v GÁZ = o D 2 π Rendezetlen halmazokon történő fluidum ( gáz ) átáramlásának leírására lamináris esetre: ismerjük az összefüggést!
|
|
- Éva Fodor
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Fluiizáció Fluiizáció fenmenlógikus leírása Pszeuó cseppflyós réteg Szemcsés halmaz Ágymagasság Flui ágy h 1 h h h D ázelsztó V& D ÁZ π A (töltettartó) v A Álló ágy Hmgén Inhmgén Flui ágy A gázsebességet növeljük h is növekeik Hmgén, pneum. Száll. h ágy Δp ÁY Álló ágy v : a fluiizáció kezeti gázsebessége Δp ÁY állanó Plató Flui ágy v lebegés a fluiizáció vége, a pneumatikus szállítás kezete Pneumatikus szállítás A fluiizáció áramlástani leírása: Att egy álló szemcsés halmaz, felfelé áramló gáz D π A Rétegsúly V & ÁZ h : a nyugvó (mzulatlan) ágy magassága A: (üres) áramlási keresztmetszet V& v ÁZ A : az ágy nymásvesztesége m SZEMCSÉS HALMAZ. g Az álló ágy leírása Ergun szerint: lg Álló ágy Ismétlés! Renezetlen halmazkn történő fluium ( gáz ) átáramlásának leírására lamináris esetre: ismerjük az összefüggést! Renezetlen halmazkn történő fluium ( gáz ) átáramlásának leírása; Kzeny-Karman szerint: lg [m/s] v ÁZ k Δp m RÉTE ) S η l s ÁZ RÉTE 1
2 Az Ergun összefüggés lamináris és turbulens áramlási esetben is használható! Δp 150 ) η )..h v + 1, 75. ρ. h v a prhalmaz przitása szemcseméret Δp 150 ) η ) Egy att kísérletben lehet állanó? Az Ergun egyenlet:..h v + 1, 75. ρ. h v ρ ÁZ η ÁZ Δp A.v + B.v Δp A.v 1 + B.v A fluiizáció leírásáhz ismernünk kell: Lamináris jelleg Turbulens jelleg Δp ÁY állanó Turbulens Lamináris Δp ÁY [m/s] v lebegés v ÜZEMI Egyik legfntsabb kérés a fluiizáció kezeti sebességének meghatárzása.? Rétegsúly [m/s] A fluiizáció kezetén: Δp ÁZ D π A V & ÁZ fluiizáció kezeti sebessége Kísérletekkel: lás; Praktikum! [m/s] D π A gázelsztó TÖLTET F ÁZ
3 TÖLTET A gázelsztóra eső rétegnymás: Δp (1-). g. Δρ A flui réteg nymásesése TÖLTET h. A.(1-).g.(ρ SZ - ρ ) F ÁZ F ÁZ A.Δp A fluiizáció kezetén: TÖLTET F ÁZ h. A.(1-).g.(ρ SZ - ρ ) A.Δp [m/s] Δp (1-). g. (ρ SZ - ρ ) Δρ A flui ágy nymásvesztesége számítható! v a fluiizáció kezeti sebessége? Δp (1-). g. Δρ A.v + B.v A fluiizáció kezetén: h h és v v Δp ÁY [m/s] ( ) ) h η ) h ρ 1 gδρ 150 v + 1, 75 h Δp (1-). g. Δρ A.v + B.v v A fluiizáció kezete Egyszerűsítés után: ρ. η ρ 150 ) ) Re0 + Re Az egyenletből számítható: ) ) Re0 + Re Ha: 0,, az összefüggés: 0 SZEMCSE > >Re 0 > v 0 Re , Az egyenlet közelítő meglásával a ( már megismert) lebegési-ülepeési és a fluiizáció sebesség összefüggése egyszerre egy iagramban ábrázlható: A fluiizáció kezetéhez tartzó Re szám > v A fluiizáció kezeti sebessége meghatárzható!
4 A fuiizáció (max. sebességének) v LEBEÉS meghatárzása: Att () méretű szemcsékből álló halmaz viselkeése növekvő sebességű gázsebesség hatására: [m/s] v LEBEÉS A már ismert (minen áramlási tartmányra érvényes) Tesz összefüggés szerint: Re LEBEÉS v LEBEÉS meghatárzható! ,61 Pneumat. szállítás Re~v Re v leb v 0 Pneumatikus kihrás Fluiizáció Nyugvó réteg ~ 1 0, Egy att gázsebességgel milyen méretű szemcsék fluiizálhatók? Ly Ly ~ v ~v 1 0, ~ Kihrás ~ MIN ~ MAX Fluiizáció Nyugvó réteg A fluiizációs berenezés üzemi gázsebességének v ÜZ meghatárzása (lás: praktikum-i.) Δp ÁY állanó Δp ÁY [m/s] v lebegés Elvileg: v <v ÜZEMI <v LEB
5 A fluiizációs berenezés üzemi gázsebességének v ÜZ meghatárzása (lás: praktikum-i.) A tapasztalatk szerint: pszeuflui Nyugt fluiizáció Zavart, nem hmgén A gázelsztó szerepe: - A réteg tartása -A szemcsék számára zárt -A gáz kis nymásveszteséggel történő egyenletes elsztása [m/s] v ÜZEMI v NYUDT 1,.. 1, 5. v Rstélytípusk: mbás elsztók: -Perfrált lemezek - Prózus anyagk ( kerámia, szinterfémek ) - Nagyszemcsés halmaz - mbás gázelsztók 5
6 Hiszterézis: - Mzgásba hzás többlet energiaigénye - szemcseközi tapaás A flui ágy hmgenitása: -minen szemcse mzg -a szemcsesűrűség minenütt azns Δp ÁY Renellenes műköés: A fluiizációs eljárásk előnyei: -Az intenzív gáz-szilár érintkeztetés > gyrs átaási flyamat -Termelékeny, nagy hatéknyság -Mzgó alkatrész nélküli, könnyen szabályzható, egyszerű készülék -Üzeme flyamats -Az ágy fizikai jellemzőinek egyenletessége (pl. nincs túlhevülés) 6
7 A fluiizációs eljárásk alkalmazásának krlátai: A fluiizáció alkalmazásának lehetőségei: -Aszrpció -Egyenletes szemcse-elszlású, nem tapaó halmazkra -Az eltérő szemcseméret eltérő tartózkási iőt ereményez -A prlóás, készülék kpás jelentős lehet -Szilár-gáz reakciók (pl. tüzelés) -Szilár halmazk melegítése, hűtése -Szilár halmazk melegítése, hűtése -Szárítás -Katalitikus reakciók -Hmgenizálás 7
v og v FOLLYADÉK c. A hőmérséklet hatása az ülepedési sebességre: Ülepítés Az ülepedési sebesség: ( részletesen; lásd: Műv.-I. ) t FOLY => η FOLY
lepítés z ülepedési sebesség: ( részletesen; lásd: Mű.-I. ) c. hőmérséklet hatása az ülepedési sebességre: d. Δρ 0 g. g 18η folyadéktól eltérő sűrűségű szilárd, agy folyadékcseppek a graitáció hatására
RészletesebbenFluidizáció. Δp = v 0 2 ρ f ( L + 1,75] (1) ) (1 ε) [ 150(1 ε) Elméleti összefoglalás
Fluidizáció Elméleti összefoglalás Fluidizáció során egy finom szemcséjű, porszerű szilárd anyagot alúlról felfelé áramló fluidummal (gáz, folyadék) olyan lebegő állapotba hozunk és abban tartunk, amit
RészletesebbenFluidumok áramlása. Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék
Fluidumok áramlása Vegyipari és biomérnöki műveletek segédanyag Simándi Béla, Székely Edit BME, Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Megköszönjük Szternácsik Klaudia és Wolowiec Szilvia hallgatóknak
RészletesebbenÉ ő ő íí í ú í ő Ő ő ü ü ü ü ü Ü Ü ő ő ő ő í ő ő ő í íí í ő ű í Ó Ó Ó í Ö Ö í Á Ö Ü Ö É í Ö í ő Ö Ö Ö Á í Á ő ő ő ő É Í Í ő ú Ú ú Ö í ő Á Ö ő Í Í ő ű í ő ú ü íí í Ö ő ő ő ő Í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É É í
Részletesebbenö Á ö É É ü ü É É Ő ö É ö Á ó ü É Ó Ö Á ú é ü ö é Ö é ü é é ü ü é é Ü é ö ö Ö ö é Á é é é é é ó é é é é ü é ö ö ö í é ü ú é é é ü ü é é é ü é é ö é ö é é ó ö ü é é é é ó ó ö í ó é ó é é é ó é é é ű ö é
RészletesebbenÁ Ó Á Ü ő ű Ú ö í ő Ó ú ö Á ú Ű Ó ű Ó í ű ö í ö ő ö ö í ö ö ő É ö Á ű Ó ö Á Ó ö í Á í í ö ű ö ú ö ö ú ö Ú ö ű Ó Ú ö Á í Ó í í Í í í Í ö Ú ö Á ú í Ó ő í ú ö Á ú Á í ú ö Á ú í ö Á ú í Ó ö ű Ó Ú Ú ű ő ö ü
RészletesebbenÁ Á É Á Ü ö ű ű ő í ő ö ő í ő ö í É ő í ű ö ő ő í ö ü ő ő ü ő ü í ö ö ü ö ü ő ő ü ü ő ü ö ő ő ő ő íő ö ö ö ü ő ő ő ő í ú ő ő í ü ö ő í ű ü ö ő ő ő ő í ú ö ö ő ö ö ö ö ü ő ő ö ő ő í í ő ö ü ö í ö ö ö ö
Részletesebbenó Í ó ó Ü ó ő Ú ő É ó É Í ő Ö ő ő ó Íó ó Ú ó É Ö ó ő ő Ú Íő ő ő ő ő ő Ú ő ó ó ő ő ő ő ó ő ő ő ő ő ő Í ő ő ó ő ő ó ő Í ő ó ő ő ő ő ő ó ó ó ő ő ó ő ő ő ő ő ő ó ő ő ő ó ő ő Á ű ő ő ő ő ő ő Í ó ő ő ő ő ó ó
RészletesebbenÁ Á Í ó ó ó ö ó Ü ö ú Í ó ö ö ó ú ö ó ö ö Ü ö ú ó ó ó ó ö ü ó ö ö ü Ü ö ö ú ó ó ö ú ö ó ó ó ó ö ó ö ó ö ó ö ű ö ö ö ű ö ö ű ö ö ö ű ö ö ó ö ö ó ó ü ö ö ű ö ö ö ó ö ű ö Ü ö ö ú ó ö ó ü ü ö ü ü ö Í ö ü ö
Részletesebbenó ő ó ó ö ö ú Á Í ö ó ő ö ú Í ó ü ó ő ö ú ö ó ő ó ő ü ő ű ö ö ü ő ü ó Ó ö ó ó ő ő ő ö Í ó ö ö ö ó ő ö ő Í ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ú ú ű ö ű ó ó ö ö ő ű ö ú ö ö ö ö ö ó Á ö ö ö ő ő ó ő ő Ö ő ú ó ö ú ú ű
Részletesebbení ö ő í ú ö ö í íí ü Ú Í Á ú ü í ö í ő í ö ő ű Í í ö ü ü ő ő ú í ő í ő ü ü ő Í ő Í í ü ö ö ö ö í ű ő ö ö ö í ü í Ó ö í ő ő í í ő Ó Ú Ő Íő Ő Ó ő ö ő ü ű í í ü ú Ő Í ő ő ő í ü ő É í Ő í ü ü ö ő í ü ö ö ü
RészletesebbenÍ ö Í ű ú ö ö ú ö É í í ö Ó ű í ö ö í ö ö ö í í ö í í ö ö í ö ö ö ű í ö ö ö ö ö ö ö ú ö í ö ö í ö ö ö ö ö ú ű ű ú ö ö í ö É í ö ö í ö ö ö ú ű ö ö í ö ú ű ö ö í í ú ö ö í ö í í ö ö ö ú ö ö ö ö Í ö ú ö ú
Részletesebbenö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö Ö ö ö ö ö ö ű ö ö ö ö Ö ö Ő Ü ö ö Ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ü ö ö ö ű ö ö ö ö ű ö ű ö Ö Ü Ü ö ö ú Ű ÍŐ Ö Ő ÍŐ ö ö ö ö ű ö Ö Ö Ó ö ö Ö ö ö Ö ö ö Ö ö ű ö ö É ö ö Í Á Á Ő ű ö ű ú Ö Ü Á
Részletesebbení ö Ö Á í ö í í ö í ö ö í í ö ö ö ö í í ö í ö í ö í ü í í ö í í í í í ö ö í í í ú ö í í ö Á Á Á ü ú í ö Á í í í ö í í ü ö ö ö ö í ö í í í ú í í ű ú í í í í ö í ű í ö ö ü ö ű ö ö í í í í í ö ü í ö í ö ű
RészletesebbenŐ Ö ö Ö É Á Ü É ó É ó ü É É Ö Ö Á É Ő ú É Á ú Ő Ö Ü Ö Ö ü ó ó ü Ü ű ö ú ó Á í ó ö ö ö ö ó ü í í Á í Ó í ó ü Ö ö ú ó ó ö ü ó ó ö í í ű ö ó í ü í ö í í ű ö ü Ő ü ú Ö ö ó ö ó ö ö ö ü ó ö í ó Ö ö Ő ü Ö Ö ü
Részletesebbenű í ö ö Á ü ü ö ö ö í í É ú ú ö ö ű í ö ü ö ú ü ű ú ö í í ú ö ú í ö ü í í ö í Á Ó É í ű ö ü ö ü ú ü ö ü ú ű ö ü ű ü í ü ű ü ü ö ű í ü í ö ü í í í í ö í ö ö ö Á ű ú ű ö ö ű í ö ö í ú í í ű í ö ú ö ö í Á
Részletesebbenö é Ö é ü ö é ü ö é Ö é ü í ü ü ü é é ü é é Ö ö é é é é ö ü ö ü ö é é ö é é ö é é ö ö é í é ü é é é í é ö é é ö é ö é ü é ü ú é é é é é í é é é é ö ö é é ö ö é é í í é í é ü ö ü Á é ö Á í ö í é ö ü ö é
Részletesebbenö ú í í í ő ű Ü Ű Í í Ő Á Á Ö Ő Ű Í ö ú í í í ú ő ö ű í í í ö Ó ő í í í ö ú í ö ö ö ö Ü ő ö ö ö ú ű ő ú ű ö ö ú ö ö ő Ü ö ö í í ő ö í í í í í í ö ö í ö ö í í ő í ő ö ő í ú í ö í ö í í ö ű ö ö Ó Ü ö ő ő
Részletesebbenú ű ö ö ü ü Í ö ö ö ö É Í É ú ú É ú ú ö É ö Í Ü ú Í ö ö Í ú ö ö ö ö ü ö ö ú ü Ü ö ü Í ö ö ű ö ö Í ű ú ö ö ö ö Í ö ö ű ö ö Í ü Í ü ú Í É ö ö ü ö ö Ü ö ö Í ü Í ö ü Í Í ö Í ö Í ü ö ú Í ú Í ö É ú Í ö ö Í É
RészletesebbenÉ ö ö Í Í Í Ó Í Í Á Ó Á Ü Ú Í Á Á ű Á Ó Í Í É Á Ó Á Á ö ö Á Í Á Á ö ö ű ö ö Í Í ű Ö ű ö ö ű Í Í Ü ö ö Ó ű Í ö ö Í ö ö Ó ö Ö Í ö ö Ö ö ű ö ö Ó Í ű Ó ö ö ű ö ű Ö Ü Ö ű ű ö ö ö ö ö ö Íö ö Í Ö Ó ű ö ű ö ö
RészletesebbenŐ Ö Ü Ö Ö ő ü ó í ü ü ő ü ó Ö ó ő ó ó ő ó ő í ő í ü ő ö ö ö ü í ü ö ö ö ö Ö ő ő Ö ő í ó ő ó ő Ö í ő ő ő ő ü ő ő ö ó ű ö ó ö ú ő ő ó ü ö í ü ö ö ó í ú ő ó ő í ö ö ö í ő ö ő ő ó ü ö ú ü ő ó ó ő ó ő ó í í
RészletesebbenÉ É É Ó Ö É í Ö ő ü ó ő ó ű Á ű ó ő ó ü ó ő ű ő Ö ü É É É ó É ó ü ű í Ö ü ó ű í ó ő ó ő ü ó ü ő ó É Í ő ő ő Ú ó ő ő ő ó ű ó ő ó ü ő ő ő í ü ő ü ő ó Ü ő ó ő ő ó ő Ú ő ő ó ő í ó ő ü ó Í ő ő ü ő É í ő ü ó
Részletesebbenő ö é ü ö é Ö é ő ü é í ü é é ő ö é ő ö Á ó ü ö é í é ö é Ö é ő ü ü é í é é ó é é í í é é ő ü í ő Ö í é ő é é ő é ő éü ú ü ö ő í Ú Ú ö É í í ü ó ó ó ü ő ö é í ó ö é í ö é é í ö é ó ű ő ö é ő ű ő í é í
Részletesebbenú Ö ü ő ő ú ú ű ő í ó ó í ó ú ő ü ú ű ő í ó ó í ó ű í ó ő Í ő ü ú ő ő í ó ú Ö ő Ü ó ő ő É ó ó ó ó ő ő ú ű ő í ó ú ű ő ú ú ő ű ő í ő ó í ű ő ü ú ó ő ő ó ű ő ő í í í í ó ű ú ő Á ó ő Á ú ó ó ő ó í ó ű í í
Részletesebbenú ő ó ú ö ő ü ú ö ő ó ó ó ü ő í ö í ó ú ő ó ó ó ú ó ú ó ő ő ö ö ő ó ú ó ő ó ő í Á Á ö ö ó ő ú ö ő ú ó í ő ü ü ü í ú ü ü ü ó ú í ü í ó ő ó ő í ú ü ú ó ü ü ö ó ü ó í ü ó ő ö ö í ü ú ó ő ó í ó ő ó í ó ó í
RészletesebbenÁ ó ü ő Ö Á ü ó ü ő Í ü Í Ó ü ő ő ó ó ó Í ó ü ó ő ő ó ó ü ú Í ő ő ó Ó ő ó ü ó Á ü ó ő ó Í Á Í ő ó ó ó ő ő Á ó ó ú ő Í ő ű ó Ó ü ó ó ú ó ő ú ü ő ó ó ó ő ó ó Ö ó ó ő ó ő ó ő ü ű ő ó ó ő ú ő ú ü Í ü ő ó ó
Részletesebbenü ö Ö ü ó ü ó ó ó Á Ő É ö Ö ü ó ü ú ó ó ó ö ó í í ö ú Ó É ö Ö ü ó ü ü ó ó ó ö ó í ü ö Ö ó ü ü ü ó ó ó ö ó ü í í í ó í ú ű ű ü ű ú í ü ö ö í ö ú ü ó ú ú ű í ü ö ö ó ú ó í ü ú ó ü ó ó ű ó í ü ű ü í ű í
Részletesebbenü ó Ö ü í ü ü ü ö É ó ó í ó ó ö ó ö ö ö í í ű ü ü ü Í í ü ü ü ö í ó í ó ó í ó í É ü ö í Í É í ö ú í ó í ö ö ó í ö ó ó ó ö ó ö í í ó ó í ó ó Ö í ö ö ó ö ó ú ó ö ó í ó ó í í ü ó í ö ó ó ü ü ó ö ó ú í ó í
RészletesebbenÍ ú ó ú ó ú ó ó Á ó ó ö ű ú Á ú ó ó ó Í ó ö ö ö Í ö ó ó ö ó ó ó ö ó ö ö ö ö ó ö ó ö ó ü ó ó ü ó ü ö ö ö ö Ő ó ó Íó ó ó ü ó ű ó ó ű ű ó ö ü ö ú ö ü ű ö ö ö ö ó ú ö ö ö ü Í Í Í Á ó ó ú ü ú Á ü ö Á ó ü ó
Részletesebbenü Ü ö ö ú Í ó í í ó ó ó ü ó ű ó í ó ó í ö ó ö ú ü ö Í í í ó ó ó ó Í ó ü ű ó í ó ó í ó Í í ó ü ö ú ó ó ó í í ó í í ű í ü ö í ó í ö í ú ó í ú ü ú Í í ü Í í í ó ü ö í ó í ó ü ö ó Í í í ó Í É ó ó ó Í í ö ö
RészletesebbenFolyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye
Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok
Részletesebben4.3.3. Áramlás heterogén rendszerekben
Transzortfolyamatok 4... Áramlás heterogén renszerekben Mint láttuk, a homogén uiomok áramlásakor a különböző részecskék sebesség rofilja változik a közeg minőségétől és az áramlás jellegétől. Amikor az
RészletesebbenÁRAMLÁSTAN MFKGT600443
ÁRAMLÁSTAN MFKGT600443 Környezetmérnöki alapszak nappali munkarend TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ INTÉZET Miskolc, 2018/2019. II. félév TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenHidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.
Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok
RészletesebbenFolyadékok és gázok áramlása
Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért
RészletesebbenÁramlástechnikai mérések
Áramlástehnikai mérések Mérés Prandtl- ső segítségével. Előző tanulmányaikból ismert: A kontinuitás elve: A A Ahol: - a közeg sebessége az. pontban - a közeg sebessége a. pontban A, A - keresztmetszetek
RészletesebbenFluidizált halmaz jellemzőinek mérése
1. Gyakorlat célja Fluidizált halaz jellezőinek érése A szecsés halaz tulajdonságainak eghatározása, a légsebesség-nyoásesés görbe és a luidizációs határsebesseg eghatározása. A érésekböl eghatározott
RészletesebbenF. F, <I> F,, F, <I> F,, F, <J> F F, <I> F,,
F,=A4>, ahol A arányossági tényező: A= 0.06 ~, oszt as cl> a műszer kitérése. A F, = f(f,,) függvénykapcsolatot felrajzolva (a mérőpontok közé egyenes huzható) az egyenes iránytaogense a mozgó surlódási
RészletesebbenTartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan)
Tartószerkezetek I. (Vasbeton szilárdságtan) Szép János 2012.10.11. Vasbeton külpontos nyomása Az eső ágú σ-ε diagram miatt elvileg minden egyes esethez külön kell meghatározni a szélső szál összenyomódását.
RészletesebbenGyógyszertári műszerek és eszközök
Gyógyszertári műszerek és eszközök Anyatej melegítő, FTL-3610 A vízfürdő rozsdamentes acél medencéből és az azt lefedő rozsdamentes fedélből áll. A külső burkolat karcálló bevonattal készül. A vízfürdő
RészletesebbenNyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny
Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek
RészletesebbenTornyai Sándor Fizikaverseny 2009. Megoldások 1
Tornyai Sánor Fizikaerseny 9. Megolások. Aatok: á,34 m/s, s 6,44 km 644 m,,68 m/s,,447 m/s s Az első szakasz megtételéez szükséges iő: t 43 s. pont A másoik szakaszra fennáll, ogy s t pont s + s t + t
RészletesebbenAz SCWR-FQT tesztszakaszának CFD analízise: a be- és kilépő rész vizsgálata
Az SCWR-FQT tesztszakaszának CFD analízise: a be- és kilépő rész vizsgálata Kiss Attila, Vágó Tamás és Prf. Dr. Aszódi Attila BME, Nukleáris Technikai Intézet kissa@reak.bme.hu XII. Nukleáris Technikai
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
2008 PJ TALAJOK AZONOSÍTÁSA BME Geotechnikai Tanszék Szemcsés talajok Azonosítás: Szemeloszlásuk alapján Vizsgálatok: - szitálás - hidrometrálás Talajok azonosítása Kötött talajok Azonosítás: Konzisztencia
RészletesebbenFolyadékok és gázok mechanikája
Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop
RészletesebbenPropeller, szélturbina, axiális keverő működési elve
Propeller, szélturbina, axiális keverő működési elve A propeller egy axiális átömlésű járókerék, amit tolóerő létesítésére használnak repülőgépek, hajók hajtására. A propeller nyugvó folyadékban halad
RészletesebbenHidrosztatika, Hidrodinamika
Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek
RészletesebbenFűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék
Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Hidraulikai méretezés lépései 1. A hálózat kialakítása, alaprajzok, függőleges
RészletesebbenFolyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006
14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,
RészletesebbenPropeller és axiális keverő működési elve
Propeller és axiális keverő működési elve A propeller egy axiális átömlésű járókerék, amit tolóerő létesítésére használnak repülőgépek, hajók hajtására. A propeller nyugvó folyadékban halad előre, a propellerhez
RészletesebbenSzűrés. Gyógyszertechnológiai alapműveletek. Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet
Szűrés Gyógyszertechnológiai alapműveletek Pécsi Tudományegyetem Gyógyszertechnológia és Biofarmáciai Intézet Szűrés Szűrésnek nevezzük azt a műveletet, amelynek során egy heterogén keverék, különböző
RészletesebbenModern Széntüzelésű Erőművek
Modern Széntüzelésű Erőművek Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 20011-2012 II. félév Katona Zoltán zoltan.katona@eon-energie.com Tel.: 06-30-415 1705 1 Tematika A szén szerepe, jellemzői Széntüzelés,
RészletesebbenAz ülepedés folyamata, hatékonysága
Környezettechnikai eljárások gyakorlat 14. évfolyam Az ülepedés folyamata, hatékonysága Mitykó János 2009 TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0011 Ülepítés Az ülepedés elve A durva diszperz rendszerek (szuszpenziók,
RészletesebbenHIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA
HIDROSZTATIKA, HIDRODINAMIKA Hidrosztatika a nyugvó folyadékok fizikájával foglalkozik. Hidrodinamika az áramló folyadékok fizikájával foglalkozik. Folyadékmodell Önálló alakkal nem rendelkeznek. Térfogatuk
Részletesebbenö Á Ú Á ö Á ö É Í Ú ö É ö ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ű Ö ö ö ö ö Ö ö ű ö ö Í ö Ú ű Ú ö ű ö ö ö Ú Í Ú É Ö ö ö ű ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö Ö Íö ö Í ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö Ö ö ö ö ö ö ö ö ö
RészletesebbenEgyedi készítésű napkollektorok vizsgálata és felhasználási lehetőségei
ELTE-TTK, Környezettudományi szak, Védés 2012 Egyedi készítésű napkollektorok vizsgálata és felhasználási lehetőségei Készítette: Kálmán Ákos Környezettudós hallgató Témavezető: Pávó Gyula Mérnök-oktató
RészletesebbenJárműszerkezeti anyagok és megmunkálások II / I. félév. Kopás, éltartam. Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter
2007-2008 / I. félév Kopás, éltartam Dr. Szmejkál Attila Ozsváth Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar Járműgyártás és javítás Tanszék H-1111, Budapest Bertalan L.
Részletesebbenő ő ű í ú ő ő ő ő ú í ő ő ő ő í í ő ő ő ű í ú ú ű í ő ő ő ő í í Á í í ő ő ő ő í ő ő ú ú ú í ő ő ő ű í ú Ó ú ű í ő ő ő ő í ő ő ő ő í ő ő ő ő í É í í í í ú ű í ő í í Ö ő ú ű í í í í ő ő ő É í í ű í ő ő ő
RészletesebbenŐ Ú Ú Ó Ó Ó Ö Ó Ó Ó Ó Í Ó Í ó ő ó ő Ó Ó Ó ó Ó Í Ü Ó Ü Ó Ó Ó Ü Ü Ó Í ö Ó Ó ó ó Í Ó ó ő É ő Í Ó Ó ó ó Í ó Í ő ó ÓÍ ó Ó ó Ó ó ö Í Ó Ó ó Ü Ó Ú ó ö Ü Í Ó Í Í Ó Ü Ó Í Í Ó Ü Ö Ó Í Ó Ó Ó Ó Í Ó Ó ó ő ó Í Ü Ő ő
Részletesebbení ö Ö ú íű ö ö ö ö ö ú ü ö ü í ö ö ö í ú ö ö ö ö ö í ö í í í í ö í ő ö ö ú ö ö í ö ö ö ü ú ü ú ö ő íö íö ö ö ö ö í ö ö í íö ö í íö ü ú í ő ö ö ü ő ü ű ö í ö í ü ő ü ő ö í Ö ő í í ű ü ő í ö ö ö ö ö ő í
RészletesebbenMechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika. Vizsgatétel. Folyadékok fizikája. Folyadékok alaptulajdonságai
016.11.18. Vizsgatétel Mechanika IV.: Hidrosztatika és hidrodinamika Hidrosztatika és hidrodinamika: hidrosztatikai nyomás, Pascaltörvény. Newtoni- és nem-newtoni folyadékok, áramlástípusok, viszkozitás.
Részletesebben3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk
3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T
RészletesebbenÜ Ü ő ü ű ő Ó Ö ő őí ü ő ü ű ö Í ö őí ü Ó ü ö ö í ü ö ű ö í ő őí í ö őí ő ö ö őí ö ö ö í ő í őí ö ö ö ő Íő ő Í Í őí ö ü ö Í í Í ő ú ü ü Ó ö ü ö ú ő ú őí ö ő ő ú Ó Íő ö ő ü ö ö ő ö ü Í ö í Á í ü Íő Á ö
Részletesebbenü ő ü ő ő ű ő ő ú ú ü ú ö ő ő Í ü ű ö ú Ö Ö ú Ö ú ú ö ő ő ö ú ü ü Ö ü Í ü ü Í ö Í ö ú ő ü ö Ú Í Ú Ü ö ö ő ő Í ű ö ő ö Í Í ű ő ő ő ő Í Ú ö ü ő Í Í ü Ú ö ö ü ü Í ő Í Í ő ő ö Ú Í Í ö Ü Ö Íő ö ö ö Í ű ű ö
Részletesebbenö í Ü ö Ö ö ű ö ű ö í ű ó ö ó ö Ö ó ü í ó ó ó ö ö ö ó ó ó ö í ó ó ó ö ö ö ö ö í ö ó ö í ö ö ű ö ű ö í í í í ü ü í ó ö ö ü ú ü ö ö ö ó ü ö ű ö ö ü ó ö ú ö ű ö í ú í ó ö í ó ö í ö ű ö ű ö í í í ó ö ö Ö Ö
Részletesebbenö Ü Ó ü Ü Ó í ü ü ü ö ü ö ö ö ö ö Í Ü ó ö ó ü ű ú ö ó ö ü ó ö ö ö Ő ü ö ö ó ü ü í ö ó ü ú ö ö ö ü ó ö í ö ö Í ó ü ö í É ó í Ó í ö ö ö ö í ö í ó ó ó í í ú ó í ö ö í í ü í í ú í ú í Í í í ö í Ó ú í ö ö ö
RészletesebbenTÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE. Mérési feladatok
Készítette:....kurzus Dátum:...év...hó...nap TÉRFOGATÁRAM MÉRÉSE Mérési feladatok 1. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése mérőperemmel 2. Csővezetékben áramló levegő térfogatáramának mérése
RészletesebbenÉ ö ő Í í ö ü ő ő ü ö ő ü ü ö ö ü ü ö őí Í Íő ö ü ö í ö ú í Íő Ó Í ő ü Í Í ü ü ő ü Í ú ő ü ő ő ő Ó ő ö ö ő ö Ú ű ö ö í Ó ö ö í Ó ö Ó ö ö í ü ő ö ö Ő ö ú ő í í ő ő ö ö ö ü ü ő ú ő ö ö ö ü ő ü ö ö ü ő ő
Részletesebbení Ö Ö í ü ú Ú í íö í ü ú ő Á Á Ó í ü í Í ű í í ő ő ü Ó É É Á Á Áú í ü Áú Á ő ő ü ő ü ú Ü í ű É Á Á ű ú Ö É É ő Ü í Á É Á Ó Ü Á Á ú Á Á Á É É ü ő Ú ő Í É ő Ú Í Í Á É É ü ü ő ő Í Ú É É Ó Ó Á í ü ü ő í í
Részletesebbení ő Í ö ö Ó ő ü ú ú ü í ű ő ö ő í ö ü ö ö ö í ö ü Ó í ö Ü í ü ö ü ö Á É ö É ő í ú ő í í ő ő ő Á ű Ó í ö í ü Ö í ú ü Ö ű ü ö ú ú ö ú í ö ü ö í ö ö ü í ü í ü ö ö ú ü ö ü ö í ő ü í öí Ó ő ú í í ü ű ő íő É
RészletesebbenÁ Í Á ö ő ő ö ó ö ö ö ő ő ő íó í ó ö ö ó ü ő ő ö ö í ő ő ö í í ó ő í ö ő ő ú ó ő ő í ó ó ő ö ó ö í ő ú ü ö ó í ó ö ő ő ő ö í í í ő ó ö ő ő ő í ő ő ő ő ő í ő ö ö ö ü ö ó í ó ö í ú ő ó í í ö ő ó Í í ó ő
Részletesebbenö Ő É ú Ú Í ü ÉÁ Í Í Í ú Ü ü ö ű ü Í Ü ű ü ű ö ű ü ö ű Í ö Í Í ű ú Í Í ű Ú ű ü ü Í ö Á ü ú Í Í Á ö Á ö Á Á ö Ü ö ű ö Ü Ú Í ü ű Ü ú ü ű ö Í Í ú ű ö Ú Á Á É Í ü ú ú É ü Íö ö ö ö ö ú ö ö ü Í ö ö ö ö Á ö ö
RészletesebbenVízszintesből függőlegesbe forduló ív mozgásegyenlete. Keverékek áramlása. 6. előadás
Készítette: dr. Váradi Sándor Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar Hidrodinamikai Rendszerek Tanszék 1111, Budapest, Műegyetem rkp. 3. D ép. 334. Tel: 463-16-80 Fax: 463-30-91
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T O K a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez, az 56/2016 (VIII.19.) FM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenA keverés fogalma és csoportosítása
A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének
RészletesebbenÁ Ó Ó Í Í Í Ú É Á Á Í Í Ú Ú Í Í Ő Í Í Í Ú Ú Ú Ú Ú Ű É ÉÉ É Í Í Í Í É Í Í Í É Á É Í Ú Í Í É Í É Í Í Ú Í É Ú Á Ú Ú Í Í Ő É Í Í Í Í Í Í Á Á É Í Ő Ő Ő Ő Í Í Í Í Í Ő Ő Í Í Í Í Í Ö Ú Ú Ú É Ű Í Í Ú Í Í Í Ú É
RészletesebbenÁ É Ó Á É Ő Ü É í ü ü ö ö í ö í Í ü ü í í ö ü í ö ü í ö ü í í ü í í í ü í í ü ö ú í í ö Í í ú Í ü ö í ö í ö í í ü ü ö í ü ú ü í í É ö í ü í í ü í í í íö ü É Í í É ú ú Ü í Í í Á íö Ö ü í ö ü í ü ü í í í
RészletesebbenPécs Miklós: Fermentációs feldolgozási műveletek
Dr. Pécs Miklós Dr. Fehér Csaba Buapesti Műszaki és Gazaságtuományi Egyetem, Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertuomány Tanszék MŰVELETI SORREND 3. Tisztítás a termék és a szennyező anyagok elválasztása.
Részletesebbenű ö ú Í ö ö ö ö ö ű ű ö ö ö ö ű ö ö ö ö ú ű ű Í ö ö Ó ú Ú ö ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ú ö Ö ö ű Ő ú ö ű ú ö ö ö ö ö ö ö ö ö ű ű Í ö ű ú ö ű ö ú ö ű ö ö ö ö Í ű ö ö ö ű ö ö Ó ö ö Í ö ö ö Ú ö ö ö Í Í ö Í ö ö
Részletesebbení ö ö ö ö í ö ő ó ű ö ö ü ő ü ő ö ő ö í ö ő ö ö ö ő ó ú ö ö ö Ü ő í ő ö Ő í ű ő ö ö ö ö Ö Ö ö Ö ő ű ő ü ö ő ő ö ö ő ü ü í ú ö ö ö ö ú Ú ú ő ó ó ó í ó ö ő ő ö í ó ö ö ő ő ö ö í ó ú ő ő ö í ó ö í ó ö ü ó
RészletesebbenAz úszás biomechanikája
Az úszás biomechanikája Alapvető összetevők Izomerő Kondíció állóképesség Mozgáskoordináció kivitelezés + Nem levegő, mint közeg + Izmok nem gravitációval szembeni mozgása + Levegővétel Az úszóra ható
Részletesebbenű ö í É Ű ö ö ő í ö ö ő ö ű ű ö ű Ü ö Á Á É ö í ö ö ő í ö ö ő Ö ő í ö ö ő í ü ő ő ő ú ü ő ű ú ő ő ú í ü ő ö ő í ü ö ő ü íö ű ü ő ő í ő ű ü í ö ő ö ö ö ö í Ü ö í ő ö ő ö ő í ü í ü ö ú í ú í ú ö ő ű ü ű
RészletesebbenFOLYADÉK BELSŐ SÚRLÓDÁSÁNAK MÉRÉSE
FOLYADÉK BELSŐ SÚRLÓDÁSÁNAK MÉRÉSE 1. Elméleti háttér Viszkozitás Ha pohárban lévő mézet kiskanállal gyorsan kevergetjük, akkor egy idő után a pohár is forogni kezd anélkül, hogy a kiskanállal a pohárhoz
RészletesebbenÖ Á É ó ő ó ó ó ü ő ő ő ő ó ü ő ó ű ó Ö ó í ó ó ó Í ó ó ő ó ó ó í í ÍÍ Í ó ű ő ő ő í í í ó í ő Í ó ő ő ű í ó ó ü ő ő ó ü í ő ó í í ű ó í ó ó ó ő ó ü ó í ó ő í ó ó ü ő í ő ő ó ü ő ó í í ó ő ő ő ő ó í ó
RészletesebbenÓ ű ű ö ö ö ő ő ö ő őí ű ö ö É Í Í ő É Í ü É Í ű ö ő Í ö ő Í ü Í ő ő Í ű ő Í ő ő ő ű É Í Í ő ő ö Í Í ő ö ő ő ü ü ü Í Í ü ő ü ö ő ű ö Í ő Í ő ÍÍ ü Í ő ő Ú ö ő Í Í Í ő Ú ü Í É ö Íö Í ő ö ő ö Í ő ő ü Ú ö
Részletesebbenü ő ö ü Ó ő ü ó ü ő Ü ó ü í ő ő ő ö ő ő ő í ö ö ő ö ö ö ő ő ö ő í ü ó ő ú í ü ü Ö ő ü í ó ö ó ő ó í í ő ő ő ó óí ö ó í ó ő ő ö ű ö ű ö ö ű í ó ö ó ő ő ö í ő ő ó ö í í ő ő ú í ő ő Á Á ö ó ő ő í í ő ü ó
Részletesebbení ő Í Á ő ó ü ö ó ó ó í ű ó ü ö ó ó ó ó ó ő ő í í ő Í ü ó ó ú ő ő ó ő ó ó ő í ó í í ü ó í í ű ó ú í ő ü í ő ü ó ó Ö ö ő ő ó ó ó ö ű ö ő ö ö í ü ö í Á ő ó ó ö íí Á ó ó É Á Á ó ó í ű íő ü ő É ó Á Á É ő ö
Részletesebbení É ö ó ö Ö Ó ó Ó í ó í ó í ó ü ö ö í ú ó Ü ű ö ó ó Ö Ö ö öí ö ö í ű ö í ű í ó ű ó ö ó ó Ö í ö í Ö í ó ö Ő ó í í ó Ó í ó ú ö í ó ö í Ö ó ó í ó ű ó ó ú ű ö ö í ü ü ö í ü í ó ó ü ö ó í í ó í ű í ó ű í ü
Részletesebbení ő ö ü ö ú ü ű í ú ú ő í ó ö ű ö ö ö ü ő íó ő Í ó ő ö ű ő ő ö ű ö ö ö ő ő ö ö ú ó ő ö í ö ú ó ó ü ő ü ő ö ú ü ő í ö ű ö ő Ó ö ú ü ü ü ü őí ó ö ó ó Ó ö ú ü ö ú ő í ó ő í í í ő ö ú ü ó í ő ú ö ő ü ó ő ú
RészletesebbenÉ Ó Ü Á ö Ú ö ú ó í í ö ó Ó ő É ó Ü Á ö ú ü ü Ó ü í ú ü ű ö ö ő Ű ö ö ő ű ö ó ö ű ö Ü í ö ó ú Ö ö ö ü ű ö Ú í Ó ö ű ö ü ö ú ü ö ú ő ó Ó ö ö ő ö ő ő ó í ó ü ó ú ú ű ő ő í í ö Ó ő í ő ü ú ö ő ő ű ő ó ő í
Részletesebbení Ó Ö Ő ú í Á ó í Á ú ü í Á ü í ü í ü ő ü ü ú ő ó ó ő ó ú ú ő í ü ü ó í íő ó ó ú ü ü ó í í ő ő ú í ó ó ó ü ó ó ó őí í ó í ő ő ü ő ó ú ó ó ő í ü ó ő í ó ü ő ő ő ú í ü ő ő í ó ő ü ü í ó ó ü í Ú ő ő í ü
RészletesebbenÁ Ö É Ö Í É ő Ü É ó ú ö Í ó ö ő ö ő ó ó ö Ő É ö Ö ö ö ö ö ö ó ú í ó ö ő ó ó ö ő ő ö ő í í ő ö ő ö ü ö ő í ö ő ő ü ö őí ó ó ö ó ő ő ő É ó Í Á ő í ő ü ö ó í ö í ó ó ö ő ö ö ü ü ő ö í ú í Íó ö í í ö ö ö í
Részletesebbenő ü Ö É Ö Á É Ü É ő Ö ő ő ó ő ő ő ü ő ő ó ő Á ő ó ó ő ó ő ü ő ó ó ó ő Ö ő ü ő ü ú í í í í ó í í ú ó ó í Á í ú í ő í ú ó ó ó ő ő ú ő ő í ő í ó ó í í ő ü ó ó ó ő í ő í ú í ú ó ó ő ü ő ú ó ő ü ő ő í ő ó ő
RészletesebbenÁ Ú Ú É É Ó Í Á Í Ő Í Á ő ü ú ú ő í ö ő ü ő ü í ö ö ő í ő í ő ö ú ú Ú ö ö í ö ú őí ö ő í ö í ú Ú ö ö í ö í ö í ü Íö ü ö ö ö í í í ö í í ö ő ö ö í ö í É ö í ö ö ö ő ő ő ő ö í ő ő ő ú ő ő ő ö ű ü ű ö ö í
Részletesebbenú ö ö ó í í ö ö í ő ő ő í ő ő ő ő Á ő ő Í ü ö ó í í í ö ó í ó Í Í ő ő ú ő ú ő ú ő ő ő ő ó ü í ü ő ő Í ő ü ü ö ü ú ö í ó í í ő ű í ó ó ő ő í ő Í í ö ü ó ő ü í ő ú ó ó í ó Á í ő ő ő í ú ő ő ö í Í Í Í ő ő
Részletesebbenú É ö ű ó í ó í ő í í Ú Ö ö ű ö Ó í Á Á É ö Ú ö Ö Ö ű Ö Ü Ö í Ó Ó Ö ó ő Ö ö Ö Ö Ö í Ö Ö É É Ö ű ö Ő Ö Ú ő Ó Ó ü Ó Ü ű Ó Í Ú Ü Ö Í Ó Ö ú Ü Ő í ü Ő ü Ó Ó ó Ö Ö Ö Í í ú Ó Ö Ű Ó ő í ó ó Ó í í ú ü Ú Í ü í í
RészletesebbenWarman kavicsszivattyúk Magyarországon
Weir Warman Minerals Kft. Weir Warman kotrószivattyúk Kft Magyarországon Prezentáció: XXXVIII.OBB konferencia Balatongyörök Szept. 2005 Készítette: Puskás Ferenc Cégvezet Warman kavicsszivattyúk Magyarországon
Részletesebbenö Ö í Ü ü ö ű ö ű ö í ű ó ö í í ó ö Ö Á ö Ö ö ö ü ő ö ű ö ö í í ö ö ő ö ű ő ó ő ő ó ő ő í ö ö Ö Á ő í ő í ó ő ő ö ő ő í ő ü ö ő ö ü ő ő ó ö ő í ó í í í ó í ő ó ó ó ó ű í ö ó ü ö ö ő ó ö ö ő í ó ö ó ó ó
Részletesebben