Személynévkutatás a Muravidéken

Átírás

1 Személynévkutatás a Muravidéken ( A vezeték-, kereszt-, bece- és ragadványnevek vizsgálata) Jelen tanulm ányban a m uravidéki kétnyelvű falvak m agyar és részben szlovén szem élyneveinek vizsgálata kapcsán az antroponím ia, illetőleg az onom asztika szem élyneveket, em bem eveket felölelő nyelvtudom ányi ágazatával, annak vezeték-, kereszt-, bece- és ragadványnévi anyagának a problem atikájával foglalkozom behatóbban a M uravidék ún. három táj egysége - G öcsej, H etés, Ő rség - 28 településének szem élynévanyaga keretében. E z a kivonattanulm ány a m aga nem ében úttörő, hiszen a S zlovén K öztársaságban az őslakosságú m agyarságnak és a velük több évszázada együtt élő szlovéneknek ilyen jellegű tudom ányos kutatását m ég nem végezték el. Írásom ban szem ély névanyagát tárgyalom a teljesség igénye nélkül; inkább csak felsorolásszerűen. A vezetéknevek esetében nem térek ki az eredeti anyakönyvezés gondjaira, a névcsonkításokra és -szlovénesítésekre, pl. Gyoha, Völgyi és Vörös helyett Joha, Velgi és Veres, am elyek nagyban érvényesülnek a keresztnevek hivatalos bejegyzéseikor is, pl. Ferenc, István, Aranka, Gyöngyi helyett Franc, Stefan, Zlatica, Biserka. T árgyalom m ég az alapnévi keresztneveket és ezek becenévi változatait ugyancsak a három táj egység és falvaik szerint. A m egkülönböztető nevek vizsgálatában kitérek az igazi ragadványnevekre és gúnynevekre (csúfnevekre ), valam int ezek keletkezésére, öröklésére, szerkezetére és hangulatára különböző típusokba foglalva. M unkám at egy szinte m ár kész m uravidéki szem élynév-m onográfia anyaga alapján állítottam össze, am ely felöleli a M ura m entén élő összm agyarság teljes névanyagát, kiegészítve ném ileg azon szlovének szem élyneveivel is, akik velük együtt élnek a faluközösségben. Itt jegyzem m eg, hogy összefoglaló m unkám ba beépítettem Ö R D Ö G F E R E N C H etésben gyűjtött névanyagát is. M eggyőződésem, hogy a határokon kívül történő szem élynévkutatásnak óriási társadalm i-politikai és nem zettöredék-m egvédő jelentősége is van a névtudom ányi értéke m ellett a kisebbségi sorba kényszerült m agyarság létének az alakulásában, különösen akkor, ha az eredm ényeket nyilvánosságra hozza, és belőlük tanulságokat von le, távlati nem zetpolitikai útm utatásokat próbál kijelölni a társadalm i-közösségi m egoldások érdekében. A szem élynévkutatás és eredm ényeinek felhasználása szoros összefüggésben van az identitástudattal, a szem élyiséget m eghatározó jegyekkel, a nem zeti m agatartásform ákkal stb., s azok függvénye is; ezért m indez a kisebbségi m agyarsági lét fennm aradását szolgáló m egközelítést is igényel. Így kell vele foglalkozni, illetőleg ezeket a szem pontokat is figyelem be kell venni a vizsgálódáskor.

2 A muravidéki magyar, illetőleg kétnyelvű települések személynévvizsgálatát a három táj egységen belül a következő falvakra és az adatközlőknek az alábbi, kutatópontonkénti számára alapoztam: Göcsej: 1. Alsólakos Csente Felsőlakos Gyertyános Hármasmalom Kapca Kót Lendva Lendvahegy Petesháza 746 ll. Pince Völgyifalu Hetés: Őrség: 1. Bánuta Csekefa Dobronak Domonkosfa Göntérháza Hodos Hídvég Kapornak Hosszúfalu Kisfalu Kámaháza Pártosfa1va Radamos Szentlászló Zsitkóc Szerdahely A vezetéknév-vizsgálat bemutatásában szempontjaim a következők: A göcseji, hetési és őrségi falvak vezetéknevei ábécésorrendben. Falvak szerinti felsorolás. Az öt leggyakrabban előforduló vezetéknév jelölése. M egállapítom a vezetéknevek számát minden falu személyére vonatkoztatva a három tájegységen, részben azok típusát, de külön nem fog1a1kozom az eredetiségükkel. Ezt követően összesítve közlöm a muravidéki, főleg magyar vezetéknevek ábécé sorrendi adattárát. Itt figyelembe veszem a magyar és szlovén írásmódot; majd megadom a három régió összesített vezetékneveiből az öt leggyakrabban előfordulót. GÖcse.i Hetés Őrsée: % % % 1. Horvát/Horváth Horváth HorváthiHorvát 71 3,60 2. TótlTóth 171 3,06 Göncz 127 4,36 FCercsmár~ercmar 66 3,15 3. Vida 168 3,00 Szomi 120 4,12 Ábrahám 49 2,48 4. Varga 147 2,63 Varga 101 3,47 FCönve 43 2,18 5. Fehér 144 2,57 Gaál 94 3,23 Sánca/Sanca 41 2,08 A vizsgált 5585 göcseji személynek 543-féle, a 2907 hetési személynek 264-féle és az 1968 őrségi személynek 324-féle vezetékneve van.

3 A három m uravidéki táj egységen vizsgált szem ély vezetékneve közül az alábbi tíz a leggyakoribb: 1. H orváth/h orvát/h orvat 583 5,57 % 2. Tóth/Tót/Tot 257 2,46 % 3. V arga 253 2,42 % 4. FehérIFeher 231 2,21 % 5. G öncz/g önc 227 2,17 % 6. V ida 199 1,90 % 7. Szom i/som i 185 1,77 % 8. Szabó/Sabo 177 1,69 % 9. K ercsm ár/k en~m ar 173 1,65 % 10. G aál/g ál/g al 169 1,61 % M uravidéken a Göncz vezetéknév H ídvégen az összes vezetéknévnek a 37,41% -át, Szerdahelyen a Vörös 17,60% -át, V ölgyifaluban pedig a Tóth 13,59% -át teszi ki. Ezek a leggyakrabban előfordulók. A legkisebb m egterheltségű vezetéknevek a Horváth D obronakon (6,55% ), ugyancsak a Horváth Lendván (4,49% ) és a Lacó K apornakon (6,15% ). A legváltozatosabb vezetéknevek K isfaluban vannak. A 68 vezetéknév között 35-féle a változat, vagyis 51,47%. H asonló vezetékneve szinte csak két-két sze-m élynek van. U gyancsak gazdag a vezetéknévállom ány Szerdahelyen (29,60% ), Lendvahegyen (32,18% ), m íg D obronakon az 1022 szem élynek csak 121-féle a vezetékneve, vagyis 11,83%. H asonló vezetéknév-szegényedés tapasztalható m ég G öntérházán (14,59% ), H ídvégen (14,19% ) és R adam osban (14,41 % ) is. 1. A lsólakos 315 M agyar 27 8,57 % 2. C sente 710 H orváth 66 9,27 % 3. Felsőlakos 514 H orváth 52 10, II % 4. G yertvános 441 Szarias 27 6,12 % 5. H árm ashalom 238 G erencsér 18 7,56 % 6. K apca 534 H orváth 48 8,98 % 7. K ót 144 Lipics/H orváth 13 9,02 % 8. Lendva 1090 H orváth 49 4,49 % 9. Lendvahegy 87 M agyar 9 10,34 % 10. Petesháza 746 V ida 38 5,09 % ll. Pince 310 Fehér 20 6,45 % 12. V ölgyifalu 456 Tóth 62 13,59 %

4 1. B ánuta 97 Szom i 14 14,43 % 2. D obronak 1022 H orváth 67 6,55 % 3. G öntérháza 322 G aál 41 12,73 % 4. H ídvég 155 G öncz 58 37,41 % 5. H osszúfalu 562 H orváth 39 6,93 % 6. K ám aháza 105 Soós 13 12,38 % 7. R adam os 407 Szom i 58 14,25 % 8., Zsitkóc 237 H orváth 38 16,03 % 1. C sekefa 155 K akas 22 14,19 % 2. D om onkosfa 451 Sánca 34 7,53 % 3. H odos 391 Á brahám 40 10,23 % 4. K apom ak 195 Lacó 12 6,15 % 5. K isfalu 68 K olosa 6 8,82 % 6. Pártosfalva 283 M alacsics 21 7,42 % 7. Szentlászló 300 K álm án 20 6,66 % 8. Szerdahelv 125 V örös 22 17,60 % A három táj egység falvainak, illetőleg lakosságának kereszt- és becenévi vizsgálata Települések szerint m egállapítom, lejegyzem a férfi és női keresztneveket ábécé sorrendben. Először az alapnévi keresztnevet írom le, m ajd annak becenévi változatát vagy változatait, hiszen sok alapnévi keresztnévnek, am elyet általában anyakönyveznek, több becéző alakja él a faluközösségek nyelvhasználatában, Ilonka stb. V égül m egadom m ég m inden faluból a három leggyakrabban pl. Ferenc: Ferike, Feri, Ferku stb.; Ilona:!li, lia, Ilus előforduló keresztnevet. K ülön táblázatokban is szem léltetem összesítve a tájegységenként és falvanként feldolgozott férfi és női keresztneveket: a települések m egnevezése, a lakosság szám ának a m egadása, a keresztnevek előfordulása és változatai, valam int azok gyakoriságának szám a és százaléka szerint.

5 H elységnév Férfiak K eresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a előfor- válto- szám a % dulása za ta 1. A lsólakos István/Stefan/István 30 19,80 Jenő 2. C sente J ózsef/j ozef 63 17,40 3. Felsőlakos József 53 25,20 4. G yertyános István/Stefan 47 22,81 5. H árm asm alom J ózsef/j ozef 21 18,75 6. K apca J ózsef/j oze/j ozef 51 20,64 7. K ót József 17 23,61 8. L endva J ózsef/j ozef 80 15,96 9. L endvahegy József 8 17, Petesháza István/Stefan ll. Pince József/Joze 31 21, V ölgyifalu István/Stefan 42 19,20 JózsefiJozefiJosip H elységnév N ők K eresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a előfor- válto- szám a dulása zata 1. A lsólakos M áriaim arija 22 13,41 2. C sente M áriaim ari ja 49 14,12 3. Felsőlakos M ária 44 16,66 4. G yertyános K atalin 36 16,31 5. H árm asm alom M áriaim ari ja 28 22,22 6. K apca M áriaim arija 65 19,16 7. K ót M áriaim arija 13 18,05 8. L endva M áriaim arija 70 11,88 9. L endvahegy M ária 7 16, Petesháza M áriaim ari ja 54 13,77 ll. Pince M áriaim arija 28 17, V ölgyifalu R ozália 33 13,46 %

6 Helységnév Férfiak Keresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a előfor- válto- szám a dulása zata 1. Bánuta József 11 26,19 2. Dobronak Ferenc 87 16,47 3. Göntérháza József 33 21,42 4. Hídvég József 13 19,11 5. Hosszúfalva József 60 21,42 6. Kám aháza József 11 22,00 7. Radam os István 37 19,07 8. Zsitkóc István 19 18,26 % Helységnév Nők Keresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a előfor- válto- szám a dulása zata 1. Bánuta Rozália 9 16,36 2. Dobronak M ária 96 19,43 3. Göntérháza Rozália 22 13,09 4. Hídvég Katalin 14 16,09 5. Hosszúfalva M ária 50 17,73 6. Kám aháza M ária 11 20,00 7. Radam os M ária 36 16,90 8. Zsitkóc M ária 26 19,54 %

7 H elységnév F érfiak K eresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a elöfor- válto- szám a dulása zata 1. C sekefa E rnő 10 12,82 2. D om onkosfa JózseflJozeflJosip 19 8,92 3. H odos F erencif ranc 22 11,28 4. K apornak János/Janez 14 14,28 5. K isfalu István 15 62,00 József 6. P ártosfalva JózseflJosip/Jozef 16 11,76 7. S zentlászló István/S tefan/s t je- 14 9,52 pan 8. S zerdahelv G vula 9 14,06 % H elységnév N ők K eresztnév A leggyakoribb keresztnév szám a elöfor- válto- szám a % 1. C sekefa dulása zata M ária!m ari ia 12 15,58 2. D om onkosfa M ária!m ari ja 21 8,82 3. H odos M argit!m argareta 18 9,18 4. K apom ak M ária 7 7,21 5. K isfalu M ária 5 13,88 6. P ártosfalva M ária!m arija 24 16,32 7. S zentlászló G izella 16 10,25 8. S zerdahely Irén 9 14,75 A göcseji, hetési és orsegl falvakban vizsgált szem élyek keresztnév-féleségeinek és változatainak jelölésénél főleg Ö R D Ö G F E R E N C tipizálását vettem figyelem be, pl. M egszólítás: 1. a.) A lapnévvel b.) A keresztnév becéző form ájával 2. E gyéb m ódon 1. A lapnévi kifejezési form ák a.) V áltozatlan alakok b.) N épies alakok 2. B ecenévi alakok 3. A keresztnév felderítetlen

8 A M uravidéken élő m agyarok (részben szlovének) ragadványneveinek és gúnyneveinek vizsgálata A névadás indítékainak négy fő csoportja a következő: A csoport: A névadás indítéka az elnevezett szem élyen kívüli okokban keresendő, vagyis ezek a nevek a pontos vagy az egyszerűbb m egkülönböztetés eredm ényeként keletkeztek, pl. Ta risznyá s Böske. B csoport: A névadás indítéka az elnevezett szem éllyel (tulajdonságával, viselkedésével, beszédm ódjával, életkörülm ényeivel stb.) kapcsolatos, pl. Torkos G á l. C csoport: A névadás indítéka az idegenszerűség: a vezetéknév vagy keresztnév idegen volta, nehézkes kiejtése, valam int a névrövidítésre való nyelvi hajlam és névváltoztatás, pl. P a nka szovics La ci. D csoport: Ide azokat a ragadványneveket (em lítőneveket) soroltam, am elyeknek nem sikerült kiderítenem az indítékát, pl. Tuca. R észletesen tárgyalom a göcseji, hetési és őrségi ragadványnevek és gúnynevek falvankénti jelenlétét, azok csoportosítását, öröklését, alakzatát, szerkezetét és utalok a hangulatukra is a névadás indítékai szerint. A települések szerinti felsorolásokban szem léltetem a három régióban élő szem élyek ragadványneveit és gúnyneveit (csúfneveit) ábécé sorrendben. M egadom, illetőleg tárgyalom a négy fő csoportban levő em lítő nevek alcsoportjait a névadás indítékai alapján. Itt m egjelölöm a gúnyneveket. Így göcsejben az A fő csoportban 29, a B fő csoportban 20, a C és D fő csoportokban pedig 1-1 alcsoportot különböztetek m eg. H etésben az A fő csoportban 41, a B fő csoportban pedig 9 alcsoportba soro lom a ragadványneveket. Ő rségben az A fő csoportban 32, a B fő csoportban 10 a C és D fő csoportokban pedig 1-1 alcsoportba oszthatók az em lítőnevek. M egadom m ég a két vagy három ragadványnevű szem élyek falvankénti előfordulását és eredetét is, pl. H étszentség-sógor:róka P ista (gn.) - A z első ragadványnév a szem ély szavajárásával (károm kodásával) kapcsolatos; a m ásodik pedig a faluba való településsel, ui. az illető szem ély R adam osból költözött a faluba, és az ittenieket a "róka" csúfnévvel illetik; ez utóbbi gúnynév. Koporsus F erku:sza dolin F erku:noszolics (gn.) - A z első ragadványnév foglalkozásból ered (asztalos), a m ásodik ugyancsak kapcsolatban van a szem ély tevékenységévei, a festéssel, m éghozzá a Sa dolin m árkanevű fapáccal, m íg a harm adik em lítőnév a testiségre utal: "nagyorrú" (az orr szlovénül nos/nosz); ez is gúnynév. A ragadványnevek m int az em lítőnevek fajtája az identifikálás, azaz a m egkülönböztetés végett jöttek létre. L egtöbbjüket m aga a névviselő is elfogadja. V annak közöttük jócskán olyanok is, am elyek öröklődtek vagy a szem élyhez kapcsolódó tulajdonságokkal, m agatartásukkal stb. 61

9 hagyom ányozódtak vagy keletkeztek. Valam ivel több viszont azoknak a szám a, am elyeket a m egnevezett szem élyek nem fogadnak el, reájuk nézve sértőek és m egalázóak. Általában csak akkor használják a faluközösségekben, illető szem ély távol van. A gúnynevek vagy csúfnevek hangulatát vizsgálva m egállapíthatjuk, am ikor az hogy közülük ném elyek erősen gúnyosak, csúfolódó jellegűek, s a viselőjüket nevetséges színben tüntetik föl, pl. m egalázó a Fostos Jóska és a Kanca Böske. M ás esetekben viszont a gúnyossághoz pozitív jelentés és m ozzanat is járulhat, azaz társulhat. Ilyenkor m egváltozik annak jelentése és tartalm a, pl. a Baszus Jancsi ragadványnévről inkább azt állapíthatjuk m eg, hogy nem lekicsinylő, hanem az ellenkezője, de hasonló a helyzet a Fasza Pista gúnynév esetében is, am ely adott összeftiggésben ugyancsak pozitív értelm ű lehet. A ragadványnevek szerkezetét vizsgálva, az elem eik szerinti négy csoportban összesen 20-féle típus különböztethető m eg: a.) Egyelem űek: b.) Kételem űek: c.) Három elem űek: d.) Négyelem űek 1 típus: Gunyár (gn.) 6 típus: Gatyás Szarni 10 típus: Báhegyi Vida Jancsi 3 típus: Kelenc Pali Vendel Ilonka - Ezek közül a leggyakoribb a ragadványnév és keresztnév (RK) szerkezeti típuso Göcsei Hetés Örsé2 Helységnév Gyako- O/O Helységnév Gyako- % Helységnév Gyako- O/O riság riság riság l. Alsólakos Bánuta 40 41,23 Csekefa 78 50,32 2. Csente ,97 Dobronak Dom onkosfa ,95 3. Felsőlakos ,22 Göntérháza Hodos ,08 4. Gvertvános ,47 Hídvég Kapom ak 80 41,02 5. Hárm ashalom 93 39,07 Hosszúfalu ,51 Kisfalu 15 22,05 6. Kapca ,13 Kám aháza 4 3,80 Pártosfalva ,83 7. Kót 76 52,77 Radam os Szentlászló Lendva ,68 Zsitkóc 55 23,20 Szerdahelv 93 74,40 9. Lendvahegy 18 20, Petesháza ,60 ll. Pince , Völgyifalu ,23 A Lendva környéki (m uravidéki) főleg m agyar lakosú falvakban 3625 ragadványnevet találtam. Biztos vagyok abban, hogy ennél m ég több is lehet,

10 hiszen adatközlő im nem tudhatták m inden szem ély ragadványnevét, de az is előfordulhatott, hogy szubjektív vagy objektív okok m iatt elhallgatták azokat. A 3625 em lítőnév az általam vizsgált szem ély m egnevezéséhez viszonyítva elég m agas: 34,65%, vagyis átlagosan m inden harm adik szem élynek van m egkülönböztető neve, illetőleg ragadványneve. A legtöbb ragadványnév a lakosság szám ához arányítva S zerdahelyen (93: 74,40% ) és D om onkosfán (320: 70,95% ) van, a legkevesebb pedig K ám aházán (4: 3,80% ) és S zentlászlón (47: 15,66% ). E nnek a tudom ányos gyűjtési-kutatási m unkának az is célja, hogy m egm entse a m ég m eglevő és élő m uravidéki m agyar szem élynévkincset. A zokét, akiknek a létszám a szem élyes becslésem szerint m ég m indig m egvan 12000, bár a népszám lálás adatai ezt cáfolni látszanak. M indezzel az a szándékom, hogy az utókor vagy a szerény m unkám at folytató utódok m ég hiteles adatbázishoz juthassanak a szem élynevek különböző szem pontú tanulm ányozásakor. "Barlangnév-tan" - barlangi helynevek Jakucs László professzor 70. születésnapjára A barlangnév-tan különböző területeket ölel föl: (1.) a barlangnevezék-tant (vagyis abarlangkutatás term inus technikusainak, "m esterszavainak" vizsgálatát); (2.) az egyes barlangok, a történelm i barlangnevek (etim ológiai) búvárlását és (3.) barlangrészek spontán és hivatalos elnevezéseinek kutatását. A z első csoport szaknyelvi-term inológiai, a m ásodik tipikus névtani, nyelvtörténeti feladat. É rthető, ha a barlangkutatók inkább az első csoportba tartozó kérdéseket vetették föl; a m ásodik csoportba sorolható neveknek jórészt ők az alkotói illetve fő használói, tudom ányos dokum entálásuk, kutatásuk azonban a nyelvészet szakterülete. A harm adik terület sajátos névtani kutatást igényel. E z hagyom ányosan a nyelvészet feladata, de a névélettan vizsgálatában a néprajz, a folklorisztika, illetve tudom ányszakok szövetségét m utató antropológiai nyelvészet vagy etnolingvisztika is a segítségünkre lehet (vö. B alázs, 1994a).