6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyagés termékgyártás-vezetők részére

Átírás

1 Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás tel.: Távoktatási anyag a 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet alapján: 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyagés termékgyártás-vezetők készült: Összeállította: Cégjegyzékszám: Adószám: Tűzvédelmi szakértés munkavédelmi, tűzvédelmi felszerelések kereskedelme, felülvizsgálata, szaktanácsadás

2 1996. évi XXXI. Törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 1. (1) E törvény hatálya kiterjed a) Magyarország területén tartózkodó magánszemélyekre; b) Magyarország területén levő jogi személyekre, magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteire, ha ezekre vonatkozóan jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, ezek hiányában a viszonosság irányadó; c) Magyarország területén folytatott, a tűzvédelemre kiható valamennyi tevékenységre és a tűzoltóság által végzett műszaki mentésre. (2) A diplomáciai vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvező személyekre a nemzetközi szerződésekben foglaltak, ezek hiányában a viszonosság az irányadó. (3) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter, a külpolitikáért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter együttes nyilatkozata az irányadó. (4) A törvény hatálya nem terjed ki a bányák föld alatti részeire. 2. (1) A tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeket az e törvény hatálya alá tartozóknak a jogszabályokban, szabványokban, hatósági előírásokban meghatározottak szerint kell teljesíteni. 3. A hivatásos tűzoltóság, az önkormányzati tűzoltóság, a létesítményi tűzoltóság és a beavatkozó önkéntes tűzoltó egyesület (a továbbiakban együtt: tűzoltóság) a tűz oltása és a műszaki mentés érdekében a személyes szabadságra, a magánlakás sérthetetlenségére és a tulajdonra vonatkozó alkotmányos jogokat az e törvényben meghatározottak szerint olyan mértékben korlátozhatja, amely arányban áll az élet, a testi épség és anyagi javak védelmével. 3/A. (1) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat meghatározza az épületek, építmények létesítési és használati, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos tűzvédelmi követelményeket, az elérendő biztonsági szintet. (2) A tűzvédelmi műszaki irányelvek kidolgozásáért felelős bizottság kidolgozza az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szintnek megfelelő egyes műszaki megoldásokat, számítási módszereket tartalmazó tűzvédelmi műszaki irányelveket. (3) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a tűzvédelmi műszaki irányelvekben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy

3 c) a tűzvédelmi műszaki irányelvektől vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja Értelmező rendelkezések 4. E törvény alkalmazásában a) tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz; b) tűz elleni védekezés (a továbbiakban: tűzvédelem): a tűzesetek megelőzése, a tűzoltási feladatok ellátása, a tűzvizsgálat, valamint ezek feltételeinek biztosítása; c) tűzmegelőzés: a tüzek keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására, illetőleg a tűzoltás alapvető feltételeinek biztosítására vonatkozó, a létesítés és a használat során megtartandó tűzvédelmi jogszabályok, szabványok, hatósági előírások rendszere és az azok érvényesítésére irányuló tevékenység; d) tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány: a kijelölt tanúsító szervezet által kiadott dokumentum, amely bizonyítja, hogy a tűzoltó-technikai termék, továbbá a tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés megfelel a jogszabályokban, honosított harmonizált szabványokban meghatározott tűzvédelmi előírásoknak; e) tűzoltási feladat: a veszélyeztetett személyek mentése, a tűz terjedésének megakadályozása, az anyagi javak védelme, a tűz eloltása és a szükséges biztonsági intézkedések megtétele, továbbá a tűz közvetlen veszélyének elhárítása; f) tűzvizsgálat: a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység, amelynek célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására; g) műszaki mentés: természeti csapás, baleset, káreset, rendellenes technológiai folyamat, műszaki meghibásodás, veszélyes anyag szabadba jutása vagy egyéb cselekmény által előidézett veszélyhelyzet során az emberélet, a testi épség és az anyagi javak védelme érdekében a tűzoltóság részéről a rendelkezésére álló, illetőleg az általa igénybe vett eszközökkel végzett elsődleges beavatkozói tevékenység; h) tűzoltó-technikai termék: a tűz észlelésére, jelzésére, oltására, a beavatkozás megkönnyítésére, a tűzkár csökkentésére vagy a tűz terjedésének megakadályozására alkalmazott berendezés, eszköz, a tűzoltó készülék, oltóanyag, a tűzoltóság által a tűzoltás műszaki mentés során használt jármű, felszerelés, hírközlő eszköz, védőeszköz, amely nem tartozik az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 305/2011/EU rendelet) hatálya alá; i) tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés: olyan szerkezeti egység, illetve ezekből álló technológiai rendszer, amelyben vagy amellyel robbanásveszélyes a robbanó-

4 és a robbantóanyagok kivételével anyagok előállítása, feldolgozása, használata, tárolása, kimérése történik; j) építési termék: minden olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; k) szabvány: egy elismert szabványügyi testület által ismételt vagy folyamatos alkalmazás céljára elfogadott műszaki előírás, amelynek betartása nem kötelező és amely a következő kategóriák valamelyikébe tartozik: nemzetközi szabvány, európai szabvány, harmonizált szabvány, nemzeti szabvány; l) tűzvédelmi, biztonságossági követelmény: az építési termék, tűzoltó-technikai termék, tűzvagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés tűzvédelmi, biztonságossági tulajdonságát, jellemzőjét megállapító műszaki előírás; m) megfelelőségi igazolás: az építési termékek műszaki követelményeire és megfelelőségi igazolására vonatkozó külön jogszabályban meghatározott igazolás; n) hivatásos tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel rendelkező hivatásos tűzoltóság; o) katasztrófavédelmi őrs: a hivatásos tűzoltóság elsődleges tűzoltási és műszaki mentési, tűzmegelőzési feladatok elvégzésére létrehozott szervezeti egysége; p) önkormányzati tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság; q) létesítményi tűzoltóság: tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére, gazdálkodó szervezet által létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező tűzoltóság; r) önkéntes tűzoltó egyesület: a székhelye szerinti településen tűzoltási műszaki mentési feladatokban közreműködő egyesület. s) tűzvédelmi tervezői tevékenység: a 21. (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése, a beépített tűzjelző berendezés vagy tűzoltó berendezés tervezése. t) műszaki előírás: műszaki tartalmú alapdokumentum, mely lehet európai uniós jogi aktus, jogszabály, harmonizált, európai vagy nemzeti szabvány, európai műszaki értékelés, nemzeti műszaki értékelés, hatályos építőipari műszaki engedély vagy műszaki irányelv; A tűzjelzés 5. (1) Aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a hívásfogadó központnak, a katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányító ügyeletének vagy a tűzoltóságnak (a továbbiakban: jelzésfogadó), vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek

5 vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (közös önkormányzati hivatalnak). (2) A törvény hatálya alá tartozók a tűz jelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani. (3) A rendőrség, a mentőszolgálat, a polgármesteri hivatal (körjegyzőség), a hozzá beérkezett tűzjelzést köteles haladéktalanul továbbítani a jelzésfogadónak. (4) A telefonon történő tűzjelzés lehetőségét minden településről a jelzésfogadó biztosítani kell. A tűzjelzés telefonon történő fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját terhelik. (5) Tűzjelzés céljára a településen mindenki által bármikor igénybe vehető nyilvános távbeszélő állomást kell üzemben tartani. (6) A jelzésfogadó helyén távbeszélő és más, attól független hírközlő berendezést kell üzemeltetni. A tűz és káreset jelzésének fogadására összevont ügyelet is létesíthető. (7) A tűzjelzés és az automatikus tűzátjelzés díjtalan és más hívásokkal szemben elsőbbséget élvez. Az automatikus tűzátjelzés fogadásának biztosítása, és az ezzel kapcsolatos költségek a jelzésfogadó fenntartóját, a tűzátjelzéshez szükséges berendezés és átviteli út kialakításával, valamint fenntartásával kapcsolatos költségek a felügyelt létesítmény tulajdonosát terhelik. A tűzoltás 6. (1) A törvény hatálya alá tartozók a tűzoltásban, a műszaki mentésben ellenszolgáltatás nélkül életkoruk, egészségi, fizikai állapotuk alapján elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével kötelesek közreműködni. (2) Azokat a változásokat, amelyek a településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásolhatják, a kezdeményező vagy az elhárításért felelős szerv haladéktalanul köteles az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóságnak vagy önkormányzati tűzoltóságnak, illetve az érintett létesítményi tűzoltóságnak szóban azonnal és írásban is bejelenteni. 7. (1) A tűz oltásának felelős vezetője a tűzoltásvezető, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagja lehet. A tűzoltás helyszínén más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. (2) A tűzoltásvezető a tűzoltáshoz a) a fegyveres erők, a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetésvégrehajtási és a környezetvédelmi szervek, a mentőszolgálatok és a közüzemi vállalatok kirendelését igényelheti. Ezek a szervek, ha az az alapfeladataik ellátását nem veszélyezteti, kötelesek eleget tenni a kirendelésnek; b) magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet;

6 c) az a) alpontban nem említett jogi személyeket, valamint a magán- és jogi személyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteit a tűz oltásában és a mentési munkálatokban való közreműködésre kötelezhet; d) az a) c) pontban felsoroltak járműveit, eszközeit, felszereléseit, anyagait igénybe veheti; e) elrendelheti a Műveletirányító Tervben meghatározott tűzoltóságok riasztását; f) igényelheti az e) ponton kívüli tűzoltóságok riasztását; g) a karitatív szervezetek egységeinek közreműködését kérheti; h) elrendelheti, hogy a tűzoltásban résztvevők az 1. (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel magánlakásba, illetőleg jogi személyek, a magánszemélyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek tulajdonában, használatában, kezelésében álló területre, létesítménybe, épületbe, helyiségbe bontással is behatolhassanak. (3) A tűzoltásvezető a tűz által veszélyeztetett és a tűz oltásához szükséges területen minden tevékenységet korlátozhat, megtilthat, elrendelheti az illetéktelen vagy a veszélyeztetett személyek, valamint az anyagi javak eltávolítását, a terület kiürítését. 8. (1) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során, azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott, más forrásból meg nem térülő kárért az elmaradt vagyoni előny kivételével a kártérítés megfizetésére. (2) A tűzoltóság fenntartója a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint köteles a tűzoltóság által a tűzoltás, a műszaki mentés vagy a tűzoltással, illetve műszaki mentéssel kapcsolatos gyakorlatok során azokkal közvetlen összefüggésben harmadik személynek okozott személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére. (3) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködő által a tűzoltás, a műszaki mentés során okozott kárt, illetve személyiségi jogsértést úgy kell tekinteni, mintha azt a tűzoltóság okozta volna. Mentesül a tűzoltóság a felelősség, illetve a sérelemdíjjal való helytállás alól, ha bizonyítja, hogy őt a közreműködő utasításokkal való ellátásában és felügyeletében felróhatóság nem terheli. (4) A tűzjelzésben, tűzoltásban, műszaki mentésben a 7. (2) bekezdése alapján közreműködők a közreműködésükkel, járműveik, eszközeik, felszereléseik igénybevételével közvetlen összefüggésben keletkezett, más forrásból meg nem térülő káruk megtérítésére az elmaradt vagyoni előny kivételével, illetve a személyiségi joguk megsértése esetén követelhető sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szerződésen kívül okozott kárért való felelősségre, valamint sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint tarthatnak igényt a tűzoltóság fenntartójától. (5) Nem kell megtéríteni annak a kárát, illetve nem tarthat igényt sérelemdíjra az, aki a tüzet szándékosan vagy súlyos gondatlanságból okozta.

7 (6) Köteles a tűzoltással, műszaki mentéssel és ezek jelzésével kapcsolatosan keletkezett költségek megtérítésére az, aki a) a beavatkozást igénylő eseményt szándékosan okozta; b) a tűzoltásra vagy a műszaki mentésre vonatkozóan szándékosan megtévesztő jelzést adott; c) gondatlansága miatt téves automatikus tűzátjelzés keletkezett. Tűz elleni védekezéssel és műszaki mentéssel kapcsolatos adatkezelés 10/A. (1) A tűzjelzés fogadásakor a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a jelzésfogadó a tudomására jutott vagy a bejelentő által közölt alábbi adatokat rögzíti: a) a bejelentő nevét, b) a bejelentő telefonszámát, ennek hiányában lakcímét, c) a bejelentéskor használt telefonszámhoz tartozó előfizető nevét, címét, d) a bejelentő által használt telefonállomás azonosított adatait, e) a hívások rögzített tartalmát, a tűzoltási, műszaki mentési feladatot indokoló esemény helyét és jellegét,a személyi sérülés, haláleset adatait, f) a műveletirányítás által szükségesnek tartott további, személyes adatnak nem minősülő információt. (2) A tűzoltóság a tűzoltási, műszaki mentési, hatósági feladat végrehajtása érdekében a kárhelyszínen tartózkodó, a káresemény tekintetében érdemi információval szolgálni tudó személyek alábbi adatait rögzítheti: a) név, b) lakcím, c) egyéb elérhetőség. (3) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat és a bejelentést rögzítő hangfelvételeket a tűzoltóság 5 évig kezeli. (4) Az (1) és (2) bekezdés alapján nyilvántartott adat ha törvény eltérően nem rendelkezik más szerv nem továbbítható. Tűzvédelmi hatósági feladatok 11. A tűzvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatározott esetekben engedélyező, tiltó és korlátozó intézkedéseket tesz, a tűzesettel kapcsolatban tűzvizsgálati eljárást folytat le és hatósági bizonyítványt ad ki, valamint a tűzvédelmi kötelezettségeiket megsértőkkel szemben tűzvédelmi bírságot szab ki.

8 A MAGÁNSZEMÉLYEK, A JOGI SZEMÉLYEK, VALAMINT A MAGÁN- ÉS JOGI SZEMÉLYEK, JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZETEINEK TŰZVÉDELEMMEL ÉS MŰSZAKI MENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI A magánszemélyek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 15. (1) A magánszemélyeknek meg kell ismerniük és meg kell tartaniuk, illetőleg meg kell tartatniuk a tulajdonukban, használatukban levő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. (2) A magánszemélyek kötelesek gondoskodni az (1) bekezdésben felsoroltaknak a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi felülvizsgálatáról, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét. 16. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük a tűzesetek és a műszaki mentést igénylő balesetek, káresetek jelzésével, továbbá a tűz oltásával és a műszaki mentéssel kapcsolatos kötelezettségeiket. 17. A magánszemélyek kötelesek gondoskodni arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek a 15. (1) bekezdésében foglalt tűzvédelmi ismereteket megszerezzék, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet vagy közvetlen tűzveszélyt. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek tűzvédelemmel és műszaki mentéssel kapcsolatos feladatai 18. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek a) a közvetlen tűzvédelmüket szolgáló jogszabályban, hatósági határozatban előírt tűzvédelmi berendezést, készüléket, felszerelést, technikai eszközt állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről, valamint az oltóvíz és egyéb oltóanyagok biztosításáról gondoskodni; b) a tűzoltóság a tűz oltására, a műszaki mentésre szolgáló felkészítés érdekében előzetes egyeztetés alapján a helyszíni gyakorlatok megtartását lehetővé tenni és abban közreműködni; c)a tevékenységi körükkel kapcsolatos tűzesetek megelőzésének és oltásának, valamint a műszaki mentésnek jogszabályokban meghatározott feltételeit biztosítani; d) biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

9 (3) Az erdő és a parlag tűz elleni védelme a tűzesetek megelőzése, a tűzoltás feltételeinek biztosítása a tulajdonos, a kezelő, illetve használó feladata. 18/A. (1) A tűzvédelmi, gazdasági és műemléki szempontból kiemelt fontosságú létesítményekre külön jogszabályban meghatározottak szerint a hivatásos tűzoltóság Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervet (a továbbiakban: TMMT) készít. (2) A létesítmény és a hozzá tartozó terület felett a rendelkezési jogot gyakorló a tűzoltóság írásos megkeresésére a TMMT elkészítéséhez szükséges műszaki és kapcsolattartási adatokat 30 napon belül köteles a hivatásos tűzoltóság rendelkezésére bocsátani. (3) Az adatszolgáltatásra kötelezett a szöveges formátumú adatokat elektronikus úton, míg a műszaki rajzos, grafikus formátumúakat nyomtatott és elektronikus változatban kell átadnia a tűzoltóság. (4) Az adatokban bekövetkezett változásokat a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb írásban 8 napon belül be kell jelenteni a hivatásos tűzoltóságnak. (5) A hivatásos tűzoltóság a átadott adatokat harmadik fél nem adhatja át, azokat a csak Tűzoltási Műszaki Mentési Tervek készítéséhez használhatja fel. 19. (1) A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, a jogi személyeknek, a jogi és a magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek, ha a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben és kereskedelmi szálláshelyeken tűzvédelmi szabályzatot kell készíteniük. (2) Az (1) bekezdésben felsoroltak kötelesek gondoskodni arról, hogy munkavállalóik (a munkavégzésben részt vevő családtagjaik) a jogszabályokban meghatározott előírások szerint végezzék a tevékenységüket vagy a létesítmény, építmény, helyiség igénybe vevői a tűzvédelmi szabályzatban foglaltakat megismerjék és megtartsák. (3) Az (1) bekezdésben felsoroltaknak a magas kockázati osztályba tartozó ipari és tárolási alaprendeltetésű kockázati egységben, valamint a közösségi rendeltetésű, a közepes vagy magas kockázatú ipari, mezőgazdasági és tárolási épületekben megfelelő szervezettel, tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel, illetve szolgáltatás igénybevételével kell gondoskodniuk a tűzvédelem biztosításáról. 20. (1) A tűzvédelmi helyzetre kiható olyan tevékenységet, amely a kockázati osztály megváltoztatását teszi szükségessé, vagy a raktározás, termelés kapacitásának 15%-kal történő növelését eredményezi, a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a kezdeményező a tűzvédelmi hatóságnál köteles bejelenteni. (2) Minden új tűz- vagy robbanásveszéllyel járó készülék, gép, berendezés, technológia, anyag bevezetése, illetőleg alkalmazása előtt elsődlegesen a gyártó, amennyiben az nem gondoskodott arról, akkor a forgalomba hozó köteles a tűzvédelmi rendelkezések megállapítása céljából szükséges vizsgálatokat elvégezni, illetve elvégeztetni.

10 22. (1) Az általános és középiskolákban, a szakképző iskolákban, valamint a felsőoktatási intézményekben a tanulmányi követelményekbe építve, továbbá a szaktanfolyamokon, továbbképzéseken oktatni kell az általános és az egyes szakanyagokhoz kapcsolódó tűzvédelmi ismereteket. Az oktatásról a nevelési-oktatási intézmény és az oktatást végző szerv köteles gondoskodni. (2) Jogszabályban meghatározott foglalkozási ágakban és munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. A tűzvédelmi szakvizsgáztatást az adott foglalkozási ágra (munkakörre) képesítést adó oktatás (szaktanfolyam) keretében az oktatást végző köteles megszervezni. (3) A munkáltató köteles gondoskodni a munkavállalói, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagjai évenkénti tűzvédelmi oktatásáról, valamint arról, hogy azok a munkakörükkel, tevékenységükkel kapcsolatos tűzvédelmi ismereteket a foglalkoztatásuk megkezdése előtt elsajátítsák, a tűz esetén végzendő feladataikat megismerjék. (4) A munkáltató azt a munkavállalót, illetőleg a munkavégzésben részt vevő családtagot, aki a tevékenységéhez szükséges tűzvédelmi ismeretekkel, illetőleg az előírt tűzvédelmi szakvizsgával nem rendelkezik, az adott tevékenységgel nem foglalkoztathatja. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. (1) Tűzvédelmi bírság fizetésére a magánszemélyek, a jogi személyek, és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei kormányrendeletben meghatározottak szerint kötelezhetők. (2) A tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot a jogszabályban előírt tűzvédelmi kötelezettségek megsértése esetén szabhat ki. (3) A jogerősen kiszabott tűzvédelmi bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A tűzvédelmi bírság és a késedelmi pótlék adók módjára behajtandó köztartozás. (4) A tűzvédelmi bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

11 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról 1. (1) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a (2) és (3) bekezdésben, az 5. -ban és más kormányrendeletben meghatározott kivételekkel a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki, amely c) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy a szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását, továbbá a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 12. (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet ellenőrzi, fb) a Ttv. 20. (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségnek nem tettek eleget, vagy az engedélyezett tevékenységtől kedvezőtlenül eltérnek, fc) a tűz- vagy robbanásveszélyes munkahelyen azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, k) azt a munkavállalót, aki a munkakörével kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat, vagy a tűzjelzésre vagy tűzoltásra szolgáló eszközök, felszerelések használatát nem ismeri, a szükséges ismeretek megszerzéséig az ott folytatott tevékenységtől eltiltja, l) lefolytatja a tűzvizsgálati eljárást, (2) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely i) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, (3) A Kormány első fokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét (a továbbiakban: központi szerv) jelöli ki, amely d) a külön jogszabályban meghatározott esetekben dönt a védelem egyenértékűségéről f) eljár a pirotechnikai termékekhez, tűzoltó készülékekhez, beépített tűzjelző- és oltó berendezésekhez, beépített hő- és füstelvezető rendszerekhez kötődő tűzvédelmi szakvizsgáztatással összefüggő oktatásszervezői és tűzvédelmi szakvizsgáztatási tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági eljárásokban,

12 i) a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetben megtiltja a tűzvédelmi szakvizsga megtartását, továbbá dönt a tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványok érvénytelenítéséről, j) a létesítmény, az építmény, a helyiség vagy szabadtér területén a tűzvédelmi létesítési és használati szabályok betartását ellenőrzi. 2. Másodfokú tűzvédelmi hatóságként eljáró hatóságok 2. (1) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a területi szervet jelöli ki. (2) A Kormány másodfokú tűzvédelmi hatóságként a központi szervet jelöli ki azokban az ügyekben, ahol a területi szerv első fokú tűzvédelmi hatóságként eljárt. A TŰZVÉDELMI BÍRSÁG 7. (1) A tűzvédelmi hatóság az 1. mellékletben megjelölt szabálytalanság esetén az ott rögzített mértékben, továbbá a Ksktv.-ben meghatározott esetekben tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 1 8., a), , , 29., 30. és 36. sorában rögzített szabálytalanságok esetén az 5. szerinti eljárások kivételével a tűzvédelmi bírság kiszabása kötelező. (2) Ha a tűzvédelmi bírsággal sújtható szabálytalanság ismételten fordul elő, a tűzvédelmi bírságot ki kell szabni. (3) Több szabálytalanság együttes fennállása esetén a bírság mértéke az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb forint. 8. (1) A tűzvédelmi bírság kiszabására első fokon az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetet kivéve a szabálytalanságot észlelő tűzvédelmi hatóság jogosult abban az esetben, ha az észlelt szabálytalanság a hatóság adott eljárásához közvetlenül kapcsolódik, vagy a szabálytalanság helyszínének tűzvédelmi hatósági ellenőrzésére hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Az 1. melléklet 39. sorában rögzített esetben a központi szerv jogosult a bírság kiszabására. (2) Másodfokon az I. fejezetben megjelölt másodfokú hatóság jár el. 8/A. (1) A Ttv ában meghatározott tűzvédelmi bírságot a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság számú bírság letéti számla javára kell banki vagy készpénz átutalási megbízással befizetni (a továbbiakban: befizetés).

13 (2) A befizetés során az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a tűzvédelmi bírság szöveget, a határozat számát és a bírságfizetésre kötelezett nevét. 9. (1) A tűzvédelmi bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, illetve a polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól. (2) A tűzvédelmi bírság ugyanazon tényállás mellett az azonnal megszüntethető szabálytalanságok kivételével a tűzvédelmi bírságot kiszabó jogerős határozat közlését követő két hónap elteltével szabható ki ismételten. (3) A tűzvédelmi bírság kiszabásáról szóló jogerős határozatot az 1. melléklet sorában foglalt esetek kivételével statisztikai okokból, illetve a felügyeleti jogosítványok gyakorlásának elősegítése céljából a központi szervvel is közölni kell. (4) A tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg. Ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. 1. melléklet a 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelethez Tűzvédelmi szabálytalanság Tűzvédelmi bírság legkisebb mértéke /Ft/ Tűzvédelmi bírság legnagyobb mértéke /Ft/ 1. Tűzvédelmi előírás megszegése, ha az tüzet idézett elő Tűzvédelmi szabály megszegése, ha az tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a tűzoltóság beavatkozása is szükséges 3. Tűzvédelmi szabály megszegése, ha azzal közvetlen tűz vagy robbanásveszélyt idéztek elő 4. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése, oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 5. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat leszűkítése oly módon, hogy a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség nem biztosított 6. Menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat /kijárat

14 7. Tömegtartózkodásra szolgáló létesítmény esetén a menekülésre számításba vett kijárat, vészkijárat lezárása, leszűkítése oly módon, hogy a menekülő számára az nem szüntethető meg azonnal 8. Épületek menekülési útvonalain és azokkal egy légteret alkotó helyiségrészben szabálytalan tárolás, a rendeltetéssel nem összefüggő elektromos berendezés felügyelet nélküli üzemeltetése, továbbá a menekülési útvonalnak a kiürítéshez szükséges átbocsátóképesség mértékén túli leszűkítése 9. Az épületek menekülési útvonalain éghető anyagú installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok, továbbá egyéb éghető anyagoknak az elhelyezéssel érintett fal- vagy a padló felületének 15%-ánál nagyobb mértékű részét borító elhelyezése (a beépített építési termékek és biztonsági jelek kivételével) 10. A kiürítési számítással igazolt/igazolható létszám túllépése 11. Jogszabály, vagy hatóság által előírt, a tűz- vagy füstszakasz határon beépített tűz- vagy füstgátló műszaki megoldás megszüntetése, eltávolítása, működésének akadályoztatása 12. Ha a létesítési eljárás során jóváhagyott tűzoltási felvonulási út, terület maradéktalanul nem biztosított 13. Szükséges oltóvíz-intenzitás, kifolyási nyomás hiánya, oltóvízkivétel, felhasználás akadályozása /kijárat /kijárat Tűzoltóság beavatkozásának akadályozása A létesítményi, továbbá az önkormányzati tűzoltóságra vonatkozó jogszabályban vagy hatósági határozatban rögzített, a létszámra, illetve képzésre vonatkozó előírások megszegése 16. a) Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) b) Tűzolókészülék karbantartásának hiánya (a veszélyes árut szállító járművek kivételével) 17. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezés készenlétben tartásának, karbantartásának, felülvizsgálatának hiánya, működésének akadályozása, ha a védett tér /a kötelező legkisebb létszámból hiányzó vagy kiképzetlen személy a) legfeljebb 100 m 2 alapterületű: /rendszer b) m 2 alapterületű: /rendszer c) 500 m 2 feletti alapterületű: /rendszer /készülék /készülék / rendszer / rendszer / rendszer

15 18. Tűzjelző vagy tűzoltó berendezés központjának jogszabály vagy hatóság által előírt állandó felügyelet, közvetlen tűzátjelzés hiánya 19. Jogszabály vagy hatóság által előírt beépített tűzjelző vagy tűzoltó eszköz, felszerelés, készülék, berendezés hibáinak igazolt megszüntetésének, vagy a megszüntetésre tett intézkedés kezdeményezésének hiánya, amennyiben annak észlelése óta több mint 8 nap eltelt. 20. Jogszabály vagy hatóság által előírt tűzoltó technikai eszköz, felszerelés, készenlétben tartásának, karbantartásának, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, a feltárt hibák igazolt javításának, nyomáspróbájának hiánya 21. Jogszabály vagy hatóság által előírt oltóanyag beszerzésének, készenlétben tartásának elmulasztása 22. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység érvényes tűzvédelmi szakvizsga nélküli végzése, közvetlen irányítása 23. Hatósági eltiltás ellenére végzett tűzvédelmi szakvizsga oktatásszervezői tevékenységért, illetve tűzvédelmi szakvizsgabizottságban tagként, elnökként való közreműködésért 24. Tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett tevékenység műszaki követelménytől eltérő végzéséért (természetes személy vagy gazdasági társaság) /rendszer / rendszer /fő /eltiltott fő Tűzvédelmi dokumentáció jogosultság nélküli készítése a) Ha a felelős tervező, a tűzvédelmi szakértő vagy a tűzvédelmi tervező nem a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak megfelelően tervezte meg az építményt b) Ha a kivitelező vagy a felelős műszaki vezető valótlan nyilatkozatot adott 27. Ha a munkáltató az új munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról, illetve amennyiben tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezett a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a munkába lépéskor igazolt módon nem gondoskodott, és a munkavállaló belépése óta több mint 15 nap eltelt 28. Ha a munkáltató a munkavállalók ismétlődő vagy a tűzvédelmi hatóság által előírt soron kívüli tűzvédelmi oktatásáról, illetve a tűzvédelmi szabályzat megismertetéséről a jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatában, a soron kívüli oktatást előíró határozatban rögzített határidőre igazolt módon nem gondoskodott és a határidő óta több mint 15 nap eltelt /munkavállaló /munkavállaló

16 29. Ha az üzemeltető aláírt megállapodással, megbízással dokumentálva megfelelő szervezettel, illetve tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel vagy szolgáltatás igénybevételével nem gondoskodik a létesítmény tűzvédelméről ott, ahol ezt jogszabály előírja 30. Ha a külön jogszabály alapján kötelezettek a jogszabály által előírt tűzvédelmi szabályzatot nem készítik, készíttetik el 31. Ha a külön jogszabályban kötelezettek tűzvédelmi szabályzatából jogszabályban előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy a tűzvédelmi helyzetre kiható változást nem tartalmazza 32. Ha az építményben raktározott, tárolt anyag, termék mennyisége meghaladja a vonatkozó jogszabályban megengedett tűzterhelési értékeket 33. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálat hiánya 34. A kötelező időszakos villamos vagy villámvédelmi felülvizsgálati minősítő iratban feltárt tűzveszélyes vagy soron kívüli, javítandó jelzéssel ellátott hibák igazolt megszüntetésének hiánya 35. Ha az erdőgazdálkodó a jogszabály által előírt erdőtűzvédelmi tervet vagy egyszerűsített erdő-tűzvédelmi tervet nem készíti, készítteti el 36. A településen vagy a létesítményben a tűzoltást befolyásoló változások bejelentésének elmulasztása az állandó készenléti jellegű szolgálatot ellátó hivatásos tűzoltóság vagy önkormányzati tűzoltóság, illetve az érintett létesítményi tűzoltóság felé 37. Ha a bejelentésköteles tűzvédelmi szolgáltatási tevékenységet a szolgáltató nem az adott jogszabályi előírásoknak megfelelően végezte 38. A tűzoltó technikai termék, építési termék tűzvédelmi célú ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának, javításának a műszaki előírásokban, vagy a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon történő végzése, vagy ezen tevékenység során a termék működőképességének veszélyeztetése 39. Ha jogszabály által forgalmazási engedélyhez kötött tűzoltó-technikai termék forgalmazásához nem kérték meg a hatóság engedélyét 40. Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások, továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése esetén /rendszer /rendszer /rendszer /rendszer

17 41. A pirotechnikai termékek előállítására, forgalmazására, tárolására, szállítására, felhasználására, megsemmisítésére, birtoklására vonatkozó tűzvédelemmel összefüggő előírások megszegése 42. A termőföld védelméről szóló törvényben előírt hasznosítási, vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztásával a tűzesetek megelőzéséről nem gondoskodik 43. Jogszabály által előírt hő- és füstelvezető rendszer létesítésének, üzemeltetésének, ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának hiánya, működésének akadályozása 44. Építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságait igazoló tűzvédelmi szakértői nyilatkozat tűzvédelmi hatósághoz való megküldésének elmulasztása 45. Tűzvédelmi szakértő az építményszerkezetek tűzvédelmi tulajdonságairól valótlan nyilatkozatot tesz

18 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról Értelmező rendelkezések 19. biztonsági jel: meghatározott mértani forma, szín és képjel (piktogram) kombinációjával létrehozott, rögzített elhelyezésű jel, amely a menekülést segíti, veszélyre figyelmeztet, tevékenységet, magatartást tilt, valamint a tűzjelzéshez és oltáshoz szükséges berendezések, eszközök helyét jelöli, 27. elérési távolság: a tartózkodási hely és az elérni kívánt hely közötti közlekedési út úttengelyen mért hosszúsága, 30. elhelyezési magasság: a biztonsági jelek és a menekülési útirányt jelző elemek számára szolgáló telepítési hely, amely lehet a) alacsony elhelyezési magasság:a padlószinten vagy a jelek, elemek alsó éle a padlószint felett legfeljebb 0,4 méter magasságban van, b) középmagas elhelyezési magasság: az alacsony és a magas elhelyezési magasság között, a padlósíktól mérve a jelek, elemek alsó éle 1,5 1,8 méter magasságban van, c) magas elhelyezési magasság: a jelek, elemek alsó éle a padló felett legalább 1,8 m, de legfeljebb 3 m magasságban van, 44.figyelmeztető jel: olyan biztonsági jel, amely valamely veszélyforrásra hívja fel a figyelmet 68. jogosult személy: az üzemeltető által megbízott vagy az üzemeltető által kijelölt, a szükséges szakképesítéssel és ismeretekkel, eszközökkel, tapasztalattal, jogosultsággal rendelkező személy, aki végrehajtja az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást, elvégzi a javítást, 69. karbantartás: mindazon intézkedések, tevékenységek összessége, amelyek célja az érintett műszaki megoldás működőképességének, hatékonyságának biztosítása, meghibásodásának megelőzése, valamint ezek dokumentálása, 71. kiegészítő tábla: a biztonsági jellel együtt alkalmazott, kiegészítő információt adó tábla 78. kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe, 79. kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás 101. menekülési jel: olyan biztonsági jel, amely a menekülésre szolgáló kijárat, vészkijárat helyét és az építményben, épületen belül vagy a szabadtéren a közlekedési (kijárati) úton annak irányát mutatja

19 105. mértékadó kockázati osztály: az építmény, az önálló épületrész egészére vonatkozó besorolás, amely megegyezik a kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbbal, 144. tiltó jel: olyan biztonsági jel, amely veszélyes magatartást tilt, valamint az adott helyen veszélyes tevékenység végzésének tilalmára utal, 166. tűzoltó készülék karbantartó szervezet: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző, karbantartó műhelyt fenntartó vállalkozás, 167. tűzoltó készülék készenlétben tartó: az a személy vagy szervezet, amely jogszabály által tűzoltó készülék készenlétben tartására kötelezett, 168. tűzoltó készülék karbantartó szervezet OKF azonosító jele: egyedileg sorszámozott, a karbantartó szervezet műhelyét azonosító, hamisítás elleni védelemmel ellátott (hologramos) matrica, melyet a karbantartó szervezetek a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság által kijelölt forgalmazótól vásárolhatnak meg, 169. tűzoltó készülék felülvizsgáló: karbantartó személyt alkalmazó, tűzoltó készülék karbantartását végző vállalkozás, mely karbantartó műhelyt nem tart fenn, és amelynek OKF azonosító jelét karbantartó szervezet biztosítja, 178. tűzvédelmi jel: olyan biztonsági jel, amely tűzvédelmi berendezés, eszköz vagy tűzoltó készülék elhelyezésének helyét jelzi, 181. tűzvédelmi üzemeltetési napló: tűzvédelmi műszaki megoldások ellenőrzésének, felülvizsgálatának, karbantartásának igazolására szolgáló dokumentum, 188. üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló évi XXXI. törvény 18. -ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet, 189. üzemeltetői ellenőrzés: az üzemeltetői ellenőrzést végző személy vagy az üzemeltető által írásban megbízott jogi személy által végzett, az érintett műszaki megoldás működőképességéről való, jellemzően szemrevételezéses meggyőződés és annak írásban történő dokumentálása, 190. üzemeltetői ellenőrzést végző személy: az üzemeltető által megbízott vagy kijelölt személy, aki végrehajtja az üzemeltetői ellenőrzést, 199. vonatkozó műszaki követelmény: nemzeti és Európai Uniós szabványok összessége, 118. robbanás: nagy sebességű égési folyamat, ahol a mozgó lángfront sebessége 10 m/s vagy afelett van, de 100 m/s-nál kisebb,

20 119. robbanásveszélyes állapot: a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag olyan mennyiségben való jelenléte, valamint előfordulási módja, állapota, mely esetén az égés, robbanás feltételei közül legalább még az oxigénkoncentráció vagy a gyújtási energia adott, 123. szabadtéri rendezvény területe: természetes vagy mesterséges módon a mozgást korlátozva körülhatárolt rendezvény esetén a körülhatárolással közrezárt terület, a nem körülhatárolt terület esetén a rendezvény szervezője által felelősen kijelölt terület, 124. szabadtéri rendezvény: az 1000 főt vagy az 5000 m 2 területet meghaladó, épületen kívüli területen megtartott szervezett esemény, ide nem értve a létesítmény működési engedélyével összefüggő rendezvényeket XIII. fejezet Villamos berendezések 147. Biztonsági jel lehet kívülről vagy belülről megvilágított vagy utánvilágító jel, amely legalább a vonatkozó műszaki követelményben meghatározott ideig és mértékben alkalmas a céljának megfelelő fény kibocsátására (1) A ban foglaltaknak megfelelő tűzvédelmi jelekkel kell megjelölni az elhelyezett a) tűzoltó készülékeket, b) fali tűzcsapokat, tűzcsapszerelvény-szekrényeket, a száraz oltóvízvezeték betáplálási és vízkivételi pontjait, c) bármely tartózkodási helyről nem látható tűzjelző kézi jelzésadókat, d) kézi indítású tűzoltó-technikai termékek kezelő szerkezeteit és e) beépített tűzoltó berendezés oltóközpontjainak bejáratát. (2) A ban foglaltaknak megfelelően a helyiség bejáratánál, a helyiségben vagy az érintett szabadtéren tiltó jellel kell jelölni a) a gyújtóforrás alkalmazásnak és az adott területre vitelének tilalmát, b) a dohányzás tilalmát és c) a vízzel oltás tilalmát. (3) A ban foglaltaknak megfelelő biztonsági jellel kell figyelmeztetni a) a 20 liternél/kilogrammnál több robbanásveszélyes anyag jelenlétére, b) a radioaktív anyag jelenlétére és c) az épület főbejárata mellett kívülről a napelem jelenlétére. (4) A közművek főelzáró szerelvényeinek helyét az építmény főbejáratánál jelezni kell. (5) A robbanásveszélyre figyelmeztető, valamint a (2) bekezdés szerinti figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jeleket a 20 m 2 -nél kisebb helyiségben nem szükséges elhelyezni, csak azok bejáratánál.

21 149. A tűzvédelmi eszközök helyét jelző biztonsági jeleket az eszköz, felszerelés felett legalább 1,8 méteres magasságban, legfeljebb 2,5 méter magasságban kell elhelyezni úgy, hogy azok könnyen felismerhetőek legyenek, a 13. melléklet 1. ábrája alapján. 13. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. ábra, a Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer alcímhez A tűzvédelmi jel rögzítési magassága

22 3. ábra, a Biztonsági világítás, menekülési jelzések és menekülési útirányt jelző rendszer alcímhez 1. Típus A biztonsági jelek elhelyezésének változatai Ábra Leírás Sík jel fallal párhuzamos felszerelése. 2. Típus Falra merőlegesen szerelt kétoldalas jel. 3. Típus Mennyezetre függesztett, kétoldalas jel. P. Típus Panoráma jel, ez biztosítja a legjobb láthatóságot.

23 XX. FEJEZET ELLENŐRZÉS, KARBANTARTÁS, FELÜLVIZSGÁLAT 126. Általános előírások 248. (1) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás üzemeltetői ellenőrzéséről, időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról a 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott módon és gyakorisággal, valamint a javításáról szükség szerint gondoskodni. (2) Az üzemeltető a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és annak tudomásulvételét a működésképtelenség megállapítását tartalmazó iraton aláírásával és az aláírás dátumának feltüntetésével igazolja. (3) Az üzemeltető köteles az érintett műszaki megoldás rendkívüli felülvizsgálatáról és a hibák kijavításáról az annak elvégzésére okot adó körülmény vagy hiányosság tudomására jutása után azonnal, egyéb esetben legfeljebb 10 munkanapon belül gondoskodni, ha a) az érintett műszaki megoldás nem töltötte be tűzvédelmi rendeltetését tűzeset, tűzriadó gyakorlat vagy egyéb esemény során vagy b) az érintett műszaki megoldás nem alkalmas a tűzvédelmi rendeltetésének megfelelő működésre. (4) Az üzemeltetői ellenőrzést, az időszakos felülvizsgálatot, a karbantartást és a javítást el kell végezni és annak eredményét írásban kell dokumentálni. (5) Az üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat, a karbantartás és a javítás során figyelembe kell venni az érintett műszaki megoldás gyártójának vonatkozó előírásait (1) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személy az ellenőrzés során a) vizsgálja az időszakos felülvizsgálat és a karbantartás esedékességét, b) szemrevételezéssel, és ha e rendelet előírja, gyakorlati próbával ellenőrzi az érintett műszaki megoldás működőképességét, ennek keretében ellenőrzi a (2) bekezdésben előírtakat, c) az ellenőrzés elvégzését, megállapításait az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban dokumentálja és d) a működőképességet kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működésképtelenség megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés befejezését követően azonnal írásban jelzi. (2) Az üzemeltetői ellenőrzés magába foglalja az érintett műszaki megoldás a) kijelölt telepítési, beépítési helyen való elhelyezéséről, b) sértetlen állapotáról, c) észlelhetőségéről és hozzáférhetőségéről, d) működtető eszközének, jelöléseinek, feliratainak észlelhetőségéről és helyességéről, e) működőképessége szempontjából lényeges kijelzők, állapotjelzések alapján a műszaki megoldás állapotáról és f) működőképességét, működését kedvezőtlenül befolyásoló szennyeződés vagy környezeti körülmények jelenlétéről

24 való szemrevételezéses meggyőződést. (3) Az üzemeltetői ellenőrzés kiváltható automatikus ellenőrzéssel, ha az automatikus ellenőrző rendszer a) az üzemeltetői ellenőrzést végző személy feladatát az előírt gyakorisággal ellátja és b) az ellenőrzés elvégzését és eredményét hatósági ellenőrzés során bemutatható formában dokumentálja (1) A jogosult személy az időszakos felülvizsgálat során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) szemrevételezéssel, gyakorlati próbával, szükség szerint megbontással, szét- és összeszereléssel, méréssel és a mérési eredmények értékelésével meggyőződik a működőképességről és a hatékonyságról, c) a felülvizsgálat elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja és d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az ellenőrzés befejezését követően azonnal az üzemeltetőnek írásban jelzi. (2) A jogosult személy a rendkívüli felülvizsgálat során elvégzi az időszakos felülvizsgálatot, amelynek keretében vizsgálja az érintett műszaki megoldás működésképtelenségét vagy nem megfelelő működését kiváltó okokat, körülményeket is. A rendkívüli felülvizsgálat elvégzését írásban dokumentálja és az üzemeltetőnek 1 példányt annak elvégzése után a helyszínen átad vagy 5 munkanapon belül megküld. (3) A jogosult személy a karbantartás során a) vizsgálja az előírt üzemeltetői ellenőrzés, az időszakos felülvizsgálat megtörténtét, dokumentálását, szükségességét, b) elvégzi a gyártó által előírt karbantartási feladatokat, c) a karbantartás elvégzését, megállapításait írásban dokumentálja, d) a működőképességet, hatékonyságot kedvezőtlenül befolyásoló körülményt, és a működőképesség vagy a hatékonyság hiányának megállapítását az üzemeltetőnek az ellenőrzés helyszínén annak időtartama alatt írásban jelzi és e) indokolt esetben az üzemeltetőnek javaslatot tesz a karbantartás gyakoriságának sűrítésére (1) Az üzemeltető köteles az üzemeltetői ellenőrzés, a karbantartás, az időszakos és a rendkívüli felülvizsgálat során megállapított hibák javításáról a hiba súlyosságától függő időn belül gondoskodni. A hiba súlyosságát a jogosult személy, üzemeltetői ellenőrzés esetén az üzemeltető vagy az általa megbízott személy a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével állapítja meg. (2) Súlyos, haladéktalanul javítandó hibának minősül a) a tűz- vagy robbanásveszélyt okozó hiba vagy b) az érintett műszaki megoldás tűzvédelmi rendeltetésének betöltését gátló hiba.

25 252. (1) Az üzemeltetőnek a felülvizsgálat, karbantartás, javítás idején csökkenő védelmi szintet alkalmas megoldásokkal ellensúlyoznia kell. Az ellensúlyozás keretében az üzemeltető a) a vonatkozó műszaki követelményben foglalt megoldást alkalmaz, b) felfüggeszti az üzemelést, használatot, tevékenységet a védelmi szint helyreállásáig, c) azonos védelmi szintet biztosító tartalék műszaki megoldásokat helyez készenlétbe vagy d) a tűzvédelmi hatósággal előzetesen egyeztetett más megoldást alkalmaz. (2) Az üzemeltető kötelezettségeinek végrehajtását más személy vagy szervezet írásos megállapodásban teljes körűen vagy részben átvállalhatja. A más személy vagy szervezet kötelességei megegyeznek az üzemeltetőével. (3) Az üzemeltetői ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzés megfelelő végrehajtásához szükséges ismeretekkel és az üzemeltető által kiállított, erre vonatkozó írásbeli meghatalmazással Tűzoltó készülékek ellenőrzése és karbantartása 263. (1) Tűzoltó készülék karbantartását kizárólag a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló végezheti. (2) Tűzoltó készülék karbantartását az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsgabizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezheti (1) A készenlétben tartó vagy képviselője rendszeresen, legalább negyedévente ellenőrzi, hogy a tűzoltó készülék a) az előírt készenléti helyen van-e, b) rögzítése biztonságos-e, c) látható-e, d) magyar nyelvű használati utasítása a tűzoltó készülékkel szemben állva olvasható-e, e) használata nem ütközik-e akadályba, f) valamennyi nyomásmérő vagy jelző műszerének jelzése a működési zónában található-e, g) hiánytalan szerelvényekkel ellátott-e, h) fém vagy műanyag plombája, zárópecsétje, karbantartást igazoló címkéje, a karbantartó szervezet OKF azonosító jele sértetlen-e, i) karbantartása esedékes-e, j) készenléti helyét jelölő biztonsági jel látható, felismerhető-e és k) állapota kifogástalan, üzemszerű-e. (2) A vizsgálatot a jogszabályi feltételeknek megfelelő, a hatóság által nyilvántartásba vett karbantartó szervezet vagy az ilyen karbantartó szervezettel szerződéses jogviszonyban álló felülvizsgáló is végezheti. (3) Ha a készenlétben tartó az ellenőrzés során hiányosságot észlel, gondoskodik annak megszüntetéséről.

26 (4) Az (1) bekezdésben meghatározott időszakot a tűzvédelmi hatóság döntése esetén 1 hónapra kell lerövidíteni, ha azt környezeti körülmény vagy egyéb veszély indokolja. (5) A készenlétben tartó gondoskodik a készenlétben tartott tűzoltó készülékek 18. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott időközönkénti karbantartásáról, a részben vagy teljesen kiürült, kiürített tűzoltó készülékek újratöltéséről.

27 18. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez Táblázat, az Ellenőrzés, karbantartás, felülvizsgálat fejezethez A B C D 1 üzemeltetői ellenőrzés időszakos felülvizsgálat karbantartás 2 érintett műszaki megoldás ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja ciklusidő dokumentálás szükségessége és módja 3 tűzoltó készülék 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló nincs követelmény 6 hónap (+ 1 hónap) 1) 12 hónap (+ 1 hónap), 2) 5 év (+ 2 hónap), 10 év (+ 2 hónap) tűzvédelmi üzemeltetési napló 4 fali tűzcsap, vízforrások a természetes vízforrás kivételével, nyomásfokozó szivattyú, száraz oltóvízvezeték 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 5 beépített tűzjelző berendezés 1 nap, 1 hónap, 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét), 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 beépített tűzoltó berendezés 1 hét, 1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló

28 7 tűz- és hibaátjelző berendezés 1 nap tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 8 tűzoltósági kulcsszéf 1 nap tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 9 tűzoltósági rádióerősítő nincs követelmény 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 10 tűzoltó felvonó 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 11 evakuációs hangrendszer 1 nap tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 biztonsági világítás 1 hónap tűzvédelmi üzemeltetési napló 12 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 13 pánikzár, vészkijárati zár, vészkijárat biztosító rendszer Minden rendezvény előtt, de legalább 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzgátló lezárások tűzgátló nyílászárók tűzgátló záróelemek 1 hónap nincs követelmény tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló

29 16 füstelvezető, légpótló szerkezet 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 17 füstelszívó, légpótló ventilátor 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló hő és füst elleni védelem megoldásai füstmentesítő ventilátor füstcsappantyú, zsalu 3 hónap (+ 1 hét) 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló tűzvédelmi üzemeltetési napló 20 füstgátló nyílászáró 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 21 mobil füstkötény 3 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 22 biztonsági tápforrásnak minősülő dízelaggregátor 1 hónap (+ 3 nap) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 23 biztonsági tápforrásnak minősülő akkumulátor, szünetmentes tápegység 1 hónap (+ 3 nap) tűzvédelmi üzemeltetési napló 6 hónap (+ 1 hét) tűzvédelmi üzemeltetési napló Az időszakos felülvizsgálattal egyidejűleg tűzvédelmi üzemeltetési napló 1) Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék alapkarbantartása (szén-dioxiddal oltó kivételével) 2) Az MSZ EN 3, MSZ EN 1866 szabvány alapján gyártott tűzoltó készülékek és az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott szén-dioxiddal oltó tűzoltó készülék alapkarbantartása

30 (6) A ciklusidők számítása alapkarbantartás esetében a legutolsó karbantartástól, első alapkarbantartás esetén a gyártási vagy végellenőrzési időponttól, közép- és teljes körű karbantartás esetében a tűzoltó készüléken feltüntetett gyártási időponttól történik. Ha gyártási időpontként csak az év van feltüntetve, az adott év január 31., ha a gyártás éve és negyedéve van jelölve, az adott negyedév első hónapjának utolsó napja a gyártási időpont. (7) A tűzoltó készülékekről a készenlétben tartó az általa végzett ellenőrzésekről, valamint a tűzoltó készülék karbantartásokról tűzvédelmi üzemeltetési naplót vezet, mely tartalmazza a) a létesítmény nevét és címét, b) a tűzoltó készülékek típusjelét, c) a tűzoltó készülékek egyértelmű azonosítását készenléti hely vagy a tűzoltó készülék gyártási száma megadásával, d) a tűzoltó készülékek ellenőrzésének vagy karbantartásának fokozatát (készenlétben tartó általi ellenőrzés, alapkarbantartás, középkarbantartás, teljes körű karbantartás) és dátumát, e) a tűzoltó készülékek ellenőrzését vagy karbantartását végző személy nevét és aláírását (1) A szén-dioxiddal oltó és a hajtóanyagpalack kivételével a tűzoltó készülékek és alkatrészek élettartama nem haladhatja meg a 20 évet. (2) A 25 kg és az annál nagyobb töltettömegű tűzoltó készülék a gyártást követő 20 év után a tűzvédelmi szakértői névjegyzékben tűzoltó készülék szakértői területen szereplő személy által kiadott szakvélemény birtokában tartható készenlétben. Az élettartam a 20. évtől számítva kétszer öt évvel hosszabbítható meg. (3) A tűzoltó készülékek selejtezéséről a tulajdonos gondoskodik.

31 9. melléklet az 50/2011. (XII. 20.) BM rendelethez 1 A tűzoltó készülék típusa 2 Porral oltó, vizes oltóanyag bázisú habbal és vízzel oltó Tűzoltó készülékek karbantartásának ciklusideje A B C D E Alapkarbantartás 1 Középkarbantartás 2 1 év 5 és 15 év Teljes körű karbantartás 2 A tűzoltó készülék élettartama 4 10 év 20 év 3 Törőszeges porral oltó 3 1 év 15 év 10 év 20 év 4 Gázzal oltó 1 év - 10 év 20 év 5 Valamennyi szén-dioxiddal oltó 1 év - 10 év A vonatkozó műszaki követelmény szerint 6 Az MSZ 1040 szabványsorozat alapján gyártott tűzoltó készülék (szén-dioxiddal oltó kivételével) hat hónap - 5 év 20 év, de legkésőbb ig 1 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 1 hónap 2 A kötelező karbantartási ciklusok tűrési ideje 2 hónap. 3 Az eredetileg zárt (törőszeges) porral oltó tűzoltó készülékeket újratöltésre vissza kell juttatni a gyártóhoz 4 Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat 265. (2) bekezdését is figyelembe kell venni.

32 Tűzoltó készülék elhelyezése 204. (1) Tűzoltó készülékek esetében az oltásteljesítményekhez tartozó oltóanyagegységmennyiségeket a 16. mellékletben foglalt 1. táblázat tartalmazza. 16. melléklet az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelethez 1. táblázat, a Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez MSZ EN 3-7 szabvány szerinti tűzosztály Oltóanyagegység [OE] A B 1 5A 21B 2 8A 34B 3 55B 4 13A 70B 5 89B 6 21A 113B 9 27A 144B 10 34A 12 43A 183B 15 55A 233B MSZ EN 1866 szabvány szerinti tűzosztály 16 I B 17 II B 18 III B 19 IV B (2) Abban az esetben, ha egy önálló rendeltetési egységben A és B osztályú tüzek is előfordulhatnak és a készenlétben tartott tűzoltó készülék olyan A és B osztályú tűz oltására alkalmas, melyekhez különböző oltóanyag-egységek tartoznak, akkor a kisebb oltóanyagegységet kell figyelembe venni.

33 (3) Tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a) az önálló rendeltetési egységekben legalább szintenként, b) ahol e rendelet előírja és c) jogszabályban meghatározott esetekben a 16. mellékletben foglalt 2. táblázat szerint. 2. táblázat, a Beépített tűzjelző- és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés alcímhez Önálló rendeltetési egység vagy szabadtér alapterületig m 2 Általános esetben Robbanásveszélyes anyag tárolása Önálló rendeltetési egység: meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas helyiség vagy helyiségcsoport,amelynek a szabadból vagy az épületen belüli közös közlekedőből nyíló önálló bejárata van. (4) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, nem kell tűzoltó készüléket elhelyezni a lakás vagy nem kereskedelmi szálláshelyként működő üdülő céljára szolgáló építményekben, tűzszakaszokban és a hozzájuk tartozó szabad területeken, kivéve a lakóépületekben kialakított egyéb rendeltetésű helyiségeket, amelyek tekintetében gazdálkodó vagy rendeltetési egységenként az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (5) A tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdésben meghatározottakon túl további tűzoltó készülékek, eszközök, felszerelések és anyagok elhelyezését is előírhatja. (6) A tűzoltó-technikai terméket jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, úgy kell elhelyezni, hogy a tűzoltó készülék a legkedvezőtlenebb helyen keletkező tűz oltására a legrövidebb idő alatt felhasználható legyen, és állandóan használható, üzemképes állapotban kell tartani. (7) Legalább 2 kg töltettömegű, vízalapú tűzoltó készülékek esetén legalább 2 l töltettérfogatú tűzoltó készülékeket kell készenlétben tartani.

34 212. (1) Szabadtéri rendezvényen a) a színpad védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, b) az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, c) a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m 2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. TŰZVESZÉLYESSÉGI ÉS KOCKÁZATI OSZTÁLYBA SOROLÁS 8. A tűzvédelmi követelményeket az anyagok tűzveszélyességi osztálya, a kockázati egység kockázati osztálya, az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya alapján kell megállapítani. 1. Az anyagok tűzveszélyességi osztálya 9. (1) Robbanásveszélyes osztályba tartozik a) a kémiai biztonságról szóló törvény szerint robbanó, fokozottan tűzveszélyes, tűzveszélyes, kismértékben tűzveszélyes anyag és keverék, b) az a folyadék, olvadék, amelynek zárttéri lobbanáspontja 21 C alatt van vagy nyílttéri lobbanáspontja legfeljebb 55 C, vagy üzemi hőmérséklete nagyobb, mint a nyílttéri lobbanáspont 20 C-kal csökkentett értéke, c) az éghető gáz, gőz, köd, d) az a por, amely a levegővel robbanásveszélyes keveréket képez és e) az e rendelet hatálybalépése előtt A vagy B tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (2) Tűzveszélyes osztályba tartozik a) a szilárd éghető anyag, ha nem tartozik robbanásveszélyes osztályba, b) a legalább 50 C nyílttéri lobbanáspontú gázolajok, tüzelőolajok, petróleum, c) az a folyadék, olvadék, amelynek nyílttéri lobbanáspontja 55 C felett van, vagy üzemi hőmérséklete a nyílttéri lobbanáspontjánál legalább 20 C-kal kisebb, d) az a gáz, amely önmaga nem ég, de az égést táplálja, a levegő kivételével, e) a vonatkozó műszaki követelmény szerinti eljárással meghatározott, 150 C-nál magasabb gyulladási hőmérsékletű B-F tűzvédelmi osztályú építőanyag, f) az a vizes diszperziós rendszer, amelynek lobbanáspontja szabványos módszerrel nem állapítható meg, és éghetőanyag-tartalma 25%-nál nagyobb, víztartalma pedig 50%-nál kisebb és g) az e rendelet hatálybalépése előtt C vagy D tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag. (3) Nem tűzveszélyes osztályba tartozik a) a nem éghető anyag, b) az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú építőanyag és c) az e rendelet hatálybalépése előtt E tűzveszélyességi osztályba sorolt anyag.

35 2. A kockázat meghatározása 10. (1) A tűzvédelmi követelményeket befolyásoló kockázat megállapításához meg kell határozni a) az épületet, önálló épületrészt alkotó kockázati egységeket, azok kockázati osztályait és azt követően az épület, önálló épületrész mértékadó kockázati osztályát és b) speciális építmény esetén annak kockázati osztályát. (2) A kockázati egység lehet a) önálló rendeltetési egység, b) szomszédos önálló rendeltetési egységek csoportja a 11. -ban foglaltak szerint, c) speciális építmény vagy d) az épületnek, az önálló épületrésznek, a speciális építménynek a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy által a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott része. (3) A tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a kockázati egység kiterjedésének meghatározása során figyelembe veszi a) a rendeltetést, b) a helyiségek befogadóképességét és az egyes helyiségek közötti helyiségkapcsolatokat, c) a helyiségek elhelyezkedését a kijárati szinthez képest, d) a benntartózkodó személyek menekülési képességét, helyismeretét, ébrenlétét, e) a személyek mentésének eszközigényét, a mentést segítők szükséges és rendelkezésre álló létszámát, f) az előállított, felhasznált, keletkező, tárolt anyagok mennyiségét, tűzveszélyességi jellemzőit és osztályát, olthatóságát, g) az előállítás, használat, tárolás tűzveszélyességet befolyásoló körülményeit, h) a tárolt, kiállított, bemutatott, a rendeltetéshez tartozó tevékenységgel érintett anyagokat, tárgyakat közösségi értékvédelmi szempontból, továbbá pótolhatóságát, i) meglévő építmény esetén az építmény adottságait, j) létfontosságú rendszerelem esetén annak jellemzőit, k) a tevékenység körülményeit, jellemző adottságait, az adott technológiából adódó állapotokat és azok jellemzőit, l) a beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel való ellátottságot. (4) A kockázati egység részét képezheti a (2) bekezdés a) c) pontjában foglaltakon kívül a) közlekedő helyiség, b) a rendeltetéssel összefüggő tárolásra szolgáló tárolóhelyiség, c) a legfeljebb 4 parkolóállással rendelkező gépkocsitároló helyiség, d) villamos, valamint gépészeti helyiség, e) ipari, mezőgazdasági, tárolási alaprendeltetés esetén a rendeltetéssel összefüggő szociális helyiség és az üzemviteli, adminisztratív tevékenységek ellátását biztosító helyiség. 11. (1) Azonos kockázati egységbe helyezhetőek a) a lakások egymással,

36 b) a lakások és a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek, ha a közösségi rendeltetésű önálló rendeltetési egységek ba) 1. mellékletben foglalt 1. táblázat 4. sora szerinti kockázata NAK vagy AK, bb) 1. mellékletben foglalt 2 4. táblázat szerinti kockázata NAK és bc) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos, c) a lakások a közösségi és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységekkel, ha ca) a lakások 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK vagy AK, cb) a közösségi rendeltetésű és az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egységek 1. mellékletben foglalt 1. táblázat szerinti kockázata NAK, cc) az ipari rendeltetésű önálló rendeltetési egység alapterülete legfeljebb 100 m 2 és cd) beépített tűzjelző vagy tűzoltó berendezéssel való ellátottság esetén annak kiépítettsége a kockázati egység teljes területén azonos. (2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a kockázati egység alaprendeltetése megegyezik a kockázati egységen belüli, azonos alaprendeltetésű önálló rendeltetési egységek alaprendeltetésenként összesített alapterülete alapján a legnagyobb területet elfoglaló alaprendeltetéssel. 12. (1) A kockázati egység kockázati osztályát a) speciális építmény esetén a XII. fejezetben foglaltak alapján, b) az 1. mellékletben foglalt 4. táblázatban nem szereplő ipari, mezőgazdasági rendeltetés esetén a (2) bekezdés alapján, c) egyéb esetben az 1. mellékletben foglalt 1 4. táblázat alapján kell meghatározni. (2) A kockázati egység kockázati osztályát a tűzvédelmi dokumentáció készítéséért felelős személy a 10. (3) bekezdésben felsorolt jellemzők és a tűzvédelmi helyzetet befolyásoló egyéb körülmények vizsgálatával, mérlegelésével, a hasonló rendeltetések 1. mellékletben foglalt 4. táblázat szerinti kockázati osztályának figyelembevételével határozza meg. (3) Az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény mértékadó kockázati osztálya a (4) bekezdésben foglaltak kivételével megegyezik az abban lévő kockázati egységek kockázati osztályai közül a legszigorúbb kockázati osztállyal. (4) Az épület, az önálló épületrész mértékadó kockázati osztálya a (3) bekezdés szerint megállapított kockázati osztálynál eggyel szigorúbb kockázati osztálynak felel meg akkor, ha az épület, az önálló épületrész befogadóképessége meghaladja a) NAK osztály esetén az 500 főt, b) AK osztály esetén az 1500 főt, c) KK osztály esetén a 3000 főt. (5) A kockázat mértéke szerint az épület, önálló épületrész, a speciális építmény és a kockázati egység a) nagyon alacsony kockázati, NAK osztályba, b) alacsony kockázati, AK osztályba, c) közepes kockázati, KK osztályba vagy

37 d) magas kockázati, MK osztályba tartozik. RENDELTETÉSTŐL FÜGGŐ LÉTESÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK 33. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására és forgalmazására szolgáló alaprendeltetésű helyiséget más helyiségtől tűzgátló építményszerkezettel kell elválasztani, másik helyiséggel közvetlenül a szabadba szellőztetett tűzgátló előtérrel szabad összekapcsolni. Természetes szellőzés esetén az előtér alapterületének legalább az 1%-át, de minimum 0,16 m 2 -t kell biztosítani hatásos szellőző felületként. Mesterséges kialakítás esetén az előtérben legalább 50 Pa (0,0005 bar) relatív túlnyomást kell biztosítani. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiség padlóburkolata és lábazata, ha az anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, mechanikai hatásra gyújtóképes szikrát nem okozó, elektrosztatikus szempontból vezetőképes legyen. Éghető folyadékok előfordulása esetén folyadékot át nem eresztő kialakítású legyen 35. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában a szellőzés lehetőségét biztosítani kell. (2) Mesterséges szellőzés esetén olyan szellőztető berendezést kell használni, hogy annak bekapcsolásakor, valamint üzemeltetés közben gyújtószikra ne keletkezzen, és a berendezésen keresztül külső gyújtóforrás gyújtási veszélyt ne jelentsen. (3) Jogszabályban vagy a tűzvédelmi hatóság által megállapított esetekben olyan automatikus észlelő- és jelzőberendezést kell alkalmazni, amely az alsó éghetőségi határkoncentráció 20%- ának elérésekor jelzést ad, továbbá az alsó éghetőségi határkoncentráció 40%-ának elérésekor a szükséges beavatkozásokat, vészszellőzés indítását és technológia leállítását elvégzi. (4) A robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségben, robbanásveszélyes zónában recirkulációs szellőztetés nem alkalmazható. (5) A szennyezett levegő kivezetési helyét úgy kell kialakítani, hogy az a környezetét ne veszélyeztesse. 20. Vendéglátás, valamint válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás rendeltetés 44. (1) A tömegtartózkodásra szolgáló zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekorációs anyagok és független akkreditált vizsgáló és minősítő laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti legalább 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak.

38 (2) A tömegtartózkodásra, valamint zenés, táncos és színpadi rendezvények tartására szolgáló helyiség falburkolata, belső oldali hő- és hangszigetelése legalább A2-s1,d0, mennyezetburkolata A2-s1,d0, padlóburkolata legalább B fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. 21. Kereskedelmi rendeltetés 45. (1) Tömegtartózkodásra szolgáló kereskedelmi rendeltetésű épületek 500 m 2 -nél nagyobb alapterületű tárolóhelyiségeit, helyiségcsoportjait a közönségforgalmi terektől tűzgátló építményszerkezetekkel kell elválasztani. (2) A kereskedelmi rendeltetésű épület, épületrész tömegtartózkodásra szolgáló helyiségeinek a) falburkolata, mennyezetburkolata és belső oldali hő- és hangszigetelése legalább B-s1, d0 tűzvédelmi osztályú és b) padlóburkolata legalább C fl -s1 tűzvédelmi osztályú legyen. HASADÓ ÉS HASADÓ-NYÍLÓ FELÜLETEK 99. Azon ipari vagy tárolási alaprendeltetésű kockázati egység helyiségében, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártása, feldolgozása, tárolása történik, a robbanási túlnyomás levezetése céljából hasadó vagy hasadó-nyíló felületet kell létesíteni. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 89. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok 177. (1) A Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyvet az üzemeltetőnek vagy társasház esetén a közös képviseletnek az adott létesítmény, épület területén kell tartania. (2) Az építményt, építményrészt, a vegyes rendeltetésű épületet, szabadteret csak a használatbavételi, üzemeltetési, működési és telephelyengedélyben megállapított rendeltetéshez tartozó tűzvédelmi követelményeknek megfelelően szabad használni. (3) A termelést, a használatot, a tárolást, a forgalomba hozatalt, valamint az egyéb tevékenységet (a továbbiakban együtt: tevékenység) csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő szabadtéren, helyiségben, tűzszakaszban, rendeltetési egységben, építményben szabad folytatni. (4) A helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges anyag és eszköz tartható. (5) Tűztávolságon belül tárolási tevékenység nem végezhető. Ezen területet a hulladékoktól, száraz aljnövényzettől mentesen kell tartani.

39 (6) A helyiségből, a szabadtérből, a gépről, a berendezésről, az eszközről, a készülékről a tevékenység során keletkezett robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot, hulladékot folyamatosan, de legalább műszakonként, valamint a tevékenység befejezése után el kell távolítani. (7) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal, zsírral szennyezett hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem tűzveszélyes anyagú edényben kell gyűjteni, majd erre a célra kijelölt helyen kell tárolni (1) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó és égést tápláló gázt szállító csőrendszernél és tárolóedénynél, továbbá minden gépnél, berendezésnél és készüléknél az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék csepegését, elfolyását vagy a gáz szivárgását meg kell akadályozni. A szétfolyt, kiszivárgott anyagot haladéktalanul fel kell itatni, a helyiséget ki kell szellőztetni, és a felitatott anyagot erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (2) Az üzemszerűen csepegő I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot nem tűzveszélyes osztályba tartozó anyagú edénybe kell felfogni. A felfogó edényt szükség szerint, de legalább a műszak befejezésével ki kell üríteni, és az erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot alkalomszerűen csak szabadban vagy hatékonyan szellőztetett helyiségben szabad használni, ahol egyidejűleg gyújtóforrás nincs (1) Olajos, zsíros munkaruha, védőruha ruhatár-rendszerű öltöző kivételével csak fémszekrényben helyezhető el. (2) A munkahelyeken a tevékenység közben és annak befejezése után a munkát végzőnek ellenőrizni kell a tűzvédelmi használati szabályok megtartását, és a szabálytalanságokat meg kell szüntetni. (3) A helyiség szükség szerint az építmény, létesítmény bejáratánál és a helyiségben jól látható helyen a tűz- vagy robbanásveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó biztonsági jelet kell elhelyezni. (4) A közmű nyitó- és zárószerkezetét, valamint annak nyitott és zárt állapotát jól láthatóan meg kell jelölni. (5) Ha robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő a helyiségben, olyan ruha, lábbeli és eszköz nem használható, amely gyújtási veszélyt jelenthet. (6) A tűzoltó vízforrásokat a vonatkozó műszaki követelmény szerinti jelzőtáblával kell jelölni. (7) A tűzoltó vízforrások, falitűzcsapok akadálytalan megközelíthetőségét biztosítani kell. (8) A 67. (1) bekezdés szerint kialakított homlokzati mentési pontok megközelíthetőségét az adott szinten és tűzszakaszban tartózkodók biztosítani kell.

40 (9) A mentésre szolgáló nyílászárók helyét a lakóépületek kivételével a homlokzaton és az épületen belül a mentésre szolgáló nyílászárót tartalmazó helyiség, helyiségcsoport bejáratánál jól látható és maradandó módon kell jelölni (1) Ahol jogszabály önműködő csukószerkezet alkalmazását írja elő, ott az ajtót csukva kell tartani. Ha ez üzemeltetési okokból nem lehetséges, vagy a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, akkor a nyitva tartás ideje alatt állandó helyszíni felügyeletről kell gondoskodni, vagy biztosítani kell, hogy az ajtó tűzjelző jelére csukódjon. (2) A munkahelyek, közösségi épületek üzemelés alatt álló, személyek tartózkodására szolgáló helyiségeinek kiürítésre számításba vett ajtóit lezárni nem szabad. Ha a tevékenység jellege az ajtók zárva tartását szükségessé teszi veszély esetére az ajtók külső nyithatóságát a tűzvédelmi szakhatóság által meghatározott módon biztosítani kell. A belső nyithatóságtól csak akkor lehet eltekinteni, ha azt a rendeltetés kizárja (1) Ponyvaszerkezetű építmény nem alkalmazható a) a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, forgalmazására, árusítására, b) a menekülésben korlátozott személyek huzamos elhelyezésére és c) azokban az esetekben, ahol azt jogszabály tiltja. (2) A ponyvaszerkezetű építmény üzemeltetője, a rendezvény szervezője köteles betartani, betartatni az építményben tartózkodók maximális létszámára vonatkozó előírást. Az építményben tartózkodók létszámáról az építmény bejáratánál információval kell rendelkeznie a beléptetést felügyelő személyeknek. A felügyelő személy helyettesíthető az erre a célra szolgáló beléptető rendszerrel, ha az veszélyhelyzetben a kimenekülést is automatikusan biztosítja. (3) A ponyvaszerkezetű építmény kijárata előtt a szabadtéren, a kijárat szélességének megfelelő méretben, de legalább 3 méteres szakaszon és minimum a kijárattól mért 10 méter távolságon belül nem helyezhető el kiürítést akadályozó szerkezet, berendezés, anyag. (4) A széksorokkal berendezett ponyvaszerkezetű építményben az egy oldalról megközelíthető ülések száma nem haladhatja meg a 20 darabot, a két oldalról megközelíthető ülések száma pedig a 40 darabot. A 10 széknél hosszabb sorokban a székeket teljes sorhosszban egymáshoz kell rögzíteni. A 20 széknél hosszabb sorokban a székeket egymáshoz és a padozathoz, talajhoz kell rögzíteni. Az üléssorokat egymástól legalább 1 méterre kell elhelyezni. A kiürítésre számításba vett utak szélessége nem lehet kisebb 1,6 méternél. (5) A (2) (4) bekezdések rendelkezései a közösségi rendeltetésű és 500 m 2 -nél nagyobb alapterületű vagy tömegtartózkodásra szolgáló ponyvaszerkezetű építményekre vonatkoznak. (6) A ponyvaszerkezetű építményekbe gépi berendezés csak akkor telepíthető, fűtésére berendezés csak akkor alkalmazható, ha az a közvetlen környezetre tűzveszélyt nem jelent Állvány jellegű építmények alatt tárolni, helyiséget kialakítani tilos.

41 91. Tűzveszélyes tevékenység 184. (1) Tűzveszélyes tevékenységet tilos olyan helyen végezni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Állandó jellegű tűzveszélyes tevékenység csak a tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, erre a célra alkalmas helyen végezhető. (3) Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet a (5) bekezdésben foglaltak kivételével az előzetesen írásban, a helyszín adottságainak ismeretében meghatározott feltételek alapján szabad végezni. A feltételek megállapítása a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy feladata, ha nincs ilyen személy, a munkát végző kötelezettsége. (4) A munkát közvetlenül irányító személy köteles ellenőrizni a munkát végző személyek tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét, érvényességét, ha az a tevékenység végzéséhez szükséges feltétel. Hiányosság esetén a munkavégzésre való utasítás nem adható ki. (5) Ha az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet végző magánszemély azt saját tulajdonában lévő létesítményben, épületben, szabadtéren folytatja, úgy a feltételek írásbeli meghatározása nem szükséges. (6) A külső szervezet vagy személy által végzett tűzveszélyes tevékenység feltételeit a tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjével vagy megbízottjával egyeztetni kell, aki ezt szükség szerint a helyi sajátosságnak megfelelő tűzvédelmi előírásokkal egészíti ki. (7) Az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó feltételeknek tartalmazniuk kell a tevékenység időpontját, helyét, leírását, a munkavégző nevét és tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakör esetében a bizonyítvány számát, valamint a vonatkozó tűzvédelmi szabályokat és előírásokat (1) Jogszabályban meghatározott szakvizsgához kötött tűzveszélyes tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező, egyéb tűzveszélyes tevékenységet a tűzvédelmi szabályokra, előírásokra kioktatott személy végezhet. (2) A tűzveszélyes környezetben végzett tűzveszélyes tevékenységhez a munka kezdésétől annak befejezéséig, a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző szükség esetén műszeres felügyeletet köteles biztosítani. (3) A tűzveszélyes tevékenységhez a munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személy, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végző, valamint a 184. (5) bekezdésében foglaltak szerint tevékenységet végző magánszemély, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani.

42 (4) A tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző személyek a helyszínt és annak környezetét tűzvédelmi szempontból kötelesek átvizsgálni és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munkavégzésre közvetlenül utasítást adó, a munkát végző személyek tevékenységét közvetlenül irányító személynek, ha nincs ilyen személy, akkor a munkát végzőnek a munkavégzés helyszínét át kell adni tevékenység helye szerinti létesítmény vezetőjének vagy megbízottjának. Az átadás-átvétel időpontját az engedélyen fel kell tüntetni és aláírással igazolni kell A meleg levegő felhajtó hatásán alapuló nyílt lánggal működő repülő szerkezet a hőlégballon és a hőléghajó kivételével nem üzemeltethető. 92. Dohányzás 187. (1) Égő dohányneműt, gyufát és egyéb gyújtóforrást tilos olyan helyre tenni vagy ott eldobni, ahol az tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Dohányozni nem szabad olyan helyiségben, szabadtéren, ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot előállítanak, tárolnak, feldolgoznak. A dohányzási tilalmat biztonsági jellel kell jelölni. (3) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiségbe vagy szabadtérbe, gyújtóeszközt, gyújtóforrást bevinni csak az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre jogosító, írásban meghatározott feltételek alapján szabad. 93. Szállítás és vontatás 188. (1) Veszélyes áruk szállítása esetén e fejezet előírásait csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló nemzetközi egyezmények tűzvédelmi előírásai másként nem rendelkeznek. (2) Ahol a robbanásveszélyes osztályú anyag robbanásveszélyes állapotban fordul elő, ott csak robbanásveszélyes terekre minősített járművek használhatók, amelyeknél a biztonsági előírások megtartása és rendeltetésszerű használata esetén tűz- vagy robbanásveszély nem következhet be. (3) A vasúti mozdonyok a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag szabadtéri tárolóját és a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot feldolgozó technológiai berendezést a vonatkozó műszaki követelményekben meghatározottak szerint, az ezekben nem szabályozott esetekben legfeljebb 50 méterre közelíthetik meg. A megközelítés határát feltűnő módon meg kell jelölni. (4) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön, valamint a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító jármű rakodóterén dohányozni, nyílt lángot használni nem szabad.

43 (5) A járművek robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó rakományát a veszélyes mértékű felmelegedéstől, valamint az egyéb, tüzet vagy robbanást előidézhető veszélyektől védeni kell (1) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, égést tápláló gázt csak a nemzetközi vagy egyéb tűzvédelmi előírásnak megfelelő, hibátlan állapotban levő, tömören zárható vagy zárt edényben, valamint konténerben, tartályban, tartányban és erre a célra engedélyezett típusú tartálykocsikon szabad szállítani. (2) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edényt a járművön kiöntőnyílásával felfelé fordítva úgy kell elhelyezni és rögzíteni, hogy az a szállítás közben ne mozduljon el és ne sérüljön meg. (3) I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot, a robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázt, valamint égést tápláló gázt szállító tartálykocsi, tehergépjármű mindkét oldalán és hátsó részén jól láthatóan a veszélyre utaló feliratot vagy biztonsági jelet kell elhelyezni. A veszélyes áruk szállítására vonatkozó nemzetközi megállapodás, műszaki követelmények hatálya alá tartozó anyagokat szállító járművek, vontatmányok esetében e felirat vagy biztonsági jel mellőzhető. (4) A 25 liternél nem nagyobb névleges űrtartalmú, robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó folyadékot tartalmazó zárt edényeket megfelelő sorelválasztással, egymás felett több sorban járművön legfeljebb a rakfelület oldalfalának magasságáig elhelyezve vagy zárt konténerben szabad szállítani. A 25 liternél nagyobb névleges űrtartalmú, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot tartalmazó zárt edények csak egy sorban helyezhetők el. (5) A robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító járművön a járművezetőn és a járműkísérőn kívül más személy nem tartózkodhat. 94. Tárolás szabályai 190. (1) Helyiségben, építményben és szabadtéren csak az ott folytatott folyamatos tevékenységhez szükséges robbanásveszélyes vagy tűzveszélyes osztályba tartozó anyag tárolható. Az építményben tárolt anyag, termék mennyisége nem haladhatja meg a tervezéskor alapul vett anyagmennyiséget. (2) Tűzgátló előtérben, füstmentes lépcsőházban és előterében mindennemű tárolás tilos. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot ha azt nem nyomástartó edényzetben hozták forgalomba a tűzveszélyes osztályba tartozó anyagra vonatkozó követelmények szerint csak zárt csomagolásban lehet tárolni. (4) Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyaggal, továbbá olyan anyagokat, amelyek egymásra való hatása hőt fejleszthet, tüzet vagy robbanást okozhat, egy egységben nem szabad tárolni. Az öngyulladásra hajlamos anyag hőmérsékletét naponta vagy ha azt az anyag tulajdonságai szükségessé teszik folyamatosan ellenőrizni kell, és a veszélyes felmelegedést meg kell akadályozni.

44 (5) A tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani. (6) Ipari, mezőgazdasági, tároló létesítményben való raktározás, tárolás esetén a) 200 m 2 feletti tároló helyiség födém- vagy tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani, b) a helyiségben tárolt anyag tárolási magassága nem haladhatja meg a füstkötény alsó síkjának vonalát, kivéve, ha már létesítéskor ettől eltérő tárolás engedélyezése történt vagy számítással igazolható az eltérő tárolás, c) a tárolt anyag és a füstkötény függőleges síkja között 1 méter távolságot kell tartani. 95. A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolási előírásai 191. (1) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot kiszerelni, csomagolni csak jogszabályban meghatározottak szerint, ennek hiányában szabadtéren vagy olyan helyen szabad, ahol nincs gyújtóforrás és a hatékony szellőzést biztosították. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadékot csak zárt csomagolásban, edényben szabad tárolni, szállítani és forgalomba hozni. (3) A robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag, valamint az I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék egyedi és gyűjtőcsomagolásán ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik az anyag robbanásra vagy heves égésre való hajlamát szövegesen vagy piktogrammal kell jelölni. A jelölést a gyártó vagy a csomagoló, a kiszerelő vagy a forgalomba hozó, valamint a felhasználáshoz külföldről közvetlenül érkező anyag, I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadék esetében a felhasználó szervezet köteles elvégezni. (4) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag nem tárolható tetőtérben, pinceszinti helyiségben, továbbá 300 liter vagy 300 kg mennyiség felett egyéb, nem tárolásra tervezett helyiségben. (5) Padlástérben robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és I-III. tűzveszélyességi fokozatú folyadék és gáz nem tárolható. Egyéb szilárd anyag csak olyan módon és mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől, és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el. (6) Huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségekben és a gépjárműtárolókban gázpalackot tárolni tilos. (7) Többszintes lakóépületben az egy lakóegységet tartalmazó lakóépületek kivételével lakóegységenként nem használható vagy tárolható egynél több propán-bután gázpalack. (8) Gázpalack használata és tárolása tilos olyan földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő.

45 192. Kereskedelmi rendeltetésű épületek, önálló rendeltetési egységek talajszint feletti eladótereiben propán-bután gázpalackot maximum 20 kg mennyiségben lehet forgalmazni. 96. Tűzoltási út, terület és egyéb utak 193. (1) Az üzemi helyiségben és a raktározásnál ömlesztett tárolást kivéve legalább a következő szélességű utat kell biztosítani: a) a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, b) a 40 méternél nem szélesebb, de 15 méternél szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat, c) a méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat, d) éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat, e) a hűtőházak hűtött tereiben, valamint az állványos vagy rakodólapos raktározás esetén a ha az a) d) pontokban meghatározott szélesség nem biztosítható technológia szerinti, a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett szélességű utat. (2) A létesítmény közlekedési, tűzoltási felvonulási útvonalait, területeit, valamint vízszerzési helyekhez vezető útjait állandóan szabadon és olyan állapotban kell tartani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek közlekedésére és működtetésére. (3) Az építményben, helyiségben és szabadtéren a villamos berendezés kapcsolója, a közmű nyitó- és zárószerkezetének, a tűzjelző kézi jelzésadójának, a nyomásfokozó szivattyúnak, valamint hő- és füstelvezető kezelőszerkezetének, nyílásainak, továbbá a tűzvédelmi berendezés, felszerelés és készülék hozzáférésének, megközelítésének lehetőségét állandóan biztosítani kell, azokat eltorlaszolni még átmenetileg sem szabad. (4) Az üzemi és tárolóhelyiségekben a 400 m 2 -nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak. (5) A kiürítésre és menekülésre számításba vett nyílászáró szerkezeteket kivéve a legfeljebb 50 fő tartózkodására szolgáló helyiségeket és az arra minősített nyílászárókat, míg a helyiségben tartózkodnak, lezárni nem szabad (1) Az épületek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházaiban robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyagok nem helyezhetőek el. Ez alól kivételt képeznek a beépített építési termékek és biztonsági jelek, valamint azok az installációk, dekorációk, szőnyegek, falikárpitok és egyéb, nem tárolásra szolgáló tárgyak,

46 amelyek az elhelyezéssel érintett fal vagy a padló felületének szintenként legfeljebb 15%-át fedik le. (2) Füstmentes lépcsőházban nem helyezhető el robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag. (3) A menekülésre számításba vett közlekedőkben, nem füstmentes lépcsőházakban és a pinceszinti helyiségekben elhelyezett installációk, dekorációk, anyagok a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják. (4) Tömegtartózkodásra szolgáló vagy a vonatkozó jogszabály szerinti zenés, táncos rendezvények tartására szolgáló helyiségben égéskésleltető szerrel hatékonyan kezelt dekoranyagok vagy akkreditált laboratórium által igazolt, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti 1-es osztálynak megfelelő függönyök alkalmazhatóak. (5) Épületek menekülési útvonalai nem szűkíthetők le. 97. Tüzelő-, fűtőberendezések 195. (1) Az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást. (2) A helyiségben ahol robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagokat tárolnak, előállítanak, felhasználnak, forgalmaznak nyílt lánggal, izzással vagy veszélyes felmelegedéssel üzemelő berendezés a tevékenységet kiszolgáló technológiai berendezés kivételével nem helyezhető el. Technológiai tüzelőberendezés létesítése esetén a tűz vagy robbanás keletkezésének lehetőségét megfelelő biztonsági berendezéssel kell megakadályozni. (3) Az I-II. tűzveszélyességi fokozatú folyadékkal vagy robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó gázzal üzemeltetett tüzelő- vagy fűtőberendezés, készülék működtetése alatt, meghatározott kezelési osztálynak megfelelő felügyeletről kell gondoskodni. (4) A munkahelyen a munka befejezésekor az égésbiztosítás nélküli gáz- és olajtüzelésű berendezésben a tüzelést meg kell szüntetni, a vaskályhákban pedig a tüzet el kell oltani és a salakot el kell távolítani. Cserépkályhában a tüzelést a munka befejezése előtt 2 órával meg kell szüntetni és a kályhaajtót a helyiség elhagyásakor le kell zárni. A munkahely elhagyása előtt meg kell győződni a fűtőberendezés veszélytelenségéről. (5) Salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba vagy a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni. (6) A tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt. 98. Szellőztetés

47 196. (1) Olyan tevékenység, amelynek végzése során robbanásveszély alakulhat ki, csak hatékony szellőztetés mellett végezhető. (2) Ha a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag jelenléte során vagy ahol robbanásveszélyes és tűzveszélyes osztályba tartozó anyag lerakódásával számolni lehet, a szellőztető berendezéseket a gyártó által meghatározott rendszerességgel tisztítani kell. (3) A szellőztető rendszer nyílásait eltorlaszolni tilos. (4) A hő- és füstelvezető rendszer általános célú szellőztetésre igénybe vehető, ha a szellőztetés révén a hő- és füstelvezető rendszerben éghető anyag megjelenésével, lerakódásával, kiválásával nem lehet számolni. (5) A 14 méternél magasabban lévő legfelső használati szinttel rendelkező lakóépület központi szellőző rendszerét, valamint étterem konyhai szellőző (szagelszívó) rendszerét a gyártó által meghatározott rendszerességgel, annak hiányában lakóépületben 3 évente, étterem rendeltetés estében félévente tisztítani és annak elvégzését írásban igazolni kell Gépi berendezés 199. (1) Kizárólag olyan erő- és munkagép helyezhető el és használható, amely rendeltetésszerű használata esetén környezetére gyújtási veszélyt nem jelent. (2) Robbanásveszélyes zónában csak robbanásbiztos erő- és munkagép, készülék, eszköz helyezhető el és használható. (3) A pinceszinti helyiségben, térben, ahol a 0,8-nál nagyobb relatív sűrűségű tűz- vagy robbanásveszélyes gáz vagy gőz jelenlétével lehet számolni, csak olyan gép és berendezés, eszköz helyezhető el, amely a környezetére tűz- és robbanásveszélyt nem jelent. (4) Azoknál a gépeknél, amelyeknél a hőfejlődés vagy a nyomás emelkedése tüzet vagy robbanást idézhet elő, a technológiai szabályozó berendezéseken túl olyan korlátozó berendezést kell alkalmazni, amely a gép működését és a hőmérséklet vagy nyomás további emelkedését technológiai utasításban meghatározott biztonsági határérték elérésekor megszünteti. (5) Ha a gépbe jutó idegen anyag tüzet vagy robbanást okozhat, gondoskodni kell a bejutás megakadályozásáról. (6) A forgó, súrlódó gépalkatrésznél és tengelynél a berendezésre és környezetére tűzveszélyt jelentő felmelegedést meg kell előzni. (7) A tűzveszélyes gépeket a gyártó, külföldi termék esetében a forgalomba hozó a biztonságos használatra vonatkozó technológiai, és kezelési utasítással köteles ellátni Villamos berendezés

48 200. (1) Csak olyan villamos berendezés használható, amely rendeltetésszerű használata esetén a környezetére nézve gyújtásveszélyt nem jelent. (2) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket a tevékenység befejezése után ki kell kapcsolni. Nem vonatkozik ez az előírás azokra a készülékekre, amelyek rendeltetésükből következően folyamatos üzemre lettek tervezve. Ezen alcím szempontjából kikapcsolt állapotnak számít az elektronikai, informatikai és hasonló készülékek készenléti állapota is. (3) A villamos gépet, berendezést és egyéb készüléket használaton kívül helyezésük esetén a villamos tápellátásról le kell választani. (4) Az épület átalakítása, felújítása, átépítése, a kijárati útvonalak időleges vagy tartós használaton kívül kerülése esetén a téves jelzést adó menekülési jelek működését szüneteltetni kell. Ha a biztonsági jel kikapcsolt állapotában is hordoz információt, az ne legyen látható Beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés, tűzoltó készülék, felszerelés 201. (1) A beépített tűzjelző, tűzoltó, tűzterjedésgátló berendezést, a tűzoltósági kulcsszéfet az építmény tulajdonosának állandóan üzemképes állapotban kell tartania. (2) Az építményekben a kárelhárítás során együttműködő szervek által használt mindenkori rádiótávközlési rendszer vonatkozásában a beltéri kézi rádiós ellátottságot, azaz a kézi rádió berendezés folyamatos működtetéshez szükséges feltételeket az építmény tulajdonosának kell biztosítania (1) A nyilvános távbeszélő készülékek mellett, továbbá a távbeszélő alközpontokban ennek hiányában a létesítmények fővonalú távbeszélő készülékei mellett a tűzoltóság hívószámát vagy az egységes segélyhívó számát jól láthatóan fel kell tüntetni. (2) Az üzemeltető a beépített tűzjelző berendezés, beépített tűzoltó berendezés állandó felügyeletét folyamatosan biztosítja a) kioktatott személyzet jelenlétével abban a helyiségben, ahol a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseit megjelenítő készüléket elhelyezték, b) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen belül kialakított állandó felügyeleti helyre vagy c) a tűzjelző vagy oltásvezérlő központ jelzéseinek automatikus átjelzésével a létesítményen kívül kialakított állandó felügyeleti helyre (távfelügyelet). (3) A berendezés felügyeletét folyamatosan, egy időben ellátó személyek száma legalább két fő abban az esetben, ha a jelzéseket megjelenítő eszköz felügyeletén túl más, a helyiség esetleges elhagyását igénylő feladatuk is van. A két személy közül egynek folyamatosan a jelzéseket megjelenítő eszköz helyiségében kell tartózkodnia. (4) A berendezés üzemeltetése során biztosítani kell a) a berendezés üzemképes állapotát, b) a jelzések (tűz, hiba) folyamatos felügyeletét, fogadását, c) az üzemeltetői ellenőrzés végrehajtását, d) a felülvizsgálat, karbantartás végrehajtását, e) az üzemképességet fenntartó vagy helyreállító javítást, tisztítást, cserét és

49 f) az üzemeltetéshez szükséges dokumentációt. (5) A berendezés közte a tűz- és hibaátjelző tervszerű, részleges vagy teljes üzemszünetét, a kikapcsolás előtt legalább 5 munkanappal írásban, a 24 órán belül el nem hárítható meghibásodást haladéktalanul telefonon jelezni kell az első fokú tűzvédelmi hatóság által meghatározott helyen. (6) A berendezés tervszerű üzemszünetének, meghibásodásának esetén a biztonsági feltételeket az üzembentartó a helyi kockázatnak megfelelően biztosítja. (7) A helyi felügyeletet kiváltó átjelzés meghibásodása esetén a berendezés felügyeletéről haladéktalanul gondoskodni kell. (8) A téves riasztások elkerülése érdekében az érzékelők tűzjellemzőjére hasonlító hatás idejére az adott érzékelő, zóna, vagy zónák kiiktatása akkor lehetséges, ha a) a kiiktatott érzékelő, zóna csak a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő automatikus érzékelők működését korlátozza, b) a kiiktatott érzékelő, zóna a téves riasztást okozó hatás helyiségében lévő kézi jelzésadók működését nem korlátozza, c) a berendezés műszaki kialakítását ismerő szakemberrel a zónakiiktatás körülményei egyeztetve vannak olyan módon, hogy az a létesítéssel, karbantartással, felülvizsgálattal összefüggő jogokat, kötelezettségeket nem sérti és d) az érzékelő, zóna kiiktatásának és visszaállításának körülményei, annak felelősségi köre, az ellensúlyozó intézkedések a Tűzvédelmi Szabályzatban rögzítve vannak (1) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központot állandóan üzemkész állapotban kell tartani, kezelését felkészített személyzettel kell biztosítani. (2) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központ helyiségében hozzáférhető helyen kell tartani a) a tűz- és hibaátjelző rendszer megfelelőségét igazoló tanúsítvány vagy teljesítménynyilatkozat másolatát, b) a tűz- és hibajelzésre, a tűz- és hibaátjelző rendszer meghibásodása esetére meghatározott intézkedési utasításokat, terveket és c) a tűz- és hibaátjelzést fogadó központ kezelésére felkészített személyek névsorát. (3) A tűz- és hibaátjelzést fogadó központban nyílván kell tartani a) a tűzjelzést adó létesítmény címét, nevét, rendeltetését, b) a tűzjelzést adó létesítményt befogadó épület föld feletti, föld alatti szintszámát, c) az oltást nehezítő körülményeket, így különösen gázpalackok, éghető folyadék, izotóp, d) a közműelzárók így különösen gáz, víz, elektromos, távhő helyét, e) a külső tűzoltó vízforrások (tűzcsap, tartály, medence) helyét, f) a tűzoltást segítő körülményeket, mint hő- és füstelvezetés indítása, leállítása, beépített oltóberendezés, tűzoltósági beavatkozási központ helye és g) a kapcsolattartó nevét, telefonszámát. (4) A tűzjelzést adó létesítmény tulajdonosa, üzemeltetője, kezelője, használója és a távfelügyeleti központ üzemeltetője közötti szolgáltatói szerződés tartalmazza a téves riasztásokból bekövetkező események mint a kivonulás vagy a vonulásból való visszahívás

50 elfogadható számát és az ezen felül történő eseményekből származó költségek mértékét, megtérítésének felelősségét és módját. (5) Ha a távfelügyelet vagy az első fokú tűzvédelmi hatóság által a tűzátjelzés fogadásra meghatározott helyszín megváltozik, az új helyszínre az automatikus tűzátjelzés továbbítását 90 napon belül a berendezés állandó felügyeletének folyamatos biztosítása mellett kell megvalósítani Lakó- és szállásépületek 205. (1) Az épületben éghető anyag olyan mennyiségben és módon nem tárolható, a rendeltetéshez alkalomszerűen kapcsolódó tevékenységek kivételével olyan tevékenység nem folytatható, amely a rendeltetésszerű használattól eltér, tüzet vagy robbanást okozhat. (2) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek területén a menekülésre számításba vett közlekedőkön, lépcsőházakban éghető anyagok és a menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak a (3) bekezdésben foglalt kivétellel nem helyezhetők el. (3) Lakórendeltetésű épületek, épületrészek menekülésre számításba vett közlekedőin, lépcsőházak pihenőin növények elhelyezhetők, ha a menekülési útvonalat az előírt minimális méret alá nem szűkítik le Közösségi létesítmények, kiállítás, vásár 206. (1) A művelődési, sport- és oktatási létesítményekben, helyiségekben esetenként nem az eredeti rendeltetésnek megfelelő rendezvényekre, valamint az 500 főnél nagyobb befogadóképességű nem művelődési és sportlétesítményekben, helyiségben tartott alkalomszerű kulturális és sportrendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a rendezvény felelős szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény időpontja előtt 15 nappal azt tájékoztatás céljából a tűzvédelmi hatóságnak megküldeni. (2) A rendezvény felelős szervezője által az (1) bekezdésben meghatározott rendezvényekre vonatkozó biztonsági intézkedés tartalmazza a) a kiürítési számítást, b) a rendezvény helyszínén a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, a menekülésben korlátozott személyek tervezett elhelyezését és létszámát tartalmazó méretarányos helyszínrajzot, c) a kiürítés lebonyolítását felügyelő biztonsági személyzet feladatait, d) a tűz esetén szükséges teendőket és e) a tűz jelzésének és oltásának módját. (3) A rendezvény felelős szervezőjének a rendezvény lebonyolításának tűzvédelmi előírásait tartalmazó iratokat és azok mellékleteit a rendezvényt követően legalább egy évig meg kell őriznie. (4) Az ipari, a kereskedelmi vagy a mezőgazdasági vásár területén biztosítani kell a tűzoltójárművek közlekedéséhez szükséges utat. A létesítmények kiürítési útvonalait és

51 kijáratait a várható legnagyobb látogatási létszám figyelembevételével, számítás alapján kell méretezni. A rendezvény felelős szervezőjének a létesítményekre és szabadtérre a tervezett helyszíneket, a résztvevők tervezett elhelyezkedését és létszámát, a kiürítési útvonalakat, a kijáratokat, tűzoltási felvonulási utakat és területeket, közművek nyitó és záró szerkezetét feltüntető és az oltóvízforrásokat, valamint azok vízellátását biztosító nyitó és zárószerkezetek helyét tartalmazó méretarányos helyszínrajzot kell készíteni, és azt előzetesen, a rendezvény időpontja előtt 15 nappal tájékoztatás céljából az tűzvédelmi hatóságnak meg kell küldeni Szabadtéri rendezvények 207. (1) Szabadtéri rendezvény veszélyeztetett területéről a gyors és biztonságos menekülés, menekítés érdekében menekülési lehetőséget kell biztosítani. (2) A szabadtéri rendezvény területén a menekülés irányát a napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény esetén világító menekülési biztonsági jelekkel kell jelölni. A jelölések láthatóságát oly módon kell biztosítani, hogy a résztvevők számára a szabadtéri rendezvény területének bármely pontjáról, annak teljes időtartama alatt legalább egy jelölés látható és felismerhető legyen. (3) A (2) bekezdés szerinti jelölések, biztonsági jelek legkisebb mérete mm. (4) A napnyugta utáni időszakban is látogatható rendezvény területén a közlekedési útvonalak megvilágítását biztosítani kell. (5) A szabadtéri rendezvény területén közterületi világítással rendelkező közlekedési és menekülési útvonalakon, külön megvilágítás és a megvilágításhoz tartalék energiaforrás kiépítése nem szükséges. (6) A szabadtéri rendezvény területének minden pontjáról a kiüríthetőséget a várható legnagyobb létszámot alapul véve biztosítani kell oly módon, hogy az adott pont 40 méteres körzetét az ott tartózkodók 4 percen belül maradéktalanul el tudják hagyni. (7) Az egymás mellett elhelyezkedő szabadtéri rendezvények kiüríthetőségét a rendezvények együttes vizsgálatával kell meghatározni, egymásra hatásuk figyelembevételével úgy, hogy a (6) bekezdés szerinti követelmény teljesüljön. (8) Menekülésre nem vehető figyelembe 25%-nál meredekebb lejtő, emelkedő és olyan terület, amelynek esetében a gyalogos közlekedés lehetősége korlátozott (1) A rendezvényen a menekülésben korlátozott személyek számára a menekülés, menekítés lehetőségét biztosítani kell. (2) A szabadtéri rendezvény területén menekülésre figyelembe vett útvonal szabad szélessége legalább 2,5 méter kell, hogy legyen. (3) Szabadtéri rendezvények menekülésre figyelembe vett útvonalán nyílt lánggal járó megvilágítás nem alkalmazható.

52 209. (1) A szabadtéri rendezvény alatt a rendezvény és a helyszín jellegzetességeihez, a résztvevők menekülési képességeihez, valamint a helyszín befogadóképességéhez igazodó számú biztonsági személyzetet, de legalább minden megkezdett 200 fő résztvevőre 1 főt kell biztosítani, melynek meglétéért a rendezvény szervezője felel. (2) Ha a rendezvényen jellemzően menekülésben korlátozott személyek jelenléte várható, akkor a rendezvény alatt minden megkezdett 100 fő résztvevőre legalább 1 fő biztonsági személyzetet kell biztosítani (1) Ha a szabadtéri rendezvény területén telepítenek legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt, azon a rendezvény területének menekülésre figyelembe vett útvonalait, biztonsági tájékoztató pontjait be kell mutatni legalább a rendezvény, koncert megkezdése előtt, szünetében és a végén. (2) Ha önkéntes vállalás útján legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőt nem telepítenek a rendezvény területén, akkor a hangosító rendszeren, berendezésen vagy villamos hálózattól független hangosító eszközön keresztül kell megtenni az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást, kiegészítve a tűz- vagy káresemény bekövetkezésekor szükséges teendők ismertetésével. (3) Ha hangosító rendszer nem kerül kiépítésre, akkor a szabadtéri rendezvény területét és adottságait figyelembe véve minden megkezdett 3000 m 2 területre legalább 1 db villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. (4) Ha hangosító rendszer kiépítésre kerül, de a tartalék energiaellátása legalább 30 percen át nem biztosított, akkor annak kiegészítésére a (3) bekezdésben meghatározott számú, villamos hálózattól független hangosító eszközt kell készenlétben tartani. (5) A hangosító rendszert és a villamos hálózattól független hangosító eszközöket a pánikhelyzet kialakulásának megakadályozására, a menekülők informálására, mozgásuk irányítására késedelem nélkül alkalmazni kell. (6) Szabadtéri rendezvény hangosítását úgy kell megoldani, hogy a tervezett a rendezvényen résztvevők számára kialakított terület bármely pontján hallható legyen a rendezvény alatt (1) A szabadtéri rendezvény megközelítésére és annak területén a tűzvédelmi hatósággal egyeztetett, a tűzoltó gépjárművek közlekedésére alkalmas utat kell biztosítani. (2) A helyszín és a tervezett létszám ismeretében az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság a rendezvényen résztvevők biztonsága érdekében megfelelő számú tűzoltó gépjármű és hozzá tartozó személyzet felügyeletét írhatja elő, melynek költségét a rendezvény szervezője viseli (1) Szabadtéri rendezvényen a) a színpad védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, b) az öltözők, raktárak védelmére minden megkezdett 50 m 2 után 1 db 34A teljesítményű, c) a vendéglátó és kereskedelmi egységek védelmére minden megkezdett 100 m 2 után 1 db 34A, 183B C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.

53 (2) A színpad alatt tárolni, raktározni tilos, ott csak a funkció ellátásához legszükségesebb eszközök, berendezések lehetnek, melyek elhelyezésének módjával biztosítani kell a tűzoltó készülékkel történő, késedelem nélküli beavatkozás lehetőségét (1) A szabadtéri rendezvény ülőhelyekkel tervezett nézőterén a padok kivételével csak a padlóhoz, a talajhoz vagy egy-egy soron belül egymáshoz rögzített ülőhelyekkel alakítható ki. Az ülőhelyeket úgy kell elrendezni és a menekülésre tervezett útvonalakat úgy kell kialakítani, hogy az útvonalak hossza ne haladja meg a) a széksorok között haladva a 15 métert, b) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón fölfelé haladva a 15 métert, c) lépcsőn, lépcsőzetes lelátón lefelé haladva a 30 métert és d) sík emelkedőn és lejtőn, valamint vízszintesen haladva a 45 métert. (2) Az ülőhelyek esetében alkalmazott lépcsők, közlekedők legkisebb szabad szélessége 1,10 méter, a szektorokat elválasztó lépcsők, közlekedők esetében 2,10 méter. Ha a rendezvény asztalokkal és azok körül elhelyezett ülőhelyekkel kerül megrendezésre, akkor azok elhelyezésekor az (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelményt kell betartani A felvonulás- vagy verseny jellegű szabadtéri rendezvények esetén a szabadtéri rendezvényekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok csak a gyülekezési pontok esetében alkalmazandók (1) A szabadtéri rendezvényekre a vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló kormányrendelet szerinti zenés, táncos rendezvények kivételével a rendezvény szervezője köteles írásban meghatározni és a rendezvény kezdetének időpontja előtt tíz nappal azt tájékoztatás céljából az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóságnak eljuttatni. (2) Adott helyszínen hetente több alkalommal, heti vagy havi gyakorisággal megtartott szabadtéri rendezvény esetében az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket csak az első alkalom esetén kell kidolgozni. A későbbiekben csak a tűzvédelmi szempontot érintő változást kell az (1) bekezdésben meghatározottak szerint bejelenteni. (3) A rendezvény szervezője gondoskodik a rendezvény megkezdése előtt, annak folyamán feladatot ellátó személyek dokumentált tűzvédelmi oktatásáról, melyet a rendezvény teljes időtartama alatt a helyszínen kell tartani. (4) A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentációt a rendezvény szervezőjének a szabadtéri rendezvényt vagy annak megszüntetésének bejelentését követően legalább egy évig meg kell őriznie Kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvények 216. (1) A kiemelt szabadtéri zenés, táncos rendezvényekre a szabadtéri rendezvények vonatkozó szabályait az alábbi eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.

54 (2) A tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció kiürítésre, menekítésre vonatkozó nyilvánosságra hozható kivonatát a rendezvény szervezője tájékoztatásként a rendezvény megjelenítésére használt honlapon elektronikusan letölthető formában közzéteszi. (3) A helyszínen a menekülés biztosítását szolgáló rendezvény miatt telepített villamos táplálású berendezések tartalék energiaellátását a szabadtéri rendezvény területének kiürítéséhez szükséges ideig, de legalább 30 percen át biztosítani kell. (4) A szabadtéri rendezvények műsorszámaival érintett területén legalább 2 méter képátlóval rendelkező kivetítőket kell telepíteni elsődlegesen a rendezvény résztvevőinek biztonsági tájékoztatása céljából, arra alkalmas helyeken. (5) A résztevők biztonsága érdekében léptékhelyes alaprajzokat kell elhelyezni a rendezvény területén a menekülésre figyelembe vett útvonalak közelében és azokon a helyeken, ahol a résztvevők koncentrálódása várható. Az alaprajzokon a menekülést és eligazodást segítő rajzi elemeket, menekülésre figyelembe vett útvonalat fel kell tüntetni (1) A rendezvény szervezőjének irányítási pontot kell létrehozni, ahol legalább a rendezvény szervezője, a rendezvény biztonsági vezetője, a rendezvény tűzvédelmi felelőse és esetleges káreset során a rendőrség, a mentők, valamint a katasztrófavédelem intézkedésre jogosult képviselői végeznek irányítói feladatokat. (2) Az irányítási ponton keresztül a rendezvény szervezője biztosítja a kommunikációs és tömegtájékoztatási lehetőséget. (3) Az irányítási ponton 2 db 55A, 233B, C teljesítményű tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, melyeket nem szükséges az e rendeletben meghatározottak szerint biztonsági jellel megjelölni. (4) Az irányítási ponton a tűzvédelmi előírásokat, biztonsági intézkedéseket tartalmazó dokumentáció egy példányát el kell helyezni A rendezvény időtartama alatt a szükséges oltóvizet és annak kivehetőségét a legveszélyeztetettebb helyszín védelme érdekében a rendezvény szervezőjének kell biztosítania, mely történhet egyedi, eseti műszaki megoldás felhasználásával is. A szükséges oltóvíz mennyiségét, helyét és követelményeit adott rendezvényre vonatkozóan egyedileg egyeztetés keretén belül az illetékes első fokú tűzvédelmi hatóság határozza meg A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai 225. (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

55 (2) Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a katasztrófavédelmi szerv állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul. (3) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani. (4) A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet. (2) Az irányított égetés végzésére vonatkozó kérelem tartalmazza a) a kérelmező nevét és címét, b) az égetés pontos, földrajzi koordinátákkal vagy helyrajzi számmal megadott helyét, c) az égetés megkezdésének és tervezett befejezésének időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), d) az irányított égetés indokát, e) az égetéssel érintett terület nagyságát, f) az égetés folyamatának pontos leírását, g) az égetést végző személyek nevét, címét, h) az égetés felügyeletét biztosító személy nevét és címét, mobiltelefonszámát, i) a tűz továbbterjedésének megakadályozására tervezett intézkedéseket és j) a helyszínen biztosított, a tűz továbbterjedésének megakadályozására készenlétben tartott eszközök felsorolását. (3) A kérelmet legkésőbb az égetés tervezett időpontját megelőző 10. napig be kell nyújtani az engedélyező tűzvédelmi hatósághoz. (4) A tűzvédelmi hatóság a kérelmet annak beérkezésétől számított 5 munkanapon belül bírálja el. (5) Az irányított égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az irányított égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani. (6) Az irányított égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. (7) Az irányított égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal meg kell szüntetni (1) Az irányított égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

56 a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos, b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással biztosítani, c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni, d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy traktort ekével a helyszínen készenlétben kell tartani. (2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék irányított égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni (1) A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani. (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani. (3) A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

57 45/2011. (XII. 7.) BM rendelet a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról, munkakörökről, a tűzvédelmi szakvizsgával összefüggő oktatásszervezésről és a tűzvédelmi szakvizsga részletes szabályairól 1. (1) Az 1. mellékletben meghatározott foglalkozási ágak, illetve munkakörök szerinti tevékenységet csak érvényes tűzvédelmi szakvizsgával (a továbbiakban: szakvizsga) rendelkező személy végezhet. (2) Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a személynek is, aki az 1. melléklet 1 9., és pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját közvetlenül irányítja. (3) Nem kötelezett szakvizsga megszerzésére: a) az 1. melléklet 6. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében a csak az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek forgalmazását végző személy; b) az 1. melléklet 14. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a 6. e) pontban meghatározott végzettséggel és legalább középszintű tűzvédelmi szakmai képesítéssel vagy érvényes elektromos tűzvédelmi szakértői engedéllyel rendelkezik; c) az 1. melléklet 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az, aki a tűzállóságot növelő burkolat beépítését, karbantartását nem jogszabályban előírt tűzvédelmi követelmény teljesítése érdekében végzi. 3. (5) A szakvizsgabizottság tagja, elnöke nem működhet közre közeli hozzátartozójának, valamint az ugyanannál a munkáltatónál alkalmazásban álló szakvizsgázónak a szakvizsgáztatásában, valamint egyéb olyan esetekben, ahol az elfogulatlan szakvizsgáztatás tőle nem várható el. (6) A kizárási okot a szakvizsgabizottság tagjának, elnökének, vagy a szakvizsgázónak a szakvizsga előtti nyolc napig kell bejelentenie az oktatásszervezőnek. Az oktatásszervező módosított összetételű szakvizsgabizottság felkérésével köteles az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. 6. Szakvizsgára az a személy bocsátható, aki az oktatási tematika szerint megtartott felkészítő tanfolyamon vagy továbbképzésen részt vett, és a) az 1. melléklet 5. vagy 7 9. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki szakképesítéssel vagy érettségivel, b) az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében az a) pontban foglaltakon túlmenően ba) legalább három hónap tűzoltó-készülék karbantartó műhelyben eltöltött gyakorlati idővel, bb) legalább három hónap tűzoltó-készülék gyártónál eltöltött gyakorlati idővel, vagy

58 bc) legalább két év a tűzoltókészülék karbantartó műhely felügyeletével kapcsolatos hivatali beosztásban eltöltött gyakorlattal, c) az 1. melléklet pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében műszaki képzési területen szerzett mérnök szakképzettséggel és legalább egy év tervezési tevékenységet végző szolgáltató által igazolt gyakorlattal, tervellenőrzési gyakorlattal, vagy tűzvédelmi hatósági területen a foglalkozási ághoz kapcsolódó gyakorlattal, d) az 1. melléklet 4., 12., 13., 15. vagy 16. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében legalább az Országos Képzési Jegyzékben szereplő műszaki vagy építőipari vagy tűzvédelmi eszköz- és rendszerszerelő, karbantartó szakképesítéssel vagy érettségivel rendelkezik. 7. (1) A szakvizsga elméleti és az 1. melléklet 7. pontjában meghatározott foglalkozási ág (munkakör) esetében gyakorlati részből áll, amely az alapkarbantartás fázisaira terjed ki, különös tekintettel a működési nyomás és a nyomásmérő műszer akadálytalan működésének ellenőrzésére. (2) Az elméleti vizsga minden esetben írásbeli részből áll, melyet abban az esetben követ szóbeli rész, amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgán 50 89% közötti arányban adott helyes választ. Amennyiben a vizsgázó legalább 90%-os arányban helyes választ adott, nem kötelező szóbeli vizsgát tennie, a vizsga sikeresnek minősül. Amennyiben a vizsgázó 50% alatti arányban adott helyes választ, a vizsga sikertelennek minősül. (3) A sikeres szakvizsgáról az oktatásszervező a 2. melléklet szerinti bizonyítványt állít ki, ami a szakvizsga napjától számított öt évig érvényes. (4) Sikertelen szakvizsga esetén az oktatásszervező a felkészítő tanfolyam vagy továbbképzés újbóli elvégzésének kötelezettsége nélkül biztosítja a szakvizsga megismétlését. (5) A bizonyítvány érvényességének lejárta előtt ismételt szakvizsga tehető a szakvizsga törzsanyagában meghatározott óraszámú felkészítő továbbképzés elvégzésével, a 6. -ban meghatározott követelmények igazolásának kötelezettsége nélkül. Amennyiben a szakvizsgabizonyítvány lejár, a felkészítő tanfolyamot ismételten el kell végezni. (6) A szakvizsgára bocsáthatóság szakképzettségre, gyakorlatra vonatkozó feltételeit az oktatásszervező a szakvizsgára felkészítő képzésre és a szakvizsgára való jelentkezés során ellenőrzi. 8. (3) A munkáltató a szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágakról és munkakörökről, valamint a szakvizsgára kötelezett személyekről kimutatást vezet, amelyet az ellenőrző tűzvédelmi hatóságnak, a szakvizsga bizonyítványok másolataival együtt a hatósági ellenőrzés során köteles bemutatni. 9. (1) A szakvizsgával rendelkező személy bizonyítványa érvénytelen, ha a) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy az oktatás vagy a szakvizsgáztatás az e rendeletben foglalt előírásokat súlyosan sérti (különösen ilyennek minősül, ha az oktatás részben vagy teljesen elmarad, a szakvizsga lefolytatása vagy a szakismeretek számonkérése nélkül történik meg a bizonyítvány kiállítása),

59 b) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a szakvizsgával rendelkező személy foglalkozása körében tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet okoz, vagy munkája közvetlen tűzveszélyt jelent környezetére, c) a tűzvédelmi hatóság megállapította, hogy a tűzoltó-technikai termék tervezését, kivitelezését, karbantartását a jogszabályban, tűzvédelmi műszaki követelményben, a tűzvédelmi hatósági engedélyben foglaltaktól eltérő módon, vagy annak működőképességét veszélyeztetve végzi. (2) Ha a tűzvédelmi hatóság megállapítja, hogy a) az oktatásról, a szakvizsgáról a tűzvédelmi hatóság értesítése olyan tartalommal és módon történt meg, amely a tűzvédelmi hatósági ellenőrzés szakszerű lefolytatását nem tette lehetővé, vagy b) a szakvizsgáztató a foglalkozási ágakban, munkakörökben bekövetkezett adatváltozás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a tűzvédelmi hatóság dönt a bizonyítvány érvénytelenítéséről. (3) Az érvénytelen bizonyítványt az oktatásszervező visszavonja. Az oktatásszervező a bizonyítvány visszavonásáról a bizonyítvány számának megadásával nyolc napon belül írásban értesíti a tűzvédelmi hatóságot. A tűzvédelmi hatóság a bizonyítvány számát, a szakvizsgázó nevét, az oktatásszervező nevét és a vizsga időpontját a honlapján közzéteszi. (4) Ha az érvénytelen bizonyítvány visszavonásra kerül, akkor az ismételt szakvizsgára bocsáthatóság feltétele a felkészítő tanfolyam újbóli elvégzése. (5) Ha a bizonyítvány érvénytelenségét a tűzvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg, akkor a felkészítő tanfolyam elvégzésére kötelezett a szakvizsgára felkészítő képzést és a vizsgát, annál az oktatásszervezőnél, amely az érvénytelen bizonyítványt kiállította díjmentesen végezheti el. Amennyiben a szakvizsgára felkészítő képzést és vizsgát más oktatásszervezőnél végzi, az érvénytelen bizonyítványt kiállító oktatásszervező köteles a képzés és vizsga költségeit megtéríteni. (6) A tűzvédelmi hatóság a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvénytelenítése ügyében hozott döntését az ügyfélen kívül jogerőre emelkedés után megküldi az (1) bekezdés b) c) pontjában foglalt esetekben az oktatásszervező. 11. (4) A január 1. előtt érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványok a következő megváltozott foglalkozási ágak, munkakörök szerinti tűzvédelmi szakvizsga bizonyítványoknak felelnek meg: b) a pirotechnikai szakbolti eladó, raktárkezelő, terméküzemeltető, anyag- és termékgyártásvezető, kivétel a csak I. kategóriájú (játékos) pirotechnikai termékek kereskedését folytatók foglalkozási ág az 1. melléklet 6. pont szerinti foglalkozási ágnak,

60 /2011. (XII. 7.) BM rendelethez A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozási ágak és munkakörök: 1. Hegesztők és az építőipari tevékenység során nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagoknak bármely időpontban 300 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű tárolását vagy 100 kg tömegmennyiséget meghaladó mennyiségű ipari vagy szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai felhasználását végzők. 3. Éghető gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását, továbbá autógáz kiszolgálását végzők. 4. Tűzgátló, füstgátló nyílászáró-szerkezetek beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 5. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 6. Pirotechnikai szakbolti eladók, raktárkezelők, terméküzemeltetők, anyag- és termékgyártásvezetők. 7. Tűzoltó készülékek karbantartását végzők. 8. Beépített tűzjelző berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 9. Beépített tűzoltó berendezések kivitelezését, karbantartását, javítását, telepítését, felülvizsgálatát végzők. 10. Beépített tűzjelző berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 11. Beépített tűzoltó berendezéseket tervezők, a kivitelezésért felelős műszaki vezetők, valamint az üzembe helyező mérnökök. 12. Tűzállóságot növelő bevonati rendszerek alkalmazását, karbantartását végzők. 13. Beépített hő- és füstelvezető rendszerek telepítését, javítását, karbantartását végzők. 14. Erősáramú berendezések időszakos felülvizsgálatát végzők. 15. Tűzgátló tömítések beépítését, felülvizsgálatát, karbantartását, javítását végzők. 16. Tűzállóságot növelő burkolatok beépítését, karbantartását végzők.

61 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről A Kormány a lőfegyverekről és lőszerekről szóló évi XXIV. törvény 22. (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. Értelmező rendelkezések 1. E rendelet alkalmazásában: 1. állandó tárolóhely: a pirotechnikai raktárépület és a pirotechnikai raktárhelyiség, 2. átmeneti tárolóhely: a pirotechnikus által kialakított, e rendeletben meghatározott tárolási engedély nélküli tárolóhely, 3. biztonsági távolság: a gyártó által meghatározott távolság, amelyen belül pirotechnikai termék felhasználása, megsemmisítése során személyek nem tartózkodhatnak, 4. EK megfelelőségi nyilatkozat: a gyártónak vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének arra vonatkozó írásbeli nyilatkozata, hogy a pirotechnikai termék megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, és a forgalomba hozatali feltételeknek, 5. forgalmazó: a forgalmazási folyamatban részt vevő vállalkozás, amely üzleti tevékenysége körében bocsát rendelkezésre pirotechnikai terméket a piacon, 6. forgalomba hozatal: az Európai Gazdasági Térség piacán való forgalmazás, illetve felhasználás céljából a pirotechnikai termék ellenszolgáltatás ellenében vagy anélkül történő első átengedése, 7. forgalomból való kivonás: minden olyan intézkedés, amelynek célja a pirotechnikai termék forgalmazásának megakadályozása, 8. gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely pirotechnikai terméket tervez vagy gyárt, illetve terveztet és gyártat annak saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatala céljából, 9. harmonizált szabvány: a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 9. pontjában ekként meghatározott fogalom, amelynek hivatkozását az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszik, 10. honosított harmonizált szabvány: a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában ekként meghatározott fogalom, 11. ideiglenes tárolóhely: a pirotechnikai termék év végi forgalmazásához kapcsolódó, maximum 2 hónap időtartamra engedélyezhető tárolóhely, 12. importőr: az Európai Gazdasági Térségben letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely üzleti tevékenysége körében egy, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államból származó pirotechnikai terméket az Európai Gazdasági Térség piacán első alkalommal hozzáférhetővé tesz,

62 13. járművekhez használt pirotechnikai termék: a járművekben található biztonsági berendezések alkatrésze, amely ezek vagy más berendezések aktiválásához használatos pirotechnikai anyagokat tartalmaz, 14. késleltetési időtartam: az indítás pillanatától az elsődleges pirotechnikai hatás (kilövésindítás vagy effektus) létrejöttéig eltelt időtartam, 15. kézi tárolóhely: a felhasználási, illetve a forgalmazási tevékenységhez kapcsolódó tárolóhely, 16. kifúvófal, kifúvófödém: az állandó tárolóhely olyan határoló fala, födéme, amely az esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, ezáltal az építmény más szerkezetei mentesülnek a súlyos romboló hatástól, 17. kifúvófelület: az állandó tárolóhely határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, 3 kn/m 2 -nél kisebb robbanási túlnyomás hatására megnyílik, és kiviteli formája a kifúvófal és a kifúvófödém, 18. műveleti utasítás: a pirotechnikai tevékenység folytatásához engedéllyel rendelkező vállalkozás által készített, műveleti előírásokat tartalmazó belső szabályozás, amely a végrehajtandó munkafolyamatokat és azok felelőseit határozza meg, 19. nagyforgalmú épület: amelynek bejáratonként összesített személyforgalma bármely időszakban 10 perc alatt meghaladja a 300 főt, 20. nettó hatóanyag-tartalom: egy önálló pirotechnikai termék pirotechnikai összetevőinek (robbanóanyag és pirotechnikai elegy) együttes tömege, 21. pirotechnikai termék megsemmisítése: a pirotechnikai termék rendeltetésszerű felhasználásra véglegesen alkalmatlanná tétele oly módon, hogy az a művelet következtében környezetre veszélytelen állapotba kerül, 22. pirotechnikai tevékenység: a lőfegyverekről és lőszerekről szóló évi XXIV. törvény 18/A. (1) bekezdésében ekként meghatározott fogalom, 23. színpadi pirotechnikai termék: a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett pirotechnikai termék, ideértve a filmek és televíziós műsorok gyártását vagy ezekhez hasonló felhasználást is, 24. tárolási norma: egy vagy többféle pirotechnikai termék nettó hatóanyag-tartalmának legnagyobb összmennyisége TNT-egyenértékre vonatkoztatva, amely a robbanóanyag tárolóhelyen, pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben egyidejűleg jelen lehet, 25. telepítési távolság: bármilyen típusú pirotechnikai tárolóhely létesítése, telepítése során a környezetükben lévő védendő létesítmények, műtárgyak között megtartandó legkisebb távolság, 26. tömegtartózkodásra szolgáló épület: amelyben tömegtartózkodásra szolgáló helyiség vagy tér van, 27. tömegtartózkodásra szolgáló helyiség, tér: egyidejűleg 300 személynél nagyobb befogadó képességű helyiség, tér, 28. tűzijáték: szórakoztató célra szánt pirotechnikai termék, tűzvédelmi dokumentáció: az épület, létesítmény megközelíthetőségére, oltóvízellátására, a kockázati osztályba sorolásra, az alkalmazott épületszerkezetek éghetőségi és tűzállósági paramétereire, a tűzszakaszok elhelyezkedésére, kiürítési számítására, épületgépészeti kialakítására, villámvédelmi rendszerére, valamint a tűzjelzésre és oltásra vonatkozó terv,

63 30. vállalkozás: az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság; e cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell, 31. védőterület: az a terület, amelyen belül a pirotechnikai termék rendeltetésszerű működése balesetet, sérülést vagy kárt okozhat, 32. védőtávolság: az a minimális távolság, amelyet a pirotechnikai raktárépület telepítésekor, a létesítmény és a környezetében lévő más, védendő létesítmények között, azok irányaiban tartani kell. 2. Pirotechnikai terméknek minősül a) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) A és B Melléklete szerinti veszélyes áruk 1. osztályába tartozó UN 0039, 0066, 0092, 0093, 0101, 0103, 0121, 0131, 0191, 0192, 0193, 0194, 0195, 0196, 0197, 0299, 0313, 0314, 0315, 0316, 0317, 0323, 0325, 0333, 0334, 0335, 0336, 0337, 0349, 0353, 0368, 0373, 0403, 0404, 0418, 0419, 0420, 0421, 0428, 0429, 0430, 0431, 0432, 0454, 0487, 0492, 0493, 0503 számú termék, vagy b) bármely olyan, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet tartalmazó termék, amely önfenntartó exoterm kémiai reakción keresztül, szabályozott módon, előre meghatározott speciális (fény-, füst-, gáz-, hang-, hő-, köd-, láng- vagy szikra-) hatást, illetve ezeknek a hatásoknak a kombinációját fejti ki. 2. A pirotechnikai termékek osztályba sorolása 3. (1) A pirotechnikai terméket a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelmények figyelembevételével az a vállalkozás, amely saját név vagy védjegy alatt történő forgalomba hozatal céljából pirotechnikai terméket tervez, gyárt, illetve terveztet és gyártat (a továbbiakban: gyártó) a pirotechnikai termék kockázati szintje, valamint felhasználási módja (nettó hatóanyag-tartalom, biztonsági távolság, zajszint) alapján a (2) (5) bekezdésben foglaltak szerint osztályokba sorolja. (2) A filmek és televíziós műsorok gyártását, vagy ezekhez hasonló felhasználást is ideértve, a beltéri vagy kültéri színpadi használatra tervezett azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: színpadi pirotechnikai termék), a) amely alacsony kockázattal jár, a T1. pirotechnikai osztályba, b) amelyet kizárólag pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy (a továbbiakban: pirotechnikus) által használható és kezelhető, a T2. pirotechnikai osztályba kell sorolni. (3) A színpadi pirotechnikai termék kivételével a szórakoztató célra szánt azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: tűzijáték termék), a) amely nagyon alacsony kockázattal és elhanyagolható zajszinttel jár, és amelyet beleértve az emberi tartózkodás céljára szolgáló épületek belsejét is behatárolt területen való használatra szántak, az 1. pirotechnikai osztályba, b) amely alacsony kockázattal és alacsony zajszinttel jár, és a szabadban lévő behatárolt területen való használatra szántak, a 2. pirotechnikai osztályba, c) amely közepes kockázattal jár, a szabadban lévő nagy nyílt területen való használatra szántak, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 3. pirotechnikai osztályba, d) amely nagy kockázattal jár, kizárólag pirotechnikus által használható és kezelhető, és amely zajszintje nem ártalmas az emberi egészségre, a 4. pirotechnikai osztályba kell sorolni.

64 (4) Az 1. pirotechnikai osztály nem foglalja magában az olyan lőpor vagy fémpor tartalmú durranótöltettel ellátott, gyújtószállal vagy dörzsfejjel, és késleltetővel szerelt, nem fémköpenyes pirotechnikai terméket, illetve annak telepet alkotó változatát, amely az esetleges fényhatás mellett elsődlegesen hanghatást kelt (a továbbiakban: petárda), a villanós petárdát, illetve annak telepet alkotó változatát, valamint azokat a durranó borsókat, amelyek 2,5 mg-nál több ezüstfulminátot tartalmaznak. (5) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek körébe nem tartozó, gyártói termék-megfelelőségi műbizonylattal rendelkező azon pirotechnikai terméket (a továbbiakban: egyéb pirotechnikai termék), a) amely alacsony kockázattal jár, a P1. pirotechnikai osztályba, b) amely kizárólag a gyártó által meghatározott szakképesítéssel rendelkező személy által használható és kezelhető, a P2. pirotechnikai osztályba kell sorolni. 4. A pirotechnikai termékre vonatkozó harmonizált szabványsorozat szerinti osztályozás kategóriája megfelel a 3. szerinti pirotechnikai osztálynak. 5. (1) 2 Tilos a robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag előállítására, feldolgozására, használatára, tárolására, kimérésére szolgáló helyiségben, szabad téren, ezeknek 50 m-es környezetében és repülőtéren az oda nem rendszeresített pirotechnikai termék felhasználása. (2) Az 1., 2., a T1, a P1, valamint a mezőgazdasági és az erdőgazdasági felhasználás céljára előállított P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék kivételével tilos pirotechnikai terméket védett természeti területen felhasználni. Tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználása is tilos. Védett természeti területre nem érhet be a felhasznált pirotechnikai termékek védőterülete sem. (3) Polgári célú pirotechnikai termékek gyártására az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet (a továbbiakban: ÁRBSZ) gyártásra vonatkozó előírásait kell megfelelően alkalmazni. 3. A talált és a zárolt pirotechnikai termékekre vonatkozó szabályok 6. (1) A talált pirotechnikai terméket haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek, kivéve a magánszemély által birtokolható pirotechnikai terméket, ha a birtoklás e rendelet szerinti feltételei rá nézve fennállnak. (2) A pirotechnikai tevékenységre irányuló hatósági engedély (a továbbiakban: engedély) iránti kérelmet benyújtó vállalkozás (a továbbiakban: engedélyes) a pirotechnikai termék elvesztését haladéktalanul bejelenti a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságnál. (3) A rendőrség a talált, valamint a zárolt pirotechnikai termék megsemmisítéséről gondoskodik, ha a) a termék hibás, vagy felhasználhatóságának időtartama eltelt, b) a jogosult annak elszállításáról, értékesítéséről vagy megsemmisítéséről a rendőrségi tárolás megkezdését, illetve a helyszínen történő zárolás elrendelését követő egy éven belül nem gondoskodott. (4) A zárolás, és az ahhoz kapcsolódó megsemmisítés költségeit az érintett, valamint az örökös vagy a jogutód téríti meg.

65 4. A pirotechnikai termékre vonatkozó alapvető biztonsági követelmények 7. A gyártó vagy az importőr köteles biztosítani, hogy a pirotechnikai termék megfelel a rá vonatkozó alapvető biztonsági követelményeknek. 8. (1) Az e rendeletben meghatározott hatóság engedélyével rendelkező gyártó, a pirotechnikai termék megfelelőségértékelési tanúsítására bejelentett szervezet (a továbbiakban: bejelentett szervezet) felé közli a teljesítményi jellemzőket, a lehető legnagyobb biztonság és megbízhatóság elérése érdekében. (2) A pirotechnikai terméket úgy kell megtervezni és előállítani, hogy a megfelelő eljárás alkalmazásával biztonságosan kezelt hulladékként a lehető legkisebb hatást gyakorolja a környezetre. (3) Rendeltetésszerű használat esetében a pirotechnikai terméknek a használati és kezelési útmutatóban foglaltak szerint kell működnie, amit a gyártó valósághű körülmények között vizsgál. Ha ez laboratóriumban nem lehetséges, a vizsgálatot olyan körülmények között kell végrehajtani, amelyek között a pirotechnikai terméket használni fogják. (4) A (3) bekezdés alkalmazása során a következő információkat és tulajdonságokat kell figyelembe venni vagy megvizsgálni: a) kialakítás, szerkezet és jellemző tulajdonságok, beleértve a részletes kémiai összetételt és a méreteket, b) a pirotechnikai termék fizikai és kémiai stabilitását a szokásos és előrelátható környezeti feltételek mellett, c) szokásos, előrelátható körülmények közötti kezelésre és szállításra való érzékenységet, d) az összetevők összeférhetősége kémiai stabilitását, e) a pirotechnikai termék nedvességgel szembeni ellenálló képességét, ha párás vagy nedves körülmények közötti felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a nedvesség kedvezőtlen hatást gyakorolhat, f) alacsony vagy magas hőmérséklettel szembeni ellenálló képességet, ha a pirotechnikai terméket ilyen hőmérsékleti körülmények közötti tárolásra és felhasználásra szánják, és biztonságára vagy megbízhatóságára a pirotechnikai termék egészének vagy egy összetevőjének hűtése vagy hevítése kedvezőtlen hatást gyakorolhat, g) a korai vagy nem szándékolt gyújtás vagy gyulladás megelőzésére vonatkozó biztonsági jellemzőket, h) megfelelő utasítások és ha szükséges jelölések meglétét a biztonságos kezelésre, tárolásra, felhasználásra és megsemmisítésre vonatkozóan, i) a pirotechnikai termék, annak csomagolása vagy más összetevője minőségromlással szembeni ellenálló képességét szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás során, j) a pirotechnikai termék biztonságos működéséhez szükséges eszközök és kellékek meghatározását, és a használati és kezelési útmutatót. (5) A szállítás és a szokásos körülmények közötti tárolás során a pirotechnikai termék összetétele nem változhat meg, kivéve, ha a gyártó a használati és kezelési útmutatóban másként nem rendelkezett (1) A pirotechnikai termék nem tartalmazhat a fekete lőpor és a villanóelegy kivételével polgári felhasználású robbanóanyagot és katonai robbanószert. (2) A pirotechnikai termékek az (1) bekezdésben meghatározottakon túl nem tartalmazhatnak brizáns robbanóanyagot, kivéve azon P1., P2., T2. osztályba tartozó

66 pirotechnikai termékek és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijátékok, amelyek eleget tesznek az alábbi feltételeknek: a) a brizáns robbanóanyag nem vonható ki könnyen a pirotechnikai termékből, b) a P1. osztály esetében a pirotechnikai termék nem működhet detonatív jelleggel és nem robbanthat fel megtervezett és legyártott állapotában másodlagos robbanóanyagokat, c) a 4. pirotechnikai osztály, valamint a T2. és P2. osztály esetében a terméket nem detonatív jellegű működésre tervezték és szánták, vagy ha detonációra tervezték, nem robbanthat fel megtervezett és legyártott állapotában másodlagos robbanóanyagokat. 10. (1) A gyújtószerkezetnek megbízhatóan kell indulnia, és szokásos, előrelátható körülmények között használva megfelelő gyújtási képességgel kell rendelkeznie. (2) A gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektrosztatikus kisüléstől. Az elektromos gyújtószerkezetet olyan védelemmel kell ellátni, amely szokásos, előrelátható körülmények között történő tárolás és használat során óvja azt az elektromágneses terekkel szemben. (3) A gyújtószerkezet burkolatának megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lennie, és a robbanótöltetet megfelelően védenie kell a szokásos, előrelátható mechanikai behatásoktól. (4) A pirotechnikai termékhez mellékelni kell a) a gyújtószerkezet égési idejének paramétereit, és b) az elektromos izzógyújtó elektromos jellemzőit is. (5) Az elektromos izzógyújtó vezetékeinek a tervezett felhasználást figyelembe véve megfelelően szigeteltnek és megfelelő mechanikai szilárdságúnak kell lenniük, beleértve a gyújtószerkezethez vezető összekötő szilárdságát is. (6) A gyújtás módszerének tisztán láthatónak kell lennie, vagy szerepelnie kell a címkén, illetve a használati és kezelési útmutatóban. 11. (1) A tűzijáték termékre vonatkozó biztonsági távolság a) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 1 m, b) a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 8 m, c) a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében legalább 15 m. (2) A tűzijáték termék maximális zajszintje a biztonsági távolságnál nem haladhatja meg a 120 db A -t, vagy egy ennek megfelelő más módszerrel mért zajszintet. (3) A tűzijáték termék kizárólag olyan anyagokból készülhet, amelynek visszamaradó anyagai az egészségre, a tulajdonra és a környezetre nézve a lehető legkisebb kockázatot jelentik. (4) Az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket külön védőcsomagolással, csomagolással vagy a termék megfelelő kialakításával védeni kell a nem szándékolt gyújtás ellen. A 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a nem szándékolt gyújtás ellen a gyártó által meghatározott módszerekkel kell védeni. (5) A tűzijáték termék a felhasználás során nem mozdulhat el kiszámíthatatlan vagy előre nem látható módon. 12. (1) Az egyéb pirotechnikai terméket oly módon kell megtervezni, hogy a) rendeltetésszerű használat esetében az egészségre, a testi épségre, a tulajdonra és a környezetre, valamint

67 b) nem szándékolt gyújtás esetében a visszamaradó anyag az egészségre, a tulajdonra és a környezetre a lehető legkisebb kockázatot jelentse. (2) Az egyéb pirotechnikai terméknek a gyártó által feltüntetett felhasználhatósági időpontig rendeltetésszerűen működnie kell. 13. (1) Azt a pirotechnikai terméket, amely megfelel a rá vonatkozó honosított harmonizált szabványoknak, úgy kell tekinteni, hogy megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek. (2) A Magyar Szabványügyi Testület az (1) bekezdésben meghatározott honosított harmonizált szabványok jegyzékét hivatalos lapjában közzéteszi. 5. A pirotechnikai termékek csomagolására és címkézésére vonatkozó előírások 14. (1) A pirotechnikai terméket a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályokban és az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelően kell csomagolni és jelölni. (2) A legkisebb kereskedelmi egységcsomag megbontása esetén az egyenként forgalmazott pirotechnikai termékekhez használati és kezelési útmutatót kell mellékelni. A használati és kezelési útmutató kötelező elemként tartalmazza az alábbiakat: a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható, b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül, c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani, d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható, e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható, f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel, g) a pirotechnikai termék eredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét, h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható, i) egy lakóegységen belül csak egy magánszemély tárolhat pirotechnikai terméket. (3) A járművekhez használt pirotechnikai termék kivételével a belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméket vagy ha azon nincs elegendő hely a termék legkisebb egységcsomagját magyar nyelvű, illetve a felhasználó által kért nyelven közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni. (4) A (3) bekezdés szerinti címke tartalmazza: a) a gyártó nevét és címét, ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó neve mellett az importőr nevét és címét, b) a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát és a tanúsítási regisztrációs számát, c) a nettó hatóanyag-tartalmát,

68 d) a 3. és 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékek esetében a gyártás évét, e) a pirotechnikai termék felhasználásához szükséges e rendelet szerinti alsó korhatárt, f) az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében közérthető, magyar nyelvű használati és kezelési útmutatót, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést, valamint szükség szerint a minimális biztonsági távolságot, g) az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék és a T1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében szükség szerint a Kizárólag szabadtéri használatra! feliratot, h) a 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében a Kizárólag szabadtéri használatra! feliratot, i) a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék esetében a Kizárólag szaktudással rendelkező személy általi használatra! feliratot, és a minimális biztonsági távolságot, j) hogy tűzgyújtási tilalom esetében védett természeti területen felhasználása tilos, k) a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék esetében a termék magánszemély általi engedélyhez nem kötött felhasználhatóság időtartamát. (5) A (4) bekezdés h) j) pontja szerinti feliratok esetében a kisbetűs jelek betűmagassága legalább 1,5 mm. (6) A nem belföldi forgalmazásra szánt pirotechnikai terméknek vagy bontatlan gyűjtőcsomagolás esetében a gyűjtőcsomagolásnak a (4) bekezdés a) f) pontjában meghatározott adatokat, illetve a pirotechnikai termék fajtájától függően a kalibert (átmérőt) tartalmazó felirattal kell rendelkeznie. (7) A gyártó köteles a pirotechnikai terméket jól látható és olvasható kitörölhetetlen címkével ellátni az értékesítés helye szerinti ország hivatalos nyelvén, amelyben a terméket a fogyasztó számára értékesítik. 15. (1) A belföldi forgalmazásra szánt, a járművekhez használt pirotechnikai terméket vagy ha azon nincs elegendő hely a termék csomagolását közérthető és jól olvasható címkével kell a terméktől elválaszthatatlan módon ellátni. (2) Az (1) bekezdés szerinti címke tartalmazza: a) a gyártó és ha a gyártó az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban nem letelepedett, akkor a gyártó mellett az importőr nevét, címét, b) a pirotechnikai termék nevét, típusát, pirotechnikai osztályát, gyártmánya kódját, c) a termékkel kapcsolatos biztonsági előírásokat, d) a közérthető, baleset- és egészségvédelmi figyelmeztetést. (3) A járművekhez használt pirotechnikai termék forgalmazása esetén az e terméket foglalkozásszerűen felhasználó személyek rendelkezésére kell bocsátani az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikkében foglaltaknak megfelelően összeállított, a foglalkozásszerű felhasználó által megjelölt nyelvű biztonsági adatlapot (a továbbiakban: biztonsági adatlap). A biztonsági adatlapot nyomtatott vagy elektronikus formában is át lehet adni, amennyiben a címzett rendelkezik a hozzáféréshez szükséges eszközökkel.

69 II. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TÁROLÓHELYEK TELEPÍTÉSÉVEL ÉS TŰZVÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 6. A pirotechnikai termékek tárolására alkalmas helyek 16. (1) Pirotechnikai termék tárolható a) robbanóanyag állandó raktározására alkalmas helyen (raktárépület, raktárhelyiség), ha ott ADR szerinti együvé rakási tilalom alá eső robbanóanyagot nem tárolnak, és a hely robbanóanyagtól mentesítése megfelelően megtörtént (a továbbiakban: robbanóanyag tárolóhely), b) önálló, pirotechnikai termék tárolására szolgáló létesítményben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárépület), valamint egy épületen belül elkülönített, pirotechnikai termékek tárolására szolgáló helyiségben (a továbbiakban: pirotechnikai raktárhelyiség), c) ideiglenes tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 600 kg-ot, d) kézi tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 200 kg-ot, vagy e) átmeneti tárolóhelyen, ahol az egy időben tárolt pirotechnikai termékek összes nettó hatóanyag-tartalma nem haladja meg a 20 kg-ot. (2) Az (1) bekezdés b) e) pontja szerinti tárolóhely fűtése csak zárt rendszerű lehet, ahol az energiahordozó hőmérséklete legfeljebb 60 C lehet. (3) A pirotechnikai tárolóhely őrzésére vonatkozó előírásokat a tárolási engedély tartalmazza. 17. (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyiség lakóépületben, illetve a föld vagy felszín alatti pirotechnikai raktárépület kivételével pincében, alagsorban nem alakítható ki. (2) Védett természeti területen pirotechnikai tárolóhely nem létesíthető. 7. A pirotechnikai raktárépületre és a pirotechnikai raktárhelyiségre vonatkozó speciális rendelkezések A pirotechnikai raktárépületet és a pirotechnikai raktárhelyiséget úgy kell kialakítani, hogy légterében a robbanóanyag, a pirotechnikai elegy és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetében is legfeljebb veszélytelen módon lehet jelen, vagy a pirotechnikai raktárépületnek és a pirotechnikai raktárhelyiségnek meg kell felelnie a ban előírtaknak. 19. (1) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget egyszintesre kell alakítani. (2) Az esetleges robbanás vagy heves égés okozta túlnyomás még a kialakulása kezdetén történő levezetése érdekében a pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget a robbanási túlnyomás hatására felszakadó kifúvófelülettel (oldalfallal vagy tetővel) és az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal kell létesíteni. Ha a pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre meghatározott tárolási norma nem haladja meg a 600 kg-ot, illetve kizárólag az ADR szerinti 1.4 G és 1.4 S

70 osztályozási kódú termékek tárolása engedélyezett, elegendő hasadó-nyíló felületet létesíteni, és a védősánc vagy védőfal létesítése elhagyható. (3) Az állandó tárlóhelyeket önálló tűzszakaszként kell kialakítani. a) Az állandó tárlóhelyek helyiségeinek legalább egyik oldalát kifúvófallal kell ellátni, amelynek 3 kn/m 2 -nél kisebb robbanási túlnyomás hatására fel kell szakadnia. A kifúvófalat a helyiség azon szabadba néző oldalán kell kialakítani, amelyik a várható robbanás centrumához közelebb esik. A kifúvás irányát úgy kell megválasztani, hogy a robbanás a környezetben levő védendő építményeket ne veszélyeztesse. b) A tartószerkezetek fokozottabb védelme céljából a robbanási túlnyomás levezetésére kifúvófödém építhető, ha a helyiségben levő anyag robbanása esetén annak repeszhatásával nem kell számolni. c) A kifúvófal létesítésének követelményei a következők: ca) kifúvófalat nem szabad használni födém alátámasztására vagy bármilyen egyéb teherhordó célra, cb) a kifúvófalat úgy kell elhelyezni, hogy működésekor a robbanási túlnyomás ne veszélyeztesse a környezetet, cc) a kifúvófalra semmiféle technológiai, épületgépészeti, villamos szerelvényt, csővezetéket nem szabad felerősíteni, cd) a kifúvófal az üvegfelületek kivételével nem tartalmazhat 1000 kg/m3-nél nagyobb sűrűségű, robbanás esetében kiszakadó elemet, ce) a kifúvófal legfeljebb közepesen éghető lehet. d) A kifúvófödém létesítésének követelményei a következők: da) kifúvófödém alkalmazható az ÁRBSZ szerinti RV-besorolású helyiségeknél abban az esetben, ha a robbanásnál repeszhatással nem kell számolni, db) a kifúvófödém fajlagos tömege legfeljebb 120 kg/m 2 lehet, dc) a kifúvófödémet csak a meteorológiai terhekre szabad méretezni, dd) világítótesteket vagy egyéb szerelvényeket csak a kifúvófödém gerendáira szabad szerelni, de) a kifúvófödém legalább C tűzvédelmi osztályú legyen. e) A tárolóhelyek tartó- és szakipari szerkezeteire vonatkozó tűzállósági követelményeket az 5. melléklet tartalmazza. (4) A pirotechnikai raktárépületnek, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményének a kifúvási oldalán védőtávolságon belül tilos az átmenő forgalom számára utakat, iparvágányt vagy keskeny nyomközű iparvágányt kiépíteni. 20. (1) A pirotechnikai raktárépület, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség szellőzőnyílásait és csatornakifolyóit a madarak vagy a rágcsáló állatok behatolása ellen 10Ű10 mm lyukméretű rácsokkal vagy huzalszövetekkel le kell zárni. (2) A pirotechnikai raktárépületet, illetve a pirotechnikai raktárhelyiséget illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell, és e célból a területet kerítéssel kell körülhatárolni. 21. (1) A pirotechnikai raktárépület hő-, illetve hűtőközpontját külön helyiségben kell elhelyezni. (2) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben csak kis- és törpefeszültségű erős-, illetve gyengeáramú villamos berendezések létesíthetők.

71 (3) A villamos vezetékeket, berendezéseket és készülékeket úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai, kémiai vagy egyéb károsító hatásnak ne legyenek kitéve, illetve, ha ez elkerülhetetlen, akkor megfelelő járulékos védelemről kell gondoskodni. (4) A villamos berendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy ellenőrzésük, karbantartásuk, javításuk, tisztításuk könnyen és biztonságosan elvégezhető legyen. (5) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben lévő villamos berendezéseken érintésvédelmet kell alkalmazni. (6) A pirotechnikai raktárépületen, illetve a pirotechnikai raktárhelyiség építményén a föld- vagy felszín alatti raktár kivételével villámvédelmi berendezést kell létesíteni. (7) A pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben olyan elektromos berendezéseket lehet csak használni, amelyek rendellenes működés esetében sem okozhatnak tüzet. (8) A pirotechnikai raktárépületre, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségre tárolási normát kell megállapítani. A tárolási normát az 1. mellékletben foglaltak alapján kell meghatározni. (9) A villámvédelmi, elektrosztatikus feltöltődés elleni, érintésvédelemi berendezések megfelelőségét, illetve a villamos berendezések tűzvédelmi megfelelőségét négyévente felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálatot dokumentálni kell. (10) A tárolóhely padozatának szikra- és hézagmentes kivitelűnek kell lennie. 8. Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhelyek épületeire vonatkozó speciális rendelkezések 22. (1) Az ideiglenes, a kézi és az átmeneti tárolóhely (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: tárolóhely) legfeljebb kétszintes épületben alakítható ki. Nem alakítható ki tárolóhely nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra alkalmas épületben. (2) A tárolóhely ajtaja menekülési útvonalra nem nyílhat. A tárolóhely felett huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiség nem alakítható ki. (3) A tárolóhelyet minden más helyiségtől az 5. mellékletben meghatározott tűzgátló épületszerkezetekkel kell elválasztani. (4) A tárolóhely nyílászáróinak közvetlenül a szabadba kell nyílniuk, vagy más helyiségekhez tűzgátló előtéren keresztül kell kapcsolódniuk. (5) A közvetlenül a szabadtérbe nyíló ajtónak A1 tűzvédelmi osztályba tartozónak, a tárolóhely épületen belüli nyílászárójának pedig legalább A1 EI 60 tűzállósági határértékűnek kell lennie. 23. (1) Az ideiglenes és a kézi tárolóhelyet a 19. (3) bekezdés szerinti kifúvófallal vagy kifúvófödémmel kell kialakítani. (2) A tárolóhely padozatának szikra-, és hézagmentes kivitelűnek kell lennie. (3) A tárolóhely villamos berendezéseit úgy kell kialakítani, hogy a tárolt termékre és a környezetére gyújtási veszélyt ne jelentsen. Erősáramú berendezést lehetőleg a tárolóhelyen kívül kell létesíteni. A tárolóhelyen belül kizárólag robbanást nem okozó villamos berendezés létesíthető. 9. A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések 24. (1) Konténer akkor használható ideiglenes, kézi vagy átmeneti tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű pirotechnikai termék szállítására használható

72 konténerre vonatkozó, az ADR-ben meghatározott követelményeknek. Ideiglenes és kézi tárolóhely esetében a konténer csak zárt halmozható nagykonténer lehet. (2) A konténer környezetében annak szállítása kivételével 16 m-es telepítési távolságot kell tartani épülettől, fő közlekedési úttól, vasúti vágánytól, és más, pirotechnikai termék tárolására szolgáló konténertől. Az év végi forgalmazás kivételével a hatóság egyedi mérlegelése alapján kisebb távolság is elfogadható, ha a konténer az ÁRBSZ előírásainak megfelelő védősánccal vagy védőfallal rendelkezik. (3) A konténer tűzoltó gépjárművel történő megközelíthetőségét biztosítani kell. (4) A konténer kizárólag úgy telepíthető, hogy a megközelítési útvonalon mérten 100 méteren belül rendelkezésre álljon oltóvízszerzési lehetőség. (5) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban pirotechnikai terméket tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani. (6) Gondoskodni kell a kézi tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről. 25. (1) Pirotechnikai terméket tartalmazó konténertől 5 méterre szalag kordont kell felállítani, amelyen belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt. (2) Nem szükséges telepítési távolságot tartani a konténer és az elárusítóhely között. (3) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Az 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülék helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. (4) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtajának nyitási iránya ne a szomszédos létesítmények menekülési útvonala, illetve az elárusítóhely felé essen. 10. Alacsony kockázattal járó, kis mennyiségű pirotechnikai termék tárolására vonatkozó speciális rendelkezések 26. (1) Az 1. és a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék, valamint a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termék maximum 20 kg nettó hatóanyagtartalomig elkülönített vagy önálló helyiségben elhelyezett, rögzített, biztonsági zárral zárható, fém lemezszekrényben is tárolható, a termék naprakész nyilvántartása mellett. (2) Az (1) bekezdés szerinti tárolóhelyen egyidejűleg más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható. III. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK 27. (1) Pirotechnikai terméket forgalmazó üzlet eladóterében a) 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékből, valamint a T1 és P1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékből nettó hatóanyag-tartalom szerint összesen 20 kg tárolható, b) a pirotechnikai terméktől függetlenül keletkezett tűz (a továbbiakban: környezeti tűz) oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell tartani.

73 (2) 5 Pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben az (1) bekezdés a) pontjától eltérő pirotechnikai termék, és az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag és éghető folyadék nem tárolható. (3) A pirotechnikai terméket forgalmazó üzletben a pirotechnikai terméket úgy kell tárolni, hogy ahhoz a vásárló közvetlenül ne férjen hozzá. 28. (1) Az oszlopban tárolt pirotechnikai termékek esetében az oszlop magassága legfeljebb 1,8 m, a pirotechnikai terméket tartalmazó ládákból képzett rakat (a továbbiakban: rakat) hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet. (2) A rakat és a fal között legalább 0,1 m térközt kell hagyni. (3) A pirotechnikai termék és a fűtőtest, valamint a fűtővezeték között legalább 0,6 m térközt kell hagyni. (4) A robbanóanyag tárolóhelyen, a pirotechnikai raktárépületben, illetve a pirotechnikai raktárhelyiségben a rakatok között a közlekedésre alkalmas út szélessége legalább 0,8 m. (5) A kijelölt közlekedési utakat és a kijáratot teljes szélességében szabadon kell hagyni, azokat még ideiglenesen sem szabad eltorlaszolni. 29. (1) A pirotechnikai termékből kiszóródott robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet össze kell szedni. A kiszóródott anyagot pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak kell átadni. (2) Pirotechnikai tárolóhelyen pirotechnikai termék felhasználásra történő előkészítő szerelése, illetve szerelt terméki visszabontása nem végezhető. 30. (1) Pirotechnikai termék tárolására szolgáló a) hely ajtaján veszélyre figyelmeztető piktogramokat, feliratokat, valamint azok névsorát kell kifüggeszteni, akik a helyiségbe beléphetnek, b) helyiségben a tárolási tevékenységre feljogosító engedély másolatát, a tárolási normát, valamint a tárolási tevékenységre vonatkozó műveleti utasítást ki kell függeszteni. (2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet a biztonságtechnikai berendezések kivételével áramtalanítani kell, ajtaját pedig zárva kell tartani, ha ott senki nem tartózkodik. 31. (1) A pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől és tűztől védve tárolható. (2) Több pirotechnikai terméket tartalmazó egységcsomag megbontása esetén a megmaradt terméket az azonosítását szolgáló csomagolással együtt kell tárolni. (3) Elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy egyebek miatt kisalétromosodott, sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai elegyet, amelyen elszíneződés, szagképződés vagy melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől azonnal térben el kell különíteni és pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozásnak át kell adni. (4) A pirotechnikai termék közvetlen csomagolása, illetve eredeti szerelési formája a termék tárolására szolgáló helyen nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét. (5) Az el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül. (6) A villamos izzógyújtóval szerelt pirotechnikai termék csak áramforrástól elkülönítve, a véletlenszerű működést is kizárva tárolható. (7) A közvetlen, kézi gyújtással szerelt pirotechnikai termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható és szállítható.

74 32. (1) Az egy időben és egy helyen összesen 20 kg nettó hatóanyag-tartalmat meghaladó mennyiségű pirotechnikai termék tárolása esetén tűzvédelmi szabályzatot és tűzriadó tervet kell készíteni, amelyből egy példányt a tárolóhelyen, vagy a tárolóhely épületében kell elhelyezni. (2) A pirotechnikai raktárépületben, valamint a pirotechnikai raktárhelyiséget magában foglaló létesítményben vagy annak 5 méteres környezetében a közvetlen tűzjelzés lehetőségét biztosítani kell. A tűzjelzésre bármilyen hálózati vagy mobiltelefon alkalmazható, amely kizárólag a pirotechnikai raktárépületen, valamint a pirotechnikai raktárhelyiségen kívül használható. (3) A robbanóanyag tárolóhely, a pirotechnikai raktárépület, a pirotechnikai raktárhelyiség, valamint a kézi tárolóhely bejáratánál legalább két-két darab, ideiglenes és átmeneti tárolóhelynél a konténer kivételével egy-egy darab 55A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani, amely helyettesíthető két darab legalább 34A és 233B jelű vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel. (4) 6 A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen a pirotechnikai terméken és annak csomagolásán kívül egyéb, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag vagy más, együvé rakási tilalom alá eső veszélyes áru nem tárolható. (5) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen, pirotechnikai termék tárolása idején tilos a) tüzet gyújtani, b) nyílt láng használatával járó munkát végezni, c) dohányozni és d) tűzfegyverrel ott tartózkodni, amely tilalmakat a bejáratnál fel kell tüntetni. 33. (1) A pirotechnikai termék csomagolását úgy kell megválasztani, és a pirotechnikai terméket a csomagolásban úgy kell elhelyezni, hogy a raktári műveletek során az ne sérüljön, vagy ne lépjen működésbe. (2) A pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyen a veszélyes áruszállítási jogszabályoknak megfelelő, bontatlan küldeménydarabok kivételével pirotechnikai terméket kezelőnek olyan munkaruhát és eszközöket kell használnia, amely nem jár a pirotechnikai termék működésbe lépésének veszélyével. 34. Magánszemély pirotechnikai terméket az alábbi előírások figyelembevételével tárolhat: a) a pirotechnikai termék más tűzveszélyes anyaggal egy helyiségben nem tárolható, b) el nem zárt pirotechnikai termék nem hagyható felügyelet nélkül, c) lakásban a pirotechnikai terméket a birtoklásra nem jogosult személyektől elzártan kell tartani, d) tetőtérben, alagsorban vagy pincében pirotechnikai termék nem tárolható, e) a pirotechnikai termék károsodástól, csapadéktól, napfénytől, sugárzó hőtől, tűztől és akaratlan gyújtástól védve tárolható, f) elnedvesedett és utána kiszáradt, vagy sérült burkolatú pirotechnikai terméket, valamint olyan pirotechnikai terméket, amelyen szagképződés, esetleg melegedés észlelhető, a többi pirotechnikai terméktől térben azonnal el kell különíteni, az ilyen termék nem használható fel, g) a pirotechnikai termék eredeti szerelési formája nem bontható meg, a pirotechnikai termék nem szerelhető szét, h) a közvetlen, kézi gyújtással szerelt termék csak a gyújtóhelyet borító védősapkával mozgatható, és az akaratlan gyújtástól védve szállítható,

75 i) egy lakóegységen belül összesen csak az egy magánszemély által birtokolható mennyiségű pirotechnikai termék tárolható. IV. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TERMÉKEK MEGFELELŐSÉGÉNEK TANÚSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK, ÉS A CE-JELÖLÉS ALKALMAZÁSA 35. (1) A pirotechnikai termék megfelelőségének tanúsítására alkalmazandó eljárások a következők: a) az EK-típusvizsgálati eljárás, és a gyártó választása szerint aa) a típus-megfelelőségi eljárás, ab) a gyártás minőségbiztosítása, vagy ac) a termék minőségbiztosítása, b) az egyedi termék-hitelesítési eljárás, vagy c) a termék teljes minőségbiztosítása. (2) A bejelentett szervezet az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárást a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék megfelelőségének tanúsítása esetén alkalmazhatja. (3) A bejelentett szervezet az (1) bekezdésben meghatározott eljárás részeként tanúsítja a pirotechnikai terméknek a 3. szerinti osztályba sorolását. (4) A bejelentett szervezeteknek termékcsaládonként kell minősíteniük a pirotechnikai termékek azon csoportjait, amelyek megjelenésüket, funkciójukat vagy működésüket tekintve hasonlóak. 11. Az EK-típusvizsgálati eljárás 36. A bejelentett szervezet az EK-típusvizsgálati eljárás során megvizsgáltatja és tanúsítja, hogy a bemutatott mintának megfelelő termék az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek megfelel. 37. (1) Az EK-típusvizsgálat iránti kérelmet a gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője (e cím vonatkozásában a továbbiakban együtt: kérelmező) nyújthatja be az általa választott bejelentett szervezetnél, vagy a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló törvény szerinti bejelentett szervezetnél. (2) A kérelem tartalmazza: a) a gyártó nevét és címét, vagy ha a kérelmet a gyártó meghatalmazott képviselője nyújtotta be a képviselő nevét és címét is, b) írásos nyilatkozatot arról, hogy ugyanezt a kérelmet másik bejelentett szervezethez nem nyújtották be, és c) a (4) bekezdésben leírt műszaki dokumentációt. (3) A kérelmező a bejelentett szervezet átadja a gyártani tervezett termék egy mintadarabját (a továbbiakban: típusminta). A bejelentett szervezet további típusmintákat is kérhet, ha ezek a vizsgálatok elvégzéséhez szükségesek. (4) A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését. A műszaki dokumentáció

76 az értékeléshez szükséges mértékben kiterjed a tervezésre, a gyártásra, valamint a működés módjára, és olyan részletességgel, amely az értékeléshez szükséges tartalmazza: a) a típus általános leírását, b) az alkatrészek, szerelési egységek és kapcsolási áramkörök terveit és gyártási dokumentációját, c) leírásokat és magyarázatokat, amelyek a rajzok, a tervek, valamint a termék működési módjának a megértéséhez szükségesek, d) a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, vagy ha ezek valamelyikét nem alkalmazták az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelmények teljesítését szolgáló megoldások leírását, e) a számítások, az elvégzett vizsgálatok eredményeit, és f) a vizsgálati jelentést. 38. (1) A bejelentett szervezet megvizsgálja a műszaki dokumentációt, valamint felülvizsgálja, hogy a típusmintát a műszaki dokumentációnak megfelelően gyártották-e, és megállapítja, hogy mely alkatrészeket tervezték meg a honosított harmonizált szabványok vonatkozó előírásaival összhangban, és melyeket e szabványok vonatkozó előírásainak figyelmen kívül hagyásával. (2) A bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a vonatkozó honosított harmonizált szabványokat a gyártó betartja-e és helyesen alkalmazza-e. (3) Ha a honosított harmonizált szabványokat nem alkalmazták, a bejelentett szervezet elvégzi a megfelelő vizsgálatokat, és a szükséges ellenőrzéseket annak megállapítására, hogy a gyártó által választott megoldások az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket kielégítik-e. (4) A bejelentett szervezet egyezteti a kérelmezővel azt a helyszínt, ahol a szükséges vizsgálatokat és ellenőrzéseket elvégzik. 39. (1) Ha a típusminta kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a kérelmező kiadja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. A tanúsítvány tartalmazza a gyártó nevét és címét, a vizsgálat eredményét, a tanúsítvány érvényességének esetleges feltételeit, és a jóváhagyott típus azonosításához szükséges adatokat. (2) A műszaki dokumentumok listáját a bejelentett szervezet mellékeli a tanúsítványhoz, amelynek egy másolati példányát megőrzi. (3) Ha a bejelentett szervezet elutasítja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány kiadására vonatkozó kérelmet, az elutasítást részletesen meg kell indokolnia. 40. (1) A típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány műszaki dokumentációjával rendelkező kérelmező tájékoztatja a bejelentett szervezetet az engedélyezett pirotechnikai termék minden olyan módosításáról, amely az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek vagy a termék használatára előírt feltételeknek való megfelelőséget befolyásolhatja. (2) Ha az engedélyezett pirotechnikai termék (1) bekezdés szerinti módosítása kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket, a bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló eredeti tanúsítvány kiegészítésével a ban foglalt eljárás mellőzésével engedélyezi a módosítást.

77 41. (1) A bejelentett szervezet a megfelelő adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket az általa kiadott vagy visszavont EK típus-megfelelőségi tanúsítványokról és módosításokról. (2) A bejelentett szervezet a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt és kiegészítései másolatát, valamint a tanúsítvány mellékleteit erre irányuló kérelem esetében a bejelentett szervezetek rendelkezésére bocsátja. (3) A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett a terméket forgalomba hozó személy az utolsó termék előállításának időpontjától számított legalább tíz évig megőrzi a műszaki dokumentációval együtt a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány és a tanúsítvány kiegészítéseinek a másolatát. 12. A típus-megfelelőségi eljárás 42. (1) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője a típus-megfelelőségi eljárás során biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, és kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot. 43. (1) A gyártó a gyártási eljárás során biztosítja a gyártott terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, és az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését. (2) A gyártó vagy ha a gyártó az Európai Gazdasági Térségben nem letelepedett, a terméket forgalomba hozó személy a termék utolsó gyártásának időpontjától számított legalább tíz évig megőrzi az EK megfelelőségi nyilatkozat egy másolatát, valamint ha a gyártó nem letelepedett az Európai Unióban vagy valamely EGT-államban, akkor a műszaki dokumentáció másolatát is. 44. (1) A bejelentett szervezet legalább évente szúrópróbaszerű termékvizsgálatot végez vagy végeztet. A bejelentett szervezet a kész gyártmányok közül a helyszínen kivett mintát vizsgálja vagy vizsgáltatja. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell végezni annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, valamint azt, hogy a vizsgált pirotechnikai termék megegyezik a típus-megfelelőségről szóló tanúsítványban leírt típussal. Ha a vizsgált termék nem felel meg e követelményeknek, a bejelentett szervezet visszavonja a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványt. (3) A gyártó feltünteti a terméken a bejelentett szervezet azonosító jelét, regisztrációs számát és a tanúsítvány számát. 13. A gyártás minőségbiztosítása 45. A gyártó a gyártásra, a végellenőrzésre és a vizsgálatra vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet.

78 46. (1) A gyártó a 48. szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét. 47. (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett vagy bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére. (2) A kérelem tartalmazza a) a gyártandó pirotechnikai termék osztályára vonatkozó összes lényeges adatot, b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és c) a jóváhagyott típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát. (3) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a pirotechnikai terméknek a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal való azonosságát, továbbá az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelését. (4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes dokumentációt képeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza: a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit, b) a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, és más rendszeres intézkedéseket, c) a gyártást megelőzően, a gyártás során, és azt követően elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát, d) a minőségügyi feljegyzéseket, és e) annak az eszköznek a leírását, amellyel a pirotechnikai termék tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani. 48. (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az megfelel-e a 47. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Nem kell vizsgálni a 47. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását abban az esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani. (3) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 49. (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését.

79 (2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról. (3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e a 47. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges. (4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 50. (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzési célokból bejusson a gyártás, az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és b) a minőségügyi feljegyzéseket. (2) A bejelentett szervezet évente legalább egyszer ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak. (3) A bejelentett szervezet a (2) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzésen kívül, a bejelentett szervezet saját döntése alapján többször is végezhet ellenőrzést a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, és ha vizsgálatot is végzett a vizsgálati jegyzőkönyvet. 51. A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából a termék utolsó gyártásának időpontjától számított tíz évig megőrzi a) a 47. (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt, b) a 49. (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, valamint c) a bejelentett szervezetnek a 49. (4) bekezdés, és az 50. (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit. 52. A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott, és a visszavont minőségbiztosítási rendszerekről. 14. A termék minőségbiztosítása 53. A gyártó a végellenőrzésre, a vizsgálatra, és az adott pirotechnikai termékre vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet. 54. (1) A gyártó az 53. szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a gyártott pirotechnikai termék azonos a típus megfelelőségéről szóló tanúsítványban leírt típussal, és kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét.

80 55. (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére. (2) A kérelem tartalmazza: a) a gyártandó pirotechnikai termék besorolására vonatkozó információkat, b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és c) az engedélyezett típus műszaki dokumentációját, valamint a típus megfelelőségéről szóló tanúsítvány egy másolatát. (3) A minőségbiztosítási rendszer keretében minden pirotechnikai terméket vizsgálni kell. A vizsgálatokat a honosított harmonizált szabványokban leírt vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint kell elvégezni annak megállapítása érdekében, hogy a pirotechnikai termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek. (4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes dokumentációt képeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza: a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait, és jogköreit, b) a gyártás utáni ellenőrzéseket és vizsgálatokat, c) a minőségügyi feljegyzéseket, és d) annak az eszköznek a leírását, amellyel a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani. 56. (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az kielégíti-e az 55. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Nem kell vizsgálni az 55. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását olyan esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani. (3) A bejelentett szervezet közli gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 57. (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését. (2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról. (3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e az 55. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges. (4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét, és a döntés indokolását is tartalmazza. 58. (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzési célokból bejusson az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen

81 a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, b) a műszaki dokumentációt, és c) a minőségügyi feljegyzéseket. (2) A bejelentett szervezet rendszeresen, de legalább évente ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak. (3) A bejelentett szervezet a (2) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzésen kívül, a bejelentett szervezet saját döntése alapján többször is végezhet ellenőrzést a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített jegyzőkönyvet, és ha vizsgálatot is végzett a vizsgálati jegyzőkönyvet. 59. A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából a termék utolsó gyártásának időpontjától számított tíz évig megőrzi a) az 55. (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt, b) az 57. (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, és c) a bejelentett szervezetnek az 57. (4) bekezdés, és az 58. (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit. 60. A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerről. 15. Az egyedi termék-hitelesítési eljárás 61. (1) A bejelentett szervezet a pirotechnikai termék vizsgálatát a honosított harmonizált szabványokban meghatározott vagy ezekkel egyenértékű vizsgálati eljárás szerint végzi annak megállapítása érdekében, hogy a termék megfelel-e az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek. (2) A bejelentett szervezet elhelyezi vagy elhelyezteti saját azonosító jelét minden egyes jóváhagyott pirotechnikai terméken, és az elvégzett vizsgálatok alapján EK megfelelőségi tanúsítványt állít ki. 62. (1) A gyártó az egyedi termék-hitelesítési eljárás során biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy a 61. szerint tanúsított pirotechnikai termék kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, és kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot. 63. (1) A műszaki dokumentáció célja, hogy lehetővé tegye az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés értékelését, továbbá a pirotechnikai termék koncepciójának, előállításának és működésének megértését. (2) A műszaki dokumentáció tartalmazza: a) a termék típusának általános leírását, és a termék azonosítóját, b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök terveit, gyártási rajzait és terveit,

82 c) azokat a leírásokat és magyarázatokat, amelyek az említett rajzok és tervek, továbbá a működés módjának megértéséhez szükségesek, d) a honosított harmonizált szabványok felsorolását, amelyeket teljes egészében vagy részben figyelembe vettek, e) az alapvető biztonsági követelmények teljesítéséhez választott megoldások leírását, f) a tervezési számítások, vizsgálatok eredményeit, és g) a vizsgálati jegyzőkönyveket. 16. A pirotechnikai termék teljes minőségbiztosítása 64. A gyártó a tervezésre, a gyártásra, a végellenőrzésre, a vizsgálatra, és a 4. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre vonatkozó, a bejelentett szervezet által jóváhagyott minőségbiztosítási rendszert működtet. 65. (1) A gyártó a 64. szerinti minőségbiztosítási rendszerrel biztosítja, és nyilatkozatával megerősíti, hogy az érintett pirotechnikai termék kielégíti az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeket. (2) A gyártó vagy az importőr a pirotechnikai terméken elhelyezi a CE-jelölést, kiadja az EK megfelelőségi nyilatkozatot, és a CE-jelölés mellé feltünteti a bejelentett szervezet azonosító jelét. 66. (1) A gyártó kérelmet nyújt be az általa választott bejelentett szervezethez az adott pirotechnikai termékre vonatkozó minőségbiztosítási rendszere értékelésére. (2) A kérelem tartalmazza: a) a gyártandó pirotechnikai termék osztályba sorolására vonatkozó információkat, és b) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját. (3) A minőségbiztosítási rendszer biztosítja a pirotechnikai terméknek az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelőségét. (4) A gyártó által figyelembe vett alapvető követelményeket és előírásokat rendszerezett és szabályozott írásos intézkedések, eljárások és utasítások formájában kell összeállítani. A minőségbiztosítási rendszer dokumentumai a minőségbiztosítási programok, tervek, kézikönyvek és feljegyzések egységes dokumentációt képeznek. (5) A (4) bekezdés szerinti dokumentáció tartalmazza: a) a minőségcélokat, a szervezeti felépítést, valamint a pirotechnikai termék gyártását végző vállalkozás vezetőinek a termék minőségével kapcsolatos feladatait és jogköreit, b) a műszaki tervspecifikációkat, c) a hivatkozott, egészében vagy részben alkalmazott honosított harmonizált szabványok jegyzékét, vagy ha ezek valamelyikét nem alkalmazták az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelmények teljesítését szolgáló megoldások leírását, d) a gyártandó pirotechnikai termék fejlesztése során a fejlesztési eredmények, eljárások és intézkedések ellenőrzésénél és értékelésénél alkalmazott technikákat, e) a gyártási eljárásokat, a minőség-ellenőrzési és minőségbiztosítási módszereket, és más rendszeres intézkedéseket, f) a gyártást megelőzően, a gyártás során, és azt követően elvégzendő ellenőrzéseket és vizsgálatokat, valamint ezek gyakoriságát, g) a minőségügyi feljegyzéseket, és

83 h) annak az eszköznek a leírását, amellyel a pirotechnikai termék tervezését, valamint tervezett minőségének elérését és a minőségbiztosítási rendszer működését felügyelet alatt lehet tartani. 67. (1) A bejelentett szervezet a minőségbiztosítási rendszer értékelésével megállapítja, hogy az kielégíti-e a 66. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeket. Nem kell vizsgálni a 66. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelmények fennállását abban az esetben, amikor a megfelelő minőségbiztosítási rendszer az erre vonatkozó honosított harmonizált szabványban leírt követelményeknek megfelel. (2) Az (1) bekezdés szerinti értékelést végző csoportban legalább egy, az adott gyártástechnológia értékeléséhez kellő gyakorlattal rendelkező szakembernek kell lennie. Az értékelési eljárás során a gyártási helyszíneken helyszíni szemlét kell tartani. (3) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. (4) A bejelentett szervezet döntése ellen az érintett a bírósághoz fordulhat. 68. (1) A gyártó teljesíti a jóváhagyott minőségbiztosítási rendszer által előírt kötelezettségeket, és biztosítja a rendszer folyamatos, szakszerű és hatékony működését. (2) A gyártó vagy az Európai Gazdasági Térségben letelepedett meghatalmazott képviselője tájékoztatja a minőségbiztosítási rendszert jóváhagyó bejelentett szervezetet a minőségbiztosítási rendszert érintő tervezett változtatásokról. (3) A bejelentett szervezet megvizsgálja a tervezett változtatásokat, és dönt arról, hogy a minőségbiztosítási rendszer a tervezett változtatásokkal is kielégíti-e a 66. (3) (5) bekezdésében meghatározott követelményeket, vagy új értékelés szükséges. (4) A bejelentett szervezet közli a gyártóval a döntését, amely a vizsgálat eredményét és a döntés indokolását is tartalmazza. 69. (1) A gyártó lehetővé teszi, hogy a bejelentett szervezet ellenőrzési célokból bejusson az átvétel, az ellenőrzés, a vizsgálat és a tárolás létesítményeibe, továbbá rendelkezésére bocsát minden szükséges dokumentumot, különösen a) a minőségbiztosítási rendszer dokumentációját, és b) a minőségbiztosítási rendszer által a fejlesztési és a gyártási terület számára előirányzott minőségügyi feljegyzéseket. (2) A bejelentett szervezet rendszeresen, de legalább évente ellenőrzi, hogy a gyártó fenntartja és működteti-e a minőségbiztosítási rendszert. Az ellenőrzésről készített jelentést a bejelentett szervezet átadja a gyártónak. (3) A bejelentett szervezet a (2) bekezdés szerinti rendszeres ellenőrzésen kívül, a bejelentett szervezet saját döntése alapján többször is végezhet ellenőrzést a gyártónál. Az ilyen ellenőrzések alkalmával a bejelentett szervezet szükség esetén vizsgálatokat végezhet vagy végeztethet a minőségbiztosítási rendszer szabályszerű működésének ellenőrzésére. A bejelentett szervezet a gyártó rendelkezésére bocsátja az ellenőrzésről készített egyzőkönyvet, és ha vizsgálatot is végzett a vizsgálati jegyzőkönyvet. 70. A gyártó a hatóságoknak történő bemutatás céljából a termék utolsó gyártásának időpontjától számított tíz évig megőrzi a) a 66. (2) bekezdés b) pont szerinti dokumentációt, b) a 68. (2) bekezdés szerinti, korszerűsítés miatti módosítások dokumentumait, és

84 c) a bejelentett szervezetnek a 68. (4) bekezdés, és a 69. (2) és (3) bekezdés szerinti döntéseit és jegyzőkönyveit. 71. A bejelentett szervezet a vonatkozó adatok közlésével tájékoztatja a bejelentett szervezeteket a jóváhagyott és a visszavont minőségbiztosítási rendszerről. 17. A CE-jelölés 72. (1) A pirotechnikai terméket a megfelelőségértékelés sikeres befejezését követően a forgalomba hozatal előtt a gyártó a 2. melléklet szerinti CE-jelöléssel látja el. (2) A CE-jelölést jól látható, könnyen olvasható és maradandó módon kell a pirotechnikai terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a pirotechnikai termékhez rögzített azonosító táblán vagy a csomagoláson elhelyezni. Az azonosító táblát úgy kell kialakítani, hogy azt ne lehessen újra felhasználni. (3) Tilos a pirotechnikai terméken olyan jelölést vagy feliratot elhelyezni, amely a CEjelölés jelentésével vagy írásképével összetéveszthető. Bármely más jelölés elhelyezhető a pirotechnikai terméken, ha az nem rontja a CE-jelölés láthatóságát és olvashatóságát. (4) Amennyiben a pirotechnikai termékekre más, a CE-jelölés egyéb szempontjait szabályozó és annak feltüntetését előíró jogszabály is vonatkozik, ennek a jelölésnek jeleznie kell, hogy a termékek ezeknek is megfelelnek. V. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TERMÉK FORGALOMBA HOZATALA, FORGALMAZÁSA 73. (1) 7 Magyarországon pirotechnikai termék akkor hozható forgalomba és akkor forgalmazható, ha megfelel az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, megfelelőségét tanúsították, és ellátták CE-jelöléssel. (2) Ha a pirotechnikai termékre több olyan jogszabály is vonatkozik, amely szintén előírja a CE-jelölés feltüntetését, a CE-jelölés egyben azt is jelenti, hogy az adott pirotechnikai termék megfelel-e jogszabályok előírásainak. 74. (1) 8 A Magyarország területén gyártott pirotechnikai termék, valamint az olyan államból behozott pirotechnikai termék esetében, amelyet Törökország kivételével az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes államban (a továbbiakban: harmadik ország) hoztak forgalomba vagy állítottak elő, a 73. (1) bekezdésében előírt követelmények teljesítését a bejelentett szervezet vizsgálja és tanúsítja. (2) A más tagállam bejelentett szervezete által kiadott tanúsítvány az (1) bekezdés szerinti tanúsítvánnyal egyenértékű. (3) 9 A gyártó által saját használatra készített tűzijáték termék nem minősül forgalomba hozott terméknek, ha azt Magyarország saját területén való használat céljából engedélyezte.

85 VI. FEJEZET PIACFELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK ÉS ELJÁRÁSOK 75. (1) A rendőrség kezdeményezi a pirotechnikai termék forgalomból való kivonását, vagy megtiltja a pirotechnikai termék forgalmazását, ha a) tudomására jut, hogy a CE-jelöléssel és EK-megfelelőségi nyilatkozattal ellátott, rendeltetésszerűen használt pirotechnikai termék veszélyezteti a felhasználással érintettek életét, testi épségét, egészségét, vagyonát vagy biztonságát, b) a bejelentett szervezet tájékoztatja, hogy visszavonta a pirotechnikai termék tanúsítványát, vagy egy gyártási tételt nem megfelelőnek minősített, vagy c) 10 az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja Magyarországot egy pirotechnikai termék vagy gyártási tétel más részes államban történt forgalomból való kivonásáról vagy forgalomba hozatalának megtiltásáról. (2) Ha a bejelentett szervezet a pirotechnikai termék tanúsítványát visszavonja vagy egy gyártási tételt nem megfelelőnek minősít, erről a visszavonást vagy a minősítést követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. (3) Ha a rendőrség az (1) bekezdés a) vagy b) pontja alapján kezdeményezi egy pirotechnikai termék forgalomból való kivonását, illetve megtiltja e termék forgalmazását, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, megjelölve az intézkedés okát. (4) Ha egy nem megfelelő pirotechnikai termék CE-jelöléssel van ellátva, a rendőrség a jelölés elhelyezője elleni intézkedése megtételéről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. (5) 11 A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásáról az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján értesíteni köteles az Európai Bizottságot. 76. (1) Ha a rendőrség tudomására jut, hogy egy pirotechnikai termék jelentős kockázatot jelent a természetes személyek életére, testi épségére, egészségére vagy biztonságára, megvizsgáltatja a pirotechnikai terméket, és elvégzi annak értékelését, amelynek eredményéről tájékoztatja az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot. (2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatról, annak értékeléséről és eredményéről a rendőrség az értékelés elvégzését követően haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes többi államot. 77. (1) Ha a rendőrség nem ért egyet az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam piacfelügyeleti intézkedésével, erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot. (2) A Bizottság álláspontját tartalmazó tájékoztatás kézhezvételét követően ha szükséges a rendőrség vagy kezdeményezi a piacfelügyeleti eljárással érintett pirotechnikai termék forgalomból való kivonását, illetve megtiltja e termék forgalmazását, vagy visszavonja intézkedését és erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot.

86 78. A rendőrség a ban meghatározott piacfelügyeleti tevékenységéről évente tájékoztatja a Bizottságot. 79. (1) A lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvény 18/E. -a szerinti felügyeleti bírságolással kapcsolatos a) első fokú eljárás lefolytatására a pirotechnikai tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság, b) másodfokú eljárás lefolytatására országos illetékességgel az Országos Rendőrfőkapitányság (a továbbiakban: ORFK) rendelkezik hatáskörrel. (2) A kiszabott bírság összegét a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül az eljáró hatóság 6. melléklet szerinti előirányzat-felhasználási keretszámla számára kell befizetni. 80. A ban, a 72. -ban, és a 108. (3) bekezdésében foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelemről szóló évi CLV. törvényben meghatározott hatóság jár el. VII. FEJEZET A PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK ENGEDÉLYEZÉSE ÉS BEJELENTÉSE 18. Az engedélyezési eljárás közös szabályai 81. (1) A tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozásnak nem kell engedély a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, valamint a T2. és P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, és ezeknek tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon történő felhasználásához. (2) Nem kell engedély a gyártónak a gyártási engedélyében szereplő, általa gyártott pirotechnikai termék telephelyén történő forgalmazásához. (3) A biztonsági követelményeknek megfelelő pirotechnikus által kialakított tárolóhelyen, egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék a felhasználás megkezdését megelőző, és az azt követő öt napon belül külön engedély nélkül tárolható átmeneti tárolóhelyen. (4) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, valamint T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket az a vállalkozás forgalmazhat, amely megfelel a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvényben és az e rendeletben meghatározott feltételeknek, és rendelkezik az e rendeletben meghatározott biztonsági követelményeknek megfelelő pirotechnikussal. A vállalkozás köteles erre irányuló szándékát a rendőrségnek bejelenteni. (5) Az a vállalkozás, amely valamely EGT-tagállamban polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt szerzett, és e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében kívánja végezni, köteles ezt a tevékenység helye szerinti rendőr-kapitányságnak bejelenteni.

87 82. (1) Védett természeti területen pirotechnikai termék felhasználása kizárólag állami, nemzeti vagy önkormányzat által szervezett ünnepség, vagy az ezekhez kapcsolódó rendezvények keretén belül, a települések belterületén engedélyezhető. (2) A pirotechnikai termék gyártására, valamint állandó és ideiglenes tárolóhelyen történő tárolására a konténerben mint ideiglenes tárolóhelyen történő tárolás kivételével az építésügyi hatóságnak a használatbavételre, a fennmaradásra, a rendeltetés megváltoztatására vonatkozó engedélye vagy telephelyengedély alapján adható ki engedély. 83. (1) Magánszemély csak az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, a 107. (2) bekezdésében meghatározott időtartamban 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket, és a 109. szerinti színpadi és egyéb pirotechnikai termékeket birtokolhat, tárolhat és használhat fel. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően magánszemély nem birtokolhat petárdát. (3) Az 1 3. pirotechnikai osztályra vonatkozó e rendelet szerinti szabadon felhasználhatóak kivételével a pirotechnikai termék birtokosa a pirotechnikai terméket csak a pirotechnikai tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel, vagy az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék felhasználásának bejelentéséről szóló rendőrségi igazolással rendelkezőnek, illetve írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottjának adhatja át. (4) Külföldi kivitelre vonatkozó írásos vevőnyilatkozat alapján, a pirotechnikai terméknek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államba vagy harmadik országba irányuló kivitele esetén a (3) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni. 84. (1) A tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: engedélyező hatóság) az engedélyt akkor adja ki, ha a kérelmező a tevékenységhez a jogszabályokban előírt követelményeket biztosította. Az egyes követelmények maradéktalan teljesüléséhez szükséges feltételeket az engedélyben kell meghatározni. (2) Az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha a) kiadásának valamely feltétele nem áll fenn, vagy megszűnt, b) az engedélyes az e rendeletben előírt, illetve az engedélyben meghatározott kötelezettségét ismételten megszegi, c) az engedélyes a 4. mellékletben meghatározott, a polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatban meghatározott rendelkezéseket a hatóság figyelmeztetése ellenére ismételten megsérti. (3) 12 Az engedélyező hatóság a pirotechnikai termék gyártására, és állandó vagy ideiglenes tárolóhelyen történő tárolására vonatkozó engedélyeket a tevékenység helye szerint illetékes helyi önkormányzat (Budapesten a kerületi, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat) jegyzőjének tájékoztatás céljából megküldi. 85. (1) Az engedélyes halálával vagy megszűnésével az engedély hatálya megszűnik. Az engedélyes örököse vagy jogutóda az engedélyes halálát vagy megszűnését követő nyolc napon belül ennek tényét jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az engedélyező határozatnak a rendőrség történő leadásával bejelenti. (2) Az engedély visszavonása esetén, valamint az (1) bekezdésben meghatározott esetben a rendőrség intézkedik a pirotechnikai termék helyszínen történő zárolásáról.

88 (3) Az engedélyes örököse vagy jogutóda a rendőrség által zárolt pirotechnikai terméket arra jogosult a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően értékesítheti vagy megsemmisítését kezdeményezheti. 19. A pirotechnikai termék gyártásának engedélyezése 86. (1) A gyártási tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 1. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, az alkalmazott technológia megfelelőségi nyilatkozatát, b) a tűzvédelmi dokumentációt, c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos gyártási és tárolási tevékenységeket szabályzó műveleti utasításokat, és d) igazolást, hogy a kérelmezőnek nincs jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, vagy arra részletfizetést engedélyeztek, kivéve, ha a kérelmező a kérelme benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló XCII. törvény pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, e) pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, f) tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. (3) Az engedélyező hatóság által kiadott gyártási engedély visszavonásig hatályos. 87. A gyártó a) a birtokában lévő pirotechnikai termékekről a gyártási tevékenység végzésének helyétől térben elkülönítve naprakész terméknyilvántartást vezet székhelyén (telephelyén, fióktelepén), továbbá a tűzijáték termékek kivételével gyártói termék-megfelelőségi műbizonylatot készít, és ezeket a nyilvántartás, a műbizonylat elkészítésétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte, b) a gyártás megindítását, a pirotechnikusok személyének megváltozását, vagy a gyártási tevékenység két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti, c) a gyártási tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti, d) új termék bevezetése esetén a forgalomba hozatal megkezdése előtt az ORFK-t értesíti, és megküldi a termékre vonatkozó fontosabb műszaki, biztonságtechnikai paramétereket (típus, pirotechnikai osztály, UN szám, külső méret, kaliber, nettó hatóanyagtartalom, működési magasság, biztonsági távolság nagysága, indítási mód, felhasználáshoz kapcsolódó különleges biztonsági intézkedések) és a biztonsági adatlapot, e) minden év február 15-ig megküldi az engedélyező hatóságnak az előző évben általa gyártott pirotechnikai termékekről szóló kimutatást, terméktípusonkénti bontásban. 20. A pirotechnikai termék megsemmisítésének engedélyezése 88. (1) A megsemmisítési tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 2. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell

89 a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, tűzvédelmi dokumentációját, és b) a megsemmisítési tevékenységet szabályozó műveleti utasítást, c) igazolást, hogy a kérelmezőnek nincs jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, vagy arra részletfizetést engedélyeztek, kivéve, ha a kérelmező a kérelme benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló XCII. törvény pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, d) pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, e) tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. (3) Nem kell külön engedély a pirotechnikai termék, vagy e termékből származó robbanóanyagnak vagy pirotechnikai elegynek minősülő anyag megsemmisítésére annak a vállalkozásnak, amely a) robbanóanyag megsemmisítésre jogosult, vagy b) rendelkezik pirotechnikai termék gyártására vonatkozó engedéllyel, kijelölt megsemmisítő térrel, és az általa gyártott pirotechnikai termékeket kívánja megsemmisíteni, vagy c) a EWC kód alá besorolt veszélyes hulladékok megsemmisítésére jogosult. (4) A megsemmisítési tevékenységet végző a) a birtokában lévő, megsemmisítésre váró anyagokról naprakész nyilvántartást vezet, és azt a nyilvántartás felvételétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte, b) a megsemmisítési tevékenység megindítását, a felelős pirotechnikus személyének megváltozását, vagy tevékenységének két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti, c) a megsemmisítési tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti. (5) Az engedélyező hatóság által kiadott megsemmisítési engedély visszavonásig hatályos. (6) Pirotechnikai anyagok megsemmisítése robbantással vagy elégetéssel történhet. 89. (1) A robbantással megsemmisítendő anyagot a műveleti utasításban megengedett mennyiségben, rátett töltettel védelmet nyújtó fedezékből robbantógéppel kell indítani. Az anyagot erre a célra térszín alatt kiképzett mélyedésben kell elhelyezni, és gondoskodni kell az anyag szétrepülésének megakadályozásáról. Ugyanabban a mélyedésben újabb anyagot csak akkor szabad elhelyezni, ha a mélyedés és környezete lehűlt. (2) A robbantást kísérő füst megszűnése után a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a megsemmisítendő anyag teljes mennyisége megsemmisült-e. A robbantás után található anyag-maradványt össze kell gyűjteni és újabb robbantással kell megsemmisíteni. (3) Robbantással csak a robbanóképes anyagot lehet megsemmisíteni. (4) A robbantásos megsemmisítő munkálatot minden esetben két személynek kell végeznie, akik közül legalább az egyik személynek robbantómesteri képesítéssel kell rendelkeznie. 90. (1) Az elégetéssel megsemmisíthető megsemmisítendő anyagot, az azzal szennyezett, éghető anyagú göngyöleget a műveleti utasításban megengedett mennyiségben és előírt módon kell megsemmisíteni. Halmazban való elégetés esetében az egyidejűleg megsemmisíthető anyag mennyisége legfeljebb 20 kg lehet. (2) A megsemmisítendő anyag vagy termék tulajdonságaitól, valamint az égés közben tanúsított viselkedésüktől függően az égetést szabadban kijelölt égetőtéren vagy zárt speciális berendezésben kell elvégezni. A megsemmisítendő anyaggal töltött olyan terméket, amelynek

90 alkatrészei az égetés közben szétrepülésre hajlamosak, szétrepülésüket megakadályozó módon kialakított berendezésben kell elégetni. Indokolt esetben a terméket funkció szerinti működtetéssel kell megsemmisíteni. (3) A nyíltterű égetéshez a kijelölt égetőtér körül a tűz továbbterjedésének megakadályozása céljából gyúlékony anyagtól mentes övezetet kell kialakítani. Az égetőtéren a megsemmisítendő anyagot vékony rétegben, keskeny csíkok formájában kell kiszórni. (4) A könnyen gyulladó és azonnal továbbégő sajátosságú anyagot biztonságos fedezékből távgyújtással (villamos izzógyújtófej, robbantókábel és robbantógép alkalmazásával) kell meggyújtani. (5) A nehezen gyulladó és önmagában bizonytalanul égő anyag kiterített anyagcsíkja alá és fölé könnyen égő anyagból olyan mennyiséget kell helyezni, hogy az égetés közben a tűz táplálására ne legyen szükség. A gyújtást villamos izzófejjel vagy gyújtózsinórral, távgyújtással kell elvégezni. A gyújtás elősegítésére kevés lőpor is alkalmazható. (6) A gyújtást mindig a légáramlástól függően kell elvégezni úgy, hogy az égés a légáramlással szemben haladjon előre. 91. (1) A nyílttéri égetéses megsemmisítést csak szélmentes vagy gyenge szeles (0 1,5 m/s) és csapadékmentes időben, száraz talajon lehet segédeszközök használata nélkül végrehajtani. Fagyott vagy nedves talaj esetében száraz homokot kell szórni a talajra, vagy több rétegben hullámpapírt kell a talajra fektetni, és az elégetendő anyagot csíkokban erre kell kiszórni. (2) Az égetés helyét csak az égés látható jeleinek megszűnése után lehet megközelíteni. Minden égetés után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e vissza el nem égett megsemmisítendő anyag. Az esetleges maradványokat össze kell szedni, és azokat a soron következő elégetendő adaghoz kell hozzátenni. Az előző égetés helyétől csak legalább 1 m távolságra lehet az újabb elégetendő adagot kiteríteni. Az égetés helyét csak a talaj teljes lehűlése után lehet igénybe venni. (3) Az égetőteret csak akkor lehet elhagyni, ha minden meggyújtott anyag már teljesen elégett. (4) Az égetést követően visszamaradt anyag kezeléséről gondoskodni kell. 21. A pirotechnikai termék vizsgálatának engedélyezése 92. (1) Az önálló vizsgálati tevékenységre irányuló engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 3. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a pirotechnikai tevékenységet érintő létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, b) a tűzvédelmi dokumentációt, c) a pirotechnikai termékkel kapcsolatos vizsgálati tevékenységet szabályzó műveleti utasításokat, és d) igazolást, hogy a kérelmezőnek nincs jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, vagy arra részletfizetést engedélyeztek, kivéve, ha a kérelmező a kérelme benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló XCII. törvény pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, e) pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, f) tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát.

91 (3) Az engedélyező hatóság által kiadott vizsgálati engedély visszavonásig hatályos. 22. Pirotechnikai termékek forgalmazásának engedélyezése 93. (1) A forgalmazási engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 4. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A kérelemhez mellékelni kell a) a forgalmazásra szolgáló létesítmények alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, és b) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás másolati példányát, c) igazolást, hogy a kérelmezőnek nincs jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, vagy arra részletfizetést engedélyeztek, kivéve, ha a kérelmező a kérelme benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló XCII. törvény pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, d) pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, e) tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. (3) A forgalmazáshoz kapcsolódó tárolás esetében a kérelemnek tartalmaznia kell a 97. (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mellékleteket, és a 3. melléklet 7. pontjában meghatározott adatokat is. 94. (1) A gyártó a gyártási engedélyében szereplő, általa gyártott pirotechnikai terméket telephelyén külön engedély nélkül, a forgalmazóra vonatkozó szabályok szerint forgalmazhatja. (2) A pirotechnikai termék üzletben történő forgalmazása kivéve e termékek év végi, konténerből történő ideiglenes forgalmazását kizárólag bolti működési engedély birtokában kezdhető meg, és folytatható. (3) Tilos a pirotechnikai termék postai vagy csomagküldő szolgálat útján történő értékesítése. (4) Az engedélyező hatóság által kiadott forgalmazási engedély visszavonásig hatályos. (5) Az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék év végi forgalmazása, és ehhez kapcsolódó tárolása forgalmazási engedéllyel rendelkező ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető legfeljebb két hónap időtartamra. 95. (1) A forgalmazó a) a birtokában lévő pirotechnikai termékekről naprakész terméknyilvántartást vezet, és azt a nyilvántartás elkészítésétől számított öt éven át megőrzi, akkor is, ha tevékenységét befejezte, b) a pirotechnikai termék értékesítését bizonylatolja, és a bizonylatokat öt évig megőrzi, c) a forgalmazás megkezdését, a pirotechnikusok személyének megváltozását, vagy a forgalmazás két hónapon túli szüneteltetését az engedélyező hatóságnak haladéktalanul bejelenti, d) a forgalmazási tevékenység megszüntetése esetén a tevékenység megszüntetését nyolc napon belül az engedélyező hatóságnak írásban bejelenti, e) a vásárló hitelt érdemlően, tételesen igazolja az általa értékesített pirotechnikai terméket,

92 f) minden év február 15-ig megküldi az engedélyező hatóságnak az előző évben általa forgalmazott pirotechnikai termékekről szóló kimutatást, terméktípusonkénti bontásban. (2) Az (1) bekezdés e) pontjától eltérően a végfelhasználói célból természetes személy értékesített szabadforgalmazású termék esetében az igazolásnak nem kell tételesnek lennie. 23. Pirotechnikai termék kiállításának engedélyezése 96. (1) A pirotechnikai termék kiállítása iránti kérelmet a 3. melléklet 6. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) Kereskedelmi vásáron, kiállításon, valamint pirotechnikai termék értékesítési célú bemutatóján kiállítható és felhasználható az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek nem megfelelő pirotechnikai termék is, ha azon a termék megfelelőségének és forgalmazhatóságának hiányát, valamint a vásár, kiállítás vagy bemutató nevét és időpontját látható módon feltüntetik. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az engedélyező hatóság az engedély megadásának feltételeként megfelelő biztonsági intézkedések megtételét írja elő az engedélyes számára. (4) A (2) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek esetében a 14. és a 15. rendelkezéseit nem kell alkalmazni. (5) Az engedélyező hatóság által kiadott kiállítási engedély egy évig hatályos. 24. A pirotechnikai termék tárolásának engedélyezése 97. (1) A tárolási engedély iránti kérelmet a 3. melléklet 7. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A tárolási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a bérleti szerződés másolatát, ha a tárolásra szolgáló létesítményt a kérelmet benyújtó vállalkozás bérleti jogviszony alapján használja, b) a tárolásra szolgáló létesítmény alaprajzát, műszaki leírását, a biztonságtechnikai berendezések elhelyezésének vázlatrajzát, c) a tűzvédelmi dokumentációt, d) a pirotechnikai raktározási tevékenységet szabályozó műveleti utasítást, e) a tárolási norma meghatározásával kapcsolatos számításokat, f) az Európai Gazdasági Térség területén működő, pirotechnikai termék megsemmisítésére jogosult vállalkozással kötött megállapodás másolati példányát, g) igazolást, hogy a kérelmezőnek nincs jogerősen megállapított adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása, vagy arra részletfizetést engedélyeztek, kivéve, ha a kérelmező a kérelme benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló XCII. törvény pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, h) konténerek esetében azok műszaki megfelelőségét igazoló gyártói műbizonylatot, i) a tárolásra szolgáló terület méretarányos helyszínrajzát, külön megjelölve a telepítési távolságokat, a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat, j) a pirotechnikusi bizonyítvány másolatát és k) a tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát.

93 (3) A tárolásra szolgáló létesítmény tulajdonjogát vagy használati jogát a kérelmet benyújtó vállalkozás igazolja a kérelem benyújtásakor. Ha a kérelmező vállalkozás a tulajdonjogát vagy használati jogát nem igazolja, az engedélyező hatóság az engedély iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordulhat a tulajdonjogról és használati jogról nyilvántartást vezető hatósághoz. (4) Az engedélyező hatóság által kiadott tárolási engedély visszavonásig hatályos. 98. (1) Az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28. és 31. közötti időszakban történő forgalmazásához a tárolás ideiglenes tárolóhelyre is engedélyezhető, feltéve, hogy felügyeletéről (élőerős őrzéssel vagy riasztást követő azonnali reagálással összehangolt folyamatos képi megfigyeléssel) gondoskodnak. (2) Az eladásra szolgáló helyen egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyagtartalmú termék tárolható. A forgalmazó jól látható helyen, írásban tájékoztatja a vásárlókat a térítésmentes visszavétel lehetőségéről (hely, időpont és elérhetőség feltüntetésével). (3) Átmeneti tárolóhelyen, egy időben összesen legfeljebb 20 kg nettó hatóanyag-tartalmú pirotechnikai termék a felhasználás megkezdését megelőző, és az azt követő öt napon belül külön engedély nélkül tárolható. A felhasználási engedély iránti kérelemben a tárolóhely pontos helyét (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám) fel kell tüntetni. (4) Ideiglenes, kézi és átmeneti tárolóhelyek konténerben is kialakíthatóak. Ideiglenes és átmeneti tárolóhely építésügyi hatósági engedély nélkül kialakított konténerben is létesíthető. (5) Egy épületen belül kizárólag egy átmeneti vagy kézi tárolóhely alakítható ki. 25. Pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezése, bejelentése 99. (1) A felhasználási engedély iránti kérelmet a felhasználás megkezdését megelőzően tizennégy nappal a 3. melléklet 8. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani. (2) A felhasználási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a) a pirotechnikai tevékenységgel érintett terület méretarányos helyszínrajzát, külön megjelölve a telepítés helyét, a védő-, illetve a lezárandó területet, a környezeti veszélyforrásokat, építményeket, a tájolást és a menekülési útvonalakat, b) a pirotechnikai termék felhasználása során igénybe vehető terület, műtárgy, létesítmény birtokosának vagy képviselőjének hozzájárulását tartalmazó nyilatkozatot, c) a pirotechnikai termék szállítási módjának megfelelő veszélyes áru szállítási jogszabály által az adott szállításra vonatkozó feltételek meglétére vonatkozó nyilatkozatot, és d) a pirotechnikai termék felhasználását végző pirotechnikus nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kérelemben megjelölt napon és időtartamban tervezett felhasználáshoz képest öt óra eltérésen belül egyéb felhasználásra vonatkozó kérelmet mely helyszínekre, és hatóságokhoz nyújtott be, e) pirotechnikusi bizonyítvány másolatát, f) tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány másolatát. (3) A (2) bekezdés c) pontja esetében, ha a kérelemben megjelölt összes nettó hatóanyagtartalom meghaladja a veszélyes áruk szállításáról szóló külön jogszabályban meghatározott az egy szállítóegységben szállított mennyiségből adódó mentesség szerinti határértékeket, a felhasználási engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a szükséges okmányok (járműjóváhagyási igazolás, ADR oktatási bizonyítvány, írásbeli utasítás, veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó bejelentés) másolatát is.

94 (4) A (2) bekezdés d) pontjára figyelemmel több helyszín esetében a felhasználás csak akkor engedélyezhető, ha a lebonyolítást a többi helyszínen történő tevékenység nem akadályozza vagy veszélyezteti. (5) Az 1 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a felhasználási engedély benyújtására jogosult vállalkozás felelős pirotechnikusa maximum 20 kg összes nettó hatóanyag-tartalomig engedély nélkül, az engedélyező hatósághoz történő előzetes bejelentési kötelezettség mellett felhasználhat. (6) A bejelentést a felhasználás megkezdését megelőzően legalább nyolc nappal a felhasználás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon kell megtenni a 3. melléklet 9. pontjában meghatározott formanyomtatványon a (2) bekezdés a) c), e) és f) pontjaiban előírt mellékletekkel. (7) Ha a bejelentés alapján a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos felhasználás és tárolás feltételei nem biztosítottak, a felhasználás megkezdése előtt legalább két nappal a tevékenység végzését a (6) bekezdés szerinti rendőrkapitányság megtiltja (1) A kizárólag kutatási, fejlesztési és vizsgálati céllal gyártott pirotechnikai termék, amely nem felel meg az e rendelet által megállapított alapvető biztonsági követelményeknek, akkor használható fel ilyen célra, ha azon jól látható módon fel van tüntetve az, hogy nem felel meg e követelményeknek, valamint az, hogy kizárólag kutatási, fejlesztési és vizsgálati célra használható fel. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott pirotechnikai termékek esetében a 14. és a 15. rendelkezéseit nem kell alkalmazni A pirotechnikai termék felhasználásának engedélyezésére irányuló közigazgatási hatósági eljárásban az ügyintézési határidő tizenöt nap, amely nem hosszabbítható meg A felhasználási engedéllyel rendelkező, valamint a 99. (6) bekezdés alapján bejelentést tevő vállalkozás a) az engedélyezett termékek beszerzését a forgalmazóval hitelt érdemlően igazoltatja, és b) tűzijáték végrehajtásáról, a fel nem használt termékekről nyolc munkanapon belül írásban tájékoztatja az engedélyező hatóságot, c) a hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű pirotechnikai terméket köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. VIII. FEJEZET AZ EGYES PIROTECHNIKAI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK 26. Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékekre vonatkozó speciális szabályok 103. (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nem kell engedély a 14. életévét betöltött személynek az 1. pirotechnikai osztályba tartozó pirotechnikai termékek a petárda kivételével megvásárlásához, birtoklásához, és

95 ezeket egy időben összesen 1 kg nettó tömegig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 14. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket. (3) Nem kell engedély a 16. életévét betöltött személynek a 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék a petárda kivételével megvásárlásához, birtoklásához, és ezeket egy időben összesen 1 kg nettó tömegig tárolhatja, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint felhasználhatja. A 16. életévét be nem töltött személy csak nagykorú személy felügyelete mellett használhat fel 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket (1) 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék a) 13 közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, védett természeti területen, valamint rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus jelenlétében és irányításával használható fel, b) tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható, c) magánszemély által közúti és gyalogos közlekedésre (út, járda, híd stb.), kikapcsolódásra, szórakozásra, sporttevékenységre, szabadidő eltöltésére szolgáló területen kivéve a december óra és a következő naptári év január 1-jén 6 óra közötti időtartamot nem használható fel. (2) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű, 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. (3) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék alkalmas tárolóhely hiányában a 26. -ban foglaltak szerint is tárolható (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék forgalmazását a tevékenység megkezdése előtt legalább tizenöt munkanappal be kell jelenteni a forgalmazás helye szerint illetékes rendőrkapitányságon. (2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a 3. melléklet 5. pontjában meghatározott formanyomtatványon kell teljesíteni, amelyről a rendőrség igazolást ad ki. (3) A bejelentéshez mellékelni kell a forgalmazásra szolgáló létesítmény alaprajzát, műszaki leírását, a biztonsági védőberendezések vázlatrajzát. (4) Ha a bejelentés alapján a jogszabályok előírásainak megfelelő, biztonságos forgalmazás és tárolás feltételei nem biztosítottak, a forgalmazás megkezdése előtt legalább öt nappal, a tevékenység végzését az (1) bekezdésben meghatározott rendőrkapitányság megtiltja (1) Az 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék kivéve e termék év végi, konténerből történő ideiglenes forgalmazását csak az e célra szakosodott nyílt árusítású üzletben, vagy egyéb üzlet megfelelően elkülönített részében árusítható. (2) A 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék nagy forgalmú vagy tömegtartózkodásra szolgáló épületben, valamint a 300 m 2 szintenként összesített alapterület feletti áruházban vagy vásárcsarnokban nem forgalmazható.

96 27. A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékekre vonatkozó speciális szabályok 107. (1) A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termékre e rendelet előírásait e címben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Nem kell engedély a nagykorú személynek a 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék december 28-a és 31-e között történő megvásárlásához, és a használati és kezelési útmutatóban meghatározottak szerint december 31-én 18 órától a következő naptári év január 1-jén 6 óráig történő felhasználásához. (3) A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék használati és kezelési útmutatójának tartalmaznia kell a termék magánszemély általi engedélyhez nem kötött felhasználhatóság időtartamát (1) 14 A 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék közintézményben, középületben, sportlétesítményben, egyházi jogi személy által használt helyiségben, rendezvény helyszínéül szolgáló nyilvános helyen pirotechnikus irányításával használható fel. (2) 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható. (3) A fel nem használt vagy hibás, 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket január 5-ig a vevő köteles a forgalmazónak visszaszállítani, aki ezt köteles térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. (4) Nagykorú személynek nem kell külön engedély 3. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméknek a (3) bekezdésben meghatározott időpontig történő egy időben összesen 3 kg nettó hatóanyag-tartalmat meg nem haladó birtoklásához, tárolásához. 28. A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékekre vonatkozó speciális szabályok 109. (1) A színpadi és az egyéb pirotechnikai termékre e rendelet előírásait a (2) (8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Színpadi, illetve egyéb pirotechnikai terméket kizárólag csak gyártói termékmegfelelőségi műbizonylat megléte esetén, a használati és kezelési útmutatóban feltüntetett célra lehet felhasználni. (3) A T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termékek forgalmazásának bejelentésekor a ban meghatározottak szerint kell eljárni. (4) Nagykorú személy nem kell engedély a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó termék egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségben történő megvásárlásához, birtoklásához, és a használati és kezelési útmutatóban előírt módon történő tárolásához és felhasználásához. A T1. pirotechnikai osztályba tartozó termék alkalmas tárolóhely hiányában a 26. szerint kialakított tárolóhelyen is tárolható. (5) A T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék csak szaktudással rendelkező személy által kezelhető és használható fel. (6) Nem kell engedély az e rendelet szerinti tárolási engedéllyel rendelkező vállalkozás a T1. és a P1. pirotechnikai osztályba tartozó, az egyszeri felhasználáshoz szükséges mennyiségnél nagyobb mennyiségű termék, illetve a T2. és a P2. pirotechnikai osztályba tartozó termék megvásárlásához, birtoklásához, ha azt tevékenysége során a használati és kezelési útmutatóban előírt módon használja fel. (7) A színpadi, és az oda nem rendszeresített egyéb pirotechnikai termék tömegközlekedési eszközön nem használható fel, és csak zárt csomagolásban szállítható.

97 (8) A hibás vagy lejárt felhasználhatósági idejű színpadi vagy egyéb pirotechnikai terméket a vevő köteles a vásárlás helyére visszaszállítani, a forgalmazó köteles azt térítésmentesen és költség felszámítása nélkül visszavenni. 29. Tűzvédelmi oktatás 110. Az engedély- vagy bejelentés-köteles pirotechnikai tevékenységet végző személyek tűzvédelmi oktatását évente meg kell ismételni és az oktatást dokumentálni szükséges. IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 111. Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba. 30. Átmeneti rendelkezések 112. (1) E rendelet előírásait az első fokú határozattal még el nem bírált ügyekben is alkalmazni kell. (2) E rendelet 87. d) pontja szerinti értesítést, a már forgalomba hozott pirotechnikai termékek esetében az e rendelet hatálybalépését követő két hónapon belül kell teljesíteni. (3) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyeket e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül meg kell újítani. (4) A (3) bekezdésben meghatározott határidő eredménytelen leteltével az engedély érvényességét veszti Az egyéb pirotechnikai termékeknek, a 4. osztályba tartozó tűzijátékok és a színházi pirotechnikai termékeknek a Magyarország területén történő, július 4-ét megelőző forgalomba hozatala akkor is jogszerű, ha az a) a honosított harmonizált szabványoknak megfelel, vagy rendelkezik EK megfelelőségi nyilatkozattal, illetve azzal egyenértékű megfelelőségértékelési eljárással vizsgálták és tanúsították, b) megfelel a ban meghatározott követelményeknek, valamint a termékfelelősséggel és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályoknak (1) Hatályát veszti a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet. (2) Az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelemről szóló 110/2004. (IV. 28.) Korm. rendelet 2. a) és 2. b) számú melléklet 1. pontjában, valamint 3. számú melléklet 1. pont b) alpontjában a játékos pirotechnikai szövegrész helyébe az az 1. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték szöveg lép. (3) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 3. melléklet 5. pontjában a fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai tevékenységek felügyeletéről szóló kormányrendelet szerinti játékos pirotechnikai termékek, valamint a kis és a közepes tűzijáték termékek kivételével, az ott meghatározott feltételekkel szövegrész helyébe a fegyver, lőszer, robbanó- és robbantószer, gázspray, pirotechnikai termék, a polgári célú pirotechnikai

98 tevékenységekről szóló kormányrendelet szerinti 1., 2. és 3. pirotechnikai osztályba tartozó termékek, az ott meghatározott kivételekkel szöveg lép. 31. Az Európai Unió jogának való megfelelés 115. (1) E rendelet a) a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, április 23- i 2004/57/EK bizottsági irányelvnek, b) a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, c) (2) bekezdése a piro-technikai termékek forgalmazására vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (átdolgozás) szóló, június 12-i 2013/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja. (2) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént. (3) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan pirotechnikai terméknek, amelyet az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberi élet megóvása tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

99 1. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez A telepítési távolság meghatározása 1.1. A pirotechnikai raktárépület telepítésénél a létesítmény és a környezetében levő más, védendő létesítmények között, azok irányaiban, legalább olyan védőtávolságokat kell tartani ha külön előírás eltérően nem rendelkezik, hogy a pirotechnikai raktárépület legközelebbi, legnagyobb védőtávolságot igénylő RV-besorolású építményeiben, az esetleg bekövetkező robbanás lökési hullámának nyomásmaximuma a védendő létesítmények kerítésének, építési telekhatárának vagy nyomvonalának legközelebbi pontjánál ne lépje túl az 1.4. pont alpontjában megengedett értéket. A védendő létesítmények irányaiban megtartandó biztonsági távolságokat az 1.4. pontban meghatározott képletek alapján kell kiszámítani, és a feltételezhető robbanás centrumától kell mérni Az 1.1. pont szerinti védőtávolságot 50%-kal meg kell növelni, ha a pirotechnikai raktárépületet belterület mellé, külterületi lakott terület, vagy országos közút (autópálya, autóút, egyéb főközlekedési út), közforgalmú vasút, honvédelmi létesítmény és repülőtér, illetőleg különleges védelmet igénylő más létesítmény (különösen torony, távközlési létesítmény, függőhíd, gyárkémény, villamosmű, vízmű-telep és közcsőhálózat, kőolaj-, kőolajtermék- vagy gázvezeték külszíni létesítménye) közelébe tervezik telepíteni A pirotechnikai raktárépület RV-besorolású építményeinek környezetében mind a létesítményen belüli RV-besorolású építmények, mind pedig a külső létesítmények, építmények irányában megtartandó védőtávolságokat az alábbi képletből kiindulva, számítással kell meghatározni: ahol: R : a védőtávolság, méterben (az 1.1. pont fogalmi meghatározása szerint), M : az egyidejűleg felrobbantható robbanóanyag-mennyiség, kg-ban, E : a felrobbantható robbanóanyag TNT-egyenértéke (a robbanóanyagok TNT-egyenértékének kiszámítási módját, és az egyes robbanóanyagok TNTegyenértékeit a pont tartalmazza), p : a robbanási ütőhullám normál reflexiós dinamikus nyomásmaximuma, kpa-ban (abszolút nyomás), amelyet a védendő építményre, létesítményre követelményként támasztott számszerű értékben kell a képletbe behelyettesíteni (a követelményeket az 5. pont tartalmazza), n és k : nagy számú robbantási kísérlet alapján megállapított tényezők, amelyek a robbanási nyomások függvényében változnak (a számszerű értéküket a 6. pont tartalmazza), C 1, C 2 és C i : különösen a robbanási ütőhullám terjedési irányában a robbanás centruma és a védendő hely között levő falak, védőfalak, védősáncok, domborzat, erdő csillapítási tényezői (számszerű értékeit a 7. pont tartalmazza) Az RV-besorolású építmények és a védendő építmények, létesítmények között megtartandó védőtávolságok kiszámításához a védendő építményekre megengedett robbanási nyomásmaximumok és az azokhoz tartozó n és k tényezőknek a fenti képletbe való behelyettesítése útján kapott alábbi képleteket kell alkalmazni:

100 a 110 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához a 120 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához a 130 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához a 150 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához az 500 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó védőtávolság kiszámításához 2. A szeizmikus védőtávolság meghatározása 2.1. Azokon a helyeken, ahol a robbantás napi feladatokat képez, a környező építmények védelme érdekében a robbantások szeizmikus hatása ellen védő védőtávolságokat is meg kell állapítani. A szeizmikus védőtávolságokat az alábbi képlet alapján kell meghatározni: ahol: L : a szeizmikus védőtávolság (az egyidejűleg felrobbanó töltet súlypontjától a megvédendő építménynek a legközelebbi talajfelszíni pontjáig mért távolság) méterben, k : tényező, amelynek értéke évenként legfeljebb öt robbantás esetében 25, naponként többször ismétlődő robbantás esetében 50, Q : az egyidejűleg felrobbanó töltet tömege, kg-ban Ha a 2.1. pontban szereplő képlet szerint meghatározott szeizmikus védőtávolságon belül védendő építmény van, arra vonatkozóan a következő képlettel kell meghatározni a várható rezgési sebesség értékét: ahol: v : az a rezgési sebesség (mm/s), amelynél nagyobb nem várható l távolságban, Q : az egyidejűleg felrobbanó töltet tömege, kg-ban, l : az egyidejűleg felrobbanó töltet súlypontjától a megvédendő építménynek a legközelebbi talajfelszíni pontjáig mért távolság, méterben A rezgési sebesség megfelelő, ha a 2.2. pontban szereplő képlettel kiszámított rezgési sebesség értéke kisebb az alábbi táblázatban közölt értékeknél:

101 1 A A védendő építmény megnevezése 2 Különleges védelmet igénylő létesítmény (például honvédelmi, távközlési létesítmény, repülőtér, duzzasztógát, 20 méternél nagyobb fesztávú híd) 3 Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmény, műemlék, termelő kőolaj- és földgázkút, valamint 0,17 MPa-nál nagyobb nyomás alatt álló csővezeték és szerelvény B Megengedett legnagyobb rezgési sebesség (mm/s) szakértői vélemény szerint 4 Panelház és statikailag nem teljes értékű építmény 5 5 Statikailag kifogástalan építmény, torony, gyárkémény, villamos és vízmű, szabadtéri villamos berendezés 6 Vasbeton vagy acélvázas építmény, alagút, 0,7 méternél mélyebben vezetett csatorna és egyéb csővezeték, valamint szerelvény, föld alatti térség 7 Közút, vasút, függőpálya, villamos távvezeték, távbeszélő vezeték A tárolási norma meghatározása 3.1. A pirotechnikai raktárépület tárolási normáit kg-ban a környező védendő építményeknél megengedett robbanási nyomásmaximumok alapulvételével az 1.3. pontban szereplő képlet M -re kifejezett, alábbi alakjának segítségével kell kiszámítani A tárolási norma kiszámításához az R helyébe a pirotechnikai raktárépület robbanási centruma és a védendő építmények közötti tényleges távolságokat kell behelyettesíteni (méterben). A képlet más tényezői megegyeznek az 1.3. pontban meghatározott képletben szereplő tényezőkkel. 4. Robbanóképes pirotechnikai anyagok TNT-egyenértéke 4.1. A robbanóképes pirotechnikai anyagok TNT-egyenértékét ( E ) az alábbi módon kell kiszámítani: ahol: Q robbanóanyag : a robbanóképes pirotechnikai anyag fajlagos égéshője (kj/kg) Q TNT : a TNT fajlagos robbanáshője (4187 kj/kg) 4.2. A pirotechnikai anyagok TNT-egyenértékének számításánál a fajlagos robbanáshő helyett a fajlagos égéshőt kell figyelembe venni Az ismeretlen TNT-egyenértékű robbanóanyagok, valamint robbanóképes pirotechnikai keverékek TNT-egyenértékét méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett

102 robbanáshő vagy égéshő adatai alapján a 4.1. pontban foglalt számítással kell meghatározni A tűzijáték terméknél alkalmazott robbanóképes pirotechnikai anyagok TNTegyenértéke szakirodalmi adatok szerint: 1 A Megnevezés B E TNT egyenérték 2 Fekete lőpor 0,66 3 Nitrocellulóz (<12,8% nitrát tartalom) 0,97 4 Nitrát fémporos villanó elegy 1,6 5 Perklorátos fémporos villanó elegy 2, A 4.4. pontban szereplő táblázatban felsorolt pirotechnikai alkotórészeken kívül, a tűzijáték termékben előforduló egyéb pirotechnikai keverékekkel nem kell számolni. 5. A robbanási ütőhullám megengedett legnagyobb értékei a védendő építményeknél, létesítményeknél 5.1. A pirotechnikai raktárépületen belül védendő RV-besorolású építmények és szabadterek, valamint a védendő külső létesítmények, építmények robbanási centrum felé eső legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának ( p ) megengedett legnagyobb értékei az alábbiak: kpa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb az 1.2. pontban felsorolt külső létesítményeknél, építményeknél, a vállalati robbanóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél, kpa (0,1 bar túlnyomás) az 1.1. pontban érintett külső létesítményeknél, építményeknél, kpa (0,2 bar túlnyomás) a vállalati központi építményeknél (központi irodáknál, műhelyeknél, raktáraknál, laboratóriumoknál és szociális épületeknél), a 20 fő feletti létszámú, nem pirotechnikai raktárépületeknél, kpa (0,3 bar túlnyomás) a legfeljebb 20 fős létszámú, nem pirotechnikai raktárépületeknél, a 20 fő feletti létszámú, pirotechnikai raktárépülethez tartozó, az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) szerint besorolt építményeknél, a 10 fő feletti, RV-besorolású építményeknél, a létesítményen belüli főközlekedési utaknál és iparvágánynál, kpa (0,5 bar túlnyomás) a legfeljebb 20 fős létszámú, pirotechnikai raktárépülethez tartozó, az OTSZ szerint besorolt építményeknél, a legfeljebb 10 fős létszámú, RV-besorolású építményeknél, kpa (4,0 bar túlnyomás) a pirotechnikai raktárépületnél,

103 a pirotechnikai raktárépülethez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktáraknál, a létesítmény külső kerítésénél. 6. A kísérletileg meghatározott n és k tényezők számszerű értékei 6.1. A kísérletileg meghatározott n és k tényezők számszerű értékeit az alábbi táblázat tartalmazza: A B C 1 p Nyomástartomány (kpa) n k ,83 2, ,69 3, ,52 4, felett 0,33 4,60 7. Különösen épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékei 7.1. A különösen az épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékeit az alábbi táblázat tartalmazza: A 1 C 1 C 2 C i csillapítási tényezők Különösen a robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezetek, műtárgyak, domborzat, erdő 2 0 az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtaja a robbanási nyomásnak ellenáll, 3 0 az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé, 4 0,3 a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be, 5 0,4 legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában, 6 0,5 két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél, 7 0,5 két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél, 8 0,5 az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű, és a talajhullámok ismétlődnek, 9 0,5 0,7 védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően), 10 0,6 két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobb, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól, B

104 11 0,7 egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van, 12 0,7 az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű, 13 0,7 az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény, 14 0,8 a 45 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében, 15 0,8 0,9 védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően), 16 0,9 a 30 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében, 17 0,9 olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik, 18 0,9 1,0 védősáncon átvezető alagút, törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően), 19 1 a robbanás kifúvási irányában (különösen. falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc, vagy vasbeton védőfal, 20 1 a kifúvófal és kifúvó födém esetében. 2. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez A CE-jelölés 1. A CE-jelölés a CE kezdőbetűknek a következő formában, legalább 5 mm-es nagyságban való feltüntetését jelenti: 2. A jelölés nagyítása vagy kicsinyítése során a fenti rajz arányait meg kell tartani.

105 3. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. Rendelethez 1. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK GYÁRTÁSÁHOZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A gyártás és a pirotechnikai termékek, illetve robbanóanyagok tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám): Az építésügyi hatósági engedély adatai: Az engedély száma: A kiadó hatóság megnevezése: Az engedély kiadásának ideje: Az engedély érvényességének ideje: Gyártani kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód): Kísérleti- ellenőrző vizsgálat, illetve bemutató terület címe (kilövőtér vagy laboratórium megjelölése): Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései: A gyártásért felelős pirotechnikus adatai: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

106 2. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK MEGSEMMISÍTÉSÉHEZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A megsemmisítési tevékenység folytatásának helye, címe: A pirotechnikai termékek, illetve robbanóanyagok tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám): Az építésügyi hatósági engedély adatai: Az engedély száma: A kiadó hatóság megnevezése: Az engedély kiadásának ideje: Az engedély érvényességének ideje: Megsemmisíteni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód): Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései: A megsemmisítésért felelős pirotechnikus adatai: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

107 3. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK ÖNÁLLÓ VIZSGÁLATÁHOZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: Vizsgálati tevékenység folytatásának helye, címe (kilövőtér, laboratórium megjelölése): A pirotechnikai termékek tárolásának helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám): Az építésügyi hatósági engedély adatai: Az engedély száma: A kiadó hatóság megnevezése: Az engedély kiadásának ideje: Az engedély érvényességének ideje: Vizsgálni kívánt pirotechnikai termékek (osztály): Az objektum tervezett őrzésvédelmi intézkedései: A vizsgálatért felelős pirotechnikus adatai: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

108 4. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK FORGALMAZÁSÁHOZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A forgalmazás pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma): Forgalmazás időtartama: A tárolás pontos helye: Tárolási engedély száma: Engedélyt kiadó hatóság megnevezése: Engedély kiadásának ideje: Engedély érvényességének ideje: Forgalmazni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód): Tervezett biztonsági intézkedések: Forgalmazásért felelős pirotechnikus(ok): Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

109 5. BEJELENTÉS PIROTECHNIKAI TERMÉK FORGALMAZÁSÁHOZ A bejelentést tevő vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A forgalmazás pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi száma): A forgalmazás időtartama: A tárolás pontos helye: Tárolási engedély száma: Engedélyt kiadó hatóság megnevezése: Engedély kiadásának ideje: Engedély érvényességének ideje: Forgalmazni kívánt pirotechnikai termékek (osztály, típus, UN szám és osztályozási kód): Tervezett biztonsági intézkedések: Forgalmazásért felelős pirotechnikus(ok): Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A fenti bejelentést a rendőrség részéről tudomásul vettem. A bejelentést tevő cégszerű aláírása Iktatási szám:

110 6. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK KIÁLLÍTÁSÁHOZ A kiállítást végző vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): elérhetősége: A kiállítás pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám): A kiállítás időtartama: Kiállításra tervezett pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód): megnevezés, kaliber: osztály: mennyiség: összegzett nettó hatóanyag-tartalom: Tervezett biztonsági intézkedések: Felelős pirotechnikus adatai: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kiállítást végző cégszerű aláírása

111 7. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK TÁROLÁSÁHOZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A tárolásra szolgáló létesítmény pontos helye (település, utca, házszám vagy helyrajzi szám): A tárolóhely típusa (raktárépület, raktárhelyiség, kézi tároló, ideiglenes tárolóhely): Hol történik a tárolás (épületben vagy konténerben): Épületben lévő tároló esetén az építésügyi hatósági engedély adatai: Az engedély száma: A kiadó hatóság megnevezése: Az engedély kiadásának ideje: Az engedély érvényességének ideje: Ideiglenes tárolóhely esetén a tárolás időtartama: Tárolni kívánt pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód): megnevezés, kaliber: osztály: mennyiség: összegzett nettó hatóanyag-tartalom: A kérelmet benyújtó által meghatározott tárolási norma: Tervezett biztonsági intézkedések: A tárolásért felelős pirotechnikus adatai: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

112 8. ENGEDÉLYKÉRELEM PIROTECHNIKAI TERMÉK FELHASZNÁLÁSÁHOZ A kérelmet benyújtó vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A felhasználás helyszíne: A felhasználás ideje: év hónap nap óra között Tűzijáték várható időtartama: perc Rendezvény jellege: Felhasználásért felelős pirotechnikus: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: A pirotechnikai termékek szerelésében, működtetésében közreműködő nagykorú személyek (segítők) Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: A helyszínre szállítás módja (gépjármű típusa, rendszáma), továbbá a szállítás kiinduló és célállomása, útvonala, a tervezett indulási és érkezési idő: Tervezett biztonsági intézkedések: Felhasználásra kerülő pirotechnikai termékek (UN szám és osztályozási kód): megnevezés, kaliber: osztály: mennyiség: összegzett nettó hatóanyag-tartalom: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A kérelmet benyújtó cégszerű aláírása

113 9. BEJELENTÉS PIROTECHNIKAI TERMÉK FELHASZNÁLÁSÁHOZ A bejelentést tevő vállalkozás neve: címe (székhelye, telephelye): adószáma: elérhetősége: A felhasználás helyszíne: A felhasználás ideje: év hónap nap óra között Tűzijáték várható időtartama: perc Rendezvény jellege: Felhasználásért felelős pirotechnikus: Név (születési név): Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakóhely: Állampolgárság: Pirotechnikusi bizonyítvány törzslap száma: Pirotechnikai végzettség megnevezése: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány száma: Tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvány érvényességi ideje: Felhasználásra kerülő pirotechnikai termékek: megnevezés, kaliber: osztály (csak 1., 2. és 3. lehet): mennyiség: összegzett nettó hatóanyag-tartalom: Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Benyújtás dátuma: A fenti bejelentést a rendőrség részéről tudomásul vettem. A bejelentést tevő cégszerű aláírása Iktatási szám:

114 4. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatról 1. Általános rendelkezések 1.1. A polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatban (a továbbiakban: Szabályzat) foglaltakat kell alkalmazni a pirotechnikai termék felhasználása során Nem kell a Szabályzatban foglaltakat alkalmazni a szabadon birtokolható és az egyéb pirotechnikai termékek felhasználása, valamint a pirotechnikai termékek gyártása, megsemmisítése és raktározása során E rendelet alkalmazásában felelős pirotechnikus az a pirotechnikus szakképesítéssel rendelkező személy, aki a pirotechnikai termék felhasználásáért felel, és a pirotechnikai termék felhasználásában részt vevő személyekért felelősséget vállal A pirotechnikus a tevékenysége során felelősségteljes magatartást köteles tanúsítani, és a pirotechnikai termék felhasználását nem kezdheti meg, illetve nem végezheti tudatmódosító szer (alkohol, gyógyszer, élénkítő vagy bódító hatású anyagok) által befolyásolt állapotban. 2. Pirotechnikai tevékenység előkészítése 2.1. A pirotechnikai tevékenység helyének kiválasztásánál a megrendelő által megjelölt helyszín bejárását követően a felelős pirotechnikus dönti el, milyen típusú pirotechnikai terméket, és az egyes típusokból mennyit használ a tevékenysége során, valamint, hogy hol legyen a pirotechnikai termék telepítésének helye (a továbbiakban: működtetés helye) A helyszín bejárása során fel kell mérni a területen lévő és a tevékenység időpontjában ideiglenesen felállított műtárgyak elhelyezkedését, a közönség elhelyezkedését és lehetséges mozgásait, a járművek elhelyezkedését, és azok mozgásának lehetőségét, a tevékenységet befolyásoló időjárási viszonyok lehetséges hatásait, a területen lévő potenciális veszélyforrások elhelyezkedését, a felhasználni tervezett pirotechnikai termékek esetleges hibás működésének lehetséges következményeit, és azok elleni védekezési módokat. Figyelembe kell venni a működtetni tervezett pirotechnikai termék védőterületét és a telepítési hely statikai állapotát is A pirotechnikus a megrendelővel közli az általa kijelölt lezárandó terület (a továbbiakban: ellenőrzött terület) határait, a közönség várható elhelyezkedését, a lehetséges gyülekezés, eltávozás, tájékoztatás, a veszélyhelyzeti kiürítés feltételeit, és közösen megegyezésük szerint gondoskodnak arról, hogy a lezárandó területen lehetőleg ne legyen potenciális veszélyforrás A helyszínt úgy kell kiválasztani, hogy a felhasználandó pirotechnikai termék védőterületén belül potenciális veszélyforrás ne legyen Amikor a telepítés és a működtetés nem egy napon kerül lebonyolításra, a telepítés kezdete és a termékek élesítése közötti időszakra a felelős pirotechnikus a működtetési területnél kisebb lezárandó területet is meghatározhat. Ez esetben a telepítés kezdetétől a lezárt terület folyamatos őrzéséről gondoskodni kell A felhasználási engedély beszerzését, illetve a felhasználással kapcsolatos bejelentés megtételét követően a felelős pirotechnikus a megrendelővel, illetve a tevékenység helye

115 szerint illetékes rendőrkapitánysággal egyeztetve gondoskodik az esetleges útlezárás, forgalomelterelés, biztonsági őrzés-védelem, hajózási tilalom megvalósításáról, és veszélyhelyzet esetében a tűzijáték leállításáról, ha ezt a pirotechnikai tevékenység kivitelezése igényli, illetve, ha a területileg illetékes hatóságok követelményként előírták A pirotechnikusnak tíz percnél hosszabb tűzijáték esetében el kell készítenie a látványtervet, valamint elektromos indítás esetében az áramköri és bekötési tervet, és számolással meg kell határozni az egyes áramkörök indító áramszükségletét. 3. Pirotechnikai termékek beszerzése, előkészítése, telepítése, működtetése és teendők rendkívüli eseménynél 3.1. Pirotechnikai termék vásárlásánál mindig ellenőrizni kell a megvásárolt termék épségét, valamint felhasználhatóságának a címkén feltüntetett időtartamát. Sérült, lejárt felhasználhatósági idejű terméket nem szabad felhasználni A pirotechnikai termék működési paramétereiről a termék forgalmazójától felvilágosítást kell kérni. Ismeretlen működésű, vagy e rendeletnek megfelelő tanúsítással nem rendelkező pirotechnikai terméket nem szabad felhasználni A pirotechnikai termék tárolásánál a környezeti tűz oltására alkalmas, megfelelőségi tanúsítvánnyal és karbantartást igazoló címkével rendelkező tűzoltó eszközt kell készenlétben tartani A pirotechnikai terméket és a felhasználásához szükséges eszközöket elő lehet készíteni a felhasználás helyén. Ha a pirotechnikai tevékenységet végző vállalkozás telephelyén történik az előkészítő szerelés, akkor szerelő területet kell kialakítani az előkészített pirotechnikai terméket a telephelyről a felhasználás helyére csak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával lehet szállítani. Pirotechnikai termék tárolására szolgáló helyet tilos szerelő területnek igénybe venni, ha ott pirotechnikai terméket tárolnak A szerelési tevékenység esetében kizárólag a munkavégzéshez szükséges anyagokat lehet a helyszínen tartani. A szerelési tevékenységet olyan ruhában és eszközökkel kell végezni, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek fel. Ha szükséges, védőkesztyűt, illetve védőszemüveget kell használni A szerelési tevékenység közben idegen személy nem tartózkodhat a szerelési területen. A szerelő területet folyamatosan tisztán kell tartani, a kiszóródott vagy hulladékká vált pirotechnikai anyagot, robbanóanyagot, illetve pirotechnikai elegyet külön tároló edénybe kell gyűjteni. Szerelés közben gyújtóforrást (nyílt lángot, nagy hőt vagy szikrát adó eszközt) a szerelő területen tartani és használni tilos A pirotechnikai termék előkészítési megbontására, vágására csak olyan eszközök használhatók, amelyek elektrosztatikusan nem töltődnek és szikrát nem képeznek. Pirotechnikai elegyet tartalmazó termék vágására éles vágóéllel rendelkező vágószerszámot vagy ollót lehet használni Az előkészítés során ellenőrizni kell a segéd pirotechnikai termékek és a segédeszközök meglétét, és minőségét A vetőcsőből működtethető pirotechnikai terméket megfelelő vetőcsőbe kell helyezni. A pirotechnikai terméket csak úgy szabad a vetőcsőbe helyezni, hogy a lökőtöltet a csőfar irányában legyen. A pirotechnikai termék kerül a vetőcső aljára, kivéve, ha a termék használati és kezelési útmutatója vagy műszaki leírása ettől eltérő használati módot engedélyez vagy ír elő.

116 3.10. Beltéri pirotechnikai termék felhasználása alkalmával a védőterületen belül csak igazolt, megfelelően lángmentesített díszlet, anyag helyezhető el Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt az épület tulajdonosának vagy bérlőjének meg kell győződnie a rendelkezésre álló tűzvédelmi berendezések működőképességének feltételeiről, különös tekintettel a beépített oltóberendezésekre, záporberendezésekre, és fali tűzcsapokra. Nem megfelelő tűzvédelmi berendezés esetében tilos a pirotechnikai termék felhasználása Beltéri pirotechnikai termék felhasználásának végrehajtása előtt a helyi sajátosságokról a létesítmény vezetője tájékoztatja a felelős pirotechnikust, illetve a pirotechnikai termék felhasználóját, míg a felelős pirotechnikus, illetve a pirotechnikai termék felhasználója a szükséges magatartásra kioktatja a közreműködőket, illetve a rendezvényszervezőt. Az oktatás végrehajtását írásban rögzíteni kell A telepítés megkezdése előtt a felelős pirotechnikus tűzvédelmi szempontból átvizsgálja a helyszínt. Ha potenciális veszélyforrást talál, a rendező szervekkel közösen gondoskodik a veszélyforrás megszüntetéséről, vagy tűz elleni védelméről Az ellenőrzött területen az építmények tetőzetét előzetesen át kell vizsgálni, a nyílásokat le kell zárni, vagy nem éghető anyaggal le kell fedni A felelős pirotechnikus az ellenőrzött területen bárhol elhelyezheti a működtetés helyét, ha a helyszínbejáráson még nem tapasztalt körülmények lépnek fel, amelyek növelik a pirotechnikai termék felhasználásának kockázatát. A felhasználási engedélyhez, illetve a bejelentéshez csatolt helyszínrajzon bejelölt felhasználási terület megnövelhető, ha ez a tevékenység biztonságát fokozza. A változtatásról a tevékenység helye szerint illetékes megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságot még a felhasználás megkezdése előtt értesíteni kell A felelős pirotechnikus a telepítést az ellenőrzött terület kijelölésével, lezárásával vagy elkerítésével kezdi. Ha a területet kerítés, fal vagy más egyéb természetes akadály határolja, a lezárás, illetve az elkerítés elhagyható. A pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt tizenkét órával a kordon távolságaként a kilövő helytől minimálisan annyit kell hagyni, mint a felhasznált pirotechnikai termékek legnagyobb védőterülete. Ha a telepítés megkezdése és a pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése között több mint tizenkét óra telik el, a telepítés megkezdése és a pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtti 12. óra közötti időszakra a felelős pirotechnikus állapítja meg a kordon távolságát. Ez esetben a telepítés kezdetétől a lezárt terület folyamatos őrzéséről gondoskodni kell A pirotechnikai termék telepítését megelőzően az ellenőrzött területre a környezeti tűz oltásához szükséges számú és típusú tűzoltó készüléket könnyen hozzáférhető módon ki kell készíteni, továbbá biztosítani kell a tűzjelzés lehetőségét. A tűzvédelmi szakhatóság az engedélyben rögzítheti a tűzjelzési és tűzoltási feltételeket A pirotechnikai termék felhasználásának megkezdése előtt 2 12 órával a tevékenység területe szerint illetékes tűzoltóság közvetlen, vagy a tűzoltóság központi hívószámán a tevékenység megkezdéséről tájékoztatni kell a működési terület szerint illetékes tűzoltóság ügyeletét A telepítés során a pirotechnikai terméket a termékre vonatkozó használati és kezelési útmutató vagy műszaki leírás figyelembevételével elmozdulás-mentesen kell rögzíteni. Elektromos indítás esetében csak a telepítést követően szabad az indító vezetéket kiépíteni. Ha a töltés a helyszínen történik, a pontban foglaltak szerint el kell végezni az élesítést és a töltést, majd ezt követően kell az indító vezetéket kihúzni, vagy a tűzi késleltető rendszert kiépíteni. Nagy kiterjedésű telepítésnél időben párhuzamosan is történhet a telepítés, a töltés, a vezetékezés és a késleltető rendszer kiépítése A felelős pirotechnikus a pirotechnikai terméket átlátható rendben, és egymástól olyan távolságra helyezi ki, vagy olyan elválasztó anyagot, szerkezetet alkalmaz, hogy lehetőleg

117 hibás működés esetében se okozzanak kárt a többi pirotechnikai termékben, vagy működtessék el azokat. Kézi indításnál a pirotechnikai termékek között biztonságos közlekedő utat kell hagyni, amelynek szélessége legalább 0,9 m Vetőcsövet, római gyertyát úgy kell kalodában elhelyezni, hogy még ferde kilövési állásban se tudjon elfordulni, felborulni. A kalodába ha a látványterv kifejezetten ettől nem tér el a vetőcsövet, római gyertyát úgy kell kötegelni, hogy a kötegelés szimmetrikus alakzatot adjon Telepítéskor ügyelni kell arra, hogy a lövés irányában akadály ne legyen. A nézők felett átlőni, vagy az ellenőrzött területen működési tartományon belül a nézők irányába lőni tilos A kilövés irányát és szögét az adott időjárási viszonyoknak megfelelően úgy kell megválasztani, hogy a visszahulló anyagok a környezetet ne veszélyeztessék Az elektromos indító hálózatot mindig a pirotechnikai terméktől az áramforrás irányába kell szerelni. Az indító hálózat kiépítése után lehet csak csatlakoztatni az indító gépet A telepítés megkezdésétől kezdve állandó felügyeletet kell tartani A telepített pirotechnikai terméket védeni kell az időjárás káros hatásaitól. Ha olyan megoldás kerül alkalmazásra, amit a kirepülő eszköz átüt, vagy a pirotechnikai eszköz működését nem befolyásolja, azt nem szükséges eltávolítani. Egyéb esetekben a védőeszközt a felelős pirotechnikus az indítás előtt eltávolítja A vetőcsöveket csoportosan csak úgy lehet ellátni védőfóliával, hogy csak az egy időben működtetett eszközök lehetnek egy védőfólia alatt, egyébként csak egyedi védelem alkalmazható. A gyárilag kötegelve szerelt pirotechnikai terméket egybe lehet fóliázni. A gyújtószikra-érzékeny pirotechnikai terméket nem éghető védőfóliával védeni kell az akaratlan működés ellen Az ellenőrzött területet a felelős pirotechnikus a telepítés befejezését követően átvizsgálja, és az esetleges tűzforrásokat eltávolítja A felelős pirotechnikus az indító áramforrást a terv szerinti működtetés megkezdése előtt 5 perccel csatlakoztatja az indító áramkörbe. Beépített akkumulátorral, illetve beépített hálózat-ellenőrző rendszerrel ellátott indítógépek esetében a korábbi csatlakoztatás is megengedett A pirotechnikai termék felhasználása során az ellenőrzött területen az indítást végző személyzet kivételével más személy nem tartózkodhat. Az indítás előtt az indítást végző pirotechnikus meggyőződik arról, hogy illetéktelen személy nem tartózkodik a felhasználási területen Ha a pirotechnikai termék felhasználása közben bármilyen okból illetéktelen személy hatol be az ellenőrzött területre, a felhasználást a felelős pirotechnikus ha ez lehetséges leállítja, és addig nem folytatja, amíg az illetéktelen behatoló a területet el nem hagyta A felelős pirotechnikus a felhasználás során folyamatosan figyeli az indító eszközök állapotát, és ha az eszközök bármilyen okból eldőlnek vagy megsérülnek, az indítást a hiba elhárításáig szünetelteti Az indítást végző pirotechnikus folyamatosan figyelemmel kíséri a pirotechnikai termékek működését, és ha rendellenességet tapasztal, az indítást a hiba elhárításáig szünetelteti Az Országos Meteorológiai Szolgálat által közzétett narancs vagy piros riasztási fokozat esetében, illetve erős szélben (a széliránytól függetlenül, ha a szél sebessége a kilövés irányától a pirotechnikai terméket a védőterületén kívülre eltéríti) a pirotechnikai termék

118 felhasználásának lebonyolítását a felelős pirotechnikus elhalasztja, vagy ha már elkezdték, úgy a működtetést ha ez lehetséges leállítja Ha a felelős pirotechnikus a működtetés során a közbiztonságra veszélyt észlel, ha ez lehetséges leállítja pirotechnikai termékek további felhasználását Tűz esetében a készenlétben tartott tűzoltó készülékkel a felelős pirotechnikus azonnal megkezdi az oltást, és értesíti a működtetés helye szerint illetékes tűzoltóságot. Rendzavarás esetében a felelős pirotechnikus a működtetés helye szerint illetékes rendőrkapitányságot értesíti. 4. Segéd pirotechnikai termékek használata 4.1. Az elektromos indítás szerelése előtt a pirotechnikus ellenőrzi az izzógyújtó állapotát. Ha a gyújtófej vagy a vezeték sérült, az izzógyújtót nem szabad használni Az elektromos gyújtót a pirotechnikai eszközhöz úgy kell csatlakoztatni, hogy szállítás, működtetés közben stabilan maradjon az eszközben, és az izzógyújtó feje ne sérüljön Az izzógyújtó vezetékét minden esetben rögzíteni kell, és az izzógyújtó végeit a bekötésig rövidre kell zárni abban az esetben, ha a vezetékvégek már lecsupaszításra kerültek A hálózat méréséhez csak olyan ellenállásmérő használható, amelynek mérőárammaximuma a felhasznált izzógyújtó kóboráram biztonsági értékének a fele A kézi indításnál az előkészítés során a felelős pirotechnikus ellenőrzi a gyárilag szerelt eszközök késleltetőinek meglétét, szükség szerint pótolja azokat Gyújtózsinór, stopin szál vagy gyújtószál vágására olyan eszközt, amelynek vágóélei egymásra zárnak, tilos használni. A gyújtózsinórral, stopin szállal vagy gyújtószállal összefűzött terméknél az egész gyújtóláncot védeni kell az akaratlan indítás ellen. Gyújtózsinór esetében toldás, átkötés csak a működés irányában végezhető. 5. Segédeszközök használata 5.1. A pirotechnikai termék felhasználásának tervezése során a pirotechnikus dönti el, hogy milyen indítási módot választ a végrehajtáshoz. Az indítás módja lehet kézi, elektromos vagy ezek kombinációja Indító vezeték kiépítésénél számítással meg kell határozni az indító vezeték keresztmetszetét. A számítással megállapított szükséges legkisebb keresztmetszetnél kisebb keresztmetszetű vezeték nem használható az indításhoz. Az indító vezetékek hálózata kiépítésének átláthatónak, rendezettnek kell lennie, a vezetékek kereszteződését el kell kerülni. Az indító vezetékeknek olyan hosszúaknak kell lenniük, hogy az indítást végző pirotechnikus hibás termék működése esetén se legyen veszélyeztetve. Az indító vezetékeket védeni kell az égési sérülések ellen Indító gép lehet minden olyan eszköz, amellyel biztonságosan lehet az indító áramkörbe csatlakoztatni az indítani kívánt pirotechnikai terméket. Bármely eszköz alkalmas, ha csak akkor és csak azt a terméket indítja, amit a pirotechnikus eltervezett. Bizonytalan indító impulzusokat adó, illetve műszakilag hibás indító eszközt nem szabad használni Kettőnél több áramkört olyan indító berendezéssel szabad működtetni, amely az alábbi feltételeknek megfelel: az áramköri működtető elektromos kapcsolók megfelelnek a tápforrás feszültségének, beépített hálózatellenőrző áramköre (ha van ilyen) nem enged át 5 ma-nál nagyobb áramot, az indító berendezés kivehető kulcsos főkapcsolóval rendelkezik,

119 kézi működtetés esetében a nyomógombok kialakítása megakadályozza az akaratlan indítást, rendelkezik vészkapcsolóval, és rádió adó-vevős berendezés esetében rendelkezik zavarvédelemmel Rádió adó-vevős berendezés esetében meg kell határozni a biztonságos maximális hatótávolságot szabad térben Vetőcsőnek lehet használni fémből, papírból, műanyagból, illetve kompozit anyagból készült csövet, amelynek szilárdsága a lövéskor fellépő erőhatásokat maradandó deformáció nélkül elviseli. Rendellenes működés esetében a fémből készült vetőcsőnek repeszképződés nélkül kell elviselnie az igénybevételt, a nem fémből készült vetőcső pedig csőbontás esetében jellemzően nem képezhet repeszt A cső egyik végét le kell zárni. A fenékdugó készülhet a cső anyagából vagy egyéb anyagból. A fenékdugót a csőhöz szilárdan kell rögzíteni, akár hegesztéssel, ragasztással vagy csavarozással, illetve ezek kombinációjával. A rögzítés módját úgy kell megválasztani, hogy a fenékdugó a lövés után is szilárdan a helyén maradjon Vetőcsőnek csak olyan cső használható, amelynek belső hossza legalább a cső átmérőjének hatszorosa. Ennél rövidebb cső csak a védőterület kiterjedésénél nagyobb felületű víz felett alkalmazható. A cső belső átmérője nem lehet nagyobb a pirotechnikai termék névleges átmérőjénél. A cső falvastagságának a lövés során fellépő erőket mechanikai sérülés nélkül el kell viselnie A vetőcsövet minden töltés előtt ellenőrizni kell. Kizárólag tiszta, repedésmentes, ép állapotú, és a helyén lévő fenékdugóval ellátott vetőcső tölthető be. A töltés során szikramentes anyagból készült töltő rúddal kell a cső fenekére illeszteni a pirotechnikai terméket Rátett töltet alkalmazása tilos A vetőcsőre vonatkozó előírások megváltoztathatók, ha egy adott termék használati és kezelési útmutatója vagy műszaki leírása a fentiektől eltérő használati módot engedélyez vagy ír elő A vetőcsövet kilövéskor rögzíteni kell, hogy a kilövés során keletkező rezgések ne tudják azt eldönteni A kaloda anyaga lehet fa, fém vagy műanyag. A felhasznált anyag szilárdságának és a kaloda kialakítása milyenségének olyannak kell lennie, hogy egy hibás működés során bekövetkező csőrobbanásnál a benne lévő csöveket ne engedje szétszóródni, és a kaloda anyagából se képződjenek repeszek A kalodának a vetőcsövet a vetőcső hosszának legalább két pontján kell rögzítenie A rakétákhoz való tartó elemeket úgy kell kialakítani, hogy a rakétákat egyenként lehessen működtetni, és a vezetőpálcát teljes hosszában megvezessék A római gyertyát olyan stabilan kell rögzíteni legalább hosszuknak két pontján, hogy a sorozatos dinamikus igénybevételt is elmozdulás nélkül elviseljék. 6. Felhasználás utáni eljárás 6.1. A pirotechnikai termék felhasználásának befejezésével a felelős pirotechnikus leválasztja az indító gépet az indító hálózatról Az indítás befejezését követően legalább tíz perc várakozás után lehet megkezdeni a működtető eszközök átvizsgálását. Soha sem szabad közvetlenül a vetőcső fölé hajolni, csak oldalról nézve szabad vizsgálni az eszközöket.

120 6.3. A felelős pirotechnikus a felhasználás során indított, de el nem működött pirotechnikai terméket összegyűjti, az eredetileg nem izzógyújtóval szerelt termékről az izzógyújtót leszereli, és külön-külön tároló eszközbe teszi. A felszerelést kizárólag ezt követően szabad visszabontani. Nagy kiterjedésű telepítés esetében az elkülönülő részek visszabontását más részektől függetlenül is meg lehet kezdeni A felelős pirotechnikus az eszközöket, a felhasználási területet és környezetét is átvizsgálja, hogy az esetleg tűz keletkezését kiváltó parázs, zsarátnok ne maradjon A felelős pirotechnikus a felhasználási terület megtisztítását és ellenőrzését követően a felhasználási területet határoló kordont lebontja A felelős pirotechnikus a helyszínt akkor hagyhatja el, ha a felhasználási területet átvizsgálta, és azt rendben levőnek találta. A távozás időpontját az engedélyen fel kell jegyezni A pirotechnikai termék felhasználása során keletkező hulladék pirotechnikai anyagot a felelős pirotechnikus összegyűjti, és átadja egy olyan vállalkozásnak, amely jogosult annak megsemmisítésére.

121 5. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez A tárolóhelyek tartó- és szakipari szerkezeteire vonatkozó tűzállósági követelmények Szerkezet megnevezése Tűzvédelmi osztály Tűzállósági határérték (perc) Teherhordó pillérek A2 R 60 Teherhordó falak A2 REI-M 60 Falszerkezetek merevítő elemei A2 R 60 Nem teherhordó falak A1 EI 60 Tűzfalak A1 REI-M 240 Födémek A1 REI 60 Teherhordó gerendák A2 R 60 Tetőfödémek tartószerkezetei A2 R 60 Tetőfödémek merevítő szerkezetei A2 R 60 Nyílásáthidalások A2 R 60 Fedélszerkezetek Nyílászárók tűzszakasz-határon A1 EI 60 Tűzgátló csappantyúk tűzszakasz-határon EI-S 60 Tűzgátló tömítések, kiegészítők tűzszakasz-határon EI 60 Menekülési útvonalak szerkezetei Középfolyosók, zárt oldalfolyosók határoló falszerkezetei A2 EI 60 Falburkolatok B A2-s1, d0 Padlóburkolatok B fl -s1 Hő- és hangszigetelések menekülési útvonalak határoló szerkezetein belül Szakipari szerkezetek A2-s1, d0 Vázkitöltő falak (külső homlokzati falak) A2 E 30 Válaszfalak A2 EI 30 Tetőfödémek térelhatároló szerkezetei (60 kg/m 2 felülettömegig) A2 EI 30 Falburkolatok általános helyen Padlóburkolatok általános helyen C fl -s1 Felülvilágítók Csapadékvíz elleni szigetelések C-s1 D-d0 D

122 6. melléklet a 173/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelethez Rendőr-főkapitányság megnevezése Előirányzat-felhasználási keretszámla száma 1. Országos Rendőr-főkapitányság Budapesti Rendőr-főkapitányság Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőrfőkapitányság Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság Zala Megyei Rendőr-főkapitányság

123 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról A bányászatról szóló évi XLVIII. törvény 50/A. (2) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 133/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya 1. (1) A rendelet hatálya a polgári robbantási tevékenységre terjed ki. (2) 1 A rendelet hatálya nem terjed ki a) 2 a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szerv, továbbá Magyarország területén állomásozó fegyveres szerv birtokában lévő robbanóanyag és lőszer, b) a polgári felhasználású pirotechnikai termék, és c) a polgári felhasználású lőszer gyártására, tárolására, felhasználására, vizsgálatára és megsemmisítésére. Értelmező rendelkezések 2. E rendelet alkalmazásában 1. bányabeli raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló egymással összefüggő földalatti térségekből álló és valamely bejáratával bányatérséghez csatlakozó létesítmény; 2. biztonsági távolság: a) 3 a veszélyességi fokozatba sorolt gyártásra vagy tárolásra szolgáló épület és a környezetében lévő védendő építmény között azok irányában megtartandó olyan legkisebb távolság, amelynek határainál az épületben esetlegesen bekövetkező robbanás ütőhullámának legnagyobb nyomása a jelen rendeletben megengedett értéket nem haladja meg, b) a robbantás helyétől mért távolság, amelyen túl a robbantásnak a környezetre, személyekre gyakorolt hatása veszélytelen; 3. 4 brizáns robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek indítása csak megfelelő erősségű ütőhullámmal idézhető elő; 3a. 5 egy tűzben való robbantás: olyan robbantás, amikor a gyújtólánc elindítását egyetlen impulzus váltja ki, függetlenül attól, hogy a töltetek felrobbanása egyszerre vagy különböző időpontokban következik be; 4. érvényességi kör: a robbantásvezetői vagy a robbantómesteri engedélyben megjelölt szakterület; 5. 6 felügyeleti személy: termelést, munkát irányító, ellenőrző intézkedésre jogosult személy; 6. földalatti raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló, egymással összefüggő, közvetlenül a külszínre nyíló földalatti térségekből álló létesítmény, amelynek külszíni nyílásait kerítéssel határolják körül; 7. gyártóműi raktár és tárolóhely: a) bázisraktár: a létesítmény területén, a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzemek körzetén kívül telepített, állandó használatra épített raktár, amely lehet aa) alapanyag-raktár, amely a vásárolt vagy előállított továbbfeldolgozásra alapanyagként szolgáló robbanóanyag tárolására szolgál, annak felhasználásáig,

124 ab) készáruraktár, amely a gyártott robbanóanyag késztermék tárolására szolgál, annak értékesítéséig, b) 7 átmeneti raktár: a robbanóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem körzetén kívül telepített, vagy az üzemhez, a kutató-, minőségellenőrző laboratóriumhoz rendelt, attól biztonsági távolságra telepített, állandó használatú raktár, amely ba) a gyártási sorozat összeállítására váró, vizsgálat alatt álló vagy értékesítés előtti átcsomagolásra váró befejezetlen késztermék, bb) további feldolgozásra (szerelésre) váró robbanóanyag, gyártmány, bc) megsemmisítésre váró robbanóanyag, vagy bd) kutatórészleg által előállított kísérleti robbanóanyag tárolására szolgál, c) 8 kéziraktár: a gyártólétesítmény területén, a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató-, minőségellenőrző laboratórium közvetlen használatára létesített, biztonsági távolságra telepített raktár, amely a folyamatos termeléshez, kutatáshoz vagy vizsgálathoz szükséges robbantóanyag, félkész- vagy késztermék, képződő selejt felhasználásáig vagy megsemmisítéséig, de legfeljebb 90 napig tartó tárolására szolgál, d) 9 tárolóhely: a gyártólétesítmény területén, rendszerint a robbantóanyag-gyártó vagy feldolgozó (szerelő) üzem, kutató-, minőségellenőrző laboratórium közvetlen közelében létesített vagy kijelölt, a környezetet nem veszélyeztető módon védett helyiség, fülke vagy páncélszekrény, amely a robbantóanyag gyártásközi műveletek közötti tárolására szolgál, e) átrakodóhely: rendszerint a robbanóanyag-raktárak közelében, azok védett oldalán kiépített vagy kijelölt terület, amely a robbanóanyag közúti járműre vagy vasúti kocsira történő átrakodására szolgál, és ahol a robbanóanyag csak az átrakodás időtartamáig lehet jelen az egyidejűleg elszállításra kerülő mennyiségben; gyutacs: robbanóanyag, valamint robbanóanyagot tartalmazó tárgy indítására szolgáló, szerelt termék, így különösen az alap-, a robbantó-, a villamos-, a nem elektromos- és az elektronikus gyutacs, beleértve a robbanózsinór nélküli kapcsolókat, valamint a robbanásátadó, robbanáserősítő tölteteket is; 8a. 11 határhőmérséklet: valamely szilárd felület azon hőmérséklete, amelynél a felülettel érintkező éghető gáz, gőz vagy kondenzált fázisú anyag gyulladása bekövetkezhet az érintkezés időtartama alatt; 9. hordláda: robbanóanyag szállítására kiképzett, e rendelet szerinti követelményeknek megfelelő eszköz; 10. indítás: a robbanóanyag robbanási folyamatának elindításához szükséges impulzus közlése elektromos, nem elektromos, gyújtó- vagy robbanózsinóros, elektronikus gyújtóhálózaton keresztül; indítótöltet: olyan töltet, amely gyutaccsal vagy robbanózsinórral szerelve a gyutacsérzéketlen robbanóanyagot képes felrobbantani; 12. jégrobbantó töltet, jéglyukasztó irányított töltet: robbanóanyagot tartalmazó, gyutaccsal összeszerelhető, kizárólag jég robbantására használható szerkezet; kifúvási irány: az a jellemző irány, amerre a gáznemű égéstermékek, a repeszek és a törmelékek túlnyomó része halad; 14. kifúvófal, kifúvófödém: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiség olyan határoló fala, födéme, amely az esetlegesen bekövetkező robbanásnak vagy heves égésnek már a kezdeti nyomására felszakad és kifúvódik, ezáltal az építmény más szerkezetei mentesülnek a súlyos romboló hatástól;

125 kifúvófelület: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiség határoló felületeinek azon szerkezeti egysége, amely 3 kn/m 2 -nél kisebb robbanási túlnyomás hatására megnyílik, és kiviteli formája a kifúvófal és a kifúvófödém; 16. külszíni raktár: robbanóanyag tárolására szolgáló, egy vagy több épületből álló, kerítéssel körülhatárolt létesítmény; 16a. 15 létesítmény: minden olyan építmény a hozzá tartozó szabadterekkel együtt, ahol egy vagy több robbantóanyaggal kapcsolatos és azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik; 16b. 16 lőpor: polgári robbantási célra gyártott toló hatású robbanóanyag vagy robbantóanyag alapanyaga; 17. megállt töltet: olyan töltet, amelynek indítását megkísérelték, de nem vagy csak részben robbant fel; mértékadó töltet (Q f ): gyutacs használata esetén az azonos névleges időzítési intervallumokban robbantott töltetek közül a legnagyobb; gyújtózsinór használata esetén a legnagyobb töltet kétszerese; nyújtott töltet esetén a 20 méter hosszú töltet tömege; munkatér: az a helyiség, amelyben a robbanóanyaggal munkaműveletet végeznek; 20. műtárgy: épületnek nem minősülő építmény; 20a. 19 normál villamos érzékenységű gyutacs: a 6. melléklet szerinti I. osztályba tartozó villamos gyutacs; 21. nyílt rendszerű technológiai berendezés: az a berendezés, amelynek üzemszerű működése során állandóan vagy időszakosan veszélyes mértékű vegyianyag, robbanóanyag, robbanásveszélyes gőz, gáz vagy por juthat a levegőbe; nyújtott töltet: olyan töltet, amelynek legnagyobb és legkisebb méretének hányadosa nagyobb ötnél; osztott töltet: egyazon töltési térben több egymástól elkülönített szakaszból, résztöltetekből álló töltet; primer robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelyben a ütőhullámon kívül egyéb energiaforrás (szúróláng, súrlódás, ütés, felmelegedés) is kiválthatja a detonációt; 25. raktárkezelő: a robbanóanyag bevételezésével, kiadásával és elhelyezésével megbízott robbantásvezető vagy robbantómester; rátett töltet: a robbantandó tárgyon szabadon (előtét nélkül) elhelyezett töltet; robbanás: nagy sebességű, energia-felszabadulással járó folyamat; robbanóanyag: szilárd vagy folyékony halmazállapotú anyag vagy ezek keveréke, amely kémiai reakció révén képes arra, hogy olyan sebességgel fejlesszen gázt, ami elegendő hőmérsékletű és akkora nyomáshullámot hoz létre, hogy a környezetben károsodást idéz elő, így különösen az alap-, az emulzió alapú-, a por alakú keverék-, az öntött- és a préselt robbanóanyag; 29. robbanóanyaggal kapcsolatos munka: a polgári felhasználású robbanóanyag gyártás, megszerzés, tárolás, felhasználás, megsemmisítés, valamint a tárolással járó robbanóanyag forgalmazás gyakorlati végrehajtása; 30. robbanóanyaggal kapcsolatos munka kisegítő feladatai: azok a feladatok, amelyek nincsenek kizárólag robbantómesteri feladatok közé sorolva; 31. robbanóanyag gyártó létesítmény, -építmény, -épület, -műtárgy, -tűzszakasz, -helyiség, - szabadtér: olyan létesítmény, építmény, épület, műtárgy, tűzszakasz, helyiség, szabadtér, amelyben a végzett tevékenység robbanóanyag gyártására vagy a gyártásával összefüggő kutatásra, vizsgálatra, tárolásra, szállításra, megsemmisítésre irányul; robbanóanyagot tartalmazó tárgy: olyan tárgy, amely egy vagy több robbanóanyagot vagy pirotechnikai anyagot, valamint ezek félkész termékeit tartalmazza, továbbá ezek

126 gyártás közbeni selejtes darabjai, hulladékai, önmagában is robbanóanyagnak tekintendő félkész termékei, így különösen a gyutacs, a perforátor, a robbanó- és a gyújtózsinór; 33. robbanóképes anyag: az az anyag, amelyben mechanikai, hő- vagy más iniciáló hatásra robbanás játszódik le; 34. robbantás: meghatározott célra megtervezett és szándékosan előidézett robbanás; robbantás kezdete: az az időpont, amikor a gyutacsvezetéket egymáshoz vagy a robbantóvezetékhez csatlakoztatják vagy a gyújtózsinórt meggyújtják; 36. robbantási munka: a robbantás érdekében a robbantótöltet elkészítésének megkezdésétől a robbantás befejezéséig végzett tevékenység; 37. robbantás befejezése: az az időpont, amikor a robbantómester a robbantótöltet felrobbantásáról meggyőződött, vagy a megállt töltetet hatástalanította; 37a. 28 robbantással kapcsolatos jelzésrend: a robbantás tervezett időpontja előtti első, a robbantás kezdetét, valamint befejezését jelentő jelzések meghatározása; 37b. 29 robbantóanyag: a robbanóanyag és a robbanóanyagot tartalmazó tárgy összefoglaló neve; robbantóhálózat: villamos gyutacsok esetében a gyutacsvezetékek és a robbantóvezeték összekapcsolásával kialakított vezetékrendszer, gyújtózsinór és nem elektromos hálózat esetén a gyutacsokkal szerelt és lefektetett zsinórrendszer; robbantóhálózat ellenállása: a villamos gyutacsok vezeték hossztól függő összellenállása és a robbanóvezeték ellenállása figyelembevételével meghatározott összes ellenállás ohmban kifejezett értéke; 40. robbantótöltet elkészítésének megkezdése: az az időpont, amikor a robbantás helyén a robbanóanyagot felhasználás céljából a hordládából vagy a gyári csomagolásból kiveszik; 41. sújtólégbiztos robbantás: sújtólégbiztos robbanóanyaggal és robbantógéppel, valamint a sújtólégbiztosság követelményét kielégítő technológiával végrehajtott robbantás; 42. sújtólégbiztos robbanóanyag: az olyan robbanóanyag, amely kielégíti a sújtólégbiztossági feltételeket; 43. szállítási norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott legnagyobb robbanóanyag-mennyiség, amely a szállítás módjától és a használt göngyöleg fajtájától függően anyagmozgató, vagy szállítóeszközzel egyszerre szállítható; 43a. 32 szikraérzékenység: az az elektromos energia, amelynél nagyobb energiájú kisüléstől az anyag meggyulladhat, és a meggyulladás valószínűsége a kisülés energiájának növekedésével nő; 44. támfal: a védősánc belső vagy külső részén, annak lábazati biztosítására szolgáló, korlátozott magasságú építmény; 45. tárolási norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott, egy vagy többféle robbanóanyag legnagyobb mennyisége, amely a raktárban vagy tárolóhelyen egyidejűleg jelen lehet; 46. tároló: robbanóanyag elhelyezésére szolgáló épület; 47. tárolókamra: kizárólag robbanóanyag tárolására szolgáló földalatti térség; 48. tárolótér: legfeljebb 500 kg robbanóanyag tárolására szolgáló raktárban a tárolóhelyiség, vagy a tárolókamra helyett létesített, elkülönített térség; technológiai jellegű robbanás: a robbanóanyagok érzékenységéből adódó, a technológiai folyamat során vagy a gyártási munka közben védelem mögött bekövetkezett robbanás; 50. technológiai tér: a robbanóanyag gyártás folyamatában, a robbanóanyag szárítása, szitálása, préselése, melegítése (megolvasztása) céljára szolgáló, bevédett tér, amelyben a művelet alatt ember nem tartózkodik;

127 51. terelőfal, terelőfödém: veszélyességi fokozatba sorolt építményben az épülettel szerkezetileg összefüggő nem éghető anyagból készült térelhatároló szerkezet, amely a helyiségben esetlegesen bekövetkező robbanás, vagy heves égés hatásának (nyomásának és repeszhatásának) ellenáll; 52. terhelési norma: az a tömegegységben vagy darabszámban meghatározott, egy vagy többféle robbanóanyag mennyiség, amely a gyártási tevékenység végzése közben a munkahelyen egyidejűleg jelen lehet; 53. terhelési tényező: a veszélyességi fokozatba sorolt helyiségben esetlegesen felrobbanó robbanóanyag TNT-egyenértékben kifejezett mennyiségének és a helyiség szabad térfogatának hányadosa kg/m 3 -ben kifejezve; TNT-egyenérték: az a szám, amely megmutatja, hogy valamely robbanóanyag robbanáshője hányszorosa a TNT (2,4,6-trinitro-toluol) robbanáshőjének; 54a. 35 tolóhatású robbanóanyag: olyan robbanóanyag, amelynek robbanása detonációs hullámfront képződése nélkül megy végbe; 55. töltet: a robbantásra előkészített, de még nem élesített robbanóanyag; 55a. 36 ütőhullám: a detonációs hullám által generált, valamely közegben haladó hullám; 55b. 37 üzem: az üzemeltető irányítása alatt lévő terület egésze, ahol egy vagy több létesítményben veszélyes anyagok találhatók, beleértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát vagy tevékenységeket is; 56. várakozási idő: az az időtartam, amely alatt a) a töltet felrobbanása esetén a robbanás után tilos a robbantás helyére visszamenni, b) megállt töltet esetén védett helyen kell tartózkodni; 57. védett külszíni raktár: olyan raktár, amelynek minden tárolója védett, vagy természetes védettsége a mesterséges védettséggel legalább azonos értékű; 58. védett tároló: a védősánccal körülvett, vagy ezzel a védettséggel legalább azonos értékű természetes védettségű (domb, hegy) tároló; 59. védőfal: a veszélyességi fokozatba sorolt építménytől szerkezetileg független vasbetonból vagy más, nem éghető szilárd anyagból épített fal, amely a védősáncéval azonos szerepet tölt be; védősánc: veszélyességi fokozatba sorolt építmény köré, előírt távolságra épített, meghatározott méretű, gyepesített földtöltés, amely az építményben esetlegesen bekövetkező robbanás által okozott ütőhullámtól és repesztől védi a környezetet; 61. veszélyességi fokozat (RV besorolás): a robbanóanyag gyártására, tárolására szolgáló helyiség, szabadtér, építmény, létesítmény veszélyességi besorolására használt megjelölés ( RV-1 RV-4 ); 62. veszélyeztetett terület: a veszélyességi fokozatba sorolt építmény biztonsági távolságának határain belül eső terület; villamosérzéketlen gyutacs: a 6. melléklet szerinti II. osztályba tartozó villamos gyutacs; zárt rendszerű technológia: az a technológiai berendezés, amelynek üzemszerű működése során egyáltalán nem, vagy csak a környezetre veszélytelen mértékben juthat vegyianyag, robbanóanyag, robbanásveszélyes gáz, gőz vagy por a légtérbe. Személyi feltételek 3. (1) Polgári robbantási tevékenység, robbanóanyag forgalmazás irányításával, felügyeletével az a személy bízható meg, aki a) betöltötte a 21. életévét,

128 b) rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges, e rendelet szerinti képzettséggel és szakmai gyakorlattal, és c) a munkakör ellátásához egészségügyileg alkalmas. (2) 41 Robbanóanyag gyártásért felelős személyként az bízható meg, aki vegyészmérnök, és legalább 3 éves robbantóanyag gyártási gyakorlattal rendelkezik. Keveréssel előállítható robbanóanyag esetén gyártásért felelős személyként legalább 3 éves robbantásvezetői gyakorlattal rendelkező személy is megbízható. (3) Robbanóanyag megszerzésének, tárolásának irányításával, ellenőrzésével robbantásvezetői képzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és robbantómesteri képzettséggel rendelkező személy bízható meg. (4) Robbantási munka tervezésével, irányításával, ellenőrzésével robbantásvezetői képzettséggel rendelkező személy bízható meg. (5) 42 Építményrobbantás tervének elkészítésével és kivitelezésével felsőfokú műszaki végzettségű, e területen szerzett legalább 3 éves gyakorlattal rendelkező személy bízható meg. 4. (1) Robbanóanyag gyártási munkával az a személy bízható meg, aki megfelelő végzettséggel rendelkezik. Keveréssel előállítható robbanóanyag gyártásával robbantómesteri végzettséggel rendelkező személy is megbízható. (2) Robbanóanyaggal kapcsolatos munka végrehajtásával robbantómesteri képzettséggel rendelkező személy bízható meg. Robbantásvezetői képzettséggel rendelkező személy a robbantásvezetői engedélye szerinti érvényességi körben robbantómesteri munkát is elláthat. (3) Robbanóanyaggal kapcsolatos munkák egyes kisegítő feladatainak elvégzésével arra alkalmas, kioktatott személyt (a továbbiakban: robbantási segéderőt) is meg lehet bízni. Robbantási segéderő az lehet, akit az adott feladat elvégzésére kioktattak és annak megfelelő elsajátításáról visszakérdezéssel meggyőződtek. 5. (1) Robbantásvezetői engedélyt az kaphat, aki a) 21. életévét betöltötte, b) felső- vagy középfokú műszaki végzettségű, és legalább 3 éves robbantási üzemi gyakorlatot szerzett, c) az 1. melléklet szerinti, legalább 40 órás robbantásvezetői tanfolyamot végzett vagy robbantástechnikai szakmérnök, és d) a robbanóanyaggal kapcsolatos munka végzésére egészségügyileg alkalmas. (2) Robbantómesteri engedélyt az kaphat, aki a) 21. életévét betöltötte, b) felsőfokú műszaki végzettségű, középfokú műszaki végzettségű vagy ipari (műszaki) szakmunkás, és legalább egy éves robbantási üzemi gyakorlatot szerzett, továbbá c) az 1. melléklet szerinti, legalább 120 órás robbantómesteri tanfolyamot végzett vagy robbantástechnikai szakmérnök, és d) a robbanóanyaggal kapcsolatos munka végzésére egészségügyileg alkalmas. (3) Robbantásvezetői vagy robbantómesteri engedélyt kérelemre, a bányafelügyelet vizsgabizottsága előtt tett sikeres vizsgát követően 5 évre, a (4) bekezdés szerinti érvényességi körre a bányafelügyelet adja meg. Az engedély kérelemre, az 1. melléklet szerinti robbantásvezető esetén 32, robbantómester esetén 16 órás továbbképző tanfolyam elvégzése és a bányafelügyelet vizsgabizottsága előtt tett sikeres vizsga esetén meghosszabbítható további 5 évre. (4) 43 Robbantásvezetői, illetve robbantómesteri engedély a) külszíni bányászati robbantási munka;

129 b) szeizmikus robbantási munka; c) kohászati robbantási munka; d) építményrobbantási munka; e) víz alatti és jégrobbantási munka; f) mélyfúrási robbantási munka; g) föld alatti robbantási munka érvényességi körre adható. (5) 44 A bányafelügyelet a robbantásvezető vagy a robbantómester engedélyét két éves időtartamra felfüggeszti, ha halmozottan vagy egy éven belül ismétlődően megszegi a vonatkozó biztonsági szabályokat, vagy szabályszegésével súlyos balesetet vagy súlyos üzemzavart okoz. (6) A felfüggesztés időtartamát követően a robbantásvezető vagy a robbantómester az engedélye szerinti tevékenységet csak akkor folytathatja, ha a (3) bekezdés szerinti tanfolyamon részt vett és sikeres vizsgát tett. (7) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a bányafelügyelet véglegesen visszavonja attól, aki feladatai ellátására egészségügyileg (orvosi szakvélemény alapján) véglegesen alkalmatlanná vált. A robbanóanyag kezelés általános követelményei 6. (1) 45 A polgári robbantási tevékenység, a robbanóanyag forgalmazása, szállítása, belföldi átadása nem veszélyeztetheti a) mások életét, testi épségét, egészségét, vagyonát, b) a természeti és az épített környezetet. (2) 46 A robbanóanyag gyártás, forgalmazás, szállítás és a robbantási tevékenység során biztosítani kell, hogy a robbanóanyag ne vesszen el és ne kerüljön illetéktelen személyhez. (2a) 47 A robbanóanyagot óvatosan és kíméletesen kell kezelni és szállítani. A robbanóanyagot ideiglenesen sem szabad elhelyezni ott, ahol tárgy vagy anyag rádőlhet, vagy ahonnan leeshet. (3) A robbanóanyagot a gyártó által meghatározottak szerint kell tárolni és felhasználni, nem szabad olyan környezeti hatásoknak kitenni, amelyek következtében a) akaratlanul felrobbanhat vagy minőségi jellemzői megváltozhatnak, b) villamos áram, villamos töltés, láng vagy szikra hatása alá kerülhet, c) eltulajdoníthatják vagy gondatlanságból kárt tehetnek benne, d) idegen tárgy rádőlhet vagy ráeshet, e) az időjárási viszonyok kárt tehetnek benne, f) idegen tárggyal ütközhet vagy súrlódhat, g) a környezetet szennyezheti. (4) Tilos a) olyan anyagban robbantani vagy olyan anyagot robbantani, amely a robbantás hatására akaratlanul meggyulladhat vagy felrobbanhat, b) a robbanóanyag összetételét megváltoztatni, gyárilag szerelt robbanóanyaggal töltött tárgyat megbontani, szétszerelni, gyújtózsinórral indítható gyutacsba bármilyen eszközzel benyúlni, c) a robbanóanyag 15 m-es körzetén belül dohányozni, nyílt lángot használni vagy nyílt lánggal járó tevékenységet végezni, d) a robbanóanyag környezetében előre nem látható gyújtást eredményező villamos feszültségforrás elhelyezése és fenntartása,

130 e) a robbanóanyagot tartalmazó csomagolási egységeket dobálni, rázni, ütni, ejteni. (5) Aki robbantási munkával kapcsolatban robbanóanyag elvesztéséről, eltulajdonításáról, engedély nélküli felhasználásáról, őrizet nélkül hagyott robbanóanyagról tudomást szerez, robbanóanyagot talál, köteles erről a robbantómesternek vagy a felügyeleti személynek haladéktalanul jelentést tenni. A jelentést intézkedés céljából továbbítani kell a robbantásvezetőnek. (5) 48 A polgári robbantási tevékenység során talált robbanóanyagot haladéktalanul be kell jelenteni a bányafelügyeletnek, egyéb tevékenység során talált robbanóanyagot a rendőrségnek. A bányafelügyelet a rendőrség bevonásával, valamint a rendőrség saját hatáskörében intézkedik a talált robbanóanyag rendőrségi hatósági tárolásáról, megsemmisítéséről. (6) A robbanóanyag elvesztéséről, eltulajdonításáról függetlenül az elkövető személyének megállapításától a rendőrségnek, valamint a bányafelügyeletnek azonnal jelentést kell tenni. II. FEJEZET ROBBANÓANYAG GYÁRTÁS Általános rendelkezések 7. (1) 49 A robbanóanyagot tartalmazó tárgy tömege a robbanóanyag tárolására vonatkozó rendelkezések alkalmazása szempontjából a beletöltött vagy szerelt robbanóanyag tömegével egyenlő. (2) A gyártási tevékenység a robbanóanyaggal végzett a) kutatási, kísérleti munka, b) előállítás, feldolgozás, c) átdolgozás, tovább feldolgozás, d) szerelés, szétszerelés, visszaszerelés, e) 50 válogatás, csomagolás, töltés, préselés, sajtolás, f) vizsgálat, ellenőrzés, g) 51 telephelyen (vagy létesítményen) belüli anyagmozgatás, szállítás. (3) 52 Az RV-besorolású építményben lévő hűtő, légtechnikai és egyéb villamos berendezéseket és -gyártmányokat úgy kell kialakítani, hogy azok robbanóanyaggal érintkezhető bármely részeinek hőmérséklete ne haladja meg a 70 C-t, megengedett terhelésű folytonos üzem esetében sem. 7/A. 53 (1) A robbanóanyag nem robbanóképes alkotókból, egyszerű mechanikai keveréssel történő előállítása esetén a keverő berendezés helyét a keverés alatt álló és az egyidejűleg tárolt robbanóanyag-mennyiség alapján a robbantóanyag-raktárakra vonatkozó védőtávolság figyelembevételével kell kijelölni. (2) A robbanóanyag keveréssel való előállítására, mérlegelésére, csomagolására, átmeneti tárolására szolgáló helyiségek, térségek fokozottan tűz- és robbanásveszélyesek, A tűzveszélyességi osztályúak. (3) A keverő berendezés használatára kezelési utasítást, a robbanóanyag keveréssel való előállítására és az azzal kapcsolatos tevékenységekre technológiai utasítást kell kiadni és azt a helyszínen kell tartani. (4) A (3) bekezdés szerinti technológiai utasításnak tartalmaznia kell a) a felhasználásra kerülő alapanyagok gyártásra vonatkozó jellemzőit, tárolási előírásait és a felhasználás előtti vizsgálatát, b) a technológiai művelet leírását,

131 c) a robbanóanyag mennyiségének és minőségének ellenőrzésére, csomagolására vonatkozó előírásokat, d) az egyes helyiségekben, az előállítás helyén tárolható robbanóanyag-mennyiségeket és a tárolás módját, e) a biztonsági szempontból fontosabb rendelkezéseket. A veszélyességi fokozatba történő besorolás 8. (1) 54 A gyártónak a gyártás építményeinek robbanóanyagot tartalmazó helyiségeit, szabadtereit az építésre, az épületgépészeti és a villamos berendezésekre vonatkozó követelmények megállapítása céljából a (2) (5) bekezdés szerinti veszélyességi fokozatokba kell besorolni. Azokban a helyiségekben és szabadtereken, ahol A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáznak, gőznek vagy pornak jelenlétével számolni kell, a zónahatárokat is meg kell határozni. (2) RV-1 veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében robbanóanyag gőzének, porának, kondenzátumának, és A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáznak, gőznek vagy pornak a) veszélyes mértékű, állandó vagy időszakos jelenlétével, lerakódásával vagy b) 55 üzemszerűen nem veszélyes, de üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén veszélyes mértékű vagy módú előfordulásával kell számolni. (3) RV-2 veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának veszélyes mértékű, állandó vagy időszakos jelenlétével, lerakódásával kell számolni, de A vagy B tűzveszélyességi osztályú anyag nem fordul elő még üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén sem. (4) RV-3 veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterébe a robbanóanyag gőze, pora, kondenzátuma és A vagy B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por csak üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén csak rövid ideig kerülhet, és veszélyes mértékben legfeljebb a hibahely közvetlen környezetében fordulhat elő. (5) RV-4 veszélyességi fokozatba tartozik az a robbanóanyagot tartalmazó helyiség vagy szabadtér, amelynek légterében a robbanóanyag, A vagy B tűzveszélyességi osztályú anyag üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén is legfeljebb veszélytelen módon van jelen. (6) 56 A gyártó építmény robbanóanyagot nem tartalmazó veszélyességi övezeteit, helyiségeit, szabadtereit és tűzszakaszait a tűzvédelmi előírások szerint kell besorolni. (7) A gyártónak a gyártó építményt abba a veszélyességi fokozatba kell besorolni, amelyikbe a hozzátartozó legveszélyesebb veszélyességi fokozatú gyártó helyiség, szabadtér tartozik. (8) A gyártó létesítményt abba a veszélyességi fokozatba kell besorolni, amelyikbe a hozzátartozó legveszélyesebb veszélyességi fokozatú gyártó építmény tartozik. (9) A robbanóanyagok vizsgálatára szolgáló laboratóriumok helyiségeit ha azokban a vizsgálatra kerülő robbanóanyag minták egyidejűleg felrobbanható mennyiségének robbanási hatása a helyiségekre korlátozódik a tűzvédelmi előírások szerinti osztályba kell besorolni. Telepítési előírások 9. (1) A gyártó létesítmény és a környezetében levő más, védendő létesítmény, valamint a gyártó létesítményen belül az egyes létesítmények között legalább a 2. melléklet szerint számított biztonsági távolságot kell megtartani.

132 (2) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági távolságokat 50%-kal meg kell növelni, ha a gyártó létesítményt belterület mellé vagy külterületi lakott terület, országos közút, közforgalmú vasút, honvédelmi létesítmény, repülőtér vagy különleges védelmet igénylő más létesítmény közelébe tervezik telepíteni. (3) Az RV-besorolású építmények között a nagyobb biztonsági távolságot igénylő építmény biztonsági távolságát kell a telepítésnél megtartani. (4) Ha a gyártási technológia feltétlenül megköveteli, akkor kettő vagy több gyártó építmény is egymás közelébe vagy egymás mellé telepíthető és egyetlen építménynek tekinthető. Ebben az esetben az épületrészek egymás közötti védelmének kialakításáról gondoskodni kell. (5) A gyártó létesítmény kerítését az RV-besorolású építménytől a biztonsági távolságnak megfelelő távolságra, legalább 5 m-re kell telepíteni. (6) Az RV-besorolású építmény által veszélyeztetett területre új építmény csak akkor telepíthető, ha az új építménnyel egyidejűleg olyan külső védelem is létesül, amelynek figyelembevételével megállapított új biztonsági távolság megfelel a telepítési követelményeknek. (7) A gyártónak a gyártó tevékenység vagy a technológia megváltoztatása esetén a biztonsági távolságokat és a védőműveket az új helyzetnek megfelelően felül kell vizsgálni. Az építmények belső védelmi rendszerének kialakítása 10. (1) 57 Az RV-besorolású építményt egyszintesre kell alakítani, több szintet igénylő gyártási folyamatnál csak a technológiai tér alakítható ki többszintesre. (2) Az iniciáló robbanóanyaggal, a brizáns robbanóanyaggal vagy az azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos tevékenység végzésére szolgáló gyártó építmény RV-besorolású helyiségeit minden más helyiségtől terelőfalakkal kell elválasztani. (3) 58 Azon gyártó helyiség terelőfalait, amely helyiségben a robbanás gyakori bekövetkezésével kell számolni, többszöri robbanással szemben is ellenállónak kell kialakítani. A terelőfalak ténylegesen szükséges szerkezetét és falvastagságát a helyiségben végzett technológiai folyamat, a berendezések, a jelenlevő anyagok minősége, mennyisége, a helyiség terhelési tényezője figyelembevételével kell meghatározni. (4) 59 Azon gyártó helyiség terelőfalainak, amely helyiségben a tevékenység brizáns vagy tolóhatású robbanóanyaggal vagy robbanóanyagot tartalmazó tárggyal függ össze, meg kell felelniük a 14. -ban foglalt követelményeknek. (5) A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti terelőfalakkal a 0,15 kg/m 3 -nél nagyobb terhelési tényező miatt be nem védhető gyártó helyiséget ha más helyiségekkel való szoros kapcsolatát a technológia nem követeli meg önálló épületként is lehet létesíteni. Az ilyen épület határoló falait az üvegezésük és a tartószerkezetük kivételével kifúvófalként is ki lehet alakítani. (6) A terelőfalakkal elválasztott és az (5) bekezdés szerint létesített RV-besorolású helyiséget vagy épületet önálló tűzszakaszként kell értelmezni úgy, hogy azokra a tűzszakasz fogalmát nem kell alkalmazni. Az ilyen helyiség, épület alapterületét a technológia és a tevékenység helyigénye alapján kell megválasztani. (7) A lőporral vagy az azt tartalmazó termékkel kapcsolatos tevékenységek végzésére szolgáló RV-besorolású építményeket tűzszakaszokra kell osztani. (8) 60 A tűzszakaszokat a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által meghatározott térelhatároló, tűzgátló szerkezetekkel kell egymástól elválasztani.

133 (9) Az olyan gyártó helyiség esetén, amelyben robbanóanyagot tartalmazó termék robbanása esetében repeszhatással is számolni kell, terelőfödémet kell kialakítani. A terelőfödémet a terelőfalakkal kell összeépíteni. (10) Az esetleges robbanás vagy heves égés okozta túlnyomás levezetésére az építmények RV-besorolású helyiségeit kifúvó felülettel kell ellátni a (11) (13) bekezdés szerint. (11) Minden RV-besorolású helyiség legalább egyik oldalát kifúvófallal kell ellátni, amelynek 3 kn/m 2 -nél kisebb robbanási túlnyomás hatására fel kell szakadnia. A kifúvófalat a helyiség azon szabadba néző oldalán kell kialakítani, amelyik a várható robbanás centrumához közelebb esik. A kifúvás irányát úgy kell megválasztani, hogy a robbanás a környezetben levő védendő építményeket ne veszélyeztesse. (12) Az RV-besorolású helyiségnél a tartószerkezetek fokozottabb védelme céljából a robbanási túlnyomás levezetésére kifúvófödém építhető, ha a helyiségben levő robbanóanyag robbanása esetében annak repeszhatásával nem kell számolni. (13) A (11) bekezdésben előírtaktól el lehet térni abban az esetben, ha olyan technológiát alkalmaznak és olyan kis mennyiségűek az egyszerre felrobbanni képes robbanóanyag mennyiségek, hogy az semmiféle veszéllyel nem jár. (14) A különösen veszélyes munkahelyeken (különösen iniciáló robbanóanyag szárításánál, szitálásánál, száraz keverésénél, préselésénél, brizáns robbanóanyag sajtolásánál) a munkavállalókat a technológiai tértől vasbeton fallal és zsiliprendszerű mozgatható acéllappal el kell választani. A vasbeton fal és az acéllap kialakításának olyannak kell lenni, hogy a technológiai térben esetleg felrobbanó összes robbanóanyag a munkavállalók testi épségét ne veszélyeztesse. (15) 61 A robbanóanyagokkal közvetlenül kézzel vagy szerszámmal végzett szerelési, vizsgálati, ellenőrzési műveleteknél munkahelyi bevédéseket kell felszerelni. A munkahelyi bevédések védőképességét modell-kísérletekkel kell ellenőrizni. Az ellenőrzést a munkafázishoz tartozóan, a tervezett terhelési norma 1,5-szeresének megfelelő mennyiségű robbanóanyag robbantásával vagy meggyújtásával kell elvégezni. Az építmények külső védelmi rendszerének kialakítása 11. (1) RV-besorolású építmény létesítésénél belső védelme kialakításán túl szükség esetén gondoskodni kell a környező építmények és az azokban foglalkoztatott személyek külső védelméről is. (2) Annál az építménynél, amelynek RV besorolású helyiségében csak olyan kis mennyiségű robbanóanyag egyidejű robbanásának vagy heves égésének lehetőségével kell számolni, hogy annak hatása csak a helyiségre korlátozódik, a környező építményekkel kapcsolatos kölcsönös védelem céljából legalább a tűztávolságot biztosítani kell. (3) Annál az építménynél, amelynek RV-besorolású helyiségében olyan nagy mennyiségű iniciáló vagy brizáns robbanóanyag egyidejű robbanásának lehetőségével kell számolni, hogy annak hatása túlterjed a helyiség szerkezetein, ezáltal a környezetet is veszélyeztetheti, a környező építmények védelme érdekében a) a robbanás ütőhullámának nyomásával szembeni védelem céljából aa) az RV-besorolású építmény terelőfalakkal határolt irányában legalább a biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot meg kell tartani, ab) az RV-besorolású építmény kifúvási irányában védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni, valamint a védősánc és a védőfal csillapítási tényezőinek figyelembevételével kiszámított biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot kell megtartani; b) ha a robbanástól tömeges repesz- vagy törmelékszóródás is várható, akkor az RVbesorolású építmény mellé a védendő építmény irányába eső oldalán védősáncot vagy

134 védőfalat kell építeni és a védőhatás figyelembevételével kiszámított biztonsági távolságot vagy a tűztávolságot kell megtartani; c) szükség esetén a védendő építmény mellé is külön védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni. (4) A védősánc kialakításának követelményei a következők: a) a védősánc álljon ellen a 14. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hatásoknak, az időjárási viszontagságoknak és robbanás esetén ne okozzon káros visszaverődéseket, b) a védősánc magassága legalább 1 m-rel haladja meg az épület párkánymagasságát, felső koronaszélessége legalább 60 cm legyen, felületét füvesítsék, c) a védősánc tetején repeszfogó akadály építhető, amely nem készülhet olyan anyagból, amely repesz képzésére alkalmas, d) a védősáncnak az épülettel ellentétes oldalán a földrézsű támfallal helyettesíthető, e) a védősánc és a védett épület között legalább 1,2 m hasznos szélességű gyalogút legyen építhető; a védősánc és a védett épület közötti legnagyobb távolság gyalogos forgalom esetén 3 m, járműforgalom esetén 5 m lehet, f) közlekedési út védősáncon való átvezetésére alagutat kell építeni, amelynek hasznos belmagassága legalább 2,2 m, hasznos szélessége legalább 1,2 m, g) a védősáncon egyenesen átvezető alagút kijáratával szemben attól legfeljebb 4 m-re védősáncot vagy védőfalat kell építeni, amelynek teteje és az alagút kijáratának teteje minimum 10 -os szöget zár be; a védősáncnak minden irányban legalább 1 m-rel túl kell nyúlnia a kijáraton, és szélének legalább 10 -os szöget kell bezárnia a kijárat oldalával; az útvonal iránytöréseinél tükröket kell alkalmazni, h) ha a kijárattal szemben védősánc vagy védőfal nem építhető, akkkor a kijáratok tengelyeit egymáshoz képest el kell tolni úgy, hogy az eltolt tengelyek közötti távolság nem lehet kisebb, mint az alagút szélessége +1 m, az átmeneti pont iránytörése legalább 60 legyen, valamint az alagút ki- és bejáratánál tiltó- vagy jelzőlámpát kell elhelyezni, i) 62 a közművezetékek számára a védősáncba csak olyan méretű és elhelyezésű közműcsatornát, közműalagutat szabad építeni, amely a védősánc hatását jelentős mértékben nem csökkenti, j) az alagutat szabadon kell hagyni, abban kaput, sorompót vagy egyéb repeszt képező anyagot elhelyezni tilos. (5) A védőfallal szemben támasztott követelmények a következők: a) védőfalat lehet építeni védősánc helyett, ha helyhiány miatt védősánc nem építhető, b) a védőfal álljon ellen a 14. (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott hatásoknak és ne okozzon káros visszaverődéseket, c) a védőfal anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton, amely legalább 0,6 m-rel legyen magasabb, mint az épület párkánymagassága, a betonozást csak a terv szerinti munkahézagoknál szabad megszakítani, d) a védőfal és a védett épület közötti távolság 3 m-nél kisebb és 6 m-nél nagyobb ne legyen, e) a védőfalon átvezető út kijáratával szemben attól legfeljebb 5 m-re egy további védőfalat kell építeni úgy, hogy a további védőfal teteje és az alagút kijáratának teteje minimum 10 -os szöget zárjon be, és minden irányban legalább 1 m-rel takarja a kijáratot, valamint legalább 10 -os szöget zárjon be a védősánc széle a kijárat oldalával, f) 63 a vezetékek számára a védőfalba csak olyan áttöréseket szabad készíteni, amelyek a védőfal hatását jelentős mértékben nem csökkentik. (6) Annál az építménynél, amelynek RV-besorolású helyiségeiben olyan nagy mennyiségű lőpor heves égésének lehetőségével kell számolni, hogy a tűz hatása túlterjedhet

135 a helyiség szerkezetein, a környező építmények védelme céljából a tűztávolság megtartása mellett az RV-besorolású helyiségek mellé, a védendő építmények irányába eső oldalaikon védősáncot vagy védőfalat kell kiépíteni a lángok veszélytelen irányba történő terelésére és a hősugárzás veszélyének elhárítására. 12. (1) A robbanóanyag kísérleti vagy vizsgálati robbantására szolgáló építményt a robbanás hatásának ellenálló falakkal kell építeni, repeszhatású termékek esetében a tetőszerkezetüket is ellenállónak kell kialakítani, szükség esetén külön védőberendezést is alkalmazni kell. (2) A kísérleti vagy vizsgálati robbantásra szolgáló szabadteret robbanásnak ellenálló külső védelemmel kell körülhatárolni vagy olyan távolságra kell kijelölni, hogy a védendő építményeket és az azokban lévő személyeket a robbanás káros hatásai ne veszélyeztessék. 13. (1) A robbanóanyag-hulladék vagy robbanóanyag robbantással történő megsemmisítésére szolgáló építményt vagy szabadteret a 9. (5) és (6) bekezdésében foglalt szempontok szerint kell kialakítani. (2) A szétrepülésre hajlamos alkatrészekből álló, robbanóanyaggal töltött termékek (pl. csappantyúk, vadásztöltények) égetéssel történő megsemmisítéséhez szétrepülésüket megakadályozó szerkezeti felépítésű égető-berendezéseket kell készíteni. (3) A robbanóanyag égetéssel történő megsemmisítése után visszamaradó, nehézfémvegyületeket tartalmazó veszélyes hulladéknak minősülő salakok átmeneti tárolására, ártalmatlanítására (lerakására) átmeneti tárolóhelyet vagy lerakóhelyet kell létesíteni a hatályos előírások szerint. (4) A vizsgálati vagy a megsemmisítő robbantás biztonságos elvégzéséhez a robbanás káros hatásai ellen védelmet nyújtó fedezéket kell kiépíteni vagy meglevő építményben kijelölni a robbantást végző személy. Az építmények szerkezeti kialakítása 14. (1) Az RV-besorolású építményt és annak belső és külső védelmi rendszerét az építményben rendeltetésszerűen jelen lévő robbanóanyag veszélyes tulajdonságainak és az alkalmazott technológia jellegének figyelembevételével kell kiépíteni. Az építéshez használt anyagoknak és szerkezeteknek meg kell felelniük a (2) (11) bekezdésben foglalt követelményeknek. (2) A tűzszakaszok elválasztására szolgáló tűzfalakat, tűzgátló falakat és tűzgátló födémeket úgy kell kialakítani, hogy a tűzfal legalább 50 cm-rel nyúljon a tetősík fölé. A terelőfal tűzfalnak is tekinthető. (3) Az RV-besorolású helyiségek elválasztására szolgáló terelőfalat a következők szerint kell kialakítani: a) az esetleges robbanás során keletkező léglökés nyomó és szívóhatásának, a szeizmikus hatásnak, az épületszerkezetek és berendezések szétrepülő darabjainak, termék szétrepülő részeinek, a gyújtóhatásnak ellen kell állnia, b) a terelőfal anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton, amelynek a betonozását csak a terv szerinti munkahézagoknál szabad megszakítani, c) a terelőfal teteje legalább 50 cm-rel legyen a tetősík felett, kifúvófalak mellett legalább 50 cm-rel nyúljon a homlokzat síkja elé, d) 64 terelőfalakba az esetleges robbanás hatásának ellenálló nyílászáró szerkezeteket szabad beépíteni,

136 e) vezetékek áttörési helyein peremes védőcsövet kell a terelőfalba építeni úgy, hogy a védőcső és a vezetékek közötti rést rugalmas, nem éghető anyaggal kell kitölteni. (4) A kifúvófal létesítésének követelményei a következők: a) kifúvófalat nem szabad használni födém alátámasztására vagy bármilyen egyéb teherhordó célra, b) a kifúvófalat úgy kell elhelyezni, hogy működésekor a robbanási túlnyomás ne veszélyeztesse a környezetet, c) a kifúvófalra semmiféle technológiai, épületgépészeti, villamos szerelvényt, csővezetéket nem szabad felerősíteni, d) a kifúvófal az üvegfelületek kivételével nem tartalmazhat 1000 kg/m 3 -nél nagyobb sűrűségű, robbanás esetén kiszakadó elemet, e) a kifúvófal legfeljebb közepesen éghető lehet. (5) A terelőfödém létesítésének követelményei a következők: a) terelőfödémet kell alkalmazni azokban az RV-besorolású helyiségekben, ahol terelőfal alkalmazása kötelező, és a robbanás következtében repeszhatással kell számolni, b) a terelőfödém feleljen meg a terelőfallal szemben támasztott követelményeknek, c) a terelőfödém anyaga helyszínen öntött monolit vasbeton, d) a terelőfödémet össze kell építeni a terelőfalakkal, a szomszédos helyiségek födémeiből adódó többtámaszúságot nem szabad figyelembe venni. (6) A kifúvófödém létesítésének követelményei a következők: a) kifúvófödém alkalmazható az RV-besorolású helyiségeknél abban az esetben, ha a robbanásnál repeszhatással nem kell számolni, b) a kifúvófödém fajlagos tömege legfeljebb 120 kg/m 2 lehet, c) 65 a kifúvófödémet csak az időjárási hatásoknak ellenállóan szabad méretezni, d) világítótesteket vagy egyéb szerelvényeket csak a kifúvófödém gerendáira szabad szerelni, e) a kifúvófödém legfeljebb közepesen éghető lehet. (7) Az RV-besorolású helyiség ajtajának létesítési követelményei a következők: a) az ajtónak tűzállósági szempontból A1-A2 tűzvédelmi osztályúnak kell lennie (kivétel a kifúvófalban lévő ajtó, amely lehet D tűzvédelmi osztályú is), RV-1 és RV-2 besorolású helyiségnél EI 30, RV-3 és RV-4 besorolású helyiségnél EI 15 tűzállósági határértékűnek kell lennie, b) terelőfalba ajtó beépítését kerülni kell, ha mégis szükséges, a robbanás hatásának ellenálló ajtót kell rendszeresíteni, c) az ajtó nyitása külső falban a szabadba, terelőfalban a veszélyt okozó helyiség felé, tűzfalban a veszélyt nem okozó helyiség felé, egyéb helyen a menekülés irányába történjen úgy, hogy az ajtón a nyitás irányát jól látható módon jelölni kell, d) az ajtó anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a mechanikus szikraképződés és a sztatikus feltöltődés veszélye ne álljon fenn, valamint az ajtólap felülete sima, könnyen tisztítható legyen, a porlerakódást elősegítő vízszintes felületeket kerülni kell, e) a belső ajtónál kulcszárat alkalmazni nem szabad, a külső ajtó pedig csak kívülről lehet kulccsal nyitható, f) csapóajtót nem lehet alkalmazni, g) az ajtóba a külső bejárati ajtó kivételével küszöböt nem lehet beépíteni, h) a menekülési lehetőség biztosítása érdekében a helyiség bármely pontja és a szabadba vezető ajtó között a távolság nem lehet nagyobb ha) RV-1, RV-2 veszélyességi fokozat esetén 15 m-nél,

137 hb) RV-3, RV-4 veszélyességi fokozat esetén 30 m-nél, i) a szabadba nyíló ajtó szélességét 0,8 m és 2,4 m közöttire kell kialakítani. (8) Az RV-besorolású helyiség ablakának létesítési követelményei a következők: a) az ablak anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a mechanikus szikraképződés és az elektrosztatikus feltöltődés veszélye ne álljon fenn, valamint az ablak nyitószerkezete a padlósíkról kezelhető legyen, b) a robbanóanyagipari építmény ablakán legfeljebb 2 mm vastag síküveget szabad alkalmazni, c) 66 ha az RV-besorolású helyiségben fény- vagy hőérzékeny robbanóanyag van, akkor matt fehér ablakot kell alkalmazni, d) kifúvófalba D tűzvédelmi osztályú ablakszerkezetet lehet alkalmazni, e) egyéb falban RV-1, RV-3 besorolású helyiségben A1-A2 tűzvédelmi osztályú (tűzállósági határérték: EI 15), RV-2, RV-4 besorolású helyiségben D tűzvédelmi osztályú (tűzállósági határérték: EI 15) ablakszerkezetet lehet alkalmazni. (9) A terelőfalba ha a technológia megköveteli átadónyílást lehet kiképezni. A nyílás méretét a lehető legkisebbre kell korlátozni. Az átadónyílás a terelőfalat nem gyengítheti oly mértékben, hogy az a 14. (2) bekezdésében meghatározott követelményeknek ne feleljen meg. Az átadónyílást záró lemez anyaga és kialakítása olyan legyen, hogy a szikraképződés veszélye ne álljon fenn, és viselje el a technológiai robbanás hatását. (10) Az átadónyílást reteszelni kell (szakaszos technológiánál egyoldali, folyamatos technológiánál kétoldali acéllemezzel kell az átadónyílást lezárni) úgy, hogy a nyílás nyitott állapotában a művelet leálljon, és (folyamatosnál) egyidejűleg csak az egyik oldali lemez legyen nyitható. (11) Az RV-besorolású létesítmény fedélhéjazatának kialakítási követelményei a következők: a) lapostető esetén fedélhéjazatként megengedhető B roof (t1) anyag alkalmazása is, b) meredek hajlású tető fedélhéjazatát A1-A2 tűzvédelmi osztályú anyagból kell készíteni, c) a fedélhéjazatot a tetősíkon túlnyúló tűzfalakkal tűzszakaszokra kell bontani, d) nem A1-A2 tűzvédelmi osztályú fedélhéjazatnál a túlnyúló falak fedő bádogozása és a csatlakozó hajlatbádogozás együttes vízszintes vetületi szélessége legalább 50 cm. (12) A belső felület, burkolat kialakításának követelményei a következők: a) a belső felület, burkolat legyen könnyen tisztítható, sima, továbbá a porfogó vízszintes tagozatot, repedést, kitüremlést kerülni kell, b) a helyiség belső színezése legyen világos, a robbanásveszélyes anyag színével kontraszthatásban, és a festő vagy színező anyag a robbanóanyaggal ne lépjen kölcsönhatásba, c) többrétegű burkolatban ne legyen légrés, álmennyezetet létesíteni nem lehte, d) 67 a helyiség padlóburkolata hézagmentes, vízzáró, legalább C fl tűzvédelmi osztályú, valamint csúszásmentes legyen, továbbá a széleken lábazati szegélyt kell alkalmazni, e) veszélyes mértékű elektrosztatikus feltöltődésre hajlamos anyagot belső felületen alkalmazni nem szabad, f) az RV-1, RV-2 besorolású helyiség falai és mennyezetei mosható, padlóburkolata ne okozzon mechanikai szikrát (nem szükséges a szikramentesség, ha a padlónak savállónak kell lennie, de a padlót rendszeresen nedvesen kell tartani), g) az RV-besorolású helyiség padlója általában egyszintben legyen, ha ez nem lehetséges, az átjárást lépcső nélkül, 1,5%-nál nem nagyobb lejtővel kell biztosítani úgy, hogy helyiségenként a padló lejtése az 1,5%-ot nem haladhatja meg.

138 Közlekedési utak 15. (1) A gyártó létesítmény országos közúttal való összeköttetésére két nyomtávú bekötőutat kell kiépíteni. (2) A létesítményen belül egy- vagy kétirányú forgalom esetén a szükséges tengelyterhelésre méretezett utakat kell kiépíteni az építmények gépjárművel és tűzoltó járművel való megközelítése érdekében. A robbanóanyag szállítására kijelölt teherforgalmi út kellő teherbírású, sima felületű, pormentes legyen és minden időjárás mellett megfelelő érdességgel rendelkezzen. (3) A robbanóanyag szállítására szolgáló utat meg kell jelölni. (4) A robbanóanyag állandó jellegű kézi száliításához télen is csúszás-mentesíthető gyalogutat kell kiépíteni. A rendszeres, de csak időszakos kézi szállításhoz a gyalogút a közlekedési úttal párhuzamosan, a közlekedési út mellé is kiépíthető vagy azon kijelölhető. A betonból készített út burkolata kellő teherbírású, felpúposodás- és kátyúmentes, valamint sima és portalan legyen. (5) A létesítmény belső útjain a robbanóanyagok szállítása mellett megengedett más termék szállítása is, ebben az esetben a létesítmény bejáratánál az egész telephelyre érvényes figyelmeztető, a közlekedés biztonságát szolgáló táblát vagy feliratot kell elhelyezni. (6) Az RV-besorolású építmény kifúvási oldalán biztonsági távolságon belül nem lehet az átmenő forgalom számára utat, iparvágányt vagy keskeny nyomközű iparvágányt kiépíteni. (7) Az RV-besorolású építmény megközelítésére és az építményen belül a) a személyek közlekedésére legalább 0,8 m széles utat kell biztosítani, és b) az építményben használatra engedélyezett szállítóeszköz közlekedésére, azok méreteitől és a rakodás térigényétől függő, de legalább 0,8 m széles utakat kell a helyiségek padozatára kijelölni, amelyek széleit 10 cm-es szélességben fehérre kell festeni és indokolt esetben korláttal kell határolni. Növényzet 16. (1) 68 A gyártó létesítmény be nem épített vagy burkolattal be nem fedett területeire a (2) (3) bekezdés szerint növényzetet kell telepíteni és azt folyamatosan gondozni kell. (2) A védősáncok rézsűit füvesíteni kell. (3) Az összefüggő nagyobb területeket füvesíteni és fásítani kell. Az RV-besorolású építmény közelébe nem szabad ültetni tűlevelű fát és olyan fát, amelynek virága, termése könnyen szálló (pehelyszerű) részekből áll. (4) Az RV-besorolású építménytől mért 5 m távolságon belül fát nem szabad ültetni; bokrot, cserjét 10 m távolságon belül nem szabad telepíteni. Állatok elleni védelem 17. Az RV-besorolású építmény szellőzőnyílásait, nyitható ablakait és csatornakifolyóit a madarak vagy a rágcsáló állatok behatolása ellen 10Ű10 mm lyukméretű rácsokkal vagy huzalszövetekkel le kell zárni. Kerítés 18. (1) 69 A gyártó létesítményt illetéktelen személyek és erdei nagyvadak külső behatolásától védeni kell. E célból a létesítményt, vagy ha a hatékonyabb ellenőrzés megvalósítása érdekében szükséges, az üzem területét külön is, legalább 1,8 m magas kerítéssel kell körülhatárolni és a kerítés tetejére szögesdrót-spirált kell felszerelni.

139 (2) A létesítmény külső kerítésén belül, annak teljes hosszában, legalább 3 m széles, növényzet mentes sávot kell kialakítani az őrizendő terület jó áttekinthetősége és az esetleges erdőtűz átterjedésének megakadályozása érdekében. Vízellátás és csatornázás 19. (1) A gyártó létesítménynél olyan vízellátási rendszert kell kiépíteni, hogy annak vízvezetéki hálózatáról az egyes építmények szociális, technológiai és oltóvíz igénye biztosítható legyen. (2) Az egyes építményekben keletkező ipari és szociális jellegű szennyvíz kezelésére elkülönített csatornahálózatot, ülepítő rendszert, szennyvízkezelő és -tisztító berendezést kell létesíteni. (3) Az RV-besorolású építmény víz- és csatornahálózat létesítésének többletkövetelményei a következők: a) RV-1, RV-2 besorolású helyiség és szabadtér esetén vízelvezetés céljára csak nyitott csatornát szabad alkalmazni, amelyet a lerakódást elősegítő helyek nélkül, megfelelő lejtéssel, könnyen tisztíthatóan kell képezni, b) RV-3 besorolású helyiség és szabadtér esetén falikutat, kiöntőt, nyitott csatornát, valamint félig zárt, nyitható fedlapú csatornát szabad alkalmazni; a falikút csatornaelvezetésén kívül egyéb zárt csatornát nem szabad alkalmazni, c) RV-4 besorolású helyiség és szabadtér esetén ca) zárt csatornát, csatornatönköt, szabadon vezetett csatornát, padlóban, falban, horonyban vezetett csatornát, félig zárt fedlapú és nyitott csatornát szabad alkalmazni, cb) 70 a csatornákat egyenes pontokból és íves irányváltoztatásokkal kell kialakítani, ha pedig ez nem lehetséges, úgy az iránytörésnél tisztító nyílást kell létesíteni. Fűtés, hűtés 20. (1) 71 Az RV-besorolású építmény hőközpontját vagy hűtőközpontját úgy kell elhelyezni, hogy ne érintkezzen RV-besorolású helyiség falával. A kondenzvíz vezetékébe robbanóanyag leválasztó egységet kell beépíteni az építmény határán belül. A hőközpont vagy a hűtőközpont az RV-besorolású épület külső bejáratú helyiségében is elhelyezhető, ha az a technológiával szorosan összefügg, vagy ha nem kerül közvetlenül RV-besorolású helyiség mellé és a hőközpont vagy a hűtőközpont esetleges robbanástól védett. (2) Az RV-besorolású építmény fűtő- vagy hűtőberendezéseinek létesítési követelményei a következők: a) RV-besorolású helyiség fűtésére gőzfűtést nem szabad alkalmazni, b) a fűtési rendszer hőfejlesztő, hőcserélő, keringető, stb. berendezését tilos RVbesorolású helyiségben elhelyezni, helyiségen belül csak a csővezetékeket és hőleadókat szabad elhelyezni, c) a fűtési vezetéket olyan módon és helyen kell a gerincvezetékre vagy a hőközpontra csatlakoztatni, hogy rendkívüli esemény esetén is biztonságosan lehessen elzárni vagy szakaszolni, d) a fűtési vezetéket az épületbe vagy helyiségbe való csatlakoztatás előtt az érintésvédelmi hálózattal egyenpotenciálra kell hozni, e) a fűtőtestet a faltól legalább 10 cm, a padlótól legalább 20 cm távolságra kell elhelyezni, f) a fűtőtest felülete és alátámasztása könnyen tisztítható legyen. (3) Az RV-besorolású építmény fűtő- vagy hűtőberendezése létesítésének többletkövetelményei a következők: a) RV-1, RV-2 besorolású helyiség és szabadtér esetén

140 aa) a helyiségeket csak nyitott tágulási tartályú, a jelenlévő anyagok által meghatározott, legfeljebb 70 C hőmérsékletű melegvíz-fűtéssel szabad fűteni, ab) gőzfűtésű vezetéket vagy szerelvényt helyiségben vagy szabadtéren elhelyezni, vagy azon átvezetni tilos, ac) 72 csak sima csőfűtőtestet szabad alkalmazni, ad) a fűtőtestet olyan színűre kell festeni, amely elüt a fűtőtestre rakódható veszélyes anyag színétől, ae) tilos fűtési vezetéket padlócsatornában vagy nehezen hozzáférhető helyen vezetni, af) szabályozó vagy elzáró szerelvényt, légtelenítőt vagy más fűtési szerelvényt a helyiségben tilos elhelyezni, ag) hőmérséklet-érzékelőt el szabad helyezni a helyiségben, ha kielégíti a technológia veszélyessége szerinti biztonsági követelményeket; b) RV-3 besorolású helyiség és szabadtér esetén ba) csőfűtőtestet, lemezradiátort és egysoros kivitelű, hőleadó borda nélküli lapradiátort szabad alkalmazni, bb) tágulási tartályt, légtelenítő szelepet és légtelenítő edényt a helyiségben nem szabad alkalmazni, bc) szabályozó és elzáró szelep, nyomásmérő, hőmérő alkalmazása megengedett; c) RV-4 besorolású helyiség és szabadtér esetén ca) a fűtőtesten és a hozzá tartozó csővezetéken kívül a helyiségben szabályozó és elzáró szerelvényeket, tágulási tartályt, légtelenítő szelepet, légtelenítő edényt, nyomásmérő és szabályozó szerelvényt, hőmérsékletmérő és szabályozó szerelvényt szabad elhelyezni, cb) a bordás fűtőtest kivételével mindenfajta fűtőtestet szabad alkalmazni. Légtechnika 21. (1) 73 Az RV- besorolású helyiségben olyan hatékonyságú szellőzést kell kialakítani, hogy üzemszerű körülmények között a helyiség légterében a robbanóanyag gőzének, porának vagy kondenzátumának és az A B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por egyedi vagy együttes koncentrációja ne haladja meg az alsó robbanási határ 20%-át. (2) Az RV-1" "RV-3 besorolású helyiség olyan munkahelyénél, amelynél a légszennyező anyag koncentrációja üzemszerűen túllépheti az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, helyi elszívást kell biztosítani. (3) Az olyan RV-1 RV-3 besorolású helyiségben, amelyben a technológiai berendezésben keletkező üzemzavar vagy előrelátható meghibásodás esetén az általános üzemi szellőzés nem elegendő az előírt levegőtisztasági követelmények megtartására, vészszellőzést kell biztosítani. (4) 74 Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségből származó, légszennyező anyagot tartalmazó levegőt szükség esetén olyan tisztítási műveletnek kell alávetni, hogy a szabadba kibocsátott levegő tisztasága a hatályos környezetvédelmi előírásoknak megfelelő legyen. (5) 75 Minden olyan légtechnikai csővezetékben, amely robbanóanyag gőzével, porával vagy robbanásveszélyes gázzal, gőzzel vagy porral szennyezett levegőt szállít, és azok egyedi vagy együttes koncentrációja elérheti az alsó gyulladási hatáskoncentráció 40%-át, robbanás tovaterjedése elleni védelmet kell kialakítani, valamint tűzszakasz határonként tűzvédelmi csappantyúkat is be kell építeni. (6) 76 Azon az RV-besorolású építményben, amelynek helyiségében a robbantóanyag minősége vagy a művelet biztonsága meghatározott paraméterű légállapotot követel meg, klimatizáló berendezést kell létesíteni.

141 (7) Az RV-besorolású helyiség szellőző- és klimatizáló berendezésének létesítési követelményei a következők: a) a szellőztető berendezést úgy kell létesíteni, hogy a rendszer csak egy technológiához vagy egy tűzszakaszba tartozó helyiségeket lásson el, b) madarak és rágcsálók behatolásának megakadályozására az épületek külső felületén elhelyezett kifúvó- és beszívó-nyílásokat 10Ű10 mm-nél nem nagyobb osztású korrózió ellen védett huzalhálóval kell lefedni, c) légtechnikai berendezést, szerelvényt vagy légcsatornát kifúvó felületen vagy kifúvó felület előtt tilos elhelyezni, d) a légcsatornákat hirtelen iránytörések és egyéb lerakódást elősegítő helyek, szerkezetek nélkül kell kialakítani úgy, hogy a légcsatorna külső és belső felülete könnyen tisztítható legyen, e) elszívó-rendszerben alkalmazott nedves porleválasztók vizét gyűjtőaknába (medencébe, tartályba) kell vezetni, és megfelelő tisztításáról, semlegesítéséről kell gondoskodni, f) a befúvó- és elszívó-szerkezetet úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy a szerkezet porzás-veszélyt ne okozzon, g) visszakeringető szellőztető- és klímaberendezést nem szabad létesíteni, h) RV-4 besorolású helyiség kivételével ventilátort a helyiségben vagy azzal egy légtérben elhelyezni tilos. i) 77 az elszívó berendezés robbanásbiztos kivitelű legyen. (8) Az RV-1, RV-2 besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők: a) a helyiségen belül a szellőztető berendezésnek csak az elszívó vagy a befúvó oldali rácsait és a hozzájuk tartozó légcsatornákat szabad elhelyezni, b) hőmérséklet-, füst-, nyomásérzékelőket, az egyéb érzékelőket el szabad helyezni a helyiségben, ha kielégítik a biztonsági követelményeket, c) a légcsatornákat szabadon kell szerelni, nem lehet aknában, padlócsatornában vagy egyéb zárt helyen légcsatornát vezetni, d) 78 csak kör keresztmetszetű légcsatornát szabad használni, amelyet a falon történő átvezetéskor nem éghető anyaggal tömített csőhüvelyben kell elhelyezni, e) elszívó-rendszerbe csak olyan szerelvényeket és mozgó alkatrészeket szabad építeni, amelyek szikrát nem okozhatnak, f) vészszellőztető berendezést automatikus vezérléssel kell ellátni úgy, hogy az indítható legyen a helyiségen kívülről kézi működtetéssel is, g) a vészszellőztető berendezést úgy kell kialakítani, hogy működése ne hozzon létre vészhelyzetet, h) a vészszellőztetés működését kiváltó mértékű légszennyeződésre figyelmeztető hang- és fényjelzésről kell gondoskodni a helyiségen belül, valamint a helyiségen kívül a bejárat közelében, i) a vészszellőztető berendezést az üzemi erőátviteli hálózattól független energiaellátó áramkörről kell működtetni. (9) Az RV-3 besorolású helyiségre és szabadtérre vonatkozó többletkövetelmények a következők: a) a befúvó és elszívó oldali rácsokat és a hozzájuk tartozó légcsatornákat, a kézi állítású légmennyiség szabályozót, a hőmérsékletmérőt és -szabályozót, a légnyomás-érzékelőt és szabályozót, a koncentrációérzékelőt szabad a helyiségben elhelyezni, b) tilos elhelyezni a helyiségben porleválasztót, légszűrő és mosóberendezést, hűtési és fűtési hőcserélőt, nyomáslevezető szerelvényt, kompresszort, vákuumszivattyút.

142 Villamos berendezések létesítési előírásai 22. (1) 79 Az RV-besorolású építményben csak kis- és törpefeszültségű, villamos berendezés létesíthető. (2) Az RV-besorolású helyiségbe, szabadtérre telepített villamos berendezés megfelelőségéről az üzembehelyezés előtti felülvizsgálat során kell meggyőződni. (3) A gyártási technológia megváltozása esetén a villamos berendezést az általa okozható veszély szempontjából felül kell vizsgálni még abban az esetben is, ha a technológiai berendezések változatlanok maradnak. 23. (1) Az RV-1 besorolású helyiségben olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni amely a technológiától függően 0, 1 vagy 2 zónába tartozik és megfelelőségét tanúsították. (2) Az RV-besorolású helyiségben és szabadtéren a rendeltetésszerű használathoz feltétlenül szükséges villamos berendezést, készüléket és ezek vezetékeit úgy kell elhelyezni, hogy mechanikai, kémiai vagy egyéb károsító hatásnak ne legyenek kitéve, vagy ha ez elkerülhetetlen a káros hatásnak ellenálló gyártmányokat vagy járulékos védelmet kell alkalmazni. (3) Az RV-2 és RV-3 besorolású helyiségben olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni, amely az ott alkalmazott technológiától függően 20, 21 vagy 22-es zónába tartozik és megfelelőségét tanúsították. (4) Az RV-besorolású helyiségben és szabadtéren, ha szigorúbb követelmény nincs előírva, olyan villamos gyártmányt kell alkalmazni, amely helyhez kötött szerelés esetén legalább IP 40, hordozható berendezés esetén legalább IP 43 védettségi fokozatú. Ha a villamos gyártmány védettségi fokozata nem elégíti ki az előbbi követelményeket, ez megoldható különálló (nem a gyártmány részét képező) burkolattal is, ha az megfelel legalább az IP 3X védettségi fokozatnak vagy ha a gyártmány könnyen érinthető vagy rá lehet állni az IP 4X védettségi fokozatnak. (5) Kifúvófal, kifúvófödém robbanás hatásának csak kis mértékben ellenálló szerkezeti elemeire villamos berendezést szerelni tilos. (6) Ahol por lerakódása várható, a villamos berendezéseket, készülékeket, szerelvényeket porlerakódástól védetten kell elhelyezni, és gondoskodni kell a tisztíthatóságukról. (7) Az RV-besorolású helyiségben vagy szabadtéren ideiglenes villamos berendezés csak a végleges berendezésekkel azonos módon létesíthető. (8) Az RV-1 besorolású helyiség villamos berendezését évente, az RV-2 és RV-3 besorolású helység villamos berendezését 2 évente, az RV-4 besorolású helység villamos berendezését 4 évente ellenőrizni kell. 24. (1) 80 Az RV-besorolású építmény villamos berendezésén érintésvédelmet kell alkalmazni, és kétévente érintésvédelmi felülvizsgálatot végezni. (2) Nullázás esetén a nullavezető nem használható fel védővezetőként. A nullavezetőt a csoportos leválasztó (feszültség mentesítő) kapcsoló előtti vezetékszakaszokról kell az erre a célra kialakított szerelvényen keresztül leágaztatni és a védőhálózattal összekötni. (3) 81 Az RV-besorolású üzemen belül egyenpotenciálra hozó hálózatot (EPH) kell kialakítani, és ebbe be kell vonni minden üzemszerűen feszültség alatt nem álló, villamosan vezető anyagú technológiai, épületgépészeti berendezést és épületszerkezetet. 25. (1) Minden gyártó építményt villámvédelemmel kell ellátni. Az épületen villámvédelmi felülvizsgálatot kell elvégezni. A felülvizsgálat

143 a) RV-1 besorolású helység esetén 3 évenként, b) RV-2 és RV-3 besorolású helység esetén 4 évenként, c) RV-4 besorolású helység esetén 6 évenként történik. (2) Annál az RV-besorolású építménynél, amelyeknek helyiségében az esetlegesen bekövetkező robbanás vagy tűz hatása túlléphet a helyiségek határoló falain, a villámvédelmi berendezést az építmény szerkezetétől független formában kell kiépíteni. 26. (1) Az RV besorolású épület biztonsági távolságain belül és az RV besorolású épülettől 200 m-en belül rádió adó-vevő antennát telepíteni nem lehet. (2) (1) Minden RV-besorolású helyiségben és szabadtéren elhelyezett, helyhez kötött villamos fogyasztó hálózatról való leválasztására olyan, a terhelés megszakítására alkalmas kapcsolót vagy kapcsolókészüléket kell alkalmazni, amely a fogyasztót a hálózat minden sarkáról leválasztja. Négyvezetékes, közvetlenül földelt rendszerben a közvetlenül földelt nullavezető megbontása a leválasztáshoz nem szükséges, a négyvezetékes rendszerről leágaztatott két- vagy három vezető esetén minden vezetékszálat le kell választani. A kapcsolót vagy kapcsolókészüléket úgy kell elhelyezni, hogy leválasztás esetén a teljes fogyasztókészülék beleértve a csatlakozó kapcsokat is le legyen választva a hálózatról. (2) A rendeltetésszerűen csak együtt működtethető villamos fogyasztócsoport (például világító-, szellőző berendezések, gépcsoport) közös leválasztó kapcsoló is alkalmazható, ha az (1) bekezdés szerinti feltételek minden, így leválasztott fogyasztóra teljesülnek. (3) Minden tűzszakasz külön tűzvédelmi leválasztó kapcsolót kell felszerelni a tűzszakasz bejárata (megközelítési helye) közelében. (4) 83 Az RV-besorolású, azonos rendeltetésű helyiségcsoport vagy építmény a veszélyességi övezeten kívül tűzvédelmi leválasztó kapcsolót kell alkalmazni. (5) Minden védősánccal vagy védőfallal ellátott építményen a védősáncon, védőfalon kívül elhelyezett, a (4) bekezdésnek megfelelő feszültségmentesítő kapcsolót kell alkalmazni. (6) A (3) és (4) bekezdés szerinti kapcsolónak a vészhelyzet elhárításával kapcsolatos berendezéseken kívül minden villamos berendezést le kell választania. A vészhelyzet elhárításával kapcsolatos berendezések külön leválasztó kapcsolókat kell a (3) és (4) bekezdés szerinti kapcsolók mellett elhelyezni, amelyek rendeltetését egyértelmű és tartós felirattal kell megjelölni. (7) Különválasztott villamos hálózati rendszereknél hálózatonként alkalmazható leválasztó kapcsoló, de ezeket egymás mellett kell elhelyezni, és a rendeltetésüket egyértelmű és tartós felirattal kell megjelölni. (8) 84 Leválasztó kapcsoló céljára távműködtetésű kapcsoló is alkalmazható, ebben az esetben a működtető szervre alkalmazandók az elhelyezésre vonatkozó előírások. A távműködtetett főáramköri kapcsolóra a leválasztó kapcsoló kialakítására vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A távműködtetett főáramköri kapcsolót úgy kell bekötni, hogy a kapcsoló a leválasztott hálózat elosztó berendezésének betáplálási pontjait is leválassza. (9) A leválasztó kapcsolót, a feszültség-mentesítő kapcsolót a beépítés helyén felirattal kell megjelölni. Ezeket a kapcsolókat üzemszerű (rendszeres) kapcsolások céljára nem szabad használni. (10) A leválasztó (feszültségmentesítő) kapcsolónak vagy a távműködtető szervnek csak egyértelműen megjelölt ki és be állása lehet, a ki állás lakatolható vagy zárható kivitelű

144 legyen. A leválasztó kapcsoló be állásban nem lehet lakatolható vagy zárható. Kulcsos kivitel esetén a kulcs csak ki helyzetben lehet levehető. 28. Csak olyan villamos berendezést szabad létesíteni és csak olyan villamos gyártmányt szabad alkalmazni, amely megfelel a környezet jellegének. 29. (1) Az RV-1 és RV-2 besorolású helyiségben és szabadtéren csak a technológiai jellemzők figyelembevételével megfelelőnek véleményezett villamos gyártmány, szerelési mód és elhelyezés használható. (2) Az RV-3 besorolású helyiségben és szabadtéren, ahol robbanóanyag pora nem kerülhet a légtérbe, bármilyen robbanásbiztos vagy nem robbanásbiztos, de legalább IP 54 (száraz helyen IP 50) védettségű villamos gyártmányok alkalmazhatók. A megengedhető határhőmérsékletet a veszélyes anyagok függvényében kell meghatározni. 30. (1) Minden villamos berendezést minden fázisban (nem földelt pólusban) túláram elleni védelemmel kell ellátni, és úgy kell méretezni, hogy a védelem a zárlati vagy túlterhelést okozó áramot oly módon szakítsa meg vagy korlátozza, hogy a villamos berendezésnek a környezeti légtérrel érintkező felületi hőmérséklete sehol se lépje túl a megengedhető határhőmérsékletet. (2) Minden villamos berendezést ahol ez szükséges és nincs tiltva el kell látni túlfeszültség elleni, feszültségáthatolás elleni és feszültségcsökkenés elleni védelemmel. 31. (1) 85 (2) A villamos gyártmányok elhelyezésénél gondoskodni kell az akadálytalan hőelvezetésről. (3) 86 A berendezés bármely részének az A vagy B tűzveszélyességi osztályú gázzal vagy gőzzel érintkező felületének legnagyobb üzemi hőmérséklete nem érheti el a gáz vagy a gőz C-ban értendő gyulladási hőmérsékletének 80%-át. (4) A világítótestek, a villamos berendezések és burkolatai felületi hőmérséklete ha egyéb előírás nincs a 120 C-ot nem haladhatja meg. 32. A villamos berendezés minden részének ellen kell állnia a fellépő és a berendezésre káros vegyi hatásoknak. A védelem megfelelő tartós védőburkolattal is kialakítható. Villamos gyártmányok alkalmazhatósága és létesítési követelményei 33. (1) Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségben és szabadtéren kommutátoros vagy csúszógyűrűs villamos motort alkalmazni tilos. (2) A villamos motor terhelhetőségét úgy kell meghatározni, hogy a megengedett terheléssel tartósan üzemeltetve a környezeti légtérrel érintkező felületi hőmérséklet sehol se lépje túl a megengedett 70 C határhőmérsékletet. (3) Ha a villamos motor felületi hőmérséklete a terheléssel tartósan üzemeltetve túllépi a megengedett értéket, a túlterhelés ellen védő készüléknél a legnagyobb megengedett áramot kiegészítő adattáblán kell feltüntetni. (4) Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségben és szabadtéren csak zárlatbiztos transzformátor létesíthető. Éghető folyadék-hűtésű transzformátort nem lehet alkalmazni. (5) 87 (6) A transzformátor hálózat felőli (betáplálási) oldalán olyan túláram-védelem alkalmazható, amely a megengedett terheléshez tartozó áram túllépésekor azt megszakítja,

145 vagy úgy korlátozza, hogy a határhőmérséklet még tartós rövidzárlat esetén se emelkedjék a megengedett érték fölé. (7) Az RV-1 - RV-3 besorolású helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni helyhez-kötött kondenzátort, kondenzátor-telepet, akkumulátort, akkumulátor-telepet. (8) Az RV-besorolású helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni éghető folyadékot tartalmazó villamos hőfejlesztő berendezést, készüléket. Csak olyan villamos fűtésű berendezés, készülék alkalmazható, amely megfelelően védett, és méretezése vagy a hozzá tartozó önműködő hőmérsékletszabályozója biztonságosan kizárja, hogy a környezeti légtérrel érintkező bármely felületrész a megengedett határhőmérséklet fölé emelkedjék. 34. (1) Minden helyiség, építmény és szabadtér biztonságos megközelítéséhez és a rendeltetés szerinti tevékenység biztonságos végzéséhez mesterséges, helyhez-kötött üzemi és tartalék világítási berendezést kell létesíteni. Kivételt képeznek a kielégítő természetes világítással rendelkező és üzemszerűen csak természetes világítás mellett megközelített, alárendelt helyek. Veszélyes anyagot tartalmazó technológiai berendezés és környezete nem tekinthető alárendelt helynek. (2) A technológiailag összefüggő területek és a hozzájuk tartozó közlekedési, megközelítési útvonalak világítási berendezésének működtetését egy helyről kezelhető vagy közös működtető készülékkel kell megoldani. Az egyszerre működtetett világítási berendezés területe nem terjedhet túl az egyszerre leválasztott hálózaton. (3) Azon RV-besorolású helyiségben, építményben, amely nem rendelkezik az (1) bekezdés szerinti helyhez-kötött világítási berendezéssel, rendkívüli megközelítés és tevékenység esetére olyan hordozható világító berendezést kell üzemkész állapotban készenlétben tartani, amely biztonságosan üzemeltethető és kielégítő megvilágítást szolgáltat a megközelítéshez, a tevékenység időtartamára és a terület biztonságos elhagyásához. (4) Minden helyhez-kötött mesterséges világítási berendezéssel ellátott RV-1 RV-3 besorolású helyiségben, ezek megközelítési, menekülési útvonalain gondoskodni kell helyhez-kötött tartalékvilágításról. A tartalékvilágítási berendezés által szolgáltatott megvilágítás legkisebb értékei a következők: a) az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 20%-a, legalább 30 lux az olyan technológiai területeken, ahol a tevékenység, a technológiai folyamat az üzemi világítás kimaradásakor nem állítható le 30 percen belül, vagy a tevékenységet tovább kell folytatni, b) az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 15%-a, legalább 20 lux az olyan technológiai területeken, ahol a tevékenység, a technológiai folyamat leállítása, veszélytelenítése (különösen nyomás alatti berendezések lefúvatása, veszélyes anyagok biztonságba helyezése) és a terület kiürítése az üzemi világítás kimaradása után hosszabb időt, legfeljebb 30 percet vesz igénybe, c) az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 10%-a, legalább 10 lux az a) és a b) pont alá nem tartozó technológiai területeken, munkahelyeken, ahol az üzemi világítás kimaradása után a tevékenység azonnal abbahagyható és a terület kiüríthető, d) az üzemi világítás által szolgáltatott megvilágítás 5%-a, legalább 5 lux az olyan közlekedési, menekülési, kiürítési útvonalakon, ahol lépcsők, küszöbök, iránytörések, kikerülendő akadályok vannak. (5) A (4) bekezdés szerinti megvilágítási értékeket a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben a biztonságtechnikailag jellemző felületre, a (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a padlószinten, a menekülési-kiürítési útvonal középvonalára kell vonatkoztatni. A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti esetben a megvilágítás egyenletessége (E min :E max ) legalább 1:40 legyen az útvonal középvonalán.

146 (6) A (4) bekezdés a) és b) pontok szerinti helyeken biztonsági világítást is kell létesíteni a (4) bekezdés c) és d) pontja szerint. (7) A tartalékvilágítás és az üzemi világítás között olyan kényszerkapcsolat szükséges, hogy az üzemi világítás ne legyen működtethető csak ha a tartalékvilágítás már működik, vagy együtt kapcsolódnak be. A tartalékvilágítás az üzemi világítástól függetlenül is működtethető legyen. (8) A tartalékvilágítás által szolgáltatott megvilágítás figyelembe vehető az üzemi világítás részeként, ha a tartalékvilágítás mindig teljes fényárammal világít, és megengedett az üzemi világítás működésekor kisebb fényáram-kibocsátású (tartalékkapcsolású) megoldás is. A tartalékvilágítás fényforrásainak fényárama ennél a megoldásnál az üzemi világítás működésekor annyira csökkenthető, hogy a bekapcsolt állapot rátekintéssel még jól észlelhető legyen. (9) 88 A tartalékvilágítás az üzemi világítástól elkülönített vezetékhálózattal alakítandó ki. (10) A (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti világítás olyan központi tartalék áramforrásról kell gondoskodni, amely ezt az üzemi világítás kimaradása után legalább egy órán keresztül képes üzemben tartani úgy, hogy a feszültség nem csökken a névleges érték 75%-a alá. (11) A tartalékvilágításokat ellátó áramforrásoknak és kapcsoló berendezéseknek olyanoknak kell lenniük, hogy az üzemi világítás kimaradása után legkésőbb fél percen belül a tartalékvilágítások teljes fénnyel üzemeljenek. (12) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti világítás olyan áramforrásról kell gondoskodni, amely ezt az üzemi világítás kimaradása után mindaddig üzemben képes tartani, míg az adott tevékenységet folytatják. (13) Azon a helyen, ahol személyek csak alkalmilag tartózkodhatnak és ahol csak ellenőrzést végeznek, a beépített tartalékvilágítás helyett, az adott helyen veszélyt nem okozó egyéb világítóeszköz is megengedett, ha kellő számban (üzemzavarral, meghibásodással is számolva) tartanak ilyet üzemkész állapotban, és utasítás teszi kötelezővé a sötétedés utáni használatot. (14) A veszélyes anyagot tartalmazó építményben minden kijárat, vészkijáratot megközelítő útvonal, kiürítési, menekülési útvonal megjelölésére irányfényként megfelelő jelekkel ellátott, a menekülési útvonalat egyértelműen jelölő világító táblákat kell alkalmazni. Az utánvilágító táblák üzemszerű, kellő szintű megvilágításáról gondoskodni kell. 35. (1) Az RV-besorolású helyiségben, szabadtéren éghető folyadékot tartalmazó kapcsolókat nem lehet alkalmazni. (2) Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségben és szabadtéren nem lehet alkalmazni dugós csatlakozókat, biztosítókat, elosztótáblákat, elosztó-berendezéseket. (3) Műszer, irányítástechnikai, hírközlési és hasonló berendezés a technológia által megkövetelt biztonságot nyújtó kivitelben alkalmazható. 36. (1) Csak építményhez (kivéve kifúvófal, kifúvó födém) rögzítetten szerelt, vagy padlóban, földben elhelyezett kábel és kábelszerű vezeték, vagy védőcsőbe húzott vezeték alkalmazható. Átfeszítést, légkábelt nem lehet alkalmazni. (2) 89 Az RV-besorolású besorolású helyiségben és szabadtéren 16 mm 2 vezeték keresztmetszetig csak vörösréz erű vezeték és kábel alkalmazható. (3) Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségen belül átmenő vezeték nem létesíthető.

147 (4) 90 Falon kívüli védőcsőként az RV-1 RV-3 besorolási osztályú helyiségben és szabadtéren csak tömített szerelésű acél védőcső alkalmazható. Az RV-1 RV-3 besorolású helyiségben kábelcsatorna és kábelalagút nem alkalmazható. (5) Ahol por lerakódása várható, kerülni kell a falon kívüli vezeték alkalmazását. Ha ez elkerülhetetlen, a vezetéket portól védetten és tisztíthatóan kell elhelyezni. (6) Csupasz vezeték kizárólag egyenpotenciálra hozás és érintésvédelem céljára várható mechanikai igénybevételnek ellenálló tömör keresztmetszettel alkalmazható. (7) A kábeleket és a vezetékeket úgy kell méretezni, hogy a hálózaton sem tartós terhelés, sem túlterhelés vagy zárlat következtében ne keletkezhessen a 31. -ban megengedettnél nagyobb felületi hőmérséklet. (8) Vezetékek, védőcsövek tűzszakasz határon történő átvezetésénél az épületszerkezetek tűzállósági követelményének megfelelő tűzállósági határértékű védelemről gondoskodni kell. Technológiai berendezések létesítési előírásai 37. (1) A technológiai berendezés csővezetékeit, csőszerelvényeit az általános vegyipari biztonságtechnikai követelmények alapján kell megválasztani és szerelni. A csővezeték RVbesorolású helyiségek elválasztó falain történő átvezetéséhez fali csőhüvelyeket kell alkalmazni, és azok réseit nem éghető tulajdonságú, rugalmas anyaggal kell tömíteni. (2) A csővezetéket úgy kell szerelni és elhelyezni, hogy annak felülete könnyen hozzáférhető és tisztítható legyen. (3) Csővezetéket vagy szerelvényt csatornában, aknában vagy egyéb, nehezen hozzáférhető helyen vezetni vagy elhelyezni nem lehet. (4) Csővezetéket vagy szerelvényt kifúvófelületen elhelyezni nem lehet. 38. (1) Robbanóanyag előállításának olyan technológiai folyamatánál, amelynél hőtermelő kémiai reakció játszódik le, állandó keverést és hűtést kell alkalmazni. Ennek érdekében a) a keverő és a hűtőfolyadék keringtetését végző szivattyú meghajtásához kettős energiabetáplálást kell biztosítani úgy, hogy a hálózati villamos energia kimaradása esetében a tartalék áramforrás automatikusan lépjen működésbe, b) a tartalék energiaforrást és a hűtőfolyadék tartalékolandó mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy a folyamatban levő művelet biztonságosan befejezhető legyen. (2) A technológiai berendezéshez a keverőt és a keverést úgy kell megválasztani, megvalósítani, hogy annak indítása, folyamatos működése, leállása vagy leállítása robbanásveszélyt ne okozzon. (3) A keverést, fűtést, hűtést vagy ezek kombinációit igénylő folyamatoknál olyan hőmérséklet-szabályozást kell alkalmazni, amely a berendezésben az anyag hőmérsékletét az előírt hőmérséklet-tartományban, a biztonságtechnikai szempontból megengedett határértékek között tartja üzemzavar vagy meghibásodás esetén is, vagy a folyamatot veszélymentesen leállítja. (4) A technológiai berendezés indításához vagy leállításához az automatikus vezérlés mellett a nem üzemszerű kézi kapcsolás lehetőségét is biztosítani kell. A hőmérsékletszabályozásnál az automatika kiiktatási lehetősége és kézi szabályozással történő helyettesítése csak indokolt esetben alkalmazható. (5) A fűtött, illetve hűtött technológiai berendezésben az anyag hőmérsékletének mérésére és ellenőrzésére legalább két egymástól független hőmérőt (hőérzékelőt) kell elhelyezni, amelyek közül az egyik a helyszínen, a másik a műszerfalon leolvasható, és amelyek jelzést és indokolt esetben regisztrálást is lehetővé tesznek.

148 (6) Az olyan technológiai berendezésnél, amelyben a hő hatására a főreakció veszélyes melléktermékek képződésének irányába tolódhat el, vagy termikus bomlás jöhet létre, a tűz vagy robbanás megelőzésére elárasztó berendezést kell létesíteni. A technológiai berendezéshez olyan érzékelő-beavatkozó biztonsági berendezést kell létesíteni, amely a beállított hőmérsékleti határérték érzékelésekor az adagolást leállítja, és riasztó (hang- vagy fény-) jelzést ad, majd az elárasztó berendezést is működésbe hozza. 39. (1) A veszélyes mennyiségű mérgező hatású vagy tűz- és robbanásveszélyes gáz, gőz képződésével járó technológiát zárt rendszerűre kell kialakítani, és belső légterének folyamatos szellőztetéséhez technológiai szellőző-berendezést kell létesíteni. A porzással járó műveletnél helyi elszívást biztosító szellőző-berendezést kell alkalmazni. (2) A technológiai mellékműveleti berendezéseket ugyanolyan műszaki biztonságúra kell kialakítani, mint a technológiai főberendezéseket. (3) A szakaszos üzemű technológiai berendezést a kölcsönös veszélyeztetés csökkentése érdekében műveletenként vagy művelet csoportonként egymástól külön kell választani. Az elkülönítést a veszély mértékétől függő távolság tartásával, fallal vagy más szerkezet kialakításával kell megvalósítani. A különösen veszélyes műveletek berendezéseit egymástól és a dolgozóktól terelőfalakkal kell elválasztani vagy külön építményekben kell elhelyezni. (4) A különösen veszélyes szakaszos üzemű technológiai berendezés működését helyiségének ajtójával vagy kezelőnyílásának ajtójával kényszerkapcsolatba kell hozni (reteszelni kell), hogy az ajtó becsukása nélkül ne legyen indítható. (5) Azon a munkahelyen, ahol a robbanóanyag gőze vagy pora, illetve az A és B tűzveszélyességi osztályú gáz, gőz vagy por veszélyes mértékben jelenhet meg, a technológiai berendezést a szellőző berendezéssel kényszerkapcsolatba kell hozni. Technológiai művelet csak a szellőzés működése mellett végezhető. (6) A vizsgáló és a megsemmisítő berendezést a robbanás és a tűz károsító hatásának ellenálló védelemmel kell létesíteni. A robbantás jelzésére hang- vagy fényjelző berendezést kell biztosítani. A lőtereket a meglevő nagy távolságok miatt kétféle, egymástól függetlenül működő jelzőberendezéssel kell ellátni. Tűzvédelmi berendezésre vonatkozó előírások 40. A gyártó létesítményen belül tűzjelző berendezést kell létesíteni, figyelembe véve az esetleges robbanás káros hatásai elleni védelmet. 41. (1) A gyártó létesítménynél a környezeti tűz oltásához a mértékadó tűzszakasz területe alapján oltóvizet kell biztosítani. (2) Az RV-besorolású építménynél a tűzoltáshoz vízszerzési helyeket kell kialakítani. A vízvezetéki hálózatból legalább 400 kpa kifolyási nyomású oltóvizet kell biztosítani a) az iniciáló, a brizáns robbanóanyaggal vagy azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos RV-besorolású építménynél legalább egy órán keresztül, b) a tolóhatású robbanóanyaggal vagy azokat tartalmazó termékekkel kapcsolatos RVbesorolású építménynél 400 MJ/m 2 tűzterhelésig legalább egy órán, a MJ/m 2 közötti tűzterhelés esetében legalább másfél órán keresztül. (3) 91 Abban az RV-besorolású helyiségben vagy szabadtéren, ahol a jelenlevő robbanóanyag hosszú ideig tartó égése várható, a személyi védelem céljára legalább egy-egy vészzuhanyt kell létesíteni. A vészzuhanyt a munkahely fölött, elfagyás veszélyétől mentes helyen kell felszerelni.

149 42. (1) Az RV-besorolású építményhez biztosítandó tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt, felszerelést és anyagot a jelenlevő robbanóanyag tulajdonságaitól és az alkalmazott technológiától függően kell létesíteni. (2) Abban az RV-besorolású helyiségben, amelyben a technológiából adódóan nagy tömegű robbanóanyag égése következhet be, és az ott dolgozó személyek veszélyes zónában végzik tevékenységüket, a vonatkozó műszaki követelmény szerinti beépített vízzel oltóberendezést kell létesíteni. A vízzel heves kémiai reakcióba lépő alkotórészeket tartalmazó R-veszélyes anyag tüzének oltásához megfelelő oltóanyagú tűzoltó készüléket vagy berendezést kell elhelyezni. A gyártómű üzemeltetés általános biztonsági szabályai 43. (1) A gyártó létesítményt vagy annak építményeit csak az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyének birtokában szabad használatba venni. (2) 92 A gyártó építmény és a termelő berendezés csak a munkavédelemről szóló törvény (a továbbiakban: Mvtv.) szerinti munkavédelmi üzembe helyezési eljárás lefolytatása után helyezhető üzembe. (3) A gyártó építmény bővítése vagy átalakítása, a termelő berendezés átalakítása, áttelepítése, egy évi üzemszünet utáni újra indítása, új technológiai eljárás bevezetése esetében az (1) és (2) bekezdés szerint kell eljárni. (4) 93 A gyártó tevékenységhez korábban már használt gépet, berendezést, segédberendezést a tervezett átalakítás vagy áttelepítés megkezdése előtt gondosan meg kell vizsgálni, hogy nem szennyezett-e robbanóanyaggal. A vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Csak teljesen robbanóanyag-mentesített gépet, berendezést szabad átalakítani vagy új üzemeltetési helyére telepíteni, amelyet követően le kell folytatni a (2) bekezdésben meghatározott eljárást. (5) A veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz csak az üzembe helyezési engedélyben meghatározott feltételek mellett üzemeltethető. (6) A gyártó építmények RV-besorolású helyiségét a besorolásának megfelelő jelölést tartalmazó táblával kell megjelölni, a táblát a helyiség bejárati ajtói fölé (kívül) tartósan kell rögzíteni. (7) 94 Az RV-besorolású építményben esetlegesen bekövetkező, épületszerkezetet is károsító személyi sérülést vagy tüzet nem okozó technológiai jellegű robbanásokat, saját hatáskörben ki kell vizsgálni, és azok zárójelentésének 1 példányát a bányafelügyelet meg kell küldeni. 44. (1) 95 (2) A kísérleti gyártás irányítására kellő szakmai és munkavédelmi ismeretekkel rendelkező személyt kell megbízni. A megbízást írásban kell kiadni. (3) A kísérleti gyártással összefüggésben a) kísérleti robbantási tervet kell készíteni, és azt jóvá kell hagyatni annak a gazdálkodó szervezetnek a vezetőjével, amely szervezet területén a robbantás végrehajtásra kerül, b) robbantásvezetőt kell megbízni a kísérleti robbantások végrehajtásának irányítására, c) a kísérleti robbantási munka végrehajtásánál meg kell tartani az adott területre vonatkozó biztonsági követelményeket. (4) A kísérleti gyártásról részletes munkanaplót kell vezetni, amelyben a kísérleti gyártással kapcsolatos minden jelentős eseményt és adatot rögzíteni kell. (5) A kifejlesztésre kerülő robbanóanyag, vagy az új gyártási eljárás biztonságtechnikai, munkaegészségügyi és környezetvédelmi vonatkozású hatásait még a kísérleti munkák

150 időszakában kell megállapítani, hogy az üzemi gyártás bevezetéséhez a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek. 45. (1) 96 A robbanóanyag gyártásához újonnan létesített (kifejlesztett vagy beszerzett) vagy más területről áttelepített gépet, berendezést próbaüzemeltetésnek alávetni akkor szabad, ha az az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit kielégíti, és rendelkezik az adott munkaeszközre mint termékre az Mvtv.-ben meghatározott, gyártó által kiállított megfelelőségi nyilatkozattal, illetve a megfelelőséget tanúsító egyéb dokumentummal. A berendezés próbaüzemeltetését a tömörségi próbák után indokolt esetben először veszélytelen modell-anyaggal, majd a technológia szerinti anyag felhasználásával kell elvégezni. (2) A próbaüzemeltetés végrehajtására próbaüzemi gyártási technológiai utasítást kell készíteni, amelyet a gazdálkodó szervezet vezetője hagy jóvá. (3) 97 A próbaüzemi gyártási technológiai utasításban rögzíteni kell mindazokat a műszaki adatokat, technológiai paramétereket, anyagi, tárgyi, szervezési és személyi feltételeket, műveleti tennivalókat és biztonsági követelményeket, amelyek az egyes különálló vagy technológiai rendszerbe kapcsolt gépek, berendezések és biztonsági berendezések működésének kipróbálásával, beszabályozásával, ellenőrzésével, valamint a technológiai folyamatban résztvevő és keletkező anyagok minőségének ellenőrzésével függnek össze. (4) A próbaüzemeltetés megszervezésére, irányítására és ellenőrzésére egyszemélyi felelőst kell megbízni. A megbízást írásban kell kiadni vagy a munkaköri leírásban kell rögzíteni. (5) A próbaüzemeltetést csak akkor szabad elkezdeni, ha a munkahely megfelel a munkabiztonsági követelményekmek, a szükséges biztonsági berendezések üzemképesek és a mentési eszközök rendelkezésre állnak. (6) 98 A próbaüzemeltetést a gép, berendezés tervezett gyártási kapacitásának eléréséig kell folytatni (ha a garanciális feltételek más kikötést nem tartalmaznak). A próbaüzemeltetés időtartama a 180 napot nem haladhatja meg. (7) A próbaüzemeltetésről részletes munkanaplót (műszaknapló) kell vezetni, amelybe a próbaüzemeltetéssel kapcsolatos minden lényeges adatot, eseményt és tapasztalatot be kell jegyezni, hogy azok a későbbiekben visszakereshetők, az üzemszerű gyártás technológiai dokumentációjának elkészítéséhez felhasználhatók legyenek. 46. (1) A robbanóanyag üzemszerű gyártásának szabályozására (beleértve a képződő melléktermékkel, hulladékkal és szennyvízzel kapcsolatos tevékenységet is) technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasításokat kell készíteni a gép használati utasításának figyelembevételével. (2) A technológiai folyamatok önálló műveleteinek (beleértve a képződő melléktermékekkel, hulladékokkal és szennyvizekkel kapcsolatos tevékenységeket is) szabályozására a műveleteket végzőkre vonatkozólag műveleti utasításokat kell elkészíteni. A műveleti utasításokban a technológiai utasítások előírásai alapján rögzíteni kell mindazokat a tennivalókat, amelyeket a műveletek megkezdése előtt, közben és befejezésekor el kell végezni, továbbá, hogy hogyan kell elvégezni annak érdekében, hogy a műveletek biztonságosan legyenek végrehajthatók, megfelelő minőségű termék keletkezzen. (3) A technológiai gépek, berendezések kezelésének szabályozására a kezelőkre vonatkozólag gépenként külön-külön, vagy gépcsoportonként közös kezelési utasításokat kell elkészíteni. A kezelési utasításokban rögzíteni kell a gép, berendezés rendeltetésszerű üzemeltetésével kapcsolatos tennivalókat (ellenőrzés, anyagbeadagolás, indítás, művelet, leállítás, vészleállítás, újra indítás, ürítés, tisztítás), a baleseti veszélyforrásokat, azok

151 elhárításának az előrelátható vagy ismertté vált üzemzavarok biztonságos elhárításának módját, valamint meghibásodás esetén a magatartási szabályokat. (4) A technológiai gép, berendezés karbantartásának (megbízhatóságuk fenntartásának, helyreállításának) szabályozására a karbantartókra vonatkozólag gépenként külön-külön, vagy gépcsoportonként közös karbantartási utasításokat kell elkészíteni, amelyekben rögzíteni kell a karbantartás megkezdésének előfeltételeit, a végrehajtás módját, gyakoriságát, rendszerességét, személyi, tárgyi és biztonsági feltételeit. (5) 99 Az (1) (4) bekezdésben foglalt utasításokat írásba kell foglalni, azokról az érintett személyeket ki kell oktatni, részükre az utasításokat aláírás ellenében ki kell adni, és az azokban foglaltak elsajátításáról szóbeli ismeretellenőrzés útján meg kell győződni. Az utasítások vonatkozó lapjainak másolatát minden munkahelyen ki kell függeszteni. (6) A robbanóanyagokat az (1) (5) bekezdésben foglalt utasítások alapján kell gyártani. 47. (1) A szakaszos üzemű, valamint a folyamatos üzemű, de szakaszos ütemű munkahelyre terhelési normákat kell megállapítani. A terhelési normákat a folyamatos munkavégzéshez feltétlenül szükséges robbanóanyag mennyiség és a munkahelyi bevédés védőképességének figyelembevételével kell meghatározni. A tömegegységben (kg-ban) vagy darabszámban kifejezett terhelési normák adatait a munkahelyen jól látható módon ki kell függeszteni. (2) A gyártásról részletes műszaknaplót kell vezetni, amelybe be kell jegyezni minden olyan adatot és eseményt, amely a termeléssel és a gyártás biztonságával összefügg. (3) 100 A robbanóanyaggal kapcsolatos kutatási, fejlesztési munkára kísérleti gyártási technológiai utasítást kell készíteni, amelyben az anyagi, tárgyi, szervezési és személyi feltételeken túlmenően a munkavédelmi követelményeket is meg kell határozni. A kísérleti gyártási technológiai utasítást a gazdálkodó szervezet vezetője az Mvtv. szerinti munkavédelmi üzembe helyezési eljárásban hagyja jóvá. 48. (1) A gyártó tevékenység végzésére szolgáló munkahelyet állandóan rendben és tisztán kell tartani. (2) A létesítmény területén történő anyagmozgatás, rakodás vagy tárolás közben az esetleg megsérült göngyölegben levő robbanóanyagot át kell csomagolni, az átcsomagolás befejezéséig a többi robbanóanyagtól elkülönítve kell tartani. Az új göngyölegre az eredetinek megfelelő feliratot kell ragasztani. (3) 101 (4) A kiszóródott robbanóanyagot érzékenységének megfelelően szükség esetén érzéketlenítés után azonnal fel kell szedni vagy fel kell törölni. A feltörlés, felszedés után a robbanóanyagot vagy az azzal szennyezett anyagot zárható edénybe kell helyezni, és műszakonként át kell adni megsemmisítésre. (5) A kezelés közben esetleg szennyeződött robbanóanyagot a többi robbanóanyagtól elkülönítve kell elhelyezni, és intézkedni kell a robbanóanyag átdolgozására vagy megsemmisítésre történő elszállítására. A robbanóanyag üzemi vizsgálata 49. (1) 102 A robbanóanyaggal szemben támasztott minőségi követelmények teljesülését a minőségbiztosítási követelményeknek megfelelően ellenőrizni kell. (2) Robbanóanyagot vizsgálni vagy ellenőrizni csak az arra kijelölt vagy kialakított helyen, berendezésben és a vizsgált robbanóanyag károsító hatásainak ellenálló védőberendezés alkalmazásával lehet.

152 (3) 103 (4) 104 A robbanóanyag fizikai és kémiai jellegű vizsgálatának elvégzésével csak olyan személyek bízhatók meg, akik legalább középfokú szakirányú képesítéssel rendelkeznek. Az építmény, valamint a technológiai, a villamos és az épületgépészeti berendezés üzemeltetése 50. (1) Az RV-besorolású építmény villamos és épületgépészeti berendezéseit csak a 43. (2) bekezdése szerinti eljárás után szabad üzemszerűen feszültség és nyomás alá helyezni. (2) Az építmény, valamint a technológiai, a villamos és az épületgépészeti berendezés rendeltetésszerű használatának, karbantartásának a feltételeit, az arra feljogosított személyeket, továbbá a rendkívüli eseménnyel kapcsolatos teendőket, intézkedéseket az üzemeltetési dokumentációkban, utasításokban kell rögzíteni. (3) Csak hibátlan és üzemkész állapotban lévő berendezést szabad üzemeltetni. (4) Gondoskodni kell az építmény és a berendezés állandó tisztántartásáról és állagmegóvásáról. 51. (1) A tűzvédelmi, a robbanás elleni védelmi, az érintésvédelmi, a túláramvédelmi és a baleset elleni védelmi automatikák működőképességét rendszeresen, legalább havonta kell működési próbákkal ellenőrizni. (2) Az egyéb berendezéseket az üzembentartónak rendszeresen, de legalább évenként kell ellenőrizni. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a) a berendezés épségére (szemrevételezéssel), b) arra, hogy az előző ellenőrzés vagy felülvizsgálat óta történt-e változás (bontás, bővítés, csere) a berendezésben, c) a berendezés és az automatika rendeltetésszerű működésére (kapcsolási, működtetési próbákkal), d) a földelő- és védőhálózati rendszerek folytonosságára, szabványosságára. (3) A rendszeres ellenőrzésekről naplót kell vezetni. Az ellenőrzés alapján az ellenőrzött berendezést megfelelő -nek vagy nem megfelelő -nek kell minősíteni, és a minősítést a naplóba be kell jegyezni. A minősítést az ellenőrzést végzőnek alá kell írnia, a minősítés tudomásulvételét a berendezések üzemeltetőjének is alá kell írnia. Az ellenőrzött berendezés csak akkor minősíthető megfelelő -nek, ha az ellenőrzéskor végrehajtott esetleges pótlás, kisebb javítás után mindenben megfelel a követelményeknek. Ennek hiányában a berendezés csak nem megfelelő -nek minősíthető. (4) A nem megfelelő -nek minősített berendezés felelős vezetőjének haladéktalanul intézkednie kell a berendezés beindításának megtiltásáról, a hibák soron kívüli elhárításáról és újbóli ellenőrzéséről. (5) Az ellenőrzést csak a berendezés szerelésének irányítására jogosult személy végezheti. (6) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ellenőrzések gyakoriságát az egyes berendezésekre (üzemekre) a veszélyességüktől, kialakításuktól függően, külön-külön kell meghatározni és a kezelési utasításban rögzíteni. 52. (1) A gyártó építmény technológiai, épületgépészeti, villamos, villámvédelmi és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi berendezéseit a) tűz- és robbanás elleni védelem, b) érintésvédelem, c) elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem, d) szabályos szerelés,

153 e) rendeltetésszerű működés, f) szabályos használat, g) baleset elleni védelem szempontjából az első üzembehelyezés előtt és időszakosan biztonsági felülvizsgálatnak kell alávetni. (2) A felülvizsgálatot el kell végezni a) az RV-1 és az RV-2 veszélyességi fokozatba sorolt építménynél 2 évenként, b) az RV-3 besorolású építménynél 3 évenként, c) az RV-4 besorolású építménynél 6 évenként. (3) A felülvizsgálat során a) el kell végezni az építmény, a technológiai berendezés, a biztonsági berendezés és a villamos berendezés időszakos biztonsági felülvizsgálatát, b) ellenőrizni kell, hogy a rendszeres ellenőrzéseket az előírt időszakokban megtartották-e. (4) A felülvizsgálatról felülvizsgálati jelentést, a mérésekről mérési jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot csak a kijelölt intézet, a villamos felülvizsgálatokat csak olyan személyek végezhetik, akik az előírt szakképzettséggel rendelkeznek. (6) A munkavédelmi hatóság a létesítmény nem kielégítő biztonsága esetén jogosult a létesítmény vagy annak egyes részei üzemeltetésének ideiglenes a kielégítő biztonságú állapot megvalósításáig tartó felfüggesztését elrendelni. 53. (1) A gyártó épület gépészeti, villamos, villámvédelmi, elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmi berendezésein szerelési, átalakítási, karbantartási, bontási munkákat csak az érintett környezetnek a 64. (2) bekezdésében leírt veszélytelenítése (robbanóanyagmentesítése), a villamos berendezések feszültségmentesítése után, munkavégzési engedély birtokában szabad végezni. A munkavégzési engedélyben részletesen fel kell sorolni a munkavégzés esetleges egyéb feltételeit is. A munkavégzési engedélyt az érintett üzem vezetőjének kell kiadnia. (2) A használaton vagy üzemen kívül helyezett, vagy leszerelt technológiai és gépészeti berendezéshez tartozó villamos berendezést le kell bontani. Elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem 54. (1) 105 Az RV-besorolású építményben, ahol az elektrosztatikus töltés felhalmozódása veszélyt jelenthet, gondoskodni kell az elektrosztatikus feltöltődés veszélyes szintre való emelkedésének megakadályozásáról. Az RV-besorolású építményben elektrosztatikus töltéseket elvezető és elektrosztatikus kisülésgátló anyagot kell alkalmazni. (2) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet gyártás során az alapanyag, a félkész anyag (precursorok) és a késztermék közül a legnagyobb szikraérzékenységgel rendelkezőt figyelembe véve kell megtervezni, a technológiai folyamatot és a berendezést úgy kell kialakítani, hogy az elektrosztatikus feltöltődésből adódó veszély minimálisra csökkenjen. (3) 106 Az elektrosztatikus feltöltődés elleni és a villámcsapás másodlagos hatásai elleni védőintézkedéseket a villamos berendezéseknél alkalmazott érintésvédelmi és egyéb védőintézkedésekkel összhangba kell hozni. 55. (1) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem létesítési előírásait az üzemeltetés során is alkalmazni kell.

154 (2) Minden robbanóanyagot és minden olyan szikraérzékeny anyagot, amellyel a robbanóanyag a gyártás vagy feldolgozás során érintkezésbe kerülhet a minimális gyulladási energiája alapján a következő szikraérzékenységi osztályok valamelyikébe be kell sorolni: a) rendkívül nagy szikraérzékenység (a továbbiakban: RSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 0,1 mj alatt van, b) nagy szikraérzékenység (a továbbiakban: NSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 0,1 mj és 4,0 mj között van, c) átlagos szikraérzékenység (a továbbiakban: ÁSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 4 mj és 20 mj között van, d) kis szikraérzékenység (a továbbiakban: KSZ), ahol a minimális gyulladási energia mértéke 20 mj felett van. (3) A robbanóanyag minimális gyulladási energiáját meg kell határozni. 56. (1) A kis szikraérzékenységű robbanóanyaggal végzett munka során a) biztosítani kell, hogy a vezetőtestek elektrosztatikailag földeltek legyenek, amelyek levezetési ellenállása sehol sem haladhatja meg a 10 6 ohm-ot, b) könnyen feltöltődő alsó vagy felső ruhanemű használata tilos, c) a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállás 10 7 ohm-nál nem lehet nagyobb, adott esetben a munkavállaló kezén levő kesztyűt is figyelembe kell venni, d) a 10 6 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagok használatát kerülni kell, használatuk szükségessége esetében a felületük az 1 m 2 nagyságrendet nem haladhatja meg. (2) Az átlagos szikraérzékenységű robbanóanyagokkal végzett munka során a) minden vezetőtestet 10 6 ohm-nál kisebb levezetési ellenállásmértékig földelni kell, b) a helyiségben vezetőképes padlót, vagy a munkahely mozgáskörzetében földelőhálózatba bekötött vezetőképes gumiszőnyeget kell biztosítani, c) a munkavállalók feltöltődésre nem hajlamos alsó és felső ruhaneműt, valamint vezetőképes talpú (vagy sarkú) lábbelit kell biztosítani, d) a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállás még ha kesztyűben dolgozik is nem lehet nagyobb 10 6 ohm-nál, e) a szigetelőanyagok használatát kerülni kell, a 10 6 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagokból legfeljebb 1 dm 2 nagyságrendű felületű darabok használhatók, f) az előírt ruhanemű és lábbeli használatát, valamint az eredő szigetelési ellenállást rendszeresen a műveleti utasításokban előírt gyakorisággal kell ellenőrizni. 57. (1) Az olyan helyiségben, ahol nagy szikraérzékenységű robbanóanyagot dolgoznak fel, ahol ilyen érzékenységű anyag előfordulhat, vagy elektrosztatikus szikra kisülés hatásának közvetlenül vagy közvetve ki lehet téve az 56. (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően a következő rendelkezéseket kell megtartani: a) a munkavállaló és a föld közötti eredő szigetelési ellenállást hetenként legalább egyszer szúrópróbaszerűen műszerrel kell ellenőrizni és bizonylatolni, b) a könnyen feltöltődő ruhanemű viselési tilalmának megtartását műszakváltásonként szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni, c) a műveleti utasításokban kell meghatározni az elektrosztatikus feltöltődés elleni védekezés módozatát, a munkavállalókat ki kell oktatni a védekezési teendőkre. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak vonatkoznak minden olyan helyiségre is, ahol 4,0 mj feletti minimális gyulladási energiájú robbanóanyag van, de egyidejűleg 4,0 mj alatti minimális gyulladási energiájú oldószergőz, gáz vagy por is jelen lehet.

155 58. A rendkívüli szikraérzékenységű robbanóanyag gyártásánál és feldolgozásánál az 56. -ban meghatározottakon túlmenően a következő feltételeket, intézkedéseket kell megtartani: a) 10 6 ohm-nál nagyobb felületi ellenállású szigetelőanyagot nem szabad használni, b) 107 c) a munkavállaló keze és a föld közötti eredő szigetelési ellenállást naponként, a munka megkezdése előtt műszerrel kell ellenőrizni és bizonylatolni, d) a padló, a berendezés tisztítására használható eszközöket, a tisztítás módját és időközét műveleti utasításban kell rögzíteni, továbbá elő kell írni az ellenőrzés módját és gyakoriságát is, e) munkakezdés előtt általában minden munkavállalóra kiterjedően műszerrel ellenőrizni kell, hogy sztatikusan feltöltődő ruhaneműt nem viselnek-e; az egyedi ellenőrzés minden olyan munkahelyen kötelező, ahol a robbanóanyag viszonylag nagy mennyisége miatt hatékony munkahelyi bevédés nem biztosítható, f) a munkát legkorábban 10 perccel az előírt munkaruhába való átöltözés után szabad megkezdeni, amely időt 60% feletti relatív nedvességtartalmú légtérben kell eltölteni, g) a munka megkezdése előtt a berendezéshez létesített, földelt fogantyút meg kell fogni az esetleges sztatikus feltöltődés levezetésére, h) a technológiai folyamatot, műveletet úgy kell végrehajtani, a berendezést úgy kell kialakítani, hogy a mozgó vezetőanyag (beleértve a dolgozót is) indukció útján való feltöltődéséből adódó veszély is a minimálisra csökkenjen, i) a feltöltődés lehetőségével járó részművelet után a műveleti utasításban előírt kötelező várakozási idő beiktatásával kell biztosítani az esetleg felhalmozódott töltés levezetését, j) a műveleti utasítást a robbanóanyag elektrosztatikus kisülésekkel szembeni érzékenységének szem előtt tartásával kell elkészíteni és a munkavállalókat ki kell oktatni a feltöltődés elleni tudatos védekezés elméleti ismereteire és gyakorlati teendőire. 59. (1) Az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem (a továbbiakban: védelem) teljesül, a) ha a tervezést, létesítést, üzemeltetést és karbantartást az elektrosztatikus feltöltődés elkerülését biztosító módon végzik, b) ha az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelmet a felülvizsgálatot követően a felülvizsgáló megfelelőnek minősíti c) ha az RV-1, RV-2 és RV-3 besorolású helyiségben tartózkodó személyeket a robbanásveszélyes környezetben használható egyéni védőeszközökkel (védőruházattal, védőfelszereléssel) látták el. (2) A védelmet szolgáló a) megoldások, eszközök, b) elektrosztatikai földelések, c) padlóburkolatok, falburkolatok megfelelőségét kell vizsgálni. (3) A felülvizsgálat célja a védelem hatásos működésének ellenőrzése. (4) Felülvizsgálatot kell végezni a) az üzembe helyezés előtt, b) az átalakítás, bővítés után, c) a technológia változása után,

156 d) a meglévő védelmen legalább 3 évente, ha a gyártó, a telepítő a műszaki leírásban, dokumentációban vagy a telepítési technológiai dokmentációban nem rendelkezik a felülvizsgálat idejéről. (5) A felülvizsgálatot csak a) a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett villamosmérnök szakértő, b) igazságügyi villamos szakértő, c) akkreditált vizsgáló intézet vagy d) az a) és b) pont szerinti szakértőket foglalkoztató szervezet végezheti. (6) A felülvizsgálatról minősítő iratot kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni a) az ellenőrzés és a megelőző vizsgálat időpontját, b) vizsgált létesítmény megnevezését a vizsgálat tárgyának egyértelmű meghatározásával, c) a felhasznált szabványokat, tanúsítványokat, előírásokat, d) a mérési körülményeket és a mérőeszközök adatait, e) a mért eredményeket, f) a mérési eredmények kiértékelését, g) a minősítő véleményt a szükséges esetekben indoklással a vizsgálat tárgyának megfelelőségéről, a hiányosságok felsorolását, h) az ellenőrzést végző személy nevét, székhelyét, aláírását, szakképzettségét, szakértői bizonyítvány számát, szervezet esetén az előbbieken túl a szervezet székhelyét és a cégszerű aláírást. Technológiai gép, berendezés karbantartása, javítása és átalakítása 60. (1) 108 Az RV-besorolású építménybe telepített technológiai gép, berendezés és annak mérő-, ellenőrző- és vezérlőműszereinek rendszeres karbantartására éves tervet kell készíteni, és a terv szerinti karbantartást egyeztetett időpontban, az egyes berendezésekre vonatkozó karbantartási és minőségbiztosítási utasítások alapján kell elvégezni. (2) A karbantartási munka megkezdése előtt a) a gépet, berendezést és közvetlen környezetét a robbanóanyagtól meg kell tisztítani, b) a helyiséget vagy az egész épületet szükség szerint a robbanóanyag szennyeződéstől mentesíteni kell. (3) Nyílt láng használatával járó karbantartási munka végzése esetében a helyiségből és a karbantartási munkával veszélyeztetett más helyiségekből is az összes robbanóanyagot, valamint a robbanóanyaggal szennyezett munkaeszközöket, mozgatható berendezéseket és tárolóedényeket el kell szállítani, ezután a helyiség padozatát, padlócsatornáját, falait és épületgépészeti berendezéseit meg kell tisztítani (szükség esetében vegyszeres lemosással), a gép, berendezés kapcsolatát a környező gépekkel, berendezésekkel meg kell szakítani. (4) Az RV-besorolású építménybe telepített technológiai gép, berendezés karbantartását csak munkavégzési engedély birtokában lehet megkezdeni. (5) A karbantartás elvégzéséről jegyzőkönyvet kell kiállítani, és a jegyzőkönyvet öt évig meg kell őrizni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a) a karbantartás, javítás időpontját, b) az elvégzett munka felsorolását, c) a karbantartást végzők nevét és d) az elvégzett munka megfelelő minőségének tanúsítását.

157 61. Az üzemeltetés közben váratlanul meghibásodott gép, berendezés javítását a 60. (2) (4) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni. Ha a mentesítés az adott helyzetben csak részlegesen végezhető el, akkor a javítási munkát csak a munkáltató által megbízott felügyeleti személy irányítása mellett szabad elvégezni. 62. A gyártó technológiai gépet, berendezést csak a 60. (2) (4) bekezdésében foglalt mentesítés és engedélyezés után szabad lebontani átalakítás vagy áttelepítés céljából. Tűzvédelmi előírások 63. (1) A gyártó építmény és berendezés üzemeltetésének tűzvédelmi szabályait a Tűzvédelmi Szabályzatban kell rögzíteni. (2) Az építmény, helyiség bejáratánál jól látható helyen a robbanásveszélyre, a tűzveszélyre, valamint a vonatkozó előírásokra figyelmeztető és tiltó rendelkezéseket tartalmazó táblákat vagy feliratokat kell elhelyezni. (3) Abban a helyiségben, amelyben gyártási tevékenység folyik, tüzet gyújtani vagy nyílt láng használatával járó munkát végezni nem lehet. Az RV-besorolású építményen (helyiségen) belül nyílt láng használatával járó munka csak teljes robbanóanyag-mentesítés (veszélytelenítés) után, külön engedély birtokában, a Tűzvédelmi Szabályzatban szabályozott módon végezhető. (4) Abba az építménybe (helyiségbe), amelyben gyártási tevékenység folyik, gyújtóeszközt bevinni vagy abba lőfegyverrel belépni nem lehet. (5) Az RV-besorolású építmény legalább 15 m-es körzetében beleértve a védősáncokat is a füvet rendszeresen le kell kaszálni, valamint az elszáradó növényzetet és minden olyan anyagot, amely csökkenti az építmény tűzbiztonságát, rendszeresen, legalább hetenként el kell távolítani. (6) A védősánccal be nem védett RV-besorolású építmény legalább 5 m-es körzetén belül ki kell vágni a fákat, továbbá 10 m-es körzeten belül a fákat a terepszinttől mért legalább 2 m magasságig le kell gallyazni, a cserjét, bozótot ki kell irtani. A robbanóanyag-gyártás építményeinek és berendezéseinek mentesítése, átalakítása, bontása 64. (1) Gyártó építményben bármilyen átalakítási, bontási vagy átépítési munkát csak az építmény érintett épületszerkezeteinek és közvetlen környezetének, valamint a robbanóanyaggal szennyezett technológiai, épületgépészeti és villamos gépek, berendezések mentesítése után szabad végezni. (2) Az építmény és környezetének mentesítése történhet a) kémiai eljárással, b) robbantással, c) égetéssel, d) az a) c) pontban meghatározott módszerek kombinációjával. (3) A robbanóanyaggal szennyezett technológiai, épületgépészeti és villamos gép, berendezés, valamint azok csőhálózatának, vezetékeinek és szerelvényeinek mentesítése történhet a) száraz eljárással, b) fizikai eljárással, c) kémiai eljárással, d) kiégetéssel, e) robbantással,

158 f) az a) e) pontban meghatározott módszerek kombinációjával. (4) A gyártó építmény és gépei, berendezései mentesítését csak részletesen kidolgozott technológiai terv szerint szabad elvégezni. Ez alól kivételt képez, ha rendkívüli esemény bekövetkezése esetében a további veszély elhárítása érdekében robbantásos vagy égetéses mentesítés végrehajtása halaszthatatlanul szükségessé válik. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet vezetője engedélyezheti vagy elrendelheti megfelelő képzettségű, felelős vezető közvetlen irányításával a robbantással vagy égetéssel történő mentesítés azonnali végrehajtását. (5) A gyártó építményt és érintett környezetét, valamint berendezéseit minden átalakítás, bontás esetén, valamint a gyártási tevékenység végleges leállítása után mentesíteni kell. A véglegesen leállított üzem építményeinek és berendezéseinek mentesítését még akkor is el kell végezni, ha az építményeket és a hozzájuk tartozó berendezéseket más profilú célra nem tervezik felhasználni, és lebontásukat sem tervezik. 65. (1) A mentesítési munkálat irányítására felelős műszaki vezetőt kell megbízni, a megbízást írásban kell kiadni. A felelős műszaki vezetőnek a mentesítés végrehajtása után nyilatkozatot kell kiadnia a mentesítés hatékonyságáról, a mentesített terület, térség és berendezések robbanóanyagtól való mentességéről. (2) Az építményben az átalakítást, bontást, átépítést csak a mentesítés végrehajtása után, a felelős műszaki vezető írásos engedélyének birtokában lehet elkezdeni. (3) Az átalakítást, bontást vagy átépítést a mentesítésről kiadott engedély feltételeinek figyelembevételével kell végrehajtani. (4) Az épület bontásánál a biztonsági előírásokat meg kell tartani. 66. (1) A gyártó építmény bontásánál az évszaktól és a hőmérséklettől függetlenül a robbanóanyaggal szennyezett falat, nyílászáró szerkezetet, padozatot, altalajt szükség szerinti locsolással állandóan nedvesen kell tartani. A nedvesítésnek olyan mérvűnek kell lennie, hogy akár kézi, akár gépi bontásnál gyújtóképes mechanikai szikra ne keletkezhessék. (2) A robbanóanyaggal szennyezett épület falazatának és nyílászáró szerkezeteinek kibontásához, a gép, berendezés leszereléséhez csak szikrát nem okozó szerszám használható, illetve gumi vagy bőr alátéteket kell alkalmazni. A csavarral rögzített gép, berendezés kibontása előtt a csavart meglazítás előtt gépolajjal vagy csavarlazító vegyszerrel kell előkezelni. 67. (1) A gyártó építmény mentesítéséhez csak erre a feladatra önként vállalkozó és valamennyi személyi feltétellel rendelkező személy osztható be. (2) A mentesítés robbantással vagy égetéssel történő végrehajtásával csak a 49. (3) bekezdése szerinti képesítésű személyek bízhatók meg. A kémiai módszerű mentesítéshez vegyipari szakmunkást, a gép, berendezés leszereléséhez lakatos és csőszerelő szakmunkást kell megbízni. A képesítéshez kötött gép, berendezés használatára megfelelő képesítésű személyt kell alkalmazni. (3) A mentesítési munka megkezdése előtt az építmény villamos berendezéseit le kell választani a hálózatról, ennek megtörténtét az azzal megbízott villanyszerelőnek írásban kell igazolnia. (4) 109 A robbantóanyag gyártásért felelős személy köteles a mentesítő munkálatban résztvevőket (robbantás és égetés esetén a biztonsági őröket is) személyesen kioktatni. Az oktatás megtörténtét az azon résztvevők kötelesek az erre a célra vezetett naplóban aláírásukkal igazolni.

159 (5) 110 A nehezebb fizikai munkáknál a robbantóanyag gyártásért felelős személynek váltásról vagy pihenők közbeiktatásáról kell gondoskodnia. (6) Egy-egy munkafázishoz egy munkahelyre legfeljebb 4 főt lehet beosztani. A munkacsoportok között a szabadban legalább 10 m távolságot kell tartani. (7) Az épületszerkezetekből, altalajból, berendezésekből vett minták vizsgálatával rendszeresen ellenőrizni kell a mentesítés hatékonyságát. (8) A munkaterületet a mentesítés befejezéséig le kell zárni, gondoskodni kell arról, hogy az oda be nem osztottak ne léphessenek be. (9) A munkaterületet ha az nincs körülkerítve az oda vezető utak mentén szín- és alakjelekkel kell jelölni. (10) A munka időtartamára segélyhelyet kell kijelölni, és gondoskodni kell arról, hogy megfelelő képzettségű elsősegélynyújtó és mentő gépkocsi állandóan rendelkezésre álljon. (11) A mentesítés naponkénti megkezdéséről és befejezéséről értesíteni kell az érdekelt szervezeti egységeket. 68. (1) A mentesítő munkálatokról naprakész munkanaplót kell vezetni, amelybe be kell jegyezni a) az elvégzett munkát, b) a munkákban résztvevő nevét, c) a felhasznált anyag fajtáját és mennyiségét, d) a munkálat eseményeit, a szerzett tapasztalatot, e) a vizsgálat, ellenőrzés eredményeit, a művelet folytathatóságának esetleges akadályait vagy módosítását, f) mindazon adatot, amely a mentesítéssel szorosan összefügg. (2) A munkanapló nem selejtezhető. (3) Ha a munkavégzés során a jóváhagyott mentesítési technológiai terv módosítandó, azt a felelős műszaki vezető köteles a terv készítőjével egyeztetve a munkanaplóba bejegyezni. A módosítás a biztonságot nem csökkentheti. (4) Robbantásos mentesítésről értesíteni kell a robbantásos mentesítés helye szerint illetékes a) rendőr-főkapitányságot, b) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szervét. (5) A menetesítő munkálatok során esetleg bekövetkező, azonnali bejelentésre kötelezett rendkívüli eseményről értesíteni kell az engedélyező hatóságot. (6) 111 A mentesített gyártó építményből kibontott haszonanyag kiszerelt technológiai, épületgépészeti és villamos gép, berendezés, valamint azok vezetékeinek és szerelvényeinek robbanóanyagtól való mentességéről a mentesítési munkák robbantóanyag gyártásért felelős személynek vizsgálatok útján kell meggyőződnie, és írásban kell nyilatkoznia azok további felhasználhatóságáról. III. FEJEZET ROBBANÓANYAGOK FELHASZNÁLÁSA Robbantási munkák felügyelete, ellenőrzése 69. (1) A robbantási munka felügyeletét, ellenőrzését a robbantásvezető köteles ellátni. (2) Az egyszeri alkalomra érvényes engedély alapján végzett robbantást a helyszínen robbantás-vezetőnek kell irányítani.

160 (3) A robbantási tevékenységet, a tevékenységhez kapcsolódó létesítményeket, az alkalmazott eszközöket és a felhasználandó robbanóanyagot a robbantás-vezetőnek rendszeresen ellenőrizni kell. (4) 112 A robbantás-vezető haladéktalanul köteles intézkedni az észlelt vagy tudomására jutott biztonságellenes állapot megszüntetésére. (5) 113 Ha a robbantás-vezető, a robbantómester a hatáskörét meghaladó intézkedés kiadását tartja szükségesnek, vagy a biztonságos munkavégzéshez nem áll rendelkezésére a szükséges technikai felszerelés vagy munkaerő, köteles a személyi biztonság érdekében haladéktalanul intézkedni, és felettesének késedelem nélkül jelentést tenni. A robbantási munkák tervezése 70. (1) 114 A robbantási munkát a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kattv.) szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében szükséges robbantási feladatok kivételével írásban, dokumentáltan meg kell tervezni, és úgy kell végezni, hogy a robbantás személyeket és vagyontárgyakat ne veszélyeztessen. (2) 115 A Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében végzett robbantási feladatok kivételével minden robbantásra tervet kell készíteni és azt a robbantást végző személynek aláírás ellenében át kell adni. (3) Az ismétlődő, a veszélyek és a robbantás-technikai jellemzők szempontjából azonosnak tekinthető, robbantásvezető helyszíni felügyeletét nem igénylő robbantásokra robbantási technológiai előírást (a továbbiakban: RTE) kell készíteni, és azt aláírás ellenében a robbantást végző robbantómesternek át kell adni. Ebben az esetben nem kell robbantási tervet készíteni. (4) Az RTE-t a 3. mellékletben foglaltak figyelembevételével kell összeállítani. (5) Az RTE-t módosítani kell, ha a robbantás körülményei megváltoznak vagy azt egyéb ok szükségessé teszi. (6) Gondoskodni kell arról, hogy a robbantás káros hatásai (különösen szeizmikus hatása, repeszhatása, a légnyomás) személyeket, védendő létesítményeket ne veszélyeztessen. (7) 116 A robbantás szeizmikus biztonsági távolságán belül, a robbantásvezető által kijelölt építmények állagfelmérését el kell végezni, majd ezek alapján kell meghatározni a megengedhető rezgési sebességet, amelyet műszeres méréssel ellenőrizni kell. (8) 117 A robbantás megkezdése előtt számítással meg kell határozni a szeizmikus biztonsági távolságot. A biztonsági távolságon belül lévő védendő létesítmények esetében a 4. melléklet I. pontja szerint meg kell állapítani a létesítmény statikai jellemzői figyelembevételével a várható rezgésterhelést. A számított rezgési sebesség nem haladhatja meg a 4. melléklet I. pont 2.5. alpontjában foglalt besorolás és a 4. melléklet I. pont 2.6. alpont 1. ábra szerinti megengedett rezgési sebesség értéket. (9) 118 Szeizmikus méréssel kell meghatározni a rezgés paramétereit, ha a) a 4. melléklet I. pont 2.5. alpontjában foglalt táblázat szerinti különleges védelmet igénylő, I. kategóriába tartozó létesítményeknél a megengedhető rezgési sebesség 80%-át eléri a számított rezgési sebesség, b) a robbantások rendszeresen ismétlődnek és idegen, nem a robbantást végző engedélyes kezelésében lévő létesítmények védelmét kell biztosítani, vagy c) azt a bányakapitányság szükségesnek tartja és határozatában előírja. (10) 119 A robbantás káros hatásai elleni védelmet szolgáló biztonsági távolságot a 4. melléklet II. és III. pontja szerint kell előzetesen meghatározni, amelyet a robbantási tevékenység során ellenőrizni és szükség esetén módosítani kell annak figyelembevételével,

161 hogy a robbantással előidézett legnagyobb A-hangnyomásszint egyetlen alkalommal sem haladhatja meg a robbantás közelében tartózkodó embereknél a 125 db értéket. (11) 120 Amennyiben a (10) bekezdésben meghatározott A-hangnyomásszint a 125 db értéket túllépi, a robbantást végző köteles műszaki intézkedésekkel, a munkák szervezésével és a zajexpozíció intenzitásának és időtartamának minimalizálásával ezen zajok okozta kockázatot megszüntetni. A robbantási munka 71. (1) A robbantási munkához rendelkezésre kell bocsátani a feladat biztonságos elvégzéséhez szükséges anyagokat és eszközöket. (2) A robbantási munkához annyi személyt kell beosztani, amennyi a robbantás helyének megközelítéséhez, a robbantás előkészítéséhez és a robbantás által veszélyeztetett terület lezárásához szükséges. (3) 121 Az indítótöltet elkészítésének, a robbantószerkezet összeszerelésének vagy a megállt töltet hatástalanításának megkezdése előtt a robbantómester köteles az általa meghatározott körzetből a robbantáshoz be nem osztott személyeket eltávolítani. (4) 122 Az indítótöltet, a robbantószerkezet elkészítését megkezdeni vagy folytatni nem lehet, ha a robbantás elvégzését akadályozó vagy tiltó körülmény áll fenn, vagy ilyennel számolni kell. (5) 123 A robbantómester köteles szükség esetén őrökkel biztosítani, hogy a robbantás kezdetétől annak befejezéséig a személyek védelmére előírt biztonsági távolságon belül a védett helyen levők és a robbantáshoz beosztottak kivételével, valamint a robbanási termékek által veszélyeztetett körzetben személyek ne tartózkodjanak. (6) A robbantómester köteles az érintett személyekkel jelzés útján vagy egyéb módon közölni azt az időpontot, amikor a biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre kell távozniuk, valamint a robbantás befejezését. (7) A védett helyet a robbantómester köteles kijelölni. Védett helyként csak olyan helyet lehet kijelölni, ahol a személyek védelme a robbantás káros hatása ellen biztosított. (8) A robbanóanyagot nem lehet felrobbantani, amíg a biztonsági távolságon belül a védett helyen levők kivételével személy tartózkodik. A robbantás helyét a robbantómester utolsóként köteles elhagyni. (9) A robbantás befejezése előtt a robbantómester engedélyével lehet a védett helyet elhagyni, vagy a biztonsági távolság által meghatározott területre belépni. (10) Az őröket a jelzési rendre, valamint kötelességeikre ki kell oktatni, és pontosan közölni kell velük őrhelyüket. Arról, hogy az őrök feladataikat megértették-e, visszakérdezéssel meg kell győződni. (11) Robbantást a gyújtózsinóros indítás kivételével robbantóállomáson kell végrehajtani. A robbantóállomást a repeszhatás és a légnyomás elleni biztonsági távolságon túl vagy védett helyen kell kialakítani. A robbantóállomáson a robbantás tartama alatt csak a robbantómester engedélyével lehet tartózkodni. (12) A következő munkákat csak robbantómester végezheti: a) robbanóanyag átvétele, b) robbanóanyag kézi szállításának irányítása, felügyelete, c) robbanóanyag tárolási helyének kijelölése a munkahelyen, d) 124 indítótöltet elkészítése, e) robbanózsinór előkészítése és összekötése, f) gyújtózsinór vagy robbanózsinór gyutaccsal való felszerelése, g) robbantószerkezet összeszerelése, szétszerelése,

162 h) túlnyomásos légtérben végzett robbantás, valamint meleg anyagok robbantása során a robbantótöltet elkészítése, elhelyezése és fojtása, i) 125 külszíni robbantásnál az indítótöltet elhelyezése, j) robbantóhálózat kialakítása, ellenőrzése, robbantógépre kapcsolása, k) robbantógép működőképességének ellenőrzése, l) a robbantógép működtetése, m) megállt töltet hatástalanítása, n) robbanóanyag megsemmisítése. (13) A robbantási munkával kapcsolatos, a (10) bekezdésben meg nem határozott tevékenységet robbantómester jelenlétében a feladatra kioktatott robbantási segéderő is végezheti. Arról, hogy a robbantási segéderő feladatát megértette-e visszakérdezéssel meg kell győződni. (14) A robbantási segéderő csak a következő robbantási műveletek végzésével bízható meg: a) a robbanóanyag kézi szállítása, b) a robbantási jel leadása, c) 126 robbanóanyag töltés, az indítótöltet elkészítésének és elhelyezésének kivételével, d) a fojtás elkészítése, e) 127 f) segítség a megállt töltet hatástalanításánál, g) segítség a robbanóanyag és a gyutacs megsemmisítésénél. (15) Ha ugyanazon robbantásnál több robbantómester tevékenykedik az egyik robbantómestert a munka irányítójának kell kijelölni. A robbanóanyag átvétele felhasználásra 72. (1) Robbanóanyagot csak a robbantásvezető által megbízott, átvételre jogosult robbantómesternek lehet kiadni vagy átadni. (2) Átvételkor vagy az eredeti csomagolású robbanóanyag csomagolásának felbontásakor a robbantómester köteles a robbanóanyag mennyiségét ellenőrizni. A többletről vagy a hiányról a robbantásvezető számára haladéktalanul jelentést kell tenni. (3) A robbanóanyag átvételére jogosult robbantómestereket a robbantásvezető által hitelesített, sorszámozott és oldalanként számozott Robbanóanyag-felhasználási könyvvel kell ellátni. (4) A robbantómester köteles a) a robbanóanyag átvételét az átadó személy által vezetett nyilvántartásban aláírásával igazolni, b) Robbanóanyag-felhasználási könyvébe az átvett robbanóanyag megnevezését és mennyiségét bejegyezni, és azt az átadó személlyel igazoltatni, c) 128 a robbantás helyét és időpontját (év, hó, nap, óra, perc), valamint a felhasználásra kerülő betöltött robbanóanyag mennyiségét a robbantás kezdete előtt a Robbanóanyagfelhasználási könyvbe bejegyezni. (5) A nyilvántartást golyóstollal kell vezetni, a bejegyzést átírással megváltoztatni tilos. A téves bejegyzést egyszeri áthúzással kell törölni. (6) 129 A Robbanóanyag-felhasználási könyvet a használatból való kivonás után öt évig meg kell őrizni. (7) A robbantás helyszínén a felhasználásra kerülő robbanóanyagot szemrevételezéssel ellenőrizni kell. A nem megfelelő robbanóanyagot vissza kell adni a robbanóanyag-raktárba.

163 A töltet elkészítése és fojtása (1) 131 Az indítótöltetet elkészíteni, a robbantószerkezetet összeszerelni, gyújtózsinórt vagy robbanózsinórt gyutaccsal felszerelni csak a felhasználás helyén, közvetlenül elhelyezésük előtt szabad. (2) 132 A töltet elkészítéséhez és fojtásához mechanikai hatásra szikrát adó fémből készült eszközt nem lehet használni. (3) Lőzsákba lyukat fúrni nem lehet. Töltés előtt a fúrólyukat a törmeléktől meg kell tisztítani. (4) 133 A fúrólyuk RTE szerinti telepítését, kiképzését, a robbanóanyag elhelyezésének akadálymentességét a robbantómester töltés előtt köteles ellenőrizni. A fúrólyukban megszorult indítótöltetet nem lehet továbbítani vagy kihúzni. (5) Robbanóanyag csak a gyártó által megadott használati feltételek mellett alkalmazható. (6) 134 Emelkedő irányú robbantólyukban elhelyezett robbanóanyag visszacsúszását vagy kiesését meg kell akadályozni. (7) Leeresztés esetén az indítótöltényben, a robbantószerkezetben a gyutacsot kihúzódás ellen rögzíteni kell. Az 1 kg-nál nagyobb tömegű indítótöltényt, robbantószerkezetet nem lehet a gyutacs vezetékénél, a gyújtózsinórnál vagy a robbanózsinórnál fogva leereszteni. (7a) 135 Nem elektromos rendszer használata esetén a gyutacsvezetéknél fogva leeresztett indítótöltet tömege legfeljebb 3 kg lehet. (8) 136 A gyújtózsinórt, robbanózsinórt vagy gyutacsot vezetékénél fogva nem lehet az indítótöltetből kihúzni, kirántani. (9) A fojtásnak a robbantótöltettel érintkező részét döngölni nem lehet. Közvetlenül a töltetre darabos anyagot szórni nem lehet. Robbantás gyújtózsinórral 74. (1) A gyújtózsinór felhasználásra kerülő végét az ép lőportöltetig kell levágni. (2) A gyutacshüvely peremét erre a célra kialakított gyutacsfogóval kell a gyújtózsinórra szorítani. (3) A gyújtózsinór hosszát az égésidő figyelembevételével kell megválasztani úgy, hogy a robbanásig elegendő idő maradjon a védett helyre való távozásra. (4) Több gyújtózsinór egy sorozatban való gyújtása esetén hosszúságukat úgy kell megválasztani, a gyújtózsinórok meggyújtásához annyi személyt kell beosztani, hogy az első gyújtózsinór meggyújtása után elegendő idő maradjon a hátralevő valamennyi gyújtózsinór meggyújtására és a védett helyre való távozásra. (5) 1 m-nél rövidebb vagy 4 m-nél hosszabb gyújtózsinórt nem lehet használni, kivéve a jégrobbantásnál alkalmazott dobótöltet esetét. (6) 137 Az indítótöltetet a fúrólyukba utolsóként kell elhelyezni. (7) 138 A gyújtózsinórt megtörni, toldani vagy az indítótöltet köré tekerni nem lehet. (8) A fúrólyukból legalább 20 cm hosszú gyújtózsinór-darabnak ki kell állnia. (9) A gyújtózsinórt úgy kell vezetni, hogy egyes pontjai egymáshoz vagy a szomszédos gyújtózsinórhoz 10 cm-nél közelebb ne kerüljenek. (10) Lőportöltet esetén a gyújtózsinórt vagy a villamos izzógyújtót úgy kell a töltetben elhelyezni, hogy szúrólángja vagy gyúelegye a lőport közvetlenül érje. (11) Gyújtózsinórt szúrólángot adó gyújtóeszközzel kell meggyújtani. (12) Gyújtózsinóros indítás más indítási módszerrel együtt nem alkalmazható.

164 Robbantás robbanózsinórral 75. (1) Robbanózsinórt tengelyére merőlegesen, éles késsel, sima keményfa alátéten lehet elvágni. A robbanózsinór töltetének kiszóródását meg kell akadályozni. (2) Robbanózsinórt robbanóanyag-töltényhez vagy robbanózsinórhoz legalább 10 cm hosszú átfedéssel kell szerelni. Fémburkolatú robbanózsinórok toldásához összekötőhüvelyt kell használni. (3) A robbanózsinórt törés nélkül, úgy kell vezetni, hogy egyes szakaszai egymás vagy szomszédos robbanózsinór biztonságos működését ne zavarja. (4) A robbanózsinórt villamos vagy nem-elektromos rendszerű gyutaccsal kell indítani. (5) A gyutacsnak teljes hosszában szorosan érintkeznie kell az indítandó robbanózsinórral. A gyutacsot elmozdulás ellen biztosítani lell, vagy tengelyirányú szerelés esetén összekötőhüvelyt kell használni. Robbantás villamos gyutaccsal 76. (1) A robbantógép működőképességét használata előtt a kezelési utasításban előírt módszerrel ellenőrizni kell. (2) Villamos gyutacs indításához csak olyan robbantógépet szabad használni, amelyen az évenkénti időszakos biztonsági felülvizsgálatot elvégezték, a megfelelőségét igazoló tanúsítvány rendelkezésre áll, kifogástalanul működik, valamint alkalmas az indításhoz szükséges energia kibocsátására. 77. (1) 139 A robbantó hálózatot olyan áramkorlátozóval ellátott műszerrel kell ellenőrizni, amelynek mérőárama legfeljebb 10 ma. (2) Soros kapcsolás esetén a) a robbantóhálózat összellenállását ki kell számítani, és ha az a robbantógép terhelhetőségének 80%-át eléri, tényleges ellenállását ellenőrző műszerrel meg kell mérni, b) a robbantóhálózat összellenállását úgy kell kialakítani, hogy az ne legyen nagyobb, mint a robbantógép ohmban feltüntetett terhelhetősége. (3) Párhuzamos kapcsolás esetén csak olyan villamos gyutacsokat lehet használni, amelyeknek összellenállását előzetesen ellenőrizték. (4) 140 Vegyes kapcsolás esetén a párhuzamos részáramkörök ellenállását ellenőrző műszerrel meg kell mérni, és az egyes részáramkörök ellenállását ki kell egyenlíteni, kivéve, ha a robbantáshoz külső késleltetésű robbantógépet használnak. (5) Párhuzamos és vegyes kapcsolás esetén az RTE kidolgozása során a) számítással ellenőrizni kell, hogy a gyutacsok indításához az előírt fajlagos energia biztosított-e, b) az egyes gyutacsok vagy részáramkörök ellenállásaként a legnagyobb ellenállású gyutacs vagy részáramkör ellenállását kell figyelembe venni. (6) 141 (7) 142 (8) Vegyes kapcsolás esetén a párhuzamos részáramkörök ellenállásainak kiegyenlítéséről gondoskodni kell oly módon, hogy a részáramkörök ellenállásainak eltérése a számított párhuzamos részáramkör ellenállás értékének legfeljebb 10%-a lehet. (9) A gyutacsvezeték rövidre zárását megszüntetni, vagy a teljes hosszában szigetelt gyutacsvezeték végéről a szigetelést eltávolítani csak közvetlenül a gyutacsvezetékek összekapcsolása, meghosszabbítása vagy robbantóvezetékhez való csatlakoztatása előtt szabad.

165 (10) A robbantási munka tartamára a robbantóhálózat 10 m-es körzetén belül található nem burkolt, szigeteletlen villamos vezetéket feszültségmentesíteni kell. (11) A gyutacsvezeték-tekercset hurokképződés nélkül kell szétbontani. Szétbontás közben a gyutacsvezeték befogásának helyét húzó igénybevételnek kitenni nem lehet. (12) Ha több gyutacsot helyeznek egy robbantótöltetbe, az azonos színű gyutacsvezetékpárokat a szétbontás előtt megkülönböztethetően meg kell jelölni. (13) 143 (14) Robbantóhálózat kialakításához csak azonos érzékenységű (fajlagos energiaigényű) villamos gyutacsok alkalmazhatók. 78. (1) A gyutacsvezetéket robbantóvezetékkel vagy egy darabból álló gyári gyutacsvezetékkel szabad meghosszabbítani úgy, hogy a vezetékek összekötése követhető és áttekinthető legyen. (2) A gyutacsvezeték, a robbantóvezeték, valamint ezek közös kötési helyeit szigetelni kell, vagy úgy kell elrendezni, hogy egymással vagy vezetőképes anyaggal ne érintkezhessenek. (3) A robbantómester köteles a gyutacsok összekapcsolásának és a kötési helyek szigetelésének, elrendezésének megfelelőségét ellenőrizni. (4) 144 Robbantóvezetékként réz erű, acélszállal erősített, sodrott, a robbantógép csúcsfeszültségének megfelelő szigetelésű vezetéket szabad használni. (5) A nem állandó beépítésű robbantóvezetéket a robbantás kezdetéig és a robbantás befejezésétől kezdve dobra csévélve, végeit a robbantógépre vagy a csatlakozó robbantóvezetékre való kapcsolásig rövidre zártan kell tartani. A rövidre zárás kötelezettsége nem vonatkozik az alumíniumkohókban, valamint a rádióadó, televízióadó, radarállomás 2 km-es körzetében végzett robbantásra. (6) Az állandó beépítésű csatlakozó robbantóvezeték a robbantás helyét legfeljebb 50 m távolságra közelítheti meg. Az ilyen vezetéket más célra nem lehet használni. (7) A robbantóvezetéket csak akkor lehet a robbantó hálózathoz csatlakoztatni, ha a gyutacsok összekapcsolása már megtörtént. (8) 145 A robbantóvezetéket robbantómester felügyelete mellett, a töltetektől meleg anyagok robbantásának kivételével a robbantóállomás felé haladóan kell fektetni. (9) A robbantóvezetéket úgy kell fektetni, hogy feszültség alatt álló villamos berendezéssel ne érintkezhessen. (10) Robbantóvezeték hosszabbítása esetén a kötési helyeket megfelelően szigetelni kell. (11) Fektetéskor szemrevételezéssel ellenőrizni kell a robbantóvezeték burkolatát, szigetelését. Sérült robbantóvezeték nem használható. 79. (1) A robbantógépet csak a robbantóállomáson az indítás tartamára lehet a robbantóvezetékhez kapcsolni. (2) A robbantógépet csak robbantásvezető vagy robbantómester működtetheti. (3) 146 Villamos gyutaccsal való robbantás esetében, ha a robbantógép működtetésekor a robbanás nem következett be, a robbantásvezető vagy a robbantómester köteles a robbantóvezetéket a robbantógépről leválasztani, a vezetékvégeket rövidre zárni és a robbanás elmaradásának okát megállapítani. Robbantás nem elektromos gyutaccsal 80. (1) 147 Egy robbantólyukban csak azonos érzékenységű gyutacs használható, több gyutaccsal való indítás szükségessége esetén a robbantólyukban különböző késleltetés is

166 alkalmazható az eltérő hosszúságú nem elektromos vezetékekből adódó késleltetések figyelembevételével. (2) 148 A gyutacs vezetéket a robbantólyukban toldani nem lehet. (3) A nem elektromos vezetéket éles késsel, a tengelyére merőlegesen kell elvágni. (4) A nem elektromos hálózat villamos gyutaccsal történő indítása esetén a villamos gyutacs teljes hosszában, szorosan, elmozdulás-mentesen kell érintkeznie az indítandó vezetékkel. (5) 149 A robbantási munka tartama alatt biztosítani kell, hogy a robbantóhálózatot csak a robbantómester indíthassa el. (6) A gyutacsvezeték-tekercset hurokképződés nélkül kell szétbontani. Szétbontás közben a gyutacsvezeték befogásának helyét húzó igénybevételnek kitenni nem lehet. Várakozási idő és ellenőrzés robbantás után 81. (1) Robbantás után a várakozási idő elteltével lehet a robbantás helyére visszamenni. (2) 150 A várakozási idő meleg anyagban megállt töltet esetén legalább 60 perc, továbbá ha gyújtózsinóros robbantáskor az indított töltetek felrobbanása a robbanások száma alapján kétséget kizáróan nem volt megállapítható, a töltet elsodródott vagy megállt a Kattv. szerinti katasztrófaveszély vagy katasztrófa esetében szükséges robbantási feladatok kivételével legalább 30 perc. A várakozási idő alatt védett helyen kell tartózkodni. (3) A várakozási időt a robbantást végző mérni köteles. (4) A robbantást követően közvetlenül a várakozási idő eltelte után a robbantást végző vagy a töltetek telepítését és nagyságát ismerő robbantómester köteles a robbantás sikerességéről meggyőződni, az esetleges robbanóanyag maradványt összegyűjteni és nyilvántartásba venni. (5) 151 A várakozási időt a robbantásvezető számításokkal meghatározni és mérésekkel ellenőrzötten az RTE-ben köteles megadni. Megállt töltet 82. (1) Megállt töltet esetén a robbantást végző robbantómesternek vagy a robbantásvezetőnek kell megállapítania a megállt töltet helyét és végeznie a hatástalanítást. (2) A hatástalanítás után meg kell győződni annak sikerességéről. (3) A megállt töltetek indítása kisebb sorozatokban vagy egyenként is megkísérelhető, ha a teljes sorozat felrobbantása ellenőrzött vagy másik robbantóvezetékkel és robbantógéppel sem sikerült. (4) A biztonságosan hozzáférhető vagy hozzáférhetővé tehető (különösen töltet kimosatása, homokfojtás kifúvatása, jégrobbantó töltet visszahúzása) megállt töltet szabad kézzel eltávolítható vagy újabb indítótölténnyel hatástalanítható. (5) 152 A robbantólyukban megállt töltetet 60 mm-nél kisebb átmérőjű vagy 5 m-nél rövidebb robbantólyukkal 30 cm-re, egyéb méretű robbantólyukkal 1 m-re szabad megközelíteni. (6) A fojtást szerszámmal vagy fúrással eltávolítani nem lehet. (7) 153 Ha a megállt töltet hatástalanítása nem sikerült, a robbantómester köteles gondoskodni a megállt töltet őrzéséről, intézkedni arról, hogy az általa meghatározott körzetben senki ne tartózkodjék, valamint jelentést tenni a robbantásvezetőnek. Robbanóanyagok ellenőrző vizsgálata 83. (1) 154 A nem megfelelő minőségű vagy a lejárt szavatossági idejű robbantóanyagot felhasználni nem szabad. (2) 155 A villamos gyutacs összellenállásának ellenőrzését a robbantásvezető által erre a célra kijelölt és berendezett helyen és az előírt műszerrel kell végezni.

167 (3) Tárolóban, tárolókamrában, tárolótérben, raktárhelyiségben és ezek előterében gyutacsellenőrzést nem lehet végezni. (4) Az ellenőrzés helyiségében (térségében) a vizsgálat tartama alatt legfeljebb 1500 db gyutacsot lehet tartani, egyéb robbanóanyagot nem lehet elhelyezni. (5) Az ellenőrző vizsgálat helyiségét úgy kell berendezni, valamint az ellenőrzést úgy kell végezni, hogy az ellenőrzött gyutacs esetleges felrobbanása személy sérülését ne okozhassa, és az ott tartott gyutacsok felrobbanása kizárt legyen. (6) Ellenőrző vizsgálattal csak a robbantásvezető által kioktatott személyt lehet megbízni. (7) 156 Az ellenőrzést végző személyek szolgálati utasítást kell kiadni, amelynek tartalmaznia kell az ellenőrző vizsgálat módját és rendjét, a gyutacsok névleges összellenállását, az ellenőrzött gyutacsok tárolásának nyilvántartásának rendjét. Robbantás földalatti térségben 84. (1) Robbanóanyag, valamint tűz- vagy robbanásveszélyes egyéb anyag tárolására használt raktártól számított 30 m távolságon belül nem lehet robbantani. (2) Álló- vagy folyóvíz medre, víztároló vagy -tározó alatt végzett robbantás esetén a föld alatti térség (a továbbiakban: bányatérség) feletti rétegek vastagságának és minőségének figyelembevételével kell a robbantást tervezni. (3) 157 Az indítótöltet elkészítését megkezdeni vagy folytatni nem lehet, ha a robbantás elvégzésének biztonságát befolyásoló körülményt észlelnek vagy ilyennel számolni kell. (4) 158 Az indítótöltetet közvetlenül a robbantólyukba történő betöltés előtt kell elkészíteni. (5) Szellőztetési üzemzavar alatt az üzemzavarral érintett bányatérségben nem lehet robbantani. 85. (1) Védett helyként nem jelölhető ki a) a robbantás helyéhez csatlakozó egyenes vágat (akna) első 100 m-es szakasza, frontfejtésben a robbantás helyének 30 m-es körzete, egyéb esetben a robbantás helyének 50 m-es körzete, b) olyan hely, ahol a levegő mérgezőgáz-tartalma a robbantás következtében a megengedett érték fölé emelkedhet. (2) 159 (3) A várakozási idő helyességét a robbantásvezető által meghatározott időközönként ellenőrizni kell. Az ellenőrzéskor a megengedett legnagyobb robbanóanyag-mennyiség egyidejű robbantása mellett a levegő mérgezőgáz-tartalmát méréssel kell meghatározni. 86. (1) A töltetet fojtani kell. (2) Fojtásként nem lehet éghető anyagot használni. (3) Egymáshoz 15 m-nél közelebb eső bányatérségek bármelyikében történő robbantás esetén a szomszédos bányatérségben való tartózkodásra a robbantás helyére vonatkozó rendelkezéseket kell megtartani. (4) Egymás felé haladó munkahelyeken (ellenvájvégek) egyidejűleg nem lehet robbantani, ha azok egymást 15 m-re megközelítették. (5) Meddőkőzetben végzett robbantás esetén a robbantás helyéhez 80 m-nél közelebb eső, széntelepben hajtott gurítói munkahelyről a robbantás kezdetétől a robbantás befejezéséig a dolgozókat ki kell vonni. (6) Gondoskodni kell arról, hogy a (3) (5) bekezdés rendelkezéseinek megtartásához szükséges adatokról az érintett robbantómesterek kellő időben tájékoztatást kapjanak.

168 (7) 160 Az egy tűzben robbantott rátett töltetek együttes tömege legfeljebb 1 kg, érctömb darabolása esetén 10 kg lehet. (8) Biztosítószerkezet kirablására irányuló robbantás esetén csak azonos időzítési fokozatú gyutacsokat lehet használni. (9) Aknamélyítésnél csak olyan villamos gyutacsot lehet használni, amelynek megfelelőségét előzetesen ellenállásméréssel ellenőrizték. Kiegészítő előírások sújtólégveszélyes bányákra 87. (1) 161 Sújtólégveszélyes bányában a) ha a robbantás helyének 3 m-es körzetében vagy a robbantóállomáson a főte alatt 30 cmben a levegő metántartalma az 1 V/V%-ot meghaladja, b) 162 ha a töltet 3 m-es körzetében ellenőrizhetetlen levegőösszetételű üreg van vagy ilyennel számolni kell, c) fejtésben omlasztással egyidejűleg, d) döntőgurítóban vagy bunkerben, ha abban szenet tárolnak, nem lehet robbantani. (2) Abban az I. osztályú sújtóléges bányában, ahol a sújtólégveszélyességi osztályba sorolás és a besorolás felülvizsgálata során a fajlagos metán-fejlődés eléri az 1,00 m 3 CH 4 /t-t, a bánya b fokozatú bányatérségeiben, a II. és III. osztályú sújtóléges bányában, valamint a fokozottan szénporrobbanás-veszélyes bányában a 83. (3) bekezdésében foglalt kivétellel csak sújtólégbiztos robbantást lehet végezni, csak sújtólégbiztos robbanóanyagot, robbantógépet, ellenőrző műszert lehet használni. A sújtólégbiztos robbantás alkalmazására az I. osztályú sújtóléges bányák esetén a mérések alapján a felelős műszaki vezető köteles intézkedni. (3) Nem kell sújtólégbiztos robbanóanyagot használni a II. és III. osztályú sújtóléges és a fokozottan szénporrobbanás-veszélyes bánya meddő kőzetben hajtott nem sújtólégveszélyes és nem szénporrobbanás-veszélyes bányatérségben, ha arra a robbantásvezető írásban engedélyt adott. (4) A III. osztályú sújtóléges bánya szénomlasztásos fejtésében, valamint 30 -nál nagyobb dőléssel felfelé szénben hajtott bányatérségében csak kiürített légosztály mellett lehet robbantani. (5) A II. és III. osztályú sújtóléges bányában gyutacsot és robbanóanyagot ugyanabban a hordládában együtt szállítani és tárolni nem lehet. A gyutacsot és robbanóanyagot tartalmazó hordládákat egymástól legalább 1 m távolságban kell tartani. (6) A robbantás helyén töltetet elhelyezni, azt elhagyni, továbbá a robbantóállomáson robbantóhálózatot az ellenőrző műszerrel vagy a robbantógéppel összekapcsolni csak akkor lehet, ha a robbantómester előzetesen ellenőrzése során a levegő metántartalma nem haladta meg az 1,00%V/V-ot. (7) Ahol csak sújtólégbiztos robbanóanyagot lehet használni, ott a) 163 a robbantólyukat úgy kell telepíteni, hogy a robbantótöltet és a legközelebbi szabad felület vagy robbantólyuk közötti távolság szénben legalább 50 cm, meddőben legalább 30 cm legyen, b) a fúrólyuk átmérője legfeljebb 10 mm-rel haladhatja meg a használt robbanóanyagtöltény átmérőjét, c) 164 az indítótöltetet a robbantólyuk szájától számítva elsőként vagy másodikként kell elhelyezni úgy, hogy a gyutacs talpa a robbantólyuk talpa felé nézzen, d) a töltényeket szorosan kell egymáshoz illeszteni,

169 e) kombinált (víz és agyag vagy víz és homok) fojtást kell használni, és a vízfojtást közvetlenül a töltetre kell helyezni, f) a vízfojtás hosszának legalább 25 cm-nek, az agyag- vagy homokfojtás hosszának legalább 25 cm-nek kell lennie, g) sűrített levegővel végzett homokfojtás esetén a homok nyirkos, kézi nyomásra összetapadó legyen, h) 165 több töltet egyidejű indítása esetén az elsőként és az utolsóként robbanó villamos gyutacs névleges időzítése között a különbség legfeljebb 300 ms lehet, i) rátett töltetet alkalmazni nem lehet, j) védett hely frontfejtésben nem jelölhető ki, k) főteprovokálás esetén a robbantóállomást a behúzó vágatban, a fejtés homlokától legalább 150 m távolságban kell kijelölni, továbbá a robbantóállomás és a fejtés közötti vágatba robbanásfojtó zárat kell beépíteni. (8) 166 A II. osztályú sújtólégveszélyes bányában végzett főteprovokáláskor a fejtési légosztály kihúzó légáramában személyek nem tartózkodhatnak. A III. osztályú sújtólégveszélyes bányában a főteprovokálást kiürített légosztály mellett kell végezni. Kiegészítő előírások szénporrobbanás-veszélyes bányákra 88. (1) Nem lehet robbantani a) rátett töltettel, b) döntőgurítóban, bunkerban, ha abban szenet tárolnak vagy leülepedett szénpor van. (2) Szénben kombinált fojtást kell alkalmazni. A ködzár alkalmazása csak kiegészítő védelem lehet. A kombinált fojtásra a 87. (6) bekezdése az irányadó. (3) A III. osztályú sújtólég-, és szénporrobbanás-veszélyes bánya fejtésében csak előzetes szénfal-átnedvesítést követően szabad robbantani. Kiegészítő előírás metángázkitörés-veszélyes bányára 89. A metángázkitörés-veszélyes bányára a III. osztályú sújtóléges bányára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Provokációs robbantás 90. (1) 167 A provokációs robbantásnál a robbantólyukaknak a jövesztési fogásmélységnél legalább 0,5 m-rel hosszabbaknak kell lenniük. A robbantólyukakat a vágatkontúron úgy kell telepíteni, hogy számuk a kitörési szelvényre vonatkoztatva meddőkőzetben m 2 -enként legalább 1 db legyen. (2) Szénben robbantólyukat csak forgatva működő fúrógéppel lehet fúrni. (3) A robbantáshoz sújtólégbiztos robbanóanyagot kell használni. Az elsőként és az utolsóként robbanó töltet robbanási ideje közti különbség legfeljebb 300 ms lehet. A felhasználásra kerülő gyutacs összellenállását előzetesen ellenőrizni kell. (4) 168 A robbantáshoz fel nem használt robbantólyukat a jövesztési fogásmélységnél legalább 0,5 m-rel hosszabban be kell tömni a robbantótöltetek elkészítése előtt. 91. (1) 169 A provokációs robbantás által védett vágatszakaszt a robbantólyukak hosszúsága, a töltetek összmennyisége és a kőzetviszonyok figyelembevételével a provokációs robbantás technológiai előírásában kell meghatározni. E rendelkezés szempontjából védettnek azt a vágatszakaszt kell tekinteni, amely további provokációs robbantás nélkül kihajtható.

170 (2) 170 Ha a provokációs robbantással egyidejűleg jövesztő robbantást is végeznek, a teljes szelvényt egyszerre kell robbantani, és valamennyi töltetet egy tűzben kell indítani. Ebben az esetben a provokációs robbantás robbantólyukainak töltetét indító gyutacsok a jövesztő robbantásnál használt utolsó fokozat gyutacsaival azonos fokozatúak. Az elsőként és utolsóként robbanó villamos gyutacs névleges időzítése között a különbség 300 ms-nál nagyobb nem lehet. A provokációs robbantáskor valamennyi töltetet egyenes indítással (a lyuk szájától számított elsőként vagy másodikként elhelyezett indítótölténnyel) kell indítani. 92. (1) A robbantást csak akkor lehet végrehajtani, ha a gázkitörésveszélyes bányatérségben a robbantómester előzetes meggyőződése vagy a felügyeleti személytől kapott értesítés szerint a) senki sem tartózkodik, b) a légvezetési berendezések állapota az előírásoknak megfelel, c) a villamosberendezéseket i a gyújtószikramentes osztályú vagy túlnyomásos szellőzésű gép, készülék, valamint az aknaszállítás jelzőberendezése kivételével feszültségmentesítették, d) nyílt tűz nincs (a robbantás helyének 150 m-es körzetében legátolt és el nem oltott tüzet e rendelkezés szempontjából nyílt tűznek kell tekinteni). (2) A robbantás tartamára a kiürített bányatérségekhez vezető vágat bejáratához a gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül őrt kell állítani. (3) Ha ugyanabban a légosztályban több munkahelyen nem egyidejűleg kerül sor a provokációs robbantásra, akkor azokat a légáram irányával ellentétes irányban haladó sorrendben, az egyes robbantásokra előírt várakozási idő eltelte és az ellenőrzés elvégzése után lehet elvégezni. (4) A robbantás tartama alatt egy aknaszállító gépet üzemben kell tartani, és arra a szintre kell kapcsolni, ahol a provokációs robbantást végzik. (5) A provokációs robbantás helyét és időpontját a felügyeleti személyek előtt ismertetni kell. (6) A robbantóállomást a felelős műszaki vezető jelöli ki. A robbantóállomást gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül, a behúzó légáramban kell kijelölni. A robbantóállomáson légzőhelyet kell kialakítani. A légzőhelyen veszély esetére a levegőt sűrített levegős csőhálózat útján vagy palackokból kell biztosítani. (7) A robbantóállomáson csak a robbantómester és a műszakvezető vájár tartózkodhat. Más személynek a robbantóállomást 50 m-nél kisebb távolságra megközelíteni nem lehet. (8) A töltetek felrobbanása után a robbantómester a műszakvezető vájár jelenlétében a robbantási technológiai előírásban előírt várakozási idő elteltével köteles a munkahelyet ellenőrizni. A várakozási idő ha gázkitörés nem következett be 30 percnél rövidebb nem lehet. A várakozási időt növelni kell, ahol gázkitörés a várakozási időn túl bekövetkezett. Robbantás gázkitörésveszélyes munkahelyen 93. Gázkitörésveszélyes munkahelyen a provokációs robbantás kivételével meg kell tartani a 92. (1) és (2) bekezdésében meghatározott szabályokat, továbbá a robbantóállomást a gázkitörésveszélyes bányatérségen kívül, behúzó légáramban kell kijelölni. Robbantás gázkitörés-veszélyes munkahely környezetében 94. Gázkitörés-veszélyes munkahely vájvégének 80 m-es környezetében robbantani csak abban az esetben lehet, ha a gázkitörés-veszélyes munkahelyet kiürítették, valamint a gázkitörés-veszélyes munkahely 150 m-es körzetében legátolt és el nem oltott tűz nincs. A

171 gázkitörés-veszélyes munkahelyre visszamenni csak a robbantási munkahelyre előírt várakozási idő eltelte után lehet. Robbantás túlnyomásos légtérben (keszonban) 95. (1) A munkahelyre a robbanóanyagot csak annyit, amennyit egyidejűleg indítani fognak csak közvetlenül a töltés megkezdése előtt lehet beszállítani. (2) A robbantási munkához két robbantómestert kell beosztani, akik közül az egyiket meg kell bízni a robbantási munka irányításával. (3) A robbantási munka megkezdése előtt a) a robbantáshoz be nem osztott személyeket védett helyre kell küldeni, b) 171 (4) 172 A töltetet csak villamos vagy nem elektromos rendszerű gyutaccsal lehet indítani. (5) 173 Robbantáskor a szívócsöveket az előzetesen kimért, az RTE-ben meghatározott idő alatt nyitva kell tartani. (6) A védett helynek a robbantás helyétől legalább 100 m távolságra kell lennie, vagy védett helyként keszonon kívüli alagútpontot vagy az előkamrát kell kijelölni. (7) Búvárharangban végzett robbantás esetén védett hely csak a külszínen, a búvárharang 20 m-es körzetén kívül jelölhető ki. Robbantás külszínen 96. (1) A robbantás idejére a repeszhatás elleni biztonsági távolság határán a keresztező utakat útőrökkel kell lezárni. Járműközlekedésre szolgáló út esetén az őrt láthatósági mellénnyel, jelzőtárcsával, illetve piros fényű lámpával kell ellátni. (2) 174 (3) Ismétlődő robbantások esetén a repeszhatás elleni biztonsági távolság határát a keresztező utakon a robbantási veszélyre figyelmeztető táblákkal tartósan meg kell jelölni. 97. (1) 175 A robbantással kapcsolatos jelzésrend szerinti jelzéseket a repeszhatás biztonsági távolságának határán is jól hallhatóan, legalább kétszer kell leadni. (2) Az első jelzést a robbantás tervezett időpontja előtt úgy kell leadni, hogy a robbantás előtt az őrök elfoglalhassák kijelölt őrhelyeiket, és a robbantás biztonsági távolságán belül lévő személyek védett helyre távozhassanak. (3) Az első jelzés elhangzásakor az őrség köteles a robbantást végzők kivételével mindenkit haladéktalanul a biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre küldeni. Ha a biztonsági távolságon belül építmény van, abból a benntartózkodókat az őrség köteles távozásra felszólítani vagy ha a létesítmény védett helynek minősül a hely elhagyásának tilalmára figyelmeztetni. (4) Ha az érintett személyek a felszólításnak nem tesznek eleget, az őrség köteles a tényt azonnal a robbantómester tudomására hozni. (5) 176 Jelzés útján kell a robbantás kezdetét, a robbantás befejezését az érintettekkel tudatni. (6) Ha a kiküldendő őrség ellenére a robbantás által veszélyeztetett övezeten belül személyek észrevétlenül tartózkodhatnak, vagy oda jóhiszeműen bejuthatnak, a robbantás előtt legalább 3 nappal, ismétlődő robbantás esetén évenként a helyileg szokásos módon, közhírré tétellel fel kell hívni a lakosság figyelmét a repeszhatás elleni biztonsági távolság határának jelzésére, a robbantási jelzésrendre, valamint a követendő magatartásra. A felhívást minden helységben meg kell tenni, amelyek területét a robbantás káros hatása érintheti.

172 98. (1) 177 (2) Karsztvizes vagy vízvédelmi szempontból védett területen, ha a töltet részei a töltési téren kívülre vagy a kritikus átmérőnél kisebb méretű helyre kerülhetnek, ezt meg kell akadályozni. (3) Lőpor csak olyan robbantólyukba tölthető, amelyben töltő vagy töltősúly használata nélkül elhelyezhető. A töltet szabadon nem ejthető. A töltéshez elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból készült, legalább 1 méter szárhosszúságú tölcsért vagy töltőcsövet kell használni. (4) Folyékony anyagban elhelyezendő robbantó töltet esetén biztosítani kell, hogy a robbantásig az ne mozduljon el. (5) 178 (6) 179 Villamos indítás esetén, ha zivatar előjele észlelhető és a robbantás haladéktalanul nem végezhető el, a zivatar elvonulásáig a robbantás előkészítését nem szabad folytatni. Az elhelyezett villamos gyutacsok vezetékeinek végeit, valamint a már kialakított robbantóhálózat vagy részhálózat végeit külön-külön szigetelni kell. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell az első jelzés leadásáról és a robbantó személyzet védett helyre való vonulásáról. (7) Az elektromágneses sugárzást kibocsátó adóállomások 2 km-es körzetében, aluminíum kohóban, továbbá olyan helyeken végzendő robbantásoknál, ahol a kóboráram mért értéke a 60 ma-t eléri a) gyújtózsinóros indítási módot, b) nem elektromos rendszert vagy c) villamosérzéketlen gyutacsot kell használni. (8) 180 (9) Azon a helyen, ahol kóboráram veszélyével kell számolni, a robbantás előkészítésének megkezdése előtt a kóboráram erősségét meg kell mérni. Kivető robbantás nagy átmérőjű robbantólyukak tölteteivel 99. (1) A nagy átmérőjű 60 mm-nél nagyobb robbantólyukak kialakításához a robbantás-vezetőnek telepítési tervet kell készíteni. A telepítési tervet a fúrást végzőnek a munka megkezdése előtt átvételi elismervény ellenében ki kell adni. (2) A robbantásvezető vagy akadályoztatása esetén az általa írásban megbízott robbantásvezető képesítésű személy köteles a nyújtott töltetek elhelyezése előtt a töltési terek méreteit ellenőrizni, a tervtől való eltérés esetén a töltetszámítást felülvizsgálni, szükség esetén a töltetek tömegét módosítani. (3) 181 A 20 m-nél hosszabb, nagy átmérőjű robbantólyukakban elhelyezett egyetlen nyújtott töltetet két gyutaccsal vagy két 12 g/m töltetű robbanózsinórral, vagy egy darab, legalább 20 g/m töltetű robbanózsinórral kell indítani. A robbanózsinórnak a töltettel legalább kétharmad hosszban érintkeznie kell. Nem elektromos rendszer alkalmazása esetén egyetlen nyújtott töltetbe két különböző késleltetésű gyutacs is elhelyezhető. A fojtás alá kerülő indítótöltetnek később kell robbanni, mint a töltet alsó részébe kerülő indítónak. A késleltetés mértékének legalább 25 ms-nak kell lenni. (4) 182 A robbantásvezető vagy akadályoztatása esetén az általa megbízott robbantásvezető képesítésű személy köteles ellenőrizni a robbanóanyag és az indítótöltetek tervnek megfelelő elhelyezését, a robbantóhálózat ellenállását.

173 (5) 183 A robbantás helyét, időpontját, a töltetek tömegét, elhelyezésük és indításuk módját naplóban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított legalább 5 évig meg kell őrizni. (6) A robbantásvezetőnek a nagy átmérőjű robbantólyukak tölteteinek indításánál jelen kell lennie. Robbantólyuk bővítése robbantással 100. (1) Kis és nagy átmérőjű robbantólyuk robbantásos bővítéséhez csak töltényezett robbanóanyag használható. (2) Bővítő robbantás közben és után a töltés előtt a várakozási idő legalább 30 perc. (3) A robbantásos bővítés befejezésekor a robbantólyuk hosszának növekedését meg kell határozni, a betölthető robbanóanyag tömegét ennek ismeretében kell megbecsülni. Megállt töltetnél a töltet elhelyezkedését a robbantólyuk hossz-növekedésének megfelelő térben kell feltételezni. (4) 184 Hézagolás 101. Hézagokban, repedésekben elhelyezett töltetek csak pillanathatású vagy azonos késleltetésű gyutaccsal indíthatók. Aprítás rátett töltetekkel 102. (1) Az aprítási célt szolgáló töltet a kőzettömb alá nem helyezhető el. (2) A töltetek indításánál időzítés nem alkalmazható. Fémtárgyak robbantása 103. (1) 185 Fémtárgy rendszeres darabolását csak erre a célra készített, valamint az egy tűzben robbantásra kerülő töltetek 1,5-szeresére méretezett és kipróbált zárt robbantókamrában lehet végezni. Az állandó beépítésű robbantóvezeték a robbantókamrát 5 m távolságra megközelítheti. (2) 186 Fémszerkezetű létesítmény bontására, döntésére szolgáló töltetek indítására csak pontos, lehetőleg pillanathatású villamos, elektronikus és nem elektromos gyutacsok elemei, valamint megfelelően méretezett robbanózsinór használható. (3) Fémtárgy robbantókamrán kívüli darabolása, fémszerkezetű építmény bontása esetén a repeszhatás csökkentéséről gondoskodni kell. (4) Fojtásként olyan anyagot nem lehet használni, amely töltetmegállás esetén biztonságosan nem távolítható el. Meleg anyagok robbantása 104. (1) Ha a robbantandó anyag vagy a benne kialakított töltési tér hőmérséklete meghaladja az alkalmazandó robbanóanyag használhatóságára előírt felső hőmérsékleti határértéket, a meleg anyagok robbantására vonatkozó szabályokat kell betartani. (2) A robbantótöltet hőszigetelésének módját és mértékét a várható hőmérséklet függvényében, kísérleti úton előzetesen meg kell határozni. A hőszigetelés akkor megfelelő, ha biztosítja, hogy a töltet önrobbanása 5 percen belül nem következik be. A több töltényből álló töltetet közös hőszigeteléssel kell ellátni. (2a) 187 Meleg anyagok robbantását két robbantómesternek kell végeznie úgy, hogy az egyik robbantómester a töltetet helyezi el, a másik robbantómester pedig a robbantógépet kezeli. A robbantómesterek közötti kapcsolattartásról gondoskodni kell.

174 (3) Csak olyan villamos gyutacs használható, amelynek összellenállását előzetesen, műszeres méréssel ellenőrizték. (4) A töltet hőszigetelését és elhelyezését csak robbantómester végezheti. A tölteteket a robbantásvezető által kijelölt szerelőhelyiségben kell elkészíteni, és azokat e célra készített a hordládára előírt anyagú és kivitelű ládában kell a robbantás helyére szállítani. (5) A töltet elhelyezése előtt a töltési tér hőmérsékletét meg kell mérni, a mért értéket a Robbanóanyag felhasználási könyvben rögzíteni kell. A töltet hőszigetelését a mért hőmérsékletnek megfelelően kell elkészíteni. (6) A tölteteket a legrövidebb időn belül kell elhelyezni, és a töltést végzőknek a töltés megkezdésétől számított 1 percen belül védett helyre kell indulniuk. (7) 188 A robbantóvezetéket a töltés előtt kell lefektetni. Robbantás alumínium-kohóban 105. (1) A töltetet a kohócsarnokon kívül kell elkészíteni és hordládában kell szállítani. (2) Robbantóhálózatot szerelni, robbantóvezetéket fektetni csak szigetelő gumiszőnyegen lehet. A gyutacsvezeték robbantólyukba kerülő részét műanyag védőcsőbe kell húzni és a kötési helyeket szigeteléssel kell ellátni. (3) A robbantóhálózat egyetlen pontját sem lehet a robbantógépre való kapcsolásig rövidre zártan tartani. (4) Robbantóvezetékként csak két-eres tömlővezeték vagy kábel használható. (5) Megállt töltet esetén a robbantóvezetéknek a robbantógépről lekapcsolt végeit rövidre zárás nélkül szigetelni kell. (6) Meleg anyag esetén a ban meghatározottakat is be kell tartani. Építmények bontása robbantással 106. (1) 189 A töltési tér átmérőjének legalább 4 mm-el nagyobbnak kell lennie az alkalmazandó robbanóanyag töltény átmérőjénél. Kis átmérőjű nyújtott töltet átmérője nem lehet kisebb a robbanóanyag kritikus átmérőjénél. Az alkalmazandó robbanóanyag töltény és a töltési tér átmérője közötti különbség legfeljebb akkora lehet, hogy a csatorna-effektus kialakulása ne jöhessen létre. (2) Csak olyan villamos gyutacsot lehet az indításhoz használni, amelynek ellenállását előzetesen műszeres méréssel ellenőrizték. (3) Vegyes kötésű robbantóhálózat soros kötésű ágainak és a teljes robbantóhálózat eredő ellenállását műszeres méréssel meg kell határozni, és a mért értékeket össze kell vetni a számítottal. (4) Robbantás befejezése után, ha az építmény részben vagy egészben nem omlott össze, a robbantás helyét a robbantásvezető és a bontási munka irányítására jogosult személy engedélyével, valamint az általuk meghatározott feltételek betartásával lehet megközelíteni. (5) 190 Ha egy tűzben a mértékadó töltet tömegénél nagyobb kerül felrobbantásra, a robbantás helyét, időpontját, a töltetek tömegét, elhelyezésük és indításuk módját a robbantásvezetőnek írásban rögzíteni kell. Az e célra szolgáló naplót a felhasználási engedély jogosítottja a robbantástól számított legalább 1 évig köteles megőrizni. Víz alatti és jégrobbantás 107. (1) 191 Az egy tűzben robbantásra kerülő töltetek tömegének figyelembevételével biztosítani kell, hogy a robbantás ideje alatt a következő távolságokon belül személyek a vízben ne tartózkodjanak: a) 1 kg tömegű töltetig 100 m,

175 b) 10 kg tömegű töltetig 500 m, c) 50 kg tömegű töltetig 1000 m, d) 50 kg tömegű töltet felett 2000 m. (2) Éles folyókanyar esetén, ha a töltet tömege a 10 kg-ot meghaladja, a távolság a felére csökkenthető. (3) 192 A mértékadó töltet tömegénél nagyobb töltet egy tűzben történő felrobbantása esetén írásban rögzíteni kell a robbantás helyét, időpontját, a töltet tömegét, elhelyezésének és indításának módját. Az e célra szolgáló naplót a robbantástól számított 1 évig meg kell őrizni. (4) Víz alatti robbantás esetén a robbantótöltetet és a robbantóhálózatot vízbe merítés előtt kell elkészíteni. (5) A víz alatti létesítmény elbontására szolgáló töltetet rögzíteni kell. (6) Ha a töltetet csak búvár helyezheti el, akkor a) a munka végzésével csak robbantómester képesítésű búvárt szabad megbízni, b) a töltetet olyan fogantyúval kell ellátni, hogy az egy kézben szállítható legyen. (7) Zajló jeget csak partról, védendő létesítményről vagy géphajóról, gyújtózsinórral szerelt gyutaccsal élesített, dobott töltettel lehet robbantani. (8) Dobott töltet esetén a gyújtózsinór hossza legalább 0,25 m. A töltetet gyújtás után azonnal dobni kell. Egy személy csak egyetlen töltetet gyújthat és dobhat, ezt követően azonnal védett helyre kell távoznia. Fúrólyuk perforálása, torpedózása robbantással 108. (1) A robbantószerkezettel (perforátorpuska, perforátorfüzér, torpedó) végzett robbantást az esetenkénti írásbeli rendelkezéseknek megfelelően és az RTE szerint kell végezni. Az esetenkénti írásbeli rendelkezésnek tartalmaznia kell a robbantás helyét (a fúrólyuk megnevezését), a használandó robbantószerkezet megválasztásához szükséges adatokat és az elhelyezési mélységét. Az esetenkénti írásbeli rendelkezést a robbantást követő 60 napig meg kell őrizni. (2) 193 A robbantószerkezettel végzett robbantási munka során fúrómesternek, berendezés nélküli kútmunkálat esetén a kút műszaki felügyelőjének jelen kell lennie, aki köteles a kitörés elleni védelem érdekében szükséges intézkedéseket megtenni. (3) Robbantószerkezetet gyutaccsal csak a felhasználás helyén lehet összeszerelni. A robbantószerkezeteket nem lehet egymásra rakni, azokat elmozdulás ellen egyenként biztosítani kell. (4) 194 Robbantószerkezetet tölteni, szerelni csak a robbantás helyszínén vagy erre a célra berendezett külön töltőhelyiségben szabad. A szerelés helyszínének megvilágítása legalább 500 lux értékű legyen. (5) A töltőhelyiségben töltőpadot, a töltésre kerülő robbanóanyag tartására asztalt, szükség esetén állványt kell elhelyezni. Töltőpadonként legalább 6 m 2 szabad alapterületet kell biztosítani. A töltött robbantószerkezet tárolására használt állvány 1,6 m-nél magasabb nem lehet. (6) A töltőhelyiségben a) dohányozni és nyílt lángot használni, b) a töltéshez szükséges anyagokon, berendezéseken és szerszámokon kívül mást tartani, c) a töltést és az ellenőrzést végző személyeken kívül másnak tartózkodni, d) 10-nél több robbantószerkezet töltéséhez szükséges robbanóanyagot vagy 10-nél több töltött robbantószerkezetet tartani, e) 195

176 nem lehet. (7) A robbantószerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a robbanóanyagot a megengedettől eltérő környezeti hatás ne érje, továbbá a robbantószerkezetet olyan függesztő-szerkezettel kell ellátni, amellyel a fúrólyukba való leeresztése biztonságosan elvégezhető. (8) A robbantószerkezetet töltése előtt meg kell vizsgálni. Csak megfelelő, ép robbantószerkezetet lehet megtölteni. (9) A perforátorpuskát azonosításra alkalmas jelzéssel kell ellátni. (10) Robbantószerkezet töltését és szerelését csak robbantómester vagy a gyutaccsal való szerelés és a szétszerelés kivételével robbantómester jelenlétében a töltési utasításban előírtakra kioktatott személy végezheti (1) A robbantószerkezetek töltésére és szétszerelésére utasítást kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a) a töltésre alkalmas robbantószerkezetek minőségi jellemzőit és a vizsgálat módját, b) az egymás után végzendő munkák sorrendjét és módját, c) a robbanóanyag kezelésére, a töltést vagy szétszerelést végző személyek magatartására és tevékenységére vonatkozó általános szabályokon túlmenő biztonsági előírásokat, d) a töltéshez vagy szétszereléshez szükséges szerszámok és eszközök felsorolását. (2) Az utasítást ki kell adni a robbantómestereknek, a töltéssel megbízott személyeknek. Az utasítás egy példányát a töltőhelyiségben ki kell függeszteni (1) Robbantószerkezetet a torpedó kivételével csak töltőpadon lehet tölteni. (2) Töltött robbantószerkezetet a töltési munka befejezése után csak töltőhelyiségben vagy külön raktárhelyiségben, állványon lehet tárolni. (3) A töltőhelyiségben a robbantószerkezetekbe töltött robbanóanyag mennyiségét is figyelembe véve csak a robbantásvezető által meghatározott fajtájú és mennyiségű robbanóanyagot lehet tárolni úgy, hogy mennyisége a) perforátorból az 1000 db-ot, b) robbanózsinórból a 200 m-t, c) villamos gyutacsból a 200 db-ot, d) robbanóanyagból az 5 kg-ot nem haladhatja meg. (4) A töltőhelyiséget biztonsági zárral vagy lakattal zárható, tömör ajtóval kell ellátni. (5) A töltőhelyiségben a robbanóanyagokat tűzbiztos szekrényben, a különböző fajta robbanóanyagokat külön polcon (rekeszben), a villamos gyutacsokat külön szekrényben kell tárolni. A szekrény belső felületeit puha anyaggal kell bélelni. (6) A töltőhelyiségben legalább egy 12 kg-os porral oltó kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni. (7) A töltőhelyiségre egyebekben az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni (1) A helyiségben tárolt robbanóanyagokat úgy kell nyilvántartani, hogy a nyilvántartásból a robbantószerkezetbe töltött robbanóanyag mennyisége is megállapítható legyen. (2) A Robbanóanyag-felhasználási könyvet töltött robbantószerkezet esetén is vezetni kell (1) Robbantószerkezetben csak olyan villamos gyutacsot szabad használni, amelynek összellenállását előzetesen ellenőrizték.

177 (2) A torpedót két gyutaccsal kell indítani. (3) Robbantóvezetékként a robbantószerkezet leeresztéséhez alkalmazott kábel használata is megengedett. (4) 196 A robbantószerkezet fúrólyukban való szabad mozgásának lehetőségét sablon használatával előzetesen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés során olyan sablont kell alkalmazni, amelynek geometriai méretei nagyobbak a beépítésre kerülő legnagyobb terjedelmű robbantószerkezet méreténél. A sablonozás a mélység-ellenőrzéssel egyidőben is elvégezhető. (5) A robbantószerkezetet csak fékkel ellátott emelőszerkezettel lehet a fúrólyukba beemelni és leereszteni. (6) A fúrólyukban megakadt vagy megállt robbantószerkezet visszahúzását meg kell kísérelni. Ha a visszahúzás nem volt lehetséges, minden további munkát csak a mentési munkát irányító felügyeleti személy jelenlétében és utasítása szerint lehet végezni. (7) A fúrólyukból kiemelt robbantószerkezetet a robbantóvezetékről haladéktalanul le kell kapcsolni, és a gyutacsot a helyszínen ki kell szerelni. (8) Olyan robbantószerkezetet, amelynél fennáll az önrobbanás veszélye, a fúrólyukból nem lehet kiemelni. (9) Ha a robbantószerkezetből a gyutacsot nem sikerült kiszerelni, a robbantószerkezetet a helyszínen meg kell semmisíteni. (10) A lyukfal-mintavevő és az echométer töltésére, szerelésére és használatára utasítást kell készíteni, amelyre az érintett robbantómestereket ki kell oktatni. Szeizmikus robbantás 113. (1) A 15 m-nél mélyebb fúrólyukba az alkalmazott robbanóanyag biztonsági adatlapja szerinti vízállósági idő figyelembevételével meghatározott időn belül, rövidebb fúrólyukba az adott műszakon belül robbantásra kerülő töltetek akkor is elhelyezhetők, ha azokat nem egyidejűleg indítják. (2) A robbantóvezeték a töltés előtt a repeszhatás biztonsági távolságának határáig fektethető. A csatlakozó robbantóvezetéket a robbantás előtt a fúrólyuktól kiindulva kell fektetni, addig dobra csévélve kell tartani. (3) A robbantóvezetéken a közbenső csatlakozási helyeket nem kell szigetelni, de biztosítani kell, hogy azok szilárd anyaggal vagy folyadékkal ne érintkezhessenek. (4) A robbantóvezetéket a csatlakozási helyeken vagy egész hosszában megkülönböztető jellel kell ellátni. (5) A robbantógépet az indítást végző robbantómester csak akkor működtetheti, ha a robbantás elvégzésére a robbantóhálózat szerelését végző robbantómester az engedélyt megadta. (6) A szerelést és az indítást végző robbantómesterek között a robbantóhálózattól független távbeszélő- vagy rádió-összeköttetést kell biztosítani. (7) A megállt töltetet a legalább 20 J ütésérzékenységű robbanóanyag használata esetén hatástalanítani nem kell, ha a töltet 15 m-nél mélyebben van, és a gyutacs felrobbanása kétséget kizáróan megállapítható volt. Ilyen esetben a fúrólyukat szájáig be kell tömedékelni, és a tömedéket le kell döngölni.

178 IV. FEJEZET A ROBBANÓANYAGOK MEGSEMMISÍTÉSE Általános előírások 114. (1) 197 A nem megfelelő működésű vagy lejárt szavatossági idejű terméket a gyártó által meghatározott módon 30 napon belül meg kell semmisíteni, kivéve, ha az arra jogosult vizsgáló szervezet azt felülvizsgálat után megfelelőnek minősítette. A felülvizsgálat időtartama nem számít bele a megsemmisítésre meghatározott 30 napos határidőbe. (2) 198 A robbantóanyagok gyártása közben vagy a kísérletek és a vizsgálatok során keletkező termékselejt vagy hulladék megsemmisítésének módját, helyét üzemi utasításban kell szabályozni. (3) A (2) bekezdés szerinti üzemi utasításban rögzíteni kell azt, hogy a) kinek, hogyan, milyen bizonylattal kell elszállítania a megsemmisítő-telepre a megsemmisítendő robbanóanyagokat, azokat ki és hol veszi át, és hogyan kell tárolni azokat a megsemmisítésükig, b) a helyi adottságok, biztonsági távolságok figyelembevételével anyagfajtánként egyszerre milyen mennyiségek semmisíthetők meg, c) a megsemmisítés milyen időpontban (nap, óra) hajtható végre. (4) A megsemmisítendő anyagokról, termékekről a) anyagmérleget kell készíteni, b) nyilvántartást kell vezetni, c) 199 (5) A megsemmisítés végrehajtása előtt minden esetben meg kell állapítani az időjárási és talajviszonyokat, valamint figyelembe kell venni azok rövid időn belül várható változásait. (6) A robbanóanyagokat a robbanóanyagok fajtájától és a helyi körülményektől függően robbantással vagy elégetéssel kell megsemmisíteni. Megsemmisítés robbantással 115. (1) A megsemmisítendő robbanóanyagot az üzemi utasításban megengedett mennyiségben, rátett töltettel védelmet nyújtó fedezékből robbantógéppel kell indítani. A robbanóanyagot erre a célra térszín alatt kiképzett mélyedésben kell elhelyezni, és gondoskodni kell a robbanóanyag szétrepülésének megakadályozásáról. Ugyanabban a mélyedésben újabb robbanóanyagot csak akkor szabad elhelyezni, ha a mélyedés és környezete lehűlt. (2) A robbantást kísérő füst megszűnése után a helyszínen ellenőrizni kell, hogy a robbanóanyag teljes mennyisége megsemmisült-e. A robbantás után található robbanóanyagmaradványt össze kell gyűjteni és újabb robbantással kell megsemmisíteni. (3) Robbantással csak a robbanóképes robbanóanyagot lehet megsemmisíteni. (4) A robbantásos megsemmisítő munkálatot minden esetben két személynek kell végeznie, akik közül legalább az egyik személynek robbantómesteri képesítéssel kell rendelkeznie. Megsemmisítés elégetéssel 116. (1) Az elégetéssel megsemmisíthető robbanóanyagot, az azzal szennyezett, éghető anyagú göngyöleget az üzemi utasításban megengedett mennyiségben és előírt módon kell megsemmisíteni. Halmazban való elégetés esetén az egyidejűleg megsemmisíthető robbanóanyag mennyisége legfeljebb 20 kg lehet.

179 (2) A megsemmisítendő robbanóanyag vagy termék tulajdonságaitól, valamint az égés közben tanúsított viselkedésüktől függően az égetést szabadban kijelölt égetőtéren vagy zárt speciális berendezésben kell elvégezni. A robbanóanyaggal töltött olyan terméket, amelynek alkatrészei az égetés közben szétrepülésre hajlamosak, szétrepülésüket megakadályozó módon kialakított berendezésben kell elégetni. Indokolt esetben a terméket funkció szerinti működtetéssel kell megsemmisíteni. (3) 200 A nyíltterű égetéshez a kijelölt égetőtér körül a tűz továbbterjedésének megakadályozása céljából gyúlékony anyagtól mentes övezetet kell kialakítani. Az égetőtéren a megsemmisítendő anyagot legfeljebb 10 cm vastagságú rétegben kell kiszórni. (4) A könnyen gyulladó és azonnal továbbégő sajátosságú anyagot biztonságos fedezékből távgyújtással (villamos izzógyújtófej, robbantókábel és robbantógép alkalmazásával) kell meggyújtani. (5) 201 A nehezen gyulladó és önmagában bizonytalanul égő anyag kiterített rétege alá és fölé könnyen égő anyagból olyan mennyiséget kell helyezni, hogy az égetés közben a tűz táplálására ne legyen szükség. A gyújtást villamos izzófejjel vagy gyújtózsinórral, távgyújtással kell elvégezni. A gyújtás elősegítésére kevés lőpor is alkalmazható. (6) A gyújtást mindig a légáramlástól függően kell elvégezni úgy, hogy az égés a légáramlással szemben haladjon előre. (7) 202 A nyílttéri égetéses megsemmisítést csak szélmentes vagy gyenge szeles (0 1,5 m/s) és csapadékmentes időben, száraz talajon lehet segédeszközök használata nélkül végrehajtani. Fagyott vagy nedves talaj esetén száraz homokot kell szórni a talajra, vagy több rétegben hullámpapírt kell a talajra fektetni, és az elégetendő anyagot erre kell kiszórni. (8) Az égetés helyét csak az égés látható jeleinek megszűnése után lehet megközelíteni. Minden égetés után meg kell győződni arról, hogy nem maradt-e vissza el nem égett robbanóanyag. Az esetleges maradványokat össze kell szedni, és azokat a soron következő elégetendő adaghoz kell hozzátenni. Az előző égetés helyétől csak legalább 1 m távolságra lehet az újabb elégetendő adagot kiteríteni. Az égetés helyét csak a talaj teljes lehűlése után lehet igénybe venni. (9) Az égetőteret csak akkor lehet elhagyni, ha minden meggyújtott anyag már teljesen elégett. (10) Az égetést követően visszamaradt anyag kezeléséről gondoskodni kell. V. FEJEZET ROBBANÓANYAGOK TÁROLÁSA Általános követelmények 117. (1) 203 Robbantóanyagot az engedélyezés feltételei és a biztonsági előírások megtartásával csak robbantóanyag-raktárban (a továbbiakban: raktár), konténerben, ideiglenes tárolóhelyen, raktárhelyiségben, munkahelyen, valamint a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek zárt területén vagy raktáraiban szabad tárolni. (2) Gyutaccsal közvetlenül nem indítható, keveréssel előállított robbanóanyag nem éghető anyagú építményben vagy konténerben is tárolható, ha az a külszíni vagy a földalatti raktár területén (kerítésén belül) van (1) Raktárban, tárolóban, tárolóhelyiségben, tárolókamrában, tárolótérben csak a tárolási engedélyben megjelölt fajtájú és mennyiségű robbanóanyagot lehet tárolni. Gyújtózsinór másfajta robbanóanyaggal együtt is tárolható.

180 (2) Az előtérben csak polcon elhelyezett, zárt hordládában levő robbanóanyagot lehet tárolni. (3) 204 A raktárban ha ott robbantóanyagot tárolnak javítási (fenntartási, bővítési) munkát végezni nem szabad. (4) A raktárban az előírt, engedélyezett tárgyakon és berendezéseken kívül egyéb anyagot vagy tárgyat nem lehet tartani (1) Tárolóban, tárolóhelyiségben, tárolókamrában, tárolótérben a tárolható robbanóanyag fajtáját és mennyiségét a bejáratnál elhelyezett táblán fel kell tüntetni. (2) A raktár előterében ki kell függeszteni a tárolási engedély másolatát, valamint a raktárkezelő nevét és robbantómesteri igazolványa számát, továbbá a robbanóanyag átvételére jogosult robbantómesterek névsorát és Robbanóanyag-felhasználási könyvük sorszámát (1) Ahol a raktár állandó őrzéséről gondoskodni kell, őrhelyiség létesítése kötelező. Az őrszemélyzet szolgálati utasítást kell kiadni. (2) A raktár kerítésének kapuját, továbbá a raktárnak azokat az ajtóit, amelyeket zárhatóan kell készíteni, zárva kell tartani. A kapukulcsot az őrhelyiségben kell tartani. A raktárkulcsokat a raktárkezelő, azok másodpéldányait a robbantásvezető köteles őrizni (1) A raktár kerítésén belül és a raktárban nyílt lángot használni vagy dohányozni nem lehet. (2) Ha a raktár területén vagy a raktárban tűz keletkezett, azonnal meg kell kezdeni a tűz oltását. Ha nincs lehetőség arra, hogy a tűznek robbanóanyagra való átterjedését megakadályozzák, mindenki köteles haladéktalanul biztonsági távolságon túlra vagy védett helyre távozni. (3) Külszíni és föld alatti raktár esetén a tűz oltásának megkezdésével egyidejűleg értesíteni kell a tűzoltóságot. A tűzoltóságot az eloltott tűzről is értesíteni kell (1) A raktár területére és a raktárba a robbantásvezető engedélye nélkül csak a robbanóanyag átvételére jogosult robbantómester, a robbanóanyag szállítását végző személy, az ellenőrző munkakört betöltő műszaki dolgozó, továbbá az ellenőrzésre hatáskörrel rendelkező hatóság nevében eljáró személy léphet be. A belépők jogosultságáról az őrszemélyzet vagy a raktárkezelő köteles meggyőződni. (2) A raktárban tartózkodni csak a raktárkezelő vagy a robbantásvezető jelenlétében lehet. (3) A raktárkezelő köteles a) robbanóanyagot a gyártási idejének megfelelő sorrendben kiadni, és erről nyilvántartást vezetni; b) a robbantásvezetőnek jelentést tenni, ha ba) robbanóanyag-hiányt vagy -többletet állapított meg, bb) szabálytalan csomagolást észlelt, bc) a raktárban tárolt robbanóanyag mennyisége meghaladja az engedélyezettet, bd) a raktárban felújítás, felszerelés, a berendezés pótlása vagy kiegészítése szükséges, be) a robbanóanyag nem megfelelő vagy szavatossági ideje lejárt; c) a robbanóanyag kiadását megtagadni, ha ca) a robbantómester a robbanóanyag átvételére nem jogosult, cb) a robbantómester a korábban átvett robbanóanyaggal még nem számolt el, cc) a szállítóeszköz e rendelet előírásainak nem felel meg.

181 (4) Nem megfelelő vagy lejárt jótállási idejű robbanóanyagot a raktárból felhasználásra nem lehet kiadni (1) A raktárban tárolt és kiadott, valamint a keveréssel előállított robbanóanyagokról nyilvántartási könyvet kell vezetni. A nyilvántartási könyv a robbantásvezető által hitelesített, oldalanként számozott és megfelelően kitöltött. (2) A nyilvántartási könyvet ceruzával vezetni, bejegyzést átírással megváltoztatni nem lehet. A téves bejegyzést egyszeri áthúzással kell törölni. (3) 205 A nyilvántartási könyvben a robbantóanyag-készletet minden készletváltozás esetén ki kell mutatni. (4) A robbanóanyag-bevételt és -kiadást tételenként kell bejegyezni és igazoltatni. (5) A különböző megnevezésű robbanóanyagokat külön kell nyilvántartani. A nyilvántartásban a készletváltozás okát fel kell tüntetni. A készletváltozás oka vásárlás, eladás, beszállítás, elszállítás, felhasználás, visszavétel, megsemmisítés lehet. (6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a) beszállítás vagy elszállítás: másik raktárból (nem vásárlás) érkezett, vagy másik raktárba (nem eladás) szállított robbanóanyag, b) visszavétel: felhasználásra kiadott, de fel nem használt (maradvány) robbanóanyag, c) megsemmisítés: megsemmisítés céljából kiadott, vagy bevételezett robbanóanyag. (7) 206 A használatból kivont nyilvántartási könyvet a tevékenység befejezése esetén is a használatból kivonást követő öt évig meg kell őrizni (1) 207 Robbantóanyag elhelyezésére szolgáló tárolóban maximum minimum hőmérőt kell tartani, és a hőmérsékletet rendszeresen figyelemmel kell kísérni. Ha a tárolóban a hőmérséklet a gyártó által megadott hőmérsékleti tartományon kívül esik, a robbantóanyagot nem megfelelő minőségűnek kell tekinteni. (2) A robbanóanyag csomagolását csak az előtérben vagy a robbantásvezető által erre a célra kijelölt helyen lehet felbontani. (3) A robbanóanyag csomagolását mechanikai hatásra szikrát nem adó anyagból készült szerszámokkal kell felbontani. A szerszámokat a raktár előterében kell tartani. (4) A raktárban esetleg behatoló rágcsálók irtásáról gondoskodni kell. (5) A raktárban a robbanóanyagot mindaddig bontatlan gyári csomagolásban kell tárolni, amíg annak kiadás vagy ellenőrzés céljából való megbontása nem szükséges. Bontott csomagolású robbanóanyag csak polcon tárolható. (6) Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiadás, a bontott csomagolásból a gyutacskötegek vagy a dobozolt gyutacsok, perforátorok kivehetők. Ezeket rekeszekre osztott polcon kell elhelyezni. (7) A bontatlan gyári csomagolású robbanóanyag oszlopba rakva is tárolható. (8) Oszlopban való tárolás esetén a) az alsó sort alátétre (raklapra) vagy megfelelő teherbírású polcra kell helyezni, b) az oszlop magassága a padlótól vagy a talptól mérve legfeljebb 1,8 m lehet, és megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani, c) egy oszlopban csak azonos megnevezésű robbanóanyag tárolható, d) az oszlopokat a faltól legalább 10 cm távolságra kell helyezni (1) Természetes vagy állandó beépítésű hálózati világítás hiányában a raktárba csak szárazelemes vagy akkumulátoros villamos lámpával lehet belépni.

182 (2) A tároló, a földalatti raktár földalatti térségei, valamint a bányabeli raktár állandó világítási hálózatát le kell kapcsolni, ha a raktárban senki sem tartózkodik (1) 208 A robbantóanyag raktárak létesítésére, üzemeltetésére a tűzvédelmi szabályokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy a tűzterhelés számításánál a tárolt robbantóanyagot nem szabad figyelembe venni. (2) 209 (3) A raktárt mindig tisztán kell tartani. (4) A vízelvezető csatornát rendszeresen takarítani kell. (5) Az üres ládákat, csomagoló eszközöket a raktárból el kell távolítani azzal, hogy a bányabeli raktár összekötő vágatában létesített légzsákokban ezek ideiglenesen tárolhatók (1) Robbantási munkához szükséges robbanóanyag a tárolásra vonatkozó előírások értelemszerű alkalmazása mellett ideiglenes tárolóhelyen is tárolható, ha annak őrzése biztosított. (2) Járművön az együtt szállítható robbanóanyag-mennyiség együtt tárolható. (3) Az ideiglenes tárolás helyét, módját, a tárolható robbanóanyag mennyiségét a robbantásvezető köteles meghatározni. (4) A robbanóanyag ideiglenes tárolását, a tárolás várható időtartamát, a tárolás megszüntetését a bányafelügyeletnek és a rendőrségnek haladéktalanul be kell jelenteni. Külszíni robbanóanyag-raktár kiviteli, üzemeltetési követelményei 128. (1) 210 A tárolókat nem éghető anyagból készült, legalább 2,5 m magas kerítéssel kell körülvenni. Az oszlopok felső részét a zárt terület felé hajlítottan kell elkészíteni, és a hajlított részen 3 sor, egymástól cm távolságra elhelyezett szögesdrótot kell kifeszíteni. A kerítést úgy kell kialakítani, hogy erőszak alkalmazása nélkül ne lehessen a raktár területére behatolni. E bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az RTE-ben vagy a robbantási engedélyben előírt munkahelyi tárolásra. (2) A kerítést a tárolóktól legalább 20 m távolságra kell építeni. (3) A kerítésen 3 m széles, biztonsági zárral vagy lakattal zárható kaput kell kiképezni. (4) 211 Robbantóanyagok együttes tárolása esetén a TNT-egyenérték alapján átszámított mennyiség a) az 5000 kg-ot meghaladja, az egyes robbantóanyagokat külön tárolókban kell elhelyezni; b) 500 kg-nál több, és nem haladja meg az 5000 kg-ot, egy tárolóban legfeljebb ba) 2000 kg robbanóanyag, bb) 500 kg lőpor, bc) db gyutacs, bd) db perforátor, be) m robbanózsinór tárolható együtt; c) az 500 kg-ot nem haladja meg, legfeljebb ca) 250 kg lőpor, cb) 3000 db gyutacs, cc) 5000 db perforátor, cd) 5000 m robbanózsinór tárolható együtt. (5) 212 Robbantóanyagból ugyanabban a tárolóban legfeljebb

183 a) kg robbanóanyag, b) 5000 kg lőpor, c) db gyutacs, d) db perforátor, e) m robbanózsinór tárolható. (6) 213 Az együtt tárolható robbantóanyag mennyiségének számításánál, meghatározásánál azt kell figyelembe venni, hogy 1 kg robbanóanyaggal a) 1 kg lőpor, b) 100 db gyutacs, c) perforátor és robbanózsinór esetén a bennük lévő E=1,28 TNT-egyenértékkel figyelembe vett nettó robbanóanyagnak megfelelő mennyiség az egyenértékű. (7) A kerítésen belül a tárolókon, a robbanóanyag előírt ellenőrzéséhez, átcsomagolásához, közvetlen felhasználásra történő kiadásához szükséges épületeken, valamint a tűz- és villámvédelmi létesítményeken kívül más létesítményt nem lehet elhelyezni. (8) A kerítésen kívül kell elhelyezni az őrzéssel, a villamosenergia-ellátással kapcsolatos, valamint a robbanóanyag csomagolásához használt göngyölegek tárolására szolgáló létesítményeket (1) Az őrhelyiségben távközlő berendezésről kell gondoskodni és biztosítani kell az összeköttetést a tűzoltósággal, a rendőrséggel és a raktár kezelőjével (üzemmel). (2) Az őrzéssel kapcsolatos létesítményi követelmények (különösen őrhelyiség, különleges világítás stb.) tekintetében a rendőrség esetenkénti véleményét figyelembe kell venni (1) A tárolóhoz vezető, kéziszállításra szolgáló út legalább 1,4 m széles, szintkülönbség esetén kétoldalt kapaszkodó karfával ellátott, a biztonságos közlekedésnek megfelelően méretezett lépcsővel ellátott. (2) Több tároló esetén a szomszédos tárolók közötti távolságot az 5. melléklet alapján kell megállapítani azzal, hogy a) a tárolók közötti távolságot a raktár minden tárolójára külön meg kell határozni és a szomszédos tárolók tekintetében a nagyobb távolságot kell figyelembe venni, b) 214 robbantóanyag együtt tárolására szolgáló tároló esetében a távolságnak legalább 30 m- nek kell lennie. (3) A tárolók közötti távolságot felére lehet csökkenteni, ha a szomszédos tárolók közül az egyiket védetten építik. Ez a távolság 15 m-nél kisebb nem lehet. (4) Robbanóanyag ellenőrzésére, előkészítésére szolgáló épületet a tárolóhoz 15 m-nél közelebb nem lehet létesíteni. (5) A földsáncot úgy kell kialakítani, hogy függőleges magassága a tároló padlózatától számítva legalább 4 m, koronaszélessége legalább 1 m legyen, oldalát az anyaga szerinti természetes rézsű képezze. A rézsű alsó része a belső oldalon legfeljebb 1 m, egyéb helyen legfeljebb 2 m magas támfallal is biztosítható. A földsánc alapjának belső határvonalát a tároló falától 2 3 m-re kell elhelyezni. (6) A földsáncon a robbanóanyag szállításához szükséges, legalább 1,4 m széles rést kell hagyni. A rés előtt a sánc alapjától 2 3 m távolságra külön védősáncot kell létesíteni. A védősánc méretei azonosak az (5) bekezdésben előírtakkal, és olyan hosszúak, hogy gerincvonaluk a rést legalább 3-3 m-rel túlfedjék.

184 (7) A földsánc (támfal) és a tároló között vízelvezető csatornát kell létesíteni. A rézsű állékonyságát biztosítani kell. (8) A földsánc helyett vele azonos magasságú, legalább 1 m vastag, megfelelően alapozott vasbeton támfal is létesíthető. (9) Ha a kerítésen belül létesített épületek fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályba tartoznak, építőanyaguk és külső nyílászáró szerkezeteik nem lehetnek éghető anyagúak (1) Tárolóként csak egyszintes, padlástér nélküli, könnyű födémszerkezetű, 2,5 3,5 m belső magasságú épületet lehet létesíteni, és olyan nem éghető anyagú hőszigetelést kell alkalmazni, amely a tárolóban a 15 C-tól +30 C-ig terjedő hőmérsékletet biztosítja. (2) A tároló padlózatát mechanikai hatásra szikrát nem adó és elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból, hézagmentesen kell elkészíteni. A lőportároló padlózatát világos színű, az elektrosztatikus feltöltődés ellen védett gumi- vagy műanyagburkolattal kell borítani. (3) A tároló bármely része szabadba nyíló kijárattól 15 m-nél távolabb nem lehet. (4) A szabadba nyíló kijáratot kettős ajtóval kell ellátni. Az ajtó-nyílást küszöb nélkül, legalább 1,4x2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtó kifelé nyíló és tömör, a belső ajtó rácsos lehet. (5) A tároló ajtóit biztonsági zárral, vagy lakattal zárhatóan kell készíteni. (6) A tárolót a szellőztetés biztosítására nyitható ablakokkal kell ellátni. Az ablakokra a behatolás megakadályozására rácsot kell felszerelni. Az ablakok üvegeit a nap hőhatása ellen védő, fehér színű festékkel kell bevonni, vagy homályos üveget kell használni. (7) Az ablakok alsó széle legalább 1,6 m magasan lehet a padlószint felett. Az ablakok világító felületének és a tároló adott helyisége alapterületének aránya 1:25 1:30 lehet. (8) 215 A tárolóban a robbantóanyag elhelyezésére a gyújtózsinór kivételével külön-külön tárolóhelyiséget kell létesíteni. (9) 216 Ha a tárolóból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgálás, a tárolón belül előteret kell létesíteni (1) A tárolóhelyiségeket egymástól és az előtértől legalább 25 cm vastag, födémig érő tűzfallal, tűzgátló fallal kell elválasztani. A tárolóhelyiségek egymásba nem nyílhatnak. (2) Az előtérből a tárolóhelyiségbe vezető ajtónyílást küszöb nélkül, legalább 1,4 Ű 2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. Az ajtó kifelé nyílhat, kivitele rácsos is lehet. (3) Az előtér alapterületét a szükséges tevékenység és a berendezések (kiadóasztal, polcok) figyelembevételével kell meghatározni úgy, hogy legalább 6 m 2 szabad alapterületet biztosítson. (4) Az előtérben peremes, gumival vagy lágy műanyaggal borított asztalt kell elhelyezni, ha ott közvetlen felhasználásra is terveznek robbanóanyagot kiszolgálni. Az asztalborítást az elektrosztatikus feltöltődés ellen védeni kell. (5) Ha az előtérben a robbantómesterek hordládáit vagy robbantógépeket is terveznek tárolni, ezek elhelyezésére polcot kell beépíteni (1) A robbanóanyag elhelyezésére a gyújtózsinór kivételével állványra helyezett, mechanikai hatásra szikrát nem adó és elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos anyagból készült polcokat kell használni. (2) A polc szélessége nem lehet kisebb a robbanóanyag hordláda hosszánál.

185 (3) A polcokat egymás felett olyan távolságra kell beépíteni, hogy a polcra helyezett robbanóanyag láda és a felette levő polc tartója között legalább 4 cm szabad távolság maradjon. A legalsó polc és a padlóburkolat között legalább 10 cm távolságot kell tartani, a legfelső polc magassága nem haladhatja meg az 1,6 m-t. (4) A polcokat a tárolóhelyiség falától legalább 10 cm távolságra kell elhelyezni. (5) A polcokat tartó állvány méreteit a várható legnagyobb terhelés figyelembevételével kell megállapítani. Az állványt elmozdulás, eldőlés ellen biztosítani kell. (6) A polcokat az állványhoz rögzíteni kell. A rögzítést úgy kell megoldani, hogy kiálló kötőelemek a rögzítésnél ne legyenek. (7) Valamennyi állványsor megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani. (8) A robbanóanyag vagy a gyújtózsinór ládáinak elhelyezésére legalább 10x10 cm szelvényű fagerendákat kell alátétként beépíteni (1) A raktár területén a helyhez kötött (állandó beépítésű) világítási lámpatesteken, az esetleges tűzjelző berendezésen, az ezeket tápláló kábeleken, valamint a villamos biztosítókon és kapcsolókon kívül más villamos berendezést nem lehet létesíteni. (2) A raktár területén a villamos berendezések létesítésénél a következő követelményeknek is teljesülni kell: a) 220 V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezés, valamint szabad vezeték létesítése tilos, a villamos berendezések táplálására csak kábelt szabad használni, b) villamos berendezést a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályra vonatkozó előírások szerint kell létesíteni, c) a lőpor tárolóban létesített villamos berendezések felületi hőmérséklete nem haladhatja meg a környezetének (tárgyak, gázok, gőzök) gyulladási hőmérsékletének 80%-át, d) olajtöltésű villamos berendezés létesítése, valamint késleltetett túláramvédelem (túlterhelésvédelem, zárlatvédelem) alkalmazása tilos, e) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni, f) a világítási hálózat kapcsolóját csak az épületen kívül szabad elhelyezni. (3) A tápkábeleket a táplálási ponttól az épületekig földbe (kábelcsatornába) kell fektetni. (4) A raktár területén levő utak, valamint a tároló- és egyéb helyiségek világítására helyhez kötött, hálózati lámpatesteket kell beépíteni. Nem kell hálózati világítást létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik. (5) A raktár épületének védelmére villámhárító berendezést kell létesíteni. (6) A villámhárító berendezés létesítésénél a következő követelményeknek is teljesülni kell: a) a villámhárító berendezést a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes épületre vonatkozó előírások szerint kell létesíteni, b) a felfogó hálózat az épülettől független, a felfogó V6d, a levezető L5d, a földelő F2 fokozatú, szétterjedési ellenállása r fokozatú legyen, c) az épületben levő fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata, csővezeték, nyílászáró szerkezet) földelni kell, d) a földelőt az épület külső falfelületétől legalább 1 m távolságra és legalább 0,8 m mélyen, elhelyezett és körvezeték alakjában elkészített földelővezetékkel kell összekötni, e) az épületben levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra, vagy egymástól 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni,

186 f) az összekötő vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő terheléseket, g) feszültségmentesítő és földelő kapcsoló alkalmazása az erős- és a gyengeáramú villamos berendezésnél is kötelező (1) A raktár területén levő valamennyi épületben, továbbá az őr-helyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, kézi tűzoltókészüléket kell elhelyezni. Ha az épület alapterülete 50 m 2 -nél nagyobb, minden további 50 m 2 alapterületre egy-egy tűzoltókészülékről kell gondoskodni. A tűzoltókészülékeket a bejárat közelében kell elhelyezni. (2) A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltóberendezést csak abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja. (3) A raktár területén és a kerítésen kívül 5 m szélességben a tűlevelű fákat és a bozótot, a tároló 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani. (4) A raktár és épületeinek bejáratánál a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni. (5) A legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a) alkalmazni kell a 128. (5) bekezdés c) pontját az együtt tárolásra, b) a tárolót a villamos szabadvezetékhez a vezeték magasságának 12 m-rel megnövelt távolságánál közelebb létesíteni nem szabad, c) a kerítés a tárolótól 10 m távolságra építhető és a kapu mérete csökkenthető, d) zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár területén a tároló 10 m-es körzetét kell érteni, e) a tárolóhelyiségek helyett egymástól legalább 25 cm vastag, födémig érő tűzgátló fallal elválasztott közös légterű tárolóterek létesíthetők, ahol a tárolóterek megközelítésére legalább 1,4 m széles szabad utat kell biztosítani. A konténerre vonatkozó speciális rendelkezések /A. 218 (1) Konténer akkor használható ideiglenes vagy állandó tárolóhelyként, ha megfelel a benne tárolt fajtájú és mennyiségű robbantóanyag szállítására használható konténerre vonatkozó, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodásban meghatározott követelményeknek. A konténer csak zárt, szerkezetileg megfelelő, nem oldható kötéssel rögzített vázú, osztatlan nagykonténer lehet. (2) A konténer környezetében annak szállítása kivételével a tárolható robbantóanyag mennyiségének megfelelő telepítési távolságot kell tartani. (3) A konténert folyamatosan őrizni kell, ha abban robbantóanyagot tárolnak. Az őrzést helyszíni élőerős őrzéssel vagy helyszíni reagálást kiváltó távfelügyelettel kell biztosítani. (4) Gondoskodni kell a tárolóhelyként telepített konténer villámvédelméről, valamint elektrosztatikus feltöltődés elleni védelméről. (5) Robbantóanyagot tartalmazó konténertől 5 méteren belül csak az áru feltöltését szolgáló gépjármű állhat a feltöltés ideje alatt. (6) A konténernél legalább két darab 55A és 233B jelű, vagy két darab legalább 34A és 233B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. (7) A konténer telepítési irányát úgy kell meghatározni, hogy a konténer ajtónyílásának középvonalától vízszintesen mért 50 m-es sugarú az ajtónyílás függőleges vetületének vonala előtt elhelyezkedő félkörön belül építmények kiürítésre szolgáló kijárata, továbbá

187 A B tűzveszélyességi osztályba tartozó veszélyességi övezet ne legyen. A távolságot a felére lehet csökkenteni, ha a konténert védett tárolónak építik. Gyártóművi raktárra vonatkozó eltérő előírások 136. (1) Robbanóanyagot tárolni csak az arra létesített vagy átalakított más építményektől biztonsági távolságra levő építményben (raktárban), és az RV-besorolású építmény védetten kialakított helyiségében (tárolóhelyen) lehet. (2) A raktárra és a tárolóhelyre tárolási normákat kell megállapítani. (3) A raktár tárolási normáját a benne tárolni kívánt robbanóanyag (vagy robbanóanyagok) fajtájától, a raktár védelmi módjától és a környezetben levő, védendő építmény jellegétől, védelmi módjától és távolságától függően a biztonsági távolság meghatározási módszerei alapján kell megállapítani. (4) A tárolóhely tárolási normáját a benne tárolni kívánt robbanóanyag (vagy robbanóanyagok) fajtájától függően a munka folyamatos végzéséhez feltétlenül szükséges mennyiség figyelembevételével kell megállapítani. (5) A robbanóanyag-bázisraktárt használni a robbanóanyag gyártásért felelős személy írásbeli engedélye alapján szabad. (6) A robbanóanyag létesítményen belüli tárolásának szabályait belső utasításban kell meghatározni (1) A raktárban és tárolóhelyen csak a használati engedélyükben feltüntetett fajtájú és mennyiségű robbanóanyagot lehet tárolni. Ha az engedélyek lehetővé teszik különböző robbanóanyagok együttes tárolását, akkor az egyes fajtákat a raktárban vagy tárolóhelyen egymástól elkülönítve kell elhelyezni, és azokat jól látható módon kell megjelölni. (2) A raktárban és a tárolóhelyen a megállapított tárolási normákat még átmeneti ideig sem lehet túllépni (1) 219 A robbantóanyagot úgy kell elhelyezni, hogy környezeti hatások ne károsítsák. (2) A bázis- és átmeneti raktárban a robbanóanyag csak lezárt szállítási csomagolásban tárolható. Ebben a raktárban a robbanóanyaggal manipulációt végezni a mintavétel kivételével nem lehet. Mintavétel szüksége esetén a kiválasztott csomagolási egységet csak elkülönített helyen lehet felbontani. (3) 220 A raktárban és tárolóhelyen a robbantóanyagot a gyártástechnológiában előírt göngyölegben kell tárolni. (4) A raktárban és tárolóhelyen a használatra engedélyezett anyagon és eszközön kívül (különösen csomagolóanyag, kézi szerszám, szállítóeszköz) egyéb anyag vagy eszköz nem tartható. (5) A mechanikai szikrára érzékeny robbanóanyag göngyölegeinek nyitásához vagy lezárásához csak szikrát nem okozó anyagból készült vagy szikramentesített kivitelű szerszámot lehet használni. (6) A raktárban és a tárolóhelyen a rágcsálók és a rovarok ellen irtószerek alkalmazásával kell védekezni. (7) 221 A raktárban és a tárolóhelyen csak együtt tárolható robbantóanyagot szabad elhelyezni. (8) (1) 223 A robbantóanyagot a csomagolási módjától függően asztallapokra szerelt rekeszben, állványon, polcon, faalátéten vagy raklapon kell tárolni.

188 (2) Az állványt és a polcot eldőlés ellen rögzíteni kell, az azokon végzett tárolás esetében a tárolási normát az állvány, polc terhelhetőségének figyelembevételével kell megállapítani. (3) 224 A robbantóanyagot tartalmazó ládát, dobozt vagy zsákot 3 10 cm vastagságú faalátétekre vagy farácsokra helyezve oszlopokba kell rakni, több oszlopból oszlopsort, több oszlopsorból rakatot kell kialakítani a következők figyelembevételével: a) egy oszlopba csak egyforma méretű és kivitelű csomagolóeszközbe csomagolt, azonos tartalmú és azonos gyártási sorozathoz tartozó robbantóanyagot szabad rakni, b) az oszlop, illetve a rakat magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a rakatok hossza és szélessége legfeljebb 5 m lehet, c) a rakatok széle és az épület fala között a szellőzés lehetővé tétele érdekében legalább 10 cm távolságot kell megtartani, d) a rakatok között a csomagolási egységek méretétől és megfogási lehetőségétől, illetve a rakodó vagy szállítóeszköz térigényétől függő, de legalább 0,8 m-es távolságokat kell biztosítani. (4) A robbanóanyagot tartalmazó tonnereket faalátétekre helyezve sorokba kell lerakni, és a sorokból rakatokat kell kialakítani. A fogantyúkkal ellátott vagy a 25 kg-nál kisebb össztömegű tonnerek legfeljebb két sorban egymás fölé is rakhatók, ekkor az alsó sor tetejére is faalátéteket kell fektetni. A rakatok között a rakodáshoz szükséges térközt szabadon kell hagyni. (5) 225 A robbantóanyagot tartalmazó ládákkal, dobozokkal vagy zsákokkal megrakott raklapokat sorban egymás mellé úgy kell elhelyezni, hogy a ki- vagy betároláskor egymással ne ütközzenek. (6) 226 A raktárakban a közlekedés és a rakodás biztonsága érdekében a rakodás módjától és a szállítóeszköz méreteitől függő, de legalább 0,8 m szélességű térközt szabadon kell hagyni, az ajtót és a közlekedési utat robbantóanyag-csomagokkal vagy más anyagokkal eltorlaszolni, illetve elfoglalni átmenetileg sem szabad A raktárt és a tárolóhelyet el kell látni a) a Tűzvédelmi Szabályzatban előírt tűzoltó készülékkel, berendezéssel, felszereléssel, b) hőre érzékeny robbanóanyag tárolása esetén minimum-maximum hőmérővel, c) nedvességre érzékeny robbanóanyag tárolása esetén légnedvesség-mérővel (1) A raktárban és a tárolóhelyen a bennük tárolt robbanóanyag tulajdonságaitól függő szellőztetésről kell gondoskodni. (2) A raktár anyagforgalmáról naprakész nyilvántartást kell vezetni. (3) A raktár ajtóit használaton kívül zárva kell tartani, és a napi anyagforgalom lebonyolítása után a zárószerkezetüket le kell plombálni (1) 227 A bázisraktár és a készáru- vagy befejezetlen készáru-átmeneti raktár kezelésére robbantásvezető vagy robbantómester jogosult. (2) A beosztott raktári dolgozó csak raktárkezelő jelenlétében végezhet munkát, teendőire a raktárkezelő köteles kioktatni. (3) 228 (4) Minden bázisraktárban, készáru- (vagy befejezetlen készáru-) átmeneti raktárban jól látható módon ki kell függeszteni a) a raktárhasználati engedélyt, b) a tárolási normát,

189 c) a raktárkezelői és a beosztott raktári dolgozó nevét, d) azt, hogy kik léphetnek be a raktárba ellenőrzés céljából, e) a raktárban tárolt robbanóanyag kezelési és tárolási előírásait, f) a raktárra vonatkozó tűzvédelmi előírásokat, g) a biztonsági szín- és alakjeleket, figyelmeztető táblákat és feliratokat. (5) 229 (6) Az átmeneti raktárban, kéziraktárban és tárolóhelyen jól látható módon ki kell függeszteni a) a használati engedélyt, b) a tárolási normát, c) az ott foglalkoztatott dolgozó nevét és d) a raktárra vagy tárolóhelyre vonatkozó tűzvédelmi előírásokat. (7) A gyártó üzem területére, valamint az üzemhez tartozó átmeneti raktárba, kéziraktárba és tárolóhelyre csak az oda beosztott dolgozó és az üzemvezető előzetes tájékoztatása mellett az oda beosztott dolgozó kíséretében az ellenőrzésre jogosult személy léphet be. Földalatti robbanóanyag-raktár telepítési, kiviteli, üzemeltetési követelményei 143. (1) Földalatti raktár az egyenérték alapján átszámított legfeljebb kg mennyiség tárolására létesíthető. Az 500 kg-ot meg nem haladó mennyiség esetén a 153. a) pontjában foglalt eltérések alkalmazhatók. A robbanóanyag átszámítására a 128. (6) bekezdés a) pontja az irányadó. (2) 230 Az azonos fajta robbantóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha a) robbanóanyagból kg-ot, b) lőporból kg-ot, c) gyutacsból db-ot, d) perforátorból db-ot, e) 231 robbanózsinórból m-t meghaladó mennyiség tárolása szükséges. (3) 232 A robbanóanyagokat és a robbanóanyagot tartalmazó tárgyakat külön tárolókamrában kell tárolni (1) A földalatti térség bejáratait, valamint a vészkijáratot és a szellőző nyílásokat nem éghető anyagból készült kerítéssel kell körülvenni. (2) A kerítést a földalatti térség bejárataitól és a vészkijárattól legalább 20 m, a szellőző nyílásoktól legalább 5 m távolságra kell építeni. A kerítés kivitelére a 128. (2) és (4) bekezdésében meghatározottak az irányadók. (3) A földalatti térség bejárata előtt 15 m-en belül földsáncot kell létesíteni, ha a terep olyan természetes védettséget nem biztosít, amely megfelel a földsánccal kapcsolatos követelményeknek. (4) A földsánc méreteire és kivitelére a 130. (5) (8) bekezdése az irányadó azzal, hogy a földsánc függőleges magasságát a bejárati táró talpszintjétől kell számítani, és gerincvonalának hossza legalább 10 m. (5) A kerítésen belül és kívül elhelyezett létesítményre és az útra a 128. (8) bekezdése és a 130. (9) bekezdése az irányadó.

190 145. (1) A földalatti térséget két bejárati táróval kell kiképezni. Az egyik táró helyett személyközlekedésre is alkalmas vészkijárat létesíthető. A táró bejáratát támfallal kell kiképezni. (2) A bejárati táró és az összekötő vágat szabad szélessége legalább 1,6 m, magassága legalább 2,5 m lehet. A bejárati táró talpát egyenetlenségektől mentesen, a bejárat felé 3 5 lejtéssel kell kiképezni. (3) Az összekötő vágatot a bejárati táró és a legközelebbi tárolókamra bejárata között legalább három derékszögű iránytöréssel kell kiképezni. A vágattengelyek metszéspontjai közötti távolság legalább 12 m lehet. (4) Az iránytörésnél, valamint a tárolókamra bejáratával szemben legalább 2 m hosszú és az összekötő vágat szelvényével megegyező szelvényű térséget (légzsákot) kell létesíteni. (5) A vészkijáratot az összekötővágatnak a bejárati tárótól számított legtávolabbi részén, a legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re kell létesíteni. Szabad szelvények bármely mérete nem lehet kisebb 0,8 m-nél. (6) Ha szellőzőnyílás létesítése is szükséges, azt a legközelebbi tárolókamrától legalább 12 m-re lehet kiképezni. (7) A földalatti térség bejárata és a legtávolabbi tárolókamra között vasutat kell fektetni. Az iránytörésben a vasutat kanyarral kell kiképezni, vagy fordítókorongot kell beépíteni. A vasút fektetése nem kötelező, ha a raktáron belüli szállításra engedélyezett szállítóeszköz nem vágányhoz kötött (1) 233 A tárolókamra felett legalább 10 m vastag fedőrétegnek kell lennie. (2) 234 A tárolókamrát az összekötő vágatra merőlegesen kell kiképezni úgy, hogy a harmadik iránytörés és a legközelebbi tárolókamra közötti távolságnak a vágattengelyek metszéspontjai között mérve legalább 10 m-nek kell lennie. (3) 235 A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillérnek legalább 6 m vastagnak kell lennie. (4) A tárolókamra hossza áthúzó légáram hiányában legfeljebb 15 m, magassága legalább 2,5 m lehet. Szélességére és berendezésére a 133. az irányadó. (5) A tárolókamra talpát egyenetlenségektől mentesen kell kiképezni, és salakkal vagy homokkal kell borítani. Lőportároló kamra, valamint padlózat alkalmazása esetén a 131. (2) bekezdése az irányadó. (6) Ha a raktárból közvetlen felhasználásra is történik kiszolgáltatás, a földalatti térség bejárata és az első iránytörés között legalább 2,5 m magas előteret kell létesíteni. Az előtér alapterületére, berendezésére a 132. (3) (5) bekezdése az irányadó. (7) Az előteret az egyéb földalatti térségektől zárható, a 131. (8) és (9) bekezdésének, 132. (1) és (2) bekezdésének megfelelő ajtóval kell elválasztani (1) A földalatti térséget nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a tárolókamrát nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett térséget legalább 5 cm vastagon torkrétozni kell. (2) Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegő víz elleni védelemről és a víz elvezetéséről (1) A bejárati tárót a támfaltól legalább 3 m távolságra, 0,4 m vastag falazott gátkeretbe épített, kettős, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül,

191 legalább 1,4Ű2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. A külső ajtónak kifelé nyílónak, zárható szellőzőnyílással ellátottnak és tömörnek, a belső ajtónak rácsosnak kell lennie. (2) A vészkijáratot legalább 0,4 m vastag, falazott gátkeretbe épített, fémből készült rácsos, kifelé nyíló belülről is nyitható ajtóval kell ellátni. (3) A bejárati táró, illetve a vészkijárat ajtóit biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni (1) A vészkijáratot, valamint a szellőző nyílást a csapadék behatolása ellen védeni kell, a szellőzőnyílást ráccsal kell elzárni. Az összekötő vágatban a szellőzőnyílás előtt nem éghető anyagból 0,8 1 m magas gátat kell készíteni. (2) Ha a földalatti térség légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét a természetes szellőztetés nem biztosítja, szellőztetőgépet kell beépíteni. A szellőztetőgépet a raktár földalatti térségén kívül kell elhelyezni (1) A villamos berendezés létesítésére a 134. (1) (3) bekezdése az irányadó azzal, hogy a) az épület megnevezésen a földalatti térséget is érteni kell, b) a raktár területén az esetleg szükséges szellőztetőgép is elhelyezhető. (2) A raktár területén levő út, valamint a földalatti térség világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni. Az út megvilágítására nem kell hálózati világítást létesíteni, ha a robbanóanyag kezelését, rakodását csak nappali világítás mellett végzik. (3) A megvilágítás erőssége a) a raktár területén levő utakon 1 lux-nál, b) az összekötő vágatok talpszintjén 5 lux-nál, c) a tárolókamrák talpszintjén 40 lux-nál, d) az előtér talpszintjén 60 lux-nál nem lehet kisebb (1) 236 A raktár épületének, valamint a fémbiztosítású szellőző nyílás védelmére a 134. (6) bekezdése szerinti villámhárító berendezést kell létesíteni. (2) A földalatti térségbe vezetett fémtárgyat (különösen kábel fémburkolata és páncélzata, csővezeték, vasút) közvetlenül a bejárati ajtón kívül le kell földelni. A földalatti térségben levő azon fémtárgyakat, amelyeket egymástól 0,1 m-nél kisebb távolságra vagy egymástól 1 m-nél kisebb távolságban párhuzamosan helyeznek el, egymással össze kell kötni. (3) A földelő F2 fokozatú, szétterjedési ellenállása r fokozatú lehet. Az összekötő vezetőket úgy kell kialakítani, hogy a rajtuk áthaladó villámáram útja lefelé vagy rövid ponton vízszintesen vezessen, és méreteik folytán el tudják viselni a villámáramtól eredő terheléseket (1) A raktár területén levő valamennyi épületben, tárolókamránál és az előtérben, továbbá az őrhelyiségben villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. A tűzoltó-készülékeket a bejárat közelében kell elhelyezni. (2) A létesítményen belül tűzjelző berendezést, tűzoltáshoz szükséges vízellátási létesítményt (vízhálózat, víztartály, fecskendő), valamint beépített tűzoltó berendezést csak abban az esetben kell létesíteni, ha azt a tűzvédelmi hatóság előírja.

192 (3) A raktár területén a tűlevelű fákat, bozótot, továbbá a vészkijárat, illetve a szellőző nyílás 2 m-es körzetében a növényzetet (gyepet) ki kell irtani. (4) A raktár és épületeinek, továbbá a földalatti térség bejáratánál a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó, valamint a robbanásveszélyt jelző figyelmeztető táblákat kell elhelyezni Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a következő követelményeket kell teljesíteni: a) a raktárban legfeljebb aa) 250 kg lőpor, ab) 3000 db gyutacs, ac) 500 db perforátor, ad) m robbanózsinór tárolható együtt; b) a kerítés a földalatti térség bejáratától 10 m távolságra építhető és a kapu mérete csökkenthető; c) zárt üzemterületen a kerítés létesítése nem kötelező, amely esetben a raktár területén a bejárat 10 m-es körzetét is érteni kell; d) a földalatti térség egy bejárattal, iránytörés nélkül képezhető ki, hossza m, szabad magassága legalább 2 m legyen, vasút fektetése tilos; e) a tárolókamrák helyett egymástól és az előtértől legalább 2 m vastag, ép kőzetpillérrel, vagy főtéig érő, legalább 25 cm vastag tűzgátló fallal elválasztott közös légterű tárolótereket szabad létesíteni úgy, hogy az első tárolótér és a bejárati ajtó között legalább 5 m távolság legyen, melyet előtérként kell kiképezni; f) a bejárati ajtó egyszeres, legalább 2 m magas lehet, fémből vagy acéllemezzel borított fából készülhet, közvetlenül a támfalnál is beépíthető; g) hálózati világítás létesítése, valamint szellőztetőgép használata nem kötelező; h) a földalatti térség védelmére a 134. (6) és (7) bekezdése szerinti villámhárító berendezést kell létesíteni, ha a tárolóterek feletti fedőréteg vastagsága a 6 m-t nem éri el. Bányabeli raktárak telepítési, kiviteli, üzemeltetési követelményei 154. (1) Bányabeli raktárban legfeljebb 5 tárolókamrát lehet létesíteni. (2) Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a 163. (2) bekezdésében foglalt eltérések alkalmazhatók. (3) A raktár helyét úgy kell kijelölni, hogy bármely tárolókamra és a) a bánya vagy bányamező kijáratul szolgáló, behúzó légáramú akna vagy vágat, a bánya vagy bányamező energiaellátását szolgáló villamos kamra, a bánya fővízmentesítő telepe, tűzvagy robbanásveszélyes anyagraktára között legalább 100 m, b) az egyéb nyitott bányatérség között legalább 25 m távolság legyen (1) A raktár szellőztetéséről, szénporrobbanás-veszélyes bánya esetén a raktár kőpor-, illetve vízzárral való védelméről gondoskodni kell. (2) Az azonos fajta robbanóanyag tárolására külön tárolókamrát kell építeni, ha a) robbanóanyagból kg-ot, b) gyutacsból db-ot meghaladó mennyiség tárolása szükséges. (3) A különböző fajta robbanóanyag tárolására külön-külön tárolókamrát kell építeni.

193 156. (1) A raktárt két bejárattal kell kiképezni. A bejáratot legalább 0,4 m vastag falazott gátkeretbe épített, fémből készült ajtóval kell ellátni. Az ajtónyílást küszöb nélkül, legalább 1,4 Ű 2,2 m szelvénymérettel kell kiképezni. Az ajtó kifelé nyíló, zárható szellőztető nyílással ellátott, tömör kivitelű lehet. (2) A raktár ajtaját biztonsági zárral vagy lakattal zárhatóan kell készíteni (1) A szomszédos tárolókamrák között az ép kőzetpillér legalább 10 m vastag lehet. (2) 238 Az összekötő vágat szelvényére és kiképzésére, a vasútfektetésre a 145. irányadó azzal, hogy sújtólégveszélyes bánya esetén az összekötő vágat tárolókamrák közötti szakaszának főtéje legalább 0,2 m-rel magasabb mint a tárolókamrák főtéje A tárolókamrák és az előtér létesítésére, berendezésére a 146. az irányadó azzal, hogy sújtólégveszélyes bányában a tárolókamrák főtéjét szintesen kell kiképezni (1) A raktárt nem éghető anyaggal (biztosító szerkezettel, béleléssel) kell biztosítani. Ha a raktárt nem falazattal biztosítják, a főtét és az oldalakat teljes béleléssel kell ellátni. A biztosítást nem igénylő szilárd kőzetben kiképzett raktárt legalább 5 cm vastagon torkrétozni kell. (2) A raktár bejáratához csatlakozó bányatérségeket 30 m hosszban legalább lángmentesített anyaggal kell biztosítani (1) A széntelepben kiképzett raktárt, a raktár széntelepet harántoló vágatszakaszait a telep előtti 5 m-től a telep utáni 5 m-ig zárt falazattal kell biztosítani. (2) Gondoskodni kell a fakadó víz kizárásáról, vagy ha ez nem lehetséges, a csepegővíz elleni védelemről és a víz elvezetéséről. (3) A raktárt olyan áthúzó légárammal kell szellőztetni, amely légterének óránkénti legalább négyszeres levegőcseréjét biztosítja (1) A raktárban a helyhez kötött világítási lámpatesteken, valamint az ezeket tápláló kábeleken kívül más villamos berendezést létesíteni nem lehet. (2) A fokozottan sújtólégveszélyes bányatérségekben a raktár villamos berendezéseinek létesítésénél a következő feltételeknek is teljesülni kell: a) a villamos berendezés táplálására csak kábelt szabad használni, b) késleltetett túláramvédelem (túlterhelés-védelem, zárlatvédelem) alkalmazása tilos, c) a lámpatestet, kábelt a robbanóanyag ládáktól legalább 1 m távolságra kell elhelyezni, d) a tároló kamrában a lámpatesteket csak a diffúziós szellőztetésre megengedett távolságon belül szabad beépíteni, e) a világítási hálózat kapcsolóját a raktár bejáratánál kívül kell elhelyezni. (3) A raktár világítására helyhez kötött hálózati lámpatesteket kell beépíteni. A megvilágítás erősségének meg kell felelnie a 150. (3) bekezdésében foglaltaknak (1) A raktár bejárata előtt, az előtérben és valamennyi tárolókamránál villamos tűz oltására is alkalmas, földalatti használatra engedélyezett típusú, kézi tűzoltó készüléket kell elhelyezni. (2) A raktár bejáratánál a robbanásveszélyt jelző, továbbá ha a bányában egyébként a nyílt láng és a dohányzás megengedett a nyílt láng használatát és a dohányzást tiltó figyelmeztető táblákat kell elhelyezni.

194 163. (1) Ha a raktár valamely bejárata közvetlenül a külszínről nyílik, a raktár helyének kijelölésére, a bejárat kiképzésére, lezárására, körülkerítésére és külszíni létesítményeire a földalatti raktárra vonatkozó rendelkezések az irányadók. (2) Az egyenérték alapján átszámított, legfeljebb 500 kg mennyiség tárolására szolgáló raktár esetén a következő követelményeket kell teljesíteni: a) a raktárban a robbanóanyaggal legfeljebb 3000 db gyutacs tárolható együtt, b) a raktár olyan áthúzó légáramú bányatérségből is nyílhat, amelynek kihúzó légárama frontfejtést nem érint, és a 154. (3) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményektől 50 m, az egyéb nyitott bányatérségektől csatlakozó vágata kivételével 20 m távolságra lehet, c) 240 a raktár kiképzésére, méreteire a 153. c) e) pontja az irányadó, d) a raktár lángmentesített anyaggal is biztosítható, e) a csatlakozó vágattól való elválasztására főtéig érő, lángmentesített anyagú válaszfalat vagy rácsozatot szabad beépíteni, az ajtó rácsos, legalább 1,8 m magas is lehet, f) az előtér kivételével a raktárban hálózati világítás létesítése nem kötelező. VI. FEJEZET ROBBANÓANYAG SZÁLLÍTÁSA A robbanóanyag szállítása telephelyen belül 164. (1) A robbanóanyag létesítményen vagy telephelyen belül történő szállításának részletes anyagi, tárgyi, személyi és biztonsági feltételeit belső utasításban kell meghatározni. (2) A telephelyen belül a robbanóanyag kézi vagy gépi erővel szállítható (ide nem értve a szállítószalagos és görgőpályás mozgatást, valamint a csővezetéken történő szállítást). (3) A szállítóeszköz szállítási normáját annak fajtájától, teherbírásától, a csomagolás módjától, az együtt rakás vagy együtt szállíthatóság megengedett mennyiségétől, valamint a szállítás útvonala mentén levő építmény jellegétől és távolságától függően kell megállapítani. A tömeg egységben, darabszámban vagy csomagolási egységben kifejezett szállítási norma adatait a szállítás kiindulási helyén, jól látható módon ki kell függeszteni. (4) A robbanóanyag szállításához csak kifogástalan állapotban levő eszközöket szabad használni, azokat a rakodás megkezdése előtt meg kell vizsgálni, és rakfelületüket gondosan meg kell tisztítani. (5) A szállítóeszköz megfelelő műszaki állapotáról, valamint az előírt feltételek és felszerelések biztosításáról az eszköz üzembentartója köteles gondoskodni (1) A robbanóanyag csomagolási egységeit szorosan egymás mellé vagy egymás fölé rakva kell elhelyezni a szállító eszköz rakfelületén. A csomagolási egységeket a leesés és az elmozdulás ellen rögzíteni kell. (2) Robbanóanyaggal más anyagot vagy tárgyat nem szabad együtt szállítani. (3) Kézi rakodás közben egy személy legfeljebb 25 kg tömegű robbanóanyagot tartalmazó csomagolási egységet emelhet. A robbanóanyagot tartalmazó ládát vagy fém-tonnert egymáson vagy a padozaton és rakfelületen nem szabad csúsztatni. A henger alakú tonner az alsó peremén görgethető. (4) Robbanóanyag-szállítmányt őrizetlenül hagyni nem szabad. (5) Zivatar közeledtével robbanóanyagot nem szabad rakodni, a megkezdett rakodást abba kell hagyni. A robbanóanyaggal rakott szállító járművet a gyártó építmény villámvédelmi berendezésének védőkörzetén belül kell hagyni, a robbanóanyagot a beázástól meg kell

195 védeni. A jármű őrzését látótávolságból kell biztosítani. Zivatar ideje alatt robbanóanyagot szállítani nem szabad Telephelyen belül a gyári csomagolástól el lehet tekinteni a gyutaccsal közvetlenül nem indítható, helyszíni keveréssel előállított robbanóanyag szállítása esetén, valamint ha a robbanóanyagot a robbanóanyag-raktárból a felhasználás helyére hordládában, a hordládára előírt kivitelű ládában vagy földalatt zárható szállítóeszközben szállítják (1) A robbanóanyag-rakományt elmozdulás ellen rögzíteni kell. A rögzítés módját a szállítás módjára figyelemmel a szállítónak kell meghatároznia és a szállítmány kísérőjének kell ellenőriznie. (2) Különböző fajtájú robbanóanyag együttes szállítása esetén ha a robbanóanyagokat a szállítóeszközön több sorban helyezik el a veszélyesebb besorolású robbanóanyagot felül kell elhelyezni (1) Oszlopban végzett szállítás esetén a szállítmányt legalább két kísérőnek kell felügyelnie, akik közül az egyiknek az első, a másiknak az utolsó szállító eszközön kell tartózkodnia. Üzemzavar miatt a kiválni kényszerült szállító eszközt kísérő nélkül nem lehet hátrahagyni. (2) Telephelyen belüli szállítás esetén szállítmánykísérőnek robbantómester is beosztható. (3) Telephelyen belüli szállítás esetén a szállítást (fuvarozást) végző gazdálkodó szervezet köteles a szállítási útvonalat írásban közölni a szállítmánykísérővel, amelytől csak rendkívüli esetben lehet eltérni Robbanóanyag telephelyi szállítását nem lehet végezni a) 242 b) ANDO kivételével munkagépen, vontatón és annak pótkocsiján, c) billenő rakfelületű szállítóeszközön, d) üzemi vasúti szerelvény mozdonyán, e) folyamatos szállítóberendezésen, fékműves szállítópályán, valamint személyszállításra nem engedélyezett függőkötél- vagy függősín-pályán. Szállítás kézi erővel 171. (1) Robbanóanyagot csak hordládába helyezve lehet szállítani. Egy személy egyidejűleg csak egy hordládát vihet magával. Gyutacsot, robbanózsinórt vagy perforátort csak robbantómester szállíthat. (2) A hordládában legfeljebb 6 kg nedves vagy 3 kg száraz iniciáló robbanóanyag, valamint 25 kg egyéb robbanóanyag, 400 db gyutacs, 250 m robbanózsinór vagy 250 db perforátor szállítható. Egy hordládában legfeljebb 10 kg robbanóanyag, valamint külön rekeszben legfeljebb 50 db gyutacs együtt is elhelyezhető. E rendelkezés nem vonatkozik a II. és III. osztályú sújtóléges bányákra. (3) A hordládát fából, elektrosztatikus feltöltődésre nem hajlamos hézagmentes béleléssel, a terhelésnek megfelelő szilárdságú fogantyúval, valamint lecsapódás ellen biztosított fedéllel kell elkészíteni. (4) A robbanóanyag kézi szállítására kijelölt útvonalat állandóan csúszás és botlásveszélymentesen kell tartani. Ha a robbanóanyagot nem robbantómester szállítja, a biztonságos szállításért ez esetben is a robbantómester a felelős.

196 (5) A robbanóanyag kézi erővel történő szállításához csak két- vagy többkerekű, gumiabroncsú szállítóeszköz használható. A megszaladásra hajlamos szállítóeszközt önfékező kézifékkel kell ellátni. (6) A robbanóanyaggal megrakott, merev vonórudas kézi kocsit csak húzni, más kézi kocsit csak tolni szabad. A kézi kocsin a rakományt úgy kell elhelyezni, hogy az útra való rálátást ne akadályozza. Szállítás targoncán 172. (1) A targoncán csak az eredeti, megfelelő szállítási csomagolású vagy előírás szerint lezárt göngyölegbe csomagolt (műveletközi csomagolású) robbanóanyagot szabad szállítani. (2) Robbanóanyag szállításához csak gumiabroncsú platós targonca, targonca-utánfutó és emelővillás targonca használható. A szállítótargonca és a targonca-utánfutó rakfelületét minden oldalán szilárd oldalfalakkal kell ellátni. (3) Robbanásbiztos kivitelű targoncával mind a szállítási, mind a műveletközi csomagolású, de ládázott robbanóanyag a targoncára rakva szállítható. (4) A nem robbanásbiztos kivitelű targonca platóján csak szállítási csomagolású robbanóanyag szállítható. Műveletközi csomagolású robbanóanyagot csak a targoncákhoz kapcsolt utánfutóra szabad rakni. (5) Az emelővillás targoncával csak rakodólapra helyezett, szállítási csomagolásban levő robbanóanyag szállítható. (6) Távkábeles targoncán robbanóanyagot nem lehet szállítani. (7) Targoncával nem szabad behajtani olyan helyiségbe, amelyben robbanóanyag gyártási tevékenységet folytatnak, kivéve azt a helyiséget, ahol csomagolnak. (8) Targoncával történő robbanóanyag-szállításra csak targoncavezetői igazolvánnyal rendelkező olyan személy bízható meg, aki a szállítandó robbanóanyag veszélyes tulajdonságait és a szállítási előírásokat ismeri. Robbanóanyag-szállítás közben kísérő személyt csak külön üléssel rendelkező targoncán szabad szállítani. (9) Robbanóanyag-szállítás közben a targoncával az út-, a látási és a forgalmi viszonyoknak megfelelően kell közlekedni. A targoncák sebességét az út minőségétől, a csomagolás módjától és a szállított robbanóanyag mechanikai hatásokra való érzékenységétől függően kell megválasztani, amely legfeljebb 20 km/óra lehet. Szállítás gépkocsin, telephelyen belül 173. (1) 243 A robbanóanyag telephelyen belüli szállítására csak közúti szállításra is alkalmas dízelüzemű gépkocsi használható. (2) Robbanóanyagot csak leállított motorú gépkocsira lehet rakodni. (3) 244 Személygépkocsival a telephelyen belüli robbanóanyag szállítás esetében legfeljebb 5 kg tömegű robbanóanyag, valamint az ahhoz szükséges, külön hordládába helyezett iniciáló eszköz szállítható. Ebben az esetben a szállítmányt kísérő robbantómesteren kívül más személyt szállítani tilos. (4) Robbanóanyag-szállító gépkocsit csak olyan személy vezethet, akinek a járműkategóriára érvényes jogosítványa van, és aki a szállítandó robbanóanyag veszélyes tulajdonságait, valamint a szállítási előírásokat ismeri. A gépkocsi vezetőjét a jármű üzembentartójának kell kioktatnia a szükséges ismeretekre, az oktatási anyagot a rendelkezésére kell bocsátania, le kell vizsgáztatnia és az oktatás tényét írásban kell rögzítenie. (5) Raktárból a felhasználás helyére és vissza a) 500 kg robbanóanyagot,

197 b) 1000 m robbanózsinórt, c) 1000 m gyújtózsinórt vagy d) 20 kg robbanóanyagot és 1000 db perforátort vagy 500 m robbanózsinórt, és az indításukhoz az RTE szerint szükséges mennyiségű gyutacsot ugyanazon járművön szabad szállítani. (6) Perforátorral és robbanózsinórral szerelt robbantószerkezetet, és együtt szállítás alkalmával a robbanóanyagot, perforátort, robbanózsinórt és a gyutacsot külön-külön, a járműben rögzített, kellő szilárdságú, fémből készült, belül burkolt, villamos feltöltődésre nem hajlamos és szikramentes burkolatú, zárható, tömören záró tartóban rögzítetten kell elhelyezni, amely biztosítja az ütődésmentes szállítást. (7) Robbanóanyag szállításához csak zárt szekrényes vagy szilárd oldal- és hátsó falakkal határolt fedett rakfelületű szállítóeszközt lehet használni. Oldalmagasító használata tilos. (8) A robbanóanyagot szállító járműnek és járműszerelvénynek meg kell felelnie az általános közlekedésbiztonsági előírásoknak. A járművet legalább két db 12 kg töltetű porral oltó vagy ennek megfelelő vizsgálati tűz oltására alkalmas kézi tűzoltó készülékkel kell felszerelni. (9) A járművet megengedett terhelésének 90%-áig, lőpor, gyutacs, perforátor vagy robbanózsinór szállítása esetén a megengedett terhelésének legfeljebb 66%-áig lehet igénybe venni. A rakomány az oldalfal peremén nem nyúlhat túl. Szállítás iparvágányon 174. (1) A robbanóanyagnak iparvágányon történő szállítására ugyanazok az előírások kötelezőek, mint a robbanóanyagnak a közforgalmi vasúton történő szállítására. A vasúti kocsi, vontató jármű műszaki állapotáért az iparvágányt üzemeltető a felelős. (2) A robbanóanyag szállítására csak zártszekrényes, tiszta és száraz vasúti kocsi használható, amelynek ajtói és ablakai hézagmentesen záródók és bezárhatók. (3) A robbanóanyag ki- és berakodásához csak olyan rakodógépet, eszközt lehet használni, amely a robbanóanyaggal végzendő rakodási munkák biztonságát nem veszélyezteti. (4) A vasúti kocsiba való rakodás után a robbanóanyag-rakományt elmozdulás ellen az üzembentartó által rendszeresített eszközzel biztosítani kell. Ellenőrizni kell továbbá a vasúti kocsi ablakának záródását, majd az ajtót, ablakot be kell zárni és le kell plombálni. Mindezeket az intézkedéseket kell megtenni abban az esetben is, ha a robbanóanyag csupán a gyártó más raktárába vagy más átrakóállomásra kerül elszállításra. Robbanóanyag szállítása saját vasúton 175. (1) Saját használatú vasúton robbanóanyagot csak tehervonattal, villamos berendezés és fék nélküli vasúti kocsiban vagy csillében (a továbbiakban együtt: kocsi) lehet szállítani. (2) A vonaton csak a vonat személyzete, a szállítmánykísérő, valamint a felügyeleti személy által engedélyezett személy tartózkodhat. (3) A vasúton történő robbanóanyag-szállítást szolgálati utasításban kell szabályozni, és az abban foglaltakra az érdekelt személyeket ki kell oktatni, a szolgálati utasítást vagy kivonatát részükre át kell adni. A szolgálati utasításban szabályozni kell a szállításban részt vevők feladatai mellett a szállítás feltételeit, a rakodási helyeket, a fel- és lerakodás során megtartandó külön szabályokat (pl. vágánylezárás, jelzők állítása). (4) A robbanóanyagot szállító kocsikat lehetőleg a vonat második felét alkotó kocsik közé kell besorolni. (5) A mozdony és a robbanóanyagot szállító kocsi között, valamint a robbanóanyagot szállító kocsi után

198 a) 100 kg-nál kevesebb robbanóanyag esetén legalább egy, b) 100 kg-nál több robbanóanyag esetén legalább három kocsit kell elhelyezni. (6) Csővel, idomvassal, sínnel, bányafával vagy hasonló jellegű anyaggal rakott kocsi és a robbanóanyagot szállító kocsi közé legalább egy végfalas vagy fedett kocsit kell besorolni. (7) Kocsit rakterén túl robbanóanyaggal terhelni tilos. Lőpor, gyutacs, perforátor vagy robbanózsinór szállítása esetén a kocsit rakterének legfeljebb 66%-áig lehet igénybe venni. (8) A robbanóanyagot szállító kocsi rendezését elővigyázattal, lökés (szalasztás) és hirtelen fékezés nélkül kell végezni. Robbanóanyagot szállító kocsit szabadon vagy gurító lejtőről futtatni nem szabad. (9) Kocsirendezés során a kocsi sebessége nem haladhatja meg a 10 km/h-t. (10) Robbanóanyagot szállító kocsit csak szintes vasúti pályán, a be- és kirakodóhely hossza mentén szabad kézi (emberi) erővel tolni. (11) Robbanóanyagot csillében lejtős pályán csak akkor szabad szállítani, ha a pálya, a kapcsolószerkezetek, a csillefogók és a jelzőberendezés kifogástalan állapotáról közvetlenül a szállítás előtt a robbantómester vagy más felügyeleti személy meggyőződött. (12) Robbanóanyagot szállító csilléket 50 -nél nagyobb lejtésű kötélszállítású pályára csak egyesével szabad feladni. Robbanóanyag szállítására vonatkozó külön előírások 176. (1) Személyszállításra vagy rendszeres járásra szolgáló vágatban műszakváltás alatt robbanóanyagot csak kézi erővel, hordládában lehet szállítani. (2) Robbanóanyag-szállítás ideje alatt az aknában nem lehet személyeket szállítani. Ez nem vonatkozik a hordládában robbanóanyagot szállítani jogosult személyekre. (3) Kasos aknaszállítás esetén a robbanóanyagot csillékbe kell helyezni. Az aknamélyítő bödönt magasságának legfeljebb 2/3-áig lehet robbanóanyaggal megtölteni. Szkipben robbanóanyagot szállítani nem lehet. (4) Aknában robbanóanyagot csak a személyszállításra megengedett sebességgel lehet szállítani. (5) A csillében szállított robbanóanyagot robbantómesternek kell kísérni. Ez nem vonatkozik az aknára, valamint az olyan szállítópályára, amelyen szállítás közben járni, tartózkodni tilos. Robbanóanyag szállítása telephelyen kívül (1) Telephelyen kívül robbanóanyag vagy robbanóanyagot tartalmazó termék közúton, vasúton, légi úton vagy hajón csak a veszélyes áruk szállítására vonatkozó előírások betartásával szállítható. (2) A szállítmánnyal szállítás közben megállni vagy várakozni csak ott lehet, ahol valószínűsíthetően nem fenyeget veszély vagy a szállítmány sérülést nem szenvedhet. (3) Robbanóanyag szállítása során bekövetkező minden olyan rendkívüli eseményt, amely a közbiztonságot érinti, haladéktalanul be kell jelenteni a rendőrségnek és a bányafelügyeletnek. (4) A szállítmánynak a rendeltetési helyre érkezésekor ellenőrizni kell a szállítmány sértetlenségét. Ha a szállítmány hiányosan érkezett, jegyzőkönyvet kell felvenni, és erről a feladót, a rendeltetési hely szerint illetékes bányafelügyeletet és a rendőrséget értesíteni kell. (5) Ha a szállítmány a címzettnek valamilyen ok miatt azonnal nem adható át, a szállítmány őrzéséről a szállítmány átadásáig a szállítmánykísérő köteles gondoskodni. (6) Robbanóanyagot postán levélben vagy csomagban feladni nem lehet.

199 VII. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 178. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. (2) Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített robbanóanyag-raktárak működésüket tovább folytathatják, azzal, hogy a rendelet hatálybalépését követő két éven belül meg kell felelniük e rendelet előírásainak. (3) A bányafelügyelet által adott felmentési engedélyek érvényességi idejük lejártáig érvényesek. (3a) 246 A április 3-a előtt kiadott robbantásvezetői igazolványok érvényességi idejükig, a robbantómesteri igazolványok október 1-jéig érvényesek. (3b) 247 A robbanóanyag raktárkezelői és robbanóanyag szállítmánykísérői igazolványok az Általános Robbantási Biztonsági Szabályzatról szóló 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelet módosításáról szóló 49/2013. (VIII. 9.) NFM rendelet hatálybalépését követő 15. napon hatályukat vesztik. (3c) 248 Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (4) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

200 1. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez Robbantásvezetői, robbantómesteri képzés, továbbképzés rendje 1. Tanfolyamot csak a bányafelügyelet előzetes jóváhagyásával az elméleti és gyakorlati oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező szervezet indíthat. A jóváhagyás iránti kérelemben meg kell adni a tanfolyam tantervét (óraszámát, tananyagát), az előadó nevét, szakképzettségét és szakmai gyakorlati idejét. 2. A tanfolyam előadójaként felsőfokú végzettséggel és robbantásvezetői engedéllyel rendelkező személy bízható meg. A gyakorlati képzést robbantásvezetői engedéllyel rendelkező személy végezheti. 3. A tanfolyam helyéről, kezdetének időpontjáról, időtartamáról, valamint a hallgatók létszámáról a tanfolyam indítása előtt legalább 14 nappal a bányafelügyeletet írásban tájékoztatni kell. 4. A vizsgáztatás iránti kérelmet a vizsga javasolt időpontja előtt legalább 14 nappal a bányafelügyeletnél kell előterjeszteni. 5. Vizsgára az bocsátható, aki a tanfolyam előírt óraszámának legalább 80%-án jelen volt A vizsga helyét és időpontját, valamint a vizsgabizottság elnökét a bányakapitány jelöli ki a bányakapitányság állományába tartozó kormánytisztviselők közül. 7. A vizsgabizottság elnökből és legalább két tagból áll. A vizsgabizottság tagjainak megbízását a tanfolyam szervezőjének javaslatára figyelemmel a vizsgabizottság elnöke jelöli ki. 8. A vizsgabizottság a vizsgáztatás megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgára bocsátás feltételeinek teljesítését. Nem szabad vizsgára bocsátani azt a személyt, akinél az előírt feltételek bármelyike hiányzik. 9. A vizsga eredménye tekintetében a vizsgabizottság dönt. A vizsga sikeres vagy sikertelen minősítést kaphat. A vizsga csak akkor fogadható el sikeresnek, ha az elméleti és gyakorlati ismeretekből egyaránt sikeres. Sikertelen vizsga esetén a vizsgát negyedév elteltével lehet megismételni. A vizsgabizottság döntése ellen panasznak helye nincs. 10. A vizsgáztatásról beleértve a vizsgára bocsátás feltételeinek ellenőrzését is jegyzőkönyvet kell készíteni a vizsgabizottság elnökének és tagjainak aláírásával. A vizsgajegyzőkönyvet a bányafelügyelet irattárában kell elhelyezni. 11. A vizsgáztatásért érvényességi körönként vizsgadíjat kell fizetni.

201 2. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez 250 A gyártó létesítmények biztonsági távolságának meghatározása 1. A gyártó létesítmény RV-besorolású építményének környezetében mind a létesítményen belüli RV-besorolású vagy tűzveszélyességi osztályú építmény, mind a külső létesítmény irányában megtartandó biztonsági távolságokat a következő képlet alapján számítással kell meghatározni: 1.1. Az 1. pontban foglalt képlet alkalmazásában R : a biztonsági távolság m-ben, M : az egyidejűleg felrobbanó robbanóanyag-mennyiség kg-ban, E : a felrobbanó robbanóanyag 6. pont szerinti TNT-egyenértéke, p : a robbanási ütőhullám normál reflexiós dinamikus nyomásmaximuma kpa-ban, amelyet a védendő építményre a 8. pontban meghatározott követelményként támasztott számszerű értékben kell a képletbe behelyettesíteni, n és k : nagy számú robbantási kísérlet alapján megállapított tényezők 9. pont szerinti értékei, C 1, C 2, és C n : a robbanási ütőhullám terjedési irányában a robbanás centruma és a védendő hely között lévő falak, védőfalak, védősáncok, domborzat, erdő 10. pont szerinti csillapítási tényezői. 2. Az RV-besorolású építmény és a védendő építmény között megtartandó biztonsági távolságok kiszámításához a védendő építményre megengedett robbanási nyomásmaximum és az ahhoz tartozó n és k tényezőknek az 1. pont szerinti képletbe történő behelyettesítése útján a következő képleteket kell alkalmazni: 2.1. a 110 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához 2.2. a 120 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához 2.3. a 130 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához 2.4. a 150 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához 2.5. az 500 kpa megengedett nyomásmaximumhoz tartozó biztonsági távolság kiszámításához 3. Azon a helyen, ahol a robbantás napi feladatokat képez, a környező építmény védelme érdekében a robbantás szeizmikus hatása ellen védő biztonsági távolságot is meg kell állapítani.

202 4. A robbantóanyag-raktár tárolási normáját kg-ban a környező védendő építménynél megengedett robbanási nyomásmaximum alapulvételével az 1. pont szerinti alapképlet M - re kifejezett, következő alakjának segítségével kell kiszámítani: 5. A tárolási norma kiszámításához az R helyébe a robbantóanyag-raktár robbanási centruma és a védendő építmény közötti tényleges távolságot m -ben kell behelyettesíteni. A képlet más tényezői megegyeznek az 1. pont szerinti képlettel. 6. A robbanóanyag TNT-egyenértékét ( E ) a következő módon kell kiszámítani: 6.1. A 6. pontban foglalt képlet alkalmazásában: a TNT robbanáshője: 4187 kj/kg. 7. Az ismeretlen TNT-egyenértékű iniciáló- és brizáns robbanóanyag, valamint a robbanóképes pirotechnikai keverék TNT-egyenértékét méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett robbanáshő, vagy a gyártó által megadott égéshő adataik alapján a 6. pontban foglalt képlet szerint kell meghatározni. 8. A gyártó létesítményen belül védendő RV-besorolású vagy tűzveszélyességi osztályú építmény és szabadtér, valamint a védendő külső építmény robbanási centrum felé eső legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának ( p ) megengedett legnagyobb értékei a következők: a) 110 kpa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb aa) a 9. (2) bekezdésében felsorolt külső létesítménynél, építménynél, ab) a robbantóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél; b) 110 kpa (0,1 bar túlnyomás) a 9. (1) bekezdésében érintett külső létesítménynél, építménynél; c) 120 kpa (0,2 bar túlnyomás) ca) a gyártóüzemi központi építménynél (központi irodánál, műhelynél, raktárnál, laboratóriumnál és szociális épületnél), cb) a 20 fő feletti létszámú nem gyártó létesítményi építménynél; d) 130 kpa (0,3 bar túlnyomás) da) a legfeljebb 20 fős létszámú nem gyártó létesítményi építménynél, db) a 20 fő feletti létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél, dc) a 10 fő feletti RV besorolású építménynél, dd) a létesítményen belüli főközlekedési útnál és iparvágánynál; e) 150 kpa (0,5 bar túlnyomás) ea) a legfeljebb 20 fős létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél, eb) a legfeljebb 10 fős létszámú RV-besorolású építménynél; f) 500 kpa (4,0 bar túlnyomás) fa) a robbantóanyag-raktárnál, fb) a gyártó üzemhez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktárnál, fc) a létesítmény külső kerítésénél. 9. A kísérletileg meghatározott n és k tényezők számszerű értékei

203 1. A B C p Nyomástartomány (kpa) ,83 2, ,69 3, ,52 4, felett 0,33 4, Épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő csillapítási tényezőinek számszerű értékei 1. A 2. 0,0 3. 0,0 4. 0,3 5. 0,4 6. 0,5 7. 0,5 8. 0,5 C 1 C 2 C i csillapítási tényezők 9. 0,5 0, , , , ,7 B n A robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtója a robbanási nyomásnak ellenáll az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű és a talajhullámok ismétlődnek védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobbak, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény 14. 0,8 a 45 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében 15. 0,8 0,9 védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől k

204 függően) 16. 0,9 a 30 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében 17. 0,9 olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik 18. 0,9 1, ,0 védősáncon átvezető alagút törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) a robbanás kifúvási irányában (falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc vagy vasbeton védőfal 20. 1,0 a kifúvófal és kifúvófödém esetében 1. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez A robbanóanyag TNT-egyenértéke 1. A robbanóanyag TNT-egyenértékét ( E ) a következő módon kell kiszámítani: (A TNT robbanáshője: 5066 kj/kg.) 2. Az ismeretlen TNT-egyenértékű iniciáló- és brizáns robbanóanyag, valamint a robbanóképes pirotechnikai keverék TNT-egyenértékét méréssel megállapított vagy szakirodalomból vett robbanáshő, vagy a gyártó által megadott égéshő adataik alapján az 1. képlet számítása szerint kell meghatározni. 2. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez A robbanási ütőhullám, megengedett legnagyobb értéke a védendő építménynél, létesítménynél A gyártó létesítményen belül védendő RV-besorolású vagy tűzveszélyességi osztályú építmény és szabadtér, valamint a védendő külső létesítmény, építmény robbanási centrum felé eső legközelebbi pontjainál, illetve tartózkodási helyein a robbanási ütőhullám nyomásmaximumának ( p ) megengedett legnagyobb értékei a következők: a) 110 kpa-nál (0,1 bar túlnyomásnál) kisebb aa) a 9. (2) bekezdésében felsorolt külső létesítménynél, építménynél, ab) a robbanóanyag-megsemmisítő telep környezetében levő minden építménynél; b) 110 kpa (0,1 bar túlnyomás) a 9. (1) bekezdésében érintett külső létesítménynél, építménynél; c) 120 kpa (0,2 bar túlnyomás) ca) a gyártóüzemi központi építménynél (központi irodánál, műhelynél, raktárnál, laboratóriumnál és szociális épületnél), cb) a 20 fő feletti létszámú nem gyártó létesítményi építménynél; d) 130 kpa (0,3 bar túlnyomás) da) a legfeljebb 20 fős létszámú nem gyártó létesítményi építménynél, db) a 20 fő feletti létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél, dc) a 10 fő feletti RV besorolású építménynél, dd) a létesítményen belüli főközlekedési útnál és iparvágánynál; e) 150 kpa (0,5 bar túlnyomás)

205 ea) a legfeljebb 20 fős létszámú gyártó üzemhez tartozó építménynél, eb) a legfeljebb 10 fős létszámú RV-besorolású építménynél; f) 500 kpa (4,0 bar túlnyomás) fa) a robbanóanyag-raktárnál, fb) a gyártó üzemhez tartozó, állandó munkahely nélküli segédanyag-raktárnál, fc) a létesítmény külső kerítésénél. 3. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez p Nyomástartomány (kpa) A kísérletileg meghatározott n és k tényezők számszerű értékei ,83 2, ,69 4, ,52 4, felett 0,33 3,85 n k 4. függelék a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez Épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő stb. csillapítási tényezőinek számszerű értékei C1 C2 Ci csillapítási tényezők A robbanási ütőhullám nyomásának csillapítását eredményező épületszerkezet, műtárgy, domborzat, erdő stb. 0,0 az olyan vasbeton-építmény esetében, amelynek falai, födéme és ajtója a robbanási nyomásnak ellenáll 0,0 az olyan föld alatti építmény esetében, amelyből a robbanás nem képes kitörni a földfelszín fölé 0,3 a várható robbanásnak ellenálló vasbetonfal esetében, az árnyékolt irányban, ha a robbanás a vasbetonfal közelében következhet be 0,4 legalább 50 m szélességű, átláthatatlan, sűrű erdős sáv esetében, az erdős sáv irányában 0,5 két védősánc esetében, amelynek koronatávolsága nem kisebb a két védősánc átlagos koronamagasságának kétszeresénél 0,5 két vasbeton védőfal esetében, amelyek egymástól való távolsága nem kisebb a két védőfal magasságának középértékénél 0,5 az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű és a talajhullámok ismétlődnek 0,5 0,7 védősáncon átvezető alagút két töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően)

206 0,6 két vasbeton védőfal esetében, amelyek 1 m-nél nagyobbak, de magasságuk középértékénél kisebb távolságra vannak egymástól 0,7 egyszeres védősánc vagy vasbeton védőfal esetében, amely akár a veszélyes, vagy akár a védendő építmény közelében van 0,7 az olyan domborzat esetében, amelynek dombmagassága és térbeli elhelyezkedése a védősáncéval egyenértékű 0,7 az olyan sűrű erdős sáv esetében, amelyen keresztül a lombnélküli időszakban sem látható a védendő építmény 0,8 a 45 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében 0,8 0,9 védősáncon átvezető alagút egy töréssel (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) 0,9 a 30 -nál kisebb dőlésszögű, egyszeres védősánc esetében 0,9 olyan fal esetében, amely a robbanástól várhatóan lerombolódik 0,9 1,0 védősáncon átvezető alagút törés nélkül (a hosszától és a keresztmetszetétől függően) 1,0 a robbanás kifúvási irányában (falon levő nyílás, ajtó, ablak irányában), ha a kifúvás irányában nincs védősánc vagy vasbeton védőfal 1,0 a kifúvófal és kifúvófödém esetében

207 3. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez Irányelvek robbantási technológiai előírás összeállításához 1. a robbantási technológiai előírás (RTE) alkalmazhatósági körének meghatározása (adott termelő, gazdálkodó szervezet külszíni, illetve földalatti művelésű bányája, bányái, továbbá a robbantás helyének, helyeinek megjelölése, a robbantandó anyag, kőzet meghatározása, a robbantás céljának ismertetése a robbantási módokkal, lehetőségekkel), személyi feltételek meghatározása 2. a felhasználható robbanóanyag megnevezése 3. a töltési terek paramétereinek (szélső- és átlagértékek) meghatározása, átmérő, dőlésszög, előtét, egymástól való távolság, munkaterület, hossz, mélység, sorok egymástól való távolsága, sorok száma, az egyidejűleg felrobbantható töltetek, az ezek elhelyezéséhez szükséges töltési terek száma, a betörés módja töltetszámítás, az alkalmazható töltet tömegek szélső értékei, a számított, szükséges robbanóanyag tömegek elhelyezhetőségének ellenőrzése, a mértékadó töltet meghatározása 5. töltés 5.1. töltetek kialakítása, töltetszerkezet 5.2. osztott, illetve nyújtott töltetek alkalmazhatósága 5.3. töltőgép használata esetén a kezelésre vonatkozó szabályok; vizes környezet esetén a víztelenítés lehetősége, a nem vízálló robbanóanyag vízállóvá tételének módja 5.4. emelkedő irányú robbantólyuk esetén a töltet visszacsúszás megakadályozásának lehetőségei 5.5. robbantószerkezettel végzett robbantás esetén a különböző körülmények esetén (nyomás, hőmérséklet, rétegvastagságok, béléscsövezés, cementezés stb.) alkalmazható robbantószerkezetek típusai, kivitele, főbb paraméterei 5.6. meleganyag robbantás esetén a töltet hőszigetelésének módja, anyaga, mértéke, a töltési tér hőmérséklet ellenőrzésének módja, eszköze, a mért érték nyilvántartása 5.7. esetleges próbarobbantásra vonatkozó rendelkezések 6. az indítás módjának, módjainak meghatározása az indítótöltetek anyaga, elkészítésének módja, egy töltet indításához szükséges indítók száma, elhelyezési helye 6.2. a gyújtózsinór hosszának szélső értékei, a gyújtást végző személyek száma (db/fő), a gyújtás eszközei 6.3. a robbanózsinór szerelésének és indításának módja 6.4. a nem elektromos rendszerű robbantóhálózat kialakítására vonatkozó szabályok 6.5. az időzítési lehetőségek, illetve az időzítésre vonatkozó alapvető irányelvek 7. a fojtás anyaga, mérete, elhelyezésének módja 8. a villamos robbantóhálózat kialakítása 8.1. alkalmazható kötési mód, eredő ellenállás számítás, a kialakítható legnagyobb, legtöbb gyutacsot tartalmazó, legnagyobb eredő ellenállású hálózat 8.2. villamos gyutacsok vezetékeinek hossza, anyaga, összellenállása 8.3. robbantóvezeték hossza, fajlagos ellenállása 8.4. az indításhoz szükséges legkisebb energia, és az ezt biztosítani tudó robbantógép típus meghatározása 8.5. a robbantógép működőképességének helyszíni ellenőrzése 8.6. a villamos robbantóhálózat, részáramkörök tényleges eredő ellenállásának mérése, a méréshez alkalmazható műszer

208 9. biztonsági távolság meghatározása, a repeszhatás csökkentésének szükségessége, lehetőségei 10. a jelzés rendje és módja 11. a védett hely, a robbantóállomás és a munkahelyi robbanóanyag tárolás helyének feltételei 12. várakozási idő meghatározása 13. megállt töltet hatástalanításának módja 14. a robbanóanyag megsemmisítése, a megsemmisítés helye, módja, az egyidejűleg megsemmisíthető tömeg 15. az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges egyéb intézkedések (elektromos vezeték feszültségmentesítésének, csővezeték túlnyomásmentesítésének szükségessége stb.) 16. a robbantási engedélyben rögzített külön feltételek 17. a rendelet előírásainak betartása alóli esetleges felmentések ismertetése

209 4. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez 253 A robbantás biztonsági távolságának meghatározása I. Szeizmikus biztonság 1. A szeizmikus biztonsági távolságot ami nem jelenti azonban az épületkárok feltétlen fellépését e távolságon belül az alábbi képlettel vagy szakértői véleményben kell meghatározni: 1.1. Az 1. pontban foglalt képlet alkalmazásában L : a szeizmikus biztonsági távolság m-ben, K : tényező, amelynek értéke a) víz alatt vagy mocsaras talajban végzett robbantásnál, és 10 m-nél vastagabb agyagrétegre épült objektumokra 160, b) rendszeresen ismétlődő, előre kijelölt, viszonylag szűk körzetben, elsősorban termelési céllal végzett robbantás esetében 80, c) egyedi, konkrét feladat megoldására vagy jelentősen változó területen végzett robbantás esetében 40, d) rátett töltet alkalmazása és áthalmozott anyag terítése esetén Q f : a mértékadó töltet kg-ban. 2. A robbantások szeizmikus hatásának számítása általános esetekben: 2.1. A szeizmikus biztonsági távolságon ( L ) belül lévő műtárgyak, objektumok védelme esetén nem kell ellenőrző számítást végezni akkor, ha fennáll a következő képlettel számított egyenlőtlenség: A 2.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában l : a mértékadó töltet tömegközéppontjától a megvédendő létesítmény legközelebbi pontjáig mért a magasságkülönbséget is figyelembe vevő távolság m-ben Ha a 2.1. pontban foglalt képlet szerint meghatározott szeizmikus biztonsági távolságon ( L ) belül védendő létesítmény van és a következő egyenlőtlenség áll fenn, akkor a 2.3. pontban foglalt képlettel kell kiszámítani a várható rezgési sebességet: 2.3. A várható rezgési sebesség értékét a következő képlet segítségével kell meghatározni: A 2.3. pontban foglalt képlet alkalmazásában V : a rezgési sebesség (mm/s), amelynél nagyobb nem várható ( l ) távolságban.

210 2.4. A számított rezgési sebesség megfelelő, ha a 2.3. pontban foglalt képlettel, vagy a 3. pontban ismertetett módon meghatározott rezgési sebesség értéke kisebb a 2.6. pontban foglalt ábrán leolvasott értéknél, figyelemmel a megvédendő létesítmény besorolására A megvédendő létesítmény besorolása A 1. Megnevezés Kategória 2. Különleges védelmet igénylő létesítmények m-nél nagyobb fesztávú építmény 4. Statikailag bizonytalan, megrongálódott építmények 5. Műemlék 6. Termelő kőolaj- és földgázkút, valamint 0,017 MPa-nál nagyobb és 0,07 MPa-nál kisebb nyomás alatt álló csővezeték és szerelvény 7. Tízszintesnél magasabb épület 8. Rádió- és TV-adótorony 9. Ép, jó állapotú építmény, torony, gyárkémény, villamos berendezés, távbeszélő vezeték III. 10. Vasbeton- vagy acélvázas építmény 11. Alagút 12. 0,8 m-nél mélyebben vezetett csatorna és egyéb csővezeték, valamint szerelvény és egyéb föld alatti térség 13. Vasút, közút, függőpálya, villamos távvezeték 2.6. A megengedett rezgési sebesség meghatározása a távolság és a frekvencia függvényében B I. II. IV.

211 3. A robbantás szeizmikus hatásának számítása különleges esetre 3.1. Vonalban elhelyezett töltetek hatásának figyelembevétele során a mértékadó töltetsor hosszának ( Q f ) kétszeresén belüli távolságban elhelyezkedő műtárgyak védelménél (l<2r) a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő Q f töltetnagyság helyett Q eff effektív töltettel a következő képlet szerint lehet számolni: A 3.1. pontban foglalt képlet alkalmazásában q : az n (db) töltetből álló töltetsor egy töltetének átlagos tömege, n eff : a mérsékelt töltetszám; Az n eff értékét a töltetsor és a megvédendő műtárgy egymáshoz viszonyított helyzetétől függően a pontban meghatározott módon számítandó ki Hosszú kábeltöltetek robbantásánál q értékét r/2 hosszú, egymástól t=r/2 távolságban elhelyezkedő töltetekként kell figyelembe venni A töltetsor középpontjával szemben elhelyezkedő műtárgyra történő számítás

212 A töltetsor egyik végpontjában levő, a töltetsorra merőlegesen elhelyezkedő műtárgyra történő számítás A töltetsor irányába eső műtárgyra történő számítás A pontban foglaltak alkalmazásában t : a szomszédos töltetek közötti átlagos távolság, m-ben, r : a műtárgyhoz legközelebbi töltettől mért távolság, m-ben, R : a mértékadó töltet két legtávolabbi résztöltete tömegközéppontjának távolsága, m-ben, z : a töltetektől mért távolságtól függő, a szeizmikus energia csillapítását figyelembe vevő tényező, amelynek értéke: a) r < 2 m esetén z = 1, b) r > 2 m esetén z = A lerobbantott építmény vagy szerkezet leesésével előidézett szeizmikus hatás Építmény vagy szerkezet leesése olyan hatást idézhet elő, mintha egy egyenértékű tömegű töltetet ( Q e ) robbantanának fel a következő képlet szerint: A pontban foglalt képlet alkalmazásában M : a leeső tömeg, t-ban, H : a leeső tömeg tömegközéppontjának és a leérkezés szintjének magasságkülönbsége, m-ben A leeső tárgy alá legalább 0,8 m vastag homok, hordott föld, salak, építőanyag törmelékéből készített rugalmas párna alkalmazása esetén Q e felével lehet számolni A pont szerint számított Q e értékkel kell a lerobbantott építmény szeizmikus hatását a 2.3. pontban foglalt képlettel meghatározni. Ha Q e < Q f, a lerobbantott építmény leeséséből adódó szeizmikus hatást nem kell számolni Építmény bontásánál talajfelszín fölött elhelyezett töltetek robbantásakor Ha a töltetek legalsó pontja legalább 0,5 m-re a talaj felszíne fölött helyezkedik el, akkor a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő k tényező értéke a felére csökkenthető m-nél magasabb oldalfalakkal alátámasztott födémszerkezetek és 3 m-nél magasabb pillérekre támaszkodó hídlemezek robbantását szeizmikus szempontból rátett töltetekkel végzett robbantásként kell tekinteni.

213 3.4. Föld alatti robbantás esetén l értékeként a töltetek súlypontjának felszíni vetületi pontja és a védendő létesítmény legközelebbi pontja közötti távolságot kell figyelembe venni Robbantás forgó gép közelében A megengedett mértékadó töltet tömegét ( Q f ) a forgó gép csapágyfedelén üzem közben mért legnagyobb kitérés ( A 0 ) ismeretében a következő képlettel kell meghatározni: A pontban foglalt képletben A : a megengedett legnagyobb kitérés, amelynek értékét mm-ben kell behelyettesíteni, f : a várható rezgésszám Hz mértékegységben, Q f : a töltet tömegközéppontjától számított távolság kg-ban, l : a távolság A Q f értékét a távolság és a várható rezgésszám pont szerinti értékeivel kell meghatározni Robbantás várható rezgésszáma forgó gép közelében: A B C 1. l távolság (m) Szorzószám f várható rezgésszám (Hz) , , , , , Földbe helyezett csővezeték védelme Vonalban elhelyezett tölteteknek e vonallal párhuzamos csővezetékekre kifejtett hatását a pontban foglalt képlettel kell figyelembe venni Ha a töltetek alkotta vonal és a csővezeték nyomvonala szöget zár be egymással, akkor mind a 2.3. pontban foglalt képletben szereplő l, mind a pontban foglalt képletben szereplő r távolságként a töltetsor középpontjától a csővezetékre állított merőleges hosszát kell venni. II. A robbantás repeszhatása elleni biztonsági távolság 1. Azt a biztonsági távolságot, amelyen kívül a robbantás repeszhatása személyre, továbbá védendő létesítményre veszélyesnek nem tekinthető, a robbantási feladattól, valamint a felrobbantásra kerülő töltet elhelyezésétől függően az alábbiak szerint kell meghatározni: 1.1. A minimális biztonsági távolság 30 m, ha a) a robbantószerkezetet vagy a töltetet 15 m-nél mélyebben helyezik el a robbantólyukban, vagy b) zárt robbantókamrában végzik a robbantást A minimális biztonsági távolság 50 m, ha a) a szeizmikus mérést szolgáló töltetet 5 m és 15 m közötti mélységben helyezik el, b) a földre vagy a földbe fektetett robbanózsinórt robbantanak fel, c) a töltettel a robbantólyuk bővítését végzik.

214 1.3. A minimális biztonsági távolság 100 m, ha a robbantást kis átmérőjű töltetekkel végzik, különösen építmények bontásánál, kivéve a fémszerkezetek nyírással való elvágását A minimális biztonsági távolság az alábbi esetekben 200 m: a) a fatuskó kitermelésére, darabolására, továbbá áthalmozott anyag terítésére szolgáló töltet robbantásakor, b) a kőzettömb darabolására szolgáló rátett töltet alkalmazásakor, c) nagy átmérőjű töltettel végzett építményrobbantáskor A minimális biztonsági távolság fémszerkezetek nyírással való elvágásakor 500 m A nagy átmérőjű töltettel végzett kőzetjövesztő robbantás során várható repeszhatás mértékét, a biztonsági zóna kiterjedését, a következő képlet szerinti számítással kell meghatározni: Az 1.6. pontban foglalt képlet alkalmazásában d : a töltet tényleges átmérője, m-ben; W : az előtét nagysága, m-ben; P r.a. : a robbanóanyag töltési sűrűsége, kg/m 3 -ben; Q : a robbanóanyag robbanáshője, kj/kg-ban; m : a közelségi tényező értéke: a szomszédos töltetek közötti távolság és az előtét hányadosa. 2. Az 1. pontban fel nem sorolt esetekben a biztonsági távolságot a használt robbanóanyag fajtájától, a töltet elhelyezésétől, a robbantott, jövesztett anyagtól, a helyi körülményektől és az alkalmazott védőeszközöktől függően robbantásvezető köteles meghatározni. 3. Ha az 1. pont szerint meghatározott biztonsági távolságon belül védendő létesítmény van, a robbantás hatása elleni védelemről méretezett védőeszköz alkalmazásával, és biztonsági intézkedésekkel kell gondoskodni. Biztosítani kell, hogy a védőeszközök több töltet robbantása esetén is hatásosak maradjanak. III. Légnyomás hatása elleni biztonsági távolság 1. Azt a biztonsági távolságot ( R ), amelyen kívül a felrobbantásra kerülő legnagyobb töltet ( G ) által előidézett légnyomás létesítményekre nem tekinthető veszélyesnek a 2. ábra szerint kell meghatározni. 2. A rátett töltet tömege 100 kg-nál nagyobb nem lehet. 3. A II. pont 3. alpontjában előírtak a légnyomás hatása elleni védelemre is vonatkoznak. 4. A légnyomás hatása elleni biztonsági távolság értékei

215 5. A 4. pont alkalmazásában 5.1. I : üvegezés 5.2. II : tüzelőanyag tartály 5.3. III : téglaépületek 5.4. IV : gyárkémény, antennák 5.5. V : ipari épületek 5.6. VI : vasbetonvázas épületek

216 5. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez 254 Több tároló esetén a szomszédos tárolók közötti távolság A B C D E F 1. Robbanóanyag vagy lőpor Gyutacs 2. Mennyiség 1000 kg-ban Távolság m- ben Mennyiség 1000 kg-ban Távolság m- ben Perforátor vagy robbanózsinór a TNT-egyenértéket figyelembe véve Mennyiség 1000 db vagy 1000 m 3. 3-ig ig ig Távolság m- ben 6. melléklet a 13/2010. (III. 4.) KHEM rendelethez 255 Villamos gyutacsok osztályozása A B C D E 1. Osztályozás I. osztály II. osztály III. osztály IV. osztály 2. Küszöbáram, I nf (A) 0,18 < I nf < 0,45 3. Küszöbimpulzus, W nf (mj/w) 0,45 < I nf < 1,2 1,20 < I nf < 4 4 <I nf 0, Érintkezők közötti impulzus (mj/?) 0, Érintkezők és a gyutacs hüvely közötti impulzus (mj/ů) 0,

217 Tűzoltó készülékek használata A tűzoltó készülék olyan eszköz, amelyből az oltóanyagot a készülékben levő nyomás hatására, irányíthatóan a tűz fészkére lehet juttatni. A belső nyomás létrehozható az oltóanyaggal együtt egy tartályban, kémiai reakciók révén, vagy külön palackban tárolt hajtóanyaggal. A tűzoltó készülékek csoportosítása oltóanyag szerint: - Vízzel oltó - Porral oltó - Habbal oltó - Széndioxiddal oltó ( gázzal oltó) tűzoltó készülékek A létesítményben legalább egy darab, az ott keletkezhető tűz oltására alkalmas - a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő - tűzoltó készüléket kell elhelyezni. Tüzek osztályozása A tűzosztály: szilárd, általában szerves eredetű, olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek, B tűzosztály: folyékony vagy cseppfolyós szilárd anyagok tüzei, C tűzosztály: gázok tüzei, D tűzosztály: fémek tüzei, F tűzosztály: konyhai zsiradékok tüzei Az osztályozás alkalmas arra, hogy tűzoltás szempontjából a legmegfelelőbb készüléket választhassák ki a felhasználók. - A készülék részei közül érdemes ismerni az oltóanyagtartályt, valamint a készülék fejrészén lévő biztosítószeget, a biztonsági szelepet, portömlőt, és a szelepkart.

218 - A tartályon különböző feliratok, címkék olvashatók (itt látható többek között a használati utasítás, valamint, hogy a készülék milyen típusú oltóanyagot tartalmaz A tűzoltó készülék használata A készülékeken magyar nyelvű kezelési és használati utasítás olvasható, ami közérthető ábrával is ki van egészítve: használatkor először: 1. el kell távolítani a biztosítószeget, 2. a tömlőt a tűz felé kell irányítani, 3. majd a szelepkar lenyomásával meg lehet kezdeni az oltást. Az oltóanyag tűzre juttatásához szükség van valamilyen hajtóanyagra, amely általában nitrogén, és a tartályon belül együtt van az oltóanyaggal. Az oltás során nem az égő anyag felületére, hanem a lángzónába kell juttatni az oltóanyagot.

219 Tűzjelzés A tűz jelzésekor legalább az alábbi adatokat közölni kell a jelzésfogadó ügyelettel (hívásfogadó központ, katasztrófavédelmi igazgatóság műveletirányítási ügyelet, tűzoltóság): a tűzeset, káreset helye, a tűzre, veszélyeztetésre vonatkozó adatok (mi ég, mit veszélyeztet), az esemény mérete, kiterjedése, a bejelentő személy neve, telefonszáma