BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Marketing mesterképzés Levelező tagozat DIGITÁLIS DÍVÁK A NŐK ÉS A DIGITÁLIS KOR

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR. Marketing mesterképzés Levelező tagozat DIGITÁLIS DÍVÁK A NŐK ÉS A DIGITÁLIS KOR"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Marketing mesterképzés Levelező tagozat DIGITÁLIS DÍVÁK A NŐK ÉS A DIGITÁLIS KOR Készítette: Oszipovics Tatjána Budapest,

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés A reklám és a nők USA nőknek szóló kommunikáció a XX. században USA a XXI. század vívmányai Magyar reklámvilág és a nők a XX. és XXI. században Nők és férfiak eltérő igényei A nők és a digitális tér kapcsolata Internet Mobil- és okostelefonok Mobiltelefonok Okostelefonok Okostelefonok Magyarországon Egyéb digitális vívmányok A jövő intelligens házai Házirobotok Digitális tér a szabad ég alatt Távirányítású konyha és ebédlő Digitális nappalik Tanulás és keresés a neten, az online közösségek Digitális hálószobák: minden nő álma Digitális dívák Magyarországon Saját kutatások bemutatása Kutatás menetrendje és a hipotézis felállítása Fókuszcsoportos interjú A digitális eszközöket nem vagy csak minimális szinten használók csoportja A digitális eszközöket napi szinten használók csoportja Kérdőíves elemzés eredményei Leíró statisztika Demográfiai adatok

3 Digitális médiahasználatra vonatkozó adatok Internethasználatra vonatkozó adatok Mobiltelefonokkal kapcsolatos adatok Attitűdök a digitális eszközökkel kapcsolatban Többváltozós elemzések Faktoranalízis Klaszterelemzés Saját kutatás összefoglalása A nőket célzó reklámozási lehetőségek Magyarországon Sanoma Budapest Origo Network CEMP Network Google Affiliate Adflan Gyakorlati javaslatok a már meglévő módszerek és a saját kutatási eredmények alapján Összefoglalás Mellékletek sz. melléklet: Mini fókuszcsoportos interjők átirata sz. melléklet: Kérdőív sz. melléklet: Illusztrációk az első fejezethez sz. melléklet Ábrák és grafikonok jegyzéke Irodalomjegyzék

4 BEVEZETÉS Vitathatatlan, hogy az elmúlt öt évben világszinten is a digitális média fejlődött a legtöbbet, gyökeresen megváltoztatva ezzel fogyasztói szokásainkat. A XXI. század vívmányai fénysebességgel terjednek, a változásokat a saját bőrünkön érezzük. A digitális média esetén többszörösen is fennáll az itt és most érzése, hiszen a lapokat most osztják újra, minden konstans változásban van, embert próbáló feladat tehát e változások követése. De mit is nevezünk digitális médiának? A digitális - vagy új média kifejezés sok elemet magába foglal és a késői 20. században kezdett kialakulni. Lényege, hogy a hagyományos médiát, mint a film, kép, zene, beszélt és írott szöveg beilleszti a számítógépes, illetve kommunikációs technológián alapuló új megoldásokba, kiemelt hangsúllyal az internetbe. De ugyanígy kiemelhetjük az okostelefonokat, netbookokat, palmtopokat, GPS berendezéseket, vagy akár a digitális, internettel összeköttetésben álló hűtőszekrényeket is. Mint minden technikai hátteret igénylő eszköznél, a kezdeti időszakban e digitális eszközök használata is csupán a férfiak kiváltsága volt. Nem csoda ez, hiszen a korai számítógépek szó szerint teljes lakásokat töltöttek meg, a mobiltelefonok inkább téglákra emlékeztettek, használatuk pedig valóban nagyon bonyolult volt. A technika fejlődésével azonban ezek a rendszerek egyre egyszerűbbé váltak, méretük pedig ma már tenyérnyire zsugorodott. Ahogy a méret csökkent, úgy nőtt a gépek technikai kapacitása, a lehetőségek kezdtek sokasodni. Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy amióta mikrofonok és fülhallgatók csüngnek minden masinából, és legalább tízféle csatorna áll rendelkezésre, amelyeken felvehetjük a kapcsolatot a barátokkal, ismerősökkel - vagy akár vadidegenekkel is - megfordult a helyzet: jóformán egyik pillanatról a másikra emancipálódott a világháló, és vele együtt a digitális média. Az elmúlt 2 évben például Magyarországon mintegy kétszeresére nőtt az internetező nők száma, így ma már 2 millió nő internetezik legalább heti rendszerességgel, illetve egyre elterjedtebb az egyéb digitális eszközök használata is. Emellett pedig fontos tény, hogy a Világbank felmérése szerint a nők fogyasztásából realizált jövedelem 2014-ben meghaladja majd a 18 billió (azaz 18 ezer milliárd) dollárt, ami több mint a duplája Kína és India egyesített 2014-es várható GDP-jének, és kilencvenszer több a jelenlegi magyar nemzeti jövedelemnél. 1 A vállalatoknak tehát rá kell ébredniük, hogy a legnagyobb kiaknázatlan piaci potenciál éppen a nők növekvő fogyasztási erejében van, akiket azonban többnyire lesajnálnak a vállalatok, 1 A költekező nők ránthatják ki a világot a válságból (2009. október 28.). Forrás: 5

5 gyengén szolgálják ki vagy figyelmen kívül hagyják őket, és éppen ez adja a választott téma relevanciáját. Fontos még szót ejtenem a szakdolgozat címéről, kik is pontosan azok a digitális dívák? Elsősorban azok a nők érdemlik ki ezt a címet, akik intenzíven, napi szinten használják az internetet, a mobiltelefonokat, az okostelefonokat, mp3 lejátszónak, és a többi olyan digitális eszközt, ami napjainkban hozzáférhető. A terminus Amerikából származik, ahol már kézzelfogható ennek a csoportnak a jelenléte, ám úgy vélem, hogy éppen ők ennek a mozgalomnak a zászlóvivői, akik rávilágítanak arra, hogy hamarosan világszinten is nagy változások következnek be, Magyarországon éppen most, ezért választottam ezt a csoportot névadónak, mint a szakdolgozat témáját jól meghatározó kifejezést. A fent részletezett problémának, vagy inkább kiaknázatlan területnek a társadalmi és marketing oldalát vizsgálom tehát meg: hogyan változtatta meg a nők életét a digitális korszak beköszönte, hol tart most ez az átalakulás és milyen változások várhatóak még a jövőben? Milyen potenciál rejlik marketing és reklámozási szempontból a nőket célzó digitális reklámokban? Milyen megoldások lehetnek és hogyan lehet ezt a leghatékonyabb megvalósítani? Hogyan lehet ilyen módon mélyíteni egy nő elkötelezettségét egy márka/ termék iránt? Milyen hiányosságok vannak a cégek jelenlegi kommunikációjában a nők felé a digitális platformokon? A kérdéseket nagyon hosszan lehetne még sorolni, a téma pedig teljes könyveket tölthetne meg, amire azonban jelen dolgozat keretein belül nincsen lehetőségem. A számos kérdésőkörből tehát elsősorban arra igyekszek majd fényt deríteni, hogy hogyan fejlődött idáig ez a kapcsolat a nők és a digitális platformok között, illetve bebizonyítani azt, hogy valóban érdemes-e ezt ennyire külön kezelni. Megvizsgálom, hogy jelenleg milyen lehetőségek vannak Magyarországon a nőket célzó reklámozási lehetőségekben, illetve egy saját kutatás keretében utánajárok annak, hogy az egyre népszerűbb viselkedés alapú targetálás működéképes lenne-e kifejezetten a nőkre vonatkokztatva is: elkülöníthetők-e a női felhasználók csoportjai az internetezési szokásaik, viselkedéseik alapján, majd pedig klasztereket létrehozva érdemes-e finomhangolni a reklámkampányok üzeneteit? A saját tapasztalataim alapján úgy vélem, hogy van létjogosultsága ennek a feltevésnek, de természetesen a kutatás lesz a mérvadó abban, hogy választ adjon. Lássuk tehát, honnan is indult el ez a történet. 6

6 1. A REKLÁM ÉS A NŐK Ki ad fájdalomcsillapítót a gyereknek? Ki főz vacsorát este? Ki mossa a ruhákat és takarítja ki a lakást üde mosollyal az arcán? A reklámok által megjelenített világban e feladatok megoldására csakis a nők képesek és másra nem is nagyon. A kép szerencsére kezd ennél árnyaltabbá válni, azonban tény, hogy a teremtés koronáját még napjainkban sem láthatjuk a tisztaságért aggódó egyénként feltűnni a képernyőkön annak ellenére, hogy a valóságban azért nem ennyire feketefehér a feladatmegosztás. Kérdés persze, hogy a reklám készítőinek vagy a nézők szemében lenne hiteltelen a valósághoz közelebb álló ábrázolás? Előfordulhat, hogy a jól ismert önbeteljesítő jóslattal van dolgunk, amikor is ők azt hiszik, hogy mi azt hisszük, és innentől kezdve már elenyésző annak a jelentősége, hogy a nézők többsége ragaszkodik-e ezekhez a több ezer éve leosztott lapokhoz. És valljuk be: a nő helyzete a társadalomban és a különböző kultúrákban elsősorban a férfi helyzetéhez viszonyítva alakult ki. Ám az egymást követő korszakokban a nők egyre több lehetőséget kaptak, emiatt pedig fogyasztási szokásaik is változtak. A legmarkánsabb változások a XX. század második felétől kezdve mentek végbe, amikor is a nők egyre önállóbbak lettek, újabb és újabb szerepeket töltöttek be. A férfiakkal való egyenjogúság, az egyenlő kereseti és munkavállalási lehetőségek, az önállóság mind megváltoztatták a nők életmódját. Ma már nem meglepő, ha egy emancipált nő egyedül neveli a gyermekét, autót vásárol a saját erejéből, vagy építőanyagot keresgél egy barkácsáruházban. Ilyen jelentős változások közepette a piac szereplőinek is át kellett értékelniük a nőkhöz fűződő viszonyukat. De nézzük meg, hogy pontosan milyen is volt a fent leírt változások előtt a nő a piaci szereplők számára, hogyan kezelték őket és kommunikáltak nekik? A nyugati társadalmak felépítése szerint a férfiak főleg otthonukon kívül dolgoznak, a nők pedig a meleg otthonért, a családért felelősek. Ezek a szerepek bizonyos vonásokkal járnak, amelyek végül sztereotípiákká alakultak. Például a gyereknevelés, a feleségszerep megkívánja az érzékenységet, a szelídséget, a melegséget, az ebből kialakuló sztereotípia pedig az, hogy a nők természetüknél fogva a személyközi kapcsolatokra orientálódtak. A következő alfejezetekben taglalt korszakokon és példákon nagyon szépen végig lehet vezetni ezeket a sztereotípiákat és ábrázolásokat. Tudvalevő, hogy Magyarország a fejlettebb nyugati társadalmakhoz képest mindig néhány év lemaradásban van legalábbis a gazdasági és marketing trendeket illetően-, így fontosnak tartom megvizsgálni a reklámok őshazájának, Amerikának a történelmi korszakait is, feltárni így a két ország közötti eltéréseket, sajátosságokat, illetve előrevetíteni valamennyire a Magyarországra váró változásokat. 7

7 1.1. USA nőknek szóló kommunikáció a XX. században 2 A polgárháborút követően az ipari technológia fejlődése, a tömeggyártás elterjedése, a termékek elosztásának új csatornái mind hozzájárultak ahhoz, hogy bekövetkezzen az ún. második ipari forradalom. A reklámok is kezdtek szárnyra kapni, ilyen körülmények között pedig a kereskedőknek, meg kellett határozniuk, hogy pontosan kik is a fogyasztói ezeknek a termékeknek, kikhez szóljanak majd. A válaszhoz csupán saját családjukat kellett górcső alá venniük és könnyen rájöhettek: a termékeket főleg feleségeik, lányaik, tehát a család hölgy tagjai vásárolták. Ezt támasztotta alá a The Curtis Publishing Company is, amely egy 1915-ben közölt hirdetésében azt taglalta, hogy a nők vásárolják a termékek közel 85%-t. Ez persze nem azt jelentette, hogy a férfiakat, mint potenciális vásárlót teljesen figyelmen kívül hagyták, de tény, hogy a kor felfogása szerint a férfi dolgozott, a nő költekezett, ezzel pedig majdhogy nem 100%- ban a nő kezébe került a családi vásárlóerő. Mindeközben a nőknek szóló csatornák, médiaeszközök is erőteljes fejlődésnek indultak. A népszerű női magazinok például az 1890-ben regisztrált 18 milliós példányszámról 1905-re 64 millióra ugrottak. A számok jól tükrözik a cégek azon felismerését, hogy mekkora vásárlóerőt képviselnek a nők. A 19. század végén az amerikai tömegpiacon az ún. omnibusz reklámok voltak elterjedtek, ahol tömegesen jelentették meg az egyes termékeket, hasonlóan a mai ingyenes hirdetési újságokhoz. Az 1900-as évek elején már nem csak arra igyekeztek odafigyelni, hogy a fogyasztást ösztönözzék, hanem nagy hangsúlyt fektettek a márkahűségre is. Az elosztási rendszer és a kínálat még közel sem volt olyan fejlett, mint napjainkban, a nagy láncok termékeit pedig igyekeztek kiszorítani a boltok kínálatából teret hagyva így a helyi termékeknek, emiatt pedig gyakran előfordult, hogy egy-egy nagyobb márkából éppen nem volt készleten. Ez ellen számos módon igyekeztek harcolni a láncok, például figyelmeztettek a másolt, rosszabb minőségű termékek negatív hatásaira, vagy csak erősítették a márkához ragaszkodás érzését. 1. ábra: Kellogg s reklám 1908-ból. Forrás: Daniel Dennis Hills: Advertising to the American woman , 62. oldal (Ohio State University, 2002) Nagyon jó példa erre az 1908-ból származó Kellogg s reklám, amely a szokásos boldog fogyasztót egy öntudatos, márkahű hölgy képével cserélte fel, aki nyíltan 2 Daniel Dennis Hills: Advertising to the American woman ; Ohio State University,

8 kimondta: tudom mit akarok, és az a Kellogg s gabonapehely (1. ábra). Ez a hozzáállás hívta életre egyébként az önkiszolgáló boltokat is. Az idő előrehaladtával (többek között) a reklámok hatására a fogyasztók egyre kevésbé támaszkodtak kizárólag az eladó tanácsaira, megvoltak a saját kedvelt márkáik, tovább erősítve ezzel az önkiszolgáló rendszereket. A cégek ennek megfelelően elkezdték tudatosan használni a marketing eszközöket, komplett versenytárs-elemzéseket végeztek, pontosan meghatározták célcsoportjaikat, a reklámozás kezdett egy átgondolt, tudományos jelleget ölteni. Nem csoda, hiszen a fogyasztó önálló életre kelt, de valamilyen módon mégis fogni akarták a kezét ban az amerikai nők választójogot kaptak. A cégek számára ezzel tovább nőtt a gyengébbik nemben rejlő potenciál, a reklámok pedig még inkább hangsúlyozták a nők öntudatosságát, így próbálták olyan hangnemben megszólítani őket, amely tényleg a szívükbe talál. A 30-as években kezdett kevéssé válni az a felfogás, miszerint bármit is állítasz elő: férfi ruhaneműt vagy női parfümöt, a célcsoport mindig ugyanaz: az amerikai nő. Ekkortájt voltak elterjedőben a piackutatások, a cégek igyekeztek szűkíteni, pontosabban meghatározni célcsoportjaikat, igaz ez is azt jelentette, hogy a NŐK szűkebb csoportjait próbálták elérni (pl. a farmer feleségek, a városi asszonyok, stb.). Ebben a hatalmas olvasottsággal rendelkező magazinok voltak segítségükre a hirdetőknek. A 40-es években elterjedtek egyéb reklámozási eszközök is, mint például a DM eszközök, bizonyos katalógusok, biztosítva ezzel a kényelmes, otthonról történő vásárlást. Ehhez megfelelő partnernek bizonyult a postai szolgáltató is, aki alacsonyabb áron adta fel az ilyen jellegű reklámleveleket, mint a személyes üzeneteket. Az ötvenes, és főleg a 60-as évekre kialakulóban, és roppant gyorsan elterjedőben voltak a közterületi reklámok, új, igazi tömegmédiumot létrehozva így. Ugyanekkor a hatóságok szigorú szabályozásba kezdtek a köztéri felületek használatát illetően, ám hamar rájöttek a hirdetők: még a bírság kifizetésének kockázatával együtt is jobban járnak a hirdetés kiragasztásával. 9

9 2. ábra: Az amerikai Alcoa Aluminium gyár reklámja az 60-as évekből. Forrás : You Mean a Woman Can Open It?: The Woman's Place in the Classic Age of Advertising, 55. oldal (Adams Media Corporation, 2000) A nők ábrázolása a reklámokban ekkor kifejezetten arra irányult, hogy kihangsúlyozza a nemek közti különbségeket, illetve azt, hogy a férfiak hivatottak a bonyolultabb, nagyobb fizikai- és szellemi tevékenységek elvégzésére. A mai kor értékrendje szerint ezek az anyagok igen szexistának tűnnek, ám akkor még teljesen elfogadott volt (2. ábra). A es évek Amerikájában szárnyra kaptak a jármű és épületreklámok. A 90-es évek végére a közösségi közlekedés járműveit az ablakoktól a belső terekig mindenhol be lehetett vonni hirdetésekkel. Ugyanez igaz a forgalmas helyen lévő épületekre is, amelyek szintén a hirdetők érdeklődésének középpontjába kerültek. Meg kell még említenünk a vásárláshelyi reklámokat, melyek bár ekkor lettek elterjedtet, már az ötvenes években találhattunk példát rájuk. Érdemes külön megemlíteni a rádió és televízió reklámokat, amelyek - hasonlóan az annak idején a magazinokban elhelyezett reklámokhoz igen nehezen indultak el. Köszönhető ez egyrészt a világháború miatti negatív hangulatnak, másfelől pedig annak, hogy az embereknek először be kellett mutatni ezen eszközök előnyeit, meg kellett magyarázni nekik, hogy miért is hasznos ez a számukra, majd mikor ezt sikerült elérni, jöhettek a hirdetők, akiknek a bizalmát a fogyasztókéhoz hasonlóan el kellett nyerni, ez pedig nem volt könnyű folyamat. Habár a vezeték nélküli (rádióhullámos) átvitelt már 1901-ben feltalálták, maguk a rádióreklámok csak a 20-as években terjedtek el igazán, ekkor is a szponzoráció volt a legnépszerűbb reklámozási forma. Érdekes, hogy a rádiókészülékek limitált száma miatt a 30-as évekig nem a nők voltak a rádióban elhangzó reklámok elsődleges célcsoportjai, hanem inkább családok, vagy (akár ünneplő) csoportok. Ezt követően azonban elkezdtek fókuszálni a nőkre is. Ám nem csak a rádiók és a bennük történő reklámozás tudott nagyon nehezen előre jutni, hanem a TV is. Az első próbaadások a 20-as években jelentek meg a világ számos, akkorra már iparosodott országában (Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Németország, Franciaország és Japán). A rádióhoz hasonlóan a TV is nagyon lassan fejlődött, a késői 30-as évekre sikerült úgy-ahogy elindulnia, majd 1941-ben indult útjára a két első amerikai csatorna, az NBC és a CBS. A csupán napi órás adásával a Pearl Harborban történt bombázás időpontjáig 10

10 nem indult meg a roham a fogyasztók részéről, nem csoda, hiszen egy-egy készülék $200-$660 dollárt kóstált, amely a pénz akkori értékén számítva is hatalmas összeg volt. Az összehasonlítás kedvéért: egy új autó körülbelül $500-$800 dollárba került (egy rádió ehhez képest elenyésző volt $20-os árával). A háború időszakában amolyan hibernált állapotba került a TV, azonban az elektronikai gyártók nem hagyták veszni ezt a formabontó találmányt, 1945 után a TV gyártás újabb, eddiginél nagyobb hulláma indult meg, ezzel pedig a hirdetési piac is kezdett megélénkülni. Ellentétben a korai rádió reklámokkal, a TV-k a kezdetektől a nőket célozták. Az első hirdetők között találhatjuk a GE-t és a Fisher Body-t, egy autó mobil gyártó céget. Az ötvenes évekig domináns sajtóreklámok kezdtek háttérbe szorulni, majd a hatvanas évekre a TV reklámokra költött összegek meghaladták a magazinköltéseket. Ekkor jött a TV-s reklámok nagy áttörése is, a legjelentősebb hirdetők között ott volt a Kraft, a Colgate, illetve a már úttörőnek számító GE. A 70-es években jelentek meg először a műsorok közötti, 1-2 perces reklámszpotok, amelyek hossza idővel egyre rövidebbé vált (előtte itt is a szponzorációk domináltak). (1990-ben egy 60 percig tartó műsorra átlagosan 19 percnyi reklám jutott.) Tíz évvel később pedig új célcsoportot ismertek fel a reklámozók: a gyerekeket, rajtuk keresztül pedig az anyákat USA a XXI. század vívmányai 3 A XXI. században gyökeres változások következtek be a hirdetési piacon, ekkor indultak ugyanis útjukra az internetes és egyéb digitális eszközök. A következőkben a teljesség igénye nélkül csupán felsorolni szeretném ezeket a vívmányokat, hiszen a dolgozat a későbbiekben részletesebben is kifejti ezeket, kiélezve a nők általi használatra. Kezdjük a sort az internettel, amely mint olyan, 1969-ben született meg és az amerikai védelmi erők használták, akkor még Arpanet néven ben küldték el a világ első jét, az elkövető Ray Tomlinson volt, és egy egyszerű üzenetet közölt: ezentúl már en keresztül is írhatunk levelet ben született meg a WorldWideWeb, ugyanebben az évben legyártották az első MP3 lejátszókat ben a DSL megjelenése soha nem látott sebességre gyorsította az internetet, közel 10-szer gyorsabban lehetett használni a hálót, mint annak előtte. Ugyancsak ebben az évben volt lehetőség először a mobiltelefonról csatlakozni a világhálóhoz. Nagy áttörést jelentett az 1994-es év, hiszen megalapították a Yahoo-t, illetve ebben az évben jelent meg az internet történetében az első banner a HotWired oldalon, amelynek 3 Innovative Thunder: Oh my God, what happened and what should I do? (2010) Forrás: 11

11 átkattintási rátája (CTR- Click Through Rate) közel 30%-os volt, amely összehasonlítva napjainkban átlagos 0,01-0,02%-os értékével hihetetlen számnak tűnhet ban megalakult a Google ben útjukra indultak az első ipodok, sok más társával együtt megalakult a MySpace, a Facebook, a közösségi média kibontakozóban volt. A digitális média hatalma odáig jutott, hogy a konzervatívnak számító keresztény egyház is felismerte a benne rejlő lehetőségeket: XVI. Benedikt pápa már maga azt nyilatkozta beszédében, hogy az egyháznak szüksége van az internetre, hogy hatékonyabban hirdethessék Isten igéjét A magyar reklámvilág és a nők a XX. és XXI. században 4 Magyarországon a reklámélet mindig a kulturális és gazdasági helyzettel párhuzamosan fejlődött. A napilapok, folyóíratok, magazinok indulása már a XVIII-XIX. század fordulóján bekövetkezett, ám a hirdetési felületek megjelenése az írott sajtóban jóval későbbre, csak a Monarchia idejére tehető (1867 és 1918 között). A következő előrelépés már a XX. században következett be, ez pedig a rádió volt, amely 1925-től van jelen a piacon. A kiegyezésnek köszönhetően a békeidőszakban fellendülésnek indultak a városi áruházak, különféle cégek alakultak, és mindezek következtében a reklámozás szerepe is megnőtt. A köztéri reklám számtalan lehetőséget kínált. A különféle kirakatok, a bejáratoknál függő táblák mind-mind vásárlásra ösztönözték a járókelőket. A termék pozitívumain kívül nem ritka, hogy listát adtak a teljes vevőkörről. A kerítéseken megjelenő képeket tekinthetjük az óriásplakátok elődeinek. A század elején a reklámok inkább bővebb információszolgáltatásra törekedtek, a képi sokszínűség, az illusztrációk háttérbe szorultak, ehhez illeszkedik az is, hogy elsősorban feketefehérben jelentek meg. Később művészi igénnyel megalkotott képek is születtek, alkotóik pedig szignóval ellátva helyezték el őket ezzel is alátámasztva: művészi produktumról van szó (ilyenek voltak például a Shell, a Pesti Hírlap vagy a Tungsram reklámplaktjai). Nem ritkán tűzfalakra festették ezeket a hirdetéseket, ezt a mai napig előszeretettel használják. Budapesten a dualizmus korában szabályozták mindezek használatát (1870-ben jelent meg egy olyan reklámeszköz, amely meghatározta a városképet, és azóta is szerves része annak, ez pedig a MAHIR hirdetőoszlop). Az elektromosság elterjedése rengeteg lehetőséget nyújtott a hirdetések fényesítésére. A XX. század elején elterjedtek az utcákonok a fényreklámok, a 4 Magyar Reklám folyóirat, április 12

12 kivilágított táblák, kirakatok. Teret hódítottak a telefönfülke-, megálló-, járműbelső-reklámok, ezzel pedig útjukra indultak az ún. mozgó hirdetések. A múlt század 20-as, 30-as éveiben egyre elterjedtebbé váltak a sajtóreklámok. Ezesetben is hasonló tendencia mutatkozott, mint a köztéri reklámok esetén: a hirdető eleinte igyekezett mindent belezsúfolni egy oldalba, majd idővel divatossá váltak a rövidebb, rímes, könnyen megjegyezhető szlogenek, humoros versikék. Több írónk, költőnk vállalt reklámvers-írást, ezek pedig beívódtak a köztudatba, a kulturális élet szerves részeivé váltak. Megállapíthatjuk, hogy a hazai reklámélet az indulástól egészen a második világháborúig hasonló fejlődési irányt mutat, mint a többi európai térségben. A világháború utáni, szocialista időszakban ez a fejlődési minta jócskán megtorpant, ugyanis a hiánygazdálkosásos politikai rendszer gyakorlatilag kiiktatta a reklámokat. Léteztek ugyan társadalmi célú üzenetek, amelyek a reklámokhoz hasonlóan figyelemfelkeltő szándékkal készültek, ám ezek az általános propaganda részét képezték, tényleges reklámfunkcióval nem rendelkezett. Bár sokan úgy tartják, hogy ezekben a legsötétebb korszakokban sem tűnt el teljesen a magyar reklám. Az 50-es évekből leggyakrabban emlegetett hirdetés éppen értelmetlensége miatt olyan megkapó: Cipőt a cipőboltból. A következő évtized, ahogy Sas István nevezte: a hangulatjavító reklámok időszaka volt, jó példa erre a Totó és a Lottó népszerűsítése tól az új gazdasági mechanizmus bevezetésével néhány vállalat részéről felmerült az igény a színvonalasabb reklámok használata iránt. Ennek következtében a 70-es évektől bizonyos fokú fellendülés mutatkozott, ekkor merült fel először a PR fogalma is ben megalakult a magyar reklámszövetség, 76-ban pedig menyitotta kapuit a Demján Sándor vezette Skála áruház is, melynek kópé-ja a hazai reklámélet emblematikus figurájává vált. Ezután sorra nyitottak meg a hasonló üzletláncok (Centrum, Flórián, Sugár). A 80-as években lett a gyerekek nagy kedvence Makk Marci és Makk Marcsi, akik egy társadalmi célú hirdetéssorozat figuráiként tűntek fel a közönség előtt. Az évtized utolsó éveiben bekövetkező változások már mind egy új korszak felé mutatnak. A tényleges rendszerváltást megelőzően Magyarországon már megjelentek a multik, ennek következtében pedig a multinacionális reklámügynökségek is. A rendszerváltáskor hihetetlen változás kezdődött. Földcsuszamlásszerű változás. Hogy ezt egy picit a környezetbe helyezzem, azt mondanám, hogy a sajtó muzeális körülmények között 13

13 működött, például nem voltak színes lapok. Ólomból szedték a betűket, ami Nyugaton tényleg csak múzeumi látványosság lehetett. 5 A fenti idézet jól szemlélteti azt a hatamas mértékű elmaradást, ami a nyugati országokhoz képest fennált Magyarországon. Ám nem csak a sajtótermékek esetén volt igaz, ugyanígy a magyar tévézés technológiáját, a vágási technikát, a hírszerkesztés ritmusát is nagyon elavultnak minősíthetjük ebben az időben. El lehet tehát képzelni: ebbe a vizuális állóvízbe zuhantak bele a nyugati típusú reklámok, amelyek luxuscikkeket is reklámoztak, autókat, női szépségápolási termékeket, stb. Teljesen új látásmódot hoztak magukkal, amit a 70-es és 80-as években talán csak a Fa szappan képviselt Magyarországon (félmeztelen nők, szabadság és szabadosság). Tehát egy hihetetlenül erős váltás volt vizuálisan, ritmusban, színekben, ami egyben megjelent az óriásplakátokon is - s ezzel egy egészen új álomvilág tűnt föl. A Nyugat elérhető közelségben mutatta magát. Persze nem volt az, hiszen sportkocsi hirdetések is megjelentek, olyanok, amilyeneket gyakorlatilag senki sem tudott megvenni, de a dolog mégis szíven ütötte a magyar társadalmat. Ilyen nagy változások láttán jogosan merülhet fel a kérdés, hogy mi értelme volt olyan termékeket hidetni, amelyeket jó szerével senki nem engedhetett meg magának? Látnunk kell azonban, hogy a keleti blokkon belül is speciális helyzet alakult ki Magyarországon: Kelet- Németországtól kezdve Ororszországig ide jártak farmert venni az emberek, itt alakult ki a balatoni nyarak kultúrája megteremtve ezzel egy amolyan beach-feelinget, és végül 89-ben, mikor megnyíltak a határok, vásárlók tömegei özönlöttek, hogy Gorenje mosógéphez jussanak. Látható tehát, hogy a fogyasztói igény már adott volt, így annak ellenére, hogy a vásárlóerő még nem volt azon a szinten, ami reálisan is elláthatta volna ezt a kínálatot, mégis termékeny táptalajnak bizonyult ez a piac, a reklámok pedig azon túl, hogy a boldogságot ígérték, a fogyasztást is próbálták legitimmé tenni, minden elemükben a kapitalizmust hirdették. Ami a nőket illeti, őket is magával ragadta a reklámok csodavilága. A 90-es évektől a addigi, nem túl nagy választékot felvonultató termékkínálatot felváltotta a bőség világa, ahol is a nő csak akkor ért valamit, ha a reklámokban látott termékeket 3. ábra Knorr - Rafinéria reklám, Forrás: imedia 5 Interjú Sükösd Miklós szociológus-politológussal, a Közép-Európai egyetem kutatójával és tanárával, 2007, június. Forrás: 14

14 használta. Az addigi női szerepet felváltotta a multifunkciós nő képe, aki egyszerre nő, anya, dolgozó, barátnő, barát, stb. A folyamat egyébként hasonlóan zajlott le, mint Amerikában, ugyanis ahogy egyre több nő került be a munkaerőpiacra,úgy kellett ezeket a szerepeket is átértékelni. Kezdtek mind nagyobb teret kapni az online reklámok, egyre szélesebb körben terjedtek a kifejezetten női portálok, a különféle targetálási módszerek, amikkel jó eséllyel csak a nőket lehet elérni. A piac tehát kezdte felismerni, hogy igenis szükség van erre, ám mielőtt részletesebben is belemennék a nők kapcsolatára a digitális vívmánokkal, nézzük meg egy amolyan összegzéseként a történeti leírásnak: valóban ennyire eltérőek a női és férfi igények? Valóban ekkora szükség van a reklámok szűrési technológiájának fejlesztésére? 2. NŐK ÉS FÉRFIAK ELTÉRŐ IGÉNYEI Az nyílvánvaló, hogy a nők és férfiak természetüknél fogva más igényekkel rendelkeznek, ez mindigis így volt, és jó eséllyel így is marad. Más szempontokat tartanak fontosnak a vásárlási folyamatok során: míg a férfiak inkább a funkcionalitásra helyezik a hangsúlyt, addig a nők számára maga a vásárlási folyamat is fontos (ha nem fontosabb) elem. A férfiak inkább szakemberek véleményére kiváncsiak, és rövid, tömör, informatív válaszokat várnak, a szebbik nem képviselői viszont hosszas megbeszélések, utánajárások után veszik csak meg az áhított terméket. Mindezek ellenére egészen eddig nem nagyon sikerült ezeket megfelelően különválasztani, de nem is nagyon volt meg rá az igény. Ugyanez igaz az eltérő nemek közötti fogyasztásra is, az eltérő igényeknek megfelelően eltérő fogyasztási szokások jellemzik őket. Leginkább a telefon- és nethaszálat, az egészség és étkezés, illetve a kikapcsolódás azok a kategóriák, melyek a legnagyobb eltérést mutatják. Az alábbi táblázatban ezeket az eredményeket részleteztem, pirossal a minimum 5 százalékpontal lefelé, zölddel a felfelé eltérő értékeket jelöltem a férfiak értékéhez képest. 15

15 4. ábra: Nők és férfiak eltérő fogyasztási szokásai. Forrás: a Szonda Ipsos GfK Hungária Product Media Index, 8500 ember válaszait feldolgozó, IV. negyedéve és I. negyedéve között készült felmérés. Az internetezési szokások a TNS NRC 2008-as vizsgálatából valók De miért kellene most ennek nagyobb jelentőséget tulajdonítani, mint eddig? Ahogy az a történeti összefoglalóból jól látszik, a sztereotípiák szerinti gondolkodás megújításának oka abban keresendő, hogy a hagyományos társadalmi szerepek felbomlóban vannak, a szerepkörök mindkét esetben bővülnek, igaz a nők esetében gyorsabban. De önmagában a társadalmi szerepek változása még nem indokolná a marketing eszközök ilyen szintű felülvizsgálatát. Az fő ok, amely önkéntelenül is a nőkre irányítja a marketing szakemberek figyelmét az az, hogy önállóságuknak köszönhetően vásárlóerejük is jelentősen megnőtt, sőt, egyes kutatások szerint az általuk elköltött összegek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy kirántság a világot a válságból. Ilyen körülmények között a marketingesek-reklámosok már nem elégedhetnek meg 16

16 azzal, hogy női magazinokban helyeznek el egy-egy hirdetést, vagy szappanoperák környezetébe terveznek egy-egy TV szpotot, ennél sokkal kifinomultabb eszközökre van már szükség. A másik kiemelkedő eleme ennek a szükségszerű fejlesztésnek (a nyugati országokban és Magyarországon) az internethez kapcsolódik és hatalmas mérföldkőnek számít: a nők megelőzték a férfiakat a világhálón, és előszeretettel próbálják ki az egyéb elektronikus eszközöket is. Mivel a digitális platformokon egyre több lehetőség van a különféle paraméterek szerinti szűrésre, úgy vélem, kiemelkedő figyelmet kell fordítani ennek a területnek. Végezetül pedig elmondhatjuk, hogy ma már az olyan reklám, amely a nemeket a hagyományos módon ábrázolja, kezd korszerűtlenné válni. Igaz, ez elsősorban a nyugati, a skandináv országokra vagy az USA-ra jellemző, hiszen Magyarországon és a tőlünk keletebbre lévő országokban még jócskán gyerekcipőben jár ez az átalakulás, mégis, már nálunk is felfedezhetjük, hogy a cégek felismerték a nők eltérő igényeit és külön fejlesztéseket végeznek a számukra. Azt azért érdemes hozzátenni, hogy az első lépések általában abból állnak, hogy fognak egy terméket és rózsaszínre festik, elkészítve ezzel a női prototípust, de azokban az országokban, ahol ezen már túl vannak, bizony komoly kutatásokat készítenek a nők igényeiről, merthogy ezek igen eltérőek lehetnek. Igaz, ezek a reklámok néhol már átesnek a ló túloldalára, de nagyon jól tükrözik, hogy egy nő lehet egyszerre anya, barátnő, feleség és karrierista. 5. ábra: A Nova Schin sör reklámja 2006-ból (USA). Forrás: 3. A NŐK ÉS A DIGITÁLIS TÉR KAPCSOLATA Mint azt a bevezetésben említettem, digitális vívmányok alatt számos eszközt érthetünk, de kétségtelen, hogy napjainkban elsősorban az internetre és okostelefonokra kell gondolni, vagy olyan eszközökre, amelyek valamilyen módon összeköttetésben állnak a világhálóval. Ennek megfelelően a fejezet nagyrészt erről fog szólni, a maradékban pedig az ezen kívüli fejlesztéseket részletezem, eszközöket, amelyek inkább a távoli jövőben lehetnek életünk meghatározói. Mielőtt nekiállok, érdemes megnézni, hogy milyen jellemzőkkel bírnak a digitális média iránt fogékony nők Magyarországon, hogyan is néz ki tulajdonképpen ez a csoport. A Millward Brown által kifejlesztett TGI (Target Group Index) kutatásból kiderül, hogy a magyar internetező nők közel 54%-a a éves korcsoportból kerül ki, tehát valóban nagyon fiatal médiáról van szó. 35 és 49 és között ez az arány már csak 30%-os, míg 51+ évesek esetén 17

17 már csak 16%-ukról mondható el, hogy nethasználó. (Megjegyzés: a kutatásban internethasználóként feltüntetettek havonta legalább egyszer használják a világhálót.) Nem meglepően a fenti csoportba tartozó hölgyek 24%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a teljes népességen belül ez az arány csupán 14%, illetve ötödük a fővárosban él, míg másik ötödük megyeszékhelyen, tehát városi csatornaként is tekinthetünk erre az eszközre. Éppen a fiatal kor miatt nem csodálkozhatunk azon sem, hogy 34%-uk egyedülálló, a teljes lakosságban ez a szám 26%. Igaz a házasok aránya is 38% körül van, ám a teljes lakosságban ez az arány 43%, így nem mondható el, hogy az internethasználókat kifejezetten jellemezné ez a tulajdonság. Most, hogy képet kaptunk e csoportnak a demográfiai jellemzőiről, lássuk, hogy milyen kapcsolat fűzi őket a digitális média egyes eszközeihez Internet Annak idején, mikor hódító útjukra indultak a számítógépek, teljes szobákat töltöttek meg, személyes felhasználásra pedig nem használták őket, csupán ipari számításokat végeztek rajtuk. Ekkor a nők, de még a civil férfiak sem nagyon kerültek kapcsolatba velük. Majd idővel a méretük egyre csökkent, mind több irodába került belőlük, végül 91-ben Magyarországon elsőként igényelt a IP címet Washingtontól a BME, ezzel pedig megtörtént az első lépés a világháló elterjedése felé, a férfi fennhatósága pedig elkezdett csökkeni, míg ki nem egyenlítődtek a nemi arányok. 100% 80% 60% 40% 20% Férfiak Nők 0% 1. grafikon: Az internethasználók nemek szerinti megoszlása (Forrás: egységes forrás erre az időszakra nem áll rendelkezésre, így több forrásból készítettem egy aggregált grafikont) A fenti ábra jól mutatja ezt a trendet. A pálfordulat nem is olyan régen, 2009-ben következett be, amikor is a nők minimálisan bár de átvették az uralmat a világháló fölött 18

18 Magyarországon. Ennek megfelelően a kifejezetten női témával foglalkozó weboldalak száma is folyamatosan emelkedett, és emelkedik azóta is. A következőkben az NRC piackutató által készített VMR.Woman kutatás adatait veszem sorra, melynek témája a nők és az internet kapcsolata. Ebből számos adatot megtudhatunk a hazánkban fennálló, nőket érintő trendekről, a honlapokról, és érdeklődési témakörökről. 6 A nőknek szóló honlapok tartalma természetesen igazodik az internetező nők érdeklődési köréhez: 9/10-ük olvas szívesen egészségmegőrzéssel kapcsolatos írásokat, csakúgy, mint recepteket utóbbit a nők ötven százaléka aktívan keresi is a megfelelő internetes portálokon. Kifejezetten nőies témának számít a lakberendezés, a divat és a szépségápolás, de az ezoterikus tartalmak iránt is inkább a szebbik nem képviselői érdeklődnek. Az érdeklődési kör nagymértékben befolyásolja, hogy milyen jellegű weboldalakon böngésznek a hölgyek. A leglátogatottabb honlap típusok listáját a közösségi oldalak és a levelező rendszerek vezetik. Őket követik a rangsorban a női portálok, az egészséggel kapcsolatos honlapok és a gasztronómiai site-ok. Utóbbi kettőnek a látogatói aránya a kor előrehaladtával növekszik. 2. grafikon: Internetes tartalmakat rendszeresen látogató nők aránya (Forrás: VMR.woman kutatás; bázis: éves internetező nők, n=3000) Az internetező nők 60%-a inkább hasznos dolognak tartja az internetet, és csak 9%-uk szerint inkább szórakozás. Ezzel összhangban a világhálónak elsősorban az ismerősökkel főleg a távoli ismerősökkel való kapcsolattartásban van kiemelkedő szerepe, de fontos eszköz az általános tájékozódás vagy egyszerű információgyűjtés során is. Érdekes azonban, hogy az 6 NRC Piackutató, VMW.woman kutatás,

19 önkifejezéshez már kevésbé tulajdonítanak neki nagy szerepet, a férfiaknál ez utóbbi érték feltehetően magasabb lenne. Az internetező nők közül szinte mindenki látogat valamilyen nőknek szóló portált még akkor is, ha közülük nem mindenki gondolja úgy, hogy az általa látogatott weboldalra ráhúzható a női kifejezés. 21 százalék teljes mértékben, további 61 százalék pedig inkább egyetért azzal, hogy a női oldalak valóban nekik szólnak, és nagyjából ugyanilyen arányban azzal is egyetértenek, hogy e honlapok tartalma lefedi az őket érdeklő témákat. Érdekes ugyanakkor, hogy minden második nő úgy érzi, a női honlapok látogatói között jelentős arányban fordulnak elő férfiak is, ebben egyébként nem tévednek, alább látható néhány, vezető hazai női portál látogatóinak nemek szerinti megoszlása. 3. grafikon: Néhány nőinek nevezett portál látogatóinak nemek szerinti megoszlása. Forrás: Gemius-Ipsos fusion data, július Ami a számítógép-ellátottságot és -használatot illeti, Magyarországon a nők közel 50%-a internetfelhaszáló, ám 59%-uknak van internet hozzáférése. 50%-uk elsősorban az otthonában él ezzel a lehetőséggel, és csupán 11,5%-a haszálja a munkahelyén. 20%-uk kábelen keresztül csatlakozik a világhálóhoz, 16%-uknak pedig ADSL előfizetése van. A mobilinternet nem túl nagy elterjedtségét mutatja, hogy csupán 3,15% él ezzel a lehetőséggel % rendelkezik otthoni asztali számítógéppel, de laptoppal még csak 13,6%-uk. A megkérdezettek 20%-a 3-5 éven belül vette a számítógépét, 13%-uk 1-2 éve, és csak 5-6% nyilatkozott úgy, hogy egy évnél fiatalabb a készüléke Mobil- és okostelefonok Láttuk, hogy az interneten megkeződöt a nők térhódítása. De mi a helyzet életünk másik fontos digitális eszköze, a mobiltelefon esetén? Már a mobiltelefon megléte is fontos előfutára a 7 Millward-Brown TGI kutatásának adatai, 2010 Q2. 20

20 digitális írástudásnak, azonban a dolgozat szempontjából érdemes az internethez már jóval több közös ponttal kapcsolódó okostelefonokra is nagy hangsúlyt fektetni Mobiltelefonok 8 Egy felmérés szerint a nők is kihasználják a mobiltelefonokban rejlő lehetőségeket és a készülékek fejlett képességeit és fontosnak tartják azt, hogy az őket elcsábítani igyekvő férfiaknak milyen a készüléke. A Samsung által az Egyesült Államokban elvégzett felmérés 500 fiatal, azaz 18 és 35 év közötti egyedülálló nő mobilozási szokásait vizsgálta. Az eredmények nem meglepőek: a telefonok áthatják a mindennapi életet a ma már közel sem egyszerű kommunikációs berendezések. A nők közel háromnegyede már a mobiltelefonjában tárolja ismerőseinek elérhetőségét és teljesen lecserélte a telefonkönyvét. A megkérdezettek átlagosan 63 számot tartanak a mobiljukban. A telefonok komoly veszélyt jelentenek a karórákra is, a válaszadók háromnegyede már a mobiljára pillant, ha kíváncsi a pontos időre. A lányok közel harmada szerint sokmindent elárul valakiről, hogy milyen mobiltelefont használ, 12 százalék szerint kevéssé vonzóak azok a férfiak, akiknek túl nagy a mobiljuk. A lányok közel fele szokott SMS-ben flörtölni, sőt, több mint 10 százalék szerint a "három napos szabály", ami azt mondja ki, hogy az első randi után három napig várni kell a következő hívással, nem vonatkozik az SMS-ezésre. 40 százalékuk rázott le egy férfit telefonon azzal az ürüggyel, hogy nincs térerő vagy, hogy hamarosan lemerül az akkumulátor, a megkérdezettek harmada pedig már felhívatta magát mobilon egy ismerősével annak érdekében, hogy idő előtt véget vessen egy randinak. A válaszadók 70 százaléka bevallotta, hogy belekukkantott már ismerősének telefonjába, például elolvasta az SMS-eket. Tíz lányból néggyel fordult már elő, hogy másnap reggel megbánta, hogy az előző este - vélhetően alkoholos vagy más befolyásoltság alatt - elküldött egy olyan üzenetet, amit nem kellett volna. Mindez jól mutatja, hogy a mobilok már a nők mindennapjaiban is társsá váltak, sőt, mondhatni létszükségleti cikkek. Gondoljunk csak bele, ha csupán egy napra otthon hagynánk a telefonunkat, bizonyára nagyon kényelmetlenül éreznénk magunkat. Sajnos a magyarországi mobilozási szokásokról nem készült hasonló felmérés, de a trend nagyon hasonló lehet, annyi különbséggel, hogy az okostelefonok használati aránya alacsonyabb, mint a fejlettebb piacú országokban. 8 Érdekes felmérés a nők mobilozási szokásairól (2007. július 4.) Forrás: 21

21 Okostelefonok 9 Egy, az Initiative által készített kutatásból kiderül, hogy a fogyasztók harmada már most is a mobilnetet preferálja a számítógépen keresztüli internetezéssel szemben. Sőt, ennél is továbbmennek: véleményük szerint 2013-ra az okostelefonok felváltják a számítógépeket, mint a legelterjedtebb, internetre kapcsolható eszköz. A kutatás nyolc ország mintegy 8000 okostelefonfelhasználójának a megkérdezésével készült. Még ennél is nagyobb, 50 százalékos az arány az innovátoroknak nevezett csoport körében. A mobilnet terjedése világszintű jelenség, de e téren is a fejlődő piacok előretörése a legszembetűnőbb. Kína mellett Indiát érdemes megemlíteni, ez utóbbiban a megkérdezettek 49 százaléka válaszatná a mobiltelefonon keresztüli internetezést a számítógépes böngészéssel szemben. Ezen a piacon az innovátorok körében 69% az arány. Az összes megkérdezett 65 százaléka használja okostelefonját internetezésre. A leggyakoribb felhasználók az amerikaiak: körükben 78% a napi, 62% pedig a napi többszöri mobilböngészők aránya, naponta átlagosan 50 perces internetezés mellett. A mobilnet népszerűsége ugyanakkor nem más médiatípusok kárára nő: 76% egyéb internethasználat kiegészítéseként kapcsolódik mobilon keresztül a világhálóra, 39% egyszerre netezik kétféle módon, 34% pedig újságolvasás mellett mobilnetezik. A felmérés cáfolni látszik azt a feltételezést, miszerint csak a fiatalok és az üzleti felhasználók interneteznének a mobiljukon keresztül. A felhasználók korosztályos szóródása ugyanis széles, és a legtöbben inkább magáncélokra használják a készüléküket. 45% mobilnetezéssel indítja a napját, 64% az otthoni pihenés alatt böngészik okostelefonjáról. A tevékenységek között a közösségi pörgés vezet (27%), melyet az ezés (26%) követ. Már 2009 végén új korszak kezdődött a mobilkommunikációban: globális szinten a mobil adatforgalom meghaladta a hangátvitel forgalmát: a 400 millió mobil szélessávú előfizetés jelenleg nagyobb adatforgalmat generál havi szinten, mint a világ 4,6 milliárd mobil előfizetőjének összes beszélgetése. 9 Unlocking the Power of Mobile - Accessing the web via mobile will soon be the norm, presenting huge opportunities for marketers. Initiative,

22 6. ábra: Az okostelefonok haszálati intenzitása hétköznaponként. Forrás: Ititiative kutatás Az okostelefonok nemek szerinti megoszlása alapján még nem fedezhetünk fel egyértelmű trendet, mint amilyen az internethasználat során tapasztalható, legalábbis Amerikában nem. Ott ugyanis tavaly az okostelefon tulajdonosok 59%, míg idén azok 60% volt férfi. Európában ez a helyzet valamivel más, hiszen itt tavaly a készülékek 66%-t, idén viszont csupán 63%-t birtokolták az erősebbik nem képviselői. Más a helyzet azonban a Blackberry telefonoknál. Látható, hogy ezen márka különféle temékeinél nagyrészt női felhasználókat találunk: 10 - Pearl 8130 : 70% nő - Curve 8530 : 69% nő - Curve 8520 : 69% nő - Curve 8320 : 68% nő - Curve 8310 : 67% nő - Curve 8330 : 66% nő - Curve 8900 : 66% nő - Bold 9700 : 62% nő - Tour 9630 : 59% nő - Storm 9530 : 54% nő

23 Okostelefonok Magyarországon 11 Persze a fenti kutatés és annak eredményei nem tükrözik megfelelően a Magyarországon fennálló állapotot, de sajnos nem is áll rendelkezésre ilyen részletes kutatás. Ami adat ebben a témakörben fellelhető, azt a 2010-es iphone vs. Android konferencián elhangzott anyagából való. Eszerint úgy vélik, hogy robbanás előtt áll az érintőképernyős mobiltelefonok piaca idehaza; a mobilozók közel 40%-a saját bevallása szerint érintőkijelzős telefont választ majd következő készülékének, ha teheti - derült ki az Ipsos online kutatásából. Bár egyelőre csak mintegy ezer embernek van idehaza csúcskategóriásnak számító érintőkijelzős okostelefonja - mint amilyen az iphone, az Android-os készülékek, a Blackberry vagy a HTC - a nemzetközi trendek és a hazai adatok is azt mutatják, hogy jelentős térnyerés előtt áll ez a piac. A magyarországi felhasználókat azonban nem a telefon operációs rendszere érdekli igazán, hiszen 75%-uk nem is tudja mi fut a telefonján. Számukra - érthető okokból - a használhatóságon van a hangsúly. A közeljövőben emiatt várható, hogy a készülékgyártók és a mobiltelefonszolgáltatók a mobil platformokat is márkázottan kommunikálják majd, mivel egyre fontosabbá válik, hogy milyen telefonunk van: Symbian-os, Androidos, Windows Mobile-os vagy iphone. Ennek ugyanis komoly hatása lesz arra, hogy mire tudjuk majd használni a zsebünkben lapuló kütyüt". Alapvető átalakulás előtt áll a mobiltelefon-használat, jelenleg heti rendszerességgel használja a magyarok többsége a mobiltelefonját telefonálásra, SMS-írásra, ébresztésre, számolásra, naptár nézegetésre - tehát a megszokott klasszikus dolgokra. Az újfajta, okostelefonokra jellemző alkalmazásmódok, mint amilyen a böngészés, levelezés, alkalmazások letöltése, könyvolvasás, RSS, blogolás, még nem terjedtek el. Ezeket jelenleg csupán az emberek kevesebb, mint 10%-a használja heti rendszerességgel, azonban fokozatos térnyerésük várható, ahogy az alkalmazások letöltését lehetővé tévő platformokat használó okostelefonok elterjednek. Ennek következtében megsokszorozódhatnak a telefonnal végezhető tevékenységek, így a telefon aktív használatával töltött idő megnövekedésére lehet számítani: egyre többen, egyre többféle módon és egyre több helyzetben fogják a mobiltelefonjukat használni. Az átlag mobiltelefon előfizetők ezt az egész folyamatot az érintőképernyős telefonok megjelenésével azonosítják leginkább és azzal a dilemmával, hogy érintős vagy nyomógombos telefont vásároljanak-e, ha eljön a csere ideje. Az okostelefonokra való átváltás idehaza is április 8: iphone vs. Android konferencia előadásainak anyagának összefoglalása. 24

24 elkezdődött, igen sokan - a felhasználók 40%-a - érintőkijelzős telefont választ legközelebb, ha megteheti. Ez egyébként egybecseng a globális trendekkel is, a Nielsen szerint az amerikai válaszadóknak 45 százaléka állította: legközelebb biztos, hogy nem az egyszerű butamobilok közül választ. A telefonok átlagos 1-3 éves lecserélődési idejével számolva tehát hamarosan tömegével vesznek majd minket körbe az érintőképernyős okostelefonok. Az érintőkijelzős okostelefonok magyarországi elterjedésére azonban alapvető hatással lesz a készülékek árazása, jelenleg ugyanis az előfizetők kétharmada 30 ezer forintnál nem hajlandó többet adni egy új mobiltelefonért. Egyelőre tehát az olcsóbb, egyszerűbb készülékek térnyerése várható. Ha a készülék-platformokon, márkákon és a kütyükön" túlra nézünk, akkor ez a folyamat az életünk megváltozásáról szól. A mobiltelefon alapvető fontosságára akkor ébredhetünk rá, amikor véletlenül otthon felejtjük a készülékünket és egész nap nélkül kell boldogulnunk. Ma már sokak számára, sem a magánéletben, sem a munkahelyen nem lehetséges mobil nélkül megszervezni a mindennapokat. Az okostelefonok elterjedésével egyszerre leszünk még inkább a mobilunkra utalva, de egyúttal lehetőséget is kapunk arra, hogy egyszerűbbé tegyük az életünket, hogy bárhol és bármikor kikapcsolódhassunk, kommunikálhassunk barátainkkal, ismerőseinkkel. A mobiltelefon az internetre kapcsolódás elsődleges eszközévé válik az előttünk álló évtizedben. A dolgozat írása közben folyamatban van egy saját kutatás elkészítése, melyben részletesebben is kitérek a magyar nők internetezési, mobilozási szokásairól, illetve az általános attitűdökrúl ezekkel az eszközökkel szemben, így a öszefoglalásban ezeket az eredményeket is összevetem a nemzetközi kutatásokkal Egyéb digitális vívmányok A jövő intelligens házai 12 A kommunikációs eszközökön túl a nők számára nagyon fontos terep a háztartási eszközök birodalma is. Különösen érdekes az, hogy mikor a jövőbeli fejlesztéseknek, aktuális kutatási területeknek jártam utána, e két terület szervesen kapcsolódott egymáshoz, megalkodtva ezzel a jövő intelligens házát, amely már nem is annyira elérhetetlen, mint amennyire azt gondoljuk. De miben is fog különbözni a jövő otthona a maitól? A jövő digitális otthonaiban a technológia mindent átható szerepet fog játszani a mindennapokban. A műszaki megoldások könnyebb kommunikációt, ezáltal jobb kapcsolatokat teremtenek a család tagjai között, valamint a házon kívüli barátokkal és családtagokkal. Például semmi akadálya nem lesz annak, hogy virtuális családi 12 A szöveg tartalma és az illusztrációk a Toshiba White Paper- Future visions 2006-os (Home) kiadásából származnak 25

25 összejövetelt vagy tartsunk online videókonferencia segítségével. Kérdés persze, hogy a családi idill így megőrizhető-e, de ezt mindneki maga döntse el. A 20 Mbps átlagos szélessávú adatátviteli sebességnek köszönhetően a videó és az IP alapú hangátvitel problémamentes lesz. A világ bármely táján élő családtagunkkal képesek leszünk kapcsolatba lépni, beszélgetni, vagy akár virtuálisan vacsorázni. A szakemberek szerint legfeljebb 1-2 esztendőn belül megvalósul az intelligens ház, amely már irányítani fogja a különböző háztartási, telekommunikációs, szórakoztató-elektronikai és számítástechnikai eszközeinket, emellett pedig figyel majd arra is, hogy a hőmérséklet és a páraszint is ideális legyen. Az internet alapú otthoni biztonsági rendszereknek vagy a takarékosabb energiafelhasználási lehetőségeknek köszönhetően mondhatjuk, hogy lakásunk intelligensebbé válik. Az automatikus időzítők és az internet alapú otthonvezérlő rendszerek használatával csökkennek az áramszámlák, hiszen az automatika kikapcsolja a fűtést, ha senki nincs otthon, ám mégis mindenki fűtött, jól megvilágított lakásba térhet haza. Az IP alapú otthon szenzorai és kamerái lehetővé teszik számunkra, hogy figyelemmel kísérjük, mi történik otthon, akkor is, ha éppen máshol vagyunk. Az otthoni elektronika így azonnal képes riasztani a rendőrséget vagy az előre elmentett számot, ha például betörés történik, sőt felvételt is készíthetünk a betörőkről. A háztartási készülékeket gyártó cégek már javában tesztelik az élelmiszereket felismerő, és adott esetben a készletek kifogyásával új élelmiszereket rendelő hűtőszekrényeket. Beépített LCDképernyővel rendelkező hűtőket ugyanakkor már lehet kapni: ilyen eszköz például a Bosch CoolMedia nevű terméke, amely 15 colos LCDkijelzővel van ellátva. Érdekes azonban, hogy az emberek még nem igazán érdeklődnek e gépek iránt, de ez a helyzet szakértők szerint hamarosan változni fog, amint felfedezik, hogy ezekkel a készülékekkel sokkal kényelmesebbé tehetik a mindennapi életüket. Persze Magyarországon ez az időpont még később fog eljönni, iletve azt is fontos megemlíteni, hogy a válság most jócskán visszavetette az ehhez hasonló luxus cikkek iránti keresletünket, nyitottságunkat, de annyi bizonyos, hogy a jövő nagy változások előtt áll. 7. ábra: A Siemens LCD tévével egybeépített hűtőszekrénye. Forrás: De nézzük meg most részletesen, hogy az intelligens otthonok egyes tevékenységei és szobái milyen digitális fejlesztésekkel lesznek ellátva. 26

26 Házi robotok Házi kedvezncek 8. ábra: Bal: Toshiba ApriAlpha_v3, Jobb: ApriAttenda Az olyan házimunkák, mint a fűnyírás vagy a takarítás a háztartási robotok megjelenésével a múltté lehetnek. A Toshiba két robotot bocsátott ki a japán piacon: az ApriAttenda az embereket kísérve társként vagy dajkaként szolgálhat. Az ApriAlpha ezzel szemben számos feladatot képes elvégezni a ház körül, például a háztartási gépek kezelését. A hangfelismerés és hangszintetizálás egyszerű kommunikációt tesz lehetővé robot és gazdája között, aki így képes lesz felolvasni a híreket, vagy gyors időjárás-jelentést adni. Hamarosan a robotok képesek lesznek elkísérni gazdáikat a bevásárlókörútra és segíteni az áruk hazacipelésében. Nem elhanyagolható, hogy a robot akár a gyerekek felügyeletében vagy az idősek gondozásában is jó szolgálatot tehet Digitális tér a szabad ég alatt Bár az internethez és az ekhez való vezeték nélküli hozzáférés (wifi) már mindennapos, sajnos még nem tartunk ott, hogy minden digitális tartalom könnyedén, a szabad ég alatt is elérhető legyen az otthoni nagysebességű kapcsolatnak köszönhetően. A jövő digitális otthonában a lakók a kültéri hangrendszerre továbbítódó vezeték nélküli technológiák használatával élvezhetik a zenét, ideális környezetet teremtve így a grillpartikhoz vagy más társasági eseményekhez. A HDTV vevővel a teraszon ülve, laptopról nézhetünk tévét. Ez az élmény még élvezetesebb lesz annak köszönhetően, hogy a laptopot egy üzemanyagcella látja el energiával, így az hosszabb ideig kitart. Az olcsó távolsági hívások mindennapossá válnak köszönhetően a kiváló minőségű VoIP technológiának (ezek a technológiák már ma is nagyon elterjedtek, pl. Skype). A vezeték nélkül használható, összehajtható OLED kijelzőnek, és a hálózatba kapcsolt e-papírnak és -tintának köszönhetően az újságolvasás sem olyan lesz, mint manapság. A kijelző mérete, súlya és alakja leginkább egy zsebkönyvhöz lesz hasonlítható. A szöveg és a grafika - mint a ma már létező ebook readerekbek - úgy fog kinézni, mint a nyomtatott anyagok, azzal a különbséggel, hogy itt megválaszthatja a fogyasztó, hogy mit tölt le és jelenít meg. Az új tartalmak vezeték nélkül letölthetők lesznek. Ha például könyvet vásárolunk az Amazonon, azt akár azonnal le is tölthetjük az elektronikus papírra. A digitális könyvtárnak köszönhetően az elektronikus könyvek bárhol elérhetők lesznek, ahol van hálózati kapcsolat. 27

27 Távirányítású konyha és ebédlő A ma hűtőszekrényei sokoldalúbb eszközök, mint gondolnánk. Nem csak étel tárolására használhatók: az ajtón üzenetek, fényképek, bevásárlólisták vagy más információk is hagyhatók. A jövőben a digitális hűtőszekrény sokkal intelligensebb lesz, kívül-belül egyaránt. Ami a külsőt illeti, az internetre csatlakozó hűtőszekrény lehetővé teszi majd információk küldését, fogadását és megosztását, érintőképernyő vagy vezeték nélküli billentyűzet és egér használatával. Lehetőség lesz ek olvasására, teendőlisták készítésére, fényképek megosztására, vagy akár IPTV tartalmak megjelenítésére. Belül a hűtő szenzorokkal lesz felszerelve, melyek figyelnek arra, hogy ne fogyjanak ki az olyan alapvető élelmiszerek, mint a tej, a gyümölcslé vagy a tojás. Ami kifogyóban van, automatikusan rákerül az online bevásárlólistára. Egy online bevásárlási és szállítási szolgálat igénybevételével pedig automatizálhatjuk is a bevásárlást. Arra is lehetőség lesz, hogy bevásárlás közben mobiltelefonon keresztül ellenőrizzük a hűtőszekrényünk tartalmát. Úgy is gondolhatunk erre, mintha intelligens konyhánk sütőjét, mikróját vagy más intelligens eszközét internetes távirányító programmal bekapcsolhatjuk, hogy megkezdje az étel elkészítését. Már a munkahelyről, vagy hazafelé tartva is elindíthatjauk a vacsora elkészítését, akár az irodai számítógépről, akár a mobiltelefonról Digitális nappalik Ha napjainkban vezeték nélküli, digitális multimédiás eszközt viszünk haza, hosszadalmas telepítés és konfiguráció kell az üzembe helyezéséhez és az otthoni hálózathoz való kapcsolódáshoz. Az UPnP (Universal Plug and Play) technológiával az ilyen eszközöket a rendszer már automatikusan felismeri és beállítja, egyszerűbbé téve így a digitális tartalmak megosztását a notebookokkal, a televízióval, a Hi-Fi toronnyal, az MP3 lejátszóval vagy a digitális kamerával. Az IPTV szintén mindennapjaink része lesz, hiszen ez a nagysebességű, szélessávú kapcsolat természetessé válik majd mindenki számára. Az online játékok is elérhetők lesznek a műholdas kapcsolaton vagy a szélessávú TV adáson keresztül. A nagyfelbontású filmek alapvetővé válnak, ahogy a HD DVD felváltja a hagyományos DVD szabványt, elérhetőé téve így az elképesztően részletgazdag, jóval több képpontból álló filmek otthoni megtekintését is. A reklámmentes TV és a személyre szabható digitális tartalom megszokott lesz, a felhasználóknak nagyobb beleszólásuk lesz a megtekintett műsorok összeállításába. Emellett az összes tartalom mobil eszközökön keresztül is elérhetővé lesz téve, földrajzi helytől és időponttól függetlenül. Egy házon belül több digitális TV adás folyhat egyszerre, így minden családtag kedvére válogathat. A 3D technológiák 28

28 elterjedése is várható, tovább fejlesztve így a TV adások vagy a 3D játékok minőségét és élménytartalmát. Ilyen eszközök lesznek többek között a játékgépek, az elektronikus tanulásra szolgáló eszközök, az épület- és tájszimulátorok, vagy akár a háromdimenziós éttermi étlapok Tanulás és keresés az interneten, az online közösségek Már most is nagyon fontos szerepet töltenek be az internetes kereső szolgáltatások, a tanulást segítő oldalak, illetve a közösségi média, azonban a keresési metódus meg fog változni. A valósidejű fordítással kiegészített VoIP szolgáltatások tovább gazdagítják majd a mai interaktivitást és szociális hálózati lehetőségeket, jobb kommunikációs módokat teremtve mindenki számára. A fordításon alapuló kommunikáció új lehetőségeket nyit a nemzetközi ismeretségek terén. Gondoljunk csak például a blogok, az internetes rádióadók és a csevegőprogramok több, jó minőségű multimédiás tartalmára, mivel egyszerűbb lesz a videók, a hanganyagok és a beszédhang internetes, valósidejű továbbítása. Erre egyébként nagyon jó példa a Google Demo Slam jelenleg is futó kampánya, amelynek lényege, hogy a felhasználók a világ minden tájáról beküldhetnek videókat, melyekben azt demózzák, hogy hogyan javítja életminőségüket egyik vagy másik Google szolgáltatás. Egyik példa erre az volt, hogy két amerikai lány a Google Translate segítségével hindi nyelven rendeltek ételt egy indiai étteremből. Kérdés persze, hogy a gyakorlatban ez valóban segíti-e őket, mert nem túl valósághű, hogy egy indiai étteremben az Egyesült Államokban nem beszélnek angolul, de mindenesetre ötletes megoldás. A másik probléma a jelenleg még nem túl fejlett fordítási igényesség, hiszen egy magyar fordítás az alábbi példa alapján is nem túl érthetően tudott interpretálni a program. 9. ábra: A Google Translate fordítása magyarra: hagy némi kívánnivalót maga után. Forrás: Google Translate Az internetes kép- és hangátvitelen keresztül a különféle interaktív tevékenységek mindinkább elterjedté válnak. Ennek eredményeképpen egy önfejlődésre képes információs világ tárul elénk, amelyben az információ megosztása természetes. A ma is nagy népszerűségnek örvendő Wikipedia jó példa arra, hogy az internet milyen együttműködési lehetőségeket kínál. Az ilyen tartalmak egyre jobban el fognak terjedni a jövőben, ahogy a felhasználók saját 29

29 hírprogramokat hoznak létre házi videófelvételekkel, forgalmi jelentésekkel, helyi hírekkel és más információkkal. A hasonló érdeklődésűek így könnyebben összeismerkedhetnek és kommunikálhatnak egymással. Kényes és nem elhanyagolható kérdés azonban e szolgáltatások és oldalak ingyenessége. Jelenleg a médiatulajdonosok mindent megtesznek azért, hogy a hasznukat maximalizálhassák, saját elmondásuk alapján a működés feltétele ez, a fogyasztók azonban éppen az internet jellege és lényege miatt nem hajlandók fizetni a tartalomért. Éppen most fut például a Wikipédián az alapítú Jimmy Wales felhívó kampánya, miszerint 16 millió dollár adományozására kéri az olvasókat a site ingyenességének megtartása érdekében Digitális hálószobák: minden nő álma A ruhásszekrényben lévő ruhákat 3D technológiával is kiválaszthatjuk. A Toshiba már most bemutatta háromdimenziós próbafülke-szimulációs rendszerét, mely valósidőben teszi lehetővé a ruhák, a kozmetikumok vagy akár az ékszerek virtuális modellezését és felpróbálását. A rendszer felvételt készít a felhasználóról, ezután beöltözteti a kiválasztott virtuális ruhába, végül realisztikus, valósidejű képeket jelenít meg, melyek az öltözéket és viselőjét mozgás közben is ábrázolják. Nem kell mást tennünk, mint hátradőlni a karosszékben és ellátogatni egy online ruhaüzletbe, ahol a virtuális manöken felpróbálják helyettünk a ruhákat. 10. ábra: A Toshiba háromdimenziós próbafülke-szimulációs rendszere Láthatjuk, hogy nagyon sokban segíthetik életünket ezek a digitális megoldások, melyek egy része kifejezetten a nők igényeinek kielégítésére kerül kifejlesztésre, ám éppen a nemi szerepek összemosódása miatt például a konyhai digitális eszközöket a férfiak is használni fogják majd. Kérdéseket vethet fel persze a sci-fi filmekben már oly sokszor látott félelem a robotizált eszközökkel kapcsolatban: mi történik, ha túlságosan is függünk majd ezektől az eszközektől? Mit tehetünk egy esetleges meghibásodás során, mikor az egymással összakapcsolt gépek dominóként összedőlve az egész életünket ellehetetlenítik? Persze ezekre a kérdésekre a fejlesztések során odafigyelnek, de tény, hogy amekkora pluszt adhatnak az életminőségünkhöz, annyira sebezhetővé és függővé válhatunk tőlük. 30

30 A következőkben áttérek a saját kutatások eredményeinek bemutatására, majd pedig annak gyakorlati hasznára, illetve részletezem azt is, hogy milyen, már meglévő módszerek vannak, lesznek Magyarországon a nők célzására. 4. DIGITÁLIS DÍVÁK MAGYARORSZÁGON SAJÁT KUTATÁSOK BEMUTATÁSA Az, hogy a külföldi irodalomban a nőkről ebben a témában számos kutatás áll rendelkezésre mutatja, hogy a nyugati társadalmak már felismerték az ebben rejlő potenciált, ez pedig egyben előre is vetíti, hogy milyen elmozdulás várható Magyarországon. Igaz, már most vannak próbálkozások hazánkban is ilyen kutatásokra, ám érdemi eredményről egyelőre nem tudok beszámolni. A dolgozat megírásához igyekeztem olyan adatokat találni, amelyek az alapvető demográfiai adatokon túl attitűdbeli információkkal is szolgálnak a Magyarországon élő internetező nőkről, és esetleg azokról, akik tudatában vannak ennek a nagy átalakulásnak, ami végbemegy a fejük felett, de mégsem használják ki a benne rejlő lehetőségeket. Sajnos ilyen eredményekre nem bukkantam, viszont úgy érzem, fontos összefüggésekre lehet fényt deríteni, így saját kutatás keretében igyekeztem utánajárni annak, hogy milyen csoportképző motívumokat lehet felfedezni az aktívan internetező nők között, illetve annak, hogy mi gátolja meg az gazdaságilag aktív nők felét abban, hogy használják ezeket a vívmányokat A kutatás menetrendje és a hipotézis felállítása Ahogy tehát említettem, a szakdolgozat készítése során a szekunder kutatási eredmények mellett a saját, primer kutatásra is nagy hangsúlyt fektettem, jórészt azért, mert a témában fellelhető kutatási anyagok híján voltam. Először készítettem egy mini fókuszcsoportos kutatást, ennek alapja két előszűrő kérdőív volt, mely szerint azok kerülhettek az első csoportba, akik egyáltalán nem, vagy csak minimálisan használják a digitális eszközöket, a másikba pedig értelemszerűen azok, akik legalább heti rendszerességgel használják az internetet és a mobiltelefont. Majd ezek eredményeit felhasználva alakítottam ki a kérdőívet, amely keretében összesen 114 nő digitális média használati szokásait tudtam elemezni. A kérdőívet már csak azok töltötték ki, akik legalább hetente használják ezeket az eszközöket. 31

31 11. ábra: A saját kutatások menetrendje és egymásra épülése. Forrás: saját A kutatással a legfőbb célom az volt, hogy egyrészt képet kapjak a digitálisan írástudatlan női réteg gátjairól, megértsem, hogy miért nem használják az internetet, mobiltelefont, stb. és mennyiben különbözik az életvitelük a digitálisan írástudó társaiktól. Ezt követően pedig részletesebben is elemezve ez utóbbi csoportot faggatom a digitális média használati szokásaikról: az általános használattal, a megjelenő reklámokkal, jövőbeni terveikkel, stb. kapcsolatban, majd pedig a dolog gyakorlati hasznát előtérbe helyezve megvizsgálom azt, hogy szét lehet-e bontani ezeket a női felhasználókat kisebb csoportokra az internet használati szokásaik alapján. Amennyiben valóban kijön egy olyan eredmény, hogy különálló csoportokat különböztethetünk meg, akkor a marketing üzeneteket e csoportokra szabva lehet megjeleníteni, így jobban felkeltheti az illető figyelmét, magasabb átkattintási és magasabb konverziós rátát eredményezhet. A kutatás során felállított hipotézis is ehhez kapcsolódik: úgy vélem, hogy az internetező nőket a nethasználati szokásaik alapján csoportokra oszthatjuk, az eszerint finomhangolt marketing üzenetekkel pedig hatékonyabb reklámkampányokat tudunk futtatni. Először a fókuszcsoportos kutatás eredményeit részletezem, ezt követi majd a kérdőíves eredmények elemzése. 32

32 4.2. Fókuszcsoportos interjú A mini fókuszcsoportos interjúk kutatási célja a digitális média és a nők kapcsolatának feltárása volt, az ezek használatából, illetve az ebből történő kimaradásból adódó percepciói, a nők vélekedése erről a témáról saját tapasztalataikkal alátámasztva. A kutatásban két csoport került kialakításra: az elsőt 3 olyan hölgy alkotta, akik a digitális médiát nem, vagy csak minimálisan használják, a második csoportban pedig értelemszerűen azok kaptak helyet, akik ezen eszközök napi szintű felhasználói (digitális médiahasználó itt gyakori, azaz napi szintű internet és mobiltelefon felhasználót jelent). Fontos szempont volt, hogy a három személy eltérő életkorban lévő legyen, hogy a különböző életszakaszokból adódó eltérések is a felszínre jöhessenek, de a csoportba kerülés feltétele volt még az is, hogy gazdaságilag aktívak legyenek, tehát valóban összehasonlítható legyen a használat és nem használat közti különbség. Itt említeném meg, hogy habár Magyarországon az internet penetráció a éves nők körében közel 63%-os, nagyon nehéz volt 3 olyan alanyt találnom, aki a környezetemben nem él ezekkel az eszközökkel, és így is csak a városhatáron kívül jártam sikerrel. Ez is mutatja, hogy Budapest környékén valóban felülreprezentáltak a digitálisan írástudók. Mind a két csoportnak 6-6 állítást fogalmaztam meg napjaink digitális világával kapcsolatban, az állítások nem voltak sem hamisak sem pedig igazak, de voltak közöttük túlzóak is, mindennek pedig éppen az volt a célja, hogy reakciót váltson ki a résztvevőkből, elindítsa a beszélgetési folyamatot. Ezek az állítások a következők voltak: - Az internet és a mobiltelefonok a XX. század legfontosabb vívmányai - A nők egyre többet használják ezeket az eszközöket - Ezek az eszközök azért jöttek létre, hogy megkönnyítsék az emberek életét - Használatuk bonyolult és nehezen megtanulható, így nagyon sok veszélyt rejt, ha valaki nem megfelelően kezeli őket - A fiatal generáció sokkal otthonosabban mozog a digitális eszközök világában - Az ilyen eszközök megvétele mindig szakember bevonását igényli Lássuk tehát az első, az internetet nem használók válaszait, azok összegzését és a levonható következtetéseket. 33

33 Digitális médiaeszközöket minimálisan vagy egyáltalán nem használók csoportja A csoportot három különböző életkorban lévő hölgy alkotja, az egyik 24, a második 34, míg a legidősebb résztvevő 49 éves. Mind a hárman alkalmazottak, diák nincsen közöttük, mindegyikőjüknek középfokú iskolai végzetsége a legmagasabb (az iskolai végzettség nem volt feltétel, véletlenül alakult így a csoport kialakítása). A találkozót egy belvárosi kávézóban bonyolítottuk le, de már magát a találkozót is igen nehéz volt megszervezni (ez volt az első jele számomra annak, hogy mennyire megnehezíti és lelassítja a mindennapi életet, ha valakit nem lehet en vagy mobiltelefonon elérni). Az első állításra, miszerint az internet és a mobiltelefonok a XX. század legfontosabb vívmányai senki nem akart elsőként válaszolni, így a rangidős hölgyet kértem meg, hogy kezdje el a beszélgetést, ezután már rendben elindult a társalgás. Mindannyian inkább hajlottak afelé, hogy igen, valóban ez a legfontosabb találmány. Ha összehasonlítjuk ezt a választ a másik csoportéval, nagyon eltérő a reakció, és úgy vélem, hogy ez azért van, mert amíg maguk nem tapasztalták meg, hogy pontosan mennyire is bonyolult a net használata, addig túlmisztifikálják ezt. A második állítás így hangzott: A nők egyre többet használják ezeket az eszközöket. Úgy tűnik, hogy csak hallomásból tudnak erre igent vagy nemet mondani, és elsősorban a két fiatalabb válaszadó az, aki valamennyire reálisan tudja felmérni, hogy ezek az eszközök a nők körében valóban robbanásszerű fejlődést jelentenek. Ezt támasztja alá az is, hogy a 34 éves egyébként eladó/pénztárosként dolgozó - Szilvia egy céges tanfolyam keretében szeretné megtanulni ezek működését, a legfiatalabb résztvevő pedig szintén affinis lenne, bár az ő esetében még nem olyan egyértelmű ez. A rangidős Kriszta a kora miatt utasítja el ezeket, mondván, hogy neki már úgysem lesz rá szüksége, illetve, hogy nem tudná már megtanulni. A harmadik állítás az eszközök céljára kérdez rá: ezek az eszközök azért jöttek létre, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Ahogy várható volt, erre nem tudtak olyan választ mondani, amely igenlő lett volna, de elsősorban azért, mert a munkájuk és az életük úgy lett kialakítva, hogy már nem nagyon lenne helye a számítógépeknek, a használat esetleges megtanulása pedig az ő elmondásuk alapján rettentően nehéz és időigényes, erre viszont nem szeretnének áldozni. Egyedül Szilvia lát benne ilyen vetületet, aki a gyerekei elmondása alapján tud nyilatkozni. A negyedik állítás a kezelhetőségre vonatkozott, azaz, hogy használatuk bonyolult és nehezen megtanulható, így nagyon sok veszélyt rejt, ha valaki nem megfelelően kezeli őket. Erre természetesen mindenki igennel válaszolt, holott valójában egyikük sem próbálta meg úgy megtanulni a használatot, hogy legalább 3-szor, 4-szer leüljön és jegyzetelve, tényleg az alapoktól 34

34 kezdve elkezdje megérteni a mechanizmust. Azzal kapcsolatban, hogy sok veszélyt rejtenek ezek az eszközök szintén egyetértően nyilatkoztak, de ez is abból adódik, hogy nem használják őket. Végül pedig arra próbáltam rávilágítani, hogy vajon mit gondolnak arról, hogy a fiatal generáció sokkal otthonosabban mozog a digitális eszközök világában. Itt eltérő válaszokat kaptam, Szilvia, aki már korábban is nyitottságot mutatott a téma iránt, ismét a gyermekeit hozta fel példának, konkrétan azt, hogy mennyire sokat használják a tanulmányaik során, vagy éppen arról, hogy mennyire könnyen meg tudták találni egy-egy ételnek a receptjét, amit viszont ő hiába keresett, mert elkeveredett a receptes könyve. Ahogy a szavaiból kivettem, hátrányban is érzi magát emiatt, nem is azért, mert ő maga érzi a negatív aspektusait (hiszen még nincs teljesen tisztában azzal, hogy mit is veszít), hanem főleg azért, mert a gyermekei maradinak, saját bevallása szerint butának gondolhatják. A legidősebb válaszadó is egyetért ezzel, annak ellenére, hogy ő mutatja a legkevesebb affinitást a téma iránt, a legfiatalabb Zsuzsát le is szólta, hogy ő miért nem él ezekkel az eszközökkel. Végül pedig a beszerzésre igyekeztem rákérdezni: Az ilyen eszközök megvétele mindig szakember bevonását igényli. Ezzel már mindannyian egyetértettek, de nem is meglepő ez, mert míg a használat egy átlagember számára megtanulható, addig a műszaki paramétereket még egy gyakorlott felhasználó sem teljes egészében maga határozza meg, hanem konzultál a környezetében lévő hozzáértő emberekkel, például eladókkal, barátokkal, vagy utána olvasnak a neten. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy a digitálisan nem írástudók között az idősebbek elsősorban a koruk miatt nem akarják megtanulni ezen eszközök használatát, mondván, hogy nekik már úgyis mindegy, és nem állna már rá úgy a gondolkodásuk, mint a fiataloknak, akik beleszületnek ebbe. Elmondható továbbá, hogy a munkahely nagyban meghatározza az eszközhasználatra irányuló affinitást, hiszen ha olyan a munka, hogy nincs szükség ennek megtanulására (mint a megkérdezettek esetén a takarítónői, a pénztárosi és a fodrász szakma), akkor otthon már nincs meg az igény, mert akkor már egyéb teendők vannak a ház körül és a háztartásban. Az azonban látszik, hogy a folyamatok őket sem hagyják érintetlenül, látják a változásokat, és érzékelik ennek súlyát, csak éppen ha nincs, aki kézen fogja őket, akkor nem lesz meg az első lépés a használat felé, ezen segíthetnek az állami kezdeményezések a digitális írástudás növelésére. 35

35 Digitális médiaeszközöket napi szinten használók csoportja De nézzük meg ezek után a digitális eszközöket napi szinten használó csoport válaszait, amelyek nagyban eltérnek a fenti társaság adott reakcióitól. Az első állítással, mely szerint az internet a legfontosabb találmány a XX. században, senki nem értett egyet, és már itt is sejthető volt, mennyire eltérőek lesznek a válaszok. Azzal ugyan egyetértettek, hogy nagyon sok eszköz nem működne enélkül, és a top5 találmány ranglistájában biztosan benne van, de azt túlzásnak tartják, hogy a legfontosabb. Ellenpéldának hozták fel például az űrhajózást, a gyógyászati felfedezéseket, amelynek azonban vitathatatlanul szerves része az internet. Ezek a válaszok már magukban hordozzák azt is, hogy mennyire kitágítja az emberek látásmódját és ismereti bázisát, ha internethasználók (és természetesen az is, hogy befejezett vagy folyamatban lévő felsőfokú végzettséggel rendelkeznek). A második mondat, ahol a nők ezen eszközök egyre növekvő használatáról faggatom őket már mindenki egyetértett. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy első olvasatra senki nem értette, hogy miért kell kiemelni a nőket, mint használókat: teljesen egyenrangúnak tartják magukat a férfiakkal, nincs értelme, hogy ezt különvegyék. A rangidős Krisztina azonban tökéletesen tisztában van a kérdés fontosságával és relevanciájával, mert mint 16 éve a reklámszakmában dolgozó személy, a kezdetektől fogva számítógép használó, és emlékszik még arra, amikor bizony alig néhány százan-ezren használtak ilyet az országban. A többiek olyan helyen dolgoznak, ahol a nők vannak többségben, így számukra nem olyan nyilvánvaló a változás. Harmadjára arról beszélgettünk, hogy ezek az eszközök azért jöttek létre, hogy megkönnyítsék az emberek életét. Mint mindennapos használók, ezt illetően konszenzusban voltak, semmi kétségük nem volt afelől, hogy enélkül sokkal tovább tartana egy-egy feladat megoldása, akár munkahelyi, akár magánéleti ügyről van szó. Visszaemlékeztek arra, amikor az államvizsgán még diavetítővel kellett prezentálniuk a szakdolgozatukat, ez ma már nevetségesen hathat, ám ha belegondolunk nem is volt ez olyan régen. Továbbá említették, hogy mennyire védtelenek lennének ma már internet nélkül, hiszen itt keresik ki, hogy hogyan kell eljutni A pontból B-be, első körben itt keresnek utána a tüneteiknek, ha rosszul érzik magukat, csak ezután mennek orvoshoz, vagy akár a tanulásban is sokkal tovább tartana minden, ha csupán könyvtárban járhatnának utána a témaköröknek. Azonban rögtön felmerültek a negatív oldalai is ennek a dolognak, hiszen például az e-bankozással nagyon sok időt és pénzt takaríthatnak meg, de éppen ezt kihasználva álweboldalakat hoznak létre a rosszakarók és akik nem körültekintőek, súlyos százezrekkel lehetnek könnyebbek. 36

36 Az eszközök használatának bonyolultságáról a saját nevükben mind azt mondták, hogy egyáltalán nem bonyolult, mert tényleg csak egyszer kell megérteni a működés mechanizmusát, utána már egyszerűen rá lehet jönni minden új dologra, mert egyazon analógiára épül. Azonban itt már nem csak a saját szemszögüket, hanem azok helyzetét is elkezdték boncolgatni, akik számára talán tényleg bonyolultnak tűnhet a használat, ilyenek például az idős emberek. Igaz a saját környezetükben a szülőket, nagyszülőket igyekeznek okítani, de érzik azt, hogy már félve nyúlnak hozzá. Arról, hogy szakemberre van szükség a megvételhez viszont egyetértettek, ami érdekes, mert tényleg jól képzett emberekről van szó. Bevallásuk szerint attól, hogy valaki felhasználó szinten tudja kezelni ezeket a felületeket, még nem fogja tudni, hogy milyen processzor, mekkora memória vagy milyen videókártya kell a gépbe. Ezt nem érzik hátránynak, ilyen vásárlást mindig csak szakember bevonásával véglegesítenek. Ez egyébként az utolsó állítása volt a beszélgetésnek, de mivel már korábban felmerült ez a téma, így a sorrendet megcseréltem. Így az utolsó állítás a fiatal generációra utalt, mindannyian úgy gondolták, hogy a gyermekek mivel beleszületnek ebbe a világba már olyan természetességgel mozognak benne, mint annak idején mi a homokozóban. Rögtön gombok, kijelzők és mindenféle pittyegő hangok veszik őket körül, ez adja meg nekik a természetes környezetet. Ez egyfelől jó, másfelől viszont igenis oda kell figyelni arra, hogy milyen szinten szippantja magába a fiatalokat ez a világ, mert ha teljesen elvesztik a kapcsolatot a valósággal, abból semmi jó nem sülhet ki. De ezt az egyensúlyt úgy kell fenntartani, hogy közben ne érje őket hátrány az életben, ha esetleg más fiatalok sokkal járatosabbak a témában. Előkerült a beszélgetés során a kollektív tudat témája is, amely azonban nagyon más irányba vitte el a beszélgetést, így azt a vonalat kénytelen voltam visszaterelni, mindenesetre érdekes, hogy ilyen spirituális témát is belekevertek a digitális érába. Összefoglalásként azt lehet elmondani, hogy az internetet használók sokkal nyitottabbak a világra, a hálón található ismeretanyag tágítja a látásmódjukat, egyértelműen megkönnyíti az életüket, lerövidíti a munka és ház körüli folyamatokat, a tanulással kapcsolatos teendőket. Azt azonban világosan látják, hogy előbb-utóbb ez átfordulhat egy negatív irányba, fontosnak tartják azt, hogy a következő generációt megfelelően edukálják, nehogy visszájára forduljon ez a folyamat és a sci-fi filmekben látott utópisztikus jövőkép valósuljon meg. Látható, hogy a két csoport - és azon belül is az egyes személyek - mennyire másképp élik meg mindennapjaikat és vélekednek a digitális eszközökkel való kapcsolatukról. Egyiküknek egy gonosz szellem, amelyik mindig ott lebeg, de igyekszik távol tartani magát tőle, a többieknek pedig egy nagyon hasznos, ám kétélű fegyver. Érezhető volt a beszélgetésből, hogy a megkérdezettek mindegyike teljesen tisztában volt a dolog fontosságával és jelentőségével, ám 37

37 míg egyiküknél ez inkább a begubózást eredményezte, a másiknál már elképzelhetetlen lenne egy átlagos nap telefon és internet nélkül. Már a fókuszcsoportos beszélgetések is érdekes véleményekre világítottak rá, ám érdemes az ez alapján elkészített kérdőívek eredményeire koncentrálni. Úgy vélem, hogy a végső eredmények hozzásegítenek ahhoz, hogy valóban olyan következtetéseket vonjak le, amelyek a gyakorlatban is hasznosíthatók lesznek, rámutatnak arra, hogy igenis külön kell kezelni a nőket és érdemes kutatásokat végezni a médiahasználati szokásaikról. A két mini fókuszcsoportos beszélgetés alapján készült el tehát a kérdőív, amelyet összesen 114 nő töltött ki. A kérdőíves megkérdezés feltétele annyi volt, hogy az internetet minimum heti szinten használják, illetve természetesen a nem volt a fő előszűrő ismérv. A kérdőív négy nagy kérdéskört boncolgat: - a digitális médiát általában - az internethasználatot és az itt történő reklámozást - a mobilhasználatot és az itt történő reklámozást - bizonyos attitűdöket a digitális kütyük iránt Életkorbeli megkötés nem volt, próbáltam minél szélesebb spektrumban vizsgálni ezt az eszközhasználatot, hogy felmérjem: milyen eltérések vannak a fiatalabbak és idősebbek körében, ezek eredményeit részletezem a következőkben Kérdőíves elemzés eredményei Fontos megemlíteni, hogy a kutatás nem reprezentatív, így a teljes társadalomra vonatkoztatott következtetéseket nem lehet levonni belőle, de érdekes attitűdbeli és médiahasználati adatokat szokásokra derülhet fény. Ahogy említettem, a felállított hipotézisem alapján arra próbálok rámutatni, hogy a nőket internet használati szokásaik alapján csoportokra oszthatjuk, mely csoportok részére aztán érdemes lehet testre szabni a kommunikációs üzenetet, növelve így a hatékonyságot. Nyilvánvalóan ez az eredmény nem a közeli, hanem inkább a távoli jövőben lesz hasznos, mert most még abban a fázisban van a magyar piac, hogy éppen csak elkezdte felismerni a női potenciált, nem hogy még a viselkedésüket is külön elemezze, de az biztos, hogy a jövő internetes hirdetései csak akkor maradhatnak fent, ha a lehető legnagyobb mértékben személyessé válnak, közel nullára csökkentve a meddőszórást. 38

38 A kutatást a ripet.hu online kérdőív-szerkesztővel készítettem, amelynek eredményeit aztán az SPSS statisztikai program 19. verziójával elemeztem. A válaszok mindegyike értékelhető, érvényes (Valid percent=100%) adat volt, nem volt olyan aki a nem tudom/nem válaszolok lehetőséget választotta, így nem kellett külön kódot generálnom ennek. Először a leíró statisztikai eredményeket fogom taglalni, utána pedig a hipotézis alapját is képező többváltozós elemzések számait. Reményeim szerint megfelelőek lesznek az adatok a csoportképző ismérvek, így klaszterek létrehozásához a megkérdezettek között Leíró statisztika Demográfiai adatok Elsőként érdemes megvizsgálni a demográfiai jellemzőket, úgy, mint a gyakorisági eloszlást és a kereszttáblák vizsgálatát. A gyakorisági eloszlások alkalmasak az adott eloszlás hiányzó és extrém értékeinek, középértékeinek, szóródásának és alakjának magyarázatára, valamint a hibásan rögzített adatok kiszűrésére is. A kereszttábla-elemzés pedig a két változó közötti kapcsolat feltárásában segít. Az alapvető elemzések eredményei önmagukban is értékesek, és segítenek minket a további, többváltozós elemzés elvégzésében. Statistics Életkorod Legmagasabb iskolai végzettség Foglalkozás Lakóhely régiója Gyerek a családban N Valid Missing Mean 28,28 3,15 2,42 1,23,18 Median 25,00 3,00 2,00 1,00,00 Mode Std. Deviation 9,426,694 1,451,442,389 Variance 88,859,482 2,104,195,152 Range Minimum Maximum Sum ábra: A válaszadók leíró statisztikai eredményei SPSS 19. program alapján A fenti táblából jól látszanak a válaszadók demográfiai jellemzői. A nem itt természetesen nem kérdés, mert minden válaszadó nő volt. 39

39 A hölgyek átlagos életkora (Mean) 28,28, azaz körülbelül 29 év. A módusz (Mode) eredménye szerint a leggyakrabban a 25 évesek fordultak elő a mintában, míg a válaszadók fele (Median) 25 évesnél idősebb, fele pedig ennél fiatalabb. A szóródás (Std. Deviation) mutatja az átlagtól való átlagos eltérést, esetemben ez 9,426, azaz majdnem 9,5 év. A terjedelem (Range) a minimum és a maximum közötti értéket mutatja. A többi demográfiai jellemző esetén a móduszt kivéve az ilyen alapstatisztikai kimutatás nem igazán értelmezhető. A módusz mutatja, hogy leggyakrabban a főiskolai végzettségű (3), alkalmazott (2), budapesti (1) gyermek nélküli (0) nők jelennek meg a válaszadók között, de a részletes adatok megfigyelésénél ennek majd pontosabban utánajárok. Az SPSS segítségével grafikusan is ábrázolhatjuk az egyes ismérveket, amelyek a fenti állításokat jobban szemléltetik. Az alábbiakban a legfontosabb demográfiai adatok bar-chart-os grafikonját tette be. A grafikonok alatt a konkrét elemszámot és százalékos megoszlást tartalmazó táblázatokat is feltüntettem. 4. grafikon: A megkérdezettek életkorbeli megoszlása. Saját forrás (SPSS19) 40

40 5. grafikon: A megkérdezettek iskolai végzettsége szerinti megoszlása. Saját forrás (SPSS19.) 6. grafikon: A megkérdezettek foglalkozás szerinti megoszlása. Saját forrás (SPSS 19.) A legmagasabb iskolai végzettség esetén korábban már láttuk, hogy a módusz az 3-as értéket vette fel, tehát a legtöbben valóban főiskolát végzettek voltak. Az alkalmazottak 61,4%-t tesznek ki, őket a tanulók követik 18,4%-kal. Ez az adat nem túl meglepő figyelembe véve, hogy huszonévesek vannak a legtöbben a mintában. Ehhez kapcsolódóan megnéztem, hogy a 41

41 válaszadók mely életszakaszban vannak, ezt azért tartom fontosnak megkérdezni, mert így az esetleges életszakaszbeli eltérések rávilágíthatnak a digitális eszközök iránt tapasztalható eltérő attitűdökre, használatra. 7. grafikon: A megkérdezettek életszakaszbeli megoszlása. Saját forrás (SPSS 19.) Ez alapján láthatjuk, hogy a legtöbben már néhány éve dolgoznak, de sok közöttük a pályakezdő és a diák is. Sajnos a kismamák, a gyermekkel rendelkezők és a nyugdíjasok igen kevesen vannak, így az eltérések kutatása a kis minta elemszám miatt nem biztos, hogy megbízható lesz, de ezt a későbbiekben részletezem. A lakóhely régióját vizsgálva láthatjuk, hogy, a budapestiek jócskán felülreprezentáltak a mintában, közel 80%-os a jelenlétük. 42

42 8. grafikon: A megkérdezettek lakóhely szerinti megoszlása. Saját forrás (SPSS 19.) Végül pedig elmondhatjuk, hogy nagyrészt az életkorból adódóan is több mint 80%-a a válaszadóknak nem rendelkezik gyermekkel. Ahogy korábban feltételként lefektettem, hogy csak azok vehetnek részt a kutatásban, akik minimum heti rendszerességgel használják a digitális eszközöket, úgy ezt sikerült is betartani mindenféle korlátozás nélkül, ugyanis a válaszadók 93%-a napi szinten, és csupán 7%-a használja heti szinten ezeket az eszközöket Digitális médiahasználatra vonatkozó adatok A demográfiai adatok vizsgálata után lássuk a vonatkozó kérdés alapstatisztikai lekérdezésének eredményeit. A válaszok alapján azt vehetjük észre, hogy a hagyományos digitális eszközök közül legtöbben mobiltelefonnal rendelkeznek, őket követik az otthoni DVD lejátszók és az MP3 lejátszók. Érdekes megfigyelni, hogy a megkérdezettek között a laptop/ notebook használata megelőzte a PC-k, azaz asztali számítógépek használatát. Okostelefonja még elenyésző hányadának van a válaszadóknak, palmtop-pal pedig senki nem rendelkezett. Egy ember egyébként átlagosan 4 ilyen eszközt birtokol. A válaszadók 91%-a rendelkezik mobiltelefonnal, 22% pedig már okostelefont használ (az egy főre jutó mobiltelefonok száma 1,13). A megkérdezettek 82%-nak van otthoni DVD lejátszója, 72% birtokol mp3 lejátszót, a laptop és a PC közötti eltérés a laptop javára itt is nagyon jól látszik. 43

43 13. ábra: Az egyes ezközök birtoklásának megoszlása a megkérdezettek között. Saját forrás Arra a kérdésre, hogy terveznek-e valamilyen digitális kütyü vásárlását a legtöbben nemmel válaszoltak, de még így is sokan, 42%-uk tervez néhány hónapon belül ilyen beruházást. Az igennel válaszolók közül 14-en okostelefont, 7-en laptopot, 3-an MP3 lejászót szeretnének venni. Érdekes, hogy 6-an kifejezetten Apple terméket soroltak fel (iphone, MacBook Air, ipod, ipad, stb.), mint áhított terméket. Ezen kívül felmerültek még olyan eszközök, mint digitális fényképezőgépek, külső memóriák, mp3 lejátszók, digitális rajztábla, netbookok, sőt, még egy Amazon Kindle ebook olvasó is. Ez utóbbi termék kifejezetten érdekes, hiszen Magyarországon a legtöbb kiadványt még nem optimalizálták erre a szabványra, feltételezhető tehát, hogy angolul jól beszélő személyről van szó Internethasználatra vonatkozó adatok A használat gyakoriságát illetően már korábban szó esett, a megkérdezettek 93%-a napi szintű internet használó. Ezután arra voltam kíváncsi, hogy pontosan milyen tevékenységeket végeznek a világhálón. Kiderült, hogy egy személy átlagosan 7,5 tevékenységet végez a felsorolt 12-ből, leggyakrabban böngésznek és eznek, ezt követi minimális lemaradással a cikkek olvasása és a közösségi portálok látogatása, 11% keres információt a neten vásárlásai előtt, ezután pedig a kifejezetten szórakoztató tevékenységek következnek, mint a videók nézegetése, a letöltések, a chatalés, blogok olvasása, a különféle játékok és a fórumozás. Érdekes megfigyelni, hogy míg 5% saját bevallása szerint is blog olvasó, addig blog írására csak 2% adta a fejét. Ezután arra próbáltam fényt deríteni, hogy milyen internetes reklámokkal találkoztak, illetve mi volt azokról a véleményük. Az első kérdés arra vonatkozott, hogy mit gondolnak az internetes reklámokról (mivel mindannyian legalább heti rendszerességgel interneteznek, feltételezhető, hogy mindannyian találkoztak már reklámokkal). Ez alapján közel 40% nem veszi észre a reklámokat, Magyarországon egyébként is egyre több embert érint ún. reklámvakság. 44

44 A második és harmadik helyen majdnem holtversenyben vannak azok, akiket kifejezetten negatívan érintenek a felbukkanó bannerek, illetve azok, akik viszont valamelyest nyitottak ezek iránt. Akik pozitívan vélekednek erről a reklámozási fajtáról viszont csupán 1,75%-ban vannak jelen a mintában. 9. grafikon: internetes reklámokról a megkérdezettek vélekedése. Saját forrás (SPSS 19.) Érdekes lehet megvizsgálni a kor és a reklámokról kialakított vélemény kapcsolatát. Az esetleges szignifikáns kapcsolatot a kereszttáblák, illetve az azokból számolható khi négyzet teszttel lehet kimutatni: amennyiben ez az érték 0 és 0,05 között van, úgy a különbség szignifikáns. A sejtésem helyes volt, valóban szignifikáns kapcsolat van a kor és a reklámok iránti hozzáállás között, ugyanis a khi négyzet értéke 0,039. A következő oldalon található táblázat mutatja, hogy az egyes életkorba tartozók hogyan vélekednek az internetes reklámokról. Az egyes színek jelölik az elutasító, a semleges és befogadó véleményeket. Amit leszűrhetünk az az, hogy a fiatalabbak (13-26 éves korig) inkább elutasítóak, a középkorúak (27-37-ig) esetén inkább befogadó véleményt láthatunk, majd 40 év felett ismét az elutasítás dominál. Mit is szűrhetünk le ebből: a fiatalabban körében valószínűleg az lehet az elutasítás hátterében, hogy nagyon jól mozognak ebben a digitális világban, nagyon jól tudják, hogy mit akarnak használni, így még csak véletlenül sem akadnak bele a bannerekbe, hacsak azok nem éppen az érdeklődési körükben vannak. A következő csoportban már az a generáció van, akik viszonylag felnőttebb fejjel kezdtek neki az internet használatához, számukra az ott található információ mindegyike hasznos lehet, így a bannerek tartalma is. Végül pedig a 45

45 legidősebb korcsoport elutasítását azzal tudnám indokolni, hogy ők azok, akik a legbizonytalanabbul mozognak ebben a világban, a sok reklám túl zavaró lehet a számukra az egyébként is bonyolult környezetben (a legidősebb csoport viszont ismét az elfogadó). 14. ábra: Az egyes életkorok és az internetes reklámokkal szembeni vélekedés kereszttáblája. Saját forrás (SPSS 19.) 46

46 Azt még érdemes megvizsgálni, hogy a legtöbben a semleges, vagy nem elutasító csoportba tartoznak, és valóban a évesek közül került ki közel 76%-uk. Nézzük meg, hogy igaz-e ugyanez akkor, ha konkrétan rákérdezünk: kattintottak-e már valaha internetes reklámra. A válaszok alapján a legtöbben (54,4%) tudatosan kattintottak már bannerre, 39,5% csak véletlenül tette ez, 6,1% pedig állítása szerint tudatosan nem kattint. Ezek az eredmények összhangban vannak a fenti eredményekkel. Ahogy azt a dolgozat korábbi fejezeteiben leírtam, de majd még részletezésre kerülnek, Magyarországon is egyre többet használják a különféle perszonalizált reklámokat (behaviorial targeting, retargeting, szűrések, stb.), és kíváncsi voltam, hogy a megkérdezettek érzékeltek-e ebből bármit is. Megkérdeztem tehát, hogy találkoztak-e olyan hirdetéssel, amelyet mintha kifejezetten nekik címeztek volna, és amennyiben igen, jobban felkeltette-e az érdeklődésüket. A válaszok alapján azt látjuk, hogy 49% nem látott ilyen speciális reklámot, azonban 36% találkozott ilyennel, de nem lepődött meg, mert tisztában van azzal, hogy egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak a reklámozók, 11% azonban kifejezetten meglepődött azon, hogy személyesnek tűnő reklámot kapott. Az eredmények alapján tehát a válaszadók fele találkozott már ilyen bannerrel, azonban sokkal fontosabb, hogy van-e ennek valamilyen ösztönző ereje, hiszen a végső cél mindenképpen a hatékonyság növelése ez alapján pedig az ilyen bannerrel találkozók közel 30%-a érezte úgy, hogy jobban felkeltette a figyelmét az adott banner. Tapasztalatok mutatják egyébként, hogy az ilyen, újracélzott vagy személyesebbnek ható reklámok sokkal jobb átkattintási arányt produkálnak, így a hirdetők is egyre inkább efelé orientálódnak. Végül pedig azt vizsgáltam meg, hogy milyen weboldalakat látogatnak ezek a hölgyek, milyen kategóriákat hozhatok létre ezek alapján. A facebook közösségi oldal a legnépszerűbb a körükben, az összes említett oldal 15%-a ez volt, illetve a hölgyek 78%-a rendszeresen használja ezt a portált (a 114 főből 89-en említették, mint az öt leggyakrabban használt oldal egyike). Őt követte az index hírsite, amit a megkérdezettek 67%-a olvas, majd a legnépszerűbb levelező, a gmail követi őket a harmadik helyen. Érdekes, hogy a reprezentatív kutatások alapján legnagyobb eléréssel rendelkező google keresőt csupán a válaszadók harmada 15. ábra: A válaszadók által látogatott oldalak. Saját forrás. 47

47 említette. Nyílván más eredmény lett volna, ha támogatott lett volna a használatra vonatkozó kérdés, itt azonban csupán a spontán oldalak említésére voltam kíváncsi. A fenti lista nem teljes, csak az összes válasz 75%-t tartalmazó oldalak vannak benne, hiszen hasonlatosan az összes internetező által látogatott oldalakhoz, itt is van néhány nagy site, amely a nagy elérést generálja, azonban a kis site-ok nagyon hosszan elnyúlnak (long tail effektus). A kategóriákat illetően az alábbi csoportokat tudjuk meghatározni: - közösségi oldalak - híroldalak - levelező rendszerek - keresők - kifejezetten női oldalak /bulvároldalak - időjárással kapcsolatos oldalak - kismamáknak szóló oldalak - iskolával kapcsolatos oldalak (egyetemi portálok, ETR, Neptun, stb) - játékok, stb. A weboldalak között a legtöbb magyar volt, a 75%-ot mutató részesedésből pedig csupán a yahoo, a youtube és a hotmail volt angol nyelvű, a több mind magyar oldal volt (pirossal jelölt oldalak) Mobiltelefonokkal kapcsolatos adatok Feltételként volt megszabva az is, hogy rendszeres mobiltelefon használók legyenek a válaszadók. Elsőként arra próbáltam fényt deríteni, hogy milyen tevékenységeket végeznek ezekkel a szerkezetekkel, az táblázat 3. oszlopa az összes választ figyelembe véve mutatja az arányokat (az összegük 100%), a 4. oszlop viszont csak az adott kategóriába tartozó tevékenységet veszi bázisnak, így az összegük nem értelmezhető. Ez alapján azt mondhatjuk el, hogy elsősorban a hagyományos tevékenységek a legnépszerűbbek, ez az, amit szinte mindenki használ, harmadik helyen a zene/rádió hallgatás szerepel, nem meglepő ez, hiszen ma már szinte minden készülék helyettesítheti az mp3 lejátszókat és rádiókat. Ezután jönnek csak a kibővített funkciók, mint az MMS küldés (ez még nem okostelefon funkció, de külön előfizetés kell rá). Az okostelefon funkciókat viszont már a 48

48 válaszadók kevesebb, mint harmada használja: internetezés 24%, applikációk letöltése és használata 18%, Voip szolgáltatások pedig csak 4%. 16. ábra: A telefonok egyes funkcióinak használati aránya a válaszadók között. Saját forrás. Ezek az arányok a teljes népességet vizsgálva persze jóval alacsonyabbak lennének, itt most felülreprezentálva vannak a digitálisan írástudók, a fővárosiak és a fiatalok, így az adatok csupán erre a csoportra vonatkoztatva érvényesek. A nyugati országokban egyre népszerűbb az, hogy a telefonokat viszonylag gyakran cserélgessék. Kíváncsi voltam, hogy e csoporton belül milyen válaszokat kapok majd a telefon kora és a lecserélés tervezett idejére vonatkozóan. 10. grafikon: A telefonok kora és lecserélési idejének arányai a válaszadók között. Saját forrás (SPSS 19.) Itt azonban azt figyeltem meg, hogy az arányok majd, hogy nem teljesen megegyeznek, tehát néhány éve vették a telefonjukat, de nem tervezik azt egyhamar lecserélni. Ha kereszttáblában megnézzük a kapcsolatot a két ismérv között, valóban nem fedezhetünk fel 49

49 szignifikáns különbséget (khi négyzet=0,39), tehát nem mondható el az, hogy gyakran cserélnék a telefonjukat az emberek, mert több évig használják, mielőtt másik készülékre esne a választásuk. Ezután következtek a mobilra kapott reklámokkal kapcsolatos kérdések. A megkérdezettek 53,5%-a kapott már reklámot a telefonjára. Közel 55%-uk tolakodónak tartotta a reklámozás ezen fajtáját, 42%-ukat nem zavarta különösebben, és csupán 4,5%-uk nyilatkozott úgy, hogy kifejezetten tetszett neki a kapott üzenet. Magyarországon egyébként sincs nagyon elterjedve a mobilreklámozási kultúra, az embereket így valóban először az az érzés kerítheti hatalmába, hogy már a saját telefonján sem hagyják békén őt a hirdetők. Annyi bizonyos, hogy nyugaton ez a folyamat már előrébb jár és az mobilreklámozás elterjedtebb, de tény, hogy a jövő nem az sms hirdetésekben, hanem az applikációkként terjesztett, vagy wapoldalakon elhelyezett bannereké lesz. Érdekelt, hogy milyen az okostelefonokkal kapcsolatos általános ismeret a megkérdezettek körében, így felsoroltam hat olyan fogalmat, amely kisebb-nagyobb mértékben felkészültebb felhasználóra utalhat. Az eredmények a következők lettek: 17. ábra: Az egyes kifejezések felimserési aránya a válaszadók között. Saját forrás. A telefonok aktív internetsebességére utaló 3G kifejezést a megkérdezettek 71%-a ismerte, ez persze nem meglepő, hiszen ma már a legtöbb telefonban ez minimális követelmény. A többi kifejezés azonban már haladó ismeretre utal, hiszen egytől egyig okostelefonokra, azok márkájára vagy operációs rendszerére vonatkozik. Átlagosan 2,3 kifejezést ismertek a megkérdezettek, ami magas fokú tájékozottságot vél sejtetni a háttérben, ez is mutatja a digitális írástudók felülreprezentáltságát ebben a mintában. A legkevésbé ismert kifejezés a Froyo volt, ami a 2.2-es androidos operációs rendszerre utal, ezt csupán ketten ismerték. Az App kifejezés az applikáció rövidített neve, beceneve, ha úgy tetszik, de ezt a vártnál kevesebben tudták értelmezni, látszik tehát, hogy a szleng annyira nincs még benne a nyelvezetükben. 50

50 Attitűdök a digitális eszközökkel kapcsolatban Igyekeztem fényt deríteni arra, hogy milyen gyakran próbálják ki az egyes alanyok elsőként ezeket az eszközöket, mennyire bátrak és kezdeményezőek, avagy inkább a követő magatartás jellemzi-e ezeket a hölgyeket? A válaszok alapján látható, hogy a legtöbben (41,2%) saját bevallásuk szerint is jóval később használják ezeket az eszközöket, mint ahogy megjelentek, őket követik 24,6%-ban azok, akik nem a legelsők, de az első használók között vannak. Közel 16%- ban vannak azok, akik csak pár évet csúsznak csak a vásárlással, és 17,5%-a a válaszadóknak nem maga intéz ilyen vásárlásokat. Aki saját bevallása szerint is a legelső a környezetében, az igazi véleményvezérek csupán 0,9%-ot képviselnek. Összességében tehát elmondható, hogy nem tartoznak a válaszadók a véleményvezér kezdeményezők közé, és habár többségében digitálisan nagyon képzettek, mégsem merik vagy akarják ezt rögtön kipróbálni ez egyéként összhangban van azzal is, hogy a telefonjukat több évig használják, mielőtt lecserélik, vagy, hogy csak 42% tervez valamilyen digitális eszközvásárlást, ezek közül is csak elenyésző hányada vonatkozott az újdonságokra (ipad, Macbook Air vagy Amazon Kindle). Mondják, hogy akit nagyon beszippant magába a virtuális világ, az függővé válik, nem tud már egy percet sem létezni imádott eszköze nélkül. Erre is szerettem volna fényt deríteni: vajon a nők is így vannak ezzel? 11. grafikon: A véleményvezérek és követők aránya a megkérdezettek között. Saját forrás (SPSS 19.) 51

51 12. grafikon: A válaszadók vélekedései az internet és mobilhasználat megvonásáról. Saját forrás (SPSS 19.) A legtöbben, közel 45%-ban azok vannak, akik az elején még hiányolnák ezeket az eszközöket, de végül meg tudnák szokni a hiányukat. Azok, akik csak egy rövid ideig tudnának meglenni nélküle többségben, 52,64%-ban vannak, akik pedig minden probléma nélkül elhagynák az imádott kütyüket, 2-3%-os arányban vannak. A hölgyek fele tehát már nem tudja elképzelni az életét nélkülük, felük azonban nem ragaszkodik annyira hozzájuk. Feltételezhető, hogy a családalapítással, a közelgő gyermekvállalással lehet összefüggésben ez a kiugró arány a könnyen megválók között, vagy csupán azért használják az internetet, telefonjukat, mert a munkahelyükön szükséges, egyébként mással töltenék az idejüket. Azt mondják, hogy hazánk le van maradva a nyugati, fejlettebb országokhoz képest. Érdekelt a megkérdezettek véleménye arról, hogy szerintük valóban így van-e ez, és amennyiben igen, akkor hány évvel? A válaszadók fele szerint 1-2 év a lemaradásunk, 1/3-uk szerint azonban már 5-10 éves lemaradásban vagyunk, 7-8% pedig egyenesen éves lemaradásról beszél. Csak a megkérdezettek 12%-a szerint nincsen semmilyen lemaradás ezen a téren hazánkban. 52

52 13. grafikon: A lemaradás mértéke a megkérdezettek szerint. Saját forrás (SPSS 19.) Végül pedig arra voltam kíváncsi, hogy kire hagyatkoznak az ilyen eszközök vásárlása esetén. Itt érdekes eredmény született, ugyanis a válaszok alapján elsősorban a számukra leghitelesebb forrásokhoz fordulnak: ez a baráti körük vagy saját internetes kutakodásuk lehet, őket követik csak a családtagok, a nyomtatott források, hátul pedig az eladók kullognak. 18. ábra: Kire hagyatkoznak vásárlás során? Saját forrás. Azért is érdekes ez az eredmény, mert mutatja, hogy tudatosan vásárolnak ilyen eszközöket, tudják azt, hogy az eladók esetleg nem olyan képzettek vagy üzleti célok vezérelhetik őket, így elsősorban a hozzáértő barátokra és saját magukra hagyatkoznak Többváltozós elemzés Többváltozós elemzések célja, hogy mélyebb összefüggésekre derítsen fényt több változó között, magyarázza az egyes jelenségeket, azok összetett mivoltát. Én elsősorban az adatredukciós módszereket választottam, mint a Faktorelemzés és a Klaszteranalízis, hiszen esetemben nincsen előre meghatározott függő vagy független változó, hanem az egymás között fennálló 53

53 összefüggésekre vagyok kíváncsi, a klaszterelemzés által pedig a megkérdezett fogyasztókat szeretném szegmentálni, homogén csoportokra osztani Faktoranalízis A faktorelemzés általánosan olyan eljárásokat jelöl, melyek célja az adatcsökkentés és összegzés. Az elemzés során az egymással kölcsönösen összefüggő változók közötti kapcsolatot vizsgáljuk, és ezeket néhány magyarázó faktor alapján jelenítjük meg. A kutatás során arra szeretnék volna fényt deríteni, hogy az internetet használó nők az egyes tevékenységek alapján különbonthatók-e bizonyos faktorváltozók szerint. A faktorelemzés struktúra-feltáró módszer, ami azt jelenti, hogy nincsenek előre meghatározott függő és független változók, hanem a változók közötti összefüggések feltárására törekszünk, nekem pedig éppen erre van szükségem. Először az eredeti változók azon csoportjait keresem meg, melyek egymással szorosabb korrelációban vannak, mint másokkal; ezeket a változókat tekintem egy faktorhoz tartozónak. Ha sikerült ilyen csoportokat találnom, a következő feladat a faktorok értelmezése, elnevezése. Végül a nagyszámú eredeti változót néhány faktorban összesíthetem, és ezekkel, mint új változókkal dolgozhatok tovább. Az elemzési eljárás a változók közötti összefüggéseket jellemző korrelációs mátrixon alapul, ezt láthatjuk az alábbi ábrán. 19. ábra: Az internetes tevékenységek korrelációs mátrixa. Saját forrás (SPSS 19.) 54

54 Ahhoz, hogy a faktorelemzés alkalmazható legyen, a változóknak korrelálniuk kell egymással. Az átlóban elhelyezkedő valamennyi elem 1, ez azt jelenti, hogy az adott elem saját magával tökéletesen korrelál. A bal alsó háromszögben lévő számok pedig mutatják az egyes elemek egymáshoz való viszonyát. Ha ez az érték magas, a két tényező korrelál egymással. A negatív előjelű korreláció fordítottan arányos kapcsolatot feltételez. (például az ezés és Fórumok olvasása ) A táblázat alapján az alábbiak között fedezhetünk fel ilyen korrelációt: Cikkek olvasása és a chatelés Blog írása és az online játékok használata Videók nézegetése és a fórumozás, stb. Az egyes értékek mind közepesen erős korrelációt mutatnak, erős kapcsolatnak ugyanis a 0,7 fölötti értékeket jelöljük, esetemben a legmagasabb érték 0,458 a cikkek olvasása és a chatelés között. (0,3 fölött beszélhetünk egyébként korrelációról, alatta már félrevezető lehet a kutatás.) A KMO (Kaiser-Meyer-Olkin) mutató a megfigyelt korrelációs együtthatók nagyságát viszonyítja a parciális korrelációs együtthatók nagyságához. Magas értéke jelzi, hogy a faktorelemzés megfelelő módszer az adatok elemzésére. Mivel ez a 0,719-es értéket veszi fel, az adatok alkalmasak a további kutatáshoz (0,7 és 0,8 között megfelelőnek tekintjük) KMO and Bartlett's Test Kaiser-Meyer-Olkin Measure of Sampling Adequacy.,719 Bartlett's Test of Sphericity Approx. Chi-Square 347,737 df 66 Sig., ábra: Az internetes tevékenységek korrelációs mátrixának KMO mutatója. Saját forrás (SPSS 19.) A kommunalitás táblázat első oszlopa mutatja, hogy minden változó 100%-ig hordozza a saját információját, míg a második, Extraction oszlopban láthatjuk, hogy a faktoranalízis során mennyit adott az egyes változókhoz. 55

55 Communalities Initial Extraction Böngészés 1,000,508 Vásárlás előtti információ 1,000,640 keresés Közösségi oldalak 1,000,332 használata Cikkek olvasása 1,000,658 Fórumok olvasása 1,000,684 Videók nézegetése 1,000,461 Letöltés 1,000,354 Játékok 1,000,558 Blog írása 1,000,666 Blog olvasása 1,000,681 ezés 1,000,521 Chatelés 1,000,560 Extraction Method: Principal Component Analysis. 21. ábra: Az internetes tevékenységek kommunalitásának értékei. Saját forrás (SPSS 19.) A teljes magyarázott variancia táblázat (Total Variance Explained) első oszlopa jelzi az egyes elemek kezdő sajátértékét. Ennek százalékos formája található a második oszlopban, a kumulált érték pedig a harmadikban. A táblázat alapján már jól látható, hogy összesen három faktort érdemes megtartani a további elemzéshez, amely magyarázza a teljes változók 55,186%-át. 22. ábra: Teljes magyarázott variancia Internetes tevékenységek. Saját forrás (SPSS 19.) A faktorok számát a scree-plot módszer alapján határoztam meg, amely az 1-nél nagyobb értékeket tartja meg. Alább a grafikus magyarázata. Ahol a grafikon meredeksége hirtelen csökkenni kezd, ott érdemes meghúzni a faktorszámot. 56

56 14. grafikon: Az internetes tevékenységek Scree-Plot ábrája. Saját forrás (SPSS 19.) A faktorelemzés fontos eredménye a komponens mátrix (Component Matrix), amely tartalmazza azokat az együtthatókat, amelyek használatával a standardizált változókat ki lehet fejezni a faktorokkal. Ezek az együtthatók a faktorsúlyok, változók és a faktorok közötti korrelációt mutatják. Ez a kiinduló vagy rotálatlan faktormátrix jelzi ugyan az egyes változók és faktorok kapcsolatát, de ritkán eredményez könnyen értelmezhető faktorokat. Ennek az az oka, hogy a faktorok túl sok változóval korrelálnak. Forgatással (rotáció) azonban a faktormátrix egyszerűbbé, könnyebben értelmezhetővé alakítható (Rotated Component Matrix). A forgatásnak az a típusa, ahol a tengelyek derékszöge megmarad az ordogonális forgatás. Ennek a legegyszerűbb módszere a varimax eljárás, amelyet én is használtam. A fentiekből kiindulva a Component Matrix -ot most nem vizsgáljuk, mert a Rotated Component Mátrix adatai is rendelkezésre állnak, amelyekből jobban értelmezhetjük az összefüggéseket. Itt ki kell választanunk azokat a komponenseket, amelyek egy csoportba sorolhatók. Ezt az álaluk adott értékek szerint tehetjük meg: 57

57 23. ábra: Az internetes tevékenységek elforgatott faktormátrixa. Saját forrás (SPSS 19.) Ahogy korábban említettem, a következő lépésem az volt, hogy értelmezzem és elnevezzem a faktorokat. A táblázat alapján a következő faktorokat tudtak elkülöníteni: Zárkózott nethasználó Aktív/ nyitott nethasználó Böngésző/ kutakodó Itt igyekeztem olyan elnevezést adni, amely jól tükrözi a személyiséget, amelyre az egyes tevékenységi fajtákból következtethetünk. Úgy gondolom, hogy a három képzett faktor viszonylag jól elkülöníthető csoportokat képez, így a feladat megoldása sikeres volt. Az egyes faktorok alapján elkülöníthetővé válnak azok az elemek, amelyek alapján meghatározhatók egy-egy marketing üzenet lehetséges stílusai, hiszen tudjuk, hogy milyen jellemzőkkel bírnak Klaszterelemzés A klaszterelemzés a változók halmazán belüli kölcsönös összefüggést vizsgálja. Elsődleges célja, hogy a megfigyelési egységeket relatíve homogén csoportokba rendezze a kiválasztott változók alapján. Az adott csoportba tartozó megfigyelési egységek hasonlítanak egymásra, de különböznek más csoportok tagjaitól. 58

58 24. ábra: A kiinduló klaszterközéppontok. Saját forrás (SPSS 19.) 25. ábra: Iteráció lépések. Saját forrás (SPSS 19.) Az SPSS program segítségével meghatároztam a kialakítandó klaszterek számát. Itt el kellett érnem, hogy az adatok konvergáljanak, amely mutatja, hogy a klaszterközéppontok között nincs vagy nagyon kicsi a távolság. Esetemben 5 klaszter jött létre a 4. iteration során. A kiinduló klaszterközéppontokat (Initial Cluster Centers) az első öt eset értéke adja. A csoportosítás klaszterközéppontjai ideiglenes középpontok, melyekhez az eseteket hozzárendelem, mindegyikhez a legközelebbit. A klasszifikációs középpontokat mindaddig módosítom (iteration), amíg egy határértéket el nem érnek. A végső klaszterközéppontok (Final Cluster Centers) a változók átlagait tükrözik a végleges klasztermegoldásban. 26. ábra: A végső klaszterközéppontok. Saját forrás (SPSS 19.) 59

59 Az egyes klaszterek elemszámát mutatja az alábbi táblázat. Itt figyelni kell arra, hogy az egyes klaszterekben elegendően legyenek, különben az adatok értelmezhetetlenek. A missing értéke mutatná azok számát, akiket egyik csoportba sem lehetett besorolni, az én kutatásomban nincs ilyenről szó. 27. ábra: Az egyes klaszterekben lévő elemek száma. Saját forrás (SPSS 19.) Az egyes klaszterek tulajdonságait kétféleképpen érdemes meghatározni: egyrészt általánosan nézve, nem a csoportátlaghoz viszonyítva (a zöld értékek jelölik azokat a tevékenyégi köröket, melyek az egyes klasztereket jellemzik, míg a piros nem igazán gyakori a klaszter tagjai körében), másrészt pedig a csoportátlag figyelembevételével. Persze itt annyira nem értelmezhetőek ezek az átlagok, mert egyes vagy kettes értéket vehetnek fel, így csak azt tudjuk vizsgálni, hogy az 1-től mekkora az eltérés. Ezek alapján meg lehet határozni azokat a klasztereket, amelyeket az adott elemekből meg tudunk határozni. 28. ábra: A klasztereken belüli elemek szétválasztása aszerint, hogy jellemző, vagy nem jellemző az adott tevékenység a klaszterben a klaszter saját értékeihez képest. Saját forrás (SPSS 19.) 60

60 29. ábra: A klasztereken belüli elemek szétválasztása aszerint, hogy jellemző, vagy nem jellemző az adott tevékenység a klaszterben a csoportátlaghoz képest. Saját forrás (SPSS 19.) Azon tulajdonságok, amelyek mind a két vizsgálat alapján jobban, illetve kevésbé érdeklik az egyes klasztereket a többihez képest: 1. klaszter: Érdekli Kevésbé érdekli Videók nézegetése Chatelés Blog olvasása - 2. klaszter: Érdekli Kevésbé érdekli Cikkek olvasása Fórumok olvasása Blog írása Blogok olvasása 3. klaszter: Érdekli Kevésbé érdekli Vásárlás előtti információ keresés Blog írása Közösségi oldalak használata Chatelés 61

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

GKIeNET T-Home T-Mobile

GKIeNET T-Home T-Mobile GKIeNET T-Home T-Mobile Jelentés az internetgazdaságról Gyorsjelentés 1/3 Gyorsjelentés az Fókuszban a mobil eszközök és szolgáltatások kutatási anyagból 2009. szeptember 2009 GKIeNET Internetkutató és

Részletesebben

Digitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató

Digitális szegmensek. Kurucz Imre NRC Marketingkutató Digitális szegmensek Kurucz Imre NRC Marketingkutató 20161 május Három szegmens a 15-59 éves lakosságon belül Digitális analfabéták nem használják az internetet, így (szinte) teljesen kívül rekednek a

Részletesebben

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft.

E-Business Symposium - 2008.04.08. Az értékek mértéke. A magyarországi e-kereskedelem számokban. Kis Gergely. 2008 GKIeNET Kft. E-Business Symposium - 2008.04.08 Az értékek mértéke A magyarországi e-kereskedelem számokban Kis Gergely 2008 GKIeNET Kft. Az internet hozzáférés alakulása 2001-2007 (%) A 14 évesnél idısebb lakosság

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor?

.. és mit eszik? Sasvári Gabriella, Sanoma MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Felhasználói profilok és attitűdök. Avagy mire figyeljünk tervezéskor? Naponta 1,1 millió internetező Sasvári Gabriella, Sanoma . mit eszik? Sanoma Panel, 2012 95% Kínai 55% PC Magyaros 5% Laptop 45% 59%

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta

Az élet, a telefonom és én. IpsosMobinauta Az élet, a telefonom és én IpsosMobinauta Miről szól a kutatás? Hogy használják az okostelefont az emberek különböző napszakokban? Milyen érzelmek társulnak az okostelefonhoz? Megváltoztatta-e az okostelefon

Részletesebben

A GASZTRO VIDEÓK TÉRNYERÉSE. Gasztro trendek, #foodporn a címlapon Krankovics Béla // május 17.

A GASZTRO VIDEÓK TÉRNYERÉSE. Gasztro trendek, #foodporn a címlapon Krankovics Béla // május 17. A GASZTRO VIDEÓK TÉRNYERÉSE Gasztro trendek, #foodporn a címlapon Krankovics Béla // 2018. május 17. Ki nézett ma már online videót? Néhány adat Becslések szerint 2017-ben az összes online adatforgalom

Részletesebben

Mobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, október 18. Hotel Helia. A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert

Mobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, október 18. Hotel Helia. A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert Mobile Hungary, Kezedben az életed, Budapest, 2017. október 18. Hotel Helia A tények makacs dolgok! Mobilfelhasználók számokban Pintér Róbert Felhasználók az okoscsatornában 2 Mindenekelőtt a felnőtt magyar

Részletesebben

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban

Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Az infoszféra tudást közvetítő szerepe a mai társadalomban Charaf Hassan Egyetemi docens, BME Tartalom Általános tényadatok Trendek számokban Magyarország: az infoszféra helyzete Az informatikai kutatások

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN

MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN MOBILTRENDEK A SZÁLLÁSFOGLALÁSBAN AZ MSZÉSZ XXXVIII. KÖZGYŰLÉSE HOTEL EGER PARK 2012.11.21. Gál Péter Tanácsadó BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. TÉMÁK NEMZETKÖZI ÉS MAGYAR MOBILPENETRÁCIÓ,

Részletesebben

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15.

NRC-Médiapiac Kütyüindex. Molnár Judit és Sági Ferenc szeptember 15. NRC-Médiapiac Kütyüindex Molnár Judit és Sági Ferenc 2011. szeptember 15. MI A KÜTYÜ? bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink.

Részletesebben

SZKC207_08. Csak lógok a neten...

SZKC207_08. Csak lógok a neten... SZKC207_08 Csak lógok a neten... diákmelléklet CSAK LÓGOK A NETEN... 7. évfolyam 45 Diákmelléklet D1 Csak lógok a neten Mi a kép üzenete? Mielőtt elkezdjük a téma feldolgozását, gondolkodj el ezen a képen!

Részletesebben

1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás ("cookie és hasonló technológia") alatt?

1 Mit értünk cookie, böngésző helyi tárolás (cookie és hasonló technológia) alatt? Cookie-szabályzat Hatályos: 2018. május 25. Utoljára frissítve: 2018. március 23. A GfK Hungária askgfk.hu Online Access Panel teljesítése céljából a jelen Cookie-szabályzat alapján cookie-kat és hasonló

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

Idősek a reklámokban

Idősek a reklámokban Idősek a reklámokban AKTÍV IDŐSKOR NEMZEDÉKEK ÚJ SZEREPBEN (Active Ageing, Generations in New Roles) Nyíregyházi Gerontológiai Napok XI. Nemzetközi Konferencia A Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar és a

Részletesebben

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok

Olvasói szegmentáció, olvasói profilok Olvasói szegmentáció, olvasói profilok A hatékony sajtó V. - A sajtófogyasztásról általánosan A sajtófogyasztásba bevontak aránya 3 Kiterjedt olvasói bázis: 14 év feletti lakosok öthatoda elérhető valamilyen

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel

OZEKI Phone System. A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére. A jövő üzleti telefon rendszere SMS. Mobil mellékek. Összhang az IT-vel A jövő üzleti telefon rendszere A jövő vállalati telefon rendszerének 4 alappillére SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés Összhang az IT-vel É rdemes elolvasni! Ajánlatkérés Kérem, töltse ki az űrlapot,

Részletesebben

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19.

A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA. Vörös Csilla március 19. A NÉZŐI VÁLASZTÁS SZABADSÁGA Vörös Csilla 2014. március 19. Copyright 2013 The Nielsen Company. Confidential and proprietary. VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉGEK CSATORNA VÉTELI MÓD INFOKOMMUNIKÁCIÓS ESZKÖZ ÉS HASZNÁLATA

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2015 NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2015. AUGUSZTUS 6. INTERNETES ESZKÖZELLÁTOTTSÁG TV+ Survey 2015, TV-s 4+ személyek Van a háztartásban INTERNET 74% ASZTALI SZÁMÍTÓGÉP LAPTOP OKOSTELEFON*

Részletesebben

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre.

Symbian Nokia. A Symbian gyártója és a Nokia szabad forráskódúvá tette a Symbiant, így szabadon fejleszthetőek az applikációk a szoftverre. Symbian Nokia Vodafone Magyarország zrt. 1096 Budapest, Lechner Ödön fasor 6. Nokia szolgáltatások, alkalmazások Nokia smartphone-okhoz: Az ovi.com Nokia okostelefonokhoz felépített, háttérszolgáltatást

Részletesebben

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája

Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs kultúrája Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program Helyzetképek: középiskolások infokommunikációs

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR

Kutatás a év közötti magyar lakosság körében. Megrendelő: Café PR Kutatás a 14-49 év közötti magyar lakosság körében Megrendelő: Café PR Tinédzserek médiahasználata (korábbi Pulzus-kutatás reprezentatív eredménye) TINIK ÉS AZ INTERNET 36% okostelefonfüggőnek tartja magát

Részletesebben

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS

OZEKI Phone System. 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára. A jövő üzleti telefon rendszere SMS A jövő üzleti telefon rendszere 4 elengedhetetlen szolgáltatás a jövőbeli vállalati telefonos rendszerek számára SMS Mobil mellékek Webtelefon Üzenetküldés és jelenlét Összhang az IT-vel Olvassa el! Ajánlatkérő

Részletesebben

Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert

Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, március 29. Nők a mobilon túl is. Pintér Róbert 1 Mire kattan a nő? Central Médiacsoport Székház, 2018. március 29. Nők a mobilon túl is Pintér Róbert Nők Magyarországon 2 Offline: 50 év a fordulópont Offline korfa, 2017. január* 52% ~5 123 000 fő 48%

Részletesebben

Digital Connected Consumer 2018

Digital Connected Consumer 2018 Digital Connected Consumer 2018 GfK tanulmány a magyar digitális fogyasztóról, vásárlásról, pénzügyekről, trendekről GfK Budapest, 2018. 1 Fontos a vállalata üzleti sikerei szempontjából, hogy a digitális

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána

Helyünk a reklámpiacon. Török Diána Helyünk a reklámpiacon Török Diána Magunkon kísérletezünk Print Online Rendezvények Rádió 103 milliárd. Békaperspektíva? Digitálist akarok! Fiatalokat akarok! Trendit akarok! Mérhetőt akarok! Olcsót akarok!

Részletesebben

Tájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló

Tájékozódás és vásárlás a magyar internetezők körében. Összefoglaló Tájékozódás és a magyar internetezők körében Összefoglaló Tájékozódás és online és offline Termékenként és termékkategóriánként Tájékozódás és termékenként (1./2) Online tájékozódás Online tájékozódás

Részletesebben

Facebook karácsony a magyar kkv-knál

Facebook karácsony a magyar kkv-knál Facebook karácsony a magyar kkv-knál Kutatás összefoglaló 2017.12.06. RG Stúdió Kft. Sűrű éve volt a Facebooknak 2017-ben. Megújult a küldetése, közel 150 millió új emberrel bővült a felhasználói kör,

Részletesebben

MagyarOK B1+ munkalapok 6

MagyarOK B1+ munkalapok 6 1. Egyetértek. Nem értek egyet. munkalap Egyetért? Nem ért egyet? Írja le az érveit! Lassan az lesz a furcsa, ha az emberek egymással beszélgetnek, és nem a telefonjukat bámulják.... Soha nem fogok szótlanul

Részletesebben

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban

A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban A tinik a valóságshow-kat kedvelik a legjobban Baranyai Eszter Budapest, 2015. május 20. 1 Az elmúlt tizenöt évben - a kiskorúak szabadidejükből naponta legalább három órát szentelnek tévénézésre. A magyar

Részletesebben

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, a laptopokat, a notebookokat, az okostelefonokat, a

Részletesebben

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor

MOBIL PLATFORMHÁBORÚ. Török Gábor MOBIL PLATFORMHÁBORÚ Török Gábor Szabad Szoftver Konferencia, 2010 Tartalom Bevezetés A mobilpiacról Mobil platformok Fejlesztői szemszögből A nyíltság szintjei Történelmi áttekintés Mérföldkövek: mobil

Részletesebben

50 FELETT IS AKTÍVAN!

50 FELETT IS AKTÍVAN! 50 FELETT IS AKTÍVAN! KI A CÉLCSOPORT? főbevásárlók (elsősorban nők) 25-30 éves, családos, ABC státuszú nők 40+ -os nők 50+ -os korosztály kismamák, babáskisgyerekes anyukák ÁTLAGÉLETKOR VILÁGVISZONYLATBAN

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

A kutatás időtartama: 2013. március

A kutatás időtartama: 2013. március 1 A kutatás célja a Magyarországon működő, rendszeresen frissített termékkínálattal rendelkező, online kiskereskedelemmel foglalkozó cégek működésének vizsgálata. A kutatás célcsoportjának kiválasztása:

Részletesebben

Mikor kezdjük el a készülődést?

Mikor kezdjük el a készülődést? Az illatszerek, könyvek és ruhák mellett a kisebb elektronikai készülékek hódítanak majd, illetve a nagyob Elkészült az LG Electronics az idei karácsonyi vásárlásokra vonatkozó kutatása. A felmérés jelentős

Részletesebben

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN

TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN TV MÉG MINDIG CSÚCSFORMÁBAN BIG PICTURE (MEME) Vörös Csilla 2014. November 12. TARTALOM Változások kora - Helyzetkép Időeltolásos tévénézés TV+ Kitekintés Jövőkép 2 VÁLTOZÁSOK KORA HELYZETKÉP 2014. OKTÓBER:

Részletesebben

Elektronikus kereskedelem

Elektronikus kereskedelem Elektronikus kereskedelem (m-kereskedelem) A jelen és közeljövő mobil információs technológiái és kereskedelmi alkalmazásai http://uni-obuda.hu/sers/kutor/ EK-2/17/1 Mobil elektronikus kereskedelem m-kereskedem

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei

Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Az Információs Társadalom helyzete Magyarországon 2002 végén-2003 elején Információs Társadalom Monitoring vizsgálat 2002 eredményei Összefoglaló jelentés az Informatikai és Hírközlési Minisztérium számára

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december

KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL. részére december KUTATÁSI JELENTÉS AZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI VIZSGÁLAT KIEGÉSZÍTŐ KÉRDÉSEIRŐL A részére 2013. december TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ EGYES ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE... 3 1.1. ÜGYINTÉZÉSI MÓDOK NÉPSZERŰSÉGE A SZEMÉLYES

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet Szedjük szét a számítógépet 2.

1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig 2. Szedjük szét a számítógépet Szedjük szét a számítógépet 2. Témakörök 1. Digitális írástudás: a kőtáblától a számítógépig ( a kommunikáció fejlődése napjainkig) 2. Szedjük szét a számítógépet 1. ( a hardver architektúra elemei) 3. Szedjük szét a számítógépet 2.

Részletesebben

Digital Connected Consumer. 2011. március 30.

Digital Connected Consumer. 2011. március 30. Digital Connected Consumer 2011. március 30. Ki a Digital Connected Consumer? A Digital Connected Consumer Alapvető fogyasztói szokások változnak meg akkor, amikor valaki aktívan kezdi el használni az

Részletesebben

A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó

A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó A felnőttkorba lépő digitális fogyasztó Bacher János Ügyfélkapcsolati igazgató GfK Hungária 2012. március 21. GfK 2012 Presentation guideline and slide gallery February 2012 1 Háttér 2 A fogyasztói magatartás

Részletesebben

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén

LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén LAPPIACI TRENDEK Fény az alagút végén Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapest, 2010. szeptember 16. NYOMTATOTT SAJTÓ: A LEGJOBB BROWSER FŐBB TRENDEK A VILÁGSAJTÓBAN Globális recesszió,

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember

Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken. Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Közösségi oldalak használata a magyar munkahelyeken Gateprotect-felmérés, 2012. szeptember Összefoglaló A felnőtt internetező lakosság csaknem 60 százaléka dolgozik teljes vagy részmunkaidőben. Munkahelyükön

Részletesebben

Mire jó a sok képernyő? Megyeri András

Mire jó a sok képernyő? Megyeri András Mire jó a sok képernyő? Megyeri András Ugyanarra A médiavállalatok tartalomgyárak A felület lényegtelen, a terjesztés szerepe tovább nő A tartalmak formája folyamatosan változik Szélesedő kínálat, bárki

Részletesebben

A sajtó közönsége 2008-ban

A sajtó közönsége 2008-ban What do we see? A sajtó közönsége 2008-ban Nobody s Unpredictable Az egyes médiatípusok közönségének nagysága 2008. II. félévében (ezer fı, 15 évnél idısebbek) 9000 8000 7000 7650 7049 6800 6000 5000 4000

Részletesebben

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN

TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN TÉVÉNÉZÉS AZ INTERNETEN 2014. MÁJUS NIELSEN KÖZÖNSÉGMÉRÉS 2014. OKTÓBER 9. A MAGYAR NÉPESSÉG MEGOSZLÁSA ÉS ESZKÖZELLÁTOTTSÁGA 9,4 M Összes személy Van a háztartásban A tévés háztartásban élő 4 éven felüli

Részletesebben

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket,

A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, A következő kérdések az digitális média és a digitális eszközök használatát vizsgálják különböző szempontokból. Ideértjük az asztali számítógépeket, a laptopokat, a notebookokat, az okostelefonokat, a

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Képernyőmagazinok. a digitális újságok piaca. Tinnyei István, Mobilmédia MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13.

Képernyőmagazinok. a digitális újságok piaca. Tinnyei István, Mobilmédia MOBILIZE ME! 2012. szeptember 13. a digitális újságok piaca Tinnyei István, Mobilmédia 2 Mi a digitális magazin? 1. Digitális replika: a print digitális magazin másolatának megjelenítése digitális eszközön 2. Replika Plusz vagy Fél replika:

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22.

Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben. Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. Kommunikációs és promóciós eszközök a beiskolázási marketingben Készítette: Duga Zsófia PTE-KTK PhD hallgató PTE-ÁOK PR referens 2010. Október 22. 1.Mi is az a beiskolázási marketingtevékenység? A felsőoktatási

Részletesebben

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával?

Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Hogyan könnyítsd meg az életed a Google Street View használatával? Használd ezt a nagyszerű és ingyenes szolgáltatást olyan célokra, amelyek pénzt és időt takarítanak meg Neked, ügyfeleidnek és barátaidnak!

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Szupersztráda vagy leállósáv?

Szupersztráda vagy leállósáv? Szupersztráda vagy leállósáv? Pillanatkép a hazai internethasználatról a Magyar Infokommunikációs Jelentés tükrében Mátrai Gábor stratégiai tanácsadó Infotér 5 Konferencia 2014. november 5-7. Jó döntéseket

Részletesebben

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója

A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Szerepváltozások A párkapcsolat-formálódás és -felbomlás néhány társadalmi meghatározója Bukodi Erzsébet Az utóbbi néhány évtizedben a modern társadalmak legtöbbjében a házasság nélküli együttélés deviáns

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2017

Nagy Webáruház Felmérés 2017 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2017 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 887 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom

MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom MERRE TART A LAPKIADÁS? A fejlődés záloga: hiteles tartalom Kázmér Judit Elnök, Magyar Lapkiadók Egyesülete Megújuló média - konferencia Budapest, 2010. október 6. MERRE TART A VILÁG LAPKIADÁSA? NAPILAPOK

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1.

epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés március 1. epiteszforum.hu olvasói célcsoportelemzés 2009. március 1. A www.epiteszforum.hu naponta új hírekkel jelentkező építészeti napilap, amely a hasznos szakmai és közéleti információk mellett beszámol a legfontosabb

Részletesebben

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől

KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT. Érvényes: 2015. január 1-étől KONFERENCIAJEGY.HU ÁLTALÁNOS MÉDIAAJÁNLAT Érvényes: 2015. január 1-étől Dióhéjban A 2013 végén indított Konferenciajegy.hu weboldal szolgáltatásait már több tucat, rendezvényszervezéssel foglalkozó vállalkozás

Részletesebben

Toborzási helyzetkép

Toborzási helyzetkép Toborzási helyzetkép 2016. második negyedév Az OnlineToborzas.hu felmérésének eredményei Felmérésünket alapvetően a 100 dolgozónál többet foglalkoztató cégek HR vezetőinek a körében végeztük, kérdőívekkel

Részletesebben

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013.

Mobilizálódó OSZK. A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban. Garamvölgyi László. Networkshop, 2013. ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR WEBTARTALOM KOORDINÁCIÓS OSZTÁLY Mobilizálódó OSZK A nemzeti könyvtár mobileszközöket célzó fejlesztései az elmúlt időszakban Garamvölgyi László Networkshop, 2013. Okostelefonok

Részletesebben

ONLINE VÁSÁRLÓ PERSZÓNÁK szeptember 25

ONLINE VÁSÁRLÓ PERSZÓNÁK szeptember 25 ONLINE VÁSÁRLÓ PERSZÓNÁK 1 2017. szeptember 25 ONLINE VÁSÁRLÁS SZÁMOKBAN hetente többször 3% Vásárolt az interneten az elmúlt egy évben* Online vásárláshoz használt eszköz havonta egy vagy néhány alkalommal

Részletesebben

Vélemények szerepe a hazai online vásárlásban

Vélemények szerepe a hazai online vásárlásban Vélemények szerepe a hazai online vásárlásban Kollaboratív Marketing Workshop 2016. október 13 www.gemius.hu Összegzés A válaszadók 75%-a vásárol online, több, mint ötödük rendszeres vásárló. Az online

Részletesebben

professzionális e-mail kommunikáció

professzionális e-mail kommunikáció professzionális e-mail kommunikáció Kik vagyunk? A Targetmax 100% magyar tulajdonú vállalkozás, több mint 10 éves szakmai tapasztalattal az e-kommunikáció és online direkt marketing területén. Két területen

Részletesebben

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5.

TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. TALÁLKOZÁSOK A KULTÚRÁVAL 5. OLVASÁSI SZOKÁSOK Készült a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által, az MTA Szociológiai Kutatóintézetnél megrendelt kutatás keretében. A kötet szerkesztésében részt

Részletesebben

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében

A 15-29 éves korosztály tevékenységszerkezete az időmérleg-vizsgálatok tükrében TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0016 Tudománykommunikáció a Z generációnak Projektvezető: Dr. Törőcsik Mária PTE KTK egyetemi tanár A munkacsoport vezetője: Dr. Szűcs Krisztián PTE KTK adjunktus A 15-29 éves

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon

Free-Mail User Report 12 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Free-Mail User Report 1 Ingyenes levelező használati szokások és attitűdök Magyarországon Kutatási ismertető 01. január KutatóCentrum Online Piackutató 1036 Budapest, Lajos utca 103. I. emelet Tel.:+36

Részletesebben

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján

Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján Kiegészítés Tata város kommunikációs stratégiájához az önkormányzati bizottságok ajánlásai alapján 1. Kistérségi információk hatékony koordinációja Amennyiben Tata a jelenlegi bázisán valóban erősíteni

Részletesebben

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században

Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Az információs műveltség fejlesztése A könyvtárak szemléletváltása és feladatai a 21. században Dr. Varga Katalin Miért fontos ez a téma? Az interneten nem azt találjuk meg, amire kíváncsiak vagyunk, hanem

Részletesebben

TV és internet új dimenziókban!

TV és internet új dimenziókban! TV és internet új dimenziókban! Kedves Ügyfelünk! Kedves leendô Ügyfelünk! Örömmel értesítjük, hogy az Ön lakóhelyén hamarosan új dimenziókat nyitunk az internetezésben és tévézésben! Fejlesztéseink befejeztével

Részletesebben

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft.

Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében 2015. Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. Távközlési szolgáltatások használata a lakossági felhasználók körében Piackutatás az NMHH részére Ariosz Kft. A KUTATÁS PARAMÉTEREI Készült a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság megbízásából Kutatóműhely:

Részletesebben

LEGFONTOSABB FOGYASZTÓI TREND Ericsson ConsumerLab

LEGFONTOSABB FOGYASZTÓI TREND Ericsson ConsumerLab LEGFONTOSABB FOGYASZTÓI TREND 2017 Ericsson ConsumerLab Mobil előfizetések, 2016. 3.Né. TOP 5 ország nettó növekedés (új mobil előfizetések) alapján, 2016. 3. negyedév 84 millió új mobil előfizetés 7,5

Részletesebben

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára

Adhouse megjelenési lehetőségek. Adó 1 % kampányok számára Adhouse megjelenési lehetőségek Adó 1 % kampányok számára Adhouse Adó 1% Adó 1% A non-profit szervezetek bevételei között jelentős arányt képviselnek az adó 1%-ból befolyó összegek. A szervezetek számára

Részletesebben

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június

EURÓPA AZ ERICSSON MOBILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 2014. június EURÓP Z ERICSSON MOILITÁSI JELENTÉSE (FÜGGELÉK) 214. június PICI ÖSSZEFOGLLÓ Európán belül igen változó az IKT ágazat érettségi szintje. nagyon fejlett piacok pl. Svédország mellett megtalálhatók a fejlődési

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) KÖZÉPPONTBAN A NEMEK SZERINTI VÉLEMÉNYKÜLÖNBSÉGEK A férfiak és

Részletesebben

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2

A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 A CSALÁDOK ÉS HÁZTARTÁSOK ELŐRESZÁMÍTÁSA, 1986-2021 BUDAPEST 1988/2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 7 I. AZ ELŐRESZÁMÍTÁS FELTÉTELRENDSZERE ÉS VÉGREHAJTÁSA... 10 1. A népesség családi állapot szerinti összetételének

Részletesebben

VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére

VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére VÁRÓTERMI KUTATÁS Kutatási jelentés az IDS Medical részére 1 A váróteremben töltött idő A legutóbbi várótermi látogatás tapasztalatai % Plakátok 9% Reklámanyagok olvasása Szórólapok 44% 9% 44% Elolvasta

Részletesebben

Mennyit ér valójában a tartalom?

Mennyit ér valójában a tartalom? Mennyit ér valójában a tartalom? Telbisz Ferenc PKI Fejlesztési Igazgatóság Szélessávú rendszerek fejlesztési osztály H-1117 Budapest XI. Magyar Tudósok körútja 9 2008. október 14, 1. oldal Tartalomjegyzék

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN

AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN AZ INTERNET SZEREPE A FELSŐOKTATÁSI BEISKOLÁZÁSI MARKETINGBEN, ILLETVE AZ INTÉZMÉNYVÁLASZTÁSI FOLYAMATBAN Bányai Edit, PhD Dudás Katalin, PhD III. Felsőoktatási Marketing Konferencia, Pécs, 2010. október

Részletesebben

Digitalizáció a marketingben új tervezési és. hirdetési formák Popart Reklámügynökség Kft.

Digitalizáció a marketingben új tervezési és. hirdetési formák Popart Reklámügynökség Kft. Digitalizáció a marketingben új tervezési és hirdetési formák Popart Reklámügynökség Kft. 68,38 milliárd Ft Ennyit költöttek a hazai hirdetők digitális reklámra. (IAB/2016) Forrás: https://iabhublog.com/

Részletesebben

VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA. Digitalia szeptember 10.

VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA. Digitalia szeptember 10. VÁLTOZÓ VIDEÓ VILÁG: MILYEN KÉPERNYŐN NÉZNEK? ELŐADÓ: VÖRÖS CSILLA Digitalia 2013. szeptember 10. TARTALOM TV tények (eszközök, nézési idő, nézést növelő faktorok) Multiplatform (eszközök, külföldi adatok,

Részletesebben

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai

A fiatalok kultúrája, művelődési szokásai Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Magyarország kultúrája a XXI. század elején dr. Agárdi Péter rلegyetemi tan,csc.habil kvezet tanszé,zetigazgat inté A fiatalok kultúrája,

Részletesebben

NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017.

NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017. NŐK LAPJA EGÉSZSÉG kutatás 2017. Egészségügyi állapot 1. Van Önnek vagy családtagjának bármilyen egészségügyi problémája? A magyar internetező népesség 57%-a küzd maga vagy valamely családtagja egészségügyi

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben