1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus

Átírás

1 Ábel Ildikó 1 Hegedűsné dr. Baranyai Nóra 2 Sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának vizsgálata különös tekintettel a beruházásokra The analysis of asset supply of pig farming in particular with regard to the investments baranyai@georgikon.hu 1 Pannon Egyetem Georgikon Kar, adjunktus 21 Pannon Egyetem Georgikon Kar, egyetemi docens 1. Bevezetés A gazdasági rendszerváltozás jelentős átalakulásokat hozott az agrártermékek piaci folyamataiban. További kihívást jelentett az agrárgazdasággal szemben az Európai Unióhoz való csatlakozás, amely az elmúlt 10 évben döntően meghatározta a hazai mezőgazdaság lehetőségeit és versenyesélyeit (Kapronczai et al., 2014). A mezőgazdaság egyik vesztes területe a sertéságazat. Az állatállomány száma 2004-ben már alig haladta meg a 4 millió darabot, 2013-ban pedig már 3 millió alá csökkent. A rendszerváltást követően a piac beszűkülése miatt csökkentek a vágósertés kiviteli lehetőségei, és az áremelkedések a hazai fogyasztásra is negatív hatást gyakoroltak (Béládi és Kertész 2013, Gere és Gere 2006). A fogyasztás csökkenését eredményezte továbbá, hogy marketing eszközökkel a sertéshúst összességében megalapozatlanul - egészségtelennek állították be. Korábbi vizsgálataink azt mutatják (Hegedűsné 2013), hogy az elkövetkezendő öt évben a sertésszám csökkeni fog, ha az eddigi tendenciák folytatódnak. Az ágazatot jelenleg sújtó legfontosabb problémák között kell megemlíteni a termelők alacsony jövedelmezőségét, a feketegazdaság jelenlétét, az áfa mértékét, az integráció elégtelenségét, a gazdaságtípusok közötti átrendeződést, az árképzést, a marketinget, a fogyasztói igények átrendeződését, a trágyakezelést, a technológiát, az állategészségügyet, valamint a takarmányozást (Bartha 2012; Benedek et al. 2012). A sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának feltérképezése elengedhetetlenül szükséges az ágazat helyzetének vizsgálatához. A múltbeli tendenciák és jelenlegi állapot előrevetítheti a gazdálkodók jövőbeli kilátásait. 2. Célkitűzés Tanulmányunk alapvető célkitűzése a hazai sertéstartás vizsgálata, különös tekintettel az gazdaságok eszközellátottságára, a tárgyi eszközök összetételére, az értékcsökkenés volumenére, a bruttó és a nettó beruházások és az igénybevett támogatások nagyságára. A kutatás során azt a hipotézisünket kívánjuk igazolni, hogy a fenti mutatók vonatkozásában a különböző gazdasági formákban, eltérő méretkategóriákban, illetve másmás régióban működő sertéstartók esetében eltérés mutatkozik. 3. Anyag és módszer A hipotézis bizonyításához az adatokat a KSH adatbázisából, és az Agrárgazdasági Kutató Intézet Tesztüzemi Információs Rendszer adataiból használtuk fel. A módszertani hátteret a gazdasági elemzés eszköztára szolgáltatja. A vizsgálat során a változás számszerűsítéséhez dinamikus viszonyszámot, a szerkezet vizsgálatához megoszlási viszonyszámot és koncentrációs mutatószámokat, a sertéstartási szokások jellemzésére színvonalmutatókat alkalmazunk. 1

2 4. Elemzés és értékelés Az EU-hoz való csatlakozás óta az állattenyésztő gazdaságok jelentős része abba hagyta a termelést, vagy felszámolta állattenyésztési ágazatát. Közel 4000 árutermelő állattenyésztő gazdaság szűnt meg. Legnagyobb mértékben a sertéstartó üzemeket számolták fel, számuk két harmaddal csökkent (Kapronczai et al., 2014). Hazánkban 2000-ről 2012-re 38,8%-kal, évente átlagosan több mint 188 ezer darabbal csökkent a sertésállomány, az anyakoca-állomány ennél is drasztikusabban 43,1%-kal, évente átlagosan közel 15 ezer darabbal esett vissza. Ez nemzetgazdasági szempontból azért lehet különösen veszélyes, mert ha a tenyészállomány arányának csökkenése az összállományon belül nem a genetikai előrehaladásnak köszönhető, akkor a mutató azt jelzi, hogy a hízóalapanyag növekvő arányban származik import beszerzésből. Ha csökken a hazai tenyészállat előállítás, a tenyésztés eredménye nem itthon realizálódik, ezzel annak esélye is romlik, hogy az ágazatot saját alapanyagból lehessen talpra állítani. Nagymértékű átrendeződés következett be a gazdaságtípusok között az állományt tekintve. Az 50-es években a sertéstartás a kisgazdaságokban dominált, majd a 70-es évektől a 2000-es évek elejéig a kistermelés a sertésállománynak a felét állította elő. Az általunk vizsgált időszakban ( ) az egyéni gazdálkodók szerepe folyamatosan csökkent. Jelenleg az állomány 73,0%-a a gazdasági szervezetekből kerül értékesítésre. Az egyéni gazdaságokban az elmúlt 10 évben 66,1%-kal csökkent a sertésállomány, a gazdasági szervezeteknél csak 13,0%- kal. Ennek köszönhetően az egyéni gazdaságok korábbi 48,6%-os részesedése 27,0%-ra apadt a teljes állományt tekintve. Ágazati szakemberek szerint a negatív tendencia visszafordítása több cél együttes megvalósításával vihető véghez: az élelmiszer-biztonság követelményeit magas szinten kielégítő minőségű magyar sertéshús előállítása a magyar húsipar és a piaci felhasználók részére; a feketegazdaság visszaszorítása; a versenyképesség fokozása, a kiszámíthatóság megteremtése. A Közös Agrárpolitika a jövedelem növelésére közvetlenül ható támogatásokat a beruházási támogatásokkal szemben előnyben részesíti. Az agrárgazdaság egészét tekintve a csatlakozástól számítva a nettó beruházás a 2006-os év kivételével pozitív volt, ami azt jelentette, hogy már technológiai, technikai fejlesztések is történtek. Az amortizáció értékét meghaladó beruházások leginkább a társas gazdaságokat jellemezték, a jövedelmezőségi problémákkal küzdő egyéni gazdaságok jelentős technológiai lemaradásban vannak. Az 1. táblázat tartalmazza a sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának adatait gazdálkodási forma szerint közötti bontásban. A gazdálkodási forma szerinti eszközszerkezetben jelenlevő differenciáltság a sertéstartó gazdaságokban határozottabban jelenik meg. Ennek egyik oka, az eltérő termelési szerkezet. A társas vállalkozások beruházási igénye magasabb, mivel több állatot tartanak. Erre a gazdálkodási formára jellemző, hogy finanszírozási lehetőségeik jobbak, magasabban kvalifikált szakértelemmel rendelkeznek. E hatások összeadódva egymást erősítve az egyéni gazdaságok lemaradását növelték. A táblázatban látható, hogy a vizsgált időszakban az egyéni gazdaságok esetében az értékcsökkenések miatt az 1 számosállatra jutó épületek, építmények értéke csökkent, míg a társas vállalkozások esetében az értékcsökkenés értékét meghaladó épületfejlesztések valósultak meg. Az egyéni vállalkozásoknál a gépek, berendezések, járművek értéke számosállatra vetítve abszolút értékben ugyan minimális (1,5%) növekedést mutatott, azonban, ha figyelembe vesszük a sertésállomány csökkenést (6,1 %), akkor a beruházások nem a fejlesztést, hanem a gépesítés szinten tartását szolgálták. A készletek tekintetében számosállatra vetítve jelentős különbséget nem lehet kimutatni a két gazdálkodási forma között. 2

3 1. táblázat: A sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának adatai gazdálkodási forma szerint között Egyéni Társas Megnevezés Összes számos állat, számosállat/üzem 21,2 20,3 19,9 707,1 775,9 687,3 Ingatlanok ezer HUF/számosállat 751,2 659,8 586,2 143,2 164,5 275,0 termőföld ezer HUF/számosállat 95,0 75,5 79,5 0,0 0,0 0,0 épületek, építmények ezer HUF/számosállat 522,4 486,0 388,4 139,6 159,1 200,5 Gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 67,4 75,8 68,5 39,7 59,4 96,6 Forgóeszközök ezer HUF/számosállat 337,0 415,1 507,2 235,0 295,0 336,8 készletek ezer HUF/számosállat 116,3 154,7 175,1 142,5 166,9 203,4 állatok ezer HUF/számosállat 67,7 93,6 86,6 111,9 106,0 117,0 Bruttó beruházás ezer HUF/számosállat 30,4 29,2 34,5 115,7 57,7 124,7 ebből: ingatlanok ezer HUF/számosállat 10,7 11,8 16,2 17,3 7,7 30,0 gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 1,9 8,5 12,1 6,3 19,6 19,3 tenyészállatok ezer HUF/számosállat 17,8 6,3 6,3 22,8 25,5 18,2 befejezetlen beruházások ezer HUF/számosállat 0,0 0,0 0,0 50,5 3,6 51,3 Éves értékcsökkenés ezer HUF/számosállat 33,2 33,5 23,8 35,6 44,6 38,7 épületek ezer HUF/számosállat 18,3 18,2 12,6 3,9 5,6 7,0 gépek, berendezések járművek 8,5 8,7 7,0 8,2 12,4 17,6 Selejtezés ezer HUF/számosállat 19,2 22,7 5,4 56,9 17,6 31,0 Nettó beruházás ezer HUF/számosállat -22,0-26,9 5,3 23,2-4,5 55,0 Beruházási támogatások ezer HUF/számosállat 1,3 1,5 5,5 10,2 2,3 1,6 A mezőgazdaságban a jövedelem alakulása és a beruházás intenzitása között nem mutatható ki szoros korreláció, mindez annak köszönhető, hogy a beruházásokat nem a jövedelem-várakozások befolyásolják. A mezőgazdasági üzemek szinte minden esetben a kiírt támogatási jogcímekhez igazítják fejlesztéseiket. A bruttó beruházás értéke 2011-ben az egyéni gazdaságoknál kisebb, míg a társas gazdaságoknál jelentősebb (50,2 %-os) csökkenést mutatott. A beruházások szerkezete a vizsgált időszak alatt átalakult. Az egyéni gazdaságok esetében 2010-ben a tenyészállat és az ingatlan beruházás volt a jellemző, a gépberuházás elenyésző mértékű volt től a gép- és az ingatlan beruházások volumene megnőtt, köszönhetően az EU által nyújtott telephely korszerűsítésre nyújtott támogatásoknak, miközben a tenyészállat beruházás lecsökkent, és 2012-ben sem változott. A társas gazdaságok esetében a tenyészállat beruházás 2011-ben volt a legmagasabb, ebben és az előző évben is meghaladta értékét tekintve az ingatlan- és a gépberuházásokat ben az ingatlan beruházás dominált. Az 1. táblázatból látható, hogy a vizsgált időszak alatt 2010 után az egyéni gazdaságoknál nőtt, a társas gazdaságoknál pedig csökkent az igénybe vett beruházási támogatások értéke. A nettó beruházás a bruttó beruházásnak az amortizációval és a selejtezéssel csökkentett értéke. Amennyiben ez az érték negatív az azt jelenti, hogy a beruházások még az értékcsökkenést sem fedezték. Az 1. táblázatból látható, hogy a nettó beruházásokat tekintve a sertéságazat rosszabb helyzetben van, mint az agrárgazdaság egésze, hiszen az egyéni gazdálkodóknál ben, a társas vállalkozásoknál 2011-ben is negatív érték volt 3 3

4 kimutatható. Jelentős negatívummal rendelkeztek az egyéni gazdaságok, ami a társas vállalkozásokhoz képest komoly technikai, technológia lemaradást feltételez. A vizsgált időszak alatt eltérő tendencia mutatkozott a beruházási támogatások esetében a két gazdálkodási forma között. Míg az egyéni gazdaságok esetében az igénybevett támogatás mértéke 307,5 %-kal nőtt 2012-ben hez képest, addig a társas vállalkozásoknál 84 %-os csökkenés következett be (2. táblázat). 2. táblázat: A sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának változása gazdálkodási forma szerint Egyéni Társas Társas/Egyéni*100 Megnevezés 2012/ /2010 Összes számos állat, számosállat/üzem 93,9 97,2 3335,4 3822,2 3453,8 103,5 Ingatlanok ezer HUF/számosállat 78,0 192,1 19,1 24,9 46,9 246,2 termőföld ezer HUF/számosállat 83,7 0,0 0,0 0,0 épületek, építmények ezer HUF/számosállat 74,3 143,7 26,7 32,7 51,6 193,2 Gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 101,5 243,5 58,8 78,4 141,2 239,9 Forgóeszközök ezer HUF/számosállat 150,5 143,3 69,7 71,1 66,4 95,2 készletek ezer HUF/számosállat 150,6 142,7 122,5 107,9 116,1 94,8 állatok ezer HUF/számosállat 127,9 104,6 165,4 113,2 135,2 81,8 Bruttó beruházás ezer HUF/számosállat 113,5 107,8 380,3 197,7 361,1 94,9 ebből: ingatlanok ezer HUF/számosállat 151,9 173,4 162,6 64,8 185,7 114,2 gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 643,6 306,5 334,0 229,9 159,1 47,6 tenyészállatok ezer HUF/számosállat 35,1 79,5 128,1 405,4 289,9 226,3 befejezetlen beruházások ezer HUF/számosállat 101,5 Éves értékcsökkenés ezer HUF/számosállat 71,6 108,6 107,2 133,2 162,6 151,7 épületek ezer HUF/számosállat 68,9 179,9 21,2 30,5 55,4 260,9 gépek, berendezések járművek 81,4 213,5 96,5 142,1 253,1 262,3 Selejtezés ezer HUF/számosállat 28,2 54,5 296,9 77,7 574,4 193,5 Beruházási támogatások ezer HUF/számosállat 407,5 16,0 761,9 148,7 29,9 3,9 A 2. táblázat is mutatja, hogy 2012-ben 2010-hez képest az egyéni gazdaságokban 6,1 %-kal, míg a társas vállalkozásoknál 2,8 %-kal csökkent az üzemenkénti állatlétszám. Az ingatlan (+92,1%) és gépállomány (+143,5%) növekedése a társas vállalkozásoknál a fejlesztések intenzitását vetíti elénk. A forgóeszköz állomány 2012-ben 2010-hez képest az egyéni gazdaságokban több mint 50 %-kal nőtt. A vizsgált utolsó évben az egyéni gazdaságokhoz képest a társas vállalkozásokban a forgóeszközök értéke 33,6 %-kal volt alacsonyabb. A selejtezések, amelyek a nettó beruházás értékét jelentősen befolyásolják csökkenő tendenciát mutatnak ben 2010-hez képest a társas vállalkozásokban közel felére, míg az egyéni gazdaságokban közel negyedére mérséklődtek. A 3. táblázatban a sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának adatai számosállatban kifejezett méret szerint láthatóak. Három kategóriát különít el a Tesztüzemi Rendszer: 50 alatti, közötti, és a 150 feletti számosállatban kifejezett nagyság. A táblázat azt mutatja, hogy a legkisebb méretű üzemekben az átlagos létszám számosállatban nem éri el a 10-et, a közepes gazdaságokban a 100-at, viszont a nagy gazdaságokban az állomány megközelíti az 1000-et. 4

5 A vizsgált időszakban az 50-nél kevesebb és az számosállattal rendelkező gazdálkodók esetében az értékcsökkenések miatt az 1 számosállatra jutó épületek, építmények értéke csökkent, míg a 150 számosállatnál többel rendelkező gazdaságoknál az értékcsökkenés értékét meghaladó épületfejlesztések valósultak meg. Ugyanez a kettősség jellemző a gépek, berendezések, járművek egy számosállatra vetített értékre vonatkozóan is. Az 1 számosállatra jutó készletérték a, kis gazdaságokban magasabb. A bruttó beruházás értéke a kis és a közepes gazdaságokban csökken a nagyoknál minimális növekedés volt tapasztalható. Az 50 alatti számosállattal rendelkező sertéstartókra a tenyészállat beruházás a jellemző. A közepeseknél a helyzet mer nem ilyen egyértelmű, a vizsgált időszak első évében a tenyészállat, a második évben az ingatlan a harmadik évben pedig a gépberuházások voltak a meghatározóak. A 150 feletti számosállattal rendelkező gazdaságoknál az első két évben a tenyészállat beruházás dominált, az utolsó évben pedig az ingatlan beruházás. 3. táblázat: A sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának adatai a gazdaság mérete szerint között 50 alatti számosállat számosállat 150 feletti számosállat Megnevezés Összes számos állat, számosállat/üzem 9,6 9,7 8, , ,8 956,5 973,1 Ingatlanok ezer HUF/számosállat 1242,9 861,2 653,9 372,3 769,7 701,3 153,9 162,8 282,2 termőföld ezer HUF/számosállat 136,2 66,0 108,0 37,9 90,7 67,6 4,6 3,1 3,0 épületek, építmények ezer HUF/számosállat 911,3 691,3 420,2 247,9 567,1 442,2 142,4 151,7 206,4 Gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 58,4 69,8 54,0 43,8 97,3 63,1 43,4 59,4 96,4 Forgóeszközök ezer HUF/számosállat 452,3 608,2 721,9 317,5 374,7 515,6 230,2 186,7 328,6 készletek ezer HUF/számosállat 126,2 197,1 218,9 108,9 197,5 161,7 141,4 160,5 198,7 állatok ezer HUF/számosállat 66,3 119,4 72,8 56,0 110,2 100,6 111,4 102,4 115,6 Bruttó beruházás ezer HUF/számosállat 37,4 30,9 17,8 15,8 30,8 12,4 113,3 56,3 121,8 ebből: ingatlanok ezer HUF/számosállat 4,2 7,0 3,0 6,0 18,1 0,0 18,4 7,9 31,1 gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 2,3 9,7 2,2 0,9 6,1 10,6 6,2 19,5 19,7 tenyészállatok ezer HUF/számosállat 30,9 11,5 12,6 8,9 6,6 1,9 22,3 24,3 17,1 befejezetlen beruházások ezer HUF/számosállat 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 48,7 3,4 48,2 Éves értékcsökkenés ezer HUF/számosállat 50,0 49,6 30,9 22,5 28,5 25,1 35,0 43,1 37,1 épületek ezer HUF/számosállat 32,1 29,4 16,4 9,6 10,4 15,0 3,9 5,6 6,9 gépek, berendezések járművek 6,8 8,0 6,3 7,4 14,8 7,7 8,5 11,9 17,0 Selejtezés ezer HUF/számosállat 40,0 63,7 7,8 6,8 13,1 7,4 54,8 16,7 29,2 Nettó beruházás ezer HUF/számosállat -52,6-62,2-20,9-13,6-10,8-20,0 23,5-3,5 55,5 Beruházási támogatások ezer HUF/számosállat 0,0 0,7 0,0 3,0 3,9 0,0 9,9 2,2 2,6 Állománycsökkenés jellemezte 2012-ben 2010-hez képest mind a kis (-7,3%), mind a közepes (-6,3%) gazdaságokat, míg a nagy gazdaságok esetében 2,1 %-os növekedés volt tapasztalható (4. táblázat). Az 50 alatti számosállattal rendelkező üzemek minden vizsgált mutatója a forgóeszközök kivételével csökkent. A készletek értékében 73,4 %-os emelkedés látható. Az számosállattal rendelkező üzemek esetében minden mutató növekedést mutatott kivéve a bruttó beruházás, mely 2012-ben 2010-hez képest 21,1%-kal csökkent köszönhetően a tenyészállat-beruházások közel 5 5

6 80 %-os visszaesésének. Bár mérsékeltebb nagyságrendű, de tendenciájában hasonló folyamat jellemzi a nagygazdaságokat is. 4. táblázat: A sertéstartó gazdaságok eszközellátottságának változása a gazdaság mérete szerint 50 alatti feletti számosállat számosállat számosállat Megnevezés 2012/2010 Összes számos állat, számosállat/üzem 92,7 93,7 102,1 Ingatlanok ezer HUF/számosállat 52,6 188,4 183,4 termőföld ezer HUF/számosállat 79,3 178,4 65,1 épületek, építmények ezer HUF/számosállat 46,1 178,4 144,9 Gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 92,5 143,9 221,9 Forgóeszközök ezer HUF/számosállat 159,6 162,4 142,7 készletek ezer HUF/számosállat 173,4 148,5 140,6 állatok ezer HUF/számosállat 109,9 179,5 103,8 Bruttó beruházás ezer HUF/számosállat 47,5 78,9 107,5 ebből: ingatlanok ezer HUF/számosállat 71,9 0,0 169,2 gépek, berendezések, járművek ezer HUF/számosállat 95,6 1123,4 319,8 tenyészállatok ezer HUF/számosállat 40,6 21,2 76,9 befejezetlen beruházások ezer HUF/számosállat 99,0 Éves értékcsökkenés ezer HUF/számosállat 61,7 111,7 106,1 épületek ezer HUF/számosállat 50,9 157,4 175,5 gépek, berendezések járművek 91,9 104,6 199,5 Selejtezés ezer HUF/számosállat 19,6 107,5 53,3 Nettó beruházás ezer HUF/számosállat 39,8 147,7 235,9 Beruházási támogatások ezer HUF/számosállat 0,0 26,2 5. Következtetések, javaslatok Összefoglalásként megállapítható, hogy a sertéstartás jelentős visszaesésének oka, a sertéstartó egyéni gazdaságok számának és termelésének nagyarányú csökkenése. A kisgazdaságokat sokkal inkább sújtotta a beszűkült hazai és nemzetközi piaci potenciál, az alacsony jövedelmezőség. A vizsgálatok eredménye alapján elmondható, hogy hazánkban a sertéstartó kisgazdaságok száma jelentősen meghaladja a nagygazdaságokét, azonban mind az átlagos területhasználatuk, mind az átlagos hízó- és kocalétszámuk elmarad attól. A 150 számosállat feletti állománnyal rendelkező gazdaságok magasabb felvásárlási árat és agrártámogatást, és ezáltal nagyobb bevételt tudnak realizálni, azonban az üzemi költségük is jelentős. AZ Európai Unió bár jobban szorgalmazza a jövedelem növelésére közvetlenül ható támogatásokat a beruházási támogatásokkal szemben, azonban a hazai sertéstartás technikai, technológiai fejlesztésre szorul. Vizsgálataink azt mutatják, hogy ezeket a fejlesztéseket nem a megtermelt jövedelmekből, hanem az unó által nyújtott támogatásokból képesek csak finanszírozni a sertéstartók. Ebben ráadásul nagy differenciáltság mutatkozik a gazdálkodási forma és üzemnagyság szerint is. A társas vállalkozások, illetve a 150 számosállat feletti állománnyal rendelkező gazdaságok jelentős előnyt élveznek a fejlesztések finanszírozása terén, ami azt vetíti elénk, hogy a kisgazdaságokat jellemző technológiai lemaradás 6

7 egyre inkább nő. A megoldási lehetőséget a horizontális és a vertikális integrációban látjuk, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az erre való hajlandóság a gazdák részéről nem mindig van meg a bizalom hiánya és az érdektelenség miatt. 6. Forrásjegyzék Bartha A.: A sertésvertikum stratégiai elemzése; PhD értekezés, Debrecen, 2012 Béládi K. Kertész R. (2013): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2011 AKI 40 p. Benedek Zs. - Rajnai Cs. - Kovács J. (2012): Kistermelői sertéstartás; LIV. Georgikon Napok, Keszthely, Programfüzet (ISBN ), pp. Gere Zs. Gere T. (2006): A hazai sertéságazat helyzete és kilátásai gazdálkodás 50. évf. 15. sz. 61 p. Hegedűsné Baranyai N. (2013): Rövid és hosszú távú ciklikusság a kukorica- és a sertéságazat idősoraiban Gazdálkodás 57. évf. 6. szám pp. Kapronczai I. - Keszthelyi Sz. - Takács I. (2014): gazdaságok jövedelmezőségének és hatékonyságának változása Gazdálkodás 58. évf. 3. szám pp. 7 7