SZAKDOLGOZAT OSZVALD KÁROLY 2009

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT OSZVALD KÁROLY 2009"

Átírás

1 SZAKDOLGOZAT OSZVALD KÁROLY

2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐSIKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAKIRÁNY LEHETŐSÉGEK ÉS IGÉNYEK A TANÁCSADÁS TERÜLETÉN A DÉL- DUNÁNTÚLIS KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL (MIÉRT NEM TUD HATÉKONYAN MŰKÖDNI AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK A RÉGIÓBAN?) Készítette: Oszvald Károly Budapest,

3 Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK A felmérés kerete Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása ENTERPRISE EUROPE NETWORK ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Nemzetközi kitekintés Általános elméleti alapok Az Európai Unióban A magyarországi fejlődés A MAGYAR VÁLLALATOK A magyar vállalatok jellemzői A dél-dunántúli régió összehasonlítása más területekkel Vállalkozási tevékenység A nettó árbevétel és a beruházások alakulása Gazdasági ágak, létszám-kategóriák A KÉRDŐÍV ELEMZÉSE Általános jellemzők A vállalatok formája, ágazati megoszlásuk A szolgáltatások fajtái, gyakoriságai A szolgáltatások igénybevételének okai, jellemzői Tervezett tanácsadások fajtái, igénybevételének okai A tanácsadók megítélése RIPORT HENDINGER ANITÁVAL, AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK REGIONÁLIS VEZETŐJÉVEL KÖVETKEZTETÉSEK, A JÖVŐ TENDENCIÁI Mintára vonatkozó következtetések, a jelen lehetőségei A mintából levont következtetések A vállalkozásfejlesztés jövője A vállalkozók támogatása A fejlesztési támogatások megközelítései A vállalkozói képességek, az oktatás feladata ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK...I 1

4 Táblázatjegyzék: 1. táblázat A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként táblázat A regisztrált kis- és középvállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása 2007-ben táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései a mintában (db) táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései (db) táblázat A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása a mintában táblázat A vásárolt szolgáltatások száma létszámnagyság-kategóriánként (%) táblázat Az igénybe vett szolgáltatások száma a létszám-kategóriák függvényében a mintában táblázat A vásárolt szolgáltatások gyakorisága létszámnagyságkategóriánként (%) táblázat Az Enterprise Europe Network indikátor táblázata

5 Ábrajegyzék: 1. ábra: A dolgozat logikai váza ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, ábra: A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2007-ben ábra: A vállalkozások gazdasági súlya ben ábra: A dél-dunántúli vállalkozások főbb vállalati formáinak megoszlása 2007-ben ábra: A vállalkozások megoszlása gazdasági áganként a mintában ábra: Az igénybe vett szolgáltatások darabszáma, megoszlása ábra: Az igénybe vett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában ábra: A külső tudás megfizetésének főbb okai a mintában ábra: A külső tanácsadó megismerésének csatornái a mintában ábra: A tervezett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában ábra: A tervezett szolgáltatások igénybe vételének okai a mintában ábra: A tanácsadói szakmának feltételei a mintában ábra: A tanácsadó kompetenciái, készségei, illetve, hogy jellemzőek-e rá ábra: Tanácsadói kompetenciák, készségek, észlelt és vélt értékek közötti különbségek

6 1. BEVEZETÉS A magyarországi kis- és középvállalkozások helyzete mindig is fontos gazdaságpolitikai kérdés volt, mivel azon tevékenységek többsége, melyek a gazdaság teljesítőképességét képzik vállalkozásokba szerveződve zajlanak. Meghatározóak az értéktermelésben, a gazdasági folyamatokban, ezért a hazai gazdasági fejlődést is befolyásolják. Egyes térségek között jelentős különbségek mutatkozhatnak a foglalkoztatottak létszámát és a teljesítményükben illetően is. Különösen fontos azoknak a helyzetét vizsgálni, akik a nagyvállalatoktól eltérő gazdasági tevékenységet végeznek, mivel jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP és a foglalkoztatottság alakulásához - köszönhetően a vállalatok volumenének 99,9%-ot kitevő jelenlétüknek. [KSH (2007)]. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy ez a csoport, amelyik különösen szenzitíven reagál a gazdasági változásokra, hogyan alakult ki, rávilágítva a lehetőségeikre és igényeikre a tanácsadás területén, és hogy mennyiben vesznek igénybe külső segítséget a tanácsadás területén, illetve milyen mértékben alkalmaznak tanácsadókat. Szakmai gyakorlatomat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál töltöm, ami a dél-dunántúli gazdasági régió központja, így az ebben a régióban elhelyezkedő kis- és középvállalkozásokra összpontosítottam a kutatásom során. Részletesen kitérek a régió gazdasági sajátosságaira, a jellemző tendenciákra, és rövid összehasonlítást végzek a más országos régiókra jellemzőkkel. Kitérek az EU, és Brüsszel által támogatott legnagyobb tanácsadói rendszerre is az Enterprise Europe Networkre is. Kutatásomra alapozva úgy vélem, hogy rengeteg lehetőséget hagynak ki a vállalkozások. Egy új kultúra kialakításával további potenciális növekedést lehet realizálni, ami egy öngeneráló folyamathoz vezethet. Egyrészt fejlődni fog a tanácsadói szektor, másrészt erősödnek a vállalatok gazdasági teljesítménymutatói. Összefoglalva tehát a dolgozatom célja, hogy rávilágítson azokra a lehetőségekre, amelyek a dél-dunántúli régióbeli kis- és középvállalkozásoknál adódnak a tanácsadási segítségnyújtás tekintetében. Köszönettel tartozom konzulenseimnek a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar részéről belső konzulensemnek Dr. Ternovszky Ferenc Tanszékvezető Tanár Úrnak, illetve külső konzulensemnek Dr. Misákné Schmidt Enikőnek, az Enterprise Europe Network Projekt Menedzserének, hogy segítették munkámat, objektíven ítéltek meg és támogattak a munkavégzésem során. 1

7 2. DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK A fejezetben megismerkedhetünk az alkalmazott definíciókkal, módszerrel, az adatgyűjtés technikájával. Az 1. ábra a dolgozat szerkezetét, főbb gondolatmenetét ábrázolja. 1. ábra: A dolgozat logikai váza Forrás: saját szerkesztés 2.1 A felmérés kerete A vállalat definíciója a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerint: Vállalatnak (vállalkozásnak) tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező jogilag definiált gazdasági szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett termelést (jövedelemtermelést) végez. [NFGM (2008) 118. p.] A következő szervezeti formákat tekinthetjük vállalkozásnak: Az egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet, a vízi társulat, a vízközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. 2

8 A szervezetek egy csoportját kizárom a vállalkozás fogalmából, ugyanis számos olyan szervezeti forma van, amely folytathat, de nem szükségképpen folytat vállalkozási tevékenységet. Ide elsősorban a non-profit (nem nyereségérdekeltségű) szervezeteket sorolom. Jóllehet eredeti rendeltetésük nem a vállalkozói tevékenység, a hazai gyakorlatban egy részük mégis elsősorban ezt teszi. A vállalkozó non-profit szervezeteket a vállalkozói szférába kellene sorolni, ez a megkülönböztetés azonban a gyakorlatban nem alkalmazható. Ezért a non-profit szervezeteket nem sorolom a vállalkozások közé. Nem tekintem vállalkozásnak az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) és az MBO (management buy-out) szervezeteket sem, abból a megfontolásból, hogy ezek tulajdonosi szervezetek, amelyek révén a tagok vállalkozásokban szereznek és gyakorolnak tulajdonjogot. Vállalkozásnak az a szervezet minősül, amelynek tulajdonjogát az MRP vagy az MBO révén gyakorolják. Vannak olyan szervezet-típusok, amelyek folytatnak ugyan gazdálkodást, sőt esetenként vállalkozást is, tevékenységük azonban valamilyen szempontból annyira kötött, hogy nem sorolom őket a vállalkozói szférába. Így egyértelműen nem tartoznak a kis- és közepes vállalkozások (KKV) kategóriájába a következő szervezeti formák: helyi és központi költségvetési szervek, a kamarák, az egyesületek, köztük a munkáltatói, munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezetek, a különböző társadalombiztosítási-, befektetési- és garanciaalapok. A menedzsmenttel foglalkozó szakirodalomban mintegy 200 különböző definíció létezik a KKV-okra. A definíciós próbálkozások sokaságának lényegi okai a KKV kifejezés sokrétű operacionalizálási lehetősége és a KKV-ok heterogenitása. Minden definíció egyesíti ugyanakkor azt a szempontot, amely szerint kvantitatív és kvalitatív ismérveket is fel kell használni a KKV fogalmának lehatárolásához a nagyvállalatokkal szemben. [Clasen, J. P. (1992) 16. p.] Az évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról definiálta a kis- és közepes vállalkozásokat. Négy szempont vett alapul: az alkalmazottak száma, az árbevétel, a mérleg főösszeg nagysága, valamint tulajdonosi önállósága. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény) szabályozza a kis- és középvállalkozások körét. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse verseny- és foglalkoztatási képességüket. További cél volt a statisztikai adatgyűjtés uniós 3

9 módszerekkel történő összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése. A Törvény a kis- és közepes vállalkozásokat, fejlődésük támogatását két lépésben módosította: május 1-jétől, az EU csatlakozástól kezdődően, január 1-jétől kezdődően. Mindkét időpontban módosultak a kis- és közepes vállalkozások árbevétel és mérleg főösszeg korlátai. A Törvény a január 1-jétől kezdődően a következőképpen definiálja a kis- és közepes vállalkozásokat: (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérleg főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön- külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. [NFGM (2008) 119. p.] A tanácsadás definíciója az Európai Menedzsment Tanácsadók Szövetsége (European Federation of Management Consultancy Association) megfogalmazása szerint: A menedzsment tanácsadás független tanácsadás és segítség menedzsment kérdésekben. Ez tipikusan magába foglalja a problémák és lehetőségek meghatározását, megfelelő intézkedések javaslatát, és azok megvalósításának elősegítését. [FEACO (2005)] Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazása szerint: A tanácsadás: egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) között jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. [EAC (2002)] 4

10 Ezen fogalmakat kibővítem oly módon, hogy tanácsadásnak tekintek minden olyan interakciót, amelyben az egyik fél a másiknak pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenszolgáltatásért információt ad át. A fentiekből következik, hogy tanácsadást végez a könyvelő is, így a megkérdezettek ezt a fajta tevékenységet is értékelni, jellemezni tudják. 2.2 Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása A tanulmány megírásához felhasznált elemzés alapjául az internetes kérdőíven keresztül történő adatfelvételt választottam, mivel a kis- és középvállalkozások a déldunántúli régióban elszórtan helyezkednek el. A felmérést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodájának Projekt Menedzseréhez, dr. Misákné Schmidt Enikőnek továbbítottam, aki kiküldte a Kamarai rendszerben szereplő vállalkozásoknak. Tisztában voltam vele, hogy a kitöltési arány ebben az esetben igen alacsony lesz, ezért ezen kívül személyes ismeretségi körömet is felhasználtam, hogy minél több válasz visszaküldésének köszönhetően a minta reprezentatív legyen. Ezt a célomat nem értem el, ezért a mintán belüli tendenciák vizsgálatára korlátoztam kutatásomat. A regiszterben szereplők közül 18 db választ kaptam, ami azt jelenti, hogy a megkeresettek 8%a öltötte ki a kérdőívet. Ez átlagosnak mondható a főiskolán végzett egyéb tanulmányok tapasztalatai alapján. A személyes megkereséseket mindenki pozitívan értékelte, válaszaik nagyobb súllyal jelennek meg az értékelésben. Az előre felállított hipotéziseket figyelembe véve alkottuk meg a kérdőív struktúráját, melyek a következők: - A fiatalabb korosztály inkább igénybe veszi a tanácsadói szolgáltatásokat. - A magasabb iskolai végzettségűek, pontosabban a gazdasági irányultságú végzettségűek inkább fordulnak tanácsadóhoz. - A vállalkozók számára fontos, hogy tanácsadói szolgáltatást csak olyan személyek végezhessenek, akik megfelelő kompetenciával rendelkeznek, és ezt képesítéseik igazolják. - Az elterjedtebb tanácsadási szolgáltatásokon (adótanácsadás, számviteli tanácsadás, projekttanácsadás) kívül annál kisebb a vállalkozók igénye a specifikus tudással rendelkezők iránt minél kevesebb a foglalkoztatottak létszáma. - A tanácsadók általam felsorolt tulajdonságai közül a nem szakmai jellemzőket helyezik előtérbe. 5

11 Az adatok feldolgozásához SPSS 16.0 szoftvert használtam. A kérdéseknél az egyes választási lehetőségeket több szakkönyv tanulmányozása után alkottam meg - mindig kiegészítve személyes érdeklődésből adódó plusz információkkal. Így lehetséges, hogy a 2.1 Az alábbiak közül mely szolgáltatásokat vette igénybe? [Milan Kubr (1993), Pelczné Szadai (2003/a)], a 2.2 Miért vette igénybe a tanácsadási szolgáltatást?, a 2.3 Kitől hallott a tanácsadóról? [Poór (2005) 147. p.], a 2.4 Mikor vette igénybe a tanácsadást? kérdések ebben a formában, írott anyagokban nem lelhetőek fel. A kutatott témakörrel kapcsolatos beszélgetéseim során többször felmerült a kérdés, hogy elegendően széleskörű-e az információgyűjtés, illetve, hogy nem túl bonyolult-e a kérdőív. Úgy vélem, hogy a jelen keretek között kielégítő a kérdések spektruma és mélysége, a kérdőív pedig csak annyira bonyolult, hogy értékelhető információkat tudjak nyerni belőle. Ezen kívül a téma jövőbeni jobb megismeréséhez több szempont szerinti (például a tanácsadói cégek bevonásával) megközelítést javaslok. A vállalkozásnak és a tanácsadónak több száz definíciója létezik, de lényegében a vállalkozás a vállalkozó üzletszerű tevékenységének a kerete, ahol saját kockázatra és felelősségre nyereségorientált tevékenységet végez, a tanácsadás pedig két fél között létrejövő interakció, amikor pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenszolgáltatásért információáramlás következik be. A kis- és közepes vállalkozásokat az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg, illetve az árbevétel alapján kategorizálják. Internetes, egyedien szerkesztett kérdőíves adatfelvételen keresztül 54 elemű mintát (38 teljesen kitöltött) SPSS szoftverrel elemeztem, amely nem reprezentatív, de később kiderül, hogy a nemzetközi felmérések eredményeihez hasonló következtetésekre juthatunk belőle. 6

12 3. ENTERPRISE EUROPE NETWORK ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az ENTERPRISE EUROPE NETWORK az Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre. Az Enterprise Europe Network hálózatot 500 szervezet alkotja, az egyes országokban működő kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának négyezer naprakész szakértője áll a vállalkozások rendelkezésére Európa negyven országában. Ezért bátran állíthatjuk, hogy ez a Network Európai szinten a legnagyobb tanácsadói hálózat, amely a kis- és középvállalkozások rendelkezésére áll. Az Enterprise Europe Network létrehozásánál az volt a cél, hogy megpróbálják összevonni az Euro Info Központ és az Innováció Közvetítő Központ hálózatát, ezáltal racionalizálják és olcsóbbá tegyék a működést, a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, így komplex szolgáltatás álljon rendelkezésre az összes helyszínen a kis- és középvállalkozások számára. A hálózat központi irodájának régióban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont, a szolgáltatások jelentős része elérhető Szekszárdon és Kaposváron is. A ben elnyert, a működést biztosító pályázat leglényegesebb eleme az volt, hogy az összes szolgáltatás minden irodában bárki számára hozzáférhető legyen, ahogy az angol szlogen magyar fordítása is mondja: nem kopogtathatok rossz ajtón. Tehát az ügyfél befáradhat bármelyik irodába, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatási modullal kapcsolatban van kérdése, problémája, észrevétele, netán szeretne részt venni rendezvényen, igénybe kíván venni valamilyen szolgáltatást - mindenhol ugyanazt a segítséget kapja meg. Abban az esetben, ha az adott irodában, központban nem működik megfelelő szolgáltató vagy 7

13 nincsenek birtokában a kollégák az esetleges know-how-nak, akkor rögtön továbbítják egy másik irodához, ahol a kérdést megfelelő módon tudják megválaszolni. A program három alapvető modulból áll: az egyik az Európai Uniós piacra lépés támogatása, a második a technológia-transzfer támogatása, a harmadik modul az Európai Unió kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása. Az első modulban klasszikus általános piaci információkat nyújtanak az irodák, ez a modul a korábbi Euro Info Központ szolgáltatásainak összességét foglalja magába: a piactámogatást, a piacra jutásban való segítségnyújtást, üzleti partner felkutatását, interaktív politikaalkotást, a vállalkozások ösztönzését az európai jogalkotásban való részvételre, üzletember találkozók szervezését, piaci információk beszerzését külföldről illetve magyar piaci információk nyújtását külföldi partnerek részére. A második modul a technológia-transzfer, ezen belül található az innováció, a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő szolgáltatások, az ún. innovációs brokerage eventek, tehát olyan szolgáltatások, termékek megismertetése más partnerekkel, amelyekkel az egyes cégek esetleg kutató-, fejlesztő-, kereskedő partnert találhatnak. Ez az elem tartalmazza az e témájú konferenciákat és technológia-transzfer rendezvényeket, azokat, ahol a meglévő technológiát át tudják adni a vállalkozások egy másik cégnek, amely azt később piacosítja. De ide tartoznak a szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal, innovációhoz kapcsolódó más uniós szabályozással kapcsolatos kérdések és témakörök. A harmadik modul az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása, ezen belül tulajdonképpen az FP7-tel (az Európai Unió 7-es számú kutatási-fejlesztési keretprogramjával) kapcsolatban kaphatnak tájékoztató szolgáltatásokat az érdeklődők. A hálózati irodákban ismertetik az FP7 keretfeltételeit, a vállalkozó információkat kaphat arról, hogyan pályázhat ezen belül, amennyiben konzorciumban szeretne pályázni, miként kereshet partnereket hozzá. A harmadik szolgáltatáscsomagban kínálkozik lehetőség pályázatíró rendezvények megszervezésére, amelyeken támogatást kaphatnak a vállalkozások a pályázatíráshoz, tehát gyakorlatilag a kutatási-fejlesztési programmal kapcsolatos információkhoz juthatnak hozzá ebben a modulban. A január elejétől működő Enterprise Europe Network sokkal tágabb rendszer, mint az előző két szolgáltatás. Nyilván a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az előzőekben is nyújtott technológia transzferrel, szerzői jogokkal, FP7-tel kapcsolatos tanácsadásokat illetve tájékoztatást, a különbség mégis az, hogy bekerültünk egy európai rendszerbe. Mögé került egy háttér információs adatbázis valamint egy hatalmas hálózat 8

14 nemzetközi együttműködési lehetőségekkel, partnerekkel. Így tehát a saját belső információs rendszereken keresztül sokkal több dologhoz lehet hozzáférni, felgyorsult a külföldi cégekkel, irodákkal való kapcsolat-teremtés, ezáltal könnyebbé válik a partnerek felkutatása, függetlenül attól, hogy melyik modulról van szó. Nem hanyagolható el az a 8 éves szakmai tapasztalat, ami a kamarai hivatalban és a hozzátartozó szakértői hálózattal való együttműködéssel kialakult és mostanra rendelkezésre áll. A kamara szolgáltatásainak hátterében lévő intézményi rendszerhez tudnak kapcsolódni és a korábbi projektekből kinőtt értékek mind a vállalkozások szolgálatába állíthatók. Például a Hungary for FP6 projekt kiadványaiból információt meríthetnek a vállalkozások annak vonatkozásában, hogy miként pályázzanak, hogyan legyenek konzorciumi tagok, és az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésével a kamara is kiteljesedhet alapszolgáltatásait illetően. Nagyon fontos az elért fejlesztések piacra juttatása. A piacra juttatás három lábon áll: egyrészt a kereskedelmi megállapodások megkötéséről, tehát üzletkötésről, üzletszerzésről szól. A második szint, amikor a vállalkozás technológiát ad el, fejleszt, beruház. A harmadik - ami tulajdonképpen a legnehezebb - a kutatási projektekben való részvétel. A modulok valójában a szolgáltatást nyújtó szervezet számára fontosak, a piaci szereplők csak annyit éreznek belőle, hogy sikeres az üzletmenetük. A hívószó: üzletfejlesztés karnyújtásnyira. Tehát az üzletfejlesztést támogatja három dimenzióban ez az új, Európai Unió által működtetett szolgáltatási rendszer. A hazai központok fontosnak érzik és szükséges is regisztrálniuk azt, hogy a vállalkozásnak szándékában áll tenni valamit. A vállalkozásoknak, cégeknek kell definiálniuk a törekvést, hogy mit szeretnének elérni. Érdekes módon itt a nemzetköziesítés az egyik kritérium és követelmény. A tagországok egymás közötti üzletkötését tartja fontosnak az EU, a hazai vállalkozások partneri együttműködése megalapozza az üzletfejlesztési elképzeléseket, de a kívánalom az lenne, hogy javuljon a külpiaci üzleti és K+F (kutatás-fejlesztési) aktivitás. Határon átnyúló üzleti akciók generálódjanak, jöjjenek létre. Ez egy kihívás, mert a hazai vállalkozások bátortalanok még a külpiaci aktivitást illetően. Az igazi célszegmens az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésében első körben azok lesznek, akik már megmérettek a külpiacon, és nyilvánvaló nagyon sok segítséget tudnak nyújtani és szeretnének is a központok azoknak, akiknek ez még csak a középtávú terveiben szerepel. A Pécsett működő iroda sok olyan aktivitást tervez, amely arról szólna, hogy maga a hivatali szolgáltató megy a vállalkozásokhoz. Ezeknek a formai megjelenéseit, pld. 9

15 rendezvényeket, eddig is szerveztek, céglátogatásokat végeztek, elvégezték ajánlott technológiák beazonosítását, a szakemberek a jövőben is rendelkezésre állnak ezekben a témákban. A program adminisztratív vonala az adatbázisba emelés lesz. A cégeknek lehetőségük van megnyitni kapuikat és bemutatni, hogy mit ajánlanak illetve jelezni, hogy mely technológia igényel kiegészítést, milyen beruházás esetén szeretnének új technológiára szert tenni. Az Enterprise Europe Network hazai szakemberei kétoldalú és kölcsönös kapcsolatépítést terveznek konzorciumi rendszerben. Tehát ők is megkeresik a cégeket, fölajánlják a szolgáltatást, de éppúgy várják a cégjelzést, a beruházási, fejlesztési szándékot illetően. A kapcsolattartás módozatai továbbra is a telefonos, os megkeresés, a valódi, cégen belüli konzultáció, kooperáció, a vállalkozások egymás közötti üzletmenetének megismerése alapján lehet eredményes. Ezek mögött lehetnek vállalati nyílt napok, technológiai bemutatók, amelyekkel ezt az aktivitást igazán élővé tudják tenni. A Dél-dunántúli iroda ismét jelentkezni fog auditra való felkéréssel. Az egyik a technológiai audit lesz, amelyben invitálják a cégeket, hogy mutassák be az általuk alkalmazott technológiát és a mögöttes gépparkot. Ez a látni és látszani elvvel is összefügg. A másik az innovációs audit, amely egy szervezeti megfelelőséget regisztrál. Ez azért szükséges, mert ez a modell egyfajta kooperációs készséget és az innovációra való felkészültséget mutat. Ezzel a komplex szolgáltatáscsomag-kínálattal lehetőséget kap a nem kamarai vállalkozói kör is, hogy üzletmenete sikeres legyen az egész Dél-dunántúli régióban. Mint már volt róla szó, a cél az, hogy mindenhol elérhető ilyen a szolgáltatás a Déldunántúli régió nem hivatalos régióközpontja Pécs, az iroda központja is itt helyezkedik el. A szolgáltatások hozzáférhetőek lesznek Szekszárdon és bizonyos mértékig Kaposváron is. A szolgáltatások egy része ingyenesen lesz igénybe vehető, másik csoportja térítés ellenében. Vonatkozik ez a rendezvényekre és a mindhárom modulhoz kapcsolódó szolgáltatásokra: a partnerkeresésre, üzleti információra, kiállítási részvételre, technológia transzfer rendezvényre, szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatásra. Fontos szempont lesz a hálózat működésében az interaktivitás megteremtése az Európai Bizottság és a vállalkozások között. Ezért elő kívánják segíteni, hogy minél több magyar vállalkozás vegyen részt az Unió jogalkotási folyamataiban. Ennek érdekében tájékoztatni fogják a vállalkozásokat az újonnan benyújtásra kerülő jogszabálytervezetekről és azok tartalmáról, hogy véleményüket továbbíthassák a Bizottság felé. Egyes, a vállalkozások 10

16 szélesebb körét érintő jogszabálytervezetek esetén ahogyan az már az előző évben is előfordult - vitapaneleket fognak szervezni és az ezek során összegyűjtött véleményeket összesítve fogják továbbítani Brüsszelbe. Tovább kívánják fejleszteni a fentiekhez hasonló interaktív eszközökkel kapcsolatos promóciós tevékenységüket is, ezzel több vállalkozás értesülhet a jogalkotásban történő részvétel lehetőségeiről. Az ENTERPRISE EUROPE NETWORK hazai szakemberei azt várják a vállalkozásoktól, hogy nyitottak legyenek az internetes kommunikációra. Akkor működik jól ez a rendszer, ha használják a projekt honlapját, igénylik és nézik a hírlevelet. A korábbi kommunikációs csatornák közül nagyon fontos a megbízható -es kommunikáció és a honlapon közölt információk vétele. Ugyanis a technológia-transzfer hírlevél nyomdai alakban már nem jelenik meg, csak elektronikus úton lesz elérhető. A hálózat egyedülálló módon kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, lehetőséget ad a nézetek cseréjére mindkét irányban. A baranyai vállalkozásokban változó intenzitással ébred az érdeklődés az Európai Unió üzletfejlesztési információi iránt, ez nagymértékben függ a baranyai gazdaság helyzetétől. Vannak olyan időszakok, amikor sokan szeretnének külföldön vállalkozást alapítani, partnert találni, értékesíteni a termékeket vagy szolgáltatásokat. Máskor szinte alig mutatkozik kereslet más országok vállalkozásai iránt, viszont időszakonként fokozódik az érdeklődés a külföldi cégek részéről, amikor is a magyar piaccal, a magyar jogszabályokkal kapcsolatban vannak kérdéseik. Mégis, erőteljesebb a magyar kis- és középvállalkozók érdeklődése, hogy a külpiacon hogyan tudnának boldogulni. Nyilván a célországok az esetek többségében az Európai Unió tagállamai, beleértve a régi és új tagállamokat egyaránt. Az Enterprise Europe Network hálózata jó lehetőséget kínál, hogy ezek a kapcsolatok formálódjanak, elmélyüljenek. Ahogy az említett szlogen is mondja: az üzletfejlesztés lehetősége karnyújtásnyira van! Forrás: [(Dél- Dunántúli Gazdaság 2008.áprilisi szám)] 11

17 4. A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A fejezet célja, hogy átfogó képet kapjunk a kis- és középvállalatok történeti fejlődéséről hivatkozva a nemzetközi, európai és magyar folyamatokra. Ennek segítségével megismerhetjük a helyzetének speciális jellemzőit, és a magyarországi vállalkozói környezetet. 4.1 Nemzetközi kitekintés Általános elméleti alapok A vállalkozások történeti fejlődésére jellemző, hogy az 50-es évekig közgazdasági szakma számára a vállalat fogalma szinte teljesen egészében a nagyvállalatokat jelentette. Ekkortájt kezdtek elterjedni, és egyre ismertebbé válni a közgazdászok azon kutatásai, eredményei, amelyek a kisvállalatokkal, ezen belül is a vállalkozókkal foglalkoztak. A teljesség igénye nélkül megemlítem Peter Druckert (1964), aki szerint a vállalkozó az, aki maximálisan kihasználja a lehetőségeit, vagy Schumpetert (1939), aki úgy fogalmaz, hogy a vállalkozó az, aki kimozdítja a gazdaságot statikus egyensúlyi helyzetéből azáltal, hogy innovációkat valósít meg, és ezzel a gazdasági fejlődés kulcsszereplőjévé válik. Schumpeter azonban nem csupán definiálta az innovációt, de azt szorosan összekapcsolta a gazdasági fejlődéssel és a vállalkozással. Elképzelésének lényege, hogy az a gazdaság statikus, ahol a vállalkozások csupán önmagukat reprodukálják ugyanolyan formában, ugyanolyan termékeket, technológiákat, anyagokat használnak, ugyanazokra a piacokra szállítanak és ugyanolyan szervezetben működnek, még akkor is, ha mennyiségi bővülés mutatható ki. A gazdasági fejlődés lényege az innováció, az újdonság megjelenése, bevezetése, és ebben a folyamatban az innovációt megvalósító vállalkozó játssza a legfontosabb szerepet. [Schumpeter (1939)] Sok más szerző is egyre nagyobb figyelmet szentelt a vállalkozásoknak, főleg az amerikai gazdaságban észrevehető térhódításuknak köszönhetően. Abban a tekintetben sincs egységes álláspont, hogy az állam a kis- vagy nagyvállalatokat támogassa nagyobb mértékben. A specifikumok alapján ilyenfajta összehasonlítást nehéz elvégezni. Nickel Adam Smith-re hivatkozva kiemeli, hogy nem a vállalatok jövedelmezősége, vagy annak javulása eredményezi a nemzetek 12

18 gazdagságát, hanem a termelékenységnövekedés. [Nickell Nicolitsas - Dryden (1997) 783. p.] Ezt főképpen a nagyvállalatok készek finanszírozni, tehát őket kell privilegizálni? Halpern Kőrösi kissé másképp fogalmazza meg ezt a kérdést: A [vállalatok] hatékonysága és jövedelmezősége vagy beruházási aktivitása közötti összefüggés szimultán is lehet, és csupán empirikus vizsgálat deríthet fényt ezeknek az összefüggéseknek a természetére. [Halpern Kőrösi (2001) p.] Szerintem a nagyobb fokú hatékonyság jellegükből adódóan inkább a kisvállalkozásoknál jellemző, hiszen ha ezt nem tudják megvalósítani, nem éri meg továbbra is a vállalkozásban tartani a tőkét. Úgy vélem, hogy mindenképpen szignifikáns kapcsolat mutatható ki a hatékonyság és a profit között, amely nagy mértékben befolyásolja egy gazdaság fejlődését. Az innováció, ahogyan Schumpeter is állítja a kisvállalatoknál erősebb, viszont a termelékenység növekedését a nagyvállalatoktól várhatjuk Az Európai Unióban Európában főleg az 1970-es évek óta találkozhatunk a kis- és közepes vállalatok fejlődésével, jelentőségével foglalkozó tudományos munkákkal. Az idő előrehaladtával a kisebb méretek felé fordulnak a vállalkozásalapítók. Ahogyan Ingolf Bamberger a könyvében taglalja, ez több szempontra vezethető vissza: Javakkal való ellátottság: az individuális igények fedezése iránti növekvő szükségletet nem lehetne kielégíteni működőképes, középméretű vállalatokat tömörítő gazdaság létezése nélkül. [Haake (1987) 27. p.] Munkahelyek: a KKV-knál ritkán fordul elő látványos munkahelyi leépítés. Az 1970-es évek óta az újonnan alapított kisvállalatok a szerkezetváltás miatt (mindenekelőtt a nagyvállalatoknál) létrejött munkanélküliséget részben megszüntette. Politikai stabilizálódás: a KKV-ok stabilizálni tudják a piacgazdasági rendszert, mivel rugalmasságuk miatt ők inkább abban a helyzetben vannak, amellyel elejét lehet venni a recessziónak. Emellett a KKV-ok nagy száma azt is garantálja, hogy a piac képes kibontakozni, és hogy a koncentráció folyamata és az ebből eredő piaci hatalom korlátok közé szorul. Képzés: a KKV-ok központi szerepet játszanak abban is, hogy a szakképzés keretei között az összes tanulmányi szerződés mintegy 90%-át a KKV-okkal kötötték. Ebben az értelemben a KKV-ok alapvető funkciót töltenek be, 13

19 szakképzett munkaerőt képeznek, ami így az egész gazdaság javára válik. [Bamberger (2005)] A Közösségen belül az évi deklaráció (European Year of Small and Mediumsized Enterprise, EYSME) hívta rá a figyelmet a KKV-ok helyzetére, és felgyorsította a KKV-ok helyzetét erősítő iparpolitikai eszközök kidolgozását. A 80-as években lezajlott gazdasági recesszió miatt felértékelődött a KKV-ok szerepe. Egyrészt a vállalati csődök miatt a hirtelen megnövekedett munkanélküliség kezelésére jelentett gyors megoldást, másrészt a vállalati szféra megerősítését és versenyképességének visszanyerését jelentette. A gazdasági visszaesés mellett egy másik fontos tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások helyzetével komolyabban foglalkozzanak: 1986-ban az egységes piac létrehozásáról szóló döntés. A tagállamokban a kis- és középvállalatok nem voltak tájékozottak a betartandó határidőkről, és a csatlakozás őket érintő hatásokról. Éppen ezért megalapították az úgynevezett task force-t, amely az 1992-ben esedékes egységes piac létrehozásával kapcsolatos esetleges problémákat tárta fel. Ennek eredményeképpen elindították az első, kifejezetten a KKV-ok számára megalkotott programot, amelynek célja az információ-áramlás javítása volt. Ezt követte 1989-ben az üzleti környezet javítását és a vállalati növekedést kitűző eszköz bevezetése. Végre a KKV-ok elfoglalták az őket megillető helyet az európai vállalati politikában: speciális figyelem tárgyai lettek és 1996 között a KKV-ok egészen más pozíciót töltöttek be az európai uniós gondolkodásban és akcióprogramokban, főleg a kilencvenes évek foglalkoztatási válságának időszakában. Az 1993-as Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás témájával foglalkozó Fehér Könyv kiemeli a KKV-ok munkahelyteremtésben és az új világgazdasághoz való alkalmazkodásban kiemelkedő képességeit ben a Madridi Csúcstalálkozón az Európai Unió elhatározta, hogy a kis-és középvállalatok kérdése európai szintű ügy, amely közös EU-szintű megközelítést igényel: ösztönözni a létrehozásukat, elősegíteni az európai programokhoz, akciókhoz való hozzáférést. A kis- és középvállalatok és a vállalkozói szellem fontosságának helyreállítására az Európai Bizottság márciusában, Lisszabonban lehetőséget biztosított egy több éves - a vállalkozásokat és a vállalkozói szellemet támogató - programban, amelyet re dolgozott ki. [Lapeyre Blassel (2002)] A kis- és középvállalatok fontosságáról az Európai Unióban a 2. ábra ad egy kis betekintést, amely a hozzáadott értékben betöltött szerepüket reprezentálja. Látható, hogy ez az érték 58%, ami egyértelműen jelzi jelentőségüket, amelyet még jobban alátámaszt 14

20 az 1. mellékletben megfigyelhető táblázat. Az összes vállalat 99,7%-a KKV, és a versenyszférában dolgozók 67%-ának biztosítanak munkát. 42,4% 20,9% Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 18,9% 17,8% 2. ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, 2005 Forrás: saját szerkesztés az 1. melléklet alapján 4.2 A magyarországi fejlődés A nemzetközi kitekintés után vizsgáljuk meg a magyarországi evolúciót. A vállalkozások megítélése, fogalma az évtizedek során többször is változott, a kiváltó okok főleg a társadalmi, politikai változások hatásainak tudhatóak be. Ezek alapján megkülönböztethetünk a XX. században 3 főbb eseményt, illetve időpontot: 1920, 1948, Ezek a társadalmi változások módosították az addig szokványos gondolkodási módot, újraalkották a különböző rétegekkel kapcsolatos értékítéleteket, és ezek mentén hoztak létre egy új tudást. [Bauer (1997)] A jelenlegi felfogást természetesen a rendszerváltás és annak következményei módosították. Új fogalmak jelentek meg: öntevékenység, autonómia, hatékonyság, bűn, büntetés, érték, tudás is, amelyek a vállalkozó fogalmához társultak. Megismerkedtünk a vállalkozóval, akinek a rendszerváltó folyamat egyik fő szereplőjeként meg kellett küzdenie egyfajta negatív felhanggal, előítélettel is. A 70-es évek végére bebizonyosodott, hogy a megváltozott világgazdasági helyzet egyre súlyosabb terheket ró a magyar gazdaságra, amelyek teljesítése az eddigi formák között mindinkább nehezebbé vált. Emellett a belső gazdasági életben is egyre erőteljesebben jelentkeztek azok a tünetek, amelyek szükségessé tették a változásokat. [Siposné (1983)] Vitathatatlan, hogy a 70-es, 80-as évek gerincét az állami vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok alkották. Az addig jellemzően túlzott centralizáció 15

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással

Részletesebben

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban

A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért

Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA

Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz

Tájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,

Részletesebben

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára

Pályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop

Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP-2.3.6.-12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:

Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon

Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.

Részletesebben

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban

A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban A helyi gazdaságfejlesztés lehetőségei a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban Döbrönte Katalin Európai Uniós Források Felhasználásáért Felelős Államtitkárság Gazdaságtervezési Főosztály

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23

Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA. Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Nemzeti Befektetési Ügynökség HIPA Értékmegőrzés generációkon át 2015. 09. 23 Misszió Munkánkkal hozzájárulunk a nemzetgazdaság és a magyar társadalom fejlődéséhez a külföldi működőtőke bevonásával, új

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió

Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

North Hungarian Automotive Cluster

North Hungarian Automotive Cluster North Hungarian Automotive Cluster Alapítók Miskolci Egyetem Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Pannon Autóipari Klaszter 2 Az ImKKK

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Enterprise Europe Network. Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27.

Enterprise Europe Network. Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27. Enterprise Europe Network Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27. Enterprise Europe Network Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27. 2 http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=fqjmbzhweoa

Részletesebben

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D

Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2014 2020-AS EU-S PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK OPERATÍV PROGRAMOK FORRÁSELOSZTÁSA Operatív program Költségvetési juttatás (EUR) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 7 684 204 174 Terület-

Részletesebben

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál

A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál A beruházások döntés-előkészítésének folyamata a magyar feldolgozóipari vállalatoknál Szűcsné Markovics Klára egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem, Gazdálkodástani Intézet vgtklara@uni-miskolc.hu Tudományos

Részletesebben

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012

Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Vállalkozásfejlesztési pályázatok 2012 Név Cél Pályázhatnak Elszámolható költségek Támogatás technológiafejlesztés GOP-2.1.1/A Közép-Magyarországi Régió felfüggesztve! Komplex vállalati technológiafejlesztés

Részletesebben

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország

Inno-CropFood IPA HUHR/1001/2.1.3/0001. 2013. január 17-18. Harkány, Magyarország A hálózat alapú együttműködések kulcstényezői a KFI tevékenység hatékonyságának javítása érdekében 1. Identified driving factors of enhancing the effectiveness of network-based cooperations Inno-CropFood

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Vállalkozások fejlesztési tervei

Vállalkozások fejlesztési tervei Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási

Részletesebben

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása

Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói

Részletesebben

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010

Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Humán Szakemberek Országos Szövetsége Budapest, 2010. március 24. Más szektorok (múltik, hazai nagyvállalatok és KKV-ék) HR trendjei és a közszolgálati emberi erıforrás menedzsment 2010 Dr. Poór József

Részletesebben

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára Kutatási és Technológiai Innovációs Alap - 2012 Új innovációs pályázatok az ÚSZT keretében Kiemelt figyelem a K+F+I témájú pályázatokra. 5 pályázati konstrukció Hazai és nemzetközi lehetőségek KKV-k számára

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI PROJEKT ADATLAP Tapasztalatok szerint Magyarországon a mikro- és kisvállalkozások, kevés kivételtől eltekintve, nem tudják kihasználni gazdasági adottságaikat és megvédeni saját

Részletesebben

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.

EUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft. EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA

REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA Dőry Tibor REGIONÁLIS INNOVÁCIÓ-POLITIKA KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON DIALÓG CAMPUS KIADÓ Budapest-Pécs Tartalomj egy zék Ábrajegyzék 9 Táblázatok jegyzéke 10 Keretes írások jegyzéke

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél

VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél VETUSFORG Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Építés a Vetusforg Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi vállalkozások fejlesztése,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése

A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése A visegrádi országok vállalati információs rendszerek használati szokásainak elemzése és értékelése KRIDLOVÁ Anita Miskolci Egyetem, Miskolc anitacska84@freemail.hu A vállalkozások számára ahhoz, hogy

Részletesebben

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ

TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok

Részletesebben

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08.

2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. 2010. A kisvállalkozások versenyképességének fejlesztése, foglalkoztatási kapacitásuk bővítése 2010.06.08. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása

Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása GINOP-1.2.2-15 1. A pályázat alapvető célja A Felhívás célja a KKV-k fejlődésének, gazdaságban betöltött szerepének, piaci pozíciójának

Részletesebben

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft.

PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK. Unio Tender Europa Kft. PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Unio Tender Europa Kft. Miről lesz szó? I. Általános szabályok az ÚSZT vállalkozásfejlesztési pályázataira vonatkozóan II. III. IV. Célok, tények az ÚSZT-ről Jelenleg nyitva álló

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

Enterprise Europe Network 2008.11.20.

Enterprise Europe Network 2008.11.20. Enterprise Europe Network Dobos Erzsébet Dobos Erzsébet 2008.11.20. Új vállalkozásfejlesztési hálózat Létrejötte A CIP (Competitiveness and Innovation Programme) keretében hozta létre az Európai Bizottság

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP Zila László tervező-elemző Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 Tervezési

Részletesebben

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

A gazdaságfejlesztés jelene, jövője. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A gazdaságfejlesztés jelene, jövője Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák szervezete és működése Budapesti székhellyel országos hálózat Régiós

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel!

Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Használja ki a vállalati innovációs és kutatás-fejlesztési pályázati lehetőségeket segítségünkkel! Nagyobb támogatottság, nagyobb versenyképesség! Glósz és Társa innováció menedzsment www.glosz.hu Innováció

Részletesebben

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE

BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE BUDAPEST FŐVÁROS XVI. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Tárgy: Javaslat a helyi vállalkozások munkahelyteremtő és foglalkoztatás-ösztönző programjáról szóló 18/2011. (IX. 20.) rendelet módosítására Tisztelt

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ

Közreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Mikro-, kis-és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Széchenyi 2020, Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A pályázat célja A Nemzetgazdasági Minisztérium által Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai

Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Regionális innovációs stratégiák és szervezetek Egy sikeres, de akadozó decentralizációs kísérlet tanulságai Prof. Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, tudományos tanácsadó, elnök MTA RKK NYUTI, Széchenyi

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben