Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezői
|
|
- Jenő Kozma
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Semmelweis Egyetem Budapest Egészségtudományi Doktori Iskola Klinikai pszichológiai program Kutatási terv Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezői Témavezető Dr. Bódizs Róbert Hallgató Lázár Alpár-Sándor 2003, Budapest
2 Elméleti keret Az autizmus meghatározása (DSM-IV) A diagnózis akkor adható, ha az alábbi tünetcsoportokból a gyermek viselkedésében kimutatható a megfelelő számú tünet: A) Az alábbi 1., 2. és 3. tünetcsoportból összesen legalább hat tünet szükséges, ezen belül legalább két tünet az 1. csoportból, legalább egy tünet a 2. csoportból és legalább egy tünet a 3. csoport tünetei közül. 1. tünetcsoport: A szociális interakciók minőségbeli károsódása, amely a következők közül két dologban megmutatkozik: a) Az összetett nonverbális viselkedésmódok, így szemkontaktus, az arckifejezés, a testtartás, a gesztusok alkalmazásának egyértelmű károsódása a szociális interakciók szabályozásában. b) A fejlődési szintnek megfelelő kortárskapcsolatok kialakításának csődje. Az autizmus mellett kimutatott gyakori kórképek Genetikai zavarok - Törékeny X-szindróma - Fenilketonúria - Sclerosis tuberosa - Neurofibromatosis - Egyéb kromoszómarendelleneségek Virusfertőzések - veleszületett rubeóla - veleszületett cytomegalovírus - Herpes encephalitis Anygcserezavarok - A purinanyagcsere zavarai - A szénhidrát-anyagcsere zavarai Veleszületett fejlődési rendellenességek - Cornelia de Lange-szindróma - Noonan-szindróma - Coffin-Siris szindróma - Williams-szindróma - Biedl-Bardet szindróma - Moebius-szindróma - Leber-féle amaurosis c) Spontán törekvés hiánya az örömnek, érdeklődésnek, sikernek másokkal való megosztására (pl. érdekes tárgyak megmutatásának, odahozásásnak vagy a rámutatásának a hiánya). d) A szociális vagy érzelmi kölcsönösség hiánya. 2. tünetcsoport: A kommunikáció minősségbeli károsódása, amely az alábbiak közül legalább egy dologban megmutatkozik: a) A beszélt nyelv fejlődésének késése vagy teljes hiánya, amelyet nem kisér a gesztusokat vagy a mimikát, mint alternativ kommunikációt használó kompenzációs törekvés. b) Megfelelő beszéd mellett a másokkal folytatott beszélgetés kezdeményezésére vagy fenntartására való képesség kifejezett károsodása. c) A nyelv sztereotip vagy repetitiv használata, esetenként sajátos, idioszinkratikus nyelv. 2
3 d) A fejlődési szintnek megfelelő változatos és spontán szerepjáték vagy szociális imitativ játék hiánya. 3. tünetcsoport: Szűk spektrumú repetitiv, sztereotip viselkedés és érdeklődés, amelyek az alábbiak közül legalább egy dologban megmutatkoznak: a) Gyakran kizárolagossá váló egy vagy több olyan sztereotip, korlátozott érdeklődési kör, amely intenzitását vagy tárgyát tekintve abnormális. b) Nyilvánvalóan merev ragaszkodás sajátságos, nem funkciónális rutinokhoz vagy rituálékhoz. c) Sztereotip vagy repetitív mozgások manírok (pl. a kéz vagy az ujjak röpködő mozgása, csavargatása, vagy komplex tetmozgások). d) A tárgyak részleteiben való tartós elmélyedés. B) A 3 éve skor előtt megjelenő megkésett fejlődés- vagy működés-zavar legalább egy területen a következők közül: 1. szociális interakció 2. a szociális kommunikáció során használt nyelv 3. szimbolikus vagy fantáziajáték. C) Az állapotot nem magyarázza jobban a Rett-szindróma, vagy gyermekkori dezintegratív zavar. (American Psychiatric Association, 1994) A autizmus sajátosságai Gyakrabban fordul elő fiúknál Körülbelül egyformán gyakori eltérő területeken és kultúrákban Az autizmushoz viszonylag gyakran társuló tényezők: - Értelmi fogyatékosság - Epilepszia - Neurológiai tünetek - Kisebb veleszületett rendellensségek - Komplikációk a terhesség és a szülés során Az autizmussal hasonlóságokat mutató állapotok: Elektiv mutizmus Kötődési zavar A beszédmegértés (receptiv nyelv) zavara Hiperkinetikus zavar sztereotipiákkal Dezintegrativ zavar Értelmi fogyatékosság Rett-szindróma Landau-Kleffner-szindróma 3
4 A tudatelmélet A tudatemlélet azon emberi képességre vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy másoknak tudatállapotot tulajdonítsunk (pl: tudás, hit, érzelem stb.) és így értelmezhessük mások viselkedését (Baron-Cohen et al. 1985). Az egyik hagyományos feladathelyzet, amely a tudatelmélet létezését illetve annak hatékony működédést méri a jólismert Sally és Ann teszt. Az autista, értelmi fogyatékos illetve a normálisan fejlödő gyerekeknek a következő élethelyzetet mutatják be: Sally egy kislány akinek van egy Ann nevű barátnője. Sally-nek van egy golyója, amelyet beletesz a kosárkába, majd pedig elmegy. Arra jár Ann, aki megkapja a golyót a kosárkába és átrakja egy másik dobozba majd elmegy. Visszajön Sally, hogy elvegye a golyóját. Hol fogja keresni azt? Ezzel a kérdéssel zárul a feladat. Normális esetben a legtöbb 4 évet betöltött gyermek azt válaszolja, hogy a kosárkában, azaz képes már képesek arra, hogy reprezentálják a történetben szereplő személyek mentális állapotát. Ezzel szemben az autista gyerekek egyik jellegzetes hibája, hogy a golyó pillanatnyi, általuk ismert reális helyét nevezik meg válaszként az elöbb említett kérdésre. Következésképpen figyelmen kivül hagyják a szereplők mentális állapotát, és nem ismerik fel, hogy az illető személynek a valósággal nem megfelelő meggyöződése lehet egy adott dolgról. Innen származnak a jól ismert false belief (téves hit) tesztek, melyek esetében az autisztikus gyerekek rendszeresen helytelenül itélik meg a bemutatott szereplők mentális állapotát. Az autisztikus gyerekek tehát nehezen itélik meg a dolgok látszaton túl mutató belső sajátosságait. Ennek megfelelően hozza szóba Theo Peters az autisztikus hiperrealizmus jelenségét. Ugyanezt a jelenséget bizonyítják azok a vizsgálatsorok, amelyek bizonyos képeszekvenciák logikus felállítását kéri a kísérleti személyektől. Ezekben a vizsgálatokban viselkedéses illetve szándékon alapuló logikai összefüggést feltételező képszekvenciák szerepeltek. A képeket kevert sorrendben helyezték a kísérleti személy elé, és elvárták azok logikus sorbarendezését. A tudatelmélet hipotézisének megfelelően az autisztikus gyerekek nem voltak képesek a szándékos képsort helyesen felállítani szemben az értelmi fogyatékos illetve normál kontrolcsoporttal. A viselkedéses szekvencia 4
5 Az intencionális szekvencia Láthatjuk a kapott eredményekből, hogy a tudatelmélet egy olyan képességre vonatkozik, amelyik alapvetően fontos az adekvát kölcsönös emberi kapcsolatok fenntartása szempontjából. Az is egyértelműen kitünik, hogy a mentális életkorral kapcsolatban áll, mivel átlagban a négy éves korú gyerekek képesek sikeresen megoldani az ilyen feladatokat, ami arra is enged következtetni, hogy egy veleszületetten (feltételezhetően gentikailag) meghatározott fejlődési ritmus függvénye. Ugyanakkor feltünő módon az autizmusban mentális életkortól függetlenül hiányzik ez a képesség. Következésképpen a sarkalatos kérdés ebben a kérdéskörben az, hogy mennyiben van szó egy elsődleges, moduláris jellegű zavarról, illetve mennyiben egy általánosabb szociális, implicit tanulási zavar következményének lehet tekinteni. Ebben az értelemben szólók a következőkben a végrehajtó illetve a központi koherencia elméletéről. A végrehajtó díszfunkció elmélete A végrehajtó funkció egy komplex fogalom, amely azokra a mentális folyamatokra vonatkozik, melyek lehetővé teszik az egyén számára, hogy felszabadulván a kontextus azonnali hatása alól viselkedését bizonyos célok mentális reprezentációjához viszonyítva irányítsa. A végrehajtó funkciók részben különálló, részben egymást fedő mentális műveleteket a halmaza: Végrahajtó fuknkciók tervezés, munkamemória, kognitív tartalmak megtartása és váltása illetve Kognitiv rugalmasság Tervezés Munka memória Gátlás bizonyos előfeszített, automatikus válaszok gátlása. Ugyanakkor ezek a funkciók egy magasabb rendű rendszert képeznek, amelyek doménium és kontextus függetlenek valamint elkülönülnek az érzékelés, észlelés, memória és nyelv alapfunkcióitól. A modern tanulmányok meghazudtolván a régieket állítják, hogy a végrehajtó funkciók már kora gyermekkorban kialakulnak. A végrehajtó díszfunkciókat elsősorban prefrontálisan sérült pácienseknél figyelték meg, különösen ennek dorszolaterális területein. Az első tanulmányt, amely kimondottan az autistáknál jelentkező végrehajtó funkciós zavarokat vizsgálta Rumsey (1985) vezette Damasion és Maurer (1978) hipotézisére támaszkodván, mely szerint az autizmusban illetve frontális szindrómában jelentkező számos közös szimptóma ugyanazt a neuropszichológiai deficitet illetve agyi károsódást tükrözi. Ezen tanulmányok során a WCST (Wisconsin Card Sorting Test) eljárást alkalmazták, amely kimondottan érzékeny a végrehajtó funkciók zavaraira. Az eredmények azt mutatták, hogy az autisták jelentősen gyengébben teljesitettek a kontrol csoportnál. Rumsey megfogalmazta ezeknek az eredményeknek a relevanciáját a szociális viselkedési zavarra 5
6 megyfigyelvén, hogy a megfelelő szociális funkcionálás, a kártyák szortirozásához hasonlóan, megköveteli különböző kontextuális változók súlyozását és integrálását, induktív logikát stb. Következésképpen a végrehajtó diszfunkciók elmélete magyarázatul szolgálhat nem csak a merev, rugalmatlan viselkedésre, hanem arra a képtelenségre is, hogy az autista személy kölcsönös szociális interakciót alakítson ki, amely természeténél fogva megköveteli olyan válaszok on line felülvizgálását illetve kiválogatását, amelyek megfelelnek egy sor szubtilis, multidimenszionális és kontextusspecifikus információnak (Benetto et al., 1996). Kimutatták, hogy WCST feladat hatékony megoldásához a következő kognitiv funkciók szükségesek: szelektív figyelem, kognitív flexibilitás, munkamemória, kognitív gátlás, induktív logika, kontextuális változók értékelése, integrálása; Ezek közül nem mindegyik végrehajtó jellegű. Következésképpen megvizsgálták, hogy melyek, azok, amelyek a kritikus jelentőséggel bírnak. A már létező kísérleti adatokra alapozva a munkamemóriát illetve a kognitív gátlási folyamatokat vizsgálták felül. A munkamemóriát illetőleg kimutatták, hogy az autista gyerekek ténylegesen gyengében teljesítettek mint a normál intelligenciájú kontrol csoport, viszont a mentális életkorban megfeleltetett, értelmileg visszamaradott kontrolcsoporttól nem mutattak eltérést. Tehát a munkamemória zavar, jóllehet jellemezheti az autizmust, ez inkább a mentális életkorral függ össze. A kognitív gátlást különböző feladathelyzetekben vizsgálták. Az egyik viszgálat során a kísérleti személyek azt a feladatott kapták, hogy a számítógép képernyőjén megjelenő geometriai formákat differenciáltan reagálják le. Történetesen az egyik esetben egy háromszög alakú mértani forma megjelenésre le kellett nyomni egy gombot míg a megjelenő négyzetre nem. Szemben a hiperaktív gyerekekkel, akik rendszeresen tévedtek az autista gyerekek jól teljesítettek (Ozonof at all.,1991b). Az igazi problémák akkor jelentkeztek, amikor a szabály megváltozott és ugyanazt a reakciót az ellenkező mértani formákra kellett adni. Az autista gyerekek tipikus perszeverációs zavara itt előtérbe került. Mire engednek következtetni a fent említett kísérleti adatok? Az autista gyerekek munkamemóriája érintetlen, ugyanis ez inkább a mentális érintettséggel függ össze. Ugyanakkor a kognitív gátlást igénybe vevő feladatok esetében is jól teljesítenek. A teljesítmény fokozott csökkenése olyan teszthelyzetekben jelentkezik, ahol a munkamemória igénybevétele társul a kognitív gátlási funkciók igénybevételével (Russel at al.,1997; Pennington et al.,1997). Tipikus ilyen feladathelyzetet képviselnek azok a tesztek, ahol egy eljárási szabályt kell észben tartani és legátolni a nem célravezető előfeszített, automatikus válaszokat. Ennek a kudarcát nevezzük perszeverációs hibának, és a kognitív flexibilitás csökkenéséről árulkodik. Ilyen jellegű kognitív igénybevételt feltételez a Hanoi Torony (TOH) feladat. A kísérleti személy három egymásra rakott korongot kell az egyik botocskáról a másikra átrakjon egyenként úgy, hogy az eredetileg lennebb elhelyezkedő korong sose kerüljön egy fentebb elhelyezkedő korong fölé. Amint ezt elvárhatjuk a hipotézis alapján, az autista gyerekek messzemenően gyengébben teljesítnek ennél a feladatnál mint a kontrol csoport (Roberts & Pennington, 1996; Russell et al., 1996). Ugyanakkor azt is sikerült kimutatni, hogy az autizmus hangsúlyozottsága jobban korrelál a WCST illetve TOH feladatokból kapott összetett változóval mint a tudatelmélet feladatokéval. Ebből arra következtethetünk, hogy a végrehajtó funkciók zavara, amelyet többek között a WCST illetve a TOH mér, jobban meghatározza az autizmust mint a mentalizációs képesség gyengesége. 6
7 Következésképpen a végrehajtó funkciók zavara amint ezt már a fentiek során emlitettem, egy igen elfogadható magyarázatott nyújt a szociális téren jelentkező nehézségekre. A tudatelméletet vizsgáló fedatokban a kísérleti szmély hasonló kognitív igénybevételnek van kitéve mint a TOH feladat esetében. Észben kell tartson bizonyos információkat (pl. mi történik a szobában Sally és Ane körül) miközben erőteljesen le kell gátolja az automatikus válaszokat (pl. hol van a másik személy tudomása szerint a cukorka, és nem a kísérleti személy tudása szerint). Ugyanez a jelenség általánosabban megmagyarázható a kognitív rugalmasság hiányával, amely megakadályozza a kísérleti személyt, hogy szempontot váltson a feladatban szereplő másik személlyel. Hasonló elgondolással magyarázható meg a már korai életkorban jelentkező megosztott figyelem zavart működése az autistáknál. A végrehajtó diszfunkció elmélettel kapcsolatban felmerült leggyakoribb kritika arra a módszertani hiányosságra vonatkozik, mely szerint a legtöbb kutatást előrehaladottabb életkorban végezték, minek következtében nem lehet eldönteni annak mértékét, hogy mennyiben van szó egy elsődleges és mennyiben egy esetleges másodlagos deficitről. Ilyen értelemben megelmíteném a Lurija elméletet, mely a verbális funkciók viselkedésben betöltött szerepét hangsúlyozza. (Luria & Yudovich, 1971; Russel, 1997; Hughes 1996) Tehát lehetséges, hogy mind a tudatelmélet mind a végrehajtó funkció zavara csupán a beszédben fellépő elsődleges zavar következményei legyenek. A kognitiv koherencia elmélete A kognitiv koherencia elméletét az utóbbi tíz évben fogalmazták meg explicit módon (Frith 1989; Frith & Happé, 1994; Happé, 1999). A Gestalt pszichológia elméleti feltevésein elindulva (Kofka, 1935) a kognitív koherencia elmélete azt a hipotézist fogalmazza meg (Frith, 1989), hogy normális kognitív rendszernek része az a beépített hajlam, amely arra irányul, hogy a lehető legnagyobb ingertartományban alakítson ki koherenciát, és a lehető legnagyobb környezettartományban általánosítson. Ez eredményezi az emberi gondolkodás hatékonyságát az általánosítás, elvonatkoztatás, kategorizálás csatornáin keresztül. Az általános képzetek, fogalmak és végül a kommunikációban illetve gondolkodásban oly nélkülözhetelen nyelvi rendszernek a kialakulása is ennek a kognitív kohéziós erőnek a következménye. A kutatások azt mutatják, hogy épp ez az összefüggésteremtésre irányuló képesség az, amely az autista gyermekeknél csökkent értékű. Ennek következtében információfeldolgozási rendszerüket, akárcsak tulajdon lényüket au autonómia jellemzi. Az autonómia ebben az összefüggésben a gondolkodás minőségére vonatkozik. Jelentheti a globális koherencia hiányát vagy a koherencia kontrolját. Pontosabban a kognitiv koherencia deficit az autizmusban egy olyan kognitív stílusból származik, amely a komplex ingereket nem egységében, hanem a részek összességeként érékeli és kezeli. Következésképpen ez az elmélet egy modern és viszonylag plauzibilis magyarázatot próbál nyújtani az autizmusban fennálló szociális, kommunikációs illetve kognitív téren fennálló zavarokra. Ugyanakkor arra a jelenségre is magyarázatot nyújt, amelyet a szakirodalom az idiot savant terminusával jelől és amely az általános képességprofilból messzemenően kinővő, mintegy szigetszerű képességkontstruktumra vonatkozik. Ez egy igencsak fellelhető jelenség az autizmusban. Milyen vizsgálati módszerek irányultak a központi koherencia mérésére? 1. A Kohs kockák (Kohs, 1923) a Wechsler intelligencia skálából (Elliot et al., 1979; Wechsler, 1991, 1997). 2. Vizuo-perceptuális illuzókkal végzett kutatások 7
8 3. A rejtett formák tesztje 4. Szemantikus feldogozást mérő memóriaviszgálatok 1. A kohs kockák A vizsgálatok azt mutatják, hogy az autisták az általános intelligenciaszintjüknél messzemenően jobban teljesitenek a Wechsler intelligencia skála mozaik alteszjében (Kohs kockák). Ez valamennyi intlligenciaszintnél tetten érhető (Happé, 1994; Yirmiya et al., 1996). A Kohs kockák tesztje megköveteli az egyéntől, hogy egy geometriai formát mentálisan komponenseire bontson. Ezek a részek megfelelnek egy sor mintázott kockának, amelyekből újra kell építeni az eredeti geometriai formát. A közhasználatban a Kohs kockák tesztjét a vizuo-perceptuális szervezés, a nonverbális konceptualizálás mérőeszközeként (Lezak, 1995) illetve az általános intelligencia mutatójaként használják (Kaufman, 1979). Mindazonáltal Shah & Frith (1993) pertinens bizonyitékokat hoztak azon hipotézis alátámasztására, mely szerint az autisztikus személyek kimagasló teljesitménye ezen a téren paradox módon egy információfeldogozásbeli abnormalitásnak tudható be, melyet a központi koherencia deficitnek neveztek el. A továbbiakban Shah és Frith (1993) a mozaik tesztet két különböző módon alkalmazta, amelyek során a feladat nehézsége fokozatosan növekedett a mintául szolgáló geometriai forma elforditása illetve a srég irányú egyenesek számának növelése révén. A kisérleti csoport teljesitményének a csökkenése megfelelt a kontrol csoportéval, ami arra engedet következtetni, hogy nem egy autizmusra jellemző általánosabb téri-vizuális képességfőlényről van szó, hanem a darabonkénti észlelés által biztositott facilitácioról. 2.Vizuoperceptiv illuzókkal végzett kutatások Ezek a kisérletek a kognitiv koherenciát egy viszonylag alapvető vizuo-perceptuális szinten vizsgálták bizonyos optikai cslódásokat okozó képek segitségével. Az egyik ilyen jellegű vizsgálatban Happé (1996) a Tichener illuzió észelésének sajátosságait viszgálta autisztikus gyerekeknél. Happé szerint az illuziok valójában a kontextus induktiv hatását tükrözik a tévesen észelt részek szintjén. Az előfeltételezéssel megegyezőleg az autisztikus gyerekek sokkal kevésbé voltak fogékonyak erre az illuziora és következésképpen helyesen itélték meg a bemutatott körök nagyságát. Ez is azt bizonyitja, hogy az autistáknál a bemutatot inger teljes gestaltja ne befolyásolta a cél inger észlelését. 8
9 Hasonló eredményre jutottak a Muller-Lyer illuzió estében is. A kisérleti csoport helyesen itélte meg a bemutatott egyenesek hosszát. Feltételezhetően nem kapcsolták össze az egyenest a kölünböző irányt mutató végződésekkel. 3. A rejtett formák tesztje A központi koherencia vizsgálatának egy másik kisérleti paradigmáját a rejtett formák tesztje képviseli. Ebben a feladatban a kisérleti személyeknek azt a feladatot adták, hogy bizonyos egyszerű formákat (háromszög, egy ház kontürje) azonositsanak ismert tárgyak képének szerkezetében (hintaló stb). Az eredmény az volt, hogy az alacsonyan funkcionáló autisztikus gyerekek jobban teljesitettek, mint az értelmi fogyatékos illetve normális intelligenciájú kontrol csoportok. Ezt a kutatást Jollife és Baron-Cohen megismételte (1997) rámutatván, hogy az autista illetve Asperger szindrómás személyek messzemenően jobban teljesitettek mint a normálisak a Rejtett Formák Teszt (EFT) felnőtt változatában ahol a feladat az volt, hogy bizonyos célformákat kellet megtalálni egy komplexebb strukturában. Mindezen eredények azt a feltételezést támasztják alá, hogy az autisztikus személyek viszonylag érzéketlenek a kontextusra (Frith & Happé, 1994). 4.Szemantikus feldogozást mérő memóriaviszgálatok További vizsgálatok, azt kutatták, hogy a gyenge központi koherencia milyen mértékben hat ki az információk szemantikus kódolására. Hermelin és O Connor (1967) egy ilyen vizsgálatban azt a feladatot adta autista és értelmi fogyatékos gyerekek csoportjának, hogy szósorokat illetve mondatokat tanuljanak meg, majd rüvid távú megörzést követően idézzék fel azokat. Mindkét csoport egyeztetve volt pssziv szókincs illetve számmemória szempontjából. Az eredény az volt, hogy az értelmi fogyatékos csoport sokkal jobban emlékezett a mondatokra mint a szavakra szemben az autistákkal, akik nem használták fel a mondatban rejlő szemnatikai összefüggést. Egy következő vizgálat során annak érdekében, hogy kizárják, annak lehetőségét, hogy a kisérleti csoport csökkent memória teljesitménye a szintaktikai szerkezet feldolgozásának nehézségéből eredne szósorokat adtak rövidtávú megörzésre azonos illetve különböző szemantikai kategoriából. Az erdmény igazolta az eredeti hipotézist. Az autisták nem éltek a szemantikai összefüggés által nyújtott facilitációval. Frith (1989) az elején azzal a feltételezéssel élt, mely szerint a tudatelmélet zavara az autistáknál lényegében a kognitiv koherencia működési kudarcának tudható be. Ezek szerint az emberi tudatállapotok megértéséhez szükséges egy olyan szerkezet létezése, amely kohézios erővel birván érzékeny a különböző forrásokból érkező informáciok közötti kontingenciákra és ennek alpaján képes értelmes mentális konstruktumokat kialakitani. További vizsgálatok alapján, amelyek arra az eredményre jutottak, hogy a központi koherencia gyengessége azokra az autista személyekre is érvényes, akik egyébként jól tejesitenek a tudatelméletet vizsgáló feladathelyzetekben, kidolgozták azt a feltőtelezést, mely szerint két különböző de interakcióban álló diszfunkcioról van szó. Pontosabban létezik egy modalitásspecifikus mentalizációs zavar illetve egy egy általánosabb, nem moduláris központi koherencia gyengeség (Frith & Happé, 1994; Happé 1997; Happé, 1996b). 9
10 Mit tudunk a kognitiv koherencia neurofiziológiai hátteréről? Valójában kevés tanulmányra támaszkodhatunk ilyen értelemben. Az egyik ilyen Happe által végzett tanulmány párhuzamot állit fel a kognitiv koherencia gyengesége illetve a verbál-szemantikus valamint a téri-vizuális holisztikus feldolgózás között (Benowitz et al., 1990). Ennek az állitásnak a számottevő ellenérve azt a kérdést teszi fel, mely szerint lehetséges-e, hogy az autisták információfeldolgozásában jelentkező koherencia problémákat, melyek minden szintre és területre kiterjednek csupán a job agyféltekére jellemző leszálló top-down folyamatok zavara okozná. Következésképpen a kognitiv koherencia pervaziv zavara egy sokkal diffúzzabb jellegű agyi diszfunkcioból kell származzon. Ezzel az érveléssel vág egybe Happe-nak egy másik hipotézise, melyet bizonyos neurobiológiai kutatások erdeményire alapozott, melyek szerint az autisták agyában kimutatható egy hipertróficitás, amely feltételezhtéen összefüggésbe áll a programozott sejthalál zavarával (Piven et al., 1995). Ezek szerint a szükségesnél nagyobb mennyiségű nuron facilitálhatja az autisztikus hiperrealitást, feldarabolt információfeldolgozási stilust, mégpedig egy globálisabb, holisztikusabb kognitiv stilus kárára, amely nélkülőzhetelen a normális emberi kognitiv működéshez. Következtetésként megemlítendő, hogy pillanatnyilag még a Központi Koherencia Elmélet magyarázza legkimerítőbben az autisztikus egyenetlen képességprofilt. A felhozott ellenérvek a következőképpen tömöríthetők. 1. Neurológiai síkon nem plauzibilis, hogy a magasan modularizált, elszigetelt, egyszerű perceptuális folyamatokat illetve a verbális információk értelmezését biztosító komplex folyamatokat ugyanazon agyi mechanizmus határozza meg. 2. Ugyanakkor nem létezik még kellő bizonyíték annak alátámasztására, hogy az autistáknál fellelhető vizuo-perceptuális, vizuo-konstruktiv illetve verbál szemantikus zavarok között a kapcsolatot ténylegesen a gyenge központi koherencia képezné illetve az sem tisztázott, hogy a koherencia zavarát centralizált vagy diffúz agyi folyamatok váltják-e ki. Az autizmus alvási EEG vizsgálata A poliszomnográfiás vizsgálat egy megbízható non-invazív neuropszichológiai eszközt képvisel az értelmi fogyatékosság, illetve az egyéb pszichiátriai fejlődési zavarok alapvető pszichopatológiai mechanizmusának a vizsgálatában. Jackson (1932) alváskognició hipotézisének megfelelően a kognitív zavarok társulhatnak az alvási mechanizmus, illetve a struktúra módosulásával társulhatnak. Az egyik legjobban alátámasztott összefüggés a NREM-alvás alatti delta hullámok és a frontális funkciók között van. Ennek elemei az alvásmegvonás hatására kialakuló reverzibilis frontális szindróma (Horne, 1993) a delta hullámú alvás csökkenését kísérő frontális díszfunkció (alvási apnoe, időskor, skizofrénia), valamint a delta hullámok frontális dominanciája. A frontális lebenyi vérátáramlás, glükózfelhasználás és gyors beta EEG aktivitás ébrenlét ideje alatt a frontális lebenyekben a legkifejezettebbek, míg NREM alvásban ezek a mutatók éppen a frontális lebenyekben csökkenek a legnagyobb mértékben. A lokális alvásteória szerint (Krueger és Obál, 1993; Krueger és mtsi., 1995) alvás alatt azok a neurális hálózatok váltanak alvás üzemmódban, amelyeket az ébrenlét alatt leginkább igénybevett a működés. Ilyen összefüggésben a delta hullámok frontális dominanciáját a lokális alvásteória az ébrenlét alatti fokozott igénybevétellel magyarázza. Ide kapcsolódik az az újabb vizsgálati eredmény is, amely szerint a sötétben felnevelt kísérleti állatok alvás alatti delta aktivitása erőteljesen és reverzibilisen csökkent a vizuális kéreg fölött (H. Miyamoto és mtsi., 2003) 10
11 Az autizmus spektrum fejlődési zavarok területén nem vizsgálták mélyrehatóan az alvási EEG-t, ezért nem tisztázott, hogy a kognitív tesztekben mutatkozó végrehajtó díszfunkció megmutatkozik-e a NREM alvás alatti frontális delta dominancia csökkenésében. A delta hullámok mellett újabban a lassú oszcilláció került az érdeklődés homlokterébe. Ez a < 1 Hz-es EEG aktivitás a NREM alvást jellemzi, a kérgi neuronokban generálódik, az intrakortikális kapcsolatok révén szinkronizálódik, és eltűnik ezen kapcsolatok vegyi roncsolásakor a macskáknál (Steriade, 2000), ami arra enged következtetni, hogy a kérgi kapcsolatok sűrűségét tükrözi ez a mutató. Van is olyan eredmény, amely szerint ez az oszcilláció korrelál a Rey-Osterrieth. komplex ábra tesztben nyújtott teljesítménnyel (Bódizs et al, 2002). A lassú oszcilláció jelenségét a delta hullámokhoz hasonlóan még nem vizsgálták autizmusban ezért nem tisztázott, hogy ez a neurobiológiai mutató mennyiben tér el az átlagtól és összefügg-e a kognitív teljesítménymintázattal. A rendelkezésre álló poliszomnográfiás alvásvizsgálatok autizmusban a NREM és a REM elemek keveredésével jellemezhető, éretlen központi idegrendszeri folyamatokra utaló alvást tárt fel (M. Diomedi et al., 1999). A gyors és a lassú szemmozgások aránya átlag feletti volt, ami a szerzők értelmezése szerint az idegrendszeri gátlási folyamatok zavarát tükrözi. Erre utal az alvás alatti izomrángások magas aránya is. Az alvás makrostruktúráját illetően rövidebb összalvási idő, több elalvás utáni ébrenlét és alacsonyabb REM latencia figyelhető meg (M. Elia et al., 2000). 11
12 Kísérleti rész A fentiekben bemutatott elméleti összefoglaló arra enged következtetni, hogy az autizmusban három típusú zavar állhat fenn, melyek többé-kevésbé átfogóan magyarázzák a jellegzetes viselkedési problémákat. Kognitiv diszfunkció hipotézis 1. Tudatemélet zavar 2. Végrehajtó diszfunkciós zavar 3. Kognitiv koherencia zavar Magyarázott viselkedésbeli zavar -Adekvát szociális viselkedés hiányát -Részben nyelvi fejlődési zavar -Adekvát szociális viselkedés -Részeben nyelvi fejlődési zavar -Korlátozott szeterotip viselekedés -Adekvát szociális viselkedés -Nyelvi fejlődési zavar -Korlátozott sztereotip képzeleti működés, érdeklődést, viselkedést -Szigetszerű képességek. Láthatjuk, hogy a végrehajtó díszfunkciós zavar illetve a kognitív koherencia zavar elmélete magyarázza kimerítőbben az autizmusban jelentkező viselkedési és kognitív sajátosságok döntő többségét. Felvetődik a kérdés, hogy létezik-e egyáltalán egy organikusan megalapozott és ilyen módon körülírható végrehajtó díszfunkciós zavar az autizmusban vagy inkább egy általánosabb kognitív koherencia gyengeségnek a következménye a sajátos viselkedés illetve képességprofil. Amennyiben ez utóbbi képezi a sarkalatos problémát, hogyan is magyarázható és irható le ez organikusan. Végsősorban érdekesnek bizonyulna kimutatni, hogy az autizmusban jelentkező kognitív működési zavarok, hogyan a vetítődnek ki az agyműködésre illetve, hogyan ragadhatók meg különböző neurobiológiai módszerek által felhasznált objektív mutatók tükrében. 12
13 Kísérleti hipotézisek 1. Az autizmusban végrehajtó díszfunkció áll fenn, ami tükröződik a végrehajtó funkciókat vizsgáló pszichológiai eljárások során nyújtott teljesítményben, nem magyarázható a mentális életkorral, illetve objektív neurofiziológiai mutatók segítségével tetten érhető. a. Az autista gyerekek csoportja gyengébben fog teljesíteni a végrehajtó funkciókat vizsgáló feladatokban, mint a mentálisan megfeleltetett és normál kontrolcsoport illetve hasonlóan a frontál szindrómás kontrolcsoporttal. b. Az autista gyerekek hasonlóan a frontális szindrómás kontrolcsoporthoz alvásmegvonás után kisebb teljesítménycsökkenést fognak mutatni a végrehajtó funkciókat vizsgáló feladatokban, mint a mentálisan megfeleltetett illetve normál kontrollcsoport. c. Az autista gyerekek esetében hasonlóan a frontális szindrómás kontrolcsoporthoz az éjszakai NREM alvás során jelentkező frontális illetve okcipitális dominanciájú delta hullámok teljesítményspektrum aránya kisebb lesz a mentálisan megfeleltetett, illetve normál kontrollcsoportokénál. d. Az autista gyerekek hasonlóan a frontális szindrómás kontrolcsoporthoz alvásmegvonás után kisebb növekedést fognak mutatni az NREM alvás során jelentkező frontális dominanciájú delta hullámok teljesítményspektrumát illetően. 2. Az autizmusban a központi koherencia zavarára utaló kognitív működési zavar áll fent, ami tükröződik a központi koherenciát vizsgáló pszichológiai eljárások során nyújtott teljesítményben, nem magyarázható a mentális életkorral, illetve tetten érthető neurobiológiai mutatók segítségével. a. Az autista gyerekek csoportja gyengébben fog teljesíteni a kognitív koherenciát vizsgáló feladatokban, mint a mentálisan megfeleltetett és normál kontrolcsoport. b. Az EEG lassú oszcillációja (< 1 Hz.) mély NREM alvásban kisebb amplitúdójú az autistáknál mint a kontroll személyeknél. c. Az EEG lassú oszcillációja (< 1 Hz.) mély NREM alvásban korrelál a kognitív koherencia feladatokban nyújtott teljesítménymintázatokkal. 3. A központi koherencia gyengesége jobban magyarázza az autizmusban jelentkező sajátos viselkedési, illetve kognitív sajátosságokat, beleértve a szociális téren jelentkező deficitet is. 13
Szakmai zárójelentés OTKA-48927. Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata
Szakmai zárójelentés OTKA-48927 Az autizmus kognitív neuropszichológiai tényezőinek alvásélettani vizsgálata Módszerek Alanyok A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórházban diagnosztizált betegek közül összesen
RészletesebbenA World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása)
A World Health Organisation diagnosztikus rendszerébõl BNO-10 (1995) (Az ICD-10, 1992 fordítása) F84 - Pervasiv fejlõdési zavarok A zavaroknak egy olyan alcsoportja, melyben a reciprok szociális interakciók,
RészletesebbenAutizmusba zárt világ
Autizmusba zárt világ Az autizmus története Egyidős az emberiséggel! A szindróma első leírása: Leo Kanner-1943 autisztikus magány Hans Asperger 1944 autisztikus pszichopátia A reciprok kommunikáció minőségi
RészletesebbenA FORMÁKIG. A színektől. KOVÁCS ILONA PPKE BTK Pszichológiai Intézet Pszichológiai Kutatólaboratórium
A színektől A FORMÁKIG KOVÁCS ILONA PPKE BTK Pszichológiai Intézet Pszichológiai Kutatólaboratórium A művészet kórélettana Semmelweis Egyetem, Általános Orvosi Kar 2016. március 16. Kner Imre: De hogy
RészletesebbenELŐADÁS VÁZLAT. Balázs Judit
ELŐADÁS VÁZLAT GYERMEKKORBAN KEZDŐDŐ FELNŐTT PSZICHIÁTRIAI KÓRKÉPEK: AUTIZMUS, ADHD, TIC-ZAVAR Balázs Judit 2012. november 15-17. SEMMELWEIS EGYETEM, KÖTELEZŐ SZINTEN TARTÓ TANFOLYAM AUTIZMUS FOGALMI SOKASÁG
RészletesebbenAz érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems)
Az érzelmi felismerés viselkedészavaros lányokban (Emotion recognition in girls with conduct problems) Christina Schwenck, Angelika Gensthaler Marcel Romanos Christine M. Freitag, Wolfgang Schneider, Regina
RészletesebbenModalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció
Modalitások-Tevékenységek- Tehetség-rehabilitáció. BEMUTATÁS Képességeinek legnagyobb részét az ember sohasem realizálja, s ezek mindaddig ki sem bontakozhatnak, amíg jobban meg nem értjük természetüket.
RészletesebbenAutizmus spektrum zavarok - bevezetés
Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Hogyan jelenik meg ez a fejlődési zavar a viselkedésben? Az autisztikus triász Az autizmus három
RészletesebbenAutizmus spektrum zavarok - bevezetés
http://www.pyroenergen.com 2017. 11. 07. Autizmus spektrum zavarok - bevezetés Borsos Zsófia ELTE BGGYK Autizmus Alapítvány borsos.zsofia@barczi.elte.hu krisztina.stefanik@gmail.com Ami a viselkedés mögött
RészletesebbenZáróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, Filozófia:
Záróvizsgatételek Kognitív Tanulmányok mesterszak, 2018 Filozófia: 1. Mi a kapcsolat az agyak a tartályban gondolatkísérlet és a szkepszis problémája között Wright, Crispin (1992) On Putnam's Proof That
RészletesebbenMetaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés?
Metaforaértés Williams szindrómában: tudatelmélet vagy analógiás illesztés? Szamarasz Vera BME Kognitív Tudományi Tanszék vszamarasz@cogsci.bme.hu Babarczy Anna BME Kognitív Tudományi Tanszék babarczy@cogsci.bme.hu
RészletesebbenAz agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS. KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab
Az agykérgi fejlődés Achillész sarka: AZ ALVÁS KOVÁCS ILONA Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológia Intézet Fejlődés- Idegtudományi (FIT) Lab Alszunk. Mindenki alszik, emberek, kutyák, egerek, még
RészletesebbenAz enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével
Az enyhe kognitív zavar szűrése számítógépes logikai játékok segítségével Kovács Vivienne Semmelweis Egyetem, ÁOK V. évfolyam Témavezető: Dr. Csukly Gábor Az enyhe kognitív zavar (Mild cognitive impairment=mci)
RészletesebbenAz autizmus spektrumzavar alvásélettani korrelátumai. Lázár Alpár Sándor
Az autizmus spektrumzavar alvásélettani korrelátumai PhD. Doktori értekezés Lázár Alpár Sándor Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Bódizs Róbert, tudományos főmunkatárs,
RészletesebbenBeszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései. Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete
Beszédfeldolgozási zavarok és a tanulási nehézségek összefüggései Gósy Mária MTA Nyelvtudományi Intézete Kutatás, alkalmazás, gyakorlat A tudományos kutatás célja: kérdések megfogalmazása és válaszok keresése
RészletesebbenA diagnosztika alapja ma. Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések. Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása
http://www.pyroenergen.com Az autizmus spektrum zavarok diagnosztikája - alapvetések Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK krisztina.stefanik@barczi.elte.hu Kiindulópont: a XXI. század autizmus-tudása Genetika
RészletesebbenMentális retardáció. PDF created with pdffactory Pro trial version
Mentális retardáció 1 Definíció: IQ
RészletesebbenBABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS
BABES BOLYAI TUDOMÁNYEGEYETEM PSZICHOLÓGIA ÉS NEVELÉSTUDOMÁNYOK KAR GYÓGYPEDAGÓGIA SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 JÚLIUS KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 1. A gyógypedagógia alapfogalmai, elméletei, kapcsolata más tudományokkal
RészletesebbenStatikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban
Statikus és dinamikus elektroenkefalográfiás vizsgálatok Alzheimer kórban Doktori tézisek Dr. Hidasi Zoltán Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Rajna Péter, egyetemi
RészletesebbenGyermekkori hiperaktivitás és magatartászavarok diagnosztikája
Gyermekkori hiperaktivitás és magatartászavarok diagnosztikája Dr. László Zsuzsa Klinikai szakpszichológus Viselkedésterapeuta Fimota Központ 1062 Budapest Bajza utca 68. T: 30 92 10 352 www.fimota.hu
RészletesebbenViselkedés-diagnosztika. Tanuláslélektani alapelvek
Viselkedés-diagnosztika Dr. Unoka Zsolt Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Tanuláslélektani alapelvek Klasszikus kondicionálás Instrumentális tanulás/operáns kondicionálás Modelltanulás/Obszervációs
RészletesebbenAz autizmus, mint spektrumzavar. Írta: Gujné Szabó Tünde 2009. június 03. szerda, 20:29
Az alábbi cikk szerzőjével egy szülősegitéssel foglalkozó konferencián találkoztam, az autizmus témában adott elő. Mivel több szülőben is felmerült a gyanú, hogy esetleg érintett lehet a gyermeke, így
RészletesebbenWISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel
26. Oroszi Zsuzsanna: WISC-IV Intelligencia teszt bemutatása esetismertetéssel A Weschler intelligenciatesztek a gyermek és felnőtt-korúak kognitív képességeinek átfogó és megbízható feltárását szolgálják.
RészletesebbenDIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA. Pedagógiai Program 2. sz. melléklet. A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai programja
DIÓSGYŐRI NAGY LAJOS KIRÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA Pedagógiai Program 2. sz. melléklet A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének pedagógiai VUCSKÓ ZSUZSANNA igazgató 2. oldal Tartalom 1. A sajátos nevelési
RészletesebbenFigyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére
Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS
RészletesebbenBevezetés az autizmus spektrum zavarokhoz. Bevezetésül. Mi az autizmus?
Bevezetés az autizmus spektrum zavarokhoz Dr. Stefanik Krisztina ELTE BGGYK Autizmus Alapítvány krisztina.stefanik@gmail.com Bevezetésül Az autizmus feltehetően egyidős az emberiséggel, de csak alig több,
RészletesebbenAz Autizmus tünetei A korai felismerés jelentősége. Forrás: Theo Peeters Autizmus c. könyve
Az Autizmus tünetei A korai felismerés jelentősége Forrás: Theo Peeters Autizmus c. könyve A DSM-IV és a BNO-10 szerint is az autizmus a pervazív fejlődési zavarok kategóriájában helyezkedik el az értelmi
RészletesebbenAz agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE
Az agyi jelek adaptív feldolgozása MENTÁ LIS FÁ R A DT S ÁG MÉRÉSE Bevezetés I. A fáradtság lehet fizikai: a normál testi funkciók hiánya mentális: csökkent agyi aktivitás vagy kognitív funkciók. Megjelenhet
RészletesebbenÖnkéntes némaság - a mutizmus. Írta: Csányi Nikolett
Mi is a mutizmus? Az alkalmazkodó viselkedés zavara. A mutizmus némaságot jelent. Mutizmus során a beszédszervek épek, de súlyos viselkedéses gátlás (neurotikus zavar) alakul ki, és a gyermek nem beszél.
RészletesebbenÉ R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek
É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a
RészletesebbenAz autizmus spektrum zavar korai tünetei és felismerése. Dr. Gallai Mária SE I. Gyermekgyógyászati Klinika
Az autizmus spektrum zavar korai tünetei és felismerése Dr. Gallai Mária SE I. Gyermekgyógyászati Klinika Definíció Neurobiológiaifejlődési zavar: Alapvetően genetikailag meghatározott Jellegzetes neurobiológiai,
RészletesebbenKUTATÁSI TERV. A temperamentum, a tudatelmélet és a nyelvi képességek kapcsolata
Balázs Andrea KUTATÁSI TERV A temperamentum, a tudatelmélet és a nyelvi képességek kapcsolata Téma ismertetése Egy mindennapi kommunikációs szituációban való sikeres részvétel számos különböző képességet
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenAsperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819
Asperger syndrome related suicidal behavior: two case studies Neuropsychiatric Disease and Treatement 2013 (9), 1815-1819 Csupor Éva 2014. október 27. Bevezetés (általában az Asperger-szindrómáról) diagnosztizálás
RészletesebbenAz autizmus spektrum zavarok definíciója, klinikai háttere, tünettana
Az autizmus spektrum zavarok definíciója, klinikai háttere, tünettana Dr. Vakaliosz Athéna SE I. sz. Gyermekklinika Gyermek-és Ifjúságpszichiátriai Osztály Budapest, 2018. 09. 17. Autizmus spektrum zavar
RészletesebbenInterdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére
Interdiszciplináris megközelítés és elemzés (anamnézis és diagnózis) az elhelyező központok krízishelyzeteinek megelőzésére Diagnosztikai jelentések értelmezése és elemzése egy 13-18 év közötti fiatal
RészletesebbenAutizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban
Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban Tanuljunk együtt! - Tanuljunk egymástól! TÁMOP 3.1.6.-11/2-003 Mohács 2012. 09.28. Őszi Tamásné Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmus spektrum zavar o Organikus
RészletesebbenEEG Alvás Napszaki ritmusok
EEG Alvás Napszaki ritmusok ALVÁS ÉS ÁLOM Az alvás a fiziológiás tudatvesztés periodikusan és reverzibilisen fellépő állapota, melyet jellemző testi, vegetatív és pszichés jelek kísérnek. Az álom az
RészletesebbenA stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán
A stresszteli életesemények és a gyermekkori depresszió kapcsolatának vizsgálata populációs és klinikai mintán Doktori értekezés tézisei Dr. Mayer László Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok
RészletesebbenEmlékezeti zavarok skizofréniában. Emberi emlékezet félév Marián Miklós BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék
Emlékezeti zavarok skizofréniában Emberi emlékezet 2017-18. 2. félév Marián Miklós marian.miklos@cogsci.bme.hu BME TTK Kognitív Tudományi Tanszék Skizofrénia Népesség 1%-át érinti (stabil arány) Definíció:
RészletesebbenA tudatelméleti képesség változatossága autizmusban és implikációi az atipikus megismerésre és tanulásra nézve *
Tartalom ELTE Kognitív Pszichológia Tanszék, Autizmus Alapítvány A tudatelméleti képesség változatossága autizmusban és implikációi az atipikus megismerésre és tanulásra nézve * GYÕRI MIKLÓS miklosgyori@netscape.net
Részletesebben- hasonló hangzású hangok, szótagok, szavak hallási felismerésének problémája.
Asperger syndroma: A zavaroknak egy csoportja, amelyet a szociális kapcsolatfelvétel és tartás minőségi mássága jellemzi. A kommunikációs sémák sajátosak ezeknél a gyerekeknél. Általában az érdeklődésük-aktivitásuk
RészletesebbenDemenciák. diagnosztikája
Demenciák neuropszichológiai diagnosztikája Dr. Karádi Kázmér PTE, ÁOK Magatartástudományi Intézet Demencia fogalma Agyi betegség által okozott szindróma, ahol jelentős globális kognitív hanyatlás következik
RészletesebbenA KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010
A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI
RészletesebbenA mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban
A mozgás és a beszéd fejlődésének kapcsolata óvodáskorban Készítette: Szabóné Mézes Judit Minél többet tud valaki, annál több a tudnivalója. A tudással egyenes arányban nő a nem tudás, vagy inkább: annak
RészletesebbenAz orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés
Az orvosi pszichológia alapjai III. Tanulás és emlékezés A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D. tisljar.roland@sph.unideb.hu Tanulás Viszonylag állandó, a tapasztalatok következtében kialakuló
RészletesebbenEFOP VEKOP A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés
EFOP-3.2.2-VEKOP-15-2016-00001 A köznevelés tartalmi szabályozóinak megfelelő tankönyvek, taneszközök fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés SNI nem SNI A különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló
RészletesebbenLőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban
Lőre Vendel- Csigó Györbiró Alpár Üzleti szimulációk az oktatásban A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Tartalom Üzleti szimulációkról dióhéjban
RészletesebbenCsábi Eszter. Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék. Szoba: 0415 Telefon:
Csábi Eszter Egyetemi tanársegéd Kognitív és Neuropszichológiai Tanszék Szoba: 0415 Telefon: 544-692 Email: eszter.csabi.psy@gmail.com Weblap: Csábi Eszter az egyetemi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen
Részletesebben2006. szeptember 28. A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ. Fonetikai Osztály
2006. szeptember 28. ÖNÁLLÓSULÓ FOLYAMATOK A BESZÉDPERCEPCI DPERCEPCIÓ FEJLŐDÉSÉBEN Gósy MáriaM Fonetikai Osztály AZ ANYANYELV-ELSAJ ELSAJÁTÍTÁSRÓL Fő jellemzői: univerzális, relatíve gyors, biológiai
RészletesebbenÓvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata
X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia 2016. február 5.. Óvodás és kisiskolás gyermekek interpretált beszédének vizsgálata Vakula Tímea ELTE BTK NyDI, III. évf. Bevezetés a beszélt nyelv feldolgozásának
RészletesebbenAGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében
AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!
RészletesebbenKognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai
Pilot kutatás 2016 Kognitív játékok, feladatsorok és kompetenciamérések eredményeinek kapcsolatai Faragó Boglárka Kovács Kristóf Sarkadi-Nagy Szilvia 2016. június 14. Az előadás céljai A Kognitos Kft.
RészletesebbenSZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK
SZÁMÍTÓGÉPES LOGIKAI JÁTÉKOK A kognitív hanyatlás szűrésének és megelőzésének új lehetőségei Dr Sirály Enikő, Szita Bernadett, Kovács Vivienne, Dr Csibri Éva, Dr Csukly Gábor Percentage of total U.S. population
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenEvészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal
Doktori értekezés tézisei Evészavarok prevalenciája fiatal magyar nők körében. Pszichoszociális háttérjellemzők, komorbiditás más mentális problémákkal Szumska Irena Semmelweis Egyetem 4. sz. Interdiszciplináris
RészletesebbenAz érzelmek logikája 1.
Mérő László egyetemi tanár ELTE Gazdaságpszichológiai Szakcsoport Az érzelmek logikája 1. BME VIK, 2012 tavasz mero.laszlo@ppk.elte.hu Utam a pszichológiához (23) (35) Matematika Mesterséges intelligencia
RészletesebbenCsibi Enikő 2012. április 11.
A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és a gyermekvédelem intézményeinek együttműködése A speciális szükségletű gyermekek felzárkóztatása érdekében Csibi Enikő 2012. április
RészletesebbenÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében
ÉRZÉS NÉLKÜLI ÁLLAPOTOK Az ájulással összefüggésbe hozható pszichés sajátosságok Disszociáció és alexitímia vizsgálata syncopés betegek körében Dávid Tamás, G. Tóth Kinga, Nagy Kálmán, Rónaszéki Aladár
RészletesebbenAz autizmusról elsőként 1943-ban Kanner amerikai, majd 1944-ben Asperger bécsi pszichiáterek írnak. Két csoportot különböztetnek meg, a súlyosabb
Az autizmusról elsőként 1943-ban Kanner amerikai, majd 1944-ben Asperger bécsi pszichiáterek írnak. Két csoportot különböztetnek meg, a súlyosabb csoportot (Kannersy.) és a jobb értelmű, enyhébben fogyatékos
RészletesebbenLátás Nyelv - Emlékezet
Látás Nyelv - Emlékezet Az emlékezés folyamata, emlékezet & agy Szőllősi Ágnes aszollosi@cogsci.bme.hu HOSSZÚTÁVÚ EMLÉKEZET & EMLÉKEZETI RENDSZEREK Squire 2004 DEKLARATÍV (EXPLICIT) EMLÉKEZET: szándékos
Részletesebben[Biomatematika 2] Orvosi biometria
[Biomatematika 2] Orvosi biometria Bódis Emőke 2016. 04. 25. J J 9 Korrelációanalízis Regresszióanalízis: hogyan változik egy vizsgált változó értéke egy másik változó változásának függvényében. Korrelációs
RészletesebbenGyermekpszichiátria. PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
Gyermekpszichiátria PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika Gyermekpszichiátria Gyermekkorban diagnosztizálható zavarok Gyermek és serdülıkorban induló pszichiátriai betegségek Fejlıdési perspektíva
Részletesebben4.2 Fejezet Traumapedagógia. Traumatológia és elméleti háttér
4.2 Fejezet Traumapedagógia Traumatológia és elméleti háttér TRAUMATOLÓGIA: ELMÉLETI HÁTTÉR Mi is a trauma? pszichológiai meghatározás A klinikai pszichológiában, a trauma vagy pszichológiai trauma egy
RészletesebbenMARKOLT NORBERT. Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói. Psychological dimension in subunit military leader s assessment
MARKOLT NORBERT Alegységszintű vezetők megítélésének pszichológiai dimenziói Absztrakt Psychological dimension in subunit military leader s assessment A kutatás célja, az alegységszintű vezetők megítélésében
RészletesebbenVERBÁLISFLUENCIA-TESZTEK KÉT SZKIZOFRÉN ALCSOPORTBAN
VERBÁLISFLUENCIA-TESZTEK KÉT SZKIZOFRÉN ALCSOPORTBAN Bagi Anita Szegedi Tudományegyetem bagianita88@gmail.com X. Alkalmazott Nyelvészeti Doktoranduszkonferencia Budapest, 2016. február 5. Az előadás célja
RészletesebbenAz autizmus spektrumzavar alvásélettani korrelátumai
Az autizmus spektrumzavar alvásélettani korrelátumai Doktori tézisek Lázár Alpár Sándor Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok Doktori Iskola Témavezető: Hivatalos bírálók: Szigorlati bizottság
Részletesebben15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS
15. BESZÉD ÉS GONDOLKODÁS 1. A filozófiának, a nyelvészetnek és a pszichológiának évszázadok óta visszatérô kérdése, hogy milyen a kapcsolat gondolkodás vagy általában a megismerési folyamatok és nyelv,
RészletesebbenHumán emlékezeti fenntartási folyamatok oszcillációs. hálózatainak elektrofiziológiai analízise
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar Pszichológiai Doktori Iskola Kognitív Pszichológiai program Tóth Brigitta Humán emlékezeti fenntartási folyamatok oszcillációs hálózatainak
RészletesebbenKIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS. Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató Csoport
MAGYAR PEDAGÓGIA 102. évf. 3. szám 391 410. (2002) A KÉPESSÉGEK FEJLŐDÉSI ÜTEMÉNEK EGYSÉGES KIFEJEZÉSE: A GAMMA KOEFFICIENS Csapó Benő Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék MTA-SZTE Képességkutató
RészletesebbenEgy csodálatos elme modellje
Egy csodálatos elme modellje A beteg és az egészséges agy információfeldolgozási struktúrái Bányai Mihály1, Vaibhav Diwadkar2, Érdi Péter1 1 RMKI, Biofizikai osztály 2 Wayne State University, Detroit,
RészletesebbenAutizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban. Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK
Autizmussal élő hallgatók a felsőoktatásban Krausz Katalin gyógypedagógus AOSZ Őszi Tamásné gyógypedagógus Autizmus Alapítvány, ELTE BGGYK Autizmussal élek, de nem autista vagyok elsősorban. (Ellen Notbohm:
RészletesebbenKiss Szabolcs. Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról
Kiss Szabolcs Zárójelentés A gyermek tudatelmélete és pragmatikai képessége című OTKA pályázatról A beszámolási időszakban (2003-2006) folytattam a gyermek tudatelméletének több szempontú tanulmányozását.
RészletesebbenElveszett emlékek. Miről lesz szó?
Miről lesz szó? Elveszett emlékek Amnéziák osztályozás, okok, magyarázó elméletek Demeter Gyula és Kardos Zsófia gdemeter@cogsci.bme.hu Emlékezeti funkciók diagnosztikája betekintés egy pár klasszikus
RészletesebbenKonzultáció. Bitter István 2012 dec. 10.
Konzultáció Bitter István 2012 dec. 10. Pszichiátriai viszgálat 1. Megjelenés, viselkedés Pl. cooperativ, hosztilis, őszinte, csábító stb.; Pszichomotorium, szorongás látható tünetei ide is kerülhetnek
RészletesebbenA beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál
A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos
RészletesebbenA sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre
A sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásának munkaterve a 2015/ 2016 os tanévre A sajátos nevelési igényt a megyei szakértői bizottság szakvéleményben állapítja meg. Az Intézményben integráltan
RészletesebbenA betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk
A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,
RészletesebbenA fogyatékossághoz vezetõ út
07Kende-Nemenyi(1).qxd 2005.02.23. 9:37 Page 199 KENDE ANNA NEMÉNYI MÁRIA A fogyatékossághoz vezetõ út A 2003-as év elsõ felében, az iskolaérettségi vizsgálatok idõszakában kutatást végeztünk beiskolázás
RészletesebbenBiológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség
Biológiai perspektíva 2: Biológiai folyamatok és személyiség Alapkérdés: milyen mechanizmusok révén gyakorolnak hatást a genetikai tényezők a személyiségre? Kiindulópont: A személyiséget biológiai működések
RészletesebbenFerences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása
Ferences Rendi Autista Segítő Központ, Általános Iskola, Fogyatékos Személyek Otthona, Gondozóháza, Lakóotthona és Nappali Ellátása PEDAGÓGIAI PROGRAM Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány Autista
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. 6. viselkedéselemző/pszichológus (klinikai- és egészségpszichológia szakirány)
SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ NÉV: Kékes Szabó Marietta E-MAIL: kszmarietta@jgypk.u-szeged.hu TEL.: (munkahelyi) 546-206, 105-ös tanszéki szoba MUNKAHELY, BEOSZTÁSOK: egyetemi tanársegéd TUDOMÁNYOS FOKOZAT: doktorjelölt
Részletesebben8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség
8.3. Az Információs és Kommunikációs Technológia és az olvasás-szövegértési készség Az IALS kutatás során felmerült egyik kulcskérdés az alapkészségeknek az egyéb készségekhez, mint például az Információs
RészletesebbenA pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása
A pszichomotoros fejlődés zavarainak felismerése és ellátása Dr. Gallai Mária gyermekpszichiáter Fejlődési zavar Fejlődési zavar gyanúja: megkésett eltérő disszociált fejlődés Fejlődési részterületek:
Részletesebben30.Azolvasászavaraiésa
30.Azolvasászavaraiésa diszlexia Csépe Valéria Mindenki tudja, mi az olvasás. Ezzel a mondattal kezdtem e kötetben a 7. fejezetet. Utalni kívántam ezzel a tudománytörténetnek arra a gyakori csapdájára,
RészletesebbenGONDOLKODÁS ÉS NYELV
GONDOLKODÁS ÉS NYELV GONDOLKODÁS A. Propozicionális B. Képzeleti Propozicionális gondolkodás Propozíció kijelentés, amely egy tényállásra vonatkozik, meghatározott viszonyban összekombinált fogalmakból
RészletesebbenA gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás
A gyerekek mindig pontosan értik a számneveket? Pintér Lilla Gerőcs Mátyás A vizsgált kérdések Hogyan értelmezik az óvodáskorú gyerekek a számneves kifejezéseket tartalmazó mondatokat? Milyen értelmezésbeli
RészletesebbenBeszédhiba és beszédfeldolgozás
Beszédhiba és beszédfeldolgozás Gósy Mária MTA - ELTE Mi a beszéd? A gondolat kifejeződése, informáci ció,, verbális gesztus, artikuláci ciós s mozgássorozat, akusztikai hullámforma, mechanikus rezgés,
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Fogyatékosságtani ismeretek A tantárgy sikeres elsajátításával a résztvevő ismerje meg a fogyatékosok
RészletesebbenÖregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi
Öregedés és a mindennapi emlékezet: a memóriatréning jótékony hatása Elena Cavallini, Adriano Pagnin, Tomaso Vecchi A memóriatréning hosszú távú hatásai időskorban: Egy longitudinális vizsgálat Sara Bottiroli,
RészletesebbenLEHETŐSÉGEI. Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián. Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet
Iskolakultúra 12. 4. sz. 12-20. (2002) A SZOCIÁLIS KÉSZSÉGEK KRITÉRIUMORIENTÁLT FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Zsolnai Anikó - Józsa Krisztián Szegedi Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Intézet E-mail:
RészletesebbenZ GENERÁCIÓ: Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság XXI. Országos Tudományos Nagygyűlésén Szombathely, 2012. május 31.
Z GENERÁCIÓ: Magyar serdülők életmódja és jellemző trendek az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) nemzetközi kutatás 1997-2010 közötti adatai alapján Szimpózium a Magyar Pszichológiai Társaság
RészletesebbenE Y G S Y Z S E Z RŰ ER Ű FÓ F B Ó I B ÁK
Szorongásos megbetegedések I. EGYSZERŰ FÓBIÁK SZOCIÁLIS FÓBIA PTSD Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék 2014 szakképzés 1.évfolyam 1 A szorongás fogalma A pszichiátria/klinikai
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenEmelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója. Olasz nyelv. Általános jellemzők
Emelt szintű szóbeli érettségi vizsga értékelési útmutatója Olasz nyelv Általános jellemzők FELADATTÍPUS ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI PONTSZÁM Bemelegítő beszélgetés Nincs értékelés. 1. Vita: adott témakörhöz
RészletesebbenAz előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása
Az előadás címe: A nyelvi zavarok korai felismerése a pszichomotoros fejlődéssel összefüggésben Egy szakdolgozati kutatás eredményeinek bemutatása Készítette: Szabó Ágnes logopédus hallgató; ELTE Bárczi
RészletesebbenA SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA?
A SIKER KOVÁCSA, VAGY A KUDARC KÓDJA? A döntéshozatali tudatosság hiányosságai és lehetőségei a projekt menedzsmentben Török L. Gábor PhD Sikeres és sikertelen projektek arányai PMI nemzetközi felmérés
RészletesebbenA LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK
kutyakonyv_korr.qxd 2006.11.01. 18:35 Page 191 A LEGFONTOSABB FOGALMAK ÉS MEGHATÁROZÁSAIK Adaptáció (adaptation) A szó szerinti jelentése: hozzáidomulás. Biológiai értelemben akkor nevezünk adaptívnak
RészletesebbenA marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében
531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi
RészletesebbenAUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA
AUDIOVIZUÁLIS TARTALMAK BEFOGADÁSÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGA Befogadást segítő eszközök Jelnyelvi tolmács (leköti a vizuális figyelem nagy részét, speciális ismeret kell hozzá) -a válaszadó siketek
Részletesebben