JELENTÉSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU. Európai Parlament 2017/2124(INI)

Átírás

1 Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottság 2017/2124(INI) JELENTÉSTERVEZET az Európai Központi Bank évi éves jelentéséről (2017/2124(INI)) Gazdasági és Monetáris Bizottság Előadó: Jonás Fernández PR\ docx PE v01-00 Egyesülve a sokféleségben

2 PR_INI_ReportsOtherInst TARTALOM Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY... 3 PE v /7 PR\ docx

3 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY az Európai Központi Bank évi éves jelentéséről (2017/2124(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az Európai Központi Bank évi éves jelentésére, tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára, és különösen annak 3. és 15. cikkére, tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 284. cikkének (3) bekezdésére, tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére, tekintettel a Bizottság A növekedésbarát euróövezeti költségvetési irányvonal felé című, november 16-i közleményére (COM(2016)0727), tekintettel a saját forrásokkal foglalkozó magas szintű munkacsoport jelentésére (Montijelentés), tekintettel a Bizottság Európa pénzügyi jövőjéről szóló vitaanyagára, tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárásra, tekintettel az EKB Economic Bulletinjében megjelent MFI lending rates: pass-through in the time of non-standard monetary policy című cikkre (1/2017. szám), tekintettel az EGSZB a jelentésére az európai ipari és monetáris politikáról, tekintettel a Transparency International Two sides of the same coin? Independence and accountability of the European Central Bank című jelentésére, tekintettel az EKB Mi a pénz? című magyarázó oldalára, tekintettel az EKB rendkívüli likviditási segítségnyújtásról (ELA) szóló megállapodására, amelyet június 19-én tettek közzé, tekintettel az EKB elnökének április 6-i beszédére, tekintettel az EUMSZ 127. cikkének (5) bekezdésére, tekintettel az EUMSZ 127. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel az EKB visszajelzésére az Európai Parlament által az EKB évi éves jelentéséről szóló állásfoglalása részeként nyújtott inputra, tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (1) bekezdésére, PR\ docx 3/7 PE v01-00

4 tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A8-0000/2017), A. mivel március 9-10-i ülésén az EKB Kormányzótanácsa újabb intézkedéseket fogadott el a monetáris élénkítés további ösztönzésére, többek között az alábbiak révén: 1) az irányadó kamatlábak csökkentése és betéti rendelkezésre állásának -0,4%-kal alacsonyabb kamatlába; 2) az eszközvásárlási program keretében havonta végrehajtott eszközvásárlások növelése 80 milliárd euróra; 3) egy új vállalati eszközvásárlási program (CSPP) beillesztése az eszközvásárlási programba az euróövezetben bejegyzett nem banki vállalkozások által kibocsátott befektetési minősítésű, euróban denominált kötvények vásárlására; és 4) egy sor új célzott, hosszabb távú refinanszírozási tevékenység (TLTRO) négyéves futamidővel; B. mivel december 7-i és 8-i ülésén az EKB Kormányzótanácsa úgy határozott, hogy kiterjeszti az eszközvásárlási program horizontját havi 60 milliárd eurós ütemre 2017 áprilisa és 2017 decembere között, vagy azon is túl, amennyiben ez szükséges, de minden esetben addig, amíg a Kormányzótanács nem érzékeli az infláció alakulásának tartós igazodását a középtávú célkitűzéshez; C. mivel az eurórendszer júniusi makrogazdasági előrejelzése szerint az euróövezetben az éves HICP-infláció 2017-ben 1,5%, 2018-ban 1,3%, 2019-ben pedig 1,6% lesz; D. mivel az EKB a 2013 óta eltelt négy év egyikében sem tejesítette a 2%-os inflációs célt, és előrejelzései szerint 2020 előtt nem is fogja azt elérni; E. mivel 2016-ban az EKB nettó nyeresége 1,19 millió EUR volt, míg 2015-ben 1,08 millió EUR; F. mivel e nettó nyereség fő eleme az eszközvásárlási program keretében kapott kamatbevétel; 1. hangsúlyozza az EKB föderális jellegét, amely kizárja a nemzeti vétókat, ami lehetővé tette, hogy határozottan lépjen fel a válsággal szemben; 2. kedvezően értékeli az EKB monetáris politikáját a as időszakban a gazdasági fellendüléshez való hozzájárulása tekintetében, a defláció megelőzése, a kedvező finanszírozási feltételek megőrzése, a pénzügyi stabilitás fenntartása és a fizetési rendszerek megfelelő működe révén; 3. emlékeztet, hogy az Eurostat adatai szerint az átlagos infláció 2016-ban csupán 0,2%- os, az energiaárak figyelmen kívül hagyásával pedig 0,9% volt; 4. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az EKB valószínűleg legalább hat egymást követő évben nem fogja elérni a kitűzött inflációs célját, és legalább 2020-ig el fog maradni a 2%-os középtávú célkitűzéstől annak ellenére, hogy rendkívül alkalmazkodó monetáris politikát folytat, ami azt jelzi, hogy a gazdaság nem működik teljes kapacitással; 5. elismeri, hogy az EKB szakpolitikai csomagja nélkül az infláció átlagosan közel 0,5%- kal alacsonyabb lenne a 2016 és 2019 közötti időszakra vonatkozó jelenlegi előrejelzéseknél; PE v /7 PR\ docx

5 6. egyetért az EKB-val abban, hogy az inflációs cél eléréséhez támogató jellegű költségvetési politikákra és a termelékenységet fokozó, szociálisan kiegyensúlyozott reformokra van szükség; 7. úgy véli, hogy további szakpolitikai intézkedéseket kell mérlegelni annak érdekében, hogy gyorsabban lehessen közelíteni az inflációs cél felé, többek között a havi vásárlások növelésével, a tulajdonvásárlások beillesztésével az eszközvásárlási programba és a TLTRO-program kiterjesztésével a háztartásokra kamatmentes, lejárat nélküli hitelek útján; 8. kéri az EKB-t, hogy fontolja meg az árstabilitási célkitűzésének kiegészítését a nominális GDP növekedésére irányuló céllal; 9. emlékeztet, hogy alapokmánya 3. cikkének megfelelően az EKB-nak támogatnia kell az Unió általános gazdaságpolitikáját és többek között, amint az EUSZ 3. cikke is kimondja, Európa kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődését; 10. megjegyzi, hogy az euróövezetben a GDP-növekedés szerény mértékű volt (2% ben és 1,8% 2016-ban), és hogy a Bizottság tavaszi gazdasági előrejelzése szerint a GDP növekedése legalább 2019-ig 2% alatt fog maradni; 11. kiemeli, hogy az IMF áprilisi Világgazdasági kilátásai szerint, az euróövezetben 2016-ban a kibocsátás -1,2%-kal elmaradt a potenciális GDP értékétől, és ez a különbség 2019-ig negatív fog maradni; 12. hangsúlyozza az EKB monetáris politikájának pozitív hatását a növekedésre, a foglalkoztatásra, valamint a tagállamok, a háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások finanszírozási költségeire; 13. megjegyzi, hogy az EKB szerint az euróövezet gazdasági fellendülése az olajár csökkenésének és az EKB monetáris politikájának köszönhető, ami összesen 1,7%-os növekedést okozott a közötti időszakban, a költségvetési politika mérhető pozitív hozzájárulása nélkül; 14. úgy véli, hogy a monetáris politika önmagában nem elegendő a fenntartható, egyenletesebb és inkluzív gazdasági fellendüléshez, és hogy ezért egy mérsékelten pozitív költségvetési irányvonallal ösztönözni kell az állami és magánbefektetéseket az euróövezetben, ahogy azt a Bizottság javasolja; 15. rámutat, hogy miközben a munkanélküliség csökkent, az euróövezetbeli összesített kereslet továbbra is csekély, főként a gyenge minőségű, ideiglenes, alulfizetett állások miatt; kéri az EKB-t, hogy értékelje, hogy ez a jelenség miként lassítja a fellendülést, és vizsgálja meg, hogy hogyan lehetne ösztönözni a keresletet a bérek stagnálása ellenére; 16. hangsúlyozza, hogy megfelelő fiskális politikák révén orvosolni kell a folyó fizetési mérleg túlzott többletét néhány tagállamban; 17. rámutat, hogy bár az M ban 8,8%-os ütemben nőtt, az M3 továbbra is csak évi 5%-kal növekszik, ami azt mutatja, hogy a monetáris politika nem maradéktalanul PR\ docx 5/7 PE v01-00

6 hatékony; 18. elismeri, hogy a monetáris politika hatékonyan csökkentette a hitel költségét, és hozzájárult a vállalkozások és a háztartások finanszírozáshoz való hozzáférésének javításához; úgy véli azonban, hogy e politika hatása korlátozott, mivel nincs elég kereslet a hitelek iránt az euróövezetben; 19. hangsúlyozza, hogy 2015 óta gyorsabb ütemben csökkent a nagyon alacsony összegű hitelek kamata, mint a nagy hiteleké, ami hozzájárult a nagyon alacsony és a nagy összegű hitelek kamata közötti eltérés csökkenéséhez; megállapítja továbbá, hogy az alacsony és a nagy összegű hitelek közötti kamatláb-különbözet jelenleg hasonló az euróövezet országaiban; 20. egyetért az EKB-val abban, hogy egy bank nyereségessége az alacsony kamatlábak ellenére üzleti modelljétől függ; 21. elismeri, hogy a jelenlegi alacsony kamatokra irányuló politika pozitív hatással van a nemteljesítő hitelek arányára; kéri, hogy dolgozzanak ki stratégiát a nemteljesítő hitelek másodlagos piacára vonatkozóan annak érdekében, hogy enyhítsék a nemteljesítő hitelek miatti terheket néhány tagállamban; 22. úgy véli, hogy amint azt a február 14-i, az uniós versenypolitikáról szóló éves jelentésről szóló állásfoglalásában 1 szerepel, a folyószámláknak és a takarékbetétszámláknak nem szabad a felhasználó által fizetendő díjakat keletkeztetnie, kivéve, ha azok konkrét szolgáltatásokhoz kapcsolódnak; 23. felhívja az EKB figyelmét, hogy az egyes bankok szanálásával vagy felszámolásával kapcsolatos legutóbbi stresszteszteknek kellően széles körűnek kell lenniük; 24. üdvözli az EKB által tett előrelépéseket az eurórendszerben tartott értékpapírok listának közzététele terén az EKB vállalati eszközvásárlási programja (CSPP) keretében; 25. felhívja az EKB-t, hogy lépjen tovább a kkv-k esetleges részvételére vonatkozó volumenek és kritériumok teljes átláthatóságának biztosítása révén; 26. ösztönzi az EKB-t, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy a CSPP-vásárlásait összhangba hozza az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén tett uniós kötelezettségvállalásokkal; 27. egyetért abban, hogy egy jól működő, sokrétű és integrált tőkepiac támogatná az egységes monetáris politika felé vezető átmenetet; felhív a tőkepiaci unió és a bankunió teljes körű kialakítására és végrehajtására; 28. üdvözli, hogy az EKB kedvező véleménnyel van az európai betétbiztosítási rendszer (EDIS) gyors létrehozásáról, a teljes körű bankunió harmadik pilléreként; hangsúlyozza, hogy az EDIS hozzá fog járulni a pénzügyi stabilitás további javulásához és megóvásához; 29. hangsúlyozza, hogy sürgősen lépéseket kel tenni egy valóban európai biztonságos 1 Elfogadott szövegek, P8_TA(2017)0027. PE v /7 PR\ docx

7 eszköz létrehozása érdekében az euróövezeti bankunió számára; 30. üdvözli az EKB alapokmánya 22. cikkének módosítását, amely jogalapot biztosít arra, hogy az eurórendszer betölthesse központi kibocsátó bankként játszott szerepét a központi szerződő felek (CCP-k) felügyeleti architektúrájának javasolt reformjának megfelelően; 31. egyetért az EKB-val a fizikai pénz fontosságában, amely az egyetlen hivatalos fizetőeszköz, és emlékezteti az euróövezet minden országát, hogy az euróérmék és bankjegyek nem utasíthatók el a tranzakciók során; 32. tudomásul veszi a folyamatban lévő vitát a központi banki digitális pénznemről avagy a digitális alappénzről ; ösztönzi a Bizottságot és az EKB-t, hogy vizsgálja meg, hogy milyen lehetőségek rejlenek az ilyen rendszerekben; 33. sürgeti az EKB-t, hogy támogassa Görögországot, például azáltal, hogy biztosítja a görög cégek bekerülését a CSPP-be és a görög államkötvényekét az eszközvásárlási programba; 34. felhívja az EKB-t, hogy mérje fel az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének valamennyi következményét, és álljon készen a bankok tevékenysége euróövezetbe való áthelyezésének támogatására; úgy ítéli meg, hogy rendkívül fontos az euróövezeten kívüli euróelszámolások felügyeletének megerősítése; 35. úgy véli, hogy az EKB pénzkibocsátásból származó hasznát uniós költségvetési forrásnak kellene tekinteni, mivel azok közvetlenül kapcsolódnak egy teljesen kidolgozott, sui generis európai politikához; 36. úgy véli, hogy mivel az EKB-nak egyre több a felelőssége és a feladata, ezért annak átláthatóbbnak és elszámoltathatónak kell lennie a Parlament felé; 37. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a rendkívüli likviditási segítségnyújtás (ELA) nem teljesen egyértelmű és átlátható; 38. kéri az EKB-t, hogy tegye szabállyá határozatainak, ajánlásainak és véleményeinek nyilvánosságra hozását, drasztikusan csökkentve a közzététel alóli mentességek számát; 39. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és az EKB-nak. PR\ docx 7/7 PE v01-00