Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum április 19.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development. konferencia. Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum. 2007. április 19."

Átírás

1 Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ Centrul Transfrontalier de Competenţă în Domeniul Dezvoltării Rurale Cross-Border Centre of Expertise in Rural Development konferencia A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum április 19. Levezető elnök: Dr. Baranyi Béla tudományos osztályvezető A projekt az INTERREG IIIA Magyarország-Románia és Magyarország-Szerbia és Montenegró Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében, az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával valósul meg 1

2 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. TARTALOM Katonané Dr Kovács Judit Megnyitó 3 Szentmiklósi Zoltán A gazdálkodás és a vidékfejlesztés agrárpolitikai stratégiája Bihor megyébe 4 Forgács Barnabás Az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program lehetőségei és aktualitásai 9 Berki Judit A Regionális Fejlesztési Ügynökség szerepe a területfejlesztés és a vidékfejlesztés meghatározásában 10 Gila Károly Vidékfejlesztés a kistérségekben a LEADER program segítségével 14 Jávor Károly A vidékfejlesztés és a területfejlesztés kapcsolata 18 Nátor István Békés megye esélyteremtési programja Hevessy Gábor A turizmus hatásai a Tisza-tónál 23 Incze Réka Együttműködések Kovászna megyében 30 Árváné Ványi Georgina A méztermelés, mint alternatív jövedelemszerzés vidékfejlesztési szerepe 37 Gályász József Vidékfejlesztési esettanulmányok a magyar - román határ mentén 43 Sebestyén József A Kárpát-medence örökségvédelme határok nélkül 48 Julie M. Boone, C. Knock and Jamie A. MacAskill ADER: Supporting rural entrepreneurs and agricultural reform 49 2

3 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. MEGNYITÓ Katonané Dr. Kovács Judit Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, 4032 Debrecen, Boszormenyi ut A Debreceni Egyetemen működő Határmenti Vidékfejlesztési Tanácsadó Központ (HVTK), mely egy INTERREG IIIA projekt támogatásával került létrehozásra, három nagy sikerű konferenciát rendezett eddig. Az elsőt március 30-án Debrecenben, ezt követte a szarvasi majd a nyíregyházi konferencia júniusában, illetve januárjában. A konferenciák anyaga már elérhető a honlapon. A HVTK projekt működése során felmerült, hogy a vidékfejlesztési és a területfejlesztési rendszer eredményes működéséhez szükséges lenne ezen struktúrák átvilágítására, a két rendszer közötti információáramlás erősítésére. A vidéki térségek alatt azokat a területeket értjük, melyek alacsony népsűrűséggel jellemezhetők, ahol jelentős mértékben támaszkodnak a termőföldre, mint megélhetési forrásra és a település szerkezet nem hordoz városias jellemzőket. Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság csak egy részét jelenti a vidék életének, a Közös Agrárpolitikának még mindig meghatározó jellemzője azon elképzelés, hogy a vidékfejlesztés célkitűzései jelentős mértékben egybeesnek az agrárpolitikai célokkal. Egyre szélesebb körben osztott azonban a vélemény, hogy egy integrált, területi megközelítésre van szükség amely kellőképpen figyelembe veszi a vidéki körülmények sokszínűségét és nem szektorális oldalról (pl. mezőgazdaság) közelít ahhoz, hogy regionálisan kiegyenlített fejlődés és területi kohézió valósuljon meg. A projekt negyedik konferenciáján lehetőséget szeretnénk biztosítani a problémakörben érintetteknek arra, hogy véleményt cseréljenek, megoldást találjanak a két rendszer közötti kapcsolat szorosabb kapcsolódására. A konferencia segítségével arra a kérdésre keressük a választ, mit értünk pontosan akkor, amikor a határmenti régiók vidékfejlesztéséről beszélünk és általában, hogyan kapcsolódik a vidékfejlesztés a regionális fejlesztéshez, területfejlesztéshez. Magyarországról és Romániából érkező előadók vállalták a feladatot, hogy előadásokat tartsanak, valamint részt vegyenek a vitában és a műhelybeszélgetésen. A délelőtti plenáris ülésre meghívott előadók olyan intézményekből érkeznek, melyek jelentős szerepet játszanak a területfejlesztésben és a vidékfejlesztésben. Minden meghívott előadó a saját szemszögéből mutatja be a konferencia témáját, majd ezek után lehetőséget biztosítunk kérdések feltevésére. Szünet után műhelybeszélgetés keretében lesz lehetőség a további véleményformálásra, vagy lehetőség lesz ezzel párhuzamosan vidékfejlesztési témához kötődő kutatások beszámolóit meghallgatni. Ebéd után három érdekes előadásra kerül sor Magyarországról és Romániából érkező előadók tolmácsolásában. A konferencia lehetőséget biztosít a tudomány képviselői, a diákok és a vidékfejlesztés gyakorlati szakemberei, szereplői közötti kommunikációra is. A konferencia nyelve magyar, emellett angol tolmácsolást biztosítunk. 3

4 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. A GAZDÁLKODÁS ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS AGRÁRPOLITIKAI STRATÉGIÁJA BIHOR MEGYÉBE Szentmiklósi Zoltán Bihor Megyei Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Mun. Oradea cod , B-Dui Decebal Nr. 22. Bloc 104/B, Sc. C. ET-II jud. BIHOR, Románia, BEVEZETÉS Szentmiklósi Zoltán agrármérnök, 1981-ben végzett Kolozsvár, agrártudományi egyetem, általános mezőgazdasági szakon, fő specializáció: szántóföldi növénytermesztés és agrármenedzsment ig : farmvezető és főmérnök az MTSZ-ben Bihar és Paptamási kozsegekben.1990-tol magántulajdonon alapuló növénytermesztő társaságok ügyvezetője, menedzsere és technikai szakiranyitoja.2000-tol a Bihar megyei RMGE szervezet elnöke és 2004-tol az országos RMGE alelnöke illetve ügyvezető elnöke. szoros kapcsolat kell létrehozni a társadalmi és termelési szféra között,valamint a helyhatóságok és a központi, országos szervek, minisztériumok között a politikum döntően befolyásolhatja a gazdaság helyzetét Románia sajátságos helyzete a politikum miatt, amely szinten specifikus a román politikában nincsenek meghatározó pártok,sem meghatározó pártkoalíciók. A meglévő koalíciók nem politikai, nem ideológiai alapokra épülnek, hanem a tömörülések gazdasági és egyéni érdekeit helyezik előtérbe a politikumra és a gazdaságra egyaránt jellemző a társadalmi dialógus hiánya! mezőgazdasági és vidékfejlesztési szempontból Románia súlyos válságban van minden szempontból az RMDSZ jelenléte a román politikai színtéren nagyon fontos és mondhatni meghatározó. Erdélyi és a nyugat-romániai megyék gazdasági háttere nélkül, Bukarest nem lenne mit irányítson. A román történelmi pártok szétzüllesztése a konkrét cél a román belpolitikában óta. A CDR kormányzása óta az RMDSZ harca a helyi autonómiáért a román politikai síkon vonul nem értelmezve, de nem is akarjak ezt a dolgok tudatosítani! munkanélküliség, alacsony bérek, rosszul működő szociális védőháló egészségügyi, tanügyi válság, megfelelő struktúrák hiánya! vidékfejlesztés rossz felfogás már az indulástól kezdve várossá nyilvánítva olyan helységek, melyek a községi szintű struktúrákat sem tudják felmutatni! RMGE o civil szféra o érdekképviselet érdekérvényesítés! o információszerzés, tárolás és továbbítás o szaktanácsadás (agrárproblémák, közgazdasági problémák, jogi problémák, kataszteri problémák, környezetvédelem, stb.) o 14 erdélyi és nyugat romániai megyébe vannak szervezetei o ilyen szervezet a Bihar megyei is, 1990-ben alakult, 1998-ban vált jogi személlyé, hivatalosan jegyzet szervezetté 4

5 a civil szervezetek óriási szerepe a társadalmi dialógusban, kapocs a helyi gazdasági és termelői szférák valamint a politikum és a szaktárcák között. az RMGE az RMDSZ társult szakmai szervezete országos szinten Bihar Megye kivételes helyzet, az ország nyugati kapuja, a Hajdú-Bihar-Bihor Eurorégión keresztül hatalmas lehetőségek minden ágazatban az együttműködésre és példaértékű vállalkozások és projektek megvalósítására, példaként a Bukaresti nemzeti irányítás számára. Románia január 1-i EU csatlakozása bár hozott változásokat gazdasági téren, de a politikumot és a törvényhozást teljesen felbolygatta. Románia államvezetése: - korlátlan hatalmú elnök - kétkamarás parlament - nem szakorientált minisztériumok - egyes ágazatokat a nemzetgazdaságban senki nem irányít, ilyen például az élelmiszeripar. agrárpolitika = tévedések vígjátéka agrárpolitikai stratégia = sok hűhó semmiért 1990 óta a mezőgazdasági minisztérium élén egyetlen szakminiszter volt: Valeriu Tabara személyében, aki a temesvári agrártudományi egyetem professzora között. A többiek: elektrotechnikai szakember, ortodox pap, erdészeti szakember, történész pszichológus és a jelenlegi pénzügyi szakember. a magyarországi agráriumban kifejtett aránylag rövid Torgyán-korszak eredményei hatványozottan jelentkeznek a romániai agrárpolitikában, a hozzá nem értő miniszterek áldásos munkáját követően. a kétkamarás parlament az agráriumot és a vidékfejlesztést félvállról kezeli, tűzoltó módszerekkel próbálja megoldani a törvényhozás felelősségteljes munkáját. Bihar Megye átlagosan hű tükre egész Romániának éspedig földrajzi, történelemi, társadalmi szempontból egyaránt. Van síkság, domb és hegyvidék, van folyó-, álló- és termálvíz, van szántóföld, gyümölcs, szőlő, legelő és erdő, van, de még inkább volt: ipar, bányászat és persze van kereskedelem. Ehhez az utóbbihoz aztán mindenki akar érteni és persze űzni is azt. De ha nincs termelés, akkor mivel kereskedjünk?! a termények értékesítése: szétzüllesztett mezőgazdasági, úgynevezett szabad piac, ahol a felvásárlók, apró kivétellel, a szicíliai maffiát megszégyenítő csoportosulások és egyének. az élelmiszeripar felszámolása egyik fő oka az értékesítési piac teljes beszűkülésének. Nagyváradi viszonylatban az elmúlt 16 év alatt fel lett számolva: a szesz és élesztőgyár, a sörgyár, a konzervgyár, a nagysütöde, a nagy vágóhíd, jelenleg szinte az utolsó működési fázisában van az olajgyár és a cukorgyár. Bihar megye mezőgazdasági aktivitását jelenleg 4 hivatal próbálja koordinálni: o 1 a Bihar megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság o 2 a Bihar megyei mezőgazdasági kifizető ügynökség o 3 a Bihar megyei vidékfejlesztési és halászati kifizető ügynökség (volt SAPARD) o 4 a Bihar megyei szaktanácsadó és agrárkonzultációs hivatal (DADR, APIA, APDRP és OJCA) o ez a 4 hivatal kellene, hogy összehangolja és megoldja az agráriumra vonatkozó szervezési problémákat, az információk áramlását és az egész tevékenység irányítását o Bihor megyében, mint egész Romániában a felsorolt 4 fórumon keresztül helységenként kb. 0,8 szakember jut a gazdatársadalom kiszolgálására. 5

6 o A jövőben tervezik agrár-kamarák létrehozását országos szinten, azaz 42 megyében 6000 szakembert akarnak bevonni az agrárkamarák kötelékébe. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi helységenkénti 0,8 szakember helyet, 1,8-ra fog nőni a létszám o Az 1991-es 18. földtörvény, ami a román mezőgazdaság alaptörvénye, kimondja a helyhatóságok mellett működő vidékfejlesztési irodák felállításának szükségességét, legalább 4-5 szakemberrel, az illető térség sajátosságainak megfelelően. o Jelenleg a kimondottan agrárszakemberek mellett (azaz agronómus, állattenyésztő, állatorvos, kertész, mezőgépész szükséges lenne a kamaráknál közgazdásokra, jogászokra, kataszteri szakemberekre is, de mindez 1,8 szakemberrel hogyan lesz megoldható?! Röviden a Bihor megyei agrárhelyzetről ben: 52 helységben, városokban és falvakban működő jogi személyek, akik mezőgazdasággal foglalkoznak 61536,74 hektárt művelnek meg. Köztük megtalálhatók 2-3 hektáros vállalkozók, de dominálnak az hektár közöttiek, ezen kívül vannak hektárosak és elvétve 800 hektárosak is, végül összesen 1-2 vállalkozás területe haladja meg az 1000 hektárt. 1 hektáron gazdálkodó egyén már bejegyezheti magát mint mezőgazdasági vállalkozás, ilyen módon Bihor megyében gazdaság van bejegyezve 2006-os növénytermesztési adatok Bihor megyéből: - szemes gabonák: ha = t - amiből: - búza: ha = t (őszi) - rozs: 813 ha = 2154 t (őszi) - tritikale: 1061 ha = 3024 t (őszi) - árpa: ha = t (őszi) - sörárpa: 1000 ha = 2201 t (őszi) - sörárpa: 2000 ha = 4200 t (tavaszi) - zab: ha = t (tavaszi) - kukorica: ha = t - rizs: 106 ha = 64 t - köles: 13 ha = 65 t Megjegyzés: a tavaszi gabona kultúrák hiánya jellemző, búza, tritikale, cirok, kukorica, nincs másodvetésben! - hüvelyes növények: 164 ha = 451 t - amiből: - takarmányborsó: 66 ha = 66 t - szárazbab: 100 ha = 135 t - szárazbab köztes termesztésben: 250 t Megjegyzés: csak a magánszektorban - textil növények: 801 ha = 933 t - amiből : - rostkender: 321ha = 345 t - rostlen: 480 ha = 588 t - olajos növények: ha = t - amiből: - napraforgó: ha = t - repce: 1175 ha = 1607 t - szója: 1875 ha = 2965 t - egyéb ipari növények: ha = t - amiből: - cukorrépa: 1785 ha = t - dohány: 28 ha = 28 t 6

7 - seprűcirok: 1500ha = 3315 t - aromatikus és gyógynövények termesztése: teljesen hiányzik - burgonyatermesztés: ha = t - amiből: 300 ha korai, 700ha nyári és 9500ha őszi. - zöldségtermesztés : - szabadföldben 7500 ha = t - köztes és másodkultúrában : 1710 t - takarmánynövények : 50398ha = t - vetőmagtermesztés : 905 ha, - amiből gabonafélék 840 ha, őszi búza 801ha =2603t Megjegyzés: a többi kultúránál a vetőmag előállítás teljesen jelentéktelen - szőlőtermesztés: ha = 9729 t - amiből: - oltás és őshonos: 483 ha = 2785 t - hibrid szőlő: 1615 ha = 6944 t - gyümölcstermesztés: ha = t - öntözéses kultúrák helyzete: - napraforgó: 50 ha = 105 t (állami szektor) - zöldségfélék: 50 ha = 700 t (magánszektor) - üvegházi termelés, csak zöldségféléknél: nm = t - műtrágya felhasználás: ha = t - istállótrágya felhasználás: ha = t ÁLLATTENYÉSZTÉSI ADATOK BIHOR MEGYÉBEN - összes szarvasmarha: db, - amiből - tehenek: db - üsző: 4599 (2 év fölött) - apaállat: 100 db (2 év fölött) - bivaly: 4440 db, amiből tehén 2880 db - összes sertés létszám: db - amiből: - anyakoca: db - előhasi koca: 2836 db - tenyészkan: 560 db - összes juh állomány: db - összes kecske állomány: db - összes baromfi létszám : 2446 ezer db - összes lóállomány: db - amiből: - tenyészkanca: 8103 db - apaállat: 10 db - igavonó lovak: db - összes méhcsalád : nyúl és prémes állat nincs nyilvántartva megyei szinten ÖSSZEGZÉS az összes agrárágazatok progresszív hanyatlása az elmúlt 16 esztendő alatt, főleg az állattenyésztésben a mezőgazdaságból a lakosság kb. 55%-ának kellene megélnie, ezzel szemben az utóbbi 3 évben minden gazdálkodási forma hektáronként új lejes veszteséget könyvelhet el 7

8 rossz agrárpolitika: a kültelki mezőgazdasági területek megadóztatása községi szinten új lej/ha, városi viszonylatban új lej/ha a tulajdon viszonyok nincsenek rendezve, a birtoklevelek telekkönyveztetése óriási összegekbe kerül, főleg a területek elaprózódása miatt az EU-tól kapott 50 euró/ha támogatás és 30 euró/ha nemzeti támogatás nagyon alacsony a romániai gazdálkodók számára, ennyi támogatást adott a kormány is hektáronként 2004-ig. a legnagyobb gondot a vállalkozások teljes dekapitalizálódása jelenti, a szövetkezeti formák nem megvalósíthatók és nem működőképesek, a bankvilág nem vesz részt az agrárium támogatásában: a hosszú lejáratú és alacsony kamatú kölcsönök egyelőre csak utópiák a román gazdaság számára minden agráriummal kapcsolatos ügyintézést óriási bürokrácia övez legyünk-e optimisták a jövőre vonatkozóan? Kötelező módon azok kell legyünk, mivel a határok eltűnése talán elősegíti a román belpolitika európaivá válását, és lehetetlen, hogy egy olyan adottságú ország mint Románia, EU-s államként ne találjon megoldást a súlyos válságra, ami a nemzetgazdaság minden ágazatát és a társadalom minden tagját súlyosan érinti. 8

9 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. AZ ÚJ MAGYARORSZÁGI VIDÉKFEJLESZTÉSI PROGRAM LEHETŐSÉGEI ÉS AKTUALITÁSAI Forgács Barnabás Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Agrár-Vidékfejlesztési Főosztály, Budapest, Kossuth Lajos tér 11., (A tanulmányt teljes terjedelemben nem kaptuk meg) 9

10 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG SZEREPE A TERÜLET- FEJLESZTÉS ÉS A VIDÉKFEJLESZTÉS MEGHATÁROZÁSÁBAN Berki Judit ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaság, 4028 Debrecen, Simonyi u. 14., Kulcsszavak: regionális fejlesztési ügynökség, operatív program, akcióterv, tervezési dokumentumok, prioritás Összefoglalás: A regionális szintnek és a regionális fejlesztési ügynökségeknek különösen nagy szerepe van az uniós és hazai területfejlesztésben. Napjaink legfontosabb feladata a as időszakra való felkészülés, az ezen időszakra vonatkozó regionális tervezési dokumentumok elkészítése és társadalmi megismertetése. BEVEZETÉS Az Európai Unió meghatározó tervezési szintjét jelentik a NUTS II régiók, melyek fejlesztésében jelentős szerepet játszanak a regionális fejlesztési ügynökségek. A hazai régiók az EU-csatlakozást megelőző időszakban a PHARE programok, a csatlakozás utáni, os időszakban az EU-s források felhasználásának tervezésében, a programok és projektek menedzselésében több éves szakmai gyakorlatra tettek szert. A Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből álló, NUTS II szintű, Észak-alföldi régió fejlesztésével foglalkozó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Közhasznú Társaságot (ÉARFÜ) az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2000-ben hozta létre. A regionális szintre allokált decentralizált hazai források kezelése, a régió nemzetközi kapcsolatainak erősítése, nemzetközi projektekben való részvétel, a regionális innovációs folyamatok ösztönzése, támogatása mellett, az ÉARFÜ jelenleg egyik meghatározó, kiemelkedő fontosságú feladata a as EU-s költségvetési időszakban az Észak-alföldi régióra allokált uniós támogatási összeg felhasználását meghatározó tervezési dokumentumok (operatív program és akciótervek) elkészítése. A felkészülés a as EU-s költségvetési időszakra az Észak-alföldi régióban 2004 őszén kezdődött, amikor szakértők bevonásával megkezdődött az Észak-alföldi régió helyzetelemzésének aktualizálása, majd Stratégiai Programjának elkészítése. Mindkét dokumentum a régió teljes egészét, valamennyi ágazat helyzetét, fejlesztési igényeit és lehetőségeit vizsgálja. Annak érdekében, hogy a Stratégiai Program tartalmát a régióban működő szervezetek is megismerhessék, illetve a régió lakossága is véleményt tudjon róla formálni, az ÉARFÜ széleskörű társadalmi egyeztetést végzett, aminek keretében kistérségi fórumokon elhangzott, illetve az Ügynökséghez írásban eljuttatott vélemények tovább formálták a dokumentumot, melyet végül az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács 2006 márciusában fogadott el. Az ezt követő időszakban a szaktárcákkal, a tervezési folyamatokat koordináló Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel és a Regionális Operatív Program Irányító Hatósággal folytatott tartalmi lehatárolási egyeztetések és a társadalmi egyeztetés során beérkezett vélemények alapján alakult ki az Észak-Alföldi Operatív Program november 17-én az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, december 06-án a Kormány által 10

11 elfogadott verziója, amely december 20-án hivatalosan benyújtásra került az Európai Bizottsághoz. A as időszakra vonatkozó Észak-Alföldi Operatív Program olyan fejlesztéseket tartalmaz, amelyek kifejezetten regionális kompetenciába tartoznak, és amelyekhez források is vannak rendelve. Az Operatív Program átfogó célja a régió versenyképességének erősítése és a régión belüli területi különbségek csökkentése. A célok megvalósítását a stratégiai szemléletű Operatív Programban rövidebben, a vele párhuzamosan készülő, a pályázati kiírásokat megalapozó Regionális Akciótervben részletesen kifejtett prioritások alá rendezett támogatható területek, tevékenységek fejlesztése segíti elő. A következőkben bemutatásra kerül az, hogy az egyes prioritásokon belül milyen fejlesztésekkel kívánja a régió az Operatív Programban deklarált célokat elérni. 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés A prioritás keretében a kis- és középvállalkozói szektor hatékony működéséhez nélkülözhetetlen üzleti infrastruktúra megteremtése, ipari parkok és területek infrastrukturális fejlesztése és szolgáltatási körének bővítése, a hatékony üzleti infrastruktúra kialakítása érdekében az új, induló, valamint alacsony hatékonysággal működő vállalkozások megerősödését szolgáló inkubációs célú fejlesztések támogathatók. A prioritás keretében támogatás nyújtható továbbá a KKV szektor számára nyújtott alap- és emeltszintű üzleti és innovációs tanácsadást biztosító tevékenységekhez, valamint innovációs és technológiai szolgáltatásokhoz, a vállalati együttműködések, klaszterek, beszállítói hálózatok létrehozásához, közös projektek, programok vagy beruházások megvalósításához, nemzetközi együttműködésekhez. 2. prioritás: Turisztikai célú fejlesztés A turisztikai szezon meghosszabbítása érdekében, a régió adottságaira alapozva, a prioritás támogatja a meglévő gyógy- és termálfürdők infrastrukturális fejlesztését, valamint a gyógy- és wellness-szolgáltatások körének bővítését, a régió kulturális értékeinek, építészeti és történelmi örökségének megőrzését, infrastrukturális fejlesztését, látogathatóvá tételét, az öko-, aktív és vízi-turizmus feltételeinek fejlesztését. A jövedelemtermelő képesség növelése és a szezonalitás csökkentése érdekében a prioritás kiemelt figyelmet fordít a konferenciaturizmus, a többéves hagyománnyal, magasabb látogatószámmal rendelkező kulturális, vallási, művészeti, üzleti rendezvények, valamint az országos és nemzetközi jelentőségű sportrendezvények lebonyolítását lehetővé tevő rendezvény-turizmus infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére. A prioritás keretében lehetőség nyílik továbbá a kereskedelmi szálláshelyek és a szálláshelyeken nyújtott szolgáltatások, valamint a desztináció-menedzsment szervezetek fejlesztésére, az ágazatban foglalkoztatottak speciális szakirányú továbbképzésére is. 3. prioritás: Közlekedési feltételek javítása A lakosság mobilitásának javítása érdekében kiemelt szerepet kap az alsóbbrendű közúti közlekedési hálózat, a 4 és 5 számjegyű, valamint az önkormányzati utak minőségének javítása, indokolt esetben a hiányzó kapcsolatok kiépítése, ami elsősorban a hátrányos helyzetű térségekre fókuszál, esélyt teremtve ezzel azok felzárkózásához. A fenntartható közlekedési módok fejlesztése érdekében a prioritás keretében lehetőség nyílik a biztonságos kerékpáros közlekedés feltételét jelentő, hivatásforgalmú kerékpárutak kiépítésére. 11

12 A térségi elérhetőség javítása, a területi különbségek csökkentése érdekében támogatható a környezetkímélő és fenntartható közösségi közlekedés, ezen belül is a helyi és helyközi közlekedésben egyaránt fontos közlekedési ág, a busz-közlekedés fejlesztése. 4. prioritás: Humán infrastruktúra fejlesztése A humán erőforrás fejlesztése kapcsán kiemelt szerepet kap a humán jellegű közszolgáltatások térségi alapon történő optimalizálása, fejlesztése. Így a prioritás támogatja a közoktatás, a helyi szinten biztosítandó egészségügyi alap- és a térségi alapon szervezett járóbeteg szakellátás, az egészségügyi rehabilitáció, az alap és nappali szociális ellátás, valamint a közösségi és rekreációs intézmények infrastrukturális fejlesztését. A prioritás hozzájárul a szolgáltatások akadálytalan hozzáférésének megvalósításához is, támogatja az önkormányzati feladatokat ellátó intézmények integrált, teljes körű akadálymentesítését. Lehetővé teszi továbbá a helyi önkormányzatok közigazgatási feladatainak elektronizálását, modernizálását, ami hozzájárul a helyi közigazgatás hatékonyabb működéséhez, a lakosság hivatali ügyintézésének gyors és ügyfélbarát kiszolgálásához. 5. prioritás: Térségfejlesztés A dinamikus, funkciógazdag és élhető városhálózat kialakítása érdekében a prioritás támogatja a városi területek, városi központok fizikai megújítását, kisebb funkciószegény városok esetében városközponti területek kialakítását a városi funkciók bővítése és a gazdasági tevékenységeket is vonzó települési környezet kialakítása érdekében. Lehetőség nyílik a városi területeken lévő, használaton kívüli vagy alulhasznosított, általában leromlott fizikai állapotban lévő és jellemzően környezetszennyezéssel terhelt barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítására is. A prioritás támogatja a nagyobb lélekszámú városok leromlott, vagy leszakadó városrészeiben integrált település-rehabilitációs akciók végrehajtását, melyeknek részét képezi a leromlott fizikai állapotú többlakásos társasházak, elsősorban panellakások energiahatékonysági célú fizikai megújítása, környezetének fejlesztése, a települések zöldfelületének növelése, az itt élő társadalmi reintegrációja. A települési környezet minőségének javítása érdekében a prioritás támogatja a települések természeti és táji értékeinek, helyi jelentőségű természeti területeinek védelmét, megőrzését biztosító fejlesztéseket, a 2000 lakos egyenérték (LE) alatti települések szennyvízkezelésének megoldását, a levegő- és zajszennyezés elleni védelem megvalósítását, a régió legsúlyosabb helyzetben lévő belvízi öblözeteinek rendszerszerű beavatkozásait, külés belterületen a belvízvédelmi infrastruktúra fizikai fejlesztését. A prioritás keretében támogathatók a civil szervezetek, helyi közösségek együttműködését, társadalmi szerepvállalását, a közösségi jellegű szolgáltatások fejlesztését ösztönző programok, amelyek elősegítik a hátrányos helyzetű lakosságcsoportok társadalmi és munkaerő-piaci reintegrációját. Az Észak-Alföldi Operatív Program céljának, a régió versenyképességének erősítése mellett a régión belüli területi különbségek csökkentésének, a hátrányos helyzetű, vidéki térségek felzárkóztatásának elérése a Regionális Akciótervben szereplő kiválasztási kritériumok kidolgozásánál került figyelembevételre. Ezt az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács úgy kívánja biztosítani, hogy a pályázatok értékelése során a legtöbb esetben előnyben kívánja részesíteni a hátrányos helyzetű kistérségekből beérkezett pályázatokat. Mivel az Operatív Program nem fedi le a régió valamennyi fejlesztési igényét, ezért az ÉARFÜ részt vett az ágazati operatív programok különösen a vidékfejlesztés szempontjából meghatározó Új Magyarország Vidékfejlesztési Program véleményezésében, társadalmi 12

13 vitájában, tartalmi lehatárolásokról szóló egyeztetésein annak érdekében, hogy a régió Stratégiai Programjában meghatározott fejlesztési igények támogatható területekként ne csak a regionális operatív programban jelenjenek meg. Észak-Alföldi Operatív Program (2006) IRODALOM Észak-Alföldi Operatív Program Regionális Akciótervének munkaanyaga (2007) 13

14 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. VIDÉKFEJLESZTÉS A KISTÉRSÉGEKBEN A LEADER PROGRAM SEGÍTSÉGÉVEL Gila Károly Magyarországi LEADER Központ, Budapest, Szent István tér 11., Kulcsszavak: LEADER, új elvek és gyakorlat, kistérség-fejlesztés, összefogás Összefoglalás: Az Európai Unióban immár negyedik ciklusát kezdő vidékfejlesztési program, a LEADER 2005-ben indult el Magyarországon. Már az eddigi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a LEADER legfontosabb rendezőelve, Gondolkozz globálisan, cselekedj lokálisan, mely röviden összefoglalva azt jelenti, hogy a helyi ügyekben a helyiek tervei alapján készült programok zömmel uniós forrásból történő megvalósításáról a helyiek civilek, vállalkozók, önkormányzatok dönthessenek, alaposan megváltoztathatja a kistérségekben a korábbi fejlesztéspolitikát. Lényegében az új elvekhez új gyakorlat válik szükségessé, más hangsúlyokkal. BEVEZETÉS Az Európai Unió tagállamai az 1990-es évek legelején indították útjára kísérleti jelleggel- a LEADER- programot. Ennek célja az elmaradott vidéki térségek fejlesztése volt a helybeliek aktív szerepvállalásával. Az adott kistérségben a helyiek közös erőfeszítéssel kidolgoztak egy saját vidékfejlesztési programot, amely, ha életképesnek mutatkozott, jelentős pénzösszegeket kaptak továbbpályáztatásra. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy a vidékfejlesztési programjukban megfogalmazott célokkal összhangban lévő fejlesztési projektek nyerhettek el eltérő összegű pályázati összeget. Az 1991-ben indult első LEADER olyan sikeresnek bizonyult, hogy egyre növekvő összeggel azóta minden EU- s költségvetési időszakban nem megkerülhető elemmé vált. Nincs ez másként a most induló ciklusban sem. A LEADER az EU legsikeresebb vidékfejlesztési programja volt és várhatóan lesz is. Magyarországon egy úgynevezett Kísérleti LEADER- Program lebonyolítása után, EU-csatlakozásunkat követően, 2005-ben elindult a LEADER+ program. A rövid felkészítés ellenére 186 helyi akciócsoport alakult meg és készítette el saját vidékfejlesztési programját. A két körös pályáztatás végén közülük 70 megkapta a lehetőséget térségfejlesztési programjának realizálására. Az elnyert millió forintos keret terhére hirdethették meg saját pályázati felhívásaikat. A pályázatok helyi szintű elbírálása a legtöbb helyen már megtörtént, az Irányító Hatóság jóváhagyása után immár a végső kedvezményezettek programjainak, projektjeiknek megvalósítása következik. A következő tervezési időszakra vonatkozóan már biztos, hogy újra indul a LEADER Program, a mostaninál lényegesen nagyobb forrással. Napjainkban folyik a legfontosabb elvek és eljárásrendek pontosítása, várhatóan 2008-ban kerül kiírásra az új pályázat. Eltérés a korábbi fejlesztési gyakorlattól A korábbi évtized vidékfejlesztési gyakorlata általában az volt, hogy az adott kistérségekben gyakran már a fejlesztési tervek készítésekor sem vették kellő hangsúllyal figyelembe a helyiek véleményét, a forrás-elosztás is távol a tényleges felhasználás helyétől, 14

15 sok esetben nem is világos feltételek mellett történt. Ennek az elvnek a LEADER már alapgondolatában ellentmond / gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan / és ugyanez igaz a gyakorlatra is, hiszen az adott kistérség vonatkozásában a helyi döntések helyben születnek meg. Ugyancsak új a LEADER azon eleme is, hogy a program megalkotásában és a döntéshozatalban közösen vesznek részt a civilek, az önkormányzatok és a vállalkozók, ráadásul a civilek és vállalkozók részaránya a döntéshozó testületekben több, mint 50 %. A program első lépéseként a megalakult helyi akciócsoport elkészíti saját vidékfejlesztési tervét, amely a további tevékenység alapjául szolgál. LEADER = Új elvek a kistérség-fejlesztésben Nézzük a legfontosabb elveket, amelyeket a LEADER program megfogalmaz. Az első és talán a legfontosabb elv az, hogy találd ki magad, pénzt kap/hat/sz a megvalósításához. Ennek lényege, hogy senki sem mondja meg felülről, hogy mit kell csinálni az adott kistérségben. A LEADER egyik legfontosabb jellemzője az alulról jövő kezdeményezés. Csak ott jöhet létre a helyi akciócsoport, ahol van elég társadalmi akarat és tenni akarás az elinduláshoz. Fontos tényező, hogy a megfogalmazandó fejlesztési tervek valódi igényekre, a tényleges helyzet ismeretében szülessenek meg. Ennek a LEADER esetében a biztosítéka az, hogy a tervek a kollektív bölcsesség elve mellett alakulnak olyanná, amelyben benne van a civilek, a vállalkozók és az önkormányzatok véleménye is. Mindez persze nem jön létre egyik percről a másikra, de csak ez a módszer teszi a helyben lakók számára megfoghatóvá, vállalhatóvá, végrehajthatóvá a közösen kidolgozott térségfejlesztési programot. A saját terv kidolgozásánál meghatározó tényező a kiinduló helyzet pontos meghatározása, melyhez elengedhetetlen az adott kistérségre vonatkozó korábbi fejlesztési tervek megismerése. Ezek egy része megfogalmaz hosszabb távú gazdaságfejlesztési programokat is, amelyeket a helyi terv elkészítésekor figyelembe kell venni, de ezeken túl is kell lépni. Ennél a kérdésnél van jelentősége a LEADER egy újabb elvének, az innovációnak. Bátran fel kell vállalni olyan, esetleg csak az adott kistérségben innovatív projektek végrehajtható tervként történő megfogalmazását, amelyek túlmutatnak a kistérség határain is. Feladatok az új elvek realizálásakor Nem könnyű feladat az új vidékfejlesztési program kidolgozása a LEADER rendezőelvek figyelembe vételével. Több, időben majdnem egyszerre felmerülő kérdés vár megválaszolásra. Ezek egyikéről, a reális helyzetkép felméréséről már érintőlegesen volt szó, azonban a fontossága miatt a feladatok sorolásakor elsőként kell említeni. Az induláskori SWOT - analízis olyan fundamentum, amelyre az egész program épül, tehát szilárdnak, megalapozottnak, reálisnak kell lennie. Ebben segít ismét a LEADER- elv, hiszen a kollektív bölcsesség, amely esetünkben ismét a három szféra bevonását jelenti, csökkenti a hibázás lehetőségét. Az analízis elkészítésekor minden szereplő hozza magával saját tapasztalatát, tudását, ezt teszi valóssá a helyzetmegítélést. A következő, szinte ezzel egy időben megoldandó feladat a készülő program legfontosabb fejlesztési irányainak meghatározása. Ez nagyon komoly kérdés és általában eldönti egy program későbbi felhasználhatóságát is. A feladat összetett is, több szempont egy időben történő alkalmazásával történik. Az egyik ilyen szempont, hogy a fejlesztési program prioritásainak meghatározásakor alapozni kell az adott kistérség egyediségére, sajátosságára, pl. egy folyóvizekben, holtágakban gazdag kistérségben a vízhez kapcsolódó turisztikai fejlesztés lehet például az egyik kiemelt terület. Az egyediség meghatározása nem minden esetben egyértelmű, előfordulhat, hogy olyan sajátosságot kell prioritásként megjeleníteni, amit a helyiek szemében hátrány volt, pl. ha egy kistérségben elmaradt az ipartelepítés, ez most a munkahelyek száma szempontjából nyilvánvaló hátrány, ugyanakkor az alacsony 15

16 környezeti terhelés, a tiszta, szennyezetlen levegő a turisztikai fejlesztés egyik kiindulópontja lehet. Ez utóbbi egy újabb LEADER- elvre is ráirányítja a figyelmet, vagyis a fejlesztési tervek elkészítésekor ki kell lépni a korábbi időszak sablonjaiból, kreatív, új elképzeléseket is be kell fogadni. Adott esetben a korábbi kistérség-fejlesztési tervekben megfogalmazott elképzelésekkel szemben olyan projektek megvalósításának is lehetőséget kell biztosítani, amelyek új esélyeket, új perspektívákat vázolnak fel és egybeesnek a többség által elfogadott fejlesztési koncepcióval. Az új elvek a gyakorlatban A LEADER- elvek gyakorlatba történő átültetése a most folyó program megvalósítása során megtörtént, az első tapasztalatok már a rendelkezésünkre állnak. A legelső az, hogy kell egy csapat. A legtöbb LEADER+ akciócsoport úgy jött létre, hogy néhány elszánt, talán kicsit megszállott, egyébként a saját vidéke fejlesztését fontosnak tartó kiművelt emberfő meglátta a lehetőséget a LEADER+- programban és elkezdte szervezni az akció-csoportot. Közöttük voltak civil szervezetek vezetői, polgármesterek, vidékfejlesztési szakemberek, vállalkozók, aktív magánszemélyek is. Mivel teljesen járatlan, új úton indultak el, már az induláskor számos nehézséggel kellett megküzdeni. A bizalomhiány, a lebecsülés, a hitetlenség, a bizonytalanság, a program újszerűsége mind-mind olyan tényező, amely a kevéssé összetartó csapatokat szétzilálta, a többieket még inkább egységbe formálta. Az első nagy feladvány az volt, hogyan lehet motiválni a három érintett szférát. Nyilvánvaló volt, hogy nem lehet pusztán a kezdeti lelkesedésre alapozni egy kistérség-fejlesztési terv elkészítését, a szereplőket érdekeltté kell tenni a sikerben. A civil szervezeteket nem volt nehéz meggyőzni arról, hogy számukra a LEADER a nagy kitörés lehetőségét jelenti, hiszen ezáltal a vidékfejlesztés megkerülhetetlen szereplőivé válhatnak, miközben saját presztízsük is jelentősen megnő. A vállalkozókat a kedvező fejlesztési források biztosításával lehetett partnernek megnyerni, sok esetben már az a lehetőség, hogy pályázataikról helyben, a helyiek képviselői dönthetnek, elegendő volt a csatlakozásukhoz. Az önkormányzatok képviselői leküzdve kezdeti ellenérzésüket, mely szerint más is beleszólhat a fejlesztési források elosztásába eleve érdekeltek minden plusz pénzügyi lehetőség kistérségbe hozatalában, vagyis ők is beálltak a sorba. A LEADER azonban ennél szélesebb körű mozgósítást hoz a vidékfejlesztésbe. A helyi fejlesztési terv elkészítésének következő szakaszában a legtöbb érintett településen falugyűléseken kérték ki valamennyi lakos véleményét a település és saját jövőjükkel kapcsolatos elképzelésükről, arról, hogy ehhez maguk mivel tudnak hozzájárulni, milyen megvalósításra alkalmas projekt-ötletük van. Ezeket összegezve és a lehetőségeket mérlegelve készült el az adott kistérség saját fejlesztési terve, amelynek megvalósításához nyertes pályázat esetén millió forintos, továbbpályáztatására szolgáló összeget nyerhetett. A nyertes akciócsoportnak programjuk megvalósítása során egyebek mellett két dologra érdemes volt odafigyelni. Az első, hogy mind a sikert, mind a megvalósítás során gyakran felmerülő problémákat, akár átmeneti kudarcokat is helyükön kell kezelni. Ez a LEADER program egy olyan kísérleti térségfejlesztési program, ahol még a tanulópénzt sem nekünk kell megfizetni, mondta egy nyertes akciócsoport vezetője és igaza van. A hangsúly a tanulási folyamaton van, mert akik sikeresen végigcsinálják a mostani LEADER- programot, annak nem túl egyszerű eljárásrendjével együtt, azok nemcsak a következő LEADER-re pályázhatnak sikeresen, hanem más forrásra is. A másik tényező, amire figyelni kell, hogy folyamatos kapcsolat kell a jelenlegi program szereplőivel, mert csak így lehet őket egy új, hasonló programhoz ismét partnernek megnyerni. 16

17 Hogyan tovább?! LEADER-szerűen!! A trend változatlan: az Európai Unióban és Magyarországon is a pénzügyi források elosztásában a decentralizáció egyre jelentősebb szerepet játszik. Ahol ez pénzügytechnikailag indokolt és megoldható, ott a fejlesztési forrásokról egyre alacsonyabb szinteken /régió, kistérség/ döntenek. Elég utalni nálunk a Regionális Operatív programokra vagy éppen ismét a LEADER-re, de most még ennél is többről van és lesz szó. A közötti időszakban az agrár- és vidékfejlesztés EU-s és hazai forrását az úgynevezett EMVA /Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap/ jelenti, melynek egyik eleme, tengelye a LEADER. A másik három tengely közül az első zömmel agrárfejlesztésről szól, a második az úgynevezett zöld tengely, a harmadik kapcsolható a vidékfejlesztéshez, illetve ez utóbbi lényegében erről szól. A jelenlegi elképzelések szerint a harmadik tengelynél a pályázati források elosztásánál a LEADER- alapelveit is figyelembe veszik, ami a pályázati források esetében a decentralizációt és a társadalmasított helyi döntéshozatalt jelenti. A döntésben valószínűleg már az is befolyásoló tényező lehetett, hogy a mostani elképzelések szerint 2013 után direkt agrártámogatásokat az EU már nem finanszíroz, az erre szánt pénzek várhatóan vidékfejlesztési forrásként jelennek majd meg. A jelenlegi helyzetben van egy kis zavar a kistérségek vidékfejlesztési programjai területén, hiszen sokuknál egyidejűleg léteznek a 90-es években önkormányzati megrendelésre készült fejlesztési programok, a megalakult LEADER+- akciócsoportok is készítettek egyet, a most kialakított Helyi Vidékfejlesztési Irodák első dolga lesz egy új Helyi Vidékfejlesztési Terv kidolgozása, majd ugyanezt teszik jövőre az újraformálódó LEADERakciócsoportok. Nyilvánvaló, hogy ezek között a tervek között lesz sok átfedés, de jellegük miatt lesz jelentős eltérés is. Az ezek közötti összhang megteremtése a közeljövő egyik szakmai kihívása, de nem lehetetlen feladat. Egyetlen mondatba összefoglalva a LEADER szerepét a kistérségek fejlesztésében nem túlzás úgy fogalmazni, hogy legnagyobb eredménye az lesz, hogy ahol ma még kényszer az együttműködés, ott holnap ez már természetessé válik. 17

18 A vidékfejlesztés és a területfejlesztési politika integrációjának lehetőségei Debrecen, április 19. A VIDÉKFEJLESZTÉS ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS KAPCSOLATA Jávor Károly VÁTI Kht., Budapest H-1016, Gellérthegy u , Kulcsszavak: területfejlesztés, vidékfejlesztés, nemzeti koncepció és stratégia, összehangolt szakpolitikák Összefoglalás: a területfejlesztési szakpolitika az évi XXI. törvénnyel határozottan letette a voksot, a hivatalos, a kormányzati struktúrában is egyre markánsabban megjelenő vidékfejlesztés pedig a XX. század utolsó éveiben zászlót bontott. Az utolsó másfél évtizedben a térségi folyamatok tanúsága szerint a megvalósítás, a végrehajtás nem a meghirdetett célok irányában halad. Ideje szembesülni tehát a valós helyzettel, megkísérelni a szándékok és a tények közti ellentmondás fontosabb okainak meghatározását, mert csak így lehet esélyünk a helyes irányú elmozdulásra. Az Európai Unió megadta a szükséges jogszabályi, szakpolitikai kereteket és elkülönítette a fejlesztési forrásokat. A tanulmány végén bemutatott javaslat a határmenti régiók vidékfejlesztése lehetséges tartalmára, illetve az ajánlott terápiára, segíthet a megoldás keresésében. BEVEZETÉS Azt tartja egy régi mondás, hogy semmilyen szél nem jó annak, aki nem tudja melyik kikötőbe igyekszik. Jelenleg, úgy tűnik, egy két kikötős játszma folyik, és miközben az egyik (a legerősebb érdekérvényesítés által kikényszerített, de nem deklarált) kikötő felé haladunk, a szelet, a hullámzást, vagy akár a halak megromlott szexuális potenciálját okoljuk, kifogást keresvén arra, hogy miért nem vagyunk képesek a másik, a meghirdetett kikötőbe érkezni. Számtalan jel utal arra is, hogy a nagy igyekezetben az etikát, az erkölcsöt, a korrekt magatartást, az önmérsékletet, a józan mérlegelést (a szubszidiaritásról és a szolidaritásról nem is beszélve), mint felesleges ballasztot kidobták a hajóról és a globalizáció mindent elsöprő száguldásától megrészegülten mindenek előtt és minden áron versenyezni akarnak a kormányosok. Az ismert gályás vicc idézése és elemző értékelése nagyon tanulságos volna ehelyütt, azonban nem illik egy tanulmány keretei közé. Arra azonban érdemes odafigyelni, hogy egyszerre hány prioritást választunk és hogy ezek milyen viszonyban vannak egymással. Segíthet-e és egyáltalán lehetséges-e a területfejlesztés és a vidékfejlesztés kapcsolata, netán a két szakpolitika intergrációja? MÓDSZER Elméleti alapvetés, a szakpolitikák társadalmi közegének bemutatása, az aktuális helyzet főbb jellemzői, a szakpolitikák működésének eredményei, következtetések és javaslatok. A területfejlesztés meghatározása az évi XXI. törvény szerint: az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági, környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása; rövid, közép és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben. A vidékfejlesztés meghatározása: A vidéki térségek társadalmi, gazdasági és környezeti folyamatainak értékelése alapján a helyi adottságokat érvényesítő, az adott térségben élő emberek részvételével formálódó programok és beruházások meghatározása és megvalósítása. 18

19 A szakmai hipotézis a következő: A kiegyenlített területi fejlődésnek és a leszakadó térségek helyzete javításának alapfeltételei közé tartozik az összehangolt, egymást kiegészítő szakpolitikákon nyugvó terület- és vidékfejlesztés. Vagyis amennyiben a meghirdetett cél a kiegyenlített területi fejlődés és a leszakadó térségek helyzetének javítása, akkor a szakpolitikáknak így kell működniük. Mi az elmúlt évek tapasztalata ezen a területen? EREDMÉNYEK Az 1990-es évektől sorra készültek az országos szintű hazai, majd az Európai Unió támogatási forrásainak megszerzését célzó fejlesztési koncepciók és programok mindkét szakterületen. Ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül: Országos Területfejlesztési Koncepció, PHARE, ISPA és SAPARD programok, Általános Fejlesztési Terv, Nemzeti Fejlesztési Terv I. és operatív programjai esetünkben különös tekintettel az Agrár- és Vidékfejlesztési OP-re, a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv. Mindegyik dokumentumban kötelező elemként helyzetfeltárás, jó esetben még elemzés is található, ahol az évek múlásától függetlenül, lényegében ugyanazok a megállapítások szerepelnek változatlanul. A helyzetfeltárást magasztos célok, koncepciózus stratégia, a teljesítés mérföldköveinek meghatározása, indikátorok és a számszerűsített eredmények követik. Enyedi György és Nemes-Nagy József tanulmányai szerint a területfejlesztés deklarált céljai ellenére a területi különbségek a fejlett és a leszakadó régiók között nőttek. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007. február) A vidéki gazdaság és életminőség című fejezete pedig a következő sommás megállapítással kezdődik: Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. Mikor és mitől fog vajon ez a tendencia megváltozni? Mi szükséges ahhoz, hogy egy adott programozási ciklust követő tervidőszak elején íródó helyzetelemzés már a korábban kitűzött célok irányában való elmozdulást, netán egyes célok elérését mutassa majd? Egyes vélemények szerint Magyarország a világ legglobalizáltabb országa (Miklóssy, 2002). Korten szerint a fokozódó szegénység, a környezet-pusztulás és a társadalmi bomlás hármas emberi válságának gyökere azoknak a modelleknek a válságára vezethető vissza, amelyek a fejlesztés céljaként a gazdasági növekedést tűzik ki és az embereket csupán eszközként kezelik ( Korten, 1995). Milyen esély van és van-e egyáltalán esély arra, hogy a felzárkózás érvényesüljön, a sokat emlegetett esélyegyenlőség érezhetővé váljon? A globalizálódó világ piaci mechanizmusai önmagukban nem csökkentik, hanem jelentősen növelik a területi különbségeket (Lengyel, 2005). Egy japán sztármenedzser szerint bizalom nélkül nincs üzlet. Havass Miklós informatikus a II. Nemzeti Fejlesztési Terv partnerségi indító konferenciáján, az Országház felsőházi termében a következőképpen jellemezte azt a társadalmi közeget, amelyben a gazdasági folyamatok (is) zajlanak: szavak és tények állandósuló inkonzisztenciája (magyarul folyamatos hazudozás; a szerző megj.), mely cinizmushoz vezet; következmény nélküliség (aki kapja marja, szabad a gazda, nem ér a nevem; a szerző megj.); rendszerré és elfogadottá vált korrupció; erkölcsi érzék ellenes joggyakorlat; bizalom és biztonság hiánya. A vidéki létet alapvetően meghatározó tényezők között feltétlenül ott a helye az elérhetőségnek, az oktatásnak, a munkalehetőségnek, a mezőgazdaságnak és az energiának. Egyenként és összességében vizsgálva, és összevetve a már említett dokumentumok helyzet 19

20 feltárásaival, megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű és/vagy vidéki térségekben a fenti tényezőket leíró mutatók rossz vagy romló tendenciát jeleznek. Ezt minden kétséget kizáróan megerősítik a terepmunkák (tanya felmérés, hátrányos helyzetű mikrotérségekben készült interjúk). Az életminőség, az esélyek egyértelműen csökkennek a kistelepüléseken, különösen a periférikus helyzetekben az elérhetőség, az oktatás, a szolgáltatások, a foglalkoztatás stb. területén egyaránt. Ezt az eredményt megerősítik országos reprezentatív morbiditási felmérések (Kopp és társai 1988., 1995.), amelyek a morbiditás alakulását vizsgálták a magyar lakosság körében. A felmérések eredménye: 1. az életminőség az életkor növekedésével jelentősen romlik, minden korcsoportban az alacsonyabb képzettségűek hátrányával; 2. a társadalmi-gazdasági különbségek a depresszió közvetítésével magasabb megbetegedési arányokhoz vezetnek. A napjainkban megfigyelhető jelenségek (főként a kistelepülési iskolákban) az egyre nehezebben elérhető és romló színvonalú oktatás és a társadalmi-gazdasági különbségek látványos növekedése. A fejlesztési dokumentumok készítésében, hazai és brüsszeli egyeztetésében résztvevő szakemberek véleménye szerint politikai, intézményi és személyi érdekek érvényesítése akadályozza a szakmai szempontok érvényesülését. Mindezek után már nem meglepő az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból már idézett megállapítás: Az ország térségei és települései közötti fejlettségbeli különbség, a vidékies térségek lemaradása az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedett. KÖVETKEZTETÉSEK Amennyiben valóban komoly (állami/kormányzati) szándék van az állandóan újra és újra meghirdetett célok (foglalkoztatottság javítása, leszakadó térségek felzárkóztatása, esélyegyenlőség megteremtése stb.) elérésére, akkor újra kell gondolni a teljes fejlesztéspolitikát, benne a terület- és vidékpolitikát. Külön figyelmet igényel a kiválasztott prioritások száma és egymáshoz való viszonya, a megvalósítás során várható egymásra gyakorolt hatásuk. Lehet a munkahelyteremtést és a gazdasági versenyképességet egy csokorban szerepeltetni, ráadásul úgy, hogy az utóbbi az elsőszámú és legfontosabb prioritás, de akkor ne várjunk soha más eredményt, mint amit most is tapasztalunk és amit újra és újra meg akarunk változtatni! A versenyképesség, különösen annak minden áron és minden területen való erőltetése mindenképpen újragondolandó! Segíthet ebben a különböző típusú funkciók és feladatok gondos szétválasztása, letisztítása, a közfeladatok és a versenyszféra keveredésének megakadályozása. A versenykényszertől ágazati és térségi specialitások, megfontolások alapján megszabadított részterületek létének és működtetésének a gazdaságon belül is létjogosultsága van. Az egyik legjobb példa erre, minden vonatkozásában végiggondolva (társadalmi, környezeti, erkölcsi, gazdasági hatás) a szociális földprogram. Természetesen ezt is lehet rosszul csinálni, de a leghátrányosabb helyzetű térségekben is vannak működő jó példái. A munkahely teremtés ma a leszakadó, hátrányos helyzetű térségek legfontosabb szükségletei közé tartozik, ha nem a legfontosabb. Nem elegendő azonban a puszta tény, hogy X db új munkahely létesült. A terület- és vidékfejlesztési terepmunkák (interjúk, műhelymunkák, munkamegbeszélések) azt bizonyítják, hogy 20

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14.

A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében. Pásztohy András Miniszteri Biztos. Budapest, 2008. április 14. A vidékfejlesztés esélyei az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program tükrében Pásztohy András Miniszteri Biztos Budapest, 2008. április 14. 1 Példátlan lehetőség 2007-2013 között Mintegy 8000 milliárd

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020. Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 2014-2020 Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra Gazdaságfejlesztési és Innovációs

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben

Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Civil képviselet és érdekegyeztetés a területi tervezésben Balogh Nóra vezető tanácsos Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. június 22. Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT (HVS) 2013! Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy az EMVA társfinanszírozású intézkedések Irányító Hatósága 16/2013. (III.6.) közlemény értelmében elrendelte

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra

Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra Magyarország Partnerségi Megállapodása a 2014-2020-as fejlesztési időszakra (szakmai egyeztetésre bocsátott tervezet) dr. Czene Zsolt, vezető tervező, NAKVI, Projektiroda Az 1600/2012. (XII. 17.) Korm.

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2015-2020 Zalaszentmárton 2015. augusztus 24. Dr. Csikós Andrea Dóra munkaszervezet vezető Előzmények folyamatok 2007. október 11. Pacsa és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként LEADER-szerűség az intézkedések, projektjavaslatok vonatkozásában A LEADER program a társadalmi-gazdasági

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ

Az EMVA LEADER Program 2007-2013. Magyarországi LEADER Központ Az EMVA LEADER Program 2007-2013 Magyarországi LEADER Központ A LEADER PROGRAM Liaison Entre Actions pour le Development de l'economie Rurale (Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztéséért)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról

halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárásokról Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 dr. Bodnár Éva FVM Agrár-vidékfejlesztési Főosztály A New Hungary Rural Development Programme 2007-2013 a Támogatásokkal kapcsolatos jogszabályok Európai

Részletesebben

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542

7285 Törökkoppány, Kossuth L. u. 66. Email: munkaszervezet@koppanyvolgye.t-online.hu Tel.: 84-377-542 Tisztelt Olvasó! Ön a LEADER Hírlevelét nyitotta meg képernyőjén. A LEADER Hírlevél megjelentetésével Egyesületünk legfőbb célja, hogy a Koppányvölgye Helyi Akciócsoport tervezési területén lévő 56 település

Részletesebben

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19.

A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében. G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A helyi fejlesztés a terület- és a vidékfejlesztés kereszteződésében G.Fekete Éva Tab, 2009.11.19. A vidék fejlesztéséhez kapcsolódó szakpolitikák elméleti kapcsolatrendszere területpolitika környezetpolitika

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban

A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban A díszkertész ágazat kutatási és innovációs kilátásai 2014-2020 közötti időszakban Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Budapest, 2014. szeptember

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020

HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA TERVEZÉS 2014-2020 TERVEZÉS 2015. november 19. Teljes területtel jogosult települések száma: 18 db A támogatásra jogosult lakónépesség: 19633 fő Társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett település:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16.

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban? 2014.10.16. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok VEKOP, GINOP Támogatás intenzitás Változások Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok: Partnerségi

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Terület- és vidékfejlesztés a formálódó európai uniós politikák tükrében

Terület- és vidékfejlesztés a formálódó európai uniós politikák tükrében Terület- és vidékfejlesztés a formálódó európai uniós politikák tükrében Jávor Károly - Sári László Nemzeti Fejlesztéspolitikai Fórum 2011 Lajosmizse Fejlesztéspolitika Külső tényezők Belső tényezők Külső

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár

szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár A vidékfejlesztés aktuális közpolitikai és szakpolitikai kérdései V. Németh Zsolt Vidékfejlesztésért felelős államtitkár Paradigmaváltás Vidékfejlesztési Minisztérium: - Agrárium - Vidékfejlesztés - Környezetvédelem

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Horizon 2020 Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak. Munkatársainkkal a kis- és középvállalkozások, önkormányzatok, érdekképviseleti

Részletesebben

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020. NETWORKSHOP 2014 Pécs FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK 2014-2020 NETWORKSHOP 2014 Pécs A FEJLESZTÉSPOLITIKA UNIÓS SZABÁLYRENDSZER 2014-2020 EU EU Koh. Pol. HU Koh. Pol. EU 2020 stratégia (2010-2020) 11 tematikus cél >> 7 zászlóshajó

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István

Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Széchenyi István Az Új Széchenyi Terv kiemelt céljai 1. Foglalkoztatás dinamikus növelése Minden GOP-os pályázatban alapelem 2. Növekedés Stratégia alkotás Kitörési pontok

Részletesebben

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája

Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Natura 2000 & Vidékfejlesztés Az EU 2007-2013-as programozási időszakra szóló Vidékfejlesztési politikája Felsőtárkány 2006. június 15-16 Jelenlegi programozási időszak 2000-2006 1257/1999 Rendelet Kompenzációs

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén

Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Tiszaújváros 2013. március 27. Az EU 2014-2020. programidőszakának új megoldásai és lehetőségei a vidékfejlesztés területén Csikász Gábor MNVH B.-A.-Z. megyei referens A lokális és a globális szemlélete

Részletesebben

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió

Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató. A válság és a régió Berkecz Balázs, DDRFÜ regionális hálózati igazgató A válság és a régió Szakmai berkekben köztudott, hogy a gazdaságfejlesztéshez és pályázatokhoz kapcsolódó intézményrendszer meglehetısen sokszereplıs

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Az egyes célterületekhez tartozó kritériumok meghatározásához alapul vett LEADER alapelvek: 1. Terület alapú

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3)

Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) Intelligens szakosodás alapú regionális innovációs stratégia (RIS3) 2014-2020 között kohéziós politika céljai Járuljon hozzáaz EU 2020 stratégia céljainak megvalósításához Hangsúly: az eredményeken legyen!

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben