1. BEVEZETŐ Történeti előzmények. Biztató

Átírás

1 . BEVEZETŐ.. Történeti előzmények Biztató Őrizd álmaidat, mert azokkal jutsz előre, írd őket az ég levelére, vésd az iszonyú kőbe, de meg ne add magad! jöjjenek esések, ellenérvek, csak tovább, tovább, ameddig a hősiesség elérhet, csak tovább, tovább a most még nem is sejthető határig, ameddig a lélek - erejét megfeszítvén elvilágít. Káldi János költő küldte így üdvözletét a 0 éves iskolának. Azóta szavai általános érvényűvé váltak, s mintegy jelezhetik az időben rövid, de küzdelmekben bővelkedő utat, amelyet iskolánk a kezdetektől napjainkig megtett. A csepregi középiskola előzményének tekinthető az as években működő Csepregi Főfőiskola. Rajczy Mária Csepreg irodalmi múltja és népköltészeti hagyományai című munkájában ismerteti, hogy Bécsben, Wittenbergben, Páduában és más külföldi egyetemen tanult híres rektorok vezetésével oktatták itt a protestáns prédikátorokat. Volt, amikor 00-nál több ifjú tanult a mezőváros híres iskolájában. 66 körül oszlott fel a Csepregi Fő-főiskola, mert Nádasdy Ferenc visszatért a katolikus egyházba, s megszűnt a protestáns szellemű iskola létalapja. A két világháború közötti időszakban polgári iskolájára volt büszke Csepreg. A párhuzamos osztályokkal működő iskola nagyon sok csepregi és környékbeli fiatalnak biztosította, hogy szerényebb anyagi körülményeik mellett megszerezzék azt az alapműveltséget, amelyet elsősorban az iparosi, kereskedői pályához tartottak szükségesnek, illetve amely lehetővé tette, hogy tanítóképzőbe felvételt nyerjenek. A Nádasdy Tamás Szakközépiskola és Kollégium a névadója által létesített középkori főiskola hagyományának méltó folytatója. Kapuit 96-ben nyitotta meg, mint állattenyésztési szakközépiskola, s ez a következő években gimnáziumi tagozattal bővült. Az utolsó gimnáziumi osztály 98-ben érettségizett. 970-ben készült el az új diákotthon 6 fő befogadására. Az agrárképzést 97-ben a Közgazdasági Szakközépiskola váltotta fel, 979-ben pedig beindult a mezőgazdasági áruforgalmi, 988-ban pedig a közgazdasági informatikai alapozású számítástechnikai képzés. Az intézményvezetés előrelátásának köszönhetően viszonylag korán kialakult az a képzési szerkezet, amely az intézmény jelenlegi struktúráját jellemzi, s amely jól illeszkedik a megyei szakképzés rendszeréhez, mert minimális átfedés tapasztalható a megyei szakközépiskolai hálózat és az intézményünkben meghonosodott képzési profilok között. A számítástechnikai képzés korai kialakulásának bölcsője a közgazdasági szakközépiskola volt. Az ügyvitel és számítástechnika, valamint az ügyvitel-szervezési ismeretek oktatása már az 970-es évtizedben elkezdődött központi program alapján. A tantárgyakhoz írt tankönyvek azonban nem tudták követni azt a tempót, amit a gyakorlat diktált. Ebben a helyzetben felértékelődött a szaktanár innovációs fogékonysága. Az elektromechanikus berendezésektől, az elektronikus számológépeken,

2 tudományos célú programozható számológépeken keresztül vezetett az út az első személyi számítógépig, melyet 98-ban vásároltunk. A főiskolán, egyetemen un. kódlapokon számítógépek nélkül folyt a számítógépek programozásának oktatása Cobol és Fortran programozási nyelveken. Máig felejthetetlen élményt jelentett a kódlapokon megírt programok után melyekről soha nem derült ki, hogy egyáltalán működőképesek e az első Basic nyelven megírt program, melyet iskolánkban a sárisápi tsz. Mickey 80-as személyi számítógépén futtattunk. Az első számítógéptermet 985-ben primo gépekből sikerült létrehozni. Látványos tantárgyi szoftverfejlesztések kezdődtek: matematikai függvények, történelmi topográfia, fizikai kísérletek, idegen nyelvi program, könyvviteli és statisztikai feladatmegoldó programok stb. készültek. Az innovatív törekvéseket értékelve, a megyei vezetés hozzájárult az új számítástechnikai képzés beindításához. 987-ben egy már IBM kompatibilis számítógépparkkal létrejött a megyei számítástechnikai képzés bázisa Csepregen. A meglévő közgazdasági ágazat szellemi kapacitásait is felhasználva 988-ban kezdődött a számítástechnikai programozó képesített könyvelő ágazaton az oktatás. Az akkoriban egyedülálló képzési forma igen sok tehetséges tanulót vonzott a csepregi iskolába, mely azóta is húzó ágazata az iskolának. 0-ben az intézmény már a fél évszázados jubileumát ünnepélyes keretek között ünnepelte meg. Az iskola múltjához méltóan, az új utakat keresve 0 szeptemberétől szakiskolai képzéssel is bővítette oktatási profilját... A Pedagógiai program jogszabályi, szakmai háttere A Pedagógiai program módosítása, aktualizálása az alábbi jogszabályi, szakmai irányelvek és dokumentumok alapján történt: a közoktatásról szóló 00. évi LXI. törvénnyel módosított, 99. évi LXXIX törvény a közoktatásról szóló 99. évi LXXIX. (a továbbiakban: Kt.) a szakképzésről szóló 0. évi CLXXXVII. törvény az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 50/0. (VII. 6.) kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 99. évi XXXIII. törvény a nemzeti köznevelésről 0. évi CXC. törvény KGF/5//0. számú Alapító Okirat 0/0. (VIII..) EMMI rendelet 5/0. (XII..) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről a kerettanterv kiadásának és jóváhagyásának rendjérő, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 7/00. (V. 0.) OM rendelet /00. évi (I. 9.) OKM rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról 9/0. (VIII. 8.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról A Társadalmi Megújulás Operatív program támogatásával megvalósult, A munkaerő-piaci esélyek javítása a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével című, TÁMOP-..-08/ számú pályázati projekt alapelvei, célkitűzései, követelményei, módszertani megközelítései... Jogi státus Neve: Nádasdy Tamás Közgazdasági, Informatikai Műszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Székhelye: 975 Csepreg, Rákóczi u. -5. Létrehozásának éve: 96. Jogállása: Az intézmény részben önálló jogi személy Fenntartó szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Szombathelyi Tankerülete

3 Az Alapító Okirat száma: IX-09/0/60/0. A feladatellátást szolgáló törzsvagyon (rendelkezésre álló ingatlanok): - középiskola épülete, - kollégium épülete, konyhával és étkezővel, - tornaterem kiegészítő létesítményekkel, sportpályákkal, - gazdasági épületek - ha 8599 m terület Ellátandó alaptevékenysége: - középfokú szakiskolai nevelés és oktatás 9-. évfolyamon - középfokú szakközépiskolai nevelés és oktatás négy évfolyamon, annak befejezését követően, - az. illetve. szakképzési évfolyamon közgazdasági, informatikai, kereskedelemmarketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokon belüli szakképzés ellátása, - kollégiumi ellátás biztosítás 5 illetve 6 évfolyamon. Az intézmény által ellátandó kiegészítő tevékenység: - szálláshely bérbeadása turizmus céljából, - felnőttképzés, átképzés közgazdasági, informatikai szakirányban.. NEVELÉSI PROGRAM.. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, eszközei, eljárásai... Az iskola értékrendje Intézményünk az oktató-nevelő munka során az értékek egyensúlyára törekedve a következő értékrendet követi: a) A társadalmi, szakmai eredményességre vonatkozó értékek: - folyamatos tanulás, - önismeret, önállóság, önművelés, - alkalmazható, biztos tudás, - kreatív gondolkodás b) A biológiai lét értéke: - a természeti környezet megbecsülése, - egészséges életvitel c) Társas kapcsolatok értékei: - nyitottság az alapvető emberi értékekre, - tisztelet, szeretet, tolerancia, - együttműködési készség d) A humanizált társadalom és világkép értékei: - hagyományok megismerése, megőrzése, - hazaszeretet, az emberi jogok és demokratikus elvek tiszteletben tartása, - érdeklődés az emberi kultúra értékei iránt, - nyitottság más kultúrák, szokások értékelésére e) Az iskola értékrendje: - Európai azonosságtudat kialakítása

4 ... Pedagógiai alapelvek Alapelveink kialakításában meghatározó szerepet játszanak: a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése, a NAT követelményei, köznevelési törvény, szakképzési törvény, közismereti és szakmai kerettantervek, szakmai és vizsgakövetelmények, az Alapító Okirat, az intézmény helyzete, feltételei, hagyományai, valamint a működéssel kapcsolatos igények, elvárások. Amint az intézmény működését meghatározó jogszabályokból is kitűnik, iskolánknak alapvetően négy funkciót kell megvalósítania: évfolyamon a NAT-ra épülő kerettantervek szerinti képzést. - ehhez kapcsolódóan a kompetencia alapú oktatás bevezetését és elterjesztését -.,. évfolyamon az érettségi követelményei szerinti képzést, - a szakképző évfolyamokon az adott szakmák képzési és vizsgakövetelményei szerinti képzést.... A kompetencia alapú oktatás bevezetésének és alkalmazásának céljai: a sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, kompetencia alapú oktatás elterjesztése. A kompetencia-alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, és megvalósítása, a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése, a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése A fentiekből is adódik, hogy iskolánk pedagógiai funkciója is több oldalú: - Alapelvünk a közösségi nevelés, mely nem zárja ki a szuverenitást. A tanuló a közösségben ismeri meg a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges normákat, demokratikus vonásokat. - Tehetséggondozást, teljesítményközpontú iskolát kínálunk a jó képességű tanulóknak, ugyanakkor felzárkóztatást és általános képzést kívánunk nyújtani a gyengébb képességűeknek. - Vállaljuk az egyetemes emberi és magyar nemzeti kultúra pozitív értékeinek közvetítését. - Valljuk a patrióta szemléletet, mely megalapozza a nemzettudatot, hazaszeretetet, ösztönöz népünk kulturális örökségének megőrzésére. - Vállaljuk a nyitottságot, a tágabb és szűkebb társadalmi-, gazdasági környezet, a munkaerőpiac új igényeihez való alkalmazkodás iránt. - Vállaljuk a versenyhelyzetet, a versenyeztetést. - Értékeink között előtérbe helyeztük az alkalmazható biztos tudást, és a kommunikációs készség fejlesztését minden műveltségi területen. - A humán és reál műveltségterületeket egyenrangúnak tekintjük, az informatikai és közgazdasági szakképzés igényei miatt azonban meghatározó a reál műveltség. A szülői, tanulói igények és az iskola hagyományai alapján kiemelt helyet biztosítunk: = a számítógéppel támogatott oktatásnak, = két idegen nyelv oktatásának, = a matematikai alapozásnak. - A kollégiumot pedagógiai tevékenységünk szerves részének tartjuk, mely biztosítja a tanórákra való felkészülést, a művelődési és sport programokon való részvételt.

5 - Iskolánk vállalja a hagyományos pedagógiai módszereket, s egyúttal törekszik az új, korszerű ismeretek felhasználására, melynek középpontjában a pozitív (általános emberi és szakmai) személyiségjegyek kialakítása áll.... A nevelő-oktató munka céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Az alapelvekből következő nevelési céljaink a) Életkori sajátosságaiknak és képességeiknek megfelelően fejlődjenek a tanulók - gondolkodásuk logikus, kreatív legyen, - szilárd általános és szakmai alapműveltséggel rendelkezzenek, - fejlődjön kommunikációs készségük, - rendelkezzenek a modern információhordozók ismeretével, - készüljenek fel a továbbtanulásra, munkavállalásra. b) Egészséges, rendezett környezetben alakuljon ki a tanulókban: - környezet iránti igényesség, - egészséges életmód, életvitel ismerete, - testi edzettség szükséglete, - elutasító magatartás a káros függőségekhez vezető szokásokkal szemben. c) Céljaink közt fontos szerepet kap a személyiség fejlesztése: - törekszünk arra, hogy a tanulók önismerete, önértékelése helyes legyen, - megfelelő önfegyelemmel, szorgalommal, kitartással, igényességgel rendelkezzenek, - fejlesztjük együttműködési készségüket, felelősségérzetüket. d) Célunk, hogy a tanulók társas kapcsolatait jellemezze: - nyitottság és tolerancia a másság iránt, - az alapvető emberi értékek ismerete és elfogadása, - a teljesítmény tisztelete, - a demokrácia normáinak ismerete és törekvés annak alkalmazására. e) Erősödjön a tanulókban a szűkebb és tágabb hazájuk iránti azonosságtudat. - legyenek büszkék, és ápolják az iskola hagyományait, - erősödjön bennük a hazaszeretet érzése, - ismerjék meg, és tiszteljék hazájuk jelképeit, nemzeti kultúráját, - életkoruknak megfelelően ismerjék meg az emberi jogokat. f) Az EU tagságból adódó és a tudatos állampolgári léttel összefüggő feladatok: - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés hon- és népismeret, - állampolgári és jogi ismeretek aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - énkép, önismeret felkészülés a felnőtt lét szerepeire, - a tanulás tanítása, felkészülés az élethosszig való tanulásra, - gazdasági ismeretek magyar pénzügyi kultúra és pénzügyi ismeretek. A kitűzött nevelési célok teljesülése érdekében az alábbi feladatok megvalósítása szükséges: - olyan iskolai légkört kell biztosítanunk, ahol a tanárok szívesen tanítanak, a tanulóink jól érzik magukat, ahol biztosított a tanuló szellemi és testi fejlődése, - biztosítanunk szükséges a mindennapi testmozgás, testedzés lehetőségét, a heti testnevelési órákon, az iskolai sportkörön, a házi sportversenyek rendszerén, valamint a kondicionáló terem rendszeres nyitva tartásán keresztül, - a védőnői és iskolaorvosi hálózaton keresztül biztosítjuk a tanulók egészségi állapotának rendszeres felülvizsgálatát, - a diákmozgalom szervezésében további lehetőségeket biztosítunk a szabadidő kulturált eltöltésére, 5

6 - a központi, önkormányzati és iskolai lehetőségeket kihasználva biztosítjuk a diák szociális juttatások folyamatosságát, - nevelési céljaink megvalósulása érdekében ösztönözzük és támogatjuk a tanárok pedagógiainevelési célú továbbképzéseken való részvételét. Az alapelvekből következő oktatási céljaink Iskolánkban a 0/0-es tanévtől szakiskolai és szakközépiskolai képzés folyik. A szakközépiskolában Nkt.. -a alapján szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra kell felkészítenie. A szakközépiskolának az általános műveltséget megalapozó négy évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. Ennek a szakközépiskolai oktatásnak felel meg a A jelű osztályunk képzése. A szakiskola az Nkt.. -a alapján szakmai bizonyítványt adó szakmai vizsgára készít fel. A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és szakmai gyakorlati szakképzést magába foglaló évfolyama van. a) A megfelelő követelmények teljesítésével eredményes felkészítés: - az alapműveltségi vizsgára (igény szerint), - az érettségi vizsgára, - szakmai képesítő vizsgákra. b) Kétszintű érettségi vizsga letételének biztosítása: - magyar nyelv és irodalom, - idegen nyelv, - matematika, - történelem, - szakmai, - fizika, - földrajz, - testnevelés, - informatika tantárgyakból. E céloknak a megvalósítását szolgálja az iskola helyi tanterve, a tantárgyak rendszere, az egyes tantárgyak cél és követelményrendszere, valamint tartalma. A megvalósítás feltételét a rendelkezésre álló, illetve a fejlesztés során kialakítandó tárgyi és személyi feltételek, tanítási, tanulási módszerek segítik. Alapfeladatunk és fő célunk elérését akkor tekintjük teljesítettnek, ha a lemorzsolódás a képzési ciklus végéig - az eddigi hagyományoknak megfelelően - -% alatt marad, s a záróvizsgák eredményessége sem marad el a felkészítő szakasz eredményességétől. c) Rugalmas alkalmazkodás a régió társadalmi, gazdasági, piaci igényeihez: - az iskolai képzés profilja, - a tanulók naprakész szakmai tudása tekintetében. E célok eléréséhez folyamatosan információt kérünk a szakmai kamaráktól, munkaügyi központoktól. A gazdasági, társadalmi környezet jelzéseit gyűjtjük, elemezzük és beépítjük a helyi tanterv szakmai programjába. Az alkalmazkodó-készség kialakítása érdekében ösztönözzük és támogatjuk a tanárok szakmaimódszertani célú továbbképzéseken való részvételét. d) A végzett szakközépiskolás tanulóink mindegyike rendelkezzen: - két idegen nyelv, valamint a gépírás és szövegszerkesztés, - a gazdaság működésének alapösszefüggéseinek, - a szűkös gazdasági erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás fontosságának, - a piac megismerésének és befolyásolásának alapvető eszközeinek, 6

7 - az információs rendszerek működésének és technikai megvalósítási lehetőségeinek, - az információ-feldolgozás területén használatos hardver, szoftver elemeknek és szervezési eljárásoknak, - alapvető programozási nyelveknek, algoritmizálásoknak, - a számviteli elszámolások, nyilvántartások és beszámolások rendjének, - a pénzügyi rendszer alapfogalmainak, összefüggéseinek ismeretével, - kezelni tudják az általános statisztika elemzési módszereit, - kezelni tudják a fenti területek felhasználói programjait, - a képzés minden eleme szolgálja a kulturált üzleti és vállalkozói magatartás megalapozását. Szakiskolás tanulóink úgy hagyják el iskolánkat, hogy - egy idegen nyelv alap szintű ismeretével - szakmai tudásukkal megállják a helyüket a munkaerőpiacon - ismerjék az alapvető szakmai fogásokat - képesek legyenek a szakmai továbbfejlődésre - legyenek tisztában az alapvető vállalkozási ismeretekkel. e) Oktatási-nevelési rendszerünkben továbbra is kiemelt szerepet játszik a differenciált képességfejlesztés, melynek érdekében: - tehetséges tanulóink részére szakköri foglalkozás keretében lehetőséget biztosítunk az OKTV, OSZTV, a Szakma Sztár és egyéb versenyekre való felkészülésre, - gyengébb képességű vagy hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. f) Fontosnak tartjuk a kompetencia-alapú oktatási módszerek, eszközök alkalmazását. A TÁMOP.. pályázat fenntarthatóságának kritériumainak alapján a tanulásszervezés alábbi módjait alkalmazzuk: tantárgytömbösítés, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli tervezés, három hetet meghaladó projekt megtervezés, témahét megtervezése, moduláris oktatási programok megtervezése, önálló intézményi innováció. A kompetencia-alapú oktatást a 009/00-es tanévtől vezettük be és további öt tanéven keresztül fenntartjuk a következő területeken: Tevékenységek Kompetenciaterület teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag Szövegértés; szövegalkotás teljes tanórai lefedettséget biztosító programcsomag matematikai logika egy választott kulcskompetencia területi programcsomag Angol nyelv tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban(5-0-5 %) műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Szövegértés; szövegalkotás digitális tartalmak, taneszközök használata Az érintett műveltségterülethez vagy tantárgyhoz kapcsolódva az éves óraszám 5%-a önálló intézményi innováció megvalósítása Tihanyi Emlékhét megvalósítása 7

8 moduláris tananyagszervezés Szövegértés; szövegalkotás és angol nyelv A megvalósítás módjáról a mindenkor intézményi éves munkaterv rendelkezik...5. Tanítási-tanulási módszerek Olyan tanulási programokat alkalmazunk, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. tanórai differenciálás (heterogén csoport.) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) prezentációs technikák tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. IKT módszerek alkalmazása (A kompetencia alapú oktatás megvalósulását segítő információs és kommunikációs technika (IKT) eszközeiről szóló IKT stratégia a melléklethez csatolva található.).. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 8

9 . A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az ónálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése. Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra' megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása... Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztülérvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevetésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz tanórán kívülitevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. 9

10 Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró - személyiségének Lassú átalakulásától az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közősségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.. A személyiségfejlesztési és közösségfejlesztési feladatok megvalósítását célzó tevékenységi rendszer és szervezeti formák... A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelőoktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. E feladat megoldását a tanítási órákon az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: A kilencedik évfolyamon a szociálisan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási, tanulmányi problémákkal küzdő tanulók részére felzárkóztató foglalkoztatásokat szervez az iskola A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A 9-. évfolyamon - amennyiben ezt a tanulók létszáma lehetővé teszi - a csoportbontásban tanított tantárgyak esetén a tantárgyak tanítása nívócsoportokban folyik. A nívócsoportokba a tanulók az egyes szaktárgyakból elért teljesítményük alapján kerülnek beosztásra. 0

11 ... Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. Fontos feladat az iskola névadójának, Nádasdy Tamás emlékének ápolása. A tanulmányi kirándulások szervezésénél arra törekszünk, hogy tanulóink a négy év során egy alkalommal eljussanak az ausztriai Lékára, ahol megemlékezés keretében meglátogatják Nádasdy emlékhelyeket (templom, altemplom, vár). Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei: - ünnepélyes tanévnyitó, - mazsolaavató, - október -i megemlékezés, - szalagavatói ünnepség - hetet meghaladó projekt - karácsonyi megemlékezés, - iskolabál, - március 5-i megemlékezés-témahét - Nádasdy Napok, - ballagás, - Nemzeti összetartozás napja - ünnepélyes tanévzáró. - Tihanyi Béla emlékhét-önálló innováció A diákélet hagyományai Az iskolában és a kollégiumban diákönkormányzat működik. Az iskola tanévenként legalább egy tanítás nélküli munkanapot biztosíthat diáknapok céljára. Értékelési hagyományok A tanulók jutalmazásának elvei, formái Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: - eredményes kulturális tevékenységet folytat, - kimagasló sportteljesítményt ér el, - a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái: Év közben: - szaktanári dicséret szóban - szaktanári dicséret ellenőrzőbe írva - osztályfőnöki dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret ellenőrzőbe írva - igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt (rádióban illetve ünnepélyeken)

12 Év végén: - bizonyítványba írt szaktanári dicséret - bizonyítványba írt általános tanulmányi munkát elismerő dicséret - oklevél - jutalomkönyv - igazgatói dicséret az iskola ifjúsága előtt - alapítványi pénzjutalom - Nádasdy Emlékplakett Az alapítványi pénzjutalom és a Nádasdy Emlékplakett odaítéléséről minden tanév végén a nevelőtestület határoz. b) Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. c) Diákétkeztetés A kollégiumba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (reggeli, ebéd, vacsora) részesülnek. A nem kollégista tanulók számára - igény esetén - ebédet biztosít Csepreg Város Önkormányzata. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását. valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 9-. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató foglalkoztatásokat szervezünk. A -. évfolyamon a továbbtanulás elősegítésére és a versenyeken való eredményes szereplés érdekében képesség fejlesztő órákat tartunk. A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. e) Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. f) Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kór, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. g) Versenyek, vetélkedő, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. h) Tanulmányi kirándulások

13 Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. i) Színházi, művészeti előadáshoz, múzeumi, kiállítási, könyvtári látogatáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, lehetőség szerint azonban támogatást biztosítunk (pályázat, SZM pénztár, stb.). j) Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, lehetőség szerint azonban támogatást biztosítunk (pályázat, SZM pénztár, stb.). k) Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. l) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények. számítógéptermek stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. m) Hit-és vallásoktatás Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A. évfolyamon, a szakközépiskolai oktatás keretében a diákoknak az erkölcstan vagy a hitoktatás közül választhatnak, s a választásuknak megfelelő órán részt kell venniük.... A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a helyi önkormányzatokkal, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; a kollégiumi tanulószoba; a felzárkóztató foglalkozások; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.... A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

14 a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése...5. A gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell rázni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, az iskolai étkezési lehetőségek,

15 az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról...6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése; a testi, érzékszervi sérülésre, zavarokra épülő korrigálást szolgáló fejlesztő programok sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése...7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nívócsoportos oktatás; a felzárkóztató órák; drog-, és bűnmegelőzési programok; pályaorientációs tevékenység; felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon; pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon; a diákétkeztetés; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülök, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése; az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelés tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek; szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek...8. Kulcskompetenciák készség és képességfejlesztés feladatai, a tanulói tevékenység és tanulásszervezésben. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskola által átadott műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az iskolai műveltség tartalmának rendezőelve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Kiemelt feladat, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. 5

16 Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. Készség és képességfejlesztés feladatai, tanulói tevékenység, tanulásszervezés Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználat a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül-oktató és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió.(hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását ( képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint Kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia 6

17 a törekvést ezek alkalmazására. A természettudományos kompetencia készségeket jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kompetencia és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresésére, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A személyes. étékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmónikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia 7

18 sokszínűbb társadalomban, továbbá, ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. A kezdeményezőképességet és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben a munkahelyén is abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Az esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség.5. A működés infrastruktúrája. A nevelő-oktató munkát segítő felszerelések és eszközök jegyzéke Az oktatás tárgyi feltételei sok szempontból ideálisak, mivel egy viszonylag jelentős nagyságú, összefüggő, jól parkosított ingatlanon helyezkedik el az iskola és a kollégium épülete, valamint a sport és egyéb kiegészítő létesítmények. 8

19 Az ingatlanok jellemző adatai Megnevezés Földterület (6 hrsz.) Iskolaépület (új szárny) Iskolaépület (régi szárny) Sportépület Sportpályák Kollégium (leány) Kollégium (fiú) Gazdasági épület I. Gazdasági épület II. Szerepe beépített, konyhakert alapterülete - ebből: tanterem számítástechnikai szaktanterem természettudományi előadó gépírás szaktanterem nyelvi labor könyvtár stúdió szertár tanári szoba irodahelyiség egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell.) alapterülete - ebből: 6 tanterem gyakorlati csoportszoba szertár egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., szolgálati lakás) alapterülete - ebből: tornaterem öltözők, fürdők, tanári, stb. tornaszoba szertár alapterülete - ebből: kosárlabdapálya kézilabdapálya alapterülete - ebből: hálószoba tanulószoba nevelői szoba egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., szolg. férőhelyek, számítógépterem, alagsor, stb.) alapterülete - ebből: hálószoba tanulószoba nevelői szoba egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell., TVszoba) alapterülete - ebből: konyha, előkészítő étterem raktár irodahelyiség kazánház, széntároló egyéb rendeltetésű helyiség (közl.,mell.) alapterülete - ebből: anyagraktár műhely sertésól A pedagógiai program szolgáltatásai: Tanórai foglalkozások 9 Kapacitása (m) épült

20 Heti rendszerességgel: - kötelező tanítási órák - fakultatív órák - szakmai gyakorlat Nem heti rendszerességgel: - összefüggő nyári szakmai gyakorlat Tanórán kívüli foglalkozások Heti rendszerességgel: - differenciált képességfejlesztés (felzárkóztatás, korrepetálás, szakkör, stb.) - diákkör, érdeklődési kör - sportkör, tömegsport Nem heti rendszerességgel: - tanulmányi versenyek - szakmai versenyek - sportversenyek - tanulmányi kirándulások Vizsgafoglalkozások A követelményrendszer teljesítéséhez: - osztályozó vizsga - javító vizsga A tantervi átjárhatósághoz: - különbözeti vizsga A követelményrendszer méréséhez: - alapvizsga - érettségi vizsga - szakmai vizsga - szintvizsga A pedagógiai program finanszírozásának paraméterei (törvény szerint): Óraszám paraméterek: - kötelező tanórai foglalkozások - fakultatív tanórai foglalkozások - csoportbontás - tanórán kívüli foglalkozási óraszám Tanulói létszám paraméterek: - osztály (átlag) létszám adatok - gyakorlatos csoportlétszám adatok - kollégiumi csoportlétszámok. 6. A szülők, tanulók, pedagógusok és a szakmai szervezetek együttműködésének formái. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, vagy a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 0