|
|
- Júlia Hegedüsné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 AFP (α-fetoprotein) Biokémiai adatok Az α-fetoprotein (AFP) onkofetális fehérje, egy egyláncú α-globulin aminosavból és egy szénhidrát láncból álló glikoprotein 9,10,11. A magzati keringésben a 6. héten jelenik meg 3. A 12. terhességi hétig a csírazsák, ezt követően (annak degenerációja után) a fetalis máj termeli 1. Az AFP az extracelluláris mátrixban (ECM), a sejtfelületen, a receptoszómákban, az endoplazmatikus retikulumban (ER) és a citoplazmában perinukleárisan lokalizált 16,17,32. A magzati AFP-termelés a csúcsát (a 40 mg/l koncentrációt 3 ) a 14. héten éri el, ezt követően szintézise a szülésig csökken 2, születés után koncentrációja 30µg/l-re esik, a normál felnőttkori szintet (2-10 ng/ml) 1 éves kor végére éri el 4. Azt a megfigyelést, hogy az AFP termelés nem szűnik meg a megszületéskor, azzal magyarázzák, hogy átmenetileg a megmaradt fetalis hepatocyták termelik 2. Az újszülött szérum AFP szintje a felnőtt referencia tartomány négyszeresét is meghaladhatja 2,5-7 és születési súllyal korrelációt mutat 1. Az amnion folyadék a magzati szérum AFP koncentráció tükrének tekinthető, mivel a magzati AFP ide exkretálódik. Az anyai szérum AFP szintje jóval alacsonyabb, s a terhesség 32. hetéig emelkedik. Az AFP génje a négy tagból (albumin, D-vitamin-kötő protein, AFP és α-albumin más néven afamin) álló albuminoid géncsalád tagja 21,22. Ezek a gének egymást követően helyezkednek el a 4q11-q22 régióban, 15 exont és 14 intront tartalmaznak 23. Mindegyik említett fehérje három doménből álló, U-alakú molekula. Szénhidrát oldallánc A humán α-fetoprotein szerkezete. A szaggatott nyíl jelzi a hinge ( csukló ) régiót, ahol nincs diszulfid híd (9 alapján) Dr. Krkos Károly V
2 AFP receptorok Négy membrán receptor ismert. Ezek zömmel endothelialisan, vagy az epithelialis sejtfelszínen találhatók 17 20, de kimutattak AFP-receptorokat monocyták, reproduktív és tumor sejtek felszínén is Feltehetően nemcsak a natív AFP molekulát képesek kötni, hanem annak különböző variánsait is. Genetikai variánsok A fő fetalis és tumorból származó AFP mrns 2,2 kilobázisú transzkript, mely szénhidrát tartalmától függően dalton molekulatömegű fehérjévé transzlálódik 25,26, de emellett létezik, 1,35 kilobázisú mrns-ből származó transzkript is, mely intracellulárisan marad. Az intakt molekulához képest ebben a teljes 1. domén és a második domén 1/3-a hiányzik, továbbá nem tartalmaz szénhidrátot. Ez a variáns normál humán AFP mintegy 40%-át teszi ki. Szteroid receptorokhoz képes kötődni 30. A 3. domén hidrofób kötőhelyeket tartalmaz, dimerizációra hajlamos 27,30, más intracelluláris fehérjékkel is képes heterodimert alkotni 28,29. Szabad és kötött molekuláris formák Az AFP szabad és különféle petidekhez (IgG, IgM, aktin, TGF-β, osteonectin, proteáz szubsztrátok és inhibitorok) kötött formában fordul elő 27, emellett dimer-afp-t is kimutattak (in vivo) 31. AFP fragmentumok A plazma proteinek,- így az albumin és az AFP is biológiai válasz-módosító peptid fragmentumok rezervoárjának is tekinthetők. Mindkét molekulában találhatók rövid aminosav-szekvenciák, melyek a neurotenzin és a neuromedin hasadási termékeivel mutatnak nagy hasonlóságot 42 (kinetensin-like segments), de egyéb biológiailag aktív peptid szegmentjének aminosav-szekvenciája is fellelhető a humán AFP molekulában (insulin-like 43, EGF-like 44,45, plasminogen activator-like 27,41, growth inhibitory peptid 33,40, hisztokompatibilitási 38,39 szegment). Ezek mellett a zsírsavkötő 66,74 és az ösztrogénkötő 129,130 helyet is azonosították. A humán AFP aminosav sorrendje és az egyes fragmentumok biológiai aktivitása ABS: aktin-kötő hely, ARP: apoptosisrelated peptid, BBS 1,2: bilirubin-kötő helyek, EBS: ösztrogén-kötő hely, EGFL: EGF -szerű szegment, FBS: zsírsav-kötő helyek, GIP: növekedés-gátló peptid, HCS histocompatibilitási (class II) szegment, HMS 1, 2: nehézfém-kötő hely, ILS: inzulinszerű szegment, KLS: kinesin szerű szegment, LPH: leucine predicted heptads, L-A: laminin-a szegment, L-B1: laminin-b1 szegment, LRE (leu-arg-glu), LDV (leu-aspval) és RGD (arg-gly-asp): sejt-adhéziós szekvenciák, MPS: tej-kazein peptid szegment, NAI: non-albumin identikus szegment, PAS: plazminogén aktivátor szegment, PRS: prolin-gazdag szegment, RBS: humán AFP receptor-kötő hely, SRGD: reverz RGD szegment, ZBS: cinkkötő hely (27, 33, 40, 43-50, 51, 52 alapján) Dr. Krkos Károly V
3 Az AFP molekuláris mikroheterogenitása Szénhidrát izoformák Az albuminnal ellentétben a humán AFP 2. doménjén egy, a 232 aszparaginhoz kapcsolt, N-kötött glikánt tartalmaz. A hepatoma sejtekben termelt AFP glikánjának struktúrája különbözik a csírazsák daganatokéban találtaktól 11, ugyanakkor a két molekula variánsban az aminosav-sorrend megegyezik. Ezeket a szénhidrát komponensükben különböző formákat lektinkötésük alapján el lehet különíteni. A leggyakrabban alkalmazott lektin a Lens culinaris agglutinin (LCA), mely a hepatocellularis carcinomára (HCC) jellemző AFP-t köti. Ez a lektin akkor kapcsolódik nagy affinitással az AFP kettős ágú szénhidrát láncával, ha az aszparaginhoz csatolt glikozil-n-acetil (GlcNAc) egy fukózt tartalmaz 1-6 kötésben 12, 73. Az AFP-L3 szénhidrátlánca A galaktóz-specifikus Ricinus communis agglutinin-1 (RCA) akkor köti az AFP-t ha annak kétágú glikánjában az utolsóelőtti helyen galaktóz található 72. Lektin típus Concanavalin A (ConA) Lens culinaris agglutinin (LCA) Ricinus communis agglutinin-1 (RCA) Phaseolus vulgaris erytroagglutinin Cukor specificitás d-mannóz 2 Detektált izoformák száma Klinikai használat PRG, HCC, MHC, YST Irodalom 118,119 d-mannóz (l-fukóz) 2 HCC, MHC, LCH, BLD 73, 118 d-galaktóz 3 HCC, YST 68 Komplex kettőságú glikán 5 HCC, MHC, YST 124, 125 PRG: terhességi izoformák, HCC: primer hepatocellularis carcinoma, MHC: metastaticus hepatocellularis carcinoma (májon kívüli áttéttel), LCH: cirrhosis hepatis, BLD: benignus májbetegség, YST: csírazsák tumor A lektinek nemcsak egyes szénhidrát-csoportra specifikusak, hanem az egész szénhidrát-molekulára. A szénhidrát lánc összetétele nem kódolt genetikailag, annak szintézisében az endoplazmatikus retikulumban (ER) és a Golgi apparátusban lévő glikozilációs enzimek játszanak szerepet. Ezek az enzimek szövet-specifikusak, így a glikán összetétele is szövetspecifikus 68-71, ennek következtében más a szénhidrát-összetétele a máj- és a csírazsák-eredetű AFP-nek. Az amnion-folyadékban található AFP a két említett típus keveréke, melyben a két típus aránya a gesztációs kortól függ. A különböző lektin-affinitáson alapuló módszerek kombinációjával (pl. crossed affinity immonoelectrophoresis) legalább 10 glikoforma különböztethető meg 67. ph izoformák Izoelektromos fókuszálással két fő izoformát lehet megkülönböztetni (izoelektromos pont ph 4,8 és ph 5,2), melyről kiderült, hogy ezeket zsírsavtartalmuk különbözteti meg 74, 75 : a ph4,8 izoelektromos pontú variáns 2,4 mol zsírsavat tartalmaz, míg ph 5,2 izoelektromos pontú nem tartalmaz zsírsavat. Köldökzsinórvér AFP izokromato-fókuszálásával három különböző izoelektromos pontú fromát eluáltak 76 az oszlopról: ph4,5 (52%), ph 4,7 (43%) és ph<4,0. A ph-tól függően konformáció változások figyelhetők meg az AFP molekulán 77. Neutrális ph-n a molekulafelszín hidrofil és a hidrofób szegmentek rejtve maradnak. Dr. Krkos Károly V
4 Denaturált intermedierek és az MGF Az intracelluláris kompartmentek változó környezetében a fehérjemolekula enyhén denaturált (unfolded) állapotban lehet, melyet molten globule formának (MGF) neveznek 32. Ezt a fehérje harmadik termodinamikai állapotának 32,92 tartják, mely a harmadlagos szerkezet kialakulásának kinetikai köztes állapota 92. Ennek a formának számos élettani aktivitásban (fehérje transzlokáció, membránba történő insertio, hősokk fehérjék felismerése és az azokkal történő kapcsolódás, lysosomalis protein degradáció) szerepet tulajdonítanak. Laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy az AFP konformációját mikrokörnyezeti változások [pl. hidrofób ligandumok (ösztrogének, zsírsavak) szérumkoncentrációjának megemelkedése] módosítják 34,79,80. Az AFP MG állapotában megtartja natív másodlagos szerkezetét, ugyanakkor a molekula kevésbé rigiddé válik, mint az a natív harmadlagos szerkezetre jellemző, s egyes rejtett csoportjai hozzáférhetők lesznek, így a hidrofób alifás és aromás oldalláncok, melyek a natív állapotban rejtettek. Feltehetően a fehérjék MG formát vesznek fel, mikor töltött felszínt vagy membránt közelítenek meg 32,91. Amint átjutnak a membránon visszanyerik natív formájukat. Az MG forma tehát szerepet játszik a fehérje adherenciában, transzlokációban, bilipid membránfelületbe ékelődésben 32. A humán AFP natív és MG állapotának sematikus ábrázolása (32,78-80, 89, 90, 92, 94 alapján NATÍV AFP AFP MGF A) kompakt szerkezet A) kevésbé tömör forma B) merev szerkezet B) flexibilis szerkezet C) rejtett oldalláncok C) hozzáférhető oldalláncok D) mozdulatlan izomer D) rotációra képes izomer E) Zárt hurkok E) kinyíló hurkok Denaturáló állapot lehet a hypoxia, a ph, az ozmózis kifejezett változása, glükóz- és hősokk, magas ligandum (pl. ösztrogén) koncentráció. A ligandummal telített AFP interakciója a sejtfelületi receptorral konformációváltozást okoz, mely az AFP-ligandum komplex disszociációjával jár. A ligand ezután transzlokálódik a közeli ligand- akceptor helyre. A ligand- mentes AFP leválik a receptorról és endocytosissal a sejtbe jut 32,93. Dr. Krkos Károly V
5 A molekuláris chaperonok szerepe Az MGF kialakulásával molekulafelszínen hozzáférhetővé váló non-poláris molekularészek lehetővé teszik a hő-sokk proteinekkel történő kapcsolódást 94,95. Közvetlen bizonyíték van arra, hogy a chaperoninok elősegítik a naszcens polipeptid lánc korrekt harmadlagos szerkezetének (a protein folding) kialakulását 96. A chaperoninok meggátolják, hogy a folding ne a megfelelő időben és ne a megfelelő sejt lokalizációban történjen. A chaperoninok közé nemcsak a hő-sokk és glükóz-sokk fehérjék (HSP90, HSP70, HSP60 és BiP) tartoznak, de a co-chaperoninok, kalcium-kapcsolt proteinek (calnexin, calmodulin) és két enzim (a protein-diszulfid izomeráz és a peptidil-prolil izomeráz) is 96,97. A chaperoninok nem enzimként működnek és nem gyorsítják a fehérjék harmadlagos szerkezetének kialakulását, hanem elősegítik a folding korrekt menetét, meggátolják az újonnan szintetizálódott polipeptid láncok non-specifikus aggregációját. A chaperoninok segítenek a fehérjék hő- és egyéb sokkhatást követő túlélésében és reparálódásában 98,99. Mivel az MG forma hajlamos az aggregációra, a chaperoninok meggátolják az MGF molekulák összecsapódását, stabilizálják ezt az állapotot, inkább késleltetik, mint gyorsítják a folding folyamatát 99,100. Celluláris adhéziós szekvenciák az AFP molekulában Az AFP 2. doménjén extracelluláris mátrix (ECM) proteinekkel közös rövid peptid szekvenciákat találtak (celluláris adhéziós motívumok, CAMs). Számos tanulmány kimutatta, hogy a CAM felismerési szignál kritikus biológiai aktivitások sorát modulálja Az ECM fehérjecsalád tagjai (laminin, fibronektin, kollagén, vitronektin, thrombospondin stb.) adhéziós makromolekulák 47, melyek szerepet játszanak a fejlődésben, és a növekedéssel, differenciálódással, sejtmigrációval, daganat áttétképződéssel kapcsolatos állapotokban. Néhány CAM sejtdifferenciálódást, tumornövekedést, angiogenezist blokkoló hatású. Az ECM molekulák egy része (laminin, kollagén, fibronektin) olyan multiplex, biológiailag aktív peptid szekvenciákat tartalmaz, mely hatása sejttípustól függően változó 95. Az AFP-ben található ezekkel egyező szekvenciák arra utalnak, hogy az AFP is játszhat hasonló szerepet, mint az adhéziós molekulák 27. Az AFP feltehetőleg a fejlődő szervezet szerkezeti interstitialis útvonalainak finom beállításában működik közre. Érdekes, hogy ugyancsak a 2. doménben, a non-cam aktív régióban található a zsírsav 27,65,66 - és a bilirubin-kötő hely. Az ECM fehérjékben és a humán AFP-ben található sejt-adhéziós szekvenciák (CAM-ok) A molekula neve / a kezdő szekvencia az AFP-ben Laminin-S/ 197 Fibronektin/ 241 Fibronektin/ 252 Kollagén I és IV/ 261 Laminin B1/ 268 Laminin B1/ 309 Aminosavfelismerő szekvencia Leu-Arg-Glu / Leu-Arg-Glu Leu-Asp-Val / Leu-Asp-Val Arg-Gly-Asp / Cys-Arg-Gly-Asp Asp-Gly-Glu-Ala / Asp-Gly-Glu-Lys Tyr-Ile-Gly-Ser-Arg / Tyr-Ile-Cys-Ser-Gln Pro-Asp-Ser-Gly- Arg / Pro-Asn-Leu-Asn- Arg Feltételezett funkció Elősegíti a ciliaris ganglionok adhézióját 47 Elősegíti a a velőcső sejtek és a lymphocyták adhézióját és szóródását Elősegíti a sejt-adhéziót, gátolja a daganatáttét képződést, csökkenti a thrombocyták fibrinogénhez történő tapadását, befolyásolja az angiogenezist Blokkolja a thrombocyták kollagénhez (de nem a fibronektinhez és lamininhoz) történő tapadását, gátolja a ráksejtek adhézióját a kollagénhez Nem reagál a neuralis sejtekkel, gátolja a tumor áttétképződést (a növekedést és az angiogenezist),és elősegíti a sejtmigrációt Gátolja a chorio-allantoin membránon a tumor növekedést és áttétképződést, angiogenezist Irodalom 54,55 52, 53, 55, 60, 61 63, 64 49, 58, Dr. Krkos Károly V
6 Kevert RGD/ 316 Laminin A/ 351 Leu-Gly-Asp-Arg / Leu-Gly-Asp-Arg Ser-Ile-Lys-Val-Ala- Val/ Ile-Leu-Arg-Val-Ala- Lys RGD (Arg-Gly-Asp) antagonista / inhibitor; MHC Class II rokon A neuralis sejtekkel reagál, fokozza a daganatáttét képződést, a plazminogén aktivációt és a kollagenáz aktivitást Az AFP élettani szerepe Mint az albominoid géncsalád többi tagja, az AFP is ligand transzport funkcióval rendelkezik, de ezenkívül számos egyéb folyamatban is szerepet játszik: kemotaxis, eszteráz aktivitás, oxigén szabadgyök eltávolítás, leukocyta adherencia, réz-stimulálta lipid peroxidáció, zsírsav-, nehézfém-, aktin-kötés Ligandumok kötése és transzportja az AFP egyik fő feladat a magzati fejlődés során. Az AFP nemcsak magzati/anyai molekulákat képes megkötni, hanem a populációra nézve jelentős, környezetből származó molekulákat is (fito-ösztrogének, flavonoidok, dioxin-származékok 106 ) Az AFP mint növekedés regulátor Az AFP egy onko-fetalis fehérje, mely elősegíti a növekedést különböző in vitro (sejt) és in vivo (állat) modellekben 11,27,107. Feltehetően alapvető szerepe van a terhesség normális lefolyásában. Mint autokrin faktor viszont elősegítheti különböző daganatok növekedését bizonyos koncentrációban és bizonyos körülmények között 107, , ugyanakkor az AFP és az abból származó peptidek gátolni is képesek a proliferációt 11,27,39. Az AFP tehát a növekedés kettős regulátora, képes mind fokozni, mind gátolni azt 65,108, A növekedés és differenciálódás up- és down- modulációja dózisfüggő ,128. Az AFP a növekedést számos mechanizmuson keresztül képes szabályozni: apoptosis reguláció, citoplazma szignál moduláció, receptor deszenzitizáció. Az AFP-mediálta apoptozis Ca 2+ - és tirozinkináz-independens úton valósul meg, nem igényel proteinés/vagy RNS-szintézist 121 és intakt TNF-receptort 123. Az AFP apoptosist képes indukálni caspase-3 aktivációjával, a FAS és TNF receptor dependens szignál kikerülésével 124,125, az iniciátor caspase-1,8 és-9 aktiválásától függetlenül 50,126. IL-2 és más immunregulátoros szerek képesek viszont ezt hatást felfüggeszteni 122. Az AFP nagy dózisban (>100µg/ml) képes különböző tumorsejtek növekedését gátolni 127, kis dózisban viszont ez a hatás elmarad. Az AFP ösztradiol-indukálta konformáció változása az MCF-7 emlőrák-sejtek növekedésének további szignifikáns szuppresszióját okozta 127. Az AFP meghatározás klinikai jelentősége Mivel az AFP onkofetalis fehérje, szérumkoncentrációjának meghatározását elsősorban bizonyos daganatok nyomon követésére valamint fejlődési rendellenességek szűrésére használják. Az AFP mint tumor marker Az AFP-t főként endodermalis sinus (régebbi elnevezés szerint csírasejt) tumorok és a hepatocellularis carcinoma stádium besorolására, nyomon követésére, prognózisának megállapítására használják. Felnőttkori referencia tartománya: 2 10 ng/ml. Felezési ideje a szérumban: 5 nap 4. A szérum AFP számos nem rosszindulatú betegségben is emelkedett lehet: vírus hepatitis, krónikus aktív hepatitis, postnecroticus és primer biliaris cirrhosis, tyrosinaemia, ataxia teleangiectasia 4. Specifikusabb, érzékenyebb a hepatocellularis carcinoma kimutatására az AFP-L3 glikoforma arányának meghatározása, mely Lens culinaris aggluitinint (LCA) alkalmazó 12,13 lektin-affinitás elektroforézissel lehetséges. Dr. Krkos Károly V
7 Az AFP glikoformák és klinkai jelentőségük Glikoforma Affinitása a LCA-hez Klinikai jelentősége AFP-L1 alacsony Krónikus gyulladásos májbetegségek AFP-L2 átmeneti Csírasejt tumorok, májáttétek AFP-L3 magas Hepatocellularis carcinoma Az AFP L-3% cut-off értéke: 10% Jelenleg az AFP, az AFP-L3% és a DCP [dez-γ-karboxi-protrombin, régi nevén PIVKA-II (protein induced by vitamin K absence)] együttes meghatározása jelenti a legszenzitívebb módszert a hepatocellularis carcinoma monitorozására 14. Az anyai szérum AFP vizsgálata Kromoszóma számbeli rendellenességek esetén (elsősorban Down szindrómában és Edwards szindrómában 146 ) a normális terhességhez képest szignifikánsan alacsonyabb AFP-szint mérhető a terhesség második trimeszterében. Az AFP önmagában nem elég megbízható a szűrésre, azt további két (hcg és nem-konjugált ösztriol, tripla teszt ,139 ) vagy három (előbbi kettő +inhibin A, négyes teszt 138 ) paraméterrel kiegészítve megfelelő hatékonyságú szűrőteszt áll rendelkezésre. A kockázatbecslést megfelelő statisztikai programmal kell végezni. A programok nem a paraméterek közvetlen koncentrációját használják, hanem azoknak az adott gesztációs korra meghatározott mediánjára normált értékét (a multiples of the median-t, MoM-t). A paraméterek mediánját nemcsak a gesztációs kor befolyásolja, hanem az anyai testsúly 135, a dohányzás 135, az anya esetleges diabétesze (csak az IDDM) 136, etnikai hovatartozása 134, előző Down terhesség 134, ikerterhesség 134. Mindezeket a tényezőket általában figyelembe veszik a ma használatos programok. A tripla teszttel 69%-os a négyes teszttel 76% detektálási ráta (DR) érhető el 5% fals-pozitív arány (FPR) mellett 134. Down szindrómában az Alzheimer kórhoz (AZD) hasonlóan amyloid fibrillumok akkumulálódnak az agysejtekben 102. AZD-ben a HSP70 fokozott szintézisét és akkumulációját észlelték 103, s arra a következtetésre jutottak hogy rossz harmadlagos szerkezetű (misfolded) chaperon keletkezhet 104. A proamyloid prekurzor génje a 21-es kromoszóma hosszú karján található, amely triplikált formában van jelen Down kórban. Úgy tartják, hogy ennek a génnek az overexpressziója vezet az emelkedett proamyloid/amyloid képződéshez, felszaporodásuk az endoplazmatikus retikulumban pedig stressz szignált jelent és a hő-sokk gének aktivációját eredményezi 105. Általában a fehérjék mintegy 1%-ának nem megfelelő a harmadlagos szerkezete 131. Amennyiben chaperonint érint a misfolding, más fehérjék (így az AFP) nem megfelelő harmadlagos szerkezetű variánsának aránya megnő (akár 20% is lehet 101 ). A misfolded AFP feltehetőleg nem immunoreaktív, immunoassay módszerekkel nem detektálható, így alacsonyabb AFP szint mérhető Emelkedett az anyai AFP-szint a második trimeszterben a magzat velőcső záródási rendellenessége esetén Egy Nagy-Britanniában végzett kollaboratív tanulmány 141 alapján, ha az AFP MoM érték 2,5 és e feletti, 85% detektálási rátával és 1,4% fals-pozitív aránnyal szűrhetők az ebbe a körbe tartozó fejlődési rendellenességek (cranialis málformációk: anencephalia, encephalocele, craniorachischisis totalis, spinalis megjelenési formák: spina bifida aperta, myelomeningocele, meningocele, myeloschisis, lypomyelomeningocele, nyitott gerinc málformációk, diastematomyelia, diplomyelia, caudalis agenesis). Amennyiben az emelkedett anyai szérum- AFP- szint alapján kiszűrt terhesség szonográfiás vizsgálatakor nem dönthető el biztosan, van-e velőcső-záródási rendellenesség, az amnion folyadék AFP és acetilkolin-eszteráz (AChE) vizsgálata megerősíti a diagnózist 143,144. (Emelkedett AChE aktivitás és 2 AFP MoM: 99% DR és 0,3% FPR.) A magasabb AFP szint a placentalis dysfunctio indikátora is lehet, nem-várt halva-szülést jelezhet és közvetlen összefüggést mutat a hirtelen újszülöttkori halál szindróma (sudden infant death syndrome, SIDS) rizikójával 8. Dr. Krkos Károly V
8 IRODALOM 1. Bellini C, Bonacci W et al.: Clin Chem (12): Blair JI, Carachi R et al.: Arch Dis Child : Liu FJ, Nakamura RM et al. In Cancer Diagnostics (ed. by RN Nakamura, WW Grody, JT Wu RB Nagle- Humana Press, Totowa, New Jersey) p Liu FJ, Nakamura RM et al. In Cancer Diagnostics (ed. by RN Nakamura, WW Grody, JT Wu RB Nagle- Humana Press, Totowa, New Jersey) p Blohm ME, Vesterling-Hörner D et al.: Pediatric hematology and oncology (2): Ohama K, Nagase H et al.: Eur J Ped Surg (5): Bader D, Riskin A et al.: Clin Chim Acta (1-2): Gordon CS, Smith MD et al.: NEJM (10): Morinaga T, Sakai M et al.: Proc. Natl. Acad. Sci USA : Yang F, Luna VJ et al.: Nucleic Acids Res : Mizejewski GJ: Crit Rev Eukaryot Gene Expr : Li D et al.: Clin Chim Acta (1-2): Khein VV et al.: In J Biol Markers (2): Lamerz L et al.: Anticaner Res : Mizejewski GI: J Theor Biol : Torres JM, Anel A et al.: J Cell Physiol : Naval J, Villacampa MJ et al.: Proc Natl Acad Sci USA : Torres JM Caracq N et al.: Biochem Biophys Acta : Suzuki Y, Zeng CQY et al.: J Clin Invest : Moro R Tamaoki T et al.: Tumor Biol : McLeod JF, Cooke NE: J Biol Chem : Lichtenstein HS Lyons DE et al.: J Biol Chem : Smith CJP, Kelleher PC: Biochim Biophys Acta : Mizejewski GJ: Proc Soc Exp Biol Med : Petropoulus C, Andrews G et al.: J Biol Chem : Petropoulus C, Yaswen P et al.: Cancer Res : Belanger L, Roy S et al: J Biol Chem : Seal W, Hanstein B et al.: Mol Endocrinol : Resnick EM Schreihofer DA et al.: J Biol Chem : Mizejewski GJ Bioessays : Goncharova O, Didich E et al.: Tumor Biol : Bychkova VE, Ptitsyn OB: Chemtracts, Biochem Mol Biol : Butterstein GM, Mizejewski GJ: Comp Biochem Physiol A: Hsourigui M, Thabie N et al.: Biochim Biophys Acta : Smalley JR, Sarcione EJ: Biochem Biophys Res Commun : Sarcione EJ, Zlotty M et al.: Cancer Res : Sarcione EJ, Hart D: Int J Cancer : Vollner CM, Eilber FC et al.: Cancer Res : Butterfield LH, Koh A et al.: Cancer Res : Mizejewski GJ: Life Sci : Campbell ID, Bork P.: Curr Opin Struct Biol : Carroway RE, Mitra SP J Biol Chem : Terentiev AA, Tagirova AK et al.: Tumor Biol : Salmasi JM, Kazimirski AN et al.: Tumor Biol : Terentiev AA, Tatarinov YS: Tumor Biol : Mizejewski GJ, Dias JE et al.: Mol Cell Endocrinol : Yamada Y, Kleinmann HK: Curr Opin Cell Biol : Tashiro K, Sephel GC et al.: J Biol Chem : Nomizu M, Yamamura K et al.: Cancer Res : Tuszynski GP, Rothman VL et al.: J Cell Biol : Beck K, Hunter I et al.: FASEB J : Kijimoto-Ochiai S, Noguchi A: Biochem Biophys Res Commun : Main AL, Harvey TS et al.: Cell : Leahy DJ, Hendrickson WA et al.: Science : Bilozur ME, Hay ED: Dev Biol : Dr. Krkos Károly V
9 56. Vandenberg P, Kern A et al.: J Cell Biol : Joseph DR, Baker ME: SASEB J : Iwamoto Y, Robey FA et al.: Science : Stack S, Gray RD et al.: Biochemistry : Minguel JJ, Hardy CI et al.: Biochem Biophys Acta : Aota S Nagai T et al.: J Biol Chem : Hadley MA, Weeks BS et al.: Dev Biol : Phillips DR, Charo IF et al.: Cell : Mizejewski GJ: Proc Soc Exp Biol Med : Mizejewski GJ, Vonnegut V et al.: Proc. Natl. Acad. Sci USA : Nashihira J, Koyama Y et al.: Biochem Biophys Res Commun : Taketa K: Electrophoresis : Smith CJ, Kelleher PC et al.: Br Med J : Rouslahti E, Engvall E et al.: Int J Cancer : Ishiguro T, Sakaguchi H et al.: Am J Reprod Immunol : Ohta M, Kawahara N et al.: Acta Med Okayama : Breborowitz J, Mackiewicz A et al.: Scand J Immunol : Kumada T, Nakano I et al.: J Hepatol : Parmelee DC, Evensen MA et al.: J Biol Chem : Barde CB, Nagai M et al.: J Biol Chem : Leal JA, Eddy KB et al.: Anal Biochem : Zizkovsky V, Strop P et al.: Ann NY Acad Sci : Uversky NV, Kirkitadze MD et al.: FEBS Lett : Uversky NV, Narizhneva NV et al.: Biochemistry : Dudich IV, Semenkova LN et al.: Tumor Biol : Demarest ST, Boice JA et al.: J Mol Biol : Greene LH, Grobler JA et al.: Protein Eng : Demarest SJ, Raleigh DP: Protein Struct Func Gen : Griko YV, Remeta DP: Protein Sci : Uversky VN, Narizhneva NV et al.: Fold Design : Mathews BW: FASEB J : Wang C, Lascu I et al.: Biochemistry : Dockal M, Carter DC et al.: J Biol Chem : Bychkova VE, Dujsekina AE et al.: Biochemistry : Kindu B, Guptasarma P: Protein Struct Func Gen : Van der Groot FG, Gonzales-Manas JM et al.: Nature : Ptitsyn OB, Bychkova VE et al.: Phil Trans Roy Soc (Lond-B) : Eilers M, Hwang S, Schatz G: EMBO J : Uversky VN, Ptitsyn OB: Fold Design : Thomasson WA: Fed Am Soc Exp Biol, Bethesda, MD Vol 1 (Suppl), pp Buchner J: FASEB J : Caplan AJ: Trends Cell Biol : Lorimer GH: FASEB J : Ellis RJ, Hartl FV: FASEB J : Shortle D: FASEB J : Kronquist KE, Dreazen E et al.: Prenat Diag : Rumble B, Retallock R et al.: NEJM : Perez N, Sugar J et al.: Mol Brain Res : Liautard JP: Med. Hypothesis : Ananthan J, Goldberg AL et al.: Science : Sotnichenko AI, Severin SE et al.: FEBS Lett : Wang XW, Xie H: Int J Cancer : Greenberg F, Faucett A et al.: Am J Obstet Gynecol : Gershwin NME, Castles JJ et al.: J Natl Cancer Inst : Mizejewski GJ: Clin Immunol Newslett : Mizejewski GJ, Jacobson HI: In: Mizejewski GJ, Jacobson HI, Eds, Biological Activities of Alpha- Fetoprotein, Boca Raton, FL, CRC Press. Vol 1: pp 71-82, 1987 Dr. Krkos Károly V
10 112. Mizejewski GJ, Warner AS: J Reprod Fertil : Mizejewski GJ, Keenan JF et al.: Biol Reprod : Leffert HI, Sell S: J Cell Biol : Toder V, Bland M et al.: Placenta : Hamel S, Hoskin DW: In: Mizejewski GJ, Jacobson HI, Eds, Biological Activities of Alpha- Fetoprotein, Boca Raton, FL, CRC Press. Vol 1: pp , Leal JA, May JV et al.: Endocrinology : Keel BA, Eddy KB et al.: Endocrinology : Jacobson HI, Bennett JA, Mizejewski GJ: Cancer Res : Semenkova LN, Dudich EI: Tumor Biol : Semenkova LN, Dudich EI: Tumor Biol : Semenkova LN, Dudich EI: Eur Cytokin Network : Dudich I, Dudich E et al.: Eur Cytokin Network : Dudich E, Semenkova L et al.: Eur Cytokin Network : Dudich E, Semenkova L et al.: J Interferon Cytokine Res : Dudich E, Semenkova L et al.: Tumor Biol : Goncharova O, Dudich E et al.: Tumor Biol (S2): Bennett JA, Zhu S et al.: Clin Cancer Res : Nishi S, Matsue H et al.: Proc. Natl. Acad. Sci USA : Nishi S, Shahbazzadeh D et al.: Tumor Biol : Penque D, Mendes F et al.: Lab Invest : Wald NJ, Cuckle HS et al.: BMJ : Palomaki GE, Knight GJ et al.: Am J Obstet Gynecol : Wald NJ, Kennard A et al.: J Med Screen Bartles I, Hoppe-Sievert B et al.: Prenat Diagn (2): Sancken U, Bartels I: Prenat Diagn : Canick JA, Rish S Prenat Diagn : Wald NJ, Huttly W: Prenat Diagn : Onda T, Tanaka T et al.: Prenat Diagn : Wald NJ, Kennard A: Prenatal screening for neural tube defects and Down s syndrome in: Rimoin DL, Connor JM and Pyseritz RE eds. Emery and Rimoin s principles and practice of medical genetics. 3 rd ed. Edinburgh: Churchill Livingstone, 1996: Wald LJ, Cuckle H et al.: Lancet, 1977; i: Bond EB, Thumpson W et al.: BJOG (8): Muller F: Child s Nervous System 19(7-8): Wald LJ, Cuckle H et al.: Prenat Diagn : Buamah PK, Skillen AW et al.: Clin Chem (4): Sancken U, Bartels I et al.: Prenat Diagn (10): Dr. Krkos Károly V
A T sejt receptor (TCR) heterodimer
Immunbiológia - II A T sejt receptor (TCR) heterodimer 1 kötőhely lánc lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma V V C C EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL lánc: VJ régió lánc: VDJ régió Nincs szomatikus
Részletesebben(1) A T sejtek aktiválása (2) Az ön reaktív T sejtek toleranciája. α lánc. β lánc. V α. V β. C β. C α.
Immunbiológia II A T sejt receptor () heterodimer α lánc kötőhely β lánc 14. kromoszóma 7. kromoszóma 1 V α V β C α C β EXTRACELLULÁRIS TÉR SEJTMEMBRÁN CITOSZÓL αlánc: VJ régió β lánc: VDJ régió Nincs
RészletesebbenDOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI. 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak
DOWN-KÓR INTRAUTERIN SZŰRÉSI LEHETŐSÉGEI 2013 szeptemberi MLDT-tagozati ülésen elhangzottak 21-es triszómia: Mi az a Down kór Down-kór gyakorisága: 0,13% Anya életkora (év) 20 25 30 35 40 45 49 Down-kór
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 3. előadás Az immunrendszer molekuláris elemei: antigén, ellenanyag, Ig osztályok Az antigén meghatározása Detre László: antitest generátor - Régi meghatározás:
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenNatív antigének felismerése. B sejt receptorok, immunglobulinok
Natív antigének felismerése B sejt receptorok, immunglobulinok B és T sejt receptorok A B és T sejt receptorok is az immunglobulin fehérje család tagjai A TCR nem ismeri fel az antigéneket, kizárólag az
RészletesebbenImmunológia alapjai. 10. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 10. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Miért fontos a komplement rendszer? A veleszületett (nem-specifikus) immunválasz része Azonnali válaszreakció A veleszületett
RészletesebbenImmunológia alapjai. 16. előadás. Komplement rendszer
Immunológia alapjai 16. előadás Komplement rendszer A gyulladás molekuláris mediátorai: Plazma enzim mediátorok: - Kinin rendszer - Véralvadási rendszer Lipid mediátorok Kemoattraktánsok: - Chemokinek:
Részletesebbentranszláció DNS RNS Fehérje A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti fehérjék, transzportfehérjék
Transzláció A molekuláris biológia centrális dogmája transzkripció transzláció DNS RNS Fehérje replikáció Reverz transzkriptáz A fehérjék jelenléte nélkülözhetetlen minden sejt számára: enzimek, szerkezeti
Részletesebben1b. Fehérje transzport
1b. Fehérje transzport Fehérje transzport CITOSZÓL Nem-szekretoros útvonal sejtmag mitokondrium plasztid peroxiszóma endoplazmás retikulum Szekretoros útvonal lizoszóma endoszóma Golgi sejtfelszín szekretoros
RészletesebbenMETASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.
METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék
RészletesebbenElválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások. Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék
Elválasztástechnikai és bioinformatikai kutatások Dr. Harangi János DE, TTK, Biokémiai Tanszék Fő kutatási területek Enzimek vizsgálata mannozidáz amiláz OGT Analitikai kutatások Élelmiszer analitika Magas
RészletesebbenFehérjeszerkezet, és tekeredés
Fehérjeszerkezet, és tekeredés Futó Kinga 2013.10.08. Polimerek Polimer: hasonló alegységekből (monomer) felépülő makromolekulák Alegységek száma: tipikusan 10 2-10 4 Titin: 3,435*10 4 aminosav C 132983
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői.
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenPrenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály
Prenatalis diagnosztika lehetőségei mikor, hogyan, miért? Dr. Almássy Zsuzsanna Heim Pál Kórház, Budapest Toxikológia és Anyagcsere Osztály Definíció A prenatális diagnosztika a klinikai genetika azon
RészletesebbenImmunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Az immunrendszer felépítése Veleszületett immunitás (komplement, antibakteriális
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenImmunológia Alapjai. 13. előadás. Elsődleges T sejt érés és differenciálódás
Immunológia Alapjai 13. előadás Elsődleges T sejt érés és differenciálódás A T és B sejt receptor eltérő szerkezetű A T sejt receptor komplex felépítése + DOMÉNES SZERKEZET αβ ΤcR SP(CD4+ vagy CD8+) γδ
RészletesebbenHemoglobin - myoglobin. Konzultációs e-tananyag Szikla Károly
Hemoglobin - myoglobin Konzultációs e-tananyag Szikla Károly Myoglobin A váz- és szívizom oxigén tároló fehérjéje Mt.: 17.800 153 aminosavból épül fel A lánc kb 75 % a hélix 8 db hélix, köztük nem helikális
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás. Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B- sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenGlükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE
Glükoproteinek (GP) ELŐADÁSVÁZLAT ORVOSTANHALLGATÓK RÉSZÉRE SZTE ÁOK Biokémia Intézet összeállította: dr Keresztes Margit Jellemzők - relative rövid oligoszacharid láncok ( 30) (sok elágazás) (1-85% GP
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
Részletesebben2. A jelutak komponensei. 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája 1. Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
Részletesebben6. Zárványtestek feldolgozása
6. Zárványtestek feldolgozása... 1 6.1. A zárványtestek... 1 6.1.1. A zárványtestek kialakulása... 2 6.1.2. A feldolgozási technológia... 3 6.1.2.1. Sejtfeltárás... 3 6.1.2.2. Centrifugálás, tisztítás...
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenTRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS
1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS DIA 1 Fő fehérje transzport útvonalak Egy tipikus emlős sejt közel 10,000 féle fehérjét tartalmaz (a test pedig összesen
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok:
Immunológia alapjai 3 4. előadás Az immunológiai felismerés molekuláris összetevői. Az antigén fogalma. Antitestek, T- és B-sejt receptorok: molekuláris szerkezet, funkciók, alcsoportok Az antigén meghatározása
RészletesebbenApoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag 1. Kondenzálódó sejtmag apoptózis autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenJelutak. Apoptózis. Apoptózis Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút. apoptózis autofágia nekrózis. Sejtmag. Kondenzálódó sejtmag
Jelutak Apoptózis 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút Apoptózis Sejtmag Kondenzálódó sejtmag 1. autofágia nekrózis Lefűződések Összezsugorodás Fragmentálódó sejtmag Apoptotikus test Fagocita bekebelezi
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
Részletesebben9. előadás Sejtek közötti kommunikáció
9. előadás Sejtek közötti kommunikáció Intracelluláris kommunikáció: Elmozdulás aktin szálak mentén miozin segítségével: A mikrofilamentum rögzített, A miozin mozgékony, vándorol az aktinmikrofilamentum
RészletesebbenA humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban
A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
RészletesebbenTRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL
TRIPSZIN TISZTÍTÁSA AFFINITÁS KROMATOGRÁFIA SEGÍTSÉGÉVEL Az egyes biomolekulák izolálása kulcsfontosságú a biológiai szerepük tisztázásához. Az affinitás kromatográfia egyszerűsége, reprodukálhatósága
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenKalcium, D-vitamin és a daganatok
Kalcium, D-vitamin és a daganatok dr. Takács István SE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Napi kalcium vesztés 200 mg (16% aktív transzport mellett ez 1000 mg bevitelnek felel meg) Emilianii huxley Immun
RészletesebbenPOSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK
POSZTTRANSZLÁCIÓS MÓDOSÍTÁSOK: GLIKOZILÁLÁSOK Dr. Pécs Miklós Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1 Glikozilálás A rekombináns fehérjék
RészletesebbenTranszláció. Szintetikus folyamatok Energiájának 90%-a
Transzláció Transzláció Fehérje bioszintézis a genetikai információ kifejeződése Szükséges: mrns: trns: ~40 Riboszóma: 4 rrns + ~ 70 protein 20 Aminosav aktiváló enzim ~12 egyéb enzim Szintetikus folyamatok
RészletesebbenReproduktív funkciók 1. Androgén hormonok
Reproduktív funkciók 1. Androgén hormonok Mellékvesekéreg (Zona reticularis) Here (Leydig sejtek) (Petefészek) Androgének Dehidroepiandroszteron-szulfát Dehidroepiandroszteron Androszténdion Androgének
RészletesebbenA D-vitamin anyagcsere hatásai ECH Molnár Gergő Attila. PTE KK, II.sz. Belgyógyászati Klinika és NC. memphiscashsaver.com
A D-vitamin anyagcsere hatásai memphiscashsaver.com Molnár Gergő Attila PTE KK, II.sz. Belgyógyászati Klinika és NC A D-vitamin képződése és sokrétű hatása http://www.insanemedicine.com/ D-vitamin és szénhidrát-anyagcsere
RészletesebbenJelutak. 2. A jelutak komponensei Egy tipikus jelösvény sémája. 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék
Jelutak 2. A jelutak komponensei 1. Egy tipikus jelösvény sémája 2. Ligandok 3. Receptorok 4. Intracelluláris jelfehérjék Egy tipikus jelösvény sémája Receptor fehérje Jel molekula (ligand; elsődleges
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi- és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenJelutak ÖSSZ TARTALOM. Jelutak. 1. a sejtkommunikáció alapjai
Jelutak ÖSSZ TARTALOM 1. Az alapok 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi és hormonális kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés
RészletesebbenReceptorok és szignalizációs mechanizmusok
Molekuláris sejtbiológia: Receptorok és szignalizációs mechanizmusok Dr. habil Kőhidai László Semmelweis Egyetem Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet Sejtek szignalizációs kapcsolatai Sejtek szignalizációs
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
RészletesebbenA DOWN-KÓR SZŰRÉSE. Down-kór szűrés az egészséges babákért és a boldog kismamákért. Mi az a Down szindróma? A Down szindróma tünetei:
A DOWN-KÓR SZŰRÉSE Kedves Kismama! Gratulálunk születendő gyermekéhez! Ön és családja bizonyára örömmel várják az újszülött érkezését, azonban a legtöbb kismamához hasonlóan Önben is felmerül, hogy a szülés
RészletesebbenRiboszóma. Golgi. Molekuláris sejtbiológia
Molekuláris sejtbiológia d-er Riboszóma Golgi Dr. habil KŐHIDAI László egyetemi docens Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. október 27. Endoplamatikus = sejten belüli; retikulum
RészletesebbenA MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában
Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
RészletesebbenA citoszol szolubilis fehérjéi. A citoplazma matrix (citoszol) Caspase /Kaszpáz/ 1. Enzimek. - Organellumok nélküli citoplazma
A citoplazma matrix (citoszol) A citoszol szolubilis fehérjéi 1. Enzimek - Organellumok nélküli citoplazma -A sejt fejlődéstani szempontból legősibb része (a sejthártyával együtt) Glikolízis teljes enzimrendszere
RészletesebbenNem-konjugált ösztriol (szabad ösztriol, ue3)
Nem-konjugált ösztriol (szabad ösztriol, ue3) Biokémia és élettani adatok Az ösztriol [ösztra-1, 3, 5, (10)-trién-3, 16α, 17β-triol], mely a vizelet legfőbb ösztrogénje, biológiai aktivitása kisebb az
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenDr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés Karl Landsteiner Karl Landsteiner:
Az AB0 vércsoport rendszer Dr. Nemes Nagy Zsuzsa Szakképzés 2011 Az AB0 rendszer felfedezése 1901. Karl Landsteiner Landsteiner szabály 1901 Karl Landsteiner: Munkatársai vérmintáit vizsgálva fedezte fel
RészletesebbenÚj könnyűlánc diagnosztika. Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006
Új könnyűlánc diagnosztika Dr. Németh Julianna Országos Gyógyintézeti Központ Immundiagnosztikai Osztály MLDT-MIT Továbbképzés 2006 1845 Bence Jones Protein vizelet fehérje 1922 BJP I-II típus 1956 BJP
RészletesebbenFehérjeszerkezet, fehérjetekeredés
Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés A fehérjeszerkezet szintjei A fehérjetekeredés elmélete: Anfinsen kísérlet Levinthal paradoxon A feltekeredés tölcsér elmélet 2014.11.05. Aminosavak és fehérjeszerkezet
Részletesebbena legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál
TPA és CA 15-3 a legérzékenyebb markerkombináció emlôdaganatoknál Bevezetés Az emlôrák a leggyakoribb rosszindulatú betegség nôknél. Elôfordulásának gyakorisága 100.000 személybôl átlagosan 60 eset (1)
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
Részletesebbentranszporter fehérjék /ioncsatornák
Sejtpenetráló peptidek biológiailag aktív vegyületek sejtbejuttatásában Bánóczi Zoltán MTA - ELTE Peptidkémiai kutatócsoport megalakulásának 50. évfordulója 2011.12.09 Sejtpenetráló peptidek rövid, pozitívan
RészletesebbenMULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav,
MULTICELLULÁRIS SZERVEZŐDÉS: SEJT-SEJT (SEJT-MÁTRIX) KÖLCSÖNHATÁSOK 1. Bevezetés (2.)Extracelluláris mátrix (ECM) (Kollagén, hialuron sav, proteoglikánok) (3.)Multiadhéziós fehérjék és sejtfelszíni receptorok
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenImmunológia I. 4. előadás. Kacskovics Imre
Immunológia I. 4. előadás Kacskovics Imre (imre.kacskovics@ttk.elte.hu) 3.1. ábra A vérsejtek képződésének helyszínei az élet folyamán 3.2. ábra A hemopoetikus őssejt aszimmetrikus osztódása 3.3. ábra
RészletesebbenHús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer
Hús és hústermék, mint funkcionális élelmiszer Szilvássy Z., Jávor A., Czeglédi L., Csiki Z., Csernus B. Debreceni Egyetem Funkcionális élelmiszer Első használat: 1984, Japán speciális összetevő feldúsítása
RészletesebbenIntézeti Beszámoló. Dr. Kovács Árpád Ferenc
Intézeti Beszámoló Dr. Kovács Árpád Ferenc 2015.12.03 135 millió újszülött 10 millió újszülött Preeclampsia kialakulása kezdetét veszi Preeclampsia tüneteinek megjelenése Preeclampsia okozta koraszülés
RészletesebbenAntigén, Antigén prezentáció
Antigén, Antigén prezentáció Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Bajtay Zsuzsa ELTE, TTK Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék ORFI Klinikai immunológia tanfolyam, 2019. február. 26 Bev. 2. ábra Az
RészletesebbenPreeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák
Preeclampsia-asszociált extracelluláris vezikulák hatása(i) a monocita sejt működésére Kovács Árpád Ferenc 1, Láng Orsolya 1, Kőhidai László 1, Rigó János 2, Turiák Lilla 3, Fekete Nóra 1, Buzás Edit 1,
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A VÁRANDÓSSÁG ALATT KÉRHETŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL KIEMELT TÁMOGATÓNK: Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum
TÁJÉKOZTATÓ A VÁRANDÓSSÁG ALATT KÉRHETŐ SZŰRŐVIZSGÁLATOKRÓL KIEMELT TÁMOGATÓNK: Istenhegyi Géndiagnosztikai, Nőgyógyászati és Családtervezési Centrum http://gendiagnosztika.hu 1125 Budapest, Zalatnai utca
RészletesebbenA polipeptidlánc szabályozott lebontása: mit mondanak a fehérjekristályok? Harmat Veronika ELTE Kémiai Intézet, Szerkezeti Kémia és Biológia Laboratórium MTA-ELTE Fehérjemodellező Kutatócsoport A magyar
RészletesebbenSejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét. Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet
Sejtmozgás és adhézió Molekuláris biológia kurzus 8. hét Kun Lídia Genetikai, Sejt és Immunbiológiai Intézet Sejtmozgás -amőboid - csillós - kontrakció Sejt adhézió -sejt-ecm -sejt-sejt MOZGÁS A sejtmozgás
RészletesebbenNÖVÉNYGENETIKA. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A
NÖVÉNYGENETIKA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYI TÁPANYAG TRANSZPORTEREK az előadás áttekintése A tápionok útja a növényben Növényi tápionok passzív és
RészletesebbenVezikuláris transzport
Molekuláris Sejtbiológia Vezikuláris transzport Dr. habil KŐHIDAI László Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet 2005. november 3. Intracelluláris vezikul uláris transzport Kommunikáció
RészletesebbenA sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok
A sejtek közötti közvetett (indirekt) kapcsolatok kémiai anyag közvetítése a jeladó - jel - csatorna - jelfogó rendszerben szöveti hormon hormon szövet közötti tér véráram neurotranszmisszió neurotranszmitter
RészletesebbenK L A S S Z I K U S H U M Á N G E N E T I K A
K L A S S Z I K U S H U M Á N G E N E T I K A 1 1. Családfa-analízis (Dr. Fülöp A. Kristóf) A. A családfa-ábrázolásnál használt jelölések A családfa-analízis során használt jelölések igen változatosak.
RészletesebbenBevezetés. A fejezet felépítése
II./3.8. fejezet: Szervátültetés kérdése daganatos betegségek esetén Langer Róbert, Végső Gyula, Horkay Ferenc, Fehérvári Imre A fejezet célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szervátültetés és a daganatos
RészletesebbenÖSSZ-TARTALOM. 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3.
Jelutak ÖSSZ-TARTALOM 1. Az alapok - 1. előadás 2. A jelutak komponensei 1. előadás 3. Főbb jelutak 2. előadás 4. Idegi kommunikáció 3. előadás Jelutak 1. a sejtkommunikáció alapjai 1. Bevezetés 2. A sejtkommunikáció
RészletesebbenKutatási beszámoló ( )
Kutatási beszámoló (2008-2012) A thrombocyták aktivációja alapvető jelentőségű a thrombotikus betegségek kialakulása szempontjából. A pályázat során ezen aktivációs folyamatok mechanizmusait vizsgáltuk.
RészletesebbenFEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN. Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium. Alkímia Ma, Budapest,
FEHÉRJÉK A MÁGNESEKBEN Bodor Andrea ELTE, Szerkezeti Kémiai és Biológiai Laboratórium Alkímia Ma, Budapest, 2013.02.28. I. FEHÉRJÉK: L-α aminosavakból felépülő lineáris polimerek α H 2 N CH COOH amino
RészletesebbenKözponti idegrendszeri vizsgálatok.
Központi idegrendszeri vizsgálatok. Újszülött patkány endorfin imprintingje után, felnőtt állatban a szexuális magatartást, szteroid hormon kötést és az agyi szerotonin szinteket vizsgáltuk. A nőstények
RészletesebbenK68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés
K68464 OTKA pályázat szakmai zárójelentés A fehérjeaggregáció és amiloidképződés szerkezeti alapjai; a különféle morfológiájú aggregátumok kialakulásának körülményei és in vivo hatásuk vizsgálata Vezető
RészletesebbenA KOLESZTERIN SZERKEZETE. (koleszterin v. koleszterol)
19 11 12 13 C 21 22 20 18 D 17 16 23 24 25 26 27 HO 2 3 1 A 4 5 10 9 B 6 8 7 14 15 A KOLESZTERIN SZERKEZETE (koleszterin v. koleszterol) - a koleszterin vízben rosszul oldódik - szabad formában vagy koleszterin-észterként
RészletesebbenVÁLASZ. Dr. Virág László bírálatára
VÁLASZ Dr. Virág László bírálatára Köszönöm, hogy Professzor úr vállalta értekezésem bírálatát. Hálás vagyok az értékelésében foglalt méltató szavakért, és a disszertáció vitára bocsátásának támogatásáért.
Részletesebben3. Sejtalkotó molekulák III.
3. Sejtalkotó molekulák III. Fehérjék, fehérjeszintézis (transzkripció, transzláció, posztszintetikus módosítások). Enzimműködés 3.1 Fehérjék A genetikai információ egyik fő manifesztálódása Számos funkció
RészletesebbenImmunológiai módszerek a klinikai kutatásban
Immunológiai módszerek a klinikai kutatásban 7. előadás Immunizálás. Poliklonális és monoklonális ellenanyag előállítása, tisztítása, alkalmazása Az antigén (haptén + hordozó) sokféle specificitású ellenanyag
RészletesebbenCzB 2010. Élettan: a sejt
CzB 2010. Élettan: a sejt Sejt - az élet alapvető egysége Prokaryota -egysejtű -nincs sejtmag -nincsenek sejtszervecskék -DNS = egy gyűrű - pl., bactériumok Eukaryota -egy-/többsejtű -sejmag membránnal
RészletesebbenEsetbemutatás. Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07.
Esetbemutatás Dr. Iván Mária Uzsoki Kórház 2013.11.07. Esetbemutatás I. 26 éves férfi 6 héttel korábban bal oldali herében elváltozást észlelt,majd 3 héttel később haemoptoe miatt kereste fel orvosát antibiotikumos
RészletesebbenÚjabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében
Újabb ismeretek a Graves-ophthalmopathia kórisméjében Dr. Molnár Ildikó 2004 Tézisek Az utóbbi 11 évben végzett tudományos munkám új eredményei 1. Graves-kórhoz társult infiltratív ophthalmopathia kialakulásában
RészletesebbenHiperbár oxigénkezelés a toxikológiában. dr. Ágoston Viktor Antal Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológia
Hiperbár oxigénkezelés a toxikológiában dr. Ágoston Viktor Antal Péterfy Sándor utcai Kórház Toxikológia physiological effects of carbon monoxide could be mitigated considerably by increasing the partial
Részletesebben2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa
6. Komplementreceptorok fajtái és szerepük az immunválasz során 2016. nov. 8. Bajtay Zsuzsa A komplementrendszer - Vérben, testnedvekben inaktív állapotban jelenlévő - egymást láncreakcióban aktiváló faktorok
RészletesebbenA CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI
Semmelweis Egyetem Arc- Állcsont- Szájsebészeti- és Fogászati Klinika Igazgató: Prof. Németh Zsolt A CSONTPÓTLÓ MŰTÉTEK BIOLÓGIAI ALAPJAI, A JÖVŐ LEHETŐSÉGEI Dr. Barabás Péter, Dr. Huszár Tamás SE Szak-
RészletesebbenSejtadhézió. Sejtkapcsoló struktúrák
Sejtadhézió Sejtkapcsoló struktúrák Sejtadhézió jelentősége: Sejtlemezek kialakulása Sejtadhézió jelentősége: Többrétegű sejtsorok kialakulása Limfociták kilépése az endotélen Rolling Adhézió Belépés homing
Részletesebben1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok
1. Előadás Membránok felépítése, mebrán raftok Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis biztosítása Klasszikus folyadékmozaik
Részletesebben