük. Egyedül dolgozott? Bánkuti Imre, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese sok útmutatást adott, és segítsége megkönynyítette a levéltári kutatásaimat. De rengeteg támogatást kaptam a marótiaktól is. A falu történetét azzal kezdi, hogy Pilismarót az ország egyik legcsodálatosabb területén fekszik, a Pilis, a Visegrádi hegység lábánál. Most Pilis? Vagy Visegrádi-hegység? A marótiak nem foglalkoznak ezzel mondja, miközben csendesen elmosolyodik. A kisebb helyneveket említik. Például: felmegyek a Hamvaskőre. Noszlopi Németh Péter Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben című művében Sicambriáról, Ős- Budáról ír. Vértessy György a Dunakanyarban megjelent munkájában Fehéregyházát Pilismaróton vélte megtalálni Az én munkám 1996-ban jelent meg. Noszlopi Németh Péteré 1998-ban. Olvastam, de nem mélyedtem el a témában. Lehet benne valami A mai község területén korábban, a törökök előtt több település létezett. A gyerekkoromban nagyapám egy erdésztől bérelt földet a Szekrény-hegy előtt, a Pángoron. Egy darabon az eke mindig falmaradványokat vetett ki. A kihívott régész szerint egy templom maradványai lehetnek ott. Az utóbbihoz, Vértessyhez még nem jutottam hozzá, egyébként elismert történészek lezártnak tekintik a témát Az első kötetben, amely az őskőkortól a XIX. század elejéig taglalja a község történetét a hunokat egy mondattal intézi el. A hunok gyors előnyomulása Kelet- és Közép-Európában a környező népcsoportok jelentős mozgását idézte elő. Kézai Simonnak a térséggel kapcsolatos sorai sem kaptak helyet: megindulván tehát fölemelt zászlókkal, feleségeikkel, gyermekeikkel és barmaikkal, átkeltek a Dunán Pestnél és a szobi réven, ahol megvívtak egy várat a Duna közelében, melyben Szvatopluk katonái gyűltek össze, akik ide menekültek, midőn uruk meghalt. Ebben többek között Marótnak egy igen öreg atyjafiát

5 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 7 is megölték, máig azt mesélik, hogy az maga Marót volt. Viszont a második kötetben, az Úrbérrendezés című fejezetben találtam egy részt, ami szerény véleményem szerint sok Pilis-kutató érdeklődésére számot tarthat. A Sárga-dombról, mely a Bitóci-, Bánomi-völgy bejáratánál volt, és az 1789-es térképen Akasztó-domb néven szerepel, úgy intézkedtek, hogy vályogvető helyül három holdat fog kimetszeni, úgy mindazonáltal, hogy ezen vályogvető terület az uradalom és a község közt mindenkor közös leend. Ez a domb ma már nem létezik, mert a kiváló vályogföld egy részét a lakosság téglának és tapasztásra elhordta. A megmaradt dombot ben a 11-es országút korszerűsítésekor kettévágták az út kiegyenesítése végett, a lejtőt feltöltötték. A megmaradt csonka két dombocskát pedig az 1960-as években a termelőszövetkezet tereprendezés címén eltüntette. Az első kötet szinte rohammunkában készült, hogy a honfoglalás millecentenáriumára megjelenhessen. A második kötet az államalapítás ezeréves évfordulóján, 2000-ben jelent meg. Ez a második kötet, amely az I. világháború végéig tartalmazza a falu történetét, még a szakemberek szerint is jól sikerült, a helytörténeti munkák között az egyik legjobbnak mondották. Ami pedig Kézait illeti a honfoglalók átkelése szerintem nem a jelenlegi szobi révnél, hanem valamivel feljebb, az Ipoly torkolata felett történhetett. Ott, ahol széles a Duna és sok a zátony. Az öregek úgy mesélték, hogy az első világháború előtt, ha a párkányi vásárba mentek, ott keltek át. Mostanában mi foglalkoztatja leginkább? Itt a tavasz, készülök a telekre, meg meg egy kiadót keresek mondja, miközben egy könyvszerűséget ad a kezembe. A letűnt paraszti világ nyomában Pilismaróton olvasom a címlapon. Belelapozok és ámulok. Vagy másfélszáz oldal, tele fekete-fehér és színes képpel.a község rövid történetétől a paraszti porták berendezési tárgyaiig, a dolgos hétköznapoktól a jeles ünnepekig tökéletes keresztmetszetet ad Pilismarótról. A gyerekeimnek, unokáimnak készítettem karácsonyi ajándéknak. Hadd tudják meg, hogy éltek a dédszüleik,ükszüleik. Megáll az idő, ha két embernek azonos a vesszőparipája és arról kezdenek beszélgetni. Elmondja, térképen mutatja, hogy hol állt az a hat nyárfa, amely a helyiek szerint a törökök elől menekülő Dobozi Mihály halálának helyszínét jelölte Szól arról az útszélesítésről, amelyet a Hideglelős-kereszt alatt kellett csinálni, hogy árvíz esetén legyen helyük a hajóvontató lovaknak Laptopján friss helikopteres légifelvételeket mutat a környékről Beszkennel és kinyomtat nekem egy érdekes térképet Öreg, hajdanvolt szigetre utaló helyneveket sorol: Sásrétek dűlő, Tóköze dűlő És mesél a munkájáról a terveiről: hogy a harmadik kötetben többek között a közigazgatásról, a kultúráról, a II. világháborúval és a tsz szervezéssel kapcsolatos dolgokról szeretne írni. Cserébe elmondom, hogy nemrég jártam a Hideglelős keresztnél, ahová ő még sohasem jutott fel, és hogy ismerek egy olyan utat, egy szerpentint, ahol még ő is,73 évesen is, fel tudna jönni. Tetszik neki az ötlet! Búcsúzóul kölcsönadom Vértessy György Fehéregyházával kapcsolatos írását. Hátha bogarat teszek vele a fülébe. Neki, Lukácsné Varga Eszternek, aki Pilismaróton született, akit a községben mindenki ismer és tisztel, aki egy élő helytörténeti lexikon, aki előbányászhat még néhány olyan tényt, adatot, amelynek láttán elismerően csettinthetnek régészek, piliskutatók egyaránt. Harcsa Gábor Adalékok a község történetéhez Kr. u. I.század eleje-közepe: a rómaiak elfoglalták a mai Dunántúlt. 890-es évek: A honfoglalók átkeltek a szobi révnél 1138: A község első, okleveles említése II. /Vak/ Béla dömösi oklevelében 1278: IV.László király átírja Mária királyné évi oklevelét, mellyel a Demesium mellett fekvő Morouth nevű birtokot a visegrádi Szent András monostornak adományozta. 1493: II. Ulászló a visegrádi bencés apátságot a pálosoknak juttatja. Igen értékes birtoka volt akkor ennek a kolostornak a pilismaróti. 1526: Bár egyes források a Nyergesújfalu közelében fekvő Puszta-Marótra teszik Dobozi Mihály és hitvese tragédiáját, a marótiak máig nagy tisztelettel ápolják Dobozi és a harcban elesettek emlékét. 1653: szerződés a Nyitra megyébe menekült pálosokkal a maróti jobbágyok szolgáltatásairól 1662: Határper Dömös és Marót urai között 1687 január: A törökök kiverése után két pálos szerzetes Felsőelefanttól Budáig felmérte volt falvaik, birtokaik állapotát és budaszentlőrinci kolostoruk helyzetét. Királyi engedéllyel a pálosok visszakapták birtokaikat, többek között Marótot is. 1715: az országos összeírás Maróton 21 adózót nevez meg. 1761: Figyelemre méltó az egyházi vizitáció alábbi két passzusa: 17. Áll itt egy Boldogasszony Szűz Mária kápolna, melyet kilenc évvel ezelőtt az uradalom állíttatott, és az elmúlt évben javíttatott. A kápolnában Boldogasszony napján mise van, más ünnepeken megemlékezés.18: Az urasági kápolna az uradalom épületében van, csak alkalmi célokra szolgál, szalmatetős. A falusiak nem használják, a plébános nem misézik benne. 1786: II. József rendelete következtében a pálosokat feloszlatták, birtokaik a Magyar Királyi Vallásalap/ítvány/hoz kerültek. 1829: Befejeződött a Hideglelős-kereszt és a Lázkereszt veszélyes szikláinak leomlasztása és alatta a Duna menti út szélesítése es évek: Heckenast Gusztáv nyomdatulajdonos és könyvkiadó földet vásárolt és gyönyörű villát építtetett Maróton 1906: A Belügyminisztérium törzskönyvezte az egybeírt Pilismarót nevet.

6 8 Dobogó Az Anonymus kérdés REJTÉLY VAGY ÁLDOZAT? BAKK ERZSÉBET P. dictus avagy Mesternek mondott P 1. A Gesta első szavával, amelyet Schwandtner praedictusnak közöl, élesen szembenáll Kollár Ferenc Ádám, aki szerint ez turpis error, csúf tévedés. Azzal indokolja, hogy a kódexnek több fejezete is a fentemlített. praedictus kifejezéssel kezdődik, de sehol sem rövidített alakban. Miért lenne rövidítve a kódex első szava, továbbá a szerző praedictus vero-t (fönt említett pedig) értelmezésű, itt, pedig nincs vero, tehát a feloldása P. dictus, s ezzel a megoldott a szerző nevének első betűje. Péter országbíró, mint Anonymus Péter, III. Béla 2 ( ) uralkodása idején, 1183-ban töltötte be az országbírói tisztséget 3. Cordines Dániel 1802-ben kiadott művében valószínűsítette, hogy III. Béla jegyzőjéről van szó, és ennek nyomán (Mátyás Flórián, Pauler Gyula, Sebestyén Gyula, Erdélyi László, Szilágyi Lóránd, C. A. Macartney, I. Tóth Zoltán, Váczy Péter, Győri János, Horváth János, Deér József és Pais Dezső) bizonyította, hogy a szerző ismeretanyaga az 1200 körüli Magyarország társadalmi és politikai viszonyait tükrözi. 1 Praedictus vagy P. dictus Melyik a helyes megoldás? Ez a kérdés is vita tárgya volt kétszáz éven át. Induljunk ki a P. dictus mesternek mondott P., egyszerűbben P. mester akkor a szerző első betűjét már ismerjük, amely sokat segít a nyomozásban. Ha ellenben praedictus, akkor, pedig a névből semmi sem ismert. A feloldás másik lehetősége a P dictus magister-t, Mesternek nevezett P.-nek fordítjuk, akkor a névnek csak a csak kezdőbetűjét rejtő sziglának. P. akit mesternek mondotok; ez a címem, de nem dicsekszem vele, csak kénytelenségből használom. Csapody Csaba: Az Anonymus-kérdés története, Bp.: Magvető p. 2 I. Béla ( ), II. Béla ( ) III. Béla ( ), IV. Béla ( ). 3 Markó László: A magyar állam főméltóságai. Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon, Magyar Könyvklub, Bp., A szerző önmagáról a következőket írja N-nek...akkor kérted tőlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemeseinek származását is. Meg is ígértem, hogy teljesítem a kérést; ámde más teendőktől akadályozva kérésedről is, ígéretemről is már majdnem megfeledkeztem volna, ha Kedvességed levélben tartozásom teljesítésére nem figyelmeztet. Visszagondolva tehát Kedvességedre, noha ennek vesződséges világnak sok mindenféle ügye-baja akadályoz is, hogy véghezvigyem azt, amire ösztökéltél. Kitér továbbá P. mester a művében a következőkre a 53. oldal Zolta vezér örökösödése: Örökébe lépett fia Zolta,... akit Magyarország valamennyi főembere meg vitéze csodamód szeretett. Bizonyos idő elteltével, amikor Zolta tizenhárom esztendős volt, az országnak főemberei valamenynyien, egyértelemmel és közakarattal egyeseket országbírákul rendeltek a vezér alá, hogy ezek a szokás jogával mértéket tartva, csendesítsék a viszálykodók pereit és versengéseit. Továbbá másokat mégpedig Tas fia Lélt, Bogát fia Bulcsút, a vér emberét, valamint Kölpény fia Botondot a sereg vezetőivé tették a végre, hogy különböző országokat feldúljanak velük. Ezek ugyanis harcias, bátor lelkű férfiak voltak, kik semmi másra nem viseltek gondot, csak arra, hogy uruk számára népeket hódítsanak, és más népeket pusztítsanak. Ők aztán, amint engedelmet kaptak Zolta vezértől, leszámoltak a karatán sereggel. Értelmezésem szerint, mint az országbírói, a nádori és a hadvezetés örökös jogon került olyan nemzetségek kezébe, ahol apáról fiúra ill. nemzetségi ágon belül öröklődött a tisztség. P. mester fia Mog 4 vagy Mok 5 nádor 1210 után meghalt. III. Béla bizalmasai közé tartozott, akinek uralkodása idején már felvette a keresztet, hogy keresztes hadjáratba menjen, de engedélyt kapott fogadalma beváltásának elhalasztására ban udvarbíró, 1188-ban 6 nyitrai ispán. A nádori méltóságot ban 7 és ben töltötte be a bácsi ispánsággal együtt ben fegyveres lázadást szervezett Imre király ellen, aki ezért megfosztotta a nádori tisztségétől, s feltehetően ez késztette arra, hogy a Szentföldre menjen. II. András trónra lépése után ispán lett után újból betöltötte a nádori méltóságot, egyúttal bihari és somogyi ispán volt, de a király belső hívei hamarosan kiszorították a hatalomból, ezután csak ispán tisztséget kapott ban bihari, ben pozsonyi ispán volt. Szilágyi 8 szerint az Imre-Endre viszályra utal, illetve a kis III. László megkoronázásának tükröződése a Gestában. A rómaiakról szóló keserű kifakadás megint egy már sokféle változatban ismert érvünk most meg az Endre herceg (később II. Endre király) udvarában élősködő idegenekre vonatkozik. Szilágyi végeredménye: kétségtelennek tartható, hogy a legdicső- 4 Sed quoniam memorie novercatur oblivio, oblivionis enim ortus est memorie defectus; huius nostri facti seriem scripto commendare iussimus. Ut autem firmius robur obtineat, sigilli nostri impressione communivimus. Anno Dominice In carnationis MCCI. Regnante gloriosissimo fratre nostro Rege Henrico. Testes autem huius rei sunt jobagiones nostri, quorum nomina hec sunt: Mog Comes, Nycolaus Comes, Martinus Comes, Ata Comes, Oresen Comes; Crasun vero Comes est pristaldus eiusdem Regis. Datum per manum Jacobi Prepositi magistri nostri et Cancellarii. (Az 1201-ki okmány igen hiányos kivonata találtatik Fejérnél, Cod. Dipl. II. k ) 5 IV. Barones Regni I. Comites Palatini, vna Iudices Cumanorum ab anno Mohc formában és oklevél előfordulása még: (Mogh, Mog, Mogh, Mohc, Mag) Karácsonyi 759. II. 304, és Sztáray I ben avatják szentté László királyt. 8 Szilágyi Loránd. Az Anonymus-kérdés revíziója. (= Századok, p.; p).

7 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 9 ségesebb Béla király jegyzője közvetlenül ura halála után, 1196 és 1203 közt írta a Gestá-t. N. kérdése 9 A krónika 10 megírására aránylag kevés idő állt rendelkezésére, ez az oka a befejezetlenségének. A rejtélyes N-re, Anonymus barátjára nézve is van javaslat: Nem más, mint a nagy műveltségű Csáky Miklós, (Csák nb. Miklós) aki magyarra fordította a Trója históriá-t, amelyet Anonymus latinul állított össze még közös tanulmányuk idején 11. Blach vagy vlach? 9 Nicolaus nádor. II. András uralkodásának legelején, 1205-ben töltötte be a nádori méltóságot. 10 Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára Cod. Lat. Medii Aevi Sólyom Károly: Új szempontok az Anonymus-probléma megoldásához. (Irodalomtörténeti Közlemények, ) 12 Szklenár, Georgius: Vetustissimus Magnae Moraviae situs. Posonii, A nemzeti tudat ébredése és ennek egy kiváló példája a bécsi udvari könyvtárban egyetlen példányban őrzött (1928-ban került haza) Anonymus Gestája esett áldozatul, hiszen eszerint a magyarok már a honfoglalás idején románokba ütköztek Erdélyben Gyalu földjén. A névtelen krónikája így alkalmul szolgált annak az igénynek támogatására, hogy a románokat vegyék fel Erdély három bevett közjogi csoportjába a magyar, székely és szász mellé negyedikként. A honfoglalás idején már oláhokat lát Magyarország, területén, ami anakronizmus 12. A magyar és a román etnikum közötti érintkezés nem egyszerre történt, hanem időben és térben más-más síkon, koordinátákban, de mindenekelőtt és ez a lényeg ezt a kérdést csakis jóhiszemű kutatókkal szabad vizsgáltatni, akik mentesek minden ideológiai és politikai befolyásolás alól, mert csak akkor óvhatjuk meg a közvéleményt, de a történészeket is az úgynevezett történelmi igazságok terrorjától 13. A román nyelv, szláv hatások nyomán a VIII-IX. században alakult ki. A Dunától északra élő románok rumánnak nevezték magukat, a balkániak zöme, a macedorománok pedig arumánnak, majd armának. A környező idegen világ 14 nem ezzel a kifejezéssel élt. A román szó német megfelelője: Walach, ebből származik a szláv voloh és a görög blah. A szó eredete a kelta volca szóra vezethető viszsza, amely azt a kelta népcsoportot jelölte, amely maga is átvette a latin nyelvet. A szláv volohból született a magyar oláh, a voloh többes számából, pedig az olasz szavunk. Az oklevelek forrásai nem tesznek említést erről a népről egészen II. András koráig. További nagyobb beköltözés a tatárjárás utáni időszakra tehető, amikor ígéret földje lett, Magyarország elpusztított településeinek és lakosainak a helyére letelepedtek. A Gesta az irodalomtörténeti kutatás, és a tudománytörténeti vizsgálatok hatáskörébe egyaránt. tartózik P. mester nem mesét, nem szórakoztató olvasmányt, hanem 13 Miskolczy Ambrus: Románok a történeti Magyarországon, Bp., Tény az, hogy a vlachok - ahogyan a román nép különböző ágait délkelet-európai szomszédaik általában nevezik 976 ebben az évben, ölték meg vlach vándorpásztorok (vagy karavánkísérők) Kasztoría és Preszpa között, Észak - Macedoniában a legidősebbet azon fivérek közül, akinek az első Bolgár Birodalom utolsó felemelkedését köszönhette. (35) az aromunok e kései feltűnését az írott forrásokban használták és használják fel fegyverként újra meg újra a roesleri elmélet ellen. Míg ui. a latin és görög szerzők látóhatárának peremén fekvő mai román területekkel kapcsolatosan természetesnek tűnt, hogy az írott forrásokban nem hagyott nyomot a romanizált lakosság koraközépkori jelenléte. In: Sramm Gottfried: A szlávból átvett jövevényszavak pontosabb elemzése során különbséget kell tenni az óromán alapállomány között, amely a legelőváltásos pásztorkodó népességnek a földműves foglalkozású parasztokkal való együttélésére vezethető vissza, főként a téli hónapokban, amikor a nyájaik általában síkvidéken legelnek, és b, sokkal nagyobb és különlegesen dákoromán szó-állomány között, amely a korábbi szláv települési területek túlnyomóan a földműveléssel kapcsolatos romanizálás során keletkezett. Bővebben erről: Schramm Gottfried Eroberer und Eingesessene. Geographische Lehnnamen als Zeugen der Geschichte Südosteuropas im ersten Jahr-tausend n. Chr. Stuttgart, történelmet írt. Benne van a forráskritikára és valóságra való törekvés. Az írott források mellett felhasználta a néphagyományt, a regősök énekeit, válogatással. Az ellene természetesen az egyik kritika, hogy nem fogadja el: Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának meséiből vagy a regősök csacsogó énekeiből, mintegy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ezért most inkább az iratok biztos előadásából, meg a történeti művek világos értelmezéséből, nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát. 15 Ő ezzel azt mondja, hogy a regősök csacsogó énekeiből, mintha egy álomban hallaná, vagyis elfogadná, de tudós módszerrel próbálja kivenni ebből a valóságot. Összekapcsolva az irodalmi 16 és a családok hagyományaiban megmaradt értékekkel. De elég ennyi! Ezt elhagyva térjünk vissza kitűzött munkánkra, p. Anonymus. Gesta Hungarorum. Magyar Helikon, Pais Dezső ford. Bp., Anonymusnál használt irodalmi források: Dares Phrygius trójai történetét, (De excidio Troiae historia), és egy másik műve: (Gesta Alexadri Magni), 915-ös Regino prüni apát évkönyve, illetve folytatása, Justinus: De Scithia, Biblia, Isidorus Hispalensis: Etymologiarum libri és Hugo Bononiensis: Rationes dictandi prosaice című művek ismeretéről ad bizonyságot az író. In: Anonymus Gesta Hungarorum Pais Dezső, Bp p.

8 10 haladjunk a történelem útján, s úgy, amint a Szentlélek sugallja, végezzük a megkezdett művet! ez az a gondolat, hogy Hungarusok című fejezeténél ír, vagyis, hogy a munkáját a Szentlélek erejének köszönhetően tudta végezni, sokan és sokszor tették munkáját kétség tárgyává. De nézzünk erre egy másik példát, nem a lovasnép, hanem a tevésnép esetében Mózes 17 és Isten párbeszédét egyetlen más élő ember nem hallotta. De még senki, aki Istenben hisz kétségbe még nem vonta ennek a valóságtartalmát. Vajon a kutatási mérőeszközök minden esetben ugyanannak az elvárásnak kell, hogy megfeleljenek? Régi szokás mosolyogni naiv helységnév magyarázatokon, de az a gondolat, hogy a helynevek a történelem forrásai, amelyből nem találgatni, hanem következtetni lehet, és a fejlett tudományos módszerekkel és eszközökkel már nem kell beérni P. mester tapogatózásaival, hanem a megfelelő értékeléseket el kell végezni. Csapody Csaba 18 szerint: rendkívül érdekes P. mester bámulatos földrajzi tudása. A mai, térképekhez és könyvekhez kötött látásmódunk alig tudja megérteni, hogyan lehetett valakinek a XII-XIII. században olyan tájékozottsága Magyarország földrajzi képeiről, hegyeiről, völgyeiről, folyóiról és átkelőhelyeiről meg kis patakjainkról, hogy kutatóink mindezt hibátlanul térképre tudták vinni a csillagász Hell Miksa 1766-ban készített terepétől, Pais Dezső Magyar Anonymus -ának térképmellékletéig és Győrffy György által rajzolt térképéig. Vagyis ez a következtetés is alátámasztja azt a gondolatot, hogy egy országbíró, több ízben nádornak, vagyis Péternek a Dobogó Gesta írójának alaposon kellett ismernie az országot, hiszen a király után második emberként irányított. Melich János szavai: Anonymus korának tudományos módszereivel nemzete oknyomozó történetét óhajtotta megírni... a meseköltő Anonymust kénytelen lesz minden történelemtudománynyal foglalkozó oda sorolni, ahová őt korabeli nagy műveltsége és nagy tudása miatt már rég sorolni kellett volna, tudniillik, a legjelesebb magyar történetírók közé. Válogatás az Anonymus irodalomból A Gesta kritikai kiadása: Szentpétery, Emericus: Sciptores rerum Hungaricarum ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum, I. Budapest, p. Schwandter, Johannes Georgius: Sciptores rerum Hungaricarum. Cum praefatione Matthiae Bélii, Vindobonae, I p. Anonymi Belae regis notarii historia Hungarica de septem primis ducubus Hungariae. Cassoviae, Endlicher, Stephanus Ladislaus: Anonymi Belae regis notarii de gestis Hungarorum liber Vindobonae, 1827, rerum Hungaricarim monumenta Arpadiana, sangalli, p. M. Florianus: Historiae Hungaricae fontes domestici. 1/2 Quinque-Eclesilis, p. Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól. Bp., (Fakszimile-kiadás és szövegközlés Fejérpataky Lászlótól, magyar fordítás Szabó Károlytól) Pauler Gyula-Szilágyi Sándor: A magyar honfoglalás kútfői. Budapest, p. Gombos, Albinus Franciscus: Catalogus fontium historiae Hungaricae. I. Budapest, p. Magyar nyelvű fordítások: Anonymus, azaz. Béla királynak névtelen íródeákja... magyarra fordította, és a nemes magyar nemzetnek felajánlotta Lethenyei János. Pest, Magyar Sunad, avagy a Béla királynak nevetlen íródeákja, kit ősi édes emlékezet oszlopául az ő hét fő magyar vezérekről írott deák historiájáből magyarba öltöztetve előállított... M(ándy) I(stván), Debrecen Magyar Anonymus. Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok cselekedeteiről. Ford. bev. és jegyz. Pais Dezső. Budapest, A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Kortársasak és krónikák híradásai. Budapest, A nép Mózest bízza meg az Úr parancsainak átvételekor. (18-21) Mózes II. Könyve, Exodus 20. Az egész nép hallotta a mennydörgést és a harsonazengést, látta a lángokat s a füstölgő hegyet s megrettenve s a félelemtől remegve megálla a távolban és mondá Mózesnek: Te szólj hozzánk s meghallgatjuk, ne az Úr szóljon hozzánk, hogy meg ne találjunk halni. 18 Csapody Csaba: Az Anonymus-kérdés története, Magvető Kiadó, Bp., Magvető, p.

9 Megmelegedett a piros párás este, Csillagok csáb-csókját magányos Hold leste, Leste-leste, nézte vágyó sóhajtással, El-elfogyó testtel, nem törődve mással. Szomorú-homályos lett ettől a képe, Elzsibbadva hullott önnön békéjébe, Bizony így működik a világ nagy rendje, Mely változtatta őt vékony-fénytelenre. A kerek világot álommal igézte, Az érkező Napot a távolból nézte, A Nap intett néki, útjára engedte, Sugaraival a földet melengette. Elhamvadt az éjjel, a hajnal pillángolt, Pilis oldalában száz apró tűz lángolt, Ragyogott a tájék, fű, fa, bokor fénylett, Az égen a felhők rőt mosollyal néztek. Gyönyörű a reggel! - László király vélte, Éjszakai álmát halk szóval mesélte, Mondta, mondta lassan, szavait megrágva, Egy-egy mozdulattal hűen magyarázva: Azt álmodám éjjel, indulok vadászni, Mezőkön vágtatni, nagy hegyeket mászni, Sok-sok idő múlva zöld erdőhöz érek, Tisztásán kis kunyhó, fáradtan betérek. Hát ott ült egy öreg, kínál egyből borral, Jótékony étekkel, arcán nyugalommal, Falatom megvárja, úgy nyitja a száját: Hozta Isten Lászlót, magyarok királyát! Rajtam vadász-zeke, koronám lakomban, Hajam vizes, csapzott, mégis ismer nyomban, Nézem csudálkozva, vajon honnét ismer, Várjam érkezését, üzente az Isten! Szót váltanunk mostan magyarokról kéne! Belenéz az öreg László szép szemébe, Nézik egymást csöndben, tán percek is telnek, Az Idő s a vágyak végtelent ölelnek. Évszázadok múlva mivé lészen népünk, Utunkat megleljük vagy kátyúba lépünk? Ellep-e majd minket rút, idegen, álnok, Szertefoszlanak-é az ősmagyar álmok? Vajon megtagadjuk ama testvérinket, Kik, mint kelő Napot, úgy szeretnek minket? MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 11 László király pilisi álma Vajon nem süllyedünk olyan nagyon mélyre, Hogy nem tekinthetünk föl a magos égre? Újabb száz esztendő eltelik majd talán, Mire rést üthetünk a nem értés falán, Két hosszú évezred éppen magát váltja, Amikor csak néhány ég felé kiáltja. Ég felé kiáltja rekedt-döbbent hangon: Szép anyanyelvemen rondítják a rangom, Dalaink gúnyolják, múltunkat orozzák, Nap, mint nap felénk a gyűlöletet hozzák! Az öreg elhallgat, szünete szemernyi, Én csak sóhajtozom: Mennyi kétség, mennyi? Az öreg folytatja népünk történetét, Míg félbeszakítja a ráhulló sötét. Szavait hallgatva lassan feleszmélek, Hisz népemnek hosszú, szép jövőt remélek, Az eszembe ugrik, fát kéne ültetni, Édes anyaföldbe termő magot vetni. Gyökér-erősödve legyen nagy, hatalmas, Levelén friss illat, a gyümölcse hamvas, Lássa ezt unokám fia s unokája, Legyen ez a bízó magyaroknak fája. Légyen örökéltű, sohase korhadjon, Az Idő végéig dús árnyékot adjon, Ha a nemzetemmel baj van, alábújjunk, Egymást erősítve ismét megújuljunk! Ennyi volt az álom! - László emígy mondja. Vajh hová ültessem? - most már ez a gondja, Végül helyet talál, ülteti is nyomban, Meg is öntözgeti dalos vigalomban A fa alatt állok, majdnem ezer éves, Barna, kérges törzsű, fényes gallyú, fészkes, Sokszor alábújt már útkereső népem, Hogy innen indulva jó irányba lépjen. (Ha keresed e fát, hidd, el megtalálod, Hunyjad bé a szemed és azonnal látod, Ha a múltat óvod s magadhoz öleled, Lelked mélyén e fát bizonyosan leled.) Minden igaz ember gyűljön mostan ide, Innen jól hallatszik az égbéli Ige: Kárpát-medencénkben, hogyha egyet akar, Mindörökre élni, élni fog a magyar! SZŐKE ISTVÁN ATILLA

10 12 Dobogó Száz év, avagy hová tűnt a honfoglaló magyarság törökül beszélő része? CSÁTI GÉZA Előszó Olvasva a különböző médiumokat, hallgatva a rádiókat, tévéket, igen érdekes gondolataim kezdettek kialakulni. Mintha a XIX. század második felében lennénk, és az ugor-török háború újult erővel lángolt volna fel. Most azonban már nem a kétszereplős modell szerint, hanem legalább három, ha nem négy oldallal, mintha egy egész kis világháború készülődne a magyar szellemiekben. Nem akarok senkit megsérteni azzal, hogy azt mondom: egy pohár vízben. Olyannyira, hogy utóbb kénytelen voltam tollat ragadni, és elmagyarázni, legalább a tanítványaimnak, hogyan is képzelem el én az örök történetet. Finnugor nép a magyar! kiált az egyik, és menten meg is támasztja kiáltását egy pár nyelvészeti bizonyítékkal, elfelejtvén hozzátenni azt, hogy bizonyítékainak mi köze van egyáltalán a magyar néphez. De bizony, török volt Árpád honfoglaló serege! kiált ugyanolyan vehemensen az ellenfele, s VII. Biborbanszületett Konstantinnal érvel. A harmadik a genetikát kezdi el citálgatni, mondván: Nem tudtok ti semmit biztosan, ez az objektiv tudás!. A negyedik a sumérokat kezdi el emlegetni, akikről időközben kiderült, hogy nem is suméroknak nevezték magukat. Ami még nem lenne baj, hanem az már igen, hogy a nevüket kivéve alig tudunk valamit magáról a népről. A nyelvéről már igen, de az meg aligha lehetne bizonyitó erejű, abban a korban, amikor a nyelvcserék éppen nem tartoztak a ritkaságok közé. No, én nem megyek vissza olyan messze, a történelem ellenőrizhetetlen bugyraiba, sem négy, sem nyolcezer évekig, onnan mennydörögni le az elhűlt olvasóra, hanem inkább csak olyan korokban szándékozom tallózni, amelyeket valamilyen módon ellenőrizni is lehet. Hátha okosabbak leszünk tőle. ISTEMI Kagán, a Nyugati Türk Birodalom fejedelme, az Úr 568., vagy 569. évében levelet irt a konstantinápolyi császárnak, amelyben szökött rabszolgáit kéri viszsza, akik most avaroknak nevezik magukat. Mindezet megelőzte az, hogy még a nagy (első) Justinianus idejének vége felé, egy nép, mely avaroknak nevezte magát, bebocsáttatást kért és kapott a birodalom területére. Theophanes Simocatta szerint így történt: Ugyanebben az időben bejött Bizáncba azoknak, akiket avaroknak mondanak, a furcsa népe Ezek saját földjükről elfutva jöttek Skythia és Mysia részeire, s követeket küldtek Iustinianoshoz kérvén, hogy fogadja be (vagy pártfogásába) őket. Ezen a futáson háborodott fel annyira a nyugati türk kagán, hogy a be- (illetve ki-) vándorlókat szökött rabszolgáinak nevezte. Ez volt az a ma is méltán híres, sem nem madarak ők, hogy a levegőn átrepülve megmeneküljenek a türkök kardjától, sem pedig halak, hogy a víz alá merülve eltűnjenek levél. Iustinianus azonban rövid időre rá meghalt, és a II. Iustinoshoz érkezett követséget, amelyet szintén Istemi küldött, az a Maniach nevű szogd kereskedő vezette, aki egyebek mellett arról is tudósította a császárt, hogy az a bizonyos szökött rabszolganép voltaképpen nem is igazi avar, hanem a var és a chuni törzsek töredékeinek összeolvadásából állott össze. Valamint, hogy a kagánnak mindjárt gondja is lesz az ő szökött rabszolgáira, mihelyt győzedelmesen visszatért a heftaliták ellen vivott háborúból. Ebben a rövid történetben, amely a legnagyobb bizánci krónikaírók jóvoltából maradt ránk, és Szádeczky-Kardoss Samu foglalta össze nekünk magyar nyelven, már benne van dióhéjban az akkori történéseknek majdnem minden lényeges eleme. Lássuk tehát mindenek előtt, hogy kik is voltak azok a bizonyos avarok? A türk kagán mindenesetre var és chuni-knak nevezi őket. Meg is maradt az emléke e nevüknek a Kárpát medence területén, minden Várkony utótaggal bíró hely nevében. Ugyanakkor, a középkori magyar krónikákat azzal vádolják a mai tudósok közül sokan, hogy nem szerepelnek bennük az avarok. Különös dolog, pedig őket a saját korukban mindenki ismerte. Igen ám, de hátha, a mi őseink éppenséggel ezen a várkony néven ismerték őket? Talán ez inkább tetszett is nekik, mint az avar. Amúgy, az avaroknak a Kárpát medencébe való elhelyezkedése nem ment minden zökkenő nélkül. Mivel az öreg Iustinianus az első követség és a szerződés után nem sokkal meghalt, utóda pedig, az előbb emlitett II. Iustinus, nem tekintette saját magára nézve érvényesnek a szerződést. (Vagy talán inkább félt a türk kagántól, ki tudja?) Tény minden esetre, hogy az avarok menekülésének feltételezett kezdete (552?) után jó néhány év eltelt, amig az avar nép (567-ben) a langobardokkal szövetkezve szétveri a gepida (Erdélyi?) államot és letelepedik. A langobardok aztán el is tűnnek a szinről, egyesek szerint megijedtek a veszedelmes szövetségestől, mások szerint igy is volt az egyezség köztük, és az avarok között. Még olyan vélemény is van, bár ezt általában nem hiszik el a mértékadó történészek, hogy maga az agg

11 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 13 Narses hívta be őket Itáliába, annyira megsértette őt Zsófia anyacsászárné, egy levelével, amelyben eunuch mivoltára célzott a vén oroszlánnak. Nekem mindenesetre tetszik, mert annyira emberi. Ez évtől kezdődően aztán az avarok berendezkedtek azon a területen, amelyet most már sajátjuknak tudtak. A berendezkedés odáig ment, hogy az elkövetkező nagyjából háromszáz évben lassan elhagyták lovas-nomád életmódjukat, az állattenyésztés mellett földműveléssel és mesterségekkel is kezdtek foglalkozni. És nagyon meggazdagodtak. Az aranyat ugyanis úgy tűnik, minden mértéken felül szerették, és később ez is lett a vesztük. Szemet vetettek ugyanis gazdagságukra a környező birodalmak uralkodói, s alig várták, hogy egy kissé legyengüljenek. Ami meg is történt. Akkor aztán következett a kirablásuk. A frankok császára, Nagy Károly vitézkedett ebben igen eredményesen. AVAR BIRODALOM Élt, a 600-as évek első felében és azok közepén is még, a Meotisztól (Azovi tenger) északkeletre egy Kuv-rat nevű fejedelem. Az országát a bizánciak, Theophanes szerint Nagy Bulgáriának, latinosan Magna Bulgariának nevezték. Magát a fejedelmet pedig ugyanez a szerző Krobato-nak nevezte. Milyen érdekes ez is, főleg, ha ehhez hozzávesszük azt, hogy Horvátországnak a nemzetközi neve Croatia. Beszélő nevek. No, ez a Kuvrat maradjunk meg ezúttal a könnyebbség kedvéért ennél a névnél Konstantinápolyban nevelkedett, és állitólag meg is keresztelkedett. Ezzel a tettével azonban még nem befolyásolta volna érdemben a Kárpát-medence középkori történetét, annál inkább a halálával, és azzal, ami annak utána történt. Volt ugyanis neki öt fia. Mivel pedig a fejedelem mindenképpen meg szerette volna védeni a birodalmát a széteséstől, halála előtt tehát megparancsolta fiainak, hogy ne váljanak el egymástól, hanem tartsanak össze. Még egy szép példázatot is prezentált nekik, megkérvén őket, hogy mindegyik rendre törjön kettébe egy-egy nyílvesszőt. Amikor pedig ezzel megvoltak, akkor összefogott öt nyilvesszőt, s megparancsolta nekik, hogy most már azt törjék el, akár egyenként, akár együtt próbálkozva. Persze, nem sikerült eltörni. Így bizonyitva azt, hogy külön-külön gyengék is, együtt erősek lesznek. Hiába volt azonban a szép példázat, alig halt meg a fejedelem, a fiai máris összekülönböztek. Szét is váltak hamarosan. Akkoriban már igen feljövőben volt a szomszédságukban a Kazár birodalom, alighanem a kazároknak is szerepe lehetett abban, hogy a Kuvrat-fiak a külön érvényesülés útját választották. Minket most a fiak közül főképpen kettő érdekel, a harmadik, akinek Aszparuch volt a neve, és a negyedik, akinek a neve Kuber volt. Aszparuch, (vagy egyesek szerint Iszperich a keleti irások a magánhangzókat általában nem irják ki, csak kipontozzák, innen van az ejtésben bizonyos fokú bizonytalanság) a neve magyarra lefordítva azt jelenti: Kis Sólyom, népével a Duna-delta, és a mai Dobrudzsa területén telepedett le. Kuber pedig, a negyedik fiú Pannoniába ment, s az avarok kagánjának rendelte alá magát. A történet nem csak azért érdekes, mert a dél-orosz sztyeppéről a Kárpát-medencébe bolgárok beköltözését bizonyítja, hanem azért is, mert rámutat a középkori lovas-nomád népek egyik igen fontos jellemzőjére is. Ez pedig az a jellemvonás, amelyet ma leginkább a tolerancia kifejezéssel szoktunk illetni, pedig sokkal több annál. Arról van ugyanis szó, hogy e népek értékrendje szerint, ha egy nép a birodalom fejedelmének a fennhatóságát akár katonai akciók következtében is, de elismeri, akkor az a nép már saját népnek számit, és ha ugyanezt békeidőben egy nép hercege önként teszi, akkor annál inkább. A nyelv igen kevéssé számitott meghatározónak abban az időben, és, ha a történészek hangadó részének hinni lehet, ez esetben ilyen nyelvi különbség, ha volt is, az igen csekély lehetett, mindkét nép az ótörök nyelv egyik, vagy másik, egymástól igen kevéssé eltérő változatát beszélvén. Igen, ha a hangadó történészeknek hinni lehet, de erre majd később vissza fogok térni. Amint, hogy Aszparuch herceg Kis Sólyom nevére is visszatérek majd, amikor itt lesz az ideje. Különben, az előbb emlitett Szádeczky-Kardoss Samu szerint Kuvrat 662 körül halhatott meg. Mások szerint esetleg korábban. Én ugyan inkább hiszek az eredeti források kutatójának, mint azoknak, akik azokat a forrásokat jó esetben, ha másodkézből ismerik, de a mi történetünk szempontjából nem is olyan nagyon lényeges, mivel általában elismert, hogy az Avar Birodalom 630 után általában már mindenképpen kapott bolgár vérátömlesztést. Mindemellett azonban, a birodalomnak az Avar Kaganátus jellege ekkor még nem változott meg. Még egy rövid közlés van ebből a korszakból, ami a mi szempontunkból mindenképpen emlitésre méltó, éspedig a következő (már megint Theophanestől maradt ránk, úgy látszik, valami okból ő hagyta ránk a leghasználhatóbb adatokat. Vagy talán csak ő volt a leginkább lelkiismeretes?). Aszparuch ugyanis a Dunai Bulgáris avarok elleni védelmére, annak nyugati vidékére telepítette a Hét nemzetséget. Ebben a hét nemzetségben egyesek (Harmatta János) az ősmagyarság (hetumoger) legelső irásos megjelenését vélték felfedezni. Én nem tudom mit higgyek erről, mert Theophanes határozottan azt írja, hogy a hét nemzetséget a mellettük élő szlávok közül hajtotta uralma alá Aszparuch népe. Igaz viszont az is, hogy amiért valaki a szlávok között lakik, nem feltétlenül szükséges neki magának is szlávnak lennie. Ilyesmire azért már volt példa, és éppen a kora-középkorból. Mindenesetre érdekes, különösen, ha Aszparuch her-

12 14 Dobogó ceg Kis Sólyom nevét is figyelembe vesszük, amint később még erre visszatérek. Az avar birodalom igazi változásának a kora azonban a 790-es években kezdődött, amikor, mint már mondtam, Nagy Károly szemet vetett az avar kincsekre. El is rabolta, hosszas csatározások után 795-ben. Még ehhez is az kellett, hogy Avarországban polgárháború törjön ki, 794-ben, miután a két még létező főhatalom, a tudun és a iugurrus (a kagán akkor már nem élt) két nagyjából egyenlő félre osztotta a népet táján aztán Krum kán, a Dunai Bulgária fejedelme uralma alá hajtotta azt a részét az országnak, ami Nagy Károly támadása után még független tudott maradni. Ez volt a keleti rész, a Tiszántúl, és Erdély. Az előbb felsoroltakhoz még jó, ha hozzágondoljuk, hogy már 630-tól, és utána, az Avar Birodalom időnként megismétlődő szláv támadásoknak is ki volt téve. Ez nem volt egyenletes nyomás, inkább változatos. Néha támadások érték az országot, máskor békés bevándorlás történt de csapatostól ám ilyenkor úgy lehetett tekinteni az avarokat, mint a szlávság harcra szervezőit. Persze nem önzetlenül, a megszervezett szlávokat ugyanis, saját háborúikban kitűnően fel lehetett használni. Máskor meg, mint mondtam, éppen ellenük fordultak az éppen általuk megszervezett szlávok. AZ AVAR TOVÁBBÉLÉS Vagyis, hát mi történt az avar néppel? Mert ahol uralkodó van, meg ország, ott népnek is kellett lennie. Már pedig azt igazán nem gondolhatjuk, hogy a háborúk során az egész népet kiirtották a különböző ellenségek. Nem is volt divat az ilyesmi annak idején, a lovas-nomád népeknél pedig éppenséggel nem. Ők megelégedtek azzal, hogy győztes háborúik után a törzsszövetség uralkodó törzsét egy másik váltsa fel, esetleg az országot attól kezdve másképp nevezzék, a nép pedig csak éljen tovább új gazdáinak uralma alatt, hisz értékes, úgy is, mint harcos, úgy is, mint munkás kéz. Csak a modern kor háborúiban lett szokás egész népek kiirtása, de még ez is érthető, mert lassan több már a Földön az ember, mint amennyinek levegő jut a lélegzéshez. Az avar néppel is történnie kellett tehát valaminek, de vajon minek? Az orosz krónikák szerint teljesen elszlávosodtak, úgy, hogy irmagjuk sem maradt. Más vélemények szerint szétszóródtak tán soha el se jutottak a homogenitásnak arra a fokára, hogy népnek lehessen nevezni őket és így megszüntek létezni mint etnikum. Hanem az emberi tudat különös valami. Igen konzervatív, különösen, ha kollektiv én-tudatról van szó, éppenséggel. Gyanakvó tudósok már régen, az es évektől fogva pedzegetik, hogy azért ez az egész avar eltűnés legalábbis érthetetlen valami. Olajos Teréz volt az egyik első kutató, aki komolyabban foglalkozott vele. És ugyancsak ő az, aki egy dolgozatában határozottan állította, hogy bizony az avarok se ki nem haltak, se rabszolgának szét nem voltak hurcolva, de még csak nem is szlávosodtak mind el, hanem éppenséggel a Tiszántúlon, és Erdély nyugati és déli részén megérték a honfoglalást. Ezt én egyelőre még annyival egészíteném ki, hogy az avar ország utolsó száz évében megszaporodó bolgár bevándorlás és támadások következtében, ez a továbbélő nép már igen kevert lehetett, sőt az sem kizárt, hogy nagyobb részben bolgár etnikum volt. Meg hogy azon kívűl még milyen, arra később majd a lehetőség szerint sort keritek. LEVÉDIA ÉS ETELKÖZ A magyarság honfoglalás előtti életének erről a két állomásáról már annyit írtak, hogy én itt és most csak igen röviden fogok vele foglalkozni. Csak annyira, hogy a későbbieket megérthessük. Különben is, ez mindkettő inkább földrajzi, mint történelmi fogalom. Ezzel együtt sokan, például Vékony Gábor is, nyelvészeti szempontból próbálták meg tárgyalni. Nincs értelme vitatkozni a felfogással, amit az e korban gyakori nyelvcserékről fentebb mondtam, erre a jelenségre is vonatkozik. VII. Biborbanszületett Konstantin: De Administrando Inperio, vagyis A birodalom kormányzásáról írott könyvének 38. fejezete szól a magyarokról. Ezt a tudós császár Bulcsú és Termacsu (Tormás? Tolmács?) vezérek bizánci látogatásakor lezajlott beszélgetések eredményeként írta, amely alkalommal a magyar vezérek meg is keresztelkedtek. A császár a könyvet 952-ben szerkesztette egybe. Ezek szerint annyi bizonyos, hogy a magyar vezérek látogatása csakis e dátum előtt mehetett végbe. Különböző spekulációk szerint a magyarok honfoglalás előtti lakóhelyeiről szóló híradást úgy tekinti, mintha az a 700-as években ment volna végbe LEVÉDIA tekintetében, és annak második felében, vége felé az ETELKÖZi tartózkodásra való átállás. A kor tekintetében én leginkább Kristó Gyula könyveire hagyatkozom, nem annyira azért, mintha mindenben egyetértenék vele, hanem leginkább azért, mert ő volt az, aki a kor történetéből a legtöbb könyvön átrágta magát, és a legkevesebbet spekulált, ahol pedig azt tette, ott elég tisztességesen ezt előre meg is mondta. A két ország(rész) egyébként a legtöbb tudós szerint legalább is részben átfedi egymást. A térkép, az előbb említett szerző térképe, mindennél többet mond. Eszerint a Kazár kaganátus akkoriban a két tenger (Fekete-, Kaspi- ) között volt, az Észak-Kaukázusban, és a tőle némiképpen függő viszonyben levő Magyar Fejedelemség még ettől is északra.

13 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 15 Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár arról számol be, hogy a magyarokhoz csatlakozott kabarok a kazárok nyelvére is megtanították ezeket a türköket (a magyarokat) és mostanáig használják ezt a nyelvet, de tudják a türkök másik nyelvét is. Ez a mondata a tudós császárnak szintén azt bizonyítja, hogy a honfoglalás előtt egy bizonyos ideig a magyarok a kazárokkal együtt éltek, s tőlük csatlakoztak is törzsek hozzájuk a magyarokhoz nevezetesen a kabarok. És még bizonyít valamit, amiről később még esik majd szó. Előbb azonban: Levédia. Amely elnevezés egyes történészek szerint magyar-szláv együttélésre is utal. Távol álljon tőlem, hogy bizonyos fokú magyar-szláv együttélést tagadjak, de szerintem ennek a területnek az elnevezése inkább arra utal, hogy a bizánci történetírókkal éltek együtt szlávok oly módon, hogy némi befolyásuk is volt az idegen elnevezések leírási módjára. Ugyanakkor az a Levedi nevű fejedelem is lehet egy félreértés következménye. Még az sem kizárt, hogy maga a két magyar vezér is félreértelmezte, esetleg félreérthetően mondta el a fejedelem nevét. Erre ezer okuk lehetett, amiket most nem tisztem felsorolni, főleg akkor nem, ha az egyszerű tévedés is elképzelhető. Arról van ugyanis szó, hogy a régi keleti írások nem jelölték a magánhangzókat. Csak kipontozták őket. Jó esetben. Minden valószínűség szerint valami ilyesmi történhetett a fejedelmi névvel is. Képzeljük el, hogy az emlékezést segítő rovásbotok mert azt remélem, senki nem valószínűsíti, hogy a Szent István előtti magyarság más írással élt volna, mint valamiféle rovásírással erre a ezt a három betűt tartalmazták: d v L A könnyebbség kedvéért a ma használatos székely rovásirást használtam, bár meg vagyok győződve arról, hogy annak idején több rovásírás-félét is használtak a magyarok a kalandozások korában, amelyeknek a mai székely rovásírás csak az egyik közvetlen elődje lehetett. Ugyanakkor ezek az írástípusok alighanem sokban hasonlítottak is egymásra. Mire lehet ebből a három betűből következtetni? Először is ki lehet olvasni belőlük az előbb említett nevet, vagyis azt, hogy LEVE- DI. Jobbról balra természetesen. Van egy másik lehetséges olvasata is, ami azon alapszik, hogy a középkori latin írásban bizonytalanság tapasztalható a V és az U betűk olvasásánál. Gyakorlatilag, általában a szövegösszefüggésből derült ki, hogy mikor melyiket kellett olvasni. Olyan mértékű volt ez a bizonytalanság, hogy visszahathatott a rovásjelekre is, így a rovás V és a rovás U igen hasonlóvá sikeredett egymáshoz. Ez egyébként annak is a jele, hogy a rovás u hangnak ez a jele meglehetősen későn lett általánossá, abban az időben, amikor már a rovásbetűk mellett a latin betűk is használatban voltak a területen. Ha tehát az említett fejedelem nevét eszerint U -nak kellett olvasni, akkor az olvasat eleud is lehetett. És tényleg vannak olyan történészek, akik, más meggondolásból, de egy személynek veszik LEVEDI fejedelmet és a krónikák ELŐD, más írás szerint ELEUD törzsfőjét. Van azonban még egy másik olvasat is, és ez az ELYVED, illetve zárt E -vel ejtve ÖLYVED. A D, mint tudjuk, a régi magyar nyelvben kicsinyítő képző. (Lásd: ó én ézes urodum ). Így tehát a név, amit keresünk, a mai magyar nyelvben ÖLYVECSKE néven hangzana. Ez bizony ragadozó madárnak a neve, kicsinyítő képzővel. Emlékszünk még, hol találkoztunk hasonlóval? Kuvrat kagán harmadik fiánál, aki ASZPARUCH volt, vagyis lefordítva: Kis Sólyom. Vagy általános szokás lehetett annak idején fejedelmi családok magzatját ilyen módon elnevezni, vagy, még az is elképzelhető, hogy a két fejedelem talán ugyanaz a személy lehetett. No, ezt bizonyítani senki se tudná. Az ellenkezőjét is inkább csak bizonygatni. Akár így, akár úgy dől el végül a kérdés, énnekem minden esetre ez az az olvasat, amely a három közül a legjobban tetszik. Hacsak nem érvényesül itt is a keleti népek leírt szövegeinek az a jellemvonása, hogy egyetlen szövegnek több értelmezése is van, és mindegyik helytálló is lehet. Takarékoskodtak a betűkkel annak idején az emberek, nem volt könnyű dolog az írás, de nem takarékoskodtak a jelentéssel, az értelemmel. Ma ez általában fordítva van. (következő számunkban folytatjuk)

14 16 Dobogó Az én Atillám Gondolatok Józsa Judit: Atilla, a Hun című alkotása előtt KARDOS GÉZA április 15-én Atilla beköltözött az otthonunkba Józsa Judit kerámiaművész terracotta szobrának formájában. A mű 40 cm magas egész alakos alkotás. A nagykirály prémmel szegélyezett süveget, medve- vagy farkasbőrből készült, combközépig érő kaftán-szerű köpenyt és bő finom kikészítésű csizmába tűrt nadrágot visel. Jobb kezével a tegezből kiálló íjat, baljával pedig szablyája markolatát fogja. Jobb oldalt, a tegez mellett tarsoly látható. (az újság belső borítóján látható kép) Atilla hosszú haja két oldalt varkocsba van fonva, vékony, két csíkban lelógó bajsza az álla alá ér. Az alak enyhén felvetett fejjel, szálfaegyenesen áll (1.kép). A süveg homlok feletti részén (a Litoj kurgánból e- lőkerült aranysólyomra emlékeztető) turul, a turul mögött szarvasagancs látható (2. kép). A süveg tetején a Szent Koronát idéző keresztpánt fut végig. A köpeny jobb vállrészét oroszlánfej díszíti (3. kép), a tegezen pedig három egymás alatti kör alakú mezőben két-két lófej jelenik meg (4. kép). Ha szembe nézünk az első magyar királlyal (ahogyan krónikáink egybehangzóan nevezik Atillát), 1. kép az első döbbenetet az arckifejezése okozza, amely ellentmond minden belénk táplált Atilla képnek. A zord, kegyetlen, rezzenéstelen arc helyett ez az Atilla mosolyog! (5. kép) Pedig még Priszkosz Rhétor is aki talán az 3. kép egyetlen hitelesnek érzett Atilla-képet hagyta ránk azt írja, hogy a király arckifejezése csak akkor enyhül meg, amikor legkisebb fiát engedik be hozzá. Ám Priszkosz csak a trónuson vagy a vacsoraasztalnál ülő Atillát látta, s nem a másfél ezer évvel később egy magyar család otthonába fényt hozó táltos-királyt, arcán a jóság, szeretet és mindentudás kifejezésével. Az arcél még a hagyományos Atilla arc (6. kép), de a kiteljesedett szellemiséget jelentő szembenézet már egy táltos arca. Félreérthetetlenné teszi ezt az agancs, a 4. kép táltosok attributuma is, mely jelzi a szellemi kisugárzást és a felülről jövő szellemi energiák befogásának képességét. A szarvasság más módon is kapcsolódik Atillához, aki az élet tengely Nyilas csillagkép felöli végén 2. kép 5. kép

15 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM kép 8. kép 7. kép lép be a mi világunkba a szarvas szülőhelye pedig éppen itt van, a Nyilas második holdházában. Vagyis a Nyilason át érkezőnek földi pályája megkezdéséhez szarvassá kell válnia. A nyilas szellemiségnek minthogy magasrendűsége folytán többlet dimenziókkal rendelkezik szükségszerűen ikresednie kell. Vajon megjelenik-e ez a szellemi-testi kettősség Atilla szobrunkon? Természetesen igen: a nyilak tárolására szolgáló tegezen tűnik fel a Nyilas keleti megfelelője a Ló de csak a feje, hiszen szellemiségről van szó és párosával, hiszen a testetöltés az Ikrekben e- sedékes. (7. kép) És itt ér össze a keletiés a nyugati Zodiákus: a ló és a teremtő erők forrásvidéke felé mutató a keleti vallásos gyakorlatban egyszersmind a meditáció eszközéül szolgáló íj. Atilla szakrális uralkodó. A szakrális uralom felel meg a Nyilas (Ló) szellemiségének. De mit keres a ruházaton az oroszlán, amely köztudottan a világi hatalom megtestesítője? Nos, kétszeresen is megvan a létjogosultsága, mégpedig pontosan ott, ahol feltűnik vagyis a vállon. Ha ugyanis valami a vállon van, az vállalást jelent. Atillának bár szakrális uralkodó vállalnia kell a világi uralmat is, hogy küldetését beteljesíthesse. És világi hatalma csúcsán, egyben a magyarság keresztútjárásának kezdetén találkozik Leóval, az oroszlán-pápával. A turul jelenléte magától értetődő: Atilla zászlaján és pajzsán is szerepel, de akár a király névjegyének is tekinthető, hiszen minthogy az R és az L azonos mássalhangzó-kategóriába tartoznak a turul Atilla nevének pontos hangalaki megfelelője (TuRuL= atil(r)la). A süvegen lévő keresztpántok gyönyörű jelzései annak, hogy a koronás turul-nemzetség Atilla egyenes ági leszármazottja. És végül nézzük a tarsolyt. Miközben az egész alkotásra még a csizma díszítésénél is (8. kép) az aprólékos kidolgozottság jellemző, addig a tarsolyon csak egy elmosódott ábra körvonalai sejlenek fel (9. kép). Pedig tarsolylemez ábrákból az Árpád-kori sírok feltárása óta bőséges választék áll rendelkezésünkre. Ám ha a tarsolylemez felkerül, akkor nem látszik az, hogy mi van a tarsolyban! Nem látnánk a rakamazi turult: az ellenségeit is védelmező, azokat önmaga érdekeinek megkisebbítésével is felemelni kész magatartásforma legszebb kifejezőjét. Ennek a képnek minden- képpen ott kell lennie Atilla szobrunkon, de csak szellemi jelenlétként, hiszen tudjuk, hogy legkevesebb másfél száz évvel Atilla halála után készült női hajfonatkorongon jelenik meg az ábra. De mégis jelen van, hiszen itt éppen ez a legfontosabb: mit hoz be Atilla a Kárpát-medencébe, mi az a viselkedésforma, amelyet ha elfogad a magyarság (Ecce Homo!), akkor azzal a keresztjét is felveszi, s megkezdi évezredes keresztútjárását amelynek a végén minthogy tudatos vállalásról van szó a feltámadás vár rá. 9. kép

16 18 Feszült várakozással indultunk útnak Szakács Gábor újságíróval, Friedrich Klára rováskutatóval és a Demokrata TV operatőrével: Víg Sándorral május 31. napján a Bosznia és Hercegovinát hoszszanti irányban átszelő sekély és gyors futású Boszna folyó völgyébe, melynek települései a völgy két oldalán, magas hegyeik lankáira kúsznak fel. Šamac-nál (SAMAS!) léptünk be a háború sújtotta bosnyák nép országába. Északi falvai a szerb jelenlétet hirdetik ciril betűs felirataikkal, az orosz betűkészlettől sajátságosan elkülönülő betűcsoportjaikkal. Ez a rész kevésbé szenvedett veszteséget, mint Bosznia középső és déli része, melyet a hegyvonulatok gerincein felvonuló, majd hadállásaiban hosszú időkre berendezkedő két ellenséges, szemben álló horvát és szerb hadsereg nehéz fegyveresei, valamint mesterlövészei tartottak megszállva, aknatűz alatt tartva az alanti falvak házait. Nagy volt a veszteség a helyi lakosság körében. Erről a frissen hantolt, füvesített, fehérlő kőoszlopos temetők sorai vallanak, továbbá a növényzet takarásában elővillanó szétlőtt, szomorú házak csonka falai. A háborúban lelkileg megerősödött emberek vendégszeretete, barátsága, segítőkészsége fogadott Viszoko városában, különösen akkor nyíltak meg a lelkek, amikor megtudták: magyarok vagyunk. Néhányan jártak nálunk szép élményekkel gazdagodva, testvéri szeretettel gondolnak reánk, mint nagyobb néptestvéreikre; Török, bosnyák, magyar egytestvér mondják. A Hotel Piramida Sunca (Nap-piramis) motelben szálltunk meg. Másnap reggel indultunk helyi vezetőnkkel a Hold-piramis ásatásaihoz. Az utunk nem veszélytelen, mert a keskeny hegyi utacska mentén piros színű táblák, fehér Dobogó Viszoko - a piramisok völgye VETRÁB JÓZSEF KADOCSA halálfejekkel és rajtuk a következő feliratokkal figyelmeztetnek az életveszélyre: Pazi mine (Figyelj az aknákra!). A helyi- és nemzetközi régészek, geológusok vizsgálta terület a legnagyobb rejtély számunkra, amely kérdések sorát veti fel eddig ismert múltunk vonatkozásában. Viszoko mellett, a Boszna két oldalán emelkedő gúla formájú, magas hegyek erdei, földrétegei több ezer éves, emberi kéz formálta építmények maradványait őrzik. Nem ismerhető: kik, mikor, és milyen céllal építették ezeket a hatalmas, megalitikus korba illeszkedő építményeket. A Hold-piramis fennsíkján eszközölt próbafúrás meglepő eredményre vezetett: 200 méter mélyre hatoltak a kőlapokkal fedett, megmunkált, néhol térbeli formák, motívumok díszítette rétegek közé. Százötven méternél új, a helyi geológusok által nem ismert, rendkívül kemény, szürke, finom anyagszerkezetű kőzetréteget találtak, amelybe ötven méterre haladt még a fúrófej, de ezen a mélységen nem törték át a réteg határát, ezért nem ismerhető annak vastagsága. A felszínen látható járófelület szorosan, nagy műgonddal egymáshoz illesztett, kötőanyaggal kitöltött járólapokra emlékeztet. A helyi szakemberek az Illirikum műveltségébe tartozónak vélik a piramisokat, de mivel nem ismerik, nem ismerhetik, s ezért magukénak nem vallhatják nem vesznek tudomást a kőlapok némelyikén önálló jelként fel-feltűnő szkíta rovásjelekre, amelyek azt jelezhetik számunkra, hogy talán, több köze van ezen építményeknek az ősi Kárpát-medencei kultúrkörhöz; a tatárlaka-i korong rovásüzenetéhez, mint a periférikus adriaihoz. Itt a próbaásatásoknál felszínre került kőlapkák némelyikén megtaláltuk a j (ej), az C (ecs) rovás jelét. Valószínűleg több jel is felszínre kerülhet még gondos szemlélődést követően. Olyan jelekre gondolok, amelyeket a Nap-piramis belsejébe vezető, az apró köves, kavicsos, alakítható a helyiek által breca -nak nevezett könnyen megmunkálható, omladékos falú, részben feltárt folyosó kövein láttunk: a v (ev), az b (eb), az Z (ezs) jelét, a k (K), az q (ő) az S (esz), valamint az è (eset vagy esi) összevonást (ligaturát). E két lelet közé illeszkedett a bőrgyár területén fellelt kőkerék lelete, és a helyi szakemberek által templomnak nevezett temetkezési-domb (tumulus) bemutatása. Villámgyorsan elröppent a nap és erősödő késztetésként támadt a csoport tagjaiban a gondolat: ide vissza kell térnünk! Illesztékes járószint Rovások a Nap-piramisban található kövön

17 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 19 Szentek legendái - legendák szentjei Árpádházi Szent Kinga királyné Magyarország: Ószandec, Lengyelország, (1292. július 24.) FELLEGI BÉLA Kinga is láncszeme annak a több évszázadra terjedő kapcsolatnak, amely a Krisztus hitére tért lengyel és magyar nép között szövődött. Pedig élete folyása eleinte egyáltalán nem irányult Lengyelország felé. IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermekeként látta meg a napvilágot. Testvére volt Árpádházi Szent Margitnak. Szülei és atyai nagynénje, a Türingiába szakadt Erzsébet, valamint nagybátyja, Kálmán herceg és felesége, Szalóme példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Főleg Szalóme hatása félreismerhetetlen életének későbbi alakulásában. De megérinthette fogékony lelkét a 13. század nagy egyházi mozgalma, a kolduló rendek alakulása is. IV. Béla udvarában mind a domonkosok, mind a ferencesek szívesen látott lelkivezetők és tanácsadók voltak. Így juthatott Kinga egész fiatalon arra az elhatározásra, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. Nem is sejtette, hogy életéről mások tárgyaltak nélküle. A lengyel származású Szalóme vetette föl, a Boleszláv krakkói és szandomiri herceggel való házasság gondolatát az ötéves Kinga szüleinek. Ők azonban akkor még hallani sem akartak róla: előkelőbb, nagyobb tekintélyű férfit szántak leányuknak. Midőn azonban a tatár hordák vészfelhői tornyosultak az ország egére, többé nem a dinasztikus tervek, hanem a gyorsan és közvetlenül kapható katonai segítség lett a döntő szempont. Így azután 1239-ben igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének, és leányuk párnapos vívódás után beleegyezett akaratukba. Talán éppen Kálmán herceg és Szalóme József-házassága lebegett a szeme előtt, s bízott benne, hogy ha Isten sugallta neki szüzessége fogadalmát, lehetővé teszi majd annak teljesítését az új életformában is. Krakkóba vezető útja az akkori Észak-Magyarországon és Szandecen keresztül valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette föl. Az országra szóló esküvő és lakodalom után nem egykönnyen sikerült királyi férjét rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. Mindkettejük buzgósága segítette elő 1253-ban Szent Szaniszló, Krakkó hajdani vértanúpüspöke (+1079) szentté avatását. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországon is végigszántottak. A királyi pár előbb a szepességi Podolinba menekült, majd a Dunajec bal partján épült Csorsztin sziklavárában húzta meg magát. Kinga a tatárok elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apjától kapott bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka). Férje hosszabb betegeskedés után, 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a ferences apácák (klariszszák) ruhájában vett részt, így is jelezve élete özvegyi szakaszának irányát és tartalmát. Jolán húga társaságában aki fél évvel előbb szintén megözvegyült abba az ószandeci klarissza zárdába lépett, amelyet annak idején férjével együtt építtetett és látott el javadalmakkal. Jótékonykodással és önmegtagadó imaéletben teltek napjai. A nővérek 1284-ben főnöknőjükké választották ben egy tatár betörés elől ismét Csorsztin sziklavárába menekült, nővértársaival együtt. Az ostromlókat Baksa Simonfia György vitéz és maroknyi magyar csapata futamította meg egy éjjeli rajtaütés alkalmával. A szandeci kolostort a tatárok földúlták, és Kingának 53 évesen az újjáépítés munkáját kellett irányítania E sok viszontagság bizonyára szintén hozzájárult életereje felőrléséhez őszén betegeskedni kezdett, és 10 hónapi betegség után júliusában állapota válságosra fordult. Maga kért papot, hogy szentségekkel megerősítse, majd július 24-én, Szent Jakab apostol vigíliáján befejezte áldásos földi pályáját. Még holtában is ellenséges betörés zavarta a kolostor életét: cseh csapatok garázdálkodtak a környéken. Tőlük való félelmükben a nővérek 3 napig titkolták főnöknőjük halálának hírét 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta Kingát boldoggá. Öt évvel utóbb XII. Ince Lengyelország egyik védőszentjévé tette. II. János Pál pápa avatta szentté a lengyelországi, Ószandecben, június 16-án. Ne félj Mária, könyörgésed meghallgatásra talált az Úr színe előtt. Íme, olyan gyermeket szülsz, aki néked és a népnek mondhatatlanul sok örömet fog szerezni. Mert az Úr ezen gyermek életével, példájával és érdemével szándékozik megvilágosítani és megsegíteni egy veletek szomszédos nemzetet. (Kinga édesanyja látomásban hallotta e szavakat, kevéssel a szülés előtt.) Amikor a tatárjárás után hazalátogatott, édesapja kíséretében eljutott a máramarosi sóbányákba is. A kíváncsiság levitte őket az egyik aknaszlatinai tárnába is, amelyet később róla neveztek el Kunigunda-tárnának. Kinga gyönyörködve nézte a csillogó, hófehér sótömböket. De mindjárt eszébe is jutottak a lengyel alattvalói, akik csak a sós forrásokból párologtatott, ún. főtt sóval kénytelenek beérni. Felhasználva az alkalmat így szólt atyjához: Atyám, add nekem ezt a sóaknát, és engedd meg, hogy innen egyenesen Lengyelországba vihessék a sótömböket. A király tüstént teljesítette leánya kérését. Kinga pedig lehúzta ujjáról a jegygyűrűjét, és az akna birtokbavételének jeléül a mély aknába dobta. Amikor később megnyitották a wieliczkai sóbányát, az első kitermelt sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét.

18 20 Dobogó MÉG PONTOSABBAN... A Dobogó tizenhatodik oldalán olvasható Kiss Erika Mária válasza a VI. évf. első számában megjelent Pár szó... - ra. Írására röviden a következőket mondhatom: Kiss Erika Mária válasza: Bár én azt szeretném, ha a vita nem köztünk, hanem a szakemberek között folyna,... Megjegyzés: A vitában nem az a lényeges, hogy valakit X Y-nak vagy Z-nek, amatőrnek vagy szakembernek neveznek, hanem a saját vagy az általa képviselt gondolat. Így öröm ha egy-egy gondolatra válasz érkezik, mert avval megindul egy beszélgetés, egy gondolatcsere, amely a témán túl elősegíti a vitázók szellemi gyarapodását, emelkedettségét, az emberi kapcsolat teremtést, amivel reményük támadhat az igazság megtalálására is. Természetesen az általunk kimondott szóval a felelősség is megszületik, így azt is magunknak kell vállalni.ha netalán a szóról véleményt nyilvánítanak, akkor már annak felelőssége is megszületett. Kiss Erika Mária válasza:...tehát elsősorban nemcsak a Fehérvár-fehér folt című könyv vizsgálódásait vitatom... Megjegyzés: Nagyon fontos: a Fehérvár-fehér folt című, A székesfehérvári V/41-es sírláda... című, a Pontosabban... című, stb. munkák egyike sem vizsgálódik, hanem a Székesfehérváron folyó tudományos kutatás által közreadott adatokat közli, ellentmondásait föltárja és egyenes következtetéseket von le. Kiss Erika Mária válasza:...bár a Dobogó 2007/I. számában közölt, szövegösszefüggésükből kiragadott részleten megtörik könyvem logikai rendszerét... Megjegyzés: A kiragadott idézetekre adott megjegyzésben annak tartalma és nem logikai összefüggése kap választ. Kiss Erika Mária válasza:...a ( o.) hivatkozással közölt megjegyzéshez: A Pannónia Regia című könyvben az inkriminált oldalakon látható ábrákhoz kapcsolódóan a következő kormeghatározások vannak: 68. oldal, 1-5. ábra kormeghatározása: körül. A 69. oldalon az 1-6. ábránál ugyancsak ezt a kormeghatározást olvashatjuk: körül. A kőemlékek fellelési helyeként a könyv mindkét esetben Székesfehérvárt, és a bazilika romterületét jelöli meg. Tehát továbbra sem tudom értelmezni Bradák Károly megállapítását, mivel 1030 szerintem még javában Szent István kora. Bár a kormeghatározás Szent István korából átnyúlik a kora Árpád-korra, tudjuk, hogy abban az időben több emberöltőn keresztül folytak egy-egy ilyen jellegű épület építkezései, és többnyire az alapítóhoz, az építkezés megkezdőjéhez kapcsolják azokat, ahogy ez a székesfehérvári bazilika esetében is történt... Megjegyzés: A tudományos kutatás nem igazolta, hogy a Romkert területén 1862-ben föllelt háromosztatú építmény alapjai Géza fia István által épített királyi bazilika alapjai lettek volna. Tényként való közlése tudománytól idegen! A Pannon Regia c. katalógus 54. oldalán a következő áll: 12. századinak vélt darabokból lettek 11. századiak (pl. I-12a.). A két évszázad emlékanyagát a művészettörténetírás még ma is csak grosso modo tudja elfogadhatóan megkülönböztetni... (grosso modo=nagyjából, durván, több vonatkozásban, nagy általánosságban, vázlatosan B. K.) A tudományos kutatás 1943-ban nagy általánosságban 5 db XI. századi töredéket és egy kőből készült sírládát tud felmutatni a bazilika területéről megnevezéssel ben még mindig ugyanez a kutatás változatlanul grosso modo alapján egy darabot átutal a XII. századba. Tehát az említett helyről és korból 4 db töredék ezek közt található az I-6. tétel is és egy sírláda maradt a tudományos kutatásnak, hogy a mai Székesfehérváron újjáépítse-rekonstruálja, Géza fia István királyi bazilikáját 1988-ban Tóth Melinda írásában ez olvasható: A vizsgálati lehetőségek horizontja a szükség adta okokból alacsony, a látókörből ilyenformán ki is esik a Szent István kori művészet több fontos aspektusa, legtöbbjük egyszer s mindenkorra, egyikük-másikuk talán csak időlegesen. Ez utóbbiak közé tartozhat a kőfaragással összefüggő kérdések egész sora. Szent István nagylegendája a fehérvári bazilikában faragott szentélyrekesztőt említ, ám hogy az állatalakos fehérvári kőlaptöredék erről való-e, és a domborműves zalavári kövek valóban István kori szentélykiképzéshez tartoztak-e, az nem állapítható meg teljes bizonysággal (10. kép). E faragványok kronológiai helyzetén sok múlik, nem utolsósorban annak a székesfehérvári kőkoporsónak a művészettörténeti és történeti megítélése, melyet hagyományosan István király személyével hoznak kapcsolatba... Az 1803-ban talált sírláda 1864-ben Henszlmann Imre megítélésében római, 1873-ban Rómer Flóris szerint ó-keresztény, 1893-ban Hampel József vizsgálata alapján VIII-IX. századtól a IX. századon keresztül X-XI. századi, 1897-ben ugyan Ő X. századi, 1930-tól Varjú Elemér feltevései alapján XI. századi és István király temetkező helyeként került előtérbe, amelyeket a tudományos szakkutatás minden igazolás nélkül 1938-tól máiglan (2007.) tényként közöl.

19 MITIKUS MAGYAR TÖRTÉNELEM 21 A I-6-os tétel stíluskritikai alapon az I-18-as tételhez a Székesfehérvári szarkofág és köre -hez utalták és kormeghatározását nagyjából teszi és jut az as időközhöz. Mint ahogy a sírláda többszörös bizonytalanságból feltételzett korát, úgy a hozzá tartozó I-6-os tételét is a tudományos kutatás igazolni nem tudta. Ez pedig változatlanul annyit jelent, hogy az I-6-os számú 21x22x9,5 cm-es kőtöredéket tényként István király korára való keltezése a tudományos módszer szerint is tudománytalan Kiss Erika Mária válasza:...bradák Károly könyvében többször bírálja Kralovánszky Alán megállapításait. Talán ezek között vannak olyanok is, amelyeket felülírt az idő, de azt is tudjuk, hogy az ismert régész. munkássága mégsem volt eredménytelen... Megjegyzés: Ha egy ember megállapításai között hibás is akad, az még nem azt jelenti, hogy egész munkássága eredménytelen. Ezt, egyetlen felsorolt írásban sem olvasható. Az, hogy Kralovánszky Alán munkásságának mi volt az eredménye, azt még nem tudjuk, mivel az általa végzett feltárások minden részletére kiterjedő, méretezett, szintjelzett rajzokkal, fényképekkel ellátott leírását még nem adták közre. Kiss Erika Mária válasza:...és mit kezdjünk például azokkal az adatokkal, amelyek szinte minden metszeten megjelennek, és máig ismert, máig használatos adatokat, elnevezéseket közölnek: Ilyen többek között a Palotai kapu, vagy a Sárvíz folyó feltüntetése és megnevezése. Ezzel szemben talán egyetlen metszetet tudunk felmutatni, amelyen Dunának nevezik a vitatott folyót. Melyik lehet a valós? Egyetlen ábrázolás megdöntheti az összes többi valódiságát?... Megjegyzés: A Dunával körbevett és Budai kapuval rendelkező metszet bemutatása nem talán, hanem forrásadat alapján és nem valamivel szemben, hanem a többivel együtt történt. Vagyis nem a többi megdöntésére, hanem egy adat bemutatása végett közöltetett. Az említett írások ( Fehérvár-fehérfolt stb.) egyikében sem vitatott a metszeteken föltűntetett Sárvíz-folyó megnevezése. Sem Kiss Erika Mária, sem pedig a tudományos szakkutatás nem igazolta, hogy az említett metszet rajzolója a Sárvíz-folyót Dunának nevezte volna. Kiss Erika Mária válasza:...ebben leírtam, amit erről a témáról gondolok, és szeretném a továbbiakban az olvasókra bízni az ítéletet. Ugyanakkor remélem, hogy végre a szakma is érdemesnek tartja a témát arra, hogy foglalkozzon vele, és megtalálja a megnyugtató választ a felmerült kérdésekre... Megjegyzés: Ahhoz, hogy Székesfehérvár tudományos kutatásával kapcsolatos gondolatok megítélését az olvasóra bízzuk, ahhoz elsődlegesen a már meglévő, de közre nem adott, minden részletre kiterjedő rajzokkal, fényképekkel ellátott leírásokra van szükség. Ezeket sem a régészet, sem pedig az embertan tudománya máig (2007.) nem adta közre. A tudományos kutatás által közreadottak egy része a Fehárvár-fehér folt c. könyvecskében már 12 éve olvasható. Az, hogy a tudományos kutatás az abban olvasható saját adatait mikor tartja érdemesnek megnyugtató módon felülvizsgálni és újra értékelni; azt nem tudjuk, mert Bakay Kornél hozzászólásán (1999.) és Siklósi Gyula lektori szerepén (2006.) túl, mást tudomásra nem hoztak. Mint mindennek, úgy annak is eljő az ideje, hogy a tudományos kutatás Székesfehérvár régészetével, embertanával kapcsolatban is, követi saját módszerét és a tények mellé csak a tényeket teszi, a feltevések mellé csak a feltevéseket. Jó példa erre a Szent Korona tudományos vizsgálata, amiben az empirikus tapasztalati úton kutató szakembernek 200, azaz kétszáz esztendőre volt szüksége, hogy egy zománckép mindenki által jól látható másodlagosságát elismerje. BRADÁK KÁROLY és végül! Továbbra is úgy gondolom, hogy nem az egyes, bizonytalanul körvonalazható részletek, sokkal inkább a fellelhető dokumentumok adatai, és az összefüggő logikai láncolat adja meg a választ a Székesfehérvár történelmével kapcsolatos kérdésekre. Ezt a logikai láncolatot igyekeztem elemezni a könyvemben is. Korábban Pap Gábor azt állította, hogy csak a török kivonulása után, az 1700-as évektől nevezték városunkat Székesfehérvárnak, a közelmúltban pedig a Demokratában azt írja például Lánszky Imre, hogy Zsigmond korában vásárolta a város a névhasználat jogát. - Szerintem is lehetséges, hogy nem a korai középkortól nevezik városunkat így, teljes néven, Székesfehérvárnak. Az is lehet, hogy a Székes előnevet megkülönböztetésül kapta a többi Fehérvárral szemben (Nándorfehérvár, Gyulafehérvár stb.), de már Wathay Ferenc 1604-ben datált Énekeskönyvében így szerepel a város neve. - A névhez kapcsolódóan egyetlen kérdésem lenne: Hogyan lehetséges az, hogy szinte minden település, falu elnevezésének eredetét megőrizte a helyi hagyomány, gyakran többféle magyarázattal. Ha több elnevezése volt a településnek, akkor is mindegyik fennmaradt, és fűződik hozzá valamiféle legenda, mese, történet. Ebből kiindulva kérdezem: Hogy lehet, hogy egy ekkora városnak, mint Székesfehérvár volt már a középkorban is, semmiféle alternatív elnevezése nem maradt fenn sem a nép ajkán, sem a fellelhető dokumentumokból kikövetkeztethetően? - Bármilyen agymosás folyt is történelmünk különböző időszakaiban, bármennyi idegen telepedett is meg a város falai között és azon kívül, mindig maradtak őrzők, akik tovább éltették a hagyományt. (Köztük például Ányos Pál és Virág Benedek, az 1700-as évek végén Fehérvárott tanító, író pálos szerzetesek). Aki pedig csendes magányban eltölt egy kis időt a székesfehérvári Püspöki Székesegyház altemplomában, a III. Béla királynak tulajdonított szarkofágnál, érezni fogja az ott működő, szent energiákat, a szarkofág robosztus kiképzéséből pedig azt is érzékelheti, hogy benne csak a legmagasabb rangú személyek valamelyike nevezetesen III. Béla király nyugodhatott. A vita, lezárásául Szabó Zoltán építész, Kralovánszky Alán egykori munkatársának, egyben szellemi hagyatéka örökösének szavait idézném: A fehérvári romkert területén nagyon gazdag és nagyon szerteágazó építési tevékenység folyt mintegy 500 éven át. Itt olyan részleteket és olyan építészeti összefüggéseket ismertem meg, amelyeket elegendő bizonyítéknak tartok arra, hogy az itteni építészet valóban uralkodói igényeket elégített ki. Kétségem sincs a felől, hogy a bazilika valóban szentként tisztelt személyek temetkezőhelye volt. Kiss Erika Mária

20 22 (folytatás az előző számból) Könnyet és vért hullajt Kékszakállú vára. Áldozati nedveket. Óhatatlanul eszébe jutnak az embernek azok a nagypénteki archaikus Mária-siralmak, melyekből egy részletet idézzünk ide: Tapoggy ki, tapoggy ki templom ajtaján, Tekincs ki, tekincs ki siralom völgyére, Ott látok, ott látok, Könyökig könnyüben, Térdig való vérbe 1 Továbbá az is, hogy a sír névszói alakja azt a föld alatti helyet is jelöli, ahol éppen az átváltozás, a sírülés, vagyis az átfordulás következik be. Akárhonnan tekintünk a vár lényegére, mindenképpen áldozati helynek tekinthető. Mivel éppen megközelítési kulcsokkal foglalatoskodunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül anyanyelvünket. Mint már erre utaltunk, éppen a VáR lenne az egyik, talán éppen a legfőbb kulcsszó (hangbokrába a B-P-V-F, illetve a L-R-J-Ly tartozik). Van, amit már említettünk a VáR-BúJ és a VáR-VéR tartalmi-formai egységét. Van, aminek elébe szaladunk, a teljesség igénye nélkül. A VéR maga után vonja a VéRT és egyben a BőR fogalmát. Így válik Kékszakállú VáRa védelmi rendszerré, VéRT és BőR gyanánt. S ha valaki ezek mögé kíván behatolni, ezeket feszegeti, hát Az, hogy a vasnak és a VéRnek biológiai kapcsolata van, tudvalévő, ehhez tehetjük a vas latin nevét: FeR-rum. Ne zavarjon senkit a magyar és a latinnak mondott szavak Dobogó Balázs Béla és Bartók Béla összhangjai: A Kékszakállú herceg vára, avagy a Kozmosz és a halandóság ajtói (2. rész) SZABÓ ANTÓNIA 1 Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék Archaikus imádságok. Magvető Kiadó, Budapest, old. közötti áthallás, mert az igazságot VeRiTas! hordozzák. Judit éppen ez utóbbit keresi módszeresen, ahogyan azt a Szűz jegy, azaz a ViRgo tulajdonságai diktálják számára. A sorba illeszkedik még napjaink meghatározó történetünk végkifejletének csalóka tartozéka: a ViRtuális léttér, már amennyiben akár a léthez akár a térhez van valami köze a virtualitásnak. Talán a vár szónál is elsődlegesebb kulcsszó: a KuLCs. Ez nyit meg mindent, ez fordít át egyik létállapotból a másikba, Judit ezzel KeReS! Tovább görgetve ez dobja ki magából a KöRöZ, a KeLéS, vagy a KöLeS-KaLáSz szavakat. Az első értelme a keringés, ami elvezet egyenesen a bolygókhoz! A KeLéS kétértelműségénél fogva újra csak égi jelenségekhez, így napkeltéhez, vagy csillagok feljöveteléhez társítható. Másképpen a VaRhoz, mint sebhez rendelődik, így visszacsatol a VáRhoz, a VéRző VáRhoz. A sebzés mentén el lehet jutni a Skorpióhoz, a sötétségből fölhasadt Fényajtóhoz, melyen túl a szó szoros értelemben a Fénysebesség az Úr. A KaLáSz az Aratószűz attribútuma, és a KöLeS is sok-sok apró magjával ismét e jegyhez igazodó növény, de egyúttal töve a KöL-KeL, szintén mozgásra, lépésekre utaló. Tulajdonság-körében az izgőmozgó, magjait gyorsan szétpergető Merkúr is jelenti magát. Ezen istenség és felségterülete bizony kulcsszerepű, mint az majd körvonalazódik a későbbiekben. Még a kölest tovább pergetve találkozhatunk a KöL-KeL fonalán a költéssel, mely szintén kétértelménél fogva megidézi az ébresztést, a kikeletet és a költést, mint kotlást s ezzel elirányít a Fiastyúk csillagképhez. Czuczor-Fogarasi szótárában a köles címszó alatt említi annak költes formáját, mely igéből alakult melléknév, s minek értelme: bujánkelő, bőtermő. A költes viszont kísértetiesen megidézi Kaltes asszonyt, a manysi nép ősanya-képét. Ezekkel az áttételekkel is jelződik, hogy Judit kezében milyen lehetőségek vannak. A kulcs tényleg az ő kezében van, hogy merre fordítja, meglátjuk. Visszatérve a cselekmény fonalához és a Hold sajátságaihoz, előrevetül annak esélye, ha Judit nem tud kilépni önmagából, minden szerelmesnek induló mozdulatát visszájára forduló tettek követik. Ez rendre be is következik. Ebben a Hold ereje a ludas, hiszen mindig újból és újból indulnak a fázisok, úgymond mindig visszaszüzesít, ebből kellene kizökkennie, ha tehetné. A Bika felségterületén, ha továbblép kijelölt, precessziós útján még inkább saját csapdájába esik, mert ott a Szűz dekanátus tulajdonságai vesznek rajta erőt. Ezzel szemben, ott a Halak, az árnyékvilág kettős sziluettjével. Tulajdonképpen a Szűz-Halak tengely, az úgynevezett haláltengely nyomja rá bélyegét Kékszakáll és Judit drámájára. Sötétséggel, megkötő- és elszívó erőkkel terhelt helyzet megváltásért kiált. Judit, mint nő, képes lenne lehetne betölteni egy ilyen megváltoztató szerepet. Megfordíthatná a történet menetét, lehetne gyakorlata, hiszen az emberélet nagy fordulóinál a születésnél és a halálnál mindig a nő van jelen, ő a bábaasszony és ő a siratóasszony, no meg ő a vajákos, azaz gyógyító-javasasszony, vagy füvesasszony. Esélyt adhat az életnek, melynek edényéül szolgál. Számtalan monda őrzi alászállását az alvilágba, hogy a megújhodást segítse, a termékenység magját, a férfierőt ébressze, mi által újra szárba szökkenhet a virág-világ. Ehhez viszont mérhetetlen szeretet

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava

MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava MÁRCIUS BÖJTMÁS HAVA TAVASZELŐ KIKELET HAVA - bölénytor (fák) hava A hónap régi magyar (katolikus) neve Böjtmás hava. Ez az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire

Részletesebben

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK

VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK VERASZTÓ ANTAL AKIKKEL AZ ÉLET TÖRTÉNIK A következő történet szereplői közül példaként egy olyan helybéli embert állíthatunk, akit a neve miatt mindenki Bokor Mihálynak szólított, és akiről semmi rosszat

Részletesebben

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb

2 Tiszták, hősök, szentek. Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2 Tiszták, hősök, szentek Szent Adalbert Szent Asztrik Szent Gellért Szent Mór Boldog Özséb 2013 ( 2 ) Adalbert Prága püspöke volt Szent Adalbert emléknapja: április 23. Az államalapítást követő évtizedekben

Részletesebben

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011

EÖTVÖS KÁroly Magyar alakok 2011 EÖTVÖS KÁROLY Magyar alakok 2011 A KIS MARISKA (Gróf Széchenyi István nőtlen korából) Széchenyi István Íróasztala fölött díszes aranykeretben fiatal nő arcképe függött a falon. Olajfestmény volt s gyönyörű

Részletesebben

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút

1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút 1 1Móz 21,22-34 Ábrahám, Abimélek és a kút És lőn abban az időben, hogy Abimélek és Pikhól annak hadvezére megszólíták Ábrahámot mondván: Az Isten van te veled mindenben, a mit cselekszel. Mostan azért

Részletesebben

Érintsd meg a Holdat!

Érintsd meg a Holdat! Gárdonyi-emlékév, 2013 Érintsd meg a Holdat! rejtvényfüzet 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játsszatok velünk! Az első fordulóban Gárdonyi Géza életével, a

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz

Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Dr. CELLER Tibor A japán császárkultusz Japánnak a történelem során olyan politikai rendszere volt, amelyben mértéktelen politikai ambíció általában nem ütötte fel a fejét. A hatalmi problémák egy lépcsőfokkal

Részletesebben

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei

Collectanea. Sancti. Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini I. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Collectanea Sancti Martini A Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményeinek Értesítője 1. Pannonhalmi Főapátság Gyűjteményei Pannonhalma, 2013 Szerkesztette

Részletesebben

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html

Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek

Hogyan kell használni a SZÓKINCSEM füzeteket? SZÓKINCSEM füzetek SZÓKINCSEM füzetek A SZÓKINCSEM füzetek szókincs fejlesztő füzetek A szókincs azt jelenti, hogy hány szót ismerünk és tudunk jól használni Minél több szót ismersz és tudod a jelentésüket, annál nagyobb

Részletesebben

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló

Séta a szülőfalumban. Beder Beáta V. osztályos tanuló Séta a szülőfalumban Egy szép napon elmentünk a barátnőmmel sétálni a szülőfalumban. Az Erzsébet parkban megmutattam az emlékművet, a református templomot meg a nyári színpadot. _ Te, nagyon szereted a

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása

Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido és a harmónia ereje, avagy Oszkár átváltozása Aikido-történet gyerekeknek Richard Moon és Chas Fleischman tollából Vass Anikó és Erszény Krisztián fordításában Előszó Ezt a történetet közel huszonöt

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó

A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com. Korrektúra: Egri Anikó A cikkeket írta: Károlyi Veronika (Ronyka) www.varazslatostitkok.com Korrektúra: Egri Anikó 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Az összefogás döbbenetes ereje... 4 Depressziós helyett bajnok... 6 Na

Részletesebben

- Kézirat. Budapest, 1980. -

- Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - V É R T E S S Z Ő L Ő S I L A K O D A L O M. Lánczos Zoltán. - Kézirat. Budapest, 1980. - - 2 - Vértesszőlős lakói

Részletesebben

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS

Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Andersen meséi AZ ÖREG UTCAI LÁMPÁS Hallottad-e már az öreg utcai lámpás történetét? Igaz, nem éppen vidám história, de azért egyszer végighallgathatod. Volt egyszer egy jóravaló, öreg utcai lámpás, aki

Részletesebben

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység

BÉRES JÚLIA. A Hortobágy mint tájegység Interdiszciplinaritás a régiókutatásban IV. BÉRES JÚLIA A Hortobágy mint tájegység 1. A Hortobágy Közép-Európa legnagyobb füves pusztája, mely a Tisza bal partján, a Hajdúságtól keletre, az Észak-Tiszántúlon

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt,

mondott, és nem kimondott gondolataival. Még senki sem tudta így elmondani ezeket, akár burkoltan is, bizony ezek a dalok gyakran kimondják azt, II. fejezet [...] Legyél az esernyőm, Óvj a széltől, és ha mégis elázom, Te legyél az égen a Nap, Te melegíts át, ha néha fázom! Én meg olyan leszek hozzád, mint a gazdájához a véreb Amikor először láttam

Részletesebben

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László

HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS. Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) Szepesy László Pasarét, 2014. február 09. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Szepesy László HÁZASSÁG ÉS VÁLÁS Alapige: Malakiás 2,13-16 És ezt is cselekszitek: betöltitek az Úr oltárát könnyhullatással, sírással

Részletesebben

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon

Kutasi Heléna. Szerelmeskalandos. avagy a boldogságra várni kell. Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Kutasi Heléna Szerelmeskalandos avagy a boldogságra várni kell Borító: Ráth Márton www.facebook.com/rathmartonsalon Amikor először megláttam őt, azonnal tudtam, nem lesz mindennapi történet. Biztos többen

Részletesebben

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.)

S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA. Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) S. TURCSÁNYI ILDIKÓ BANNER JÁNOS EMLÉKSZOBA Vezető a Jantyik Mátyás Múzeum állandó kiállításához (Békés, Széchenyi tér 6.) BÉKÉSI TÉKA 11.sz. A békési Jantyik Mátyás Múzeum tájékoztatója Szerkeszti: B.

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett

2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett 2015. március Horváth Lóránd Elvégeztetett... és mi csak vétkeztünk és te szenvedtél egyre, mentünk vakon az ösztöneink után de te felnéztél az égre. mentünk a gyehenna égő szennyhalmazán, égett a testünk,gőzölgött

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom,

DOBERDÓ JAJ! Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én piros vérem kifolyni? Olaszország közepében lesz a sírom, DOBERDÓ JAJ! Ha kimegyek a doberdói harctérre, Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, merre van a magyar hazám, Merre sirat engem az édesanyám? Én Istenem, hol fogok én meghalni? Hol fog az én

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt

Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Részletek Bethlen Gábor naplójából, azokból az időkből, amikor a hitről írt Bejegyzés 1607. január. 5. Bocskai István (igen tisztelt példaképem) valláskülönbség nélkül egyesítette a magyar nemzet szabadságának

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Forrás. Jézus mellénk állt

Forrás. Jézus mellénk állt Forrás a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Jézus mellénk állt 13. évf. 1. szám 2016. január 10. Gárdonyi Géza népszerű karácsonyi énekében jól láttatja az első karácsony valóságát: Nem

Részletesebben

SZKA_209_22. Maszkok tánca

SZKA_209_22. Maszkok tánca SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália

Részletesebben

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY

Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Gegus Ida: LILIOM KIRÁLYKISASSZONY Volt egyszer a világon egy király, akit a népe nagyon szeretett. Csak egy búsította az ország népét. A király hallani sem akarta, amikor arról beszéltek neki, hogy ültessen

Részletesebben

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka?

Feladatok a meséhez. 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Feladatok a meséhez 1. Miért mondja a szerző, hogy igaz mese volt? Írj véleményt! 2. Válaszolj! Élete során milyen állatokkal került kapcsolatba Hóka? Milyen munkaeszközökkel találkozott? Milyen munkahelyekre

Részletesebben

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban

Dániel könyve. Világtörténelem dióhéjban Dániel könyve Világtörténelem dióhéjban 2300 éves prófécia Kr.e. 457 Kr.u. 34 Kr.u. 1844 490 év 1810 év 70 hét Rendelet 1. rész Evangélium 2. rész 10-11 Ki Mikáél? Mózes éneke Szólt az ellenség: `Üldözöm

Részletesebben

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt.

Az Első Unitárius Népfőiskolai Tanfolyam Kolozsvárt. csendes óráimban, vagy álmatlan éjszakáimon át kirajzolódtak előttem a mélytitkú tárnák s gyakran hallani véltem a gépek zakatolását s a verejtékhúzó csákányok döngését a rózsafáim alatt, vagy a templomunk

Részletesebben

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana

Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák. Lengyel Diana Anyanyelvünk magyar, nemzetiségünk szlovák Lengyel Diana - kezdtek bele a lányok mosolyogva a beszélgetésbe. Nagyon kevesen tudnak rólunk, ha megmondjuk, honnan és kik vagyunk, nagy szemeket meresztenek

Részletesebben

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

A hun harc művésze Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2012 december 29. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 A hunok harci technikája a hadtörténelem során a legsikeresebb volt.

Részletesebben

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM

Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki

Részletesebben

Van egy. Géber László

Van egy. Géber László Géber László Van egy Van egy különleges jógagyakorlat, a beszédszünet. Néhány órától egykét napig tarthat, és jelentős idegenergia felhalmozódásával jár. Az utóbbi időben gyakran próbálom alkalmazni, illetve

Részletesebben

Csillag-csoport 10 parancsolata

Csillag-csoport 10 parancsolata Csillag-csoport 10 parancsolata 1. Nagyon jól érezd magad mindig, mert ilyen hely nem lesz több a világon. (Panka) 2. Próbálj meg normálisan viselkedni, hogy ne legyenek rád dühösek. (Vince) 3. Kitartóan

Részletesebben

A melléknevek képzése

A melléknevek képzése A melléknevek képzése 1 ) Helyezkedjen el kényelmesen, először mesélni fogunk... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer a magyar nyelv, benne sok szóval, kifejezéssel és szabállyal, amelyeket persze

Részletesebben

Az aranykezű nagyapám

Az aranykezű nagyapám Őseink nyomában területi honismereti pályázat 2016 II. Családban maradt Az aranykezű nagyapám Készítette: Magó Réka Felkészítő tanár: Katonáné Hajdu Ilona 8.a osztályos tanuló Thurzóné Mustos Ildikó Balassi

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

Különös házasság Erdély aranykorából

Különös házasság Erdély aranykorából 2013 október 17. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 I. Rákóczi György erdélyi fejedelem harminckét évet töltött harmonikus

Részletesebben

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit

A szláv írásbeliség kialakulása. Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kialakulása Lőrinczné dr. Bencze Edit A szláv írásbeliség kezdetei A szláv nyelv első írásos emlékei:? szláv rúnák (rovásírás)? óbolgár rúnák A szó és írás szakrális és mágikus jellege

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Három égi lovag Ó, ti Istentől származó égi lovagok az úrnak mennyi szépet adtatok, a művész lelketektől megremegtek a csillagok súlyos szárnyú képzeletem bennetek az égen ás, mint őrült égi vadász a művészettek

Részletesebben

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez

a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez A fekete özvegy levele a Madách Könyvkiadó főszerkesztőjéhez Tisztelt Főszerkesztő Úr! Karácsony szent ünnepére megvásároltam az Ön beosztottjának, Grendel Lajos úrnak, leendő férjem egykori barátjának

Részletesebben

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska!

Hosszúhetény Online. Kovács Dávid 2012. júl. 24. 11:23 Válasz #69 Szia Franciska! Hosszúhetény Online H.H.Franciska 2012. júl. 24. 12:00 Válasz #70 Köszi a gyors választ! Csak arra tudok gondolni, hogy nem jutott el a felajánlás az illetékesekhez, mert máskülönben biztosan éltek volna

Részletesebben

Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014

Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014 Javítási útmutató Irodalmi verseny az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói számára 2014 Az alábbi feladatok a Galambok röppennek föl című regényhez kapcsolódnak. 1. Milyen nyelven keletkezett a

Részletesebben

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE

A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE r r. f A TURÁNI KULTÚRA JELLEMVONÁSAI ÉS JELENTŐSÉGE IRTA: DARKÓ JENŐ dr. gy- n Y r «tanár BUDAPEST, 1 936. Ez a különlenyomat megjelent A Magyar Tanítók Könyvtára első»előadások * e. kötetében VIII. IDŐSZERŰ

Részletesebben

Ha nem hiszed, járj utána!

Ha nem hiszed, járj utána! Gárdonyi-emlékév, 2013 Ha nem hiszed, járj utána! rejtvényfüzet 2. osztály 1. forduló Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából hívunk, hogy játssz velünk! Néhány mese és az író életrajza

Részletesebben

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22.

Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Magyar nyelvi felvételi feladatok 2008. február 22. Kedves Felvételiző! Aláhúzással válaszd ki, melyik idegen nyelvet szeretnéd tanulni! angol német - A feladatlapok mindegyikére írd rá a kódszámodat!

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Danilo Kiš és az argonauták

Danilo Kiš és az argonauták Piszár Ágnes Danilo Kiš és az argonauták Lábjegyzetek (Immár negyedik alkalommal kezdek bele Danilo Kiš A és B című fragmentumának elemzésébe, amelynek a Két tenger vonzásában címet adtam. Az ötlet Mirjana

Részletesebben

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK

BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Tripolsky Géza BANÓ ISTVÁN FOLKLÓRKUTATÓRA, EGYKORI ZENTAI KÖZÉPISKOLAI TANÁRRA EMLÉKEZÜNK Nagy Abonyi Ági megkért egy előadásra, viszont arra is megkért, hogy beszéljek Banó Istvánról. Banó Istvánról,

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE

AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE AZ ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG 2011. JÚLIUS 19-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉNEK A JEGYZŐKÖNYVE Jó reggelt kívánok! Tisztelettel köszöntöm az Országos Választási Bizottság ülésén megjelenteket, beadványozókat,

Részletesebben

A fölkelő nap legendája

A fölkelő nap legendája Prof. Dr. Tapolyai Mihály A fölkelő nap legendája Máréfalvi barátaimnak mestereim egyikéről Dr. Szalay Károly pszichiáter emlékére Dr. Szalay Károly pszichiáter élete (1894-1973) Régen mesternek hívtuk

Részletesebben

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve

SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve SDG Bibliaismereti verseny 2014. Példabeszédek könyve Csapat/iskola: Beadás ideje: Tudnivalók A teszt 100 kérdésből áll. Minden kérdésnél felsoroltunk 3 lehetséges választ, amelyek közül a Példabeszédek

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része

Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Én Mária vagyok és el szeretném neked mesélni, hogyan lett a húsvét életemnek egy fontos része Kislányként sok álmom volt. Embereknek szerettem volna segíteni, különösen idős, magányos embereknek. Arrol

Részletesebben

TORNYOSPÁLCAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ÁLDÁS REFORMÁTUS DIAKÓNIAI KÖZPONT IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA PROGRAMFÜZET 2015/5. SZÁM

TORNYOSPÁLCAI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG ÁLDÁS REFORMÁTUS DIAKÓNIAI KÖZPONT IDŐSEK NAPPALI ELLÁTÁSA PROGRAMFÜZET 2015/5. SZÁM 19.hét május4-8. Május hónap - tervezett programok Hétfő Anyáknapi köszöntő Mónika,Flórián Kedd Egészségmegőrző nap Györgyi,Gotthárd Szerda Piac Ívett,Frida Csütörtök Kéz és körömápolás Gizella,Bendegúz

Részletesebben

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár!

Örökség - dalszövegek. Virágom, virágom. Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Virágom, virágom Szép szál legény van egy pár, Ha okos az ráadás. Utánam jár mindahány, Jaj, ne legyen csapodár! Szép szál legény gyere át, Szívemben a bánat jár. Hozzál egy kis pálinkát, Hogy legyen egy

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010.

Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Szemle 105 Szabó T. Attila: Erdélyi Történeti Helynévgyűjtése 1 11. Szabó T. Attila kéziratos gyűjtéséből közzéteszi: Hajdú Mihály et al. 2001 2010. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest, 4236 lap +

Részletesebben

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje

Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ez 46,1-24 A fejedelem és az áldozatok rendje Ezt mondja az Úr Isten: A belső pitvar kapuja, mely keletre néz, zárva legyen a dologtevő hat napon, szombatnapon pedig nyissák ki, és újhold napján is nyissák

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL

KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Németh Ágnes: KORREKCIÓS SIMÍTÁS A IV. HÁZ SEGÍTSÉGÉVEL Minden asztrológus legnehezebb feladatának tekinti ellenőrizni, hogy a kapott születési adatok precízek-e. Ehhez gondolom mindegyikünknek meg van

Részletesebben

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével.

Kézipatika. az ország tetején. Beszélgetés Zorkóczy Ferenc háziorvossal, a mátraszentimrei kézigyógyszertár kezelôjével. Kézipatika az ország tetején Mátraszentimre Magyarország legmagasabban átlagosan 800 méteren fekvô önálló települése. Hivatalosan még öt települést foglal magában: Mátraszentistvánt és Mátraszentlászlót,

Részletesebben

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA

ItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból

Részletesebben

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Lk 21, 5 19 A veszélyekben rejlik a lehetőség...?

hogy egyek legyenek A komáromi Szent András Plébánia hírlevele Lk 21, 5 19 A veszélyekben rejlik a lehetőség...? 2013. november 17. hogy egyek legyenek Jn 17,20 A komáromi Szent András Plébánia hírlevele I/10. szám Lk 21, 5 19 A veszélyekben rejlik a lehetőség...? Képzeljük csak el, Jézus Rómában a Szent Péter bazilikáról

Részletesebben

Emlékezzünk az elődökre!

Emlékezzünk az elődökre! Emlékezzünk az elődökre! Pályázók: Nagy Ottó (16 éves) Tamaskó Marcell (16 éves) Iskola neve: SZOI Vörösmarty Mihály Gimnáziuma A pályamunka befejezésének időpontja: 2012. március 29. Dolgozatunk a hagyományteremtés

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921)

Krúdy Gyula. Magyar tükör (1921) Krúdy Gyula Magyar tükör (1921) 2011 AZ ÉGETT EMBERHEZ Ne hajtsd búbánatnak fejed, jó magyarom; amit elvettek tőled a hegyszorosban, ahová bekergettek a viszontagságok, balsorsok: amit elvett a rossz szomszéd,

Részletesebben

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály

X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály X. Megyei Erzsébet királyné Olvasópályázat 2. osztály Neved: Felkészítőd: Iskolád: Osztályod: 2013. 1 Általános tudnivalók Iskolánk, a nyirádi Erzsébet királyné Általános Iskola már tízedik alkalommal

Részletesebben

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak

A nép java. Erdélyiek és magyarországiak A nép java Erdélyiek és magyarországiak Miközben valamennyien érezzük, hogy van valami másság közöttünk, igen nehéz ennek a jellegét, tartalmát megközelíteni. Biztos, hogy a különbség az átlagra vonatkozik,

Részletesebben

Nyíri Attila. Mondák

Nyíri Attila. Mondák Nyíri Attila Mondák A makkocska egyszer felnő, így lett a Sóstói-erdő A nyíregyházi erdő keletkezése Érből patak lesz, majd folyó, Bizonyára így jövőre Kis malacból hízott disznó. Rengeteg pénzt kap majd

Részletesebben

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei

SZKA_209_21. A Kilimandzsáró gyermekei SZKA_209_21 A Kilimandzsáró gyermekei diákmelléklet A kilimandzsáró gyermekei 9. évfolyam 201 Diákmelléklet 21/1 A KILIMANDZSÁRÓ ÉS A KIBO 1. Bizonyára hallottatok már a Kilimandzsáróról, és talán a ti

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat a. Szoborkert. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat a Szoborkert települési értéktárba történő felvételéhez I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Langó Csaba 2. A javaslatot benyújtó személy,

Részletesebben

A nyelv változik, az Ige marad

A nyelv változik, az Ige marad A nyelv változik, az Ige marad Magyar bibliafordítások 1 I. A fordításokról általában Az Ige testté lett, Isten szava történéssé lett. A Biblia külső és belső történésekről számol be, a külsőt általában

Részletesebben

Nekünk még volt szabadnapunk

Nekünk még volt szabadnapunk Nekünk még volt szabadnapunk 2013. 09. 11. Szerző: Kalmár András Molnár Piroskával egy nagy irodaház felső szintjén találkoztam, vöröses-lilás paróka volt a fején, zebramintás blúz és műszálas sál egészítették

Részletesebben

2016. február INTERJÚ

2016. február INTERJÚ INTERJÚ Az Élet szép Az AMEGA beszélgetőpartnere: Dr. Kánitz Éva Főorvos Asszony, milyen családi indíttatással került az orvosi pályára? Mindig azt gondoltam, hogy az a legszebb dolog a világon, ha az

Részletesebben

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren

A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren A 6215-ös Mi 8 a Dunakeszi repülőtéren 2011. május 21-én Legendák a levegőben címmel a magyar repülés évszázados történetének tiszteletére repülőnapot rendeztek a Dunakeszi repülőtéren. A szolnoki helikopterbázisról

Részletesebben

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak

Feladatlap. lókedvelő könyvbarátoknak Feladatlap lókedvelő könyvbarátoknak Összegyűjthető 56 / Név: Iskola, osztály:. Lakcím:. Elérhetőség: mail, telefon Beküldés határideje: 2012. április 13. Cím: Békés Megyei Tudásház és Könyvtár, Gyermekkönyvtár

Részletesebben

Az ókori világ hét csodája

Az ókori világ hét csodája Az ókori világ hét csodája 1. A gízai Nagy Piramis Kheopsz piramisa már az ókorban is a világ egyik nagy talányának számított, és ez az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. Az egyiptológusok

Részletesebben

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán

Boldogságóra. munkafüzet. 6-10 éveseknek. Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Bagdi Bella - Petőné Honvári Jolán Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Boldogságóra munkafüzet 6-10 éveseknek Írta: Bagdi Bella, Petőné Honvári Jolán Szerkesztette: Feledi Eszter Illusztráció: Tarjányi

Részletesebben

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja

ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja ÁRPÁS KÁROLY Katona József Bánk Bánja Gondolatok tanítás közben 1 Katona József alkotását nemcsak azért választottam, mert középiskolai tanár vagyok, hanem azért is, mert sokat foglalkoztam az alkotás

Részletesebben

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA

Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Benedek Elek: JÉGORSZÁG KIRÁLYA Volt egyszer egy szegény ember. Ennek a szegény embernek annyi fia volt, mint a rosta lika, még eggyel több. Éjjel-nappal búslakodott szegény, hogy mit csináljon ezzel a

Részletesebben

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész)

269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) 269. Arvisura - Népek csatája (Atilla története 2. rész) Budavára 24 öl széles és ugyanolyan hosszú négyszögletes vár volt. Elöl 24 oszlopon nyugvó, 5 öl széles és 5 öl hosszú védett bejárattal. Alatta

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás)

Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) 138 Karácsony és új élet (Gyülekezeti előadás) A most következő előadásban két kérdésre keresem a választ. 1. A múltra nézve: Hogyan kezdte ünnepelni a keresztyénség karácsonykor Jézus Krisztus születését?

Részletesebben

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM

A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM ICHIHARA SHIMPEI A 18. SZÁZADI CIGÁNYSÁG TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA FORRÁSOK ÉS SZAKIRODALOM Magyarországon a 18. században az igazgatási rendszer nagy változáson ment keresztül a Habsburgok uralkodása alatt.

Részletesebben

Geofrámia kivonatok - Enoszuke

Geofrámia kivonatok - Enoszuke klzg Geofrámia kivonatok - Enoszuke A Bukott Császárság - Psz. 3700 után Történelem A Sinemos-tenger északi határán a századfordulón történtek után Enoszuke császársága a világ legnagyobb részének szemében

Részletesebben