Tisztelt Olvasó! B ürüs, Gyöngyösmellék, június 1. szám. Konyagolni, Zahim, Lábtó, Poszka, Magam felé rángató Kopola, Kaska, Püdög

Átírás

1 Tisztelt Olvasó! B ürüs, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Szörény, Várad, Zádor falvakban élt, vagy élő emberekről szól ezen Krónika, újság. Alapvetően múltról, egy kicsit a jelenről. Vannak köztünk, akik elmondják, amit csak ők tudnak, ami itt történt. Az általuk elmondottak - ezen újságon kívül - a települések helytörténetét bemutató könyvben is meg fognak jelenni. S vannak már olyanok, akik nem lehetnek közöttünk. Írásaikat felkutatva szeretném, ha az olvasó megismerné a benne rejtőzködő embert, és az itt élőket. Amennyiben faluház lenne valamely községben, ott a használati tárgyakon kívül be lehetne rendezni egy szobát az itt éltek irodalmi alkotásaival is. Gócz Imre, Balogh Margit verseivel, Vinkovics Antal önéletrajzával, Elemy Sándor és Novottny Alajos írásaival, Neményi Alajos regényeivel, Peti Lőrinc és Járdánházy V. Sámuel egyházi irataival, valamint a Lugossy kódexszel. E gondolatokkal ajánlom a községek életében páratlan, egyedülálló újságot. Konyagolni, Zahim, Lábtó, Poszka, Magam felé rángató Kopola, Kaska, Püdög június 1. szám 1

2 A mi községi iskolánk tt Szörényben leányegyház volt. Zádorban volt I az anyaegyház. A mindenkori tanító úr orgonálni, harmóniumozni tudott. Sőt, az igehirdetést is elvégezte. Arra már nem volt jogosult, hogy úrvacsoraosztásnál ő végezze a szertartást. Arra kimondottan a mindenkori tiszteletes úr volt jogosult, s akkor neki mindenképpen ki kellett jönni. Az iskolát is ő felügyelte, mivel a szörényi iskola felekezeti volt. Néha kijött a lelkész, elbeszélgettek. Ha jól emlékszem 37-ben, vagy 38-ban írattak ide be a szörényi iskolába. Akkor volt a létszám - ezt jól megjegyeztem - 21 fő. Eltelt egy év és leapadt a létszám hét főre. Ezután a létszám a 21 főre, vagy felettire soha nem ment fel. Egy fős tantestület volt, 1 fő tanító. Pályázat útján ment a dolog. Hogy ment ez a pályázat? Úgy, hogy a tanító úr valahonnan megpályázta; Debrecen környékéről, vagy Pápa környékéről, vagy akárhonnan. S akkor az megjelent a lapokban. Az elképzelhetetlen volt, hogy ne legyen iskola. És akkor kijött a tanító úr. Akkor követelmény volt, hogy énekelni tudjon. Lehetőleg harmoniumálni, vagy ott ahol orgona volt azt tudjon. Tudja megtartani az istentiszteletet. Keresztelni azt nem keresztelhetett. Úrvacsorát nem szolgáltathatott ki. Az én időmben, a harmincas évek elején Takács Dániel volt a lelkész. Utána lelkészváltozás volt, Tóth Lajos lett, kiváló szónok. Kijött a tanító, megbeszéltek ezt itt a faluban, közzétették, hogy tanítóválasztás lesz. És akkor istentiszteletet kellett neki tartani. Akkor abból már az akkori egyházvezetők megállapítottak egy-két dolgot. Tud-e beszélni folyamatosan, tud-e énekelni, elbeszélgettek vele az istentisztelet után, és aztán döntöttek, hogy talán ez jó lesz nekünk. Én öt osztályt végeztem Szörényben. Minden évben más tanító volt. Első osztályban Czakó Jenő, másodikban Kapitány László, harmadikban Székely László, negyedikben Bálint Ilonka, ötödikben Hegedüs Árpád Elek. Ennek a magyarázatát úgy gondolom, hogy talán kevés volt a fizetés, a gyerek. Ide fiatalemberek kerültek. Egy nő volt, a Bálint Ilonka. Megválasztották a tanítót, gond volt, hogyha nőtlen volt. Nem volt családja. Hol eszik? Megoldották, akármit mondanak, rugalmasság az akkori emberekben is volt. Úgy oldották meg, hogy házaknál evett, tehát vállaltuk. Egy hétig nálunk evett. Utána jött a következő házszám, utána ott evett. Így körbe-körbe. Mindenképpen azt akarták, hogy itt legyen az iskola. Ez nagydolog. Inkább vállalták, hogy főznek, a tanító is rendesen meg volt hívva. 12 órakor szépen elköszöntünk: Isten áldja meg a tanító urat! (Volt délután oktatás, de már nem a délelőtti mederben szólt.) Mindaddig így tartott, amíg nem találtak olyan asszonyt, aki vállalta, hogy főz. Én kettőre emlékszem, hogy vállalták. Meg is volt a tanító úr elégedve. Legfeljebb annyi volt a különbség, hogyha valami oknál fogva nem ért rá, vagy valami közbejött, megkérte egyik tanulóját, hogy hozza el az ebédjét. Ennek az egésznek a lényege, hogy a falu mindenképpen ragaszkodott az iskolájához, még azt is vállalták, hogy étkeztetik tanító urat. Volt ilyen tantárgy, hogy alkotmánytan az ötödikbe, meg azt hiszem, hogy a hatodikban. Az alkotmánytanban az egész közigazgatás felépítését tanultuk: mi az, hogy törvényhatósági joggal felruházott város, mi az, hogy szabad királyi város, mi az, hogy község, tehát ebbe sok minden belefért. Ezt meg kellet tanulni. Az első év olvasás, írás, számolás és szépírás. Az elsőtől a hatodig évig a szépírás hetente talán egyszer kétszer. Amikor megkaptuk a szöveget, - de lehet, hogy a táblára is le volt írva, - akkor kérem szépen mindenkinek azt a szöveget le kellett írni. 1x1, hát az is ment, főleg a délutáni órákban. A tanító az pihenni akart, s nekünk akkor ki volt adva, hogy egy valaki vezesse, főleg a jobb tanulók közül. Ezt vágni kellett, nem volt az, hogy gondolkodni kellett. Ha valaki nem vágta, gond volt. Később volt olyan tantárgyunk is, - talán egy kicsit furcsán is hangzik, - hogy beszéd és értelemgyakorlat. Ebbe is sok minden belefért. Igyekeztek azt elérni, hogy a tanuló érthetően egy levelet meg tudjon írni, sőt talán egy kicsit is tovább mentünk. Az azért nem vált be, hogy például kérvényt meg tudjon írni. Az kevés volt, hogy előveszek egy lapot s megírom, ezeknek meg voltak külsőleg a szabályai. Mert amikor én Csurgóra kerültem, akkor tanító nem volt, de itt volt a Fekecs úr, ő írta meg a kérvényt. Azt beismerem, hogy akkor nem tudtam volna megírni a kérvényt, de talán most Szörényi református iskola 1938/39-es tanév Álló sor balról jobbra: Schwarz Gyula, Simon István, Vörös Gábor, Hegedüs Kálmán, Csók Imre. Ülő sor balról jobbra: Dani Erzsébet, Schwarz Aranka, Cserti Irma, Kapitány László tanító, Gyalus Jolán, Gajdos Ilonka, Vörös Erzsébet. A táblát tartja Balogh Sándor. 2

3 Szörényi református iskola 1940/41-es tanév Áll: Simon István Ülő sor balról jobbra: Balogh Sándor, Vörös Erzsébet, Cserti Irma, Bálint Ilonka tanító, Dani Erzsébet, Tanító előtt ülők balról jobbra:..., Bolvári Ilonka már igen. Beszéd és értelemgyakorlatban benne volt a fogalmazás. Bejött a tanító úr, és akkor kiadta a feladatot. Hogy telt a nyári szünet? Akkor próbálta az ember összeszedni a gondolatait és szépen leírta. Utána a tanító úr osztályzatot adott. De itt a lényeg, hogy olvasni már második osztályban illett az újságból egy rövid kis cikket. Számolni a második osztály elvégzése után százig kellett. Utána, ahogy múltak az évek, akkor kiterjesztették ezerig, satöbbi. Tehát olvasni kellett, írni kellett, számolni kellett, meg egy egyszerű levelet meg kellett fogalmazni. Ez volt a döntő, a többivel foglalkoztunk, de ha az nem ment anynyira, nem volt olyan nagy baj. A hat elemi elvégzése után azért nem szűnt meg az oktatás, volt ilyen, hogy ismétlő iskola. Ez azt jelentette, hogy aki elvégezte a hat elemit, az kötelezve volt arra, hogy egy héten egyszer, lehetőleg délután oktatásban részt vegyen. Ez a nap általában csütörtök volt. Ott már inkább szakmai tárgyakkal foglalkoztak. Itt ugye mezőgazdasági vidék volt. Egyértelműen a mezőgazdaság volt túlsúlyban. Ha a tanító úr nem értett hozzá, ott volt a tankönyv. A fiúknál a mezőgazdaság, de ez egész évben nem ment. Amikor beköszöntött a tavaszi munka, akkor az ismétlősöknek az ismétlő iskola szünetelt. De télen egyértelmű volt, hogy kötelező volt. A lányoknál, ott más volt a helyzet. A fiúk azt tanulták, hogy kell trágyázni, milyen vetésforgót kell csinálni. A lányoknál kézimunka és a főzés, takarítás satöbbi. Ez az ismétlő iskola három évig volt kötelező. A gazdálkodásnál apáról fiúra szállt a mesterség. Úgy, hogy amikor felnőtt, bevonták a munkába, nem úgy volt, mint most, hogy nem szabad dolgozni. Abban az időben befogták, vitték a mezőre, s ott aztán megtanulta, elsajátította. Állítom, hogy az a gyerek, aki ipari iskolába jár, nagyon a szerszámot sem tudja a kezébe venni, mert elméleti oktatásban részesül. Megvallom, el kell fogadni, de nem értek vele egyet. Ha valaki valamilyen szakmát tanul, eleve tudni kell a szerszámot a kezébe fogni. Abban az időben templomba kellett menni, de volt aki ügyet csinált, volt olyan tanító, aki elnézte ezt. Tanítótól függött. Reggel, amikor beértünk az iskolába, úgy hívták, hogy könyörgés. Közel volt a templom, ott tartotta a tanító úr, elénekeltünk egy vagy két éneket. Akkor ő elmondott egy rövid fohászt. Tehát nem volt olyan istentisztelet, mint általában rendes vasárnapi napokon. Elmondott egy fohászt, utána még egy ének, s mentük is be az iskolába. Ezután kezdődött az oktatás. Volt téli szünet, nyári szünet, sőt szénszünetek is. Ugyanis háború volt, kevés volt a tüzelő. Itt szörényi viszonylatban fával tüzeltünk. A tanító, megkapta a fizetését és az egyháztól is volt javadalmazása, búzában, kukoricában, meg például fában. A tanító lakásában is be kellett fűteni, mely állt egy igen nagy konyhából, állt egy irodából, állt egy nagyszobából és egy kis szobából. Ebből állt a szörényi tanítónak a lakása. A hátsó részben volt az iskola elhelyezve. Az egy tantermes volt. Visszaemlékszem, hogy a falon nagyjainknak a teljes portréja ki volt rakva. Volt egy szekrény, volt egy vaskályha, volt egy köpőcsésze, mert ez is hozzátartozott. Abban az időben, - ez a harmincas években volt, - a köpőcsésze azt a célt szolgálta, ha a tanító úr köhögött, akkor abba beleköpött. Takarítónő holt volt, de inkább nem volt. Takarítottak a tanulók. Ha a tanító megbetegedett, helyt állt az úgy is. Én nem emlékszem olyanra, - pedig öt tanító is volt -, hogy valamelyik is lebetegedett volna. Ha a tanítónak el kellett valahova menni, akkor a felesége felügyelt a diákokra. De csak felügyelt, tanítani nem tanított. A tanítónak gyümölcsöse is volt. Volt olyan tanító, aki tanított és gazdálkodott is. Szántatott, vettetett, arattatott és gazdálkodott. A legegyszerűbb fenyítés az volt, hogy tartsd a kezed!, s tanító belehúzott egyet a mogyoró pálcával. Volt úgy, hogy valamit nem tudtam, akkor mondta, hogy tartsd a kezed. Az én szüleim nem szóltak soha, ha egy nyaklevest kaptam, vagy kettőt. Volt, aki szólt, de nem volt jellemző. Ha szóltak, akkor úgy, hogy: tanító úr talán ezt nem kellett volna. Térdelés is volt, de nem a padlón, hanem a padon. Arra rátérdeltettek, volt úgy hogy egy órát, félórát, két órát. A nyakleves, az napirenden volt. Természetesen Bálint Ilonka néni ezt már nem alkalmazta. Őneki más módszere volt. Meg tudott ő mással fogni bennünket. Kimerem jelenteni, hogy mind jó tanító volt. Lejegyezte: 3

4 ugossy József (1812. ldecember március 7.) nevét viseli azon XVII. századi kéziratos énekeskönyv, melyet ő magáról nevezett el, s ajándékozott a debreceni református kollégiumnak. A kódex első lapjára a következőket írta: «Lugossy Codex. Énekek gyűjteménye. (A XVII.s leirva.) 197 levélre terjedő magyar kézirat.». U. Szabó Gyula szerint a kódex elején, végén csonka, sőt a közepéről is innenonnan hiányzik egy-egy levél. Talált benne bibliai és egyháztörténeti tárgyú históriát, 17-et, széphistóriát 3-mat, magyar históriás éneket 2-t, oktató verset 5-öt, házassági éneket 3-mat és kisebb cantátiót 15-öt. Összesen 45 darabot. A kódex több XVI. századi versnek egyetlen példányát tartotta fenn, ennek ellenére irodalomtörténetileg mégis alig ismert. A kódex leírója Somogyi Pál a XVII. század első felében élt Hobolban, Gigén illetve Újfaluban. A kódex túlnyomó részét Újfaluban másolta. U. Szabó Gyula ban megjelent tanulmányát áttekintve a helyiségnevek Esküvő Bürüsön lonka néni lakodalma I( ) Bürüsön volt háznál. A szülők egyeztek meg, hogy legyen a lagzi. A mennyasszony otthon öltözött fel, a vőlegény elment a mennyasszonyért és ott volt a kikérő. Az első vőfély kérte ki, ezután elmentek a templomba, utána vissza a lányos házhoz és ott volt a búcsúztató. A fiús háznál volt a bekérés. A lakodalomba disznót, borjút, baromfit vágtak a közeli rokonok. A baromfit közösen adták be, a disznót és a borjút Csokona Sándor szülei adták, a mennyaszszony édesanyja baromfit és pénzt. A lagzi másnap reggelig tartott, de még kor is ott voltak a férfi vendégek. Reggel mentek láncolni. Az új ember illetve új asszony vezetésével Lugossy-kódex az alábbiak szerint oszlottak meg: Vy falu 5 ( ), Uyfalu 1 (1630), Uy falu 9 ( ), Hobol 2 (1609), Gige 1 (1627). A versek alatt latin nyelven olvashatóak a leírás dátumai és helyei, valamint a leíró megnevezése: pl.: Finis adest. Anno Millessimo Sexcentessimo Tricessimo quarto 7 die Decembris in Aurora ferme 8 hora in Uy falu Domini die Paul: Som. scripsit. Az évi Somogy Vármegye rovásadó-összeírása szerint Somogy vármegyében Újfalu alatt Kenderes Uÿfalu, Uÿfalu, Vyfalu található. Vyfalu a felsorolás szerint Zentmihalffalva (Szentmihályfa), Lazandra, Orolya, Endrevcz (Endrőc), Legenczÿ, Berins (Bürüs), Sykotha (Sikota), Warod (Várad) között található. Vagyis ez az Újfalu (Vy falu, Uy falu, Uyfalu) a későbbi Magyarújfaluval egyezik meg, Kétújfalu egy részével. Magyarújfalu az eddigi ment a csoport azokhoz, akik éjjel elmentek a lagziból. Megláncolták a lábukat és zeneszó mellett vezették vissza a lakodalmas helyre. A gazda lábasban kukoricát zörgetett és mutatta az utat a megláncoltaknak. Csokona Sándorné elbeszélése alapján lejegyezte: ismeretek ellenére a török időkben is lakott hely volt. Véleményem szerint Somogyi Pál a település lelkésze, s egyben tanítója volt. Irodalomtörténeti és helytörténeti jelentősége mellett az indigó jövevényszót tekintve is fontos dokumentum. Szathmáry László az első magyar kémiatörténész szerint az indigó egyik legrégibb magyar emlékét a Lugossy-kódex őrzi. Balassi Bálint: Ó, én kegyelmes Istenem (Lugossy-kódexből) 4

5 III. Murád szultán forrás: Szigetvári Zrínyi Emlékünnepség (a szigetvári városi Tanács lapja) szeptember. Dr Tóth István Ítélkezés a hódoltság alatt 5 old ürüs község Bévben Ibrahim budai kapudzsi-kethuda tímárbirtoka (az évente akcsénál kevesebbet jövedelmező birtok neve) volt augusztusában, vagy szeptemberében a szigetvári bég szerb martalócai megtámadták a szandzsákban lévő Bures (Bürüs) falut szeptember 7-én III. Murád szultán intézetett a szigetvári béghez olyan rendeletet, amely Bürüs falu lakosságának elhurcolása, kirablása ügyében rendelkezett az alábbiak szerint: a szigetvári szandzsákban bírt ziámetjei közül Bures nevű falu lakosai a maguk állapotában megvoltak, a törvény ellenére senkit sem bántottak, mindamellett a te mesterkedésed folytán, felsőbb parancs nélkül, a te embereid és némely martalócok az említett falut megrohanták, a lakosoknak vagyonukat, tárgyaikat elrabolták, marháikat elhajtották, magukat pedig fogságba vitték, azután pedig te tizenhat fogoly ráját nyolcszáz piaszteren eladtál és zsarnokoskodtál. Ez ügyben a budai beglerbéghez, a siklósi és a pécsi kádikhoz intézve magas rendeletemet adtam, hogy az említett ráják bárhol legyenek is, szabadon bocsátassanak, más elrablott tárgyak tulajdonosaiknak visszaadassanak, s megparancsoltam, hogy magas Portám csausai közül Musztafa. Magas rendeletem értelmében az említett rájákat, az elrablott barmokat és egyéb tárgyakat, akár nálad vannak, akár másnál legyenek, nyilvánosságra hozza. Kelt a 996. évi Sevvál hó 15-én (1588. szeptember 7.) Vinkovics Antal Fekete leves szerző írásaiból ádor községben egy Zatyafi a kanásszal beszédbe eredet, s a beszélgetés közben igyekeztek bizonyos függő kérdést maguk közt tisztázni. Miért is a magyarral veleszületett (lásd a múlt évekbeni országgyűlést) ékes szólás művészetében mindkét fél egymást felülhaladni törekedett. Mindegyik saját szempontjából ítélvén meg a kérdést, minthogy ekként az ellenérvekből kimerítették magukat, de ketten lévén, egyedül a szavazategyenlőség miatt a kérdés már az önálló magyarnak eldönthetetlensége stádiumába volt jutandó. Midőn szerencsére a kanásznak azon ötlete támadt, hogy harmadik szereplőül baltáját vonja a vitába, s ekként a fejenkénti szavazás kezdetét vette, minek eredménye a másik nyakán és a fején ejtett hatalmas érvekben mutatkozott. Mindez még a kellő korlátok tiszteletbe tartása mellett ment végbe, mert a vitatkozók egyike a kerítésen innen, a másik túl állott. Azonban a szavazás fent említett színre hozatala, a leszavazott pártot igen felhevíté, s miután december 21. észrevette, hogy nyakán és a fejére alkalmazott szavazási jegyek kiosztásához ő is bír joggal, összeszedé szavazó tehetségét, s az utcára rohant s ellenfelét torkon markolva álláspontjában annyira megrendíté, miszerint ez hazafiúi kötelességnek ismeré, ily hatalmas motívum előtt hanyatt a sárba hajolni. A felek a szereplésbe vont baltának bírása felett a legnagyobb erélyt fejtették ki, melynek bírása mindegyik félre nézve tárczakérdéssé vált, s ha az eddig karzat közönséget képező szomszéd hatalmasságok egyike a balta elvételével a status quo antét (a korábbi helyzetnek megfelelő állapotot) helyre nem állítja, valószínű, hogy ezen zádori kérdés több vérbe és sárba került volna. A kérdés megoldása tehát még most diplomáciai útra téritettvén a szigetvári járásbíróságnál várja békés elintézését. Vinkovics Antal írásait összegyűjtötte: Neményi Alajos 5

6 Akikre büszkék lehetünk ormos Ikonka színésznő, született november 4-én, KNémetújfalun, elhunyt:?. Színésznő lett 1904 áprilisában ban Kövessy Albertnél működött Pécsett és Újvidéken ban a Népszínházban nagy sikerrel játszotta el a Bob herceg címszerepét, január 11-én a Király Színház vendége volt; ekkor az Elvált asszony Gonda szerepét adta. Ez év őszén a színház szerződtetett tagja lett, de már egy év múlva megvált az intézettől ben a An der Wien-hez hívták meg (Bécs); ahol április elején mutatkozott be az Éva c. operettben, majd a Raimundtheater primadonnája volt ben visszatért a Király Színházhoz ben a Télikert és a Budai Színkör tagja volt ban a Vígszínház társulatával a Népoperában lépett fel ben ismét a Király Színház művésze lett. Utoljára 1921-ben a Fővárosi Orfeumban szerepelt. Főbb szerepei: Bob herceg (Huszka J.); Gonda (Fall: Elvált asszony); Éva (Lehár F.); Sylvia (Kálmán I.: A csárdáskirálynő). Kormos Ilonka halálakor házát az Irgalmas Rendre hagyta, jelenleg itt található a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltár. Forrás: Magyar színházművészeti lexikon. Bp o. Magyar színművészeti lexikon köt. Bp kötet 13 o. Báthory Elza, Kormos Ilonka (Luxemburg grófja, 1910) Gócz Imre: Falum Falum, tied vagyok, ott láttam napot Egyszerű házban a domb ölén, Mikor születtem, a föld még hallgatott, De titkos méhiben már megfogamzott a terve, Lázas emberi agyak gondja. Anyám is vajúdott, A kínos veríték teremtő testét kiverte. Megszületett egy senki, semmi: én. Paraszt földnek nyavalyás fia. Nem bámultak rajtam, a senkién. Másnap más született: véres testű gyermek, Az egész föld nyögött bele jajjal, S nem kértek neki megtartó kegyelmet. Együtt nőttünk, testvérek voltunk a gondban, Neki egy bő világ jutott, Én meghúzódtam egyetlen falumban. Engem a falu szült és a falu temet, De kiátkozzák ott ezerszer is Bút, bajt hozó ikertestvéremet. ócz Imre tanító Gyöngyös-melléken született Gán, elhunyt án. Felesége Tóth Irma volt. A tanítóképzőt Nagykőrösön végezte, ahol a Nagykőrösi prepák lap szerkesztője is volt. Somogyi tavasz című verseskötete 1940-ben jelent meg ugyancsak Nagykörösön. A versekhez a fametszeteket Tolcsvai Nagy Géza festőművész-rajztanár készítette. A II. világháború ideje alatt a szovjet hadszíntéren szolgált, hadifogságba került, ahonnan 1948-ban tért haza. Ezek után a Mosonmagyaróvár melletti Kimlén tanított, innen ment nyugdíjba. 6

7 Első elszármazottak találkozója június 4-én Gyöngyösmelléken és Szörény településen megtartották az első elszármazottak napját. G yöngyösmelléken a fogadást követően a református templomban ökumenikus istentisztelet keretén belül köszöntötte a vendégeket és igét hirdetett Unger Károly lelkész, valamint Rónai József diakónus. A megjelentek között külön köszöntötték Kaposváron élő Tót József nyugalmazott hitoktatót. Istentisztelet után a községházán emléktáblát avattak az első Schán Mária polgármester, a Gyöngyős Nő Klub részéről Bognár Istvánné, az Önkéntes Tűzoltó Egyesület képviseletében Sziács József emlékszalagot kötött a tábla alá. Az emléktábla avatást követően a községháza folyosóin elhelyezett régi fényképfelvételeket nézhették meg a megjelentek. A találkozó zárásaként dr Hajas Endre helytörténeti előadást, Neményi Alajos könyvbemutatót tartott Hűség a hazához, valamint Holtomiglan címmel megjelent könyveiről. S zörény településen a községházban Boros István polgármester köszöntője után dr. Hajas Endre ismertette Szörény község helytörténetét. Az előadás után a Mágocsi Német Nemzetiségi Néptánc Egyesület és Sztankovszky Miklós énekes-színész Sztankovszky Miklós énekes-színész szórakoztatta a megjelenteket. A rendezvény közben Sár József entomológus rovargyűjteményét, kiállítási ritkaságait tekinthették meg a meghívottak. A rendezvény szervezői: Gyöngyösmellék és Szörény község Önkormányzat, valamint a Dél-Nyugat Drávasík Kulturális Egyesület A rendezvény támogatói: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program-LEADER program, Szigetvári Takarék, Szigetvári Kultúr- és Zöld Zóna Egyesület szabadon választott polgármester Tóth József halálának 5. évfordulóján. Radnóti Miklós Nem tudhatom című versét Orsós Brigitta, az avató beszédet Schán Mária polgármester mondta el. Az emléktáblát leleplezte Tóth Ádám és Tóth Anett néhai polgármester unokái, valamint fia, Tóth József koszorút helyezett el. Az önkormányzat nevében Mágocsi Német Nemzetiségi Néptánc Egyesület konyagolni zahim lábtó poszka magam felé rángató püdög kaska kopola Érted-e a szomszédodat? Érdekes szavak, kifejezések a környékbeli falvakból konyakot inni nagydarab ember falétra vékony, filigrán ember (nő) gereblye köldök kétfülű kosár olyan gödör, amelyben megáll a víz és mindig sáros Gyűjtötte: 7

8 Közérdekű tájékoztatás Tudja-e, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010.(II.26.) Kormányrendelet 14. (5) bekezdése szerint tilos: a. az ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen, b. ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve tartani. Ugyanezen szakasz (6) bekezdése alapján ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. West Balkán tragédia hatására hozta meg a Kormány a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III.08.) Korm. rendeletét. Az új szabályozás szerint csak és kizárólag június 15-ét követően már csak engedély (az engedélyt a települési önkormányzat jegyzője adja ki) birtokában lehet zenés-táncos rendezvényt tartani. Nem kell engedély, a. ahol az építményben, ill. helyiségben egyidejűleg 300 főnél több személy tartózkodása nem várható, valamint azokra, melyek befogadóképessége egyidejűleg 300 főnél kevesebb, b főt meg nem haladó szabadtéri rendezvénynél, c. a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre; d. a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre; e. a törvényesen elismert egyházak és vallásfelekezetek által szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre; f. a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre és g. a közoktatási intézményekben az intézmény által szervezett rendezvényekre. Önkormányzati hírek Bürüs község Önkormányzat által december 21. napján benyújtott pályázatát a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága április 22. napján kedvezően bírálta el. A támogatás összege nettó ,- Ft, saját erőként az erre jutó általános forgalmi adót kell az Önkormányzatnak biztosítani. Az így megítélt összegből új buszmegálló kialakítására kerül sor. Ugyanezen Igazgatóság Szörény községnek szintén december 21-én benyújtott kérelmét április 26-án bírálta el kedvezően. A támogatás összege nettó ,- Ft. Saját erőként itt is az általános forgalmi adót kell az Önkormányzatnak biztosítani. A támogatás új játszótéri eszközök (1-1 db homokozó keret, köteles mászófal, kettős mászóvár csúszdával, kettős hinta és 3 db kerti pad) beszerzését foglalja magába. Gyermekétkeztetési Alapítvány a évi EU Élelmiszersegély programban támogatott liszt, tésztafélék és egyéb gabonafélékből készült élelmiszerek támogatását állapította meg Gyöngyösmellék és Zádor települések részére. Bürüs, Szörény, Várad községek támogatásban nem részesültek. Az indokolás szerint az idei év folyamán nem áll rendelkezésre olyan mennyiségű élelmiszer, mellyel az összes pályázott települést el tudnák látni évi szociális nyári gyermekétkeztetésre Kétújfalu 37, Szörény 3, Várad 24, Zádor 37 rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek napi egyszeri melegétkeztetésére nyújtott be pályázatot, melyet Réthelyi Miklós Nemzeti Erőforrás Minisztere kedvezően bírált el. A programban résztvevő önkormányzatok vállalták, hogy június 16-ától augusztus 31-éig terjedő időszakban 45 munkanapon keresztül biztosítják a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek napi egyszeri melegétkeztetését ingyenesen., körjegyző 8 Kiadja: Dél-nyugat Dráva-sík Kulturális Egyesület Felelős szerkesztő: Hajasné Balog Brigittára ISSN szám: ISSN Nyilvántartási szám: 163/2202/2/2011. Nyomdai munka: Magyar Kultúra Kiadó Kft. Példányszám: 500 db Honlap: