BRÁVÁCZ IBOLYA 39 KERESKEDŐI ATTITŰDÖK A TUDATOS ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSSAL KAPCSOLATBAN DEALER S ATTITUDES TOWARDS CONSCIOUS FOODSTUFF PURCHASING

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BRÁVÁCZ IBOLYA 39 KERESKEDŐI ATTITŰDÖK A TUDATOS ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSSAL KAPCSOLATBAN DEALER S ATTITUDES TOWARDS CONSCIOUS FOODSTUFF PURCHASING"

Átírás

1 SZAKÁLY ZOLTÁN, HORVÁT ADELINA, SOÓS MIHÁLY, PETŐ KÁROLY, SZENTE VIKTÓRIA 3 A MINŐSÉGRE ÉS SZÁRMAZÁSRA UTALÓ JELÖLÉSEK SZEREPE A FOGYASZTÓI DÖNTÉSHOZATALBAN THE ROLE OF LABELS REFERRING TO QUALITY AND COUNTRY-OF-ORIGIN IN THE CONSUMERS DECISION-MAKING TEMESI ÁGOSTON, HAJTÓ JÁNOS 11 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS BASIS FOR DEVELOPING FUNCTIONAL FOODS CONSUMER BEHAVIOUR RESEARCH FÖLDI KATALIN 21 ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI ÜZLETVÁLASZTÁSI TÉNYEZŐK KVANTITATÍV KUTATÁSA SZOLNOKON QUANTITATIVE RESEARCH OF FOOD STORE CHOICE SELECTION CRITERIAS IN SZOLNOK SZABÓ DOROTTYA, JUHÁSZ ANIKÓ 29 A PIACOK MEGÍTÉLÉSE FOGYASZTÓI ÉS TERMELŐI SZEMPONTBÓL THE CHARACTERISTICS OF MARKETS FROM CONSUMERS AND PRODUCERS POINT OF VIEW ZSARNÓCZAY GABRIELLA, CSEH ANIKÓ 35 A GAZDASÁGI VÁLSÁG HATÁSA A HÚSIPARRA NÉHÁNY DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓS HÚSIPARI CÉG PÉLDÁJÁN KERESZTÜL THE EFFECT OF THE ECONOMY CRISIS PRESENTED THROUGH SELECT MEAT COMPANIES BRÁVÁCZ IBOLYA 39 KERESKEDŐI ATTITŰDÖK A TUDATOS ÉLELMISZERVÁSÁRLÁSSAL KAPCSOLATBAN DEALER S ATTITUDES TOWARDS CONSCIOUS FOODSTUFF PURCHASING SZALKAI IVÁN 47 AZ AYURVEDA, S ANNAK DIETOTERÁPIÁJA AZ EGÉSZSÉG MEGŐRZÉSÉBEN AYURVEDIC DIETOTHERAPY IN HEALTH PRESERVATION

2

3 THE HUNGARIAN JOURNAL OF FOOD NUTRITION AND MARKETING SZAKÁLY Zoltán 2 HORVÁT Adelina 1 SOÓS Mihály 2 PETŐ Károly 2 SZENTE Viktória 1 1 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék (University of Kaposvár, Faculty of Economic Science, Department of Marketing and Trade) H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. A MINŐSÉGRE ÉS SZÁRMAZÁSRA UTALÓ JELÖLÉSEK SZEREPE A FOGYASZTÓI DÖNTÉSHOZATALBAN THE ROLE OF LABELS REFERRING TO QUALITY AND COUNTRY-OF-ORIGIN IN THE CONSUMERS DECISION-MAKING* 2 Debreceni Egyetem, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar, Marketing és Kereskedelem Intézet és Vidékfejlesztési és Funkcionális Gazdálkodási Intézet, Vidékfejlesztési és Regionális Gazdaságtani Tanszék (University of Debrecen, Faculty of Applied Economics and Rural Development, Institute of Marketing and Commerce and Institute of Rural Development and Functional Economics, Department of Rural Development and Regional Economics) H-4032 Debrecen, Böszörményi út Within a comprehensive survey of Hungarian knowledge of, attitudes towards, and preferences among food labels and premium pricing, this study focused on customers reactions to quality and origin labels participants from across the nation took the survey. The sample s representativity was ensured by using quotas and multiple steps were taken to ensure total randomness in selection. It became obvious that consumers were looking for information about quality (rating its importance at 4.04 on a scale from 1 to 5) on the package, but data about origin (3.94) and production (3.89) were also important to them. The ability among respondents to spontaneously recall origin and quality markings was very limited: 35.5% of respondents could not name any such markings. The most well-known trademark was Hungarian product (30.5%), which was recognized by up to 90% of respondents after they were shown it. Many consumers were ready to pay a higher price for products bearing this trademark (31.7%). According to our results, information about quality is important for consumers, but they do not look for it deliberately, and only a few consumers ascribe a higher value to products with labels bearing it. Given this, marketers best hope is to increase the value of trademarks. There is a pressing need to increase consumers trust of trademarks via dissemination of reliable information; we must make consumers aware of the importance of these food products and motivate them to buy according labels honest information. 1. BEVEZETÉS INTRODUCTION Európa számos országában a nemzeti termékek jelentős előnyt élveznek a beáramló importtal szemben a fogyasztók körében. Köszönhető ez annak, hogy a vásárlók a jó minőségű élelmiszer képzetét elsősorban az országukon belül előállított termékekhez kötik. Jó példának tekinthető a francia, vagy az osztrák minta (BÉKÉS, 2000; KELLER, 2006; OEKONSULT, 2012), ahol a vásárlók egyértelműen a nemzeti élelmiszerek mellett teszik le a voksukat. Közös jellemzője ezen országoknak, hogy a fogyasztók tudatos döntését elősegítendő kialakult egy, a nemzeti eredetet igazoló jelölési rendszer, amely alapvetően két területre koncentrál. Az egyik az ország-eredet igazolása, a másik a minőségi tanúsítás. A jelölési rendszerekhez kapcsolt célcsoport-specifikus kommunikáció megfelelően tudatosította a fogyasztókban a hazai előállítású élelmiszerek fogyasztásának előnyeit mind racionális, *A kutatás az INNOTÁRS projekt támogatásával történt. 3

4 SZAKÁLY, Z., HORVÁT, A., SOÓS, M., PETŐ, K., SZENTE, V. mind emocionális és morális szempontból. Hazánk e területen nem teljesít jól korábbi felmérések alapján. PAPADOPOULOS et al. (1990), BERÁCS és GYULAVÁRI (1999), valamint BERÁCS és MALOTA (2000) szerint a magyar fogyasztók a hazai termékeket általában alacsonyabb minőségűnek tartják, mint nyugat-európai, vagy amerikai versenytársaikat (MALOTA, 2003). Egy nyolc országra kiterjedő kutatás eredményei szerint, a magyarok voltak az egyetlenek, akik nem a saját hazai termékeiket illetően vélekedtek úgy, hogy leggyakrabban vásárolják azokat és leginkább elégedettek velük (MALOTA, 2003). Ezen eredményeket az IKON kutatócsoport (2000) felmérései is alátámasztották, a 15 vizsgált ország közül a magyarok az indonézekkel együtt külön kategóriába sorolódtak, mivel hazai termékeiket legkevésbé preferálták a skála legtöbb kérdését illetően (PAPADOPOULOS et al., 1990). Az utóbbi évek kutatásai ugyanakkor igazolták (GFK HUNGÁRIA, 2009; SZAKÁLY et al., 2009), hogy elindult egy kedvező folyamat a magyar fogyasztók körében. Az élelmiszerválasztást befolyásoló tényezők között egyre előkelőbb helyen szerepel a magyar eredet, míg az importból származó termékek preferenciája az utolsó helyekre került. A magyar fogyasztók érzelmileg közelebb kerültek a hazai előállítású termékekhez, ugyanakkor a vásárlóhelyi döntésekben (a tényleges magatartásban) ez még nem vagy csak kis mértékben jelenik meg. A befolyásoló eszközök közül az egyik lehetőség az élelmiszereken megtalálható jelölések alkalmazása. Szükséges tehát egy olyan jelölés, vagy jelölések kialakítása, amelyek egyértelmű támpontként szolgálnak a termék magyar eredetének beazonosíthatóságára. Ez a jelölés csökkentheti a vásárló bizonytalanságérzetét az eredet megítélésének folyamatában. Úgy véljük, hogy megfelelő imázzsal és ismertséggel bíró jelölések, védjegyek segítségével ez a bizonytalansági faktor kiiktatható, vagy jelentős mértékben csökkenthető. A kutatás fő célja az volt, hogy részletesen elemezze az élelmiszereken található jelölések szerepét a fogyasztók választásában, kiemelten a magyar termékek elutasításának, illetve előnyben részesítésének szempontjából. Eredményeinkkel, a fogyasztók ismereteire és elvárásaira fókuszálva egy lehetséges hazai jelölés/ védjegy stratégia alapjainak kialakításához kívánunk hozzájárulni. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER MATERIALS AND METHODS Az országos kérdőíves felmérésre 2010-ben került sor 1000 fogyasztó bevonásával. A mintavétel során az egyes régiók esetében eleve biztosítottuk a reprezentativitást, így annak szerkezete a KSH által előzetesen megállapított kvótának teljes mértékben megfelelt (kvótás mintavétel). Az egyes régiókban a települések kiválasztása sorsolással (egyszerű véletlenszerű mintavétel) történt. A kijelölt településeken az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, amely teljes véletlenszerűséget biztosított a megfelelő válaszadók kiválasztásához (azaz minden egyes személynek azonos esélyt adtunk a mintába kerülésre). A módszer lényege, hogy minden kérdezőbiztos a kisorsolt településen induló címeket kapott (a hazai régiók a lakosság létszám-arányainak megfelelően kerültek a mintába). A kiindulási címtől indulva a házszámok szerint növekvő sorrendben az utca ugyanazon oldalán a harmadik háznál kezdték el a kérdezőbiztosok a kérdezést, majd ha itt végeztek a következő harmadik háznál folytatták azt. A felkeresett háztartás lakói közül az ún. születésnapi kulcs alkalmazásával választottuk ki az interjúra megfelelő személyt. A módszer lényege, hogy a megkérdezés során arra kérdezett rá az interjút lefolytató kérdezőbiztos, hogy a családtagok közül hány 18 éves és annál idősebb személy lakik a háztartásban. Második lépésként a megfelelő korú személyek közül ki kellett választani azt a fogyasztót, akinek a születési dátuma (születésnapja) a legközelebb esett a megkérdezés napjához (egyszerűbben: ki tartotta legutóbb a születésnapját?). Ezzel a módszerrel második lépésben is biztosítottuk a teljes véletlenszerűséget. A reprezentativitás biztosítása érdekében a minta összetételét megvizsgáltuk nem és kor szerint. Miután a minta és az alapsokaság összetétele között max. +3,0% eltérést találtunk, ezért nem volt szükség a korrekcióra (súlyozásra), így a minta három tényező (régió, nem, kor) alapján tükrözi az alapsokaság összetételét. Az adatfelvételek sztenderd kérdőívvel, személyes interjúkkal, a megkérdezettek lakásán készültek úgy, hogy a kérdezőbiztos a kiválasztott személynek egy ún. kártyaszettet adott át, amely tartalmazta az egyes kérdésekre adható válaszlehetőségeket. A felmérés során alkalmazott kérdőív tartalmi és formai összeállításánál messzemenően törekedtünk a kérdések érthetőségére, az esetleges kétértelműség maradéktalan kiszűrésére, akárcsak sorrendiségére. A kutatás során alkalmazott kérdőívet a megbízóval történő egyeztetés után több célszemély megkérdezésével véglegesítettük (előtesztelési fázis). A kérdőívek feldolgozása a célnak megfelelő matematikai-statisztikai program segítségével (SPSS 16.0) történt. A százalékos megoszlások esetében Chi-négyzet próbával szignifikancia elemzéseket, a többváltozós statisztikai vizsgálatoknál varianciaanalízist (ANOVA) alkalmaztunk. Végezetül fontos megemlíteni, hogy a táblázatokban az adatok százalékos összege ±0,1-0,2%-kal eltérhet 100-tól az SPSS számítási metodikája miatt. 3. EREDMÉNYEK RESULTS A kutatás fő eredményeit két fejezetrészre bontva mutatjuk be. Elsőként kerül sor a címkézéshez és a jelölésekhez kapcsolódó általános ismeretek és attitűdök bemutatására. Második részben a minőség- és az eredetjelöléssel kapcsolatos fogyasztói preferenciákkal foglalkozunk Általános ismeretek a címkézésről és a jelölésekről General knowledge of food labels Az első kérdés arra irányult, hogy megtudjuk, megnéznek-e a fogyasztók bármilyen információt a csomagoláson, amikor élelmiszert vásárolnak. A megkérdezettek jelentős része, 83,3%-a válaszolt igennel erre a kérdésre. Különösen fontos, hogy az elsődleges élelmiszer-beszerzők számára inkább fontos ez az információforrás (86,9%-uk figyel erre), akik nem számítanak ennek, azok között pedig 78,7%. Figyelemreméltó az is, hogy a nők 87,8%-a, míg a férfiaknak csak 78,5%-a figyeli a csomagoláson található információkat. A következő kérdésben arra voltunk kíváncsiak, milyen információkat keresnek a fogyasztók a csomagoláson. Az eredményeket az 1. táblázatban tüntettük fel. 4

5 A MINŐSÉGRE ÉS SZÁRMAZÁSRA UTALÓ JELÖLÉSEK SZEREPE A FOGYASZTÓI DÖNTÉSHOZATALBAN 1. táblázat Table 1 Az élelmiszerek címkéin keresett információk (Looking for information on food labels) Információ típusa (Types of information) Válaszok megoszlása (Distribution of answers) Fő (Head) % Ár (Price) ,6 Minőség-megőrzési idő (Shelf life) ,7 Termék neve (Name of the product) ,7 Küllem, állomány (Texture) ,4 Márkanév (Brand name) ,5 Tömeg/térfogat (Volume) ,7 Származási hely (Country-of-origin) ,1 Összetevők (Components) ,3 Gyártó (Producer) ,5 Egészségre vonatkozó állításos (Health claims) ,2 Adalékanyagok (Food additives) ,3 Védjegy, jelölés (Trade mark) ,8 Energia-tartalom (Calorie content) ,3 Allergén anyagok (Allergenic materials) ,2 Azok közül, akik figyelik az információkat, a legtöbben (96,6%) az árat, a minőség-megőrzési időt (94,7%) és a termék nevét (92,7%) nézik meg. A származási hely csak a középmezőnyben foglal helyet, de még kedvező, hogy a megkérdezettek több mint fele (62,1%) keresi vásárláskor. A kutatás szempontjából különösen fontos védjegyek és jelölések már csak minden 4. fogyasztó számára értékesek, amely felhívja a figyelmet egy hazai védjegy-stratégia kidolgozásának szükségességére. A termék nevét, gyártóját és a különböző védjegyeket, jelöléseket kivéve minden információ esetében szignifikáns különbségeket fedeztünk fel a nemek között. Minden esetben a nők tekinthetők alaposabbnak. A magasabb jövedelem-kategóriába tartozók nagyobb arányban nézik meg az összetevőket (81,8%); míg az átlag alatti jövedelemmel rendelkezőknek csak mintegy fele veszi figyelembe ezeket az információkat. Elmondható továbbá, hogy minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy megnézi vásárláskor az összetevők listáját, az adalékanyag-tartalmat és a származási helyet. A termék nevét gyakrabban nézik meg a szívbetegségben, az egészségre vonatkozó állításokat a nőgyógyászati betegségben vagy asztmában szenvedők, a minőség-megőrzési időt, a védjegyet és az allergén anyagokra vonatkozó információkat pedig az allergiás fogyasztók. A harmadik kérdésben arra kértük a válaszadókat, jelöljék meg 1-től 5-ig terjedő skálán, mennyire ítélik fontosnak az élelmiszercímkék egyes információit (1-egyáltalán nem fontos, 5-nagyon fontos). A válaszok megoszlását a 2. táblázat mutatja. 2. táblázat Table 2 Az élelmiszercímke információinak értékelése fontosság alapján (Evaluation of the importance of food label s information), (n=833) Információ típusa (Types of information) Átlag (Mean) Válaszok megoszlása (Distribution of answers) Szórás (Std. deviation) Minőség-megőrzési idő (Shelf life) 4,77 0,51 Ár (Price) 4,64 0,70 Küllem, állomány (Texture) 4,10 1,07 Termék neve (Name of the product) 3,99 1,01 Származási hely (Country-of-origin) 3,91 1,11 Adalékanyagok Food additives) 3,85 1,28 Összetevők (Components) 3,82 1,16 Egészségre vonatkozó állítások (Health claims) 3,80 1,16 Tömeg/térfogat (Volume) 3,76 1,17 Gyártó (Producer) 3,64 1,11 Márkanév (Brand name) 3,57 1,15 Védjegy, jelölés (Trade mark) 3,52 1,15 Allergén anyagok (Allergenic materials) 3,42 1,34 Energia-tartalom (Calorie content) 3,21 1,24 5

6 SZAKÁLY, Z., HORVÁT, A., SOÓS, M., PETŐ, K., SZENTE, V. A négy leggyakrabban figyelt információ érthetően megegyezik a négy legfontosabbal, a sorrend azonban más. A megkérdezettek a minőség-megőrzési időt tartják a legfontosabbnak, amely az 5-ös skálán 4,77-os átlagértéket ért el. Az ár második helyre szorult, fontosságát 4,64-ra értékelték, ezt követi a küllem (4,10) és a termék neve (3,99). Rendkívül kedvező, hogy a származási hely fontosság alapján az 5. helyen szerepel, amely az alakuló fogyasztói tudatosságra utal. A nők fontosabbnak ítélték a minőség-megőrzési időt, az öszszetevőket és az adalékanyagokat, mint a férfiak. Minél magasabb a válaszadó iskolai végzettsége, annál fontosabbnak tartja az öszszetevőket és az adalékanyagokat, de igazolható különbségek van a származási hely, a márka, a védjegy, az egészségre vonatkozó állítások és az ár tekintetében is. A negyedik kérdés arra irányult, hogy megismerjük a fogyasztók megközelítőleg hány másodpercet töltenek egy olyan termék címkéjének tanulmányozására, amelyet eddig nem ismertek. A feltett kérdésre tehát másodpercben kértük a fogyasztók válaszát. Az eredmények szerint a fogyasztók átlagosan 41,1 másodpercet töltenek a termékek címkéjének tanulmányozásával. Ez az időtartam igazán kedvezőnek tekinthető, ha figyelembe vesszük, hogy az európai fogyasztók mindössze átlagosan 30 másodpercig tanulmányozzák a címkéket (EUFIC, 2009). A következő kérdésben azt kértük a válaszadóktól, hogy a korábbiakban megadott átlagos időtartamhoz képest értékeljék, hogy az egyes termékkategóriák esetében hogyan változik az eddig ismeretlen termék címkéjének tanulmányozására fordított időtartam. Eredményeinket a 3. táblázatban mutatjuk be. Eredményeink szerint a legtöbb fogyasztó (42,3%) az eddig számukra ismeretlen termék címkéjének tanulmányozására a húskészítmények esetében szán hosszabb időt. Ezt a termékcsoportot követik a fagyasztott termékek (24,2%), valamint a tej és tejtermékek (20,6%). A fogyasztók közül a legtöbben (37,9%) az általuk átlagos időtartamként meghatározott értékhez képest rövidebb időt a pékáruk, péksütemények termékkategóriára fordítják, ezek tekinthetők a leginkább rutin terméknek. Ezt a termékkategóriát követik az olyan tipikus impulzus termékek, mint a csokoládé, cukorka (29,7%) és az üdítőital, szörp (29,2%). 3. táblázat Table 3 Az egyes termékkategóriákhoz tartozó új termékek címkéinek tanulmányozására fordított idő az átlagos időtartamhoz viszonyítva (Time devoting to studying the labels of new products belonging to each product category compared to average time) Termékkategória (Product categories) Pékáru, péksütemény (Bakery products) Tej, tejtermék (Dairy products) Sör, bor (Beer, wine) Fagyasztott termék (Frozen foods) Befőtt, savanyúság (Bottled fruit, pickles) Levesporok (Powder soup) Húskészítmény (Meat products) Üdítőital, szörp (Soft drinks, fruit juice) Csokoládé, cukorka (Chocolate, candies) Ételízesítő (Spices) Zöldség-gyümölcs (Fruits and vegetables) Reggelizőpelyhek, müzli (Muesli) fő (head) Hosszabb (Longer) % Tanulmányozásra fordított időtartam (Time devoting to studying the labels of new products) fő (head) Rövidebb (Shorter) % fő (head) Átlagos (Avarage) % Nem vásárol (Does not buy) fő (head) 53 6, , , , , , , , , , , , , , , , , , ,2 78 9, , , , , , , , , , , , , , , , ,

7 A MINŐSÉGRE ÉS SZÁRMAZÁSRA UTALÓ JELÖLÉSEK SZEREPE A FOGYASZTÓI DÖNTÉSHOZATALBAN 3.2. Minőség- és eredetjelölésekkel kapcsolatos fogyasztói preferenciák Consumer preferences of labels connected to quality and country-of-origin A következő kérdésblokkban a minőség- és eredetjelölésekkel kapcsolatos preferenciákat vizsgálatuk. Arra kerestük a választ, hogy a különböző jelölések fogyasztói megítélése milyen hazánkban, a vásárlók számára mennyire fontosak, illetve ismertek? A preferenciák pontos meghatározása érdekében állításokat olvastunk fel a válaszadóknak, amire 1-5-ig terjedő skálán kellett válaszolniuk (1-egyáltalán nem ért egyet; 5-teljes mértékben egyetért). A 4. táblázat a vonatkozó statisztikai információkat mutatja be az átlagok csökkenő sorrendjében az összes megkérdezett szerint. 4. táblázat Table 4 A jelölésekkel kapcsolatos állítások megítélése a megkérdezettek körében (Judgement of statements about food labels among the respondents), (n=1000) Állítások (Statements) Válaszok megoszlása (Distribution of answers) Átlag (Mean) Szórás (Std. deviation) Fontosnak tartom az élelmiszerek csomagolásán a minőségre utaló információk feltüntetését. 4,04 1,02 Fontosnak tartom az élelmiszerek csomagolásán a származási helyre utaló információk feltüntetését. 3,94 1,07 Fontosnak tartom az élelmiszerek csomagolásán a termék előállítására vonatkozó információk feltüntetését. 3,89 1,14 A helyi/regionális eredetű élelmiszerek bizalmat keltenek bennem. 3,68 1,12 Azért van szükség a védjegyekre, mert bizalmat keltenek bennem. 3,55 1,20 Jobban megbízom az olyan élelmiszerekben, amelyek független minősítő szervezet végjegyével vannak ellátva. 3,40 1,35 Ha tehetem, olyan élelmiszert vásárolok, amelynek csomagolásán fel van tüntetve, hogy természetes tanyasi körülmények közt nevelkedett az állat. Ha tehetem, olyan élelmiszert vásárolok, amelynek csomagolásán fel van tüntetve, hogy az állatot meghatározott takarmánnyal etették. Ha tehetem, olyan élelmiszert vásárolok, amelynek csomagolásán fel vannak tüntetve az élelmiszer-kilométerek (szállítási út hossza). 3,07 1,39 2,83 1,32 2,34 1,34 A táblázat adatai alapján kiderült, hogy a fogyasztók az élelmiszerek csomagolásán elsősorban a minőségre utaló információkat keresik, a megkérdezettek közel háromnegyede (73,5%) teljes mértékben, illetve többnyire egyetértett a kijelentéssel, összességében 4,04 átlagértéket adtak az állítás tartalmára. Ez volt az egyetlen olyan kijelentés, amely 4,0 fölötti átlagértéket kapott, a többi állítás megítélése ennél kedvezőtlenebb volt. Másodikként a válaszadók fontosnak tartották még a származási helyre utaló (3,94), valamint az előállításra vonatkozó (3,89) információk feltüntetését, mindkét esetben a fogyasztók több mint kétharmada 4 vagy 5 skálaértéket rendelt a kijelentéssel történő egyetértéshez. A középmezőnyben foglalnak helyet a bizalomra vonatkozó állítások, amelyek szerint a helyi/regionális eredetű élelmiszerekben bíznak a fogyasztók (3,68), valamint a védjegyek (3,55) és a független minősítő szervezet (3,40) bizalmának kérdéséről nyilatkoztak a megkérdezettek. 3,0 átlagérték alattinak ítélték, ennek megfelelően a legkevésbé foglalkoztatja a fogyasztókat, hogy az általuk vásárolt élelmiszeren fel legyen tüntetve az élelmiszer kilométerek száma (2,34), valamint azon állatok takarmányozásának módja (2,83), amelyből a termék készült. A következő kérdés során arra kértük a válaszadókat, hogy soroljanak fel olyan jelöléseket, amelyek az élelmiszereken a minőségre, vagy az eredetre utalnak. A fogyasztóknak spontán kellett a válaszaikat megadni, maximálisan 3 jelölés megnevezését tudták a kérdezőbiztosok elfogadni. A válaszadók 35,5%-a egyáltalán nem tudott ilyen jelölést megnevezni, 34,0%-uk egy jelölést ismert, 22,8%-uk kettőről tudott, 7,9%-uknak pedig három is eszébe jutott. Az 1% feletti említést kapott jelölések gyakoriságának megoszlását az 5. táblázat szemlélteti az 1. említések értékeinek csökkenő sorrendjében. A táblázatból jól látható, hogy a megkérdezettek leginkább a Magyar termék jelölést ismerik, elsőként 30,5%-uk említette spontán a feliratot. A Kiváló Áruk Fóruma már jóval kevesebb ember számára jelenti a minőségi termékek egyik jelét (7,1%), és a Made in Hungary felirat is csak a megkérdezettek 6,1%-ának jelent eredetre, vagy minőségre történő utalást. A Kiváló magyar áru (itt a válaszadók vélhetően a KMÉ logóval ellátott termékekre gondoltak, pontos megnevezése azonban nem jutott eszükbe, keveredett a korábbi kifejezéssel) és a Magyar zászló megjelenítése a megkérdezettek több mint 5%-ának jutott eszébe, és ennél is kevesebben nevezték meg az Ellenőrzött Magyar Baromfi, az EU, a Környezetbarát termék és a Bio jelöléseket. A második és harmadik említés esetén a jelölések sorrendje változik, de a megnevezésekben nem találkozhatunk nagy különbségekkel. Követésre méltó lehet, hogy az osztrák eredet- és minőségjelölés (AMA-Gütezeichnen) spontán ismerete 2005-ban 37%-os, 2011-ben pedig 46%-os volt (AMA-MARKETING, 2013). 7

8 SZAKÁLY, Z., HORVÁT, A., SOÓS, M., PETŐ, K., SZENTE, V. 5. táblázat Table 5 Jelölések spontán említésének megoszlása (Distribution of spontaneous knowledge on food labels) Sorszám (Number) Válaszkategória (Answer categories) Első említés (First mentioning) Második említés (Second mentioning) Harmadik említés (Third mentioning) fő (head) % fő (head) % fő (head) % 1. Magyar termék ,5 62 6,2 7 0,7 2. Kiváló áruk fóruma 71 7,1 41 4,1 8 0,8 3. Made in HU 61 6,1 31 3,1 10 1,0 4. Kiváló magyar áru 53 5,3 32 3,2 6 0,6 5. Magyar zászló 50 5,0 34 3,4 7 0,7 6. Ellenőrzött magyar baromfi 39 3,9 29 2,9 8 0,8 7. EU 12 1,2 3 0,3 0 0,0 8. Környezetbarát termék 12 1,2 20 2,0 14 1,4 9. Bio 5 0,5 14 1,4 8 0,8 A kérdésblokk 3. kérdése a rásegítéses jelölés ismeretet vizsgálta a megkérdezettek körében. 12 jelölés közül kellett kiválasztaniuk azokat, amelyekkel találkoztak már a korábbiakban. A kapott válaszok megoszlását a 6. táblázat szemlélteti. A táblázatból kiderül, hogy a jelenleg használatos jelölések közül a fogyasztók elsősorban a Magyar termék jelölést ismerik (90%). Az AMC közösségi védjegye, a Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy a fogyasztók 71,9%-ának tűnt ismerősnek a kép alapján, holtversenyben a nemzeti lobogóval, nem sokkal megelőzve a Made in Hungary feliratot (69,9%) és a Kiváló Áruk Fóruma jelölést (66,6%). Az ágazati közösségi védjegyek közül legismertebbnek az Ellenőrzött Magyar Baromfi védjegy bizonyult (57,2%), a Minőségi Magyar Sertés logót csak kevesebb mint a válaszadók harmada látta korábban (31,9%). A Tejterméktanács jelölését, a tejszívet 10-ből maximum 2 fő ismerte fel (18,5%), a biotermékek ellenőrző szervezetének emblémájára pedig csak a válaszadók tizede emlékezett. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy az osztrák eredetre utaló jelölés támogatott ismerete 2005-ben 91%, ben pedig 98% volt (AMA-MARKETING, 2013) ben megjelent a 74/2012. (VII. 25) VM rendelet egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról (ún. magyar termék rendelet ). Ennek értelmében önkéntes alapon feltüntethető az élelmiszereken a magyar termék, a hazai termék és a hazai feldolgozású termék jelölés. A vidékfejlesztési miniszteri rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját biztosítja. A röviden csak magyar termék rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket. A magyar termék minősítés, vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt Magyarországon gyűjtötték, kezelték, csomagolták. Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el. Hazai terméknek akkor nevezhető az élelmiszer, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt. A harmadik kategória a hazai feldolgozású termékek köre. Ide tartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek. A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik, és nem kapcsol hozzá védjegy, vagy logó használati kötelezettséget. Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók, vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát. Több kutatásban is vizsgálták a fizetési hajlandóságot az élelmiszerjelölések használata esetén. Amerikai eredmények szerint a marhahúsért évi 184 dollárral ad többet egy átlagos háztartás, ha a csomagoláson fel van tüntetve, hogy ellenőrzötten amerikai a termék (LOUREIRO és UMBERGER, 2003). Görögországban végzett kutatásban az eredetjelöléssel ellátott borok esetén vizsgálták a felár fizetési hajlandóságot. Megállapították, hogy egy bizonyos márka vagy minőség iránt nem elkötelezett vásárlók akár a dupláját is hajlandók kifizetni a származási hellyel jelölt termékekért (SKURAS és VAKROU, 2002). Ezért a továbbiakban mi is kíváncsiak voltunk, vajon a válaszadó, az általa ismert jelölésekkel ellátott termékekért hajlandó-e magasabb árat is kifizetni. A kérdésre adott válaszok megoszlását a felár elfogadásának csökkenő sorrendjében a 7. táblázat szemlélteti. A táblázatból kiderül, hogy a jelölésekkel ellátott termékekért csak a fogyasztók kis része hajlandó magasabb árat is kifizetni. A leginkább ismert Magyar termék felirattal ellátott termékekért a megkérdezettek alig harmada (31,7%) hajlandó anyagi áldozatokat vállalni, a Kiváló Magyar Élelmiszerekért a válaszadók 28,2%- a, az Ellenőrzött Magyar Baromfiért pedig 24,3%-uk fogadja el a pluszköltségeket. A többi jelölés esetében ennél is kisebb a felárat elfogadók aránya. Mindez természetesen azzal is összefüggésbe hozható, hogy több jelölésnek alacsony az ismertsége, a nem ismert megkülönböztető jelek pedig nem sarkallják a fogyasztókat többletkiadások vállalására, sőt el sem tudják dönteni az ismeretlen jelöléssel ellátott termékről, hogy miben is tud számukra előnyöket biztosítani. 8

9 A MINŐSÉGRE ÉS SZÁRMAZÁSRA UTALÓ JELÖLÉSEK SZEREPE A FOGYASZTÓI DÖNTÉSHOZATALBAN 6. táblázat Table 6 Jelölések rásegítéses ismerete (Inducted knowledge of food labels), (n=1000) Válaszkategória (Answer categories) Válaszok megoszlása (Distribution of answers) fő (head) % Magyar termék ,0 Magyar zászló ,9 Kiváló Magyar Élelmiszer ,9 Made in Hungary ,9 Kiváló Áruk Fóruma ,6 Ellenőrzött Magyar Baromfi ,2 Környezetbarát termék ,4 HU felirat ovális ablakban ,6 Minőségi Magyar Sertés ,9 Tejszív ,5 Biokontroll-HU ,2 Oltalom alatt álló földrajzi jelzés 45 4,5 7. táblázat Table 7 Az ismert jelölések felár elfogadása (%) (The extra price acceptance of the known labels, %), (n=1000) Válaszkategória (Answer categories) Igen (Yes) Válaszok megoszlása (Distribution of answers) Nem (No) Nem tudja/ Nem válaszol (Does not know/ No answer) Magyar termék 31,7 56,5 11,8 Kiváló Magyar Élelmiszer 28,2 41,7 30,1 Ellenőrzött Magyar Baromfi 24,3 31,1 44,6 Magyar zászló 21,0 48,2 30,8 Made in Hungary 20,6 46,1 33,3 Kiváló Áruk Fóruma 18,9 45,7 35,4 Környezetbarát termék 17,3 35,3 47,4 HU felirat ovális ablakban 12,7 25,6 61,7 Minőségi Magyar Sertés 12,3 18,4 69,3 Tejszív 5,5 12,4 82,1 Biokontroll-HU-01 3,4 6,2 90,4 Oltalom alatt álló földrajzi jelzés 0,6 3,6 95,8 4. KÖVETKEZTETÉSEK CONCLUSIONS Eredményeink alapján a minőség- és eredetjelölések viszonylag fontosak a fogyasztóknak, ugyanakkor azokat csak kevesen keresik, alacsony a spontán ismereti szint, kevesen bíznak meg bennük, és minimális a felárfizetési hajlandóság is. Ebben a szituációban az egyetlen követendő célkitűzés a jelölések értékének növelése. Ehhez hiteles információkkal növelni kell a védjegyek iránti bizalmat; tudatosítani kell, hogy miért fontos ezeket az élelmiszereket vásárolni, majd orientálni és motiválni kell a vevőket az ilyen jelölésekkel ellátott termékek vásárlására. Ez a feladat elsősorban a magyar közösségi agrármarketinggel foglalkozó szervezetekre, szerveződésekre hárul, akiknek kulcsszerepe van a hazai termékek belföldi fogyasztásának növekedésében. Ennek érdekében erősíteniük kell a magyar fogyasztók hazai élelmiszerekhez fűződő viszonyát. Kutatásunk eredményei hozzájárulnak ahhoz, hogy a hazai közösségi marketing elsősorban a patrióta típusú fogyasztókat megcélozva növelje a magyar élelmiszerek elfogadottságát és fogyasztását. 5. ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY Kutatócsoportunk átfogó piackutatást végzett az élelmiszerjelölések fogyasztói megítéléséről. Célunk a magyar lakosság ismereteinek, attitűdjeinek és preferenciáinak részletes feltárása volt, különös tekintettel a felárfizetési hajlandóságra. Ebben a munkánkban a minőség- és eredetjelölésekkel kapcsolatos eredmé- 9

10 SZAKÁLY, Z., HORVÁT, A., SOÓS, M., PETŐ, K., SZENTE, V. nyeinket ismertetjük. Országos kérdőíves felmérést készítettünk 1000 fogyasztó körében. A reprezentativitást kvóta alkalmazásával, a teljes véletlenszerűséget pedig 2 lépésben biztosítottuk. Nyilvánvalóvá vált, hogy a fogyasztók az élelmiszerek csomagolásán elsősorban a minőségre utaló információkat keresik (4,04), de fontosnak tartották még a származási helyre utaló (3,94), valamint az előállításra vonatkozó (3,89) adattartalmat is. Az eredetre és minőségre utaló jelölések spontán ismerete kedvezőtlen eredményeket hozott, mert a válaszadók 35,5%-a egyáltalán nem tudott ilyet megnevezni. A legismertebb önállóan említett védjegy a magyar termék (30,5%) volt, amelyet ha meg is mutattunk, akkor már 90%-uk felismerte. Kiderült az is, hogy ez az a jelölés, amelyért a válaszadók a leginkább (31,7%) hajlandók többet fizetni. Eredményeink alapján a fogyasztók számára a minőségi utalások ugyan fontosak, de ezeket nem keresik tudatosan az élelmiszereken, és csak kevesen ismerik el magasabb értéküket. Ebben a szituációban az egyetlen követendő célkitűzés a jelölések értékének növelése. Ehhez hiteles információkkal növelni kell a védjegyek iránti bizalmat; tudatosítani kell, hogy miért fontos ezeket az élelmiszereket vásárolni, majd orientálni és motiválni kell a vevőket az ilyen jelölésekkel ellátott termékek vásárlására. Követendő lehet az osztrák példa: a százalékos arányok elérése ugyan a tudatos és jól felépített stratégia mellett is csak hosszabb időtáv alatt biztosítható, de a növekedési ütem 5 év távlatában elérhető cél lehet. IRODALOM REFERENCES (1) AMA-Marketing: Bekanntsheitgrad des AMA-Gütesiegel. URL: (letöltés ideje: május 20.) (2) Békés T.: Országképünk a francia agrár- és élelmiszerpiacon. Szent István Egyetem, Gödöllő, (3) Berács J., Gyulavári T.: Magyarország és Svédország termékeinek megítélése a budapesti lakosság körében. Marketing & Menedzsment 33 (6) (1999) (4) Berács J., Malota E.: Fogyasztói etnocentrizmus etnocentrizmus és országeredet imázs kapcsolata a termékválasztásban. Vezetéstudomány 31 (4) (2000) (5) EUFIC: Táplálkozási információk az élelmiszercímkén olvassuk és értjük? Food Today (7) 1-2 (2009) URL: (6) Keller, V.: French Experiences and Results regarding Foodstuffs with Protected Geographical Origin. XV. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia, Debrecen, (7) Loureiro, M. L., Umberger, W. J.: Estimating Consumer Willingness to Pay for Country-of-Origin Labeling. Journal of Agricultural and Resource Economics 28 (2) (2003) (8) Malota E.: A sztereotípiák, az etnocentrizmus és az országeredet imázs hatása a hazai és a külföldi termékek megítélésére. Doktori (PhD) disszertáció, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 2003, (9) OEKONSULT: lieber aus der Region. Kutatási jelentés, Baden, 2012, URL: (letöltés ideje: május 20.) (10) Papadopoulos, N., Heslop, L. A., Berács, J.: National Stereotypes and Product Evaluations in a Socialist Country, International Marketing Review 7 (1) (1990) (11) Skuras, D., Vakrou, A.: Consumers willingness to pay for origin labelled wine: A Greek case study. British Food Journal 104 (11) (2002) (12) Szakály Z., Szente V., Szigeti O., Fülöp N., Polereczki Zs.: Az etnocentrikus fogyasztói magatartás vizsgálata Magyarországon. Kutatási jelentés, FVM Agrármarketing Centrum, Budapest-Kaposvár, 2009, (kézirat) 10

11 THE HUNGARIAN JOURNAL OF FOOD NUTRITION AND MARKETING TEMESI Ágoston 1 HAJTÓ János 2 1 Budapesti Corvinus Egyetem, Élelmiszertudományi Kar, Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszék (Corvinus University of Budapest, Faculty of Food Science, Department of Food Economics) H-1118 Budapest, Villányi út FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS* BASIS FOR DEVELOPING FUNCTIONAL FOODS CONSUMER BEHAVIOUR RESEARCH 2 Edinburgh Napier University, School of Engineering 10 Colinton Road, Edinburgh, EH10 5DT The dynamic increase of the functional food market is arousing interest from an increasing number of stakeholders in the food sector. In order to achieve market success, market offers have to satisfy certain conditions. We believe that one of the most important criteria of market success is to recognize a relevant and believable customer value. It is important that this customer value be difficult to copy. This customer value should be clearly distinguished from the values offered by competitors. We have carried out our marketing research keeping these considerations in mind. In Budapest, Hungary approximately 500 respondents were asked. The goal of our survey was to contribute to product development and marketing communication. Values of possible health preserving features of foods were measured with a special view to consumer knowledge about health effects of possible food additives. This is very important, because our results show that previous consumer knowledge about each of the food additives greatly influences their decision. Selecting the proper customer values is of crucial importance. We believe that our research can provide important guidelines to product development. 1. BEVEZETÉS INTRODUCTION 1.1. A funkcionális élelmiszerek piaca The market of functional foods Az élelmiszeripari termékek között a funkcionális élelmiszerek ágazata az egyik legdinamikusabban fejlődő szegmens. Számos kutató próbálkozott meg azzal, hogy meghatározza a funkcionális élelmiszerek piacméretét. A világ különböző régióiban alkalmazott különféle fogalmi meghatározások miatt azonban a piac nehezen megbecsülhető. A legpesszimistább becslések szerint az élelmiszerpiac évi bővülésénél 2-3%-kal nagyobb mértékben növekszik (VERBEKE, 2005). Mindez azt jelenti, hogy a teljes élelmiszerpiac bővülésének kétszereséről beszélhetünk, mivel az élelmiszerpiac átlagos növekedése 2%-ra tehető. Mások 2010-re legalább 10%-os bővülést prognosztizáltak (RESEARCH and MARKETS, 2008), sőt az Euromonitor adatai még ennél is nagyobb értékekről számolnak be, amikor 2008-ban 40% körüli bővülést említenek (EUROMONITOR, 2009). Magyarország funkcionális élelmiszerpiacának bővüléséről Benkouider 2005-ben az Euromonitor adataira építve ad becslést és 18%-os növekedésről beszél (BENKOUIDER, 2005). Amit mindenképpen láthatunk, hogy a funkcionális élelmiszerek piaca rendkívül dinamikusan nő és nagy lehetőséget kínál a termékfejlesztőknek. Elemzői várakozások szerint a funkcionális élelmiszerek Európában hosszú távon elérhetik az 5%-os piacrészesedést. Várhatóan nem válnak tömegcikké, hanem egyfajta multi-niche piacot fognak jelenteni, nagyszámú, korlátozott mennyiségben és csupán néhány nagy mennyiségben előállított termékkel (MENRAD, 2003). Tekintettel arra, hogy az Európai Unióban jelenleg az élelmiszerpiac 1%-át teszik ki, mindez azt jelenti, hogy várhatóan ötszörösére fog növekedni a jelenlegi kereslet. *A kutatás az Európai Unió és az új Széchényi Terv támogatásával jött létre a KDOP projekt keretén belül 11

12 TEMESI, Á., HAJTÓ, J A piaci siker feltételei The conditions of market success Több marketingszakember nézeteit összegezve a hosszú távú piaci siker feltételeit a következőkben látjuk. A termék sikerének első feltétele, hogy releváns értéket nyújtson a fogyasztó számára. Fontos, hogy olyan értéket nyújtson a termék, ami differenciál a piacon jelen lévő többi termékétől. Fontos, hogy a fogyasztó is megvalósíthatónak érezze ezt az értéket, és az ne, vagy csak nehezen legyen lemásolható, hogy így a termelő meg tudja védeni piaci ajánlatát versenytársaitól (GARRISON, 2006; KOTLER és KELLER, 2006; LEVINSON, 2005). A funkcionális élelmiszerek piacára kerülés komoly technológiai innovációt tesz szükségessé (LAKNER, 2008). Ez az innováció alkalmas arra, hogy a termék megkülönböztethető legyen (differenciáljon) a piac többi szereplőjétől. A funkcionális élelmiszerfejlesztésben rejlő nagy piaci lehetőség, hogy olyan élelmiszerek kifejlesztése történik meg (valódi innovációk), amik jelentős kutatás-fejlesztési háttértevékenységgel járnak, így az eredmények viszonylag könnyen megvédhetők más piaci szereplőktől. Ennek az innovatív tevékenységnek a költségeit azonban a fogyasztóknak kell viselniük. Annak érdekében, hogy olyan irányban történjenek a fejlesztések, amelyek a fogyasztók igényeinek megfelelnek, továbbá olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyeket a fogyasztók elismernek, relevánsnak és hihetőnek (megvalósíthatónak) tartanak, a marketingkutatás hasznos eszköz (LAKNER, HAJDU és PUSKÁS, 2007). A hihetőség megvalósítása a funkcionális élelmiszerek esetében hangsúlyos lehet, mivel a termékek egészségvédő szerepe a fogyasztók számára gyakran nehezen elhihető (LAKNER és HAJDU, 2004). Jelen kutatás célkitűzése volt, hogy feltárja azokat a releváns és hihető értékeket, melyekért a fogyasztó vállalja a termékfejlesztéssel járó nagyobb költségek megfizetését, ezzel pedig a kutatás a piaci kockázatokat jelentősen csökkentse. Az 1. ábrán azt mutatjuk be, hogy a funkcionális élelmiszerek piacán hogyan valósul meg a bemutatott négy feltétel és milyen feladatai vannak a marketingkutatásnak. 1. ábra Fig. 1 A piaci siker feltételei, a funkcionális élelmiszerek sikerének okai, és a marketingkutatás feladatai (Conditions of market success, reasons for success of functional foods and tasks of marketing research) 2. ANYAG ÉS MÓDSZER MATERIALS AND METHODS A funkcionális élelmiszerek a kifejlesztés költségei miatt drágább termékek, mint a konvencionális megfelelőik, ezért a teljes lakosság helyett csupán a jobb módú vásárlók engedhetik meg maguknak a termékek rendszeres fogyasztását. Éppen ezért a marketingkutatás feladata, hogy ennek a szűkebb fogyasztói rétegnek az igényeit felmérje és a termékfejlesztés azokhoz igazodjon. A kutatás során 474 fő kérdőíves felmérését végeztük el Budapesten. A kérdőívek kitöltetése kérdezőbiztosokkal, személyes megkérdezéssel és ún. PPI módszerrel történt. Célunk volt, hogy a megkérdezettek között minél nagyobb arányban legyenek az olyan válaszadók, akik az egészségükért tenni képesek. Ezt a célt úgy próbáltuk elérni, hogy a kérdezőbiztosok a megkérdezés során elsősorban a jómódúnak látszó válaszadókat szólították meg. Azt gondoljuk, hogy a funkcionális élelmiszerek hosszú távú sikere nem az alacsonyabb jövedelmű fogyasztók megnyerésén, hanem a magasabb társadalmi státuszú fogyasztók fogyasztási preferenciáin múlik. Jelen kutatás éppen ezért a reprezentativitás megvalósítása helyett inkább a fogyasztók megszólítására törekedett. A háttérváltozók között vizsgáltuk, hogy az egyes válaszadó mennyire tartja fontosnak egészségét, mennyire aktív ennek fenntartása/elérése érdekében, mennyire fontos számára ezen belül az egészséges táplálkozás és az egészségére kedvező hatású élelmiszerek fogyasztása, illetve így fokozatosan eljutottunk oda, hogy a válaszadó anyagi áldozatot is vállalna-e annak érdekében, hogy egészségi állapotára kedvező hatású élelmiszereket fogyasszon. Azt gondoljuk, hogy ezek az egészség vágyától egészen a funkcionális élelmiszerek iránti érdeklődésig tartó kérdések nagyon határozottan megmutatják, hogy a válaszadó egészségtudatossága alapján beletartozik-e a funkcionális élelmiszerek célcsoportjába. Azok a válaszadók, akik az egészségre vonatkozó kérdéscsoportban 4-es és 5-ös értékeket adtak meg, vagyis kifejezték egészség iránti elkötelezettségüket, 211 fő volt. SZAKÁLY (2012) felmérése szerint a megállapodott egészségtudatos fogyasztók aránya a magyar társadalomban 8% körülire tehető. Ennek függvényében különösen értékes a mintánk, ahol az összes válaszadó közül majdnem minden második (45%) válaszadót egészségtudatosnak tarthatunk, még akkor is, ha a két kutatás minden bizonynyal más feltételek szerint határozta meg az egészségtudatosságot. A mintában azok a fogyasztók, akik legalább átlagos jövedelemről számoltak be 295-en voltak. Azok, akik mindkét feltételnek egyszerre megfeleltek, 142 fő volt. Azt gondoljuk, hogy a feltételeknek nem megfelelő, de a kérdőívet kitöltő fogyasztók válaszait sem szabad figyelmen kívül hagynunk, annál is inkább, mert sok esetben azt láttuk, hogy jómódú szülők gyermekei alacsony önálló jövedelemről számoltak be, ugyanakkor megítélésünk szerint ők is vásárlói lehetnek a kifejlesztendő termékeknek. A kutatás során gyűjtött adatok feldolgozása a megfelelő számítógépes matematikai-statisztikai programok segítségével történt. A kitöltött kérdőíveket az SPSS 13.0 statisztikai szoftvercsomag segítségével értékeltük ki. Több kérdés esetében számítottunk átlagot és szórást, valamint móduszt. Szignifikáns összefüggéseket számoltunk (Pearson-féle Chi 2 próba) a háttérváltozókra (szignifikanciaszint: p<0,05) kereszttáblák segítségével, illetve az intervallumskálák esetében varianciaanalízist alkalmaztunk ANOVA táblák segítségével. 12

13 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS 3. EREDMÉNYEK RESULTS 3.1. A vizsgált egészségvédő tulajdonságok megítélése Evaluation of the examined health protecting features Az első feltétele a piaci sikernek tehát az, hogy olyan piaci ajánlattal jelenjen meg a fejlesztő, ami a vevők számára valóban releváns érték. Ezért első kérdésünk azt vizsgálta, hogy egyes tesztszerűen kiválasztott egészségvédő tulajdonságok mennyire értékesek a fogyasztók számára (1. táblázat). A négy vizsgált egészségvédő állítás ami a termékfejlesztés eredményeként az egyes termékeken szerepelhet esetében azt látjuk, hogy a leggyakrabban említett ítélet a nagyon fontos (5-ös érték). Mindez mutatja, hogy mind a négy állítással rendelkező lehetséges új élelmiszer releváns értéket jelent a fogyasztók számára. Eredményeink azt mutatják, hogy az egészségtudatos fogyasztók és a nők számára jelentősen fontosabbak a felsorolt jótékony hatások élelmiszerek esetében. Mindez alátámasztja azt, hogy érdemes megkülönböztetett figyelmet szentelni az egészségtudatos fogyasztók megnyerésére új fejlesztésű élelmiszerek esetében. A nők nagyobb lelkesedése megfelel korábbi külföldi kutatások állításainak (URALA, 2005). Az alacsony koleszterinszint fenntartását ígérő egészségvédő hatás eredményeink szerint a legkevésbé a fiatalok számára (4,05), míg a leginkább az évesek körében fontos (4,65). 1. táblázat Table 1 Egészségre gyakorolt jótékony hatások fogyasztói megítélése (Consumers judgement of health protecting effects) Hatás (Effect) Hozzájárul a szív és érrendszer megfelelő működéséhez (Contributes to the proper functioning of the cardiovascular system) Hozzájárul a feszített életstílus okozta stressz legyőzéséhez (Contributes to defeating stress caused by pressurised lifestyle) Segít az egészséges vérnyomás megőrzésében (Helps to keep healthy blood pressure) Segíti az alacsony koleszterinszint fenntartását (Helps to maintain low cholesterol level) n Átlag (Mean) Módusz (Mode) Szórás (Std. Deviation) 468 4,37 5 0, ,33 5 0, ,14 5 0, ,09 5 0, Betegségek, amelyek elkerülése kifejezett fogyasztói igény Illnesses that consumers definitely want to avoid Az egészségvédő tulajdonságok csak akkor fognak valóban piaci sikert elérni, ha fogyasztói igénnyel találkoznak. Annak ellenére, hogy a fogyasztók szeretnének minden betegséget elkerülni, mégsem lehetünk biztosak abban, hogy ezek elkerülése érdekében anyagi áldozatot is hoznának. Sok esetben találkozhatunk azzal a fogyasztói szkepticizmussal, hogy egy-egy betegség nem aggasztja a fogyasztókat és azok elkerülését kínáló termékeket nem részesítik előnyben. Talán sok esetben az utólagos kezelésben bíznak és sajnos nem a megelőzésben. A magas vérnyomás, a szív és keringési betegségek, a magas koleszterinszint, a stressz, illetve a legyengült immunrendszer olyan betegségek, amelyek megelőzését számos élelmiszerfejlesztési terv célozza. A válaszadókat arra kértük, hogy jelezzék, a felsoroltak közül melyikkel küzdenek, melyik az, amelyik nem aggasztja őket és melyik az, amit mindenképpen szeretnének elkerülni, és ezért anyagi áldozatot is vállalnának (2. táblázat). A magyar lakosság egészségi állapotáról az egészségügyi felmérések adnak világos és szomorú képet. Más kutatók arról számolnak be, hogy a magyar lakosság a valósnál jóval kedvezőbb egészségi állapotúnak tartja magát (SZAKÁLY, 2011). Ez komoly nehézséget jelent a termékfejlesztéseket tervező vállalatok számá- 2. táblázat Table 2 Az egyes betegségek, amelyekkel a válaszadók jelenleg vagy időnként küzdenek, amelyek nem aggasztják őket és amelyek elkerüléséért anyagi áldozatot is vállalnának (Diseases which respondents are not worried by, currently or at times suffer from or would be willing to make financial sacrifices to avoid) Betegség megnevezése (Name of disease) n Azok, akiket a betegség nem aggaszt (fő) (Respondents not worried by the disease) (No. of persons) A betegséggel küzdők és azok, akik azt mindenképpen el akarják kerülni (Respondents suffering from the disease and those who want to avoid it by all means) fő (No. of persons) % 1. Stressz (Stress) , Legyengült immunrendszer (Weakened immune system) Szív és keringési betegségek (Heart and circulatory diseases) , ,3 4. Magas vérnyomás (High blood pressure) ,8 5. Magas koleszterinszint (High cholesterol) ,8 13

14 TEMESI, Á., HAJTÓ, J. ra, mivel az egészségvédő élelmiszerekre csak akkor lesz fogyasztói kereslet, ha a vásárlók is felismerik, hogy milyen betegségek veszélyeztetik egészségi állapotukat és ennek elkerülése érdekében tenni akarnak és tudnak. A kutatásunkban kapott számok elemzése rámutat arra, hogy mind az öt betegség súlyát felismerték a megkérdezettek. Azok, akik a betegséggel küzdenek, valamint azok, akik annak elkerülése érdekében hajlandóak anyagi áldozatokat is vállalni három betegség esetében is meghaladják a megkérdezettek kétharmadát. Eredményeink jól mutatják, hogy az életkor előrehaladásával a magas vérnyomás problémája egyre inkább előtérbe kerül, egyre inkább áldozatai lesznek a válaszadók a betegségnek, illetve egyre inkább vállalnának anyagi áldozatokat is a betegség elkerülése érdekében (2. ábra). 2. ábra Fig. 2 A magas vérnyomás veszélyét érzékelők aránya az egyes életkori csoportokban (The percentage of those perceiving the danger of high blood pressure in various age groups), (n=376) A magas vérnyomás eredményeink szerint a túlsúlyos és elhízott válaszadók számára komolyabb probléma: ők érzik ennek a betegségnek a veszélyét egészségükre. További eredményeink szerint a szív és keringési betegségeket, valamint a legyengült immunrendszert inkább az egészségtudatos válaszadók élik meg veszélyként. A magas koleszterin, a stressz és a legyengült immunrendszer elsősorban a nőket foglalkoztatják Választott megoldások a betegségek kezelésére, illetve megelőzésére Chosen solutions for curing or preventing diseases Az élelmiszeripar funkcionális termékek fejlesztésében érdekelt. A fogyasztók számára azonban nem csupán az egészségvédő élelmiszer jelent alternatívát. Azok a betegségek, amikben a fogyasztók jelenleg vagy időnként szenvednek, illetve amik elkerülése érdekében anyagi áldozatot is vállalnának, gyakran gyógyszeres kezeléssel is gyógyíthatók, megelőzésükre pedig az egészségvédő élelmiszer mellett számos gyógyhatású készítmény vagy táplálékkiegészítő is megoldást kínál, de több, a táplálkozáson kívüli megoldás is lehetséges (pl. életmód változtatás, sport). Vizsgálatunk eredményeit a 3. táblázat összegzi. Valamennyi vizsgált betegség esetében azt látjuk, hogy az egészségvédő élelmiszereket több mint minden második fogyasztó választaná és kétszer, háromszor többen, sőt akár ennél is nagyobb arányban vásárolnának a fogyasztók inkább egészségvédő élelmiszert, mint táplálékkiegészítőt, míg a gyógyszerek alkalmazását kifejezetten kedvezőtlenül ítélik meg. Eredményeink szerint tehát, amennyiben a felsorolt betegségek esetében egészségvédő tulajdonsággal rendelkező élelmiszerek is megjelennek, ezek a termékek jó eséllyel nyerik majd meg a fogyasztókat. A válaszadók leginkább a stressz esetében láttak lehetőséget arra, hogy a felsorolt lehetőségeken kívül egyéb betegséget kezelő vagy megelőző lépéseket tegyenek. A leggyakrabban említett megoldások a mozgás/sport és az életmódváltás. Fontos tehát látnunk, hogy habár a 2. táblázatban bemutatott eredmények szerint a válaszadók komolyan küzdenek a stressz egészségkárosító hatásaival és felismerték azt is, hogy ennek elkerülése, legyőzése érdekében anyagi áldozatokat is érdemes vállalniuk, mégsem az egészségvédő élelmiszerek jelentik megítélésük szerint a legjobban járható utat, hanem a táplálkozáson kívüli tényezők. A magas koleszterinszint kivételével valamennyi vizsgált betegség esetén az egészségtudatos válaszadók kimutathatóan jobb megoldásnak tartják az egészségvédő élelmiszerek alkalmazását (12-16%-kal nagyobb értékeket kaptunk). Mindez igazolja azt a feltevésünket, hogy ez a fogyasztói kör rendkívül fontos célpiac, és a termékfejlesztés során igényeik megismerése kulcsfontosságú. 3. táblázat Table 3 A fogyasztók által legjobbnak tartott kezelési, megelőzési módok (Best treatment or prevention methods according to consumers), (n=474) Betegség megnevezése (Name of disease) Magas koleszterinszint (High cholesterol) Magas vérnyomás (High blood pressure) Szív és keringési betegségek (Heart and circulatory diseases) Legyengült immunrendszer (Weakened immune system) Gyógyszer fogyasztása (Consuming medicine) Kezelési/megelőzési mód (Method of treatment/prevention) Táplálék-kiegészítő fogyasztása (Consuming supplementarydiet) Egészségvédő élelmiszer fogyasztása (Consuming health protecting food) Egyéb (Other) Stressz (Stress)

15 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS Eredményeink mutatják, hogy a magas vérnyomás esetében az életkor előrehaladtával egyre inkább jó megoldásnak tartják az egészségvédő élelmiszerek alkalmazását a válaszadók, ami összefüggésben lehet azzal, hogy mennyire tartják fontosnak azt, hogy a betegség ellen tegyenek (3. ábra). Jól látható az is, hogy 60 év felett jelentősen visszaesik a válaszadók lelkesedése az ilyen egészségvédő élelmiszerek iránt, ami magyarázható lehet azzal, hogy bizonyos kor után ez a betegség annyira jelentős, hogy a válaszadók már nem tartják elegendőnek az egészségvédő élelmiszerek fogyasztását és helyette más megoldásokat (pl. gyógyszereket) részesítenek előnyben. További eredményünk, hogy jellemzően a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező válaszadók, valamint az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők nyitottabbak az egészségvédő élelmiszerek iránt, így az ő megszólításuk a legindokoltabb A fogyasztókat az élelmiszerek kedvező hatásáról meggyőző szempontok Features that convince consumers of the beneficial effects of food products 3. ábra Fig. 3 Az egészségvédő élelmiszereket a magas vérnyomás megelőzésének egyik legjobb megoldásának tartó válaszadók aránya az egyes életkori csoportokba tartozó válaszadók között (The percentage of those considering health protecting food to be one of the best solutions to prevent high blood pressure in various age groups), (n=396) Fontos arról is információt gyűjtenünk, hogy a fogyasztó mi alapján tud meggyőződni arról, hogy egy élelmiszer kedvező hatással van az egészségére. Mindez abban segítheti az élelmiszerfejlesztőt, hogy a kifejlesztett kedvező egészségi hatással rendelkező élelmiszerről a fogyasztó is belássa, egy olyan terméket talált, amivel megelőzheti a betegséget. Eredményeinket a 4. táblázat mutatja be. Jól látható, hogy a fogyasztók leginkább saját ismereteikre és értékítéletükre kívánnak támaszkodni. Sorrendben az egészségügyi szervezet hitelesítése az első olyan szempont, ami a fogyasztó saját ismeretein kívül áll és valakire való hagyatkozást feltételez. Érdekes eredményünk, hogy a termék magyar eredete sok 4. táblázat Table 4 A fogyasztót az élelmiszer kedvező hatásáról meggyőző szempontok (Features that convince consumers of the beneficial effects of food products) Az élelmiszer kedvező hatásáról meggyőző szempontok (Points that convince people of the beneficial effects of foods) a fogyasztó saját tapasztalatai az egyes élelmiszerek egészségi hatásairól (the consumer s personal experiences of health effects of foods) szerzett ismeretek az egyes élelmiszerek egészségi hatásairól (acquired knowledge of the health effects of each product) n Átlag (Mean) Módusz (Mode) Szórás (Std. Deviation) 446 4,36 5 0, ,26 5 0,84 3. feltüntetett összetevők (indicated ingredients) 445 4,18 5 1,01 4. tartósítószer-mentesség (free of preservatives) 447 3,93 5 1, ha a termék kevés E-szám -mal jelölt adalékanyagot tartalmaz (if the product contains a low number of additives indicated with an E-number ) egészségügyi szervezet hitelesítését bizonyító felirat/logo (certification of a health institution) a termék íze kipróbálás után (taste of product after trying it out) 448 3,75 5 1, ,74 4 1, ,63 4 1,21 8. a termék magyar eredete (Hungarian origin) 447 3,51 5 1,31 9. a csomagoláson szereplő egészségre vonatkozó állítás (health claim on the packaging) 442 3,42 3 1, bio(öko)-eredet (bio-eco source) 448 3,36 3 1, a gyártó hírneve (reputation of the producer) 447 3,10 3 1, a termék reklámozott egészségvédő tulajdonságai (advertised health protecting features of the product) 445 2,99 3 1,21 15

16 TEMESI, Á., HAJTÓ, J. esetben egyúttal egészségre kedvező hatásáról is meggyőzi a fogyasztókat. Az a tény, hogy a magyar eredet olyan szempontokat is megelőz, mint a meglepően hátrasorolt bio eredet vagy a gyártó hírneve, határozott összefüggést mutat a magyar termékek iránti növekvő lelkesedéssel, a fogyasztói etnocentrizmus megerősödésével. Kutatásunk egyik különösen fontos megállapítása, hogy a csomagoláson szereplő egészségre vonatkozó állítás jelentősen hátrasorolódik a meggyőző szempontok rangsorában, ami aggasztó hír lehet azoknak a vállalatoknak, melyek a közös európai szabályozás friss eredményei alapján ezzel kívánnák megalapozni piaci sikerüket. Úgy látszik, hogy a nagy nehézségek árán megszerzett jogosultság az egészségvédő állítás ( health claim ) elhelyezésére a termék csomagolásán jóval kevesebbet ér, mintha a termék összetételét vizsgálva a vevő felismer egy összetevőt, aminek egészségvédő hatást tulajdonít. A nőket saját bevallásuk szerint a termék számos tulajdonsága jobban befolyásolja, mint a férfiakat. Ez az információ azért fontos és értékes a termékfejlesztők számára, mert Magyarországon jellemzően a nők a háztartások elsődleges élelmiszer-beszerzői és a termékek egészségvédő tulajdonságairól ők könnyebben meggyőzhetőek Funkcionális élelmiszerfejlesztésekhez használható összetevők fogyasztói ismerete és megítélése Consumers knowledge and judgement of ingredients that can be used for functional food development A fogyasztók eredményeink szerint szívesen támaszkodnak saját tapasztalataikra, ismereteikre, és nagyon fontos számukra, hogy az egyes élelmiszerek milyen összetevőket tartalmaznak. A fogyasztó tehát úgy gondolja, hogy az összetevők megismerésével egyúttal a termék egészségre gyakorolt hatását is meg tudja ítélni. Nagyon fontos tehát szem előtt tartaniuk az élelmiszerfejlesztőknek, hogy olyan összetevőket alkalmazzanak, amelyek egészségre gyakorolt hatásai ismertek, és amelyeket a fogyasztók az élelmiszerekben szívesen fogyasztanának. Amennyiben a fogyasztó nem ismeri egy összetevő egészségre gyakorolt kedvező hatásait, plusz feladatok állnak az élelmiszerfejlesztő előtt. A válaszadókat arra kértük, hogy nyolc tesztszerűen kiválasztott összetevőről döntsék el, hallottak-e róluk korábban, ismerik-e az egészségre gyakorolt jótékony hatásukat, és szívesen fogyasztanák-e azokat élelmiszerekben. A vizsgált összetevők közül a fokhagyma és a citromfű hatásainak ismerete kimagasló. Ezeket a galagonya, a kendermag, a hajdina és a ligetszépe követi, míg a shiitake gomba és a fehér fagyöngy esetében viszonylag alacsony fogyasztói ismeretekkel találkoztunk. Az összefüggések közül kiemeljük, hogy a hajdina, a kendermag és a ligetszépe egészségi hatásait a nők saját bevallásuk szerint jobban ismerik. A ligetszépével és a citromfűvel dúsított termékek esetében pedig ismét ők azok, akik nagyobb érdeklődést mutatnak. A ligetszépe elsősorban a kifejezetten jómódú válaszadók számára lehet vonzó élelmiszer-összetevő, ami megítélésünk szerint fontos információ a magas jövedelemmel rendelkező fogyasztókat célzó vállalatok számára. Ez az eredmény összefügghet azzal, hogy a ligetszépe kozmetikumokban már ma is megtalálható és azoknak a termékeknek a kifejezett vásárlói a magasabb jövedelmű fogyasztók közül kerülhetnek ki Az egyes információforrások hitelessége a funkcionális élelmiszerek esetében Authenticity of certain information sources about functional foods Arra kértük a fogyasztókat, hogy az egyes lehetséges információforrások hitelességéről nyilatkozzanak. Ez nagyon fontos lehet annak érdekében, hogy a kifejlesztett élelmiszerek kedvező egészségi hatásait a fogyasztók valóban elfogadják, és így a termékek képesek legyenek elérni a piacokat. A kérdéskör 12 információforrást sorolt fel, amelyek közül a válaszadók többet is megjelölhettek. A fogyasztók által megjelölt legfontosabb információforrásokat mutatjuk be az 5. táblázatban. A leghitelesebbnek a válaszadók az orvosokat tartják, ezért a kommunikációs tevékenység középpontjába az orvosokat érdemes állítaniuk a vállalatoknak, elsősorban őket érdemes meggyőzniük termékeik valós egészségi hatásairól. Mindez összhangban áll korábbi kutatásaink eredményeivel is (TEMESI, 2011; NAGY és PISKÓTI, 2007). Fontos azt látnunk, hogy a funkcionális élelmiszerek is bizonyos tekintetben bizalmi termékek; a fogyasztók az ilyen élelmiszerek esetében a válaszaik szerint csak szakemberekre, közeli személyekre vagy széleskörű információgyűjtésre támaszkodnának. 5. táblázat Table 5 A leghitelesebbnek tartott információforrások az egészségvédő élelmiszerekről történő tájékozódás során (The information sources considered to be the most authentic when inquiring about health protecting food products), (n=466) Információforrások (Information sources) Említések száma (Number of mentions) 1. Orvos (Doctor) ,5 2. Barátok/ismerősök/családtagok (Friends/acquaintances/family members) ,1 3. Dietetikus (táplálkozási szakember) (Dietitian (nutrition expert)) ,1 4. Internet ,3 5. Ellenőrző vagy fogyasztóvédelmi hatóság (Monitoring or consumer protection agency) ,3 % 16

17 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS 3.7. A magyar fejlesztésű egészségvédő élelmiszerek lehetséges beszerzési helyszínei Possible places to buy Hungarian health protecting foods A kérdőív utolsó kérdéscsoportjában azt kérdeztük a válaszadóinktól, hogy kilenc lehetséges értékesítési csatorna közül melyikben vásárolnák meg legszívesebben a fejlesztendő termékeket. Eredményeink mutatják, hogy majdnem minden második válaszadó a legnagyobb áruházakat ajánlja értékesítési csatornának. Megközelítőleg ugyanennyien ajánlják a bio-boltokban és gyógyszertárakban történő értékesítést. Ugyanakkor a háttérváltozókkal összevetve az eredményeket kiderül, hogy míg az egészségtudatos női fogyasztók a bio-boltokban vásárolnák legszívesebben a magyar fejlesztésű funkcionális élelmiszereket, addig a hipermarketekben az egészségtudatos válaszadók kevésbé vásárolnák szívesen ezeket az élelmiszereket. Mindez azt mutatja, hogy a bio-boltok ma már nem csupán az ökológiai termékek, hanem valamennyi egészségvédő élelmiszer megfelelő értékesítési helyszínét jelentik a fogyasztóknak. 4. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK CONCLUSIONS A korábban bemutatott eredményeket a jobb átláthatóság érdekében ábrákon összegezzük, kiemelve a legfontosabb eredményeket: 4. ábra Fig. 4 A kutatás eredményeinek összefoglalása (1) (Summary of results (1)) A piaci siker elsődleges feltétele, hogy fontos értéket tudjunk nyújtani a fogyasztóknak. Eredményeink azt mutatják, hogy a tervezett egészségvédő állítások fontos, releváns értékek a megkérdezett fogyasztók számára, ami a piaci siker jó alapját képezi. A válaszadók között statisztikailag bizonyíthatóan kedvezőbb az egyes állítások fontosságának megítélése a nők, az egészségtudatos és a magasabb végzettségű válaszadók között. Továbbá elmondható, hogy az alacsony koleszterinszint fenntartását ígérő tulajdonságok az idősebbek számára fontosak. 17

18 TEMESI, Á., HAJTÓ, J. 5. ábra Fig. 5 A kutatás eredményeinek összefoglalása (2) (Summary of results (2)) Az összes válaszadó között azok aránya, akik az egyes betegségekben szenvednek, illetve azok elkerülése érdekében anyagi áldozatot is vállalnának a stressz esetében a legmagasabb, de a legyengült immunrendszer, a szív és keringési betegségek és valamelyest a magas vérnyomás esetében is magas. Ugyanakkor a magas koleszterinszintet már nem élik meg kifejezetten nagy veszélynek a válaszadók. Az egyes betegségekre vonatkozó összefüggések között megállapítást nyert, hogy a magas vérnyomás által veszélyeztetettek, illetve azok, akik ezt a betegséget mindenképpen szeretnék elkerülni, jellemzően kisebb háztartásokban élnek, idősebbek és a normálisnál jellemzően nagyobb testsúllyal rendelkeznek (túlsúlyosak, illetve elhízottak). Az egészségtudatos válaszadók nagyobb érdeklődését a betegség megelőzése érdekében a szív és érrendszeri betegségek, illetve a legyengült immunrendszer esetében tudtuk statisztikailag kimutatni. Végül a nők nagyobb érdeklődését az egyes betegségek elkerülése, elhárítása kapcsán a koleszterin, a stressz és a legyengült immunrendszer esetében mutattuk ki. A stressz esetében fontos látnunk, hogy nem csupán azok aránya nagy a nők között, akik a betegséget szeretnék elkerülni, mivel sokan a válaszadók között ebben a betegségben jelenleg vagy időnként szenvednek. 6. ábra Fig. 6 A kutatás eredményeinek összefoglalása (3) (Summary of results (3)) 18

19 FUNKCIONÁLIS ÉLELMISZEREK TERMÉKFEJLESZTÉSÉNEK ALAPJAI FOGYASZTÓI MAGATARTÁSKUTATÁS Valamennyi vizsgált betegség esetében az egészségvédő élelmiszereket választaná több mint minden második fogyasztó. Figyelmeztető eredmény, hogy habár a válaszadók komolyan küzdenek a stressz egészségkárosító hatásaival és felismerték azt is, hogy ennek elkerülése, legyőzése érdekében anyagi áldozatokat is érdemes vállalniuk, mégsem az egészségvédő élelmiszerek jelentik sokuk számára a legjobb megoldást, hanem a táplálkozáson kívüli tényezők, a mozgás és a megváltoztatott életritmus. A magas koleszterinszint kivételével valamennyi vizsgált betegség esetén az egészségtudatos válaszadók kimutathatóan jobb megoldásnak tartják az egészségvédő élelmiszerek alkalmazását. A magas vérnyomás esetében az életkor előrehaladtával egyre inkább jó megoldásnak tartják az egészségvédő élelmiszerek alkalmazását a válaszadók, de 60 év felett jelentősen visszaesik a válaszadók lelkesedése az ilyen egészségvédő élelmiszerek iránt. A magas vérnyomás kivételével valamennyi vizsgált jótékony hatás esetében statisztikailag kimutattuk, hogy a magasabb végzettségű válaszadók (érettségivel vagy felsőfokú végzettséggel rendelkezők) jelenthetik a legfontosabb vásárlói körét az egészségvédő élelmiszereknek. 7. ábra Fig. 7 A kutatás eredményeinek összefoglalása (4) (Summary of results (4)) A piaci siker további feltétele, hogy a fogyasztó elfogadja, elhiggye, hogy a mi piaci ajánlatunk azt az értéket, amit ígéretünk alapján képes nyújtani, valóban megvalósítja. Eredményeink azt mutatják, hogy a fogyasztók saját ismereteikre és értékítéletükre kívánnak támaszkodni annak érdekében, hogy meggyőződjenek egy-egy élelmiszer egészségvédő hatásáról. A legfontosabb meggyőző szempontok mind az egészségtudatos válaszadók között, mind a nők között a fogyasztók saját tapasztalatai, a szerzett ismeretek és a feltüntetett összetevők. A lehetséges információforrások közül a leghitelesebbnek a válaszadók az orvosokat tartják. A funkcionális élelmiszerek is bizonyos tekintetben bizalmi termékek; a fogyasztók az ilyen élelmiszerek esetében a válaszaik szerint csak szakemberekre, közeli személyekre vagy széleskörű információgyűjtésre támaszkodnának. Ugyanakkor fontos azt is látnunk, hogy a legfontosabb meggyőző szempontok között találjuk a termék összetevőit. A fogyasztó tehát szerzett ismereteivel elsősorban a termék összetevőire koncentrál. Rendkívül fontos tudnunk azt, hogy a termékfejlesztéshez kiválasztott összetevőket szívesen fogyasztanák-e és egészségi hatásaikat ismerik-e a fogyasztók, mivel ez alapján döntenek arról, hogy hihető-e a termék egészségre gyakorolt kedvező hatása. Az egyes lehetséges összetevők vizsgálatának eredménye szerint a fokhagyma és a citromfű alkalmazása komoly sikereket ígér, mivel ezeknek az összetevőknek az egészségre gyakorolt hatásait a válaszadók elmondásuk szerint ismerik és az élelmiszerekben is szívesen fogyasztják/fogyasztanák. A további vizsgált összetevők esetében alacsony ismeretekkel találkoztunk a válaszadók között, így az ezeket tartalmazó élelmiszerek megismertetése is több erőfeszítést kíván a leendő élelmiszerfejlesztőktől. Eredményeink jól támogathatják a vállalatokat funkcionális élelmiszerek fejlesztésében a továbbfejlesztésre váró alaptermékek megválasztásától az egészségvédő hatás és az azt nyújtó összetevő megválasztásán át az elosztási csatorna és a kommunikációs mix kialakításáig minden fontos döntés meghozatalában. Ezzel pedig nem csak az élelmiszeripar válhat sikeresebbé, de a fogyasztók igényeivel találkozó egészségvédő élelmiszerek az egész társadalom egészségi állapotát jótékonyan befolyásolhatják. 19

20 TEMESI, Á., HAJTÓ, J. 5. ÖSSZEFOGLALÁS SUMMARY A funkcionális élelmiszerek piacának dinamikus növekedése az élelmiszeripar egyre több szereplőjének érdeklődését felkelti. A piaci siker elérésének érdekében a vállalatok piaci ajánlatainak bizonyos feltételeknek eleget kell tenniük. Meglátásunk szerint a fogyasztók számára releváns és hihető érték felismerése az alapja a piaci sikernek. Fontos, hogy ez az érték nehezen legyen másolható és megkülönböztessen a versenytársaktól. Ezeket a szempontokat szem előtt tartva végeztük el marketingkutatásunkat, mintegy 500 fő kérdőíves megkérdezésével Budapesten, mellyel elsősorban a sikeres termékfejlesztéshez és marketingkommunikációhoz kívántunk hozzájárulni. Élelmiszerek lehetséges egészségvédő tulajdonságainak értékét mértük fel, külön vizsgálva lehetséges összetevők egészségi hatásainak fogyasztói ismeretét. Mindez azért különösen fontos, mert eredményeink szerint az élelmiszerek egészségre gyakorolt kedvező hatásáról a fogyasztókat jelentősen befolyásolja az egyes összetevőkről szerzett korábbi tudásuk. A megfelelő értékek kiválasztása kulcsfontosságú, és bízunk benne, hogy kutatásunk ehhez fontos támpontokat tud nyújtani a termékfejlesztők számára. IRODALOM REFERENCES (1) Benkouider, C.: The world s emerging markets, URL: newhope360.com/food-amp-beverage/world-s-emerging-markets (letöltés ideje: március 30.) (2) Euromonitor: Functional foods: a world survey. Euromonitor international, London, (3) Garrison, P.: Exponenciális marketing. HVG Kiadó, Budapest, (4) Lakner Z.: Turning the Rubik s cube: socio-economic modernisation, life quality, competitveness and food research. Acta Alimentaria 37 (4) (2008) (5) Lakner Z., Hajdu I., Puskás Á.: Kvalitatív fogyasztó-kutatási módszerek alkalmazásának tapasztalatai a táplálkozásmarketingben. Élelmezési Ipar 61 (11) (2007) (6) Lakner Z., Hajdu I.: Possibilities and problems of innovation in the Hungarian food industry. Studies in Agriclutural Economics (2004) (7) Levinson J. C.: Gerilla marketing. Haszon Lapkiadó, Budapest, (8) Menrad, K.: Market and marketing of functional food in Europe. Journal of Food Engineering (2003) (9) Nagy Sz., Piskóti I.: Innováció a funkcionális élelmiszerek területén. Marketing Oktatók Klubjának Konferenciája, Gyöngyös, (10) Kotler P., Keller K. L.: Marketingmenedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest, (11) Research and Markets: Functional foods market assessment 2007, URL: (letöltés ideje: június 27.) (12) Szakály Z.: Táplálkozásmarketing. Mezőgazda Kiadó, Budapest, (13) Szakály Z.: Funkcionális (egészségvédő) élelmiszerek. In Szakály Z., Szente V. (szerk.): Agrártermékek közvetlen értékesítése, marketingje, Szaktudás Kiadó Ház, Budapest, 2012, (14) Temesi Á.: A konzervipar által előállított funkcionális élelmiszerek marketing lehetőségei. Doktori (Ph.D.) értekezés, Kaposvári Egyetem, (15) Urala, N.: Functional foods in Finland: Consumers views, attitudes and willingness to use. VTT publications, Finland, 2005 (16) Verbeke, W.: Consumer acceptance of functional foods: sociodemographic, cognitive and attitudinal determinants. Food Quality and Preference (2005) 20

Hagyományok-Ízek-Régiók Program

Hagyományok-Ízek-Régiók Program Hagyományok-Ízek-Régiók Program Jankuné Dr. Kürthy Gyöngyi Agárgazdasági Kutató Intézet (AKI) Élelmiszerlánc Elemzési Osztály Osztályvezető www.aki.gov.hu Terra Madre, a Hagyományos Élelmiszerek Napja

Részletesebben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM VÁLLALATGAZDASÁGTAN INTÉZET VERSENYKÉPESSÉG KUTATÓ KÖZPONT Szabó Zsolt Roland: A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA VERSENYBEN A VILÁGGAL 2004 2006 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGÜNK VÁLLALATI

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer

1. Bevezetés. 2. Anyag és módszer DR. FODOR MÓNIKA * Értékrend, élelmiszerfogyasztói preferencia és a szolgáltatás-választás indítékai közötti összefüggések a hazai munkahelyi étkezés piacán 1. Bevezetés Correlations between the individual

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az 1997-99. évi adatok alapján Rózsa Attila Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Intézet, Számviteli

Részletesebben

fogyasztói ATTITŰDÖk Az ALmApIACon CONSUmER ATTITUDE TO APPLE

fogyasztói ATTITŰDÖk Az ALmApIACon CONSUmER ATTITUDE TO APPLE The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing FELFÖLDI János, APÁTI Ferenc, SZABÓ Viktor, NÁBRÁDI András Debreceni Egyetem, Agrár- és műszaki Tudományok Centruma, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési

Részletesebben

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE

TÁMOP-6.1.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 AZ EGÉSZSÉGTUDATOS MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS EREDMÉNYE Európai Szociális Alap A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) TÁMOP-6.6-14/1-2015-0001 azonosító számú,

Részletesebben

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember

DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA. 2012. szeptember DIGITAL CONNECTED CONSUMER 2012 MADHOUSE-GfK HUNGÁRIA 2012. szeptember ÖSSZEFOGLALÓ 2 A 18-49 rendszeresen internetezők több mint harmada (37%) rendelkezik okostelefonnal, vagyis a kérdőív definíciója

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató)

Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Marketing a hagyományos és tájjellegű élelmiszerek piacán (szakkönyv-bemutató) Dr. Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék A HAGYOMÁNY-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR)

Részletesebben

Helena projekt. A projekt célja 12/04/2011. Campden BRI 1

Helena projekt. A projekt célja 12/04/2011. Campden BRI 1 Helena projekt Healthy Lifestyle in Europe by Nutrition in Adolescence A projekt célja A HELENA program EU FP 6-s kutatási program része volt, amely az európai fiatalok étkezési- és fogyasztási szokásainak

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól Budapest, 0. április 4. KÖZVÉLEMÉNY- ÉS PIACKUTATÓ INTÉZET POB, BUDAPEST, H- TELEFON: 0 4 FAX: 0 44 E MAIL: median@median.hu WEB: http://www.median.hu A közvélemény a szintetikus anyagok egészségügyi hatásairól

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr.

A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók. Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. A védjegyekkel kapcsolatos fogyasztói reakciók Kiváló minőségű pálinkák megkülönböztetése a piacon Budapest, 2014. május 21. Dr. Totth Gedeon A téma aktualitása - környezetváltozás változik a fogyasztói

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20.

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20. A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN 2014. május 20. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló

Részletesebben

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET

Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET Zsolt Péter MEGÉRTENI A ZÖLDHÍREKET A százalékok azt mutatják, hányan ismerték fel a logót. 21% 6% 18% A megértés első lépcsője A megértés első lépcsője az észlelés, s mindig azt észleljük, amire amúgy

Részletesebben

Helyettesítő termékek a tej esetében

Helyettesítő termékek a tej esetében Helyettesítő termékek a tej esetében Pavelka Vivien III. évfolyam, Pénzügy számvitel szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar Konzulens: Dr. Borbély Csaba egyetemi docens Böröndi-Fülöp Nikoletta egyetemi

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék

Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Torma Dorisz 2012. május 29. Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék Konzulens: Dr. Szente Viktória Egyetemi docens Dr. Szakály Zoltán Egyetemi docens In-store minden

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27.

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN. Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A HAZAI VÁSÁRLÁSOKBAN Sánta Zoltán, GfK Hungária Magyar Húsiparosok Szövetsége Húsvéti sajtótájékozató, 2012. március 27. 1 Nézzük először globálisan. Jól teljesítők Magyarország

Részletesebben

Kulcsszavak: vásárlói döntést befolyásoló tényezők, fogyasztói magatartás, fogyasztói etnocentrizmus, ország-eredet-imázs

Kulcsszavak: vásárlói döntést befolyásoló tényezők, fogyasztói magatartás, fogyasztói etnocentrizmus, ország-eredet-imázs AZ ETNOCENTRIKUS FOGYASZTÓI ATTITŰD MEGJELENÉSE A FIATALOK KÖRÉBEN GOMBOS SZANDRA 1 DR. MAKKOS-KÁLDI JUDIT 2 NÉMETH SZILÁRD 3 Összefoglalás A mai globalizált világban a szakemberek 4 úgy vélik, hogy a

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában

Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Az egészségügyi munkaerő toborzása és megtartása Európában Vezetői összefoglaló Európai Egészségügyi Menedzsment Társaság. április Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Végrehajtó Ügynökség

Részletesebben

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3

FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 FODOR MÓNIKA 1, RUDOLFNÉ KATONA MÁRIA 2, KARAKASNÉ MORVAY KLÁRA 3 Kihívások, fejlesztési lehetôségek a munkahelyi étkeztetésben a gazdasági válság hatására bekövetkezett változások tükrében Challenges

Részletesebben

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING Anyagmérnöki Tudományok, 39/1 (2016) pp. 82 86. NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING LEDNICZKY

Részletesebben

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE

KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monori ivóvízminőség javításának műszaki előkészítése (KEOP-7.1.0/11-2011-0026) KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁS KIÉRTÉKELÉSE Monor Város Önkormányzata 2200 Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. TARTALOMJEGYZÉK 1. A KÉRDŐÍV...

Részletesebben

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI

AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI AZ ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZTVEVŐ, KÖZÉTKEZTETÉSBEN ÉTKEZŐK ÉS CSALÁDJUK KÖRÉBEN VÉGZETT REPREZENTATÍV FELMÉRÉS EREDMÉNYEI Dr. Polereczki Zsolt Prof. Dr. Szakály Zoltán Jasák Helga Debreceni

Részletesebben

THE HUNGARIAN JOURNAL OF FOOD NUTRITION AND MARKETING

THE HUNGARIAN JOURNAL OF FOOD NUTRITION AND MARKETING THE HUNGARIAN JOURNAL OF FOOD NUTRITION AND MARKETING MARIÁN Andor 1, MOLNÁR Zsuzsanna 1, ERDEY Judit 1, AVRAMUCZ Attila 2, PALOTÁS Gábor 2 1 Suvet Research, H-1056 Budapest, Váci u. 40. 2 Univer Product

Részletesebben

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban

Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Fogyasztói preferenciák és attitűdök hagyományos és tájjellegű élelmiszerekkel kapcsolatban Jasák Helga Fehér András Szakály Zoltán Magyarország mezőgazdasági és élelmiszeripari kincseit a HÍR-gyűjtemény

Részletesebben

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL

APÁKGYERMEKGONDOZÁSI SZABADSÁGON-AVAGY EGY NEM HAGYOMÁNYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL APÁKGYERMEKGODOZÁSI SZABADSÁGO-AVAGY EGY EM HAGYOMÁYOS ÉLETHELYZET MEGÍTÉLÉSE A FÉRFIAKSZEMSZÖGÉBŐL PROF: HABIL BECSIK ADREA 1 - DR. JUHÁSZ TÍMEA 2 Összefoglalás: em mondhatjuk, hogy ma még sok férfi megy

Részletesebben

Változó fogyasztói magatartás a magyar sörpiacon Varying consumer s behaviour on the hungarian beer market

Változó fogyasztói magatartás a magyar sörpiacon Varying consumer s behaviour on the hungarian beer market The Hungarian Journal of Food, Nutrition and Marketing Változó fogyasztói magatartás a magyar sörpiacon Varying consumer s behaviour on the hungarian beer market MAJOR, A. HAJDU, I.-NÉ Budapesti Corvinus

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás

Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Egészségmagatartás és tudatos táplálkozás Szakály Zoltán Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék VIII. Táplálkozásmarketing Konferencia Az egészség dimenziói a táplálkozásmarketingben

Részletesebben

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI

A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI A KKV-K MARKETING AKTIVITÁSAI Dr. Polereczki Zsolt DE-GTK Marketing és Kereskedelem Intézet Élelmiszer Kutató és Marketing Szolgáltató Központ Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter A MARKETING

Részletesebben

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON

HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON HAMISÍTÁS MAGYARORSZÁGON Kutatási jelentés 9. ápril 1. Bevezető A Hamítás Elleni Nemzeti Testület megalakulásakor három fontos feladatot tűzött ki: a hamításra vonatkozó statztikai adatok rendszerbe foglalása,

Részletesebben

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market.

COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN. Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. COOPERATION IN THE CEREAL SECTOR OF THE SOUTH PLAINS REGIONS STRÉN, BERTALAN Keywords: cooperation, competitiveness, cereal sector, region, market. Using a questionnaire, we determined the nature and strength

Részletesebben

Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához

Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához Módszertani eljárások az időtényező vezetési, szervezeti folyamatokban betöltött szerepének vizsgálatához Bácsné Bába Éva Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar,

Részletesebben

IP/09/473. Brüsszel, 2009. március 25

IP/09/473. Brüsszel, 2009. március 25 IP/09/473 Brüsszel, 2009. március 25 A mobiltelefon-használat nő, míg a fogyasztói árak csökkennek: a Bizottság jelentése szerint az európai távközlési ágazat ellenáll a gazdasági lassulásnak 2008-ban

Részletesebben

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Bartyik Tünde Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály Budapest, 2013. október 15. Tej

Részletesebben

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor

2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor 2010 őszi piackutatás eredményei PartyBor A kutatás célja A felmérés kérdéskörei: Kik vettek részt a rendezvényeken? Hogyan alakulnak borfogyasztási szokásaik? Milyen gyakran fogyasztanak bort? Hol fogyasztanak

Részletesebben

TEMESI Ágoston 1. BEVEZETÉS INTRODUCTION

TEMESI Ágoston 1. BEVEZETÉS INTRODUCTION The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing TEMESI Ágoston Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Marketing és Kereskedelem Tanszék (University of Kaposvár, Faculty of Economics, Department

Részletesebben

TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW

TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW ALL KYOKUSHIN KARATE WT - TOURNAMENT DRAW TOURNAMENT DRAW WOMAN KATA TOURNAMENT DRAW WOMAN 55 KG TOURNAMENT DRAW WOMAN 65 KG TOURNAMENT DRAW WOMAN +65 KG Minôségi termékeink Világbajnok csomagolásban! World Champion in packaging! Valdor Darfresh

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan:

Bevezető milyen információkkal rendelkezik a magyar lakosság ezekről a termékkategóriákról Módszertan: Bevezető A Szinapszis Kft. a Magyar Gyógyszerészi Kamarával együttműködve piackutatást kezdeményezett, amelynek célja annak feltárása, milyen szerepe van a gyógyszernek illetve az egyéb, gyógyhatású, étrend-kiegészítő

Részletesebben

The role of origin in the hungaria pálinka industry

The role of origin in the hungaria pálinka industry (79) TÖRÖK Á. Az eredetvédelem jelentősége a magyar pálinka ágazatban The role of origin in the hungaria pálinka industry Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar 1093 Budapest Fővám tér 8.

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

termékinnováció A fino-food kft-nél ÚJ generációs ZsírsZEgény sajtok

termékinnováció A fino-food kft-nél ÚJ generációs ZsírsZEgény sajtok The hungarian Journal of food, nutrition and MarkeTing SZÉKEly Balázs Olivér 1, EGyED linda 2, SZAKály Zoltán 1, SZIGETI Orsolya 1 1 Kaposvári egyetem, Gazdaságtudományi Kar, marketing és Kereskedelem

Részletesebben

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD WP4: Deliverable 4.5 Development of voluntary qualification system Quality label system 1 INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS

Részletesebben

Fókuszban a tejtermékek!

Fókuszban a tejtermékek! Fókuszban a tejtermékek! Fogyasztói igények és szokások változása napjainkban V. Tejágazati Konferencia 2015. november 26 Csillag-Vella Rita GfK 1 Magyarország vásárlóerejének Európa átlagához viszonyított,

Részletesebben

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák

A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák A hagyományos élelmiszergyártó KKV-k versenyképességének növelését elősegítő élelmiszerlánc menedzsment módszerek és innovatív értékesítési stratégiák Papp Attila fejlesztő mérnök, oktatási felelős 2009.

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részből áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon

E-Shopping Report 2011 Internetes vásárlási trendek Magyarországon Internetes vásárlási trendek Magyarországon Kutatási ismertető 2011. augusztus KutatóCentrum 1024 Budapest, Margit krt. 5/b Tel.:+36 (1) 373 09 36. Fax: +36 (1) 373 09 54. Eredmények, 2011 Az elmúlt egy

Részletesebben

Expressz felmérés eredmények

Expressz felmérés eredmények Expressz felmérés eredmények Felmérés időtartama: 2013 április 9-tól 16-ig WOM express survey: Superbrands Bevezetés: Expressz felmérés a trnd-től. Gyors felmérés a trnd ~60 000 fős -közösségében, melynek

Részletesebben

Édesipari termékek a Magyar Élelmiszerkönyvben

Édesipari termékek a Magyar Élelmiszerkönyvben Édesipari termékek a Magyar Élelmiszerkönyvben Általános és kézműves termékekre vonatkozó szabályozások Magyar Élelmiszerkönyv szervezete, működése A Codex Alimentarius mintájára: Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával

Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Nők testképe, önértékelése és elégedettsége életmódjával Schmidt Judit, Kovács Ildikó, Arató Györgyi, Pénzes Veronika, Lelovics Zsuzsanna Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet Egészséges

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára

Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára EREDETI KÖZLEMÉNY GYERMEKGYÓGYÁSZAT 2009; 60. ÉVFOLYAM 6. SZÁM Családalapítási tervek változásának hatása az egészségügyi szakemberek munkájára Soósné Kiss Zsuzsanna dr. 1, Feith Helga Judit dr. 2, Czinner

Részletesebben

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN

A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN A BEVÁSÁRLÓTURIZMUS AKTUÁLIS TENDENCIÁI A ROMÁN-MAGYAR HATÁR MENTÉN NAGY EGON BABEŞ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM KOLOZSVÁR MAGYAR FÖLDRAJZI INTÉZET TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA 214, MÁRCIUS 18, PÉCS Bevezető

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN

IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei. Homonnai Balázs ACNIELSEN IV. Népegészségügyi Konferencia, Megnyitó 2013. A 2012. év szűrővizsgálatainak eredményei Homonnai Balázs ACNIELSEN Programstatisztika 2010-2011-2012 Összesen 528 helyszínen o 2010: 144 o 2011: 191 o 2012:

Részletesebben

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON

A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY A feladatsor három részbol áll 1. A vizsgáztató társalgást kezdeményez a vizsgázóval. 2. A vizsgázó egy szituációs feladatban vesz részt a

Részletesebben

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,

Részletesebben

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén

Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Rohamosan terjed az online vásárlás Könyv, számítógép és ruházati cikk a magyar toplista élén Budapest, 2008. január 29. A magyar internet-használók 82 százaléka vásárolt már valamit a világhálón. Legtöbben

Részletesebben

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2

MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 MAGASÉPÍTÉSI PROJEKT KOCÁZATAINAK VIZSGÁLATA SZAKMAI INTERJÚK TÜKRÉBEN 1 CSERPES IMRE 2 Összefoglalás A konferencia kiadványhoz készített cikk a fejlesztés alatt álló építőipari kockázatelemző szoftver

Részletesebben

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL

KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL 11 12 1 2 10 3 9 4 8 5 7 6 KUTATÁS CÉLCSOPORTJA: 18-59 ÉV KÖZÖTTI NETEZŐ LAKOSSÁG 800 FŐS ORSZÁGOS REPREZENTATÍV MINTA ONLINE KÉRDEZÉS: 20 PERCES KÉRDŐÍV SEGÍTSÉGÉVEL LAKOSSÁGI SZEGMENTÁCIÓ EÜ. ATTITŰDÖK

Részletesebben

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2.

Dr. Piskóti István Marketing Intézet. Marketing 2. Kutatni kell kutatni jó! - avagy a MIR és a marketingkutatás módszerei Dr. Piskóti István Marketing Intézet Marketing 2. Marketing-menedzsment A marketing összes feladatát és aktivitásait összefoglalóan,

Részletesebben

Helyi élelmiszerek fogyasztói megítélése

Helyi élelmiszerek fogyasztói megítélése 452 Helyi élelmiszerek fogyasztói megítélése SZENTE VIKTÓRIA JASÁK HELGA SZ CS ANDREA KALMÁR SÁNDOR Kulcsszavak: fogyasztói megkérdezés, közvetlen értékesítés, helyi termék, elérhet ség, felárþ zetési

Részletesebben

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN

A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN A HAZAI ZÖLDSÉGFOGYASZTÁS ELEMZÉSE AZ OLEF FELMÉRÉS ALAPJÁN Gilingerné dr Pankotai Mária Dr Bíró Lajos Munkánkban a hazai zöldségfogyasztást, ezen belül a hajtatott zöldségek fogyasztását próbáljuk felmérni.

Részletesebben

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN

A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ ÉLELMISZERFOGYASZTÓI MAGATARTÁSBAN Szent István Egyetem Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola A FÖDRAJZI HELYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A HAGYOMÁNYOS MAGYAR TERMÉKEK LEHETSÉGES SZEREPE AZ

Részletesebben

Windt Szandra. Mi a büntetés-végrehajtás célja? Nem az, hogy ember megőrző raktár legyünk. Bevezetés

Windt Szandra. Mi a büntetés-végrehajtás célja? Nem az, hogy ember megőrző raktár legyünk. Bevezetés Windt Szandra MEDIÁCIÓ ÉS RESZTORATÍV IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSBAN (MEREPS), AVAGY EGY NEMZETKÖZI PROJEKT TAPASZTALATAINAK BEMUTATÁSA * Mi a büntetés-végrehajtás célja? Nem az, hogy ember

Részletesebben

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Cégismertető. About us

Cégismertető. About us Cégismertető A Tűzőrség Kft. 2008.ban alakult Orosházán. Azzal az alapvető céllal jött létre, hogy partnereink európai színvonalú termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak, a kedvező lehetőségek kihasználásával,

Részletesebben

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban

A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000

MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 TÖRTÉNETI DOLGOZATOK MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁSOK MAGYARORSZÁGON, 1895 2000 LACZKA SÁNDORNÉ A rendszeres mezőgazdasági statisztikai adatszolgáltatás Magyarországon közel kétszáz éves, de a mezőgazdasági adatgyűjtések

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere

MÓDSZERTANI LEÍRÁS DIPLOMÁS KUTATÁS 2010. A vizsgálat keretei. A kutatás alapsokasága. Az adatfelvétel módszere FÜGGELÉK FÜGGELÉK DIPLOMÁS KUTATÁS 2010 MÓDSZERTANI LEÍRÁS A vizsgálat keretei A Diplomás kutatás 2010 adatfelvétele az Országos Diplomás Pályakövetési Rendszer kutatási programjának keretében zajlott

Részletesebben

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE EVALUATION OF STUDENT QUESTIONNAIRE AND TEST Daragó László, Dinyáné Szabó Marianna, Sára Zoltán, Jávor András Semmelweis Egyetem, Egészségügyi Informatikai Fejlesztő

Részletesebben

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről

Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Hatósági tapasztalatok a tejtermékek ellenőrzéséről Bartyik Tünde Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Bejelentésköteles Élelmiszer-előállítás Felügyeleti Osztály Budapest, 2014. február 18. Tejtermékek

Részletesebben

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8.

A társadalomkutatás módszerei I. Outline. A mintaválasztás A mintaválasztás célja. Notes. Notes. Notes. 13. hét. Daróczi Gergely. 2011. december 8. A társadalomkutatás módszerei I. 13. hét Daróczi Gergely Budapesti Corvinus Egyetem 2011. december 8. Outline 1 célja 2 Alapfogalmak 3 Mintavételi eljárások 4 További fogalmak 5 Mintavételi hiba számítása

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA

GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA GYÁRTÓ VÁLLALAT VEVŐI AUDITJA MORAUSZKI Kinga posztgraduális képzésben résztvevő hallgató Debreceni Egyetem, ATC Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék 4028 Debrecen, Ótemető

Részletesebben

A páneurópai felmérésre az Unió hat különbözı piacán került sor UK, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország és Magyarország.

A páneurópai felmérésre az Unió hat különbözı piacán került sor UK, Franciaország, Németország, Svédország, Lengyelország és Magyarország. Az európai fogyasztók táplálkozási ismereteit és bolti magatartását, illetve az élelmiszercímkéken a tápértékre vonatkozóan közölt tájékoztatás megértését és felhasználását vizsgáló páneurópai fogyasztói

Részletesebben

Új kalciumban dúsított élelmiszerek fogyasztói fogadtatásának vizsgálata

Új kalciumban dúsított élelmiszerek fogyasztói fogadtatásának vizsgálata Acta Oeconomica Kaposváriensis (2008) Vol 2 No 2, 61-75 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár University of Kaposvár, Faculty of Economic Science, Kaposvár Új kalciumban dúsított élelmiszerek

Részletesebben

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23.

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud Horváth Tünde Principal Sales Consultant 2014. március 23. Oracle Confidential Internal/Restricted/Highly Restricted Safe Harbor Statement The following is intended

Részletesebben

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR. ALL RIGHTS RESERVED SOKSZOROSÍTÁSI CSAK A MTT ÉS A KIADÓ ENGEDÉLYÉVEL Az asthmás és COPD-s betegek életminõségét befolyásoló tényezõk OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA Semmelweis Egyetem

Részletesebben

MERT-CERT Tanúsító Kft.

MERT-CERT Tanúsító Kft. MERT-CERT Tanúsító Kft. Lechner Noémi Tipikus hibák a jelölésben és beltartalomban 2012. május 23. Áttekintés Előszó - címkézés/jelölés - biztonság Hibák a jelölésben - példák Hibák a beltartalomban -

Részletesebben

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2 Hátrányos-e az új tagállamok számára a KAP támogatások disztribúciója? Can the CAP fund distribution system be considered unfair to the new Member States? A

Részletesebben