Az ügyfélcsoport-képzésre vonatkozó előírások értelmezése

Átírás

1 Az ügyfélcsoport-képzésre vonatkozó előírások értelmezése A Bank állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (Felügyelet) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló évi CXII. törvény (Hpt.) ügyfélcsoport definíciója vonatkozásában. Az állásfoglalás kérés nem konkrét tényálláshoz kapcsolódik, hanem az ügyfélcsoport-képzés vonatkozásában olyan típusú általános kérdéseket vet fel, amelyek a Hpt. mellett több más jogszabály, illetve szabályozás rendelkezéseit is érintik. I. ÉRINTETT JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK Az ügyfélcsoport definíciója a Hpt. 2. számú melléklete III. egyéb meghatározások fejezetének 20. pontjában foglaltak szerint: Ügyfélcsoport (kapcsolatban álló ügyfelek csoportja): két vagy több ügyfél, akikkel szemben a hitelintézet (vagy azon vállalkozás, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed) kockázatot vállalt és ez egyetlen kockázatnak minősül, mert a) az egyik ügyfél közvetve vagy közvetlenül az Szmt. 3. (2) bekezdésének 1. pontja szerinti meghatározó befolyást gyakorol a csoport másik tagja felett, b) az ügyfelek olyan kapcsolatban állnak egymással, hogy ha az egyiknél pénzügyi különösen finanszírozási vagy visszafizetési - problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is finanszírozási vagy visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni; ilyen kapcsolatnak számít különösen a 1. kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték, 2. jogszabályon vagy szerződésen alapuló korlátlan és egyetemleges felelősség, 3. közvetlen kereskedelmi függőség, amelyet rövid távon nem lehet megszűntetni, illetőleg más üzleti kapcsolattal helyettesíteni, 4. közeli hozzátartozói viszony közös háztartásban élő hozzátartozók esetén. A meghatározó befolyás definíciója a számvitelről szóló évi C. törvény (Számv.tv.) 3. (2) bekezdésének 1. pontjában foglaltak szerint: 1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (a továbbiakban: leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik: a) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy b) más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy c) a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy d) a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján - függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól - döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol.

2 2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni. A többségi befolyás fogalma a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.) 685/B. -a alapján: Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. (3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. (4) A 685/B -a szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. A minősített befolyás fogalma a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény (Gt.) 52. (1) bekezdése alapján: Ha a korlátolt felelősségű társaságban vagy a zártkörűen működő részvénytársaságban (a továbbiakban: ellenőrzött társaság) annak tagja (részvényese) az alapítást követően a (2) bekezdés szerinti minősített többséget biztosító befolyást szerez, a befolyásszerző (a továbbiakban: minősített befolyásszerző) köteles azt a befolyás létrejöttét követő tizenöt napon belül a cégbíróságnak elektronikus úton bejelenteni. A bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése vagy elmulasztása esetén a cégbíróság a minősített befolyásszerzővel vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben a Ctv. szerinti törvényességi felügyeleti intézkedéseket alkalmazhatja. (2) E cím alkalmazásában minősített többséget biztosító befolyásnak számít, ha a minősített befolyásszerző az ellenőrzött társaságban - közvetlenül vagy közvetve - a szavazatok legalább hetvenöt százalékával rendelkezik. A közvetett befolyást a Ptk. 685/B. (3) bekezdése szerint kell megállapítani. A Felügyelet elnökének 2/2011. (VII.20.) számú ajánlása (Ajánlás) a felülvizsgált nagykockázat-vállalási szabályozás értelmezéséről: 5. A fokozott körültekintéssel végzett ügyfélcsoport vizsgálat és megállapítás egyedi, kvalitatív, nem kizárólag előre paraméterezhető információkon alapuló mérlegelést feltételez, melybe célszerűen bevonásra kerülnek az intézmény azon alkalmazottai is, akik az adott 2

3 kitettség vállalásában, illetőleg kezelésében részt vettek/vesznek. Erre azért van szükség, mert a gazdasági függőség megállapítására vonatkozó háttér információk sok esetben csak rajtuk keresztül érhetők el. 6. A fokozott körültekintéssel végzett ügyfélcsoport vizsgálat és megállapítás érdekében a Felügyelet külön adatgyűjtést nem vár el, az intézmény rendelkezésére álló, illetőleg előfizetéses formában vagy nyilvánosan elérhető, hitelesnek tekinthető (például az intézmény saját adatgyűjtései, cégnyilvántartás adatai) információk figyelembe vételét azonban szükségesnek tartja. 7. A Felügyelet a 2. pontba sorolható, a szavatoló tőke 2%-át meghaladó kitettségek vonatkozásában elvárja, hogy kérésére az intézmény képes legyen az ügyfélcsoport vizsgálat és megállapítás eredményének oly módon történő bemutatására, hogy abból megállapítható legyen, hogy a kitettséggel összefüggésben milyen ügyfélcsoportok beazonosítására került sor és milyen tényezők figyelembe vételével. 8. Mivel az ügyfélcsoport fennállásának megítélése sok esetben objektív szempontok alapján nem mérhető, illetőleg kvalitatív információkon alapul, a Felügyelet az ellenőrzései során tekintettel van arra, hogy különböző intézményeknél ugyanazon ügyfélcsoportba nem feltétlenül ugyanazon vállalkozások, illetve személyek kerülnek besorolásra. 9. Amennyiben az ügyfél több ügyfélcsoporthoz is tartozik, akkor a vele szemben fennálló kitettséget valamennyi ügyfélcsoportnál figyelembe szükséges venni. Prudenciális szempontból a Felügyelet nem tartja jó gyakorlatnak a kitettség megosztását az egyes ügyfélcsoportok között. 10. Mivel az ügyfélcsoport fennállásának megállapítása a hitelbírálati és monitoring folyamat szerves része, a Felügyelet azt ajánlja, hogy az intézmény ne csak a szavatoló tőke 2%-át meghaladó, fokozott körültekintéssel kezelendő kitettségei esetében, hanem az arányosság szempontjára tekintettel, egyszerűsített eljárásokkal valamennyi kitettsége tekintetében vizsgálja az esetleges összefonódásokat. Ennek során a Felügyelet figyelembe veszi, hogy az adatvédelmi szempontok és a hitelezési folyamat jellegzetessége miatt a lakossági ügyfélkörben a kapcsolódások vizsgálata erősen korlátozott, továbbá azt, hogy bizonyos szint alatti kitettségek esetében a részletes vizsgálat költségei aránytalanul magasak lehetnek. 11. A Felügyelet javasolja, hogy ügyfélcsoport fennállásának vizsgálatánál az intézmény elsőként az irányítási kapcsolat fennállását, a Hpt 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 20. a) pontjában meghatározottak (ellenőrzés meghatározó befolyás gyakorlásán keresztül) teljesülését értékelje. 12. Az ügyfélcsoport vizsgálat következő lépése a gazdasági függőség, a Hpt 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 20. b) pontjában meghatározottak lehetséges fennállásának vizsgálata. 13. A gazdasági függőség értékelése független a koncentrációs kockázatok (földrajzi és iparági koncentráció) 2. pillér keretében történő kezelésétől, illetőleg az ügyfél menedzsmentjének és hitelminősítésének értékelésétől. 14. Gazdasági függőség abban az esetben valósul meg, ha két személy olyan kétoldalú üzleti kapcsolatban áll egymással, amely a kockázatok átterjedésének veszélyét hordozza, vagyis amennyiben az egyik személynél pénzügyi - különösen finanszírozási vagy visszafizetési problémák merülnek fel, valószínűsíthető, hogy a másik is finanszírozási vagy visszafizetési nehézségekkel kénytelen számolni. A gazdasági függőség lehet kölcsönös vagy egyirányú, de az intézmény annak fennállását mindig az ügylet szempontjából (a kitettséget, kockázatvállalást tekintve a kapcsolat releváns-e) értékeli. 15. Gazdasági függőség állhat fenn a Hpt. 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 20. b) pontjában felsoroltakon túlmenően különösen az alábbi esetekben is, melyek vizsgálatát a Felügyelet a pontokban foglaltak szem előtt tartásával várja el az intézményektől: 3

4 - két természetes vagy jogi személy között, ha finanszírozásuk ugyanazon forrásnyújtótól származik, - két természetes vagy jogi személy között, ha az egyik a másik számára részleges vagy teljes körű hitelkockázati fedezetet nyújtott, vagy más módon vállalt felelősséget, és ha a nyújtott fedezet, vagy felelősségvállalás olyan nagyságrendet képvisel, hogy annak a nagykockázati kitettséget számító hitelintézet általi esetleges érvényesítése veszélyeztetné a hitelkockázati fedezetet nyújtó, felelősséget vállaló szolvenciáját - valamely lakó-, vagy kereskedelmi ingatlan tulajdonosa és azon bérlője között, amely a bérleti díjak nagy részét fizeti, - egy olyan vállalkozás és partnere esetében, amely előállított termékeinek jelentős részét ennek az egy partnernek szállítja vagy szolgáltatásainak nagy részét ennek az egy partnernek nyújtja, - valamely természetes vagy jogi személy és üzleti partnere között, ha vevőállománya vagy kötelezettségei meghatározó része ezzel a partnerrel szemben áll fenn, - valamely terméket előállító személy és a termékeit forgalmazó azon kereskedő között, amelytől az előbbi tevékenysége jelentős mértékben függ, és amely kereskedőnek a helyettesítése időt venne igénybe, - azon természetes vagy jogi személyek között, amelyeknek az ügyfélköre azonos és kevés tagból áll, továbbá ha korlátozott az új ügyfelek bevonásának lehetősége, - ha az intézmény tudomására jut, hogy természetes vagy jogi személyeket más intézmény egy ügyfélcsoporthoz tartozónak minősített, - lakossági hitelek esetében: az adós és az adóstárs között, az adós és házastársa, illetőleg az adós és élettárs között, ha jogszabályi rendelkezés vagy szerződés alapján közösen felelnek valamely olyan kötelezettség teljesítéséért, amely mindkettőjük számára jelentős mértékűnek minősül, - az adós és a hitelkockázati fedezetet nyújtó között abban az esetben, ha a nyújtott fedezet olyan nagyságrendet képvisel, hogy annak hitelintézet általi esetleges érvényesítése veszélyeztetné a hitelkockázati fedezetet nyújtó kötelezettségeinek teljesítését. 21. Gazdasági függőség fennállásának megítélésénél az intézmény célszerűen azt is mérlegeli, hogy van-e olyan körülmény, amely lehetővé teszi a kockázatok átterjedésének kivédését (például más üzleti partner vagy új finanszírozási forrás bevonása révén), vagy a lehetséges veszteségek kompenzációját (például költségek csökkentése révén). 22. Ügyfélcsoport fennállására vonatkozó végső döntését az intézmény a fenti szempontok együttes mérlegelése alapján hozza meg. Tehát, ha az intézmény olyan tényezőt azonosít, amely képes jelentős mértékben csökkenteni, vagy megszüntetni a 15. pontban megjelölt esetekben fennálló kockázatok átterjedésének veszélyét, vagy kompenzálja azt, eltekinthet az ügyfélcsoporttá történő minősítéstől. 23. Két, irányítási kapcsolat vagy gazdasági függőség fennállása miatt azonosított ügyfélcsoport csak abban az esetben tekintendő együttesen újabb ügyfélcsoportnak, ha a csoportok egésze esetében áll fenn a kockázatok átterjedésének veszélye. Tehát, ha a két érintett ügyfélcsoportnak csak egy-egy tagja között azonosítható irányítási kapcsolat vagy gazdasági függőség, még nem feltétlenül indokolt a két ügyfélcsoport harmadik ügyfélcsoportként történő kezelése. Ebben az esetben elégséges csak az érintett tagok külön ügyfélcsoportként történő azonosítása. II. JOGKÉRDÉSEK 4

5 1. kérdés: A Hpt. ügyfélcsoport definíciójából kiindulva, ha az egyik ügyfél 20%-ban tulajdonosa egy másik ügyfélnek, akkor ezen személyeket ügyfélcsoportba kell-e vonni, vagyis tágabban értelmezve a kérdést, mely ügyfelek azok, akiket a Bank mindenképpen az ügyfélcsoport képzés során egy csoportként kell, hogy kezeljen? 2. kérdés: Az 1. pontban írt kérdéssel függ össze a 2. kérdés is, amely szerint, ha vannak olyan ügyfelek, akik esetleg a Hpt. ügyfélcsoport fogalma szerint nem minősülnének ügyfélcsoportnak, akkor ennek ellenére a Bank mondhatja-e, hogy mégis egy kockázati csoportnak kezeli őket, és mégis egy ügyfélcsoportba tartozónak kezeli ezen ügyfeleket? 3. kérdés: Amennyiben az ügyfélnek nincs 50%-nál nagyobb arányú szavazati joggal rendelkező tulajdonosa, akkor ez azt jelenti, hogy ebben az esetben a Banknak az adott ügyfelet nem kell ügyfélcsoportba vonni egyetlen tulajdonos ügyféllel sem, és ezzel teljes mértékben megfelel a Bank a Hpt. előírásainak? 4. kérdés: A Számv.tv. szerint meghatározó befolyással az rendelkezik, aki a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának 50%-ot meghaladó többségével tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik. A szavazati arány azonban a közhiteles nyilvántartásokból nem állapítható meg. A Bank kérdése az, hogy amennyiben a Bank a közhiteles nyilvántartások adatai alapján a többségi, vagy minősített befolyással rendelkező tulajdonosokat meghatározó befolyással rendelkezőnek tekinti, akkor megfelel-e a Hpt. és a Számv.tv. szerinti ügyfélcsoport definíciónak? 5. kérdés: A 4. kérdéssel függ össze, hogy a Banknak a vizsgálódásai során milyen adatokat kell felhasználnia? Elegendő-e, ha a Bank a közhiteles, számára elérhető adatbázisok tartalmát vizsgálja, vagy szükséges az is, hogy a Bank az ügyféltől, vagy esetleg ügyfélnek nem minősülő személytől további dokumentumokat (pl: létesítő okirat stb.) kérjen be a szavazati arány pontos megállapításához? 6. kérdés: Van-e olyan kötelezettsége a Banknak, hogy az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek feltérképezése során a magánszemély végső tulajdonosig vizsgálja az ügyfélcsoport fennállásának kérdését, vagy elég-e addig vizsgálódni, amíg a meghatározó befolyás már nem állapítható meg? 7. kérdés: Amennyiben a gazdasági társaság ügyfélnek a magánszemély tulajdonosa a Banktól vett fel hitelt, akkor a gazdasági társaság és a magánszemély egy ügyfélcsoportba sorolható /sorolandó-e? 8. kérdés: A Hpt. szerinti ügyfélcsoport definíció b) alpontja szerint, amennyiben két ügyfél olyan kapcsolatban áll egymással, hogy az egyik a másik ügyletéhez egyéb biztosítékot nyújtott, akkor őket egy ügyfélcsoportba tartozónak kell tekinteni. Ezzel összefüggésben a Bank kérdései a következők: a) Mi minősül egyéb biztosítéknak? b) Kell-e az ügyfélcsoportba vonáshoz az, hogy azon ügyfelet, aki a biztosítékot nyújtotta, a Bank finanszírozza is (pl,: hitelügyletet kössön vele, vagy bankgaranciát bocsásson ki a megbízása alapján), vagy minden további nélkül akkor is ügyfélcsoportba kell vonni a biztosítékot nyújtó ügyfelet, ha a Bank pl. csak számlavezetési szolgáltatást nyújt ezen ügyfél részére? 5

6 c) Az egyéb biztosítékok körében kell-e vizsgálni azt, hogy a biztosíték érvényesítése jelente bármilyen fizetési nehézséget az ügyfélnek? A fizetési nehézség fennállása esetén az ügyfelek ügyfélcsoportnak minősülnek-e, vagy pusztán a biztosíték nyújtása folytán a két ügyfél ügyfélcsoportnak minősül? A kérdés azért merült fel, mert pl. ha egy nagyon jelentős árbevétellel rendelkező gazdasági társaság csekély összegű készpénz óvadékot ad egy másik ügyfél ügyletéhez, akkor az óvadék nyújtása az óvadékot adó ügyfél fizetőképességében nem fog negatív hatást eredményezni, még akkor sem, ha az óvadékot a Bank érvényesíti. Másik gyakran előforduló eset lehet az, ha az ingatlanra alapított zálogszerződés tekintetében biztosítékot nyújtó zálogkötelezettek közül az egyik 70%-ban, a másik pedig 30%-ban tulajdonosa az adott ingatlannak. Kell-e ügyfélcsoportba vonni azon ügyfelet, aki egyben biztosítékot nyújtó és csak 30%-ban tulajdonosa az adott ingatlannak, tekintettel arra, hogy a tulajdoni hányada csekélynek tekinthető, a biztosíték egy a társaság által nem használt telek-ingatlan. Ezen utolsó bekezdés kapcsán tehát a kérdés az, hogy a függőséget a biztosíték nyújtására tekintettel is kell-e még külön vizsgálni? 9. kérdés: A Hpt. ügyfélcsoport definíció b) alpontjának utolsó bekezdése szerint az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók is egy ügyfélcsoportba sorolandóak. A kérdés az, hogy ezen bekezdés vállalati ügyfelek esetében hogyan is értelmezendő? A kérdés úgy merült fel, hogy egy gazdasági társaság esetében előfordulhat, hogy annak tulajdonosai olyan magánszemélyek, akik közeli hozzátartozói viszonyban vannak egymással (pl.; szülő gyermek kapcsolat) és közös háztartásban is élnek. Sajnálatos módon azonban a közös háztartásban élést a Bank nem tudja vizsgálni közhiteles nyilvántartások alapján. A kérdés arra irányul, hogy a magánszemély tulajdonosok közötti ilyen jellegű függőség indokolja-e azt, hogy ezáltal őket a gazdasági társasággal egy ügyfélcsoportba kell sorolni? III. A BANK ÁLLÁSPONTJA A KÉRDÉSEK SORRENDJÉBEN 1. A Bank álláspontja az, hogy a Hpt. és különösen a Számv.tv. szerint azon ügyfeleket kell ügyfélcsoportba vonni, akik között meghatározó befolyás alapján áll fenn a kapcsolat. A meghatározó befolyás megállapításánál a Számv.tv. a szavazati arányból indul ki, vagyis a meghatározó befolyást gyakorlónak a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) a tulajdoni hányada alapján egyedül kell rendelkeznie ahhoz, hogy az ügyfélcsoportba vonás megtörténhessen. A 20%-os arány tehát kevés annak megállapításához, hogy a meghatározó befolyás fennáll-e. Annál is inkább, mivel a 20% a tulajdoni arányra vonatkozik, a Számv.tv. viszont szavazati arányról beszél. 2. A Bank álláspontja szerint a Hpt. ügyfélcsoport definíciójának b) pontja csupán példálózó jellegű felsorolást tartalmaz, tehát nem zárja ki azt, hogy az ott felsorolt ügyfélcsoportkapcsolódási pontokon túlmenően a Bank egyéb az egy kockázatként történő értékelést indokoló kapcsolódási pont alapján egy ügyfélcsoportba vonjon meghatározott ügyfeleket. Amennyiben az ügyfelek között a Hpt. ügyfélcsoport definíciójának a) alpontja szerinti meghatározó befolyásnál gyengébb kapcsolat áll fenn, akkor abban az esetben indokolt az ügyfeleket egy ügyfélcsoportba sorolni, ha a b) alpont alapján a függőségi viszony megállapítható. 3. A Bank álláspontja szerint, amennyiben az 50%-os szavazati arány nem áll fenn, akkor a Banknak nem kell az ügyfeleket ügyfélcsoportba vonni, feltéve, hogy a gazdasági függőség alapján sem állapítható meg az ügyfélcsoportba vonás igénye. 6

7 A Ptk. többségi befolyásra vonatkozó definíciója és a Gt. minősített befolyásra vonatkozó definíciója alapján a Bank álláspontja az, hogy amennyiben egy cégkivonatból az tűnik ki, hogy egy tulajdonos többségi, vagy minősített befolyással rendelkezik, akkor a Számv.tv. szerinti meghatározó befolyás fennáll, vagyis ebben az esetben a Bank alappal sorolja ezen ügyfeleket egy ügyfélcsoportba. 4. A közvetett befolyás meghatározása vonatkozásában a Bank álláspontja az, hogy az ügyfélcsoport képzés során nem kell a szavazati arányokat összeszorozni. Kérdés azonban, hogy ha a Bank ezen álláspontjával egyetért a Felügyelet, akkor a közvetett befolyás számítása során a meghatározó befolyást milyen szabályok szerint kell megállapítani? 5. A Bank álláspontja szerint a fent idézett Ajánlás tartalmaz az 5. kérdés kapcsán rendelkezéseket, amellyel kapcsolatban az állapítható meg, hogy a Bank a Hpt. szerinti előírásoknak maximálisan eleget tesz azzal, ha a közhiteles, számára rendelkezésre álló adatbázisokat alkalmazza, és további, ezen adatbázisokon túli kutatást nem végez. 6. A Bank álláspontja szerint a Hpt. értelmezése alapján nincs olyan előírás, amely szerint a Banknak függetlenül a Hpt.-ben foglalt ügyfélcsoport definíció szerinti feltételek vizsgálatától, a magánszemély tulajdonosig bezárólag kellene a kapcsolatokat feltérképezni. Ettől függetlenül viszont - túlmutatva az ügyfélcsoport képzés szabályain - a Bank dönthet úgy, hogy bár nem kötelessége, de az ügyfélcsoport feltérképezését kiterjeszti és a magánszemély tulajdonosokig folytathatja. Ugyanis a kapcsolati háló feltérképezése során a Bank juthat olyan információkhoz, amelyek az ügyféllel, illetve annak leányvállalataival, kapcsolt vállalkozásaival, magánszemély tulajdonosaival kapcsolatban a kockázatok felméréséhez értékes adalékul"szolgálhatnak. 7. A Bank álláspontja szerint a magánszemély ügyfél és a gazdasági társaság ügyfél, akiben a magánszemély tulajdonos a Bank által egy ügyfélcsoportba sorolható. Ezt támasztja alá az, hogy a Hpt. az ügyfél fogalmat használja, amely jelentheti a magánszemélyt és a gazdasági társaságot is. Továbbá annál is inkább indokolt lehet az egy ügyfélcsoportba sorolás, mert ha a magánszemély tulajdonos jövedelme a gazdasági társaság fizetőképességétől, teljesítő képességétől függ, akkor a kockázati kapcsolat a két ügyfél között kétséget kizáróan fennáll. 8. a) Az egyéb biztosíték alatt a Bank véleménye szerint minden olyan biztosíték típust érteni kell, ami nem kezesség, készfizető kezesség, garancia. Vagyis egy ingatlanra, vagyonra, ingóra alapított zálogjog, vagy vételi jog, esetleg óvadék is ide sorolandó. b) Az ügyfélcsoportba vonáshoz nem kell az, hogy a Bank finanszírozási kapcsolatot létesítsen az adott biztosítékot nyújtóval, vagy akár kezessel. A nyelvtani értelmezés szerint ugyanis az ügyfél bármely olyan személy is lehet, aki csak pl. pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe a Banktól. c) A Bank álláspontja szerint a Hpt. nyelvtani értelmezése arra engedhet következtetni, hogy azáltal, hogy az egyik ügyfél a másik ügyfél ügyletéhez egyéb biztosítékot nyújt (például értve ez alatt a fent említett ingatlanra alapított zálogjogot, készpénz óvadék esetét), már önmagában megteremti a függőséget és ezáltal az ügyfélcsoportba vonásnak meg kell történnie. Azonban véleményalkotása során a Bank vizsgálta az adott definíció és rendelkezés célját, amely az, hogy egy kockázati csoportot hozzon létre, és ezeket az ügyfeleket ebből a szempontból egyként kezelje. Ennek megfelelően viszont az a következtetés is levonható, 7

8 hogy az nem elég, hogy valamely ügyfél pusztán nyújtson egy biztosítékot, hanem az is szükséges, hogy ezen biztosíték nyújtás a nyújtó ügyfél tekintetében eredményezzen egy olyan kapcsolatot, hogy amennyiben a Bank a biztosítékot érvényesítené, akkor az ő helyzetében ez hátrányt okozzon, esetleg a fizetőképessége veszélybe kerüljön, vagyis fennálljon egy teljesítési kockázat. Amennyiben pedig ezzel az állásponttal a Felügyelet egyetért, akkor a kérdésben megjelölt óvadékot adót, illetve 30%-ban ingatlan tulajdonost nem szükséges ügyfélcsoportba vonni akkor, ha ez a függőség esetükben nem áll fenn. 9. A Bank véleménye az, hogy ha a magánszemélyek egymással függőségi kapcsolatban állnak a Hpt. ügyfélcsoport definíció b) alpontjának 4. bekezdése alapján, akkor pusztán ezen tény nem indokolja azt, hogy ezáltal őket a gazdasági társasággal egy ügyfélcsoportba kell sorolni. IV. A FELÜGYELET ÁLLÁSPONTJA A KÉRDÉSEK SORRENDJÉBEN 1. A Felügyelet álláspontja a Bank álláspontjával ellentétben az, hogy az ügyfélcsoport fennállásának meghatározásánál nemcsak a tulajdoni hányad mértékét kell figyelembe venni, hanem a gazdasági függés vizsgálata is szükséges. Ennek eldöntéséhez pedig a vonatkozó jogszabályok a Hpt. 2. sz. melléklet III. Egyéb meghatározások 20. pontjának a) és b) pontja, a Számv. tv. 3. (2) bekezdése, a Gt. 52. (2) bekezdése, a Ptk. 685/B. (3) bekezdése mellett az Ajánlás figyelembe vétele is szükséges. Az Ajánlás részletesen taglalja a gazdasági függőség egyes eseteit, továbbá rögzíti, hogy milyen egyéb tényezőket szükséges figyelembe venni az ügyfélcsoporttá történő nyilvánításhoz. Az ajánlás értelmében tehát az ügyfélcsoport képzés során nem csupán a meghatározó befolyás gyakorlásán keresztüli ellenőrzés fennállását kell vizsgálni. 2. Egyetértve a Bank álláspontjával, a Hpt. 2. sz. melléklet III/20. pont b) alpontjában a kapcsolódási pontok példálózó felsorolást jelentenek, így a Bank akkor is megállapíthat valamely kockázat szerinti kezelést, ha azt a Hpt. konkrétan nem sorolja fel. Ezt támasztják alá az Ajánlás 15. pontjában foglaltak is. Az egy ügyfélcsoportba sorolásnál szükséges, hogy a Bank indokolja ennek ismérveit. 3. A Felügyelet egyetért a Bank álláspontjával, azaz amennyiben az 50%-os szavazati arány nem áll fenn, akkor nem kell a Banknak az ügyfeleket ügyfélcsoportba vonni, feltéve, hogy a Számv. tv. 3. (2) bekezdése szerinti anyavállalat fogalmában meghatározott egyéb szempont (b-d pontok), vagy a gazdasági függőség alapján sem állapítható meg az ügyfélcsoportba vonás igénye. 4. és 5. Az Ajánlás 6. pontja szerint a fokozott körültekintéssel végzett ügyfélcsoport vizsgálat és megállapítás érdekében a Felügyelet külön adatgyűjtést nem vár el, az intézmény rendelkezésére álló, illetőleg előfizetéses formában vagy nyilvánosan elérhető, hitelesnek tekinthető (például az intézmény saját adatgyűjtései, cégnyilvántartás adatai) információk figyelembe vételét azonban szükségesnek tartja. Ide értendő még a számlavezetéshez benyújtott cégdokumentáció, pénzmosás kapcsán végzett ügyfél-azonosítás, stb. alapján rendelkezésre álló adatok felhasználása. 6. Az Ajánlás 10. pontja szerint az intézmény ne csak a szavatoló tőke 2%-át meghaladó, fokozott körültekintéssel kezelendő kitettségei esetében, hanem az arányosság szempontjára tekintettel, egyszerűsített eljárásokkal valamennyi kitettsége tekintetében vizsgálja az esetleges összefonódásokat. Azaz a Felügyelet elvárja a végső tulajdonos feltérképezését, az ügyfélcsoportba tartozó ügyfelek nyilatkozatát a végső tulajdonosra vonatkozóan. 8

9 Ugyanakkor az Ajánlás 10. pontja értelmében a Felügyelet figyelembe veszi, hogy az adatvédelmi szempontok és a hitelezési folyamat jellegzetessége miatt a lakossági ügyfélkörben a kapcsolódások vizsgálata erősen korlátozott, továbbá, hogy bizonyos szint alatti kitettségek esetében a részletes vizsgálat költségei aránytalanul magasak lehetnek.. 7. A Felügyelet egyetért a Bank azon álláspontjával, miszerint a gazdasági társaság ügyfél és a tulajdonos magánszemély ügyfél egy ügyfélcsoportba sorolandó. Szintén egyetért azzal a felvetéssel, hogy a magánszemély ügyfél magánszemélyként felvett hitelével kapcsolatos esetleges nem fizetési vagy szerződésszegési probléma a gazdasági társaság hitelkérelmével kapcsolatban negatív minősítést eredményezhet. 8. a) A Hpt. 2. sz. melléklet III. Egyéb meghatározások 20. b) pontja szerint ügyfélcsoportnak minősül, ha két ügyfél között kapcsolat áll fenn, különösen, ha kezesség, készfizető kezesség, garanciák és egyéb biztosíték nyújtására kerül sor. A Felügyelet álláspontja szerint itt példálózó jellegű felsorolások szerepelnek, tehát az egyéb biztosíték minden olyan más dologi, személyi biztosíték, amely nem szerepel a felsorolásban. Ide értendő a Bank által felvetett ingatlanra, vagyonra, ingóra alapított zálogjog, vételi jog, és az óvadék is. b) Egyezően a Bankkal, a Felügyelet véleménye szerint az ügyfélcsoportba vonáshoz nem kell az, hogy a Bank finanszírozási kapcsolatot létesítsen az adott biztosítékot nyújtóval. Kockázati szempontból ügyfélcsoportba tartozhat az a biztosítékot nyújtó ügyfél is, akinek a Bank pl. csupán számlavezetési szolgáltatást nyújt. c) A Hpt. ügyfélcsoport fogalmának b) pontjában, továbbá az Ajánlás 14. és 15. pontjában foglaltak alapján, gazdasági függőség esetén az ügyfélcsoport fennállását minden esetben egyedileg kell értékelni. Azaz biztosíték nyújtása esetén nem kell automatikusan ügyfélcsoportot képezni, a hitelintézetnek értékelni kell, hogy az ügylet szempontjából a kitettség, illetve a kockázatvállalás nagyságát tekintve releváns-e az ügyletcsoport. Akkor releváns az ügyfélcsoport létrehozása, ha a nyújtott fedezet vagy felelősségvállalás olyan nagyságrendet képvisel, hogy annak érvényesítése veszélyeztetné a hitelkockázati fedezetet nyújtó, felelősséget vállaló szolvenciáját. 9. Mind az Alapító okiratban, mind az aláírási címpéldányon a tulajdonosok lakcíme feltüntetésre kerül. Ha ez alapján megállapítható a közös háztartásban élés ténye, akkor a Felügyelet véleménye szerint a példa alapján megállapítható a gazdasági társasággal való egy ügyfélcsoport fennállása március 9