SZAKDOLGOZAT OSZVALD KÁROLY 2009
|
|
- Gizella Szilágyi
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZAKDOLGOZAT OSZVALD KÁROLY
2 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐSIKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK NAPPALI TAGOZAT NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAKIRÁNY LEHETŐSÉGEK ÉS IGÉNYEK A TANÁCSADÁS TERÜLETÉN A DÉL- DUNÁNTÚLIS KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOKNÁL (MIÉRT NEM TUD HATÉKONYAN MŰKÖDNI AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK A RÉGIÓBAN?) Készítette: Oszvald Károly Budapest,
3 Tartalomjegyzék: 1. BEVEZETÉS DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK A felmérés kerete Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása ENTERPRISE EUROPE NETWORK ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Nemzetközi kitekintés Általános elméleti alapok Az Európai Unióban A magyarországi fejlődés A MAGYAR VÁLLALATOK A magyar vállalatok jellemzői A dél-dunántúli régió összehasonlítása más területekkel Vállalkozási tevékenység A nettó árbevétel és a beruházások alakulása Gazdasági ágak, létszám-kategóriák A KÉRDŐÍV ELEMZÉSE Általános jellemzők A vállalatok formája, ágazati megoszlásuk A szolgáltatások fajtái, gyakoriságai A szolgáltatások igénybevételének okai, jellemzői Tervezett tanácsadások fajtái, igénybevételének okai A tanácsadók megítélése RIPORT HENDINGER ANITÁVAL, AZ ENTERPRISE EUROPE NETWORK REGIONÁLIS VEZETŐJÉVEL KÖVETKEZTETÉSEK, A JÖVŐ TENDENCIÁI Mintára vonatkozó következtetések, a jelen lehetőségei A mintából levont következtetések A vállalkozásfejlesztés jövője A vállalkozók támogatása A fejlesztési támogatások megközelítései A vállalkozói képességek, az oktatás feladata ÖSSZEFOGLALÁS IRODALOMJEGYZÉK MELLÉKLETEK...I 1
4 Táblázatjegyzék: 1. táblázat A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban táblázat A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként táblázat A regisztrált kis- és középvállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása 2007-ben táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései a mintában (db) táblázat A végzettség és a vállalati méret összefüggései (db) táblázat A vállalkozások jogi forma szerinti megoszlása a mintában táblázat A vásárolt szolgáltatások száma létszámnagyság-kategóriánként (%) táblázat Az igénybe vett szolgáltatások száma a létszám-kategóriák függvényében a mintában táblázat A vásárolt szolgáltatások gyakorisága létszámnagyságkategóriánként (%) táblázat Az Enterprise Europe Network indikátor táblázata
5 Ábrajegyzék: 1. ábra: A dolgozat logikai váza ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, ábra: A magyarországi vállalatok foglalkoztatásának megoszlása 2006-ban ábra: 1000 lakosra jutó vállalkozások száma 2007-ben ábra: A vállalkozások gazdasági súlya ben ábra: A dél-dunántúli vállalkozások főbb vállalati formáinak megoszlása 2007-ben ábra: A vállalkozások megoszlása gazdasági áganként a mintában ábra: Az igénybe vett szolgáltatások darabszáma, megoszlása ábra: Az igénybe vett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában ábra: A külső tudás megfizetésének főbb okai a mintában ábra: A külső tanácsadó megismerésének csatornái a mintában ábra: A tervezett szolgáltatások megoszlása területenként a mintában ábra: A tervezett szolgáltatások igénybe vételének okai a mintában ábra: A tanácsadói szakmának feltételei a mintában ábra: A tanácsadó kompetenciái, készségei, illetve, hogy jellemzőek-e rá ábra: Tanácsadói kompetenciák, készségek, észlelt és vélt értékek közötti különbségek
6 1. BEVEZETÉS A magyarországi kis- és középvállalkozások helyzete mindig is fontos gazdaságpolitikai kérdés volt, mivel azon tevékenységek többsége, melyek a gazdaság teljesítőképességét képzik vállalkozásokba szerveződve zajlanak. Meghatározóak az értéktermelésben, a gazdasági folyamatokban, ezért a hazai gazdasági fejlődést is befolyásolják. Egyes térségek között jelentős különbségek mutatkozhatnak a foglalkoztatottak létszámát és a teljesítményükben illetően is. Különösen fontos azoknak a helyzetét vizsgálni, akik a nagyvállalatoktól eltérő gazdasági tevékenységet végeznek, mivel jelentős mértékben járulnak hozzá a GDP és a foglalkoztatottság alakulásához - köszönhetően a vállalatok volumenének 99,9%-ot kitevő jelenlétüknek. [KSH (2007)]. Szakdolgozatomban arra kerestem a választ, hogy ez a csoport, amelyik különösen szenzitíven reagál a gazdasági változásokra, hogyan alakult ki, rávilágítva a lehetőségeikre és igényeikre a tanácsadás területén, és hogy mennyiben vesznek igénybe külső segítséget a tanácsadás területén, illetve milyen mértékben alkalmaznak tanácsadókat. Szakmai gyakorlatomat a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál töltöm, ami a dél-dunántúli gazdasági régió központja, így az ebben a régióban elhelyezkedő kis- és középvállalkozásokra összpontosítottam a kutatásom során. Részletesen kitérek a régió gazdasági sajátosságaira, a jellemző tendenciákra, és rövid összehasonlítást végzek a más országos régiókra jellemzőkkel. Kitérek az EU, és Brüsszel által támogatott legnagyobb tanácsadói rendszerre is az Enterprise Europe Networkre is. Kutatásomra alapozva úgy vélem, hogy rengeteg lehetőséget hagynak ki a vállalkozások. Egy új kultúra kialakításával további potenciális növekedést lehet realizálni, ami egy öngeneráló folyamathoz vezethet. Egyrészt fejlődni fog a tanácsadói szektor, másrészt erősödnek a vállalatok gazdasági teljesítménymutatói. Összefoglalva tehát a dolgozatom célja, hogy rávilágítson azokra a lehetőségekre, amelyek a dél-dunántúli régióbeli kis- és középvállalkozásoknál adódnak a tanácsadási segítségnyújtás tekintetében. Köszönettel tartozom konzulenseimnek a BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar részéről belső konzulensemnek Dr. Ternovszky Ferenc Tanszékvezető Tanár Úrnak, illetve külső konzulensemnek Dr. Misákné Schmidt Enikőnek, az Enterprise Europe Network Projekt Menedzserének, hogy segítették munkámat, objektíven ítéltek meg és támogattak a munkavégzésem során. 1
7 2. DEFINÍCIÓK, HIPOTÉZISEK A fejezetben megismerkedhetünk az alkalmazott definíciókkal, módszerrel, az adatgyűjtés technikájával. Az 1. ábra a dolgozat szerkezetét, főbb gondolatmenetét ábrázolja. 1. ábra: A dolgozat logikai váza Forrás: saját szerkesztés 2.1 A felmérés kerete A vállalat definíciója a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium szerint: Vállalatnak (vállalkozásnak) tekintünk minden olyan önálló piaci kapcsolatokkal rendelkező jogilag definiált gazdasági szervezetet, amely profitorientáltan gazdálkodik és fő tevékenysége az, hogy statisztikai értelemben vett termelést (jövedelemtermelést) végez. [NFGM (2008) 118. p.] A következő szervezeti formákat tekinthetjük vállalkozásnak: Az egyéni vállalkozó, a társasági törvényben szereplő valamennyi forma (közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság), a szövetkezet, a vízi társulat, a vízközmű társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. 2
8 A szervezetek egy csoportját kizárom a vállalkozás fogalmából, ugyanis számos olyan szervezeti forma van, amely folytathat, de nem szükségképpen folytat vállalkozási tevékenységet. Ide elsősorban a non-profit (nem nyereségérdekeltségű) szervezeteket sorolom. Jóllehet eredeti rendeltetésük nem a vállalkozói tevékenység, a hazai gyakorlatban egy részük mégis elsősorban ezt teszi. A vállalkozó non-profit szervezeteket a vállalkozói szférába kellene sorolni, ez a megkülönböztetés azonban a gyakorlatban nem alkalmazható. Ezért a non-profit szervezeteket nem sorolom a vállalkozások közé. Nem tekintem vállalkozásnak az MRP (munkavállalói résztulajdonosi program) és az MBO (management buy-out) szervezeteket sem, abból a megfontolásból, hogy ezek tulajdonosi szervezetek, amelyek révén a tagok vállalkozásokban szereznek és gyakorolnak tulajdonjogot. Vállalkozásnak az a szervezet minősül, amelynek tulajdonjogát az MRP vagy az MBO révén gyakorolják. Vannak olyan szervezet-típusok, amelyek folytatnak ugyan gazdálkodást, sőt esetenként vállalkozást is, tevékenységük azonban valamilyen szempontból annyira kötött, hogy nem sorolom őket a vállalkozói szférába. Így egyértelműen nem tartoznak a kis- és közepes vállalkozások (KKV) kategóriájába a következő szervezeti formák: helyi és központi költségvetési szervek, a kamarák, az egyesületek, köztük a munkáltatói, munkavállalói, szakmai érdekképviseleti szervezetek, a különböző társadalombiztosítási-, befektetési- és garanciaalapok. A menedzsmenttel foglalkozó szakirodalomban mintegy 200 különböző definíció létezik a KKV-okra. A definíciós próbálkozások sokaságának lényegi okai a KKV kifejezés sokrétű operacionalizálási lehetősége és a KKV-ok heterogenitása. Minden definíció egyesíti ugyanakkor azt a szempontot, amely szerint kvantitatív és kvalitatív ismérveket is fel kell használni a KKV fogalmának lehatárolásához a nagyvállalatokkal szemben. [Clasen, J. P. (1992) 16. p.] Az évi XCV. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról definiálta a kis- és közepes vállalkozásokat. Négy szempont vett alapul: az alkalmazottak száma, az árbevétel, a mérleg főösszeg nagysága, valamint tulajdonosi önállósága. Magyarországon a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Törvény) szabályozza a kis- és középvállalkozások körét. A törvényt az Országgyűlés azzal a szándékkal alkotta, hogy növelje a kis- és középvállalkozások tőkeerejét, előmozdítsa fejlődésüket, segítse verseny- és foglalkoztatási képességüket. További cél volt a statisztikai adatgyűjtés uniós 3
9 módszerekkel történő összehangolása, és az adatok, gazdasági folyamatok összehasonlíthatóságának megteremtése. A Törvény a kis- és közepes vállalkozásokat, fejlődésük támogatását két lépésben módosította: május 1-jétől, az EU csatlakozástól kezdődően, január 1-jétől kezdődően. Mindkét időpontban módosultak a kis- és közepes vállalkozások árbevétel és mérleg főösszeg korlátai. A Törvény a január 1-jétől kezdődően a következőképpen definiálja a kis- és közepes vállalkozásokat: (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérleg főösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. (2) A KKV-kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá megfelel a (4) bekezdésben foglalt feltételeknek. (3) A KKV-kategórián belül mikrovállalkozás minősül az a vállalkozás, amelynek összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá (4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése tőke vagy szavazati jog alapján külön- külön, vagy együttesen meghaladja a 25 százalékot. [NFGM (2008) 119. p.] A tanácsadás definíciója az Európai Menedzsment Tanácsadók Szövetsége (European Federation of Management Consultancy Association) megfogalmazása szerint: A menedzsment tanácsadás független tanácsadás és segítség menedzsment kérdésekben. Ez tipikusan magába foglalja a problémák és lehetőségek meghatározását, megfelelő intézkedések javaslatát, és azok megvalósításának elősegítését. [FEACO (2005)] Az Európai Tanácsadási Társaság (European Association for Counselling) megfogalmazása szerint: A tanácsadás: egy interaktív tanulási folyamat, amely az egymással szerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) között jön létre, legyenek azok egyének, családok, csoportok vagy intézmények, amely a szociális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmi kérdésekben holisztikus megközelítést alkalmaz. [EAC (2002)] 4
10 Ezen fogalmakat kibővítem oly módon, hogy tanácsadásnak tekintek minden olyan interakciót, amelyben az egyik fél a másiknak pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenszolgáltatásért információt ad át. A fentiekből következik, hogy tanácsadást végez a könyvelő is, így a megkérdezettek ezt a fajta tevékenységet is értékelni, jellemezni tudják. 2.2 Módszertan, hipotézisek, mintavétel helye, feldolgozása A tanulmány megírásához felhasznált elemzés alapjául az internetes kérdőíven keresztül történő adatfelvételt választottam, mivel a kis- és középvállalkozások a déldunántúli régióban elszórtan helyezkednek el. A felmérést a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Enterprise Europe Network irodájának Projekt Menedzseréhez, dr. Misákné Schmidt Enikőnek továbbítottam, aki kiküldte a Kamarai rendszerben szereplő vállalkozásoknak. Tisztában voltam vele, hogy a kitöltési arány ebben az esetben igen alacsony lesz, ezért ezen kívül személyes ismeretségi körömet is felhasználtam, hogy minél több válasz visszaküldésének köszönhetően a minta reprezentatív legyen. Ezt a célomat nem értem el, ezért a mintán belüli tendenciák vizsgálatára korlátoztam kutatásomat. A regiszterben szereplők közül 18 db választ kaptam, ami azt jelenti, hogy a megkeresettek 8%a öltötte ki a kérdőívet. Ez átlagosnak mondható a főiskolán végzett egyéb tanulmányok tapasztalatai alapján. A személyes megkereséseket mindenki pozitívan értékelte, válaszaik nagyobb súllyal jelennek meg az értékelésben. Az előre felállított hipotéziseket figyelembe véve alkottuk meg a kérdőív struktúráját, melyek a következők: - A fiatalabb korosztály inkább igénybe veszi a tanácsadói szolgáltatásokat. - A magasabb iskolai végzettségűek, pontosabban a gazdasági irányultságú végzettségűek inkább fordulnak tanácsadóhoz. - A vállalkozók számára fontos, hogy tanácsadói szolgáltatást csak olyan személyek végezhessenek, akik megfelelő kompetenciával rendelkeznek, és ezt képesítéseik igazolják. - Az elterjedtebb tanácsadási szolgáltatásokon (adótanácsadás, számviteli tanácsadás, projekttanácsadás) kívül annál kisebb a vállalkozók igénye a specifikus tudással rendelkezők iránt minél kevesebb a foglalkoztatottak létszáma. - A tanácsadók általam felsorolt tulajdonságai közül a nem szakmai jellemzőket helyezik előtérbe. 5
11 Az adatok feldolgozásához SPSS 16.0 szoftvert használtam. A kérdéseknél az egyes választási lehetőségeket több szakkönyv tanulmányozása után alkottam meg - mindig kiegészítve személyes érdeklődésből adódó plusz információkkal. Így lehetséges, hogy a 2.1 Az alábbiak közül mely szolgáltatásokat vette igénybe? [Milan Kubr (1993), Pelczné Szadai (2003/a)], a 2.2 Miért vette igénybe a tanácsadási szolgáltatást?, a 2.3 Kitől hallott a tanácsadóról? [Poór (2005) 147. p.], a 2.4 Mikor vette igénybe a tanácsadást? kérdések ebben a formában, írott anyagokban nem lelhetőek fel. A kutatott témakörrel kapcsolatos beszélgetéseim során többször felmerült a kérdés, hogy elegendően széleskörű-e az információgyűjtés, illetve, hogy nem túl bonyolult-e a kérdőív. Úgy vélem, hogy a jelen keretek között kielégítő a kérdések spektruma és mélysége, a kérdőív pedig csak annyira bonyolult, hogy értékelhető információkat tudjak nyerni belőle. Ezen kívül a téma jövőbeni jobb megismeréséhez több szempont szerinti (például a tanácsadói cégek bevonásával) megközelítést javaslok. A vállalkozásnak és a tanácsadónak több száz definíciója létezik, de lényegében a vállalkozás a vállalkozó üzletszerű tevékenységének a kerete, ahol saját kockázatra és felelősségre nyereségorientált tevékenységet végez, a tanácsadás pedig két fél között létrejövő interakció, amikor pénzbeli vagy nem pénzbeli ellenszolgáltatásért információáramlás következik be. A kis- és közepes vállalkozásokat az alkalmazottak létszáma és a mérlegfőösszeg, illetve az árbevétel alapján kategorizálják. Internetes, egyedien szerkesztett kérdőíves adatfelvételen keresztül 54 elemű mintát (38 teljesen kitöltött) SPSS szoftverrel elemeztem, amely nem reprezentatív, de később kiderül, hogy a nemzetközi felmérések eredményeihez hasonló következtetésekre juthatunk belőle. 6
12 3. ENTERPRISE EUROPE NETWORK ÜZLETFEJLESZTÉS KARNYÚJTÁSNYIRA Az Enterprise Europe Network az egyetlen, az Európai Bizottság Vállalkozási és Ipari Főigazgatósága által létrehozott vállalkozásfejlesztési hálózat, amely a kis- és középvállalkozások üzletfejlesztési törekvéseit szolgálja az Európai Unióban. Az ENTERPRISE EUROPE NETWORK az Euro Info Központ (EIC) és Innováció Közvetítő Központ (IRC) hálózatok tapasztalataira építve, tevékenységeik összevonásával jött létre. Az Enterprise Europe Network hálózatot 500 szervezet alkotja, az egyes országokban működő kereskedelmi kamarák, regionális fejlesztési ügynökségek és egyetemi technológia központok hálózatának négyezer naprakész szakértője áll a vállalkozások rendelkezésére Európa negyven országában. Ezért bátran állíthatjuk, hogy ez a Network Európai szinten a legnagyobb tanácsadói hálózat, amely a kis- és középvállalkozások rendelkezésére áll. Az Enterprise Europe Network létrehozásánál az volt a cél, hogy megpróbálják összevonni az Euro Info Központ és az Innováció Közvetítő Központ hálózatát, ezáltal racionalizálják és olcsóbbá tegyék a működést, a szolgáltatások mindenki számára hozzáférhetőek legyenek, így komplex szolgáltatás álljon rendelkezésre az összes helyszínen a kis- és középvállalkozások számára. A hálózat központi irodájának régióban a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara ad otthont, a szolgáltatások jelentős része elérhető Szekszárdon és Kaposváron is. A ben elnyert, a működést biztosító pályázat leglényegesebb eleme az volt, hogy az összes szolgáltatás minden irodában bárki számára hozzáférhető legyen, ahogy az angol szlogen magyar fordítása is mondja: nem kopogtathatok rossz ajtón. Tehát az ügyfél befáradhat bármelyik irodába, függetlenül attól, hogy melyik szolgáltatási modullal kapcsolatban van kérdése, problémája, észrevétele, netán szeretne részt venni rendezvényen, igénybe kíván venni valamilyen szolgáltatást - mindenhol ugyanazt a segítséget kapja meg. Abban az esetben, ha az adott irodában, központban nem működik megfelelő szolgáltató vagy 7
13 nincsenek birtokában a kollégák az esetleges know-how-nak, akkor rögtön továbbítják egy másik irodához, ahol a kérdést megfelelő módon tudják megválaszolni. A program három alapvető modulból áll: az egyik az Európai Uniós piacra lépés támogatása, a második a technológia-transzfer támogatása, a harmadik modul az Európai Unió kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása. Az első modulban klasszikus általános piaci információkat nyújtanak az irodák, ez a modul a korábbi Euro Info Központ szolgáltatásainak összességét foglalja magába: a piactámogatást, a piacra jutásban való segítségnyújtást, üzleti partner felkutatását, interaktív politikaalkotást, a vállalkozások ösztönzését az európai jogalkotásban való részvételre, üzletember találkozók szervezését, piaci információk beszerzését külföldről illetve magyar piaci információk nyújtását külföldi partnerek részére. A második modul a technológia-transzfer, ezen belül található az innováció, a kis- és középvállalkozások versenyképességét növelő szolgáltatások, az ún. innovációs brokerage eventek, tehát olyan szolgáltatások, termékek megismertetése más partnerekkel, amelyekkel az egyes cégek esetleg kutató-, fejlesztő-, kereskedő partnert találhatnak. Ez az elem tartalmazza az e témájú konferenciákat és technológia-transzfer rendezvényeket, azokat, ahol a meglévő technológiát át tudják adni a vállalkozások egy másik cégnek, amely azt később piacosítja. De ide tartoznak a szellemi tulajdonjoggal, szabványokkal, innovációhoz kapcsolódó más uniós szabályozással kapcsolatos kérdések és témakörök. A harmadik modul az EU kutatás-fejlesztési programjaiban való részvétel támogatása, ezen belül tulajdonképpen az FP7-tel (az Európai Unió 7-es számú kutatási-fejlesztési keretprogramjával) kapcsolatban kaphatnak tájékoztató szolgáltatásokat az érdeklődők. A hálózati irodákban ismertetik az FP7 keretfeltételeit, a vállalkozó információkat kaphat arról, hogyan pályázhat ezen belül, amennyiben konzorciumban szeretne pályázni, miként kereshet partnereket hozzá. A harmadik szolgáltatáscsomagban kínálkozik lehetőség pályázatíró rendezvények megszervezésére, amelyeken támogatást kaphatnak a vállalkozások a pályázatíráshoz, tehát gyakorlatilag a kutatási-fejlesztési programmal kapcsolatos információkhoz juthatnak hozzá ebben a modulban. A január elejétől működő Enterprise Europe Network sokkal tágabb rendszer, mint az előző két szolgáltatás. Nyilván a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az előzőekben is nyújtott technológia transzferrel, szerzői jogokkal, FP7-tel kapcsolatos tanácsadásokat illetve tájékoztatást, a különbség mégis az, hogy bekerültünk egy európai rendszerbe. Mögé került egy háttér információs adatbázis valamint egy hatalmas hálózat 8
14 nemzetközi együttműködési lehetőségekkel, partnerekkel. Így tehát a saját belső információs rendszereken keresztül sokkal több dologhoz lehet hozzáférni, felgyorsult a külföldi cégekkel, irodákkal való kapcsolat-teremtés, ezáltal könnyebbé válik a partnerek felkutatása, függetlenül attól, hogy melyik modulról van szó. Nem hanyagolható el az a 8 éves szakmai tapasztalat, ami a kamarai hivatalban és a hozzátartozó szakértői hálózattal való együttműködéssel kialakult és mostanra rendelkezésre áll. A kamara szolgáltatásainak hátterében lévő intézményi rendszerhez tudnak kapcsolódni és a korábbi projektekből kinőtt értékek mind a vállalkozások szolgálatába állíthatók. Például a Hungary for FP6 projekt kiadványaiból információt meríthetnek a vállalkozások annak vonatkozásában, hogy miként pályázzanak, hogyan legyenek konzorciumi tagok, és az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésével a kamara is kiteljesedhet alapszolgáltatásait illetően. Nagyon fontos az elért fejlesztések piacra juttatása. A piacra juttatás három lábon áll: egyrészt a kereskedelmi megállapodások megkötéséről, tehát üzletkötésről, üzletszerzésről szól. A második szint, amikor a vállalkozás technológiát ad el, fejleszt, beruház. A harmadik - ami tulajdonképpen a legnehezebb - a kutatási projektekben való részvétel. A modulok valójában a szolgáltatást nyújtó szervezet számára fontosak, a piaci szereplők csak annyit éreznek belőle, hogy sikeres az üzletmenetük. A hívószó: üzletfejlesztés karnyújtásnyira. Tehát az üzletfejlesztést támogatja három dimenzióban ez az új, Európai Unió által működtetett szolgáltatási rendszer. A hazai központok fontosnak érzik és szükséges is regisztrálniuk azt, hogy a vállalkozásnak szándékában áll tenni valamit. A vállalkozásoknak, cégeknek kell definiálniuk a törekvést, hogy mit szeretnének elérni. Érdekes módon itt a nemzetköziesítés az egyik kritérium és követelmény. A tagországok egymás közötti üzletkötését tartja fontosnak az EU, a hazai vállalkozások partneri együttműködése megalapozza az üzletfejlesztési elképzeléseket, de a kívánalom az lenne, hogy javuljon a külpiaci üzleti és K+F (kutatás-fejlesztési) aktivitás. Határon átnyúló üzleti akciók generálódjanak, jöjjenek létre. Ez egy kihívás, mert a hazai vállalkozások bátortalanok még a külpiaci aktivitást illetően. Az igazi célszegmens az ENTERPRISE EUROPE NETWORK működésében első körben azok lesznek, akik már megmérettek a külpiacon, és nyilvánvaló nagyon sok segítséget tudnak nyújtani és szeretnének is a központok azoknak, akiknek ez még csak a középtávú terveiben szerepel. A Pécsett működő iroda sok olyan aktivitást tervez, amely arról szólna, hogy maga a hivatali szolgáltató megy a vállalkozásokhoz. Ezeknek a formai megjelenéseit, pld. 9
15 rendezvényeket, eddig is szerveztek, céglátogatásokat végeztek, elvégezték ajánlott technológiák beazonosítását, a szakemberek a jövőben is rendelkezésre állnak ezekben a témákban. A program adminisztratív vonala az adatbázisba emelés lesz. A cégeknek lehetőségük van megnyitni kapuikat és bemutatni, hogy mit ajánlanak illetve jelezni, hogy mely technológia igényel kiegészítést, milyen beruházás esetén szeretnének új technológiára szert tenni. Az Enterprise Europe Network hazai szakemberei kétoldalú és kölcsönös kapcsolatépítést terveznek konzorciumi rendszerben. Tehát ők is megkeresik a cégeket, fölajánlják a szolgáltatást, de éppúgy várják a cégjelzést, a beruházási, fejlesztési szándékot illetően. A kapcsolattartás módozatai továbbra is a telefonos, os megkeresés, a valódi, cégen belüli konzultáció, kooperáció, a vállalkozások egymás közötti üzletmenetének megismerése alapján lehet eredményes. Ezek mögött lehetnek vállalati nyílt napok, technológiai bemutatók, amelyekkel ezt az aktivitást igazán élővé tudják tenni. A Dél-dunántúli iroda ismét jelentkezni fog auditra való felkéréssel. Az egyik a technológiai audit lesz, amelyben invitálják a cégeket, hogy mutassák be az általuk alkalmazott technológiát és a mögöttes gépparkot. Ez a látni és látszani elvvel is összefügg. A másik az innovációs audit, amely egy szervezeti megfelelőséget regisztrál. Ez azért szükséges, mert ez a modell egyfajta kooperációs készséget és az innovációra való felkészültséget mutat. Ezzel a komplex szolgáltatáscsomag-kínálattal lehetőséget kap a nem kamarai vállalkozói kör is, hogy üzletmenete sikeres legyen az egész Dél-dunántúli régióban. Mint már volt róla szó, a cél az, hogy mindenhol elérhető ilyen a szolgáltatás a Déldunántúli régió nem hivatalos régióközpontja Pécs, az iroda központja is itt helyezkedik el. A szolgáltatások hozzáférhetőek lesznek Szekszárdon és bizonyos mértékig Kaposváron is. A szolgáltatások egy része ingyenesen lesz igénybe vehető, másik csoportja térítés ellenében. Vonatkozik ez a rendezvényekre és a mindhárom modulhoz kapcsolódó szolgáltatásokra: a partnerkeresésre, üzleti információra, kiállítási részvételre, technológia transzfer rendezvényre, szellemi tulajdonnal kapcsolatos szolgáltatásra. Fontos szempont lesz a hálózat működésében az interaktivitás megteremtése az Európai Bizottság és a vállalkozások között. Ezért elő kívánják segíteni, hogy minél több magyar vállalkozás vegyen részt az Unió jogalkotási folyamataiban. Ennek érdekében tájékoztatni fogják a vállalkozásokat az újonnan benyújtásra kerülő jogszabálytervezetekről és azok tartalmáról, hogy véleményüket továbbíthassák a Bizottság felé. Egyes, a vállalkozások 10
16 szélesebb körét érintő jogszabálytervezetek esetén ahogyan az már az előző évben is előfordult - vitapaneleket fognak szervezni és az ezek során összegyűjtött véleményeket összesítve fogják továbbítani Brüsszelbe. Tovább kívánják fejleszteni a fentiekhez hasonló interaktív eszközökkel kapcsolatos promóciós tevékenységüket is, ezzel több vállalkozás értesülhet a jogalkotásban történő részvétel lehetőségeiről. Az ENTERPRISE EUROPE NETWORK hazai szakemberei azt várják a vállalkozásoktól, hogy nyitottak legyenek az internetes kommunikációra. Akkor működik jól ez a rendszer, ha használják a projekt honlapját, igénylik és nézik a hírlevelet. A korábbi kommunikációs csatornák közül nagyon fontos a megbízható -es kommunikáció és a honlapon közölt információk vétele. Ugyanis a technológia-transzfer hírlevél nyomdai alakban már nem jelenik meg, csak elektronikus úton lesz elérhető. A hálózat egyedülálló módon kétoldalú kommunikációt biztosít a vállalkozások és az Európai Unió döntéshozói között, lehetőséget ad a nézetek cseréjére mindkét irányban. A baranyai vállalkozásokban változó intenzitással ébred az érdeklődés az Európai Unió üzletfejlesztési információi iránt, ez nagymértékben függ a baranyai gazdaság helyzetétől. Vannak olyan időszakok, amikor sokan szeretnének külföldön vállalkozást alapítani, partnert találni, értékesíteni a termékeket vagy szolgáltatásokat. Máskor szinte alig mutatkozik kereslet más országok vállalkozásai iránt, viszont időszakonként fokozódik az érdeklődés a külföldi cégek részéről, amikor is a magyar piaccal, a magyar jogszabályokkal kapcsolatban vannak kérdéseik. Mégis, erőteljesebb a magyar kis- és középvállalkozók érdeklődése, hogy a külpiacon hogyan tudnának boldogulni. Nyilván a célországok az esetek többségében az Európai Unió tagállamai, beleértve a régi és új tagállamokat egyaránt. Az Enterprise Europe Network hálózata jó lehetőséget kínál, hogy ezek a kapcsolatok formálódjanak, elmélyüljenek. Ahogy az említett szlogen is mondja: az üzletfejlesztés lehetősége karnyújtásnyira van! Forrás: [(Dél- Dunántúli Gazdaság 2008.áprilisi szám)] 11
17 4. A VÁLLALKOZÁSOK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE A fejezet célja, hogy átfogó képet kapjunk a kis- és középvállalatok történeti fejlődéséről hivatkozva a nemzetközi, európai és magyar folyamatokra. Ennek segítségével megismerhetjük a helyzetének speciális jellemzőit, és a magyarországi vállalkozói környezetet. 4.1 Nemzetközi kitekintés Általános elméleti alapok A vállalkozások történeti fejlődésére jellemző, hogy az 50-es évekig közgazdasági szakma számára a vállalat fogalma szinte teljesen egészében a nagyvállalatokat jelentette. Ekkortájt kezdtek elterjedni, és egyre ismertebbé válni a közgazdászok azon kutatásai, eredményei, amelyek a kisvállalatokkal, ezen belül is a vállalkozókkal foglalkoztak. A teljesség igénye nélkül megemlítem Peter Druckert (1964), aki szerint a vállalkozó az, aki maximálisan kihasználja a lehetőségeit, vagy Schumpetert (1939), aki úgy fogalmaz, hogy a vállalkozó az, aki kimozdítja a gazdaságot statikus egyensúlyi helyzetéből azáltal, hogy innovációkat valósít meg, és ezzel a gazdasági fejlődés kulcsszereplőjévé válik. Schumpeter azonban nem csupán definiálta az innovációt, de azt szorosan összekapcsolta a gazdasági fejlődéssel és a vállalkozással. Elképzelésének lényege, hogy az a gazdaság statikus, ahol a vállalkozások csupán önmagukat reprodukálják ugyanolyan formában, ugyanolyan termékeket, technológiákat, anyagokat használnak, ugyanazokra a piacokra szállítanak és ugyanolyan szervezetben működnek, még akkor is, ha mennyiségi bővülés mutatható ki. A gazdasági fejlődés lényege az innováció, az újdonság megjelenése, bevezetése, és ebben a folyamatban az innovációt megvalósító vállalkozó játssza a legfontosabb szerepet. [Schumpeter (1939)] Sok más szerző is egyre nagyobb figyelmet szentelt a vállalkozásoknak, főleg az amerikai gazdaságban észrevehető térhódításuknak köszönhetően. Abban a tekintetben sincs egységes álláspont, hogy az állam a kis- vagy nagyvállalatokat támogassa nagyobb mértékben. A specifikumok alapján ilyenfajta összehasonlítást nehéz elvégezni. Nickel Adam Smith-re hivatkozva kiemeli, hogy nem a vállalatok jövedelmezősége, vagy annak javulása eredményezi a nemzetek 12
18 gazdagságát, hanem a termelékenységnövekedés. [Nickell Nicolitsas - Dryden (1997) 783. p.] Ezt főképpen a nagyvállalatok készek finanszírozni, tehát őket kell privilegizálni? Halpern Kőrösi kissé másképp fogalmazza meg ezt a kérdést: A [vállalatok] hatékonysága és jövedelmezősége vagy beruházási aktivitása közötti összefüggés szimultán is lehet, és csupán empirikus vizsgálat deríthet fényt ezeknek az összefüggéseknek a természetére. [Halpern Kőrösi (2001) p.] Szerintem a nagyobb fokú hatékonyság jellegükből adódóan inkább a kisvállalkozásoknál jellemző, hiszen ha ezt nem tudják megvalósítani, nem éri meg továbbra is a vállalkozásban tartani a tőkét. Úgy vélem, hogy mindenképpen szignifikáns kapcsolat mutatható ki a hatékonyság és a profit között, amely nagy mértékben befolyásolja egy gazdaság fejlődését. Az innováció, ahogyan Schumpeter is állítja a kisvállalatoknál erősebb, viszont a termelékenység növekedését a nagyvállalatoktól várhatjuk Az Európai Unióban Európában főleg az 1970-es évek óta találkozhatunk a kis- és közepes vállalatok fejlődésével, jelentőségével foglalkozó tudományos munkákkal. Az idő előrehaladtával a kisebb méretek felé fordulnak a vállalkozásalapítók. Ahogyan Ingolf Bamberger a könyvében taglalja, ez több szempontra vezethető vissza: Javakkal való ellátottság: az individuális igények fedezése iránti növekvő szükségletet nem lehetne kielégíteni működőképes, középméretű vállalatokat tömörítő gazdaság létezése nélkül. [Haake (1987) 27. p.] Munkahelyek: a KKV-knál ritkán fordul elő látványos munkahelyi leépítés. Az 1970-es évek óta az újonnan alapított kisvállalatok a szerkezetváltás miatt (mindenekelőtt a nagyvállalatoknál) létrejött munkanélküliséget részben megszüntette. Politikai stabilizálódás: a KKV-ok stabilizálni tudják a piacgazdasági rendszert, mivel rugalmasságuk miatt ők inkább abban a helyzetben vannak, amellyel elejét lehet venni a recessziónak. Emellett a KKV-ok nagy száma azt is garantálja, hogy a piac képes kibontakozni, és hogy a koncentráció folyamata és az ebből eredő piaci hatalom korlátok közé szorul. Képzés: a KKV-ok központi szerepet játszanak abban is, hogy a szakképzés keretei között az összes tanulmányi szerződés mintegy 90%-át a KKV-okkal kötötték. Ebben az értelemben a KKV-ok alapvető funkciót töltenek be, 13
19 szakképzett munkaerőt képeznek, ami így az egész gazdaság javára válik. [Bamberger (2005)] A Közösségen belül az évi deklaráció (European Year of Small and Mediumsized Enterprise, EYSME) hívta rá a figyelmet a KKV-ok helyzetére, és felgyorsította a KKV-ok helyzetét erősítő iparpolitikai eszközök kidolgozását. A 80-as években lezajlott gazdasági recesszió miatt felértékelődött a KKV-ok szerepe. Egyrészt a vállalati csődök miatt a hirtelen megnövekedett munkanélküliség kezelésére jelentett gyors megoldást, másrészt a vállalati szféra megerősítését és versenyképességének visszanyerését jelentette. A gazdasági visszaesés mellett egy másik fontos tényező is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások helyzetével komolyabban foglalkozzanak: 1986-ban az egységes piac létrehozásáról szóló döntés. A tagállamokban a kis- és középvállalatok nem voltak tájékozottak a betartandó határidőkről, és a csatlakozás őket érintő hatásokról. Éppen ezért megalapították az úgynevezett task force-t, amely az 1992-ben esedékes egységes piac létrehozásával kapcsolatos esetleges problémákat tárta fel. Ennek eredményeképpen elindították az első, kifejezetten a KKV-ok számára megalkotott programot, amelynek célja az információ-áramlás javítása volt. Ezt követte 1989-ben az üzleti környezet javítását és a vállalati növekedést kitűző eszköz bevezetése. Végre a KKV-ok elfoglalták az őket megillető helyet az európai vállalati politikában: speciális figyelem tárgyai lettek és 1996 között a KKV-ok egészen más pozíciót töltöttek be az európai uniós gondolkodásban és akcióprogramokban, főleg a kilencvenes évek foglalkoztatási válságának időszakában. Az 1993-as Növekedés, versenyképesség és foglalkoztatás témájával foglalkozó Fehér Könyv kiemeli a KKV-ok munkahelyteremtésben és az új világgazdasághoz való alkalmazkodásban kiemelkedő képességeit ben a Madridi Csúcstalálkozón az Európai Unió elhatározta, hogy a kis-és középvállalatok kérdése európai szintű ügy, amely közös EU-szintű megközelítést igényel: ösztönözni a létrehozásukat, elősegíteni az európai programokhoz, akciókhoz való hozzáférést. A kis- és középvállalatok és a vállalkozói szellem fontosságának helyreállítására az Európai Bizottság márciusában, Lisszabonban lehetőséget biztosított egy több éves - a vállalkozásokat és a vállalkozói szellemet támogató - programban, amelyet re dolgozott ki. [Lapeyre Blassel (2002)] A kis- és középvállalatok fontosságáról az Európai Unióban a 2. ábra ad egy kis betekintést, amely a hozzáadott értékben betöltött szerepüket reprezentálja. Látható, hogy ez az érték 58%, ami egyértelműen jelzi jelentőségüket, amelyet még jobban alátámaszt 14
20 az 1. mellékletben megfigyelhető táblázat. Az összes vállalat 99,7%-a KKV, és a versenyszférában dolgozók 67%-ának biztosítanak munkát. 42,4% 20,9% Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok 18,9% 17,8% 2. ábra: A vállalatok létszám - hozzáadott érték eloszlása az EU 27-ben, 2005 Forrás: saját szerkesztés az 1. melléklet alapján 4.2 A magyarországi fejlődés A nemzetközi kitekintés után vizsgáljuk meg a magyarországi evolúciót. A vállalkozások megítélése, fogalma az évtizedek során többször is változott, a kiváltó okok főleg a társadalmi, politikai változások hatásainak tudhatóak be. Ezek alapján megkülönböztethetünk a XX. században 3 főbb eseményt, illetve időpontot: 1920, 1948, Ezek a társadalmi változások módosították az addig szokványos gondolkodási módot, újraalkották a különböző rétegekkel kapcsolatos értékítéleteket, és ezek mentén hoztak létre egy új tudást. [Bauer (1997)] A jelenlegi felfogást természetesen a rendszerváltás és annak következményei módosították. Új fogalmak jelentek meg: öntevékenység, autonómia, hatékonyság, bűn, büntetés, érték, tudás is, amelyek a vállalkozó fogalmához társultak. Megismerkedtünk a vállalkozóval, akinek a rendszerváltó folyamat egyik fő szereplőjeként meg kellett küzdenie egyfajta negatív felhanggal, előítélettel is. A 70-es évek végére bebizonyosodott, hogy a megváltozott világgazdasági helyzet egyre súlyosabb terheket ró a magyar gazdaságra, amelyek teljesítése az eddigi formák között mindinkább nehezebbé vált. Emellett a belső gazdasági életben is egyre erőteljesebben jelentkeztek azok a tünetek, amelyek szükségessé tették a változásokat. [Siposné (1983)] Vitathatatlan, hogy a 70-es, 80-as évek gerincét az állami vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsi vállalatok alkották. Az addig jellemzően túlzott centralizáció 15
Tóth Ákos. Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata
Tóth Ákos Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményének vizsgálata Az elemzésben arra vállalkozunk, hogy a rendszerváltás első éveitől kezdődően bemutassuk, hogyan alakult át Bács-Kiskun megye gazdasága.
Részletesebben% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6
KKV-k jelene és jövője: a versenyképesség megőrzésének lehetőségei Dr. Parragh Bianka Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Kar Vállalkozásmenedzsment Intézet A KKV-szektor főbb jellemzői A mikro-, kis-
RészletesebbenGINOP Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára
GINOP-6.1.6-17 Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Jelen Felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. március 21.- 10.00
RészletesebbenCsongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.
Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP )
6720 Szeged, Arany J. u. 7. VI. em. 601.; +36(62) 424-361; iroda@nariz.hu; www.nariz.hu A pályázat célja Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1-16) Kiemelt iparágakban
RészletesebbenBudapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata. Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Együttműködési Ajánlata Munkahelyi képzések támogatása címmel meghirdetett pályázati felhíváshoz Kódszám: TÁMOP-2.1.3 100%-os Európai Uniós forrású támogatással
RészletesebbenGINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára
GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Projekt helyszíne Jelen felhívás keretében a támogatási kérelmek benyújtására 2018. március 20. 10.00
RészletesebbenKUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG
Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs Kft. 6725 Szeged,
RészletesebbenA kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban
A kamarai hálózat szerepe a KKV-k sikeres forráslehívásának támogatásában a 2014-2020- as programozási időszakban Dr. Tráserné Oláh Zsuzsanna CSMKIK titkár Kamara szerepe köztestületi funkció, kamarai
RészletesebbenSTATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2
215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.
RészletesebbenMikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója
Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és
Részletesebben4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008
RészletesebbenMég van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe
Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben
RészletesebbenÉszak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.
Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi
RészletesebbenKutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához. Országos szintű mutatók (nemzetközi összehasonlításban)
199 1992 1994 1996 1998 2 22 24 26 28 1 Kutatás-fejlesztési adatok a PTE KFI stratégiájának megalapozásához Készítette: Erdős Katalin Közgazdaságtudományi Kar Közgazdasági és Regionális Tudományok Intézete
RészletesebbenNemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért
Nemzetközi együttmőködések a a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával a sikeres vállalkozásokért PLACE PARNER S LOGO HERE European Commission Enterprise and Industry Enterprise Europe Network
RészletesebbenMiskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális
RészletesebbenMikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése
Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési
RészletesebbenBudapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában
2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában
RészletesebbenFizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál
Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-1.2.2-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti
RészletesebbenBUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK
BUDAPESTI MUNKAGAZDASÁGTANI FÜZETEK BWP. 2000/5 A külföldi működőtőke-beáramlás hatása a munkaerő-piac regionális különbségeire Magyarországon FAZEKAS KÁROLY Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. [GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA Alapítva 2000-ben PÁLYÁZAT] BÉR- ÉS JÁRULÉK TÁMOGATOTT MUNKAERŐ, ESZKÖZBESZERZÉS ÉS KISLÉPTÉKŰ INGATLAN BERUHÁZÁS LEHETŐSÉGÉVEL! GINOP-5.2.4-16
RészletesebbenGINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban
RészletesebbenTÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK
2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenA Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív
A Kis- és Középvállalkozások helyzetét feltérképező kérdőív A Nemzetgazdasági Minisztériumban a 1121/2013. (III. 11.) Korm. határozat 5. pontja alapján megindult hazánk 2014-2020-as időszakra vonatkozó
RészletesebbenMelyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013
Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és
RészletesebbenPROF. DR. FÖLDESI PÉTER
A Széchenyi István Egyetem szerepe a járműiparhoz kapcsolódó oktatásban, valamint kutatás és fejlesztésben PROF. DR. FÖLDESI PÉTER MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA 2014. JANUÁR 31. Nemzetközi kitekintés Globalizáció
RészletesebbenPályázat címe GINOP Gyakornoki program pályakezdők támogatására. Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió
Pályázat címe GINOP-5.2.4-16 Gyakornoki program pályakezdők támogatására Pályázat benyújtása 2016. augusztus 1-től, 2020. március 31. Projekt helyszíne Magyarország, kivéve a Közép-Magyarországi régió
RészletesebbenKözel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések
www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start
RészletesebbenA HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI
A HORIZONT 2020 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI Ki pályázhat? A kedvezményezett lehet: Konzorcium Önálló jogi entitás Országokra vonatkozó szabályok Kutatók Kutatói csoportok Együttműködés Párhuzamos finanszírozások
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat tervezetének rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió
RészletesebbenGINOP Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára. 1. Támogatás célja: 2. Támogatás összege:
GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása várhatóan 2017. év május hó 3. naptól 2017. év
RészletesebbenVálságkezelés Magyarországon
Válságkezelés Magyarországon HORNUNG ÁGNES államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2017. október 28. Fő üzenetek 2 A magyar gazdaság elmúlt három évtizede dióhéjban Reál GDP növekedés (éves változás)
RészletesebbenVállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.
Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ és a TÁMOP-2.3.6.-12/1 pályázat célja A pályázat célja a mikrovállalkozások indítását tervező fiatalok segítése. Cél a vállalkozásalapítás
RészletesebbenPályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára
Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2015. június Megjelent két új vállalkozásfejlesztési pályázat KKV-k számára 2015. június 9-én megjelent két új GINOP pályázat KKV-k kapacitásbővítésének
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenMunkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok
Munkahelyi képzések támogatása mikro-, kis- és középvállalatok munkavállalói számára - GINOP 6.1.6-17 FELHÍVÁS CÉLJA: A felhívás fő célja, hogy az alkalmazottak foglalkoztathatóságának, a munkavállalók
RészletesebbenAmennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén:
Amennyiben az alábbi pályázattal kapcsolatban további kérdése merül fel, keressen minket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén: EDC Debrecen Város- és Gazdaságfejlesztési Központ 4031 Debrecen,
RészletesebbenA KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006
KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA A KÜLFÖLDI ÉRDEKELTSÉGŰ VÁLLALKOZÁSOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2006 Miskolc 2008, szeptember Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-195-7
RészletesebbenÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL
STATISZTIKAI IGAZGATÓSÁG ÚJ KIADVÁNY A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOKRÓL MIKRO- ÉS MAKROSTATISZTIKAI ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL ISMERTETŐ 2019 A Magyar Nemzeti Bank új statisztikai kiadványt jelentetett meg, amely
Részletesebben1. ábra: Az agrárgazdaság hitelállományának megoszlása, IV. negyedévben. Agrárgazdaság hitelállománya. 1124,9 milliárd Ft
441,2 458,3 508,8 563,3 605,0 622,5 644,7 610,7 580,4 601,9 625,3 623,0 Az agrárfinanszírozás aktuális helyzete az AM adatgyűjtése alapján (2018. IV. negyedév) Az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak
RészletesebbenTájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről
Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről A gazdasági válság hatása a megye teljesítményére Az építőipar és a textilipar gyengülése folytatódott
RészletesebbenTisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom:
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást a településükön működő mikro- és kisvállalkozások szíves figyelmébe ajánlom: Az elmúlt évben a gazdasági válság minden bizonnyal az
RészletesebbenA regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012
2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások
RészletesebbenA regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013
STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4
RészletesebbenMunkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára c.
TÁJÉKOZTATÓ Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára c. pályázati felhíváshoz Kódszám: GINOP-6.1.5-16 2017. február 22. A PÁLYÁZAT CÉLJA: A munkavállalói csoportok nem egyforma
RészletesebbenVállalkozások fejlesztési tervei
Vállalkozások fejlesztési tervei A 2014-2020-as fejlesztési időszak konkrét pályázati konstrukcióinak kialakítása előtt célszerű felmérni a vállalkozások fejlesztési terveit, a tervezett forrásbevonási
RészletesebbenBROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél
BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenPályázati összefoglaló
Pályázati összefoglaló Élelmiszeripari komplex beruházások támogatása kombinált hiteltermékkel GINOP-1.2.6-8.3.4-16 Célja: Jelen felhívás célja, hogy komplex beruházások támogatásával, vissza nem térítendő
RészletesebbenSZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZEREPE A MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN
SZÉCHENYI PROGRAMIRODA KÖFOP-3.3.3-15-2016-00001 A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA SZEREPE A MEGYEI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSBEN A KAMARÁRÓL Gazdasági önkormányzat Köztestületi funkció - kamarai
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás
RészletesebbenÖsszefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről
Összefoglalás a 2014-es TOP magyarországi tanácsadói felmérésről VII. Országos Tanácsadói Konferencia Budapest, 2014. október 30. Dr. Poór József, CMC Iliás Anikó Csak a változás állandó. Schopenhauer
RészletesebbenA fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai
A fejlesztéspolitika visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatásai A MAG Zrt. által kínál lehetőségek Dr. Novák Csaba ügyvezető igazgató, MAG Zrt. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfejlesztési eredményei
RészletesebbenTárgyszavak: alkalmazás; e-business; e-kereskedelem; EU; információtechnika; trend. E-business az Európai Unióban: az e-business jelentés
MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI UNIÓBAN E-business és e-kereskedelem az Európai Unióban Az Európai Unió különböző szervezetei és intézményei rendszeresen elemzik az elektronikus üzleti módszerek használatának
RészletesebbenSZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK
SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe
RészletesebbenMagyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop
Magyarország növekedési kilátásai A magyarországi vállalatok lehetőségei és problémái MTA KRTK KTI workshop Prof. Dr. Szerb László egyetemi tanár Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Helyzetkép
RészletesebbenVállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása
Vállalkozz itthon - fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása A FIVOSZ célja A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetségének célja, hogy segítse a következő vállalkozói generációt és megteremtse azt a vállalkozói
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenSzéchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001
Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse
RészletesebbenTájékoztató a vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása (GINOP 2.1.1.) pályázathoz
Jelen tájékoztatóban foglaltak nem nyújtanak teljes körű tájékoztatást és nem minősülnek ajánlattételnek, kizárólag a figyelem felkeltése a céljuk. A pályázatokkal kapcsolatos információk tájékoztató jellegűek,
RészletesebbenNemzeti Külgazdasági Hivatal HITA
Nemzeti Külgazdasági Hivatal HITA Antal András Nyugat-Dunántúli Régió Vas és Zala megyei Információs Pont 2012. szeptember 27. A HITA létrejötte 2011. január 1. óta működik a Nemzetgazdasági Minisztérium
RészletesebbenGazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség
(2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy
RészletesebbenA béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében
A béren kívüli juttatások alkalmazása a magyar vállalkozások körében Budapest, 2016. június Az MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet olyan nonprofit kutatóműhely, amely elsősorban alkalmazott közgazdasági
RészletesebbenGINOP Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése. Az első értékelési határnap: január
GINOP 1.2.1-16 Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Pályázat benyújtása Projekt helyszíne A támogatási kérelmek benyújtása 2017. január 16-tól 2018. január 15-ig lehetséges.
RészletesebbenPartnerségi felmérés kérdőíve
Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi
RészletesebbenBeszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D
Beszállítói programok GOP-2012-1.3.1/D Kedvezményezettek köre: Jelen pályázati kiírásra pályázhatnak a Magyarországon székhellyel rendelkező, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon
RészletesebbenÚj módszertan a kerékpározás mérésében
Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé
RészletesebbenEnterprise Europe Network. Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27.
Enterprise Europe Network Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27. Enterprise Europe Network Best Practice Meeting Nyíregyháza, 2013.06.27. 2 http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=fqjmbzhweoa
RészletesebbenBeruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.
Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által
RészletesebbenMegyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL
KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA TÁJÉKOZTATÓ A KÖZBESZERZÉSEK 2010. ELSŐ FÉLÉVI ALAKULÁSÁRÓL 1. 2010. első félévében az ajánlatkérők összesen 4356 eredményes közbeszerzési t folytattak le, ami közel 145-os növekedést
RészletesebbenBeruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály
Beruházási pályázati lehetőségek 2014-2020 Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály TÁMOGATÓ VÁLLALKOZÁSI KÖRNYEZET Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája A STRATÉGIA
RészletesebbenKkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Kkv-beruházások: kitarthat még a cégek lendülete Budapest, 2017. június 27. Minden ötödik 200 millió és 15 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező kis- és középvállalkozás
RészletesebbenA hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok
A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu
RészletesebbenMunkanélküliség Magyarországon
2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenEUGA. EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.
EUGA EU Pályázati Tanácsadó (EU Grants Advisor) Vicze Gábor EU Üzletfejlesztési tanácsadó v-gaborv@microsoft.com www.microsoft.com/hun/euga EUGA projekt háttere Lisszaboni program Az EU 2010-re a világ
RészletesebbenPályázati Hírlevél. RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. Hamarosan újra pályázható két KKV-kat támogató vállalkozásfejlesztési felhívás
Pályázati Hírlevél RC Gazdasági és Adótanácsadó Zrt. 2016. október Hamarosan újra pályázható két KKV-kat támogató vállalkozásfejlesztési felhívás Társadalmi egyeztetésre került két, korábban felfüggesztett
Részletesebbenwww.intelligensregio.hu.. Alapítva 2000-ben GINOP-6.1.5-17 Munkahelyi képzések támogatása nagyvállalatok munkavállalói számára pályázat rövid összefoglaló dokumentuma IR Intelligens Régió Üzleti Kommunikációs
RészletesebbenBaross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió
Baross Gábor program 2009 Észak-Alföldi régió Dr. Grasselli Norbert igazgató Pályázati programok harmonizálása 8 pályázatból álló portfolió: az a pályázók részéről a legnagyobb érdeklődést kiváltó pályázati
RészletesebbenÁttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás
Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban
RészletesebbenFinanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források
Finanszírozási lehetőségek közvetlen brüsszeli források Energiahatékonyság finanszírozása műhelyfoglalkozás I. Miskolc, 2019. április 16. Tisza Orsolya vezető projektmenedzser BEVEZETÉS Uniós finanszírozás
Részletesebben5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE
5. A HARMADIK ÉV MŰKÖDÉSI TERVE A HVK 3. éve működési tervének kialakítása során figyelembe vettük a HVK eddigi működésének tapasztalatait, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 1995. évben megalkotott
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar KREATÍV IPARI SZAKEMBER szakirányú továbbképzési szak 1 Napjainkban a vállalatok, vállalkozások, illetve a munkaerőpiac részéről egyre jelentősebb igény mutatkozik
RészletesebbenA legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése május
A legfrissebb foglalkoztatási és aktivitási adatok értékelése - 2004. május A regisztrált munkanélküliek főbb adatai - 2004. május Megnevezés 2004 május Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző
RészletesebbenLogisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére
Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére Egy magyar empirikus kutatás eredményei Fodor Zita 2005. október 27. Bevezetés Általános tendencia,
RészletesebbenA GINOP KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN
A GINOP-6.1.7-17 - KIEMELT PROJEKT A VÁLLALATI KÉPZÉSEK SZOLGÁLATÁBAN Előadó: Vavró Márta projektmenedzser Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal GINOP-6.1.7-17-2018-00001 E-mail cím: ginop617@nive.hu
RészletesebbenRariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?
Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés
RészletesebbenKözreműködő szervezet: DARFÜ, DDRFÜ, ÉMRFÜ, KDRFÜ, Pro Regio, NYDRFÜ
Tisztelt Ügyfelünk! Tisztelt Partnerünk! Az alábbi pályázati felhívást ajánlom szíves figyelmükbe: Pályázat címe: Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek
RészletesebbenÚj lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön
Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön 2 Tartalomjegyzék 1) Forrásbevonás stratégia megvalósításához 2) Piaci megjelenés támogatása (GOP 3.3.3) 3) Komplex technológiai fejlesztés és foglalkoztatás
RészletesebbenAz Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében.
Az Enterprise Europe Network szolgáltatásai a versenyképesség jegyében Egyedülálló földrajzi lefedettség 60+ ország 600+ szervezet 3000+ szakértő Hungarian Consortium for Enterprises Konzorcium vezető
RészletesebbenBeadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret
Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási
RészletesebbenVállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon
Vállalkozói aktivitás, vállalkozásfejlesztés az érintett régióban ill. Magyarországon Dr. Imreh Szabolcs Dr. Lukovics Miklós docens Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2011. október 26.
RészletesebbenTÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép. Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ
TÁMOP 2.3.6. pályázat, tapasztalatok, jövőkép Varga Kálmán Dél-dunántúli regionális vezető FIVOSZ Amiről szó lesz Fiatalok foglalkoztatási válsága Hazai körkép TÁMOP 2.3.6 pályázat Tartalma Folyamata Tapasztalatok
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenOptimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat
Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar
Részletesebben