Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata. A rendszer terjesztését célzó tanulmány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata. A rendszer terjesztését célzó tanulmány"

Átírás

1 Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata A rendszer terjesztését célzó tanulmány

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető A Kezdetek 1. rész A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁK MŰKÖDÉSE: A CÉLKÖZÖNSÉG év közötti, a munkanélküliség által különösen érintett társadalmi csoport 2 A szakmai beilleszkedésüket megszakító és képesítés nélküli fiatalok 3 A megfelelő komplementaritások erősítése a beilleszkedés szereplőinek részvételével 4 A területi és helyi közösségek elkötelezettsége 5 A második esély iskolák alapelvei 6 Hálózatépítés és a legfontosabb partnerségek 7 A gazdasági szereplők és vállalkozások jelentős szerepe 8 A második esély iskolák működési elvei 9 A második esély iskolák hálózatának eredményei: bizonyítanak és igazolnak 10 A legfontosabb költségvetési adatok 2. rész A PEDAGÓGIAI FOLYAMAT KOMPETENCIVALIDÁCIÓS ELVEI 1 Egy olyan pedagógiai folyamat, amelynek célja az autonómia kialakítása 2 A képzés lebonyolítása 3 A vállalatoknál töltött gyakorlati idő 4 A Hálózat által létrehozott eszközök 5 A gyakornok helye az értékelés/validáció folyamatában 6 A gyakornokok segítése és támogatása, a referens és a csapatmunka szerepe 7 Innovatív pedagógiai gyakorlat 8 Összefoglalás: a legfontosabb pontok és néhány figyelmeztetés 3. rész A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁK REFERENCIASZEREPE 1 Az iskolák referenciakerete 2 A névjegyesítés legfontosabb elvei 3 A névjegy irányítása 4 A névjegyegyesítés folyamata 5 Összegzés: az AFAQ-AFNOR véleménye és figyelmeztetése a védjegyesítéssel kapcsolatban MELLÉKLETEK Mellékletek részletes listája

3 BEVEZETŐ A KÉPESÍTÉS ÉS MUNKA NÉLKÜLI FITALOK SZOCIÁLIS ÉS SZAKMAI BEILLESZKEDÉSÉÉRT A KEZDETEK (írta: Serge Blanchard & Jean-Claude Sontag, INETOP/CNAM) Az Európai Bizottságnak a Fehér Könyv az oktatásról és képzésről c. kiadványa kihangsúlyozza azt a tényt, hogy eljött a tudásalapú társadalom ideje. Az Európai Bizottság több olyan intézkedést hozott, amely az olyan fiatalok munkanélkülisége ellen veszi fel a harcot, akik szakképesítés megszerzése nélkül hagyták el az iskolát (az Európai Unióban arányuk 10-20% közé tehető). Ezek közül az egyik a második esély iskolája fogalmának a megalkotása volt. Az oktatás és képzés európai politikája A gazdasági fejlődés területén számos nemzetközi szervezet, mint pl. az OECD, a Világbank és az Európai Unió, ez utóbbi a Tanítás és tanulás. Útban a tanuló társadalom felé c. Fehér Könyvében arra hívják fel a figyelmet, hogy azok a társadalmak maradnak majd fenn a gazdasági versenyben, akik a legjobban tudják népességüket arra ösztönözni, hogy tudásukat és szaktudásukat fejlesszék 1. Ha a kompetenciák iránt támasztott igény a gyors technológiai fejlődés által jellemzett társadalmainkban megnő, az alacsony képzettségű személyek helyzete egyre bizonytalanabbá válhat. Ez derül ki egy másik, az iskolarendszert korán elhagyókról szóló friss tanulmányból, amely az Európai Bizottság Oktatásügyi és Kulturális Főosztálya megbízására készült 2. Mindennek tükrében érthetővé válik, milyen fontos olyan adaptált képzéseket létrehozni, amelyek célja az alacsony alapképzési szinttel rendelkező fiatalok és felnőttek szakképesítéshez való juttatása. Ezért a tanuló társadalom kialakulása azt vonja maga után, hogy a célközönségek sokszínűségéhez jól illeszkedő pedagógiai módszereket kell kifejleszteni. Az Európai Unió oktatásról és képzésről szóló Fehér Könyve 3, amely Edith Cresson asszony kezdeményezésére született, és amelyet az Európai Bizottság 1995-ben fogadott el, a Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás c. Fehér Könyvben megfogalmazottakat viszi tovább. Ezek szerint Európában a nem anyagi természetű befektetésnek, különös tekintettel az oktatásra és a kutatásra, igen fontos szerepe van. Ez a dokumentum öt általános célkitűzést fogalmaz meg: - az új ismeretek megszerzésére való ösztönzés Ezen a területen az egyén által az élete során megszerzett tudás valorizációja azt feltételezi, hogy a szakképesítésen és az eredeti képzésen túlmutató, a kompetenciák elismerésének új módjait kell létrehozni. Mindehhez szükségessé válik a kulcskompetenciák beazanosítása, 1 Reiffers, J.-L. (1998). Introduction. In: L organisation des compétences dans la société cognitive (pp.1-2). Marseille: Institut de la Méditerranée. 2 GHK (2005). Study on access to education and training, basic skills and early school leavers. Lot.3: Early school leavers. Final report, September [http://ec.europa.eu/eduaction/doc/reports/doc/earlyleavers.pdf] 3 Livre blanc sur l éducation et la formation. Enseigner et apprendre. Vers la société cognitive, 29 novembre [http://ec.europa.eu/eduaction/education/doc/official/keydoc/lb-fr.pdf]

4 valamint az azok elsajátítására, értékelésére és tanúsítására legalkalmasabb módozatok megalkotása. Ehhez a munkához pedig minden érintett európai szereplőnek az együttműködésére szükség van. A kompetenciákkal kapcsolatos bizottsági munkában részt vevő szakértői csoport nyolc kulcsterületből álló, a tanuló társadalomban szükségesnek mutatkozó referenciakeretet fogalmazott meg. A nyolc kulcskompetencia-terület a következő: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelven való kommunikáció, matematikai kultúra és természettudományos valamint technológiai alapkompetenciák, digitális kulturáltság, megtanulni tanulni, interperszonális kompetenciák, és kulturált kifejezőkészség. Ezek a kulcskompetenciák az élet három követelménye szempontjából fontosak: a) személyes kiteljesedés és az egész életen át tartó tanulás (kulturális tőke): a kulcskompetenciák az élet során lehetővé teszik a személyes érdeklődés és törekvés, valamint az egész életen át való tanulás iránti vágy által motivált egyéni célkitűzések megvalósítását; b) aktív állampolgárság és beilleszkedés (társadalmi tőke): a kulcskompetenciák mindenki számára lehetővé teszik, hogy a társadalom életében részt vevő aktív polgárokká váljon; c) szakmai beilleszkedés képessége (humán tőke): mindenki számára lehetővé kell váljon, hogy a munkaerőpiacon tisztességes munkához jusson 4. - az iskolák és vállalatok együttműködésének szorosabbra fonása Az iskolák és a vállalatok a komplementáris ismeretek megszerzésének helyszínei, és ezeknek az egymáshoz való közelítésére szükség van. Mindennek első feltétele az oktatásnak a munka világa felé való nyitása anélkül, hogy az oktatásnak a végső célját a munkára redukálnánk. A második feltétel a vállalnak a képzésbe való bevonásában áll, nemcsak az alkalmazottak, hanem a fiatalok és a felnőttek esetében is. A harmadik feltétel pedig nem más, mint az oktatási intézmények és a vállaltok közötti együttműködés fejlesztése. - a kirekesztés elleni harc Egyes társadalmi csoportok, mint pl. a szakképesítés nélküli fiatalok, számára nem járt előnnyel gazdaságaink fejlődése. Ez a csoport annál is inkább veszélyeztetett, mivel a tudáshoz való hozzáférés a szakmai státusz és a munkavállalás szempontjából központi szerepet foglal el. A tagállamok számos intézkedést hoztak ennek a marginalizációs folyamatnak a megfékezésére. Ilyenek pl. a gyakornoki tanfolyamok, az újra munkába állást célzó tanfolyamok, vagy a legnehezebb helyzetben levő személyek visszailleszkedését célzó gyakornoki tanfolyamok 5. A Fehér Könyv az olyan, tagállamokban megvalósított tevékenységsorozat terjesztését szorgalmazza, mint a második esély iskoláknak és a humanitárius önkéntes szolgálat tapasztalatai. - a közösségi nyelvek ismerete Ez egyrészt annak a feltétele, hogy a határok nélküli nagy belső piac megnyitásával járó szakmai és személyes lehetőségeket az uniós polgárok ki tudják használni, másrészt pedig az Európához való tartozás érzését is megerősíti. - az emberi erőforrásokba való befektetése elősegítése 4 Groupe de travail «compétences clés» (2004). Les compétences clés pour l apprentissage tout au long de la vie. Cadre européen de référence, novembre Commission européenne. Direction générale de l éducation et de la culture [http://ec.europa.eu/eduaction/policies/2010/basicframe_fr.pdf] 5 Castra, D. (2003). L insertion professionnelle des publics précaires. Paris: PUF.

5 A kompetenciákba való befektetés a versenyképesség és a munkakészség központi tényezője. A Fehér Könyv európai szintű támogatási tevékenységként konkrétan egyrészt az oktatásba és képzésbe való befektetés mérését, másrészt pedig a emberi erőforrásokba való befektetés elősegítését javasolja. Itt jegyezzük meg, hogy minden fejlett ország hangsúlyozza, hogy az oktatásba való befektetéseknek a gazdaságra való kihatása jelentős. Ennek megfelelően H. Levin, aki az ún. gyorsított tanmenet iskolák (accelerated schools) projektet az Egyesült Államokban beindította, és ás társai 6 szerint a veszélyeztetett helyzetű társadalmi csoportok iskolai eredményeinek javítását célzó erőfeszítéseket mint közbefektetést lehet értelmezni, amely pozitív haszonnal jár, mivel a költségek szintje alacsonyabb a profit szintjénél. Felmerül tehát annak a kérdése, hogyan lehet a szakmai beilleszkedés képességét javítani. C. Aubin 7 ezzel a kérdéssel kapcsolatban az európai közösség javaslataira hivatkozik. Véleménye szerint aktívabb és preventívebb politikára van szükség: az ún. passzív kiadásokat (munkanélküli segély, előnyugdíjak) olyan programok szolgálatába kell állítani, amelyek a munkanélküliek újbóli munkába állását kívánják elősegíteni (képzés, átképzés, szakmai gyakorlat). Ezeket a programokat a lehető leghamarabb be kell indítani a hosszú távú munkanélküliség és a kirekesztés elkerülése végett. Ugyanezen kereten belül szó esik még az iskolából a munkahelyre való átmenetnek (az iskolarendszerből való korai kikerülések számának csökkentése) valamint azon társadalmi csoportoknak és személyeknek, akik különösen nagy nehézségekkel küzdenek a munkához való hozzáférés terén munkához való jutásának kérdéseiről. Ezek a kérdések a második esély iskolák megalakulását is érintik. A második esély iskolái : az Európai Bizottság által támogatott fejlesztés Jóllehet a második esély iskoláinak fejlesztési terve az Oktatásról és képzésről szóló Fehér Könyv harmadik általános célkitűzése (A kirekesztés elleni harc) keretén belül szerepel, a Fehér Könyv által megfogalmazott öt célkitűzésből három továbbit is megvalósít. Ezek a következők: az új ismeretek megszerzésének elősegítése, az iskolák és a vállalatok együttműködésének szorosabbra fűzése, valamint az anyagi természetű befektetés és a képzésbe való befektetés egyenlő fontossága. A kirekesztés elleni harc keretén belül az Európai Bizottság azt javasolta, hogy azoknak a fiataloknak, akik képesítés nélkül hagyják el az iskolarendszert, valamint a szakképesítéssel és szakmai tapasztalattal nem rendelkező felnőtteknek kiemelt figyelmet kell szentelni. Az Európai Bizottság továbbá ezzel a társadalmi csoporttal foglakozó tanulmányokat is finanszírozott 8. A szakképesítéssel nem rendelkező személyek nagymértékű és hosszú távon fennálló munkanélkülisége a motiváció elvesztést, sőt még a szakmai projekt értelmébe illetve az élet értelmébe vetett hit elvesztését is eredményezheti. 6 Levin, H., Belfield, C., Muennig, P., & Rouse, C. (2007). The costs and benefits of an excellent education for all of America s children. Research under grant support of Lilo and Gerry Leeds to Teachers College Columbia University., 7 Aubin, C. (1999). Comment Bruxelles traite du social : l exemple de la stratégie européenne pour l emploi. Sciences Sociales et Santé. Vol Steedman, H. (2005). Nouveaux défis pour le groupe «à risque» sur le marché du travail. In S.L. Schmidt, O. Strietska-Illina, M. Tessaring, & B. Dworschak (Dir.), reconnaître les besoins de compétences pour l avenir. Recherche, politique et pratique. (pp ). Luxembourg : Office des publications officielles des Communautés européennes. [http://trainingvillage.gr/etv/projects_networks/skillsnet/work/3037.asp] - Oliviera, T. (2005). Nouveaux défis pour les bas niveaux de qualification. In S.L. Schmidt, O. Strietska-Illina, M. Tessaring, & B. Dworschak (Dir.), reconnaître les besoins de compétences pour l avenir. Recherche, politique et pratique. (pp ). Luxembourg : Office des publications officielles des Communautés européennes. [http://trainingvillage.gr/etv/projects_networks/skillsnet/work/3037.asp]

6 Az oktatásról és képzésről szóló Fehér Könyv hangsúlyozza, hogy jóllehet általában véve az iskola az egyének számára a társadalomba aló beilleszkedés első lehetőségét biztosítja, ez azonban sajnos nem jellemző a leghátrányosabb helyzetű személyek esetében, akik nem rendelkeznek azzal a családi vagy szociális hátérrel, amely lehetővé tenné számukra, hogy az iskola által nyújtott általános képzésben részesüljenek. [ ] Képesítés nélkül nekik semmi esélyük sincs arra, hogy munkát találjanak és beilleszkedjenek a társadalomba. A második esély iskolái egy olyan projekt, amelynek alapjául az EU tagállamaiban, valamint az Egyesült Államokban és Izraelben folytatott kísérletek szolgálnak. Az Egyesült Államokban az ún. gyorsított tanmenet iskolák (avagy accelerated schools 9 ) projektet érdemes megemlíteni, melynek célja azoknak a kiváló iskoláknak a sikertelen tanulóinak a segítése, amelyekben az iskolai közösség elkötelezi magát a jelentkező problémák folyamatos megoldása mellet. A programban részt vevő iskolák egy olyan intézményi hálózaton belül működnek, amelynek tagjai ugyanilyen tevékenységet folytatnak. Az iskolákat munkájukban egyetemi kutatócsoportok támogatták, 1986-tól pedig konkrétan a H. Levin által, a Standford Egyetemen, vezetett kutatócsoport. Izraelben pedig az Alyat Hanoar 10 modell váltott ki érdeklődést, amely egy olyan képzési rendszer, amelyet az 1960-as évek végén állítottak fel, és amelyben többek között Marokkóból, Oroszországból és Etiópiából érkezett olyan fiatalok vettek részt, akiknek serdülőkorát olyan családi, szociális vagy kulturális problémák jellemezték, amelyek miatt nem tudtak felelősségteljes felnőttekké válni. Ennek, a társadalomba való beilleszkedést célzó oktatási rendszernek a sarokköve a fiatalok faluja. Az Oktatásról és képzésről szóló Fehér Könyv a második esély iskolái számára a következő célkitűzéseket fogalmazza meg: > A nagyvárosok hátrányos helyzetű negyedeiben élő képesítés nélküli fiataloknak a rendszerbe való visszajuttatása azáltal, hogy egy második esélyt biztosít számukra a tanuláshoz. > Különösen jól felkészült tanárok rendelkezésre bocsátásával a keret biztosítása vagy megerősítése. > Az érintett fiatalok motivációjának, tanulási készségeinek, alapismereteinek valamint szociális készségeinek fejlesztése. > Kis tanulólétszámú osztályok létrehozása. A második esély iskolái : az EU gondolkodási és értékelési tevékenysége A második esély iskolái megalapítását követően az Európai Bizottság két olyan tevékenységsorozatot szervezett, amelynek célja a programról való gondolkodás és annak értékelése volt. 9 Soler, P. (1997). The accelerated schools model. In Institut de la Méditerranée (Ed.), L école de la 2 e chance. Actes du colloque organisé à Marseille les 9 et 10 décembre Le projet d école de la 2 e chance à la lumière des expériences internationales (pp.35-42). La Tour d Aigues : Ed. de l Aube. 10 Manor, Y. (1997). L expérience de l Alyat Hanoar en Israël. In Institut de la Méditerranée (Ed.), L école de la 2 e chance. Actes du colloque organisé à Marseille les 9 et 10 décembre Le projet d école de la 2 e chance à la lumière des expériences internationales (pp.30-35). La Tour d Aigues : Ed. de l Aube.

7 1998-ban az Európai Bizottság az oktatás és képzés által való beilleszkedés témájában szervezett egy nagy konferenciát 11. Ez a konferencia lehetőséget biztosított arra, hogy a résztvevők a második esély iskolái előtt álló különböző kihívásokkal kapcsolatban gondolataikat és tapasztalataikat kicserélhessék. A konferencia célja az volt, hogy jelentős mértékben mozgósítsa a már elfogadott olyan programokat és projekteket, amelyek célja a hátrányos helyzetű fiatalok beilleszkedésének az elősegítése az oktatás és a képzés által. Az egyik műhelymunka, amely során konkrétan a kompetenciák validációjának és tanúsításának céljai és modalitásai volt a téma, felhívta a figyelmet a tanulóknak az értékelés folyamatában való aktív részvételének a fontosságára. Ebben a kérdéskörben a kompetenciaportfolió tűnt olyan kivitelezhető megoldásnak, amelyet érdemes mélyebben tanulmányozni. Egy másik műhelymunka pedig, amelynek témája a vállalatoknak a képzésbe való bevonása volt, kiemelte annak szükségességét, hogy a vállalatok részt vegyenek a képzés validációjában és a fiatalok képesítésében egyaránt. A második esély iskoláival kapcsolatban J.-F. Mézières felhívta a figyelmet arra, hogy milyen nagy jelentőségű a második esélyek iskola próbaprojektek európai koordinációjának fontosságára. Ezek az iskoláknak különbözőségük ellenére négy fontos közös jellemzője van: a helyi szereplők szoros partnersége, az innovatív, az egyes tanulókat holisztikusan figyelembe vevő személyre szabott pedagógia, a multidiszciplináris kompetenciákra hangsúlyt feketető tanári kar, az új pedagógia technológiáknak, az informatikának és a multimédiának a központi szerepe ben az Európai Bizottság összefoglaló értékelő jelentést adott ki a második esély iskoláiról 12. Ez a jelentés a képzés minőségével, egy tanúsítási rendszer szükségességével, a vállalatok bevonásának fontosságával és a kirekesztés szereplőivel kapcsolatban is tartalmaz javaslatokat. A célcsoport jellemzőinek következtében olyan koncepcióra van szükség, amely az általános oktatási kereten túlmutat. Ezek a fiatalok igen bizonytalan szociális hátérrel rendelkeznek, ezért fontos megnyerni bizalmukat. Ahhoz, hogy a második esély iskolái a kirekesztés ellen hatékonyan fel tudják venni a harcot, minden egyes fiatalra külön oda kell figyelniük, és olyan tanárokat és gyakorlatvezetőket kell alkalmazniuk, akik bizalmon és tiszteleten alapuló kapcsolatot tudnak kialakítani tanítványaikkal. 11 Hingel, A.J., Tersmette, E., & Bessonne, F. (2000). Intégration de tous les jeunes dans la société par l éducation et la formation (vol. 1 & vol. 2). Actes de la conférence de Bruxelles, 7 et 8 mai Luxembourg: Office des publications officielles des Communautés européennes. [megtekinthető: 12 Oster, K. (Dir.) (2000). Les écoles de la 2 e chance. Rapport systématique d évaluation sur les écoles pilotes européennes. [klikkeljen a «Second Chance Schools»-ra a honlapon]

8 1. rész A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁK MŰKÖDÉSE: A CÉLKÖZÖNSÉG A kirekesztés elleni harc az oktatás által. Max Delfino, Marseille-i Második Esély Iskola, oktatási igazgató

9 A MÁSODIK ESÉLY ISKOLÁK MŰKÖDÉSE: A CÉLKÖZÖNSÉG év közötti, a munkanélküliség által különösen érintett társadalmi csoport Franciaországban és a többi európai országban egyaránt a fiatalokat különös mértékben sújtja a munkanélküliség. Európában a éves korosztály munkavállalási rátája a legalacsonyabbak között van. A fiatalok helyzete több éve már folyamatosan romlik. Még azokon a területeken is, ahol gazdasági növekedés tapasztalható, a fiatalok helyzetét nagy ellentmondás jellemzi: azon különbség, amely a munkahelyteremtés tekintetében egyébként aktív agglomerációk gazdasági dinamizmusa és a között tapasztalható, hogy a szakképesítés nélküli fiatalok milyen nehezen jutnak hozzá a meghirdetett állásokhoz, mivel nem rendelkeznek a szükséges szociális és/vagy szakmai ismeretekkel és kompetenciákkal. 2 A szakmai beilleszkedésüket megszakító és képesítés nélküli fiatalok Franciaország egyike azon országoknak, ahol a fiataloknak a szakmai beilleszkedése a legnehezebb. Különösen nagy probléma ez annak a fiatalnak az esetében, akik az iskolarendszert képesítés nélkül hagyták el : >> Azok a fiatalok, akik még az iskolaköteles korhatár elérése előtt kikerültek az oktatási rendszerből, a CEREQ statisztikája szerint egy adott korcsoport mintegy 7,8%-a. >> Azok a fiatalok, akik a képzési idő lejárta előtt abbahagyták a tanulást anélkül, hogy szakképesítést szereztek volna. A CEREQ és az ONISEP statisztikája szerint ez egy adott korcsoport 8,2%-a. Ennek megfelelően Franciaországban a szakképesítés nélküli fiatalok aránya igen magas (16%). A második esély iskolái az Európai Bizottság egyik olyan eszköze, amelynek célja a tudásba való befektetés elősegítése és a tanulásból, képzésből kimaradt fiatalok számának csökkentése márciusában, a lisszaboni Európai Tanács alkalmával az állam- és kormányfők felszólították a tagállamokat arra, hogy 2010-ig felére csökkentsék azoknak a év közötti fiataloknak a számát, akik a középiskolai tanulmányoknak csupán az első ciklusát fejezték be, és abbahagyták tanulmányaikat vagy a képzést. Ennek a rendszernek a legfontosabb jellemzője, hogy a népesség különösen veszélyeztetett rétegeire összpontosít: azokra a fiatal felnőttekre, akik szakképesítés nélkül hagyták el a hagyományos oktatási rendszert, és akik jelenleg igen nehéz szociális és emberi nehézségekkel küzdenek. Az, hogy hagyjuk, hogy a fiatalok egy jelentős része megszakítsa szakmai beilleszkedését nemcsak gazdasági, hanem szociális problémákat egyaránt eredményez, hiszen függőségi, bűnözési, kirekesztési problémákat vonhat maga után

10 úgy az egyén, mint családja számára, valamint kihat a külvárosok életére és egyensúlyi helyzetére is. 3 A megfelelő komplementaritások erősítése a beilleszkedés szereplőinek részvételével A szakmai tervek és képesítés nélküli, a munkaerőpiacról és a társadalmi életből való hosszú távú kirekesztettség által veszélyeztetett fiatalok számára a második esély iskolái egy sikeres projektbe való belépés lehetőségét ajánlják. A projekt sikerességének feltételei erős alapelveken nyugszanak: >> Azok a fiatalok, akik elkötelezik magukat a rendszerbe való belépésre ezt önszántukból teszik, és saját beilleszkedésük érdekében aktívan kell dolgozniuk. >> A második esély iskolái úgy fogadják be a fiatalokat amilyenek, a befogadásnak az egyetlen feltétele a fiatalok motiváltsága. A tanulók tulajdonságaira és kompetenciáira támaszkodva azokat számukra felfedik és felszabadítják. Mindehhez olyan pedagógiát hoznak létre, amelynek alapja az egyéni idényekre való odafigyelés és a közösségi dinamika kihasználása, a sikerhez vezető személyes utak felfedezése. >> A vállaltok szerepe és bevonása második esély iskolája-projektbe és a fiatalok által befutott útban meghatározó jelentőségű. A második esély iskoláinak a célkitűzése, hogy fenntartható integrációt hozzanak létre, és a munkához való hozzáférés révén szakmai elismerés jöjjön létre. A második esély iskolái nem helyettesítik az adott területen dolgozó partnerhálózatok által már elkezdett, beilleszkedést elősegítő munkát. Éppen ellenkezőleg: ezzel párhuzamosan megfelelő komplementáris tevékenységeket hoznak létre, és a szociális segítségnyújtást hosszú távú pedagógiai segítségnyújtással kívánják kiegészíteni. 4 A területi és helyi közösségek elkötelezettsége A második esély iskoláinak megalakulása a helyi közösségek azon szándékától függ, hogy kívánják-e a fiatalok társadalmi és szakmai kirekesztése elleni harcban rendelkezésre álló eszközeiket bővíteni. Ennek értelmében a megvalósulás területenként változik. A mai napig kb. száz második esély iskolát alapítottak Európa szerte. Franciaországban jelenleg 15 iskola működik. Ezek intézményi kezdeményezésre jöttek létre, és a Regionális Tanácsok, az agglomerációs városok és közössége, konzuli szervezetek, stb. tartják fenn őket. Marseille, ahol már több mint 2500 fiatal tanult, történelminek számító példája pozitív mintaként szolgált mások számára. A Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata jelenleg 15 tagból áll, akik 35, 12 régióban és 23 megyében működő iskolát képviselnek. (Lásd az A mellékletet.) Az iskolák fenntarthatóságának legfontosabb biztosítéka a helyi partnerek mobilizálása és a Régiók kompetenciái. >> 1997: Marseille-i Második Esély Iskola, az elképzelésnek az első európai próbaprojektje >> 2000: a Mulhouse-i Második Esély Iskola létrehozása

11 >> 2002: a Champage-Ardenne-i Második Esély Iskola megnyitása (7 regionális működtetővel) és a Seine Saint Denis-i Második Esély Iskola megalkulása (4 helyszínnel) >> 2003: regionális második esély iskolája létrehozása Midi Pyrénées-ben, iskolanyitás Essonne-ban és Allier-ben >> 2004: második esély iskola létesítése Tours Val de Loire-ban >> 2005: második esély iskola nyitása Meurthe és Moselle-ben, és Châtellerault-ban >> 2006: második esély iskola nyitása Belfort és Nièvre Területén; második esély iskola létesítése Auvergne-ben (négy megyei platformmal, melyek közül az egyik az Allier-i Második Esély Iskola és Lorraine-ben (4 helyszínnel, melyek között található Meurthe és Moselle) >> 2007: második esély iskola létesítése Lille Métropole-ban és Párizsban; második esély iskola nyitására Yvelines-ben, a Sud 77 nevű és a Guadeloupe-i Második Esély Iskola létesítésére várhatóan 2007 őszén kerül sor. 5 A második esély iskolák alapelvei A második esély iskoláinak az alábbi közös jellemzői vannak: >> Külön erre a célra szánt erőforrásokkal rendelkeznek úgy a helyszínt, mint a személyzetet illetően. >> A pedagógiai eljárásokat a sokoldalúság és az innováció jellemzi, továbbá az, hogy rugalmasak és egyénre szabottak és az informatikai eszközöknek nagy jelentőséget tulajdonítanak. >> Az elméleti és gyakorlati oktatás váltakozása a rendszer központi alkotó eleme, és célja, hogy a szakmai és szociális kompetenciák elsajátításának kiemelt szerepet juttasson. Többszörös tapasztalat- és információcsere után, az iskolák megfogalmazták azoknak az alapelveknek a Chartáját, amelyek a franciaországi második esély iskolák felépítését meghatározzák (lásd lentebb). A franciaországi iskolák egyesületet alapítottak annak érdekében, hogy: >> az alkalmazott módszereket és eszközöket összegyűjtsék, és az elképzelés terjesztése és új iskolák alapítása érdekében projekthálózatot hozzanak létre, >> a megszerzett ismeretek és kompetenciák közös validációját valósítsák meg, >> az oktatók és a fiatalok tapasztalatcseréjének és találkozásának biztosítani tudják. 6 Hálózatépítés és a legfontosabb partnerségek KÖZÖS TÉNYMEGÁLLAPÍTÁS A második esély iskoláinak projektje az adott területen tevékenykedő minden intézményi és gazdasági szereplő által megfogalmazott megállapításra támaszkodik. A gazdasági fejlődés csekély hatással van azokra a társadalmi csoportokra, amelyek a külvárosokban laknak és/vagy amelyek alacsony képzettségi szinttel rendelkeznek.

12 Mialatt az erre a társadalmi csoportra jellemző munkanélküliségi ráta a helyi és az országos átlagnál lényegesen magasabb és ez a szint már egy ideje jellemző, a munkaerőpiacon feszültségek vannak kialakulóban, minek oka a munkaerő-toborozás terén tapasztalt nehézségek különös tekintettel az alsó két képzettségi szintet igénylő munkahelyek esetében (IV. és V. szint). Az elkövetkező években ez a tendencia minden számítás szerint megerősödik az aktív népesség elöregedése által előidézett demográfiai változások miatt. Már most vannak olyan gazdasági szektorok, amelyek nem tudnak munkahelyet kínálni (építőipar, közmunkák, vízvezeték szerelés, vendéglátás, stb.). Az erős gazdasági növekedés által jellemzett területek szomszédságában alulfejlett zónák találhatók. A javak előállítása által eredményezett dinamizmus mellett nem nézhetjük tétlenül, hogy egy társadalmi csoport kimaradjon a növekedésből, és személyes kilátások nélkül, másoktól való függésben és marginalizált helyzetben kelljen élnie. A társadalomnak törődnie kell a fiatalok jövőjével. Se a felsőben, se a gimnáziumban nem sikerült teljesítenem, ezért hirtelen elhatározásból egyszer csak nem mentem többet iskolába. Elegem van már a rossz minőségű össze-vissza munkákból. Meg szeretném találni a helyemet. Morgane, fiatal gyakornok Tours Val de Loire-i Második Esély Iskola

13 Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata Alapelvek Chartája A jelen Charta az Európai Bizottság által kiadott, és Edith Cresson asszony által 1995-ben bemutatott Tanítás és tanulás: útban a tanuló társadalom felé című Fehér Könyvben foglalt alapelvek folytatásaként értelmezendő. A második esély franciaországi iskolái a jelen Chartában megfogalmazott elveket betartják, és az általuk létrehozott hálózaton belül azokat betartatják. I. Ez egy olyan intézmény, amelyet a területi, a helyi és/vagy konzuli közösségek tartanak fenn Az intézmény a területi, helyi és konzuli közösségek, és/vagy közintézmények szándékának kifejezése, és egy meghatározott területi térséget fed le. Ez egy saját pénzbeli, strukturális és humán eszközökkel rendelkező rendszer, ami lehetővé teszi tevékenységének fenntarthatóságát. II. Az intézmény célja, hogy a nehéz helyzetben levő fiatalok szakmai és társadalmi beilleszkedését elősegítse Iskolaként a tanítás, oktatás és képzés által azoknak a fiatal felnőttek szakmai beilleszkedését segíti elő, akik képesítés nélkül kerültek ki az iskolarendszerből. Olyan fiatalok körében fejti ki tevékenységét, akik már betöltötték az iskolakötelezettségi korhatárt, és így már nem tartoznak az állami oktatás hatáskörébe (legalább egy éve már kiléptek az iskolarendszerből). Azok a fiatal gyakornokok, akik második esély iskolába járnak, azt önszántukból teszik egy olyan beilleszkedés céljából, amelynek a fenntartható munkahely a feltétele. III. Szoros partnerségben a vállalati világgal A vállalatok (és a szakmai szervezetek) fontos alkotó elemei a második esély rendszernek, és mint ilyenek részt vesznek az iskola életében (amelynek fenntartója is lehet): a pedagógusokkal együtt projekteket hoznak létre, véleményt formálnak a tananyag tartalmával kapcsolatban, a mindennapi életben részt vesznek oly módon, hogy gyakorlati képzést biztosítanak és munkalehetőséget ajánlanak. Az Iskolának a működési területének megfelelő munkaerő-piaci helyzetnek megfelelően ki kell elégítenie a fiatalok várakozásait és szükségleteit. IV. Szakképesítést nem ad, de célja a kompetenciák akkreditációja A kompetenciaportfolió és a szakmai projektkészítés a személyre szabott pedagógiai megközelítés központi elemei. A tanítás maga rugalmas, minden egyes gyakornok igényeit figyelembe veszi, és az alábbi elemeket összesíti: Az alapkompetenciák megszerzése (vagy szintre hozása): francia nyelven való önkifejezés, olvasás, számolás, érvelés, az informatikai eszközök használata; A szociális kompetenciák elsajátítása, melyek lehetővé teszik a szakmai és állampolgári életbe való jó beilleszkedést; A vállaltok által és náluk szervezett gyakorlati képzés jelentősége, melynek célja az egyéni szakmai projekt meghatározása, fejlesztése illetve validációja;

14 A megtanulni tanulni hozzáállás elsajátítása, amely a fiatalok számára lehetővé teszi, hogy hozzáférjenek az egy életen át tartó tanuláshoz. V. A gyakornok szakmai és személyes projektjét segíti és támogatja Az iskola az erre szakosodott partnerekkel együtt figyelembe veszi az általa befogadott fiatalok szociális problémáit. Minden olyan eszközt megvalósít, amely az egyes gyakornokok számára lehetővé teszi, hogy segítséget és útmutatást kapjanak nem csak az iskolában töltött idő alatt, hanem a rendszerből való kilépésüket követően, az aktív életbe való bekapcsolódásuk során is. VI. Hálózat keretén belül együttműködik minden olyan szereplővel, aki az általuk oktatott fiatalokkal foglalkozik Hálózatban való együttműködés mindazon szakmai vagy nem szakmai szereplőkkel és intézményekkel, akik a nehéz helyzetben lévő fiatalok segítésével, orientációjával, helyzetértékelésével, képzésével illetve beilleszkedésével foglalkoznak. Edith Cresson Dominique Dujardin olvashatatlan név Olivier Jospin Marc Martin Alexandre Schajer Lionel Urdy E2C Alapítvány E2C Essonne E2C Mulhouse E2C Seine St Denis E2C Midi Pyrénnées E2C Champagne Ardenne E2C Marseille Készült 8 eredeti példányban Châlon-en-Champagne-ban, június 23.-án, a szerzők által, akik a Második Esély Iskoláinak Franciaországi Hálózata egyesület alapító gyűlésén jöttek össze

15 A MÁR MEGLEVŐ PROGRAMOK KIEGÉSZÍTÉSEKÉNT A helyzetet és annak súlyosságát látva a helyi szereplők (állam, régió, megye, város, konzuli szervezetek, szociális partnerek, stb.) számos tevékenységet és programot hoztak létre a kirekesztett társadalmi rétegek, és elsősorban a fiatalok társadalmi és szakmai beilleszkedésének elősegítése érdekében. Az országos és európai hálózathoz való csatlakozás mellet, a második esély iskolái a következő hozzáadott értékeket nyújtják: >> Hosszú távú ismeretszerzés, amely ugyanazon a helyszínen, ugyanazon szereplőkkel történik annak érdekében, hogy a tanulmányok megszakítása miatti kimaradásokat el lehessen kerülni, és hogy az elért fejlődésből tőkét lehessen kovácsolni, a különböző ismereteket össze lehessen kapcsolni (alapismeretek és szakmai tervek), valamint hogy a szociális és szakmai segítséget össze lehessen kapcsolni. >> Az iskola és az egyéni igények fogalomköre, amely a fiatalok számára keretet és állandó kíséretet, segítséget biztosít (beleértve a munkahelyen való továbbkövetést is). >> A vállalatok meghatározó szerepe a tanulás során, melynek célja a fenntartható beilleszkedés. Egy olyan helyzetben, amikor is a fiatalok csak vonakodva vesznek részt, ha egyáltalán hajlandóak részt venni a számukra létrehozott programokban, az imént felsorolt tényezők alkalmasak arra, hogy érdeklődésüket felkeltsék, és hogy a jövőre vonatkozó terveiknek keretet nyújtsanak. A célközönséget tekintve a második esély iskolái nem jelentenek konkurenciát az állami oktatás számára, hiszen ez a célcsoport olyan kirekesztett fiatalokból áll, akik abbahagyták iskolai tanulmányaikat és legalább egy éve nem járnak már iskolába, és akik sem azzal a képesítéssel sem azokkal a kompetenciákkal nem rendelkeznek, amelyeket egy munkahely és/vagy a már létező szakképző programok megkövetelnének. A második esély iskolái az állami oktatásüggyel partneri kapcsolatot kívánnak kialakítani, ami lehetőséget nyújtana a kifejlesztett eszközök kölcsönös gazdagítására. Különösen kívánatos ez azért, mert a helyi és országos tanácskozások révén fény derült arra, hogy szükséges együtt gondolkodni azoknak a lemorzsolódott fiataloknak a problémájáról, akik az állami oktatási rendszer által kínált programokat abbahagyták és a szakképzés és/vagy integráció más módját sem találták meg. Vajon lehetséges-e folyosót nyitni a két rendszer között? Erről és a második esély iskolái programot megelőző és az azt követő már létező partnerségekről is mindenképpen érdemes elkezdeni gondolkodni.

16 A PROGRAMOT MEGELŐZŐ ÉS AZ AZT KÖVETŐ PARTNERSÉGEK DINAMIKÁJA A második esély iskolái számára feltétlenül szükséges, hogy sajátos elemeik kiegészítése végett az ügyben érdekelt minden szereplővel próbálják megkeresni az együttműködési lehetőségeket annak érdekében, hogy komplementáris jellegük érvényesülni tudjon, és hogy a versengés csapdáit elkerüljék, mivel ez nem kívánt hatást válthat ki. Az ilyen fajta komplementaritás megvalósítása garantálja, hogy a partnerek (helyi missziók, ANPE (a francia Országos Munkaügyi Központ), egyesületek, szakképzési szervezetek, stb.) a célcsoportot megfelelő módon tudják orientálni, valamint, hogy létrejöjjenek azok a partnerségi kapcsolatok, amelyek feltétlenül szükségesek az ezekkel a fiatalokkal való foglalkozáshoz (a jogérvényesítéshez és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, lakhatási és közlekedési problémák, stb.). A beiratkozott fiatalok 85%-át a PAIO (kb. Ifjúsági Tájékoztató és Információs Központ) helyi irodái irányítják hozzánk A Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózatának minden tagiskolája partnerségi kapcsolatot tart fenn a szociális szereplőkkel (helyi missziók, PAIO, PJJ - kb. Fiatalok Jogvédő Szervezete, szociális munkások) a fiatalok nyomon követése érdekében. A beiratkozott fiatalok legnagyobb részét (85%) a PAIO helyi irodái irányítják iskoláinkba. Abban az esetben, ha valamilyen más szervezetnél tájékozódnak, előbb-utóbb a helyi misszióknál informálódnak tovább, sőt itt is iratkoznak be. A második esély iskolái és a helyi missziók közötti kapcsolat megítélése jó, sőt nagyon jó (80%). Annak ellenére, hogy nem nagyon írtunk alá hivatalos megállapodásokat, kapcsolatunkról általánosságban elmondható, hogy rendszeres, és jól strukturáltan működik. Az együttműködés fenntartása (megbeszélések, találkozások, stb.) jelentős időbeli és anyagi befektetéssel jár. Néhány kivételtől eltekintve (néhány CIVIS, azaz a társadalmi életbe való beilleszkedést elősegítő szerződés, és a fiatalok számára elérhető szociális segítségnyújtás), mindez nem feltétlenül foglaltatik benn az iskola fenntartási költségeiben. A helyi és területi közösségeknek az elsődleges célja, hogy a különböző szervezetek között jó minőségű partnerség, a fiatalok nyomon követésével foglalkozók egyfajta hálózatban való összefogása jöjjön létre. Mindannyian tudatában vannak annak, hogy a különböző rendszerek által ellátott feladatok némiképp fedik egymást, de ennél sokkal fontosabb, hogy egymás tevékenységét kiegészítik. A második esély iskolák program a partneri jelleget kívánja előnyben részesíteni anélkül, hogy megtagadná azoknak a fiataloknak a befogadását, akik az intézményes kereteken kívül esnek. Vannak olyan fiatalok ugyanis, akik a társadalom szélén élnek, és nem hajlandóak a helyi misszióknál jelentkezni, és előfordulhat, hogy közülük néhányan a hagyományos rendszerkapcsolatokon kívül esnek. A szakképzési környezetet fontos ismerni A második esély iskolái nagy jelentőséget tulajdonítanak a területükön végzett szakképzés környezetének, mivel jellegüknél fogva a megszerzett ismeretek és kompetenciák rendszerére helyezik a hangsúlyt. Az iskolák továbbá legfőképp azt kívánják elérni, hogy a programot elvégző fiatalok elsősorban szakképesítést nyújtó képzésre iratkozzanak be, nem pedig azt, hogy rögtön munkába álljanak.

17 A képzőintézetekkel tehát igen fontos partnerséget kialakítani. A második esély iskolák 70%-a nyilatkozott úgy, hogy partnerségi megállapodást írtak alá, melyek az ilyen iskolákba járó fiatalok számára ún. immerziós órák finanszírozását teszi lehetővé, amikor is szakmákat és/vagy szakmai fogásokat ismerhetnek meg. Az AFPA (francia Országos Felnőtt Szakképzési Egyesület) és a CFA (Iparitanulók Képzőközpontja) a leginkább érdekelt intézmények ebben a partnerségi viszonyba, őket követei a GRETA, azaz a helyi közoktatási intézmények csoportosulásának tagjai és más szervezetek. A partneri kapcsolatok jellege iskolánként a helyi kontextus és a vállalt célok függvényében változik. Feltétlenül szükséges és elengedhetetlen, hogy az iskolák és a képzőintézmények közötti helyi illetve országos kapcsolatokat megszervezzük, és jól strukturáljuk. 7 A gazdasági szereplők és vállalkozások jelentős szerepe A második esély iskolák tevékenységének végső célja, hogy a fiatalokat és a vállalkozásokat közel hozzák egymáshoz. Itt arról van szó, hogy a fiatalok által a vállalkozásokról, és a vállalkozások által a fiatalokról kialakított képet megváltoztassuk. Ahhoz, hogy e téren sikerrel járjunk, feltétlenül szükség van arra, hogy a vállalatok a pedagógia tevékenységbe minél előbb bekapcsolódjanak, és teljes értékű szereplővé váljanak. Az pedig az iskola feladata, hogy ennek, az egymást gyakran kevéssé ismerő két világnak a találkozását irányítsa és elősegítse. A második esély iskolák célja, hogy a vállalkozásokkal együttműködési partnerséget hozzanak létre. Ennek értelmében a pedagógiai programnak a munkaerőpiac számára releváns képesítések megszerzését kell megcéloznia. Az együttműködés többféle formában képzelhető el: >> a szakmák, a munkakörülmények és a vállalati élet bemutatása; >> gyakorlatvezetővel való tanulás és szponzorálás; >> rendszeres, az elméleti oktatással váltakozásban megszervezett gyakorlatok a vállalati életbe való beilleszkedés megkönnyítése érdekében; >> a fiatalok rendszeres nyomon követése a vállalatoknál, az egyéni helyzeteknek oktatók és a szakemberek által végzett közös értékelése; >> közös gondolkodás a vállalati munkaerő-toborzás proaktív kezelését és az igényekhez hozzáigazított képzési ismeretek és kompetenciák kidolgozását illetően. A második esély iskoláknak a vállalkozásokkal folytatott együttműködése biztosíték arra, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak a munkaerő-piaci helyzethez és megkötésekhez, valamint a lehetőségekhez is. A vállalatok számára pedig egy ilyen fajta együttműködés lehetőséget biztosít a munkaerő-toborzás nehézségeinek proaktív leküzdésére, mivel ily módon lehetőségük nyílik arra, hogy a fiatalok szakmai és szociális kompetencia-elsajátítása során hatékonyan közreműködjenek. A fiatalok számára ez a fajta váltakozás lehetővé teszi a társadalomba való beilleszkedést, ami pedig munkalehetőséget eredményez, mivel fokozatosan megismerkednek a szakmai élettel, és lehetőségük nyílik olyan humán ismeretségeket kötni, amelyek előnyükre válnak, és egyúttal önbizalmat eredményeznek, hiszen hasznosnak érezhetik magukat. 8 A második esély iskolák működési elvei

18 EGY ADOTT CÉLCSOPORT IGÉNYE SZERINT ALAKÍTOTT TEVÉKENYSÉG A célcsoport Az érintett fiatalok esetében a serdülőkorból a felnőttkorba, és az iskolából a munka világába való átmenetet több tényező is megnehezítheti: a szülők munkanélkülisége, iskolai problémák, az iskolai környezet elleni lázadás és alulteljesítés, bűnözés. Viszont ezek a fiatalok rendelkeznek azzal a képességgel, hogy a munka által és a munka világában tanuljanak. A második esély iskolái minden egyes olyan fiatalhoz, fiúkhoz és lányokhoz egyaránt szól, akik az V. (kb. 7. osztály) alatti szinten állnak, és szakképesítés és képzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az egyetlen felvételi követelmény a jelentkező az iránti motivációja, hogy iskolai keretek által történjen a beilleszkedése, és hogy az ezzel járó korlátokat elfogadja. A fiatalok azáltal, hogy vállalatról vállalatra járnak emberekkel ismerkednek meg, kilépnek a megszokott világukból, látókörük kiszélesedik, és látják, hogy mi tetszik nekik és mi nem. Nathalie, referens tréner, Metz-ben, a Lorraine-i Második Esély Iskolában Az, hogy minden egyes fiatal meg akarja oldani a helyzetét, és a rendelkezésére bocsátott eszközöket maximálisan ki akarja használni igen fontos feltétele nemcsak annak, hogy az egyéni tervek sikerüljenek, hanem a kollektív egyensúly fenntartásának is. A második esély iskolája egy olyan iskola, amely erős értékeket teremt. Úgy, mint >> a fiatalok számra a tanulás megtanulása egy bizonyos tudás, bizonyos kompetenciák és egy olyan szakképesítés megszerzése érdekében, amelyre kudarcaik és tanulmányaik megszakítása miatt nem volt lehetőségük; >> az iskolai szabályoknak, kötöttségeknek és kötelezettségeknek tiszteletben tartása, mások és saját maguk tisztelete, a közösségben való élet megismerése, egy projekt mellet való elkötelezettség, az irányítás elfogadása. A tanulmányok A második esély iskolákban folytatott tanulmányok ideje nincs behatárolva. A tanulmányok időbeli hosszúsága a fiatal tanulók idejétől, kognitív tanulási ritmusától, és attól függ, hogy mennyi időre van szüksége a saját fiatal felnőtt életének irányításához szükséges kognitív érettség megszerzéséhez. A második esély iskolák pragmatikus módon és rugalmasan kell, hogy kezeljék a fiatalok tanulmányait, mégpedig minden egyes tanuló sajátos helyzetének és tulajdonságainak figyelembe vételével. Az iskolát egyesek 6 hónap alatt, mások pedig előfordulhat, hogy két év alatt fejezik be. Ez lényegtelen szempont a sikert illetően, hiszen attól függ, hogy kinek mennyi időre van szüksége a projektje befejezéséhez, annak a tudásnak és kompetenciáknak az elsajátításához, amelyekre fenntartható szakmai beilleszkedésük megvalósításához szükségük van. Váltakozó rendszer A második esély iskolák az ún. accelerated schools (gyorsított tanmenet iskolák) tapasztalatait veszik át. A tanulók már az iskolába való belépésük első heteiben töltenek vállalatoknál kihelyezett gyakorlati időt. Mindezt progresszív módon szervezzük annak érdekében, hogy se a hallgatók, se a fogadó vállalatok ne bizonytalanodjanak el. Ez a

19 rendszer az oktatók számára lehetővé teszi, hogy a tanulók által megszerzett ismereteket és kompetenciákat lemérjék. Ezzel egy időben lehetőség nyílik a vállatoknál eltöltött időszakok közötti nyomon követésre és a folyamatos értékelésre. A munka világával való közvetlen találkozás a szakmai tervek strukturálása szempontjából a valóság által megkövetelt elengedhetetlen alapelv. SZEMÉLYRE SZABOTT TANULMÁNYOK Minden egyes gyakornok személyre szabott figyelemben részesül, amelyet saját referens oktatójától kap meg. A második esély iskolaknak annak érdekben, hogy a beilleszkedés terén megfogalmazott célkitűzéseiket sikeresen meg tudják valósítani, olyan pedagógiai kart kell összeállítaniuk, amelyek tagjai olyan tapasztalt oktatók, akik jól ismerik a fiatok életére sajátosan jellemző nehézségeket, és teljes mértékben elkötelezettek a projekt iránt. A szakma most van kialakulóban, éppen ezért a minőségbiztosítás érdekében szükség van arra, hogy az egyes iskolák pedagógiai kara egymással tapasztalatcserét folytasson. A második esély iskolák hálózatán belül egy oktatóra átlagosan tanuló jut. A második esély iskolák az iskolai tanulmányok befejezését követő egy év alatt folyamatosan figyelemmel követik a fiatalokat munkahelyükön (teljes elhelyezkedés és gyakornoki állás esetén is). Az ilyen fajta munkahelyi nyomon követésnek a korai lemorzsolódás megelőzése a célja azáltal hogy, amennyiben szükséges, lehetővé teszi a fiatal munkavállaló és a munkáltató közötti közvetítést. A második esély iskolák pedagógiai programja és a megszerzett kompetenciák érvényesítésének leírása a jelen tanulmány II. részében található (xx. oldal), ahol az alábbiak fontosságát hangsúlyozzuk: >> a fiatalok fogadása és a beilleszkedésükhöz szükséges időszak, >> a vállalatokkal kialakított partnerség és a gyakornokoknak a szakmai projektjükkel kapcsolatos motiválása, >> az alapismeretek frissítése, >> a haladás és az eredmények folyamatos értékelése, >> innovatív pedagógiai gyakorlatok, melyek megfelelnek a digitális környezet által támasztott igényeknek. 9 A második esély iskolák hálózatának eredményei: bizonyítanak és igazolnak A BEFOGADOTT FIATALOK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA % % % %

20 A Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózatának tagiskolái által befogadott fiatalok számának alakulása A második esély iskolák 2006-ban 2669 képesítéssel nem rendelkező és munkanélküli fiatalt fogadtak be, ami 2004-hez képest +27%-os növekedést jelent ben a második esély iskolák befogadási kapacitását 3800 főre emeljük, ami több mint 41%-os növekedést jelent. Ez a fejlődés a már meglévő rendszernek a helyi (Seine Saint Denis, Marseille) és regionális (Lorraine, Auvergne) szintű kiterjesztésének köszönhető tavaszán Lille Métropole-ban és Párizsban, 2007 őszén pedig a Sud 77 régióban, Yvelines-ben és Guadeloupe-on nyílik második esély iskola, ami ezt a növekvő tendenciát fogja konszolidálni. Számos projekt van folyamatban, amelyek egy újfajta tendenciát erősítenek meg, amely nem más, mint az új második esély iskoláknak a területi hálózatba való beépítése. A CÉLKÖZÖNSÉG JELLEMZÉSE A befogadott fiatalok átlagéletkora 2006-ban 20,4 év volt. A nemek közötti megoszlást illetően elmondható, hogy a lányok voltak többségben (54%) (lásd B. melléklet). A program alapelveinek megfelelően a felvett fiatalok 93%-a tett szakmunkásvizsgát (V. szint, CAP), és 59%-uk nem rendelkezett vállalatnál szerzett szakmai tapasztalattal. A fiatalok 12%- a nem rendelkezik francia állampolgársággal, és 3%-uk ún. primo-migránsok, azaz olyan külföldön született személyek, akik 10 éves koruk előtt érkeztek Franciaországba. Szakképesítés nélkül, válaszút előtt, de sikert szeretnének elérni: általában ez jellemzi a második esély iskolákba jelentkezőket. Josaine, pedagógiai animátor, Saint Dizier, Champagne-Ardenne-i Második Esély Iskola A Második Esély Iskolák Franciaországi Hálózata: a 2006-ban felvett fiatalok jellemzői 93% Nem validáltak V. szintet 59% Nem rendelkeznek semmilyen szakmai tapasztalattal 55% A várospolitika lakónegyedeiből származnak 25% Több mint egy éve keresnek munkát 12% Nem francia állampolgárok 3% Primo-migránsok 2% Fogyatékos munkavállalók

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Fiatalok Lendületben Program Időtartam: 2007-2013 Célja: Fiatalok tapasztalati tanulása nem-formális tanulási közegben a fiatalok aktív polgári részvételének elősegítése

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására

Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Bizottság javaslata az egész életen át tartó tanulást szolgáló Európai Képesítési Keretrendszer létrehozására Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) az EU tagállamok kormányfőinek kezdeményezésére

Részletesebben

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN

A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN KÖZEGESZSÉGÜGYI KÖZÖSSÉGI PROGRAM A TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓ ELŐTÉRBE HELYEZÉSE AZ EMBERI ÉS AZ INTÉZMÉNYI ERŐFORRÁSOK RÉVÉN A KÖZÖSSÉGI ORVOSI ELLÁTÁSBAN A PROJEKT BEMUTATÁSA Az Erőforrások Fejlesztésének

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418.

EURÓPAI PARLAMENT MÓDOSÍTÁS: 1-12. Kulturális és Oktatási Bizottság 2008/2330(INI) 19.2.2009. Véleménytervezet Cornelis Visser (PE418. EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2330(INI) 19.2.2009 MÓDOSÍTÁS: 1-12 Cornelis Visser (PE418.242v02-00) Megújított szociális menetrend (COM(2009)0412 2008/2330(INI)) AM\770151.doc

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés

Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés A hazai pályaorientációs rendszer fejlesztésének bemutatása Kapcsolódási pontok: munkaerőpiac, pályaorientáció és képzés Katona Miklós Nemzeti Munkaügyi Hivatal 2011. évi CLXXXVII. Szakképzési törvény

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu

Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu Digitális követ az információs társadalom segítésére Dr. Erényi István istvan.erenyi@nfm.gov.hu digitalchampion@nfm.gov.hu EU 2020 uniós gazdasági stratégia és Európai digitális menetrend Komoly kihívás

Részletesebben

A szociális gazdaság létrejöttének okai

A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális gazdaság létrejöttének okai A szociális, személyi és közösségi szolgáltatások iránti növekvő szükséglet Ezeknek az igényeknek az olcsó kielégíthetősége A nagy munkanélküliség, és a formális

Részletesebben

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP-

Pályázat. Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- Második esély program TÁMOP-3.3.9 D-12-2012-0008 Pályázat Második esély típusú programok megvalósítása az Apáczai Oktatási Centrumban (TÁMOP- 3.3.9.D-12-2012-0008) Pályázat adatai Pályázat száma TÁMOP-3.3.9.D-12-2012-0008

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013.

IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. IGÉNYFELMÉRÉS ELEMZÉS 2013. 1/9 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekt kivitelére létrejött partnerség azzal a céllal alakult, hogy a szállodaipari szakképzés

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK

A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK FVSZ Szakmai Nap és XXIV. Közgyűlés Budapest, 2013. május 15. A FELNŐTTKÉPZÉSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉNEK JELLEMZŐI, FINANSZÍROZÁSUK Dr. Farkas Éva A TÉMA KONTEXTUSA Az elmúlt 10 év eredményei Itt és most

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák)

Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 Tomasz Gábor Korai iskolaelhagyást megelőző beavatkozások (nemzetközi példák) Lemorzsolódás Drop-outs (US) Early

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN?

MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? AZ OKTATÁS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA avagy MIT TEHET A SZAKKÉPZÉS A GAZDASÁG FELLENDÍTÉSE ÉRDEKÉBEN? SZOLNOKI GAZDASÁGI NAPOK 2009. 09. 10. Szolnok A SZAKKÉPZÉS ÉS A GAZDASÁG KAPCSOLATA KÍNÁLAT KERESLET

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu

SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu SZEMÉLYES ADATOK Név E-mail SZAUER CSILLA szauer.csilla@fszk.hu Állampolgárság Magyar Születési idő 1974. 02. 02. Születési hely BUDAPEST MUNKATAPASZTALAT 2010. 05. 01. ELTE BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére

Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére Szakképzés és felnőttképzés jogszabályi változásai és a változások hatása a képzés szerkezetére II. Rehab Expo 2015. december 1. Bruckner László főosztályvezető Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztály

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai. Markhard József A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal szakképzési és felnőttképzési feladatai Markhard József Ágazati irányítás Irányító szerv Nemzetgazdasági Minisztérium Közigazgatási Államtitkárság Szakképzés

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))

Részletesebben

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt

A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka kihívásai avagy: Kihívások a szociális munka előtt A szociális munka új definíciója A professzionális szociális munka elősegíti a társadalmi változást, az emberi kapcsolatokban a problémák

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011.

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564. 2011. ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Intézmény-akkreditációs lajstromszám: AL 0564 2011. évi KÉPZÉSI TERVE Jóváhagyta: Az alapítvány Szakmai Tanácsadó Testülete 2010.11.26-án

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 24. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 24. A program szakmai háttere A hátránykezelés új irányai, eszközei Európában Beilleszkedés helyett

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30.

6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. 6. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia 2010. április 29-30. Az egész életen át tartó tanulás jelentsége a társadalmi és területi különbségek csökkentésében Mottó A tanulás nem csupán

Részletesebben

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata 1653/2015.02.06. sz. szenátusi határozat A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Pályaválasztási Tanácsadási Központjának szervezeti és működési szabályzata Törvényes keretek: A Sapientia EMTE Pályaválasztási

Részletesebben

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató

ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató ESZA Kht. Dr. Tátrai Ferenc Ügyvezető igazgató Alapítás: 2179/2000 (VIII. 19) korm. hat. Társasági Szerződés: 2000. október 16. Bejegyzés: 2001. február 26. Munkaszervezet felállítása: 2001. április 3.

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE

RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE RÉSZTVEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS KÉRDŐÍVÉNEK ELEMZÉSE 2013. 1/5 1. BEVEZETÉS A SECOND CHANCE IN HOSPITALITY - Második esély a szállodaiparban című projekten belül a képzés elméleti és elmélet igényes gyakorlati

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro

A PROJEKTRŐL. www.mind-rural.ro A PROJEKTRŐL Integrált turisztikai humánerőforrás-fejlesztés a vidéki foglalkoztatás növelése érdekében című projektünk a Humánerőforrás-fejlesztési Szektoriális Operatív Program 2007-2013 keretében valósul

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Towards Inclusive Development Education

Towards Inclusive Development Education Towards Inclusive Development Education (Globális Nevelést mindenkinek!) EuropeAid/131141/C/ACT/MULTI 2013.04.01-2015.09.30. (30 hónap) A projekt célkitűzése A TIDE projekt célja a globális tanulás témáinak

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár

A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár A köznevelés aktuális feladatai a köznevelés-fejlesztési stratégia tükrében Sipos Imre köznevelésért felelős helyettes államtitkár Nézz szembe a valósággal! Elérhető célok A köznevelési rendszer Erőforrásai

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

PANnon Autóipari Cluster

PANnon Autóipari Cluster PANnon Autóipari Cluster Klaszter szolgáltatások a versenyképesség erősítéséért Készítette: Kabács Zoltán Rendezvény: Lean WS - Budapest, 2007.október 24. 1.1 PANAC tagság PANAC statisztika (2005): Alkalmazottak

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés

Közhasznúsági jelentés Közhasznúsági jelentés A HÁLÓZATI TUDÁS TERJESZTÉSÉÉRT PROGRAMIRODA ALAPÍTVÁNY KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006 év Kelt: Budapest, 2007. május 14. TARTALOM 1. A szervezet alapadatai 2. Számviteli beszámoló

Részletesebben

Tanulási központok kialakítása

Tanulási központok kialakítása Tanulási központok kialakítása NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A gesztor szervezetek szerepe Mi a nyitott tanulási központ? Alapinfrastruktúra f e l n ő t t e k tanulásához,

Részletesebben

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén Surányi Beatrix projekt menedzser Miskolc, 2010. október 21. Tel.: +36 46 503 770, Fax: +36 46503779 E-mail: eminnov@eminnov.huweblap: www.norria.hu

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) 11263/4/08 REV 4 ADD 1. Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2008. november 18. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2007/0163 (COD) 11263/4/08 REV 4 ADD 1 EDUC 173 MED 39 SOC 385 PECOS 16 CODEC 895 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:

Részletesebben

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program

Erasmus. Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak. Sopron, 2008. május 26. Az Erasmus páratlan program Erasmus Külföldi ösztöndíj-lehetőség hallgatóknak és oktatóknak Sopron, 2008. május 26. Tempus Közalapítvány Az Erasmus páratlan program 1987 - Erasmus 3244 hallgató 1997 - Magyarország csatlakozik 856

Részletesebben

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról

Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról 1. sz. melléklet Általános rendelkezések az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai Szociális Alap (ESZA) és a Kohéziós Alap (KA) felhasználásáról A rendelet-tervezet kimondja, hogy az ERFA,

Részletesebben