Magyarázat az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény évközi, január 1-jétől hatályos változásaihoz

Átírás

1 ADÓIGAZGATÁS Magyarázat az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény évközi, január 1-jétől hatályos változásaihoz A 2018-as évközi módosítások főleg jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaznak, emellett a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezésre vonatkozó szabályozást is érintik. E rendelkezések egységesen július 26-án léptek hatályba. A január 1-jétől hatályos módosítások célja a gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt változások végrehajtása. A módosuló rendelkezések tematikusan a meghatalmazást, az adóigazgatási eljárás általános szabályait és az ellenőrzést érintették. 1. Meghatalmazás 1.1. A meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozatok elektronizálásának bővítése A meghatalmazásra vonatkozó módosítások célja az elektronikus ügyintézés lehetőségének bővítése, és az ehhez szükséges szabályok megalkotása. A hatályos szabályozás szerint meghatalmazás kizárólag papíralapon, elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan vagy július 1-jétől egyéni vállalkozók és természetes személyek esetén az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerint adható. A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az adózó az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen tegyen a meghatalmazásra vonatkozó jognyilatkozatot. A január 1-jétől hatályos szabályozás a fentiek mellett azt is egyértelművé teszi, hogy az elektronikus úton tett jognyilatkozat megfelel az egyébként irányadó formai feltételeknek, amelyek alapján a meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, vagy azt jegyzőkönyve kell mondani. [Az adóigazgatási rendtartásról szóló évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 15..] 1.2. A meghatalmazottra vonatkozó kapcsolattartás szabályai Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával minden esetben elektronikus úton tart kapcsolatot az adóhatóság, függetlenül a meghatalmazottra egyébként irányadó kapcsolattartási szabályoktól. Ugyanakkor, ha a meghatalmazott elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, akkor az általa képviselt adózó ügyeit is elektronikus úton kell intéznie. [Air. 36. (5) bekezdés.] 1.3. Az egyéni vállalkozóra és jogi képviselőre vonatkozó kapcsolattartási szabályok Az egyéni vállalkozóval és a jogi képviselővel nemcsak a foglalkozásával összefüggésben, hanem minden más ügyben is elektronikus úton tart kapcsolatot az adóhatóság. [Air. 36. (6) bekezdés.] 2. Az adóigazgatási eljárás általános szabályai 2.1. Az eljárásmegszüntetési lehetőségek kibővítése A jogalkalmazási tapasztalatok alapján szükségesnek mutatkozott a törvény olyan irányú módosítása, amely lehetővé teszi az eljárás megszüntetését abban az esetben, ha az adóhatóság eljárási cselekményt amiatt nem tud foganatosítani, mert a tényállás nem volt tisztázható, és további eljárási cselekményektől sem várható eredmény. Az adminisztrációs terhek csökkentését eredményező módosítás január 1-jén lép hatályba. [Air. 49. (1) bekezdés k) pont.] 2.2. Az ügyintézési határidő és a határidő-számítás Az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokkal kapcsolatos, egyes korábbi rendelkezések hiánya számos területen komoly problémát jelenthet a gyakorlatban, amit kezelni szükséges annak érdekében, hogy a tényállás tisztázásához megfelelő idő álljon rendelkezésre az adóhatóság számára. A régi adózás rendjéről szóló törvény és a háttérjogszabályaként szolgáló közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény előírásaihoz nem indokolt visszatérni, csak a legszükségesebb esetekkel kell az ügyintézési határidőbe nem számítandó időtartamok körét kiegészíteni. Ezért a módosítás alapján a hiánypótlásra és a tényállás tisztázásá- 418

2 ADÓIGAZGATÁS hoz szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő nem vehető figyelembe az ügyintézési határidő számítása során január 1-jétől. Ugyancsak nem fog beleszámítani az ügyintézési határidőbe a próbagyártás időtartama, ami elsősorban a jövedéki eljárások esetén releváns. Az ügyintézési határidő meghosszabbításának eddigi példálózó felsorolása ugyanakkor taxatívvá válik, amelyhez képest további eseteket csak törvény határozhat meg. [Air. 50. (2) és (5a) bekezdés.] 2.3. A döntések tartalmának részletezése A módosítás alapján a törvény részletesebben meg fogja határozni a döntések tartalmát, annak érdekében, hogy az adózók számára fontos, garanciális elemek az adóhatósági határozatokban és végzésekben megjelenjenek. Egyértelművé válik ezzel, hogy a döntés indokolásában számot kell adnia az adóhatóságnak a megállapított tényállásról és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokról, az adózó által felajánlott és mellőzött bizonyítékokról, a mérlegelés és a döntés indokairól, meg kell jeleníteni továbbá az ügyintézési határidő leteltének napját, továbbá az ezeket megalapozó, valamint a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályhelyeket is, továbbá a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvényhez fűzött átmeneti szabály azt hivatott rögzíteni, hogy a döntések tartalmára vonatkozó új előírásokat a január 1-jén folyamatban lévő eljárások során is alkalmazni kell, így minden január 1-jét követően hozott döntésnek meg kell felelnie a megállapított tartalmi követelményeknek. [Air. 73. (1) bekezdés, Air. 139/B. (1) bekezdés.] 2.4. A vallomástétel megtagadása A 165/2011. (XII. 20.) AB határozat értelmében kizárólag bíróság, büntetőeljárás keretében, a törvényben meghatározott súlyosabb bűncselekmény elkövetésének felderítése érdekében kötelezheti a tanúvallomás megtaga dására jogosultat az információforrás felfedésére, ha a bűncselekmény felderítése érdekében az információforrás ismerete nélkülözhetetlen, és az ettől várható bizonyíték mással nem pótolható. Az Alkotmánybíróság döntésére tekintettel indokolt a törvény január 1-jei hatállyal történő olyan tartalmú kiegészítése, amely a vallomástétel megtagadásának lehetőségét biztosítja az újságírói forrás védelme érdekében. Az átmeneti rendelkezés értelmében a szabályt a január 1-jén folyamatban lévő eljárások tekintetében is alkalmazni kell. [Air. 62. (3) bekezdés c) pont, Air. 139/B. (1) bekezdés.] 2.5. Hirdetményi közlés Törvényi szinten meghatározottá válik, hogy az adóhatóság mikor alkalmaz hirdetményi közlést. Lényegében akkor köteles az adóhatóság a közlést hirdetmény útján teljesíteni, ha az adózó elérhetetlen, kézbesítési meghatalmazottal nem rendelkezik, nem ismert a jogutódja, vagy ha a hirdetményi közlést törvény, kormányrendelet írja elő a számára. (Air. 77/A..) 2.6. Biztosítási intézkedés és ideiglenes biztosítási intézkedés A biztosítási intézkedés és az ideiglenes biztosítási intézkedés jogintézményének a célja, hogy az adós kötelezettségének későbbi behajtása biztosítva legyen, azaz ezen jogintézmények elrendelésével nem a követelés kerül kielégítésre, hanem a követelés későbbi behajthatósága kerül biztosításra. A két jogintézményt az eljárás különböző szakaszaiban lehet elrendelni, így az ideiglenes biztosítási intézkedést a kötelezettséget előíró döntés kiadását megelőzően, míg a biztosítási intézkedést a kötelezettséget előíró döntés kiadását követően, de még a végrehajtás megkezdése előtt lehet elrendelni. A két jogintézmény január 1-jével két okból kerül módosításra. Egyrészt azért, hogy megfelelő garanciák kerüljenek beépítésre a törvénybe annak érdekében, hogy ezen jogintézményekkel érintett adózókat a legkisebb joghátrány érje, hiszen ezen intézkedések elrendelésével tulajdonjog korlátozására kerül sor. Emellett jogalkalmazást segítő pontosítások kerülnek átvezetésre a szabályozáson. Nem változik a szabályozás abban a tekintetben, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedés elrendelésére törvényben meghatározott határidőn belül van lehetősége az adóhatóságnak, mivel az intézkedést az elrendelésre okot adó körülmények felmerülésétől számított 5 napon belül lehet elrendelni. A törvény viszont január 1-jétől előírja, hogy az intézkedést elrendelő végzésnek a végzés kötelező tartalmi elemei mellett a biztosítandó összeg alapját képező számításokat is tartalmaznia kell. Ezen információk birtokában juthat az adózó abba a helyzetbe, hogy megvizsgálja, hogy milyen indokok, adatok alapján jutott az adóhatóság arra, hogy megalapozottan feltételezhető a későbbi kielégítési végrehajtás veszélye, illetve ezek alapján ellenőrizheti, hogy a törvényi határidőben történt-e az intézkedés elrendelése. A módosítás eredményeként meghatározásra kerül az is, hogy mikor kell az adóhatóságnak rendelkeznie az ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetéséről. A törvény előírja ugyanis, hogy amennyiben az adóhatóság meghozza a fizetési kötelezettséget előíró döntést, akkor ezen döntésben az adóhatóság köteles rendelkezni az 419

3 ADÓIGAZGATÁS elrendelt ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetéséről. Ezen új szabály és az Air. 94. (4) bekezdésének együttes érvényesülése alapján amely meghatározza, hogy az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot törvényileg korlátozásra kerül az ideiglenes biztosítási intézkedés időtartama, biztosítva ezáltal az adózók ellehetetlenülésének megakadályozását. Abban az esetben, ha továbbra is fennáll a követelés későbbi kielégítése elmaradásának a veszélye, akkor egyidejűleg a biztosítási intézkedés elrendeléséről is rendelkezhet az adóhatóság, hiszen továbbra is cél, hogy az adózók az adókötelezettségeik megfizetését megelőzően ne tudják a vagyonukat kimenteni a vállalkozásaikból. Ilyen esetben az ideiglenes biztosítási intézkedés megszüntetése nem érinti az annak hatálya alatt foganatosított cselekményeket, azaz a foganatosított cselekményeket nem kell megismételnie az adóhatóságnak. A módosítás egyértelműsíti, hogy ha a biztosítási intézkedést követően a végrehajtási eljárás megindításra kerül, akkor a biztosítási intézkedést elrendelő végzés végrehajtása során elvégzett cselekmények hatálya kiterjed a végrehajtási eljárásra is. Ezáltal nem kell majd valamennyi biztosítási intézkedés keretében a követelés eredményes érvényesítése érdekében foganatosított cselekményt megismételni, ha az adós nem tesz eleget fizetési kötelezettségének. A kifizetés engedélyezési lehetősége kiterjesztésre kerül a biztosítási intézkedés esetére is, függetlenül attól, hogy korábban a biztosítási intézkedést megelőzte-e ideiglenes biztosítási intézkedés. E szabály biztosítja, hogy az adózó például az alkalmazottai számára a béreket kifizesse, ha ideiglenes biztosítási intézkedés vagy biztosítási intézkedés elrendelésére kerül sor. (Air ) 3. Ellenőrzés 3.1. Közös uniós ellenőrzés A hozzáadottérték-adó területén történő közigazgatási együttműködésről és csalás elleni küzdelemről szóló 904/2010 EU tanácsi rendelet (a továbbiakban: 904/2010 EU rendelet) legutóbbi módosítása új jogintézményeket vezet be az áfacsalás elleni küzdelem hatékonyabbá tétele érdekében. A 904/2010 EU rendelet 7. cikk (4a) bekezdése lehetővé teszi, hogy legalább két tagállam közös kezdeményezése alapján adminisztratív vizsgálatot folytassanak le. E jogintézmény a tagállamok közötti együttműködés hatékonyabbá tételét szolgálja, különösen olyan esetekben, amikor az ún. egyablakos rendszer használata miatt a megkeresett tagállam szedi be a megkereső tagállamot megillető adót. Mint minden tagállam, Magyarország is lehet megkereső és megkeresett állam pozíciójában egyaránt. Erre tekintettel szükséges a nemzeti jogi szabályozást úgy módosítani, hogy lehetővé váljon a külföldi adóhatóság munkatársainak aktív részvétele az ellenőrzésben. A 904/2010 EU rendelet alapján ugyanakkor kötelező a megkeresett tagállamban az ellenőrzés lefolytatása, ha azt legalább két tagállam kérelmezi, így az indokolt kérelem alapján a megkeresett tagállam főszabály szerint nem tagadhatja meg az ellenőrzés lefolytatását. Ha vizsgálatra kerül sor, a megkeresett állam döntheti el, hogy milyen típusú segítséget kér a megkereső tagállamoktól. Amennyiben a megkeresett tagállam saját kapacitási nehézségei enyhítése érdekében aktív közreműködést kér, közös vizsgálati csoportot kell alakítani, és az ellenőrzést közösen lefolytatni, amely során a megkereső tagállam tisztviselői jogosultak: belépni ugyanazokba a helyiségekbe, amelyekbe az adóellenőr beléphet; hozzáférni ugyanazokhoz a dokumentumokhoz, amelyekhez az adóellenőr hozzáférhet; illetve nyilatkozattételre felhívni az adózót. Ha a megkeresett tagállam nem igényli a megkereső tagállamok aktív közreműködését, akkor a megkereső tagállam tisztviselői számára biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy jelen legyenek a közigazgatási vizsgálatnál. A megkereső tagállamok tisztviselői számára a jelenlétet konzultáció céljából minden esetben biztosítani kell. A konzultáció nem kötelező, az érintett tagállamok döntésén múlik. A konzultáció célja vélemény- és információcsere a vizsgálat előrehaladásáról, illetve a lehetséges intézkedésekre irányuló javaslatok megtétele, azok megvitatása. A fentieken túlmenően január 1-jétől új jogintézményként kerül bevezetésre a közös ellenőrzés. A közös ellenőrzés nem kötelező, csupán opcionális, a tagállamok megállapodásától függ, hogy arra ténylegesen sor kerül-e. Amennyiben ellenőrzésre kerül sor, a külföldi adóhatóság tisztviselői a magyar adóellenőrökével azonos jogkörrel vesznek részt a Magyarország területén lefolytatott ellenőrzésben. A bevezetett új szabályozáshoz kapcsolódóan írja elő a törvény az adóhatóság számára azt a kötelezettséget, mely szerint biztosítania kell, hogy a magyar nyelv, illetve a külföldi adóhatóság tisztviselője által használt nyelv ismeretének hiánya miatt az ellenőrzött adózót és a külföldi adóhatóság tisztviselőjét se érje joghátrány. Ennek megfelelően, a magyar nyelvet nem ismerő, külföldi adóhatósági tisztviselő eljárásban való részvétele esetén tolmácsot kell alkalmazni. Az adózó pedig a hazai adóhatósági ellenőr mellett külföldi adóhatóság tisztviselőjének személyazonosságáról is jogosulttá válik meggyőződni. [Air. 30. (5) bekezdés, Air. 67. (1) bekezdés b) pont, Air. 87/A., Air. 97. (1) bekezdés a) pont.] 420

4 ADÓIGAZGATÁS 3.2. Kötelező adóhatósági ellenőrzés veszteséges működés esetén Az adóigazgatási rendtartásban foglalt, január 1-jétől hatályos rendelkezés szektorsemleges adóeljárási szabályozást vezet be, amely elősegíti, hogy a gazdasági társaságok tartósan veszteséges működéssel ne tudjanak kibújni az adókötelezettségek teljesítése alól. A rendelkezés értelmében a meghatározott árbevétel elérése (60 milliárd forint) melletti nulla eredményű vagy veszteséges működés esetén a második üzleti év beszámolójának elfogadását követően kötelező vizsgálni ezen cégeket, mivel egy tartósan nulla eredményt vagy veszteséget termelő gazdasági társaság esetében fennáll annak a veszélye, hogy az adókötelezettségek teljesítésének szándékosan nem akar eleget tenni a gazdasági társaság. A jogelőd nélkül induló vállalkozások jellemzően a működésük megkezdését követő években olyan egyszeri, nagy értékű beruházásokat hajtanak végre, amelyeket nem fedeznek a bevételek, így ezen új, kötelező ellenőrzési esetkör alól kivételt képeznek az első négy üzleti évükben. Jogutód gazdasági társaság esetében ugyanakkor a jogelőd gazdasági társaság működését is figyelembe kellene venni. [Air. 87. (1) bekezdés a) pont ad) alpont, Air. 87. (1a) (1b) bekezdés.] 3.3. Új tényre hivatkozás A január 1-jétől hatályos szabályozás alapján új ténynek, illetve bizonyítéknak minősül mindaz, amire az adózó nem hivatkozott és amelyet az elsőfokú adóhatóság nem ismert; vagy az adózó hivatkozott, de a döntéshozatalig az elsőfokú adóhatósághoz nem érkezett meg. Az adóhatóságnak a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett fel kell hívnia az adózót a felhívásban szereplő megállapítások, körülmények előterjesztésére. Az adózó olyan új tényre, bizonyítékra nem hivatkozhat a fellebbezésében, amelyet az adóhatóság ezen felhívására nem közölt, és egy esetleges új eljárásban sem lesz már lehetősége orvosolni ezt a mulasztást. Ha azonban az adóhatóság nem intézett felhívást az adózóhoz, vagy intézett, viszont az abban ismertetett megállapítások, körülmények nem kapcsolódnak az új tényhez, bizonyítékhoz, akkor mivel azokat az adózó nem az együttműködésének hiánya miatt mulasztotta el közölni, hanem külső okból kifolyólag vagy egyszerűen annak a ténynek, bizonyítéknak az igénye sem az adózó, sem az adóhatóság oldalán nem került középpontba az elsőfokú eljárásban azok hivatkozási alapul szolgálhatnak a fellebbezésben, illetve a megismételt eljárásban. A január 1-jével hatályba lépő módosítással az új tény, bizonyíték előterjesztésére vonatkozó szabályok összhangba kerülnek az ellenőrzésben az észrevételezésre nyitva álló határidővel. E szerint ellenőrzés esetén új tény, illetve új bizonyíték az adózó által nem hivatkozott és az elsőfokú adóhatóság által az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltekor nem ismert tény, illetve bizonyíték, valamint az adózó által hivatkozott, de az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő leteltéig az elsőfokú adóhatósághoz elő nem terjesztett bizonyíték. [Air (6) bekezdés, Air (5) bekezdés.] 4. A visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés Az Air (3) bekezdése határozza meg, hogy mely végzések ellen van helye önálló fellebbezésnek. Azon végzések ellen, amelyek nem szerepelnek a felsorolásban, a jogorvoslat kizárólag az eljárást lezáró határozat ellen benyújtott jogorvoslati kérelemben kifogásolható, mint például: a hiánypótlásra való felhívást tartalmazó vagy az ügyintézési határidő meghosszabbításáról szóló döntés, amelyek jogszerűségét az adózó csak az érdemi határozat ellen előterjesztett jogorvoslati kérelemben vitathatja. Az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény július 26-ától visszatérve a december 31-éig hatályos szabályozáshoz ismét előírja a visszatartási jog gyakorlásáról hozott végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségét is és az átmeneti szabály alapján a fellebbezés benyújtására a július 26-át követően meghozott, visszatartás gyakorlásáról rendelkező végzések esetén van lehetőség. [Air (3) bekezdés, Air. 139/A..] 5. Az új eljárás megindításának határideje december 31-éig az adóeljárási törvény előírta az adóhatóság számára, hogy 60 napon belül megkezdje a felettes szerve vagy a bíróság által elrendelt megismételt eljárást. Ez a szabály január 1-jétől ismét bevezetésre kerül, ami alól már a perújítási vagy felülvizsgálati kérelem előterjesztése sem fogja mentesíteni az adóhatóságot. [Air (6) bekezdés.] 421

5 2017. évi CLI. törvény az adóigazgatási rendtartásról 1 I. fejezet Alapelvek és a törvény hatálya 1. Alapelvek 1. [Törvényesség (legalitás) elve] Az adózó, az eljárás egyéb résztvevője és az adóhatóság e törvénynek és más jogszabályoknak megfelelően gyakorolhatja jogait és teljesíti kötelezettségeit. 2. [Szakszerű és hatékony eljárás elve] Az adóhatóság a szakszerűség, a hatékonyság és a költségtakarékosság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül az eljárás a lehető leg gyorsabban lezárható legyen, és az adózónak, az eljárás egyéb résztvevőjének és az adóhatóságnak a legkevesebb költséget okozza. 3. [A megkülönböztetés és részrehajlás tilalma] Az adóhatóság minden ügyben jóhiszeműen, megkülönböztetés nélkül, a jogszabályoknak megfelelően köteles eljárni és intézkedni. 4. [Egyedi elbírálás elve] Az adóhatóság az eljárás során az érintett ügyre vonatkozó tényeket veszi figyelembe, minden bizonyítékot súlyának megfelelően értékel, döntését valósághű tényállásra alapozza. 5. [Méltányos eljárás elve] Az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez. 6. [Tájékoztatási kötelezettség, az adózói jogok gyakorlásának előmozdítása] Az adóhatóság az adózónak a jogszabályok megtartásához szükséges tájékoztatást megadja, az adóbevallás, az adóbefizetés rendjét vele megismerteti, az adózót jogainak érvényesítésére figyelmezteti. 7. [Közérthetőség elve] Az adóigazgatási eljárásban az adózókkal való kapcsolattartás nyelvezetének egyszerűnek és közérthetőnek kell lennie. 8. [A jóhiszemű eljárás követelménye, az együttműködési kötelezettség elve] (1) Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője köteles a jogait jóhiszeműen gyakorolni és elősegíteni az adóhatóság feladatainak végrehajtását. (2) Az adózó és az eljárás egyéb résztvevője jóhiszeműségét az eljárásban vélelmezni kell. A rosszhiszeműség bizonyítása az adóhatóságot terheli. 2. A törvény hatálya 9. [Az adóigazgatási eljárás] Az adóigazgatási eljárásban az adóhatóság megállapítja az adózó jogait, kötelezettségeit, ellenőrzi az adókötelezettségek 1 A törvény január 1-jétől hatályos szövege a évközi és a január 1-jén hatályba lépő módosításokkal egységes szerkezetben. A évközi módosításokat félkövér dőlt betűkkel, a január 1-jén hatályba lépő módosításokat félkövér álló betűkkel jelöljük. teljesítését, a joggyakorlás törvényességét, nyilvántartást vezet az adózást érintő tényekről, adatokról, körülményekről, és adatot igazol, illetve az ezeket érintő döntését érvényesíti. 10. [Az adópolitikáért felelős miniszter és az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter eljárása] Az adóügyben eljáró adópolitikáért felelős miniszterre, illetve az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszterre e törvénynek az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. II. fejezet Az adózó és az adóhatóságok, az adózó képviselete 3. Az adózó 11. [Az adózó] (1) 2 Adózó az a személy, akinek vagy amelynek adókötelezettségét adót, költségvetési támogatást megállapító törvény, e törvény, az adózás rendjéről szóló évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) vagy önkormányzati rendelet előírja. (2) Adózónak kell tekinteni a bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyont. (3) Nem minősül adózónak a kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja a törvény szerint az adózót megillető jogokat. (4) A jogszabály erejénél fogva ügyfélnek minősülő személyre a fizetési kötelezettségével kapcsolatban e törvény adózóra vonatkozó rendelkezései is megfelelően alkalmazandóak. 12. [Jogutódlás az adóigazgatási eljárásban] (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek a jogutódlással szerzett vagyonnal arányosan. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra eltérő megállapodás hiányában vagyonarányosan jogosultak. (2) Az adóhatóság a jogutódnál a jogutódlást megelőző időszakra vonatkozó törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát a jogelőd adózói előéletére is kiterjedően, a jogelőd magatartását is értékelve végzi. 13. [Eljárási képesség] A természetes személy adózó akkor rendelkezik eljárási képességgel, ha az ügy tárgyára tekintettel cselekvőképesnek minősül. 2 Megállapította az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról szóló évi törvény (a lábjegyzetekben a továbbiakban: Módtv3.) a. Hatályos január 1-jétől. 422

6 4. Képviselet 14. [Képviselet] (1) Ha törvény nem írja elő az adózó személyes eljárását, helyette törvényes képviselője vagy az általa, illetve törvényes képviselője által meghatalmazott személy is eljárhat. (2) Jogi személy törvényes képviselőjének eljárása személyes eljárásnak minősül. (3) Az ellenérdekű adózók képviseletét nem láthatja el ugyanaz a személy. (4) Az adóhatóság visszautasítja a képviselő eljárását, ha a) az nyilvánvalóan nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására, vagy b) képviseleti jogosultságát az erre irányuló hiánypótlási felhívás ellenére sem igazolja. (5) A képviselő visszautasítása esetén az adóhatóság felhívja az adózót, hogy járjon el személyesen, vagy gondoskodjon a képviselet ellátására alkalmas képviselőről. (6) Az adóhatóság nyilatkozattételre hívja fel az adózót, ha az eljárás során az adózó és a képviselő vagy a képviselők nyilatkozata eltér egymástól, vagy egyéb eljárási cselekményeik ellentétesek. Ha az adózó eltérően nem nyilatkozik, az adóhatóság az előbbi cselekményt, nyilatkozatot tekinti érvényesnek. (7) A természetes személy adózó részére, akinek nincs képviselője, és a) ismeretlen helyen tartózkodik, vagy b) nem tud az ügyben eljárni, az eljáró adóhatóság gondoskodik ügygondnok kirendeléséről [Meghatalmazás] (1) A meghatalmazott a képviseleti jogosultságát ha a meghatalmazást az adózó nem a rendelkezési nyilvántartásban vagy a (2) bekezdés szerinti felületen adta köteles igazolni. A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. (2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet. (3) Adóügyekben meghatalmazást elektronikusan a) természetes személy, valamint egyéni vállalkozó adózó esetében a rendelkezési nyilvántartásban, valamint a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen, b) az a) pontban nem megjelölt adózó, valamint törvényes képviselője esetében a (2) bekezdés szerinti felületen vagy c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva lehet tenni. (4) Az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen tett képviseletre vonatkozó jognyilatkozat megfelel az (1) bekezdésben meghatározott alaki követelményeknek. (5) Ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki, az kiterjed az eljárással kapcsolatos valamennyi nyilatkozatra és cselekményre. (6) A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentés beér- 3 Megállapította a Módtv a. Hatályos január 1-jétől. kezésétől, valamint a rendelkezési nyilvántartásban, illetve az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus felületen adott állandó meghatalmazás esetén a jognyilatkozat megtételétől hatályos, azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni. (7) A felszámolás, illetve a végelszámolás kezdő időpontját megelőzően adott meghatalmazás alapján a képviselő akkor járhat el, ha a meghatalmazás érvényességéről a felszámoló, illetve a végelszámoló az adóhatóságnak nyilatkozott. Végelszámolás esetén nem kell a meghatalmazás érvényességéről nyilatkozatot tenni, ha a meghatalmazást adó korábbi törvényes képviselő és a végelszámoló személye megegyezik. (8) Nem járhat el meghatalmazottként az adóhatóság előtti eljárásban az eltiltás hatálya alatt az a természetes személy, akit a cégbíróság vagy a bíróság jogerősen eltiltott a vezető tisztségviselői tisztség gyakorlásától. 16. [Kötelező szakmai képviselet] (1) Az adózó a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban és c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban kizárólag ügyvéd, kamarai jogtanácsos, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviseletével járhat el. (2) Az (1) bekezdés szerinti képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a természetes személy vagy a jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával vagy okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel rendelkezik, vagy nyilvántartásba vett adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek vagy könyvvizsgálónak minősül. A jogi szakvizsga megszerzését, az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés meglétét és azt, hogy a természetes személyt vagy a jogi személy, egyéb szervezet vezető tisztségviselőjét az adótanácsadói, adószakértő vagy az okleveles adószakértői nyilvántartásba bejegyezték, az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni. 17. [Állandó meghatalmazás alapján eljárni jogosultak] (1) Jogi személyt és egyéb szervezetet az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján a) 4 a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, foglalkoztatott fióktelep esetében ide értve az anyavállalat foglalkoztatottját is, b) kamarai jogtanácsos, c) ügyvéd, d) ügyvédi iroda, e) európai közösségi jogász, f) nyilvántartásba vett adószakértő, nyilvántartásba vett okleveles adószakértő, nyilvántartásba vett adótanácsadó, könyvvizsgáló, könyvelő, g) számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet törvényes vagy szervezeti képviselője, foglalkoztatottja, tagja, h) környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj-ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is és 4 Módosította a Módtv pontja. Hatályos január 1-jétől

7 i) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti jövedéki üggyel kapcsolatban jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is képviselheti. (2) Természetes személyt az adóhatóság előtt állandó meghatalmazás alapján bármely képviseletre alkalmas nagykorú személy is képviselheti. (3) [A belföldön nem letelepedett adóalany képviselete] Az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti adó-visszatérítési jog érvényesítésére irányuló eljárásban az Áfa tv. szerint belföldön nem letelepedett adóalanyt külföldi természetes személy, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti az adóhatóság előtt. 19. [Az adózási ügyvivő] (1) A külföldi vállalkozás nevében és érdekében belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben adózási ügyvivőként kizárólag belföldi fióktelepe járhat el, ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására köteles vagy egyébként ilyennel rendelkezik. (2) Az adózási ügyvivő teljesíti a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat is. (3) Ha a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, azonban olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak. 20. [A pénzügyi képviselő] (1) Az a külföldi vállalkozás, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem köteles, belföldi adókötelezettségeinek teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhat meg. (2) Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, amelynek jegyzett tőkéje az ötvenmillió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik, továbbá az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. A pénzügyi képviselő a feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál igazolja. (3) A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított tizenöt napon belül az állami adó- és vámhatósághoz bejelenti a képviselet elfogadását, illetve megszűnését, a külföldi vállalkozás adatait, továbbá a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámát. (4) Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi, és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg. (5) A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat. A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem járhat el. 5 Hatályon kívül helyezte a Módtv pontja. Hatálytalan január 1-jétől. (6) A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli. A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti. (7) A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton teljesíti. (8) A pénzügyi képviselő a képviselt külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. (9) Az adóhatóság a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozást megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti. (10) Ha a képviselet azért szűnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszűnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás záróbevallását elkészíti. A pénzügyi képviselő az adózással összefüggő iratokat az adómegállapításhoz való jog elévüléséig megőrzi. 21. [A kezelt vagyon képviselete] (1) A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el. (2) A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat. (3) A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózással összefüggő iratait elkülönülten tartja nyilván. (4) Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott, a saját számláitól elkülönített belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti. 5. Az adóhatóságok 22. [Az adóhatóságok] Adóhatóságok: a) az állami adó- és vámhatóság, b) az önkormányzat jegyzője mint önkormányzati adóhatóság (a továbbiakban: önkormányzati adóhatóság), c) 6 e törvény, valamint az Art. vonatkozásában az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság. 23. [Felettes szerv] (1) Az állami adó- és vámhatóság tekintetében felettes szerv a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény szerinti felettes szerv és az állami adó- és vámhatóságot irányító miniszter. (2) Az önkormányzati adóhatóság felettes szerve az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság, e hatóság mint adóhatóság felettes szerve az adópolitikáért felelős miniszter. 24. [Az önkormányzat hatáskörébe tartozó adóztatás felügyelete] Az adópolitikáért felelős miniszter a) az önkormányzati adóhatóság felettes szervén keresztül ellenőrzi az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó 6 Módosította a Módtv pontja. Hatályos január 1-jétől. 424

8 adóztatás törvényességét, a törvények és más jogszabályok végrehajtását, b) adóügyekben az önkormányzati adóhatóság döntései elleni fellebbezések elbírálására jogosult hatóság felettes szerveként jár el, c) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adóztatás törvényi és más jogszabályi rendelkezéseinek előkészítéséhez az önkormányzati adóhatóságoktól és azok felettes szervétől jelentéseket, beszámolókat és adatszolgáltatást kérhet. III. fejezet Eljárási kötelezettség, hatáskör és illetékesség vizsgálata 6. Eljárási kötelezettség 25. [Az adóhatóság eljárási kötelezettsége] (1) Az adóhatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, valamint kijelölés alapján köteles eljárni. Ha e kötelességének nem tesz eleget, erre a felettes szerve kérelemre vagy hivatalból utasítja. (2) Ha az adóhatóság a felettes szervének utasítására az általa meghatározott határidőn belül nem tesz eleget eljárási kötelezettségének, a felettes szerv az ügyet magához vonhatja. A felettes szerv az ügyben első fokon jár el, vagy az elsőfokú eljárásra a mulasztóval azonos hatáskörű adóhatóságot jelöl ki. (3) Az adóhatóságtól a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el. 7. Hatáskör és illetékesség vizsgálata 26. [A hatáskör és illetékesség vizsgálata] Az adóhatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha az adóhatóságnak az eljárásra nincsen hatásköre vagy az eljárásra nem illetékes, és az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság kétséget kizáróan megállapítható, az ügyet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti. 27. [Megelőzés] Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyben illetékes adóhatóságok közül az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg. 28. [A hatásköri és illetékességi vita] (1) Ha ugyanabban az ügyben a) több adóhatóság állapította meg hatáskörét és illetékességét, b) több adóhatóság állapította meg hatáskörének és illetékességének hiányát, és emiatt az eljárás nem indulhat meg vagy nincs folyamatban, vagy c) több illetékes adóhatóság előtt indult az eljárás, és a megelőzés alapján nem lehet eldönteni, hogy melyik hatóság jogosult az eljárásra, az érdekelt adóhatóságok kötelesek egymás között azonnal, de legfeljebb három munkanapon belül megkísérelni a vita eldöntését. (2) Az egyeztetést az az adóhatóság kezdeményezi, a) amelyiknél az eljárás később indult meg, b) amelyik hatáskörének és illetékességének hiányát később állapította meg, vagy c) amelyik adóhatóságnál az adózó az egyeztetés lefolytatása iránti kérelmét benyújtotta. (3) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás nem vezetett eredményre, az eljáró adóhatóságot a) illetékességi összeütközés esetén a legközelebbi közös felettes szerv, ennek hiányában a vita eldöntését kérő adóhatóság felettes szerve öt napon belül, b) hatásköri összeütközés esetén a közigazgatási bíróság jelöli ki. IV. fejezet Az adóigazgatási eljárás általános szabályai 8. Az adóigazgatási eljárás megindítása 29. [Az adóigazgatási eljárás megindítása] Az adóigazgatási eljárás kérelemre vagy hivatalból indul. 9. Nyelvhasználat 30. [Nyelvhasználat] (1) Az adóigazgatási eljárás hivatalos nyelve a magyar. (2) A nemzetiségi civil szervezet nevében eljáró személy, valamint az a természetes személy, aki a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozik, a hatóságnál használhatja nemzetiségi nyelvét. A nemzetiségi nyelven benyújtott kérelem tárgyában hozott magyar nyelvű döntést a hatóság az adózó kérésére a kérelemben használt nyelvre lefordítja. (3) Ha az adóhatóság döntésének magyar és idegen nyelvű szövege között eltérés van, a magyar nyelvű szöveget kell hitelesnek tekinteni. (4) A hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány kiállítására és a hatósági nyilvántartásba történő bejegyzés módjára jogszabály eltérő nyelvhasználati szabályokat állapíthat meg. (5) 7 Ha az ellenőrzés lefolytatásában külföldi adóhatóság vesz részt, a magyar adóhatóság az ellenőrzés zökkenőmentes lefolytatásához szükséges mértékben fordítás és tolmácsolás útján gondoskodik arról, hogy a magyar nyelv, illetve a külföldi adóhatóság tisztviselője által használt nyelv ismeretének hiánya miatt az ellenőrzött adózót és a külföldi adóhatóság tisztviselőjét joghátrány ne érje. 31. [Külföldiek nyelvhasználati joga] (1) Ha az adóhatóság nem magyar állampolgár, a magyar nyelvet nem ismerő természetes személy adózó ügyében magyarországi tartózkodásának időtartama alatt hivatalból indít azonnali eljárási cselekménnyel járó eljárást, az adóhatóság gondoskodik arról, hogy az adózót ne érje joghátrány a magyar nyelv ismeretének hiánya miatt. (2) A magyar nyelvet nem ismerő adózó a fordítási és tolmácsolási költség előlegezése és viselése mellett az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetekben is kérheti, hogy az adóhatóság bírálja el az anyanyelvén vagy valamely közvetítő nyelven megfogalmazott kérelmét. 7 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január 1-jétől

9 10. Kizárás 32. [A kizárás általános szabálya] Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése. 33. [Kizárási okok] (1) Az ügy elintézéséből kizárt az a személy, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett, az adózó képviselőjeként vagy hatósági tanúként járt el, a szakértő, a szemletárgy birtokosa és a támogató. (2) Az ügy másodfokú elintézésében nem vehet részt az, aki az ügy elintézésében első fokon részt vett. (3) Az ügy elintézésében nem vehet részt az az adóhatóság, amelynek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti. Az adóhatóság nem válik kizárttá azért, mert a határozatban megállapított fizetési kötelezettség teljesítése az általa megjelölt számlára történik. (4) Az ügy elintézésében nem vehet részt az az adóhatóság, amelynek vezetőjével szemben kizárási ok merül fel. 34. [Döntés a kizárásról, és az eljáró ügyintéző vagy hatóság kijelölése] (1) Az ügyintéző a kizárási ok észlelését követően bejelenti az adóhatóság vezetőjének a kizárási ok fennállását. A kizárási okot az adózó is bejelentheti. (2) A kizárás tárgyában az adóhatóság vezetője dönt, szükség esetén más ügyintézőt jelöl ki, és dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt ügyintéző járt el. A kizárásról az adóhatóság végzésben dönt, és azt az adózóval is közli. (3) Ha az adózó nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, vagy ugyanabban az eljárásban ugyanazon ügyintéző ellen ismételten alaptalan bejelentést tesz, a kizárást megtagadó végzésben eljárási bírsággal sújtható. (4) 8 Ha a kizárási ok az adóhatósággal szemben merül fel, az ügyben jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a felügyeleti szerv vezetője által kijelölt másik azonos hatáskörű adóhatóság jár el. (5) Ha a) nincs kijelölhető másik, azonos hatáskörű adóhatóság vagy b) az adóhatóságnak nincs felügyeleti szerve, az az adóhatóság jár el, amelyikkel szemben kizárási ok áll fenn. (6) Az adóhatóság az (5) bekezdésben foglaltakról az adózót és az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a felügyeleti szervet értesíti. (7) Az ügyben eljáró testület tagjával és vezetőjével, továbbá az eljáró adóhatóság kiadmányozási jogkörrel rendelkező vezetőjével szemben a kizárás szabályait megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy ha az adóhatóságnál nincs másik kiadmányozási jogkörrel rendelkező vagy azzal felruházható személy, a hatáskör gyakorlója jár el. 11. Megkeresés 35. [Megkeresés] 8 Az a hatáskör gyakorlójával vagy szövegrészt hatályon kívül helyezte a Módtv pontja. Hatálytalan január 1-jétől. (1) Az adóhatóság legalább ötnapos határidő tűzésével más szervet vagy személyt kereshet meg, ha a) az ügyben a megkereső adóhatóság illetékességi területén kívül kell eljárási cselekményt végezni, vagy b) az eljárás során szükséges adattal vagy irattal más rendelkezik. (2) A megkeresett szerv a megkeresés teljesítését megtagadja, ha az nem tartozik a hatáskörébe, vagy arra nem illetékes. 12. A kapcsolattartás általános szabályai 36. [A kapcsolattartás általános szabályai] (1) Az adóhatóság írásban, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: Eüsztv.) meghatározott elektronikus úton (a továbbiakban együtt: írásban) vagy személyesen, írásbelinek nem minősülő elektronikus úton (a továbbiakban együtt: szóban) tart kapcsolatot az adózóval és az eljárásban részt vevőkkel. (2) 9 Törvény eltérő rendelkezése hiányában a kapcsolattartás formáját az adóhatóság tájékoztatása alapján az adózó választja meg. Az adózó a választott kapcsolattartási módról más az adóhatóságnál rendelkezésre álló módra áttérhet. (3) Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén az adóhatóság választja meg a kapcsolattartás módját. (4) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot azzal az adózóval, aki (amely) a) havi adó- és járulékbevallás benyújtására köteles, b) az Áfa tv. szerinti összesítő nyilatkozat benyújtására köteles, c) az Áfa tv. szerinti összesítő jelentés benyújtására köteles, vagy d) az Eüsztv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. (5) 10 Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett adózó meghatalmazottjával az adóhatóság elektronikus úton tart kapcsolatot. Ha a meghatalmazott a (4) bekezdés szerint elektronikus kapcsolattartásra kötelezett, függetlenül a képviselt adózóra vonatkozó kapcsolattartási szabályoktól az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton tart vele kapcsolatot. (6) 11 Az adóhatóság akkor is elektronikus úton tart kapcsolatot az egyéni vállalkozóval, valamint az Eüsztv. szerinti jogi képviselővel, ha az nem egyéni vállalkozói tevékenységével összefüggésben, illetve nem jogi képviselői minőségében jár el. 13. Adatok zárt kezelése 37. [Az adatok zárt kezelése] (1) Indokolt esetben az adóhatóság kérelemre vagy hivatalból elrendeli az adózó és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha az eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést a kérelmet előterjesztővel kell közölni. 9 Módosította a Módtv pontja. Hatályos január 1-jétől. 10 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január 1-jétől. 11 Beiktatta a Módtv a. Hatályos január 1-jétől. 426

10 (2) A szakértő az (1) bekezdésben foglaltak szerint az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti. (3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet az adóhatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé. (4) A zártan kezelt adatok megismerésére csak az adóhatóság, a nyomozó hatóság, a felügyeleti szerv, valamint a fellebbezés elbírálására jogosult felettes szerv, az illetékes ügyész, a bíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogosult. 14. A kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme 38. [Általános szabályok] (1) A kiskorút, a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorút, valamint a fogyatékossággal élő személyt az adóigazgatási eljárásban fokozott védelem illeti meg, ezért a) tárgyaláson történő meghallgatására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az eljárásban részt vevő más személyek jelenlétében történő meghallgatása az érdekeit nem sérti, b) lehetőség szerint a lakóhelyén, illetve tartózkodási helyén kell meghallgatni, c) akkor hívható fel személyes nyilatkozattételre, és akkor hallgatható meg tanúként, ha ezt állapota megengedi, és személyes nyilatkozata vagy tanúvallomása más módon nem pótolható, valamint d) az egyenlő esélyű hozzáférést számára biztosítani kell. (2) Az, aki nem cselekvőképes, nyilatkozattételre csak akkor hívható fel, illetve tanúként akkor hallgatható meg, ha nyilatkozatot, illetve tanúvallomást kíván tenni, és a törvényes képviselője, vagy érdekellentét esetén eseti gondnoka vagy eseti gyámja (a továbbiakban együtt: eseti gondnok) ehhez hozzájárul. A szóbeli nyilatkozat, illetve a tanúvallomás megtételére csak a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok jelenlétében kerülhet sor, az írásbeli nyilatkozathoz a törvényes képviselő vagy az eseti gondnok aláírása szükséges. A cselekvőképtelen tanú meghallgatása esetén a hatóság mellőzi a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetést. (3) Ha az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője hallássérült, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni, vagy a meghallgatás helyett a jelen lévő hallássérült írásban is nyilatkozatot tehet. Ha az adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője siketvak, kérésére jelnyelvi tolmács közreműködésével kell meghallgatni. Ha a jelen lévő adózó vagy az eljárás egyéb résztvevője beszédfogyatékos, kérésére a meghallgatás helyett írásban tehet nyilatkozatot. 39. [Az adatok zárt kezelésére és az iratbetekintési jog korlátozására vonatkozó különös szabályok] Az adóhatóság a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú adózó, tanú, szemletárgybirtokos vagy megfigyelt személy védelme érdekében erre irányuló kérelem nélkül is dönthet az érintett személy adatainak zárt kezeléséről és az iratbetekintési jog korlátozásáról. Az erről szóló végzést a törvényes képviselővel is közölni kell. 40. [Az idézésre vonatkozó különös szabályok] Ha az idézett személy korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, az adóhatóság a törvényes képviselőjét értesíti. Ha az idézett személy cselekvőképtelen, az adóhatóság törvényes képviselője útján idézi. A törvényes képviselő gondoskodik az idézett személy megjelenéséről. 15. A támogató 41. [A támogató] A cselekvőképességet nem érintő, támogatott döntéshozatal elősegítése érdekében a gyámhatóság által kirendelt, a polgári törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti támogató a) a támogatott személlyel egyidejűleg az eljárás során valamennyi eljárási cselekménynél ideértve a nyilvánosság kizárásával megtartott tárgyalást is jelen lehet, távolléte azonban az eljárási cselekmény teljesítésének, valamint az eljárás folytatásának nem akadálya, b) a nyilatkozat, adatszolgáltatás megtételének elősegítése érdekében a támogatott személlyel az eljárási cselekmény rendjét meg nem zavaró módon egyeztethet. 16. Betekintés az eljárás irataiba 42. [Az iratbetekintési jog] (1) Az adózó jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Más személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy törvény által védett titkot (a továbbiakban: védett adatot) tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. 43. [Az iratbetekintési jog korlátai] (1) Nem lehet betekinteni a) az adóhatóság, illetve a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, b) a nemzetközi információcsere keretében más államból érkező megkeresés irataiba, c) a döntés tervezetébe, d) az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe, ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, e) a minősített adat védelméről szóló törvényben foglalt személyi feltételek teljesülésének hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, f) a védett adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja, g) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik. (2) Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi 427