Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése. Az Önkormányzat évi költségvetése

Átírás

1 Száma: /2009. Címzett Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Az Önkormányzat évi költségvetése Az anyagot készítette: Közgazdasági Iroda Az anyagot látta:..... Véleményezésre megküldve: Valamennyi bizottságnak Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Varga Jánosné könyvvizsgáló

2 Szám:.. /2009. Tárgy: Az Önkormányzat évi költségvetése Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város K ö z g y ű l é s é n e k H e l y b e n Tisztelt Közgyűlés! Az Országgyűlés által elfogadott évi költségvetéséről szóló évi CII. törvényt december 15-i ülésnapján fogadta el, mely a Magyar Közlöny december 21-ei számában került kihirdetésre. A kihirdetett költségvetési programban foglalt szabályozóknak megfelelően az Államháztartási törvényben rögzített eljárási szabályok szerint valamint Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetési koncepcióját elfogadó 599/2008. (11.27.) Kgy. határozat, a évi módosított költségvetési előirányzat adatai és a különböző jogszabályi előírásokon alapuló kötelezettségek figyelembe vételével került sor Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata évi költségvetési rendelet-tervezetének összeállítására. Az így összeállított tervezetet terjesztem önök elé. A helyi önkormányzatok az államháztartás részei, ahhoz szervesen kapcsolódnak. Amikor Önkormányzatunk elkövetkező évi költségvetési lehetőségeit számba vesszük, ismernünk kell azokat a makrogazdasági adatokat, folyamatokat, amelyek egész országunkat befolyásolják a közel jövőben. A költségvetési tervezés megalapozása A költségvetés készítése során részletes tervező-elemző munkát folytattunk. Valamennyi önkormányzati intézményvezetőtől megkértük saját intézménye vonatkozásában a költségvetés előzetes összeállítását. A tervező munka megkönnyítése érdekében a korábbi évek gyakorlatának megfelelően tervezési irányelveket adtunk meg és egységes táblázat rendszert dolgoztunk ki, és bocsátottunk rendelkezésükre. A tervek benyújtását követően a vezetőkkel személyes egyeztetést is folytattunk, így alakult ki egy-egy intézmény költségvetése. A Polgármesteri Hivatal Irodáival többszöri egyeztetéseket folytattunk. Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok ez évi üzleti terveit a T. Közgyűlés december 10-én elfogadta. Költségvetési finanszírozásuk a Képviselő-testület határozatában foglaltak szerint került beépítésre a költségvetési javaslatba.

3 A költségvetési tervezet elkészítésekor elsődleges feladatnak tekintettük a kötelezően ellátandó önkormányzati feladatok végrehajtására létrehozott intézmények zavartalan működésének biztosítását. A Közgyűlés által korábban vállalt kötelezettségek évre áthúzódó hatásainak pénzügyi fedezetét szintén biztosítanunk kellett. A terv összeállításánál lényeges szempont volt a Közgyűlés évi költségvetési koncepciójában megfogalmazott kiemelt célok megvalósítására előirányzat biztosítása: költségvetésünk tervezését három kiemelt cél vezérli, ezek: 1./ szolgálat, 2./segítségnyújtás, 3./ fejlesztés A lakosság minél teljesebb körű kiszolgálását. Feladatunk továbbra is az Önkormányzat kötelező feladatait ellátó intézményhálózat zökkenőmentes működésének biztosítása, a város fejlődésének előmozdítása. Önkormányzatunk nem hagyja magára a város lakosságát ebben a nehéz gazdasági helyzetben. Minden lehetséges forrást fel fogunk használni, amivel fékezhetjük a szegény rétegek további leszakadását. Törekszünk arra, hogy a költségvetési törvényben biztosított normatív finanszírozás minél nagyobb mértékben igénybe vehető legyen a feladat ellátás során. Közcélú és közhasznú foglalkoztatás megszervezésével igyekszünk minél több ember részére munkalehetőséget biztosítani. Nem mondunk le a város fejlesztéséről, melynek egyedüli útja az Európai Uniós pályázati források igénybevétele lesz az elkövetkezendő években. A célok megvalósíthatósága érdekében: A Közgyűlés október 16-án megtartott ülésén, az 533/2008.(10.16.) Kgy.h. számú határozatával úgy döntött, hogy már a évi költségvetési koncepció összeállításakor csak a törvény szerint kötelező önkormányzati feladatok és az Európai Unió támogatásával megvalósuló fejlesztések finanszírozása szerepelhet. Az egyes intézmények, gazdasági társaságok, valamint a Polgármesteri Hivatal által összeállított takarékossági intézkedések a költségvetés tervezése során figyelembe vételre kerültek. Elsődlegesen az önkormányzati törvényben és ágazati jogszabályokban előírt kötelező feladatainknak kívánunk eleget tenni. Minden olyan korábban támogatott, de az Önkormányzat részére jogszabály szerint nem kötelező feladatot javasolunk felfüggeszteni, amelyek nem kapcsolódnak szorosan feladatellátáshoz. A jogszabály szerint nem kötelező elsősorban intézmény fenntartási feladataink, melyekre a Közgyűlés már évekkel ezelőtt kötelezettséget vállalt, mint pl. a Tornyai János Múzeum fenntartása, vagy a HEFOP pályázaton elnyert támogatásból megvalósult szociális intézmények vagy a Tourinform Iroda működtetése, költségvetésünknek továbbra is részét képezik. A költségvetés elfogadását követően kötelező feladatainkon túlmutatóan kötelezettségvállalásra csak abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a jelenlegi gazdasági helyzet következtében kialakuló recesszió városra gyakorolt hatása ismertté válik. Erre várhatóan csak a márciusban befolyó adóbevételekből, illetve a májusban esedékes adóbevallások értékelése nyomán fog sor

4 kerülni. Nem kötelező feladat ellátásra csak az eredetileg nem tervezett bevételek realizálását követően a költségvetés ilyen irányú módosításával teremthető lehetőség. Az Önkormányzat működőképességének megőrzése érdekében: Intézményhálózatunk átalakítása, a meglévő szervezeti keretek racionalizálása az elmúlt években lezajlott. Az elkövetkezendő évben sem intézményi összevonásra, sem a kialakított foglalkoztatotti létszám további csökkentésére nem látunk okot. A jelenlegi foglalkoztatottak vonatkozásában ugyanakkor megszüntetésre került minden olyan a kötelező besorolási béren felül nyújtott jóléti juttatás, melyet korábban biztosítani tudott a Város, mint munkáltató. Az elmúlt évek gazdálkodásának eredményeként jelentős forrásokat tudtunk a működési költségeinken megtakarítani és azt fejlesztési kiadásokra átcsoportosítani. A közgyűlés korábbi döntésének megfelelően január 1-től a Város folyószámlahitele átstrukturálásra került: 2 Mrd Ft értékben hosszúlejáratú multicurrency típusú fejlesztési célú hitelt, 1 Mrd Ft értékben továbbra is owd hitel keretként kerül felhasználásra. A vállalkozások munkahely teremtéséhez ez évben is szeretnénk éven belüli lejárattal likvid hitelt felvenni. A munkabérhitelt a következő költségvetési évben is igénybe kívánjuk venni. A helyi adók vonatkozásában a Közgyűlés évre emelést nem tervezett. Az Önkormányzat költségvetését meghatározó külső tényezők Hazai kitekintés A korábban is rendkívül gyenge teljesítményt produkáló magyar gazdaságot második felében a globális pénzügyi válság a padlóra küldte. Az év utolsó negyedében már egy nagyon csúnya recesszióról szólnak a statisztikák, kétszámjegyű visszaeséssel mind a kivitelben, mind az ipai termelés tekintetében. Márpedig éppen ezek voltak a korábbi időszak húzóerői. A 2008-as év nem pusztán a gazdasági válság elmélyüléséről szólt. A meglepően súlyos globális pénzügyi krízis fájdalmasan nagy ütést mért Magyarországra. Az állampapírpiac totális kiszáradása, a rendkívüli kamatemelés (300 bázispont, október 22.) és a 20 milliárd eurós IMF hitelkeret olyan mérföldkövek, melyek senkinek az útvonaltervében nem szerepelhettek eredetileg. Mit hozhat az idei év? Ez nagy részben nem rajtunk múlik, hanem azon, hogy meddig tart és milyen mélységű lesz a globális gazdasági és pénzügyi válság. Ma egyértelműnek tűnik, hogy az év első fele, a válság további mélyüléséről fog szólni. Ez pedig azt jelenti, hogy további üzemeket kell bezárni Magyarországon is, még jobban csökken az ipar teljesítménye, még kevesebbet tudunk exportálni. A hazai kereslet hiánya mellett a kivitel ilyen súlyos visszaesése pedig az első félévben akár 3-5%-os GDP visszaesést is okozhat. Amennyiben a világgazdaság gyorsan kilábal a recesszióból, akkor a gazdasági viszaesés 2-3% közötti lesz Magyarországon. Ennél kedvezőtlenebb forgatókönyv mellett 4-5%-os GDP csökkenés sem zárható ki. Viszont hiába ér véget a világgazdasági válság tegyük fel 2010-ben, még ebben az esetben sem számíthatunk itthon gazdasági növekedésre megfelelő gazdaságpolitikai ösztönzők (pl. érdemi adócsökkentések) alkalmazása hiányában.

5 A költségvetés makrogazdasági környezete A magyar gazdaság bajban van, a károk nagyságát, a válság végét csak becsülni lehet. A kormány a konvergencia-programot újra kellett hogy gondolja, a korábbi, kedvezően alakuló makrofolyamatok folytathatóságának lehetőségével le kellett számolni, a Pénzügyminisztériumban titkos válságforgatókönyvet állítottak össze arra az esetre, ha a gond a jelenleg gondoltnál is nagyobb lenne. A kormány október elején még 3 százalékos gazdasági bővüléssel számolt, a legfrissebb konvergencia-programba azonban már egy 0,9 százalékos gazdasági visszaesést előrejelző adat került be. Ősszel a munkanélküliség az év közepéhez képest 0,4 százalékponttal 7,8 százalékra emelkedett, úgy hogy ebben a számban a válság hatása még nem is tükröződik (EU-27 6,8%). Bár 2008 őszéig minimális mértékben a foglalkoztatási és aktivitási ráta is emelkedett, az utóbbi időszakban több mint 10 ezer ember elbocsátásáról adott hírt a sajtó. Ennek megfelelően a munkaerőpiac tekintetében a kormány is kedvezőtlen irányú folyamatokkal számol. A évi költségvetés sarokszámait megalapozó makropályát 0,6 százalékos alkalmazotti létszámcsökkentéssel tervezték meg. A költségvetés ellenőrzését végző Állami Számvevőszék értékelése szerint ez a büdzsé megalkotásának kiemelkedő jelentőségű problémája lehet. A számvevők szerint ugyanis a foglalkoztatottak számának 2,5-3,0 százalékos csökkenése sem elképzelhetetlen, ami a magyar gazdaság szinte minden paraméterére negatív befolyást gyakorolhat a fogyasztástól kezdődően, a gazdaság expanziós szintjén át, egészen a büdzsé kiadási oldalának növekedéséig. A kormány korábban úgy számolt, hogy a magyar kivitel felvevőpiacainak visszafogottsága miatt a gazdaság motorja az export helyett a belső fogyasztás, az uniós transzferek és a beruházás növekedése lesznek. A 2007 óta idén először növekedést mutató lakossági fogyasztás - a reálbérekkel és a bruttó keresettömeggel együtt - a válság beköszöntével azonban gyorsan csökkeni kezdett, a beruházások volumene pedig 2008 harmadik negyedévében, tehát már az amerikai hitelválság hírének kirobbanása előtt 2,9 százalékkal esett vissza. A kereslet hanyatlásával - mint az ilyenkor várható - a pénzromlás üteme is csökkent; az infláció a májusi 7 százalékos szintről 4,2 százalékra mérséklődött novemberben. A dezinflációs folyamatokat látva, egyelőre úgy tűnik, a költségvetés túlbecsülte a 2009-re várható, 4,5 százalékos inflációs szintet, ami a kiadások és a bevételek alakulását egyaránt befolyásolni fogja. Veres János, pénzügyminiszter karácsony előtt elismerte, hogy a jövő évi drágulás akár 3,2 százalék körüli is lehet. László Csaba, volt pénzügyi tárcavezető egy december végi interjúban 2 százalékos fogyasztói árindex-növekedést sem tartott kizártnak. A fogyasztásban tükröződő pánik és az exportpiacok gyengélkedése magukkal rántották a magyar ipart, mely a recessziós kilátásokra októberben brutális mértékű, 7,2 százalékos visszaeséssel reagált úgy, hogy az, 2008 első felében két alkalommal is (február és április) 10 százalék feletti növekedést produkált. A külföldre értékesített ipari termékek forgalma augusztus óta szintén csökken, holott az év első felében ezen a téren is stabil bővülés volt érzékelhető. A 2007-ben még impozáns volumen-különbséggel futó export-import olló a költségvetés beterjesztésének időszakára összezárt, 2008 elején a behozatal elérte a kivitel szintjét, májusban pedig meg is fordult a trend, az importnövekedés üteme kétszerese lett az exporténak. Októberben a külkereskedelem már roppant rossz hónapot zárt, a behozatal már 6 százalékkal, a kivitel 7 százalékkal csökkent 2007-hez képest. Ezzel az év első felében igen biztató mérlegtöbblet végképp elolvadt. További rossz hír, hogy a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttese által kiadott külföldel szemben fennálló finanszírozási igény is nagy mértékben emelkedett. A december utolsó napján közzétett statisztikai adatok szerint január és szeptember között a folyó fizetési mérleg 6074 millió eurós passzívumot mutatott, ami a harmadik negyedévet nézve minden idők legnagyobb deficitje. Ezzel egy időben a nemzetközi hitelek első részletének lehívása miatt óriási mértékben, az eddigi GDP-arányos százalékról 70 százalék fölötti szintre emelkedett a magyar államadósság mértéke. Az állam eladósodottsága 2009-ben várhatóan tovább növekszik majd, hiszen a 20 milliárd hitelkeretéből hazánk még csak" 4,9

6 milliárd eurót, 1300 milliárd forintot hívott le. Az mindenesetre már most látszik, hogy Magyarország devizaadóssága 40 százalékkal, teljes adósságállománya 14 százalékkal nőtt 2007 végéhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország gazdasági állapota úgy a legrosszabb most az Európai Unióban, hogy a szocialista vezetésű kormány 2002-óta 7-8 ezer milliárd forint kölcsönt vett fel külföldről, a végletekig eladósítva ezzel az országot. Azokat az országokat, melyekkel szemben makrogazdasági gondok, egyensúlytalanságok, külső finanszírozási kitettség, esetleg az adósság devizális összetétele miatt a bizalmatlanság magas mint Magyarországon -, a likviditási válság mélyebben érinti. Esetünkben az államnak nincs reális esélye hónapok óta finanszírozáshoz jutni a külső piacokon, a kilátások sem kedvezőbbek. A belföldi piac sem jegyzi le gond nélkül az állampapír aukciókat, - ezért döntött úgy a PM (bölcsen), hogy idén már egyáltalán nem bocsát ki éven túli sorozatot. (2008 szeptember - október hónapokban rövid időn belül közel 1000 milliárd forint értékű állampapír csomagot adtak el külföldi intézményi befektetők, azaz a hazai GDP 3,5 %-ának megfelelő összeg távozott az országból) A bankrendszer növekedését a külföldi tulajdonosok egyenlőre nem kívánják finanszírozni, a 2009-es kilátások rosszak. Komoly gond - talán az egyik legnagyobb -, hogy jelenleg nem látható, honnan lesz plusz forrása - a lejáró tételeket a külföldi stratégiai tulajdonosok minden bizonnyal meg fogják újítani - a bankrendszernek az elkövetkező hónapokban. Kihívás az is, hogy finanszírozás híján vállalatok, a lakosság vélhetően feléli a bankokban elhelyezett betétek egy részét, ezzel is rontva a bankrendszer forráshelyzetét. Finanszírozás híján reális feltételezés a szakértők és a kormányzat várakozásaihoz képest jóval komolyabb visszaesés a gazdaságban 2009-ben. Mi okozza azt a bizalmatlanságot a hazai piacon, ami a külföldi befektetői érdeklődést visszavetette? Sok tényező van, a legfontosabbakat említem: 2001 óta a költségvetés átlag 6 %-os hiányt produkált, a bankrendszer éves átlagban 20%-al növekedett, belföldön mindezek forrása egy szerény 2 % -os, GDP arányos megtakarítás volt. Magyarul, a gazdaság három főszereplője, az állam, a vállalati szektor és a lakossági is jórészt külföldi forrásokból költekezett, messze meghaladva a belső tőkeakkumuláció / megtakarítások adta lehetőségeket. A gazdaságfejlesztés egyik legnyilvánvalóbb módszere az adócsökkentés. A évi, többször módosított költségvetés számai azonban az adóbevételek növekedését mutatják. A kormány 2011-ig nem látott lehetőséget az adócsökkentésre, pedig korábban elismerte, hogy az adóelvonás jelenlegi szintje nem ad lehetőséget a gazdasági növekedés beindítására. A költségvetés elfogadását követően alig egy hónappal nyilvánvalóvá vált, hogy az adóreform Magyarország számára sem elkerülhető a kilábalás érdekében.

7 Adóreform: változik a kormányfő hozzáállása. Míg január elején a Vállalkozók Fórumán úgy fogalmazott ma adócsökkentést követelni, és nem belátni, hogy erre nincs lehetőség, az semmi más, mint a választók szédítése, bolondítása. Ahhoz képest január végén a kormányzat új adópolitikát kezdett kommunikálni. Körülbelül öt százalékos járulékcsökkentés lehet a válságkezelő csomag fő tétele - ami hozzávetőleg háromszázmilliárd forint nettó könnyítést jelent a gazdaságnak. A személyi jövedelemadó csökkentéséről szintén nem tett le a kormány, de ezzel kapcsolatban még folynak a tárgyalások. Elképzelhető, hogy az idetartozó kedvezmények szűkítésével szereznek forrást a mérsékléshez. Az a cél, hogy a középkeresetűek - a ezer forintos fizetéssel rendelkezők - érezzék a hatást, vagyis a keresetnövekedést. Az elveszett bevételeket azonban pótolni kell: a kabinetben jelenleg 2-3 százalékos áfa emelést tartanak reálisnak, de az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját nem emelnék. A pénzügyi válságban találkozik a forintgyengülés, a magas munkanélküliség és az eladósodott lakosság. A forint az elmúlt időszakban drámai mértékben gyengült a nemzetközi devizapiacokon, hasonlóan a többi régiós valutához. Ugyanis a jobb hitelminősítésű országok (pl. Németország) által a válság finanszírozása érdekében piacra dobott állampapírok elszívják a pénzt a rosszabb besorolású (pl. Magyarország) országok papírjai elől, és ez gyengülő forintot eredményez. Ennek hatása főleg a svájci frank, euró vagy jen alapú hiteleken érződik, melyek törlesztő részletei folyamatosan emelkednek (bár a svájci jegybank most gyengíteni igyekszik majd a frankot). Ezt értelemszerűen nehezen bírja a korábban erős forint mellett olcsó hitelt felvevő lakosság, fogyasztás-visszafogásra kényszerülnek, ez pedig csak súlyosbítja a recessziót. A nagy gond igazán akkor fog bekövetkezni, amikor jelentősen nő majd a hazai munkanélküliség. Ezt a Szűcs Erika vezette szociális és munkaügyi tárca viszont meglehetősen alultervezte 2009-re. Utólag úgy korrigált a miniszter, hogy 150 ezer munkavállalót is elbocsáthatnak (20 ezerrel már így tettek), elemzők a ezres számot sem tartják kizártnak. A költségvetés azonban mindösszesen 100 milliárdot szán idén az álláskeresők megsegítésére, miközben 100 ezer ilyen személy szociális ellátása 60 milliárdot emészt fel (nem beszélve az adó- és járulék-kiesésről). Aki azonban munkanélküli, az nemhogy késedelmesen, de sehogy sem fogja tudni visszafizetni a korábban felvett hitelt. Magyarországon pl. a 4,2 millió ingatlan 30%-át terheli jelzáloghitel, ráadásul ezek 34%-a szabad felhasználású volt, tehát semmi megtakarítás nem áll már mögötte (elemzők 3-4 ezer jelzáloghitel-bedőlésre számítanak). A legerősebben persze a legszegényebbeket sújtják a hitelproblémák, akiknél az átlagkereset közel negyedét elviszi havonta a törlesztő-részlet. Ráadásul az MNB is komoly dilemma előtt áll a kérdésben: ha az erős forintra játszik, akkor segít a devizahiteleseknek, azonban rosszat tesz a kivitel-orientált magyar gazdaság exportőreivel vagy fordítva (elemzők arra világítnak most rá, hogy a helyzet megmutatta: a gyenge forint valójában nem sokat számít az export szempontjából, mert nem pörgette azt fel). A kormány egy 160 milliárd forintos Lakásgarancia Alap felállításán gondolkodik, mely átvállalná valamilyen módon a pénzintézetek felé fennálló lakossági tartozásokat. Szakértők szerint azonban lehet, hogy jobb lenne a devizahitelesek helyett a munkanélküli adósokat támogatni.

8 Kilábalás lehetőségei Szakértők a recesszió második, harmadik negyedévére teszik. Ekkor éri el a foglalkoztatottság és a munkanélküliség a mélypontját. A potenciális növekedési ütem leghamarabb Az év végén, illetve elején várható. Jövő év második negyedévében érnek véget várhatóan a veszteség leírások, és a harmadik negyedévtől kezdődően fognak ismét emelkedni az ingatlan árak, élénkülni az ingatlan piacok.

9 ÖNKORMÁNYZATOK A Magyarországot is érintő világgazdasági válság 2009-ben és a következő 2-3 évben elemi erővel hozhatja felszínre azokat a társadalmi és államszervezeti feszültségeket, amelyek kezelését, enyhítését szolgálhatta volna az önkormányzati rendszer, amennyiben teherbíró képessége nem gyengült volna meg végletesen. A viszonylagos gazdasági prosperitás és politikai stabilitás két évtizedében a szükséges strukturális, finanszírozási, ügyviteli átalakítások elmaradása tartósan fenntarthatatlan pályára helyezte az önkormányzati rendszer egészét. A helyi önkormányzatok széles köre a központi költségvetési kapcsolatokból származó bevételeken kívül nem számíthat egyéb érdemi bevételre. Idővel várhatóan - átfogó kormányzati szanálási lépéssorozat hiányában - a prudensen működő önkormányzatok széles köre is választani kényszerül majd a fizetésképtelenség és a kötelező önkormányzati feladatok el nem látása között. Természetesen vannak és lesznek olyan önkormányzatok, amelyek képesek átvészelni a nehéz éveket, de csak kivételképpen. A többség számára a belső tartalékok további mozgósítása elképzelhetetlen, külső pénzforrások bevonása pedig a likviditásban szűkölködő pénz-és tőkepiacokról rendkívül költségesnek ígérkezik. A helyi önkormányzatok összességében 2009-ben 3477 Mrd Ft költségvetési bevétellel gazdálkodhatnak. A költségvetés a helyi önkormányzati szektor pénzügyi egyensúlyának romlását jelzi. A helyi önkormányzatok GFS rendszerű hiánya 2007-ben jelentősen csökkent, majd újra növekedni kezdett. Önkormányzatok GFS rendszerű hiánya (forrás:ász) Az önkormányzatok eladósodása Az önkormányzatok eladósodásának alakulása - a hazai és nemzetközi pénzpiacokról a likviditás jelentős csökkenésének fényében - az önkormányzatok gazdálkodásának talán legfontosabb kérdése. Jóllehet nemzetközi összehasonlításban nem tekinthetők a magyar önkormányzatok szélsőségesen eladósodottnak (ld. a következő ábrát), mégis aggasztó lehet az adósságállomány gyors gyarapodása, amennyiben a kibontakozó válság hatására hirtelen nőnének a hitelekkel kapcsolatos költségek.

10 12. ábra. Az önkormányzatok adósságállománya - nemzetközi kitekintés A 2009-es év egyik kérdése, hogy ugrásszerűen nő-e a fizetésképtelenné váló önkormányzatok száma, illetőleg, hogy a 2008-ban megtörni látszó eladósodási hullám vajon tovább nő-e. Természetesen a hitelfelvétel és a kötvénykibocsátás eszköz lehet a felelős önkormányzati gazdálkodás kezében, és állítható, hogy a külső finanszírozás többsége EU pályázatok önrészének biztosítására szolgál, azonban továbbra is kérdés marad, hogy az eladósodással kapcsolatos gazdálkodási kitettséget az önkormányzatok finanszírozási rendszere hogyan lesz képes kezelni a következő néhány évben. Költségvetés módosítás vagy új költségvetés? A miniszterelnök a Parlament január 29-ei rendkívüli ülésén jelentős költségvetési átalakításokat helyezett kilátásba. A kormányfő akkor azt mondta: a számszerűsített legfontosabb javaslatokat a parlament tavaszi ülésszakának első, február 16-i ülésére benyújtják. Az átalakítási irányokról elmondta: jelentősen és határozottan kell csökkenteni a személyi jövedelemadót és a tb-járulékot, ezzel egyidejűleg el kell törölni a vállalkozások, magánszemélyek különadóját. A kormány ezermilliárd forintos átcsoportosítást tervez az adórendszerben, amihez jelentősen szűkíteni kell a meglévő mentességeket és kedvezményeket, mérsékelten (2-3%) növelni kell az áfát, illetve létre kell hozni az egységes vagyonadót. Azt is javasolják, hogy a nyugdíj kivételével növeljék meg és bruttósítsák azokat a szociális és jóléti támogatásokat, amelyeket ma mindenki alanyi jogon kap, majd vonják be őket az adórendszerbe, de úgy, hogy az átlagosan vagy annál rosszabbul keresők számára ez ne jelentsen veszteséget. Jövőre megszűnne a 13. havi nyugdíj, a bruttósítandó családi pótlékot

11 befagyasztaná a kormány, a gyed folyósítását egy évre csökkentené, a gyes pedig két év időtartamú lenne. A kormány előterjesztésében a tervek szerint szerepelni fog a kisebb létszámú parlamentre és az ehhez tartozó választójogi törvényre, a parlamenti képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére, az önkormányzatok megújítására vonatkozó javaslat, melyeknek része az önkormányzati képviselők létszámának jelentős csökkentése is. A kormány azt tervezi, hogy azokat az intézkedéseket, amelyeket saját hatáskörben megtehet, rendeletek és határozatok formájában közzéteszi, a törvénymódosításokat igénylő javaslatokat pedig folyamatosan terjeszti az Országgyűlés elé. A költségvetési törvényből adódóan pénzügyi lehetőségeinket befolyásoló tényezők: - az államháztartás hiánya, az adósság állomány növekedése: mivel az önkormányzatok az államháztartás alrendszerét képezik, ezért e tényezők lényeges meghatározói az önkormányzatok állami támogatásának. - Makrogazdasági keretfeltételek és - Felsőkorlátos pénzeszközök felosztásának módja. Az önkormányzatok és a központi költségvetés kapcsolatrendszerében évben lényeges változás nem következik be. Állami hozzájárulások és támogatások eddigi rendszere fennmarad: Állami támogatások Normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 3. számú melléklete) igénylése lakosságszám, illetve önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján Kötött felhasználású normatív állami támogatások (Költségvetési Törvény 8. számú melléklete) igénylése önkormányzati feladatokhoz kapcsolódó ellátotti létszám alapján Személyi jövedelemadó bevétel (Költségvetési Törvény 4. melléklet) SZJA helyben maradó rész (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) évre a településre bevallott és kimutatott személyi jövedelemadó 8 %-a SZJA jövedelemkülönbség mérséklésére (Költségvetési Törvény 4. számú melléklet) adóerőképesség számítás alapján Központosított előirányzatok (Költségvetési Törvény 5. számú melléklet) 11

12 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város nkormányzat Az állami támogatások és személyi juttatások arányának alakulása években megnevezés teljesítés teljesítés teljesítés teljesítés teljesítés teljesítés módosított előirányzat ezer Ft-ban eredeti előirányzat 1. Normatív állami támogatás Kötött felhasználású normatív támogatások 2. (segélyek nélkül) SZJA bevétel Központosított előirányzatok Állami támogatások Személyi juttatás + járulék (Kórház nélkül) Engedélyezett létszám (Kórház n élkül) 1806 fő 1834 fő 1864 fő 1931 fő 1990 fő 1203 fő 1185 fő 1192 fő Állami támogatás személyi juttatásokra fordított része 88,59% 90,29% 91,74% 95,40% 102,18% 102,27% 87,23% 87,10% Állami támogatásokból egyéb kötelező feladatok 11,41% 9,71% 8,26% 4,60% -2,18% -2,27% 12,77% 12,90% ellátására (dologi kiadások, segélyek önkor. része, stb.) maradó rész Az önkormányzatok kötelező feladatai ellátásához szükséges pénzügyi fedezet az idei évben sem biztosított, ezáltal tovább csorbul gazdálkodási önállóságuk, szabad döntésük a személyi jövedelemadó helyben maradó részének, valamint saját bevételeinek a felhasználásában. A költségvetési törvény továbbra is követi azt a helytelen gyakorlatot, hogy dologi automatizmussal nem számol, e célra a helyi bevételi lehetőségekből kell forrást teremteni. Az alábbi grafikon szemléletesen mutatja, hogy között a központi támogatások együttesen milyen mértékben nyújtottak fedezetet a foglalkoztatotti létszám illetményének kifizetéséhez. 12

13 Jól látható, hogy míg 2002-ben a bérek 88,59%-ban terhelték le az átengedett személyi jövedelem adót és a nem kötött felhasználású normatív támogatást, addig ez az arány 2005-ben már eléri a 95,4%-ot! 2006-ban az állami támogatások összege már nem fedezte a törvényben garantált közalkalmazotti és köztisztviselői béreket sem. Az elmúlt évben megkezdett intézmény átszervezéseknek köszönhetően év végére már érezhetően csökkentek a működési kiadások, így a normatíva elegendő fedezetet nyújtott az önkormányzati intézményekben foglalkoztatott dolgozók személyi juttatásainak fedezetéhez. Az elmúlt évben a létszám leépítések 1 Mrd Ft-os megtakarítást eredményeztek, melynek eredményeként a személyi juttatások fedezete a normatív támogatásból biztosítható volt. A dologi kiadásokat minimális mértékben egészítette csak ki a központi támogatás, azt saját bevételből kellett pótolnunk. Az idei évben a nagyarányú létszám leépítések, és kistérségi fenntartásban lévő intézmények részére átadott támogatási összeg miatt bérelőirányzatunkat teljes egészében fedezni fogja a normatíva, és az állami támogatásból éves szinten 558 millió Ft dologi kiadásokra lesz fordítható. Ennek fedezetet kellene nyújtania többek között az intézményeink működtetéséhez szükséges dologi kiadásokra, a megemelt energia költségekre, a Polgármesteri Hivatal működtetésére, hatósági feladataink ellátására, a segélyek kifizetéséhez szükséges saját rész biztosítására, önkormányzati kötelező feladataink ellátására közhasznú társaságaink működésének támogatása. Nem kis erőfeszítést kíván Önkormányzatunktól a szükséges források előteremtése, ugyanakkor meg kellene felelnünk annak a jogos lakossági elvárásnak is, hogy településünket Európához méltó módon fejlesszük. A fent leírtakból kitűnik, hogy 2009-ben igen nehéz gazdasági év vár valamennyi önkormányzatra, így Hódmezővásárhelyre is. A költségvetési törvény alapján évben a központi forrásokból származó bevételeink eft-tal maradtak alatta önkormányzati szinten az előző évi módosított előirányzat összegének. A csökkenés a normatívák, és az ellátotti létszám fogyásával magyarázható. Az oktatási intézmények összevonásával nem csak de-szegregációs célkitűzéseinket sikerült megvalósítani, de az egyes intézmények gyermeklétszáma így elérte a költségvetési törvényben a teljes összegű normatíva igényléséhez támasztott feltételeket is. Egyes óvodáknak, iskoláknak egyházi fenntartásba adása, illetve a Kapcsolatközpont és a Klauzál Gábor Általános Iskola kistérségi fenntartásba adása csökkentette a fajlagos mutatószámok értékét. Ezeknek az intézményeknek a működéséhez továbbra is hozzájárul Önkormányzatunk, a- fenntartó részére átadott pénzeszközzel - megtérítjük a Hódmezővásárhely érdekkörében felmerült mindazokat a szükséges és indokolt kiadásokat amelyeket a központi alap- és kiegészítő normatíva nem fedez. 13

14 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat normatív hozzájárulásainak összehasonlítása adatok Ft-ban Normatív támogatás jogcíme évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Alapadat Mutató Alapadat Mutató évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Változás a évihez képest Helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai ,02% Települési igazgatási, kommunális és sport feladatok ,19% Települési önkormányzatok feladatai ,45% Sport feladatok Körzeti igazgatási feladatok ,84% Alap-hozzájárulás Okmányiroda működési kiadásai Gyámügyi igzgatási feladatok Térségi normatív hozzájárulás Kieg hozzáj. építésügyi igazgatási feladatokhoz Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ,31% Üdülőhelyi feladatok Helyi közművelődési és közgyűjteményi feladatok ,89% Pénzbeni és term.beni szoc. és gyermekjóléti ell ,82% Óvodai nevelés ,79% Óvodai nevelés - 8 hó , Óvodai nevelés - 4 hó , , Iskolai oktatás ,67% 1-4. évfolyam - 8 hó , , évfolyam - 4 hó , , évfolyam - 8 hó , , évfolyam - 4 hó , , évfolyam - 8 hó , évfolyam - 4 hó , , Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 8 hó , Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés) - 4 hó , , Alapfokú művészetoktatás ,71% Zeneművészeti ág - 8 hó , Zeneművészeti ág - 4 hó 500 3, , Képző- és iparművészeti ág - 8 hó , , Képző- és iparművészeti ág - 4 hó 420 1, , Bentlakásos közoktatási intézményi ellátás ,52% Kollégiumi nevelés - 8 hó , Kollégiumi nevelés - 4 hó 260 4, , SNI-s kollégisták - 8 hó 2 1, Hozzáj.-ok egyéb közokt.-i nev.-okt.-i feladatokhoz ,34% Napközis foglalkozás , Napközis foglalkozás - 8 hó 581 3, Napközis foglalkozás - 4 hó 796 2, , Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 8 hó , , Iskolaotthonos oktatás az általános iskola 1-4. évfolyamán - 4 hó 472 2, , Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) ,36% Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon hó, 2009-ben 8 hó , a - 12 hó, 2009-ben 8 hó 47,67 47, , b - 12 hó, 2009-ben 8 hó 344,3 344, ,

15 Normatív támogatás jogcíme évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Alapadat Mutató Alapadat Mutató évi Ktgvetési tv. szerint (terv) 16.2.c - 12 hó, 2009-ben 8 hó 125,3 125, d - 12 hó, 2009-ben 8 hó 619,3 619, , Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 9-10 évfolyamon hó , a - 4 hó 38 12, b - 4 hó , c - 4 hó 79 26, Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása - Különleges gondozás keretében nyújtott ellátás 16.2.d - 4 hó Változás a évihez képest ,12% Gyógypedagógiai ellátás évf. - 8 hó , Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek hó 2 1, Testi érzékszervi és középsúlyos értelmi fogyatékos (3 főnek számítók) óvodások, és évf.-os tanulók - 8 hó , Gyógypedagógiai ellátás hó 5 1, Gyógypedagógiai ellátásból visszahelyezettek hó 1 0, , Testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos óvodások és évf. tanulók évf. (3 főnek számítók) - 4 hó 16 5, Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető és nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s, gyermekek, tanulók - 8 hó , Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó Beszéd-, és enyhe értelmi fogyatékos, viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó , Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 8 hó 58 38, Viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt SNI-s tanulók - 4 hó 61 20, Korai fejlesztés, gondozás 12 hó, 2009-ben 8 hó Korai fejlesztés, gondozás 4 hó Fejlesztő felkészítés 12 hó, 2009-ben 8 hó , Fejlesztő felkészítés 4 hó 1 0,

16 Normatív támogatás jogcíme évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Alapadat Mutató Alapadat Mutató évi Ktgvetési tv. szerint (terv) Fajlagos Támogatás Változás a évihez képest Nemz.-i, két tanítási nyelvű, nyelvi előkészítő okt ,13% Két tanítási nyelvű oktatás - 8 hó , Két tanítási nyelvű oktatás - 4 hó 76 25, , Nyelvi előkészítő - 8 hó 64 42, , Nyelvi előkészítő - 4 hó 64 21, Egyes pedagógiai programok, módszerek támogatása ,34% HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 8 hó 19 12, HH-s tanulók iskolai program Arany János Koll. Pr. 4 hó 25 8, , HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 8 hó 35 23, , HH-s tanulók kollégiumi nevelése Arany János Koll. Pr. 4 hó , Zeneművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó , , Zeneművészeti ág 4 hó , Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó , Képző- és iparművészeti ág 4 hó, 2009-ben 8 hó Differenciált hozzáj. egyes közokt. int.fenntartó önk ,55% Középiskolába bejáró tanulók ellátása - 8 hó , , Középiskolába bejáró tanulók ellátása , Gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő szociális juttatások, szolgáltatások ,07% Normatív kedvezményre jogosult étkezők - 12 hó Kiegészítő hozzájárulás az 5. évf. kedv. étk Általános tankönyv támogatás Kiegészítő hozzájárulás ingyenes tankönyvellátáshoz Koll.-i, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 8 hó , Koll.-i, diákotthoni lakhatási feltételek megteremtése - 4 hó , , Normatív, kötött felhasználású támogatások: ,95% Pedagógus szakvizsga, továbbképzés és felkészülés ,56% Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó Pedagógus szakvizsga, továbbképzés - 8 hó , , Pedagógiai szakszolgálat ,53% Pedagógiai szakszolgálat - 8 hó , Pedagógiai szakszolgálat - 4 hó , Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása ,00% Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 8 hó , Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása - 4 hó , Szociális továbbképzés és szakvizsga támogatása - - Helyi önk.-i hivatásos tűzoltóságok támogatása ,99% Készenléti szolg. rend. hiv. önk. tűzoltóság személyi juttatása Tűzoltólaktanyák üzemeltetéséhez és fenntartása Tűzoltójárművek és egyéb tűzoltótechn. eszk. üzemeltetése Különleges szerek köt. rendsz.műszaki felülvizsgálata Normatív hozzájárulások és kötött felhasználású támogatások összesen ,24% 16

17 A normatív támogatások előirányzatainak változása A normatív támogatások összege 3,6 %-kal csökkent a évihez képest, amelyet az alábbi tényezők változásának együttes hatása ad eredményül. Település-üzemeltetési, igazgatási és sport feladatokra lakosságszám alapján jár normatív támogatás az önkormányzatok részére. Az 1 főre jutó összeg két tételre alábontva szerepel a jogcímek között. Település-üzemeltetésre Ft, sportfeladatokra pedig 500 Ft-ot nyújt a központi költségvetés, ezek az idén együttesen 8,19 %-os, e Ft forrástöbbletet jelentenek. Ezzel ellentétben körzeti igazgatási feladatokra 18,16%-kal 10,5 millió Ft-tal jut kevesebb az előző évihez képest. Jelentős mértékben 19,69 %-kal csökken a lakott külterülettel kapcsolatos feladatok ellátásához rendelt hozzájárulás is, éppúgy, mint a közművelődési és közgyűjteményi feladatok vonatkozásában, az elvonás mértéke -7,11%. A közoktatási feladatok normatívái a tavalyihoz képest átlagosan 4,04%-kal csökkentek szeptemberétől egységes, több az oktatás-szervezés költségigényét meghatározó paraméter alapulvételével képzett teljesítmény-mutató képezi a finanszírozás alapját az összes oktatástípus esetében. Az alapnormatívák fajlagos támogatása nem változott az előző tanévihez képest, viszont a következő tanévre 10 e Ft-tal alacsonyabb összeg e Ft került meghatározásra. A kiegészítő támogatások összege néhány kivételtől eltekintve szintén szeptember elsejétől csökken. Az egy mutatóra jutó hozzájárulások változása jogcímenként ugyan nem jelentős, és csak az év utolsó harmadát érinti, azonban a gyermek és tanulólétszámok alakulásának hatását is figyelembe véve elmondható, hogy az idén e Ft-tal kevesebb forrás áll rendelkezésre az ágazat helyi finanszírozásához, mint a tavalyi évben. Az alapfokú művészetoktatás, a kollégiumi nevelés, a napközis foglalkozás valamint az iskolaotthonos oktatás jogcímeknél, a tavalyi évitől való jelentősebb eltérés oka, hogy év első nyolc hónapjára még nem az alacsonyabb ellátottankénti összeget eredményező a teljesítmény-mutató alapú finanszírozási formát alkalmazta a központi költségvetés. Az alapfokú művészetoktatás esetében a kieső forrást némiképp ellensúlyozza a művészeti képzésben részesülők létszámának emelkedése, e jogcímnél továbbra is kiemelt hangsúlyt kap a minőségi munka a kapcsolódó kiegészítő hozzájárulás révén. Kollégiumi nevelés keretében végzett Arany J. Kollégiumi programhoz kapcsolódó alapnormatívával csökkentett kiegészítő támogatás a pedagógiai programok, módszerek támogatása jogcím alá került átcsoportosításra. A kiemelkedő mértékű forrásnövekedést a programban részt vevők folyamatosan bővülő létszáma okozza, amelyhez természetesen kiadási többlet is társul. A két tanítási nyelvű oktatás esetében is a létszámnövekedés magyarázza a 14,13%-os emelkedést. Nem változott a tankönyvellátáshoz nyújtott általános és kiegészítő támogatás fajlagos összege. A kiegészítő támogatás az ingyenes tankönyvre jogosultak után jár, számuk a évihez képest 4%-kal, 86 fővel magasabb. A kedvezményes étkeztetés normatívája évekig (2006-óta) 55 e Ft volt. Ez év január elsejétől 65 e Ft-ra változott a számított átlaglétszámra jutó összeg. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (RGYK) jogosult étkezők közül a 6. évfolyamon tanulókkal bővült az ingyenesen ellátást igénybe vevők köre. Kiegészítő hozzájárulás azonban tavaly 17

18 kizárólag az 5., idén az 5-6. évfolyamos RGYK-s tanulók után jár, bár az ingyenesség biztosítása az alacsonyabb évfolyamokra járók és az óvodások számára is kötelező feladat. A kollégiumi lakhatási feltételek megteremtéséhez 5%-kal alacsonyabb szinten járul hozzá a központi költségvetés a jelen tanévtől. Mindezeket figyelembe véve az oktatási feladatokhoz kapcsolódó szociális juttatásokra fordítható források növekménye 36,07%-ot tesz ki. A felhasználási kötöttségű támogatások közül a pedagógus továbbképzés normatívájának összege nem változott. A pedagógiai szakszolgálati feladatokhoz igénybe vehető hozzájárulás viszont 15,47%-kal kevesebb a tavalyinál, ebből 10,57%-ot tesz ki a tevékenységet ellátók számának csökkentési miatti kieső pénzeszköz. Új elem a jogcímek között a néhány évig nélkülözött diáksport feladatok támogatása, ezen a címen e Ft-ot hívhatott le önkormányzatunk. A helyi hivatásos önkormányzati tűzoltóságunk működtetéséhez 2,01%-kal mérsékelt szinten járul hozzá a központi költségvetés, mint 2008-ban. Jól láthatóan az idei költségvetési évben is tovább folytatódik a normatív támogatások, mint bevételi források csökkenése. Önkormányzatunk működési kiadásait évben a normatív támogatás, a központosított előirányzatok és a személyi jövedelemadó átengedett része mindössze 37,43 %-ban fedezte. Ez az arány a évi költségvetési év végére 39,75 %-ra romlott, és évben a működési kiadások drasztikus csökkentése hatására is csak 36,41%-os mértékre javult. Így az idei évben előrelátható működési költségeink minden 100,- Ft-jából 57 Ft-ot saját bevételeink terhére kell finanszíroznunk. 18

19 Változatlan maradt a személyi jövedelemadó-átengedés 40%-os mértéke úgy, hogy a lakhelyen maradó rész 8%, amely közvetlenül illeti meg a települési önkormányzatot. A további 32%-hoz a jövedelem differenciálódás mérséklése címén jut hozzá az önkormányzat. Jelen költségvetési évben ugyanúgy, mint már az elmúlt években is, a korábbi 10%-ról 8%-ban csökkentett mértékben engedik át a helyben maradó Szja mértékét. A gépjárműadó átengedésének aránya (100%), a települési önkormányzat jegyzője által kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege, a Környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság 30%-a, a települési önkormányzatok termőföld bérbeadásából származó jövedelem után beszedett adói (100%), a szabálysértési pénz- és helyszíni bírságból származó, önkormányzati költségvetési elszámolási számlára érkezett bevétel 100%-a, függetlenül a jogerős kiszabást végző szervtől. A beszedett illetékek mértékének szabályozásában évben alapvető változás nem következik be. Idei évi tervünket az elmúlt évi eredeti előirányzat összegnek megfelelően állítottuk be. Részesedésünk mértéke változatlan az előző évhez képest. Változatlan az illetékbeszedéssel kapcsolatosan felmerült költségek számítása. A megyei és a megyei jogú városoktól a területükön beszedet illetékbevétel 8,5%-a visszatartásra kerül. Az önkormányzat évi költségvetésének részletezése A költségvetési rendelet tervezet a évi rendeletünkkel azonos szerkezetben készült, mely maradéktalanul megfelel az Államháztartási törvény, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló Kormányrendelt előírásainak, és az Ász által támasztott követelményeknek. 19

20 Tervezett bevételek 1./ Az Önkormányzat költségvetési mérlege A mérlegben bemutatjuk az Önkormányzat bevételi forrásait, tervezett kiadásait. Itt kerülnek megtervezésre a központi költségvetéstől Önkormányzatunk részére különböző jogcímeken juttatott szabad és kötött felhasználású normatív támogatások. az adatok ezer Ft-ban B E V É T E L E K évi eredeti előirányzat működési célra felhasználása felhalmozási célra Intézményi működési bevételek Helyi adó bevétel Illetékbevétel, bírságok, pótlékok és egyéb sajátos bevételek Normatív állami támogatások Átengedett központi adók (gépjárműadó, SZJA) Központosított előirányzatok 0 0 Működési célú pénzeszköz-átvétel Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Felhalmozási célú pénzeszköz-átvétel Felhalmozási célú hitel-felvét 0 0 Működési célú kölcsön igénybevétele Működési célra folyósított kölcsön visszatérülése Felhalmozási célra folyósított kölcsön visszatérülése Pénzmaradvány igénybevétele Működési-, folyószámla és munkabér-hitel igénybevétele Forráshiány BEVÉTELEK MINDÖSSZESEN A fenti táblázatban külön bontottuk összes bevételeinket abból a szempontból, hogy közülük melyek a működési célra, illetve a fejlesztési célra fordíthatóak. Jól látható, költségvetésünk egészét tekintve a működési célú bevételek tervezett mértéke az intézmény hálózat átszervezésének és a takarékos, megszorító gazdálkodásnak köszönhetően eft-tal haladja meg működési kiadásaink tervezett összegét, a működés biztosításához szándékozott 1,9 milliár összegű hitel igénybevétele mellett, melyből 1 milliárd folyamatosan visszatöltődő folyószámlahitel és 250 millió Ft munkabérhitel. Fejlesztési céljaink megvalósításához tudjuk hozzárendelni a működési költségeken megtakarított eft- ot, csökkentve ezzel a fejlesztésre fordítható források hiányát. A Közgyűlés korábbi döntésének megfelelően az elmúlt év decemberében sor került owd hitelünk nagyobbik hányadának, 2 milliárd Ft-nak multicurrency hitellé történő átstrukturálására. A folyószámlahitel átalakítása mindenképpen indokolt volt, hiszen ez az összeg költségvetésünkben korábban, mint működési célokat szolgáló bevétel szerepelt, holott a valóságban fejlesztések finanszírozására fordítottuk. Január 1-től, már mint hosszúlejáratú 20